Skip to main content

Full text of "English-Hungarian dictionary"

See other formats 


*5k 


'Jí 


^^■^M 

£&*!£«£ 


it- 


tft 


Digitized  by  the  Internet  Archive 

in  2010  with  funding  from 

University  of  Toronto 


http://www.archive.org/details/englishhungarian01bizo 


\iol.    \. 


ENGLISH-HUNGARIAN 

DICTIONARY. 

l'.V 

FRANZ    DE    PAULA    BIZONFY. 

FIRST  PART. 


r  r 


ANGOL-MAGYAR  SZOTAR. 


ii;t\ 


DIZONFY    FEEENCZ.      job 


ELSO  KOTET. 


w 


MÁSODIK,  SCOTT   WALTER,    BURNS   ROBERT   ÉS    MÁS   SKÓT    ÍROK    MŰVEIBEN 
ELŐFORDULÓ  TÁJSZÓK   MAGYARÁZATÁVAL    BŐVÍTETT   KIADÁS. 


BUDAPEST. 
FKANKLIN-T  Á  R  S  U  L  A  T 

MAOYAIS    IIÍOhAf.MI    INTI/.KT    KS    KÖNYVNYOMDA. 

1886. 


ELOSZO. 


Igen  hetesen  jelezték  a  görögök  lóyoq  szóval  úgy  a  lélek- 
nek a  beszéd  alapjául  szolgáló  erejét,  az  észt,  mint  a  beszédet 
(nyelvet)  is.  Az  ész  ugyanis  az  elvont  gondolkodásnak  tehetsége  s 
ezen  tehetség  nyilvánulása  a  beszéd  (nyelv),  melynek  minden 
szava  egy-egy  fogalmi  jelet  képez.  Az  ész  fejlődését  nyomban  kö- 
veti a  nyelvé  is,  és  viszont  a  nyelv  által  s  a  nyelven  fejlődik  az 
ész  is,  mely  az  embert  mint  £a>ov  Xoycx&vt  néma  testvérei,  az 
aloya  ?(oa  felett  oly  végtelen  magasra  emeli. 

Valamint  pedig  az  egyéni  emberi  ész  a  nyelv  által  s  annak 
közvetítésével  fejlődik:  az  emberiség  mindennemű  értelmi  fejlő- 
dése is  a  nyelvhez  van  kötve,  a  mennyiben  minden  tudomány,  az 
ismeret  és  tapasztalás  minden  kincsei  a  nyelv  által  szállanak  nem- 
zedékről nemzedékre. 

Kiviláglik  ebből,  hogy  a  nyelv  nem  pusztán  egyéb  mívelő- 
dési  eszközök  közé  sorozandó,  hanem  minden  más  mívelődési  esz- 
közök a  nyelv  által  föltételez vék,  minél  fogva  teljes  joggal  mond- 
hatni:    Ev  áo'/Vj  rp  ó  lóyoq. 

Ha  most  már  megfontoljuk,  hogy  minden  nyelvnek  megvan- 
nak saját  és  kizárólagos  tulajdonát  képező  fogalmai  s  ennél  fogva 
valamely  nyelvnek  kitétele  által  jelzett  fogalom  csak  igen  ritka 
esetekben  adathatik  vissza  egész  jelentősége  és  terjedelme  szerint 
más  nyelvnek  egyes  kifejezése  által ;  ha  fontolóra  veszszük,  hogy 
ennek  folytán  idegen  nyelvek  elsajátításánál  a  klek  új   fogalmak- 


kai  nyer  gazdagodást  s  ez  által  a  tárgyak  számtalan  vonatkozásai- 
nak jön  tndatára,  melyekről  azelőtt  sejtelme  sem  volt,  egészben 

tehát  a  gondolkodó  tehetség  fokozódik  s  a  gondolatok  vilá- 
gossága növekedik,  —  ha  mindezeket  megfigyeljük,  V.  Károly 
azon  mondását:  « a  hány  nyelvet  valaki  tud,  annyi  ember  lakik 
abban»,  csak  helyeselhetni  fogjuk.  Eg}7ébiránt  már  sokkal  V.  Ká- 
roly  előtt  n  romai  költő  Ennius  is  hasonló  irányban  nyilatkozott, 
midőn  Gellius  szerint  (Xoct.  att.  XVII,  17)  :  «tria  corda  habere 
sese  dicebat,  quod  loqui  Graece  et  Osce  et  Latiné  sciret.»  —  Mint- 
hogy pedig  a  mennyiségtudós  urak  oly  annyira  elhitetni  kivannak 
velünk,  hogy  a  mennyiségtan  lelki  tehetségeink  fejlődésére  legna- 
gyobb befolyást  gyakorol  (mi  egyébként,  mint  Hamilton  W.  tanár 
Edinburgh  Review,  Jan.  1836.1  már  rég  megczáfolhatlanúl  bebi- 
zonyította, határozottan  nem  igaz),  —  különös  örömömre  szolgál 
itt  a  nyelvészeti  tanulmányok  érdekében  napjaink  egyik  legszel- 
lemdüsabb  csillagásza  és  mennyiségtudósának  nézetére  utalhatni. 
Ugyanis  Zöllner  János  mindazon  természet-  és  mennyiségtudóso- 
kat, kik  nyelvészetileg  kiképezve  nincsenek,  a  míveletlen  emberek 
közé  sorolja,  és  a  nyelvtanulmányt  a  bölcsészet  nélkülözhetlen 
elöiskolájának  tekinti,  mivel  «idegen  nyelv  tanulmányozásánál 
első  sorban  a  gondolkodás  azon  műveleteinek  kell  öntudatosan 
teljesíttetniük,  melyek  az  anyanyelvnél  nem  tudva  mennek  véghez. 
Az  elme  tehát  idegen  nyelv  tanulása  által  az  öntudatos  gondolko- 
dásban gyakoroltatik))  (Natúr  der  Cometen,  XII). 

A  mily  elvitázhatlan  befolyással  bir  a  nyelvtanulmány  egy- 
részről a  lelki  tehetségek  fejlődésére,  oly  természetes  másrészről, 
hogy  e  tekintetben  azon  nyelv  fog  hatályosabb  befolyást  gyako- 
rolni, mely  a  tökélynek  magasabb  fokán  áll.  És  valóban  Grimm 
Jakabnak  igaza  volt,  midőn  az  angol  nyelvet  legtökéletesebbnek 
állította.  Ehhez  járul  még,  hogy  az  angol  irodalom  is  nevezetesen 
a  francziát  olyannyira  felülmúlja,  mint  a  görög  a  latint. 

Már  ennélfogva  is  különösen  sajnálandó  tehát,  hogy  nemzeti 
irodalmunk  eddigelé  az  angol  nyelv  elsajátítására  vezethető  segéd- 
eszközök teljes  hiányával  volt.  A  Franklin4ársulatnak,  mely  fenál- 
lása  rövid  ideje  alatt  számos,  a  közművelődést  előmozdító  iratok 


kiadása  és  terjesztése  által  már  is  nagy  érdemeket  szerzett,  volt 
fentartva  az  első  angol-magyar  szótárnak  közzététele  is.  Hogy 
azonban  nevezett  társulat  ildomosán  cselekedett-e,  midőn  annak 
kidolgozásával  igénytelen  személyemet  bízta  meg,  ez  oly  kérdés, 
melynek  megbirálása  másoktól  függ.  En  nyíltan  és  őszintén  meg- 
vallom, hogy  1849-ik  év  óta  magyarul  nem  irtani  és  magyar  mü- 
vet nem  olvastam.  —  De  most  jut  eszembe,  hogy  kelleténél  töb- 
bet mondottam,  mert  1851-dik  évben  Londonban  a  fiatalabb 
menekült  honvédtisztek  részére  hadtanoda  nyittatott  meg,  mely- 
ben Rónay  püspök  a  mennyiségtant,  Thaly  ezredes  pedig  a  hadá- 
szatot és  harcztant  magyar  nyelven  adták  elő,  s  mely  hadtano- 
dába én  is  rendeltetve  lettem.  Miután  azonban  ezen  tanintézet 
már  néhány  hó  múlva  bezáratott,  tanulmányaimat  külföldi  egye- 
temeken folytatandó,  Angolországot  legott  elhagytam,  s  midőn 
oda  5 — 6  év  leforgása  után  ismét  visszatértem,  csak  alig  négy-öt 
egykori  bajtársra  akadtam,  kiknek  mindegyike  életfentartási  gon- 
dok által  sokkal  nagyobb  mérvben  igénybe  volt  véve,  semhogy 
ideje  maradt  volna,  magyar  nyelvgyakorlatok  czéljából  összejöve- 
teleket tartani. 

Csak  1868-dik  évben  tértem  ismét  vissza  hazámba,  s 
midőn  itt  minden  oldalról  fülembe  hangzott  a  szép  dal:  « itt  nincs 
számodra  hely»,  ismét  külföldre  mentem.  Épen  nincs  czélom  ezen 
nyájas  fogadtatás  miatt,  melyben  hazámban  részesültem,  panaszt 
emelni,  sőt  ellenkezőleg  szivemből  örvendek,  hogy  azon  czimbo- 
raságban,  mely  a  kiegyezés  óta  az  országon  megosztozott  s  azt 
a  pénzügyi  végromlás  örvényébe  sodorta,  egy  sem  találtatik  azon 
férfiak  sorából,  kik  1848/49.  években  éltüket  koczkáztatták  s  a 
harcztéren  vérzettek.  Erről  itt  általában  csak  azért  teszek  emlí- 
tést, hogy  megmutassam,  miszerint  hazámba  lett  visszatértem 
után  sem  volt  módom  s  alkalmam  magyar  nyelvgyakorlatokat 
tehetni. 

Midőn  a  szótár  kidolgozásához  fogtam,  szó  sem  volt  arról, 
hogy  szójárások  tárát  is  adjak  s  minden  fontosabb  szónak  jelenté- 
sét és  használatát  számos  példák  által  megvilágítva  elemezzem. 
Mihelyt  azonban  a  munkát  megkezdettem,  élénken  ereztem,  hogy 

v 


a  magyar  és  angol  nyelv  között  fenforgó  nagy  eltérésnél  fogva 
az  angol  szónak  értelmezése  igen  gyakran  csak  példák  által  esz- 
közölhető. Itt  egy  oly  nehézségre  akadtam,  melyre  nem  számítot- 
tam s  melynek  leküzdése  a  magyar  nyelvnek  teljes  ismeretét  fel- 
tételezte, azt  nem  is  említve,  hogy  az  angol  kitételeknek  mindazon 
esetekben,  melyekben  szükséges  volt,  példák  általi  kimerítő  ma- 
gyarázata tízszeres  időt  és  fáradságot  vett  igénybe.  Ha  azonban 
lelkiismeretesen  akartam  eljárni,  egyéb  út  nem  maradt  számomra 
Mindenekelőtt  meggyőződést  szerzendő  tehát  magamnak  az  iránt 
vájjon  ily  munkálatra  magyar  nyelvismeretem  kielégítő-e?  emun- 
kának kezdetét  kidolgozván,  azt  mutatványkép  a  Franklin-társulal 
irodalmi  bizottsága  egyik  tagjának,  Ballagi  Mór  tanár  úrnak  be- 
küldöttem.  Őszintén  megvallva,  nem  lett  volna  épen  rám  nézvt 
kellemetlen,  ha  magyarságomat  ki  nem  elégítőnek  találandotta  s 
ez  által  kötelezettségem  és  ezen  munka  terhe  alól  felmenteti 
volna.  Mig  azonban  oly  emberek,  kik  maguk  legkisebb  érdemmé' 
sem  birnak  a  világban,  másoknak  jeles  tulajdonait  és  érdemeii 
soha  el  nem  ismerik :  az  érdemteljes  férfiú  ellenkezőleg  az  idegei 
érdemeket  mindenkor  teljes  készséggel  méltányolni  szokta.  Igj 
Ballagi  tanár  úr  is  teháfc,  ki  a  magyar  szótár-irodalom  terén  na 
gyobb  érdemeket  szerzett,  mint  bárki  más,  dolgozatom  áttekintést 
után  oda  nyilatkozott,  hogy  az  első  pillanatra  alapos  szakembei 
müvének  tűnik  föl,  mely  sokoldalú  előnyei  által  a  helylyel-közze 
talán  nem  egészen  sikerült  magyarítást  tízszeresen  kipótolja 
Hasonló  értelemben  nyilatkozott  az  érdemes  férfiú  egy  hozzán 
intézett  későbbi  levelében,  midőn  szótáromból  már  húsz  ívné 
több  kinyomatva  volt,  így  szólván  :  « valóságos  szerencsének  tar 
torn,  hogy  oly  avatott  kézre  bíztuk  az  alapvető  munka  kidolgozá 
sát,  melyet  ön  úgy  végez,  hogy  irodalmunkra  nézve  valóságo: 
nyereménynek  mondható ».  Ballagi  tanár  úr  ezen  szives  felbátorí 
tásának  tulajdonítható  leginkább,  hogy  jelen  szótár  létesült  é 
különös  örömömre  szolgál  ezen  érdemteljes  férfiúnak  becses  támo 
gátasáért  ezennel  nyilvánosan  is  őszinte  hálámat  kifejezhetni. 

Sajnálattal  érzem  magam  is,  hogy  sok  helyen  sikerültebi 
magyarítás   lett  volna  kívánatos ;    ha  mindazáltal  minden  egye 


angol'  szó  és  szólásmódnál  addig  kívántam  volna  időzni,  míg  az 
azoknak  legjobban  megfelelő  magyar  kifejezést  megtalálnom  sike- 
rült, akkor  természetesen  egy  emberélet  sem  leendett  volna  elég- 
séges vállalatom  befejezésére.  Egyébiránt  jó  lélekkel  állíthatom, 
hogy  ezen  munkára  különben  is  tízszer  annyi  időt  fordítottam,  a 
mint  arra  fordítanom  kellé,  ha  saját  érdekemet  tekintettem  volna. 
S  a  ki  megfontolja,  hány  tudós  főt  foglalkoztatott  az  angol-német 
szótár-írás  több  mint  egy  század  óta  s  mily  hihetetlen  sok  teendő 
és  hiány  maradt  még  fenn  e  téren  is  :  az  méltányosan  bizonyára 
nem  követelheti,  hogy  ezen  első  angol-magyar  szótár,  melyhez 
mindennemű  előmunkálatok  és  segédeszközök  hiányoztak,  s  mely- 
nek kidolgozásánál  egészen  saját  erőmre  voltam  utalva,  minden 
tekintetben  tökéletes  legyen.  Hogy  mindemellett  jelen  szótár  sok 
oly  igen  fontos  és  igen  értékes  anyagot  tartalmaz,  mely  semmi 
más  szótárban  nem  foglaltatik,  azt  a  szakavatottak  oly  könnyen 
belátandják,  mint  azt  is,  hogy  az  angol  és  magyar  nyelv  között  fen- 
forgó  eltéréseket  és  különbségeket  mindenütt  kellőkép  kiemelni  és 
kifejteni  igyekeztem,  mely  munkálatnál  természetesen  angol,  angol- 
német, vagy  angol-franczia  szótárt  teljességgel  nem  használ- 
hattam. 

Az  angol  kiejtést  magyar  betűkkel  jeleztem,  megjegyzendő  azonban, 
hogy  az  a  valamivel  mélyebben  ejtendő  ki,  mint  a  magyarban,  habár  soha  oly 
mélyén,  mint  az  ©.  Minthogy  /ie<li<i  a  magyar  betűk  kielégítők  m-m  voltak, 
kénytelen  voltam  még  más  jeleket  is  használni,  k  a  legtöbb  esetben  tiszta,  azon- 
ban egészen  rövid  <i-t  jelez,  mely  a  magyar  <l  hosszúságának  csak  mintáin 
harmadával  bir,  például  ap  iá]')>  cup  (káp),  rough  (ráfi),  sun  (szán):  csak  némely 
esetekben  (főkép  az  o  körülírásában  \  közeledi];  a  magyar  a-hoz,  mint  például 
-un  (szán),  l>  ve  (láv),  honey  (h'{mm)-ban.  é  oly  hangot  jelez,  mely  a  magyar  fi> 
és  e  között,  azonban  az  utóbbihoz  sokkal  közelebb  áll,  mint  az  előbbihez. 
.  hosszú  e,  mely  a  nemet  ee-nek  M.eer-ben  megfelel,  e  rövid.,  alia  hallható  <\ 
mely  a  nemet  v-nek  lobén,  Ritter-ben  megfelel.  <'i  csaknem  úgy  hangzik,mimt  a 
németben;  az  áj-nál  megfelelőbbnek  tartottam,  minthogy  sem  a  német  fein, 
nem  az  angol  fine  (fein)  nem  ejtendő  ki  mintfájn.  Az  a  és  o  ikeresitése  által 
csak  ezen  hangzók  nyujtoUságát  kívántam  jelezni.  A:  angol  th-í  és  w-í  a 
körülírásban  is  kellé  hasznaimon.  A  w  oly  önhangzó,  mely  a  szótag  kezdetén, 
a  mennyiben  más  önhangzók  előtt  áll,  igen  gyönge  mássalhangzósági  jelleggel 

VII 


bir.  —  Egyébként  a  kiejtésre  nézve,  mely  különben  csak  a  fül  és  nem  a  szem 
által  sajátítható  el,  még  csak  azt  kívánom  megjegyezni,  hogy  az  angolban  az 
r  betűt  soha  peregve  kiejteni  nem  szabad,  mint  a  magyarban. 

Egyes  sajtóhibákat,  melyek  a  hibaigazításra  fordított  szorgosság  daczára 
fenmar adtak,  kegyesen  el  nézetni  kérek.  Az  angol  szövegben  eddigelé,  eltekintve 
attól,  hogy  Fathom  helyes  körülírása  fedh'am,  egyéb  sajtóhibákat  nem  észlel- 
tem s  aniagyarban  is  csak  lényegteleneket.  Ellenbeji  Admit  alatt  ^bebocsátani* 
és  Dumpy  alatt  nrenkesz*  kimaradt. 

Fölösleges  volna  a  könyv  díszes  kiállítását  esak  fölemlíteni 
is,  miután  köztudomású  dolog,  bog}-  a  Franklin-társulat  kiadványai 
a  legdíszesebb  angol  kiadványokkal  versenyeznek,  habár  ez  angol 
könyvek  ára  ötszörösen  oly  magas  mint  a  magyar  munkáké. 

írtam  Bécsben  őszhó  18-án  1S77. 

Bizonfq. 


Abbreviations,  —  Rövidítések. 


adj . 

adjective 

mii. 

melléknév. 

adv. 

adverb 

ill. 

igekatá.ozó. 

art. 

article 

nve. 

névelő. 

comp. 

comparative 

mf. 

másodfok. 

c<  in  j . 

conjunction 

ksz. 

köt  szó. 

f.e.   , 

for  example 

P- 

például. 

tig- 

figuratively 

átv.  ért. 

átvitt  értelemben. 

int. 

interjection 

insz. 

indulatszó. 

n.  u. 

not  used 

n.  h. 

nincs  használatban 

part. 

participle 

IB. 

részesülő. 

prp. 

preposition 

ej. 

elöljáró. 

pl. 

plural  number 

t.  sz. 

többes  szám. 

s. 

substantive 

fll. 

főnév. 

superl. 

superlative 

hf. 

harmadfok. 

v.  a. 

verb  active 

cs.  i. 

cselekvő  ige. 

v.  def. 

defective  verb 

h.  i. 

hiányos  ige. 

V.   ÜT. 

irregular  verb 

rh.  i. 

rendhagyó  ige. 

V.  11. 

verb  neuter 

k.  i. 

közép  ige. 

v.  reg. 

regular  verb 

rk.  i. 

rendkövető  ige. 

vulg. 

vulgar 

pór. 

pórias. 

A  in.  -.  «;  A  betil  neve. 

A  (é),  art.  v.  An. 

Aback  (ébékk'),  adv.  hátra; 
,    to  be  takeu  — ,  meglepetni. 

Abacus  (éb'ékasz),  s.  szám- 
vető tábla  ;  ezüsttartó  szek- 
rény :  födeg. 

Abaft  (ébéftf),  s.  a  hajó  há- 
tulja :  ndi-.  hátúi. 

Abalienate  (ébél'i-en-ét},  v. 
a.  elidegerútni,  eladni. 

Abandon  (ébén'dán),  v.  a.  el- 
hagyni,  odahagyni,  áten- 
gedni; to  — all' hope,  le- 
tenni a  reményt :  to  —  one's 
self  to  grief,  martát  áten- 
gedni  a  fájdalomnak. 

Abare  (éber'),  r.  a.  meztele- 
níteni. 

Abase  (ébész'j,  v.  a.  alacso- 
nyabvá  tenni;  leboc9átani; 
lealacsonyítni ;  lealázni ; 
to  —  the  eyes,  lesütni  sze- 
meit ;  —  ment,  s.  leeresztés; 
megalázás;  lealacsonyítás ; 
levertség,  csűggedtség. 

Abash  ii-lnVi,  v.  a.  megszé- 
gyenítni,  megpirííni. 

Abate  (éblf),  v.  a.  apasztani; 
kevesbíteni ,  csökkenteni; 
lejehh  szállítni  (pl.  vminek 
árát);  lerántani:  v.  n. 
apadni,  apadozni;  csök- 
kenni, fogytán  lenni,  csil- 
lapodni :  tin'  fever  has  — d, 
«  láz  csillapult;  —ment, 
s.  kevésbítés,  kevesebbedé*; 
árlejtés  ;  let  ngi  dés;  csökke- 
nés :  csillapodás :  levertség. 

Abb  (éb),  s.  mellékfonal. 

Abbacy  (éb'bészi),  s.  apát- 
ság, apáti  rana. 

Abby  (ef/bi),  t.  apát. 

Bizonfy  :  Angol-magyar  szótár 


Abbess  (éb'besz),  .s.  apátasz- 
szony. 

Abbey  (éb'bi),  s.  apátos  mo- 
nostor. 

Abbot  (éb'bat) ,  8.  apátur; 
—ship,  s.  apátur ság. 

Abbreviate  (ébbri'viét),  v.  a. 
rövidítni. 

Abbreviation  (ébbrivié'sán), 
s.  rövidítés,  megkurtítás. 

Abc  (ébíszí'),  s.  abécze. 

Abdicate  (ér/dikét),  v.  a.  le- 
köszönni, hivatalát  letenni; 
elbocsátni. 

Abdication  (ébdiké'sán) ,  s. 
lemondás  :  elbocsátás. 

Abdomen  (ébdo'men),  s.  al- 
test, has. 

Abduction  (ébdák'sán),  s.  el- 
vonás, félrehttzás ;  elvitel : 
elkülönítés ;  íztörés. 

Abece  (ébíszí) ,  s.  abécze  ; 
— da'rian,  .«.  ábéczés  gyer- 
mek, ábéczétanuló ;  —Mary, 
adj.  ábéczés ;  s.  ábéczés 
tábla. 

Abed  (éhed'),  adv.  az  ágyban; 
he  is—,  az  ágyban  van,  le- 
feküdt. 

Abele  (ébíl'),  s.  f eltér  nyárfa, 
topoly. 

Aberdevine    (éber'divein),  s. 

C'sisz. 

Aberrance  (éber'rénsz), Aber- 
rancy, s.  eltérés  (az  igaz 
Útról  I;  eltér,  | ijedés;  tévéit/. 

Aberration    (ebbere'san),   .s. 

eltévedés  •    irányferdülés  ; 

tévút. 
Aberuncate  (éberan'ke't),   v. 

a.  kiirtani. 

Abet  (ebet'),  v.  a.  feVbizgatni, 
csábítani ;  —ment,  s.  biz- 
gatás  ;  -  ter,  s.  felbizgató; 
bűntárs,  bűnrészes. 

a.b(  yance  (ébe'énsz),  s.  vára- 
in   ;r;      (■  jgü  SÍI  ijioí 

1 


Abgregate  (éb'griget),  v.  a.  a 
nyájtól  elszakasztani  <  av.). 

Abhor  (ébhor'),  r.  a.  utálni, 
megvetni ;  v.  n.  to  —  from, 
irtázni,  elirtózni  vmitől: 
— reuce,  s.  irtózás  ;  irtó- 
zat :  —rent,  adj.  irtóztató ; 
(from,  to)  ellenkező,  nem 
egyező. 

Abide  (ebeid')  ,  v.  n.  irr. 
(abode  [ébod'] ,  abode)  tar- 
tózkodni, lakni ;  tnarailni : 
he  abides  by  his  inten- 
tion, feltétele  mellett  ma- 
rad v.  áll  :  — ,  v.  a.  várni  : 
kiállani,  eltűrni :  to  —  the 
charge,  az  ellenség  táma- 
dását kiállani;  I  cannot  — 
that  man,  azt  az  embert  ki 
nem  állítatom  :  to  —  the 
touch,  megállni  apróbát. 

Ability  (ébü'iti),  s.  tehetség; 
képessel/. 

Abited(ébeit'ed),  adj.  üszögös. 

Abject  (éb'dzsekt),  adj.  elve- 
temedett, alávalá;  — uess, 
s.  elvetemedettség :  alá- 
valáság,  maim  megalázása; 
— ,  v.  a.  megvetni; 

Abject'edness,  s.  elvetemült- 

séij. 

Abjec'tion,  v.  Ab'jectness. 
Abjudicate  (ébdzsu'diki  t),v. 

a.   elitéint    i  vkitől   vtnit ), 

ítélet   által   (  vkit   vmitől) 

megfosztani. 
Abjure  (ébdzsúr'),  v.  a, 

küdni,    esküvel    tagadni; 

lemondani  <  vmiről   . 

Ablactate  (ébléktét),  r.  a.  a 

csecstől  elválasztani. 
Ablative    (éVlétiv),    adj.   el 

B.  hatodik 

Ablaze  (ébléz'),  adv.  lobogva, 

lánggal  éjre. 
able  h'I.'Ii.  adj.  képes,  ügyes, 

rmire   váló  :    —  bodied,  jó 


Ablegate 

testalkatom,  tengeri  szol- 
gálatra képes. 

ste  (éb'ligétjT,  v.  a.  kö- 
vetségbe küldeni;  s.pápa- 
1;  ■(■<  í. 

Ablen  (éb'len),  s.  fejérkeszeg. 

Ableness    (é'b'lnesz),  s.   ké- 

Ablepsy  (éb'lepszi),s.  vakság. 

Ablet,  v.  Ablen. 

Abligate  (éb'ligét),  o.  a.  el- 
oldani. 

Abligurition  (ébligjuri'san), 
s.  pazarlás,  tékozlás. 

Ablocate  (éblakét),  r.  a.  ha- 
szonbérbe adni  v.  venni. 

Abluent  (ébljuent),  adj.  mo- 
só,  tisztító    hashajtó. 

Ablation  (éblju'sán),  s.  ki- 
mosás, mosdás  :  mosdóviz. 

Ably  lé'bli),  adv.  ügyesen. 

Abnegate  (eVnigét),  v.  a.  el- 
tagadni,  megtagadni. 

Abnegation  (ébnigé'sán),  s. 
eUagadás,  megtagadás. 

Abnodate  (éb'nadét),  u.  a. 
megnyésni  (fát ). 

Abnormity  (ébnor'miti),  s. 
szabálytalanság,  alaksze- 
rütlenség. 

Abnormous  (ébnor'inász), 
adj.  szabály  tói  eltérő;  alak- 
izerütlen;  ferde    termetű. 

Aboard  (ébaard'i,  adv.  hajón, 
hajóra :  to  go  — ,  hajóra 
szállani.  [előjel. 

Abodance     (ébod'énsz) ,     s. 

Abode  (ébod'),s.  lakhely  la- 
kos: v.  a.  jósolni,  jöven- 
dölni; v.  n.  előre  jelenteni. 

Aboding,  s.  elöjelentés. 

Abolete  (ébolít'),  adj.  eltör- 
tött,  aráit  i  av.  I. 

Abolish  (ébal'is) ,  v.  a.  eltó- 
rölni  ' p.  törvényt  i.  meg- 
szüntetni, megsemmisítni  ; 
—able .  adj.  eltörölhető, 
semmisíthető;  —ment,  s. 
eltörlés,  megszüntetés. 

Abolition  (ébali'sán),  s.  meg- 
szüntetés (  különösen  a  rab- 
szolgaság  mer/szüntetése ) ; 
megkegyelmezés,  a  büntetés 
elengedése;  — ist,  s.  a  rab- 
szolgaság megszüntetésé  nek 
ba  rátja . 

Abominable  (ébam'inéb'l), 
adj.  utálatos,  irtózatos. 


Abominate 

Abominate,  v.  a.  utálni. 
Abomina'tion,  s.  utálat,  irtó- 
zat :  utálatosság. 
Aboriginal  (ébarids'inél),aá?". 

eredeti  :  s.  eredeti  lakos, 
őslakő. 

Abort  lebart'l.  v.  n.  idétlent 
szülni;  —ion,  s.  idétlen 
szülés,  balszülés  :  éretlen 
szülemény. 

Abortive  (ébar't Lv),  adj.  idét- 
len :  magzathajtó;  to  prove 
— ,  nem  sikerülni,   felsülni. 

Abortiveness,  s.  idétlen  szü- 
lés ;   felsülés. 

Abound  fébáund'),  v.  n. 
(with,  in)  bővelkedni  vala- 
miben. 

About  (ébáut'),j»7J.  and  adv. 
körül ;  -val,  -vei:  -nól,  -nél  ; 
-ró],  -ről.  felől:  miatt,  -ért ; 
körülbelül :  —  the  moun- 
tain, a  hegy  körül ;  I  have 
no  money  —  me,  nincs 
nól  a  m  pénz  :  I  enquired  — 
him ,  t  ii  da  kőző dt am  felőle ; 
I  want  to  talk  to  you  —  a 
very  important  matter, 
igen  fontos  dologról  kell 
beszélnem  önnel :  to  be  — 
any  thing,  valamivel  fog- 
lalatoskodni ;  what  has  he 
been  —  the  whole  winter 
through?  mit  csinált  az 
egész  télen  ót  ?  to  be  — 
to  do  any  thing,  készü- 
lőben, készülő/élben  lenni: 
I  was  just  —  to  take  a 
walk,  when . . . ,  épen  sé- 
tálni akartam  menni,  mi- 
dőn... ;  I  do  not  care  — it, 
nem  törődöm  azzal;  he  is 
angry— it,  haragszik  azért 
(  v.  amiatt ) ;  —  this  time, 
ez  idő  tájban  :  —  evening, 
este  felé ;  it  came  — ,  meg- 
történt :  it  might  come  — , 
megeshetnék  ;  to  come  —  a 
man,  vkit  rászedni  /ra- 
vaszságban fölülmúlni ) ; 
the  world  is  come  — ,  a 
világ  sora  megfordult ;  to 
go  —the  bush,  forgolódni, 
mint  a  macska  a  forró 
kása  körül:  feneket  keríteni 
beszédének;  neki  kerülni 
(a  tárgynak ):  —  twenty 
miles,  körülbelől  húsz  mért- 


Abscind 

föld ;  round  — ,  köröskö- 
rül :  here  — ,  ifi  valahol ; 
to  bring  — ,  létrehozni, 
végrehajtani ,  előidézni, 
véghez  vinni:  to  send  one 
—  his  business,  vkit  elker- 
getni. 

Above  (ébaV),  prp.  and  adv. 
felett,  felibe  :  fen  :  több 
mint;  he  lodges  —  me, 
fölöttem  lakik ;  —  all, min- 
denek előtt;  —  ten,  több 
mint  ti: :  -  twenty,  több 
használ;  that  is  —  iiis 
strength  ,  az  fölülmúlja 
erejét :  he  is  —  it,  ő  azon 
tál  emelkedett :  is  the  old 
gentleman  still  —  ground  ? 
él  még  az  öreg  úr !  to 
be  —  board,  bátorságban 
lenni-:  to  deal  —  board, 
nyíltan  cselekedni;  a  good 
name  is  —  wealth,  jobb  a 
jó  hír  a  nagy  gazdagság- 
nál :  from  — ,  felülről :  — 
cited,  —  mentioned,  fen- 
emlitett ;  over  and—,  azon 
félül,  túlfelül. 

Abrade  (ébred'),  v.  a.  eldör- 
gölni, levakarni. 

Abrasion  (ébré'sán),s.  cldör- 
gölés,  levakarás ;  vakarék. 

Abreast  (ébreszt'),  adv.  egy- 
másmellett ,  homlokvonal- 
ban. 

Abridge  (ébrids'),  v.  a.  rövi- 
dítni. 

Abridgment,  s.  rövidítés : 
rövidlet ;  korlátozás. 

Abroad  (ébraad'),  adv.  kinn, 
h:zonl,i::l  külfblá  n/hni 
földre  :  to  get  — ,  köztudo- 
mássá lenni,  megtudódni ; 
to  set  — ,  köztudomássá 
tenni ;  to  walk  — ,  sétálni. 

Abrogate  (ébro'gét),  r.  a. 
megszüntetni ,  eltörölni 
(törvényt). 

Abrook  (ébrük'),  v.  a.  eltűrni. 

Abrupt  (ébrápt'j,  adj.  várat- 
lan, hirtelen:   szaggatóit; 
— ly,   adv.  hirtelen  : 
gatottan;  — ness  s.   hirte- 
lenség :  szaggatottság. 

Abscess  (éb'szesz),  s.  tályog, 
kelés. 

Abscind  (ébszind'),  v.  a.  el- 
vágni, elmetszeni. 


Absciss 

Absciss  (ébszisz'),s.  metszek. 

Abscond  (ébszkand'),  v.  n.el- 
rejtőzni,  eüopódzani ;  v.  a. 
elrejteni. 

Absence  (éb'szensz),  s.  tá- 
vollét :  szórakozottság. 

Ab'sent,  adj.  jelen  nem  lévő, 
távollévő  :  szórakozott,  fi- 
gyelmetlen. 

Absent',  r.  a.  eltávolítni; 
to  —  one's  self,  eltávozni; 
i, if  g  vem  jelenni. 

Absentee  (ébsentí'),  s.  távol- 
levő ;  meg  nem  jelenő. 

Absinthian  (ébszin'thién), 
adj.  ürmös. 

Absin'thiated,  adj.  ürömmel 
vegyített  ;  megkeserített. 

Absinthium  (ébszin'thiám), 
g,  üröm. 

Absist  (ébsziszt'),  v.  n.  elál- 
lani. 

Absolute  (éb'szaljut),  adj.  vi- 
■  zony  talán,  független;  álta- 
lános :  korlátlan  ;  — ness, 
8.  korlátlan  hatalom. 

Absolution  (ébszalju'sán),  s. 
feloldás,  felmentés,  bűnol- 
(lás. 

Absolutory,  adj.  fölmentési. 

Absolvatory  (ébszal'vétari), 
adj.  fölszabadító,  fölmentő. 

Absolve  (ébzalv'),  v.  a.  felol- 
dani, felmenteni,  felszaba- 
dít ni. 

Absonant  (ét/szonént),  adj. 
eltérő,  ellenkező,  meg  nem 
egyező. 

Absorb  (ébszarb'),  v.  a.  fel- 
szívni, beszívni,  elnyelni . 
— ed,  adj.  elmélyedt;  — ent, 
adj.  felszívó.  [szívás. 

Absorption,  s.  felszívás,  l   - 

Abstain  (ébsztén') ,  v.  n. 
to—  from.  -  egtartóztatni 

magát  '  vmitöl  >. 

mious    (''bsztí'miász), 
adj.  'önmegtartóztató,  mér- 
tékletes, mérsékelt; 
s.    önmegtartóztatás,    mér- 
tékű t. 

Absterge  (ébszterdzs*),  v.  a. 
kitörölni,eltörölni,tisztítni. 

Abstergent,  adj.  tisztító, 
hashajtó. 

Abstersion,  --.  tisztítás. 

Abstinence  (éb'sztinensz),  «. 
Önmegtartóztatás. 


Abstinent 

Abstinent,  adj.  'önmegtartóz- 
tató, mértékletes. 
Abstract'  (ébsztrékf),   v.   a. 

elvonni,  szemlélettől  el- 
vonva képzelni  (vmitj;  le- 
párolni, lombikolni. 

Ab'stract  ,-•>•.  kivonat:  fogalom; 
in  the  — ,  fogalmilag  ;  — , 
adj.  elvont. 

Abstracted,  adj.  elvont;  szó- 
rakozott. 

Abstraction  ,  s.  el  vont  síig  ; 
szórakozottság. 

Abstringe  (ébsztrinds'),  v.  a. 
feloldani,  megoldani. 

Abstrude  (ébsztrúd'),  v.  a. 
eltaszítani. 

Abstruse  (ébsztrúsz'),  adj. 
elrejtett,  nehéz  értelmű. 

Absurd  (ébszörd'l.  adj.  ész- 
ellenes; képtelen,  visszás. 
— ity,  8.  képtelenség  ;  izet- 
lenség. 

Abundance    (ebánd'ensz),  s. 

fölösleg,  bőség. 

Abundant,  adj.  bőséges,  fö- 
lösleges :  — ly,  adv.   bőven. 

Abuse  (ebjúsz'),  v.  a.  vissza- 
élni :  nőszemélyt  elcsábí- 
tani; szüzet  megszeplősí- 
ten i ;  gga láz n  i :  8Z idai- 
ma zni ;  kegyetlenül  bánni 
i  vkivelj ;  —,  8.  visszaélés  ; 
méltatlankodás :  bántás, 
szidalmazás. 

Abusive,  adj.  visszaélés  sze- 
rint való,  sértő,  szidal- 
mas  ; — ly,  adv.  visszaélés- 
képen. 

Abut  (ebáf),  v.  n.  határos- 
nak lenni;  their  garden 
abuts  upon  ours ,  ker- 
ti'k  határos  a  mienkkel: 
—ment,  s.  határ,  határjel : 
hídfej. 

Abyss  (ébisz'),  s.  mélység, 
'örvény  ;  pvkoltorok. 

Acacia  (ékessé),  s.  akácz,  ko- 
rona fa. 

Academic  (ékédem'ik) ,  — al, 
ad/  akadémiát    i  'ickolat 

tudás      társasági  ;      —ally, 

adv.  akadémiai  módon, 
Aeademist  (éké'dimiszt),  s. 
akadémiai  tag. 

Academy,  S.  akadémia,  főis- 
kola ;  tudót  társaság  ;  had- 

tanoda ;  lovagló  iskola. 


Accession 

Acaid  (éké'id),  s.  (vegyt.) 
eczet,  (  n.  h.). 

Acanaceous  (ékéne'sász) , 
adj.  tüskés. 

Acanthacei  »us  (ékénthe7- 
sász),  adj.  tövises. 

Acanthus  (ékén'thász),  s. 
barcs-akómt  ;  lombdísz. 

Acates  (éketsz'),  s.  pl.  enni- 
való, (n.  h.  t. 

Accede  (ékszíd'),  v.  n.  hozzá- 
járulni, hozzáállani. 

Accelerate  (ékszellaret),  v. 
a.   siettetni,    előmozdítani. 

Acceleration ,  s.  siettetés, 
gyorsítás,  ,  lőmozdítás. 

Accel'erativt' ,  adj.  gyorsító, 
előmozdító. 

Accend  (ékszend'),  v.  a.  meg- 
gyújtani, 'sag. 

Accendibü'ity,  ••?.  gyúlékony- 

Accension  (ekszen'san),  s. 
félgyújtás,  meggyújtás. 

Accent  (éVszent),  s.  hang- 
súly, hangejtés,  hangjel. 

Accent', Accentuate  (ékszen'- 
tjuetl,  v.  a.  hangsúlyozni ; 
hangjelezni. 

Accentua'tion ,  s.  hangozta- 
tás, hangsúlyozás;  hang- 
jelzés. 

Accept  (ékszepf)  ,  v.  a.  <  l- 
fogadni  :  helybenhagyni  ; 
to  —  a  present,  ajándékot 
elfogadni;  to  —  a  post, 
hivatalt  vállalni  : 
melykor  oi-fál  is)  to  —  of 
a  five  pound  note,  ötfon- 
tos  bank  jegyit  elfogadni  : 
(bibi.)  God  does  not—  pri- 
sons, isten  előtt  egyenlők 
vagyunk ;  — able,  adj.  elfo- 
gadható :  — ance,  s.  elfo- 
gadás, jóváhagyás. 

Acceptation,  s.    elfogadás  • 

elfogadott  jelentét  v.  ér- 
telem. 

Accep'tiou,    v.   Acceptation. 

Access  (ékszesz'),  s.  bejárás, 
f érkezés,  közeledés  ;  út ; 
elöjárulhatás ;  gyarapo- 
dás. 

Ac'cessariness,  s.  hozzájáru- 
lás, réezvéU  l . 

Accessible,  adj.  közelíthető : 
nyájas. 

Accession,  s.  közelítési  trón- 
ralépés :  növei  ■ 


Accessorily 

ssorily,  "(/c.  mellesleg. 
ssoiy,  s.  bűntárs ;  párt- 
ján lévő :  járulék :  járul- 
vány  :  ügymelléklet  — , 
adj.  járulékos,  mellékes ; 
b  ü  n  n '.- :  ps;  to  be  —  to  sonie- 
tbing,  elősegíteni  rmit. 

Ac'cidénoe,  s.  kis  latinnyelv- 
tan, Donatus. 

Accident  (ék'szident),  s.  ese- 
mény;  esetlegesség;  vak- 
eset; baleset;  szerencsétlen- 
ség :  by  — ,  történetesen. 

Accidental,  adj.  történetes, 
esetleges,  lényegetlen :  —  ly, 
adv.  történetesen. 

Accip'ient,s.  átvevő,  elfogadó. 

Accite  (ékszeit'),  v.a.  felhíni, 
idézni. 

Acclaim  (ékklém'),  v,  n.  tet- 
szését kiáltva  nyilvánítani, 
éljenezni. 

Acclamation  (ekkléine'sán), 
s.  '  helyeslő)  felkiáltás,  él- 
jenzés. 

Acclimate  (ékkli'met),  Accli- 
matize (— eiz),  v.  a.  éghaj- 
lathoz szoktatni,  honosítni. 

Acclive  (ékkleiv'),  adj.  me- 
redek. 

Acclivity  (ékkliv'iti),  s.  mere- 
dekség, dombhát,  hajlós, 
magaslat,  emelkedés. 

Accliv'ous,  adj.  meredek. 

Accloy  (ékklai'),  v.  a.  túlter- 
helni, megtömni. 

Accolade, s.  nyakába  bor  ilás. 

Accoleut,  s.  határos  szomszéd. 

Acconmiodable  (ékkam'mb- 
deb'l),  adj.  hozzá  alkal- 
maztatható; rá  illő :  alkal- 
mas. 

Accom'modate,  v.  a.  hozzá 
illeszteni,  alkalmazni;  to  — 
one  with  money,  rkit 
pénzzel  ellátni ,  v kinek 
pénzt  előlegezni,  kölcsön 
adni. 

Accom'modating,  adj.  enge- 
dékeny, készséges, meg  férő. 

Accommoda'tion,  s.  alkalma- 
zás ;  kölesönadás ;  kiegyez- 
kedés ;  bill  of  — ,  költött 
váltólevél. 

Accom'paniment  (ékam'péni- 
ruent),  s.  kisérés,  kiséret; 
tartozék ;  hang  kiséret. 

Accom'pany,  v.  a.  kisérni. 


Accomplice 

Accomplice  (ekkam'plisz),  s. 
bűntárs,  bűnrészes. 

Accomplish  (ékkam'plis) ,  v. 
a.  teljesítni,  létesítni;  vég- 
hezvinni kiképezni;  to  — 
a  promise,  Ígéretet  telje- 
sítni :  it  is  accomplished ! 
beteljesedett  !  —ed  ,  part. 
and  adj.  tökéletes  ;  kikép- 
zett :  bevégzett. 

Accomplishment,  s.  teljesí- 
tés, véghezvitel;  végrehaj- 
tás :  kiképzettség ;  this 
lady  has  many  accomplish- 
ments, e  hölgy  sok  jeles- 
seggel  bir. 

Accord  (ékkard'), s.  összhang ; 
egyetértés ;  szerződvény  ; 
alku  ■  to  be  of  — ,  egyet- 
érteni of  his  own  — ,  ön- 
szántából ,  önindultából : 
— ,  r.  n.  összhangzani  ;  meg- 
egyezni v.  a.  megengedni, 
helybenhagyni ;  —  ant,  adj. 
összhang zó,  megegyező. 

According, prp.  szerint ,  -hoz, 
-hez  képest  amint;—  to 
my  promise,  ígéretem  sze- 
rint :  —  to  reason,  ész  sze- 
rint; —  to  circumstances, 
körülményekhez  képest  ,-he 
acts  —  as  he  thinks  fit, 
ugg  cselekszik,  a  mint  jó- 
nak tartja;  —\y,adv.  meg- 
egyezőleg,  megfelelőleg'. 

Accost  (ékkaszf),  v.  a.  meg- 
közelíteni ,  megszólítani : 
he  accosted  me  in  the 
street,  engem  az  utczán 
megszólított. 

Account  (ékkáunf),  s.  szám- 
adás, számla ;  számtartás : 
jelentés  ;  értesítés ;  válasz ; 
ok ;  fontosság ;  to  carry 
to  — ,  számításba  tenni;  to 
call  one  to  — ,  számot  kérni 
vkitől,  kérdőre  vonni  rkit ; 
to  give  an  —  of,  számot 
adni -ról,  -röl :  vmit  elbe- 
szélni :  to  turn  to  — ,  hasz- 
nára fordítani  vmit  :  to  lay 
—  with,  elkészülve  lenni 
vmire ;  a  man  of  — ,  nagy 
tekintetű  ember  :  a  man  of 
no  — ,  jelentéktelen  ember ; 
on  —  of  which,  a  minél 
fogva;  on  what  — ? miért f 
mi   okból  ?  mi  czélra  ?  on 


Accnrse 

(upon)  no  — ,  semmi  hop 
srm  ;  —  book,  S.  szánttá;  ta- 
kony v:  —,  v.a.  számat  tar- 
tani,számolni  :  —,  v.  n.  to  — 
for,  számot  adni  -ról,  -röl, 
felelni  vmiröl  megfejteni, 
magyarázni  emit:  —able, 
adj.  felelős ;  — ableness,  s. 
felelősség  ;  —ant,  s.  szám- 
vivő. 

Accouple  (ékkápl'),  v.  a.  pá- 
rosítni;  —ment,  s.  poroso- 
dás   páros  lás. 

Accourage,  v.  Encourage. 

Accourt,  v.  a.  megvendégelni. 

Accoutre  (ékku'tr) ,  v.  a. 
felszerein  i ,  felez  ifin  ízni; 
—ments,  s.  pl.  felszerelés, 
ószerü  öltözet,  nevetséges 
pipere. 

Accoy  (ékkai'),  v.  a.  édes- 
getni,  czirógatni ;  kecseg- 
tetni; csendesítni,  csilla- 
pítni. 

Accredit  (ekkre'dit),  v.  a.  lii- 
telesítni  :  felhatalmazni  ; 
vmit  divatba  hozni. 

Accrescent,  v.  Crescent. 

Accretion  (ékkri'sán),  s.  hal- 
mozódás, növekvés. 

Accretive,  adj.  szaporodó,  tu>- 
vekvő. 

Accroach  (ekkraots'),  v.  a. 
csáklyázni;  magához  von- 
ni; magáévá  tenni  (vmit), 
másét  sajátján l  mag ához 
ragadni;  —ment,  s.  >'ki 
jogaiba  való  bevágás :  jog- 
sérelem. 

Accrue  (ékknV),  v.  n.  növe- 
kedni, nagyobbodni ;  ered- 
ni. 

Accumb  (ékkámb'),  v.  n. 
tal  mellé)  dőlni,  feküdni ; 
— ent,  adj.  fekvő,    vmiliez 
dűlő. 

Accumulate  (ékkju'mulet), 
v.  a.  halmozni,  felhalmoz- 
ni;  v.  n.  felhalmozódni. 

Accumula'tion,  s.  hala 
halmazat. 

Accuracy  (ék'kjurészi),  •-. 
pontosság,  szabatosság ;  ha- 
tározottság. 

Ac'curate,  adj.  szorgalmas, 
pontos,  szabatos  ;  — ness,  s. 
pontosság,  szabatosság. 

Accurse    (ékkörsz')  ,    v.     a. 


Accusable 

megátkozni:  —ed,  part. 
and  adj.  átkozott. 

Accusable  (ékkju'szébl),  adj. 
vádolható  ;  hibás,  feddésre 
méltó. 

Accusa'tion,  .--.  vaduló*,  vád, 
panasz. 

Accu'sative,  adj.  Vádló;  s. 
tárgyeset. 

Accu'satory,  adj.  vádoskodó. 

Accuse  (ékkjuz') ,  v.  a.  vá- 
dolni; to  —  one  of  some- 
thing, vádolni  vkit  vmivél; 
— r,  s.  vádoló.. 

Accustom  (ékkász'tám),  v. 
a.  szoktatni;  to  —  one's 
self  to  something,  vmiJiez 
szokni ;  — ,  v.  n.  szokni;  el- 
hálni :  —able,  adj.  szoká- 
sai), szokott;  —  ance,  s. 
megszoktatás ;  —  ary,  adj. 
szokásos,  szokás  szerinti; 
közönséges  ;  szokott ;  —ed, 
adj.  szokásban  lévő;  meg- 
szokott. 

Ace  (esz),  s.  egy  szem  kár- 
tyában) ;  csekélység;  not 
;\n  — .  egy  cseppet  sem. 

Acerb  (észerb'),  adj.  fojtás, 
fanyar,  marós;  szigorú; 
—ate,  v.  a.  megkeseríteni; 
— ity,  s.  fanyarság, fanyar- 
íz  :  szigorúság. 

Acervate  (észerVet),  v.  a. 
halmozni ;  adj.  felhalmo- 
zott. 

\c  Bcent  (észesz'szent),  adj. 
soványodó. 

A  etat  !  (é'szetét),  8.  eczetsa- 

08  SÓ. 

•  ■  ii  szi'tifei),  v.  a.  ecze- 
tni. 
Acetosity,  s.  savanyúság 
Acetous  (észi'tász),  adj.  sa- 
vanyúé. 
Ac  turn    (észi't&m),   s.   bor- 
keh, Ache  (ék),  s.  fájdalom  ; 
v.  n    :  ~:ií;  ■  m>.  h:  *dach<  3 
m  fáj  :  —bone,  8.  csipő- 

Achievable,  adj.  kivih  to. 

Achievance,  r.  Achievement. 

Achieve  (étsíV),  v.  a. 

ni,  kivívni,  véghez  vinni ; 

m<  üt  .     >-.    véghezvitel ; 

hőstett  ■  - ■:■  rzt  meny;  —i,s. 

■zerzö. 


Achor 

Achor  (e'kar),  s.  ótvar. 

Acid  (ész'szid),  .s'.  savany  ; 
adj,  savanyú. 

Acid'ity,  s.  savanyúság,  sava- 
nyúíz. 

Acidulae  (észszid'juli),  s.  sa- 
vanyúvíz. 

Acidulate,  v.  a.  savanyítni. 

Acidulous,  adj.  savany ús. 

Acknowledge  (ekknal'ledzs), 
v.  a.  elismerni,  megismer- 
ni, méltányolni;  megval- 
lani; —ment,  s.  elismerés, 
méltánylat  ;  haladatosság. 

Acme  (ek'mi) ,  s,  tetőpont, 
tető,  legmagasabb  fok  ;  vad- 
ság. 

Acolothist  (ekal'othiszt),  s. 
miseszolga.  [virág. 

Aconite  (ék'oneit),  s.  sisak- 

Acop,  adv.  tetőn,  fent. 

Acorn  (é'karn),  s,  makk. 

Acoustic  (ékúsz'tik),  adj. 
hallástani;  — s,  .*.  pl.  hal- 
lottan, hangtan. 

Acquaint  (ékkwénf),  v.  a. 
megismertetni,  tudósítni  ; 
to  —  one  with  a  fact,  vkit 
vmelij  tényről  értesíteni;  to 
get  acquainted  with  some- 
body, vkivel  megismerked- 
ni :  he  is  well  acquainted 
with  these  parts  of  the 
country,  ő  jól  ismeri  e  vi- 
déket :  —ance,  s.  ismeret- 
ség, ismeret,  ismerős;  — 
with  the  world,  világisme- 
ret :  he  is  one  of  my  ac- 
quaintances, ő  ismerőseim 
közé  tartozik. 

Acquest  (ékkweszt'),  v.  a. 
keresni,  szerezni;  s.  szer- 
zemény :  hódít  many. 

Acquiesce  (ékwiesz'),  v.  n. 
1  in  i,  rmiheii  megnyugodni, 
emit  helybenhagyni : — nee, 
8.  '  in  )  megnyugvás,  hely- 
benhagyás :  —  út,  adj.  en- 
gedékeny, beleegyező. 

Acquiet,  v.  to  Quiet. 

Acquirable,  adj.  megszerez- 
hető. 

Acquire  (ekkweir'),  v.  a. 
megszerezni,  megnyerni ; 
—ment.  .7  ;  ké- 

■</. 

Acquisition  (ékkwizi'san),  . 
meg  ény. 


Action 

Acquit  (ekkwitt),  v.  a.  fel- 
menteni, f  els  zabadítni;  ele- 
get tenni  (p.  kötelességé- 
nek) ;  to  —  the  accused 
(or  the  defendant),  a  vád- 
lottat felszabaditni ;  I  — 
myself  of  my  task,  felada- 
tomnak eleget  teszek  ;  — tal, 
— tance,  s.  felmentés,  fel- 
szabadítás :  nyugta. 

Acre  (éTker),  •-•■.  szántóföld  : 
hold  (földmértek  1. 

Acrid  (ék'rid),  adj.  csípősízü, 
fanyar ;  keserű. 

Acrimony,  s.  csípősség,  fa- 
nyarság    héSi  i:.s.  7 

Acrimonious  (ékrimo'niász), 
adj.  csípősízű,  mardosó. 

Ac'ritude,  Ac'rity,  s.  csipős- 
ség :  szigor. 

Acr<  lamatic  (ékkroéméf ik), 
adj.  titkos,  benső  ;  aratott. 

Acroatics  (ékkroét'iksz),  s. 
pl.  felolvasások  az  avatot- 
tak számára. 

Acrobate  (ek'rahet),  s.  kötéU 
tánezos. 

Across  (ékrasz'),  adr.  keresz- 
tül, keresztbe:  át,  által; 
risszás  :  —  the  Thames, 
<í  Themszen  át. 

Acrostic  (ékkrasz'tik),s.  név- 
vers. 

Act  (ékt),  v.  n.  cselekedni, 
hatni;  to  —  upon,  behat- 
ni :  to  —  up  to  a  thing, 
megfelelőleg  bánni  vmivel, 
rmit  megbírni,  vminekmeg- 
felelni:—,  v. a. játszani,  sze- 
mélyesítni,  indít  ni ;  to  — 
a  part,    szerepet   játszani. 

Act,  x.  cselekedet,  tett :  tény, 
valóság;  okmány;  iromány; 
felvonás  (színdarabban  1  : 
to  take  one  in  the  very  — , 
tetten  érni  vkit :  —  <>f  par- 
liament, országgyűlési  vég- 
zés :  —  of  settlement,  trón- 
öröklés remije. 

Acting  (ék'ting),  8.  komédia- 

:á.<,  színlelés. 
\.t  mu  (ck'sán).  8.  cselekvés  ; 
hatás  :  indítás  ;  ütközi  t  : 
vád.  kereset  ;  sürgt  lem  :  v> 
bring  an  -  against  one, 
vádat  emelni  vki  elit  n  .  t<> 
he  in  — ,  hatályban  lenni  ; 
— ahle,    adj.   In  vádolliató  ; 


Activate 

büntethető  :  —  ary,  8.  rész- 
vényes;  részvényárus  .•— ta- 
king (Shak.) ,  oá/,  perle- 
kedő. 

Activate  lek'tivéti,  r.  a.  meg- 
indítani, hatályba  léptetni. 

Active,  adj.  ható  :  cselek- 
vő; tevékeny;  iparkodó: 
— ness,  s.  tevékenység. 

Activity  (i-ktiv'itii.  s.  tevé- 
kenység ;  cselekvőség. 

Actor,  s.  cselekvő  ;  színész. 

Actress  (éKtresz),  •-•.  színész- 
nő. 

Actual  (ék'tsjuél),  adj.  való- 
ságos, tettleges,  jelenlegi  ; 
— ity,  s.  valóság,  valódi- 
ság; — ly,  adv.  ténylegesen. 

Actuary,  s.  irattárnok. 

Actuate  (ék'tsjuét),  v.  a.  meg- 
indítani. 

Acuate  (ék'juet),  v.  a.  élesít- 
ni. 

Acuition  (ékjui'san),  s.  élesí- 
tés. 

Aculeate  (ékju'liet),  Aculea- 
ted,  adj.fulánkos. 

Acuruen  (ékju'inen),  s.  éles- 
ség, hegy  esse  g  ;  é  lesel  mü- 
ség. 

Acuminate,  v.  a.  hegyezni : 
v.  n.  kupolákban  emelked- 
ni. 

Acute  (ékjút'),  adj.  éles,  he- 
gyes p.  ár),  éleselmü ; 
— ness,  s.  élesség ;  élesel- 
műség. 

Adage  (éd'edzs),  s.  közmon- 
dás :  példabeszéd. 

Adagio  (éde'dzsio),  s.  (mus. ) 
lassudadság. 

Adamant  íéd'émént),  s.  gyé- 
mánt :  —  ine,  adj.  gyémán- 
tos, gyémántnemű  -.kemény, 
felolvaszthatlan. 

Adapt  (édéptf),  v.  a.  hozzá- 
illeszteni; —able,  adj.  il- 
leszthető ,      alkalmazható. 

Adabtabü'ity.  g.  alkalmazha- 
tóság. 

Adaptation,  g.  hozzáillesztés, 
alkalmazó.,. 

Adaption,  v.  Adaptation. 

Adaptness,  Adaptedness,  s. 
hozzáillőség. 

Adays  (édész'i.  adv.  now  — , 
mai  világban,  mostani  idő- 
ben. 


Add 

Add  (éd),  v.  a.  hozzáadni, 
hozzátenni,  to  — up,  össze- 
adni, összeszámolni :  v.  n. 
hozzájárulni. 

Adder,  s.  siklókigyó,  vipera. 

Addict  icddikt'l,  v.  a.  nninek 
v.  vmíre  adni  magát. 

Addition  (édis'an),  g.  hozzá- 
adás, hozzátétel :  össze- 
adás ;  — al.  adj.  hozzájá- 
ruló ;  hozzáadott :  pótló, 
utói  ago*. 

Addle  (éd'd'l),  s.  borkő  ;  adj. 
üres  :  meddő  :  —  egg,  •--.  szél- 
tojás  ;  —  brained,—  hea- 
ded, adj.  gondatlan, szeles ; 
v.  a.  meddővé  tenni :  meg- 
rontani. 

Address  (édresz'),  v.  a.  vki- 
hez  intézni  ;  irányozni ; 
utalványozni,  vkit  megszó- 
litni  :  levelet  czímmel  el- 
látni;  to  —  one's  suppli- 
cations to  some  body,  v ki- 
hez kérelemmel  fordulni : 
he  addresses  himself  to 
his  task,  feladatára  készül. 

Address,  s.  felülírat,  czím, 
levélezím  :  megszólítás : 
ajánlóirat ;  hálairat:  fo- 
lyamodvány ;  forgottság, 
ügyesség. 

Adduce  (éddjúsz'),  v.  a.  fel- 
hozni ' p.  példát ). 

Addulce  (éddálsz'),  v.  a.  éde- 
sítni. 

Adeling  (éd'el-ing),.?.  királyfi 
av. 

Ademption,  s.  elvonás,  elvé- 
tel. 

Adept  (édepf),  adj.  tudós, 
műértő  :  s.  avatott,  beava- 
tott. 

Adequate  (éd'ikwet),  adj. 
megfelelő  ( p.  a  fogalomnak 
megfelelő  szó)  ;  hozzá  sza- 
bóit. 

Adhere  (édhír'),  v.  n.  ragad- 
ni, ragaszkodni  :  vkihez 
sz'tni.vkivel  tartani:— nce, 
s.  hozzáragadás,  összefüg- 
gés; hozzászít  ás,  párthív- 
ség  ;  —  nt,  adj.  ragadó,  ta- 
padó ;   s.  párthív,  követő. 

Adhesion  (édhí'zsánl,  s.  hoz- 
zá ragadás,    hozzátapadás. 

Adhesive,  adj.  hozzátapadó. 

Adhibit  (édhib'it),  v.  a.  al- 
6 


Admeasurement 

kalmazni  (vmíre);  for- 
dítni (vmíre);  —ion,  s. 
alkalmazó* ;  alkalmazta- 
tás :  ráfordítás. 

Adhortation  ledharté'sán), .;. 
megintés,  intelem. 

Adhortatory,  adj.  megintő, 
nógató. 

Adiaphanous  (édiéffénász), 
adj.  átláthatlan. 

Adiaphorous  (édiéf'forász), 
adj   1      inb  ■■:■■    l ■::,.■  nyos. 

Adieu  (édju'l  adv.  isten  ve- 
led :  to  bid  one  — ,  vkiiől 
elbúcsúzni. 

Adit  (éd'dit),  s.  bejárás  be- 
menet :  tárna. 

Adition  (édis'án) ,  s.  hozzá- 
járuló*. 

Adjacent  léddzse'szent),  8. 
töszomszéd :  adj.  határos, 
szomszédos.  'adni. 

Adject  lédzsekt'),  v.  a.  hozzá- 

Ad'jective,  g.  melléknév. 

Adjoin  (édzsajn'),  v.  a.  hozzá- 
csatolni v.  n.  mellette 
lenni :  in  the  — ing  house, 
a  szomszédházban. 

Adjourn  (édzsörn'),  c.  a. 
elnapolni ,  elhalasztani ; 
—ment,  s.  elnapolás ;  ha- 
logatás. 

Adjudge  (édzsádzs'),  v.  a. 
vkinek  vmit  bíróilag  oda- 
ítélni :  elitélni. 

Adjudication,  g.  odaítélés. 

Adjunct  (éd'dzsánkt) ,  adj. 
(to)  összekapcsolt  ,  össze- 
kötött :  s.  hivatalsegéd,  se- 
géd ;  (to)  hozzátét,  tolda- 
lék; —ion,  g.  hozzátétel. 

Adjure  (édzsúr'),  v.  a.  meg- 
esketni (vkit);  megesküdni 
(vmíre);  esedezni;  hatha- 
tósan kérni. 

Adjust  (édzsászf),  v.  a.  rend- 
behozni,eligazít  ni;  — ment, 
.5.  eligazítás:  kiegyezke- 
dés :  kipótlás. 

Adjutant  (éd'dzsutént) ,  ••?. 
hadsegéd,  segéd. 

Adjutory  (éd'dzsutari),  A  i- 
juvant  (éd'dzsuvent),  adj". 
segedelmes. 

Adjuvate  (ed'dzsuvet),  v.  a. 
elősegíteni. 

Admeasurement  (édmezs'ár- 
ment),  s.  kimérés  .■  kiosztás. 


Adminicular 


Adoption 


Adventurous 


Adniinicular(édminik'julér) , 
adj.  segélő,  segedelmes. 

Administer,  v.  a.  igazgatni, 
vezetni  ;  nyújtani,  oszto- 
gatni ;  to  —  an  occasion  of 
complaint, panaszra  alkal- 
mat adni. 

Administration  (édminisz- 
tré'sán),  s.  igazgatás,  kor- 
mányzás, kezelés. 

Administrator,  s.  igazgató : 
helytartó ;  kormányzó  : 
gondviselő ;  gyámnak. 

Admirable  (éd'mirébl),  adj. 
csodálatra  méltó. 

Admiral  (éd'mirél),  s.  tenger- 
nagy ;  —ship,  s.  tengerna- 
gyi hivatal  —  tv,  s.  ten- 
gernökkar;  tengeri  törvény- 
szék. 

Admiration  (édniire'sán),  s. 
csodálás :  csodálat. 

Admire  (édmeir'),  v.  a.  cso- 
dálni, bámulni:  v .  n.  cso- 
dálkozni; I  —at  that  very 
much,  én  '/;<</(  igen  csodál- 
kozom. 

Admis'sible,  adj.  megenged- 
hető. 

Admis'sion  (édmis'án),  s.  föl- 
vétel :  odaeresztés,  elöjárul- 
hatás :  bebocsátás. 

Admit  (édmif),  r.  a.  megen- 
gedni fbl% :  am  ■  elfogadni; 
—table,  adj.  megengedhető; 
— tance,  8.  felvétel :  előjá- 
rulhatás  ;  engedély  ;  bebo- 
<■  tatás. 

Admitter,  g,  beiktató. 

Admix  (édnúksz'),  v.  a.  hoz- 
zák* verni,  belekeverni. 

Admonish  (édman'is),  v.  a. 
inteni,  megintem :  —ment, 
i.  mtée. 

Admoni'tion,  s.  intés,  tanul- 
ság. 

Adu  if'ln'i,  s.  lárma,  hűhó; 

much    —   about    nothing, 

sok  hűhó  semmiért :  I  have 

much  —  to  believe  it,   ba- 

■  iii  v.  nehezen  hiszem. 

A '  1  ■  •  I  ■  Si  'lolesz'szensz), 

s.  ifjúság,  ifjúkor. 
Adonis    (édc/nisz),     s.     hé- 

Adonize  (éd'oneiz),  v.  a.  ki- 

vipt  ■■ 
Adopt  (édapf),  v.  ".  örökbe 


fsgasha    fiúsitm     slfsgad 

ni ;  I  —  your  opinion,  elfo- 
gadom kegyed  véleményét : 
— edly,  adv.  elfogadott  mó- 
don. 

Adop'tion,  8.  örökbe  fogadás, 
fiúsítás;  elfogadás. 

Adoptive,  adj.  örökbe  foga- 
dott   örökbe  fogadó. 

Adorable  (édo,rébl),ad/.  imá- 
dásra  méltó. 

Adora'tion  (— re'sán),  s.  imá- 
dás :  tiSZteléS. 

Adore  (édor'J,  V.  a.  imádni, 
minőének  felett  szeretni. 

Ado'rer,  s.  imádó;  szerető. 

Adorn  (édarn'),  v.  a.  éke- 
sítni;  —ment,  s.  ékesség, 

disz. 

Adown  (fi\;im\').ade.le,  lenn, 
prp.  -ról,  -ri'd. 

Adrift  (é-driff)  ,  adj.  hah- 
űzött; adv.  habiizötten;  to 
go  — ,  hányattatni,  a  ha- 
boknak v.  a  szélnek  játékai 
szolgálni:  to  break— from 
the  moorings,  horgonyt 
szedni. 

Adroit  (édraitf),  adj.  ügyes, 
gyors,  furfangos;  — ness. 
s.  ügyesség  :  gyorsaság ; 
furfang. 

Adry  (edrei'),  adv.  kiszárad- 
ra, szomjasan. 

Adscititious  (édszitis'ász), 
adj.  előrántott,  kölcsönzött. 

Adulation  (édjule'sán),  s. 
hízelgés. 

Adula'tor,  s.  hízelkedő. 

Ad'ulatory,  adj.  hízelgő. 

Adulatress,  8,   hízelkedő  nő. 

Aduit  (édálf),  s.  meglett  em- 
ber :  adj.  megnőtt. 

Adulterate  (édal'terét),  v.  a. 
hamisítni ;  v.  n.  paráznál- 
kodni :  adj.  parázna  :  ha- 
misított. 

Adultera'tion,  s.  hamisítás  ,• 
házasságtörés. 

Adul'terer,  s.  hamisító;  há- 
zasságtörő. 

Adulteress, .v.  házassá gVírőnő. 

Adul'terine.Adul'teroua,  adj. 

házasságtörés-szülte ;     be- 

csusztatott :  hamis. 
Adumbrate     (édáinbret'l,    V. 

a.  körvonatozni,   vázolni ; 

körülárnyalni. 


Adumbration,  s,  vázlat,  elö~ 

rajz. 

Adun'city  (edánsziti),  s.  hor- 
gasság, görbület. 

Adun'cous  (édáVkász),  adj. 
horgas,  görbedt. 

Adust  (édaszf),  adj.  égett; 
— ible,  adj.  égethető  :  — ion, 
8.  elégetés. 

Advance  (édvánsz'),  v.  a.elö- 
mozditni,  elősegíteni;  elő- 
re tolni :  előlegezni,  köl- 
csön adni:  r.  n.  haladni, 
előjönni  ;  s.  előmozdítás  . 
haladás  ;  előlegezés. 

Advancement,  8.  előléptetés, 
előmozdítás,  haladás. 

Advantage  (édván'tédzs),  8. 
előny  :  haszon  ;  nyi  reség  ; 
fortély  :  to  sell  something 
to  — ,  nyereséggel  emit  el- 
adni ;  to  have  the  —  of 
one,  előnyben  lenni  vki 
irányában  :  to  give  —  to 
one,  vkinek  előnyt  adni ; 
to  take  — ,  használni  :  t<» 
take  —  of  every  thing, 
mindenből  hasznot  húzni; 
to  show  something  to  the 

best  — ,  legjobb  oldalára) 
felmutatni  vmit  :  — .  v.  a. 
hasznot  hajtani;  előmoz- 
dítani; —able,  — ous,  adj. 
előnyös;  hasznos;  jutá- 
nyos :  nyereséges ;  forté- 
lyos ;  — ously,  adv.  előnyö- 
sen; hasznosan;  fortélyosan, 

Advectitious  (édvektis'asz), 
adj,   beszállított,  külföldi. 

Advenient  (édvi'nient),  adj. 
hozzájárnia  :  történetes  : 
esetleges. 

Adventitious  (édventi  - 
adj.   mellesleges  ;   történe- 
tes ;  lényegetlen. 

Adventive,  s.  jövevény  ;  adj. 
esetleg*  ■ . 

Adventure     (édven'tsér),    s. 
rak  eset  :  kaland;  m 
let  :    by    — .    törtem  tből ; 
at  all  adventures,  minden 
esetre;  szerencsére  6í 
gross   — ,   hajós   köh 
hajózálog;     -  v.  a.  és  ». 
koczkáztatni. 

Adventurer , 8.  kalandor,  sze- 
rencsehős,  tzt  rencsevai 

Adventurous,  adj.  kalandos ; 


Adverb 

merész,  vakmerő;  —ness, 
s.  kalandosság  ;  nu  részség ; 
vakmerőség. 

Adverb  (éd'verb),  s.  igehatd- 
:  — ial.  adj.  igehatá- 
rozói :  — ially.  adc.  igeha- 
tározó gyanánt. 

Adversable,  v.  Contrary. 

Adversaria,  s.  pl.  Írólap: 
napló;  jegyzetek. 

Adversary  (éd'verszéri),s.  el- 
lenes, ellenfél;  ellenség. 

Adversative  (édver'szétiv), 
adj.  ellentétes. 

Adverse  (éd'versz),  adj.  cl- 
lenkező  ;  ellenes  ;  viszály os. 

Advers'ity;  s.  viszontagság, 
szerencséth  nség,  inség, nyo- 
morúság. 

Advert  (édvertf),  v.  n. figyel- 
ni; — ence,  s.  figyelem; 
— eut,  adj.  figyelmes. 

Advertise  (édverteisz'),  r.  a. 
úteni  :  közhírré  tenni ; 
hirdetni ;  — ment,  í.  értesí- 
tés :  hirdetés  ;  hirdetmény  : 
—I,  S.  értesítő  :  hirdető;  hir- 
detvény. 

Advice  (edveisz'),  s.  tanács; 
megintés;  javaslat;  jelen- 
tés, tudósítás  :  to  give  — , 
tanácsot  adni:  to  take  — , 
tanakodni ;  to  ask  —  of 
one.  vki  tanácsát  kikérni: 
letter  of  —  ,  utasító  levél; 
to  do  nothing  without— , 
mindent  jól  megfontolni  és 
■■gondolni. 

Advisable,  adj.  tanácsos;  ta- 
nácsot befogadó,  szófogadó. 

Advise  (édveiz'),  v.  a.  taná- 
csot adni :  értesíteni  ;  jelen- 
i :  to  —  one  to  the  con- 
trary, az  ellenkezőt   taná- 
csolni   vl  lí  vmiről  leverni, 
lebeszélni;  — .  v.  n.  tanács- 
mi;    to    —  with   one's 
self,  maflában  tanakodni : 
he  advised  with  his  com- 
panions,  társaival  tanács- 
kodott;  —  with  your  pillow, 
tartson  tanácsot  vánkasá- 
val),  aludjék  rá  egyet. 

Advi'sed  ( — veizd), part.  and 
adj.  gondos,  óvatos  ;  — ly, 
adv.  gondosan  ;  szántszán- 
dékkal ;  — ness.  s.  meggon- 
doltság. 


Adviser 

Advi'ser,  s.  tanácsadó. 

Advocacy  (éd'voké"szi),s.  kóz- 
b:  nf&rái  oxisi    i,;s  úgy;  s 
ség. 

Ad'vocate,  .-•.  szószóló,  köz- 
benjáró; ügyvéd;  v.  a. 
védelmezni,  közbevetni  ma- 
gát vkiért;  —ship,  s.  ügy- 
védség. 

Advow  (édvao'),  s.  fogadás, 
fogadalom :  v.  a.  megval- 
lani, elismerni,  védelmezni; 
—ee.s.  egyházvéd,  védúr; 
—son,  ,-'.  véduirijog. 

Aegis  (í'dzsisz),  s.  pajzs  ( Ju- 
piteré ):  oltalom. 

Aera  (í'rél,-?.  évszámlat;  kor- 
szak. 

Aerial  (éí'riél),  adj.  légi :  le- 
vegőhez  tartozó;  levegőben 
levő. 

Aerie  (éi'ri),  s.  ragadozó  ma- 
dár fészke. 

Aerify  ( — fei),  v.  a.  lómul. 
légszeszszel  tölteni :  léggé, 
légszeszszé  változtatni;  el- 
pá  mit  at  ni  elgőzöltetni. 

Aemlite  (é'aroleit),  s.  me- 
teorkő. 

Aerology  (— rol'adzsi),  s.  lég- 
tan. 

Aerometry  ( — roni'itri),-'.  lég- 
mértan. 

Areronaut  (é'áronaot),  s.  lég- 
hajós, 

A'erostat  (— sztéths.  léghajó. 

A'erostatics  ,  s.  pl.  léghajó- 
zástan :  légnyugtah. 

Aestival,  v.  Es'tival. 

Af ar i éf ár' I. adv.  messze,  távol. 

Afeard  (éfírd'l.  v.  Afraid. 

Afer(é'fer),s.  délnyugati  szél. 

Affability  (éffébü'iti),  s.  nyá- 
jasság. 

Affable  (éffébl),  adj.  nyájas, 
beszédes;  —ness,  s.  nyá- 
jasság. 

Affair  (éffeV),  s,  ügy,  dolog, 

i    :il  :ll  ■'-:!  IS      :tl     .-eí 

Affamish  (éffém'is),  v.  a.  ki- 
éheztetni. 

Affect  (éffekt),  v.  a.  meg- 
itatni, megmozditni  :  szi- 
vére hatni  (vkinek);  érin- 
teni, czáfolni;  kedvelni: 
vágyni  (vmire);  tettetni; 
that  does  not  —  him,  az 
őt  meg   nem  indítja  :  your 


Afflict 

objection  does  not  —  my 
ortion  :  «;  ön  ellenvetése 

állításomat  men  nem  czá- 
folja  :  he  affects  the  crown, 
ő  a  koronára  vágyik;  he 
is  not  so  virtuous  as  he 
affects  to  be,  nem  oly  eré- 
nyes, a  milyennek  látsza- 
ni akar  :  — .  S.  szenv,  in- 
dalat. 

Affectation  ( — té'sáii),  s.  vá- 
gyás :   tettetés,    negédelés. 

Affected,  part.  and  adj.  il- 
letett :  meghatott ;  szeri  1- 
mes  :  negélyzett :  tettetett; 
— ness,  s.  tettetés,  negély e- 
zés. 

Affection  (éffek'sán),  s.  szén- 
vedély ;  indulat:  hajlam; 
megszeretés ;  negélyezés  : 
—ate,  adj.  jó  indulatú, 
kedvező,  szerető,  hajlandó  .- 
— ately,  adv.  jó  indulattal. 

Affective .  adj.  megindító, 
szivreható. 

Affectuous(éffek'tsuász),  íu/;. 
szenvedélyes,  indulatos. 

Affiance  leffei'énszi.  v.  a.  el- 
jegyezni:   megbízni:  s.  bi- 
ilom  ;  hiedelem  :  eljegy- 
zés. 

Affidavit  (éffidé'yit),  s.  eskü- 
vel erősített  Írott  nyilat- 
kozat. 

Affied,  adj.  and  part.  éljegy- 
zett. 

Affiliate  (éffil'iét),  v.  a.  fiu- 
sítni,  örökbefogadni. 

Affilia'ticjn.  x.  örökbefogadás. 

Affined  (éffein'd),  adj.  sá- 
gorságban  levő,  rokon. 

Affinity (éf&n'iü),s. rokonság, 
vt  gy rokonság,  sógorság. 

Affirm  (éfförm'),  v.  a.  ige- 
nelni, állítani,  hitelesítni, 
megbizonyítani :  — ;-nt,  .?. 
and     adj.    igenlő,     állító. 

Affirmation,  s.  igenlés,  állí- 
tás. 

Aírir'niíitive,  •?.  igenlés  :  ndj. 
igenlő,  igenlegi  :  — ly, 
igeidegesen. 

Affix  iéffiksz'1,  v.  a.  hozzá1- 
■  fűzni,  hozzácsatolni;  s.  rag. 

Afflatus  léidé' tász),s.  fava- 
lom  :  ihletés. 

Afflict  (éfflikf),  v.  a.  bú- 
sítni;aggasztani;  to  — one"s 


Afflicted 

self  at  something,  aggódni 
vmin. 

Aiflict'ed ,  part,  and  adj. 
(with,  at.  by)  szenvedő, 
aggódó,  bús ;  to  be  —  with 
the  gout,  köszvényben  szen- 
vedni; — ly,  adv.  húsait, 
siralmasan  ;  nyomorúan  : 
— ness,  .v.  bú,  keserv,  nyo- 
mni, szenvedés. 

Affliction  (éfflüVsán),  s.  bú, 
aggódás,  szomorúság. 

Afflictive  (éftiik'tiv),  adj.  bú- 
sító, szomorító. 

Affluence  (éffluensz),s.  hoz- 
záfolyás ;  bőség. 

Afüuent,adj.beleömlő,hozzá- 
folyó;  bövölködő,  gazdag. 

Afflux  (éffláksz'l ,  s.  hozzá- 
folyás ;  tóduMs. 

Afflux'ion,  r.  Afflux. 

Afford  (éfford'),  v.  a.  meg- 
t elletni,  bírni,  győzni  (  költ- 
séggel } ;  adui  ;  nyújtani ; 
mni;  lie  cannot  —  it, 
nem  győzi;  to  —  security, 
biztosságot  adni;  the  tree 
— s  fruit,  a  fa  gyümölcsöt 
terem. 

Affranchise  (effrén'tsiz),  v. 
a.  felszabadítni,  szabaddá 
termi. 

Affray  (éffré') ,  s.  verekedés, 
zenebona:  v.a.  megijeszteni. 

Affreight  (éffretf),  v.  a.  meg- 
rakni, fuvaroztatni  :  — er, 
-.     rah)<I>',,   fuvaroztató; 

—  ment,  s.  fuvaroztatás, 
rakomány.  [önteni. 

Affright  (éffreitf)-,  r.  a.  meg- 
ijeszteni; I  was  —ed  (at), 
megijedtem  —  e.  ijedelem 
rémülés;  — fnl,  adj.  rémítő  : 
—fully,  adv.  rémitően. 

Affront   (éörant'L    v.   ".    t<> 

—  one,«z<  miié.  zállani  vki- 
r,l,  kikelni  vki  ellen,  vki 
becsületét  séi  teni,  vkit  gya- 
lázattal illetni :  — .  8.  sér- 
tés, meggyalázás ;  to  put 
an  —  upon  ont',  vkit  dur- 
ván ím  <iliénitani,  rl.it  meg- 
gyalázni. 

Affuse  (éffjuz'),  v.  «.   "";/-. 
níi  ni . 

Ülj  a.    (tű)    cl  je- 

tii ;    i .    n.  tin.   apon) 


Afield 

Afield  (éííld'),  adv.  mezőn, 
mi  .tire. 

Afloat  (éflaot'),  adv.  vízen 
lebegve :  adj.  uszú,  lengő  : 
a  rumour  is  —  that  etc., 
a  //?/•  szárnyal,  hogy  stl>. 

Afoot  (éfút'),  adv.  gyalog; 
mozgásban ;   folyamatban. 

Afore  (éfoor'),  prp.  mid  adv. 
előtt :  azelőtt :  előbb  :  szem- 
közt ;  I  shall  he  there  — 
you,  elébb  oda  jövök  mint 
ön  he  never  drank  wine 
— ,  azelőtt  soha  bort  nem 
ivott ;  —  going,  adj.  előbbi : 

—  mentioned,  adj.  előbb 
emiitett :  —  named,  adj. 
fennevezett ;  —  said,  adj. 
fennmondott;  előre  bocsá- 
tott ;  —  time,  adv.  ezelőtt, 
hajdan. 

Afraid  (éfréd'),  part.  félő; 
to  be  — ,  félni  what  are 
you  —  of?  mitől  fél  'őn  ?  I 
am  —  to  get  wet,  félek 
megázni ;  he  is  —  of  the 
devil,  az  ördögtől  fői. 

Afresh  (éfres'),  adv.  újra,  is- 
mét. 

Afront  (efrant'),  adv.  szem- 
közt    elől. 

Aft  (áft,  eft),  s.  a  hajó  há- 
tulja ;  adj.  hátulsó ;  adv. 
hátúi. 

Attn'  (after) ,prp.  után:  sze- 
rint, -n,  -on,  -en,  -an : 
után,  -ra,  -re;  —  me,  utá- 
nam; —  this  manner, 
ilyen  módon;  —  the  an- 
eient  custom ,  régi  szokás 
s ■:•  i  int :  to  gape  —  power, 
hatalomra  vágyni;  to  look 

—  one,  utána  nézni  vkinek; 
ügyelni vkire;  to  go  — one, 
Utána  menni  vkinek,  kö- 
ri tui  vkit ;  one  —  another, 
egyik  a  másik  után,  egy- 
m  ísutáii ;  — ,  adj.  hátsó  ; 
következő :  utóbbi',  későbbi; 
— ,  conj.  miután,  minek- 
után; —  ,  mlv.  után,  az- 
után, utóbb  ;  the  next  day 
— ,  tlie  day  — ,  másnap  :  - 
ag<  >,  8.  pl.  utóvilág,  utii- 
kor;  —  all,  adv.  mégis, 
mindazáltal;  utoljára,  vég- 
tére :  —  growth,  s.  utóter- 

.    sarjadék  ;  —    p- 

9 


Aggravate 

utód,  unoka  :  —  most,  adj. 
hátuhá:  utolsó;  —  noon, 
s.  délután  ;  —  taste, s.  utó- 
íz  ;  —  thoughts,  s.  pl.  utó- 
gondolatok. 

Afterward,  afterwards,  adv. 
azután. 

Again  (égen'),  adv.  ismét, 
újra,  mégegyszer;  vissza, 
viszont;  to  come  — ,  visz- 
szajönni  ;  to  read  — ,  még- 
egyszer olvasni :  as  much 
— ,  mégannyi;  —  and  — , 
t  :id»\    :      apa  ni:  7  u/ra. 

Against  (égénszt'), /jí7>.  ellen, 
-nak ,  -nek  ;  átellenben, 
szemközt  — my  will,  a  kií- 
ratom ellen  :  to  strive  — 
the  current,  árnál;  úszni ; 
I  have  nothing — it,  semmi 
szólóm  nines  ellene;  over 
— ,  átellenében. 

Agape  (égép') ,  adv.  száj- 
tátva. 

Agape  (é'gépi),  .••■.  szeretet 
vendégsége. 

Agaric  (ég'érik),  s.  galócza, 
tapló. 

Ágast,  v.  Aghast. 

Agate  (ég'ét),  s.  agát  kő. 

Age  (édzs),  s.  életidő,  kor: 
of  — ,  teljeskorú,  törvé- 
nyeskorú; he  is  not  come 
of  — ,  még  nem  érte  el  « 
teljes  kort :  under  — ,  kis- 
korú :  of  the  same  — ,  egy- 
korú ;  old  — ,  vénség,  öreg- 
kor'; ripe  —  érett  kor; 
tender  — ,  gyermekkor. 

Aged,  adj.  öreg,  vén,  koros. 

Agency  (e'dsenszi),  8.  hutás, 
Itatásossal/ ;  tevékenység  ; 
működés ;  ügyvivőség. 

A'gent,     8.     hatói;     működői: 

ügybiztos ;  alkusz. 
Ag'gerate  (éd'zserét),   v.   a. 

halmozni. 
Agglom'erate(égglam'mer<  t) 

v.  a.  gombolyítni,  göngyö- 

litni :   v.  n.  göngyölődni : 

gömbölyödni. 
Agglutinanl  (égglju'tinénl  i, 

x.    und  adj.    ragasztó  . 

sze foglaló. 

Aggrandize  (ég'gréndeiz),  v. 
a.  nagyobbítni ;  v .  n.  na- 
gyobbodni. 

Aggravate  i  o.  "• 


Aggravating 


Agoing 


Airing 


súlyosbüni  ;  felindítni,  bo- 

szántani. 

Aggravaf ing,  part,  and  adj. 
boszantó. 

Aggravation  (éggrévi'san),  s. 
súlyosbítás  :  boszantás. 

Aggregate  (ég'griget),  8.  hal- 
maz :  összlet  :  r.  a.  hal- 
mozni ;  összlelni. 

Aggregation,  s.  halmozódás ; 
zefuggés;  egybe  ragadás. 

Aggress  (eggresz'),  v.  a.  meg- 
támadni;—ion,  s.  megtá- 
madás :  —or ,  g.  megtá- 
madó; —ive,  adj.  támadó, 
megrohanó. 

Aggrieve  (éggrív/),  v.a.  epesz- 
teni, búsítni :  károsítni. 

Aghast  (egész t'),  adj.  megré- 
mült, megdöbbent. 

Agile  (éd'zsil),  adj.  fürge, 
mozgékony,  sebe". 

Agü'ity,  s.  fürgeség,  gyorsa- 
ság. 

Agio  (éd'zsio),  s.  ráadás,  tál- 
folyam. 

Agist  (édsiszt'),  v.  a.  hiz- 
lalni; —ment,  s.  legelő- 
jéé nz. 

Agitate  (éd'zsitét),  v.  a.  moz- 
gatni, rázkódtatni,  ren- 
dítni  ;  felindítni,  nyugta- 
lamtni ;  izgatni. 

Agita'tion,  s.  mozgatás,  ren- 
dülés;  megindulás,  izga- 
tottság; izgatás. 

Ag'itator,  s.  szószóló ;  ügyve- 
zető :  izgató. 

Aglet  (ég'íet),  s.  füzőpeczek. 

Agnail  (ég'nél),  s.  körömmé- 
reg. 

Agnate  (ég'net),  s.  aparokon. 

Agni'tion  (égnis'án),  s.  elis- 
merés, merni. 

Agnize  (égneiz'),  v.  a.  elis- 

Agojégo'),  adv.  óta;  ezelőtt, 
előtt;  some  years  — ,  né- 
hány évvel  ezelőtt :  long  — , 
régen ;  not  long  — ,  kevés- 
sel ezelőtt;  but  half  an 
hour  — ,  csak  egy  félóra 
előtt ;  he  died  five  years 
— ,  öt  esztendeje,  hogy  meg- 
halt. 

Agog(égag'),  adv. sóvárogva  .- 
to  be  —  on  something, 
vmi  titán  esengeni;  to  set 
— ,  vágyást  ébreszteni. 


Agoing  (égo'ing),  adv.  indu- 
lóban, menőfélben. 
Agonism  (ég'o'niszm),  g.  ver- 
seny, versenyzés. 

Ag'onist,  g.  versenyző. 
Agonize     (égoneiz'),    v.    a. 
gyötörni;    v.    n.    halállal 
küzdeni. 

Ag'ony,  g.  halálküzdés ;  kí- 
nos küzdelem. 

Agood  (égúd'),  adv.  komo- 
lyan, igazán. 

Agrace  (égrész'),  v.  a.  ked- 
vezni. 

Agrease  (égrísz'),  v.  a.  be- 
zsírozni, bekenni;  elmocs- 
kolni. 

Agree  (égrí'),  v.  n.  egyezni, 
megegyezni ;  egyetérteni, 
egyességben  lenni  ;  bele- 
egyezni, ráállani :  to  —  on, 
upon,  megegyezni,  megál- 
lapodni -ban,  -ben  .  to  — 
to  a  thing,  ráállani  vmire, 
beleegyezni  vmibe :  I  can- 
not —  to  it,  nem  egyezhe- 
tem bele;  to  —  with  some 
one,  egyetérteni,  egyetér- 
tésben lenni  vkivel;  wine 
does  not  —  with  me,  a  bor 
nekem  árt  v.  nem  tesz  jót ; 
to  —  together,  megférni; 
— ,  v.  a.  kiegyeztetni ;  ösz- 
szebékítni. 

Agreeable  (égrí'ébl),  adj.  kel- 
lemes, kedves,  tetszetős  ; 
egyező;  —  ness ,  s.  kelle- 
messég. 

Agree'ably,  adv.  megegyezö- 
leg,  -hoz,  -hez  képest,  sze- 
rint ;  kellemesen,  kedve- 
sen, kellőleg. 

Agree'ment,  s.  megegyezés ; 
szerződés;  kötés:  alku. 

Agrestic  (égresz'tik) ,  — al, 
adj.  mezei,  parasztos. 

Agricultor  (ég'rikálter),  s. 
földmivelő,  szántóvető. 

Agricultural,  adj.  földmive- 
lési. 

Agriculture  (ég'rikáltsár),  s. 
földmivelés,  földészet. 

Agricul'turist,  v.  Agricultor. 

Aground  (égráund') ,  adv. 
meg  fenekeivé ;  to  run  — , 
meg  fenekelni ;  partra  vet- 
tetni. 

Ague    (é'gju),  g.    hideglelés, 

10 


váltóláz ;  —  fit,  g.  lázro- 
ham, lázborzongás. 

A'guish,  adj.  lázas  ;  —ness, 
s.  lázasság. 

Ah  (éh),  int.  ah,  oh. 

Ahead  (éhed') ,  adv.  elől, 
előre;   nyakra-főre ;  to  get 

—  of  .  .,  meghaladni. 

Aid  (éd),  v.  a.  segitni,  gyá- 
molítni ;  — ,  — ance,  g,  se- 
gítség, segedelem,  támoga- 
tás;  —  less,  adj.  gyámol- 
talan. 

Aid-de-camp  (éd-di-kang),  g. 
hadsegéd,     tábornoksegéd. 

Aigret  (e'gret),  g.  kocsi 

Aigulet  (é'gjulet),  s. fűzősza- 
lag, fűzőzsinór. 

Aü  (el),  17.  a.  fájlalni  :  what 
ails  you?  mi  baja  van  ön- 
nek ?  mi  lelte  ?  nothing 
ails  me,  (a v.)  I  —  nothing, 
semmi  bajom;  to  be  ailing, 
sinlődni,  betegeskedni. 

Ail'ing,  Ail'ment,  s.sinlődés, 
fájdalom. 

Aim  (ém),  s.  czél;  czélzat ; 
irányzat  szándék ; to  take 
— ,  czélozni ;  to  miss  one's 
— ,  czélját  elhibázni;  — , 
v.  n.  czélozni,  irányozni; 
szándékozni ;  törekedni  ; 
what  does  your  discourse 

—  at  ?  mire  czéloz  az  ön 
beszéde;  that  is  aimed  at 
me,  ez  reám  czéloz. 

Air  (ér),  s.  levegő,  lég;  to 
take  the  — ,  to  take  some 
fresh  — ,  szabad  levegőre 
menni,  fris  levegőt  színi; 
castles  in  the  — ,  s.  pl.  lég- 
várak ;  —  bed,  g.  felfutt 
kaucsuk-ágy;  —  gun,  g. 
szélpuska ;  —  poise,  s.  lég- 
sálymérö  ;  —  pump,  g.  I '  i- 
szivattyu;  —  tigh;,  adj. 
léghatlan;  — ,  v.  a.  szel- 
lőzni, szellőztetni;  to  — 
one's  self,  szabad  levegőre 
menni. 

Air,  s.  dallam,  zengzet ;  te- 
kintet, kinézés,  maga;  ,;■- 
tás ;  arczkifejezés ;  a  drin- 
king — ,  ivódal;  to  take 
airs,  to  give  one's  self  great 
airs,  nagy  pofát  vágni. 

Air'ing,  s.  szellőztetés ;  to 
take  an  — ,  szabad  levegőre 


Airling 

menni :  to  give  a  horse  an 
— ,  kilovagolni. 

Airling,  s.  szeles  ember ;  csel- 
es a  j). 

AiiA".  adj.  levegős,  szellős ; 
szele--,  ledér,  lepkéi  —  ha- 
bit, szellős  ruha  •  —  no- 
tions, s.  pl.  légvárak. 

Aisle  (eil,  áil),  .?.  (épület- ) 
szárnyék :  oldat-hajó. 

Ajar  (édzsár'),  adj. and.  adv. 
félig  nyitva ;  the  door  is 
— ,  félig  nyitni  áll  az  ajtó. 

Ake  (ek),  v.  n.  fájni;  my 
head  ekes,  fáj  a  fejem;— , 
s.  fájás :  tooth  — ,  s.  fogfá- 
jás :  belly  — ,  s.  hasfájás. 

Akin  (ékinn'),  adj.  rokon. 

Alabaster  (él'ébészter) ,  s. 
alabástrom. 

Alack  (élékk') ,  int.  jaj .'  — 
a  day',  jaj  bizony  .' 

Alacrious  (élék'riász),  adj. 
eleven,  vidám.  [ság. 

Alac'rity.  s.  élénkség,  vidám- 

Alarrn  (élárrn') ,  s.  vészjel, 
lárma,  zenebona  ;  ébresztő- 
óra :  to  sound  an  — ,  ria- 
dót fúni;  to  give—,  lár- 
mát ütni;  to  take  the  — , 
felriadni,  aggodalomba  es- 
ni :  —  bell,  8.  vészharang  ; 
— ,  v.  a. fegyverre  hívni,  úl- 
riasztani ;    nyugtalanítni. 

Alarm'ing,  adj.  nyugtala- 
nító, aggasztó. 

Alarm'ist,  s.  riasztó,  lár- 
mázó. 

Alas  (élész'),  int.  jaj  .'  fáj- 
dalom ! 

Alate  (élét'),  adv.  minap. 

AH'  (élb),  8.  mise-ing. 

Albeit  (élbí'it),  conj. jóllehet, 
noha,  bár. 

Albesceut(élbesz'szent),  adj. 
fehéres. 

Albino  (élbi'no),  s.  fejér  már, 
petyes  faja  ember,  felié- 
rencz. 

Al'liiuii  (él'bian),  t.  Anglia. 

Album  (él'bám) ,  s.  emlék- 
könyv. 

Albumen  (élbju'men),  s.  fe- 
hérnye. 

Alchimy  (érkinii),  8.  arany- 
kémlet. 

Alcohol  (élTcohal),  *.  láng. 
borszesz. 


Alcove 

Alcove  (él'kov),  s.  vakszoba; 
hálóhajlék. 

Aider  (aal'drhs.  egér  (fa  ). 

Alderman  (aí'drmén),  8.  vá- 
rosi tanácsos;  alpolgármes- 
ter. 

Aldern,  adj.  egerfából  való. 

Ale  (él),  s.  fejérsör;  —  stake, 
s.  sörczégér. 

Alehoof  (el'húf),  s.  földi  bo- 
rostyán. 

Alembic  (élein'bík) ,  s.  lom- 
bik. 

Alength(élength'),  adv.  liosz- 
szában. 

Alert  (élért'),  adj.  gyors,  ébré- 
keny, eleven,  vidor :  — riess, 
s.  éberség,  szemesség. 

Alexipharinic  (élekszifér'niik), 
s.  ellenméreg. 

Alga  (él'gé),  8.  moszat,  hinár. 

Algebra  (él'daibré),  s.  betű- 
számtan.;  — ic,  adj.  betii- 
számtani. 

Algid  (él'dsid),  adj.  jeges, 
fagyos. 

Algiric  (éldzsif'ik),  adj.  fa- 
gyasztó. 

Algor  (él'gar),  s.fázás. 

Algous  (él'gász),  adj.  hinár os. 

Alias  (é'liész),  adv.  egyéb- 
ként, máskor. 

Alibi  (el'ibei),  s.  máshol-lét. 

Alien  (él'jen),  8.  külhoni,  ide- 
gen ;  —  bili,  fi.  iilegenek 
tárvénye:  —  adj.  idegen, 
1  ■!  a  ." .  :.;?:  7/.-  erű  ;  he 
is  —  from  the  purpose, 
semmi  köze  a  dologhoz  : 
—able,  adj.  elidegeníthető ; 
eladható. 

Alienate  (él'jenétl,  v.  a.  éi- 
idegeiátni,  eladni  :  adj.  el- 
idegenített ;  s.  külhoni,  ide- 
gen. 

Aliena'tion,    s.   elidegen'dés, 

eladás. 

Alight  téléit'),  r.  ?i.  aló  v. 
leszállani. 

Alike  (éleik'),  adj.  hasonló; 
adr.  hasonlóan ,  liasonló- 
kép. 

Aliment  (ériment),  .-■.  táplá- 
lék, élelem  :  —  arv,  adj.  táp- 
láló :  élelmezési  :  — a'tion, 
.-•.  táplálás  :  élelmezés  :  el- 
tartás. 

Alimony  (él'imani),  8.  tar  fás. 

11 


Allegoric 

Alive  (éleiv'l,  adj.  élő.  ele- 
ven, tevékeny,  víg  :  tőbe—, 
élni:  no  man  — ,  egy  élő 
lélek  sem;  he  is  the  best 
man  — ,  nincs  nálánál  jobb 
ember  a  világ  hátán. 

Alkali   (él'kéli) ,    8.    égvény, 

liígsá  ;    — ze,     V.     a.     égeé- 

nyitni;kilúgozni;—zé,'ti.oú, 
s.  égvényítés. 

Ali  (aal),  adj.  minden,  mind, 
egész :  8.  egé  ■.  min- 

den, mind:  adr.  egészen, 
igen,  teljesen  :  —  the  world, 
«;  egész  világ  :  to  go  up  >u 
— four. négykézláb  mászni: 
it  is  —  one  to  me,  nekem 
mindegy  ;  my  — ,  minde- 
nem :  his  — ,  niiuái  n 
is  —  right,  minden  renden 
van:  to  read  a  book  —  over, 
n:  egész  könyvet  átolvasni: 
it  is  not  —  a  case ,  m  in 
egészen  mindegy:  —  of  a 
sudden,  hirtehn  :  —  the 
better,  annál  jobb;  not  at 
— ,  épen  nem,  semmiképen 
nem:  once  for — ,  egy- 
szerre mindenkorra  :  —  in 
— ,  mindenben  minden:  — 
bounteous,  adj.  föjóságu  ; 
—  cheering,  adj.  minde- 
neket megörvendeztető :  — 
hal'lows,  s.  pl.  —  saints' 
day,  .v.  mindenszentek  nap- 
ja :  —  heal,  8.  sebfíí :  — 
honoured,  adj.  köztiszte- 
letü ;  —  know'ing,  adj. 
mindentudó;  —  see'hi'_r. 
adj.  mindenlátó;  —wise, 
adj.  főbölcs. 

Allay  (éllé'),  v.  a.  enyhítni, 
csillapitni,  lágyítni :  öt- 
vözni ( n.  h.  /  v.  Alloy :  v. 
n.  enyhülni,  csillapodni  ;  s, 
csillapat,  enyhiilet :  vegyi- 
tek i  n.  h.  i  v.  Alloy. 

Alledge,  v.  Aliege. 

Allegation  (élhgé's.'ui),  s.  állí- 
tás :  mentekezés. 

Allege  (élledzs'),  v.  a.  áll  - 
tani :  felhozni. 

Allegiance  (élli'dsiénsz),  s. 
bérhívség  :  to  do  — ,  h  '- 
dőlni :  oath  ni  — ,  s.  hű- 
ségi eskü. 

Allegoric  (élligar'ik)  —  a!, 
adj. jelképes,  jelves;  —ally, 


Allegorize 

adv.   jelképesen ,    jelképi- 
leg. 
Allegorize  (érligareiz),  v.  a. 

jelképezni,  j  elvezni. 
Allegory,  s.  jelkép,  jelv. 
Alleviate  (élli'vié"t),t;.a.  köny- 

nyebbitni,  enyhíteni. 
Allevia'tion,  s.  könny ébbités, 

enyh 
Allé;  (él'li),  s.  fasor,  utczács- 

ka,  köz;  a  turn  again  — ; 

vak-utcza,  térj  meg  utcza. 
Alliaceous   (éllié'sász),   adj. 

foghagymanemű. 
Ailiarice  (éllei'énsz),  s.  egye- 

-  ülés  :  égyesség  ;  kötés,  szö- 
vetkezés, szövetség;  rokon- 
ság;  to  make  an  — .  szö- 
vetkezni :  megházasodni, 
egybekelni. 

Alliciency  (ellis'ienszi) ,  s. 
vonzerő. 

Allied  (élleid),  adj.  egyesűit, 
szövetkt  zétt,  rokon. 

Ali  gai-on  (ÖJl-gSGán),  s.  osz- 
szekötés. 

Ad  gator  (£ll.ge'iier),s  lik, 
amerikai  gyíl. 

Alliteration  ^élliteré'sAn),  s. 
mássalhangzós  hangegyen. 

Allocation  (élloké'sán) ,  .-;. 
hozzászámítás  ;    utalvány. 

Allocution  (éllokju'san),  s. 
megszólitó  beszéd. 

Allodial,  adj.  majorsági;  hű- 
béradómentes. 

Allodium  (éhWdiám),  s,  sa- 
játföld,  majorság,  hubér- 
adáment  jószág. 

Alloo  (éllú'),  int.  hajrá :  r.  n. 
hajrázni. 

Allot  (ellatt') ,  v.   a.    kisor- 
solni,   kiosztani:    ré 
ti  ni :  —ment,  —  ery,  s.  fel- 
osztás :  osztályrész. 

Allow  (élláu'),  v.  a.  engedni, 
megengedni,  helybenhagy- 
ni leengedni ;  adni :  elis- 
merni; to  — the  charges,  a 
költség  megtérítését  hely- 
benhagyni to  —  a  servant 
two  pounds  a  month,  a 
szolgálónak  egy  hónapra 
két  fontot  rizctni :  I  caunot 

—  my  son  more  than  six 
hundred  pounds  a  year, 
többet  hatszáz  fontnál  éven- 
ként fiamnak    nem    adha- 


Allowable 

tok :  to  —  of  an  excuse, 
vki  mentségét  elfogadni; 
do  you  —  of  that  reason? 
helyesnek  találja-e  ez  okát  ' 

Allowable,  adj.  megenged- 
!k  tö.  helybenhagyható. 

Allowance..--,  helybenhagyás, 
engedély;  leengedés;  osz- 
tályrész,  adag;    to    give 

—  of  something,  vkinek 
emit  elnézni  :  to  make  an 

—  for,  vmit  számba  v.  te- 
kintetbe renni. 

All,  v  (ellaa  l.  c  u  ■  - . .;  t- 
t ;  közé  keverés  ;  there 
is  no  happiness  without 
•  — ,  mncsensr:  m  bú  m  Ikiil 
— ,  v.  a.  ötvözni,  nemes  er- 
ezet nemtelennel  keverni: 
rosszabbítni. 

Allude  (élljud'),  v.  n.  példá- 
lódzani,  vonatkozni  :  to  — 
to  something,  vmirc  czé- 
lozni  (szárai  ... 

Allure  (élljur'),  v.a.csábitni, 
kecsegtetni;  —.  —ment.  s. 
kecsegtetés ;  csáb. 

Allu'ring,  adj.  csábító;  — ly, 
adv.  csábítálag. 

Allusion  (éllju'zsán),  s.  vo- 
natkozás, czélzás :  to  make 
an  — ,  példázó dni. 

Allusive  (élljú'ziv),  adj,  czélr 
zatos;  —Ív  ,  adv.  czéh.  '■- 
lag.  ' 

Alluvion  (éllju'vián),8.  árad- 
vány,  uszadékföld,  iszap- 
lerakodás. 

Ally  (éllei') ,  s.  frigytárs, 
pártfél,  szövetséges;  v.  a. 
frigyesítni. 

Aimanaek  (al'ménék),s.  n  \p- 
tár;  évkönyv. 

Almightiness  (aalmeit'inesz) 
s.  mindenhatóság. 

Almighty,  adj.  and  s.  min- 
denható. 

Aim, md  lá'mand),  s.  man- 
dolt  :  török  mandola ;  — 
tree,  s.  mandola-fa  ;  —  wil- 
low, s.  fehérfűz. 

Almoner  (ál'maner),  s.  ala- 
mizsnamester; —  ship,  s. 
alamizsnatisztség. 

Almost     (aal'moszt) ,     adv. 

majd.csa  knem .  ke  vés  h  Íján , 

közel :  he  is  —  sixty  years 

old,  ö  közel  hatvan  éves. 

12 


Altercate 

Alms  (ámsz),  s.  alami 
—  fee,  .--.  péterfillér. 

Alnage  (éTnéds),  s.  rőffel  me- 
n's. 

Aloe  (él'o),  8.  áloe. 

Aloft  (élaft'),  adv.  m  igásra, 
magasan  :  to  set  — ,  fel- 
emelni; from  — ,  felülről. 

Alone  (éloon'),  adv.  egyedül : 
to  be  all  — ,  maijában  lenni 
egyedül :  to  leave  one  — , 
okit  elhagyni ;  let  me  — , 
hagyj  bél  it  nekem  ;  let 
him  —  for  that,  t'  tekin- 
tetben bízhatni  benne:  lét 
that  — ,  hagyd  azt  ab'  a. 

Along  (élangi), prp.and  adv. 
hosszában,  hosszant;  to- 
vább: előre:  sorban;  will 
you  come  —  with  me? 
eljön  kegyed  velem  /  —  the 
street,  utczahosszant  :  — 
the  coast ,  parthosszant  : 
all—,  hosszában:  minde- 
nütt :  itt  ind io. 

Aloof  (élúf),  adv.  távol,  félre. 

Aloud  (éláud'),  adv.  hánya- 
sán. 

Alp  (á'lp,  élp),  s. pirók;  — s. 

•S.  pl.  havasuk. 

Alpaca  (élpék'é),  s.  lakma- 
tt ve. 

Alphabet  (éTfébet),  -s.  betű- 
rend. 

Alpine  (él'pein), adj.  alpesi: 
s.  eper  faj. 

Already  (alred'di),  adv.  már; 
it  is  —  one  o'clock,  már 
egy  az  ára. 

Also  (al'szo),  adv.  is,  továbbá. 
hasonlag  ;  my  sister  has  — 
been  there,  nővérem  is  ott 
volt :  I  —  wish,  that  etc,  én 
továbbá  azt  is  kívánom, 
hogy  stb. 

Altar  (aal'tér),  s.  oltár. 

Alter  (aal'ter),  v.  a.  vtiltoz- 
tatni :  to  —  one's  mind, 
megváltoztatni  szánd 
más  értelemre  térni:  —,V. 
n.  változni:  to  —  for  the 
worse,  rosszabbúlni . 

Al'terable.  adj.  változékony; 
— ness,  s.  változékonyság. 

Alteration  (alteré'sán),8.  vál- 
tozás. 

Altercate  (élterkét),  v.  n.  ve- 
szekedni. 


Altercation 


Amateur 


Amicable 


Alterca'tion,  s.  veszekedés. 

Altti'ii  (él'tern),  adv.  váltva, 
felváltva. 

Al'ternacy,  s.  váltakozati 

Alternate  (éltef'nét) ,  v.  a. 
egymást  felváltani  ;  v.  n. 
váltakozni :  adj.  váltogató; 
kölcsönös,  viszontos. 

Altema'tion,  s.  felváltás ,  fel- 
cserélés, váltakozás. 

Alternative  (elter'nétiv)  .  5. 
válté  k,  vagy -vagylagosság; 
adj.  váltogató;  — ly,  adv. 
egymást  váltva, váltakozva. 

Althea  (élthi'é),  s.  ziliz. 

Although  (aldho'),  conj.  jól- 
lehet, ámbár,  noha-. 

Altiloguence(éltil'lokwensz), 
s.  fenjáró  beszéd. 

Altist  (él'tiszt),  s.  mély  fél- 
hangos. 

Altimeter  (éltini'rniter),  s. 
magasságmérő. 

Altitude  (él'titjud),s.  magas- 
.  magasztosság. 

Alto  (él'to),  í.  mély  felhang. 

Altogether  (altogecíh'er),</dr. 
mmiscs  .  os. .:  >en  <  7  ■ 
ezen,  teljesen  ;  they  are  — 
a  bad  lot ,  gazemberek 
mindnyájan ;  I  mistook 
him  — .  én  tökéletesen  félre' 
értettem  őtet. 

Alum  (él'lám),  s.  timsó. 

Aluminous  (éíju'minasz),  s. 

tini  nnemű. 

Always  (al'wéz),  adv. mindig, 
<  ■  len  :  mindenkor. 

Am  fém),  vagyok,  v.  to  Be. 

Amability  (émébil'iti),s.  sze- 
retetreméltóság .  kelleme- 
tesség. 

Amain  (émen'),  adv.  erővel, 
nyakra  főre. 

Amál-  ['gém), 8.  fon- 

CS.  :     !:■  >iii:,<rt     <{.  ;  ■ 

Amal'gamate  (—met),  v.  a. 
•sorolni,  higanyozni. 

Amanuensis  (éménjuen'zisa), 
g.  írnok,  ina*. 

Amaranth  (ém'érenth),  s. 
amarant,  bársonyvirág. 

Amaran'thine  1  -tnein),  adj. 
piros,  pirosacska. 

Amass  (émész'),  v.  a.  ha- 
lomra gyűjteni,  felhalmoz- 
ni,  összeszedni .— .  —ment, 
8,  rakás,  halom. 


Amateur  (émétőr'),  s.  mű* 
kedvelő. 

Am'atory,  adj.  szerelmi. 

Amaze  (emez') ,  v.  a.  elbá- 
mítni ,  megzavarni,  meg- 
hökkenteni; —ment.  s.  bá- 
mulni, zavar,  Mledezés. 

Amaz'ingly,  adv.  bámulato- 
san. ,      [amazon. 

Amazon  (ém'ézán),  s.  hősnő, 

Amazonian  (éinézo'nién) , 
adj.  amazoni. 

Ambassade  (ém'bészéd),  s. 
követség. 

Ambassador  (émbész'sze- 
der),  s.  követ. 

Ambassage,  Ambassy,r .  Am- 
bassade. 

Amber  (eru'ber),  s.  borostyán- 
Iá* :  —  gris,  —  grease,  s. 
ambragyanta ;  —  seed,  s. 
pézsmaszem. 

Ambidexter  ( Imbideksz'ter) , 
s.  and.  adj.  baljobbügyes, 
jobb  és  balkézzel  egyenlően 
ügyes  ;  két  kulacsos: 

Ambient  (ém'bieut),  adj.kö- 
r.-!i  eváj  1   Tiíljsgi 

Ambiguity  (émbigju'iti) ,  s. 
kétértelműség. 

Ambiguous  (i'mbig'juász). 
adj.  kétértelmű. 

Ambilogy(émbillodsi),s.  két- 
értelmű kifejezés. 

Ambit  (ém'bit),  s.  környület, 
kerül  ft. 

Ambition  (embis'án) ,  s. 
nagyravágyás ;  dicsvágy; 
v.  a.  vágyni. 

Ambi'ti<ius,  náj.  nagyravá- 
gyó, becsvágyó. 

Ami 'le  (ém'bl),  v.  ».  porosz- 
kálni :  8.  poroszkálas  ;  — r, 
s.  poroszkáló. 

Ambrea'da  (émbrie'dé),8.  bo- 
rostyán-utánzat. 

Ambrosia  (émbro'zié),  s.  is- 
tenek étele;  mezei  üröm, 
szőlőfü;  — 1,  — n,  adj.  am- 
broziás. 

Ambry(émT)ri),  s.  almáriom; 
alamizsnaosztó -hely . 

Ambulance  (ém'bjulensz),*. 
tábori  kóroda. 

Am'bulant,  adj.  vándorló, 
járókelő. 

Ambula'tion,  >.  vándorlás, 
j  írkálás. 

13 


Ambula'tor.  s.  vándorló;  h:- 
pésmérö. 

Am'bulatory,  adj.  vándorl  <; 
s.  hinnie:. 

Ambuscade  (ém'bászked),  •-. 
leshely  ;  rejtek  ;  v.  n.  meg- 
lesni. 

Ambush  (ém'bás),  s.  leshely  ; 
leshelyből  rabi  megtáma- 
dás ;  v.  n.  lesben  állani ; 
v.  a.  meglesni;  rajta  ütni. 

Ameliorate  (émel'ioret),  v.a. 
jobbít  ni  :  V.  ll.  jobbulni. 

Amelioration  (émeliore'san), 
s.  jobbítás  :  jobbvlás. 

Ameu  (é'men),  ugy  legyen. 

Amenable  (énii'néhl),  adj. 
(to)  felelős. 

Amend  (emend'),  v.  a.  jó- 
vítni ;  r.  n. javulni,  jobbra 
fordulni:  —ment,  s.  javí- 
tás ;  javuld* :  mődosítvány; 
helyreigazítás. 

Amen'dable,  adj.  javíthat á  ,• 
elmarasztalható. 

Amends,  s.  pl.  kárpótlás, 
elégtétel :  to  make  — ,  meg- 
téríteni,  kipótolni,  helyre- 
hozni. 

Amenity  (émen'iti),  s.  kel- 
lem, tetszőség. 

Amerce  (émersz'),  v.  a.  bír- 
ságolni; —ment,  s.  bír- 
ság. 

America  (émer'iké),  s.  Ame- 
rika. 

American,  s.  and  adj.  ame- 
rikai; (szűkebb  értelmi- 
ben )  éjszak-amerikai  egye- 
sűit állambeli;  — ísm,  s. 
amerikaiasság ;  a:  ameri- 
kaiak hazaszeretete  ;  éj- 
szak-amerikai nyelvjárás. 

Amethyst  (ém'ithiszt),  s. 
violakö. 

Ameuble  (rmju'bl),  v.  a. 
félporhányosUni ,  feltörni 
(földet  I.  ' 

Amiabil'ity,  s.  szeretetremél- 
tóság. 

Amiable  (é'miébl),  aá\ 
retetreméltó,  kedves,  nyá 
jas. 

Amianthus  (émién'thasz),  8. 
kő-len,  föld-len. 

Amicable  (ém'ikebl),  adj.  ba- 
rátságos, jóságos ; 
8.  jóság,  szívt  u 


Amid 

Amid(émid'),        \  ,,.„,.,■;., 

Amidst(émiászt'),/1^' ^' 
közepett,  közepén. 

Amiss  (rinis/.'l,  adv.  rOSZÚl, 
balul,  helytelenül,  helyen- 
kivül,  illetlenül;  to  do  — . 
véteni,  hibázni :  to  happen 

— ,  balál  ütni  ki  :  to  take 
— ,  rost  néven  venni:  I 
think  it  not  — ,  én  azt 
jónak  tartom  :  I  was  some- 
what —  yesterday,  én  teg- 
nap  egy  kissé  roszúl  vol- 
tam. 

Amity  (("m'ity),  s.  barátság, 
egyetértés. 

Ammoniac  (émnio'niék),fl<7/. 
—  salt,  8.  szalamisó. 

Ammunition  (émmjunis'án), 
8.  lőszer,  hadikészlet :  — 
bread,  s.  katonakenyér. 

Amnesty  (ém'neszti),«.  bün- 
f éledés,  megkegyelmezés. 

Among    (émang'l,         1 

Amongst  (érnangszt'),/-'  -» ' 
and  adv.  között,  közé  ;  he 
never  mixed  —  lis,  so- 
hasem keveredett  közénk 
(sohasem  társalkodott  ve- 
lünk); —  friends,  barátok 
közt ;  —  them ;  köz  tök  : 
from  —  them,  közülök. 

Amorous  (ém'arász) ,  adj. 
szerelmes;, — ness,  s.  sze- 
r  elmésség. 

Amorphous  (éinar'fász),  adj. 
alaktalan. 

Ámort  (émaarf) ,  adj.  szo- 
morú, levert;  adv.  szomo- 
rúan :  elpusztulva. 

Amortization(éniartize'sán) , 
s.  törlesztés, megsemmisítés. 

Amortize  (émar'teiz),  v.  a. 
törleszteni :  megsemmisí- 
teni, elenyésztem. 

Amortizement,  v.  Amorti- 
zation. 

Amotion  (émo'sán),  s.  eltá- 
volítás, elmozdítás. 

Amount  (hmkaráf), s. összeg ; 
v.  n.  emelkedni ;  annyira, 
ennyire  menni,  annyit  ten- 
ni, mindössze  annyira  rág- 
ni ;  it  amounts  to  two 
hundred  pounds,  két  száz 
fontra  megy. 

Amour  (émúr'),  s.  szerelmes- 
kedés. 


Amoval 

Amoval  (émú'vél),  s.  elmoz- 
dítás. 

Amove  (émúvr),  v.  a.  elmoz- 
dít ni. 

Amphibious  (émfib'iász),rtd;. 
uszómászó. 

Amphibium  (éinfib'iáni) ,  s. 
hüllő. 

Amphibolog'ical  (émfibolad'- 
zsikél) ,  adj.  kétértelmű, 
kétes  ;  —  ly,  adv.  kétértel- 
müleg,  kétesen. 

Amphibology  (—  bal'adzsi),  s. 
kétértelműség. 

Ainphib'oly ,  v.  Amphibology. 

Amphitheatre  (émfithi'étr) , 
s.  színkör. 

Ainple  (ém'pl),  adj.  bö,  tá- 
gas, téres;  — ness,s.  tágas- 
ság, téresség. 

Ampliate,  v.  a.  kiterjeszteni. 

Ampliation  (émplié'sán),  s. 
kiterjesztés. 

Amplitica'tion,  s.  bővítés. 

Amplify  (éni'plifei),  v.  a.  bö- 
vitni,  tágitni ;  teljesebben 
kifejteni:  v.  n.  túlterjesz- 
kedni, hosszan  beszélni. 

Amplitude  (ém'plitjud),  s. 
bőség. 

Ain'ply,  adv.  bőven,  tágan. 

Amputate  (ém'pjutét),  v.  a. 
csonk'ttni. 

Amputa'tion ,  s.  csonkítás, 
taglevétel. 

Amuse  (émjuz'),  v.  a.  mulat- 
tatni;  húzni  halasztani  ; 
to  —  one's  self  with  some- 
thing, vmivel  mulatni; 
—ing,2)art.  and  adj.  mulat- 
tat''!, mulatságos;  — ment, 
8.  mulatság,  mulatozás. 

An,  A  (én,  é),  indef.  art.  más- 
salhangzók és  a  ju  gyanánt 
ejtett  u,  eu,  ew  előtt  A,  a 
hangzók  (u,  eu,  ew  [=ju] 
kivételével)  és  néma H  előtt 
An  áll;  there  was  once  a 
man,  egyszer  volt  egy  em- 
ber; he  has  not  got  a  bit 
of  sense,  egy  csép  esze  sincs; 
if  a  man  could  know  it 
beforehand,  ha  az  ember 
azt  előre  tudhatná ;  a  good 
man  endeavours  to  etc,  .a 
jó  ember  arra  törekszik, 
hogy  sib.;  London  is  a  very 
big    town,    London    igen 

14 


Ancestor 

nagy  város;  one  seldom 
meets  with  such  a  good 
man,  ritkán  akad  ilyen  jó 
ember :  Brutus  is  an  ho- 
norable man,  Bmtus  be- 
csületes ember ;  there  will 
be  an  occasion  for  it,  lesz 
alkalom  arra  ;  a  hundred, 
a  thousand  pounds  a  year, 
száz,  ezer  font  évenként ; 
never  a  man,  egy  ember 
sem;  once  a  week,  heten- 
ként eggszc- :  twice  a  day, 
mindennap  kétszer. 

An  (én),  conj.  ha  (av). 

Anabaptism  (énébép'tiszm), 
s.  keresztségismétlők  tana. 

Anabaptist,  s.  keresztségis- 
métlő. 

Anachronism(énék'roniszm) 
s.  kortévesztés. 

Anagram  (én'égrém),  s.  betű- 
játék. 

Anagrammatize(— grém'mé- 
teiz),  v.  n.  betűjátékot  csi- 
nálni. 

Analects  (én'elektsz),  •?.  pl. 
jeggezmények. 

Analogical,  v.  Analogous. 

Analogous  (énéi'ogász),  adj. 
hasonlatos,  hasonszerű. 

Analogy  (énél'odzsi),  s.  ha- 
sonla tosság ,  összetalálás . 

Analysis (énél'iszisz),s.  meg- 
fejtés, taglalat;  vegybon- 
tás. 

Analytic  (énélit'ik),— al,  adj. 
fejtegető;  bontogató. 

Analyze  (én'éleiz),  v.  a.  tag- 
lalni, megfejteni;  vegybon- 
tani. 

Ananas  (éné'nász),  v.  Pine- 
apple. 

Anarch'ic  (énér'kik) ,  — al, 
adj.  fejetlen,  féktelen 

Anarchy  (én'árki) ,  s.  kor- 
mányhiány ,  féktelenség, 
zavar. 

Anathem  (én'éthem),  s.  egy- 
házi átok. 

Anathema  (énéth'imé),  s.  ki- 
átkozott;  egyházi  átok. 

Anath'ematize  (— teiz),  v.  a. 
kiátkozni,  átokba  vetni. 

Anatomy  (énét'omi) ,  s.boncz- 
tan. 

Ancestor  (én'szeszter),  s.  ős, 
előd. 


Ancestral 

Ances'tral,  adj.  bsi. 
An'cestry,  s.  eldödök ,  nem- 
zetség. 

Anchor  (éugk'ár),  s.  horgony ; 
to  lie  at  — ,  horgonyon  ál- 
liui:  to  cast  — ,  horgonyt 
vetni;  to  weigh  — ,  hor- 
gonyt szedni;  — ,  v.  a.  hor- 
gonyt vetni;  —  v.  n.  hor- 
gonyon állani. 

Anch'orage,  s.  horgonyozó- 
hely;  horgonypénz,  állás- 
pénz, révbér. 

Anchoret, Anachorete  (énék'- 
orit),  s.  remete. 

Anchovy  (éntso'vi),  s.  állók, 
ajak. 

Ancient  (en'tsent),  adj.  régi, 
hajdani ;  — ness,  s.  régiség. 

An'cients,  s.  pl.  a  régiek  (g'ó- 
rSgclt  és  r&snatal  ). 

And  (end),  conj.es. 

And'iron  (énd'eiárn),  s.  vas- 
macska,  nyárstartó. 

Androgynus'(éndrad'zsinász) 

8.  hun nö. 

An'ecdote  (én'ekdot),  s.  ado- 
ma. 

Anend  (énend'),  adv.  fiigg- 
irányosan. 

Anent  (enenf),  adv.  vonatko- 
zólag, illetőleg. 

Anes,  v.  Awn. 

A'new  (énju'),adt7.  újból. 

Anfractuous  (énfrék'tsás) , 
adj.  kanyargós. 

Anfracture,  s.  tekervény,csa- 
vargósság. 

Angel  (én'dsel),  8.  ángyul: 
angyaltallér  |  aranyérme ). 

Angd'ic,  — al,  adj.  angyali. 

An'gelshot,  e.  lánczos  golyó. 

Anger  (éng'ger),  g.  lunar  ■ 
botránkozás;—,  v.  a.  hara- 
gítani, bosszantani. 

Angle  (éng'gl),  .s.  szög ;  ha- 
lászhorog; v.  a.  horogra  ke- 
ritni :  r.  n.  horgászni ;  — r, 

9.  horgász. 

Anglicism  (éng'glisziszm),s. 
angol  nyelvsaját 

Angii'  liszeisz),  v. 

a.  angolosítni. 

Angling,  8.  horgászat. 

Anglo-saxon,  x.  and.  adj. an- 
golszász. 

Angrily,  adv.  haragosan,  in- 
gerülten. 


Angry 

Angry,  adj.  haragos;  to  he 
— ,  haragudni ;  to  be  — 
with  some  one,  vkire  ha- 
ragudni; to  make  one  — , 
vkit  megharagitni ;  to  get 
— ,  megharagudni  ;  to  be 
—  at  a  thing,  boszankodni 
vmin. 

Anguish  (éng'gwis),  s.  aggo- 
dalom, gyötrelem  ;  v.  a .  ag- 
gasztani. 

Angular,  Angulated  (éng'- 
gjulér,  éng'gj uleted),  adj. 
szögletes. 

Angustation  (éngászté'sán), 
s.  SZÜk'ttés  :  szűk  ülés. 

Angust'ness,  s.  keskenység ; 
szükesség ;  szükmellüség. 

Anight  (éneit'),  adr.  éjjel. 

Anility  (énil'ity),  s.  vénasszo- 
ny ossdig. 

Animadversion  (énimédver'- 
sán),  s.  észrevétel ;  >-ossza- 

lás. 

Animadvert  (—vert'),  v.  a. 
and  n.  figyelni ;  észrevenni; 

rosszalni,  megfeddeni,  meg- 
róni, [adj.  állati. 

Animal   (én'imél),   s.  állat; 

Animalcule  (énhnél'kjul),  s. 
állatocska. 

Animal'ity,  8.  állatiság. 

Animate  (én'imét),  v.  a.  ele- 

Venítni,     éles-Jeni  ;      lelke- 

sítni;—,—d.,  adj.  lelkesí- 
tett, eleven;  élénk,  vidám. 

Anima'tion  ,  s.  elevenítés, 
élesztés;  telkesítés;  vidám- 
tág, élénkség. 

Animosity  (énimasz'iti) ,  s. 
ingerültség ,  ellenségeske- 
dés. 

Anise  (én'isz),  s.  ánizs. 

Ankle  (éng'kí),  s.  boka. 

Annalist  (én'néliszt),  s.  év- 
iró,  korira. 

Annals  (én'néh) ,  8.  pl.  év- 
könyvek, évirátok. 

Anneal  íénnú"),  r.  a.  megtü- 

.  es.!;;:      be:  •/.-  till   I  :■!      die  ). 

Annex(énneksz'),  v.  a.  hozzá- 
csatolni v.  kapcsolni;  be- 
kebelezni;  — ,  —ment.  8. 
fiiggeh  !    melL  \  lei 

Annexa'tion,  s.  hozzákapcso- 
lás :  bekebelezés. 

Annihilate  (Ynnei'hilet),  v.a. 
'  mm  isit  ni. 

\r> 


Another 

Anniliilatiou(énneihilé'sán), 

s.  megsemmisítés. 
Annivers'ary  (énniver'széri), 

adj. évenkénti  :  s.  évfordu- 

lati  nap,  évf or  dulati  ünnep. 

Annotate  (én'notét) ,  v.  a. 
feljegyezni. 

Annota'tion,  s.  megjegyzés, 
jegyzet. 

Announce  (énánnsz'),  v.  a. 
jelenteni,  hirdetni;— ment, 
.?.  hirdetés, jelentés,  nyilat- 
kozat. 

Annoy  (énnai'),  V.  a.  untatni : 
boszantani. 

Annoy'ance,  8.  iioszósóg,  kel- 
lemetlenség, teher. 

Annoy'ing,  adj.  boszamtó,  ter- 
hes. 

Annual  (én'njuél),  adj.  éven- 
kénti, évi:  s.  évkönyv; 
— ly,  adv.  évenként. 

Annular  (én'njuler),  adj.  gyü- 
rüded. 

Annuity  (énnju'iti),  s.  évi  já- 
radék, évpénz. 

Annumerate  (énnju'meret), 
v.  a.  hozzászámítani. 

Annunciation  (énánszié'sán) 
s.  hirdetés:  gyümölcsoltó 
boldogasszony  napja. 

Anodyne  (én'odein),  adj.  fáj- 
dalomenyhítö;  s.  fájdalom- 
enyhítő  szer. 

Anoint  (énaiut),  v.  a.  föl? 
kenni;  —ed,  part.  8.  and. 
adj.  fölkent,  felavatott; 
— ment,  8.  fölkenés. 

Anomalou8(énam'élasz),ad;. 
rendhagyó. 

Anom'aly,  s.  rendhagyás. 

Anomy  (én'<imi),  8.  törvény- 
sértés. 

Anon  (énan'),  adv.  azonnal, 
nyomban,  mindjárt:  evei 
and  — ,  újra  meg  újra, 
helyig  el  közzel. 

Anonymous  (énan'imász), 
adj.  névtelen  :  —  ly,  adv. 
né et,  lenül. 

Another  (énadh'er),  adj.  má- 
sik, más;  that  is  quite  — 
affair,  at  egészen  mos  do- 
log ■■  it  is  one  thing  te  pro- 
mise and  —  to  perform, 
a:  igére/  szép  szó,  ha  meg- 
adják igen  jÓ;  —time,  más- 
kor;  at  —  place,  másutt  ; 


Answer 

one  after  — ,  egyik  a  má- 
sik után,  egymásután ;  one 
from  — ,  egymástői ;  I  want 
—  pound,  nekem  még  egy 
fant  kell. 

Answer  (án'zer),  s.  felelet, 
válasz,  viszonozás;  megol- 
dás; r.  ti.  and.  n.  felelni, 
válaszolni :  megfelelni ;  ele- 
get tenni;  illeni;  játál- 
lani :  számot  adni  :  to  —  a 
question,  kérdésre  felelni : 
to  —  a  purpose,  czélszerű- 
nek  lenni;  to  —  a  bill  of 
exchange,  váltát  bevál- 
tani, kifizetni:  I  will  — 
for  him  ,  jótállok  érte ; 
money  answers  all  things, 
kinek  pénze  van,  mindent 
végbe  vihet. 

An'swerable ,  adj.  felelős; 
megfelelő  ;  — ness,  s.  fele- 
lösség :  megfelelőség. 

Aut  (ént),  s.  hangya. 

Antagonism  (éntég'onizm), 
s.  ellenzet;  ellenesség;  el- 
lenhatás. 

Antag'onist,  s.  ellenes,  ellen- 
ható. 

Antagonistic,  adj.  ellenes, 
ellentörő. 

Antag'onize  (— neiz),  v.  n. 
ellenkezni,  ellenkedni,  el- 
lentárni. 

Antag'ony,  g.  ellenkedés,  el- 
lentörés ;  ellenzet. 

Antarctic  (éntárk'tik),  adj. 
déli. 

Antarthritic  (éntárthrit'ik), 
adj.  köszvényeüeni;  s.  kösz- 
vényszer. 

Antecede  (éntiszíd') ,  v.  n. 
előre  menni,  előzni. 

Antecedence  (— szí'densz),  s. 
előzmény. 

Antece'dent,  adj.  előbbi,  elöb- 
beni ;  s.  előtét,  előtag. 

Anteces'sor,  s.  előd. 

Antechamber(én'titséinber), 
s.  előszoba. 

Antecursor  (éntiköYser),  s. 
előfutó :  előjel. 

Antedate  (én'tidét),  v.  a.  visz- 
szakeltezni;  s.  hátra  tett 
kelte  (vmely  iratnak). 

Antidiluvial  '(—  dilju'viél),  1 

Antidiluvian  (— dilju'vién),/ 
adj.  özönvíz  előtti. 


A  litem  lindane 

Antemundane  (— mán'dén), 
adj.  teremtés  előtti. 

Antemural  (— mju'rél),  s.  ka- 

puvédfal. 
Antepast  (én'tipászt),  s  előíz, 

előebéd. 

Antepoue  (én'tipon) ,  v.  a. 
elibe  tenni. 

Anterior  (énti'riér) ,  adj. 
előbbi. 

Anthem  (én'them),  s.  kar- 
ének. 

Anther  (én'ther),  8.  porhon. 

Ant-hill,  s.  hangyaboly. 

Anthology  (éntnal'odai),  s. 
kalászai,  virág  füzér,  iro- 
dalmi gyöngyök, 

Antropology  (énthropal'odsi) 
s.  embertan. 

Anthropomorphous  (— ínar'- 
fász),  adj.  cmberalaku. 

Anthropophagy  (— pafédsi) , 
s.  emberevés,  ember  falás. 

Antic  (én'tic),  s.  csélesapó ; 
.szemfényvesztő;  adj.  ódi- 
vatú. 

Anticipate  (éntisz'sziplt),  v. 
a.  megelőzni :  idő  előtt 
tenni  (  vm it } ;  előlegezni ; 
an  anticipated  old  age,  idő 
előtti  megvéniilés. 

Anticipation  (—  pe'sán) ,  s. 
előzés:  megelőzés,  előlege- 
zés ;  előérzés :  by  — ,  előre. 

AnticonstitutionaÍ(énti-kan- 
szti-tju'sánél),  adj.  alkot- 
mány elleni. 

Antidote  (én'tidot),  s.  ellen- 
méreg. 

Antilope  (én'tilop),  s.  zerna, 
zerge. 

Antinomy  (éntin'omi),s.tör- 
vény-ütkbzet. 

Antipathetic  (— péthet'ik), 
adj.  ellenszenves. 

Antipathy  (éntip'éthi),  s.  el- 
lenszenv. 

Antipodes  (éntip'odiz),  s.pl. 
lábellenesek,   eüenlábolók. 

Antiquarian(— kwe'rién),art/'. 
ókori :  s.  óbuvár. 

Antiquary  (én'tikwéri)  ,  s. 
óbuvár. 

Antiquate  (én'tikwét),  v.  a. 
elévítni,  avulttá  tenni,  el- 
törölni :  —  d,  adj.  szokásból 
kiment,  elavult. 

Antique  (éntik'),  adj.  ódon, 

16 


Apart 

o,  régi;  s.  ódonmii,  ódon- 
ság. 
Antiquity(énti'kwiti),  s.tfkor; 

(/    n  :/:;_  1     i .,<  r    :■  1;  fic   r 
inaiul:  i. 

Antiseptic  (— szep'tik),  adj. 
rothadás  elleni:  s.  rotha- 
dás elleni  szer. 

Antithetic  (— thet'ik)  ,  adj. 
ellentételes. 

Antler  (ént'ler),  s.  szarvas- 
szaru  i  vég  i. 

Anvil  (én'vü),  s.  ülővas. 

Anxiety  (éngazei'ti),  s.  bú- 
gond; aggodalom,  gyötre- 
lem . 

Anxious(éngs'ász),  adj. aggo- 
dalmas, nyugtalan;  —ness, 
s.  aggódás,  nyugtalanság. 

Any  (én'ni),  adj.  akármely. 
akármelyik, valamely, vala- 
melyik ;  adv.  egy  kissé.  va- 
lami;—  body,— one,  a  kárk  i, 
mindenki :  —thing,  akár- 
mi, valami:  —  where,  akár- 
hol, mindenütt  ;  — whith- 
er, akárhová,  minden- 
hová; —  how,  akárhogy, 
mindenesetre;  —  further, 
még  tovább;  —more.  még 
több;  not  — thing,  semmi: 
not  —body,  senki;  above 
—thing,  mindenekelőtt ;  at 
—time,  akármikor ;  are 
you  going  —  further  to- 
day? akar  ön  ínég  tovább 
menni  ma  ?  is  there  —hope? 
van  még  némi  remény ! 
I  shall  never  tell  it  to 
—body,  én  soha  senkinek 
meg  nem  mondom ;  I  can- 
not give  —  more,  többet 
nem  adhatok  ;  he  has  not 
received  —  money ,  but  I 
have  received  some,  ö  nem 
kapott  pénzt,  de  éi-  kap- 
tam :  he  has  not  received 
—  thing,  but  I  have  re- 
ceived something ,  ö  nem 
kapott  semmit, de  én  kaptam 
valamit;  without  — mi  •■ 
ado,  minden  további 
tária  nélkül. 

Aorta  (éar'té),  s.  fiigg-ér. 

Apace(épesz') ,    adv.    - 
rán. 

Apart  (épárt').  adv.  külön, 
elkülönözve. 


Apartment 

Apart'ment,  s.  szoba,  lakosz- 
tály, [lenség. 

Apathy  (ép'éthi),  g.  érzéket- 

Ape  (ép),  s.  majom;  v.  a. 
majmolni. 

Apeak  (épík'),  adv.  függőle- 
■ :  ponton. 

Apex  (é'per),  s.  majmol'*. 

Aperient  (épí'rient),  adj.  Iias- 
hajtó;  s.  hashajtószer. 

Aperture  (ér/ertsar),  g.  nyi- 
lán. 

Apery  (é'peri),  s.  majmolás. 

Apex  (é'peksz),  g.  csúcs. 

Aphelion  (éfí'lian),  g.  legna- 
gyobb naptáv. 

Aphorism  (ef'oriszm).  g.  gon- 
dolattöredék :    tanmondat. 

Aphoristical  (éforisz'tikél), 
adj.  tanmondatos,  szagga- 
tott. 

Apiary  (é'piéri),  g.  méhes. 

Apiece  |épí:-z'i.  adr.  dara- 
bonként, egyenként. 

Apish  (ié'pis),  adj.  majmoló; 
— ness,  •>-.  majmolás. 

Apocalypse  (epak'elipsz),  g. 
Jáms  felen,  ■■■■  inel  h  ;;■■/(: . 

Apocalyp'tic,  — al,  adj.  rej- 
telmes. 

Apocrypha  (épak'rifé),  g.  pl. 
j  i  * !   thn  l  nyvsí 

Apoc'ryphal,  adj.  becsúszta- 
tott, kétes. 

Apodictic  (épodik'tik),  — al, 
iiilj.  tagadhatlan. 

Apogee  (ép'odzsí),  s.földtőli 
legnagyobb  táv. 

Apograph  (ép'ogréí),  g.  má- 
solat. 

Apologize  (épal'odzseiz),  v.n. 
mentegetni,  bocsánatot  kér- 
ni :  védbeszédet  tartani. 

Apol'ogy,  g.  védbeszéd, 
irat.  ím  ntegt  lés;  bocsánat- 

Apöplectic  ii'-jioplck'tik),— al, 
adj.  gutaütéses.        [hüdés. 

Ap'oplexy,  g.  gutaütés, 

Ap'oplexed,  adj.  gutaütött, 
szélhüdt. 

Apostasy  (épasz'tézi),  g.  hit- 
hagyás. 

Apostate  (épasz'tet),  s.  and 
adj.  hittagadó, pribék;  ko- 
pt nyforgató. 

(épasz'téteiz),  v. 
a.  i  Ipártolni. 


Eizonfy  :  Angol-magyar  szótár, 


Apostemate 

Aposternate  (épaszt'imet),  v. 
n.  meggyülni,  genyedhi. 

Apo6tema'tion,  s.  meggyü- 
lés, a'  nyedés. 

Appsteme  (ep'asztim),  g.  ke- 
lés, hí  levény. 

Apos'tle  (épasz'szl),  s.  apos- 
tol; —ship.  g.  apostolság. 

Apostrophe  (épasz'trofi) ,  g. 
megszólító  beszéd,  feddés; 
közbeszólás :  hiányjel. 

Apos'trophize  ( — feiz),  r.  a. 
megszólitnijeddeni;hiány- 
jeüzni. 

Apothecary  (épath'ikéri),  g. 
gyógyszerész. 

Apophthegm  (ép'othem),  s. 
emlékmondat. 

Ap<  theosis  (ép'ithi'oszisz),.". 
istenítés ;  istt  nület. 

Appal,  v.  Appall. 

Appall  (eppaaT),  v.  a.  elhala- 
rányulást  okozni,  megrí  t- 
tenteni;  v.  n.  elhalavá- 
nyodni;  megrettenni;  — ing, 
part,  and  adj.  rémítő,  ret- 
U  lutes. 

Appall'ment.  g.  elhalaványo- 
dás;  rémülés. 

Appanage  (ép'pénédzs) ,  s. 
évpénz,  élelempénz. 

Appan'agist  (— dzsiszt) ,  s. 
évpénzzt  l  ellátott  berezeg. 

Apparatus  (éppéré'tászl ,  g. 
készülék,  szer;  műszer. 

Appar'el,  g.  öltözet,  ruházat : 
r.  a.  öltöztetni,  ékesíteni, 
fi  Iszerelni. 

Apparent  (éppé'rent) ,  adj. 
látható,  szembetűnő;  lát- 
szó, látszólagos;  — ly,  adv. 
szemlátomást ;  látszólago- 
san :  — ness,  g.  látszat :  lát- 
hatóság. 

Appari'tion  (éppérfsan),  g. 
jelenés,  jelenet,  tünemény; 
'latsait.' 

Apparitor,  s,  törvényszolga. 

Appeacfa  (éppíts'),  V.  a.  va- 
dulni, megróni;  —ment,  g. 
vád.  panasz. 

Aj'jM-al  (éppíl'),  g.  hivatko- 
zás, ft  lebbezés :  v.  a.  and. 
n.  hivatkozni,  felebbezni. 

Appear  (éppír'),  v.  n.  megje- 
lenni ,  ft  Ittinni .  Iái 
it  ;i]'j"  ars  to  me,  nekem 
ugy  tatszik;  to  — in  print, 

17 


Appetitive 

(  nyomtatási, an  mi  aj: 
iróvá  lenni;   to  make  — , 
( lőállitani,  megmutatni,be- 
bizonyítani  ;    it     appeal's 
by  that,  abból  kitetszik. 

Appearance  (éppí'rénsz),  g, 
látszat,  tekintet,  t 
jelenet  ;megjelenés;  külszín; 
at  first  — .  első  tekinti  tre, 
the  —  of  spirits,  lélekjele- 
m's;  to  make  one's  first 
—  on  the  stage,  a  színpa- 
don először  fellépni;  nnder 
the —  of  religion,  az  iste- 
nessé g  színe  alatt;  to  all 
— .  valószínűleg. 

Appeas'ablé  (éppí'zébl),  '/'//'. 
lecsendesíthető,  •  ng<  - 
keny. 

Appease  (éppiz'),  v.  a,  meg- 
nyugtatni, lecsillapítni,  le- 
csendesítni, megengesztelni; 
to  —  a  sedition,  lecsende- 
i'ttni  a  lázadást;  to  —  the 
hunger,  «;  éhet  eWerni; 
to  —  one  by  obedience,  en- 
gedelmesség által  chit  meg- 
engesztelni. 

Appellation  (épele'sánl,*.  el- 
in  /■:  zés,  nevezet,  név. 

Appellee  (epelí'),  g.  vt'dö.  fe- 
lebbvittfél. 

Appellor,  g.  vádló,  fel* 

Append  (éppend'),  v.  a.  füg- 
geszteni; (to)  hozzáadni, 
hozzákapcsolni. 

Append'age,  g.  függi  lék. 

Apperceive  jepperszív'),  v.  a. 
megérteni,  észrevenni. 

Apperception  ( — szep'sán),  g. 
megér zelés,  ón*  szmélet. 

Appertain  (éppertén'),  v.  n. 
(to)  tartozni  <  -lm:.  -hí 

Appertain'ment,  g.  tartozék ; 
jogosultság. 

Apper'tniancf,  v.  Appertain- 
ment. 

Appetency  (ép'pitenszi) ,  g. 
kíváncsiság,  vágyódás,von- 

Zi'ts. 

Ap'petent,  adj.  kíváncsi,  só- 
várgó. 

Appetite  (ép'piteit),  s.  vágy, 
étvágy :  kívánat. 

Appetition  ( — ti'san),  ».  kí- 
vánság, vágy. 

Appetitive  (éppititiv),  adj. 
kívánó ;  —  power,  —  facul- 


Applaud 


Appointment 


Approximation 


ty,  kivánótehetség ,  vágy- 
tehetség. 

Applaud  (épplaad'),  v.  a.  meg- 
tapsolni, helyeselni. 

Applause  (épplaaz'),  s.  meg- 
tapsolás,  tup*:  helyeslés. 

Applausive  (épplaa'ziv),  adj. 
hely 

Apple  (ép'pl) .  s.  alma ;  — 
John,  s.  szent  Iván-alma  : 

—  dumpling,  s.  almásgom- 
bócz :  —  parings,  s.  j>1. 
almahéj;  —  tree,  8.  alma- 
fa :  —  woman.  s,  kofa. 

Appliable  (épplei'ébí) ,  adj. 
alkalmazható;  — ness,  s. 
alkalmazhatóság. 

Appli'ance,  s.  alkalmazás; 
készülék. 

Applicable,  adj.  v.  Appliable. 

Applicant  (ép'pliként),  8.  al- 
kalmazó; kérő,  folyamodó. 

Application,  s.  alkalmazás; 
folyamodó* ;  szorgalom, fi- 
gyelem ;  haszonraj ordítás, 
tanulság;  használat;  upon 
kis  — .  megkeresésére. 

Apply  (épplei'),  v.  a.  rátenni, 
helyezni,  alkalmazni,  hasz- 
nálni (vmire);  fordulni 
(vkihez),  folyamodni;  to 
—a  plaster  to  a  wound, 
tapaszt  rátenni  a  sebre;  to 

—  colours  on  something, 
festéket  rákenni  vmire;  to 

—  to  somebody  with  a  pe- 
tition, vkihez  kérelemmel 
fordulni :  I  applied  t  j  the 
landlord  for  information 
in  this  matter,  én  e  dolog 
felől  a  házi  urnái  tudako- 
zódtam :  they  applied  to 
their  elder  brother  for 
help,  bátyjoktól  segítséget 
kértek:  these  verses  can- 
not be  applied  to  our  king, 
c  versek  királyunkra  nem 
alkalmaztathatok ;  to  — 
one's  self  to  a  thing,  neki- 
feküdni vminek;  to  —  one's 
mind  to  study,  nekife- 
küdni a  tanulásnak,  szor- 
galmasan hozzálátni  a  ta- 
nuláshoz. 

Appoint  (éppainf),  v.  a.  ren- 
dehiijiatározni:  kinevezni; 
alapítani;  to  —  a  day,  na- 
pot határozni  (vmire);  to 


—  one  to   an   office,    rkit 

.  hivatalba  tenni ;  ke  is  ap- 
pointed by  the  govern- 
ment, őt  a  kormány  ne- 
vezte ki :  to  be  ill  appoint- 
ed, roszul  felkészülve,  ro*z 
állapotban  lenni. 

Appointment,  8.  találka  ,■  ki- 
nevezés, hivatal:  feUzere- 
h1*;  rendelet :  rendelkezés; 
to-day  I  have  an  —  with 
my  sister,  ma  találkozóm 
van  nővéremmel ;  I  come 
to  you  according  to  your 
— ,  parancsa  szerint  jö- 
v'ák  önhöz  :  a  govern- 
ment-appointment, állam- 
hivatal. 

Apportion  (éppor'sán),  v.  a. 
felosztani,  kijuttatni,  osz- 
tályrészül juttatni. 

Appose  (épposz'),  v.  a.  vizs- 
gálni, vallatni:  hozzátenni; 
— r,  s.  vizsgáló. 

Apposite  (ép'pozit),  adj.  illő, 
alkalmas. 

Apposition,  s.  hozzáadás; 
melléktétel. 

Appraise  (éppréz'),  v.  a.  be- 
esülni, taksálni ;  —ment, 
s.  árszabás,  becslés,  — r,  s. 
becslő   becsüs. 

Apprecation  (éppriké'sán),  s. 
esedezés,  ima. 

Appreciate  (éppri'si-ét),  v.a. 
becsülni,  megbecsülni,  mél- 
tányolni:  I  fully  —  his 
kindness  towards  me,  tö- 
kéletesen elismerem  az  irán- 
tam mutatott  szívességét; 
to  —  the  motives  of  their 
enemies,  az  ellenségeik  in- 
dokait méltányolni. 

Apprehend  (épprihend')  v.  a. 
elfogni:  felfogni  (megér- 
teni) :  félni,  tartani  ( -tál, 
-tői). 

Apprehen'sible,  adj.  megért- 
hető, megfogható. 

Apprehen'sion,  s.  befogatás ; 
felfogás ;  féltés:  to  be  quick 
of — ,  hamarfelfogni  (gyors 
felfogásának  lenni ) :  to  my 
— ,  felfogásom  szerint  ( a 
mint  én  azt  értem);  to 
be  under  great  apprehen- 
sions, aggály  oskodni. 

Appreken'sive ,     adj.     sebes 

IS 


j:  Ifcgásu :    %gqályoskod 
—ness,   s.   sebes  félfogás  ; 
aggodalom. 
Apprentice   (éppren'tísz),  s. 

tauoue:  ;  —  ship,  s.  ta- 
nenczkodás;  — ,  v.a.  tanon- 
czul  adni. 

Apprise  (éppreiz'),  v.  a.  ér- 
tesít ni,  tudósítni;  to  —  one 
of  .  . ,  vkit  értesíteni  -ról, 
-ről. 

Apprize  (éppreiz'),  v.a. 
leni.árs:,  i,ályozni:— ment, 
s.  becslés. 

Apprizer      (épprei'zer)  , 
becslő. 

Approach  (eppraots'),  v.  n. 
közeledni,  közelitni,  közel- 
getni; v.  a.  megközelitni, 
közelebb  vinni;  — ,  s.  kö- 
zeledés; — es,  s.pl.  ostrom- 
árkok, futóárkok:  —ment, 

S.  niclíc.  :  '  i:  .;,    1   :.  slzjt  it  s. 

Approachable  (épprao'tsébl), 

adj.  megközelíthető. 
Approbate   (épprobef),  adj. 

jónak  tapasztalt. 

Approbation,  s.  helyeslés. 

Ap'probative,  Ap'probatorv, 
adj.  helyeslő. 

Aimropriate  (éppro'priét),  v, 
a.  (to)  ajánlani  <  könyvet ); 
tuhíjdonítnii  vkinek  vmit ); 
sajátjává  tenni. 

Appropriate,  adj.  megfelelő: 
sajátos;  — ly,  adv.  megfe- 
lelőiig; —ness,  -s.  megfe- 
lelőség ;  helyesség. 

Approval  (éppru'vél),  s.  he- 
lyeslés :  helybenhagyás. 

Approve  (épprúv'),  v.  a.  he- 
lyeselni, javulni,  helyben- 
hagyni; approved  by  ex- 
perienceJ^m/A-  (  vagy  igaz- 
nak) tapasztalt ;  \  gyakran 
oí-fal)  he  approve;-  of  our 
proceeding,  helyesli  eljá- 
rásunkat. 

Approvement,  s.  helyeslés. 

Appro'ver,  s.  helyeslő;  bűn- 
társainak feladója. 

Approximate!  éppraksz'i "  oat) 
v.  a.  and  n.  közelitni;  kö- 
zelgetni;    adj.    közelié  vő. 
kz/tlgí;  mtgM/.elití  ■  — 1\ 
adv.  majdnem. 

Approximation,  s.  közelgés  ; 
megközelítés. 


Appulse 

Appulse  (éppálsz),  s.  hozzd- 
ütődés;  kikötés;  (csillag) 
együttállás. 

Appurtenance ,  v.  Apperte- 
nauce. 

Apricate  (ép'riket),  v.  n.  na- 
pon sütkérezni. 

Apricot  (ép'rikat),  s.  baraczk. 

April  (é'pril),  s.  április,  ta- 
vaszhó. 

Apron  (é'práu),.s-.  kötény, elő- 
kötö. 

Apt  (épt),  adj.  illő,  alkal- 
mas, képes,  ügyes :  —  'itude, 
s.  liozzáillés,  képesség,  al- 
kalmatos h't;  —  'Ív,  adv.  he- 
lyesen, alkalmast. 

Aqua  (é'kwé),  s.  viz,  — fortis 
( — fartisz),    s.   választávi:. 

Aquat'ic,  adj.  vizi,  vizbenélő. 

Aqueduct  (ek'kwidákt) ,  s. 
vizvezető  hid. 

Aqueous  (ék'kwiász) ,  adj. 
vizes:  vízokozta;  — ness, 
s.  vizessé g :  vízeny ősség. 

Aquiline  (ékVilin),  adj.  — 
nose,  s.  sas-orr. 

Aquose,  v.  Aqueous. 

Arab  (er'éb),  8.  arab. 

Arabesque  (er'ébeszk) ,  s. 
arabdísz,  lombdísz. 

Arabian  (tre'birii),  adj.  arab, 
arábiai :  s.  arab. 

Arabic) érV-hik).  s.  arab  nyelv; 
'('//  arábiai. 

Arable  (er'ébl),  adj.  szánt- 
ható. 

Arac,  v.  Arrack. 

Araueons  (cré'niász) ,  adj. 
pókhálószerü. 

Aray,  v.  Array. 

Arbalist  (ér'béliszt),  s.  kéz- 
íj;  — er,  8.  ijnök. 

Arbiter,  v.  Arbitrator. 

Arbitrage,  v.  Arbitration. 

Arbitrament  (ái  bitfrément), 
g.  akarat ;  kény  :  kényité- 

Irt. 

Ai'ttrarj    .-».•//     nki  nyes. 

Arbitrate  (árbitret),  v.  a. 
atul  n.  kinyi  8z*  i  int  hatá- 
rozni. 

Arbitra'tion ,  8.  választott 
lárá  i  vagy  birák  I  határo- 
zása :  váltó -kémlet. 

Arbitrator,  s.az  illető  felek- 
től választott  biró. 

Arbifrement,  s.  kény-itélet, 


Arbor 

választott  biró  ítélete;  bé- 
kés kiegyezés. 

Ar'bor,  s.  forgó-tengely  fa. 

Arbor,  v.  Arbour. 

Arbour    (ár'bár),  s.  lugas. 

Arbuscle  (ár'bászl),  s.  cserje; 
törpefa. 

Arbus'cul'ar  (— kjulér),  adj. 

cserje/ele. 

Arbute  (er'bjut),  s.  ősztavasz 
kukojcza. 

Arc  (árk),  s.  ív. 

Arcade  (árked'),  s.  ívsor,  íve- 
zet,  ívtornácz,  oszlop-holt. 

Arcanum  (éYkenám),  s.  tit- 
kos szer. 

Arch  (árts),  s.  ív,  boltív,  bol- 
tozat;  v.  a.  boltozni. 

Arch,  adj.  fő . . . ;  an  —  rogue, 
nagy  gazember  :  an  —boy, 
fökópé;  an  —  fool,  sült- 
bolond; —  angel,  s.  ark- 
angyal'; —  bishop,  8.  ér- 
sek; —  duchess,  s.  íőher- 
czegnő;  —  duke,  s.  főher- 
czeg;  —  fiend,  s.  halált,* 
ellenség. 

Archaism  (ár'kéizm),  s.  avult 
szó,  avult  szófüzés. 

Archeological(árkiolads'ikél) 
adj.  régiségtani. 

Archeol'ogy,  s.  régiségtan, 
régiség-tudomány. 

Archer   (árts'er) ,   s.   nyilas, 

Íjász. 

Archetype  (arkiteip),  8.  ere- 
deti alak,  őskép. 

Archiepis'copacy,  s.  érsek- 
ség. 

Architect  (ár'kitekt) ,  s.  épí- 
ts*:;  — onic,  adj.  építé- 
szeti; — ure,  8.  építészet. 

Architrave  (irk'itr 6^),  s.  '<■■ 
gerenda  ;   oszloppócz,   osz- 
lop ti  teji  . 

Archives  (ár'keivsz) ,  8.  pl. 
okmánytár,  levéltár. 

Archivist,  s.  okmánytárnok. 

Archly  (ártB'li),  adv.  csin- 
talanul, gazul. 

Arci  mess  (árts'nesz),  8.  dé- 
vajság,  kópéság. 

Archwise  (arts'veiz)  .  adv, 
ívdeden. 

Arctic  (árk'tik),  adj.  éjszaki. 

arcuate  (áVkjuét),  adj.  Xves, 
ivezett;  v.a.  ivelni,boltozni. 

Arcubalist,  v.  Arbalist. 

19 


Aristocracy 

Ardent  (ár'dent),  adj.  égő, 
tüzes,  buzgó. 

Ardor  (ár'der),  s.  hév;  buz- 
góság. 

Arduous  (ár'djuász) ,  adj. 
meredek:  fáradságos,  ne- 
héz. 

Area  (e'rié),  s.  terület:  ul- 
szintér,  felület. 

Aread  (éríd') ,  v.  a.  taná- 
csolni. 

Arefy  (ér'ifei),  v. a. szárítani. 

Arena  (érí'ne),  s.  homok,  fö- 
vény, küzdhelg. 

Arena'tion,  s.  fövényfürdő ; 
fövényhintés. 

Areometer  (eriam'ítr),  ■?.  sűr- 
mérő. 

Argent  (ár'dzsent),  adj.  ezüs- 
tös, ezüstszerű  :  —  ation,  s. 
megezüstözés. 

Argil  (ár'dzsil),  s.  agyag,  fa- 
zekas agyag;  — la'ceous, 
— lous,  adj.  agyagos. 

Argue  (ár'gju),  v.  n.  érvt  mi, 
okoskodni;  v.a.  megvitatni. 
bizonyítgatni. 

Argument  (ár'gjument) .  s. 
okszer,  érv;  tartalom; 
— 'al,  adj.  bizonyító,  i/<:lő; 
— a'tion,  s.  érvezés,  bizo- 
nyítás, okoskodás. 

Ar'gumeiitize,  :'.  a.  érvi  mi, 
következtetni,  okoskodni. 

Argutation  (árgjuté'san),  s. 
okoskodás. 

Argute  (argjuf),  adj.  éh  sel- 
mü;  —ness.  s.  éleselmüség. 

Árul  (&fii&),  ad]  1  ■'■■■  iraái 
— ity,  —ness,  s.  szárazság; 

Aries  (ériesz),  s.  kos  (csil- 
lagzat i. 

Aright  (ereit'), adv. egyenest; 
helyesen. 

Arise  (éreiz'),  v.  n.  irr.  (arose 
[éroz'J  arisen  ériz'zn  ). 
felkelni  .  felállni ; 
mami.  eredni :  to  —  from 
death,  feltámadni  a  halál- 
ból; the  day  arises,  virad; 
his  misfortune  arises  from 
his  idleness,  szerencsét 
leneége  tunyaságából 

mazik;  to  '  -  againsl 

oki  ellen  feltámadni. 
Aristocracy  (ér  isztak'kr 
g.  nemesi  uralom  ;  fői 
ség. 


Aristocrat 


Arrange 


Arval 


icrat,  s.  nemesi  uralom 
barátja ;  aristocrata. 

Arithmetic  (érith'metik),  .-■. 
mtan :  — al,  adj.  szám- 
tani. 

Ark  c'trk),  g.  frigy  szekrény; 
bárka. 

Arm  (arm),  g.  kar;  ág;  — 
chair,  s.  karszék;  —hole, 
s.  It  tini/ :  h  ír  '",:_.  —less, 
adj.  kortalan. 

Arm,  r.ii.  felfegyverkeztetni, 
felszerelni;  to  —against, 
magát  ellátni;  elejét  venni 
c  minek. 

Armada  (árrne'dé) ,  s.  hajú- 
jául, spanyol  hajósereg. 

Arm'ament,  s.  felfegyverke- 
zés :  haderő. 

Armature(ár/métsar),g./«gftf- 
verzt  t.  hadiszi  r. 

Armig'erous(ármid'zserász), 
adj.  fegyver  hordó. 

Armistice  (árm'isztisz) ,  s. 
fegyverszünet. 

Armour  lár'már),  8.  fegyver- 
zet, vasazat ;  — er,  s.  fegy- 
vergyártó; — y,  8.  fegyver- 
tár; fegyverzi  l. 

Arms  (armsz),  s.pl.  fegyve- 
rek: ezímer,  czímerkép. 

Army  (ár'mi),  8.  hadsereg. 

Aroma  (ero'mé,  éVomé),  s. 
zamat. 

Aromat'ic,  — al ,  adj.  zama- 
tom fűszeres,  illatos. 

Aromatize  (— teiz),  v.a.fü- 
szeri 

Around  (éráund'),  prp.  and 
■  rh .  /  nil  l  /■'  /  roskz 
riil :  —  him,  körüle,  körü- 
lötte. 

Arouse  (t-ráusz'),  v.  a.  feléb- 
reszteni felkelteni,  felser- 
kenteni. 

Arow  |érao'),  adv.  sorban. 

Arquehusade(árkwehászed'), 
.<.  löseb,  sebviz. 

Ar'quehuse  (árTcihász),  g. 
puska,  karabély. 

Arqueljusier'  (— hász-ír'),  s. 
puskás,  gyors  lövő, 

Arrack  (éVrék),  s.  rizspá- 
linka. 

Arraign  (érren'),  v.  a.  tör- 
vényszék elé  állítani,  bé- 
radóin i.  rád  alá  helyezni ; 
elintézni,  rendbe  hozni. 


Arrange  (érréndzs'),  v. a. el- 
rendezni, elintézni;  felké- 
szítnifkiegyenlítni; — ment, 
s.  elrendezés;  intézkedés; 
megegyezés. 

Arrant  (eVrent),  adj.  fő  .  .  ., 
címeres;  —knave,  s.  orszá- 
got; gazember. 

Arra-  (ér'resz),  s.  függöny, 
függönyzt  t . 

Array  (érre"'),  s.  rend,  csata- 
rend, sorakozat :  öltözt :  .• 
esküdtek  névsora :  put  in 
— ,  sorban  felállítani,  sora- 
koztatni :  out  oí  — .  rendet- 
lenségben, szétszórtan  :  — 
v.  a.  sorakoztatni;  öltöz- 
tetni ;  esküdteket  osztá- 
lyozni. 

Arrear  (érír') ,  s.  utósereg, 
hátvéd :  adv.  hátul. 

Arrearage  ,  Arrearance ,  s. 
hátralévőség. 

Arrears,  s.pl.  hátralék,  tar- 
tozás, adóság;  to  he  in  — 
with  the  taxes,  az  adóval 
hátralékban  lenni. 

Arrest  (érresztf),  .<.  letartóz- 
tatás, lefoglalás,  zár  alá- 
tétei: jogsán:  v.  a.  letar- 
tóztatni: fogságba  vetni. 

Arret  (éiret'),  g,  végitélet. 

Arriere  (érrír'),  s.  utósereg, 
utóvéd. 

Arrival  (érrei'vél),  s.  megér- 
kezés, eljövet. 

Arrive  ('érreiv'),  r.  n.  megér- 
kezni, megjön  i :  jutni :  to 
—  in  good  time,  jókor 
jönni :  to  —  at  perfection, 
tökéletességre  menni. 

Arrogance  (ér'rogensz),  8.  ön- 
hiúsüg,  biíor  igény  gőg, 

Ar'rogant,  adj.  önhitt,  igény- 
teljes, ka j fos. 

Ar'rogate,  v.a.  alaptalan  igé- 
nyekkel fellépni,  bitorolni, 
kajfoskodni. 

Arrow(ér'ro),  g,  nyil;  —grass, 
g.  nyilfü;  —  head,  g.  nyil 
hegye;  —root,  g.  sz'tnjyö- 
kér;  — y,  adj.  nyilalaku. 

Arse  (ársz),  s.  segg ;  — hole, 
s.  segglik.  [vertár. 

Arsenal  (ár'szinél),  s.  fegy- 

Arsenic  (ársz'nik),  g.  mireny ; 
native  — ,  .*.  sárga  mir- 
kénle,  kénmireny. 

20 


Arson  lár'-zúnl.  g.  gyújto- 
gatás. 

Art  (árt),  g.  művészet,  mes- 
terség :  iigyt  sség  :  ra  vas  >.  - 
ság.  ' 

Artery  (ár'teri),  g.  üt-ér. 

Artful  (árt'fuli,  adj.  mester- 
8égt  s :  ravasz  .  est  l 
cs<  mpes;  — ly,  adv.  mester- 
ségesen, ravaszul;  — ness, 
•-.  mesterségesség :  csempes- 
ség. 

Arthritic  (érthrit'ik) ,  —  al, 
adj.  csukló . . .  •köszvényes. 

Artichoke  (ár'titsok),  s.  arti- 
csóka, tüveskápt 

Article   (ár'tikl) ,    g.    névelő, 
névmutató ;     csukló . 
czikk,  czikkely ;  feltétel; 
pont :  v.  a.  czikkelyekben 
feltenni:  v.  n.  megegyezni-. 

Articulate  (ártik'julét),  v.  a. 
tagoltatni :  czikkenként  fo- 
galmazni; tisztán  kifejez- 
ni; adj.  tágult,  értelmes, 
érthető;  —ness,  g.  érthető- 
ség. 

Articula'tion  ,  g.  f  tgolás  : 
csontizülés;  goes. 

Artifice  (árt'ifisz),  s.  mester-. 
fogás,  csel. 

Artificial  (ártifis'el),  adj.  csi- 
nált; miivészi;  mestersé- 
ges :  mesterkélt. 

Artillery  (ártil'leri),  s.  hajító 
fegyverek,  lövő  fegyverek  ; 
nagy  lövegek;  tüzérség. 

Artisan  lár'tiztn),  g.  gépész, 
kézműves. 

Artist  (áx'tiszt),  .?.  miivész; 
— ic,  adj.  művészi. 

Artless  (árt'lesz),  adj.  mester- 
kéletlen, természetes ,  egy- 
szerű bs/intt  nytítszivú; 
—ness,  g.  mesterkéletlen- 
ség, ny  ilts :  i  viiség. 

Artsman  (artsz'mén),  *.  mű- 
értő, rutin',;. 

Arundiíerous,   Arundineous 
(erándifirá  sz ,      érán 
iász),  adj.  nádas. 

Arundina'ceous  (— ne's  7 ) , 
adj.  nádnemű;  nádas. 

Aruspex  (érász'peksz),  s.  bel- 
rée  :  ■'-lil  1  old 

Aruspicy.  s.  belrészekbőli  jós- 
lás. 

Arval  (ár'vél),  s.  temetés,  ha- 


As 

lottkiséret;  —  supper  s. 
halott-tor. 

As  (éz),  .-■.  egyszem  (hártyá- 
ban i ;  római  font. 

As  (éz),  conj.  and  adv.  mint: 
as  black  as  the  devil,  fe- 
kete )niitt  az  ördög;  one  is 
as  nice  as  the  other,  az 
egyik  olyan  szép  mint  a 
mé'sik ;  as  for  me,  a  mi 
engem  illet;  as  for  my  sis- 
ter, a  mi  nővéremet  illeti; 
as  soon  as  I  came  there, 
they  all  fell  a  crying,  mi- 
helyest  oda  jöttem,  mind- 
nyájan sírva  fakadtak ;  as 
soon  as  I  find  time,  mi- 
helyest  ráérek;  as  far  as 
London,  egész  Londonig; 
as  far  as  the  corner,  a  sa- 
rokig ;  as  far  as  I  can, 
mennyire  tőlem  kitelik;  &e 
far  as  I  know,  mennyire  én 
tudom :  as  far  as  possible, 
a  mennyiben  lehetséges ; 
as  it  were,  mintegy;  as 
though,  mintha;  poor  as 
he  may  he,  bármily  sze- 
gény legyen  is  ö ;  as  I  hope 
to  he  saved ,  isten  engem 
ugy  segéljen :  I  met  him 
as  I  went  alonj.',  útközben 
találkoztam  vele:  as  you 
please,  a  hogy  tetszik;  as 
mindeddig,  ekkoráig. 

Asafetida(i''szefet'id'  ),s.  biiz- 
aezat. 

Asbestos,  Asbestus  (ézbesz- 
tász),  8.  költ  n  ,  fonalkő, 
foszlány  kő. 

Ascalonia  (észkélo'nié) ,  s. 
metélőhagyma. 

Ascaunt,  v.  Askance. 

Ascend  (észend'),  v.  n.  and 
a.  emelkedni,  felmenni,  fel- 
hágni, megm  \szni. 

áJ  eend  int  g,  falsü&tg,  •  ■ 
lény,  felülhaladás;  szüle- 
tés-csillag :  felmenő  ág, 
nemző  ág;  to  have  the — 
over  somebody,  ukit  fölül- 
múlni :  -,  ad/,  fölmenő; 
u  Wlhaladő. 

Ascen'dency,  s.  fölény. 

sion,  •-.  fölmenés,  föl- 
lay,  s.  iniiiij- 
liriin  m  U  I  ünnepe. 

Ascent  (észent'),g.  felmené  ; 


Ascertain 

féljárat,  hágó;  hágcsó,  lép- 
cső. 

Ascertain  (észertén'),  v.  a. 
bizonyossá  tenni;  megtu- 
dakozni .  bizonyossággal, 
megtudni. 

Ascetic  (észet'ik),  g.  szigorú 
erény  gyakorló. 

Ascites  (észszei'tiz),  g.  has- 
vízkor. 

Ascititoua  (észitis'ász) ,  adj. 
hoz  zátett :  esetleges. 

Ascribe  (észkreib'),  v.  a.  tu- 
lajdonítni,  felróni  ( vkinek 
vmit  i. 

Ascrip'tion,  g.  félrovás. 

Ash  (és),  g.  kőrisfa  ;  v.  a.  be- 
hamvazni. 

Ashamed  (ésemd') ,  adj.  to 
be  — ,  szégyenleni ;  to  niake 
— ,  megszégyeníteni ;  are 
j'ou  not  —  of  yourself  ? 
nem  szégyenli  magát  ? 

Ashcoloured  (és'kálárd),  adj. 
hamuszínű. 

Ashen  (és'en),  adj.  kőrisfá- 
ból való. 

Ashes  (és'ez),  s.  pl.  hamu. 

Ashore  (ésor*),  adv.  parton, 
partra;  to  get  — ,  partra 
szállani. 

Ash  Wednesday  (éswensz'dé) , 
g.  hamvazó  szerda. 

Ashy  (és'i),  adj.  hamvas; 
hamuszínű. 

Aside  (eszeid'),  adv.  félre  : 
to  put  — ,  félretenni:  to 
go  — .  félremenni. 

ks  ma-\  {-.  Bí'meií),  adj,  sza- 
maras. 

Ask  (ászk.  i'szk).  v.  u.  kérni, 
kérdezni  követelni ;  to  —  a 
question,  kérdé  t  tenni:  to 

—  permission,  engedelmet 
kérni  i  mi  ire  ]  :  to  —  one's 
advice,  tanácsot  kérni  vki- 
töl :  to  —  one's  pardon,  bo- 
csánatot  kérni  vkitől ;  to 

—  for  bread,  kenyeret  kér- 
ni :  I  asked  my  sister,  nő- 
véremet lé  nil  Jem:  I  asked 
for  my  >ister ,  nővérem 
után  kérdezősködtem  ;  I 
asked  my  sister  to  ^'"  t"i 
me  tiaexe, nővéremét  kértem 
hogy  menjt  n  oda  helyet- 
tem; tu  —people  Ln church, 
jegyi  tt  h  t  kihirdetni. 

21 


As  sati  It 

Askance  ,Askauut(  észkánsz'- 
észkánt'l.  adv.  oldalvást, 
hu  rent :  t'i  eye  — .  görbe 
szemmel  nézni. 

Askew  (észkju'),  v.  Askance. 

Aslant  (észlánt'),  adv.  rézs- 
uton,félszögesen,félszakra. 

Asleep  (észlíp'),  adv.  aha, 
álomban  :  to  fall  — ,  el- 
aludni, álomba  merülni: 
to  be  — ,  aludni;  to  make 
— ,  elaltatni. 

Aslope  (észlop'),  adv.  sikam- 
lósán, lejtősen. 

Asp  (észp),  g.  nyárfa  ;  sima 
sikló. 

Asjiaragus  (észpér'égász).  g. 
spárga,  nyulárnyék. 

Aspect  (ész'pekt),  s.  tekin- 
tet, kinézés,  látvány,  lát- 
szat; a  maid  of  sweet  — , 
kellemes  arczu  leány. 

Aspen  (ész'pen),  S.  nyárfa, 
rezgő  nyárfa  :  adj.  nyár- 
fából való. 

Asper  (esz'per),  adj.  zordon, 
durea  ;  —  'ity,  g.  zordonság, 
durvaság,  bajosság. 

Asperse  (észpersz'),  v.  a.  meg- 
locsolni; elmocskolni,  rósz 
hírbe  keverni,  rágalmazni. 

Asper'sion ,  g.  meglocsolős ; 
rágalmazás. 

Asphalt  (észfélt'),  g.  földszu- 
rok. 

Asphyxy  (észfik'szi),  g,  tetsz- 
halál, ütér  szünet. 

Aspic  (ész'pik),  g.  sírna  sikl  >; 
oil  of  — ,  lavandulá-plaj. 

Aspiration  (észpiré'san) ,  g. 
hehezés;  vágyódás,  hivatal- 
keresés. 

Aspire  (észpeir7) ,  v.  n.  vá- 
gyódni (vmi  után),  töre- 
kedni <  rmire ,. 

Asquint  (észkwint') .  adv. 
kancsalúl;  to  look — ,  kan- 
osaiul nézni,  kancsalítni. 

Ass  (ászs/.i,  g.  szamár. 

Assail  (észszél') ,  v.  a.  meg- 
támadni; in  ki  esni : 
— er, .--.  megtámadó. 

Assart  (észszerű),  s.erdőron- 
tás. 

Assasin  (észszész'in),  g.  or- 
gyilkos; ate,  v.  a.  orozva 
gyilkolni. 

Assaull  I  i.  v.a.  meg- 


Assay 

rohanni:   megtámadni;  s. 
trohanás :  rolnim  ;  meg- 
támadás :  —  er .  g.  megtá- 
ma 

széf),  s.  próba,  kí- 
sérlet; — er,  s.  pénzvizs- 
gáló, pénzbecs-őr ;  — .  v.a. 
megkíséri*  ni. 

are  (t'-szszikjur),  r.  a. 
biztt  ■ 

-zem'blids), 
i.    gy&jti's,    gyitfiemeny 
gyiíU  h  z<  t ;  egylet :  társu- 
lás. 

u'blance,  s.  csoportosu- 
lás, gyülekezet;  tekintet; 
látszat. 
A.ssem'ble,  v.  -/.   egybehívni, 
yyújtsm.    in. 
gyülekezni. 

ii'ljly.  8. gyülekezet,  tár- 
ig .  gyülhely ,  gyülte- 
rem. 
A — iit  (észszent'),  v.  n.  (to) 
beleegyezni,  egyetérteni;  s. 
beleegyezés, helyeslésjává- 
hagyás. 

:  i  észszert'),  v.  a.  állí- 
tani; igényelni,  védelmezni 
p.  jogát). 
Assertion,  g,  állítás. 
A-str'tive.   adj.   határozott, 
biztos :  —  ly,  adv.  állítólag. 
Asser'tory,     adj.    igenleges, 

állítólagos. 
Assess  (észszesz'),  v.a.  adót 
vetni    -ra,    -re,    becsleni; 
—ment,  s.    megadóztatás, 

adó. 

A  -  -  rs'sable,  adj.  megadóztat- 
ható. 

-  -or,  s.  adótiszt;  ülnök 

i'szetsz),  s.  csőd- 
tömeg; hagyaték. 

szszeVer,  \ 
AsseveVerate,  /  v'  "" 

biztosul)  állítani. 

^ra'tion,  s.  ünnepélyes 
állítás. 

sidju'iti),  s. 
irgalom,  ki- 
tart"*. 
Assidnons  (észszid'juász) , 
adj.  serem/,  kitartó,  szor- 
galmas; — ness,  s.  serény- 
tég,  kitartó  munkásság, 
szorgalma 


Assiege 

Assiege',  v.  Besiege. 

Assign  (észszein),  v.a.  utal- 
ványozni; kimutatni  (p. 
vkinek  az  ö  foglalatossá- 
gát I :  átruházni,  kijelelni; 
rendelni;  —ment,  s.  utal- 
vány,  kimutatás;  átruhá- 
zó*. 

Assignation  (észszigné'sán), 
.>•.  utalványozás^  megjele- 
zés;  összejövetel  helye. 

Assignee  (észsziní'),  s.  meg- 
bízott. 

Assimilate  (észszim'ilet),  v. 
a.  hasonláva  tenni ;  v.  n. 
vérré  válni;  egyesülni. 

Assimüa'tion,  s.  hasonító  s, 
hasonulás,  vérré  válás ; 
egyesülés. 

Assist  (észsziszt'),  v.  a.  se- 
gélni ;  — auce,  s.  segély: 
— ant,   adj.  and.  s.  segéd. 

Assize  (észszeiz'),  s.  esküdt- 
széki ülés;  törvényszék, 
ítélőszék;  törvénynap;  v. 
a.  kivetni,  megszabni  '  vá- 
sári árt),  rendelni;  — r,  s. 
vásárbiztos. 

Associate  (észszo'siet),  s. 
társ;  v.  a.  társul  adni;  v. 
n.  társulni. 

Associa'tion,  g.  társulás,  tár- 
sulat, szövetkézé*. 

Assonance  (ész'szonénsz),  s. 
önhang zós  hangegyen. 

Assort  (észszart'),  v.  a.  szét- 
válogatni, osztályozni ;  — 
ment,  s.  válogatott  áruk; 
árukészlet. 

Assuage  (észszweds'),  r.  a. 
enyhíteni,  csillapítani,  le- 
csendesíteni. 

Assua'sive,  adj.  enyhítő,  csil- 
lapító, csendesítő. 

As'suetude,  s.  szokás,  meg- 
szokottság. 

Assume  (észszjum'),  v.  a. 
vállalni ;  föltenni,  bitorol- 
ni:  v.  n.  vállalkozni;  elbi- 
zakodni. 

Assu'ming,  part.  and  adj. 
fennhéjázó ;  s.  fennhéjázás. 

Assumpsit  (észszám'szit),  s. 
szóbeli  ígéret;  kártérítési 
kereset. 

Assumpt  (észszámpf),  v.  a. 
emelni;  .?.  élMzakodas. 

Assumption,  s.  magára  vál- 

22 


Astrnt 

lalás ;  föltét  élezés, fóltt 
Má  r  i  a  mennybement  tele, 

nagy  boldogasszony  nap' a. 

Assump'tive,  adj.  fóltétes, 
föltételező. 

Assurance  (éssju'rénsz),  g. 
bizodalom,  bízás ;  elbízott- 
ság ;  biztosítás;  life  — , 
életbiztosítás. 

Assure  (éssjur'),  v.  a.  bizto- 
sítni;  eljegyezni;  you  may 
rest  assured  of  it,  biztos 
lehet  benne;  to  —  one's 
self,  meggyőződni i '  vmiröl ,. 

Aster  (ész'tér),  g.  gerepesin. 

Asterisk  (ész'íírÍBzí),8.jegy- 
zetjel,  nyomtatásban*  csil- 
layocska. 

Astern(észtern'),  adv.  a  hajó 
hátuljáin. 

Asthma  (észt'mé),  g.  szük- 
meU&ség. 

Asthmat'ic,  adj.  szükmellii, 
nehézlélekzetS,. 

Astonish  (észtan'is),  v.  a.  el- 
barnítani,  álmélkodásba  ej- 
teni, meglepni;  — ment,  g. 
bámulás,  álmélk 

Astound  (észtáunf),  v.  Asto- 
nish. 

Astraddle  (észtréd'dl),  adv. 
szétvetett  lábbal  (mint  a 
lovaglásnál ). 

Astral  (ész'trél),  adj.  csil- 
lagos. 

Astray  (észtre'),  adv.  téve- 
lyegve, tévúton;  to  go  — , 
eltévedni ;  to  lead  — ,  elté- 
velyiteni,  félre  vezetni. 

Astrict  (észtrilit'),«d/. 

vont,    rövid;    v.    a.    össze- 
vonni; — ion,s.  összevonás, 
-:.-,  v  ^rii::s.!jsu.:es/oruUis. 

Astride  (észtreid') ,  v.  As- 
traddle. 

Astringe  (észtrinds'),  r.  a. 
összeszorítani,  összehúzni ; 
— nt  adj.  szorító ;  s.  szorító 
szer. 

Astrolabe(észtro'léb),  *.  s-  ög- 
letmérő,  csillagmérő. 

Astrologer  (észtral'odser)  s. 
csillagjós. 

Aatrol'ogy,  g.  csillagjóslás. 

Astron'omer,  s.  csillagász. 

Ajstron'omy,  g.   csillagászat. 

Astrut  (észtráf),  adv.  duz- 
zadtan. 


Astute 

Astute  (észtjut'),  adj.  ra- 
vasz. 

Asunder  (észán'der),  adv. 
szét,  széljel,  szanaszét;  to 
take  — ,  szétrakni;  to  go 
— ,  szétmenni,  egymástól 
elválni. 

Asylum  (észei'lárn),  s.  mene- 
dékhely ;  lunatic  — ,  s.  té- 
bolyda, [hiány. 

Asym'metry,     s.     arányzat- 

At  (ét),  jj/jj.  -n,  -on,  -en ; 
-ban,  -ben  :  -nál,  -nél :  -ra, 
-re:  -kor;  I  have  been  at 
London,  én  Londonban 
voltam;  tőbe  at  it,  rajta 
huni;  my  honour  is  at 
stake,  becsületem  veszély- 
ben fóron  :  I  am  at  leisure 
now,  szabad  idom  van  most 
i  ráérek  )  ;  at  your  service, 
Igálatjára  ;  to  be  at  law, 
perlekedni;  to  play  at 
cards,  kártyázni;  to  play 
at  chess,  sakkozni  ;  to  play 
at  billiards,  tekézni;  at 
home,  itthon,  otthon;  at 
hand,  kéznél ;  at  riifrl't,  éj- 
jel :  at  first,  eleinte  :  at 
once ,  i  7 '/••.  err:  m  •  ndjái  i 
at  nine  o'clock,  kilencz 
órakor;  at  large,  terjedel- 
mesen, hosszasan;  szaba- 
don; at  this  moment,  je- 
leni g  :  e  pillanatban  ;  at 
that  time,  akkor;  at  last, 
végtére,  utoljára  :  at  full 
speed,  t< ■//'.  •<  gyorsasággal ; 
at  least,  legalább;  to  1"'  at 
odds,  egyenetVtnkedni ;  to 
beat  war,  hadakozni;  at 
your  pleasure,  tetszése  sze- 
rint. 

Atbeism  (e'thiizrn),  g.  isten- 
tagadás. 

A t li.ist  (é'thiieat),  g.  ístén- 
tagadó. 

Athirst  (éthörszt) ,  adv. 
ízomjúan. 

Athlete  (étb'lit),  s.  bajnok, 
edzett  tettíi  emb*  r 

Athlet'ic,  adj.  testedző;  erő- 
teljes. 

Athwart  (éthwaart'),  adv.  ke- 
iül, ót :   visszásán  fo- 
nákul. 

A  tilt',  adv.  nekii   ■ 
■■<  zve. 


Atlantides 

Atlantides(étlén'tidisz).  s.pl. 
hetevény,  jiastyúk. 

Atlan'tíc,  adj.  atlanti;  s.  az 
atlanti  tenner. 

Atlas  (étiész),  s.  atlasz  (se- 
lyemszövet );  aüász{  hegy ); 
térkép  gyűjtemény ;  fej- 
gyám, legfelső  nyakcsigo- 
lya. 

Atmosphere  (ét'moszfir),  s. 
légkörnyület. 

Atmospber'ic,  adj.  légkör- 
beli. 

Atom  (et'ám),  .•>•.  tömecs,  pa- 
rány. 

Atone  (eton'),  v.  a.  eleget 
tenni,  helyrehozni,  engesz- 
telni :  v.  n.  bűnhődni,  la- 
kolni (vmiért)  ;  —ment,  s. 

kii:1  ní   .;.      hu  nll::li:: ,     en- 

gesztelés,  kárpótlás. 
Atony  (étfonihs.  lankadtság. 

Atn]i    (etapp'),    adv.   tetején, 

tetejében,  fent. 

Atrabüarian  (étrébile'rién), 
adj.  epesáros ;  búskomoly. 

Atrocious  (étros'ász),  adj. 
iszonyu,szörnyű,kegyetlen. 

Atrocity  (étraez'ití),  s.  ször- 
nyűség. 

Attach  (éttéts),  v.  a.  letar- 
tóztatni ;  kötni,  kapcsolni, 
csatolni:  tulaj donítni :  von- 
zani; to  be  attached  to 
somebody,  vkihez  ragasz- 
kodni, vkihez  szítni;  to  —  a 
great  importance  to  some- 
thing ,  miit  igen  fontos- 
nak tartani;  to  —  one's 
goods,  vki  vagyonát  elko- 
bozni. 

Attachment,  s.  letartózta- 
tás, lekötés;  ragaszkodás; 
court  of  — ,  erdőszék. 

Attack  (éttéck'),  g.  megtáma- 
dás ;  a  false  — ,  színlett  tá- 
madás ;  v.  i.  megtámadni. 

Attain  (éttel)'),  V.  a.  elérni, 
megnyerni ;  to  one's  end, 
c  télját  elérni;  — ,  v.n.  hoz  iá 
jutni  i  vmihez  I ;  ment, 
8.  elérés,  elnyt  rés,  ■ 
meny    tehetsé  j,  ishi  In. 

Attaint   (étténv),    v.   a.   be- 
mocskolni,gyalázattal  meg- 
bélyegezni ;      rábizonyitni 
mán;/     tettet     vktre); 
t,  gyalázat,  kudarc  ■  lón- 

23 


Attinge 

kadtság,gyöngélkedés;  \  ló  | 
lábsérv. 

Attar  (ét'tér),  S.  keletindiai 
rózsaolaj. 

Attem'per,  v.  a.  mérsékelni, 
higitani;  illeszteni,  alkal- 
mazni. 

Attempt  (éttemf),  8.  kísér- 
let, értekezés,  megtámadás; 
v.  a.  kísérelni,  próbálni; 
v.  n.  támadni  (  vkire  ). 

Attend(éttend'),  v.n.figyelni, 
figyelemmel  viseltetni  <  vki 
v.  vmi  iránt  i :  to  —  for, 
bevárni;  to  —  to  a  thing, 
utána  látni  vminek;  to  — 
to  the  preacher's  sermon, 
'/  hitszónok  beszédét  figye- 
lemmel hallgatni;  — ,  v.  a. 
figyelembe  remii  (vmit); 
ápolni ;gondotviselni(  vkire 
r.  valamire)  ;  to  —  one  in 
bis  illness,  rkit  betegségé- 
hen  ápolni;   be  does  not 

—  me,  o  nem  hallgat  reám  ; 
to  —  a  business,  üzletet 
ellátni;  all  the  people  at- 
tended the  very  end  of  the 
world,  mindenki  azt  tar- 
totta, hogy  csakugyan  ki- 
esik a  világ  feneke. 

Attend'ance,  s.  figyelem;  ki- 
séret; ápolás;  udvarlás. 
Attend'ant,  g.  kisérő,  követő, 

inas  ;  i  tÖrV.  i  szolgálni  kö- 
teles; modesty  is  an  — 
upon  merit,  az  érdemet  sze- 
rénység kiséri. 

Attentates,  g.  pl.  bíród  visz- 
szaélés,  fonák  bíráskodó/s. 

Atten'tion,  s.  figyelem. 

Atten'tive,    adj.    figyelmes; 

—  ly,  adv.  figyelmesén. 
Attenuate  (étten'juét),  v.  a. 

higitm   i  itl  ■tan:   feleresz- 
teni, felaprózni. 
Attenua'tion,  g.  hígítás,  vé- 

kongitás. 

Atter  (ét'ter),  g.  geny. 

Attest  (étt(  SZt'),  V.  a.  tanu- 
sitni,  bizongitiii  ;  8.  bizo- 
nyítvány :  tanúság. 

Attesta'tion,  g.  tanúságtétel; 
tanúvallomás. 

Lttic  [ét'tík),s.  padláskamra, 
padláslak :  adj.  attikai. 

Attinge  (éttindzs'),  v.a 
teni. 


Attire 

Attire    (rtteir'l,    S,    öltözet; 
./,.:    It  :ny      s  zrvastulst 
v.  u.  öltöztetni,   felékitni. 

Attitude  (éftidjud),  s.  test- 
tartás, szaborzat. 

Attorn  (éttaarn'),  v.  a.  másra 
ruházni :  v.  n.  vkinek  hii- 
bérese  lenni. 

ÁttoiiH  < .^ttaarm)  >•./.  ,::  .; 
ügynök,  megbízott,  felha- 
talmazott; power  of  — ,  s. 
meghatalmazó  levél ,  kép- 
viseleti megJiatalmazvány : 
—  general,  s.  államügyész. 

Attract  (éttrékf),  v.  a.  von- 
zani; to  —  the  eyes  of  all 
the  world,  az  egész  világ 
figyelmét  magára  vonni. 

Attraction,  s.  vonzás;  kecs. 

Attractive,  adj.  vonzó,  ke- 
cses. 

Attrahent  (et'tréhent),  adj. 
vonzalma*. 

Attribute  (éttrib'jut),  v.  a. 
tulaj  donit  ni ;  s.  tulajdon, 
sajátság :  tulaj donitmány, 
jelez  vény. 

Attribution  (éttribju'san),  s. 
tulaj  donítás. 

Attrite  (éttreitf),  adj.  kopott, 
elhasznált;  törődött,  töre- 
delmes; — ness,  s.  kopott- 
ság. 

Attrition  (éttri'sán),  s.  súrló- 
dás :  favédelem. 

Attune  (éttjún'),  r.  a.  han- 
golni, összeilleni. 

Aubade  (abed'),  .<.  korS/ny- 
zene.  [tenyebarna. 

Auburn  (aa'börn),  adj.  gesz- 

Auction  (aak'sán),  s.  árverés. 

Auctioneer  (— ír'),„s.  árverő. 

Audacious  (adésász) ,  adj. 
merész,  vakmerő;  arczát- 
lan. 

Audacity  (adész7iti) ,  s.  me- 
részség, vakmerőség ;  szem- 
telenség. 

Audible  (aa'dibl) ,  adj.  hall- 
ható, hangos. 

Audience  (aa'diensz),  s.  meg- 
hallgatás;ltallgatóság, hall- 
gatók. 

Audit  (aa'dit),s.  kihallgatás ; 
számvizsgálat;  v.  a.  kiliall- 
<iai:u     fs&ih  ■  igáim 

Aud'itor,  g.  hallgató;  szám- 
latvizsgáló, ellenszámoló. 


Auditory 

Aud'itory,    s.     hallgatóság, 

-    hullnátok;  hallgató  terem. 

Auger  (aa'ger) .  s.  ácsfúró, 
szitilafuró. 

Augbt  (aat), prn.  mi,  valami: 
for  —  I  know,  menni/ ive  én 
tudom  ;  he  may  hang  him- 
self for  —  I  care,  miattam 
akár  felakaszthatja  maiját. 

Augment  (agment'),  s.  szapo- 
rítás, nagyobbitás,  nagyób- 
bodás;  növedék ;  v.  a.  sza- 
poritni,  öregbitni,  nagyob- 
bitni :  v.  n.  szaporodni,  na- 
gyobbodni, növekedni. 

Augmentation,  s.  szaporítás, 
szaporodás,  nevekedés;  hoz- 
zálát, toldalak. 

Augur  (aa'gár),  s.  jós,  ma- 
dárjós; v.  a.  jasulni,  jö- 
vendölni, sejditni. 

Au'gury,  s.  jóslat;  előjel. 

August  (aa'gászt),  s.  Augusz- 
tus; adj.  fenséges,  dicső, 
magasztos. 

Auk,  v.  Awk. 

Aulic  (aa'lik),  adj.  udvari. 

Aunt  (ánt),  ■«.  nagy  néne. 

Aurelia  (arí'lié),  s.  rovarbáb. 

Auricle  (aa'rikl),  s.  fülkaréj. 

Auricula  (arik'julé),  s.czifra 
kankálin. 

Auric'ular,  adj.  fül  .  .  . ;  — 
confession,  fülgyónás. 

Auriferous  (arif'erász),  adj. 
aranytartalmú. 

Au'rist,  s.  fiilorvos. 

Aurora  (aaro'ré),  .<.  hajnal;  — 
borealis,  éjszaki  fény. 

Auscultation  (aszkálté'sán) 
•s.  hallgatódzás. 

Auspice  (aa'szpisz),  s.  előjel : 
pártolás. 

Auspi'cious,  adj.  kedvező  elő- 
jelentééü. 

Austere  (asztír'),  adj.  szi- 
gorú,  zordon:  fanyar; 
— ness,  .í.  szigorúság,  zor- 
donság. [donság. 

Auster'ity,  s.  szigorúság,  zor- 

Austin  (aa'sztin),  s.  Ágos- 
ton :  —  friar,  s.  Ágoston- 
szerzetes. 

Austral  (asz'trél),  adj.  déli. 

Austrian  (aasz'trién),  adj. 
and  s.  osztrák. 

Authentic  (athen'tik);  —  al, 
adj.  hiteles. 

24 


Avalanche 

Authenticate,  v.  a.  hitele- 
sitni.  [tea. 

Authentication,  s.    hiteles i- 

Authentic'ity  [—  tisz'it i ' .  s, 
hitelesség. 

Author  (aa'thtr).  s.  szerző, 
író;  teremtő;  —ship,  s. 
szerzőség. 

Authoritative  (athárltétiv), 
adj.  tekintélyes,  paran- 
csoló, döntő,  hit,  les. 

Author'ity.  &  tekintély  ;  hi- 
telessel/:  authorities,  pl. 
hatóságok. 

Au'thorize,  v.  a.  felhatal- 
mazni; jóváhagyni. 

Autobiography  (áatobei-ag'- 
réfi),  s.  önéletleirás. 

Autocracy  (aatak'részi),  s. 
korlátlan  uralkodás,  ön- 
uralkodás,  kény  uraság. 

Au'tocrat,  s.  önur'alkodó. 

Au't<  graph,  s.  sajátkezű  irás. 

Autography,  .?.  saját  irás ; 
köre fiuz ot t  kéz  i ra  t . 

Automatic  (aatomét'ik),— al, 
adj.  gépileges,  önmozdonyi. 

Autom'aton,   s.   önmozdony. 

Autonomy  (aatan'omi):  s. 
önkormányzat. 

Autopsy  (aa'tapszi),  .s.  önlá- 
tomós.  önszemlélet. 

Autumn  (aa'tam),  s.  ősz; 
— al,  adj.  őszi. 

Auxiliar,  — y  (aagszil'jér-i), 
adj.  seaitő ;  —  forces,  se- 
gédhad,segédser  eg; —  verb, 
segédige. 

Avail  (ével'),  v.  a.  and  n.  hasz- 
nálni:  igénybe  venni,  ha- 
8zonrafordítni(  vmit),hasz- 
nát  venni  (vminek);  it 
avails  nothing,  az  nem 
használ  semmit;  it  avails 
me  not  to  go  there,  hiába 
mennék  oda;  to  — '  one's 
self  of  an  opportunity,  a: 
alkalmat  használni;  I  — 
myself  of  your  kind  offer, 
élni  akarok  kegyes  aj, 
távul ;  — ,  s.  haszonhujt  s. 
hasznosság,  sikeresség;  — 
able,  adj.  hasznos,  sikeres. 
haszonhajtó,  elősegítő;  ér- 
vényes. 

Avalanche  (évéléns'),  8.  hó- 
görgeteg;  hóomlás,  hósza- 
kudék. 


Avant-guard 

Avant-guard,  v.  Van-guard. 

Avaut-peacb,  s.  koron  érő 
barack. 

Avar-ce  (e^ei  sz),s  fsoveny- 
ség. 

Avaricious  (évéri'sász),  adj. 
fösvény. 

Avast  (évészt'),  int.  megállj. 

Avauut  (évaant'),  int.  el  in- 
nen .'  takarodj!  takarod- 
jatok ! 

Ave-Mary  (evi-méri),  s.  an- 
gyali üdvözlet. 

Avenge  lévemls'),  v.  a.  meg- 
bőszülni, boszút  állani; 
megbüntetni;  to  —  one's 
self  on  (upon,  of)  some- 
body, vkin.  boszút  állani. 

Avenge'ment,  .v.  megboszulás; 
büntetés. 

Aveug'er.  .^.  boszuló. 

Aventure  (éven'tsár),  s.  bal- 
eset, [fasor. 

Avenue  (év'eujú),  s.  bejárat; 

Aver  (ever'),  v.  a.  állítni,  iga- 
zolni, igaznál:,  bizonyitni : 
— ment.  s.  bizonyítás. 

Average(év'árids),  s.  átalány; 
'középszám,  átlag  :  upon  an 
— ,  átlag,  egyremásra. 

Averruncate  (éverán'két),  v. 
a.  kiirtani. 

Averse  (éversz'),  adj.  idegen- 
kedő, idegen  tiki  v.  vmi 
iránt  ;  he  is  —  to  writing, 
nem  szeret  irni. 

Aversion  (éver'sán),  g.  ide-, 
genkedés,  utálat:  natiu'al 
— ,  ellenszenv;  I  have  an 
—  to  that  girl .  <'n  azt  a 
leányt  ki  nem  álüiatom. 

Avert  levert'),  v.a.  elforditni, 
elhárítani ;  eltérítni ;  ni  y 
heaven  —  it,  isten  vri:: en 
attól. 

Avid'ity.  8.  lap:*,, ág,  sovár- 
ság.  sóvárgás. 

Avile  lrveü'1,    V.   a.    Iralucso- 

nyitni. 

Aviso  (évei'zo),  8.  tudósítás; 
tudósitvány. 

Avocation  (évoke'san),  g.  el- 
hívás, visszahívás;  vissza- 
tarpíztatás,  akadályozta- 
tás, levél. 

Avocato'ria,  s.pl.  visszahívó 
t'tory,  adj.   visszahívó. 

Avoid  (évaid'),  ''.  ".  kerülni, 


Avoidable 

elkerülni, kikerülni!  törv.); 
semmisitni;  to  —  had  com- 
pany, rósz  társaságot  ke- 
rülni :  I  cannot  —mention- 
ing it,  nem  lehet  azt  nem 
említenem ;  I  cannot  — 
meeting  him,  nekem  elke- 
rülhetetlenül össze  kell  ta- 
lálkoznom vele;  —  my 
presence, ?»<>«/  szemem  elöl; 
— ,  v.  n.  eltávozni;  meg- 
ürülni :  satan  — ,  takarodj 
síitán;  an  avoiding  of 
blood,  vérvesztés. 

Avoidable,  adj.  elkerülhető, 
kikerülhető. 

Avoi'dance,  .v.  elkerülés :  üres- 
ség ( hivatalban )  ;  kiürü- 
h: , ;  semmisítés. 

Avoirdupois  (éverdjupaiz'), 
g.  kalmármérték. 

Avouch  (éváuts').  s.  állítás, 
igazoló*;  v.  a.  állítani, 
igazolni;  —  ment,  s.  kije- 
lentés, erősítés. 

Avow  (éváu'),  V.  a.  vallani, 
megvallani,  bevallani,  el- 
ismerni; — al,  x.  vallomás; 
kijelentés;  —  edly.  adv. 
bevallva. 

Avowee,  v.  Advowee. 

Avulsion  (évál'sán),  -s.  elsza- 
kadás, leszakadás. 

Await  (éwltf),  v.a. megvárni, 
elvárni. 

Awake  (éwek),  adj.  éber:  vi- 
dor; to  be  — ,  virasztani, 
ébren  lenni ;  the  noise 
keeps  him  — ,  a  lárma  ébren 
tartja  :  care  keeps  him  — , 
a  gond  virasztja. 

Awake',  v.  a.  and  n.  irr. 
(awoke,   awaked),  felkel- 

ieni  :  ■:l<  Ire.-  trm  :  /.//- 
mini;  my  sister  awaked 
me  yesterday  morning  at 
seven  o'clock,  nővérem  en- 
gem tegnap  reggel  hét  ára- 
kor keltett  fel;  I  awoke 
this  moment,  épen  most 
ébredtem  fél. 

Award  (éwoard'),  V.  a.  oda- 
ítélni :  s.  odaítélés  ;    ítélet. 

Aware  (éwér'),  adj.  tmlá,  is- 

imro,  í  i.  stilt,  i  bei  -  ten/i  1- 
mes;  I  was  not  -that  W 
én  nem  tudtam,  hogy  6  8td.; 
I  am  well  —  of  it,  ''//  azt 

2.') 


Azure 

jól  tudom  ;  he  is  not  —  of 
that  circuinstance ,  neki 
nincsen  tudomása  azon  kö- 
rülményről. 

Away  (éwe'),  adv.  el,  félre; 
to  go  — ,  elmenni :  to  drive 
— ,  elkergetni,  elhajtani: 
—  with  it,  el  vele,  /élre 
vele;  —  with  these  com- 
pliments, hagyjon  fel  e 
bókokkal ;  fire  — .  tüjn  Ij! 
süsd  ki  !  rajta  ! 

Awe  (aa),  g.  rettegő  bámulat, 
rettegő  tisztelet  :  félelem  : 
v.  a.  félelemben  tartani, 
mégfélemitni. 

Aweary,  v.  Weary. 

Awful,  adj. félelmet  gerjt  ■  tő, 
rémítő;  —  ly,  adv.  rémítően. 

Awhile  (éweil'),  adv.  kis 
ideig,  kis  időre. 

Awkward  (aak'ward) ,  adj. 
esetlen,  alkalmatla u.ügi; ét- 
len, otromba  ;  —  ne;->.  8. 
esetlenség,  alkalmatlanság, 
ügyetlenség. 

Awí  (áal),  8.  árr. 

Awn  (aan).  g.   kalászszálka. 

Awning  (aan'ing),  s.  ponyva- 
tető, hajó  eleje. 

A^ork  (éwíirk'),  adv.  mun- 
kára :  dologban. 

Awry  (erei'),  adj.  and  adv. 
ferde,  ferdén;  félre;  to 
look  — ,  kancsal itni ;  to 
talk  — t félre  beszélni. 

Axe  (éksz'),  g.  fejsze;  chop- 
ping — .  balta. 

Axilla  íékszü'lé),  s.   hónalj. 

Axiom  (ék'sám),  g.  sarkigaz- 
ság,  sarkelv. 

Axiomat'ic  (éksziamét'ik), 
— al ,  adj.  alapigazságú, 
kétségtelen,  tagadhatlan. 

Axle  (ék'szl),  ■-'.  tengely;  — 
box,  g.  tengelyágy. 

Ay.  Aye  (ái),  adv.  igen,  bi- 
zony, valábau. 

Ay  (éi),  int.  jaj! 

Ayr  (e),  adv.  örökké;  tor  , 
örökre;  tor  evei  and  — , 
mindörökre.    ,. 

Azimuth  (éz'imáthl,  g.  tetö- 
ponti  szög  :  —  coin)': 

tetőpontszegü  iránytű. 
Azote  (ézot'),  8.  /''.</'  "//• 
Azure  (éz'zsar),  .-■.  and  adj. 

égkék. 


Baa 


B  (bí),  s.  a.  B  betű  neve. 

Baa  (bá),  s.  bégetés;  v.  n. 
bégni. 

Babble  (bébT>l),u. ».  dadogni, 
isogni,  fecsegni;  — ,  — 
ment,  s.  csacsogás,  fecse- 
:  — -r,  s.  fecsegő. 

Babe  (beb'i,  g.  csecsemő,  baba. 

Baboon  (bébún'),  s.  pávián, 
ebfejü  majom. 

Baby  (beTri),  r.  Babe. 

Bac  (bék),  s.  komp;  nagy 
kád,  erj-edény. 

Baeeated  (bék'kéted),  adj. 
bogyós. 

Bacchanal  (bék'kéuél),  adj. 
dőzsöngő;  s.  dőzs,  tivor- 
nyázó,  ivótárs;  —  s,  s.  pl. 
tivornya. 

Bachelor  (béts'üár),  s.  le- 
gény, nőtlen  ember;  babér- 
koszorús(  akadémiai  rang); 
an  old  — ,  agglegény. 

Back  (bek),  g.  hát;  hátulja 
vminek;  hátfél;  hegyge- 
rincz,  hegyhát;  hátlap;  — 
of  a  knife,  g.  késfok;  —  of 
a  chair,  s.  székhát :  —  of 
the  hand,  .•>.  kéz  feje,  kéz 
háta :  to  turn  one's  — , 
hátat  fordítani,  megfuta- 
modni,  szökni;  to  turn 
one's  —  to  one,  hátat  for- 
dítani vkinek:  to  turn  one's 

—  on  (upon)  one,  hátat 
fordítani  vkinek,  elhagyni, 
cserben  hagyni  vkit;  — 
bite,  v.  a.  rágalmazni  :  — 
bone,  s.  gerincz;  —clouts, 
g.  pl.  pelenkák;  —  room, 
g,  hátulsó  szoba  ;  —  side, .?. 
hátulsó  oldal;  —  sli  le,  v. 
n.  elpártolni,  elszakadni; 

—  slider,  s.  pribég;  — 
stairs,  s.  pl.  hátsó  lépcső; 

—  sword,  g.  egyélű  2>allo$: 

—  woodsman,  g.  uj  tele- 
pit vényes,  nyugatamerikai 
lakó. 

Back,  adv.  vissza,  hátra:  a 
few  years  — ,  néhány  év- 
vel ezelőtt ;  to  go  — ,  visz- 
szamenni;  to  come  — ,  visz- 
szajönni ;  to  give  — ,  vissza- 
adni ;  visszavonulni ;  a  puli 


Back 

— ,  akadály,  visszatartóz- 
tat ás. 

Back,  o,  n.  hátrálni:  v.  a. 
fedni  <  veszély  ellen  óvni), 
segélni,  támogatni :  hát- 
irni :  megülni;  háttal  el- 
látni. 

Backgammon  (— gém'mán), 
g.  angol  triktrák  (az  os- 
táblajátékhoz  hasonló  já- 
ték,. 

Backward  (—ward),  Back'- 
wards,  adv.  hátrafelé,  visz- 
szafelé;  fonákul:  adj.  ké- 
sei, elmaradt,  fejletlen. 

Bacon  (bé'kn),  s.  szalonna, 
t:!.:t:lí  dic.:;i:hus. 

Bad  (bed),  adj.  rósz,  gonosz; 
beteges;  I  had  a  —  night, 
roszúl  aludtam;  —weather, 
csúnya  idő;  it  is  very  — 
with  him.  igen  roszul  van, 
igen  beteg;  —  ly,  adv.  ró- 
sz ál. 

Bad'ness, .*.  rosszaság, gonosz- 
ság ;  —  of  heart,  gonosz- 
szivüség. 

Badge  (beds),  s.  jelvény ;  bé- 
lyeg :  v.  a.  jelölni;  bélye- 
gezni. 

Badger,  s.  borz,  buzakeres- 
kedő;  eleségárus;  egyen- 
ruhás hordár;  v.  a.  zak- 
latni.gyötörni;  háborgatni. 

Baffle  (béf'fl),  v.  a.  zavarba 
hozni  (  vkit ) ;  megjártatni; 
meghiúsítani  <  vki  terveit  i; 
megakasztani;  s.  bukás, 
vesztés ;  kudarez. 

Bag  (bég),  ■<.  zsák,  tarisznya, 
táska,  zacskó  :  —  and  bag- 
gage, ezók-mók:  v.  a.  zsákba 
rakni  v.  dugni;  v.  n.  da- 
gadni. 

Baggage  (bég'geds),  s.  pod- 
gyász,  utiszer ;  hadi  málha; 
heavy  — ,  nők  és  gyermekek. 

Bagging,  g.  zsák-kelme. 

Bagnio  (bén'jo),  s.  fürdőház ; 
bordély. 

Bagpipe  (bég'peip),  s.  duda; 
— r,  •<.  dudás. 

Bail  (bél),  s.  kezes;  kezesség ; 
v.  a.  kezességet  vállalni; 
kezességre  szabadon  eresz- 
teni;  —  able,  adj.  kezes- 
ségre szabadon  eres-zthetö ; 
kezes nek  elfogadható. 

26 


Ballast 

Bailiff  (bélif),  gi  tiszttartó,  ; 
tartománybiztos ;  várnagy; 
törvényszéki  szolga,  hiva- 
talszolga. 

Bait  (bet),  g.  csalétek;  v.  a. 
étekkel  csalogatni;  inge- 
relni ;  abajgatni ;  utón  etet- 
ni ;  v.  n.  repkedni. 

Baize  (béz),  g.  darócz-kelme. 

Bake  (bék),  v.  a.  sütni ;  v.  n. 
sülni. 

Ba'ker,  g,  sitit},  pék. 

Balance  (béllénsz),  s.  mér- 
leg; egyensúly ;  mérlegzés ; 
egyenleg;  —  sheet.  ».  vég- 
számadás;--, v.a.  n/erlegez- 
ni,  egyensúlyozni;  kiegyen- 
líteni (számadást)  ;  egyen- 
legezni ;  to  —  the  ledger,  a 
számlakönyvet  rendbe  szt  di- 
ni; a  számviteleket  kiegyen- 
lítni  :  —  v.  n.  egyensúlyban, 
lenni ;  ingadozni. 

Balcony  (béTkani),  g.  erkély. 

Bald  (baald),  adj.  kopasz, 
csupasz ;  — ness ,  s.  ko- 
paszság. 

Baldachin  (bal'dékin),  g.  me- 
ny ezét. 

Balderdash  (bal'derdés),  g. 
zagyvalék,  gyülevész;  v.  a. 
hamisitni  ( p.  bort  i. 

Baldric  (bald'rik),  g. öv ;  kard- 
szíj;  mellszalag;  állatkör. 

Bale  (bél),  g.  bátyú,  málha  ; 
nyomorúság,  jaj  :  v.  a.  mál- 
házni: hajóhói  vizet  ve- 
derrel kimeríteni. 

Bale'ful,  adj.  siralmas  :  vész- 
hozó;  Ínséges. 

Balk  (baak),  s.  gerenda,  sze- 
lemen ;  barázda;  mesgye, 
gyep;  meghiúsult  remény, 
csalódás,  kiábrándulás;  v. 
'/.  áltatni,  csalni,  meghiú- 
sítani; elmellőzni;  rétegen- 
ként felhalmozni. 

Ball  (baal),  g.  labda;  golyó : 
teke;  festék  labda;  táncz- 
vigalom ;  the  —  ol  the 
earth,  földteke ;  the  —  of 
the  knee,  térdkalács;  eye 
— ,  s.  szemteke;  foot  — ,  s. 
lábizom. 

Ballad  (belled),  •?.    regcdal. 

Ballast  (bél'lészt),  s.  holtte- 
her, súlyteher;  v.  a.  súly- 
terhet  rakni. 


Ballet 

Ballet  (béliét),  s.tánczjáték. 

Ballister,  v.  Arbakst. 

Balloon  (belliin'),  s.  léggömb. 

Ballot  (bél'lát),  s.  szavazati 
golyó;  v.  n.  golyóval  sza- 
vazni :  — ation,  s.  gólyózás. 

Balm  (bam), 8.  balzsam  ;  méh- 
fií :  vigasz  :  v.  a.  balzsamoz- 
ni ;  enyhítni :  —  y,  adj.  bal- 
zsamos ;  üdvös  :  enyhítő. 

Balsam  (baal'zám),  v.  Bakii. 

BalnBter  (bél'ászttr),  s.  kor- 
látoszlop. 

Balustrade  (bél'ásztred),  s. 
oszlopos  korlát. 

Bamboo  (bémlm),  g.  bam- 
busznád. 

Bamboo'zle(— zl),  v.aj  vulg. ) 
rászedni^  lúddá  tenni. 

Ban  (bén),  s.  kitiltás,  kikö- 
zösítés; számkivetés;  ki- 
átkozás; egyházi  átok;  ti- 
lalom: jegyesek  kihirdet- 
tetése;  to  proclaim  tbe 
bans,  jegyeteket  kihirdet- 
ni; —,  v.  a.  elátkozni, 

Banana  (béná'né),  s.pizáng- 
fs&gi     —  tree    s   pizángfa. 

Band  fbénd),8.  kötelék,  kötő; 
banda,  csapat :  Viands  of 
iron,  s.  pl.  kerékvas,  sin- 
aas;  hat  —,s..kalapszalag; 
music  — ,  s.  zenetársaság. 

Bandage  (bénd'its),  s.  sér- 
kötó,   sérszoritó ;    kötelék. 

Bandit  (bén'dit),  g.  uti  vállá. 

Ban'dog(— daaghs.  lánczos  t  b. 

Bandoleer (béndolír'),  s.  váll- 
sallang. 

Bandow  (bén'do),  s.  hom- 
lokkötő. 

Bandrol  (bénd'roll),  s. 
lócska. 

Band;  (D^n'di),  s.  labdaverő 
recze;  —  l<  \,  s.  lőcsláb; 
—  legged,  "'//.  lőcslábu, 
görbelábú;  — ,  v.  a.  ütni, 
ide  ■-■  tova  dobni  :  váltani : 
megfontolni ;     do     yon     — 

looks  with  me,  you  rascal? 
//■  gazember,  még  pillantá- 
sokat ÍS  akar-:  Váltani  ve- 
lem ' 

Bane  (hén),  s.  mórra,  végrom- 
lás :  v.  a .  megétetni ;  tönkre 
ti  nnifVégromlásra juttatni. 

Bane'ful,  '"//.  halálos,  halál- 
hozó; veszti  rhes. 


Bang 

Bang  (béng),  s.  ütés,  csapás, 
rugós  :  v.  a.  döngetni. 

Ban'gle,  s.  dorong,  furkó. 

Banish  (bén'nis),  v.  a.  i  /- 
űzni,  számkivetni; —"meat, 
s.  száműzés. 

Ban'jo,.-'.  gitárszerü  hangszer. 

Bank  (béngk),  s.  folyópart; 
gát.  zátony:  pad;  játék- 
bank; —  of  circulation,  s. 
forgatói  bank  — for  loans, 
g.  kölcsönbank;  —  stock, 
.*.  bankrészvény;  —  note, 
s.  bankó,. 

Ban'ker,  •••'.  hunkár,  pénztő- 
zsér. 

Bank'rupt  (— rapt),».  vagyon- 
szakadt,  tönkre  jutott,  bu- 
kott, vagyonbukott. 

Bankruptcy,  s.  tönk,  bukás. 

Banner  (bén'ner),  g.  zászló. 

Banns,  g.  pl.  v.  Ban. 

Ban'quet(bén'ket),  n.  lakoma: 
v.  n.  lakomázni;  v.  a.  meg- 
vendégelni. 

Ban'ter,  v.  a.  tréfát  v.  csú- 
fotűzni vkiből;  s.  csufo- 
lás,  gúnyőlás ;  bolonditás. 

Baptism  (bép'tizm),  s.  ke- 
resztség;  —  al,  adj.kereszt- 
ségi. 

Bap'tist.  x.  keresztelő;  ke- 
resztség  ismétlő. 

Bap'tize  (— teiz),  v.  a.  ke- 
resztelni. . 

Bar  (bár),  g.  gátfa  ;  korlát: 
korlátolt  hely, törvényszék; 
mérőasztal  ;  sorompó;  zá- 
tony, fövénytorlat;  aka- 
dály: tactusvonás;  —man, 
.v.  pinczér;  —  maid,  s.pin- 
czérnő;  —keeper,  8.  kocs- 
máros; —  iron,  g.  TÚdvas. 

Bar,  v.  a.  elreteszelni,  ki- 
zárni, gátolni,  korlátozni; 
to  —  the  way,  az  utat  el- 
zárni. 

Barb  (barb).  ■•-■.  szakáll ;  nyil 
fide :  berberló  ;  v.  a.  hor- 
gasitni;  borotválni;  lovat 
rszámozni. 

Barbaomi  (barb'ékan),  ■>*.  híd- 
.  kiilgát  :  lö-rós. 

Barbarian  (bárbé'rien),  adj. 
embertelen,  durva ;  műve- 
letlen,   tudatlan  :    idegi  n  : 

8.  dWVa,    kegyetlen    i  tub.  r. 

barbár :  idegi  n. 
27 


Barley 

Bar'barism  (bár'bérizm) ,  g, 
durvaság ;  nyelvszabályel- 
leniség. 

Barbar'ity,  s.  kegyetlenség, 
embertelenség. 

Bar'barize,  v.  a.  megvadítni. 

Barbarous  (bár'bérász),  adj. 
kegyetlen ;  — ly,  adv.  ke- 
gyetlenül. 

Barbel  (bár'bl),  .-•.  zsidóhal, 
márna ;  békadag. 

Barber  (bár'ber),  .-•.  borbély; 
v.  a.  borotválni. 

Barbet  (bár'bet),  s.  uszkár. 

Bárd  (bárd!,  g.  lantos,  dal- 
nok, költő;  csatadalnok. 

Bare  (bér),  adj.  mezítelen, 
csupasz,  hajadon, födetU  a: 
kcj)utt :  szül  //  Í£  no 
egyedüli:  —  of  money, 
pénzéből  kifogyott;  —foot, 
adj.  and  adv.  mezítlábas, 
mezítláb:  —  headed,  adj. 
hajadon  fö  vei :  —  lacod.a  dj . 
áiarcznélküli,  nyilt ;  szem- 
telen :  —  faced  lie,  .-•.  merő 
hazugság;  —  bone,  s.  igen 
sovány  szt  mély  :  — ly,  adv. 
csupán  :  szegényest  u  ;  egy- 
szerűen, egyszerűleg;  mezí- 
telenül; — ness,  s,  mezte- 
lenség: szegénység. 

Bargain  (bár'gin),  •-•.  alku  :  jó 
elintézés:  vásár,  vétel;  to 
strike  a  — ,  megkötni  az  al- 
kut :  more  than  one  go  to 
a—,  kettőn  áll  a  vásár;  to 
sell  one  a  good  — ,  vkinek 
emit  jelétté  olcsón  eladni; 
it  is'  a  — ,  áyy  legyen,  a 
mellett  maradunk !  into 
the  — .  azonfelül :  —,  v.  n. 
alkudozni :  to  —  for,  alku- 
dozni  vmire:  will  you  — 
with  me?  "/.'"/'  vehm  al- 
kuba állani :        díszhajó. 

Bar-.-  (bárds),  8.  bárkahajó; 

Bark  (bark),  g.  kéreg  :  uga- 
tás :  hajó;  v.  a.  fát  lehán- 
tani :  v.  n.  ugatni, csaholni; 
zsémbelődni,  szitkozódni  : 
tin-  dog  barks  at  bun.  at 
eb  megugatja. 

Bárk'y,  adj.  kérgi  e. 

Barley  (barly),  g.  árpa:  — 
bread,  s.  árpakenyér;  — 
ír,  g.  árpaezukor;  — 
water,  s.  árp  ikásalé. 


Barm 

Barin  (bárm),  s.  czankó,  alj. 

Barn  (barn),  b.  csűr,  pajta: 
—  floor,  s.  szérű. 

Barometer  (bérám'miter),  s. 
légsúlymérő. 

Baron  (béVran),  s.  báró; 
törv.jférj,  liázas  ember; 
Lord  chief  — .  kincstári  fő- 
bíró; —  of  the  exchequer, 
kincstári  birő;  —age,  — y, 
.n.  báróság;  — et,  s.  angol 
nemes  ember. 

Baroness,  s.  bárónő. 

Barrack  (béVrék),  s.  deszka- 
sátor :  — s ,  g.  pl.  kaszár- 
nya. 

Bar'ratrv .  s.  pertámasztás; 
szócsaplárság. 

Barrel  (bár'rel,  bér'ril),  s. 
hordó :  puskacső;  —  organ, 
s.  sípláda  :  —maker,  s.  ká- 
dár, bodnár. 

Barren  (ber'ivn),  adj.  termé- 
ketlen, kopár,  meddő;  s. 
puszta,  —ess,  s.  terméket- 
lenség :  szellemetlenség. 

Barricade  (bérrikéd'),  s.  tor- 
las;,  utczatorladék ,  elre- 
kesztes. 

Bar'rier,  .s.  sorompó,  határfa, 
korlát:  végvár;  akadály. 

Barrister  (bár'riszter,  bér'- 
riszter),  s.  ügyvéd,  véd- 
szónok. 

Barrow  (bertro),  s.  sertés; 
áriáéi  sirhalom;  wheel  — , 
S.  taliga,  targoncza  ;  —hog, 
x.  ártány. 

Barse  (bársz),  s.  sigér. 

Barter  (bár'ter),.?.  csereüzlet, 
cserekereskedés,  csere ;  v.  a. 
cserélni:  to—  away  one's 
time,  időt  vesztegetni. 

Barytone ,  Baritone,  (bér'- 
itonl,  g.  középhang. 

Basalte  (héz'alt,  béz'élt),  s. 
cserkő,  bazal. 

Base  (hisz),  adj.  alacsony; 
alávaló,  ezudar;  aljas; 
mélyhangú;  — action,  rát 
tett;  — born,  adj.  házassá- 
gon kiviil  született ;  —coin, 
rósz  pénz ;  —  minded,  adj. 
aljas  gondolkozású:  — viol, 
s.  bőgőhegedű,  barabora. 

Base,  s.  alap,  talap ;  alaptér; 
alapvonal ;  alj.:  the  — of  a 
pedestal,  aljkő ;  —  ment,  s. 


Base 

földalatti  lakosztály:  alag- 
sor. 

Base,  r.  a.  alapratenni;  ha- 
misítni;  nemes  erezet  nem- 
telennel keverni. 

Base'ly,  adv.  alacsonyan,  ala- 
csonyul :  czudarul. 

Base'ness,  s.  alacsonyság ; 
ezudarság. 

Bashaw  (blsaa'),  s.  basa. 

Bashful  (bés'ful) ,  adj.  sze- 
mérmes ;  —  ness,  s.  szemér- 
messég. 

Bash'less,  adj.  szemérmetlen, 
szemtelen. 

Basil  (béz'il),  s.  kikészített 
juhbör ;  bazsilikom. 

Bas'ilie,  s.  királyi  palota, 
törvény  terem  ;  főtemplom  : 
kápolna. 

Basil'icon,  s.  sebkenőcs. 

Bas'ilisk,  s.  tokár,  király- 
gyík; 48  fontos  ágya. 

Basin  (beszn),  s.  medencze  : 
víztár:  tő:  tenger  medre, 
folyó  medre :  —  of  a  ba- 
lance, mérlegcsésze. 

Ba'sis,  s.  v.  Base. 

Bask  (baszk),  v.  a.  megme- 
legítni  a  napon;  v.  n.  süt- 
kérezni. 

Basket  (bász'ket),  s.  kosár, 
Kosárka. 

Bass  (besz),  s.  mélyhang,  al- 
liang. 

Bass  (bész),  s.  hárs  :  — ock, 
s.  hársgyékény,  térdelő  sző- 
nyeg, síp. 

Bassoon  (bészún'),  s.  búgó- 

Bassrehef  (bészrüíf),  s.fél- 
dombormü. 

Bass-viol,  s.  v.  Base-viol. 

Bast  (bészt),  s.  háncs. 

Bastard  (btsz'térd),.s. /««?/«, 
édes  spanyol  bor;  korcs; 
adj.  utánozott;  becsúszta- 
tott; hamisított. 

Baste  (beszt),  v.  a.  botozni; 
to  —  meat  on  the  spit, 
nyárson  sülő  húsra  vajat 
csepegtetni,  lisztet,  sót 
hinteni;  to  —  flints  with 
butter,  szalmát  csépelni; 
kérkedni. 

Bastinade(bésztined),»\  talp- 
botozás. 

Basting-ladle(be'szting  lédl) , 
s.  tajtékszedő. 

28 


Battish       

Bastioinbész'tsánK  s.  bástya. 

Bat  (bét),  s.  bunkó,  fütykös; 
labdaverő;  szárnyas  egér; 
brick  — ,  ■-■.  tégladarab  {fe- 
lénélkisebb); whirl—,  g. 
vivókeztyű. 

Batch  (béts),  s.  sütemény. 

Bate  (bet),  s.  cirádás,  per- 
li kedés,  vita. 

Bate,  v.  a.  and  n.   v.  Abate. 

Bate'ful,  adj.  rigolyás,  vesze- 
kedő. 

Bate'les^  adj.  hajthatlan, 
győzhetetlen. 

Batful  (bétfuil),  adj.  igen 
termékein/. 

Bath  (bath),  s.  fürdő;  —  fly. 
s.  kőrisbogár;  —  keeper, 
g.  fürdős. 

Bathe  (bedh),  v.  a.  and  n. 
megfüröszteni ;  fürdeni ;  to 

—  one's  self,  fürdeni ;  to 

—  with   tears,    környékkel 
áztatni. 

Bating  (beting),  prp.  kivévi . 
levonva:  s.  hiány,  keves- 
bités. 

Batist  (bét'iszt),  s.  patyolat, 
gyolcs,  batiz. 

Batooii  (bétún'),  g.  páleza, 
vezérbot. 

Batrachoid  (bét'rékaid),  g. 
békaalaku.  'rend. 

Battalia  (béttel.jé),  s.  ^sota- 

Battal'ion  (béttéTján) ,  g. 
zászlóalj. 

Battel  (bét'tl),  adj.  termé- 
keny :  v.  a.  termékenyitni, 
trágyázni,  megganaji  mi; 
v.  n.  pnfra  élni,  italért 
tartozni;  — er,  s.  oxfordi 
deák. 

Batten  (bét'tn),  v.  n.  hízni  : 
v.  a.  hizlalni ;  s.  iránylécz. 

Batter(bét'ter),  v.  a.  ágyúzni; 
döngetni;  összezúz,  ^elnyo- 
morítani; a  battered  vete- 
ran, sérvitéz,  aggharezos; 
— .  v.  n.  kissé  hátra  dőlve 
lenni :  s.  kissé  hátra  dü- 
lesztettfal ;  verttészta,  rán- 
totta. 

Battering-ram,  s.  faltörő  kos. 
lökő  pőróly. 

Battery  (bét'teri),  s.  üteg: 
megtámadás. 

Battish  (bét'tis),  adj.  dene- 
vér alakú. 


Battle 

Battle  (bét'tl),  s.  csata;  üt- 
közet; to  offer  — .  csatára 
kihint:  to  give  — ,  meg- 
ütközni; in  order  of  — .  in 

—  array  ,  csatarendben  ; 
— ment,  s.  ormó  pártázat, 
löpárkány ; — ,  v.  n.  meg- 
ütközni. 

Battling  (bét'ling),  g.  össze- 
kapás,  kéztusa  ;  ütközet'. 

Bauble,  v.  Bawble. 

Bavaroy  (bévérai'),  s. palást. 

Baviri  (héVin),  .«.  rőzse; 
pözs;  rőzsenyaláb. 

Bawble  (baa1:>l),  s.  játékszer; 
cs<  kélység ;  buborék. 

Bawd(baad),  g.  bordélygazda, 
kerítő;  v.  a.  megfertőzni, 
bemocskolni :  v.  n.  kerités- 
s,  l  foglalkozni. 

Bawd'iness ,  .y.  fajtalanság, 
trágárság. 

Bawd'rick,  s.  v.  Baldric. 

Bawd'ry,  g.  kerítés,  ferti  Imes- 
ség,  szajhálkodás,  paráz- 
naság, trágárság. 

Bawd'y,  adj.  fajtalan,  fertel- 
mes; —  bouse,  g.  bordély- 
ház. 

Bawl  (baal),  v.  n.  kiabálni, 
ordítani ;  v.  a.  kikiáltani. 

Bawl'er,  g.  kiabáló. 

Bawsin  (baa'szin),  .s.  borz. 

Bay  (bel,  g.  öböl :  töltés, gát : 
ajtó  Üreg,  ablaküreg  ■  ba- 
bér :  —  salt,  s.  tengeri  sá  : 

—  berry,   g.   babérbogyó; 

—  leaf,  8.  babérlevél. 

Bay  (be),  s.  várakozás  ;  meg- 
állítás; kénytelen  szembe- 
szállás; to  keep  at  — ,  meg- 
állítani (vadat):  húzni- 
halasztani;  to  stand  at-  , 
szembe  állani :  <:on<lt  ál- 
lapotban lenni  ■  megzava- 
rodni; — ,  v.  n.  ugatni;  — 
v,  a.  megugatni. 

Bayard    (be'jérd),   ■«.  pejló; 

szájtáti. 

Bay-colöuTed,    adj.    barna, 

■■  nyeszínü. 
Bayonet    (bé'janet),    -.   szu- 
rony; v.  a.   szaron  n' 

<l<  \ni. 

Bazar  (bézá  írhely, 

bazár. 
Be (bí),  V.  ».  irr.  ■■ 

been     bin    |,  1  am  tired, 


Beach 

fáradt  vagyok,  so  am  I,  én 
is  '  t.  i.  fáradt  vagyok  )  ; 
to  be  going  to,  készülőfél- 
ben lenni;  be  is  going  to 
depart,  indulófélben  van  ; 
I  am  going  to  write  now, 
irni  akarok  most :  to  be  to, 
kelleni:  I  am  to  write  a 
letter,  levelet  kill  irnom  ; 
I  am  to  be  at  borne  at  tw<  i 
o'clock,  két  árakor  otthon 
kell  lennem  :  what  am  I  to 
do  now?  mit  kell  tennem 
most}  v.  mi  térő  legy<  k 
most  t  to  he  to  |  részesülő- 
vel), hatni,  lietni:  kelleni; 
my  dog  is  nowhere  to  be 
found,  kutyám  sehol  sem 
található;  there  are  to  be 
seen  all  sorts  of  funny 
tilings,  ott  mindenféle  fur- 
csaságot láthatni;  be  is  to 
be  esteemed,  öt  becsülni 
kell ;  be  is  to  be  punisbed, 
öt  meg  kell  büntetni,  v.  ő 
me(j  te82  büntetve;  tbanks 
be  to  god,  itala  istennek; 
be  it  so,  ugy  legyen ;  our 
kings  to  be,  leendő  kirá- 
lyaink; whom  are  you 
for?  kinek  részén  van  ke- 
gyed  ?  be  is  no  more,  Ö 
már  nem  él. 

Beacb  (bits),  S.  part,  toon  r- 
jmrt  :  — ed,  adj. lapos  |  ten- 
germellé]; ). 

Beacon  (lu'kn),  g.  ővjel,  rév- 
jel, vészjel,  jeltűz  :  vezér- 
lét: :  —age,  g.  jeltűz-pénz. 

Bead  (bid),  •■-•.  '/; ;  v.w  ■  <-i ; 
olvasó-szem. 

Bea'dle,  g.  bedéllus; poroszló. 

Beagle  (bí'gl),  s.  vizsla. 

Beak  (bík),  g.  csőr,  madár- 
orr; hajóorr;  — ed,  adj. 
csőralaku. 

Bea/ker,  g.  poh  V,  serleg. 

Beal  (bill,  g.  genyedék,  pat- 
tanás :  pöre,  pörsenés. 

Beam  (bím),s.  gerenda  ;  mér- 
legszár; kocsirúd;  hor- 
gonyszár :  szarvastiilok. 

Beam,  v.  n.  sugárzani  :  s.  su- 
gár ;  tin- brains  of  tin'  -un, 
■  t  nap  sugarai :  tbc  beams 
of  a  comet,  a  csillag  üs- 
töke. 

Beam'y,  adj.  ragyogó. 
29 


Bean 

Bean  (bíni,  s.  bab  :  running 
— s,  Si  pl.  gyalog  paszuly  : 
every  —  bas  it^  black, 
senki  sincsen  fogyatkozás 
nélkül. 

Bear  (bér),  g.  medve;  sbe  — , 
nőstény  medve. 

Bear  (bér),  v.  a.  irr.  (bore 
boor]  .  born  v.  borne 
[boorn]),  vinni,  viselni, 
hozni,  hordani;  szülni ;  te- 
remni; viseltetni:  hatni, 
sikerítni :  bírni,  elhinti, 
tűrni  :  to  —  a  burden,  ter- 
het vinni  :  to  —  a  child, 
teherben  járni;  sbe  bas 
born  many  cbildren,  sol; 
gyermeket  szült;  to  — 
fruits,  gyümölcsözni;  to  — 
an  office,  it  ivat  alt  viselni ; 
to  —  one  good  will,  jó  in- 
dulattal lenni  vl;i  iránt; 
to  —  one's  self,  maflát  vi- 
selni;  to  —  witness,  tanú- 
bizonyságot tenni;  to  — 
resemblance  to  some  one, 
hasonlitm  vkihez;  to  — 
obedience,  engedelmesked- 
ni; to  —  tbe  enemy"s  onset, 
az  ellenség  támadását  kiál- 
lani :  tbere  is  no  bearing 
of  him,  ö  kiállhatatlan  <  gy 
ember  ;  to  —  sway,  elsőnek 
Irani,  uralkodni;  I  cannot 

—  that  any  longer,  én  azt 
többé  m-m  tűrhetem  :  to  — 
away  sometbing,  vmit  el- 
vinni, megnyerni,  kapni: 
to  —  one  out,  vkit  pártfo- 
gása alá  venni,  vkit  oltal- 
ma .ni,  kisegítni ;  to  —  one 
down,  vkinek  szemébe  mon- 
dani vmit,  képére  mászni 
vita: }  i  Itt  l  /;;.  ,u.  i  lit 
megszégyenítni :  this  fact 
bears  down  all  bis  argu- 
ments, i  -.,  it  tény  minden 
okoskodását  semmin'  í< .-.:/': 
to  —  up  sometbing,  vmit 
támasztani ;  I  will  —  the 
girl  off,  én  elragadom  a 
irányt:  to  —  back  tbe 
flock,  visszahajtani  "  nyá- 
jat ;  —a  band  !  nosza  rajta  .' 
— ,  r.  v.  to  —  away,  elvi- 
torlázni; megfutamodni ;  to 

—  down,  lefelé  hajolni,  sü- 
lyedni  ;  to  — out,  kinyalni: 


Bearance 

to  —  up,  helyt  áll  mii,  áll- 
hatatosnak lenni :  to  —  on, 
upon,  támaszkodni,  nehéz- 
kedni -ra,  -re ;  befolyással 
lenni,  vonatkozni  -ra,  -re  ; 
to  —  hard  upon  one,  ne- 
hezére esni;  to  —  off, 
a  parttal  távozni;  to  — 
with  one,  elnézéssel  lenni 
vki  iránt ;  they  are  kind 
enough  to  —  even  with  me, 

;    ■■   U  '/>:. :i   llin    Wif.y    iráfl 

turn  is  türelemmel  visel- 
tetnek. 

Bear'anee,  8.  támpont. 

Beául  (bírd), s. szakáll;  v.  a. 
szakállát  tépni. 

Beard'ed,  adj.  szakállas;  — 
wheat,  ••-'.  tönköly. 

Beardless,  adj.  szakálltalan. 

Bear'er  (bér'er),  s.  vivő  .... 
tartó  ••  gyümölcsöző  fa. 

Bear'iug,  s.  magatartás,  tag- 
hordozás,  tagjártatás;  czí- 
merkép  ;  befolyás ;  —  bud, 
s.  gyümölcs-bimbó: 

Bear'ish,  adj.  otromba. 

Bearn  (bern),  s.  gyermek. 

Beast   (bíszt),  s.  barom. 

Beastliness ,  s.  baromiság, 
baromkodás. 

Beastly,  adj;  baromi. 

Beat  (bit),  v.  a.  irr.  (beat, 
beaten ,  [elavult :  bate, 
beat]),  verni, megverni,  ki- 
verni, beverni;  törni,  ütni; 
felkerget  n  i ,  felhajító* :  n  i ; 
bejárni  i  vmely  hetoet )  ; 
felülmúlni;  to  — one  black 
and  blue,  vkitjól  elverni; 
to  —  something  to  pieces, 
vmit  darabokra    Várni;  to 

—  something  flat,  vmit  la- 
posra kiverni;  to  —  the 
hemp,  kendert  tilolr.i;  to 

—  the  drum,  dobot  verni, 
dobolni;  to  —  the  time, 
ütenyt  verni;  to  —  the 
enemy,  a:  ellenséget  le- 
győzni ;  to  —  the  wood  for 
game,  vadászva  összejárni 
az  erdőt;  to  —  the  air,  a 
levegőt  verdesni,  hiába  fá- 
radozni, időt  vesztegetni : 
he  cannot  —  it  out  of  his 
head,  azt  ö  ki  nem  verheti 
fejéből :  he  beats  me  in 
this  article,  öezen  áruczik- 


Beat 

ket  olcsóbban  adhatja  mint 
én  ;  to  —  eggs  together, 
tojást  habarni ;  to  —  down, 
leverni,  lerontani;  to  — 
down  the  price ,  árából 
lealkudni ;  to  — off,  vissza- 
verni; to  —  one  out  of 
countenance,  vkit  felindí- 
tani, megzavarni,  sodrából 
kivenni ;  to  —  up,  hirtelen 
megtámadni ;  felkergetni, 
felhajhászni ;  — ,  v.  n. 
ütődni,  dohogni,  kopogni; 
his  heart  beats,  dobog  a 
szive;  the  water  beats 
against  the  rocks,  a  hul- 
lámok a  sziklához  ütődnek; 
to  —  at  the  door,  az  ajtón 
kopogni;  to—  up  for  sol- 
diers, toborzani ;  to  —  up 
and  down,  ide  s  tova  sza- 
ladgálni;  to  —  on,  tépe- 
lődni vmin  :  to  —  upon, 
sürgetve  erőszakolni. 

Beat,  8,  ütés,  verés;  érverés; 
nyom;  járás  (őré);  dob- 
pergés. 

Beaten,  part.  and  adj.  vert; 
tört :  forgott ;  elcsépelt :  an 
old  —  soldier,  hadban  for- 
gott katona;  a  —  road, 
tört  út. 

Beat'er,  s.  verő  ;  törövas. 

Beatification  (biétifike'sán), 
s.  boldoggá  nevezés. 

Beatify,  v.  a.  boldognak,  üd- 
vözültnek  mondani,  bol- 
doggá nevezni ;  boldogitni, 
üdvözítni. 

Beatitude,  s.  üdvösség,  bol- 
dogság. 

Beau  (bao),  s.  nyalka  legény, 
piperkőcz,  oroszlán ;  ud- 
varló, [szék. 

Beaufet    (bo'fet) ,   8.  pohár- 

Beauteous  (bju'tsiász),  adj. 
szépséges. 

Beautiful  (bju'tifiú) ,  adj. 
szép. 

Beautify,  v.  a.  szépitni. 

Beau'ty,  s.  szépség ;  the  beau- 
ties of  nature,  a  természet 
szépségei. 

Beaver  (bí'ver),  s.  hód,  hód- 
bőr,  hódkalap ;  sisakszem; 
rohamsisak. 

Becalm  (bikám'),    v:  a.   le- 

csendesítni ,  engesztelni. 

30 


Bedim 

Becauae(bikaasz'), co?y.  mert, 
mivel,  minthogy. 

Bechance  (bitsáncz'),  v.  a. 
érni  i  történni  rajta j  ;  v. 
n.  történni. 

Becharm  (bitsárm'),  v.  a.  el- 
bájolni ;  megbabonázni. 

Beck  (bek),  s.  intés;  patak; 
V.  n.  inteni  (fővel  ), 

Become  (bikám'),  v.  n.  irr. 
(v.  to  Come),  lenni ;  válni; 
what  will  —  of  me?  mi 
lesz  belőlem  ?  he  became  a 
king,  királylyá  lett ;  — ,  v. 
a.  illeni ;  it  does  not  —  you 
to  use  such  expressions, 
oly  kifejezésekkel  élni  ön- 
höz nem  illik;  this  suit 
becomes  you  very  well,  ez 
a  ruha  önnek  igen  jól  áll. 

Becom'ing,  part.  and  adj. 
illő,  illendő. 

Bed  (bed),  s.  ágy  ;  meder,  ré- 
teg ;  to  go  to  — ,  lefeküdni ; 
to  take  to  — ,  betegágyba 
esni ;  to  be  brought  to  — , 
lebetegedni ,  szülni:  she 
was  brought  to  —  with  a 
son,  figyermeket  s:iilf ;  of 
the  second  — ,  második  há- 
zasságból való;  hot  — ,  >. 
( kert.)  meleg-ágy;  —fellow, 
s.  hálótárs ;  —rid,  —ridden, 
adj.  fekvő  beteg;  —room, 
s.  hálószoba ;  —stead,  s. 
noszolya,  ágy. 

Bedabble  (bideb'bl),  v.  a. 
meglocsolni,  niegnedves'ttni. 

Bedaggle  (bidég'gl),  v.  a.  be- 
mocskolni. 

Bedash  (bidés),  v.  a.  meglo- 
csolni. 

Bedaub  (bedaob),  v.  a.  be- 
szennyezni, bepiszkolni. 

Bedazzle  (bidéz'zl).  v.  a. 
ámítni,  vakítni. 

Bedding,  s.  ágybéli;  álom. 

Bedead  (bidéd'),  v.  a.  elká- 
b'itni,  elgyengitni.      [sítni. 

Bedeck    (bidek'),  v.   a.    eke- 

Bede'house,   s.    irgalom  táz. 

Bedew  (bidju'),  v.  a.  behür- 
m a tozni,  nedvesíten i. 

Bedight  (bideif),  v.  a.  éke- 
síteni. 

Bedim  (bidimm'),  v.  a.  élse- 
tétitni,  beárnyékozni,  be 
borítani ;  elkomoritni. 


Bedlam 

Bedlam  (bed'lám),  s.egy  lon- 
doni téboly  dának  neve ; 
— ite,  8,  tébolyodott ;  örült; 
bolond. 

Bedraggle  (bidrég'gl),  v.  a. 
besározni. 

Bedrench  (bidrents'),  v.  a. 
megáztatni ;     megbántani. 

Bedrop  (bidrap'),  v.  a.  becse- 
pegetni. 

Bedung  (bidángQ,  r.  a.  meg- 
trágyázni, [rozni. 

Bedust  (hidászt'),  r.  a.  bepo- 

Bedwarf  (bidwarf),  v.  a.  el- 
törpítni,  megnyirbálni. 

Bee  (bí),  s.  méh;  —  eater,  s. 
gyurgyalag;  — flower,  s. 
kosbor;  — hive,  s.  méhkas, 
kaptár. 

Beech  (bíts),s.  bükkfa  ;  —  en, 
adj.  bükkfából  való. 

Beef  (bíf) ,  s.  marhahús; 
— steak,  s,  rostélyon  sült 
i  vagy  ^Ht ni  való ) felsársze- 
let; —tes>,s.marhahúslevél. 

Beer  (bér),  s.sör;  small—, 
table  — ,  gyenge  sör  :  strong 
— ,  kétszerfőtt  sör ;  —house, 
8,  sörház. 

Beet  (bit),  s.  czékla. 

Beetle  (bí'tl),  s.  bogár  :  ütö- 
kos;  sulyok;  —  head,  s. 
tökfilkó;  —  headed,  adj. 
tompa  elméjű. 

Befall  (bifaai'l,  v.  a.  and.  n. 
irr.  (r.  to  Fall),  érni  ( tör- 
ténni rajta  ),  megesni. 

Bélit  (bífitf),  v.  n.  illeni. 

Befitting,  part.  arai  adj.  illő, 
illedelmes.  [tani. 

I  ■   Eool  (l)iftu'),   v.  a.  bnhind')- 
Before    (bifor*),   prp.    előtt, 

elébe  ;   előbb  ;  the  day 
yesterday,  tegnapelőtt :  lie 
stands  —  the  door,  a:  ajtó 

előtt  áll;   lie  st 1  —  me, 

előttt  ni  állott :  I  ]>ut  it  — 
the  tire,  ,/  tűz  elejébe  tet- 
tem :  —  he  went  away, 
mielőtt  elment;  —  time, 
adv.  annakelötte,  hajdan. 

I I  Ei  ire-hand,  adv.  élőre,  előz- 
ve :  1  knew  it  — ,  én  azt 
előre  I adtam  :  I  was  — 
with  him,  én  megelőztem 
ötét. 

Befoul  (bifátü'),  v.  a.  h 
nyezni. 


Befriend 

Befriend     (bifrend*),    v.    a. 
pártfogolni,  barátiágijai  vi- 
seltetni vki  iránt. 
Befringe     (bifrinds'),    v.    a. 
rojtozni. 

Beg  (beg),  v.  a.  and  n.  kérni, 
könyörögni,  koldulni :  to  — 
pardon,  bocsánatot  kérni ; 
I  —  this  favour  of  you. 
tegye  meg  nekem  e  szíves- 
séget :  tő  —  about  the 
town,  a  városban  koldul- 
gatni: to  —  the  question, 
azt,  a  mi  kérdéses,  tagad- 
katlannak tekinteni  (peti- 
tio  principii). 

Beget  (biget),  v.  a.  irr.  (v.  to 
Get),  nemzeni:  okozni. 

Beggar  (beg'gár),  s.  koldus; 
—woman,  8.  koldusasszony; 
—boy,  s.  koldusáéi ;  — ,  v.  a. 
koldusbotra  juttatni  :  it 
— s  all  description,  az  ki- 
mondhatlan,  a:  leírhatat- 
lan ;  — ly ,  adj.  szegény, 
nyomorult.  [dúlva. 

Beg'gingly,  adv.   kérve,   kol- 

Begin  (bigin'),  v.  a.  and  n. 
irr.  (  began  [bigén'] ,  began 
[bigán]),  kezdeni,  megkez- 
deni; kezdődni;  I  don't 
know  what  to  — ,  nem  tu- 
dom, mi  tévő  legyek ;  as 
soon  as  he  began  speaking, 
mihelyest  elkezdett  beszélni; 
it  begins  to  get  dark,  se- 
téiül ;  he  must  —  with 
that,  avval  kell  kezdenie: 
the  concert  begins  at  two 
o'clock,  a  hangverseny  két 
órakor  kezdődik. 

Beginner,  s.  kezdő  ;  he  is  but 
a  — ,  ő  csak  ujoncz  még. 

Begin'ning,  s.  kezdet;  —less, 
adj.  kezdetnélküli, 

Begird  (bigörd'),  v.  a  irr. 
(begirt  v.  begirded,  begirt) 
Övezni :  bekeríteni. 

Begnaw  (binaa'),  v.  a.  meg- 
rágni. 

Begone  (bigoon'),  int.  el  in- 
nen 1    pusztulj  '.        [rozni. 

I      1 1  iae  (bigríz'),  v.a.  /»,  >/- 

Begrudge   (bigrads'),    v.    a. 

■;  l  11/  :!):■     ki  -i  Imit  !,  I>l<  I- 

panaszolni;  they  begrud- 
ged me  even  that,  még  azt 
u  sajnálták  tőlem. 

31 


Belay 

Beguile  (bigeil'),  v.  a.  rá- 
szedni,  kijátszani ,  elá- 
mítni.  [csaló. 

Beguü'er,    s.    álnok,   ámító, 

Behalf  (biháf),  érdek,  ha- 
szon, rész :  in  my  — ,  ja- 
vamra, on  his  — ,  javára, 
részére,  érte. 

Behave  (bihéV),  v.  n.  magái 
viselni ;  he  behaved  ill  in 
this  affair,  roszúl  cseleke- 
dett ez  ügyben  :  he  behaves 
well,  jól  viseli  magát. 

Behaviour  (bihe'viár),  s.  ma- 
gaviselet. 

Behead  (bibéd'),  v.  a.  fejét 
venni  vkinek  ;  —ing,  s.  le- 
fejezés. 

Behest  (biheszf),  8. parancs, 
meghagyás. 

Behmd  (biheind'l,  prp.  and. 
adv.  mögött,  mögé;  hátra, 
hátul ,  vissza  ;  from  — , 
mögül ;  —me  ,  hátam  mö- 
gött v.  hátam  mögé;  this 
is  all  he  left  —  him,  ez  az 
egész  hagyománya  ;  before 
and  — ,  elül  hátúi. 

Behind-hand,  adv.  hátralék- 
ban :  to  be  —  in  the  world, 
egénykedni. 

Behold  (bihold'h  v.  a.  irr. 
(v.  to  Hold)  tekinteni, 
nézni,  szemlélni,  megpil- 
lantani. 

Behold,  int.  íme  !  la! 

Beholden,  adj.  lekötelezett; 
I  am  much  —  to  hün,/ö- 
lötte  le  vagyok  neki   köte- 
lezve. 
Behoof  (bihúf),s.  haszon,  já, 

jutány. 
Behoove    íbihúv'),    v.   u.    il- 
leni; it  behooves,  illik. 
Being  (bí'in^'),  s,  lény  :  ma- 
radás, lakhely  ;  there  is  no 
—  for  me  here,  itt   nincs 
maradásom. 
Being,  jiart.  v.  to  Be. 
Belabour    (bilé'bar),    v.    a. 

megdolgozni :  megverni. 

Belace  (bilész),  v.  a.  felcsip- 
kézni, megverni. 

Belated  (bibit ed),  adj.  elké- 
sett :  uess,  8. '  lkésettség; 
lassúság ;  lomhaság. 

Belay  (bilé),  v.  a.  megles 
ni:    elrekeszteni,    elzárni 


Belch       

(utat  i :  beborítani,  felpa- 
szományozni. 

Belch  (fcels)  8  b  f.  ■;:  e  i  a. 
and  u.  kihányni;  felbő- 
gni. 

Beldam  (bel'd&m),  s.  hantja, 
vén  szatyor. 

Beleaguer  (büí'ger),  v.  a.  os- 
tromolni, ostrom  alá  venni, 
körültáborolni. 

Belerunites  (büein'neitsz),  s. 
liiázkő. 

Belfry  (bel'fri),  s.  harangto- 
rony, harangláb. 

Belie  (liílei'i,  v.  a.  megha- 
zudtolni; hazugsággal  rá- 
szedni. 

Belief  (bilíf),  s.  hiedelem,  hi- 
vés;  hit;  vélemény  :  lie  is 
light  of  — ,  ü  igen  hiszé- 
keny ember ;  it  is  past  all 
— ,  az  hihetetlen  :  christian 
— ,  keresztén;/  hit. 

Believe  (bilív'í,  r.  </.  and  n. 
hinni;  you  may  —  it,  azt 
ön  bátran  hiheti;  that  I — 
you,  azt  nektek  hiszem; 
I  —  so,  azt  hiszem,  hogy 
igen;  I  —  not,  azt  hiszem, 
hogy  nem  ;  he  is  not  to  he 
believed,  neki  nem  lehet 
hinni;  to  —  in  god,  istent 
v.  istenbe  hinni. 

Believer,  s.  hivő :  a  blind  — , 
vakhitű  ember. 

Belike  (bileik') ,  adv.  alkal- 
masint, talán,  valószínűiéi/. 

Belive  (büeiV) ,  adv.  eleve- 
nen, gyorsan,  sebesen. 

Bell  (bel),  s.  harang,  csen- 
get yü  ;  please  ring  the  — , 
tí.<sék  csengetni. 

Belligerent  (billids'erent),a4;. 
hadviselő,  hadakozó. 

Bellow  (bel'lo),  v.  n.  bőgni; 
■.égni:  to  —  like  an  ox, 
bőgni  mint  az  ökör;  the 
sea  bellows,  a  tenger  súg; 
— er,  s.  bőgő,  kiabáló. 

Bellows  (bell&sz),  s.  pl. fúvó, 
fujtató. 

Belly  (belli),  s.  has,  alhas; 
poh  ;  a  —  hú,  jóllakottság  ; 
—ache,  hasrágás;  —worm, 
bélgiliszta. 

Belock  (bilak'),  v.  a.  elzárni, 
bezárni. 

Belong  (bilang'),  v.  n.  tulaj - 


Beloved 

danának  lenni,  tartozni 
(-hoz,  -hez);  illeni,  tar- 
tozni i  -ra,  -re  i  ;  this  bock 
belongs  to  me,  ez  az  én 
könyvem. 
Beloved  (bilavd'),  adj.  szere- 
tett, kedves,  édes:  he  is  — 
by  all  men,  őt  minden  em- 
ber szereti :  his  —  father, 
az  é/les  atyja  ;  his  dearly 

—  wife,  kedves  neje. 
Below    (bilo'),    prp.     alatt, 

alól :  adv.  lent ;  he  lodges 

—  me,  alattam  lakik. 
Belt    (beit),    s.    öv;    tüsző; 

karaszíj  :  v.  a.  övezni. 

Bernad  (biméd'),  v.  a. őrültté 
tenni. 

Bemaze  (bimez'),  v.  a.  za- 
varba, bámulatba  ejteni. 

Bernire  (binieir'),  v.  a.  besá- 
rozni. 

Bemoan  (bimoon),  v.  a.  si- 
ratni, fájlalni,  megsóhaj- 
tani. 

Bemock  (bimak'),  v.  a.  ki- 
csúfolni, kinevetni. 

Bemourn  (bimoorn'),  v.  a. 
gyászolni. 

Bench  (bens),  s.  pad ;  lócza  ; 
törvényszék;  v.  a.  padok- 
kal ellátni :  — er,  g.  bíró; 
í  rvény&  éút  SUnsk. 

Bend  (bend),  v.  a.  reg.  and 
irr.  [bent,  bent),  hajtani, 
hajlítani,  görbitni;  kinyúj- 
tani; irányozni;  to  —  the 
knee,   térelet  hajtani;    to 

—  a  bow,  íjai  feszíteni ;  to 

—  a  net,  hálót  kiterjesz- 
teni; to  —  the  brow,  ránc- 
ba szedni  homlokát;  our 
course  was  bent  towards 
this  region,  futásunkat 
ezen  táj  felé  irányoztuk; 
he  is  bent  to  war,  hada- 
kozásra hajlik;  — ,  v.  n. 
hajlani,  meghajtani;  meg- 
hódolni, magát  alávetni; 
to  —  forward,  leguggolni ; 
—ing,  .?.  Jtajtás ;  hajlós; 
görbület :  konyulat. 

Bend,  s.  görbület,  hajlós  ;  bó- 
kony ;  czimboraság,  banda; 
—able,  adj.  hajtható,  haj- 
lékony. 

Beneath  (biníth'),  prp.  aleitt 
alól;  adv.  lent ;  itt  alant ; 

32 


Bequeath 

he  deems  that  —  him, 
azt  magához  méltatlannak 
tartja. 

Benediction  (bennidik'sán), 
.s.  megoldás,  felszentelés. 

Benefaction  (bennifék'sán), 
s.  jótétemény. 

Benefao'tor,  s.  jótevő. 

Benefice  (ben'niriszi,  í.  pap- 
járadék,  egyházi  javada- 
lom :  —  d,  adj.  járadékos. 

Beneficence  (binne£fiszensz) 
s.  jót  él  onyság. 

Beneficent,  adj.  jótékony. 

Beneficial  (bennifi'sél),  adj. 
Üdvös,  hasznos;  —  ív,  adv. 
üdvösen. 

Beneficiary  (bennifis'iéri) , 
adj.  alattvaló;  s.  jára- 
dékos. 

Benefit  (ben'nifit),  s.  jótét; 
haszon,  nyereség;  juta- 
lomjáték; v.  a.  elősegíteni, 
előmozdítani;  v.  n.  hasznot 
húzni  (  v miből  i. 

Benevolence  (binev'olensz), 
S-.  jóakarat,  jóindulat. 

Benevolent,  adj. jóakaratéi, 
jóakaró,. 

Benevolous,  adj.  v.  Bene- 
voleut. 

Benight  (bineit'),  v.  a.  éjbe 
bia'ttni :  homályba  borítni; 
we  shall  be  —  ed,  ránk  es- 
teledik ;  elbutulunk. 

Benign  (binein'),  adj.  kegyes, 
szíves,  jóindulatú;  üdvös- 
- :  — ity,  s.  jóság,  ke- 
gyesség, szendeség. 

Benison  (ben'nizn),  s.  áldás. 

Bent,  part.  hajlott,  hajtott ; 
hajlandó;  elszánt,  elhatá- 
rozott :  s.  hajlós;  hajlam; 
szittyó;  káka  :  feszítés ;  — 
of  nature,  természeti  haj- 
lam. 

Benumb  (bináni'),  v.  a.  tom- 
pítani;  elkábítni ;  érzéket- 
lenítni ;  merevítni ;  — ed- 
ness,  -í.  merevedtségy  érzé- 
ketlenség. 

Bepiss  (bipisz'),  v.  >>.  meg- 
hugyozni. 

Bepowder  (bipáu'der),  v.  a. 
behinteni. 

Bequeath  (bikwídk'),  v.  a. 
hagyományozni;  —  mei^, 
g.  hagyomány,  örökség. 


Bequest 

Bequest  (bikweszt') ,  s,  ha- 
gyomány, örökség. 

Bereave  (biriv'l,  v.  a.  reg. 
and  irr.  (bereft,  bereft), 
megfosztani ,  kipusztítni; 
bereft  of  his  parents,  szü- 
létlen, árva. 

Bergamot  (ber'gémat) ,  s. 
ezitromfaj  (Citrus  Ber- 
ganiia)  ;  narancskörte ;  es- 
-  utial  oil  of  — ,  czitrom- 
olaj. 

Berhyme  (bireim'),  v.  a.  meg- 
verselni. 

Berlin(  boriiul  ,s.  födött  hintő. 

Berob  (birab').  v. a.  kirabolni, 
megfosztani. 

Ber'ricd  (bedrid), adj.  bogyós. 

Berry  (ber'ri),  s.  bogyó. 

Berth  (börth),  s.fekhely  (ha- 
jón); a  snug  — ,  jövedel- 
mes  hely  v.  hivatal. 

Beserawl  (biszkraal'),  v.  a. 
megkarmolni ;     befirkálni. 

Bescreen  (biszkríu')  ,  v.  a. 
megoltalmazni;  titkolni.pa- 
lástolni. 

Bescrib'ble,  v. a.  összefirkálni. 

Beseeclubisíts'),  r.a.  reg. and. 
irr.  (besought,  besought), 
/  rtysrcgm  esd*  '-dia  h  r- 
ni :  s.  könyörgés;  —  er,  s. 
könyörgő. 

Beseem  (biszím'),  v.  n.  illeni. 

Beseeming,  adj,  ill";  s. 
illecU  lem,  illendőség. 

Beset  (biszetf),  v.  a.  irr.  C  • 
to  Set)  megrakni,  megszól- 
Ian!,  kísérgetni,  nyakára 
járni  (vkinek),  alkalmat- 
lankodni, körülrajongni ; 
he  is  always  —  by  peti- 
tioners, a  kérelmezők  mi  - 
dig  nyakán  vannak  neki. 

Beshrew  (bisi-.V),  p.  a.  meg- 
átkozni; —  thee!  jaj  ne- 
ked l 

Beside  (beszeid'),       1 

szeidsz'),  I  *"*  ' 
■  ' ,  mellett .  kivül,  fe- 
lett; azonkívül;  nobody 
was  there  besides  these 
three ,  e  hármon  kivül 
senki  sem  volt  ott ;  he  is 
beside  himself,  magán  ki- 
vül van :  tilings  beside 
I  iie,  természet  feletti 
dolgok;  and  besides  I  have 


Bizonfy  :  Angol-magyar  szótál 


Besiege 

no  time ,  azonkívül   időm 
sincs. 

Besiege  (beszídzs') ,  v.  a. 
ostromolni ;  — ment,  s.  os- 
trom; — er,  s.  ostromló. 

Besieg'ing,  s.  ostromlás. 

Beslubber  (biszláb.'ber) ,  v. 
a.  elnyálazni,  megmocs- 
kolni. 

Besmear  (biszmérr),  v.  a.  be- 
mázolni, elmocskolni. 

Besmoke  (biszmok') ,  v.  a. 
befüstölni. 

Besmut  (biszmát'),  v.  a.  be- 
kormozni. 

Besnow  (biszno'),  v.  a.  be- 
havazni, ráhavazni. 

Besom  (bi'zám),  s.  seprő. 

Besort   (biszart'),    v.  a.  rá- 
ilXesi  i:  ni  ;  )    ii.    SS  ./ilhru 
S.  társasa  fi,  1:  isi' ret. 

Besot  (biszat'í,  v.  a.  bolonddá 
tenni;  — ted,  adj.  elbolon- 
ditott,  botor;  — tedly,  adv. 
bolondul ;  —  tedness,  s.  bo- 
londság. 

Bespangle  (biszpéng'gl),  v.a. 
felpillangózni. 

Bespatter  (biszpét'ter),  v.  a. 
besározni;  becstelenítni,  rá- 
galmazni. 

Bespeak  (biszpík'l  v.  a.  irr. 
(v. to  Speak),  megrendelni; 
igénybe  venni:  fogadni; 
to  —  a  coach,  kocsit  fo- 
gadni ;  to  —  one's  atten- 
tion, vki  figyelmét  igénybe 

venni  V.  magára  vonni: 
it  liespeaks  a  composed 
mind,  nyugodt  lélekre  mu- 
tat. 
Bespeckle  (biszpek'kl),  v.  a. 
pettyezni. 

\v   (biszpjú'),    v.  a.  le- 
köpni,  ráköpni  <-ra,  -re). 
Bespice    (biszpeisz') ,    v.   ". 

megfűszeri 
Bespit  (biszpit'h  ''•  a.  leköpni. 
Besprinkle  (biszprinTd)  ,  v. 

a.  befecskendeni. 
Bess  (beszsz),  8.  vasdorong, 
feszítő  rúd  ;  Bözse  |  nőnév  I. 
(beszt),  adj.   legjobb; 
s.  legjobb,  legjava;  to  do 
■ ,  mindent  megten- 
ni ,  mindent  elkövetni ;  to 

-  of  my  knowli  i 

mennyire  én  tudom  ;  te  bi 

33 


Bethink 

all  for  the  — ,  javára  szol- 
gálni, hasznára  lenni ;  the 
best,  s.  pl.  a  legjobbak  ; 
a:  előkelők  ;  —.  adv.  leg- 
jobban :  be  knows  it  — , 
ö  a:t  legjobban  tudja:  he 
likes  that  —  of  all,  azl 
mindenek  felett  szereti  ;  at 
— ,  legjobb  esetben,  legfö- 
lebb. 

Bestain  (bisztén'),  v.  a.  be- 
mocskolni. 

Bestead  (biszted'),   v.  n.    irr. 
•  pnt.     bestead ,     b<  sted  ; 
part,  bestead,  bested  . 
vendégelni;  használni^  -/", 
-re). 

Bestial  (besz'tsiél),  adj.  ha- 
rám i. 

Bestial'ity,  >-.  baromiság. 

Bes'tialize  (— leiz),  v.  ".  el- 
baromítni. 

Bestick  (bisztikk'),  v.  n.  irr. 
i  v.  to  Stick) ,  rátűzni,  I"  - 
dugdosni. 

Bestir  (besztör')i  ''•  a.  in- 
dított, siettetni,  éleszteni; 
to  —  one's  self ,  sürgetőzni, 
sietni,  dologhoz  látni. 

w  (bisztoo'),  v.  a.  adni, 
adományoz  ni, megadni:  I— 
upon  you  this  watch,  i  :<  » 
zsebórát  önnek  ajándékul 
adom  :  I  hi  stowed  all  my 
thoughts  upon  it  ;  minden 
gondomat  arra  fon 
tam;  —ment,  s.  adományo- 
zás; 'adomány. 

Bestrew  (bisztru',  biszi 
v.  a.  irr.  <  v.  to  Strew),  be- 
hinteni, meghinteni. 

Bestride  (bisztreid') ,  v.  a. 
irr.  [v.  to  Stride),  meg- 
hágni, megülni:  áthágni, 
átlépni. 

Besure   (bisúr1),   adv. 

Bet  (bet),  s.  fogadás;  v.  a. 
adni. 

Betake  (bitek'),  v.  a.  irr.  (v. 
to  Take)  átadni,  h 
teni ;  to  —  one's  self  to, 
bevenni  magát  vitává;  vmire 

adni  ma  mit. 
Bethink  íbitbink'),  v.  a.  irr. 
{v.  to  Think) ;  ti 

[,  magát  meggondolni ; 
to  one's  self  of,  rrf<  mié- 
ki-:  ni. 


Betide       

Betide  (biteid'),  v.  a.  and  n. 

irr.  (jiret.  Ik  tiJ,  part,  be- 
tid, betight),  elérni,  el- 
fogni; megesni,  megtör- 
ténni; woe  —  thee!  jaj 
rn  ked  !  what  will  —  öf  me  ? 
mi  lesz  belőlem  í 

Bi  time.  Betimes  (biteimsz'), 
adv.  jókor,  korán,  idején. 

Betoken  (bito'kti),  V.  a.  je- 
lenteni :  előre  jelenteni. 

Betoss  {bitasz'),  v.  a.  lök- 
dösni, megrázni;  hábor- 
gatni,  felizgatni. 

Betray  (bitre'),  v.  a.  elárulni ; 
tévelyitni,  tévútra  vezetni, 
abitani;  to  —  one's  self, 
önmagát  elárulni;  önma- 
gát káros  it  ni:  — er,  s.  el- 
áruló: csábító;  hitesze- 
gett. 

Betroth  (bitrath'),  v.  a.  elje- 
gyezni;  — al,  —ment,  s. 
eljegyzés. 

Betrust  (bitrászf),  v.  a.  rá- 
bizni,  meghízni. 

Belter  (bet 'ter),  adj.  jobb; 
adv.  jobban;  s.  elsőbbség, 
előny  ;  —  s,  s.pl.  a  jobbak ; 
a  főbb  rangnak ; he  is  none 
the  —  for  it,  az  neki  mit- 
sem  használt;  to  get  the  — 
of  some  one,  vkit  felül- 
haladni, felülmúlni ,  le- 
gyözni;  vkinek  elébe  vág- 
ni: vkin  tál  tenni:  ten 
feet  high  and  — ,  tiz  láb 
magas  és  azonfelül;  I  am 

—  to-day,  jobban  vagyok 
ma ;  I  thought  — -  of  it, 
jobb  gondolatra  jöttem ;  to 
grow  —,  jobbulni. 

Better,  v.  a.  jobbitni,javUni; 
felülmúlni;  pártolni;  —ing, 
— ment,  s.  jobbítás,  javítás. 

Betting-man,  s.  fogadások- 
hál élő. 

Bet'tor,  .?.  fogadó. 

Betty  (bet'ti),  s.  feszítő  vas. 

Between  (bitwín'),       ) 

Betwixt  (bitwikszf),  /  prp' 
közt;  —  ourselves,  köz- 
tünk; köztünk  maradjon; 

—  this  and  to -morrow, 
ma  vagy  holnap ;  —  these 
two  rivers,  ezen  két  folyó 
közt. 

Bevel  (be^il),  s.  szögmérték; 


Bevel 

—  angle,  g.  minden  szög  a 

derékszög  kivételével. 
Bevel,  adj.  rézsut,  harántos; 

v.  v.  rézsülni;    v.  a.  fer- 

dítni,  félszögesítni. 
Beverage  (bev'erids),  s.  ital. 
Bew  (bevi),«.  madárszállás, 

fiit,  falka. 

Bewail  (biwel'),  v.  a.  gyá- 
szolni, siratni :  v.  n.  sirán- 
kozni, keseregni:  —able, 
adj.  sajnálatos ,  szánako- 
zó-<r a  méltó. 

Beware  (biwér'),  v.  n.  óva- 
kodni, őrizkedni,  magára 
vigyázni;  to  —  of  some- 
body or  something,  vkitől 
v.  vmitől  őrizkedni. 

Beweep  (biwíp'),  v.  a.  irr. 
{v.  to  Weep),  megsiratni. 

Bewet  (biwetf),  v.  a.  meg- 
áztatni, megnedvesítni. 

Bewilder  (biwil'der) ,  v.  a. 
megrémíteni,  zavarba  hoz- 
ni; —ment,  s.  megzavaro- 
dó s  :  rémület. 

Bewitch  (bewits'),  v.  a.  meg- 
bűvölni;  el-,  meghajolni ; 
—ing,  adj.  bűvösbájos,  von- 
zó;  — ment,  s.  megbiív'ólés, 
megbájolás. 

Bewrap  (birép'),  v.  a.  beta- 
karni, hehorítui. 

Bewray  (hire7),  v.  a.  elárulni, 
fölfedezni;  — er,  s.  eláruló. 

Bevond  (bijand'),  prp.  tul, 
felett;  —sea,  a  tengeren 
tál;  —  reach,  el  nem  ér- 
hető ;  a  question  —  his 
reach,  felfogása n  túl  menő 
kérdés;  —  measure,  mér- 
ték felett ;  —  belief,  hihe- 
tetlen; —  recovery,  vissza- 
hozhatatlan, megtéríthet- 
len ;  to  go  — ,  tulmenni 
(vmin). 

Bezzle  (bez'zl),  s.  tobzódó, 
tékozló ;  v.  a.  elpazarolni. 

Bias  (bei'ész),  s.  hajlós,  ha- 
nyatlás; harántéi;:  haj- 
lam, vonzalom:  to  have  a 

—  towards,  hozzáhajlani ; 
to  set  a  —  upon  one,  vkit 
maga  részére  vonni:  — , 
adj.   rézsentes,    harántos; 

—  drawing,  g.  részrehajlás, 
pártoskodás ;  —  adv.  ke- 
resztben, haránt;  — ,    v.  a. 

34 


Biennial 

to  —  one,  vkit  magához 
liádítui,  vkit  a  maga  ré- 
szére megnyerni:  biased 
to  a  party,  részrehajló, 
pártoskodó. 

Bib  (bib),  g.  szakállka,  állad- 
zó ;  v.  n.  szürcsölni;  iddo- 
gálni. 

Bibacious  (bibé'sász),  adj. 
iszákos. 

Bib'ber,  •--.  iszák. 

Bible  (beiT>l),  s.  biblia. 

Biblical  ibib'likéll,  adj.  bib- 
liai. 

Bibliographer  (bibliag'ref  er ) , 
s.  könyvész. 

Bibliography,  s.  könyvészet. 

Bibliothecary,  g,  v.'  Libra- 
rian. 

Bibliotheke,  s.  v.  Library. 

Bibulous  (bib'julsáz) ,  adj. 
szivacsos.  \s-.hi. 

Bice   (beisz) ,   .?.    világoskék 

Bicker  (bik'ker),  v.  n.  czi- 
vódni,  csete-patázni :  csa- 
varogni, kígyózni,  lobogni; 
— er,  -s.  csete-patázó,  czir 
vakodó;  —ing,  s.  czivódás, 
veszekedés. 

Bid  (bid),  v.  a.  irr.  (pret. 
bid,  bade,  bode,  part,  bid, 
bidden),  parancsolni,  ki- 
vonni, Ígérni,  kérni,  kihir- 
detni, ajánlani,  kínálni  ; 
I  bade  him  go  home,  pa- 
rancsoltam neki.  hogy  men- 
jen haza  ;  to  —  the  enemy 
battle,  az  ellenséget  ütkö- 
zetreunszolni; to  —fare- 
well, elbúcsúzni;  to  —  up, 
többet  ígérni :  to  —  to,  meg- 
hívni (-rá,  -re>;  he  bids 
fair,  sok  reményt  nyújt 
maga  felől;  — ,  s.  ígéret, 
ár- ígéret. 

Bid'der,  s.  parancsoló ;  meg- 
hívó; ígérő;  the  best  — , 
a  legmagasabb  Ígéretet  tevő 
(árverésen/. 

Bid'ding,  s. parancs;,  meghí- 
vás, ár-ígéret. 

Bide  (beid'),  v.  n.  maradni, 
tartózkodni,  lakni;  v.  a. 
eltűrni. 

Biding  (beid'ing),  s.  tartóz- 
kodási hely,  lakáí. 

Biennial     (beíen'niél) , 
kétévi. 


Bier 

Bier  (bír),  s.  gyászpad,  sz. 
Mihály  lova. 

Bifarious  (beifé'riász),  adj. 
kétértelmű,  kétes. 

Bifidate  (hifidét),  adj.  ha- 
sadt, hasított. 

Bifurcated  (beifjur'kéted) , 
adj.  kétágú,  kétfogu  (p. 
villa). 

Big  (big),  adj.  nagy,  vastag; 

—  with  child,  terhes;  — 
with  young ,  jmczos  ;  to 
grow  — ,  nőni,  nevekedni, 
vastagodni ;  to  go  — with 
a  project,  tervet  forgatni 
elméjében  :  —  with  pride, 

felfuvalkodott,  gőgös-;  to 
talk  — ,  kérkedni,  dicse- 
kedni ;  to  look  —  upon 
one,  félvállról  nézni  vítit; 

—  bellied,  adj.  polio*,  pot- 
rohos ;  terhes. 

Big'amist,  s.  kétnejü. 
Bigamy   ibig'érni),  s.   kétne- 

jüség. 
Biejit  (beit'), s.dbölke;  hajlat. 
Bigness,  g.  nagyság,  vastag- 

Bigot  (big'gát)  ,  adj.  vak- 
buzgó,   vakhitü;   álszent; 

—  isin,  —  ry,  g.  vakbuzgó- 
tág,  vakhttüség ;  álbusga- 
lom. 

Bilateral  (bilét'terél) ,  adj. 
kétoldalú. 

Bil'beny,  s.  fekete  áfonya, 
kukojcza. 

Billió  (l.il'bo),  8.  penge;  spa- 
nyol kard. 

Bile  (beil'l,  ».  epe;  harag; 
keh1*. 

Bilingsgate  (bü'lingssgget),  g. 
londoni  halvásár;  —  lau- 
guage,  e.  piszkos,  fajtalan 

i  ;  csúfbi      V. 

Bilinguons  ( biling'guász ), 
adj.  kétnylevü. 

Bilious  (bü'iasz),  adj.  epés; 
epekóros ;  haragos. 

Bilk,  v.  a.  rászedni,  meg- 
csalni. 

Bili  (bili,  x.  csőr,  madárorr; 
dárdabárd :  kertészkés. 

Bili,  s.  jegy,  lapkő,  czédula; 

ény javaslat ;    számla  ; 

rat :    —  "f  exchange, 

váltólevél ;  —  of  lading,  ra- 

'jíodáei  le: .-/    / iteíp  v/.  •  /  ■ 


Billet 

—  of  fare,  étlap  :  —  of  sale, 
alkulevél;—  of  indictment, 
vádlevél ;  to  bring  a  —  in 
parliament,  törvényjavas- 
latot a  képviselőház  elé 
terjeszteni ;  the  —  is  past, 
'  vagy  1  the  —  was  read  a 
third  time,  a  javaslat  el- 
fogadtatott :  the  —  is  sanc- 
tioned, a  javaslat  törvény- 
erőre emeltetett. 

Bül'et,  .v.  levélke. 

Billiards  (bil'jcárdsz),  s.  j>Z. 
tekejáték. 

Biliion  (bil'ján),  .•;.  ezermillió, 
billió. 

Billot  (billat),  8.  hasáb. 

Billow  (birio'l,  .<.  Indiám, 
hah:  v.  n. felduzzadni, fel- 
dagadni; — y,  adj.  hullám- 
szerű :  hullámos. 

Bin  (binn),  8.  fiók,  rekesz, 
láda. 

Bind  (beind),  v.  a.  irr.  (botmd 
[bánnd],  bound),  kötni, 
mer/kötni:  beszegni;  köte- 
lezni; lekötelezni :  to  —up, 
bekötni :  to  —  together, 
összekötni;  to  —  in,  kor- 
látozni, meggátolni ,  aka- 
dályozni; to  —  a  book, 
/  .7.7/í  ■  f  /  tin  ht  is  bound 
in  duty  to  do  it,  köteles 
azt  megtenni:  to  — one's 
self  to,  kötelezni  magát 
vniirc  :  to  —  with  galloon, 
ruhaszélt  paszománynyal 
beszegni;  to—  the  belly, 
hasrekedést  okozni;  —ing, 
.v.  bekötés;  kötelék:  sze- 
gélyzet ;  — ,  adj.  kötő,  köte- 
le lő. 

Biographer  (beiag'réfer),  s. 
élet-író. 

Biography  (beiag'réfi),  .s.  élet- 
leirás. 

Bipartite  (bip'párrteit),  adj. 
kétrészü. 

Biped  (bei'ped),  g.  két  Iáim 

állat  :  — al,  adj.  kétlábú. 

Birch  (börts),  g,  nyirfa. 

Birch,  Birchen  (böYtsn),  adj. 
nyírfából  való,  nyir  .  .  . ; 
-  broom,  •■••.  nyirseprő. 

Bird  (bor d),  g.  madár;— er, 
g.  madara 

Birth  (börth),  g.  szülés;  szü- 
letés :  származás,    t  rah  t ; 

35 


Bitter 

horgonyzóhely  :  —day,  s. 
születésnap :  —  place,  s. 
születéshely  :  she  had  two 
children  at  a  — ,  ikert 
szült ;  to  give  —  to  a  thing, 
vmit  létrehozni,  életbe  lép- 
tetni; the  —  of  our  sav- 
iour,  Krisztus  születése; 
he  is  a  pennán  by  — ,  né- 
met születésű. 

Biscuit  (bisz'kit),  s.  kétszer- 
sült. 

Bisect  (beiszekf),  v.  a.  ketté- 
vágni, ketté  metszeni; 
—ion,  g.  kettémetszés. 

Bishop  (bis'áp),  .v.  püspök; 
v.  a  püspökségre  emelni: 
— ric,  ■'•'.  püspökség. 

Bisk  (biszk),  g.  táplaleves. 

Bismuth  (biz'mátli),  g.  ke- 
neny,  hátrang. 

Bissex'tile  (biszeksz'til),  g. 
szökőév,  szökőnap. 

Bit  (bit),s.  falatka,  darabka ; 
egg  kevés-,  zabola;  kules- 
toll,  kulcstaraj :  a  —  of 
bread,  egy  falat  kenyér : 
give  me  a  —  of  it,  adjon  egg 
keveset  belőle;  wait  a  — , 
Vi  akozz  egg  kissé:  not  a 
— ,  egy  cseppet  sem,  legke- 
vesebbet sem  :  legkevésbé 
sem  :  to  draw  — ,  lezabo- 
lázni. 

Bitch  (bits),.--,  nőstény  kutya. 

Bite  (beit),  v.a.  irr.  (pret.  bit, 
part,  bitten,  bit),  harapni, 
mami,  megharapni,  meg- 
marni; csípni;  the  dog 
will  —  me,  if  I  go  there, 
megharap  a  kutya,  ha  oda 
megyek  ;  pepper  bites  the 
tongue,  bors  csipi  a  nyel- 
vet :  it  is  frostbitten,  meg- 
csípte a  fagy;  to  —  one's 
thumb  at  somebody,  bor- 
sot tömi  vkinek  orra  alá, 
vkit  kihívni,  boszantani; 
— r,  s.harapó,  csaló. 

Biting  (bei'ting) ,  part,  ami 
adj.  harapás:  csípős;  vag- 
dalkozó,sértő  ;  8.  harapás; 
csípés :  viszketés. 

Bitté]-  (bit'ter),  adj-  keserű  ; 

elkeseredett  :     keserves;   — 

words  ,    sértő    bt  szed :  — 

enemy,    halálos    t!!>iiség; 


Bivouac 

— ness,  s.  keserűség  :  elke- 
3t  recU  ttség,    búsulás,   fáj- 

dohnn. 

Bivouac  (bei'vék,  biVaak),  8. 

fektanya. 
Blai>  (bleb),  s.  csacska  ;  v.  «. 

fst  ■■■■  :í"  '  a.  kifscs&gm 
— ber,  s.  fecsegő ;  szóhordó. 
Black  (blékk),  adj.  fekete; 
-.  ért.  i  búskomor,  mo- 
gorva :  •-■.  fekete  szin  ;  fe- 
ketefesték :  fekete  öltözet ; 
feketény  :  —  s,  *.  pl.  csem- 
pészek, vadtolvajok';  to 
put  on  — , feketébe öltözni; 
she  was  dressed  in — ,  fe- 
ketébe öltözve  volt;  to  have 
a  thing  under  —  and  white, 
vmit  írásban  birni;  to 
make— ,feketitrti; —  amoor, 
s.  szerecsen  ;  —  art,  s,  va- 
rázslat, bűvészet :  —  berry, 
s.  hamvas  szeder,  gyalog 
szeder;  —bird,  *■.  fekete 
rigó;  —  cattle,  s.  szarvas- 
marha; —  chalk,  s.  fekete 
kréta;  —  coat,  s.  pap; 
—day,  s.  szerencsétlén  nap  : 
—eved,  adj.  fekete  szemű  : 

—  guard,  s.  gézengúz,  cza- 
fat;  —  lead,  s.  olany fényié; 

—  letter,    s;    barát   betli  ; 

—  pudding,  g.  véres  hurka, 
gömböcz  ;  —  thorn,  g.  kö- 
ké'mi. 

Black,  Blacken  (blék'knl,  r. 
a.feketitni;  v.  n.feketülni. 

Blacking,  s.  csizma-ír. 

Blaek'ish,  adj.  fekete*. 

Blackness,  s. feketeség  ;  iszo- 
nyúság. 

Bladder  (bléd'der),  s.  húgy- 
hólyag :  hólyag. 

Blade  (bled),  s.  levél,  szá- 
racska;  penge;  késvas; 
élénk  fiú;  —  bone,  s.  la- 
poczka  ,  váliapoczka  ;  — , 
v.  a.  kard-  c.  késvassal  el- 
látni. 

Blain  (blinl,  s.  daganat ;  ke- 
levény;  chili  — ,  s. fagyda- 
ganat, 

Blamable  (blém'ébl) ,  adj. 
feddendő,  feddelmes. 

Blame  (blem),  v.  a.  feddeni, 
gáncsolni,  roszalni;s.  vád, 
gáncsolás;  vétkesség :  —fiú, 
adj.  hibás, feddendő;  —less, 


Blanch 

adj. feddhetetlen,  ártatlan: 
— lessness,  g.  ártatlanság, 
feddhetlenség ;  —  worthy, 
adj.  feddést  érdemlő. 

Blanch  (blént s),  v.  a.  fehé- 
rítői; mellőzni;  lehéjazni, 
lehántani ;  himezni-hámoz- 
ni :  to  —  linen-cloth,  vász- 
nat fehérítni ;  to  —  silver, 
ezüstöt  fehérre  főzni  ;  to  — 
a  danger,  veszedelmet  észre 
nem  vermi ;  — .  r.  ;;.  mente- 
getőd :  n  i .  H  rüg  yöl  n  i ;  —  er , 
s.  fehérítő. 

Bland  (blénd),  adj.  nyájas, 
szélid;  —  a'tion,  s.  hízel- 
gés. 

Bland'ish  ,  v.  a.  czirogatni, 
édelegni,  hízelegni;  — er, 
s.  hízelgő;  —ing,  —ment, 
s.  czirógatás,  hízelgés. 

Blank  (blénk),  s.  üres  utal- 
vány,  üres  tevéi ;  üres  szám, 
ii re*  sor*,  hibancz ;  czél- 
tárcsa  fehére :  adj.  fehér, 
sápadt;  tiszta;  rímetlen; 
megrémült,  megzavarodott, 
megdöbbent;  v.  a.  törölni, 
eltörölni, elenyésztem,  meg- 
semm  isíteni,  megszüntetni .; 
zavarba  hozni,  megdöbben- 
teni. 

Blanket  (blénk' et),  s.  gyapjú 
takaró,  flaneltakaró,  pok- 
róc:. 

Blare  (blér),  v.  n.  bonni,  or- 
dítni :  lobogni. 

Blashy  (bles'i) ,  adj.  vizes, 
sáros. 

Blaspheme  (blészfím'),  v.  n, 
istenkáromlást  tenni;  —  r, 
s.  istenkáromló,   \  ember  . 

Blasphemous  (blész'fímász), 
adj.  istenkáromlót  be- 

Blasphemy,  s.  istenkárom- 
lás. 

Blast  (blászt,  blészt),  s.  szél- 
roham :  trombitahars;  vész- 
lehellet ;  járványkór  ,  ra- 
gályos léci,  döghalál,  dög- 
vész :  üszög,  ragya  :  v.  a. 
elpusitítni :  hervasztani : 
megdöbbenteni ,  rémülésbé 
ejteni:  — er,  s.  pusztító; 
romboló;  —  ment,  >.  ra- 
gály. 

Blatter  (blét'ter),  v.  n.  bőgni; 
csacsogni;  — er,  s.  csacska. 

36 


Bless 

Blay  (blél,  s.  dévérponty,  f<  - 
hérki 

Blaze  (blez),  g.  láng,  lángsu- 
gár, fénylobogás,  lón 
szószele,  hir ;  c.  n.  lán- 
golni, fellobogni ,  lobbanni; 
v.  ".  elhíresztelni ;  minden- 
felé kürtölni;  — r,  g.  kikür- 
tölő. 

Blazon  (blézn),  g.  czimeris- 
meret;  czimertudomány  ;  v. 
a.  czimert  leinti,  magya- 
rázni, festeni,  felékesíteni ; 
— ry,  g.  czimerészet ;  —  er, 
g.  czimerész. 

Blazon,  v.  a.  kikiiríölni ;  bo- 
riira derűre  dicsérni  és  ma- 
gasztalni. 

Bleach  (blíts),  v.  a.  fehérítni; 
v.    n.  /elterülni,    mei 
redni;    —  er,    g.    fehérítő; 
— ery,  .s.  fehéritőhely. 

Bleak  (blík'l,  adj.  halovány, 
sápadt ;  elhagyott,  puszta  ; 
fagyos;  zordon;  s.  fehér- 
keszeg ;  — ness,  g.  hala- 
ványság ,  sápadtság;  hi- 
degség. 

Blear    (blír) ,     adj.    barnít ; 

—  eved,  adj.  tompalátásu, 
csepegőszemű. 

Bleat  (blit),  v.  n.  bégetni;  s. 
bégetés. 

Bleb  (blebb),  $.  vizbúborék. 

Bleed  (blíd),  v.  a.  vért  . 
teni,  eretvágni,  nadályozni, 
köpölyözni;  v.  n.  vérzeni. 

Bleit  (blét),  adj.  félénk,  bá- 
tortalan. 

Blemish  (blem'is),  s.  gyalá- 
zat, szégyenfolt;  v.  a.  el- 
rutítni :   megbecstt  lenítni ; 

—  less,  adj.  mocsoktalan; 

—  ment,  g.   becstélenítés ; 
m  eg  fertőztetés ;  meg  - : 
sites. 

Blench  (blents),  v.  n.  meg- 
hökkenni, visszariadni;  v. 
a.  megakadályozni. 

Blend  (blend),  v. 

verni,  összevegyífni ;  be- 
mocskolni; vakítni;  v.  n. 
összevegyülni. 

Bless  (bleszsz),  v  a.  áldani, 
dicsérni:  megáldani,  bol- 
dogítni;  üdvözttni';  to  — 
one's  self  at  a  thin,.,  pa 
naszolkodni  vmi  felől;  to 


Blessed 

—  one's  self  in  a  thing,  ma- 
gát szerencsésnek  tartani 
amely  tekintetben  ;  —  me  ! 
Lord  —  me !  Isten  ment- 
sen '.  God  be  blessed  !  hála 
Istennek  !  heaven  —  him  ! 
áldja  meg  az  ég  ! 

Bless'ed,  part,  and  adj.  meg- 
áldott ,  hol, Ina,  üdvözült; 
the  king  of  —  memory,  a 
boldog  emlékezetű  király; 
the  —virgin,  a  boldogságos 
szűz  :  I  never  was  —  with 
the  sight  of  her,  soha  sem 
volt  szerencsém  üt  látni; 
he  is  —  with  a  good  mem- 
ory ,  nagy  emlékező  te- 
hetséggel hír;  — ly,  adv. 
boldogul :  — ness,  s.  boldog- 
ság, üdvösség. 

Bless'ing,  s.  oldás,  szerencse, 
boldogság. 

Blight  (Ideit),  s.  ragya  :  v.  a. 
ra  a  i/ásít  ni  ,elpusztítni,  meg- 
rontani, tönkre  tenni;  — y, 
adj.  ragyaütatt. 

Blight'ed,  adj.  ragyaütött : 
i  Ipusztult;  romlott  ;  —ness, 
s.  ragyaütöttség ;  romlott- 
ság. 

Blind  (bleind),  adj.  rak;  he 
is  —  of  one  eye, félszemére 
vak  ;  he  is  —  to  the  foibles 
i  if  his  wife ,  feleségének 
gyengeségeit  win  vesziész- 
re  :  if  we  were  not  —  of 
the  future,  ha  a  jöven  löt 
tudnók :  a  —  alley,  oak 
utcza,  térj  meg  utcza  ;  — 
beetle,  s.  cserebogár;  — 
closet,  s.  ablaktalan  mel- 
lékszoba ;  —gut,  s.  vakbél; 

—  man's  buff.  8.  szembe 
kötösdi,  húnyóska  (játék); 

—  atory,  s.  dajkarege; — , 
8.  görfüggöny. 

Blind,  v.  a.  megvakítni,  sze- 
me világát  elvenni  ;elámit- 
ii  i :  zavarba  hozni ;  söté- 
i'itni. 

Blindly,  adr.   rahniiln. 

Blind'ness,  s.  vakság,  tudat- 
lanság. 

Blind'fold,  adj.  ami  adr.  vak- 
tában, behunyt  szt  mmel ;  v. 
a.  szemet  bekötni. 

Blink  (blink),  v.  n.  pislogni, 
pi  lógatni ;    fényleni ; 


Bliss 

s :  emp  illa  n  tás,p  islogás;  pis- 
logó fény. 

Bliss  (hliszsz),  s.  boldogság  ; 
üdvösség;  gyönyör;  —fői, 
adj.  boldog ;  gyöjvyörteljes; 
—fulness,  8.  boldogság; 
—less,  adj.  boldogtalan. 

Blissom  (blisz'szám),  v.  n. 
rühetni,  koslatni\  bagzani. 

Blister  (bíisz'ter),  8.  hólyag; 
küteg;  hólyaghúzó,  hó- 
lyagtapasz  :  v.  a.  hólyag- 
húzót alkalmazni;  r.  n. 
megtelni  hólyagokkal. 

Blithe  (bleithl,  adj.  vidám  ; 
élénk;  — ly,  adv.  vidámul, 
élénken;  —ness,  —  fulness, 

—  someness  ,  s,  vidorság, 
rid  ímság,  élénkség. 

Bloaeh  (bloots),  s.  pattanás, 
persenés. 

Bloat  (bloot),  adj.  duzma, 
pőtyögős;  v.  a.  felduzzasz- 
tani; v.  re.  felpuffadni,  fel- 
duzzadni; —ed,  part.  and 
adj.  puffadt,  duzzadt,  da- 
gályos ;  —  edness,  s.  puf- 
fadtság, duzzadtság. 

BÍobber  (blab'ber),  s.  vizbu- 
borék  ;  —lip,  s.  vastag,  duz- 
zadt ajak. 

Block  (blakk),  s.  tuskó,  tu- 
saik .  törzsök  ;  kalapsám  , 
minta/a  :  v.  a.  bekerítni : 
elzárni  (p.  torlaszokkal  I  ; 
to  —  up  a  passage,  az  utat 
elzárni. 

Blockade  (blakked') ,  s.  zár- 
lat, ostromzár;  v.  a.  os- 
tromzár alá  fogni. 

Blockhead  (blakk'hed),8.  ka- 
masz, golyhó,  fajankó. 

Blockhouse  (blakk'háuszh  s. 
tuskókból  épült  ház ;  fa- 
erőd,  ágyuház,  védház. 

Block';  sli,  adj. nehézkes, buta; 
— ness,    8.  butaság. 

Blood  (blád),  8.  vér ;  vérro- 
konság, származás ;  to  Btop 
tlie  — ,  elállítni  a  vért ;  my 

—  was  ap,  feVboszankod- 
tani,  felhevültem ;  a  prince 
df—,  királyi  vérből  szár- 
mazó herczeg ;  cold  — ,  in- 
dulatlanság ;  —flower,  s. 
vérnye;  —hound,  s.  véreb; 
—tea,  adj. vérpiros;  shed, 
8,    vérontás  ;   -  Bhot ,   adj. 

37 


Blue 

vérrel  elfutott :  -  stained, 
adj.  vérfoltos,  vérrel  fertő- 
zött ;  —  thirsty,  adj.  vér- 
szomjas :  —  Vessel,  8.  'V. 

Blood'y,  adj.  véres ;  vérszom- 
jas, kegyetlen;  vérrel  fer- 
vj,-.:.tt    i    n.  i  i  rr: :  ft :  jc    ni 

Bloody-flux  (— fláksz),  8.  n'r- 
has. 

Bloom  (blúm),  v.  n.  virágza- 
ni; s.  virágzás,  virág  ;  — y, 
adj.  virágos. 

Blossom  (blasz'szam),  8.  vi- 
ráglevél, virág ;  v.  re.  vi- 
rágozni. 

Blot  (blatt),  s.  mocsokfténta- 
folt :  szégyenfolt ;  v.  a.  be- 
mocskolni, hi'tr utazni;  iiii/ij- 
becstelenítni :  to  —out,  ki- 
törölni, eltörölni  ;  — ,  r.  n. 
the  paper  blots,  a  papiros 
itat.  ros. 

Blotting-paper,  s.  itató  papi- 

Blow  (bloo),  V.  a.  and  n. 
irr.  (blew  [blii  ,  blown 
[bloon] ),  fújni,  lengeni, 
/  //.  hu.  tilit •/;;.'  ■  fi  I  .//'.■ 
rálehel  n  i;  kih  í  res  ítélni  ;the 
wind  blows,  fúj  a  szél :  to 

—  over,  megszűnni, elmúlni, 
onulni :   to  —  up,  fel- 

'  Ijr.i  lilrcpiiint  fi  Ircptt- 
ni,  légbe  röpítni ;  to  —  up 
a  mine,  földaknát  felvet- 
tetni ;  to  —  ap  a  rock,  szik- 
lát szétvettetni;  to—  one 
up,  jól  lehordani  vkit ;  to 

—  in,  belefújni ;  to  —  out, 
kifújni,  eloltani  \  p.  gyer- 
tyát); to  —  the  trumpet, 
trombitát  fújni,  trombitál- 
ni :  to  —  an  alarm,  fel- 
riasztani, ijeszteni,  nyug- 
talauítni :  to  —  one's  nose, 
orrát  kifújni. 

Blow'er,  s.fúvó. 

Blow-pipe(  -peip),  8. fúvócső. 

Blowth,  8.  v.  Blossom. 

Blowzy  (blaa'zi),  adj.  piros- 
pozsgás. 

Blub  (blab),  v.  re.  feldagadni. 

Blub'ber,  8.  halzsir ;  r.  n.  sír- 
ni ;  v.  a.  felpuffasztani. 

Bludgeon  (blad'szan),  s.  bun- 
kos bot,  furkós  bot. 

Blue  (bljú),  adj.  kék :  ■-'.  kék- 
szín  :  v.  a.  kékítni ,  kékre 
festeni. 


Bluff 

Bluff  (bláff).  (alj.  durva,  go-, 
romba,  ht  ves ;  s.  durvaság, 
hevesség,  darabosság. 

Bluish  (blju'ia),  adj.  kékes  ; 
— nt ss,  .--.  kékesszín. 

Blunder  (Wander*,  s.  botlás, 
hiba,  tévedés,  kontárság; 
v.  >i.  hibát  elkövetni,  té- 
vedni, kontárkodni;  — er, 
s.  kontár,  oktondi;  — ing, 
8.  kontárkodás ;  hibásság. 

Blund'erbuss  (— basz),s.  két- 
csövű puska. 

Bluut  (blánnt),  adj.  tompa: 
baia,  otromba,  durva  :  v.  a. 
tompít n  i :  — ness  ,  s.  tom- 
paság :  butaság,  nyerseség. 

Blur  (blör) ,  .x.  szenny,  folt : 
v.  a.  beszennyezni;  kitö- 
rölni. 

Blurt  (blört),  v.  a.  to  —  out, 
kitálalni, gondatlanul  vmit 
kifecsegni,  vmit  szóján  ki- 
szalasztani. 

Blush  (bláss),  v.  n.  pirulni, 
elpirulni; elszégyenlenima- 
gát :  to  —  at  a  thing,  vmin 
elpirulni,  vmit  szégyenleni; 
— ,  v.  a.  megpiritni;  — ,  s. 
pír,  arczpirulás. 

Blush'less,  adj.  szemérmet- 
len :  szemtelen. 

Bluster  (blász'ter),  v.  n.  zúg- 
ni, zajogni:  üvölteni; pöf- 
feszkedni, kérkedni;  to — 
at  a  thiug,  vmin  boszon- 
kodni,  dühösködni;  —  er,  s. 
kérkedő,  szájaskodó,  fitog- 
tató; — ing,  adj.  zajgó,  lár- 
mázó;  s.  zajgás,  kiáltozás; 
—  ous,  adj.  lármás,  zajos. 

Bo  (bo),  int.  pű  .'  beh  !  he 
canuot  say  —  to  a  goose, 
nyúlszivü  ember  ő. 

Boa  (bo'é) ,  s.  óriáskígyó, 
óriás  zuzár. 

Boar  (boor),  s.  kandisznó; 
vadkan  :  — ishly,  adv.  disz- 
nóól. 

Board  (boord),  s.  deszka: 
tábla  :  asztal:  lemez,  lemez- 
papir :  tanács-ülés;  igaz- 
gatási tanács  :  tartás,  éle- 
lem, koszt:  hajó  párkánya 
v.  széle  :  to  be  ou  — ,  a  ha- 
jón lenni:  to  go  ou  —  a 
ship,  hajóra  szállani,  ha- 
jóba menni ;  to  put  out  to 


Board 

— ,élelemrt  kosztba  >  adni: 
a  Bide  —  of  a  tub,  donga  ; 
a  bed  of  boards,  fékpad, 
deszkaágy,  lócza;  a  chess 

— ,  sakktábla  ;  —  wages, 
s.  pl.  asztalpénz  :  —  of 
trade,  s.  kereskedelmi  mi- 
nisterium. 

Board,  v.  a.  deszkázni,  pal- 
iózni; hajót  csáklyázni; 
kosztba  adni;  kosztban  tar- 
tani :  megszálítni,  megtá- 
madni, v.  n.  kosztban  len- 
ni, étkezni ;  —  er,  s.  étbérlő, 
kos-jos:  —  ing,  s.  deszká- 
zás, paliázás:  ételhl  tar- 
tás :  kosztolás. 

Boarding-house ,  s.  magán- 
vendéglő! 

Boast  (booszt) ,  v.  ;í.  dicse- 
kedni :  kérkedni :  to—  of 
something,  vmivel  dicse- 
kedni: — ,  v.a.  magasztalni, 
fitogatni;  — ,  s.  kérkedés, 
dicsekedés :  dics,  dicsőség  ; 
— er,  .?.  kérkedő;  —  *  fül, 
adj.fitogató,  kérkedékeny ; 
—ing,  s.  kérkedés,  hetven- 
kedés :  —  ingly,  adv.  nto- 
gatva,  kérkedőleg. 

Boat  (boot),  s.  naszád,  hajó; 
steam  — ,  .«.  gőzhajó ;  pas- 
sage — ,  s.  postahajó ;  ship 
— ,  s.  sajka;  fény  — ,  s. 
komp ;  —  swain,  s.  főhajós. 

Bob  (bah),  v.  n.  fityegni, 
lógni:  horgászni;  v.  a. 
kurtítni,  elvágni :  megérin- 
teni:  megverni :  rászedni; 
s.  fityegő,  függelék;  lógony- 
lenese ;  versismétlet,  ismét- 
Icsor ;  bs'k&Si  í\  ::tés  I  I  eo : 

—  royal,  s.  borókapálinka; 

—  stay,  s.  előárbocztetö  (  a 
tengeri  hajón  ). 

Bob-taü  (—tél),  s.  kusza  :  ri- 
ma ;  tag-rag  and  — ,  tömeg, 
nép  alja  ,  nép  söpredéke, 
rongy  és  ringyó. 

Bobbin  (bab'bin),  s.  orsó, 
csipkeverő  cséve;  csipke- 
fonal  ;  —  'work  s.  csipke- 
mű. 

Bobbish  (babljis),  adj.  csi- 
nos, félezif rázott. 

Bode  (bood),  v.a.  and  n.  előre 
jelenteni :  —ment,  s.  előjel. 

Bodge    (bodzs),    s.  férczel- 

38 


Bold 

meny  ;  pótszó;  v.  n.  fenn- 
akadni; hátrálni. 

Bodice  ( bad'disz ),  s.  mél- 
lényke ;  vállfűző  ;füzöváll; 
derék  ( ruháé  \. 

Bod'iless,  a<lj.  testetlen. 

Bod'ily,  adj.  testi ;  valósá- 
gos ;  adv.  testileg. 

Bod'kin,  s.  fiizőtii  ;  ár. 

Body  (bad'di),  .s.  test ;  derék: 
ember,  szeméig:  testület: 
főrész  :  fősereg;  anyagzat  ; 
a  dead  — ,  holttest,  hulla, 
tetem,  dög;  a  wise—,  böla 
ember  :  a  busy  — ,  siirgel- 
meskeilő  szeméig:  sürgő 
forgó  ember;  fondorkodó - 
nő :  a  writ  to  apprehend 
the  — ,  elfogatási  parancs  • 
every  — ,  mindenki ;  no  — , 
senki;  some  — ,  valaki: 
any  — ,  akárki,  valaki, 
mindenki ;  the  —  of  a  tree, 
faderék;  —  of  a  church, 
(ép. i  hajó,  középtér ;  the 
politic  — ,  államtest,  ország- 
test ;  —  clothes,  8.  pl.  ló- 
takaró; —  guards,  •?.  pl. 
testőrség; — ,  v.a.  alakítvi. 

Bog  (bagg),  s.  mocsár,  fertő, 
posvány. 

Boggle  (bag'gl),  v.  n.  meg- 
hökkenni ,  tétovázni ,hátrál- 
ni ;  — r,  s.  tétovázó,  félénk, 
késedelmező. 

Boggy  (bag'gl),  adj.  mocsa- 
ra*, lápos. 

Bogg-trotter,  s.  láposföld  la- 
kosa. 

Bohea  (bohí'),  s.  fekete  théa. 

Boil  (bail),  s.  kelés,  fékéig, 
vérkelés. 

Boil,  17.  n.  forrni,  főni :  my 
blood  boils  within  me,  forr 
a  vér  ereimben:  — .  V.  <•■ 
főzni,  megfőzni,  forralni : 
boiled  meat,/ó'íí  hus;—sxj, 
s.  sófőzés ;  — er,  *.  üst,  kat- 
lan :  —ing,  adj.  forró,  s. 
forrás,  fövés. 

Boisterous  (bajsz'terá'?z),rt(7/:. 
zajos,  viharos;  lármás,  he- 
ves :  — ness ,  s.  zajosság, 
vihar,  lárma. 

Bolary  (bo'léri),  adj.  agyag- 
nem  a. 

Bold  (bold),  adj.  hátai 
rész  :  too  — ,   vakmerő  :  tu 


Bole 

make  — ,  (  vagy  /  to  be  — , 
bátorkodni ;  I  was  so  —  as 
to  say,  that  etc.,  bátor  vol- 
tam azt  mondani,  hogystb.; 
—  faced,  adj.  orezátlan ; 
— uess ,  s.  merészség,  or- 
czátlanság;  bátorság;  bi- 
zalom: — ly,  adv.  bátran, 
rettenthetetlenül. 

Bole  (bob,  s.  pöcsétföld  ;  fa- 
törzs :  pipa. 

Boll  (ball),  .--.  becző,  maghü- 
vely :  v.  n.  magba  indulni, 
magba  menni. 

Bolster  (bol'szter) ,  s.  pár- 
na, vánkos,  derekalj ,  fő- 
alj  :  összehajtogatott  ruha 
(sebre ) :  v.a.  vánkosra  fek- 
tetni; összehajtogatott  ru- 
hát sebre  kötni;  —  er,  s.  or- 
gazda. 

Bolt  (bolt),s.  nyílvessző,  nyíl: 
mennykő;  ret?*:,  zár,  bi- 
lincs  :  to  stand  —  upright, 
állani  mint  a  bálvány;  to 
shoot  the  — ,  rátolni  a 
reteszt. 

Bolt,  v.  a.  elreteszelni,  elzá- 
rolni; megszitálni :  felhaj- 
tani i  vadat  i  :  megvizsgál- 
ni, megfontolni;  v.  n.  to  — 
into,  berohanni;  to  —out, 
kirontani. 

Bolt'er,  8.  lisztes  zacskó  ( ma- 
lomban  ;  pitlik  ;  szita. 

Bolt'head,  s,  lombik. 

Bum  (hamm),  s.  amerikai 
kigyófaj. 

Bomb  (bámni),  8.  roncsa, 
bomba;  dördülés,  durrogás; 
—ketch, — vessel, s.  mozeár- 
galóta  ;  —  proof,  adj.  ron- 
csaállá :  — ,  v.  n.  dördülni, 
dörögni. 

Bombard  (bam'bard),  v.  a. 
bombázni ;  — ier,#.  rum-sár, 
bombavető ,  bombalövész  ; 
— ment.  >.  bombázás. 

Bombasin  (bámbéezín') ,  s. 
gyászt  töve:. 

Bombast  (bám'bészt),  s.  gya- 
pozásra  való  szövet 
dagály .    bet,  téddagály. 

Bombilation(bámbilé'san),  8. 
dörgés,  ropogás,  durrogás. 

Bona-fide  (bo'né-fei'di),  adj. 
i  !:/'  rm  ■  adi  i  kis  e- 
müleg. 


Bond. 

Bond  (band),  8.  kötelék :  kö- 
tél; bilincs;  rab-ipa;  kö- 
telezvény :  írásbeli  lekötés; 
adóslevél ;  to  enter  into  a 
— ,  írásban  lekötelezni  ma- 
iját :  —man,  —  s-man,  s. 
rabszolga  ;  kezes  ;  —age,  s. 
rabszolgaság;  kötelezettség. 

Bone  (boon),  8.  csont; — of 
a  fish,  halszálka,  halcsont; 
—,  v.  a.  csontot,  szálkát  ki- 
szedni. 

Boneless  (bon'Iesz) ,  adj. 
csontnélküli. 

Bonification  (bannifikésán), 
s.  kárpótlás,  kártérítés. 

Bonify  (ban'nifei),  v.  a.  meg- 
térítni,  kipótolni. 

Bonfire  (ban'feir),  s.  öröm- 
tűz. 

Bonnet  (ban'net),  s.  nőkalap; 
mellékvitorla. 

Bonnibei  (ban'nibel),  s.  csi- 
nos leányka. 

Bonny  (bau'ni),  adj.  vidor, 
csinos,  kedves. 

Bonus  (bon'ász),  s.  kivált- 
ságdij. 

Bony  (boo'ni),   adj.    csontos. 

Booby  (bú'bi),  s.  kamasz,  fa- 
jankó. 

Book  (buk),  8.  kiáii/ v  :  —  ac- 
count, könyvszámvitel;  — 
of  accounts,  számtartó- 
hcnyv;  — binder,  s.  hcnyv- 
k:'<t>"> ;  -case,  8.  könyvszek- 
rény ;  —  keeping,  s.  könyv- 
vezetés, —  keeper,  s.  könyv- 
tő  ;  —  seller,  s.  könyv- 
árus;—8ta,nd,8.könyvpolcz; 
—trade,  8.  könyvkereske- 
dés ;  — ,  v.  ".  könyvbe  írni, 
könyvbe  jegyezni. 

Boom  (búm),  •-•.  révzár,  ke- 
resztrúd,  sorompó;  v.  n. 
teli  vitorlákkal  liajózni. 

Boon  (bún),  8.  jótét,  kegy- 
ajándék,  adomány  :  grant 
me  that  — ,  legyen  irán- 
tam azon  kegygyei}  — ,  a  ". 
kegyes,  jóságos;  derült,  Vi- 
dor. 

Boor  (búr),  s.  paraszt,  fa- 
ragatlan ember;  —  isii, 
adj.  parasztos,  faragatlan; 
—  isnness,  s.  otrombaság, 
faragatlanság. 

Boot  (bút),  S.   martalél;,   ha- 

39 


Borrow 

szón,  nyereség,  előny;  to  — , 
azonfelül;  it  is  no  — ,  hiába, 
hasztalan ;  — ,  v.  a.  hasz- 
nálni, hasznot  hajtani: 
megajándékozni,  gazdagít- 
ni :  what  boots  it  us:'  mit 
használ  a:  mi  nvkii.uk  ' 
—less,  adj. előny telen,hasz- 
not  nem  ígérő,  sikeretlen. 

Boot,  .s.  csizma  ;  to  put  on 
the  boots,  a  csíztmi:  fel- 
húzni; to  pull  off  the  1  mots, 
a  csizmát  leltázni:  —hook-., 
s.  pl.  csizmahuzók  :  —jack. 
s.  szolgafa, fajankó  ;  —top, 
s.  csizma  feje. 

Booty  (bú'ti),  8.  zsákmány 
martalék,  préda. 

Bopeep  (bo'píp) ,  s.  bújosdi 
l  játék  ) . 

Borachio  (baréts'io),  s.  rugó 
mézga  ;  bortömlő  :   iszákos. 

Borage  (bár'ids),   .s.   borágó. 

Borax  (bo'réksz),  s.  bóris. 

Bordel,  s.  v.  Brothel. 

Border  (bar/der),  8.  szegély, 
szegély zet ;  szél,  határszél; 
v.  a.  beszegni,  paszomány- 
nyal  borítani:  határt  vetni; 
v.  n.  határosnak  lenni  .- 
■•,  x.  határszéli  lakos. 

Bordűré  (bar'dár),  s. szegély- 
zet. 

Bore  (boor),  v.  a.  fúrni,  ki- 
fúrni, átfúrni;  untatni  s. 
fúrüyuk  ;  the  —  of  a  gun. 
csőüregkör. 

Bore,  s.  untató  ember  :  v.a. 
untatni. 

Boreas  (boor'iész),  .»•.  éjszaki 
szél. 

Borer  (boor 'ír),  s.furó. 

Born  (boorn),  part,  and  adj. 
született;  new—,  újonnan 
született. 

Borne  (boorn), part,  and  adj. 
vi.<elt.  hordott :  elviselt. 

Borough  (bar'rol,  s.  mezővá- 
ros;   várhübér;  rotten—, 
hanyatlásban     lévő     I 
város. 

Borrow  s.  v.  Borougb. 

Barrow  (bar'ro),  v.  a.  kölcsön 
venni;    to  —    money    of 
Minn-  one,  vkitölpén 
csőn   venni :     -er .  ■-.  1  I 
csőn  vevő :   -ing,  t.  !■ : 
vétel. 


Borsholder 

Borsholder  (baxsz'holder),  s. 
gi  elöljáró. 
ge  (baszk'édzs),  -. 
daj,  cserje ;  liget. 
Bosky  (baszk'i),  adj.  boleros, 

cserjés. 
Bosom   (bu'zám),   s.    kebel; 
mell :   öftöl ;    child   of  my 
— ,  kedvencz  gyermekem ; 

—  sin,  kedvenczbün;  — ,  p. 
í/.  titokban  tartani. 

basz),  s.  piíp  ;  pityke; 
dombor;  —age,  s.  kőnyula- 
dék;  domború  faldiszít- 
mény  ;  poczkő;  —ed,  adj. 
domborított :  — y,  adj.  p«'- 
7/us,  domború,  pitykés. 

Botanic  (botén'ik),  — al,  adj. 
fűvészeti,  növénytani. 

Botanist  (bat'téniszt),  s.fll- 
vész,  növényész. 

Botany  (batfténi);  s.fűvészet, 
növénytan;  dried  — ,  szá- 
ntott növények. 

Botch  (bats),  s.  kelés;  folt, 
czafat;  toldás-f oldás ;  v.  a. 
toldozni- foldozni;  elkontár- 
kodni; — er,  s.  foltozó; 
kontár;  —  ery,  s.  férczmü; 
kontárság ;  — y,  adj.  fol- 
tos ;  kelevény es. 

Both  (both),  pron.  mind  a 
kettő,  mindkettő,  mindkét, 
mindketten ;  ép  ugy  mint 
.  .  .  :  mind  .  .  .  mind ;  from 

—  sides,  mind  a  két  felöl, 
mind  a  két  részről :  —  you 
and  I,  mind  ön,  mind  én  ; 
a  man  —  generous  and 
just,  szint-oly  nemeslelkü 
mint  igazságos  ember. 

Bother  (bath'er),  s.  vesződ- 
ség; kellemetlenség,  bo<:an- 
kodás;  v.  a.  háborgatni, 
zaklatni,  terhére  esni. 

Bottle  ibat'tl),  g.  palaezk, 
üveg;  köteg,  csomag;  v.  a. 
palaezkba,  üvegbe  tölteni ; 

—  flower,  s.  búzavirág, 
imola. 

Bottom  (baftam),  .?.  fenék, 
alj;  hajófenék,  hajó :  ind- 
ok, alap-ok:  iilet .  alfél; 
üledék  :  gombolyag ;  —  of 
a  valley,  völgy  fenék ;  to 
get  to  the  —  of  a  thing, 
tininek  gyökerére  jutni , 
vminek  végére  járni,   vmi- 


Bottoniles 

nek  csínját  feltalálni;  he 
is  at  the  —  of  this  concern, 
ö  indította  e  dolgot  és  6 
tartja  folyamatban  ;  he 
got  it  on  his  —,jól  megsu- 
prálták. 

Bot'tomles,   adj.  feneketlen. 

Bot'tomry,  s.  hajózálog. 

Bond  (baud),  s.  zsuzsok. 

Bouge  (budzs),  s.  daganat ;  v. 
n.  dagadni. 

Bough  (bán),  s.  fa-ág. 

Bought  (baat), part,  and  adj. 
megvásárlóit,  megvett. 

Bounce  (báunsz),  v.  n.  sii- 
rögni-forogui ;  ugrándozni; 
pattanni  <-ra,  -re),  ütődni 
(-ba,  -bej;  kérkedni;  s. 
roppanás;  kérkedés. 

Bound  (báund),  í.  határ,  ha- 
társzél, vég;  to  set  bounds 
to  a  thing,  vmely  dolognak 
határt  vetni;  to  keep  with- 
in bounds ,  önhatárában 
maradni,  magát  mérsékel- 
ni; — ,  r.  n.  határt  szabni ; 
— ,  v.  n.  to  —  upon,  hatá- 
rosnak lenni  -val,  -vei. 

Bound,  pa rt.  and  adj.  meg- 
kötött; lelánezolt ;  leköte- 
lezett ;  —  in  gratitude , 
hálára  kötelezett ;  to  be  — 
apprentice  to  a  trade,  inas- 
nak adatni  vmely  üzletbe ; 
we  are  —  to  London,  mink 
Londonba  utazunk. 

Boundless,  adj.  határtalan, 
korlátlan. 

Bounteous,Bountiful(báunt- 
sász,  báun'tiful),  adj.  jó- 
tékony, bőkezű. 

Boun'teousness,  Boim'tifvú- 
ness,  s.  jótékonyság,  bőke- 
zűség. 

Boun'ty,  s.  jótékonyság,  jó- 
ság, kegyelmesség;  dij. 

Boucpiet  (bu'ke),  .<.  bokréta. 

Bourd  (bórd),  s.  tréfa  ;  v.  n. 
tréfálni ;  — er,  s.  tréfás  em- 
ber; — inglv ,  adv.  tréfá- 
ból. 

Bourgeon  (bör'dsán),  v.  n. 
csírázni,  rügyezni,  bim- 
bózni. 

Bourn  (born),  .5.  határ;  zá- 
porpaták, vadzuhony. 

Bouse  (biiz),  í;.  ni  részeges- 
kedni;  dőzsölni. 

40 


Brabble 

Boüsy  (búz'i),  adj.dözs;  it- 
tas. 
Bout  (bánt),  8.  ütés,  csapás; 

íz  :  for  ithis  — ,  most  az 
egyszer  :  do  it  all  at  one  — , 
tegye  meg  egy  huzamban, 
egy  ízben ;  to  have  a  —  to- 
gether, összeverekedn  i. 

Boutade  (butéd'),  s.  szeszély. 

Bow  (báu,  bau),  v.  a.  haj- 
tani, meghajtani,  meghuj- 
lítni ;  to  —  the  knees,  tér- 
det hajtani;—,  v.n.  hajolni, 
hajlani ;  to  —  to  some  one, 
meghajlani  vki  előtt. 

Bow,  s.  kézíj ;  bók,  J óhajtás  ,- 
görbület,  hajlós;  —  of  a 
ship,  hajó  eleje;  —  of  a 
violin,  hegedüvonó;  — man, 
s.  íjász ;  —  shot,  8.  nyillö- 
vés ;  —  window,  s.  íves  ab- 
lak ;  —  sprit,  8.  elöárbocz. 

Bowel  (báu'el,  haul),  v.  a. 
beleket  kivenni. 

Bowels,  s.pl.  belek;  szánako- 
kozás;  to  have  no  — s,  ér- 
zéketlennek lenni. 

Bow'elless,  adj.  érzéketlen. 

Bow'er,  s.  levelesszín,  lugas; 
árboczkas;  tango:  v.  n. 
tanyázni;  — y,  adj.  lom- 
bos, árnyékos. 

Bowge  (báudzs),  v. a.  átférni. 

Bowie-knife  (bao'i-neif),  s. 
hosszú  s  széles  kés,amerikai 
gyilok. 

Bowl  (bool,  baol),  s.  teke;  me- 
dencze,  szélke  ;  — ,  v.  11.  kil- 
pozni. 

Bowl'ing,  s.  tekézés,  kúpozás, 
kópjóiték ;  —  green,  s.  kúp- 
hely, tekézöpálya. 

Box  (baksz),  s.  szelencze ; 
katulya ;  páholy ;  pusz- 
páng; pof  ,  pof  onütés;sirong 
— ,  s.  pénzesláda j  to  give 
one  a  —  on  the  ear,  vkit 
pofonütni. 

Box,  v.  n.  öklészkedni ;  — er, 
s.  öklész  ;  — ing,  *•.  "<köl via- 
dal. 

Hox'en,adj.puszpánghálvaló. 

Boy  (baaj),  •«.  fiu,  figyelmek, 
suhanc z ;  —hood,  s.  gyer- 
mekkor; —  ish,  adj.  gyer- 
mekes. 

Brabble  (bréb'bl),  v.  n.  <■-<'- 
vódni ;  — r,  s.  czivódó. 


Brace 

Brace(bresz),  v.  a.  összefűzni, 
összekötni ;  belekapcsolni ; 
s  k  islSl  ,  ■••■*//;  7  kapocs 
kapocsfa,kapocsvtís. foglár; 
pár;  a  —  of  pheasants, 
egy  fáczánjércze  s  egy  fá- 
czánkakas. 

Bracelet  (brész'let),  .?.  kar- 
perecz. 

Bracer  (bre'szer),  s.  öv,  de- 
rékszorító. 

Brack  (bréck)  s.  rés,  hézag  ; 
törés,  só;  v.  a.  besózni; 
—  ish,  adj.  sós. 

Bracket  (brék'kit),  s.  leess; 
rekesz,  rekeszjel;  v.  a.  zár- 
jel közé  tenni,  zűrjeibe  fog- 
lalni. 

Brad  (bred),  g.  foglalószeg, 
léczszeg.  'zabla. 

Bradoon  (brSdún'),  g.  csikó- 

Brag  (brég),  r.  «.  kérkedni; 

—  ^art,  —  gadocio,  s.  feér- 
fcédő ;  — ,  — ging,  s.  kérke- 
dés. 

Braid  (bred),  s.  szegélysza- 
lag  ;  vállkötő  ;  fonat,  haj- 
fonat; v.  a.  fonni;  szőni; 
a, Íj.  ravasz,  csempes. 

Brain  (hren),g.  agy,  agyvelő; 
■'■'.  :  his  brains  are  crack- 
ed, kificzamodott  az  esze; 
Xu  blow  one's  brains  ont, 
vkitfőbe  lőni ;  —  ish,  adj. 
heves,    indulatos;  —  sick, 

adj.       örült ,       táboll/,    Ifit  ; 

—less,  adj.  agyatlan,  os- 
toba. 

Brake  (brék),  s.  haraszt,  csip- 
kebokor; lentilá ;  zabla; 
dörzsfék  ;  v.  a.  tilolni. 

Braky  (bré'ki),  adj.  tüskés. 

Bramble  (brénVbl),  s.  szeder 
rje. 

Bran  (hrén),g.  korpa;  —  new, 
adj.  újdonúj. 

Branch    (brants,  bréni 
ág ;    folyamág  ;     ivadék  , 
sarjadék ;    szak,    szakma, 
kereskedési  ág ;  boltéi;  <'. 
n.  áaasodni. 

Branched  (brándst),  adj. 
ágai  ;  a  ■  -  candlestick,  ka- 
ros gyertyatartó. 

Brand/]-  ss,  adj.ágatlan,  ko- 

Branchline  { -  lein),  s.  mel- 
\(  kvasút. 


Branchy 

Branch'y,  adj.  ágdús. 

Brand  (brénd) ,  s.  üszök; 
mennykő  ;  bélyeg  ;  kard  ; 
—iron,  .-■.  bélyegző  vas  ;  vas- 
macska  '  tűzhelyen  ,  ;  v.  a. 
megbélyegezni. 

Brand'ish,  v.  a.  hadarászni; 
vagdalózni;  to  — the  swi  írd, 
ka rddal  hada rász ni. 

Brandle  (brén'dl),  v.  n.  tán- 
torogni. 

Brandling,  s.  orsónya,  bél- 
giliszta. 

Brandy  (brén'di),  s.  pálinka. 

Brangle  (brén'gl),  s.  czivó- 
dás,  v.  n.  czivódni;  — r,  s. 
czivódó. 

Brauk  (brénk),  s.  tatárka. 

Brasier  (bré'sör),  ■-.  sárga- 
rézműves  :  szénserpenyő. 

Brasil  (brézil),  s.  berzsenfa. 

Brass  (brász),  s.  sárgaréz, 
horgréz ;  red  — ,  veres  réz  : 
a  —  kettle,  rézüst ;  —  mo- 
ney ,  rézpénz ,  verespénz ; 
—wire,  rézsodrony ;  — y, 
adj.  rézből  való  ;  arczátlan. 

Brat  (brétt),  s.  fattyú,  kö- 
lyök. 

Bravado  (bréve'da),  s.  két- 
kedés, daczolás. 

Brave  (brév),  adj.  derék,  bá- 
tor, merész,  becsületes;  s. 
merész  ember ;  vasgyúró  ; 
— ry,  .v.   vitéziéi/,  kérkedés. 

Brave,  v.a.  kihívni;  daczol- 

lii  ;  nekiállani,  nekimenni  ; 

he  dared  to  —  me,  relém 
merészelt  daczolni;  to  —  a 
danger,  a  veszedelemmel 
daczolni. 

Bra'vo,  s.  bérgyilkos. 

Bravura  (brévjuré),  •<.  re- 
meklet ;  deréklődal. 

Brawl  (braal),  r.  n.  cziva- 
kodni,  lármázni,  veszeked- 
ni.;  s.    Veszekedés,   lárma; 

—ex,  8.  veszekedő,  czivako- 

da',  lármázó. 

Brawn  (braan),«.  vaddisznó, 

vaddisznóhús;    hdsos  test- 

:  izmosság,  erő ;  —ed, 

adj.  izmos ;  — er,  •'••.  hízott 

--•,•  — y,  adj.  izmos,  ide- 

.  ■  rős. 

.n.  orditni   mint 

amár  I,  /■  iábálni :  v.  a. 

porrá  a  i  .ni ;  g. 

11 


Break 

szamár-  ordítás;     kiáltás, 

zaj  ;  — er,  •-•.  ordító,  kiáltó; 
festéktörő. 

Braze  (brez),  v.  a.  forrasz- 
tani, edzeni. 

Brazen  (bré'zn),  adj.  rézből 
való,  érczből  való ;  —  fa- 
ced, adj.  szemtélen. 

Brazier,  s.  r.  Brasier. 

Breach  (bríts),  g.  törég  ;  meg- 
gés  :  rés,  rohamrés  ;  hé- 
zag, szakadék  :  —  of  peace, 
béketörés  ;  to  make  a  —  in 
a. wall, rohamrést  lőni;  — of 
proru: se,  szós :er/és. 

Bread  (bredb,  s.  kenyér;  to 
get  one's  — ,  kenyerét  ke- 
resni; it  is  no  —  and  but- 
ter of  mine,  az  nem  tarto- 
zik reám,  a;  engem  nem 
illet. 

Breadtb  (bredth),«.  szélesség. 

Break  (brék),  v.  a.  irr.  (broke 
[brökj,  broken  du-o'kn"  i. 
törni,  megtörni,  össze-  v. 
ketté  tömi,  szegni;  félbe- 
szakasztani ;  megszeliditni, 
fékezni;  tönkre  juttatni; 
to  —  a  tumbler,  poharat 
törni;  to  —  one's  neck, 
■iiikát  törni ;  to  —  hemp, 
kendert  törni;  to  —  open 
a  di mr,  ajtót  betörni;  to 

—  off  one's  work,  abban 
hagyni  a  munkát :  to  —  an 
ill  habit,  rósz  szokást  el- 
hagyni :  t<>  —  silence,  fél- 
beszakasztania hallgatást; 
to  —  one's  mind  to  some- 
body, szivét  kitárni  vki 
előtt ;  to  —  one's  oath,  eg- 
küjét  megszegni ;  to  —  a 
horse,  lovat  idomítni;  to 

—  one's  brains  about  a 
thiuK.  fejét  törni  vmin  :  to 

—  up  a  meeting,  gyűlést 

latni; — ,  v.n.  irr.  törni, 
töredezni,  szakadni;  osz- 
lani, eloszlani;  hasadni; 
pitymallani  ;  tönkre  jutni; 
the  ice  breaks,  szakad  a 
jég  ;  my  heart  breaks,  meg- 
hasad a  szivem  ;  to    -  with 

.  vkivel  szakítani :  the 
day  breaks,  hajnallik  ;  he 
will  —  in  a  little  while, 
megbukik    nemsokára ;    to 

—  out,    fakadni,    támadni. 


Break 

kirontani:  to  —  out  into 
tears,  sírásra  fakadni;  to 

—  out  into  laughter,  ka- 
asagásra  fakadni ;  the  fire 
broke  out  at  my  house, 
ic  >'n  házamban  támadt  a 
tűz ;  when  the  war  broke 
out .  mikor  <i  háború  ki- 
ütött; the  river  breaks  out, 
kiárad  a  folyam  :  to  — 
through  all  difficulties, 
minden  akadályokat  meg- 
győzni; to  —  m,  betörni, 
lerontani:  to  —  in  upon 
the  enemy,  nekirohanni  az 
ellenségnek ;  to  —  up.  in- 
dulni :   megszűnni;  let  us 

—  off.  hagyjunk  fél  vele  .' 
Break,  s.  törés,  szeges :  rés, 

hézag ;  félbeszakadás,  fél- 
izakasztás;  bukás,  buk- 
tatás  :  pitymaüat ;  szünet ; 
vonás  .  s  itiijéí  k  >ti  nal 
ködjei :   térzö ;  kerékkötő ; 

—  of  day,  viradás,  napvi- 
radta  ;  a  —  up  of  school, 
iskolaszünet. 

Breakable,  adj.  töredékem/. 

Break'age,  s.  kárbatudás  (el- 
tart holmiért/:  leengedés. 

Break 'er ,  g.  törő  ,  jégtörő : 
lovász,  idomár ;  hullámtörő 
aát. 

Break'fast  (—feszt),  s.  fölös- 
tök, reggeli;  v.  n.  regge- 
li.:m     fúlcSÜ hllll 

Breast  (breszt),  .5.  mell ;  emlő, 
csecs:  kebel:  szív;  hajó- 
oldal:  v.  a.  szembe  állani 
vkivel;  —  high, adj.  szügy ig 
érő ;  —  plate  ,  s.  mell  vas: 
— work,  s.  mellvéd. 

Breasted,  adj.  melles ;  broad 
— ,  adj.  széles  mellű. 

Breath  (breth),  s.  lehelet,  lé- 
lekzet :  szellő :  I  am  out  of 
— ,  nem  tudok  lélekzeni  : 
to  let  a  horse  take  — ,  a 
lovat  kifuvatni,  to the  last 
— ,  utolsó  leheletig. 

Breathe  ibríth),  v.  n.  lélek- 
zeni, lehelni,  lélekzetet  ven- 
ni:  as  long  as  I  — ,  míg 
csak  lélekzem,  míg  élek : 
to  —  after  something,  vá- 
gyakozni vmire  :  — ,  v.  a. 
lehelni:  to  —  a  pure  air, 
tiszta  levegőt  szívni ;  to  — 


Breathing 

vengeance,  boszút  forralni; 
to  —  one*s  last,  lelkét  ki- 
adni. 

Breath'ing,  s.  lehelés,  lélek- 
zés. 

Breathless  (brethlesz),  adj. 
lélekszakadt;  halálcsendes. 

Bred  (bred),  part,  and  adj. 
nemzett,  nevelt  :  beleoltott, 
beniermett,  vele  született; 
thorough  — ,  adj.  telivér. 

Breech  (bríts),  s.  hátulsó 
rész,  far. 

Breeches,  s.pl.  nadrág;  there 
is  no  thriving,  where  the 
wife  wears  the  breeches, 
roszulfoly  a  dolog,  hol  az 
asszony  viseli  a  gatyát. 

Breed  (hríd),  v.  a.  and  a.  irr. 
(bred,  bred),  nemzeni; 
szülni;  fiadzani;  költeni, 
kikölteni ;  tenyészni,  te- 
nyészteni; fajzani ;  ne- 
velni, felnevelni,  képezni ; 
keletkezni ,  származni;  to 
—  teeth,  fogadzami;  to — 
cattle,  marhát  tenyészteni; 
to  —  discord,  viszálkodást 
okozni ;  to  —  worms,  meg- 
fér, esedni :  she  was  breed- 
ing at  that  time ,  akkor 
teherben  járt :  he  was  bred 
a  scholar,  öt  iskoláztatták. 

Breed,-?.  iaj  t-iizai  f.ltes; 
származás,  nemzetség. 

Breeder,  s.  nemző ;  tenyésztő; 
nevelő;  she  is  a  good—, 
sok  gyermeket  szül. 

Breeding,*,  nemzés;  tenyész- 
tés;  nevelés,  oktatás;  a 
man  of  good  — ,  müveit, 
udvarias  ember. 

Breeze  (bríz),8.  szellő:  —less, 
adj.  szélcsendé-. 

Breezy,  adj.  szellős. 

Brerne  (brírn),  adj.  szigorú; 
kegyetlen. 

Brethren  (bredh'ien),  s.  pl. 
atyának,  testvérek  'bibi.). 

Brevet  (bri'vet),  s.  kinevező- 
levél. 

Breviary  (brí'viéri),  s.  zsolos- 
máskönyv;  rom.  kath.  pa- 
pok imakönyve :  kivonat. 

Breviate,  v.  Abbreviate. 

Brevity  (brev'iti),  s.  rövid- 
ség. 

Brew  (bru),  v.  a.  sert  főzni; 

42 


Brief 

vegyíteni ;  to  —  wine,  bort 
h amisít ni :    —  ,    g.     • 
főzet;  —age,  6.  főzet ;  ve- 
gyitek, ital;  — er,  8.  ser- 
főző; — ery,  -s.  serfőzőhíz. 

Briar,  s.  v.  Brier. 

Bribable  (breib'ébl),  adj.  meg- 
vesztegethető. 

Bribe  (breib),  s.  vesztegető 
ajándék ;  — ,  v.  a.  megvesz- 
tegetni. 

Brib'er,  s.  megvesztegető. 

Brib'ery,  g,  megvesztegetés. 

Brick  (brikkh  g.  tégla;  szi- 
lárd 'elemű  jiu  ;  a  —  loaf, 
téglaalaku  kenyér;  —hat, 
s.  tégladarab  ;  —  bur- 
ner, g,  téglaégető  ;  —  clay, 
s.  vályogföld,  vastartalmú 
agyagföld;  —  dust,  s. 
téglapor;  —  earth,  .s.  vá- 
lyogmór; —  kiln,  s.  tégla- 
égető kemencze ;  —  layer. 
s.  kőműves:  —  work,  g. 
téglafal,  téglamii :  —,  v.  n. 
téglával  építeni,  téglafalat 
rakni.  [kény. 

Brickie   (brikTd),   .s.    t 

Bridal  (brei'dél),  adj.  me- 
nyekzöi ;  s.  menyékzö,  nász; 

—  song ,  -s.  nászdal ;  — 
dress ,  s.  nászruha .  — 
wreath,  s.  menyasszonyi 
koszorú. 

Bride(breid),  .s.  menyasszony: 
—bed,  g.  menyegzői  ágy  : 
— cake,  s.  nászkalács;  — 
groom ,  s.  vőlegény :  — 
maid,  g.  nászoló  leány  : 
— man,  s.  vőfély  :  —  warn, 
.?.  nászajándék. 

Bridewell  (breid'well),  s.  fé- 
ny itöház  Londonban. 

Bridge  (brids),  s.  híd;  he- 
gedünyereg ;  draw  — .  s. 
csapóhid;  flying—.  *.  rep  i- 
lőhíd  :  —,  v.a.  hidat  ép'üni; 
to  —  over,  áthidalni. 

Bridle  (brei'dl),  s.  kantár, 
kötőfék;  v.  a.  felkantá- 
rozni;    megzabolázni      t  1 

—  one's  passions,  - 
delmeit  féken  tartani:  — 
v.  n.    fenhordani   a  fejét : 
pöffeszkedni. 

Brief  (bríf),  s.  pervázolat,  fo- 
galmazvány ;  — ness,  s.  rö 
vidség. 


Brier 

Brier  (brei'er),  s.  tövis-bokor; 
szeder-cserje  :  sweet  — ,  s. 
vadrozsa,  borrózsa  ;  wild 
— ,  s.  szarJtatövis,  csipke- 
fózsabokor. 

Brig  (brigg) ,  s.  kétárboezos 
tengeri  liajő. 

Brigade  (briged'),  s.  dandár, 
sereg-osztály. 

Brigadier  (brigédír*),  s.  dan- 
dám  ok,  osztály  vezér. 

Brigand  (brig'génd),  s.  úton- 
álló, rabló :  —age,  s.  úton- 
állás, rablás. 

Brigandine  (brig'endein),  s. 
vért-ing,  aczél-ing. 

Brigantine  (brig'géntein),  s. 
kétárboezos  hajó. 

Bright  (breit),  adj.  fényes, 
világos,  ragyogó  :  a  —  star, 
tündöklő  csillag ;  thorough 
— ,  átlátszó ;  she  has  the 
brightest  eyes,  neki  a  leg- 
szebb szeme  van;  it  is — , 
Világos  nappal  ran. 

Brighten,  v.  a.  kifényesítni; 
felderítni ;  v.  n.  fényesed- 
ia féldí ;  i:'n;  1  :>  il&go- 
sodni  j  felvidulni;  his  face 
brightened  up,  derült  az 
are:a. 

Bright'ness,  s.  fény,  világos- 
ság; the  —  of  his  parts, 
fén>ie<  észtehetségei. 

Brilliancy  (brüTiénszi)  s.  ra- 
gyogás,   csillogás,    fény, 

csillám. 

Btül'iant,  s.  brilliántkő;  adj. 
ragyogó;  csillámló, fényes; 
— ly,  adv.  fénynyel,  fénye- 
sen, csillogva  ,  ragyogva  : 
•— ness,  8.  ragyogó  fény  : 
csillogás. 

Brim  (brimm),  8.  szél ;  ka- 
rima :  párkány  ■  to  rill  up 
a  glass  to  the  — ,  az  üve- 
gei esordtdtig  megtölteni ; 
the  —  of  a  hat,  kalapszél, 
kalapkarima  ;  — ,  v.  a.  ka- 
rimázni; megtölteni  csor- 
dultig. 

Brimless,  adj.  karimátlan, 
széletlen. 

Brim'ful,  adj.  csordultig  téli, 
telided  teli ;  —ness,  s.  túl- 
teliség. 

Brim'stone  (brim'sztonj ,  s. 
kén,  l 


Brimstony 

Brimstony,rt(7/.  kéntartalmú. 

Brinded  (brind'ed),  adj.  csí- 
kos, gerezdéit ;  tarka. 

Brindle  (— dl),  s.  tarka  ;  —  d, 
adj.  tarka. 

Brine  (brein),  s.  sóié :  fate. 
ért.)  köny,  köny-özön;  ten- 
gervíz, tenner:  v.  a.  sólébe 
tenni,  besózni. 

Bring  (bring) ,  v.  a.  irr. 
(brought  [braat]  .brought), 
hozni,  vinni :  —  me  my 
slippers,  hozd  ide  papu- 
csaimat; to  —  to  light, 
napfényre  Iiözni;  to  —  to 
perfection ,  tökéletesitni  ; 
to  —  word,  választ,  felele- 
tet, hírt  hozni;  to  — an 
action  against  one ,  pert 
indítani  vki  ellen:  to  — 
fruits,  gyümölcsözni;  to  — 
one  to  reason,  vkit  eszére 
terítni;  to  —  one  to  po- 
verty, vkit  koldusbotra  jut- 
tatni :  to  —  about,  létre- 
hozni, kieszközölni;  to  — 
away,  elvinni,  elhordani: 
to  —  forth,  világra  hozni, 
teremteni,  teremni,  szülni, 
alkotni:  előhozni;  to  — 
forth  a  child,  gyermeket 
szülni;  to  —  forth  young 
ones,  elleni, fiadzani,  köly- 
kezni;  to  —  forth  a  priso- 
ner, foglyot  a  törvényszék 
elibe  állítani  ;  to  —  in  ar- 
guments, okokat  félhor- 
dani; to  —  off,  elvinni, 
elhordani,  eltakarítni; fel- 
szabadítni;  eloldani;  to— 
out,  kihozni;  kivenni;  ki- 
hirlelni ;  felfedezni;  to  — 
out  a  story,  mesét  koholni; 
to  —  up,  fel  lm:  a  i :  felne- 
velni. 

Bring'er,  s.  hozó. 

Brinish  (brein'is),  adj.  sós, 

SaVOS. 
Brink  (brinnk), S.gzéZ  :part.: 

—  of  a  precipice,  öwény 
széle. 

(breiz),  s.  ugarföld. 
Brisk  (briszk),  adj.  vi%  g 
élénk,  tevékeny :   v.  a.  to 

—  up,  felbátorítni,  felvi- 

d.m.in:      1  t/flSClííll    !  I   h- 

kitni :     in  ss,  g,  vii 
ság :  tevékenység. 

43 


Broken 

Brisk'et,  s.  marhaszegy. 

Bristle  (bríszl),  s.  serte;  v.a. 
felborzazni  |  haját ) :  meg- 
settézni  (mint  varga  a 
szurkos  fonalat  i:  v.  n.  ber- 
zenkedni, felborzadni;  el- 
iszonyodni :  ronakodui:  fu- 
valkodni. 

Bristly  (briszli),  adj.  sertés, 
borzas. 

Brittle  (brit'tl),  adj.  mereven, 
törős,  töredékem)  :  —ness, 
s.  merevenség,  töredékeny- 
ség. 

Broach  (broots),  v.  a.  meg- 
nyársalni, nyétrra  húzni 
i  húst);  megcsapolni,csapra 
remi,  megkezdene  hordói  ,• 
kiterjeszteni :  s.  nyárs  ,■  or- 
só :  posztóczövek  :  boglár  ; 
fogasz;  — er,  s.  csapfúró; 
nyárs. 

Broad  (braad),  adj.  széles ; 
t&tyís  merii  ni  —  da- 
light,  vUágos  nappal;'-?- 
axe,  s.  bárd;  —  brimmed, 
adj.  szé!e<  karimájú:  — 
side,  .•;.  a  hadihajó  üteg- 
oldala;  hajóoldal;  —stone, 

••>'.  n:  gqSi  ■  ■','/  it     —  W   se  .'.'<// 

.   éltében. 

Broad'en,  v.  n.  szélesedni. 

Broad'ness,  s.  szélesség;  da- 
rabosság, daraboskodás. 

Brocade  (brokéd'),  s.  arany- 
v.  ezüstvirágu  szövet. 

Brock  (brakk),  s.  borz. 

Brogue  [brog),8.  az  Irhonban 
használatban  lévő  sólya; 
he  speaks  irisli  — ,  töri  a: 
angol  szót  mint  a:  irföl- 
diek. 

Broider  (braid'Sr),  v.  a.  —  v. 
to  Embroider. 

Broil  (brail),  s,  lárma,  vita, 
zenebona  ;  v.  a.  sütni,  rán- 
tani,pörkölni  :  r.  u.  p 
lődni,  sülni. 

Brokage  (broTiéds),  s.  tö 
kedés. 

Broke   (brok),   v.  n.   t, 
kedni,  alkuszkodwi;  — r,  s. 
hajlu'i ■_,  alkusz,  !■">.  iér, sza- 
tócs. 

Broken  (broo'kn),  part,  and 
adj.  törött  ;  bukott  ;  ■ 
kadi :  görbe  ;  hasadó 
speaks  English  .    töri 


Brokerage 


Brnsh 


Bull 


ax  angol  szót ;  he  died  of 
a  —  heart,  bujában  halt 
•a,  g :  —  winded,  adj.  szűk 
lélekzetü,  fuladoző. 
Brokerage  (bro'keréds),  s.  al- 

kuszdij. 
Brokery,  v.  Brokage. 
Bronze  (bronz),  s.  barna  réz. 
Brooch   (broots),   s.   drága- 
szer;    drágakő;     ékszer; 
boglár,  melltil  •  fogast  :  v. 
a.  drágaszerrel  ékesítni. 
Brood  (brúd),  g.  kotlás,  köl- 
tés :    madárnak  ;    ivadék  ; 
sereg,  falka  :  v.  n.  kotlani, 
ül  ni  i  tojáson  i:  v.  u.  kitöl- 
teni :  — y,  adj.  kotlős. 
Brook  (bruk),   v.  a.  eltűrni, 

elszenvedni,  elviselni. 
Brook,  s.  patak. 
Broom  (brum),  s.  seprő;  to 
hang  out  the  — ,  szalma- 
özvegynek lenni ;  —  stick, 
-•.  seprőnyél. 
Broth   (bráth),  .?.   lé,   leves; 
mutton  — ,  g.  birkahúsleves. 
Broth'el,  s.  bordély. 
Brother  (bradh'er),  s.  fivér, 
testvér ;  —Íj,  adj.  testvéri, 
testvéries ;  —  hood,  s.  test- 
véridet, társulat. 
Brother-in-law,  g.  sógor. 
Brought  (braat), part.  hozott, 

rávett,  megindított. 
Brow   (brau),  s.   szemöldök; 
homlok ;  v.  a.  kerüni;  sze- 
gélyezhi. 
Brow'less,  adj.  szemtelen. 
Brow-heat,  v.    a.  daezosan, 

ránézni ;    neki  ripakodni. 
Brown  (bráun),  adj.  barna; 

— ish,  adj.  barnás. 
Browse  (bráusz),  s.  sarjadék, 
hajtás,  lomb ;   v.  a.  leenni 
i  a  fiatal  hajtásokat ) ;  le- 
gelni, enni,  legelészni. 
Bruise   (brúsz) ,    s.   sérülés, 
repedek,    bőrpállás  ;   ütés, 
törés;     zúzott    seb;     v.    a. 
törni,     zúzni,    szétzúzni, 
megsebesítni ;    to  —    salt, 
sőt  törni. 
Bruit  (brut),  s.  lárma  (n.  h.); 
hir,  szászele;  v.  a.  (about) 
h i tesztelni,  elhíresztelni. 
Brunt  (bránt),  s.  megütközés, 
roham;    zökkenés,    lökés: 
-.  ecsapás  ereje  ;  the  —  of 


war,  íí  harcz  dühe,  a  harcz 

lie  ve. 
Brush  (brass),  s.    kefe;   pa- 
macs, ecset;  <  átv.  ért.  )fark 
(mókusé,  nyeste) ;  rátáma- 
dás, villongás. 
Brush,  v.   a.  kefélni  -el,  -ki ; 
megkefélni ;  megpamacsol- 
ni ;    v.   n.   korholódul;  el- 
sietni. 
Brush-maker,  s.  kefekötő. 
Brush'ment ,   .s.    cserje  ,   bo- 

kor. 
Brush'wood  ,  s.  rőzse,  ág-bog. 
Brustle  (brász'szl),  v.  n.  su- 
hogni <  mint  a  selyemruha ); 
sustorogni ;  ropogni. 
Brutal  (bru'tél),  adj. baromi, 
embertelen,   durva;  —  'ity, 
x.  embertelenség,  botorság, 
durvaság;  —ize,   v.  a.  and 
n.  elharomítni ,elbaromúlni . 
Brute  (brút), s. barom;  — ness, 
x.   baromiság;  oktalanság. 
Brutish   (bru'tis),  adj.    vad, 
embertelen;  baromi;  —ness, 
s.    vadság,    embertelenség ; 
baromiság. 
Bubble  (báb'bl) ,  s.   vizbubo- 
rék  ;  álcsillám  ;  altatás  ;  v. 
n.  buborékolni;  to  —  up, 
felbuzogni,    felforrni:  pe- 
zsegni,  habzani;  —,  v.  a. 
áltatni. 
Bub'bler,  s.  ámitá,  csaló. 
Bub'by,  s.  emlő. 
Bubo(bju'bo),    s.  lágyékdob. 
Bucanier     (bákénír'),  g.  ka- 
lóz; v.  n.  kalázkodni. 
Buck  (bkck),  s.  özbak ;   kecs- 
kebak;   dámgíni ;    lug;   — 
skin,  s.  bakbőr;  —thorn, 
g.  varju-tövis  benge ;  — ,  v. 
n.  bakzani;   — ,  v.  a.   lu- 
go.ui,  szapulni. 
Buck-a-boo  (— é-bú),  .?.  mu- 
mus, ijesztő,  farkassá  vált 
ember. 
Bucket  (bákk'et),  g. vizvödör. 
Buck'ish,  adj.  buja. 
Buckle    (bák'kl),   g.    kapocs, 
csat;    v.   a.    összecsatolni, 
becsatolni,  peczkelni. 
Buck'ler,  s.  paizs,  hátvért. 
Bud  (bád),  s.  bimbó;   rügy; 
v.  n.  bimbózni;  v.  a.  szem- 
zeni, oltani  (fát);  '—ding, 
s.  bimbózás;  oltói. 

44 


Buddie  (bád'dl),  íj.  íí.  erezet 

mosni.  , 
Budge  (bads),  g.  báránybőr; 

v.  n.  mozogni,  mozdulni. 
Budget  (báds'et),  .-•.  erszény, 

zacskó;   pénzügyi  állapot; 

költségvetés. 

Buff  (barf),  g.   bival;   hival- 
bőr;  bőrsárga  szín;  v.  a. 
döfni,  ütni. 
Buffalo  (báí'félo),  g.  bival. 
Buffet  (bkf  fett),  s.  pohárszék. 
Buffet  (bál'íittl,  í'.  a.piifulni, 
pufogatni,  megöklözni;  v.n. 
öklészkedni;    s.    öklészke- 
dés;  öklözés,  puffanás  ;—eiT 
s.  verekedő,  öklész. 
Buffle  (báffl),  v.  n.  hüledezni, 
zavarban   lenni ;    s.    bival. 
Buffoon  (báffún),  s.  bohóc z  ; 
— ery,  g.  bohóskodás;  — ,  v. 
n.  bohóskodni. 
Bug  (bágg),  x.  büdös  féreg, 
poloska;  agyrém;   —bear, 
s.  mumus,  ijesztő. 
Bug'ger,    v.    n.    buzprálni; 
— er ,  s.  buzoráló,  fiú-fer- 
tőztetö. 
Bug'gy,  adj.  poloskás. 
Bugle  (bjú'gl),  g.  üvegburány, 
üvegkláris ;  —  horn,  .s.  va- 
dászkürt. 
Build  (bild),  v.  a.  and  n.  irr. 
(built     [büt],  built),   épí- 
teni;  építészkedni;   to  — 
castles  in  the  air,  várakat 
építeni  a  levegőbe  ;  —  er,  s. 
építő ;  —ing,  g.  épület. 
Bui  (bál),  s.féhzegúszó(hal). 
Bulb  (bálb),  s.  virághagyma. 
Bulbous(bálb'ász),(Zí7y.  hagy- 
ma.: ;  u   ;    ni/ ;  bot  /u 
Bulchin    (bált'sin),    s.    bika- 
Bulk  (bálk),  s.  tömeg;  zöm; 
egész,  általány  ;  hajóteher; 
—   of  the  people ,  néptö- 
meg. 
Bulky  (bálk'i),  adj.  tömeges, 
dúzöc  p  fiidt;  tsmsr    "it/i/ 
Bull    (buli),  s.   csordabika; 
páparendelet ;  irish  — .  esz- 
szeférhetlen  fogalmak  ösz- 
szekapcsolása ;     to     make 
bulls,  fonákul  beszélni ;  — 
calf,  s.  bikaborju ;  —  dog, 
s.  szélindek;   —  weed,   s. 
vasvirág. 


Bullet 

Bullet  (báll'it),  s. puskagolyó, 
ágyúgolyó^ 

Bulletin  (bállitin),  s.  napi 
/.  levies. 

Bullion  (baü'ján)  ,  s.  rúd- 
arany,  rúd-ezüst. 

Bullock  (buU'ak),  s.  tinó,  tu- 
lok. 

Bully  (bul'li),  s.  veszekedő, 
vasgyúró;  v.  a.  letorkolni, 
lekiáltozni  {  vkit  I  ;  v.  n. 
lármázni,  dühösködni. 

Bulwark  (bul'wárk),  s.  bás- 
tyafok,  védfal :  v.  a.  kö- 
rülbástyázni, erősítni. 

Burn  (bám),  s.far,  segg;  v. 
n.  zajt  ütni. 

Bninkin  (bámTrin),  s. pimasz, 
kamasz,  goromba  ember. 

Bump  (bamp),s.  ütés  ;  gümő; 
nádi  gém  kiáltása. 

Bumper  (bám'per),  s.  teli 
kupit,  teli  kancsó. 

Bumpkin,  v.  Bumkin. 

Bun  (lián), -s.  hódol;:  cross- 
— ,a.  keresztes  bodak,  nagy- 
pénteki, hotlak. 

Bunch  (bants),  s.  köteg,  cso- 
mag;— of  hair,  csömbök, 
hajfürt;  —  of  feathers, 
tollbokréta  ;  —  of  grapes, 
szili  '  i  ■  —  r.  n.  megpú 
posodni  :  kinőni ;  kinyúlni; 
duzgadozni. 

Bunch  y,  adj.  púpos,  szőlő- 
fürtalaku. 

Bundle(bán'dl),  s.  csomó,  kö- 
tet :  nyaláb  :  tekercs  :  —of 
paper,  két  rizma  v.  éflkoncz 
papiros. 

Bundle,, v.  o.  csomóba  kötni. 

Bung  (bang),  8.  dugasz, szád- 
lőfa  :  —  hole,  •-'.  szá  '.  h  '/■- 
dószáj. 

Bung.   v.  it.   beszádolni,   be- 

dugaszolni. 
1       .  le  (bán'gl),  v.  n.  elkon- 
tározni,  elhányni,  elronta- 
ni; v.  n.  kontárkodni;  — r, 
.-.-.  kontár. 
ling,  ".  koni 
Bonn,  v.   Bon. 
I'.iint   (bánt),  s.   vitorla   da- 
gadtsága  :  v.  n.  dagadni ; 
■  dőnö. 
i  (boi),  s.  uszány  ;  h<>r- 

gonyjegy  :  v.  n.  úszni,  in- 
ni mint  o  parafa; 


Buoyancy 

o  felszínen  maradni  ;  v.  a. 
úszóvá  tenni,  uszolyozni; 
he  is  buoyed  up  with  ho- 
pes, öt  a  remény  tartja 
fenn. 

Buoyancy  (boi'énszi),  s.  úszó 
erő  (átv.  ért. )  .-  virgoncz- 
ság  :  —  of  spirit,  élénk  ész, 
vidám  lélek. 

Buoy'ant,  adj.  könnyen  úszó 
(átv.ért.  i:  virgoncz,  <  lénk, 
villám. 

Buoy'anthss,  adj.  feneketlen. 

Burden  (bár'den)",  s.  teher, 
súly,  nyomás;  a  beast  of  — , 
teherhordó  hamm  ;  the  — 
of  a  ship,  hajóteher,  ha- 
jórakomány; life  is  a  - 
to  every  noble  mind,  min- 
den nemes  lélek  tehernek 
tekinti  a:  élete!  :  — ,  V.  a. 
terhelni,  megterhelni,  nyo- 
masztani. 

Bur'densome,  adj.  terhes, 
súlyos,  nyomasztó. 

Burdock  (bar'dakk),  s.  boj- 
torján, lapu. 

Bureau  (bju'ro),  s.  íróasztal, 
írószoba. 

Burg   (bárg),   s.   mezővárosi 

—  age,  8.  polgári  hűbér. 
Burganet   (báVgénet),  s.  ro- 
hamsisak. 

Bur'geois  (— dsaisz),  s.  pol- 
gár :  borgiszbetü. 

Bur'gess  (-— dzsesz),  s.  vá- 
lasztó polgár;  választott 
polgár  !  képviselő). 

Burgher  (barg'er),  s.  polgár. 

Burgh'master,  v.  Burgomas- 
ter.       „  tolvaj. 

Burglar  (bárg'lér),  •-•.  háztörő, 

Burglary,  s.  éjjeli  Jiázbetö- 
rés,  háztörési  tolvajság. 

Burgomaster,  8.  polgármes- 
ter. 

Bur/grave,  ■•>•.  várg 

Burial  (ber'riél),  8.  temetés; 

—  place,        ground,  s.  te- 
mető, czinterem. 

Burlesk  (barleszk),  s.   torz- 
bohózat ;  adj.  torzbolió  ;  r. 
a.  bohóká  a  a.  fui  •  -• 
itilni :  gúnymajmolni. 

Burles'ker,  s,  torzbohócz. 

Burlesque,  v.  Burlesk. 

Burly  (bar'li),  adj.  vastag, 
tömött,  felpuffadt, 

45 


Bnshy 

Burn  (born,  bárn),  v.  a.  and 
n.  reg.  ami  irr.  (burnt 
[börnt]  ,  burnt) ,  égetni, 
megégetni ;  égni ;  the  coals 

won't  — ,    nem    injiii   men  o 

kőszén  :  to  -  ;i  candle, 
gyertyát  égetni  :  to  — 
wood,  ját  égetni;  to  — 
brick,  tétllát  éltetni  :  to  — 
out,  elégni ;  a  burnt  child 
dreads  tin-  fire,  kint  /  a 
kása  megégette  száját,  más- 
kor tarkáját  is  megfúja. 

Burn'ing,  adj.  égő,  égető;  s. 
égés,  égetés;  —  glass,  s. 
gyúlencse,  gyujtóüveg. 

Burnish  (börn'is),  V.  a.  pálr 
lérozni,  sikárolni,  csiszá- 
rolni,  svmázni;  — er,s. pal- 
lérozó; simázó fog, sikár  fog. 

Burr  (bár),,  s.fülczimpa. 

Burrock  (báVrakk),  .-■.  töltés, 
folyamgát. 

Burrow  (bár'ro),  s.  tengeri 
nyúl  lyuka :  v.  a.  tárni, 
turkálni.. 

Bursar  (bár'szer),  .-•.  szánu 
tartó,  egyetemi  pénztár- 
nok (Angliában  ■  ;  alapít- 
ványi  díjt  húzó  egyetemi 
tanuló  i  Skóthonban  l. 

Burse  (börsz),  s.tőzsdi . 

Burst  (bőrszíj  bárszt),  v.  n. 
irr.  (V)urst,  burst),  szétre- 
pedni Jelpattanni  jakadni; 
to  —  with  laughing,  meg- 
szakadni nevettében  ;  to  -- 
into  laughter,  to  —  out 
laughing,  hahotára  /akad- 
ni :  -  -,  v.  a.  felrepeszteni ; 
— ,  .v.  fakadd* ;  repedek  , 
hasadék.  [dás. 

Burst'enness,  s.  seri?,  szaka- 

Burthen,  v.  Burden 

Bury  (ber/ri),  v.  ".  eltemetni, 
elásni. 

Burying-place,  s.  czinterem, 
t<  mető. 

Bush    (bus),   x.   bokor;    lut- 
raszt  ;  tincs  ;  czégéi 
of  hair,  egy  tincs  ha 
ranger,  s.  haraszti  zsivány; 
id  wine  ueeds  no  —,jó 
bornak  n  \ér. 

Bush'el,  >'.  mérő. 

Bush'ment,  s.  hai 

Bush'y,  adj.  bokros,  harasz- 
tos. 


Bnsied 

Busied  (biz'zid),  part,  elfog- 
lalt, fürge. 

Busily  (biz'sui),  adv.  siirgel- 
meskedve,  sörögve  forogva. 
Q<  >s  (biz'nesz),  s.  üzlet; 
foglalkozás;  ügy,  dolog; 
alku  :  kereskedelem  ;  he 
has  a  —  of  his  own,  neki 
saját  üzlete  van  :  —is  very 
slack  now,  pangás  van  a 
kereskedelemben ;  what  — 
had  he  to  come  here  ?  m  i- 
nek  jött  ide  '  I  wish  1  could 
artange  this  — ,  bár  csak 
eldönthetném  ez  ügyet : 
that  is  110  —  of  rniiie,  az 
nem  a:  én  dolgom  :  that  is 
your—,  a:  az  ön  dolga; 
I  will  make  it  my  — ,  le  ■: 
rá  (/ondóin  ;  to  do  one's  — , 
szükséget  végezni. 

Busk(bászk),  s.   vállsuháng. 

Busket,  s.  bokor,  haraszt, 
sövény. 

Buskins  (bász'kinszh  s.  pl. 
rövid  szánt  csizma,  topán, 
szekernye. 

Buss  (bászsz),  s.  csak. 

Bust(bászt),  s.  mellszobor; 
máglya.. 

Bustle  (bász'szl),.s.  zaj,  lár- 
ma, tolongás;  sietség;  v.n. 
tolongani;  sürgelődni,  sü- 
rögni forogni. 

Busy  (biz'zi),  adj.  elfoglalt, 
m  u  n  kás,  szorgalmas, fii  rge : 
he  is  very  — ,  igen  sok 
dolga  ran;  to  be  —  at 
work,  hozzálátni  a  mun- 
kához; —,  r.  a.foglalkod- 
tatni ;  to  —  one's  self  about 
a  thing,  rajta  lenni. 

But  (bát),  conj.  and  adv.  de, 
hanem  ;  csak,  csupán,egye- 
dül;  kivévén;  kivül;  not 
you,  but  your  father,  nem 
Ön,  hanem  a :  atyja  :  I  have 
but  one  child,  csak  egy 
gyermekem  van;  I  don't 
doubt  but  .  . ,  nem  kétlem, 
hogy  .  .  ;  but  for  his  suf- 
ferings.esfl k  ne  szt  n  vedne;& 
man  of  anything  but  good 
repute,  nem  jó  hírben  állá 
férfiú;  but  for  you, I  should 
not  be  alive  any  more, 
csdk  :nnel.  I  ■■:■-  nh  _  urn 
hogy   még   élek ;   the  last 


But  

but  one,  utolsó  előtti :  all 
but  he,  öt  kivéve  mind- 
nyájan ;  nobody  but  he, 
kívüle  senki:  you  cannot 
but  know,  tudnotok  kell : 
it  is  not  impossible  but  I 
shall  come  too,  meglehet, 
hogy  ■  it  is  slj  .-,■■■■/.  he  ar- 
rived but  now,  épen  must 
érkezett ;  good  heavens, 
but  she  is  handsome  !  In- 
tenem, heh  szép  ! 

But  (bát),  >.  határ,  vég;  v.n. 
v.  to  Abut. 

Butcher  (butfslír),  s.  mészá- 
ros ;  v.  a.  leölni,  mészá- 
rolni; — y,  s.  mészárszék; 
mészárlás ;  — ly,  adj.  vé- 
rengző, key  y  étlen. 

Butler  (bát'ler) ,  s.  pinoze- 
mester  ;  —age,  s.  boradó. 

Butt  fbátt),  8.  czél ;  tárcsa  ; 
It  ;<l  I  ■!::;  '  ilencz  a1  is 
hordó;  —end,  s.  puska- 
agy  ;  — ,  v.  a.  türkölni  ;  — , 
v.  n.  türkölödzeni. 

Butter  (bat'ter),  s.  vaj;  v.  a. 
megvajazni;  köpülni;  — fly, 
s.  hpke,  pillantja  ;  —  milk, 
s.  irá  :  —  tub,  8.  köpül ;  —  y, 
adj.  vajas. 

Buttock  (bát'takk) ,  s.  far, 
segpofa  ;  the  buttocks  of  a 
horse,  Iá  keresztcsontja. 

Button  (bát'tn) ,  s.  gomb ; 
bimbói  —  hole,  s.  gomb- 
lyuk.       .  [oszlop. 

Buttress  (bát'tresz), .?.  gyám- 

Butyraeeous  (bátiré'sász  ), 
adj.  vajas,  vajszerű,  vaj- 
nemit. 

Buxom  (bák'szám),  adj.  tes- 
tes, kecses,  vágyébresztő; 
piros-pozsgás ,  eleven,  vi- 
dor: engedékeny,  készsé- 
ges ;  — ness,  s.  készség,  en- 
gedékenység; elevenség,  vi- 
dorság,  csintalanság. 

Buy  (báj),  ».  a.  irr.  (bought 
[baot] ,  bought),  venni,  vá- 
sárolni;  to  —  upon  trust, 
hitelre  (v.  hitelbe/  venni ; 
to  —  in,  visszavásárolni ; 
to  —  off,  megvesztegetni; 
— ,  v.  n.  megalkudni ;  — er, 
s.  vevő,  vásárlá. 

Buzz  (bázz),  v.  n.  aongani, 
bongani ;  zümmögni,  sut- 
46 


Byinterest 

toyni ;  v.  a.  besúgni,  sug- 
dogálni,  sugdogálva  <lltir- 
lelni ;  s.  susogás,  snydosás. 

Buzzard  (báz'zórd),  adj.  ok- 
talan ;  s.  ölyü .  egerésző 
kánya  ;  oktondi. 

Buzzer,  s.  hirsugó. 

By  (bei),  prp.  -nál,  -nél,  mel- 
lett; -tói,  -tői,  által;  -val, 
-vei;  -hál,  -bői;  -nál,  -nél 
fogva  ;  -ra,  -re  ;  -ként ;  adv. 
közel ;  n  ■  llesleg  :  jeleimen; 
külön,  félre;  I  used  to 
read  by  candle  -  light , 
gyertyánál  olvasni  szok- 
tam ;  to  be  deceived  by 
appearances,  a  külszíntől 
megcsalatni;  by  dint  of 
perseverance,  állhat  atos- 
ság  által;  by  virtue  of  my 
office,  hivatalomnál  fogva; 
by  force,  erővel,  erőszak- 
kal; by  all  means,  minden 
est  tre  ;  by  no  means,  sem- 
miképen nem;  by  chance, 
történetesen  ,  történetből; 
side  by  side,  egymásmel- 
leit ;  to  put  a  thing  by  it- 
self, vmit  elkülöniözni ;  by 
the  pound ,  fontonként, 
fontszámra;  one  by  one, 
egyenként;  by  far,  sokkal; 
by  far  better,  sokkal  jobb  ; 
by  far  not,  koránsem ;  by 
far  not  so  good,  koránsem 
oly  já  ;  to  be  by  one's  self, 
mayában  lenni  egyedül ;  to 
live  by  one's  seíf.  önálló- 
iny  élni ;  by  this  time  he 
ought  to  be  here ,  most 
már  itt  kellene  lennie;  by 
that  time,  akkor,  akko- 
rára ,  akkorio ;  he  lives 
close  by  the  church,  igen 
közel  lakik  a  templomhoz ; 
by  laud  aud  by  water,  vi- 
zén szárazon ;  by  the  bye, 
éjien  jut  eszembe:  hogy  el 
ne  felejtsem ;  a  többi  közt; 
a  mit  mondani  akaniix  :  by 
and  by,  nemsokára,  rövid, 
időn  ;  by  the  way,  mellé- 
kesen, mellesleg. 

By'-design,  s.  mellékczél.  mel- 
lékes szándék. 

By'-gone,  adj.  elmúlt. 

By'-interest,  .í.  külön  érdek  ; 
mayánérdek. 


By-street 

By'-street,  s.  mellékutcza. 

By'-word,  s.  közmondás. 

Bye  (báj),  s.  lakhely;  good 
— ,  élj  boldog/íl !  Isten  ve- 
led! 


C  (szí),  g.  a  C  betű  neve. 

Cab  (kéb),  s.  egyfogatú  bér- 
kocsi. 

Cabal  (kébél'),  g.  ármány, 
cselszövény,  fondorlat  ;  v. 
a.  ármánykodni. 

Caballer,  s,  ármányos,  ár- 
mánykodó. 

Cabaret  (keb'éret),  s.  csap- 
szék. 

Cabbage  (kébbidzs),  g,  ká- 
poszta; v.  n.  megfejesedni 
(mint  a  káposzta). 

Cabin  (kéb'bin),  s.  hajókam- 
ra ;  kunyhó;  —boy,  s.  ha- 
jósuhanez;  — ,  v.  a.  bezárni, 
•  Izárni. 

Cabinet  (kébTbinet),  s.  szek- 
rény, irószekrény,  rejtény; 
kis  magánszóba ;  miniszter- 
tanács; —  council,  8.  feje- 
delmi tanáé--:,  kormányta- 
nács; —maker,  e.  asztalos. 

Cable  (ké'bll,  g.  horgonykö- 
tél, horgonyláncz ;  tenger- 
alatti távsodrony. 

Caboose  (kébúz'j,  g.  hajó- 
konyha. 

Cabotage  (kéb'otédzs),  g.  ten- 
gerparti kereskedés. 

Cabriolet  (kéb'riolet),  g.  két- 
kerekű kocsi,  kordély. 

Cac'ao,  v.  Cocoa. 

Cacbinnation  (kékineVmi.  . 
hangos  kaczaj. 

Cackle  (kék'kll,  t  n.  kodá- 
csohni,  gágogni :  fecsegni, 
locsogni  ;  8.  kodácsolás,  gá- 
gogás :  csacsogás. 

Cacodemoii  (kékodí'man),  g, 
gonosz  szellőm. 

Cacophyony  (kékaföni),  g. 
hangzat. 

Cacuminate  (kékju'minét) , 
v.  a.  meghegyezni. 

Cadaver  (kéde'ver),  g.  holt- 
test, hulla,  tetem  ;  dög  ,• 
— ous,  adj.  górhes  ;  halott- 
szerű  ;  dögleleti   , 


Caddy 

I  Caddy  (kéd'di),  g.  théaszelen- 
cze. 

Cade  (Ked),  g,  hordó;  kád; 
v.  a.  megszeliditni. 

Cadet  (kédef),  g.  öcsé ;  ifjabb 
fiú;  had-apród. 

Cadger  (kéd'zser),  g.  kufár. 

Caducity{kédju'sziti),8.flryar- 
lóság :  hullatagság. 

Caduke  (kedjvJz?), adj. gyarló, 
hullatag ;  dülékeny,romla- 
dékony. 

Cag  (kég),  g.  hordócska. 

Cage  (kedzsl,  g.  kalitka; 
bártan;  v.  a.  kalitkába 
zárni;  bebörtönözni. 

Caliaot  (kéhoof),  g.  banda, 
csoport,  czimboraság. 

Caitif  (ké'tif),  g.  gazember. 

Cajole  (kédzBol'),  v.  a.  cziró- 
gatrri,  nyájaskodva  ráven- 
ni —i  s  i:i  slgő  sünStr- 
'  sd£  —  it  j  g.  siindsTks- 
dés. 

Cake  (kek),  g.  kalács,  lepény, 
sütemény. 

Calamitous  (kélém'itász),a<y. 
balságos,  mostoha,  szeren- 
csétlen. 

Calamity  (kélém'iti),  g.  bal- 
ság,  baleset,  csapás,  szeren- 
csétlenség. 

Calamus  (kél'émász),.s.  nád; 
kálmos. 

Calcarious  (kélke'riasz),  adj. 
meszes. 

Calceated  (kél'szieted),  adj. 
sarát  Viselő, 

Calcinate  (kél'szinet),  v.  a. 
kiégetni,  mészszé  változ- 
tatni. 

Calcina'tion,  .9.  mészszé  vál- 
toztatás. 

Calculate  (kéTkjulét),  v.  a. 
hányolni,  számítni,  felvet- 
ni :  vélni. 

Calcula'tion,  s,  hánylás,  szá- 
mítás, kiszámítás,  felvetés. 

Calcule  (kél'kjnli,  s.  hánylat, 
számítás,  tzámolás,  szám- 
vetés. 

Calculous  (kélTijulasz),  adj. 
kavicsos ,  fövenyes. 

Caldron  (kaal'dran),g.  üst. 

Calefaction  (kélifék'san),  s. 
melegítés,  hevítés. 

Calefao'tive,<  lalefac'tory.ad;. 
melegítő,  hevítő. 

a 


Callid 

Cal'efy,  v.  a.fűtni,melegítni, 
hevítni;  v.  n.  meghevülni. 

Calendar  (kél'endér),  g.  nap- 
tár. 

Calender  (kél'endér),  s.posz- 
tósotú  :  ZSÚZ  ■<>::  :  r.  a.  90- 
tulni. 

Calf  (káfj,  .•;.  borjú  ;  lábikra  : 
— s'-skin,  g,  borjúbör. 

Caliber  (k£l  il  :  1,  .  i-.<i::>  .; 
v.  golyó  átmérője. 

Calibre  (kél'ibr),  g;  emberfaj; 
minőség  ;  tartálom  •  súly  ; 
zöm. 

Calice  (kél'isz),  g.  kehely ; 
pohár. 

Calico  (kél'ikii),  g.  pamut- 
szövet. 

Calid  (kél'id),  adj.  kő,  forró, 
izzá. 

Calid'ity,  .>;.  hőség,  forróság. 

Cal:ginous(kélids'inász),ad;. 
homályos,  sötét. 

Caligraphy  (kélig'réfi),g. 
irás. 

Calk  (kaak),  u.  a.  mohozni, 
iszkábálni  |  hajót)  ;  patkó- 
kat meglu  gyt  :ni ;  —  <  r,  s. 
mohozó,  hajóiszkábáló. 
(kaal),  v.  a.  hívni,  né- 
ni; I  am  called  Jobn, 
engem  Jánosnak  hínak ; 
what  do  yen  call  tbis  in 
English?  minek  hiják  ezt 
angolul .'  call  in  that  man, 
hívja  be  azt  az  embert ;  to 

—  a  thing  to  mind,  vmire 
emlékezni :  to  —  a  thing 
in  question,  vmit  kétségbe 
hozni,  kérdésbe  remii  .•  to 

—  one  to  account,  vkitől 
számat  kérni;  to  —  one  to 
witness,  vkit  bizonyságul 
hívni;  to  —together, 
hívni;  to  —  back,  vissza- 
hi  mi .-  t  <  •  —  away,  elhívni; 
to—  up,  felhívni;  felkel- 
teni, felébreszteni ;  — ,  v. 
n.  to  —  to  one,  kiabálni 
vkihez  ;  to  —  after,  utána 
kiáltani ;  to  —  <»)  one,  vki- 
het  befordulni,  vkit  meglá- 
1  igatni ;  -,  g.  hivás  ;  hiva- 
tás ;  felszólítás :  látogatás ; 
to  give  one  a  ,  vkit  meg- 
látogatni, látogatást  tenni 
vkinél. 

Callid  (kéllid),  adj.  ravasz, 


Callidity 

furfangos;  —  ness,   g.   ra- 
vaszság, furfangosság. 

Callid'itv,  v.  Call: 

og   (kaaTing),  s.  felhí- 
vás :  hivatás,  állás. 

Callosity  (kéllaz'iti),  .--.  bőr- 
kéreg  ;  érzéketlenség. 

Callous  (kéllász),  adj.  kér- 
ges :  érzéketlen  :  —ness,  8. 
bőrkeményedés;  érzéketlen- 
ség. 

Callow  iktTlo),  adj.  kopasz, 
meztélen. 

Calm  (kám) ,  g.  szélcsend  : 
Véleknyugalom  ;  after  a 
storm  conies  a  — ,  borúra 
derű;  — ,  adj.  csendes,  nyu- 
godt;  — ly,  adv.  csendesen, 
nyugodtan ;  —ness,  s.  csen- 
desség, nyugalom  ;  indu- 
latlanság;  — ,  v.  a.  lecsen- 
desít ni,  csillapítni;  —  er,  -s. 
csendesítő,  csillapító. 

Calorific  (kelorifik) ,  adj.  mc- 
legítö. 

Calotte  ikéllat),  s.  sipka ; 
papsapka;  (épit.)  süveg, 
lull,:  sapkafa,  homlokfa. 

Caltrop  (kél'trap),  s.  vassu- 
lyom. 

Calumet  (kéll'mnet),  s.  bé- 
kepípa  (az  amerikai  indi- 
ánoknál). 

Calumniate  (kelám'niét),  v. 
a.  rágalmazni.  [záa. 

Calumnia'tion,  s.    rágalma- 

Calum'niator,  g.  rágalmazó. 

Calum'niatory,  Calumnious, 
adj.  rágalmas. 

Cal'umny,  s.  rágalom. 

Calve  (káv'i,  v.  n.  borjúzni, 
megelleni. 

Calvinism  ikel'vinizm) ,  s. 
Calvin  vallása,  Calvintan. 

Cal'vinist,  s.  kálvinista. 

Calzoons  (kélzúnsz'),  s.  pl. 
gatya. 

Cambric  (kem'brik),  g.  cam- 
brai  gyolcs,  pamutgyolcs. 

Camel  (kém'el),  s.  teve. 

Canielopard(ké-mer-lo-j)árd) 
s.  tevepárducz. 

Camerate  (kém'erét),  v.  n. 
boltozni,   ívelni. 

Camisade  (kémized') ,  Ca- 
misa'do,  s.  éji  megrohanás. 

Camomile     (kém'omeil) ,    s: 
fű,  szegfűvirág. 


Camons 

Camous  (kém'ászl.  adj.  já- 
rni. 

Camp  (kémp),  g.  tábor;  v. 
».  táborozni. 

Campaign  ikémpén'i.  8.  had- 
járat; síkság,  róna,  tér- 
ség; v.  n. hadjáratban  részt- 
venni ;  —  er,  g.  hadbanfor- 
gott katona. 

Cainpeachy-wood  (kéin-pi'- 
tsi-vúd)  ,  g.  kék/a,  ber- 
zsenfa. 

Campestral  (kém-pesztrél), 
Campestrian,  adj.  mezei, 
mezőn  termő,  vadon  termő. 

Camphor  (kém'fár),  g.  kám- 
for;  — ate,  adj.  kámfo- 
ros. 

Can  (kén),  g.  kanna,  ibrik, 
kanta. 

Can  (kén),  v.  n.  irr.  [pret. : 
could  [knd]  |,  hatni, hetni, 
tehetni,  képesnek  lenni: 
he  —  go  now,  most  mehet ; 
I  cannot  do  it,  én  azt  nem 
tehetem  :  lie  cannot  stand 
on  his  legs,  nem  birja  lá- 
bait; can  you  read?  tud 
ön  olvasni  >  could  you  1  mild 
a  house?  tudna  ön  házat 
építeni?  (prov.)  if  the 
lion's  skin  cannot,  the 
fox's  shall,  ahol  nem  elég 
a:  erő,  ott  a  mesterség  áll- 
jon elő. 

Canaille  (ké-nél'),  s.  nép  alja. 

Canal  (ké-nél'),  g.  csatorna  ; 
vízárok. 

Canaliculate  (— ik'julet),  — d, 
adj.  válás. 

Canary  (kéne'ri),  g.  a  kanári 
szigetek  egyikének  neve: 
kanári  bor ;  egg  könnyű, 
élénk  táncz  ;  —bird,  g.  Ka- 
nári madár;  — weed,  .<. 
festőzuzmó;  — ,  v.  n.  ugrán- 
dozni.  tánczolni. 

Cancel  (kén'szü,  kán'szel),  v. 
a.  körülrácsozni,  rácscsal 
bekéi  int  ;  I  lí  n  hu  vis- 
szavenni ,  megsemmisítni ; 
to —  a  debt,  vkinek  tarto- 
zását elengedni:  — , g.  ujlap 
(Carton);  —  bited,  adj.  ki- 
tartott, visszahúzott,  meg- 
szüntetett. 

Cancer  (kán'szer),  s.  rák- 
fene;  —ate,   v.  n.  élfené- 

48 


Canon 

sedni;   — oub,    adj.    few's, 
rákfekélyes. 

Candelaber  ikéndelé'ber),  s. 
koros  gyertyatartó. 

Candent  (kén'dent),  adj.  izzó 
( p.  vas). 

Candicant  (kén'diként),  adj. 
fehéres. 

Candid  (kén'did),  adj.  (fe- 
hér); őszinte,  nyiltszivű; 
— ly,  adv.  őszintén  ;  —ness, 
g.  őszit  teség. 

Candidate  (kén'didét),  g.  je- 
lelt, hivatalt  kereső. 

Candiiy  (kén'difei),  <■.  a.  fe- 
hérítni;  v.  n.  fehérülni. 

Candle  (kén'dl),  s.  gyertya  : 
—light,  g.  gyertyavilág; 
—stick  ,  g.  gyertyatartó : 
— mas,  g.  gyertyaszentelő 
boldogasszony. 

Candour  (kén'dar),  g.  őszin- 
teség, becsületesség. 

Candy  ikéu'dii,  v.  a.  beczúk- 
rozni;  sugar  — ,  g.  jégczu- 
kor. 

Cane    (ken),    g.    nádpá 
nád;  sugar  — ,  s.  czukor- 
nád;—,  v.  a.  megbotozni. 

Canescent(kéuesz'szenr 
őszülő. 

Canine  (kénéin'),  adj.  kutya 
.  .  . :  kutyanemü,  kutya- 
szer:'/. 

Canister  (kén'iszter),  g.  sze- 
lencze,  bádogszelencze. 

Canker  (kén'ker),  g,  rákfe- 
kély:  ragya  (fán);  szú; 
v.  n.  elevŐdm  (fekély,  ra- 
gya v.  szú  által  i ;  v.  a.  and 
n.  elragályozni,  rdyályo- 
s'tni :  megrozsdásodni. 

Cannabine(kén'nébein),  adj. 
kenderből  való. 

Cannibal  (kén'nibSl),  s.  em- 
berevő, emberfaló. 

Cannon  (kén'nán),  t.  ágyú  : 
—ball,  g.  ágyúgolyó; — shot, 
•5.  ágyúlövés. 

Cannonade  (kén'náned),  g. 
ágyúzás;  v.  a.  and  n. 
ágyúzni. 

Cannoneer  (kénnánír') ,  8. 
tüzér,  ágyús. 

Canoe  (kénú'),  g.  egy  fatörzs- 
ből kivágott  csanak. 

Canon  (kén'án),  g.  szabály  ; 
rendelet ;  egyházi  törvény; 


Canonization 


Capability- 


Carabine 


kanonok;  — 'ical,  adj.  egy- 
házi törvény  szerinti;  — ry, 
s.  kanonokság. 

Canonization  (kénáaiizé'san), 
s.  szentek  közé  iktatás. 

Canonize  (kén'áneiz),  v.  a. 
szentek  közé  ii;t<itni. 

Canopy  (kén'opi),  s.  tneny- 
nyezet. 

Cant  (kint),  s.  erl  les- 1 \l  - 
dés,  álbuzgalom  :  nyöször- 
gés, nyögés  :  est  vegés,  zsi- 
vány -nyelv ;  v.  n.  erköl- 
csösködni ;  szenteskedni : 
nysgm  csevsgm  lacssgnt, 
zsivány -nyelvvel  élni. 

Cant,  8.  árverés ;  v.  a.  árve- 
rezni; megfordítani  (ha- 
jót) :  adj.  rézsut. 

Can'table,  adj.  énekelhető, 
dalható. 

Canteen  (kéntín'),  s.  tábori 
kulacs,  Csutora;  tábori 
csapszék. 

Can'ter ,  s.  lassú  rá  (itatás; 
:'.    ení    '/•/■  .-./■  see)  sdö 

Cantnaridea  (kénthéYidíz), 
8.  pl.  kőrisbogarák. 

Canticle  (kén'tikl),  s.  vers- 
szak :  egyházi  ének. 

Cantle  (kén'tl),  s.  darab  ;  v. 
a.  eldarabolni. 

Cant'let,  s.  darab,  töredék. 

Canto  (kén' to),  s.  ének;fen- 
hang 

Canton  (kén'tán),  g.  kerület, 
kántori,  megye  ;  r.  a.  me- 
gyékre, kantonokra  osz- 
tani :  v.  n.  szállásolni. 

Cantonize  ( — eiz),  v.  a.  ke- 
rületekre osztani. 

Canty  (kén'ti),  adj.  vidor,  be- 
édes. 

Canvas  (kén'vész),  s.  kana- 
vász,  vitorlavást  m. 

Canvass  (kén'vészsz) ,  v.  n. 
korteskedni;  v.a.  megvizs- 
gálni; 8.  vizsgálat;  kor- 
teskedés;  — er,  8.  kutató; 
kortes,  kortt  vezér, 

Cany  (ke'ni),  adj.  ndda  . 

Canzonet  (kén'zonet),  s.  da- 
locska. 

Cap  (kép),  s.  sapka,  süveg, 
fejkötő  ;  fedő,  fedél ;  tető  ; 
—  and  Ím  11-,  csörgősipka, 
bolondsipka  :  night  — ,  s. 
hálósipka  :     -a-pie  ,   adv. 


tetőtől  talpig  ;  — paper,  g. 
boritékpapiros ;  — ,  v.  a. 
fejkötőt  kötni,  föveget  fel- 
tenni ;  felsipkázni,  befedni; 
to  —  a  pair  of  bonts,  csiz- 
mát megfejelni;  — ,  v.  n. 
föveget  leemelni,     [pesség. 

Capability  (képébü'iti),  s.  ké- 

Capable  (ke'pébl),  adj.  képes, 
fogékony ;  —  ness  ,  g.  ké- 
pesség. 

Capacity  (képész'ifei),  v.  a. 
képessé  tenni. 

Capacious  (képé'sás2),  adj. 
tágas,  téres;  — ness,  .-■•.  tá- 
gasság, téressé g. 

Capacitate  (képész'itét),  v.a. 
képesítni. 

Capacity  (képész'iti),  s.  tar- 
talom, terjedelem  ;  hennék; 
képesség  ;    minőség. 

Caparison  (képéVizan),  g.  ló- 
takaró, csótár;  v.a.  rátenni 
a  csatárt :  fólkészítni,  föl- 
szerelni. 

Cape  (kép),  s.  köpönyeggal- 
lér; köpönyegese,  burkony; 
fok,  hegyiül;;  —town,  s. 
fokváros. 

Caper  (ké'per) ,  s.  kaporna, 
kapri;  légszökés ;  v.  n. 
ugrándozni,  szökdösni. 

Capillarity  (képillér'iti)  ,  s. 
hajcsövesség. 

Capillary    (kep'üléri) ,    adj. 
li  ■  j-.  a  /  ii     —  ai  ti  :ii  a  fosj 
csövesség  ;  —  attraction,  g. 
nedvesedés  ;    —  veins ,   — 
vessel;;  g.  pl.  lii.: .-    i ..  .-  í; 
nyel;. 

Capital    (kép'itél,    kép'itl), 

:::!/      t:      f:ll  i  p:  III       halon 

tosabb  ;  fejbenjáró ;  —  let- 
ter, g.  öregbetű,  kezdőbetű; 
—    crime ,    g.    fejbenjáró 

};i;n       —      a         ■/  dl  08      t    / 

tőkepénz;  oszlop  feje  ;  —  ly, 

nili     t-  leégésen     —  ;:>i,  s. 

tőkébirtokos. 
Capitular    (képit'julér) ,    s. 

káptalanbeli. 
Capitulate  (  -julét),  v.  a.  al- 

KUCzikkeket    megírni  :  fi  I- 

adni  i  várt  i. 
Capitula'tion,  ■•.feladás,  vár- 

fi  ladás,  hadszegődség. 
Capon    (ké'pn),   8.   kappan : 

c  a.  kilierélni. 


BizotOTY :   Angol-magyar  jzótár. 


V.> 


Caprice  (kép'risz),  g.  szeszély, 
makacsság. 

Capricious  (képri'sász),  adj. 
szeszélyes  ,•  ness,  s.  tz.  - 
szélyesség,  makacsság. 

Capricorn  (kép'rikarn),  8.  bak 
•  az  állatkörben ). 

Capriole  (ki  p'nfol),  g.  jsrt 
kái  loncz. 

Capriole  (kép'riol),  g.  bak- 
szökés, ugrándozás. 

( 'apsize  (képszeiz'),  v.a.  mi  g- 
forditani  ;  forditóhorog  se- 
gítségével más  oldalra  fi  le- 
tetni :  v.  n.  felfordulni ;  el- 
dűlni. 

Capsule  (kép'szjul),  s.  mag- 
tok. 

Captain  (kép tin),  g.  vezér; 
kapitány ;  hajós-kapitány; 

—  of  loot,  gyalogszázados : 

—  ry,  g.  kerületi  kapitány- 
ság ;  —  ship,  g.  kapitány- 
ság ;  vezénylet :  fővezérség. 

Captation  (képte'sán) ',  g. 
kegyvadászat. 

Caption  (kép'san),  g.  elfogás, 
elfogatási  narancs. 

Captious  (kép'sasz),  adj.  fo- 
gára, fogárdos,  furfangos ; 
ravasz  ,  álnak  ;   — n< 
fogárdság;  álnokság, 
kedd  hajlam. 

Captivate   (kép'tivét),   v.   a. 

elfogni  ;  meghódít  ni ,  ha- 
talma alá  vetni ;  elhajolni, 
kötve  tartani,  vonzani, 
megnyerni. 

Captiva'tion,  g.  elfogás;  meg- 
hódítás ;  elbájolás ,  meg- 
nyerés. 

( lap'tive,  g.  and  adj.  fogoly. 

CaptiVity,  8.  fogság. 

Capture  (kép'tsar),  s.  elfo- 
gás :  zsákmány  ;  v.  a.  el- 
fogni :  lefoglalni,  letartóz- 
tatni, zsákmányolni. 

Capuch  (képats'),  8.  csuklya, 
barátkámzsa;    —ed,   adj. 

csuklyás  ;     -  hl  ,     8.     kapái, 

barát,  kapuezinus;  búbos 
galamb. 

Car  (kár),   8.  tzi  kér,  i 
kér  ;  gönczöl  szekere  ;  fti 
nrral      ,  8,  gyászkocsi,  ha- 
lottkocsi. 

Carabine,  I  larbine  (kéYébiu, 
kárbein),  8.  karabély. 
.1 


Carabineer 

Carabineer(kérébinír'),  s.  ka- 
rabélyos. 

Caraco]  (kér'ékol),  s.  csiga- 
lépcső :  félkanyarulat. 

('arat  (kér' ét),  S.  karat. 

Caravan  (kérévén'),  g.  utazó 
csoport,  karaván  :  —  sarj, 
s.  karavánok  szállodája. 

Caraway  (kér'évé) ,  s.  kö- 
mény. 

Garbón  (kariban),  s.széneny. 

Carbonade  (kár'honéd) ,  s. 
süli  oldalszelet ;  v.  a.  szét- 
vagdalni. 

Carbuncle  (kárban'kl),*.  kar- 
bunkulus (drágakő);  po- 
kolvar. 

Carcanet  lkár'kénet),  s.nyak- 
ék. 

Carcase  (karrész),  s.  csont- 
váz, holttetem,  leölt  marha 
teste  ;  hajóhordák ;  épület- 
váz  ;  lobgolyó. 

Carcinoma  (kérszino'mé),  s. 
rákfekély. 

Card  (kard),  s.  kártya;  láto- 
gatásijegy; térkép;  kárt; 
gyapjugyarató ;  v.  a.  gyá- 
rat ni. 

Cardamom  (ker'démám),  s. 
kardamom  (Elatteria  Car- 
damomum;  Malabar);  spu- 
rious — ,  g,  paradicsmag 
(Am.  Gr.  Paradisi;  Gui- 
nea). 

Cardinal  (kár'dinél) ,  adj. 
sarkalatos,  fő ;  s.  bibornok; 
búbos  pirók. 

Cardoon  (kárdún'),  s.  takács- 
mácsonya. 

Care  (kér),  v.n.  gondoskodni, 
gondot  viselni;  gondolni 
(vmivel) ;  what  do  I  — ? 
what  —  I  ?  mi  gondom  arra? 
the  girl  does  not  —  for 
him,  a  leány  nem  szereti 
őtet ;  I  do  not  —  for  coffee, 
nem  szeretem  a  kávét;  — , 
g.  gondoskodás,  gond;  sze- 
messég,  vigyázat,  óvatos- 
ság; aggodalom,  töpren- 
kedés ;  to  take  — ,  vigyázni; 
aratásán  bánni;  to  take 
—  of  something,  vmire 
gondot  viselni,  vmire  vi- 
gyázni ;  to  take  —  of  some- 
body, vkire  ügyelni;  to 
take  —  for  a  thing,  vmiröl 


Caress         

gondot  viselni,  gondoskodni 
vmi felöl;  have  a  —  .'  vi- 
gyázz magadra  '.  to  cast  — 
away,  gondjain  túladni; 
a  pound  of  —  will  not  pay 
an  ounce  of  debt,  nem  hii- 
SUlással  tizetik  meg  a: 
adósságot  ;    —    will    kill  a 

cat,  a  sok  töprekendéstöl 

raw  i  </  tnatsl  a  is  mtgdt  •;- 
lik :  —  fal,  adj.  vigyázó, 
gondos,  óvatos;  aggódó;  — 
fulness,  g.  gondosság,  vi- 
gyázat, óvatosság;  aggo- 
dalom; —  less,  adj.  gon- 
datlan, hanyag;  —  less- 
ness,  s.  gondatlanság,  Ha- 
nyagság. 

Caress  (kéreszsz'),  v.a.czirá- 
gatni,  édelegni,  simogatni, 
nyájaskodni ;  s.  ezirógatás, 
édélgés,  nyájaskodás. 

Cargason  (kér'gézan) ,  v. 
Cargo. 

Cargo  (kár'go),  g.  hajórako- 
mány, hajóteher. 

Caricature  (kér'ikétsjur) ,  s. 
torzkép;  v.  a.  torzitni. 

Caries  (ke'ri-iz) ,  s.  redv, 
csonts:ó. 

Cárion,  v.  Carrion. 

Carious  (ke'riász),  adj.  red- 
ves, .szuvas. 

Cark  (kárk),  g.  aggodalom, 
bú ;  v.n.  epekedni,  aggódni, 
magát  gonddal    epeszteni. 

Carle  (kari),  g.  ficzkó, legény; 
sűheder ;  kamasz. 

Carmine  (kár'mein),  s.  kár- 
min, kendepír . 

Carnadine  (kár'nédein) ,  g. 
hússzín,  testszín. 

Carnage  (kár'nids),  s.  mé- 
szárlás, vérontás. 

Carnal  (kár'nél),  adj.  testi; 
buja;  —  pleasure,  g.  testi 
gyönyör;  — ity,  s.  testiség, 

bujaság. 

Carnation  (kárne'sán),  s.  ki- 
rály veres;  pompás  szegfű. 

Carneous  (kár'niász),  adj. 
húsos,  húsnemü. 

Carnival  (kár'nivél) ,  g.  far- 
sang. 

Carnivorous  (kámiv'vn  vász ) , 
adj.  húsevő. 

Carnosity  (kárnosz'iti),  s.  hú- 
sos kinövés. 

50 


Carry 

Carnous  (kái'nász),  adj.  hú- 
sos. 

Caroche  ( kérots' )  ,  s.  disz- 
hintó.    y 

Carol  (kérál),  g.  ének;  Christ- 
mas — ,  s.  karácsoni  ének. 

Carousal  (kéráu'zél),s.d«gfca, 
tivornya. 

Carouse  (kéráuz'),  v.  n.  ti- 
vornyázni, dőzsölni; — r,  s. 
tivornyázó ;  dőzs. 

Carp  (kárp),  s. ponty, potyka; 
v.  n.  to  —  at,  ocsálkodni, 
megszólni. 

Carpenter  (kár'penter),  s.áes. 

Car'pentry,   s.   ácsmester séy. 

Carpet  (kár'pet),  s.  talajsző- 
nyeg,  lábszőnyeg. 

Carnage  (kér'rids),  s.  kocsi; 
kocsibér :  ágyutargoncza ; 
szállítás ;  fuvar ;  test  tar- 
tása ;  —and  four,  négyes- 
fogat  ;  bill  of  — ,  fuvarle- 
vél, viteljegyzék ;  a  ship 
of — ,  rakhajó,  szállítóhajó. 

Carrier  (kér'riár),  s.  vivő, 
hordó:,  fuvaros;  letter  — , 
g.  levélhordó.. 

Carrion  (kér'rian),  ».  dög. 

Carrot  (kér'rat),*.  sárgarépa. 

Car'roty,  adj.  vereshaju. 

Carry  (kér'ri),  v.  a.  vinni, 
hordani,  liordozni ;  szál- 
lítni;  to  —  a  burden,  ter- 
het vinni;  to  —  one  to 
goal,  vkit  tömlöezbe  vinni ; 
to—  the  day,  győzni ;  to 

—  a  town,  várost  bevenni ; 
to  —  it  high,  nagyra  tar- 
tani az  orrát ;  to  —  to  the 
ground,  eltemetni;  to  — 
one's  self,  magát  birni;  ma- 
gát viselni;  to  —  one's 
head  aloft,  fenhordani  a 
fejét;  to  —  one's  aims  h,gh, 

nagyra  törni,  magasra  tö- 
rekedni; to  —  matters  too 
far,  túlmenni  a  mértéken; 
kelleténél  tovább  menni 
vmely  dologban  •  to  —  it 
cunningly  jortélylyal  éln i: 
they  shall  not  —  it  so,  el 
nem  viszik  szárazon  ;  I  will 

—  my  point,  régre  aka- 
rom hajtani  határozato- 
mat ;  to  —  two  faces  under 
one  hood,  kétszinüsl "  Ini  ; 
he  never  carries    money 


Carrytale 

about  him,  soha  pénzt  ma- 
gával nem  hordoz ;  the 
question  was  carried,  a 
javaslat  mer/állott;  to  — 
away,  elcinni,  ehzdlUtni ; 
to  —  to  account,  számba 
venni,  számításba  tenni 
( vmit ) ;  to  —  into  effect, 
véghez  vinni;  to  —  on, 
folytatni,  űzni;  to  —  off,, 
elvinni,  elragadni;  to  — 
out,  kivinni,  kihordani ; 
véghez  vinni;  elbámítni ; 
to  —  through,  keresztül- 
vinni;  kieszközölni,  létre- 
liozni ;  to  —  a  good  hu- 
mour through,  mindig  jó 
kedvvel  lenni:  — ,  v.  n. 
hordani,  érni;  rajta  fe- 
kiidni :  my  rifle  carries  far, 
puskám  messze  hord;  —  ing 
trade,  s.  szállítási  üzlet. 

Carry-tale,  s.  város  hírha- 
rangja. 

Cart  (kárt),  s.  szekér,  taliga; 
to  put  the  —  before  the 
borsé,  hátúi  befogni  a  lo- 
vat, fonákul  fogni  vlmi- 
hez ;  — horse,  s.  taligás v. 
kordéi  Iá  ;  —  jade,  s.  gebe ; 
—  load,  s.  szekérnyi  teher; 
a  cart-load  of  wood,  egy 
szekér  fa. 

Cartage  (kár'tidzs),  s.  fuvar- 
bér. 

< larte-blanche  (kárt'bléns),  s. 

teljes  hatalom. 

Cartel  (kártel'),  s.  vívásra  ki- 
hívó levél :  váltsági  szerző- 
dés; szökevény -állítási  szer- 
dés. 

Carter  (kár'ter),  s.  tzekeres, 
taligás.  czogó. 

Cartilage  (kár'tiléds) ,  s.  por- 

Cartilaginous  (kár-ti-léd'zsi- 
nasz),  adj.  porczogós. 

Cartoon  (kart un'),  s.  minta- 
rajz. 

Cartridge  (kár'trids),  8.  tölte, 
töltény  :  —  box,  8.  töltés- 
tartó.' 

Cartulary  (kár'tjuléri),  8.  ok- 
levéUgyüjtemény,  levéltár. 

Oartwright  (kárfreit), s.  bog- 
nár, kerékgyártó. 

Carncate  (kérjukét), «.  telek, 
mintegy  harmincz  holdnyi 
Uíföld. 


Caruncle 

Caruncle  (kárán'kl),  s.  szö- 
mörcs. 

Carve  (kárv),  v.  a.  szeletelni, 
metélni,  felmetélni,  ( p.  sül- 
tet ),  feltagolni,  felvagdal- 
ni; vésni,  faragni,  metsze- 
ni ;  — r,  s.  f elmetélő,  szel- 
delö  :  fa  rágó ;  kép  fa  rágó ; 
szobrász  ;  metélökés. 

Car'ving,  s.  f elmetélés;  képfa- 
ragás, vésmüvészet  ;  farag- 
vány, metszet ;  —knife,  s. 
metélökés. 

Cascade  (készked'j ,  s.  víz- 
esés, vízomlás,  zuhatag. 

Case  (kész),  s.  eset,  esemény; 
eset,  ejtés  :  tok,  hüvely,  bo- 
rít ék ■ ;  a  strange  — ,  furcsa 
eset ;  put  the  —  it  be  so, 
tegyük  az  esetet ;  tegyük 
fel,  hogy  ugy  van;  in—, 
azon  esetben,  azon  esetre  ; 
in  —  of  need ,  szükség 
esetében  ;  a  —  in  law,  tör- 
vénybeli eset,  jog-eset ;  a 
—  to  go  to  law  with,  tör- 
vényesen elintézendő  ügy  ; 
I  am  in  —  to  prove  it,  ké- 
pes vagyok  azt  bebizonyít- 
ni :  a  letter  — ,  betűláda, 
betűszekrény  :  a  watch  — , 
óratok,  óra  fedem;  a  hat—, 
kalaptok  ;  a  —  for  a  bed, 
vámkoshéj,  párnatok;  — , 
V.  a.  tokba  tenni. 

Casemate  (kész'mét),  s.  bás- 
tyaür,  bástyabőit,  várüveg. 

Casement  (kéz'ment),  s.  ab- 
lakszár >ig.   . 

Caseous  (ke'sasz),  adj.  saj- 
tos, sajtszerü. 

Cash  (késs),  8.  készpénz, pénz- 
készlet ;  tárpénz  ;  pénztár; 
to  run  out  of  — ,  kifogyni 
a  pénzből ;  —  book,  8.  jiéu:- 
tárkönyv;  —  1><>x,  8. pénz- 
szekrény,  pénzpersely;  — 
keeper,  8.  pénztárnok. 

Cash,  V.  a.  beváltani  ;  be- 
szedni (pénzt);  kitenni 
(  s.olgólatiiól )  :      to     —     a 

oheque,    a:  utalványozott 
pénzösszeget  felvenni. 

Cashier  (késír'),  8.  pénztár- 
nok :  v.  a.  kitenni  (szolgá- 
latból I. 

Casing  (razing),  s.  tok,  hü- 
vely, boríték. 
fii 


Cast 

Cask  (kászk),  s.  hordó;  si- 
sak; v.  a.  hordóba  tölteni. 

Casket  (kász'ket),  s.  szek- 
rényke. 

Cass,  Cassate,  (kész,  kész- 
széf),  v.  a.  eltörölni,  meg- 
semmisítni ;  hivatalból  ki- 
csapni. 

Cassa'tion,  s.  eltörlés,  meg- 
szüntetés, hivatalból  ki- 
tevés. 

Cassock  (kész'szakk),  s. pap- 
ruha ;  katonaköpeny. 

Cast  (kaszt,  készt),  v.  a.  irr. 
(cast  [kaszt,  készt  ,  cast), 
vetni,  lökni,  tolni,  dobni; 
szítni ;  elejteni;  elvetni: 
kivetni ;  fölülhaíadni  ;  ter- 
vezni; önteni  (gyertyát, 
vasat  stb.i;  mintázni;  to 

—  lots,  sorsot  vetni ;  to  — 
an  account,  számlát  föl- 
tenni ,  számolni;  to  — 
anchor,  horgonyt  vetni; 
to  —one's  self  at  one's  feet, 
vki  lábaihoz  borulni ;  to — 
a  mist  before  one's  eyes, 
vkit  megvakítni,  elámítui  ; 
to  —  a  mist  upon  a  thing, 
valamely  ügyet  elhomá- 
lyosít ni ;  (vrov.  i  to  —  wa- 
ter into  the  Thames, ,  a 
Themszbe  vizet  hordani ; 
to  —  oil  into  the  fire,  olajt 
önteni  a  tűzre;  even  a 
hair  —  s  its  shadow,  vé- 
kony a  hajszál,  mégis  van 
árnyéka  ;  to  —  care  to  the 
winds,  gondjain  túladni; 
to  —  the  feathers,  tollait 
hullatni,  vedleni:  to  — 
one's  nativity,  vki  nek  szü- 
letéséből jóslani ;  to  —a 
block  in  one's  way,  nehéz- 
ségeket görditni  vki  elébe  : 
to  —  a  look  behind,  hátra- 
nézni, visszatekinteni;  to 

—  loose,  eloldani,  felszaba- 
dítani ;  to  —  aside,  félre- 
dobni ;  to  —away,  elvetni: 
to  — away  one's  money,  ki- 
dobni pénzét  :  to  —  down, 
levetni,  leverni:  to  —down 
one's  eyes,  lesütni  szemeit; 
to  be  —  down,  levertnek, 
csüggedtnek  lenni,  szomor- 
kodni; to  -  forth  beams, 

ragyogni;    to    —    into    ;i 


Cast 

sleep,  elaltatni ;  to  —  into 
mie's  dish,  to  —  into  one's 
teeth,  szemére  hányni  :  to 
—  out  devils,  <;:  ördögöket 
kiiizni  ;  to  —  np  a  bank, 
gátot  felhányni ;  — ,  v.  n, 
meggörbülni,  megvetemel- 
»i :  okádni;  olvadni  (mint 
a  vas)  :  to  —  about,  meg- 
fordulni ;  to  —  with  one's 
self,  gondolkozni  vmi  fe- 
löl ,  magában  elgondolni 
tinit. 

Cast,  s.  vetés,  dobás;  öntés, 
öntet,  öntvény;  minta; pil- 
lantó* ;  jelenség ;  a  —  of 
green,  zöldbe  játszó  szín  ; 
a  —  at  dice,  koczkavetés  ; 
to  be  at  the  last  — ,  vég- 
söre jutni  :  végezni;  the  — 
of  periods,  körmondatszö- 
vedék; to  have  a  —  with 
one's  eye,  kanesalítni, gör- 
bén nézni;  —  of  mind,  lel- 
kület. 

Caste  (kaszt),  s.  várna  'Ke- 
letindiában ,. 

Castaway  (kászt'éwé),s.  söp- 
redék ember. 

Castellan(kászt' ellen),  s,  vár- 
nagy. 

Cistellate  (kász'tellét),  v.  a. 
fallal  kerítni. 

Castigate  (kász'tiget),  v.  a. 
megbüntetni,   megfenyítni. 

Castiga'tion,  s.  meg  fenyítés, 
büntetés. 

Cas'tigatory,  adj.  megfenyítő. 

Castle  (kász'szl),  s.  kastély, 
várlak  ;  castles  in  the  air, 
légvárak;  —  keeper,  s. 
kastély-ügyelő  :  — ry ,  s. 
kastély-ügy elöség. 

Castling  (kászt'ling),  s.  idét- 
lenszülött ;  haltán  SZÜle- 
tett. 

Castor  (kász'ter),  s.  hőd; 
hódkalap  ;  —  nut,  S.  liim- 
báj ;  —  oil,   s.  hivibojolaj. 

Castoreum  (kász-to'riám),  *-. 
hódon;/. 

Castrate  (késztrét),  v.  a.  he- 
rélni, kiherélni;  meglierél- 
ni ;  megcsonkíPni  (p.  köny- 
vet I. 

Castra'tion,  s.  herélés;  cson- 
kítás. 

Casual  (kézs'juél),  adj.  eset- 


Casnist 

leges  :  — ly,   adv    története- 
sen, véletlenül  ;  —tv,  g.  fé- 

letlenség,  véletlen  eset. 

Casuist  (kezs'juiszt),  g.  eset- 
fejtö  ;  —  ry,  g.  eset  fejtés,  ké- 
tes s  a  lélekismeretet  nyug- 
talanító kérdések  megol- 
dása ;  esettan  ;  esetisme. 

Cat  (keit),  g.  macska  :  to  turn 
—  in  the  pan,  véleményét 
változtatni,  a  köpönyeget 
szél  után  fordítani ;  elpár- 
tolni, elszakadni  ;  a  —  may 
look  at  a  king,  királynak 
is  szemébe  né:  a  macska  ; 
that  that  comes  of  a  — 
will  catch  mice,  marsh-a- 
nal p.a  v;  ctsmest  t'iei  s 
when  the  —  is  away,  the 
mice  will  play,  nines  itthon 
a  macska,  czinczognak  az 
egerek :  —  of  nine  tails, 
büntetö-ostor ;  —  fish,  s. 
folyóvízi  orsóhal;  —  silver, 
s.  feliér  csilláink*"*,  haméle- 
ges  csilla ;  —  s'eye,  g,  csiU- 
kova. 

Cataclysm  (két'éklizm),  s. 
vízözön ;  klistély. 

Catacomb  (két'ékom),  s.  sír- 
bolt. 

Catalogue  (két'élag),  s.  laj- 
strom, sorozat,  sorjegyzék. 

Cataplasm  (két'éplézm),  s. 
borogatmány ,  pép-  egyve- 
leg, fűpép. 

Cataract  (ket'érékt),  s.  zuha- 
tag; szemhályog. 

Catarrh  (kétár'),s.  nátha,  hu- 
rut. 

Catastrophe  (két'ásztrof),  s. 
váleset,  főeset,    fejlemény. 

Catch  (kéts),  p.  a.  irr.  (caught 
[kaat]  ,  caught),  fogni,  el- 
fogni, rajta  érni,  megkap- 
ni ;  the  thief  was  caught, 
a  tolvajt  elfogták;  they 
caught  him  in  the  very 
act,  tetten  érték;  to  —  a 
cold,  megnáthásodni,  ma- 
gát meghűteni;  to  —  a  dis- 
temper, megragályosodni  : 
to  —  a  scent,  kiszimatolni, 
kineszelni ;  to  —  a  Tartar, 
csizmadiát  fogni;  to  — 
hold  of  something,  fogód- 
zani  vmibe;  to  —  a  person's 
eye,  vki  figyelmét  magára 


Catholic 

vonni;  to  —  fire,  tüzet 
fogni;  feltüzesedni;  tűzbe 
jönni,  felgerjedni;  — ,  v. 
n.  akadni  <  hprgon  I ;  ka- 
paszkodni (-ba,  -bei;  a 
drowning  man  will  —  at  a 
rush,  vízbe  haló  ember 
szalmaszálhoz  is  kap;  this 
disease  is  catching,  c:  a 
nyavalya  ragad. 

Catch,  g.  fogás  :  zsákmány, 
martalék;  ötlet:  gyanú; 
les,  leshely  ;  nyél ;  sarok- 
vas,  ajtósark  ;  megraga- 
dott alkalmit  :  előny  :  ra- 
gály ;  to  he  on  the  — ,  les- 
ben állani  ;  — er,  s.  foglár. 
poroszló ;  —  word,  s.  jelszó. 

Catechise  (két'ikeiz),  v.  a. 
kérdezve  oktatni;  kérdez- 
getni; vallási  oktatást  adni. 

Catechism  (ket'ikizm),  s.  ka- 
tekizmus, káté. 

Catechumen(két-i-kju'-Tneu) 
g.  hittanuló,  hitujoncz. 

Categorical(keti^ar'ikél)//'(y'. 
feltétlen  ;  határozott,  sza- 
batos. 

Cat'egory,  s.  so?-zék,  osztály, 
szak;  eredeti  fogalom,  törzs 
fogalom ;  fogalomsor. 

Catenarian  (kétine'rién), adj. 
láiiczalaká. 

Cat'enary,   adj.   lánczolatos. 

Catenate  (két'mét),  v.a.  meg- 
lánczulni ,  összelánczolni : 
összekötni,   összekapcsolni. 

Catena'tion,  s.  lánczozás,  lán- 
czolat. 

Cater  (ke'ter),  s.  négyes  <  kár- 
tyán és  koczkán) ;  élel- 
mező, élésmester  ,  — er,  s. 
élésmester,  kifőző. 

Catercousin  (ké'terkázn)  g; 
távolrokon. 

Caterpillar  (két'ferpülér),  s. 
hernyó. 

Cat'erwaul    (— waal) ,    v.    n. 
miákolni,  nyávogta, ;  —ing, 
s.  macskanyávog4s ;  mai- 
ka  zene. 

Gates  (kétsz),  s.  pl.  élelem- 
szerek, csemegék. 

Cathedral  (kéthí'drél),  s.  fő- 
templom; székesegyház  . 
adj.  székesegyházi. 

Catholic  (kéth'alik),  aaj.  kö- 
zönséges,   egyetemes;    ka- 


Catholicism 


Canterisni 


Censor 


tliolikit^ ,  pápás;  katholi- 
kua  Ititlwz  tartozó;  s. pá- 
pista. 

Cath'olicism  (— aliszizm),  .«. 
katholikus  vallás. 

Catling  (kétling),  s.  bélhúr; 
bonczkés ;  diója-moh. 

Cattle  (két'tl),s.  barom,  mar- 
ha ;  horned  — ,  s.  szarvas- 
marha. 

Gatidle  (kaa'dl)  ,  s.  tápla- 
leves.  [tartó. 

Cauí  fkaaf),  s.  halbárka,  hal 

Caul  (kaal),  g.  liajreeze ;  re- 
czehártya;  magzat-ing,  bu- 
rok ;  to  be  born  with  a  — , 
hurokban  születni. 

Cauliflower  (kaal'lifláuei'),  s. 
virágos  káposzta. 

Cauldron,  v.  Caldron. 

Caulk,  g.  Calk. 

Cauponize  (kaa'paneiz),  v.  n. 
korctmároskodni. 

Causal  (kaa'zél),  adj.  okbeli, 
oki,  oklagos ;  —  'ity,  g,  ok- 
ság, okszerűség. 

Causative  (kaa'zetiv) ,  adj. 
ok-adó;  ok-mutató (p.  köt- 
sz,', ,. 

Cause  (kaaz),  s.  ok  ;  ügy,  tör- 
*  vényes  ügy;  párt,  párt- 
ügy  :  be  has  no  —  for  com- 
plaint, nincs  miért  panasz- 
kodnia ;  to  give  —  of  sus- 
picion, gyanússá  tewii  ma- 
gát ;  our  —  is  a  righteous 
one,  a  mi  ügyünk  igazsá- 
gos ;  for  that  — ,  azon  ok- 
bál  ;  —,  v.  a.  oka:ni ;  to  — 
sorrow,  megbttsitni;  to  — 
to  be  made,  csináltatni ; 
—  less,  adj.  okatlan,  ok 
nélküli ;  alaptalan  :  — le.-s- 
ness,  g.  okatlanság ,  ok- 
hiány  ;  alaptalanság. 

(  an'sf  r,  g.  okozó,  szerző,  meg- 
kezdő. 

Causeway  (kaaz' we),  g.  csi- 
nált át,  töltevény. 

Causid'ical,  adj.  ügyvédi. 

I  aus'tic,  adj.  égető,  mar,',  ,■  g. 
mar,',<:.< r,  etetőszer. 

<  lau'tel,  8.  óvat,  óvadék  ;  ra- 
vaszság, csalárdság  ;  —  OUS, 
adj.  óvatékos;  ravasz; 
alattomos  ;  —  ousnesa,  s. 
óvatosság,  szemesség,  ra- 
ág  ;  alattam 


Cauterism  (kaa'terizm) ,  .?. 
marószer  alkalmazása. 

Cauteriza'tion,  g.  v.  Cau- 
terism. 

Cauterize  (kaa'tereiz),  v.  a. 
égetni,  maratni,  feletetni 
(p.  kinövést). 

Caution  (kaa'sán),  s.  óvatos- 
ság;  intés,  tanulság;  ke- 
zesség, biztosság;  —  ary, 
adj.  kezességül ;  biztossá- 
gul szolgála ;  intő. 

Cautious  (kaa'sász),  adj. óva- 
kodó;  — ness,  s.  óvatosság. 

Cavalcade  (kév'élked),  8.  lo- 
vas díszmenet;  lovas  cso- 
port. 

Cavalier  (kevelíV),  g.  lovag, 
hrcnta,  gavallér;  — ness, 
s.  dace,  dölyf. 

Cav'alry,  s.  lovasság. 

Cavate,  v.  a.  v.  to  Excavate. 

Cave  (kev) ,  s.  üreg ,  bar- 
lang, piuczc  ;  v.  a.  kiürc- 
gitni ;  v.  n.  üregben,  bar- 
langban lakni. 

Caveat  (ké'viét),  e.  törvényes 
megintés  ,■  ávós. 

Cavern  (kév'ern),  s.  barlang, 
üreg;  —ed,  adj.  kiüregí- 
tett ;  üreges;  üregben  ta- 
nyázó; —  ous,  adj.  üreges. 

Cavil  (kéVil),  v.  n.fogárdos- 
kodni,  ócsálkodni;  v.  a.  ros- 
tálgatni,  ócsárolni;  — la'- 
tion,  8.  ácsóriás  ;  szőrszál- 
hasogatás ;  — ler,  s.  ócsál- 
kodó  ;  szőrszálhasogató ; 
— Ioub,  adj.  fogárdos. 

Cavin  (kéVin),  s.  mélyút,  öb- 
le,.-! ut ;  futóárok. 

Cavity  (kév'iti),  s.  üreg,  nyi- 
las, vápa,  sziklatótvóiiy. 

Caw  (kaa),  v.  n.  károgni, 
krákogni. 

Cease  (szísz) ,  r.  n.  meg- 
szűnni :  tlit  wind  ceases, 
csillapodik  a  szél ;  —  from 
work  ! hagyd  abban  a  mun- 
kát !  — ,  v.  a.  megszün- 
tetni, abbanhagyni ;  —less, 
adj.  szüntelen. 

Cecity  (sze'sziti),  s.  vakság. 

Cecutiency  (szikju'senszi),  s. 
szemgyengeség,  hajlam  fa- 
kulásra. 

Cedar  (szí'dér),  8.  czedrusfa; 
— n,  adj.  czedrusfából  való. 

53 


Cede  (szid),  v.  n.  engedni; 
v.  a.  átengedni.  , 

Ceduous  (szíd'juász),  adj; 
lerágható  (  -,i  ./. 

Ceil  (szil),  v.  a.  padolni  <  a 
szoba  mennyezetét  > ;  —ing, 
s.  mennyezet,  felső padólat. 

Celature  (szel'étsár),  s.  met- 
szés ,  rézmetszés ;  rézmet- 
szet. 

Celebrate  (szel'ibret),  v.  a. 
ünnepelni,  magasztalni,  di- 
csőit ni. 

Celebra'tion,  .<.  ünneplés,  ma- 
gasztalás ;  dicsbeszéd. 

Celebrious  (szüi'briász),  adj. 
híres,  nevezetes. 

Celeb'rity,  g.  nagy  hírnév, 
nevezetesség  •  ünnepély. 

Celerity  (sziler'iti),  s.  sebes- 
ség. 

Celery  (szel'eri),  g.  zeller. 

Celestial  (szilesz'tsál),  adj. 
mennyei. 

Celibacy  (szelib'észi),  &  nő- 
telenség. 

Cell  (szeli),  s.  czella ;  sejt, 
lyuk  ;  kunyhó. 

Cellar  (szel'leri,  s.  pincze. 

Cellular  (szel'ljulér),  adj.  sej- 
tes, sejtalak u  ;  —tissue,  S. 
sejtszövet. 

Celsitude  (szel'szitjud) ,  g. 
magasság,  fenség. 

Cement  (szem'ent),  s.  köra- 
gasz,  czement ;  ( átv.  ért) 
kötelék. 

Cement  (szimenf),  v.  a.  cze- 
ment ez  ni :  összeragasztani; 
össze  orrasztani  :  v.  u.  ösz- 
sze függni ;  — a'tion,  g.  ösz- 
szeragasz tás,  ossz e forrás ; - 
tás. 

Cemetery  (szem'iterí),  s.  te- 
mető, sírkert. 

Cenatory  (szen'étari) ,  adj. 
estebédhez  tartozó,  estebé- 
det illető. 

Cenoby  (szen'obi),  s.  zárda, 

klastrom. 

Cenotaph  (szen'otáf),  8.  dísz- 
sír, dísz-emlék. 

Cense  (szensz),  8.  adó;  hű- 
béradó  :  rang,  rend  :  r.  a. 
megadóztatni ;  tömjénezni 
•  vkinek  );    -r,  8.  füstölő. 

Censor  (szensz'er),  8.  erkölcs- 
tani;   mübiráló ;     könyv- 


Censorious 

vizsgáló;  —  ship,  s.  cen- 
sori  hivatal. 

Censorious  ( — o'riasz),  adj. 
megrovogatni ,  bírálgatni 
szerető ;  gáncsoskodó. 

Censurable  (szen'zsurébl) , 
adj.  megrovandó,  megro- 
vást érdemlő  ;  — ness  ,  .s. 
megrovandóság. 

Cen'sural,   adj.  adót  illető; 

—  roll,  8.  adókönyv'. 
Censure  (szen'zsur),  s.  bírá- 
lat, megfeddés,  megrovás  ; 
egyházi  büntetés  ;  v.a.  meg- 
bírálni, megfeddeni,  meg- 
róni :  gáncsolni  :  v.  n.  vé- 
lekedni ;  — r,  s.  feddő,  gán- 
csoló. 

Census  (szen'zász),  s.  nép- 
számítás,  adóvetés. 

Cent  (szent),  .s.  rézérme  :  egy 
amerikai  dollár  század  ré- 
sze '  mintegy  2  kr.  o.é.). 

Centenary,  adj.  százas,  szá- 
zados; s.  száza  vminek. 

Centes'irnal,  adj.  századrész- 
nyi. 

Centifo'lious,  adj.  százleveh'i. 

Centinél  (szen'tinel),  s.  &r; 

—  box,  í.  őrház. 
Central  (szen'trél),  adj.  kö- 
zépponti. 

Centre  (szen'tr) ,  s.  közép- 
pont; v.a.  központ osít ni ; 
v.  n.  központosulni. 

Cen'tric,  — al,  adj.  középpont- 
ban lévő,  közéjiponti. 

Centrifugai  (szentrif'jugél), 
adj.  központtal  távozó. 

Centripetal  (szentrip'etél) , 
adj.  központhoz  siető. 

Centuple  (szen'tjupl) ,  adj. 
százszoros;  v.  a.  százszo- 
rozni. 

Centuriate  (szentju'riet) ,  v. 
a.  századokra  osztani. 

Centu'rion,  s.  századjiaraiics- 
nok. 

Century  (szen'tsuri  szen'- 
tsjuri),s.  évszázad,  katona- 
század, száza  vminek. 

Cerate  (sziretf),  s.  viaszke- 
nőcs. 

Cere  (szír) ,  v.  a.  megvia- 
szozni. 

Cerebel  (szer'ibel),  s.agyacs. 

Cerebral  (szer'ibreU ,  adj, 
ágybéli,  agyat  illető. 


Ceremonial 

Ceremonial  (szer'ino'niél) , 
adj.  ünnepélyes,  szertar- 
tási; s.  ünnepély,  szertar- 
tás :  formaság,  teketória. 

Cerenionious(szerimo'niász) 
adj.  formaszerű,  körülmé- 
nyes; — ness  ,  .?.  ünnepé- 
lyesség,formaszerüség;  tar- 
talmatlan bókoigatás. 

Ceremonies ,  s.  pl.  forma- 
ság, körülményesség :  tar- 
talmatlan bókoigatás,  teke- 
tória. 

Ceremony  (szer'imani) ,  s. 
szertartás,  ünnepély :  with- 
out — ,  teketória  nélkül. 

Cereous(szi'riász  ),«<?/•  viasz- 
bál való,  viaszos. 

Certain  (szer'ten,  szer'tin), 
adj.  bizonyos ;  I  have  no 
—  abode,  nincs  állandó 
lakhelyem  ;  I  am  —  of  it, 
bizonyos  vagyok  benne;  I 
know  it  for  — ,  én  azt  bi- 
zonyosan tudom;  he  is — 
to  he  there,  ő  bizonyosan 
ott  van  ;  a  —  income,  bizo- 
nyos jövedelem  ;  a  —coun- 
try squire,  egy  bizonyos 
földesúr ;  — ly,  adv.  bizo- 
nyosan. 

Cer'tainty,  s.  bizonyosság ;  to 
know  it  for  a  — ,  bizonyo- 
san tudni ;  they  tell  it  for 
a  — ,  bizonyosnak  mond- 
jál;. 

Certificate  (szertif'iket) ,  s. 
bizonyítvány,  bizonyságle- 
vél ;  v.  a.  bizonyítványt 
adni. 

Certifica'tion,  s.  bizonyság- 
tétel, bizonyítvány. 

Certifier  (— feier),  s.  bizony- 
ságtevő, bizonyítványt  adó. 

Cer'tify  (— fei),  v.  a.  bizonyít- 
ványt adni  i  vmiről),  bizo- 
nyí-tni  '  írásban ). 

Cer'titude  (— tjud),  s.  bizo- 
nyosság. 

Ceru'lean,  v.  Ceruleous. 

Ceruleous  (szerjuliász),  adj, 
v  ilágoskék,  égsz  i  n  ü . 

Ceruse  (szer'jusz),  s.  álom- 
fehér. 

Cervical  (szer'vikél) ,  udj. 
nyakszirthez  tartozó, nyak- 
szirtet illető. 

Cesarean   (sziszé'rién),  adj, 

54 


Chaise 

császári ;  —  section,  S.  re- 
mekvágás. 

Cess  (szeszsz),  s.  adóvetés, 
adó ;  out  of  all  — ,  szer- 
felett, mód  nélkül ;  — ,  v.a. 
megadóztatni ;  v.  n.  <  törv.  I 
kötelességét  elmulasztani. 

Cessa'tion,  *•.  szünet,  megs  zo- 
nes ;  —  of  arms,  fegyver- 
szünet, hadszünet. 

Cessavit  (szeszszé'vit),  s.  tör- 
vénye- panasz  bizonyos 
kötelezettségek  mulasztása 
miatt;  zálogfoglalást  ren- 
delő birái  páran.-  . 

Cession  (szes'sán), s.  átenge- 
dés, átengedmény. 

Ces'sioiiary,  adj.  átengedő. 

Ces'sor.s.  kötelességmulasztó. 

Cesure  (szízsar),  s.  sormet- 
szet, versnyug. 

Chafe  (tséf),  v.  a.  (dörzsölés 
által )  lievíteni ;  felbőszíti! i, 
felhevítni,  ingerelni ;  v.  >:. 
felgerjedni,  megharagudni, 
dühöngeni;  s.  dörzsölés  ál- 
tal előidézett  meleg;  ha- 
rag, düh. 

Chaff  (tséff),  s.  polyva,  mur- 
va; szecska;  —less,  adj. 
polyvátlan;  — y,  adj.  poly- 
vas ;  —cutter,  .s.  szecska- 
vágó. 

Chaffer,  s.  árú,  portéka ;  v. 
n.  csereberélni;  — er,  s. 
csereberélő.  'pinty. 

Chaffinch  (tséf'fints),  s.  árva 

Chagrin  (tségrín'),  s.  boszon- 
kodás ;  bánatosság  ;  v.  a. 
boszontani ;  búsítni. 

Chain  (tsén)  ,  s.  láncz ;  to 
bind  one  in  chains,  vkit 
lánczra  tenni,  vkit  vasra 
verni;  a  —  of  thoughts 
gondolatsor;  Gunter's  — , 
mérő  láncz;— shot,  s.  láncz- 
golyá ;  — ,  v.  a.  meglán- 
czolni;  lebilincselni;  láncz- 
czal  elzárni  (p.  utczát). 

Chains,  s.pl.  rabság,  rabszol- 
gaság. _ 

Chair  (tser),  s.  szék ;  to  take 
the  — ,  elnökölni;  an  easy 
— ,  karszék  ;  zsölleszék  ;  a 
sedan  — ,  gyaloghintó ; 
—man,  s.  elölülő,  elnök. 

Chaise  (sesz),  s.  felhintő, 
cséza. 


Chalcography 

Chalcography  (kélkag'gréfi), 
s.  rézmetszés ,  rézmetszés 
mestersége. 

■Chaldron  (tsaa'drán),  s.  szén- 
mérték  (53  mázsa). 

Chalice  (tsél'isz),  s.  kehely. 

Chalk(tsaak),  s.  dörözs, kréta; 
v.  a.  megkrétázni ;  kivo- 
natozni; to  —  out,  futva 
rajzolni,  vázolni;  —j,adj. 
krétás. 

Challenge  (tsél'lends)  ,  v.  a. 
kihívni  (párbajra);  fel- 
hívni, felszólítani,  felkér- 
ni :  kérdőre  vonni;  vádolni; 
félrevetni  (esküdtet  az  an- 
gol esküdtszékeknél );  s.  ki- 
liivás  f párhajra  \;  felhívás, 
felszólítás :  követelés ;  fél- 
revetés ;  vád. 

Challenger,  -s.  kihivő;  fel- 
hívó ;  intő. 

Chamber  (tsém'ber),  s.  szoba, 
kamra  ;  —  of  commerce, 
kereskedelmi  kamra;  — 
maid,  s.  szobaleány,  —  fel- 
low, s.  szobatárs,  laktárs; 
— ,  v.  n.  szobát  tartani; 
féktelenül,  kicsapongva  él- 
ni; — ,  v.  a.  szobába  zárni. 

Cham'berer,  8.  feslett  ember. 

Cam'berlain  (—lin),  s.  kama- 
rás ;  Lord  —  of  the  house- 
hold, főudvarmester. 

Chameleon  (kémi'lián) ,  s. 
szinbü. 

Chamfer  (tsém'fer),  v.  a.  ki- 
rovátkolni;  kicsövelni;  s. 
rovátkolat :  csövelés  ;  víz- 
csorgó. 

Chamois  (sémái'),  s.  zerge, 
vadkecske ;  —  hunter,  s. 
zergevadász  ;  —  skin  ,  s. 
zergebőr. 

Champ  (tsémp),  v.  n.  rágód- 
ni ;  r.  a.  rágni;  to —  up, 
felzabálni,  felfalni. 

Champagne  (sémpén') ,  s. 
pezsgőbor. 

Champaign  (sém'pen),  s. 
mezőség  ;   adj.   róna  ,  sík, 

lupa*. 

Champignon  (sémpin'jan),  ■••■. 

csiperke. 
Champion     (tsém'pián),    s. 

bajnol     I  '•■     /  -.  /.  //.  /.  / 

a.  kihívni  (párbajra ). 
Chance  (tsánsz),  ».  eset,  e,  - 


Chancel 

hetőség,  történet,  véletlen, 
szerencse,  játékszerencse  ; 
by  — ,  történetből,  történe- 
tesen ;  ül  — ,  baleset;  to 
lose  one's  — ,  elszalasztani 
az  alkalmat ;  she  never 
had  a  —  to  get  married, 
sohasem  kérték  feleségül ; 

—  game,  a.  szerencsejáték; 
— ,  v.  a.  koczkáztatni ;  I 
will  —  it,  mer/kísértem  :  —, 
v.  n.  megesni,  előfordulni, 
történni;  to  —  upon  a 
thing,  vmire  akadni ;  he 
chanced  to  say,  azt  találta 
mondani;  —  fal,  adj.  ve- 
szélyes. 

Chancel  (tsán'szl),  s.  oltár- 
hely (templomban )%. 

Chancellor  (tsán'szlár) ,  .s. 
kanczellár, korlátnak ;  Lord 
high  — ,  főkanczellár ;  — 
of  the  exchequer,  kincs- 
tári kanczellár  (Court  of 
Exchequer  bírája ),  ki  egy- 
szersmind pénzügy ni  i  n  isz  - 
ter ;  —  ship,  s.  kanczellár- 
ság,  kanczellári  hivatal. 

Chancery  (tsán'szeri),  s.  bi- 
rodalmi törvényszék  (Ang- 
liában a  legfőbb  bíróság, 
melynek  élén  a  főkanczel- 
lár áll ) . 

Chandelier  (séndelír'),  s.  ka- 
ros gyertyatartó. 

Chandler  (tsánd'ler),  i.  gyer- 
ty  a  mártó. 

Change  (tséndzs) ,  .5.  válto- 
zás ;  pénzváltás,  aprópénz ; 
csere  ;  váltó  folyam  ,  fel- 
pénz ;  pénztözsde ;  v.  a. 
váltani,  felváltani ;  változ- 
tatni;  cserélni ;  to  — one's 
apparel,   átöltözködni;  to 

—  a  five  pound  note,  öt- 
fontOS  bankóit  felváltani ; 
to  —  one's  mind,  vélemé- 
nyét változtatni,  más  yon- 
dolatra  jönni;  to  —  co- 
lour, elpirulni ;  elsápadni; 
— ,  v.  n.  változni ;  —able, 
adj.  váltható;  változó; 
változékony  ;  — ahleness,  s. 
változékonyság  ;  —  fal,  adj. 
változékony  ;  -  Less,  adj. 
változhatlan;  ling,  •-■.  vál- 
tott gyermek  ;  ingatag  mi- 
ber ;  — r,  8.  pénzváltó. 

55 


Character 

Channel  (tsén'nel) ,  s.  csa- 
torna; csorgó;  meder; fo- 
lyamágy ;  tenyerszorulat ; 
át,  eszköz. 

Chant  (tsánt),  v.  a.  énekelni; 
s.  ének;  — er,  s.  énekes, 
élőénekes. 

Chanticleer  (tsán'tiklír) ,  s. 
kakas. 

Chantress  (tsán'tress),  s. éne- 
kesnő. 

Chaos  (ké'asz),  s.  zűrzavar, 
chaos. 

Chaotic  (ké-at'ik),  adj.  zűr- 
zavaros. 

Chap  (tsép),  i;.  n.  repedni, 
cserepezni ;  s.  repedek,  ha- 
sadék; — ped  ,  part.  and 
adj.  cserepes,  hasadékos, 
repedékes. 

Chap,  s.fiezkó. 

Chaps,  s.  pl.  torok,  száj. 

Chape  (tsép),  s.  horog;  ka- 
pocsfül. 

Chapel  (tsép'el),  s.  kápolna  . 
bármely  vallósu  templom, 
mely  az  uralkodó  angol 
egyházhoz  nem  tartozik  ;— 
of  ease,  fiók-templom. 

Chap'ellany  (—elleni),  s.  káp- 
lánság, segédlelkészi  állo- 
más. 

Chaperon  (sép'erán),  s.  fej- 
kötő ;  nadrágkötőrend  lo- 
vagjainak fövege;  v.a.  höl- 
gyet társaságba  kisérni. 

Chapiter  (tsép'iter),  s.  osz- 
lopfői 

Chaplain  (—lin),  s.  káplán  ; 
tábori  lelkész. 

Chap'let  (—let),  s.  koszorú  ; 
olvasó ;  forgó,  toltbokréta. 

Chap'man  (—mén),  s.  sza- 
tócs. 

Chap'py,  adj.  hasadozott. 

Chap'ter,  s.  fejezet,  káptalan, 
lovagrend-ülés;  v.  a.  meg- 
szidni, megvizsgálni. 

Char  (tsár),8.  napszám,  apró- 
munka ;  v.  n.  napszámban 
dolgozni ;  v.  a.  munkát  tel 
j  esi  ten  i ;  —  woman,  s. 
surhi  asszony. 

Char,  v.  a.  szénné  égetni; 
— coal,  s.  faszén. 

Character  (kéYékter),  s.  ró 
set,  mets.et ;  vonás  '  kéz- 
írásban i,    kézírás  : 


Charade 

tető  jel :  jeüem,  jellemzék  ; 
sajátság;  bélyeg;  betű; 
czim,  méltóság;  I  cannot 
give  him  a  good  — ,  nem 
ajánlhatom  at  embert;  — , 
/-.  a.  bélyegezni, jellenr.cni: 
leirni ;  — ism,  s.  jellemzet, 
bélyegzet;  jellemrajz,  jel- 
lemzés ;  — istie  ,  — istical, 
adj.  jellemző,  jellemzet es  ; 
—ize,  v.  a.  jellemezni :  bé- 
lyegezni; —less,  adj.  jel- 
lemtelen. 

Charade  (sered),  .-'.  rejtvény, 
betűtalány. 

Chare,  r.  to  Char. 

Charge(tsárds),  v.a.  terhelni, 
megterhelni;  tölteni  (fegy- 
vert); vádolni;  ráparan- 
csolni; rábízni;  mer/támad- 
ni;  kérni ;  to  —  one  with 
some  business, i-níeZf/  ügyet 
vkire  bízni ;  he  is  charged 
with  robhery,  tolvajsággal 
vádolják  ;  to  —  the  enemy, 
megtámadni  az  ellenséget; 
how  much  does  he  —  for 
it?  mennyit  kér  érte  ?  to  — 
to  one's  account,  terhi'd 
irni ;  — ,  s.  teher ;  megszó- 
lítás ;  rád,  megtámadás, 
roham  (ütközetben);  költ- 
ség ;  járnlvány  ;  gondvise- 
lés ;  gyám-gyermek ;  I  am 
at  the  charges  of  it,  rová- 
somra megy ;  what  do  they 
lay  to  my  — ?  mivel  vadul- 
nak engem?  to  sound  the—, 
támadót  fúni;  I  commit 
the  boy  to  your  — ,  én  a 
fiát  az  ön  gondviselésére 
bizom ;  —able,  adj.  költsé- 
ges; felelős  ;  terhelő;  — less, 
adj.  költségbe  nem  kerülő, 
ingyenvaló. 

Charger  (tsárd'dser),  s.harcz- 
mén ;  nagytól:  vádló. 

Chariness  (tse'rinesz),  s.  óva- 
tosság, gondosság;  kétke- 
dés. 

Chariot  (tsér'iát),  s.  szekér, 
kocsi ;  — eer',  s.  kocsis. 

Charitable  (tsér'itébl) ,  adj. 
jótékony,  emberszerető,  ke- 
gyes ,  adakozó,  bőkezű; 
— ness,  s.  jótékonyság,  em- 
berszeretet. 

Charity   (tsér'iti),  s.  feleba- 


Charivari 

rati  szeretet,  köny őrület, 
jótékonyság  ,  alamizsna  ; 
to  beg  — ,  alamizsnát  kér- 
ni ;  in — ,  az  Isten  szerel- 
méért; —  school,  s.  sze- 
gény-iskola. 

Charivari  (tsér'iveri),  s.macs- 
kazene. 

Charlatan  (sár'létén),  s.  szín- 
tár, csalafinta;  — ry,  s. 
színtáiiós,  kuruzsolás. 

Charm  (tsárm),  s.  büvölék ; 
varázsszer ;  óvszer;  igézet; 
báj,  kecs;  v.  a.  megigézni, 
elbájolni;  — er,  8.  bűvész, 
hüvésznő ;  bájoló;  — ful, 
adj.  bájteljes,  igéző; — ing, 
adj:  bájoló,  igéző ;  — higly, 
adv.  bájosan;  — ingness, 
g.  megigézés,  megbájolás ; 
— less,  adj.  bájtalan. 

Chamelhouse  (tsár'nelháusz  ), 
s.  tetemház. 

Chart  (tsárt),  s.  tenger-tér- 
kép. 

Charter  (tsár'ter),  s.  okirat ; 
alkotmánylevél :  kiváltság- 
levél; v.a.  szabadalmazni: 
hajót  bérleni ;  hajót  bérbe- 
adni. 

Chary  (tse'ri),  adj.  óvatos, 
gondos. 

Chase  (tsesz),  v.  a.  vadászni, 
hajtani,  űzni;  hajhászni; 
s.  vadászat,  hajtás  ;  hajhá- 
szat ;  vadászkör;  < nyomd.) 
mintakeret. 

Chaser  (tse'zer) ,  s.  vadász, 
hajtó ;  vésező. 

Chasm  (kézm) ,  s.  hasadék, 
nyilas ;  tátvány. 

Chaste  (tseszt) ,  adj.  szűz, 
tiszta,  szűzies,  szeplőtlen ; 
—ness,  s.  szüzesség,  szép- 
lőttemé  g ;  — n,  v.  a.  tisz- 
tít ni.  "tise. 

Chasten  (tsész'szn),  v.  Chas- 

Chastise  (tsész'teiz) ,  v.  a. 
büntetni,  megfenyítni. 

Chastisement  (tsész'tizment), 
s.  büntetés,  megfenyítés. 

Chastity  (tszész'titi),  s.  szü- 
zesség. 

Chast'ly,  adv.  szűziesen,  szű- 
zen. 

Chat  (tsét),  v.a.  beszélgetni; 
fecsegni ;  s.  beszélgetés,  fe- 
csegés; barka. 

56 


Cheek 

Chatelany  (séfteleni),  s.  kas- 
tély -  ügyelöség  ;  kastély- 
ügyelői lak. 

Chattel  (tsét'tl),  s.  ingó  va- 
gyon, ingóság. 

Chatter  (tsét'ter),  v.  n.  ka- 
rattyolni,  csevegni;  va- 
ezogni ;  —box,  s.  locska- 
fecske,  csacsogó;  — er,  8. 
fecsegő ;  csacska. 

Chatfty,  adj.  beszédes;  fe- 
csegő. 

Chatwood  (tsét'vtíd) ,  s.  ro- 
zsé ;  ágboi. 

Chaw  (tsaa) ,  8.  áJlkapczar 
állcsont:  v.a.  rágni;  el- 
méjében forgatni  vmit. 

Chawdron  (tsaa'drán) ,  s. 
marhabél. 

Cheap  (tsíp),  adj.  olcsó ;  — ly, 
adv.  olcsón;  —ness,  s.  ol- 
csóság ,  jután  yosság. 

Cheap'en,  v.  a.  olcsóbbá  tenni 
(vmit),  árából  lealkudni  ,- 
leszállítani  ( vminek  az 
árát);  — er,  s.  alkudozó r 
árából  lealkudó;  —ing,/!. 
alkudozás,  lealkudás ;  ár- 
leszállítás. 

Cheat  (tsít),  v.  a.  megcsalni, 
rászedni;  s.  csalás;  csaló  - 
— er,  s.  csaló;  — ing, s. csa- 
lás ;  — ingly,  adv.  csalva, 
csalással. 

Check  (tsekk),  s.  sakk ;  aka- 
dály, akadályozás,  gátlás  - 
fékezés ;  ellenjegyzés ;  to 
keep  one  in  — ,  to  keep  a 

—  upon  one,  vkit  féken 
tartani ;  this  is  a  great  — , 
ez  nagy  akadály;  to  take 

—  at  a  thing,  megütközni 
vmin,  megneheztelni  vilii- 
ért ;  clerk  of  the  — ,  .fő- 
ellenőr; —mate,  tonk-sakk,~ 
— ,  v.a.  megállt tni ;  aka- 
dályozni; fékezni;  ellen- 
jegyezni, ellenőrizni. 

Chek'er,  v.  a.  tarkítni ;  négy- 
szögítni;  s.  koczkő.ra  ra- 
kott munka;  — ed.  adj. 
koczkás  ;  tarkázott,  tarka- 
barka. 

Chek'ers,  s.  pl.  ostábla. 

Chek'y,  adj.  koczkás,  tarka. 

Cheek  (tsík),  s.  arcz,  pofa  • 
merészség ,    arczátla  n 
— y,  adj.  arczátlan. 


Cheep 

Cheep  (tsíp),  v.n.  csicseregni, 
csiripelni. 

Cheer  (tsír),  v.  a.  vid%tni,fel- 
vid%tni;megéljenez:ti(  vícit  ); 
v.  n.  felvidulni ;  s.  vidám- 
ság, jókedv ;  good  — ,  s.  jó 
étel  és  ital,  lakodalom ;  be 
of  good  —  .'  vígan  ! 

Cheer'er,  *-'.  vidámító;  él- 
jenző. 

C'heer'ful ,  adj.  víg ,  jóked- 
vű ;  — -ly,  adv.  jókedvüleg  ; 
— ness,  s.  vidámkedv. 

Cheer'ily,  adv.  vígan. 

Cheerless,  adj.  örömtelen. 

Cheer'y,  adj.  víg,  vidám. 

Cheese  (tsísz),  s.  sajt,  túró ; 
—  cake,  g.  túrós  lepény ; 
— monger,  s.  sajtárus;  — 
colouring,  s.  alkannagyö- 
kér. 

Chees'y,  adj.  sajtos,  túrós. 

Chely  (ki'li),  s.  rák  ollója. 

Chemise  (semísz'),  .s.  nőing. 

Chemist  (kim'iszt) ,  s.  ve- 
gyész ;  —  ry,  8.  vegyészet. 

Cheque,  s.  utalvány. 

Cherish  (tser'ish),  v.  a.  ked- 
velni ;  szíves  indulattal  üí- 
seltetni  vki  iránt;  szeretve 
bánni  vki  vei ;  ápolni ;  —  er, 
s.  pártfogó,  ápoló ;  —ing, 
8.  szeretet;  ápolás;  oltal- 
mazó*. 

Cher'ry,  g.  cseresnye;  —stone, 
8.  cseresnyemag ;  — tree,  s. 
cseresn ye  fa. 

Chert  (tsert),  s.  szarukő, tűz- 
kő; varia,  kovarcz ;  — y, 
adj,  varlás. ,, 

Cherub  (tser'áb),  s.  kerub; 
— im,  s.  pl.  kerubok. 

Cherub  (tser'áb),  v.  n.  csiri- 
pelni. 

( íhervil  (tser'vil),  a.  baraboly. 

Chesnut  (tsesz'nát),  s.  gesz- 
tenye ;  —tree,  s.  geszte- 
nyéül. 

Chess  (tseszsz),  s.  sakkjáték; 
to  play  at  — ,  sakkozni; 
—board,  s,  sakktábla. 

•  In  ssuij)  (tsfsz'szúii) ),s. por- 
hanyófold. 

/ti,  8.  láda,  szek- 
rény ;  mellkas,  mell;  —  of 
drawers ,  s.  kihúzó  szek- 
rény,  fiókos  szekrény. 

Chevalier',  v.  Cavalier. 


Cheveril 

Cheveril  (tsev'er-il),  g.  kecs- 
kefi,  fiakecske. 

Chew  (tsú),  v.  a.  rágni;  to 
—  tobacco,  dohányt  rágni; 
to  —  the  cud,  kérődzeni : 
to  —  revenge,  boszút  for- 
ralni. 

Chicane  (síken'),  s.  furfang, 
csini/ ;  — r,  8.  törvénycsa- 
varó, cselszövő. 

Chick  (tsikk),  v.  n.  csírázni, 
sarjadni. 

Chick'en,  s.  csirke  ;  —heart- 
ed ,  adj.  csirkeszivü ,  fé- 
lénk. 

Chickling,  s.  apró  csirke. 

Chide  (tseid),  v.  a.  and  )i. 
irr.  (pret.  :  chid  [tsid] , 
part.:  chidden  [tsid'dnj , 
chid),  szidni,  megszidni, 
megdorgálni  ,  lehordani ; 
zsémbelni ,  zádorogni :  s. 
feddés,  pirongatás ;  mor- 
gás, zaj,  zsibaj  ;  — r,  s.  dor- 
gáló. 

Chief  (tsíf),  s.  főnök,  vezér ; 
commander  in  — ,  g.  főve- 
zér :  —  adj.  fő,főképeni, 
első;  —  ly,  adv.  főképen; 
—less,  adj.  vezér  nélküli ; 
—tain,  s.  főnök ;  — tainry, 
s.  vezérség. 

Chilblain  (tsil'blén),  s.  fagy- 
daganat. 

Child  ítseild),«.  (pl.  children 
[tsildren]),  gyermek,  gye- 
rek; to  be  with  — ,  filter- 
ben járni ;  from  a  — ,  gyer- 
mekségemtől ,  gyermeksé- 
gedtől stb.  fogva  :  children 
and  fools  speak  the  truth, 
gyermekek  és  bolondok  leg- 
hamarább mondják  ki  az 
igazat;  —  hood,  /?.  gyer- 
mekkor, gyermekség ;  — 
ish,  adj.  gyermekes ;  — less, 
adj.  gyermektelen  ;  —like, 
adj.  gyermekies  ;  ártatlan; 

együgyű. 

Childe,  Child,  s.  nemesti, 
úrfi,  levente. 

Childermasday  (tsil'dermesz 
de),  8.  apró  szentek  napja. 

Chiliad  (kil'i-éd),  g.  évezred  : 
i    er  rmü'ól. 

Chili  (tsill),  8.  fázás,  dider- 
gés, bor  adózás;  v.n.  fáz- 
ni, dideregni :  r.   a.  fázít- 


Chisel 

ni,  fázlalni,   merevenítni ; 

— iness,  g.  hideg;  fázás; 
borzadozás ;  — y,  adj.  hi- 
deg. 

Chinib  (keimb),  g.  ontora. 

Chime  (tseim),  s.  összeharan- 
gozás,  harangszó,  liarang- 
játsl  -:ss,  hang  i  n  •.;.:- 
szehangzani;  v.  a.  össze- 
hangolni; összeharangozni. 

Chim'er,  s.  harangozó. 

Chimera  (kimí'ré),  s.  agy- 
rém, ábrándkép. 

Chimerical  (kimí'rikel),  adj. 
ábrándos,  képiéit,  agy  rém- 
kép ü. 

Chimist,  v.  Chemist. 

Chimney  (tsim'ni) ,  s.  ké- 
mény, kürtő:  kandalló; 
—  piece,  8.  kandalló-pár- 
kány ;  —  sweep,  —sweep- 
er, g.  kéményseprő. 

Chin  (tain),  8.  áll,  állkapcza. 

China  (tsei'né),  s.porczellán; 
S  ina. 

Chine  (tsein),  g.  hátgerinc:  ; 
hátdarab  (ököré  stb.):  v. 
a.  hátcz'tmert  darabokra 
vágni. 

Chingle  (tsin'gl),  g.  murva, 
j   vény. 

Chink  (tsink)  ,  g.  hasadék, 
repedek  :  csengés,  pengés  ; 
pengőpénz;  v.n.  hasadni, 
repedni,  esengeni,  pengeni; 
V.  a.  felhas'itui,  felrepesz- 
teni ;  pengetni;  — y,  adj. 
hasadékos. 

Chints  (tsintsz),*.  czicz  (pa- 
mutsz'óvet ). 

Chip  (tsip),  v.  a.  vagdalni, 
metélgetni;  s.  metszetke, 
elmetszett  darabka ,  for- 
gács; —  ping,  g.  szilánk, 
járadék,  fotgács. 

Chirk,  v.  to  Chirp. 

Chiromancy  (keir'oménszi), 
s.  kézjóslat. 

Chirp  (tserp),  V.  n.  csiri- 
pelni, csevegni :  v.  a.  fel- 
vidámítni ;  8.  csiripelés. 

Chirre  (tserr),  o.  n.  búgni, 
turbékolni. 

Ghirurgeon  (keiraYdsan),  v. 

Surgeon. 
Chirurgical,  v.  Surgical. 
Chisel  (tsiz'zl),  8.  véső :  v.  a. 

vésni. 


Chit 

Chit  (tsit),  gyermek;  sarja- 
dékocska  ;  szeplő  :  v.  n.  >•<//■- 
jadni;  —  ty,  adj.  szeplős. 

Chitchat  (tsit'tsét),  s.  lids- 
locs  beszéd ;  csevegés. 

Chivalrous  (tsiv'elrasz),  arf/. 
lovagias,  udvarias. 

Chiv'alry,  8.  lovagiasság ;  vi- 
tézség ;  lovagiság. 

Chives  (tseivz),  s.  pl.  metélő 
hagyma  ;  himszálak. 

Chock  (tsakk),  s.  lökés;  ro- 
ham :  támasz  ;  fek,  aljzat. 

Chocolate  (tsak'oiét),  $.  cso- 
kola'd. 

Choice  (tsaisz),  s.  választás; 
kiválogatás;  you  can  take 
your  own  — ,  öné  a  válasz- 
tás ;  he  has  made  his  — , 
ö  már  választott ;  a  nice  — 
of  goods,  kellő  választékú 
áru k ;  Hobson's  — ,  kény- 
szerűség, kénytelenség ;  — , 
adj.  válogatott,  kiváloga- 
tott ,  választékos  ,  jeles  ; 
—less ,  adj.  kénytelen ; 
— ness,  s.  választékosság. 

Choir  (kail-),  s.  temjrtomkar, 
énekkar. 

Choke  (tsook),  v.  a.  and  n. 
megfojtani;  elfojtani;  meg- 
fulasztani;  megfuladni;  he 
is  choking  with  that  big 
piece  of  meat,  a  nagy  fa- 
lat hús  fojtogatja  ;  to  get 
choked  with  laughter, 
majd  megpukkanni  nevet- 
tében ;  to  —  up,  elfojtani 
(lyukat),  betölteni  (héza- 
got); to  —  off,  belefojtani 
(vkibe  a  szót). 

Choke'ful,  adj.  (vulg.)  meg- 
telt; telisded  teli. 

Cho'ker,  s.   ojtó ;  szájgörcs. 

Cho'ky,  adj.  fojtogató,  fojtó. 

Chol'er  (kaJ'er),  s.  epésség  ; 
harag;  — ic,  adj.  hirtelen 
haragú,  heves  indulatú. 

Cholera  morbus  (kol'er-é- 
mar'bász),  s.  epedög. 

Choose  (tsúz),  v.  a.  and  n. 
irr.  (chose  ~tsoz~ ,  chosen 
[tso'zn] ),  választani,  ki- 
választani ,  kiválogatni  ; 
választhatni,  he  can  stay 
here,  if  he  chooses,  ííí  ma- 
radhat,ha  ugy  tetszik  neki; 
I  did  not  —  to  follow  your 


Chop 

advice,  épen  nem  akartam 
ön  tanácsát  követni;  I 
cannot  —  but  weep,  nem 
lehet  nem  sírnom ;  to  — 
rather,  inkább  akarni. 

Chop  (tsap),  v.  a.  vágni,  vag- 
dalni,  levágni,  elvágni, 
hasogatni,  megnyesni ;  to 
—off  someone's  head,  vki- 
nek  fejét  elütni;  to  —  a 
piece  of  meat,  hűst  felsze- 
letelni; to  —  logic  with 
one,  érvelni,  vitatkozni ; 
— ,  v.  ti.  to  —  at,  kapkodtii 
(vmi  után) ;  to  —  into, 
berohanni,  bezuhanni ;  to 
—  in  upon,  bukkanni  ( -ra, 
-re). 

Chop,  s.  szelet;  oldalszelet ; 
hasadék,  nyilas;  first  — 
tea,  s.  első  szedésű  thea, 
thea  java ;  —fallen,  adj. 
levert ;  —  per,  s.  szekercze. 

Chop'ping,  adj.  testes,  vas- 
kos, köpezös ;  —  block,  s. 
vágótöke. 

Chop'py,  adj.  hasadékos,  cse- 
repes. 

Choral  (ko'rél),  s.  kar-ének. 

Chord  (kaard),  s.  zsineg; 
húr,  bélhúr. 

Chorist  (ko'riszt),  s.  karéne- 
kes. 

Chorus  (koo'rász),  s.  ének- 
kar. 

Chowter  (tsau'ter),  v.  n.  mo- 
rogni. 

Christ  (kreiszt),  s.  Krisztus. 

Christ'en  (krisz'en) ,  v.  a. 
megkeresztelni,  nevet  ad- 
ni ;  —  dom,  s.  keresztény- 
ség ;  — ing,  s.  keresztség. 

Christian  (krisz'tsán),  s.  ke- 
resztény ;  —name,  s.  ke- 
resztnév. 

Christianism  (krisz'tsánizm) 
s.  kereszténység ;  keresz- 
tény vallás. 

Christianity,  s.  v.  Christia- 
nism. 

Christianize  (krisz'tsáneiz), 
v.  a.  kereszténynyé  tenni. 

Christmas  (krisz'mész) ,  s. 
karácson. 

Chronic  (kran'ik),  — al,  adj. 
idült,  tartós,  hosszas. 

Chronicle  (kran'ikl),  s.  kró- 
nika;  v.  a.  krónikába  fel- 

58 


Cineration 

jegyezni;  —  r,  s.  évkönyv- 
iró. 

Chronologer  (kranal'odser), 
s.  idővt  tő,  kortudós. 

Chronr  log'ic,  — al,  adj.  idő- 
rendszerinti, idötani. 

Chronol'ogy,  s.  időt  an. 

Chronom'eter  (— nam'iter).  ■>. 
időmérő,  időm utató. 

Chub  (tsáh),  s.  jászponty. 

Chuck  (tsákk),  v.  n.  kotlani, 
kotyogni;,  s.  lotyogás. 

Chuckle  (tsák'kl),  v.  n.  elfoj- 
tott hangon  nevetgélni, 
ezinezogni ;  vinnyogni ;  s. 
kamasz. 

Chuff  (tsáff),  s.  kamasz  ;  — y, 
adj.  morgó,  durczás;  durva, 
faragatlan ;  —  iness,  s.  dur- 
válkodás ;  mogorvaság. 

Chum  (tsám),  s.  szobatárs 
(a  collegiumban). 

Chump  (tsámp),  s.  tuskó. 

Church  (tsörts  ,  tsárts) ,  s. 
templom,  egyház ;  egyház- 
közönség  ;  —man,  s.  pap  ; 
—yard,  s.  templomkertté  s  ; 
teme'ö. 

Churl  (tsörl),  s.  siheder,  ka- 
masz;—isii,  adj.  faragat- 
lan, goromba ;  fukar. 

Churme(tsörm),  s.zaj, lárma. 

Churn  (tsörn),  s.  köpő  ;  v.  a. 
köpülni. 

Cibol  (szib'al) ,  s.  gyöngy- 
hagyma. 

Cicatrice  (szik'étrisz),  s.  seb- 
hely, vak  seb. 

Cichory  (tsik'ori),  s.  katáng. 

Cicurate  (szik'juret) ,  v.  a. 
megszeliditni. 

Cicuta  (szikju'té),  s.  vizi  bö- 
sbvény,  gyilkos  csomorika. 

Cider  (szei'der),  s.  almabor. 

Cierge  (szerds) ,  s.  viasz- 
gyertya. 

Cigar  (szigár'),  s.  szivar. 

Ciliary  (szü'iéri),  adj.  szem- 
szőrhöz  tartozó. 

Cilicious  (szüi'sász),  adj.  ló- 
szőrből  való. 

Cimeter  (szim'eter),  s.  pal- 
los. 

Cincture  (szink'tsár),  s.  öve- 
zet. 

Cinder  (szin'der),  s.  holtszén, 
hamu.  _   „ 

Cineration    (szinire'sán),    s. 


Cinernlent 

hamu vá-égés,  ham u vá -ége- 
tés. 

Cinerulent  ( sziner'julent ), 
adj.  hamvas;   hamuszínű. 

Ciiigle  (szin'gl),  s.  lóheveder. 

Cinnabar  (szin'nébér),  s.  híg- 
pír,  czinnóber. 

Cinnamon  (szin'néman),  s. 
fahéj. 

Cinque  (szingk),  s.  ötös  ( hár- 
tyán) ;  adj.  öt. 

Cion  (szei'án),  s.  oltvány, 
oltóág. 

Cipher  (szei'fer) ,  s.  szám- 
betű,  számjegy  ;  zérus,  sem- 
mi jegy  ;  vonás  ti  ró  than/. 

Circinate  (szir'szinét),  v.  a. 
kiczirkalmazni ,  körzővel 
kimérni. 

Circle  (szerk'l),  s.  kör ;  kör- 
vonal ;  társas  hör;  kerü- 
let ;  v.  a.  körülvenni,  kö- 
rülkerítni ;  környékezni. 

Circlet  (szerk'let),  s.  kis  kör; 
gyűrű ;  kulcskarika. 

Circuit  (szer'kit),  s.  keren- 
gés ;  körüljárás  ;  kerület ; 
kör-át ;  v.  n.  nekikerülni 
(a  tárgynak  i,  feneket  ke- 
ríteni beszédének ;  körül- 
járni. 

Circuition  (szerkjui'sán),  s. 
kerengés ;  körüljárás. 

Circuitous  ( szerkju'itász ) , 
adj.  tekervényes ,  li  ssza- 
dalmas;  —  route,  s.  teker- 
vén '/-Ót. 

Circular  (szer'kjulér) ,  adj. 
kerekded,  köralakú; — mo- 
tion, •«.  körbenmozgás,  ke- 
ringés; —  mind,  s.  szűk- 
körü  elme  ;  —  letter,  8.  kör- 
it vt\  körirat. 

Circulate  (szer'kjulét),  v.  n. 
1  ronni,  /-/.*;. v  i  i  a  /  - 
röztetni ; forgásba  hozni. 

Circulation,  g.  forgás,  kerin- 
gés, forgalom,. 

Circulatory,  adj.  keringő; 
forgó. 

Circumambiency  (szer-káni- 
i'in'-bi-en-szi)  ,  g.  környe- 
zet. 

Circumambulate  (— ém'-bj li- 
lét), v.  a.  and  n.  körül- 
járni, megkerülni. 

Circumbendibus  (— ben'di- 
baws),  s.   tárgy  kerülgetés, 


Circumcise 

teketória,  hímezés  -  hámo- 
zás. 

Circumcise(szer-kám-szeiz), 
v.  a.  körülmetélni. 

Circumcision  (— szis'án) ,  s. 
körülmetélés. 

Circumduct  (— dákt'),  v.  a. 
eltörölni,  megsemmisítni ; 
megszüntetni. 

Circumference  ( —  kain' fi  - 
rensz),  s.  kerület. 

Cir'cumflex  (— fleksz),  8.  vo- 
násjel,  hajtott  ékezet. 

Circumfluence  (— kám'flu- 
ensz),  s.  körülfolyás. 

Circiunforaiieous  ( —  fore'- 
nász),  adj.  vándorló,  köl- 
tözködő ;  vásároskodó. 

Circunifuse  (— fjusz'),  v.  a. 
körülönteni ;  elhíresztelni. 

Circumlocution  (  — locju'- 
san),  g.  szóvali  körülírás; 
hímezés  hámozás. 

Circumnavigate  (— néViget), 
v.  a.  körülhajózni. 

Cixcumnavigation(— gé'sán), 
s.  körülhajózás. 

Cii'cumrotation,  s.  v.  Eota- 
tion. 

Circumscribe  ( — szkreib'),  v. 
a.  körülírni ;  korlátolni. 

Circumscription  (— szkrip'- 
sán),  s.  körülíró* ;  elkor- 
látozás ;  határozódás. 

Circumspect  ( szer '  kani  - 
szpekt),  adj.  óvatos ,  vi- 
gyázatos. 

Circumspec'tion ,  g.  óvatos- 
ság, vigyázat: 

Circumstance  ( szer '  kám- 
szténsz) ,  s.  körülmény  ; 
állapot,  kar;  mellékesség. 

Circumstan'tial ,  adj.  körül- 
ménye* ;  részlete*  ;  mellé- 
kre ;  lényegtelen. 

Circumstantiate  ( — stén'si- 
é~t),  V.  a.  részletesen  elő- 
adni,  körülményesen  le- 
írni. 

Circumvallation  (— vellé'sán) 
g,  körülsánczolás. 

Circumvent',  v.  a.  megcsalni, 
rászedni. 

Cireumven'tion ,  g.  megcsa- 
lás, rászedés.  cselfes. 

Circumvenfive,  adj.  álmok, 

Circumvolate  i  volét),  v.  n. 
iii,  g  tova  repülni. 

59 


Claim 

Circumvolution  (—válj  u'sán) 
s.  foroó.< :  forgatás:  görge- 
tés. 

Circus  (szer'kász),.*.  körszín. 

Cist  (sziszt),  s.  tömlődag. 

Cistern  (sziaz'tern),  s.  víz- 
tartó :  víztár. 

Cit  (szitt) ,  s.  polgár;  szo- 
kodi. 

Citadel  (szit'édel),  g.  felleg- 
vár. 

Citál  (szei'tél),  s.  vád;  idé- 
zés. 

Citation  (szité'sftnl ,  s.  idé- 
zés, hivatkozás;  idézési 
parancs. 

Cite  (szeit),  v.  a.  idézni,  hi- 
vatkozni; törvénybe  idéz- 
ni ;  — r,  í.  idéző. 

Citess  (szit'eszsz) ,  s.  pol- 
gárnő. 

Citb'ern,  s.  lant;  ezitera. 

Citizen  (szitfizn),  s.  polgár  ; 
— ship,  s.  polgárság,  pol- 
gárjog. 

Citron  (azitfran),  s.  czitrom. 

Citrul  (szit'ráll) ,  s.  görög 
dinnye. 

City  iszit'il,  g.  város  ;  óváros; 
<idj.  város  .  .  .,  városi. 

Gi\  c  (aziVik),  adj.  polgári. 

Civil  (sziv'il),  adj.  polgári, 
polgárias  i  udvarias  )  ;  — 
law,  g.  polgári  jog ;  —  ly, 
adv.  polgáriasán  (udva- 
riason i. 

Civü'ity.  g. polgáriasság  *  ud- 
variasság i. 

Civiliza'tion,  g.  polgárosítás, 
polgárosodás  ,•  műveltség  : 
erkölcsösités. 

Civilize  (sziv'ileizK  v.a.  pol- 
gárosítni,  művelni,  erköl- 
csösítni. 

Civism  (sziv'izin).  g. polgári 
érzelem,  polgári  erény. 

Clack  (klékk),  g.  csörgés,  zör- 
gés :  v.  n.  zörögni  <  mint  a 
malom  I. 

Clad  (kled),  port.  and  adj. 
felruházott. 

Claim  (klem),  «.  igény,  köve- 
telés, jogtartás ;  to  lay  — 
to  a  thing,  vmit  igénybe 
vinni,  vmit  követelni;  to 
have  a—  on  .  .  .  közt  V. jo- 
got tartani   -hoz,   -fu 

v  a.  igényelni,  követelni ; 


Clam 

közt  v.  jogot  tartani  (vmi- 

]/■■:  !  ;  számot  tartani  ( vmi- 
re ) ;  —  aut,  8.  igénylő;  ftö- 
vetelő. 

Clani  (klem),  v.  n.  ragadni; 
v.  a.  ragasztani :  —  miness, 
s.  ragadósság  ;  — my,  adj. 
ragadós. 

Clam'or,  8.  lárma,  kiáltás ; 
V.  n.  kiáltani,  lármázni; 
— ous,  ad;,  lármás. 

Clamour,  s.  r.  Clamor. 

Clan  (kirn),  s.  nemzetség; 
rokonság,  verség,  törzsök. 

Clandestine  (kléndesz'tin) , 
adj.  alattomos,  titkos;  —  ly, 
odw.  alattomban,  loppal. 

Clang  (kléng),  s.  hang,  zör- 
gés;  v.  n.  hangzani;  —our, 
s.  hangzás. 

Clank  (klénk),  .s\  csörgés,  csö- 
römpölés; v.  n.  csörögni. 

Clap  (klép),  v.  n.  csattanni ; 
csapkodni;  tapsolni,  ko- 
czogni,  kojiogni ;  v.a.  meg- 
csapni;  to  —  one's  hands, 
tapsolni  ;  to  —  up  an 
agreement  ,  hamarjában 
megalkudni ;  to  —  a  trick 
upon  one,  vkit  megjátsza- 
ni; to  —  spurs  to  one's 
horse ,  lovát  megsarkan- 
tyúzni; to  —  on,  föltenni, 
felcsapni,  (kalapot J;  — ,  s. 
csattanás,  csapás;  ragály, 
kankó ;  at  one  —  egy  csa- 
pásra, hirtelen;  — of  thun- 
der, menykőcsapás. 

Clap'per,  s.  csörgetyii;  ütő 
(harangé). 

Clare-obscure  (klér-ab-szkjiu'), 

s.  fényhomály. 

Claret  (klér'et),  s.  bordeaux-i 
veres  bor. 

Clarify  (klér'ifei),  v.  a.  tisz- 
tulni (p.  bort). 

Clar'inet,  .s.  sipola,   klarinét. 

Clarity  (klér'iti),  ü.  világos- 
ság ,féng.  [p  isz  kos. 

Clarty  (klár'ti),  adj.  nedves, 

Clash  (kiess),  v.  n.  összepat- 
tanni, összecsapádni,  egy- 
másba ütközni;  zörögni, 
csörögni;  v.a.  összeütni; 
—ing,  part.  and  adj.  ellen- 
törő, ellenes. 

Clash,  s.  csattanás;  össze- 
ütközés, öss'zeütődés. 


Clasp 

Clasp  (klászp) ,  s.  kapocs  ; 
csat  :  horog  ,  horgocska  ; 
—knife,  s.  bicsak,  bicska  ; 
— ,  V.a.  beakasztani  <  horog- 
gal, horgocskával),  össze- 
csatolni; megölelni,  átölel- 
ni; to  —  one  to  one's  bo- 
som, vkit  szivéhez  szorí- 
tani. 

Class  (klász) ,  s.  osztály ; 
rend:  rang;  v.  a.  osztá- 
lyozni. 

Classic  (klész'szik),  — al,  adj. 
müremeki,  remek;  s.  re- 
mekiró. 

Classification,  s.  osztályzás. 

Clas'sify,  v.  a.  osztályozni. 

Clatter  (klét'ter) ,  v.  v.  zö- 
rögni, kelepelni,  csörögni; 
s.  zörgés,  csörgés;  czivő- 
dás ;  —  coat,  csacska  száj. 

Claudicate  (klaa'dikét),  v.  n. 
sántikálni,  sántít  ni. 

Claudication,  s.  sántikálás. 

Clause  (klaaz) ,  s.  zártétel, 
feltétel,  kikötés;  mondat, 
tanmondat. 

Claustral  (klaa'sztrél),  adj. 
zárdai,  monostori. 

Clau'sure  (—sár),  s.  zárlat, 
korlát. 

Clavated  (klév'éted) ,  adj. 
bütykös,  csomós,  görcsös. 

Clavicle  (klév'ikl) ,  s.  váll- 
perecz,  kulcscsont. 

Claw  (klaa),  s.  karom,  ko- 
rion; rákolló;  v.  a.  va- 
karni ;  csiklandozni ;  —me 
and  I'll  —  thee  (vagy) 
scratch  my  breech,  and 
I'll  —  ihy  elbow,  kéz  kezet 
mos;  —ed ,  adj.  körmös ; 
— less,  adj.  körmetlen. 

Clay  (kié),  s.  timag,  agyag; 
v.a.  agyagolni;  tisztalni, 
fehérítni  (czukrot);  — ay, 
— ish,  adj.  sáros,   agyagos. 

Clean  (klín),  adj.  tiszta,  mo- 
csoktalan;  to  put  on  a  — 
shirt  every  day,  minden 
nap  tisztát  venni ;  —,  adv. 
tisztán,  egészen,  teljesen; 
— ,  i'.  a.  tisztítni,  megtiszto- 
gatni;  — ly,  adj.  and  adv. 
tiszta,  takaros,  csii.os  ; 
tisztán,  takarosan;  —  er,  s. 
tisztogató. 

Cleanliness,  s.  tisztaság. 

60 


Cleft 

Cleanse  (klensz),  v.  a.  tisz- 
togatni, súrolni,  sikár  ölni, 
fényesitni,  feltakarítni. 

Clear  (kiér),  adj.  tiszta,  vi- 
lágos, derült  ;  érthető  ;  át- 
látszó ;  ment:  a  —  skyr 
derült  ég;  —weather,  tiszta 
idő;  a  —  head,  világos 
eszű  ember;  a  —  gain,  tiszta 
nyereség  ;  to  be  —  in  the 
world,  adósságtól  mentnek 
lenni .  to  come  off  — ,  baj 
nélkül  menekedni,  menten 
maradni ;  to  get  —  of  .  .  r 
megszabadulni  -tóf,  -tői; 
to  keep  —  from  something, 
magát  távol  tartani  vmitdl. 

Clear,  v.  a.  tisztulni;  felvi- 
lágosítni ,  megvilágosítni ; 
feíderítni ;  levágni  (az  er- 
dőt ) :  eltisztogatni,  eltuka- 
rítni ;  feloldani,  megfejte- 
ni; kiürítni;  menteni,  iga- 
zolni ;  to  —  the  table,  az 
asztalt  leszedni;  to  — 
goods,  portékát  vámról  ki- 
váltani ;  to  —  a  debt,  adós- 
ságot  letisztázni ,  leróni; 
to  —  a  difficulty,  nehézsé- 
get v.  akadályt  elhárít  ni  ; 
ito  —  a  doubt,  kétséget  el- 
oszlatni;  to  —  a  shop, 
minden  árut  eladni,  boltot 
kiürítni ;  to  —  the  house, 
kihiirczolkodni ;  to  —  one's 
self  (of), magát  kitisztázni, 
magát  igazolni ;  to  —  up 
some  matter,  vmehj  dol- 
got megvilágosítni ;  to  — 
one  up  in  regard  to  some 
matter,  felvilágosítni  vkit 
vmiről :  — ,  v.  n.  tisztulni; 
felderülni  ;  felvilágosodni ; 
megmenekedni. 

Clear'ance,  s.  kitakarítás ; 
vámozás,  vámlevél. 

Clear'ness,  s.  tisztaság,  vilá- 
gosság ;  értelmesség. 

Cleave  (klív),  v.a.  i>-r.  ipret. 
cleft), part,  cloven  -klo'vn] 
cleft),  hasítni,  reptszteni; 
v.  n.  hasadni. 

Cleave,  v.  n.  ragadni,  ragasz- 
kodni. 

Cleav'er,  s.  hasogató :  hasitói 
kés;  ragadó  galaj ;  wot  l 
— ,  s.  felhasogató. 

Cleft  (kleft),  s.  hasadék. 


Clemency 

Clemency  (klein'enszi),  s.  ke- 
gyelem. 
Clench  (klents),    v.  a.  ökölbe 
szorítani ;  megmarkolni. 

Clergy  (klerMsi),  s.  papság, 
papíréiul. 

Clerical  (klerfkél),  adj. papi. 
Clerk  (klárk),  s.  pap ;  isko- 
lázott ember;  egyhdzfi; 
irnok;  tözssegéd;  articled 
— ,  g.  joggyakornok;  —ship, 
s.  papság  :  iskolázottság ; 
irnókság. 

Clev'er,  adj.  ügyes ;  alkal- 
ma* :  a  —  fellow,  ügyes 
eszű  ember;  lie  is  very  — 
at  it,  a  abban  felette  ügyes ; 
— ly,  adv.  ügyesen;  —  ness, 
.v.  ügyesség. 

Clew  (klju),  s.  gombolyag; 
vezérfonal. 

Click  (klikk),  s,  óráketyegés; 
r.  n.  ketyegni :  — er,  s.  bol- 
toslegény :  — et,  s.  ajtózör- 
getyii. 

Client  (klei'ent),  ••>.  védencz; 
—  ship,  s,  védenczség. 

Client  ü    i  ij   fuggelmes 

Cliff  (knff);  s.  szirt,  köszirt, 
szikla;  — y,  adj.  szirtes, 
köszálas. 

Climate  (klei'mét),  s.  éghaj- 
lat, égalj. 

Climb  (kleim),  v.  n.  reg.  and 
irr.felomb  [klam] ,  cl  imb), 
kúszni,  mászni;  he  that 
— s  high  falls  heavily,  aki 
nagyot  hág,  nagyot  esik; 
to  —  up,  felkúszni,  fél- 
mászni; —»■)',  8.  félmászó; 
bérese,  iszalag. 

Clime  (kleim),  s.  r.  Climate. 

Clinch  (kiints),   v.  a. 
cselni ;  megmarkolni,  meg- 
fogni;     átv.  •'••t.i   eldön- 
teni :  S.  szójáték. 

ClinchVi,  •-.  horog,  kapocs; 
döntvény  :  that  is  a  — ,  ez 
dönti  •  l  ii  dolgot. 

Clint:  (kling),  v.  a.  irr.  (clung 
(Máng  ,  clung),  ragasz- 
kodni ;  to  —  t>>  somebody 
rir  te  something,  vkihez  v. 
em  i In  .  ragaszkodni. 

Clinic  (klin'ik),  s.  haldokló. 

Clinic,  — al,  adj.  fekvő  beteg; 
klinikai :  clinical  hospital, 
tan-kór  oda. 


Clink 

Clink  (klink),  v.  n.  esengeni, 
pengeni,  dörömbölni  ;  s.  zör- 
■f  3,  :  scrimp  ií  s 

Clinquant  (klingk'ént)  ,  s. 
pillangó  lemé:,  sárgasík  ; 
hiú  pumpa. 

Clip  (klip)  ,  v.  a.  elvágni, 
megnyírni :  megnyirkálni 
(pénzt);  körülfogni,  át- 
ölelni; —per,  S.  borbély; 
— ping ,  s.  nyiredék;  le- 
metszett darabocska. 

Cloak  (klook),  8.  köpönyeg  ; 
palást,  ürügy,  szín  :  V.  a. 
palástolni. 

Clock  (klakk'i,  s.  lógonyóra, 
fal-ára  ;  ütö-ára  ;  torony- 
óra; what  o'clock  is  it? 
hány  a:  ára  '  it  is  ten 
o'clock;  tiz  a.:  ára;  we 
dine  at  t\v<  <  o'clock ,  két 
árakor  ebédelünk  :  — dial, 
s.  számlap  (órán);  — ma- 
ker, s.  óraműves. 

Clod  (kiad),  s.  göröngy,  rög  ; 
pimasz  :  v.  n.  csomódni ; 
— d"i  ad/  gerincscs  S3 
lány,  hitvány. 

Clog  (klag),  s.  kölönc:;  te- 
her;  fasarú,  faczipő ;  v.  a. 
megterhelni,  akadályozni  : 
v.  u.  csomódni;  — gy,  adj. 
hátráltató,  akadály os. 

Cloister  (klaisz'ter),*.  zárda, 
monostor,  klastrom  ;  —  er, 
s.  szerzetes,  barát. 

Cloom  (klúm),  v.  a.  becsiri- 
zelni,  bekenni. 

Close  (klooz),  adj.  elzárt  : 
bezárt,  becsukott ;  Htokban 
tartott ;  tömör,  tömött ;  SZO- 
ros;  feszes;  rövid;  meg- 
hitt: takarékos;  fukar; 
rekkenő;  szellőztetlen ;  to 
keep  a  thing  — ,  vmit  ti- 
tokban  tartani;   to   follow 

one  — ,  rkit  nyomon  követ- 
ni :  to  live  — ,  takarékosan 
élni :  —  connection,  szo- 
ros összeköttetés ;  to  come 
to  —  quarters,  összevere- 
kedni :  a  —  style,  tömött 
irmodor;  —by,  épen  mel- 
lette ;  —  to  the  road,  közel 
a.  úthoz,  mindjárt 
mellett  :  -  fisted  ,  adj. 
s.iikke:  <  tul  ar  ;  !'.  "/'  . 
szorosan,  feszesen  ;  i  (zárva; 
Hl 


Clotter 

titkon ;  — ness,  s.  szoros- 
ság :  /eszesség  ;  tömöttség  : 
elzártság;  hallgatagság,  ti- 
toktartás ;  fösvénység. 
Close,  v. a.  elzárni;  bezárni; 
bevégezni,  befejezni;  be- 
pecsételni (levelet);  bedu- 
gaszolni, beszádolni  (hor- 
dót ) ;  to  —  an  account, 
számodási  bevégezni  v.  be- 
zárni ;  to  —  accounts  with, 
számolni, számot  vetni  Viki- 
vel ;  to  —  a  seam,  bes;,:i- 
ni ;  to  —  in,  hekevítui  :  to 
—  up,  berekeszteni;  bedu- 
gaszolni; elzárni ;  — ,  r.  re. 
záródni,  bezáródni;  vég- 
ződni; Összeforrni,  behe- 
gedni ;  to  —  with  (in  with) 
egyesülni;  megegyezni  -vol, 
-vei ;  összekapni  -vol,  -vei  ; 
to  —  on  (upon),  megegyezni 

-val,  -vei  ;  —,  s.  befejezés, 
vég  ;  kerítés  ;  kerített  hely; 
kéztusa  :  egyesség. 

Closet  (klaz'et),«.  óldalszoba, 
mellékszoba  ;  titokszoba  : 
water  — ,  s.  árnyékszél  ; 
— ,  v.  a.  szobába  zárni. 

Clos'ure  (klo'zser),  s.  zárat; 
sebforradás  ;  kerítés  ,■  ke- 
rített hely  ;  be  eje.és. 

Clot  (Hat),  s.  rög,  csomócsa  ; 
—of  blood  ,  vérrög  :  — ,  v. 
n.  összeragadni,  megaludni 
i  mint  a  vér). 

C\ot\l{khlth),  s.  siövet ,  poszté, , 

vás-.on,  gyolcs ;  cotton  — ,  s. 

pamutszövet  ;  linen  — ,  S. 
vászon,  gyolcs  ;  íioor  — ,  8. 
talajgyékény  ;  oil  — ,  8. 
viaszosvászon  :  to  lay  tin1 
^,  asztalt   terítni. 

Clothe  (klodh),  v.  a.  and  n. 
irr.  (elad  "kled  .  elad),  öl- 
töztetni, ruházni,  felru- 
házni. 

Clothes  (kloz) ,  g.  }>l.  vuha, 
ruhadarabok  :  fehérruha, 
fehérnemű  ;  small  .  nad- 
rág ;  a  suit  of  — ,  öltözet, 
öltöző  :  to  put  mi  one's  — , 
felöltéi.  ni. 

Clotbier(klo'dhier),  s.posztó- 
csináló :  posztóárus, 

ing  ÍHo'dhing) ,  í.  ru- 
ha oi,  öltözet. 

Clotter  (klafter),  r.  n,  rög- 


Clotty 

zeni ,  megaludni  (mint  a 
vér). 

Clot'ty,  adj.  aludt,  rögös,  cso- 
mós. 

Cloud  (kláud),  í. felhő;  bo- 
rulat ;  ér{  kőben  ) ;  (átv. 
ért. )  balsors,  balság,  honi, 
bit,  inség;  to  be  under  a 
— ,  nyomorogni ;  — ,  v.n.  bo- 
rongani,  borulni;  — iness, 
sJ.feUegzés,fellegzet;—leBB, 
adj. felhőtlen,  derült;  —  y, 
adj.  felhős,  borongós,  bo- 
rú*. 

Clough  (kláff) ,  s.  völgyto- 
rok, gyugyor ;  meredekség ; 
elegy  súly. 

Clout  (klánt),  8.  rongy ;  pó- 
lya; —nail,  g.  talpszeg; 
—ed,  adj.  foltozott,  foltos ; 
— erly,  adj.  otromba;  eset- 
len. 

Clove  (klov),  g.  szegfű,  szeg- 
fűbors ;  hagymagerezd. 

Cloven  (klo'vn),  part.  ha- 
sadt; —  footed,  —  hoofed, 
adj.  hasadt  körmű  ;  — foot- 
edness,  s.  ravaszság,  fon- 
dorkodás. 

Clover  (klo'ver),  s.  lóher,  ló- 
here ;  to  live  in  — ,  jól 
élni. 

Clown  (kláun),s.  siheder,  pa- 
raszttuskó ,  kamasz ;  bo- 
hőez,  ugrócz,  Paprika  Jan- 
csi. 

Clow'nery ,  s.  gorombaság, 
parasztság,  faragatlanság. 

Clown'ish,  adj.  goromba,  fa- 
ragatlan. 

Cloy  (klai),  v.  a.  beszegezni 
(löveget);  megtömni,  meg- 
terhelni (gyomrát  étellel); 
— ment ,  s.  megterhelés  ; 
jóllakás ;  jóllakottság. 

Club  (klább),  8.  fütykös,  bun- 
kó, bunkós  hot;  makk  i  kár- 
tyában); zárt  kör  v.  társa- 
ság; —fisted,  adj.  vaskos 
marku ;  —foot,  s.  donga- 
láb ;  —footed,  adj.furkós- 
Uibu ;  — ,  v.  a.  összeadni, 
összeszámitni ;  mindent  fel- 
forgatni ;  —,  v.  n.  össze- 
állani ;  járulni  vmihez 
(pénzzel). 

Clump  (klámp),  s.  tuskó*; 
idomtalan    darab;    —ing, 


Clamper 

adj.  esetlen,  otromba;  —  s, 
e.  pimasz. 
Cluinp'er,  v.  n.  rögzeni. 

Clumsiness  (klám'zinesz),  s. 
idomtalanság,  otrombaság; 
ügyetlenség,  gyámoltalan- 
ság. 

Clumsy  (klám'zi),  adj.  eset- 
len, otromba ;  ügyetlen. 

Clung  (kláng),  v.  n.  össze- 
zsugorodni, összemenni,  ki- 
száradni. , 

Cluster  (klász'ter),  s.  fürt, 
csomó ;  tömb,  csoport;  — of 
grapes,  szőlőfürt ;  —of  is- 
lands, szigetcsoport ;  —,  v. 
n.  csomódzani ;  összecsopor- 
tozni,  összegyűlni ;  — ,  v. 
a.  'összegyűjteni. 

Clutch  (kláts),  v.a.  megmar- 
kolni ;  belekapaszkodni . 
ökölbe  szorítani  l  kezét)  ;  s. 
megmarkoló* ;  'ököl;  kö- 
röm ;  you  are  done  for,  if 
you  get  into  his  clutches, 
oda  van  ón,  ha  körmei  közé 
kerül. 

Clutter  (klát'ter),  s.  zaj,  lár- 
ma, zavar ;  v.  n.  zajt  ütni, 
lármázni. 

Clyster  (klisz'ter),  s.  klistély, 
csőre ;  —  bag,  s.  csőrefecs- 
kendő;  —ize,  v.  a.  klisté- 
lyezni,  csőrézni. 

Coacervate  (ko-észer'vet),  v. 
a.  rakásra  gyűjteni,  fel- 
halmozni. 

Coach(kaots),  s.  kocsi,  hintó ; 
— man,  s.  kocsis. 

Coaction  (ko-ék'sán),  s.  kény- 
szerítés. 

Coac'tive,  adj.  'összeható;  ösz- 
szemunkáló ;  kényszerítő. 

Coadjument  (ko-édzsju'- 
ment),  s.  segély,  segede- 
lem, [segéd. 

Coadju'tor,  s.  segéd,  hivatal- 

Coadju'vancy  (— vénszi) ,  s. 
segítés. 

Coagmentation  (ko-égmen- 
te'sán),s.  összehalmozás. 

Coagulable  ( ko-ég'j  ulébl ) , 
adj.  megaludható,  össze- 
mehető. 

Coag'ulate,  v.  n.  összemenni ; 
megaludni;  megfagyni ;  v. 
a.  megalutni ,  hegeszteni, 
oltani  (tejet). 

62 


Coax 

Coagula'tion ,  s.  megolvas, 
megfagyás. 

Coak  (kaok),  s.  pirkőszén  ; 
— s,  8.  pl.  öntött  agy-sze- 
lencze. 

Coal  (kaol),  s.  kőszén;  szén; 
to  carry  caols  to  New- 
castle, Dunába  vizet  hor- 
dani ;  — ,  v.  a.  szénné  éget- 
ni;  — ery,  s.  kőszénbánya. 

Coalesce  (ko-élesz') ,  v.  n. 
ssgí  ;  n  a  ssszefsTTm,  egye- 
sülni. 

Coalescence,  s.  összeforr  adás; . 
összej 'olyas ;    —   of    coun- 
cils ,  egyetértés ,  egyesség. 

Coahtion(ko-élis'án),  s.  egy  il- 
lés ;  egyület;  szövetkezés ; 
szövetség. 

Coaptation  (ko-épté'sán),  s. 
összeillesztés. 

Coarct  (ko-árkt),  v.  a.  meg- 
szorítani, korlátozni. 

Coarse  (koarsz),  adj.  durva, 
goromba,  parasztos,  nyers  ; 

—  bread,  derczekenyér ;  a 

—  featured  woman,  dur- 
va arezkifejezésü  fehérsze- 
mély. 

Coarse'ness ,  s.  durvaság , 
nyerseség ;  póriasság. 

Coast  (kooszt),s.  tengerpart; 
oldal,  táj,  tájék ;  the  —  is 
clear,  nincs  mitől  félni ;  — 
of  nratton  ,  juhczímer ; 
from  all  coasts,  mindenol- 
dalról, mindenfelől; — ,  v. 
n.  szárazra  érni,  partra 
szállni:  part  mellett  ha- 
józni; — er,  s.  parthajós  ; 
pa  rthajó;  pa  rtla  kos. 

Coat  (koot,  kaot),  s.  kabát ; 
német  dolmány ;  gyermek- 
köntös  ;  bőr;  héj ; színbori- 
ték ;  dress  — ,  g.  frakk; 
great  — ,  s.  felöltő;  turn 
— ,  s.  köpeny  forgató ;  állha- 
tatlan ember,  kibe  nem  le- 
het bizni;  —  of  arms,  s. 
czímerpajzs ;  —  of  mail,  8. 
vérting,  — ,  v.  a.  rt&iázni; 
kárpitozni ;  kideszkázni  ; 
befesteni;  beborítani,  be- 
vonni, befedni. 

Coat'ing,  s.  boríték;  színbo- 
rit ék. 

Coax  (kooksz),  v.  a.  cztró- 
gatni,  édelegni,  hízelegni ; 


Cób 

— ing,  g.  czirógatás,  hizel- 
kedés ;  — ingly,  adv.  cziró- 
gatva;  — er,  s.  hízelkedő. 

Cob  (kab),  s.  tengeri  csüllő ; 
pók ;  — web,  8.  pókháló. 

Cobalt  (kab'bélt),  s.  hékleny. 

Cobble  (kab'bl),  v.  a.  fol- 
tozni ;  v.  n.  himpellérkedni, 
kontárkodni. 

Cob'bler,  s.  foltozó  varga; 
himpellér,  kontár. 

Cobishop  fko-bis'ap),  s.  czim- 
zetes  jiüspök,  segédpüspök. 

Coble  (ka'bl),  s.  halászcsó- 
nak. 

Cochineal  (káts'iníl),  s.  bi- 
borbogár. 

Cock  (kakk),  s.  kakas ;  liim  ; 
sárkány  (a  lőfegyveren) ; 
napóra  mutatója;  a  mér- 
leg nyelve;  every  —  is 
proud  on  his  own  dung- 
hill, minden  kakas  a  maga 
szemetén  büszke ;  —  of  the 
wood,  erd  őszfaj  cl ;  weather 
— ,  s.  szélkakas,  kakasvi- 
torla; —  crowing,  s.  ka- 
kasszó; cock-a-doodle-doo, 
8.  kukorikolás;  —  fight,  s. 
kakasviadal ;  —  's-comb, 
8.  kakastaréj;  taréjfürt; 
kaczki;  kaczkos;  piperkőcz; 
—  's-foot,  s.  szironták ;  — 
spur,  s.  kakassarkantyú. 

Cock,  í.a.  felállítani :  fel- 
bodorítni ;  felhúzni  /pus- 
kát ) ;  to  —  the  ears,  fü- 
leit hegyezni;  résen  lenni 
a  fülnek  ;  to  —  one's  hat, 
félrecsapni  kalapját;  to  — 
the  nose,  fennhordani  v. 
nagyratartani  az  orrát; 
— ,  v.  n.  duzmadozni,  ke- 
vélykedni. 

Cockade  (kakked'),  s.  kokár- 
da, tarajka,  színjei. 

Cock'er,  v.  a.  elkényeztetni. 

Cock'erel,  s.  hü  kakas. 

Cock'et,  s.  vámlevél;  adj. 
csintalan,  pajkos. 

Cock'ish  (—is),  adj.  buja. 

Cockle  (kak'kll,  v,  a.  ránrzha 
Imi,  redözni  ;  v.  n.  rán- 

■dili,  redősöd  ni. 

Cockney  (kakk'nii,  s.  nagy- 
városi ;  puhálkódó. 

I     (ko'ko)  ,    8     kókilsfu  ; 

—nut,  s.  kókusdiő. 


Coction 

Coction  (kak'sán),  s.  főzés; 

emésztés  i  ételé). 
Cod  (kad),  s.  becző,  hüvely; 

—  fish,  s.  tőkehal. 

Code  (kood),  s.  törvénykönyv. 

Codicil  (kad'iszil),  s.  végren- 
deleti toldat. 

Cod'le  (kadl),  v.  a.  befojtani, 
porolni,  főzöget  ni,  forralni. 

Cod'ling,  8.  gadócz,  tőkega- 
dóez ;  főtt  alma;  czukvr- 
borsó,  zöldborsó. 

Coeffi'cent  (ka-effi'sent),ar7/. 
$s  tény.  ■       caűzehaic 

Coemption  (ko-ern'sán),  s. 
.■'.:  .  i  üsáríáz  k.  .  -s  vsiel, 
együttvétel. 

Coequal  (ko-í'kwél) ,  adj, 
egyenlő ;  egyrangú. 

Coerce  (ko-ersz'),  v.  a.  meg- 
zabolázni;  korlátot  szabni, 
megszárítani. 

Coercion(ko-er'sán),s.  megza- 
bolázó s  ;  korlátolás ;  kény- 
szerítés'. 

Coer'cive,  adj.  kényszerítő, 
megszorító. 

Coetaneous  ( ko-ite'niász ) , 
adj.  egyidőbeli ,  eyykor- 
beli. 

Coeval  (ko-í'vél),  adj.  egy- 
korbeli;  egykorú;  s.  kor- 
társ. 

Coexistence(ko-egziszt'ensz) 
s.  együttlét,  együttlétüség. 

Coexistent,  adj.  együtüétü. 

Coffee  (kaf'fí),  s.  kávé;  — 
berry,  s.  kávébáb  ;  —house, 
s.  kávéház  ;  —mill,  s.  kávé- 
őrlő ;  —pot,  s.  kávé-kanna; 

—  shop ,    8.     kávémérés ; 

—  tree,  s.  kávéfu. 
Coffer   (kaf'fer),    8.    bőrönd, 

bőrláda  :  szekrény  :  pén- 
zes láda  :  v.  a.  szekrénybe 
zárni  ,  összekuporgatni; 
— er,  8.  kincstárnok. 

Coffin  (kaf'fin),  s.  koporsó; 
sajtótaUga ;  v.  a.  kopor- 
sóba tenni. 

Oog  (kag),  8.  kerékfog;  fo- 
gás, cselfogás  :  csalás  ;  saj- 
ka, ladik  :  v.  n.  hízelegni; 
v.  a.  rábeszélni,  rászedni ; 
— ging,  8.  csalás. 

i  i  cy(ko'dsenszi),«.  kény- 
szerítés; kényszer;  hatha- 
tóság. 

63 


Coif^ 

Co'gent ,  adj.  kényszerítő; 
hatható ;  ellenállhatatlan. 

Cogger  (kag'ger) ,  s.  hízel- 
kedő; csalárd. 

Cogitable  (kads'itébl) ,  adj. 
gondolható. 

Cog'itate  (— itét),  v.  n.  gon- 
dolkodni. 

Cogita'tion,  .-■.  gondolkodás. 

Cog'itative ,  adj.  gondolkozó. 

Cognate  (kag'nét),  adj.  ro- 
kon. 

Cogna'tion,  s.  rokonság. 

Cognition  (kagni'sán),  8,  is- 
merés; ismeret;  tudomás; 
ismerő  tehetség. 

Cog'nitive,  adj.  ismeretképi  s; 
—faculty,  s.  ismerőtehet- 
ség. 

Cog'nizance  (kan'nizénsz),  s. 

tudomás,    tudós;     isimre;; 

b;r  i     i    i  i  ■•       ismert,  ■ 
jegy,  jelzet;  to  take  —  of 
something,  tudomásul  vt  n- 
ni  emit. 

Cog'nizaut  (kan'nizent),  adj. 
értesült  ;  to  be  —  of  a 
thing,  tudomással  limi 
rmiről. 

Cognomination  ( kagnami- 
né'sán),  s.  vezetéknév,  mel- 
léknél-. 

Cognoscence  (ka'.oiasz'szen6zi, 
8.  megismerés ;  ismeret. 

Cognos'cible,  adj.  megisrm  r- 
hető. 

Cohabit  (kohéb 'it) ,  v.  n. 
együtt  lakni ;  elhalni. 

Cohabita'tion ,  s.  együttla- 
kás ;  elhalás. 

Coheir  (ko-éY),  s.   társ-örö- 

Cohere  (ko-hír'),  v.  n.  össze- 
függni. 

Cohe'rence,  s.  összefüggés; 
kapcsolat. 

Cohe'reut,  adj.  összefüggő; 
kapcsolatban  álló. 

Cohesion     (ko-hí'eBön) ,    •-•. 
összetartás,  egyberagadás, 
'inges. 

Cohe'sive,  adj.  összetartó, 
egyberagadó,  összefüggő. 

(  ohíbit  (ko-hib'it),  v.  a, 
$zatartóztatni,hátráltatni. 

Cohort  (ko'hart),  8.  csoport, 
csapat. 

Coif  (kaif),  s.  papsipka  ügy- 
védsipka. 


Coil 

Coil  {kail),  s.  tekercs;  zaj, 
lárma  :  v.  <i.  összetekerget- 
ni ;  v.  n.  kígyózni. 

Coin  (kain),  s.  érem,  pénz, 
vertpénz  :  ék  ;  szöglet;  sa- 
rok, sarokkő;  gold  — ,  s. 
aranyérem;  silver  — ,  s. 
ezüstérem  ;  — ,  v.  a.  pénzt 
vend;  koholni,  kikoholni. 

Coin'age  (— éds),  s.  pénzve- 
rési  ügy :  pénzkép,  pénz- 
veret ;  koholmány. 

Coincide  (ko-inszeid'),  v.  n. 
összeötleni,összevágni  (több 
körülmény  I. 

Coin'cidence ,  s.  összeötlés, 
Összevágás. 

Coiner  (kain'er),  s. pénzverő ; 
álpénzverő ;  koholó. 

Coit  (kait),  s.  hajitókorong. 

Coition  (ko-isan),  s.  nőszés  ; 
párzás. 

Coke    (kaok),   -s.  pirkőszén. 

Colander  (kál'én'der) ,  s.  szű- 
rő :  átveret,  áttöret. 

Colation  (kolé'sán),  s.  átszü- 
rés. 

Col'ature,  s.  átszürés ;  sziire- 
dék. 

Coki  (küld),  adj.  hideg ;  it  is 
—  to  day,  hideg  van  ma  : 
I  am  — ,  fázom  ;  —  blood- 
ed ,  adj.  hideg  vérű,  in- 
dulatlan,  érzéktelen :  — 
hearted,  adj.  hidegszivü, 
könyörületlen. 

Cold,  s.  hide  fi ,  hidegség: 
nátha  ;  meghütés  ;  he 
caught  a  severe  — ,  iszo- 
nyúan megnóthásodott ;  to 
take  — ,  meghütni  magát, 
meghűlni. 

Cold'ish,  adj.  hiives. 

Cold'uess,  s.  hidegség;  indu- 
latlanság. 

Cole  (kool),  s.  kelkáposzta. 

Colic  (kal'ik),  s.  bélgörcs. 

Collapse  (kallépsz'),  v.  n.  ösz- 
szerogyni,  összeesni  (mint 
a  beteg ). 

Collar  (kal'lár),  .<;.  nyakkötö  : 
örv;  gallér;  hám -iga; 
nyakvas;  v.  a.  vkit  nya- 
kon kapni. 

Collate  (káliét'),  v.  a.  ado- 
mányozni :  összevetni,  ösz- 
szehasonlúni  (az  eredeti- 
vel), összeegyeztetni. 


Collation 

Colla'tion,  s.  adományozás, 
összehasonlítás  <  a:  eredeti- 
vel) ;  ebédfia,  lóránt. 

Colleague  (kal'líg),  s.  tiszt- 
társ ;  ügytárs. 

Collect  (kallekf),  v.  a.  gyűj- 
teni ,  szedni;  összegyűj- 
teni; to  —  one's  self,  ma- 
gát összeszedni,  mayához 
térni. 

Col'lect ,  s.  egyházi  ima; 
gyűjtelek;  pénzszedés  (se- 
gedelemre) ;  a  szedett  pénz. 

Cqllectaneous  ( kallekté'ni- 
ász),  adj.  összegyüjtógetett, 
összeszedett. 

Collection,  s.  gyűjtemény ; 
következtetés  ;  zártétel. 

Collective ,  adj.  gyüjtékes, 
összes. 

Collect'or,  s.  gyűjtő,  szedő. 

Collegatary  (kalleg'étéri),  s. 
társ-örökös. 

College  (kal'leds),  s.  taninté- 
zet ;  tudománykar :  társu- 
lat; az  egyetemhez  tartozó 
épület,  melyben  a  collégió- 
tusok (tanulók)  laknak. 

Colle'gian  (— lí'dsiéu),  s.  col- 
légiótus;  deák,  tanuló. 

Cr.lk'giate  (— dsiét),  adj.  tes- 
tületi, társas;  s.  collégiá- 
tus. 

Collide  (kalleid'),  v.  n.  össze- 
ütközni. 

Collier  (kalljer),  s.  kőszén- 
bányász;  kőszénárus;  kő- 
szénhajó. 

Colliery,  s.  köszénbánya ; 
kőszén  kereskedés. 

Colliflower,   v.  Cauliflower. 

Colligate  (kal'liget),  v.a.ösz- 
szekötni. 

Collirnation  (kallirné'sán),  s. 
irányzás ;  látvonal. 

Colliquable  (kallikVébl),aí7/. 
olvadékony. 

Colliquation  (— wé'sán) ,  s. 
olvadás;  felbontás,  felbom- 
lás. 

Colliquefaction(— wifék'sán), 
s.  összeolvasztás. 

Collision  (kallis'án),  s.  össze- 
ütközés. 

Collocate  (kallókét) ,  v.  a. 
állítani,  helyezni;  osztá- 
lyozni. 

Coíloca'tiou,  s.  állítás,  hely- 

64 


Co  1st  a  ff  

zés ;     hitelezők      osztályo- 
zása. 

Colloquy  (kallokwí),  s.  be- 
szélgetés ;  beszédváltás ; 
párbeszéd. 

Colluctancy  (kallák'ténszi), 
s.  ellenkezés,  ellentállás. 

Colluctation  (— té'sán),  s.  el- 
lénszegülés;  vita,  tusako- 
dás. 

Collude  (kalljúd'),  v.  n.  titkos 
egyetértésben  lenni  (vki- 
vel  i. 

Collu'sion,  s.  titkos  egyetér- 
tés. 

Collu'sive,  adj.  alattomban 
elintézett. 

Colly  (kallí),  s.  korom,  feke- 
tény  :  v.  a.  megfekeixtni. 

Colon  (kólán),  s.  kettőspont. 

Colo'nel  (kar'nel),  s.  ezred  s. 

Colonial  (kallo'niél) ,  adj. 
gyarmati. 

Col'onist,  s.  gyarmatos. 

Colonization,  -s.  gyarmatosí- 
tás. 

Col'onize  ( — eiz),  v.  a.  gyar- 
matosít ni. 

Colonnade  (kalonnéd') ,  8. 
oszlopsor. 

Col'ony  (kalloni),  s.  gyar- 
mat ;  penal   — ,  jegy  tele  p. 

Colophony  (kallofoni) ,  s. 
gyanta.  [nes. 

Col'orate  (kallárét),  adj.  szí- 

Colora'tion,  s.  a  szín-adó* 
mestersége ;  színezet. 

Colossal  (kolasz'szél),  adj, 
óriási,  roppant. 

Colos'sus  (—szász),  s.  óriási 
alak. 

Colour  (kalár),  s.  szín;  fes- 
ték ;  hajózászló  ,  lobo- 
gó;  ürügy  ;  to  hoist  up 
— s,  lobogót  kitűzni ;  he 
changes  — ,  színe  változik  : 
under  a  —  of  friendship, 
a  barátság  színe  alatt ;  — , 
v.  a.  festeni,  megfesteni, 
színezni;  — ,  17.  ,<■  színt 
kapni,  megfestödni ;  (at) 
elpirulni;  —ed,  adj. színes, 
festett;  —ing,  s.  színezés; 
palástoló*,  himezés-hómo- 
zás ;  —less,  adj.  színtelen. 

Colp  (kalp),  s.  falat. 

Colstaff  (kal'sztéf),  s.  emelő 
rúd. 


Colt 

Colt  (kolt),  8.  csikó,  mén- 
csikó, mony  as  csikó;  —  's 
tooth,  g.  csecsfog. 

Colt,  v.  n.  vigan  ugrálni;  v. 
a.  bolonditni ;  —  ish,  adj. 
pajkos. 

Colubrine  (kal'juhrein)-,  adj. 
kigyí%etnn      higycaZahu 
ravasz. 

Column  (karám),  s.  oszlop; 
lap. 

Colum'nar,  adj.  oszlopaldkú, 
oszlopdad. 

Comb  (kom),  s.fésü;  lóva- 
karó; rlax  — ,  s.  gereben; 
—  maker,  s.  fésűs  ;  — ,  v.  a. 
fésülni;  to  —  a  horse,  lo- 
vat megvakarni. 

Combat  (kamuét)  s.  ütkö- 
zet, harcz;  to  engage  in 
single  — ,  párviadalt  vív- 
ni ;  —  v.  n.  megütközni, 
harezolni,  vívni;  —  v.  a. 
megvívni;  (átv.  ért.)  meg- 
vitatni; — ant,  s.  and  adj. 
harczvs. 

Combinable  (kanibei'nebl), 
adj.  összeegyeztethető. 

Combiiiate  (kamljinet),  adj. 
éljegyzett. 

Combination,  s.  összevetés, 
összeáttítás, összehasonlítás, 

r.-::  ck :t. ■'.-;      SS  ee:>l/i .  tetf r,  ■ 

végy,  vegyület ;  kapcsolat ; 
titkos  szövetség;  czimbora- 

sái/. 
Combine    (kambein'),   v.   a. 

83  .  Itetni     738    ■--  ■!■/■  ■  X:  till  ' 

fontolgatni;  v.  n.  össze- 
líllnni. 

Combnst  (kambászt),  v.  a. 
elégetni;  adj.  tűzben  lévő 
(planéták,  melyek  távol- 
sága a  naptól  nem  nagyobb 
foknál). 

Combus'tible ,  adj.  eléget- 
hető. 

Combus'tion,  s.  elégés,  elége- 
tés :  gyuladás,  tűzvész. 

Come  (kom,  kam),  v.  ".  irr. 
(came  kém  ,  come),  jön- 
ni ;  he  came  to  me,  hoz- 
zám .jött ,-  to  -to nothing, 
semmivé  lenni ,  füstbemen- 
ni :  to  —  to  good,  boldo- 
gulni :  to  to  blows,  Ö8Z- 
•  rekedni;  to  fcotei  ma 
(witli),  megalkudni,    meg- 

BlZOin  ',  :    A  ii.''  ■!  -  urn  [yai 


Come 

egyezni,  egyességre  lépni 
i  v!;ivel )  :  to  —  to  hands, 
bejönni,  befolyni,  beke- 
rülni fpl.  pénzek  i ;  if  it 
comes  to  that,  ha  arra 
kerül;  what  does  the  whole 

—  to?  mennyibe  kerül  a: 
eyész  ?  to  —  to  one's  self, 
eszére  jönni,  magához  tér- 
ni ;  to  —  to  know,  meg- 
tudni, megérteni,  hallani; 
to  —  to  pass,  megesni, 
megtörténni; — soon  again! 
jöjjön  el  minél  előbb!  — 
along  with  me  !  jöjjön  el 
vélem  '■  to  —  asunder,  szét- 
válni, szétoszlani ;  to  — 
back,  visszajönni  ;  how  did 
he  —  by  it  ?  hogy  jutott 
hozzá?  —  down  Ijöjjön  lel 
to  —  forth,  előjönni,  ki- 
jönni ;  to  —  forward,  előre- 
nyomulni, haladni,  boldo- 
gulni; előmenetelt  tenni; 
1  —  from  church,  a  temp- 
lomhól  jövök  ;  when  I  came 
home,  mikor  hant  jöttem  ; 
it  will  —  home  to  him, 
majd  torkára  forr  még, 
nem  viszi  el  szárazon;  to 

—  in,  bejönni;  érkezni 
(levelek,  hi  vek  stb)  ;  jöve- 
delmezni :  divatba  jönni  ; 
—in  !  jöjjön  he  ;  szabad  ! 
tessék  !  to  —  in  to,  közbe 
jönni,  segítségére  menni 
(  vkinek  );  to  —into  danger, 
veszélybe  jönni ;  to  —  into 
office,  hivatalra  lépni;  to 

—  near,  to  —  nigh,  köze- 
ledni, közeljárni,  megkö- 
zelítni;  hasonlani  (-lm:, 
•hez)  ;  nothing  came  of  it, 
ahhál  ii'in  lett  semmi,  an- 
nak nem  vált  foganatja  : 
to  —  off,  eljönni ;  elszök- 
ni; megszabadulni,  meg- 
menekedni ;  felnidén! ni  ;  to 

—  on,  eljönni:  eléáUani; 
közeledni;  —on  now! jöj- 
jön must  !  the  night  comes 
on,  kö., lit  a.  éjszaka  ;  to 

—  out,  kijönni;  he  just 
now     came     out    of    tie' 

house,    éji, 'II    must  jött    ki  II 

házból :    ---   out    with    it  ! 
süsd  ki !  to  —  round,  meg- 
fordulni (szél )  ;  más  gon- 
65 


Command 

dolaira  ,<  nut  hcndjárni. 
to  —  round  again,  megbé- 
külni; to  —  round  one, 
vkit  rávenni ;  to  —  short 
of,  ki  nem  elégítni ;  meg 
nem  felelni  (várakozás- 
nak )  :  fel  nem  érni  (-vál, 
-Vél);  to  —  together,  ösz- 
s  ;  i  nni  oszt  jifélni,  össze- 
gyülekezni; —  up!  jöjjön 
fel :  to  —  up  to,  felérni, 
feljutni,  oda  érni :  feljönni 
-lm:,  -liez  ;  rá  —,  felmenni, 
rúgni  -ra,  -re  ;  elegendőnek 
lenni,  megfelelni ;  to  —  up 
with,  elérni,  utolérni ;  fel- 
érni (-vol,  -vei);  to  — upon, 
rájönni;  meglepni,  megtá- 
madni; it  comes  to  the 
same  thing,  azinind  egyre 
mem/ !  hi  times  to  —  jö- 
vendőben :  this  day  —fort- 
night, mához  két  íiétre. 

Comedian  (komí'dién) ,  s. 
színész,  komédiás. 

Com'edy ,  .v.  vígjáték ,  ko- 
média. 

Comeliness  (kam'linesz),  s. 
csinossal/,  kellemessé,/,  mó- 
dosság. 

Come'ly,  adj.  csínos,  kelle- 
mes, módos. 

Com'er,  s.  érkező ;  new  — ,  s. 
jövevény. 

Comet  (kam'it),  8.  üstökös 
csillag. , 

Comfit  (kám'fit),  s.  czukrász- 
sütemény ;  v.  a.  beczuk- 
rozni. 

Com'fíture ,  s.  nádmézcse- 
me-f/e. 

Comfort  (kám'fert),  s.  vigasz, 
üdités,  kényelem;  be  of — , 
légy  nyugodt  v.  nyugton  ; 
— ,  v.a.  vigasztalni,  üdítni ; 
— er,  s.  vigasztaló. 

Com'fortable,  adj.  vigaszta- 
ló :  kényelmes. 

Comic  (kam'ik),  — al,  adj. 
vígjátékhoz  túrta:,;,  komi- 
kai ;  tréfás,  furcsa. 

Coining,  part.  jövő  ;  s.jöve- 

t,  I,  megérkezés. 

Coming-in,  s.  jövedelem. 
Comity   (knm'iti),  í,    mádos- 

ság,  nyájasság, 
( 'omnia   (kam'nié),  s.  vess  é,. 
Command  (kani  n  ikná'),  S.pa- 


Commamlatory 

rancs ;  'parancsnokság,  ve- 
zérlet :  to  have  the  —  of 
the  army,  a  hadat  vezény- 
lem :  he  has  the  —  both 
of  French  and  German, 
jól  tud  franczidul  és  né- 
metül :  I  am  at  your  — , 
tessék  vélem  parancsolni : 
— ,  p.  a.  parancsolni,  ve- 
zényleni;  zabolázni ,•  to  — 
one's  passions,  szenvedel- 
meit megzabolázni. 

Command'atory  ( —  etari ), 
adj.  parancsoló. 

Cominand'er,  s.  parancsnok; 
vezér;  középkeresztes  vitéz 
valamely  renditek ;  rend- 
járadékos. 

Commaud'ery,  s.  rendjára- 
dék, remii  adomány. 

Cornrnand'ment,  s.  főhata- 
lom ;  parancsolat,  rende- 
let; the  ten  command- 
ments, tiz  parancsolat. 

Commemorahle  (kammeni'- 
orébl) ,  adj.  emlékezetes, 
emlékezetre  méltó. 

Commein'orate  (—őrét),  v. 
a.  említést  tenni  (  v miről )  ; 
emlékünnepet  tart  tuti. 

Commemora'tion,  s.  emlékez- 
tetés ;  emlékezet,  emlék- 
ünnep. 

Commem'orative,  commem'- 
oratory,  adj.    emlékeztető. 

Commence  (kammensz'),  v. 
a.  and  n.  kezdeni,  kezdőd- 
ni ;  —ment,  s.  kezdet. 

Commend  (kammend'),  v.  a. 
ajánlani,  dicsérni. 

Commend'able,  adj.  aján- 
lásra méltó. 

Commenda'tion,  s.  ajánlás, 
dicséret. 

Comrnend'atory,  adj.  ajánló, 
dicsérő. 

Commen'surable(— sju-rébl), 
adj.  öszmérhetS,  öszoszt- 
ható. 

Cornmen'surate  (—ret) ,  e. 
a.  megmérni,  kimérni ;  adj. 
megmérhető ,  kimérhető ; 
(with)  megfelelő,  arány- 
lagos. 

Commensura'tion,  s.  aratni. 

Com'ment  (kam'ment),  v.  a. 
fejtegetni,  értelmezni;  v. 
n.  to  —  upon,  észrevétele- 


Commentary 

ket  tenni;  — , s. értelmezés, 
magyarázat. 
Com'mentary  (—téri),  s.fej- 
tegetőirás. 

Commenta'tor    (— té'ter),   s. 

•  ■  ;i'  :t:  i::     Itta  jl'ftl ::    í 

Commenti'tious  (—  ti'sász), 
adj.  koholt,  költött. 

Commerce  (kam'mersz),  s. 
kereskedés,  kereskedelem  ; 
közlekedés  ;  r.  n.  keresked- 
ni; közlekedni. 

Commer'cial,  adj.  kereske- 
delmi, kereskedési. 

Commigrate(kam'migret),  r. 
n.  kiköltözni. 

Commina'tion,  s.  fenyegetés. 

Commin'atory,  adj.  fenye- 
gető. 

Commingle  (kammin'gl),  r. 
n.  elegyedni,  keveredni,  bé- 
kít i  n  !;:/.  I  ssl : ■■dm.,  tár- 
salkodni; v.  a.  bekeverni. 

Commis'erate  (— miz'erét),  v. 
a.  szánni,  megszánni,  szá- 
.nakozni. 

Commisera'tion,  .«.  szánako- 
zás :  könyörület. 

Com'missarv,  s.  biztos,  meg- 
hízott. 

Commis'sion,  s.  megbízás, 
meghagyás;  felhatalmazás; 
felhatalmazván)/;  tisztség; 
kinevezési  rendelvény ;  bi- 
zottmány ;  v.  a.  felhatal- 
mazni; megbízni  f  vkit  vmi- 
vel)  ;  megrendelni ;  — er,  s. 
bizottmány  i  tag;  tiszt; 
meghízott. 

Commis'sionate,  i.a.  felha- 
talmazni, meghízni. 

Commit  (kammit') ,  v.  a. 
megbízni;  átadni;  elkö- 
vetni; letartóztatni;  meg- 
rendelni; I  —  it  to  your 
care,  én  azt  az  ön  gondvi- 
selésére bízom  ;  he  is  com- 
mitted for  trial,  vizsgálati 
fogságban  van ;  -he  has 
committed  murder,  gyil- 
kosságot követettel;  to  — 
to  paper,  írásban  feltenni 
(vmit);  to  —  a  thing  to 
memory,  vmit  emlékeze- 
tébe vésni;  to  —  one's 
self,  magát  kitenni,  mez- 
telen konczot  árulni ;  ma- 
gát elszólni  ;  to  —  one's 
66 


Cnmnimii  cable 

self  to,  magát  átengedni 
-nak,  -nek. 

Commit'tal,  Commit'ment. 
x.  letartóztatási  parancs; 
meghagyás,  megbízás. 

Commit'tee  (—ti),  s.  bizott- 
ság. 

Commix  (kammiksz') ,  v. 
a.  összeelegyítni ;  — tion, 
(— sán),  s.  elegyítés,  —tűre, 
(— tsár),  s.  elegyítés,  ele- 
gyít é   . 

Corn  rno'dious  (kain  nio'diász) 
adj.  alkalmas,  hasznave- 
hető, hasznos. 

Commod'ity,  s.  alkalmas- 
ság; alkalmatosság ;  áru- 
czikkely  ;  haszon,  nyereség. 

Commodore  (kani 'odor),  g. 
hajócsapat  parancsnoka . 

Common  (kam'mán),  adj. 
közönséges,  közös ;  polgári 
(nem  nemes);  rendszerinti, 
mindennapi;  általános;  a 
—  notion,  általános  foga- 
lom ;  —  sense  :.  I ...  •//.:.  v  • 
józan  és:  •  the  —  people, 
a  köznép ;  —law,  $.  szokás- 
beli jog  ;  —  place,  s.  köz- 
hely i  beszédben  > ;  —  pray- 
er, s.  egyházi  ima;  — ,  .-•■. 
köztér,  közlegelő ;  község 
!'■■  üga  1  ősség ;  in  — 
with,  közösen,  együtt  -val, 
-vei. 

Com'monage,  s.  községi  jog; 
legelőjog. 

Coni'inonalty,    s.    közönség, 

közösség. 

Com'moner,  s.  polgárember : 
népképviselő. 

Com'monly,  adv.  közönsége- 
sen; közösen. 

Com'rnons,  s.  [>1.  népképvi- 
selők ;  house  of  — ,  S.  kép- 
viselőház. 

Com'morance    (kain'morénsz), 

s.  tartózkodás ;     tartózko- 
dási hely. 
Com'morant,  adj.  lakó. 

Commotion  (kann^o'sán),  s. 
mozgás ,  m ozgalom , izgatott- 
ság, zenebona. 

Commune    (kammjún'l  ,    v. 
n.  közlekedni;   tanácskoi 
ni;  értekezni ;  beszélcu  tni. 

Commu'nicable,  adj.    I 
hető. 


Communicant 

Commu'nicant,  s.  <r.  úr  va- 
csorájához járuló. 

.Commu'nicate    (— niket),   v. 
a.    '..  leni   ( s n'it  i !  ;■ .  / ) 
osztani  i  vkivel I  :  r.  u.  köz- 

leílúni   CSS    "1  •:t::i:[--h,'ii  <;'- 

Imii  egymással .-  </:  úr  va- 
csorájához járulni. 
Communication    (— ké'sáu), 

S    l ...    léS      l    .  lii  :  :j:  .:      '  .•:    - 

lemény  ;  :  ss?;  faggis,  issze- 
Jcöttetés :  úrvétel. 
Coinmu'nicative,    adj.    köz- 
lékeny. 

Coinmu'nion    (— juujún),   s. 

/       1.1  :    /'  .'      .'■          ■■:■:■    I      i  !/:/- 

/(<    )     snst  7    .'■'/ 1  ■ •  ■.  i. 

Com'inunism  (  kam'mjnniam), 
8.  magánbirtok  nélküli  ál- 
lamalkat. 

Coimnu'uity,  s.  község,  pol- 
gárok. 

Commu'table,  adj.  eladható, 
elidegeníthető. 

Commute  (kammjuf),  v.  a. 
i:l seri  íir  felváltani  •  ki- 
váltani ;  átváltoztatni. 

Compact'  (kampéktf),  adj. 
saja,  tömött,  töniör. 

Com'paet,  s.  szerződés. 

Compages  (kompé'dsez),  s. 
épület ;  foglalat,  öszlet. 

Compaginate  |  kampéd'zsi- 
nét),  v.a.  összefüggeszteni, 
összekapcsolni. 

Companion  (kampén'jan),  s. 
pajtás;  társ,  társalgó;  ke- 
reskedőtárs; female  — ,  tár- 
salgónő;  —  in  arms,  baj- 
noktárs. 

Company  (kam'péni),  g.  tár- 
saság; részvény-társulat  ; 
testület,  czéh  ;  egylet  ;  c«  »- 
port  ;  to  keep  —  with  some 
one,  vkivel  társalkodni ;—, 
r.  n.  and  n.  kiférni  >  ri.it ); 

társulni. 

Comparable  (kam'pérébl) , 
adj.  hasonlítható,  összena- 
sonUtható. 

Comparative,   adj.  Összeha- 
sonlító :    s.    hasonlítófok  ; 
lj,adv.  összehasonlítólag. 

Compare  (kamper),  v. 

I  asonlítni,  párhuzamba 
tenni. 

Comparison  (kampér'iszan), 
8.  összehasonlítás ;  in  —to 


Compart 

him  I  am  but  a  beggar, 
hozzá  képest  én  csak  kol- 
dus vagyok ;  beyond  — ,  ha- 
sonlíthatlanúl. 

Compart  (kampárt'),  r.  a. 
osztályozni  ;  felosztani :  el- 
rekeszteni ;  elkülönítni. 

Comparti'tion,  s.  osztályozás; 
osztály  ;  fiók,  rekesz. 

Compart'ment,  s.  osztály : 
rekesz  ;  desz  la  fal. 

Compass  (kam'pész),  s.  kör; 
hsfíMi  í,  //.../  tá/jtű 
kerülőút;  to  keep  within 
— ,  önhatárában  maradni; 
to  fetch  a  — ,  kerülőt  tenni  : 
in  the  —  of  two  days,  két 
nap  alatt;  compasses,  s. 
pi.  czirkalom  ;  —.  v.  a.  ko- 
mit enni  békeritni  I  .  .••■/ 
járni;  elérni;  véghez  vinni. 

Compassion  (kampés'sáu) , 
8.  E/::nalc.  rir.  kenyerulíi 
részvét;  r.  a.  megszánni 
(vkit)  ;  —able,  adj.  száma- 
kozásra  méltó. 

Compas'sionate  (—net),  adj. 
könyörületes,  szánakozó;  v. 
a.  megszánni. 

Compatibü'ity,  s.  összeférhe- 
tőség. 

Compat'ible(kampet'iVil),íi(//. 
egyesíthető,  összeférhető. 

Compatriot  (kampe'triát),  s. 
honfitárs. 

Compeer  (kampír'),  s.  czim- 
borti,  pajtás  ;  v.  a.  and  n. 
felérni  (-val,  vei). 

Compel  (kampelT),  v.a.  kény- 
szerítni;  —  fable,  adj.  kény- 
szeríthető ;  —  latciy,  adj. 
kényszerítő. 

Compend',  Compendium,  s. 
rövidlet,  rövid  foglalat. 

Compendia'rious(— die'riász) 
adj.  rövidre  zorttott ;  ki- 
vonatos. 

l  lompend'ious,  adj.   rövidre 

furdalt. 

Compensable(kampen'szébl) 
adj.  kipótolható,  megté- 
ríthető. 

Compensate  (kam'penszet), 
r.  a.  kipótolni,  megtérítni, 

Compensation  (  — sze'sán),  s. 
pótlás,  megtérítés. 

Compensative,  adj.  pótló, 
megtérítő. 

67 


Completive 

Compete  (kampít),  v.  n.  ver- 
senyezni, pályázni :  együtt 
keresni. 

Com'petence,  Com'petency, 
s.  szükséges  élelem  ;  (to)  il- 
letékesség,  jogosultság ;  he 
has  a  competency, vanmi- 
ből  élnie. 

Com'petent,  adj.  elegendő; 
kellő,  illő  :  illett'];?*,  jogo- 
sult. 

Competi'tion,  s.  versenyzés, 
pályázás  :  tőzsverseny. 

Competitor,  s.  vetélytárs, pá- 
lyatárs, vágytárs. 

Compilation    (kampile'sán), 

S    :■■■::    ■  I  -Ili:  :■      s       ÍTJJfi    .  s   e- 

degeteti  irat,  szedelék. 

Compile  (kampeiT)  v.  a.  ösz- 
s :  i !  in  uja  t  a  i,öS8 :  eböngés :  n  i : 
— r,  8.  b&ngész-iró',  toldozó. 

Campla'cence ,  v.  Compla- 
cency. 

Cömpla'cency,  s.  tetszoség ; 
előzékenység ,  nyájasság, 
szívesség  :  self  — ,  s.  öntet- 
szőség,  önhittség. 

Complacent  (kamplö'szent), 
adj.  előzékeny,  készséges, 
nyájas. 

Complain  (kamplen'),  v.  n. 
panaszkodni,  panaszolkod- 
ni :  to  —  to  one  of  some- 
thing, panaszolni  vkinek 
emit :  to  —  of  one;  panaszt 

tenni    vki    ellen  ;    —.    r.  a. 

megszánni,  siratni. 
Camplain'ant,    s.   panaszos, 

niillf'i,  ft  Ijn  res. 
Complaint',  8.  panasz  ;  (átv. 
ért.)  haj,   betegség;  what 

is  his  — ?  mi  a  haja' 

Complaisance  (kamplize 

s.  nyájasság,  kedveskedés. 
Camplaisant',    adj.    nyájas, 

udvarias,  készséges. 
Complanate  (kamplé'nét),  v. 

a.    egyenítni,    egyenlőzni, 

kisimít  ni. 
Complement  (kam'pUment), 

8.  pótlék,  egészítek;  — al, 

i    men'tél),  adj.pótl  . 

szítő. 
Complete     (kamplíf),    adj. 

egész,  telji  ••  ;     ly,  adv.  t<  l 

je8en  ;     q<  bs,  s.  telji 
( lompletive  (kamplí'tiv),  adj. 

kiegészítő. 


Complex  

('  implex  (kam'pléfcsz),  adj. 
tzetett;    s.    gyűjtemény. 

(    mplex  ed,   ad}       ■■■■  stt  -A 
bonyolult  ,     bonyolódott  : 
— ness,  8.  bonyolultság,  bo- 
nyolődottság. 

Complexion  (kampleks'an), 
s.  arcz-szín  ;  testalkotás  : 
véralkat,  kedület. 

Complexure  (— pleks'ar),  s. 
bonyoltság,  szövevényesség. 

C  impliable  (— plei'ébl),  </<(/. 
( ngedékeny,  készséges. 

Compliance  (— plei'énsz),  s. 
engedékenység ,  készség , 
szolgálatosság. 

Compli'ant,  adj.  engedékeny, 
kedveskedő. 

Complicate  (kam'plikét),  v. 
a.  Összebonyolítni ;  össze- 
kötni\  kapcsolni;  adj.  bo- 
nyodalmas. 

Complica'tion,  g.  bonyolítás, 
bonyoltság ;  összeköttetés, 
kapcsolat. 

Complice,  s.  v.  Accomplice. 

Compliment,  (kam'pliment), 
s.  köszöntés;  bók,  bókolat; 
hízelgő  beszéd:  v.  a.  tisz- 
telkedni,  to  —  one  upon, 
szerencsét  kívánni  vkinek 
vmíhez,  szembe  dicsérni 
vkit. 

Complot  (kam 'platt),  s.  ösz- 
szeesküvés ,  összeszövetke- 
zés. 

Complot',  v.  a.  and  n.  össze- 
esküvést intézni;  összees- 
küdni. 

C>mplot'ter,  s.  összeesküvő, 
összeesküdt. 

Comply  (kamplei'),  v.  n.  al- 
kalmazkodni ,  alkalmazni 
marját ;  engedni,  beleegyez- 
ni :  to  —  with  the  times, 
magát  az  időhez  alkalmaz- 
ni; to  —  with  a  request, 
kérelmet  teljesít n i. 

Component  (kampo'nent) , 
adj.  —  parts,  alkotó  ré- 
szek. 

Com'port  (kam'port),  s.  ma- 
gatartás, ma;ia  v  iselet . 

C  unport',  v.  n.  megférni,  ösz- 
szeférni,  mer/egyezni,  össze- 
ül e  ni ;  v.  a.  elszenvedni, 
eltűrni,  elviselni;  to  — 
one's  self,  viselni   magát. 


Comportment 

Comporfment,  s.  v.  Com'- 
port. 

Compose  (kampoz'),  v.  a. 
összetenni,  kidolgozni,  szer- 
keszteni ;  kiegyenlítni  ; 
szedni  (betűt);  megnyug- 
tatni, lecsillapítni ;  kielé- 
gítni  (hitelezőit) ;  to  be 
composed  of,  állani  -ból, 
-bői ;  to  —  one's  self,  össze- 
szedni magát;  to—  one's 
self  to  sleep,  alvásra  ké- 
szülni. 

Compos'ed  (kampozd'),  adj. 
nyugodt,  komoly:  —Ív,  adv. 
nyugodtan,  komolyan. 

Compos'er,  *.  szerző;  hang- 
szerző :  betűszedő. 

Compos'ing-stick,  s.  sorszedő, 
sor  mér  de. 

Compos'ite,  adj.  összetett. 

Composi'tion,  s.  összetevés, 
összetétel;  betűszedés;  ki- 
dolgozás, szerzés ;  zeneszer- 
zés; szerkezet:  érczvegyv- 
ték ;  kiegyenlítés;  egyez- 
kedés, egyezmény;  egyez- 
kedési szerződés;  egyezke-. 
kedési  összeg. 

Compositor,  s.  betűszedő. 

Composses'sor,  s.  birtoktárs. 

Com'post,  s.  trágya,  trágya- 
föld. 

Compo'sure  (— po'zsár) ,  s. 
összetétel ;  szerkezet :  szer- 
zemény ;  komolyság,  nyu- 
godtság, léleknyugalom,  ki- 
egyenlítés. 

Compota'tion  (— poté'sán),  g. 
duska. 

Compota'tor,  s.  ivótárs. 

Compound  (kam'páund),  s. 
összetétel ;  vegyítek,  vegyü- 
let ;  adj.  összetett. 

Compound',  v.  a.  összetenni; 
kapcsolni, összefoglalni;  ve- 
gyítni,  elegyitni ;  eligazít- 
ni,  elintézni;  kiegyenlítni 
(villongást);  kielégítni( hi- 
telezőit);  v.  n.  kiegyezni, 
egyességre  lépni  (vkivel)  ; 
jóvá  tenni,  helyre  hozni. 

Comprehend  (kamprihend'), 
v.  a.  magában  foglalni, 
tartalmazni :  felfogni,  ér- 
teni. 

Comprehen'sible,  adj.  felfog- 
ható, érthető. 
68 


Compute 

Comprehension,  s.  tartalom. - 
rövid  foglalat;  részmás- 
lat ;  felfogás,  felfogó  tehet- 
ség. 

Comprehensive,  adj.  tartal- 
ma-:, bötartálmú;  — ness, 
s.  tartalmasság;  felfogó 
tehetség. 

Conrpress  (kam'preszsz),  8. 
összehajtogatott  ruha  (seb- 
re/. 

Compreflte',  v.  a.  összenyom- 
ni :  —  ible,  adj.  összenyom- 
ható;  — ibleness,  g.  össze- 
nyomhatóság. 

Compression  (— pres'sán),  .?. 
nyomás,  összenyomás. 

Comprisal  (— preiz'él),  s.  fog- 
lalat :  fogalom. 

Comprise  (—  preiz'),  v.a.  tar- 
talmazni ,  magában  fog- 
lalni. 

Corn 'probate  (— 'probet),  v. 
re.  bebizonyosodni;  össze- 
vágni. 

Com 'promise  (— 'promeisz), 
s.  békés  kiegyezés  :  válasz- 
tott bírósági  kiegyenlítés; 
v.  a.  and  n.  kiegyezés  vé- 
gett követeléseivel  alább 
hagyni  :  választott  biró 
Ítéletének  hódolni;  meg- 
egyezni: to  —  one's  self, 
mayát  kitenni. 

Compromit  (kam'jirornit),  v. 
a.  megígérni. 

Compt  (káunt),  g.  számadás, 
számolás,  számla  ;  adj.  ki- 
simogatott ;  kicsinosított. 

Comptroll,  v.  Control. 

Compul'sative ,  Compiú'sa- 
tory,  adj.  kényszerítő. 

Compulsion  (kampál'sán),  s. 
kényszerítés. 

Compul'sive ,  Compnl'sory, 
adj.  kényszerítő. 

Compunc'tion,  s.  töredélmes- 
ség,  szívbánat. 

Compunc'tious,  adj,  töredel- 
mes. 

Compunc'tive,  adj.  töredel- 
met  gerjesztő. 

Computable  (— pj ú'tébl) ,a Aj. 
megszámlálható ,  felszámol- 
ható, felvethető. 

Computa'tion,  s.  felvetés  iel- 
számoUU,  összeszámolás. 

Compute',  v.  a.  felvetni. 


Comrade 

•Comrade  (kám'red),  s.  társ, 
czimbora. 

Con  (kan),  v.  a.  ismerni, 
tudni,  emlézni. 

Concamerate  (kankém'iret) , 
v.  a.  boltozni. 

Concatenate  (kankét'inet),  v. 
a.  összekapcsolni,  összelán- 
czolni. 

Concave  (kan'kév),  adj.  ho- 
mo/rí, öblös ;  8.  homorúság, 
öblössé g ;  v.  a.  hőmorítni, 
öblözni. 

Conca'vons,  adj.  r.  Concave. 

Conceal  (kanszíl'),  v.  a.  el- 
rejteni,  eltitkolni;  to  —  a 
thing  from  some  one,  vki 
előtt  i mit  rejtegetni;  — 
ment,  s.  elrejtés;  rejtek- 
hely. 

Concede  fkanszíd'),  v.a.  meg- 
engedni. 

Conceit  (kanszít'),  s.  foga- 
lom :  fogamzat :  eszme ; 
képzelem.,  gondolat;  ön- 
hittség; to  grow  terribly 
out  of  —  with  something, 
torkiglenni  vmivel ;  to  put 
one  out  of  —  with  si  me- 
thing,  megutáltatni  vkivel 
miit :  — ,  v.  a.  vélni,  <:<>n- 
dolni :  — ed,  adj.  magahitt, 
dölyfös;  — ednees,  s.  ön- 
hittség, hiúság. 

ConceJ'  able  (—szív  ebi), adj. 

kép     Until. 

Conceive  (—szív'),  c.  n.  fel- 
ni; megérteni;  kigon- 
dolni :  képzelni ;  fogamoz- 
ni ;  to  —  a  jealousyt/éZté- 
kt  nységbe  esni ;  -  ,  v.  a. 
fogantam. ,  teherbe  esni. 

otrate  i  szi  n'trét),  >. 
a.  központosít  ni ;  összehúz- 
ni :  töményítni  ;  v.  n.  össz- 
pontosulni. 

Concentration,  .-.  összponto- 
sítás :  összevonás,  öl 
rítás;  töményítés ;  közpon- 
tosulás. 

■:.   kÖZ- 

pontotítni  :  v.  a.  központo- 
sulni. 

i    trik); — al,  adj. 
központú. 
Conception   i    bzi  p'san),  s. 
méhbefot  <ni<!  ;    fogamzás  ; 
fot  uh  in. 


Concern 

Concern  (kanszern'),  s.  ügy; 
dolog  :  üzlet :  vállalat : 
fontosság  ;  rész,  részvét ; 
I  have  no  —  in  it,  semmi 
közöm  benne;  I  have  no 
—  with  it,  semmi  közöm 
hozzá;  it  is  no  —  of 
mine,  az  nem  u:  én  dol- 
gom :  — ,  v.  n.  illetni,  tar- 
tozni  i  -ni,  -re  I  ;  nyugtala- 
iiitiii,  busítni;  it  concerns 
you,  '/:  i'nit  illeti;  his  life 
is  concerned,  élete  forog 
kérdésben;  the  party  con- 
cerned, az  érdekfél ;  to  be 
concerned  in ,  érdekelve 
lenni  -hun,  -ben  :  to—  one's 
self  about  something,  té- 
rődni vmivel :  to  be  con- 
cerned at,  for,  about,  töp- 
renkedni, aggódni  vmin  ; 
fájlalni  i  iiiit :  we  are  much 
concerned  for  his  death, 
fájlaljuk  halálát. 

Concern'edly,  ode.  részvevö- 
leg. 

Concerning,  part,  —me,  a 
mi  engem  illi  t. 

Concernment,  s.  .■'.-.'/    ."  hi 
gond;  részvét ;  aggodalom. 

Concert  (kan'szert),  s.  egyet- 
értés, megegyezís,  összebe- 
szélés :  hangverseny. 

I  '•  >nceit', v.a.tárgyalni,  elren- 
delni, egyet-értésbe  jönni. 

Concerta'tiön,  8.  vitatkozás. 

Concession  (— szes'san),  s. 
megengedés,  engedély. 

Conces'sionary,  adj.  enged- 
mény zett,  engedélyzett. 

Conch  (kangk),  s.  kagyló; 
csigahéj. 

( loncnoid  (kóngTcaíd)  ,  s, 
kagylóvonal. 

Conchology  (kongkal'adsi),». 
kagylótan. 

ate  (kp  iszil'i-i  ti.  v.  a. 
engesztelni ;  kiengesztelni, 
megszerezni. 

Concüia'tion,  s.  kiengeszte- 
lés :  megszerzés. 

Concilia'tor,  s,  kiengesztelni 
közbi  njáró. 

<  'oncültáoij, adj. engesztelő. 

'  a'nksz)adj. 

csinos,  takaros,  alkalmaz- 
ható. 

je  i    szeisz),  '"//'.  ve- 
69 


Concrete 

lős,  rövid,  tömött;  — ness, 
s.  tömöttség. 

Concita'tion,  s.  felizgatás. 

Conclama'tion(— kiérni 
s.  felkiáltás;  örömkiáltás. 

Conclave  (-  kleV),s.  zárcsar- 
nok; bibornokok  tanács- 
gyűlése,  pápaválasztó  té- 
rt in. 

Conclude  (—  kind),  v.  a.  be- 
zárni :    magába  foglalni ; 

1  ■  ,*■  '      r:       In  r     ;      ;/;        rí 

get  vetni  vminek ;  követ- 
keztetni, következést  húzni, 
ítélni ;  the  bargain  is  con- 
cluded, áll  n :  alku  :  to  — 
from,  következtetni  -hói, 
-bői;—,  v.  n.  végződni;  to 
—  in,  -bo,  -be  végződni  ;  to 
— ,  e<  y  szóval,  végre. 

Conclusion  ( — klú'zsan),  s. 
in  fi  ji  €s  :  I  rrtl  i  ztetés  ; 
Következmény  ;  vé<  :<  t. 

Conciu'sive  (— ziv),  udj.  be- 
fejező; döntő;  következe- 
tes. 

<  lonci  agulate,  v.  Ci  agulate. 

Conccct  (— kakt),  v.  n.  emész- 
teni; érlelni:  kigondolni, 
kikoholni. 

C  Qcolor  (kankál'ár),  adj. 
egyszínű. 

<  !i  >nci  mitance     (  kankam'i  - 

tin-/.],  .-■.  együttes  kiséret. 
Concom'itant  ,    adj.    kisérö, 

együttható,  közremunkáló. 
Concomitate  (— kam'itét),  v. 

a.  kisérni. 

ni  (kan'kard),  s,  - 

ség ,   egyetértés,   öszhang- 

i]  'dance,  •--.  m< 
egyértelműség  ;   egyt 
ségi  K.iitiir. 
Concor'dant,  adj.  megegyező, 

öszhangzó :  egyértelmű. 
Concor'date,  s.  egyezmény, 
alkukötés  (pápa  és  állam- 
kormány  i 
Concorporation    (kankarpo- 
ré'san),  s.  bekebelezés  ;  ötz- 
tés. 
Con'course  i  -korsz), 

ődülés,    összetódulás  ; 
egyetítőpont. 
Concn  b'ci  nce     (  —  kn 
z),  s.  ossz*  növés. 

<  on'crete  <  -  krít),  t.  t 


Concrete 


Condiment 


Confidential 


szilárd    anyag;     aludék; 

I    ;ii    r  ::l:  t         id).    IIU  /■■•irii 

mt. 

Concrete',  v.  n.  tömörödni; 
megaludni :  'összeforradni : 
r.  <i.  tömörítni,  megalutni. 

(  :ncr£  ti.m  s.  term  /  /  s ; 
i  nc  i ii$e    see  i  fonodái 

Concubinage  (— kjuTnneds), 
8.  ágyasság,  águastartás. 

Concubine  (kan'kjubein),  s. 
ágyastárs. 

Conculcate  (kankaTket),  v.  a. 
összetiporni,  'összetaposni. 

Concupiscence  ( —  kju'pisz- 
szensz),  •••'.  bujavágy. 

Concur  (kankar),  v.  n.  egy- 
befutni (vonalókról);  osz- 
tozkodni  (vki  véleményé- 
ben); együtt  Itatni,  elöse- 
g'itm  ■  :s&  scsédulni  — 
rence,  —  rency,  s.  egybefu- 
tás;  megegyezés;  közreha- 
tás; segély;  összefolyás; 
versenyzés;  —rent,  adj. 
összeható ;  összemunkáló. 

Concur'rent,  $.  mellesleges 
ok;  versenytárs. 

Concussion  (— kás'sán),  s. 
rendítés ;  zsarolás. 

Concus'sive( — kász'sziv)  ,adj. 
rendítő. 

Condemn  (kaiidem'),  v.  a. 
kárhoztatni. 

Condem'nable,  adj.  kárhoza- 
tos. 

Condemna'tion,  g.  kárhozta- 
tás. 

Condemnatory,  adj.  kárhoz- 
tató, elitélő. 

Condensate  (kanden'szet),  v. 
a.  sűríteni;  v.  n.  sűrülni. 

Condensation,  s.  sűrítés,  sű- 
rűié*. 

Condense',  adj.  sűrű ;  v.  a. 
stiritm  '  i    n  sürulnt 

Conden'sity,  s.  sűrűség. 

Condescend  (kandiszend'), 
v.  n.  leereszkedni,  kegyes- 
kedni. 

Condescendence ,  Condes- 
cen'sion ,  s.  leereszkedés, 
kegyeskedés. 

Condescend'ingly,  adv.  le- 
ereszkedve. 

Condescen'sive,  adj.  leeresz- 
kedő. 

Condign  (kandein'),  adj. meg- 


érdemlett ■  érdemleges;  — ly, 

mlr.  érdemleg. 

Con'dimeht,  s.  fűszer  ;  fűsze- 
res !i:. 

Condisciple  (— diszei'pl),  s. 
tanulótárs. 

Condite  (— deit'),  adj.  befő- 
zött ;  beeezeteít ;  v.  a.  be- 
főzni, beeczetezni,  befűsze- 
rezni ;  —ment,  s.  befűsze- 
rezett, befőzött. 

Condition  ( — di'sán),  s.  felté- 
tel ;  állapot,  kar,  mibenlét; 
élet  nem  ;  állá*  ;  ran  fi ;  test- 
alkat ;  kedélyállapot;  on 
— ,  upon  — ,  azon  feltétel 
alatt ;  to  be  in  a  weak  — , 
igen  gyengének  (betegnek) 
lenni ;  —  al,  adj.  feltételes; 
—ally,  adr.  feltételesen  ; 
— al'ity,  s.  feltételézettség ; 
— ary,  adj.  feltételezett. 

Conditionate  ( — di'sánét),  v. 
a.  feltételezni ;  adj.  felté- 
telezett. 

Conditioned  (di'sánd),  adj. 
alkotott:  állapotban  lévő; 
.  .  .  minőségű,  ....  termé- 
szetü :  ill  — ,  rósz  kar- 
ban lé rő;  rósz  természetű; 
good  — ,  jó  karban  lévő; 
jótermészetü :  jóindulata, 
szelíd. 

Condolatory (— dolétári) ,  adj. 
szánakozó;  —epistle,  s.  szá- 
nakozó levél. 

Condole  (— dol'),  v.  a.  saj- 
nálni, megszánni;  v.  n. 
szánakodni,  sajnálkozását 
kijelenteni ;  —ment,  s.  saj- 
nálat jelentés. 

Condolence ,  s.  fájdalmas 
részvét. 

Conduce  (kandjúsz'),  v.  n. 
/  zretnutedwi  szolgáim  ra, 
-re,  elősegíteni ;  v.  a.  vezet- 
ni;  —ment,  .s.  czélzat, 
irányzat. 

Condu'cible,  adj. hasznos, elő- 
segítő, előmozdító ;  —  ness, 
x.  hasznosság.^ 

Conduct  (kandákf),  s.  kisé- 
ret, magaviselet ;   v.  a.  ve- 
zetni :   igazgatni;  —or,  s. 
vezető;   igazgató;  villám 
vezető. 

Conduit  (kán'dit),  8.  vízve- 
zeték, vízvezetéki  cső. 

70 


Confabulate  (kanféb'julet), 
v.  u.  beszélgetni,  mesél- 
getni, [tés. 

Confabulation,   g.   beszélge- 

Confect  (kan'fekt),  g.  ezukros. 
sütemény. 

Confekt',  v.  a.  czukorral  be- 
főzni. 

Confec'tion,  s.  nádmézcseme- 
ge ;  —  er,  g.  ezukrász. 

Confederacy  (— fed'erészi),  s. 
szövetség. 

Coníed'eiate  ,  g.  and  adj. 
szövetséges;  v.  n.  szövet- 
kezni :  v.  a.  frigyesítni. 

Confederation,  g.  szövetke- 
zés, szövetség. 

Confer  (kanfer'),  v.  a.  össze- 
hasonlítni,  összevetni  <  -val, 
-vél  i  ;  ad  ni,  mluiná  gozni ; 
to  —  a  thing  upon  one, 
vkiiu'l:  rmit  adni:  — ,  V. 
n.  tanakodni,  értekezni  r 
közreműködni,  segítni;  to- 
—  with  one  upon,  tanáes- 
kodni.  beszélgetni  vkivel 
-tói,  -röl :  to  —  to,  szol- 
gálni -ra,  -re. 

Conference,  s.  tanakodás ; 
tanácskozvány ;  egyezke- 
dés :  összehasonlítás. 

Confess  (— feszsz'),  v.  a.  val- 
lani, megvallani,  bevalla- 
ni:  gyóntatni;  v.  n.  gyón- 
ni ;  -  edly,  adv.  nyilván- 
ságosan. 

Confes'sion  (— fes'sán)  ,  s. 
vallomás,  bevallás;  hitval- 
lás ;  gyónó* ;  — al,  s.  gyón- 
tató szék. 

Confess'or  (— feszszer),  8. 
hitvalló;  vértanú;  gyón- 
tató. 

Confidant', (— fi déntf),  s.  meg- 
hitt. 

Confide  (— feid'),  v.  n.  bízni; 
you  can  —  in  him,  bizhat 
benne  ;  — ,  v. a.  rábízni;  it  is- 
confided  to  his  care,  gond- 
viselésére  ran  bizva. 

Con'fidence,  (— fidenss.'),  s. 
bizodalom. 

Con'fident ,  adj.  bizonyos, 
biztos;  bizalmas;  ölthitt; 
I  am  — ,  bizonyos  vagyok 
benne. 

Confidential,  adj.  bizodal- 
ma*:  titokban  mondott. 


Configure 

Configure  (— fig'ár),  (fig'jur), 
V.  a.  alakítni,  képezni. 

Con'íiue  (kan'fem),  s.  határ; 
szél :  korlát :  to  be  on  the 
confines  of  death,  a  sir 
szélén  állani ;  — ,  adj.  ha- 
táros. 

Confine',  v.  n.  hatórásnál; 
lenni  í-val,  -vei)  :  r.  a. 
meghatárolni;  korlátozni : 
bezárni,  börtönbe  vetni; 
when  did  she  get  confined? 
mikor  esett  gyermekágyba? 
—less,  adj.  határtalan; 
végtelen  :  —  ment,  g.  fog- 
ság;  gyermekezés;  beteg- 
ágy. 

Confinity  (— fin'iti),  s.  szom- 
szédság. 

Confirm  (kanförm'),  v.  a.erő- 
sitni.  tanusítni;  bérmálni. 

Confirma'tiou  ( — ferme'sán), 
8.  megerősítés  .•  bérmálás. 

Confirm 'ative  (— étiv),  adj. 
megerősítő. 

Confirmatory,  adj.  megerő- 
sítő: bérmáláshoz  tartozó. 

Confiscate  (kan'fiszkét),  v. 
a.  lefoglalni,  elkobozni  (a 
közkincstár  részére  i. 

Confiscation,  g.  elkobzás,  él- 
foglalás. 

Conflagration  (— flégré'sán), 
g.  tünés:.  [olvasztás. 

ConflaÜon(— flé'sán),  g,  ércz- 

Gonflexnre,  g.  v.  Flexure. 

Con'flict  ( — riiktl,  g.  összeüt- 
közés, viadal:  villongás; 
vita  :  ellenkezés. 

Conflict',  v.  a.  összeütközni; 
vitatkozni ;  ellenkezni. 

Con'fluence  (— flu-cnsz),  g. 
összefolyás. 

Con'fluent,  adj.  összefolyó. 

Con'flux(— nuksz),  g.  v.  Con- 
fluence. 

Conform  (kanfarm'),  v.  n. 
(to)  alkalma  ikodni,  magát 
alkalmazni  |  -hoz,  -ha  > ; 
v.   a.    (to)    alkalmaztatni 

(•hOZ,     -/  —to, 

•hoz,  -hez  alkalmazott  ;-nak 

-ml:  megfelélő. 
< ionform'able,  adj. egy  idomú; 

(to)  megegyező,  megfelelő, 

I,,,; .,;  szabott. 
Coníorma'tion,  «.    alakzat ; 

ni  halma  zkodás. 


Confonner 

Conformer,  Confor'mist,  g. 
a:  uralkodó  angol  egyház 
híve. 

Conform'ity,  .«.  szerintiség; 
in  —  with  the  rules  of  the 
house,  a  házi  rendszerint. 

Confound  (kanfáund').  v.  a. 
összezavarni :  eltéveszteni ; 
zavarba  ejteni;  megszé- 
gyeníteni;  megvesztegetni ; 
—  you  !  vigye  a  manó !  a 
confounded  fellow!  átko- 
zott egy  fvczkó  ! 

Confraternity  (— freter'niti), 
s.  test  vérül et :  baráti  szö- 
vetség :  czimboraság. 

Confront  (— frant') ,  v.  a. 
(vrith)  szembeállítani,  szem- 
bei  •■fi"  ss. :  i  -Uu  ssSi  e- 
ha.ii  miit  ni:  szembeszállani; 
— a'tion,  s.  szembeállítás; 
összevetés :     szembeszállás. 

Confuse  (— fjuz'),  v.  a.  össze- 
zavarni; zavarba  hozni; 
megtéveszteni ;  adj.  zavart, 
zavaros;  homályos,  ért- 
hetlen. 

Confu'sed,  part.  and  adj. 
zavarodott ,  bonyolódott , 
megháborodott,  megrémült; 
— ness,  g.  zavartság,  bo- 
nyolódottság :  zavarultság. 

Confu'sion,  g.  zavar;  zava- 
rodás ;  összetévesztés ;  ré- 
mülés .-  baj. 

Confutable  (— fju'tebl),  adj. 
megczáfolható. 

Confutation,  s.  megczáfolás, 
czáfolat. 

Confute',/-,  a.  megczáfolni; 
—ment,  g.  czáfolat. 

Congeal  ( — dsél),  v.n.fagyni, 

megaludni  :  v.  a.  fagyasz- 
tani, megaludni ;  —able, 
adj.  megfagyható ;  —ment, 
g.  aludék. 

Congela'tion,  s.  megfagyás, 
megolvas, 

Conge'ner,  (— dsi'ner),  g,  egy- 
nemű dolog. 

eneroua  (   -dsen'erasz), 
adj.  egynemű  :  hasonnemü. 

( longenial  i  -dsí'niél),  adj. 
hasonnemü  :  szellemrokon  : 
rokonérzetü. 

nial'ity,  g.  hasonnemü- 
ség  :  rokonérzetüség ;  szél- 
it mrokonság. 

71 


Congruous 

Congeries  (— dzsi'ríz),  g.  hal- 
mozol ;  zagyvalék. 

Congest  (— dseszt'),  r.a.  ösz- 
szegyüjtögetni. 

Congestion  s  ;sc  sgyiijicge- 
tés  :  torlódás. 

Conglaciate  (— glé'siet),  v.  n. 
jegesülni. 

Conglobation  (— globe'sán), 
x  :/■  ngycliti  s  t  cngyclüdt  ■•■, 
gömbölyödés. 

Conglobe  (— glob'),  v.  a.gön- 

■  '!/    éti':     !      II    :il,:ii''     ',il 

gömbölyödni. 

Conglomerate  (— glam'eret), 
v.  a.  felgombolyítni ;  fel- 
g:ngyolni:  jss  a  göngyölget- 
ni adj  ■■■■■-■  :;  ;/■;.'/  ■/■.■  teit : 
görgyületes. 

Conglomera'tion,  g.  felgom- 

holgítás  ;  gijrgi/ület,  torlád- 
mánij. 

Conglutinant  (— glju'tinént) , 
adj.  ragasztó. 

CongLu'tinate,  v.  a.összeeny- 
vezni :  v.  n.  összeragadni. 

Conglutina'tion,  g,  asszefor- 
radás. 

Ci  mgratulant  (— grét'julént), 
adj.  köszöntő. 

Congrat'ulate,  v.  a.  and  n. 
szerencsét  kivonni:  köszön- 
teni; megköszönteni;  he 
may  —  himself,  szeren- 
csésnek tarthatja  magát: 
to  —  one  upon,  vkinek  sze- 
rencsét kívánni  -hoz,  -hez. 

Congratulatory,  adj.  szeren- 
csekivánó,  köszöntő. 

Congregate  (kan'griget),  v. 
a.  egybehívni ;  v.  n.  gyü- 
lekezni. 

C  sngrega'tion  g.  gyúísí  is; 
gyülekezet. 

Congress  (kan'greszsz) ,  g. 
gyülés;összetalálkozás;bak- 
zás,  párzás  ;  megtámadás  ; 
megütközés. 

Congruence  (kan'gru-ensz), 
g,  egyezés,  összetalálás , 
egybevágás ;  szerintesség. 

Con'gruent,  adj.  egyezi 
szevágó ;  szerintes;   kellő, 
illő. 

Congru'ity,    g.    összhati 
megegyezés :  illőség. 

Con'gruoufl  i  gru-asz),  adj. 
megfelelő,  illő;  osszhangzó. 


Conic 

Conic  (  kun'ik  )  ,  — al ,  utlj. 
kúpdad,  kúpalakú, 

Conject  (kandzsekt'),  v.  a.  — 
V.  Conjecture. 

Conjec'tural,  adj.  Jiozzávető; 
gyanítható. 

Conjec'ture  (—tsár),  g.  hoz- 
závette, gyanítás,  találga- 
tás; v.  a.  gyanítni,  hozzá- 
vetni. 

Conjoin    (karnisain'),    v.   a. 
ss  ;  /  J;.:-**', I,  :  foglal- 

ni :  v.  n.  egyesülni. 

Conjoint',  adj.  összekapcsolt, 
egyesült.  'házassági. 

Conjugal  (kan'dsjugél),  adj. 

Conjugate  (—get),  v.  a.  egye- 
y;:ir  ■■■■■:  sesk:  Stn  lit  rio- 
gatni. 

Conjugation,  s.  kapcsolás; 
kapcsolat :  hajtogatás. 

Conjunction,  (— dsank'sán), 
s      .  as  £k:i?8,     1  ^yesit&s 
hot  szó. 

Conjunctive,  adj.  összekötő; 
összekötött ;  s.  foglaló  mód, 
kötmód. 

Conjuncture,  s.  viszonylat, 
hzrülményc  .  :  zsszevügc 
körülmények. 

Conjura'tion  ( — dsáré'sán),  g. 
összeesküvés :     lélekidézés. 

Conjure  (kamlsjur'),  v.  a. 
esedni ;  az  egekre  kérni;  v. 
7i.  összeesküdni. 

Con'jure  (kan'dsár),  v.a.idéz- 
ni ;  kiűzni  ( lelkeket ) ;  meg- 
igézni, megvarázsolni;  v. 
n.  varázsolni,  bűvölni;  —?, 
s.  bűvész.    • 

Connect  (kannekf) ,  v.  a. 
összekötni;  v.  n.  össze- 
függni. 

Connec'tion,   v.   Connexion. 

Connec'tive,   adj.   összekötő. 

Connex  (kanneksz')  ,  v.  to 
Connect. 

Connexion  (kannek'sán) ,  s. 
í  sszeKétÉs ;  összeköttetés  ; 
összefüggés  ;  kereskedési 
viszony ,  társalkodási  vi- 
szony, közlekedés. 

Connivance  (kannei'vénsz), 
8.  intés,  titkos  értesítés; 
elnézés;  kímélet. 

Connive'  v.  n.  inteni,  titko- 
san értekezni;  elnézni,  kí- 
mélni. 


Connoisseur 

Connoisseur  (kaimeszszér'l, 
s.  ma:  if ■'■.    iemer& 

Connota'tion  ( — noté'san),  s. 
együttjelentés ;  mellékjegy- 
zés. 

Connubial  (kannju'biél),  adj. 
házasságbeli,  házassági"-. 

Con'quer  (kang'ke'r) ,  v.  a. 
meghódítni,  elfoglalni,  le- 
győzni; elnyerni;  v.  n. 
győzni;  —  able,  adj.  meg- 
győzhető; —or,  s.  győző, 
győztes. 

Con'quest  (kang'kweszt),  s. 
meghódítás, élf oglalás;  győ- 
zödelem. 

Consanguin'ei  ius  (— száng- 
gwin'iász),  adj.  vérrokon. 

Consanguin'ity,  s.  vérrokon- 
ság. 

Con'science  (— sensz),  s.  ön- 
tudat :  lelkiismeret :  in  — , 
upon  my—,  igaz  lelkemre  : 
a  bad  — ,  rost  lélekismeret: 
qualin  of  — ,  lélekmardO- 
só  s. 

Conscientious  (— si-en'sász), 
adj.  lelkiismeretes,  igaz- 
lelkű; léik  iism  eretbél  i;  — ly, 
adr.  lelkiismeretesen;  — 
ness  ,   s.   lelkiismeretessel/. 

Con'scionable  (sánébl),  adj. 
igazságos,  méltó;  —ness, 
s.  méltányosság.. 

Conscious  (kan'sász),  adj. 
öntudatos;  tiidalmas;  — 
ness,  s.  öntudat;  tuda- 
tom. 

Conscript  (kan'szkript),  adj. 
összeirt;  —  fatbers,  ».  pl. 
rom.  sénátus. 

Conscription ,  .?.  összeírás, 
katohaállítás. 

Consecrate  (kan'szikrét),  v. 
a.  beszentelni,  szentelni; 
áldozni,  feláldozni;  meg- 
áldani. 

Consecra'tion,  s.  beszentelés; 
megoldás;  beavatás;  fél- 
áldozás. 

Con'sectary  (— szektéri),  adj. 
következetes,  észletszerü;  s. 
következmény,  észlet. 

Con'secution  (— szekju'sán), 
••>-.  egymásutánság;  követr 
ke:tetés  ;  következet,  folyo- 
mány.  {következő. 

Consec'utive,  adj.  egymásra 

72 


Consider 

Consent  (kanszent'),  g.  bele- 
egyezés, megegyezés;  hely- 
benhagyás ;  ráállás ;  with 

one  — ,  egyhangúlag :  — , 
v.  n.  beleegyezni  (  vmibe), 
megegyezni  (vkivel  vmi- 
hen )  helybenhagyni(  vmit ); 
I  cannot  —  to  such  a  pro- 
ceeding, az  efféle  eljárást 
nem  helyesélhetem. 

Consentaneous  (— te'niász), 
adj.  no  fegyező. 

Consentient  (— szen'si-entl, 
adj.  ("with) ,  egyértelmű, 
egyező. 

Consequence  (kan'sz&ii  i 
g.  következés :  következte- 
tés; következmény  :  fon- 
tosság; in  — of  it,  ununk 
következtében  ;  it  is  no  — 
that  etc.,  abból  nem  követ- 
kezik, hog;/  stb. ;  it  is  oi 
no  — ,  az  nem  tesz  semmit : 
a  matter  of  — ,  nagyfon- 
tosságú dolog ;  a  person  of 
— ,   nagy  befolyásé  ember. 

Consequent,  adj.  következe- 
tes; s.  következés ;  követ- 
kezmény; — ly,  adv.  kövei- 
kézésképen,  tehát. 

Consequential   (—sál),   adj. 
kcvetkí/.siss    s  ül  se  •■/  épi 
fontos;  befolyásos ;  maga- 
hányó; —ness,  s.  követke- 
zetesség ;  beszédfolyamat. 

Conservabie  (kanszer'vebl), 
adj.  tartható,  megtartható, 
fentariható. 

Conser'vant,  adj.  megtartó,' 
fentartó. 

Conservation,  g.  megtartás, 
fentartás :  tartogatás. 

Conservative,  adj.  fentartó, 
tartogató. 

Conserva'tor ,  g.  megtörté, 
védő ;  felügyelő. 

Conservatory, adj.  megtörtéi, 
fentartó  :  g.  tartály,  tartó- 
hely; növényház;  zenede. 

Conserve  (kan'szerv),  g.  tart- 
ván;/ :  befőzött  v.  eltett 
gyümölcs. 

Conserve',  v.  a.  tartogatni: 
czukorral  befőzni. 

Consider  (kanszid  'er),  v.  a. 
and  n.  meggondolni,  meg- 
fontolni; tekinteni,  tekin- 
tetbe venni;  gondolkozni; 


Considerable 

vélni,  tartani  (  -nak,-)iek  r, 
I  shall  —  your  pains,  a :  ön 
fáradságát  meg  fogom  há- 
lálni :  if  you  —  my  suffer- 
ings, lm  ön  tekintetbe  ve- 
szi szenvedéseimet  :  I  shall 

—  about  it,  majd  én  o:t 
fontolóra  veszem  ;  I  don't 

—  him  an  honest  man.  nem 
tartom  öt  becsületes  ember- 
nek. 

Considerable,  adj.  tetem/*, 
jókora  :  nevezetes. 

Considerably,    adv.    teteme- 
se)/, nevezetesen  ;  —  bigger, 
sokkal  nagyobb  :  — 1<  - 
vol  kevesebb. 

Considerate,  adj.  gondos; 
méltalmas ;  méltányos. 

Consid'erateness,  g.  meggon- 
doltság ;  méltatás. 

Considera'tion,  8.  meggondo- 
lás, megfontolás,  tekintet- 
bevétel, tekintély;  to  take 
a  thing  into  — ,  vmit  fon- 
tolóra venni:  in  —  of  his 
merits,  érdemeit  tekintetbe 
véve:  a  man  of—,  tekin- 
télyesférfiú. 

Considering,  part,  and  adj. 
gondolkozó,  meggondoló ;  s. 
gondolkozás,  meggondolás  : 
prp.  -ra, -re  nézve;— me, 
reám  m'zve. 

Consign  (kanszein'j ,  \  a. 
átadni:  őrizet  alá  adni: 
letéteményezni;  to  —goods 
to  some  one.  vkinek porté- 
kát átküldeni  i  to  —  one 
to  silence,  vkit  elhallgat- 
tatni, vkinek  hallgatást 
parancsolni;  to-s-to  wri- 
ting, feljegyezni,  felírni. 

Consignation  (— szigné'sán), 
t.  letét,  lététemény  ;  külde- 
mény :  bizomány  ;  aláírás. 

Consignee  (— szeiní'),«.  tigy- 

;  •■  [:     !:ii;vi.--i:      :■:;■, 

sein'ment), 
.v.   letét,   lététemény,   áru- 
küldemény ■  bizomdny-áru. 
-t  (kansziszt'),  v.  n.  to 

of,  állani   -hál,  -hál  :   to  — 

with,  összeférni,  egyezni. 
Consistence    i    sziszt'ensz), 
s.  áüadék  :  ,  ffi 
férét      tömöttség . 
állandóság. 


Consistent 

Consist'ent  adj.  er/i/ezö,  mei/- 
e.y;t<:  ,  iso  <  rksté  elit 
i  -léd,  -bői  i  :  sűrű,  tömött : 
összefüggő :  —with  reason, 
észszerű  :  it  is  not  —  with 
common  sense,  az  ellenke- 
zik a  józan  észszel. 

Consisto'rial  (— o'riel),  adj. 
szentszéki. 

Gon'sistory  (— szisztári),  ». 
egyháztanács ;  szentszék. 

Consociate    (— szo'si-et) ,    8. 
bűntárs  :  érdektárs,  •, 
czimbora  ;  v.  a.  egyesitni, 
összetársítni  ;  v.   n. 
staiiis   •  53  starsulm 

Consolable  (kanzolébl),  adj. 
vigasztalható. 

Consolation  (— lé'sán),  s.  vi- 
gasztalás, vigasz. 

Con'solator,  s.  vigasztaló. 

Consol'atory,  adj.  vigasztaló. 

Console  (kanszol'),  v.  a.  vi- 
gasztalni. 

Consolidate  (kanszal'idet), 
v.  a.  megszilárdítni ;  álló- 
sítni  :  egybesítni  :  behe- 
geszteni; v.  n.  megszilár- 
dulni. 

Consolidation,  s.  megszilár- 
dítás, megszilárdulás;  egye- 
sítés, egyesülés;  behegesz- 
tés,  behegedés. 

Consols  (kan'szölz) ,  g.  pl. 
államutalvány  ok  országos 
jövedelmekre ;  állósított  or- 
szágos adósságok. 

Consonance  (kan'szonénsz), 
8.  egybehangzóé. 

Con'sonant,  adj.  egybehang- 
zó :  8.  mássalhangzó. 

( lon'sonous,  adj.  összhangzó, 
Z(  nélyes. 

Con'sort  (—szart),  g.  hajtárs: 

In-.:     ii&TS  :  .7'/../;  g 

egyesület ;  —  ship,  s.  tár- 
sasán, egyesület. 

Consort.,  '■./'.  társulni, egye- 
sülni; v.  a.  társítni,  egye- 
sitni. 

Conspect'able,  adj.  szembe- 
szökő, s:i'iidii  ti/iiii. 

Conspicuity  (— szpikju'iti),  s. 

világosság,  szembetünés. 
Conspic'uous  |    ju-ász),  adj. 

láthatd:  világos;  kitűnő. 
< lonspiracy  (kané 

73 


Construct 

Consjjirant  ( —  szpei'rént ) , 
adj.  összeesküdt. 

Conspiration  (— szpiré'sán), 
g.  összeesküvés. 

Conspirator  ( — szpir/éter),  s. 
összeesküvő. 

Conspire  (— szpeir') ,  v.  n. 
összeesküdni. 

Conspi'rer,  g.  v.  Conspirator. 

Constable  (kan'sztébl),  s.pa- 
rancsnok  ;  rendőr. 

Con'stancy,  g.  állhatatosság; 
állandóság. 

(  on'stant,  adj.  állhatatos, 
hív  :  aliunde,  tartás,  szü- 
netlen; szilárd  (nem  fo- 
lyékony i. 

Constella'tion,  s.  csillagzat, 
csillagállás. 

Consterna'tion,  g.  megdöbbe- 
nés, rémülés .-  rémület. 

Constipate  (kan'sztipet),  v. 
a.  dugidást  okozni. 

Gonstipa'tion,  s.  duguláw. 
I  itnency    (— sztifju-en- 
szi),  g.  választ,:  kerület ;  a 
kerületbeli  választók. 

Constituent,  adj.  alkaté,,  al- 
kotmányzó;  s.  alkotó  rész: 
választó  polgár;  rendelő, 
megbízó. 

Con'stitute,  r.  a.  alkotmá- 
nyozni,  egészet  képezni; 
megrendelni,  kinevezni. 

Constitution,  s.  alkat,  test- 
alkat :  alkotmány ;  ren- 
délmény ;  —  al ,  adj.  test- 
alkotmánybi  li ;  alkotmá- 
nyos, alkotmányszerü. 

Constitutive,  adj.  alkotó; 
rendelő;  —  parts,  alkat- 
részek. 

Constrain  (— szíren'),  v.  a. 
visszatartóztatni ;  szorítni; 

erőltetni  :  keni/szerit  ni  :  tű 
—  one's  self,  manót  vissza- 
tartani: niaaéin  erőszakot 
venni. 

Constrict  (— sztrikf),  v.  a. 
szorítani ,  összeszorítani , 
összehúzni. 

Construction,    g.    Összt 
tás,  összehúzás. 

tringe   (— sztrinds'),   v. 
Constrict. 

Constringent,  adj.  összehú- 
tószer. 

Construct  (    Bztrakf),  v.  a. 


Construction 


Contemper 


Contour 


leállítani,  összealkotni  • 
építni :  felépitni ;  fejteget- 
ni ;  —  er,  8.  építő. 

Construction,  s.  összeállítás, 
szí  rh  let;  építés, felállítás; 
s :  ófü  zés,  8 :  erkesztmény. 

Constructive,    adj.   öi 
U  s :  összetevő  :  származta- 
tott; következtetett. 

Con'stuprate  (— sztjupret),u. 
a,  megszeplősítni  -  szüzet  >. 

Consul  (kan'szál),  s.  konzul; 
— ate,  s.  konzulság. 

Consult  (kanszalt'í,  v.  a. 
and  n.  tanácsot  kérni;  ta- 
nácskozni :  to  —  some  one, 
vki  tanácsát  kikérni,  vki- 
től  tanácsot  kérni;  to  — 
with  some  one,  vkivel  ta- 
nakodni. 

Consultation,  .■?.  tanácské- 
rés :  tanácskodás. 

Consultative,  adj.  tanácsló ; 
tanácskozási. 

Consume  (kanzjum'),  v.  a. 
fogyasztani,  emészteni,  fél- 
emészteni. 

Consu'mer ,  s.  fogyasztó, 
emésztő. 

Consummate   ( — szám'mét), 

;        a.      <:  í/:_.:\:lll       ell  ■  :!:     Hi 

véghezvinni. 

Consumma'tion,  8.  elvégzés, 
véghezvitel :  (átv.  ért. )  ha- 
lál. 

Consumption  (— zám'sán), 
8.  aszkór. 

Consmnp'tive,  adj.  aszkór os. 

Contact  (kan'tékt),  s.  érin- 
tés, érintkezés. 

Contagion  (— té'dsan),  s.  ra- 
gály :  ragályos  járvány. 

Contagious  (—té'dsi-asz),  adj,, 
ragályos,  döglelete  . 

Contain  (—ten'),  v.  a.  magá- 
ban foglalni,  tartalmazni; 
what  does  it—?  mit  fog- 
lal magában?  mi  run  ben- 
ne? to  —  one's  self,  tar- 
tóztatni magát ;  to  —  one's 
anger,  haragjával  birni; 
—.  v.  n.  tartózkodni. 

Contaminate  (— téni'inét),  v. 
a.  megfertőztetni,  megfer- 
tőzni, [tőztetés. 

Contamination,    .-•.    megfer- 

Contemn  (—tern'),  v.  a.  meg- 
vetni;  — er,  s.  megvető. 


Contem'per,  v.  a.  mérsékelni, 
enyhítni.  per. 

Contem'perate,  v.   Contem- 

Contempera'tion,  s.  mérsék- 
lés, mérséklet ;  enyhítés. 

Con'template  (—templet),  v. 
a.  szemlélni :  v.  n.  elmél- 
kedni. 

Contempla'tion,  s.  szemlélés, 
szemlélet;  elmélkedés,sz(  m- 
lélkedés. 

Contemplative,  adj.  szemléi- 
ké Ab,  szemlélődő. 

( Contemporaneous  (— poré'- 
niász),  adj.  egykorú,  egy- 
idejű. 

Contem'porary(-- poréri)  ,adj. 
egykojii  egyitUsju;  s,kcr- 
társ. 

Contempt  (kantemt'),s.  meg- 
vetés :  to  hold  in  — ,  meg- 
vetni. 

Contem'ptible,  adj.  megve- 
tendő; hitvány;  to  grow — , 
hitványodra. 

Contemptuous  (— tem'tsju- 
S.sz),  adj.  megvető,  cse- 
kélyö  :  fenkely ;  — ly,  adv. 
megvetÖleg  ,  csekélyőleg  ; 
fennen. 

Contend'  (kantend'l,  v.  n. 
vetekedni:  v  illón  fia  ni  ,  ezt- 
vódni :  v.  a.  elvitatni,  el- 
perelni '  vmit  vkitől). 

Content  (kantent'l,  adj.  meg- 
elégedett, elégült ;  v.  a. 
kiejégitni;  —ment,  s.  meg- 
elégedés, elégültség. 

( !(  ntent',  s.  tartalom. 

Contented,  adj.  megelége- 
dett, elégült :  — ness,  s. 
megelégedettség, elégültség. 
n'tion,  s.  czivódás;  ve- 
télkedés. 

Contentions  (— sász),  adj. 
czivódó,  rigolyás;  —ness, 
s.  czivakodóság ,  házsár- 
tosság. 

Conterm'inous(— term'inász) 
adj.  hatái 

Con'test  (—teszt),  s.  perle- 
kedés, vita,  vitatkozás. 

Contest',  v.  a.  elperelni,  el- 
vitatni ;  v.  n.  vitatkozni; 
—able,  adj.  pörös,  kétségHe 
vonhat'',. 

Contestation,  s.  vitatás,  két- 
ségbe vonós  :  tanupróba. 

74 


Context  (kan'tekszt) ,  adj. 
összeszövött ;  s.  szövegzet, 
szókapcsolat,  mondatszöve- 
dék. 

.'tűre  (— teksz'tsár),  e. 
szövet ;  átv.  ért. )  szerke- 
:>  t :  szövevény. 

gna'tion,  s.  gerendázat; 
faépítmény. 

Contiguity  (— tigju'iti)  ,  t. 
összeérés,  határosság,  tő- 
szomszédság. 

Contiguous!— tig'ju-ász),  adj. 
érintkező;  határos,  tő- 
szomszéd. 

Continence  ikan'tinensz),  *. 
önmegtartóztatás  ;  szaka- 
datlanság. 

Con'tinent,  adj.  önmegtar- 
tóztató; összefüggő,  szaka- 
datlan :  s.  száraz  fold. 

Continental,  adj.  szárai- 
földi. 

Continge  (— tinds') ,  v.  n. 
érintkezni ;  megesni. 

Contin'gence,  Contin'genoy, 
s.  érintkezés;  esemény;  eset- 
legesség, véletlenség. 

Contingent,  adj.  érintkező? 
esetleges,  véletlen  ;  s.  juta- 
lék, tartó:'-];. 

Contin'ual  ( — ju-él),  adj.  szü- 
netlen, folytonos;  —  ly,  adv. 
szünetlenül ,  folytonosan  r 
folyton. 

Ci  tntin'uance,  s.főlytonosságr 
megmaradás,  állandóság. 

Contin'uate,  adj.  szünetlen, 
szakadatlan;  v.  a.  össze- 
függeszteni. 

Continua'tion  (— ju-e'sán),  s. 
folytatás. 

Continue  (— ju),  v.  a.  foly- 
tatni:  v.  n.  megmaradni. 
folyvást  tartani. 

Contain  ifrj      s.    :  .,.■:..  (iíggéd, 
[ytonosság. 

Contin'uous  |—  ju-ász),  adj- 
összefüggő,  folytonos,  szü- 
netlen. 

Contort  (kantaart'),  > .  a.  el- 
csavarítni;  eltorzít  ni ;  gör- 
h'ttni. 

Contor'tion,  s.  eltorxttás,  el- 
csavarás,  rángatódzás; fin- 
torkodás. 

Contour  (kantúr'),  s.  /,  r- 
rajz  :  vázul  at. 


Contraband 

Contraband  ( — trébend),«(//. 
tiltott,  tiltott  vitelü :  8. 
csempészet ;  v.  a.  csempész- 
ni :  — ist,  s.  csempész. 

Contract  (kan'trékt),  s.  szer- 
ződés, alku,  alkukötés; 
szerződési  okmány;  el- 
jegyzés.    . 

Contract',  v.  a.  összehúzni, 
öészevonni :  to  —  a  desease, 
magának  betegséget  okoz- 
ni :  to  —  an  ill  habit,  rósz 
szokott  felvenni  :  to  —  a 
marriage,  házasságra  lép- 
ni ;  to  —  debts,  adósságot 
csinálni  :  —,  v.  n.  összehú- 
zódni, összevonulni,  zsugo- 
rodni; megalkudni,  szer- 
ződni. 

Contracted,  adj.  összevont; 
béna. 

Contrac'tible,  adj.  összehúz- 
ható, összevonható. 

Contrac'tile ,  adj.  összehú- 
zódó :  összehúzódható. 

Contrac'tion,    s.  összehúzás, 

.■;:    cr;  II: ..■;       )'    :  ::1   ■'■■:: 

Contrac'tor,  s.  alkukötő;  vál- 
lalkozó. 

Contradict  (— trédikt'),  v.  a. 
ellenmondani,  ellenszólni ; 
— ex,  8.  ellenmondó. 

Contradiction  (— dik'san),  s. 
ellenmondás ;  ellenmondó- 
ság ;  without  — ,  mi  'l'ii 
ellenmondás  nélkül. 

Contradie'tious,  adj.  ellen- 
mondó, ellenkező,  meg  nem 
egyező. 

Contradic'tory,  adj.  (to)  el- 
lenkező, meg  nem  egyező, 
ellentmondó;  s.  ellenkezet, 
ellentét,  ellentmondóság. 

< lontranitency  ( — nei'tenszi), 
8.  ellenhatás. 

Contraposition  i  pozis'an), 
s  ellentétel,  ellenbesítéí. 

Contrariant  (— tré'riént)  ,adj. 
ellenmondó,  ellenkező. 

Contrariety  (  rei'íti),  e.  ti- 
ll nmondás ;    viszontagság, 

áh/. 

Contrariness  (kan'tréi  ü 

8.    ellenmondás;    ellenzet, 

ellenszegülés. 
Oontra'rious,  (  -ri-asz),  adj. 

ellenkező;     ellenes;    —  ly, 

oilr.  ellenkezőleg. 


Contrariwise 

Con'trariwise  (-^-weiz),  adv. 
megfordítva  ,   ellenkezőleg. 

Contrary  (kan'tréri),  adj.  el- 
lenkező ;  —  minded,  elli  n- 
véleményben  lévő;  betook 
that  word  in  a  —  sense, 
félreértette  ( i .  balul  ma- 
gyarázta i  azt  a  szói ;  — ,  s. 
ellenkező;  to  advise  one 
to  the  — ,  az  ellenkezőt  ta- 
nácsolni vkinek;  on  the—, 
ellenkezőleg ;  — ,  ndr.  el- 
lenkezőképen,másképen;he 
speaks  -  to  his  thoughts, 
mást  beszél  s  mást  gondol : 
—  to  my  expectation,  vá- 
rakozásomon kivül;  — ,  (•. 
a.  ellenmondani,  ellenmun- 
kálni. 

Con'trast  ( — trészt),  s.  étten- 
kezet,  ellentét,  elütés. 

Contrast',  v.  u.  and  n.  ellene 
állítni,  ellenzetet  képezni; 
v.  elütni  (egymástól),  el- 
lentétben lenni,  különbözni. 

Contravene  (— vín'),  r.  a.  át- 
hágni (p.  törvényt),  meg- 
szegni, sérteni,  ellene  cse- 
lekedni. 

Contra  ven'tion  (— ven'sán), 
s.  megszegés,  áthágás,  el- 
lene cselekvés. 

Contrectation  (— trekte'sán), 
x.  megtapintás,  megtapo- 
gatás. 

Contributary  (— trib'jutéri), 
adj.  adózó;  adóköteles; 
bérköteles :  vámköteles. 

Contrib'ute,  v.  a.  and  n. 
add: ni,  adakozni,  járulni 
miihez  (pénzzel,  munká- 
ra! )  :  közreműködni,  elő- 
segítni. 

Contribution,  s.  adó ;  hadi 
adó,  ■■<are:  :  járulék,  ada- 

7 

Itozas. 
Contrib'utive,  adj.  elősegítő, 

előmozdító. 
Contristate    ( — trisz'tét),    v. 

a.  búsítni,   megszomorítni. 
Contrite  (kan'treit),  adj.  szét- 

d    r  •.•••:  It      1l-l:i     tölt        iie- 

delmes,   bánkódó; 
8.  töredelmesség. 
Cont)  i'vance  i   -trei'vénsz),*. 
leieméin/,  találmány  ;  mes- 
terséges szer;  mesterfogás, 
fortély :  U  i 

75 


Convenience 

Contrive  |—  treiv'),  r.  a.  and 
n.  kigondolni,  kielmélni, 
feltalálni :  utat  módot  tá- 
laim •  ;  rt  :■;  ;  ::í:/el  ZZKÍ 
f  riu  ire  I. 

Control  (— trol'),  8.  ellenőr- 
könyv; ellenszámolás';  el- 
lenőrködés, ellenőrség;  kor- 
lát, korlátolás  ;  without—, 
korlátlan  ;  — ,  v.  a.éllenőr- 
könyvbe  beírni,  ellenőriz- 
ni; zabián  tartani:  kor- 
látozni :  ler,  8.  elleniá- ; 
— lable,  adj.  ellenőrizhető  ; 
korlátait ;  —  ment,  s.  fő- 
felügyelésxfőfelügyelet;kor- 
látozás :  ellenszegülés. 

Con'troverse  (— troversz),  s. 
vitatkozás,  vetekedés;  v.a. 
vitatni 

Controversy,  s.  vita,  vitatás; 
vitakérdés,  vitatárgy. 

Con'trovert,  v.  a.  vitatoii; 
— ible,  adj.  megvitatható, 
kétségbe  vonható,  megtá- 
madható. 

Contumacious  ( — tjume'sasz) 
adj.  malar*,  törvényszék 
előtt  megnem  jelenő; — nesB, 
.-.  v.  Contumacy. 

Con'tumacy  (— tjumészi),  é. 
makacsság        í  : ;  t  nys  1 1 

előtt  meg   nem  jelenés. 

Contumelious  (—  tjumi'liúsz) 
adj.  gyalázó,  mocskoló. 

Con'tumely,  s.  gyalázás,  szi- 
dalom, gúny. 

Contuse  (— tjuz'),  v.a. zúzni, 
s  ;  í  /■  ,/:    g  ■  tt  rm    ■  fc  .. 
törni. 

Contu'sion,  s.  zúzás,  zúzó- 
dás :  zúzat :  zúzott  seb. 

Conundrum  (konan'dram),«. 
g  játí  1  el  in:  .-■  ilit  fur- 
csaság, tréfázat. 

Convab  Bcence  (kanvélesz'- 
szensz),    8.   felgyógyulás, 

lidiilés. 

<  ionvali  s'cent ,   adj.   and  s. 

üdüli). 

Conve'nable  i  ví'nébl),  adj. 
egyező,  összehangzó;  illő, 

alkalmas. 

Convene  (kanvín'),  V.  fi. 

s  :  i  .;:::/        ;  BB    -tahdi::   ::i 

egybevágni;   v.   a.  egybe- 
hívni :   alkalmasnak  lenni. 

Convi  'nience,  ■--.  alkalmatos- 


Convenient 

fiúi,  alkalmasság,  alkalmas. 
íM  éííc  :  s :  :!'■■:! :  sz- 
szeillöség ;  at  your  — ,  ké- 
nye szerint. 

Conve'nient,  adj.  alkalmas, 
alkalmatos;  ülő;  as  —  to 
you,  a  mini  önnek  tetszik, 
kénye  szerint. 

Con'vent,  s.  zárda,  szerzet- 
ház. 

Convent',  v.  «.  'összehívni, 
i  dv:  ni. 

Conven'ticle,  s.  titkos  gyű- 
lés, zugoly gyűlés. 

Conven'tion,  s.  összejövetel, 
gyülekezet;  egyezés :  egyez- 
mény :  — al ,  adj.  kötés- 
szeré  ,  ••  erzŐéU  s  szerinti 
egyezményes,  egyezményi ; 
— ist,  s.  alkúkötö. 

Conventual  (— tsjuel),  adj. 
kla*tnimi:  s.  barát,  szer- 
zetes :  apácza. 

Conver'sable  (kanver'szébl), 
adj.  beszédes. 

Conver'sant,  adj.  jártas,  ta- 
pasztalt. 

Conversa'tion  (— szé'sán),  s. 
beszélgetés,  társalgás. 

Conver'sative  ( — szétiv),  adj. 
társalgó. 

Con'verse,  adj.  megfordított; 
s.  beszélgetés,  társalgás. 

Converse',  v.  n.  beszélgetni, 
társalgani;  to  —  on,  be- 
szélgetni  -nil,  ről. 

Conversion  (— sán),  s.  meg- 
fordítás, fordulás,  kanya- 
rodás; átváltoztatás,  átvál- 
tozás ;  megtérés,  megtérí- 
tés. 

Convert  (kan'vert),  s.  meg- 
tért. 

Convert',  v.  a.  megfordítani, 
átváltó:  tat  ni,  elese  vél  n  i. 

Convertible,  adj.  megfordít- 
ható, átváltoztatható,  el- 
cserélhető. 

Conver'tibly ,  adv.  megfor- 
dítva. 

Con'vex  (— veksz),  adj.  dom- 
bordad. 

Convexed',    adj.   v.  Convex. 

Convex'ity,  g.  dombordadság. 

Convey  (kanve'i,  v.  a.  száU 
litni,  vinni,  elhozni,  át- 
szolgáltatni ;  átadni,  áten- 
gedni;  to  —  by  water,  ví- 


Convict 

zen  számtani ;  to  —  com- 
fort, vigaszt  nyújtani;  to 

—  one's  self  out  of  danger, 
veszélytől  megszabadulni ; 
— auce,  s.  áthozás,  átszól- 
gáltatás,  szállítás,  szekere- 

zés,  alkalmatosság,  kocsi- 
ZáS;  átadás,  átengedés. 

Convict'  (— vikt'),  v.  a.  rábi- 
zonyítani, marasztalni :  to 

—  one  of  murder,  vkire 
gyilkossá  get  rábizonyítani. 

Cbn'vict,  adj.   elitélt ;  s.  fe- 

gyencz  :  —  colony,  s.fegy- 

telep. 
Convic'tion,  8.   rábizonyítás, 

marasztás :     meggyőződés. 
Convince    ( — vinsz'),     v.    a. 

meggyőz  n  i   >  i  tkokkal  > ;  to 

—  one's  self  of,  meggyő- 
ződni -rál,  -ről. 

Conviii'cíble,  adj.  meggyőz- 
hető *  okokkal). 

Convivial  ( — vív'iél),  adj.  veii- 
déges;  lakomázó. 

Conviviality,  5.  lakomázás, 
vendégeskedés. 

Con'vocate  (—vöket),  17.  a. 
összehívni. 

Convocation,  s.    összehívás. 

Convoke',  v.  Convocate. 

Convolu'tion  (— volju'sáu),  s. 
sszegurit&s,  -ssxeguriuus . 
teker edés. 

Convolve'  (— volv'),  v.  a.  ösz- 
s  :!iirtiu  ss  sgcngyólget- 
ni,  feltekergetni. 

Convoy  (kan'vai),  s.  kiséret, 
őrkiséret. 

Convoy',  v.  a.  kisérni,  fede- 
zetül szolgálni. 

Convulse  (—válsz') ,  v.  a. 
rángást  okozni;  rázkód- 
tatni, naglás. 

Convul'sion,   s.    rángás,   vo- 

Convul'sive,  adj.  rángődó. 

Cony  (ko'ni),  -s.  tengeri  nyúl. 

Coo  (kn),  v.  11.  nyögdécselni, 
hágni ;  —  dove,  s.  kaczagó 
galamb. 

Cook  (kuk),  s.  szakács,  sza- 
kácsnő. 

Cook'ery,  s.  szakácsság,  fő- 
zés. 

Cool  (kúl),  adj.  hűvös;   f|£- 

(/,: ..'ll  :.)■;:    .' ndll'.ül'.an  :  s    /;,v 

vősség :  v.  a.  hűvosítni;  V. 
n.  hűlni. 

76 


Copulate 

Cool'isb,  adj.  egy  kissé  hű- 
vös. 

Cooni  (kuni),  s.  korom ;  sze- 
kérkenő. 

Coop  (kvVp),  s.  kád,  bödön, 
tyúk-ól;  r.  a.  becsukni, 
ketrecbe  zárni. 

Coop'er,  s.  kádár. 

Cooperate  (ko-ap'erét),  v.  n. 
együtt  működni,  eiöseyítni, 
közrehatni;  összemunkálni, 
összeh   ' ni . 

Coopera  tic  m,  s.  együtt  mun- 
kálás,  együtt  működés: 
SSS,  cminú  :.l::s    ]:    'r<  kai-.; 

Coordinate  (ko-ar'dinét ! ,  adj. 
mellérendelt :  s.  szegvény. 

Coordina'tion,  s.  melléren- 
delés. 

Cop  (kap),  g.  kúp,  csúcs,  tető; 
süveg. 

Copai  (ko'pél),  s.  kapál  1  méz- 
ga). 

Coparcener  (kopár'sziner),  .<*. 
társ-örökös. 

Cope  (koop),  s.  papköntös : 
födelén,  holt-ív,  égboltozat, 
mennyezet ;  v.  n.  (with) 
vkivel  megmérkőzni,  bir- 
kózni, vkinek  kiállani ;  v. 
a.  megvívni;  befedni;  meg- 
halni. 

Copes'mate,  s.  társ,  czim- 
bora. 

Copious,  (ko'pi-ász),  adj.  bő- 
séges ;  gyakori;  —  ness, 
s.  bőség. 

Copist  (kap'iszt),  s.  másoló, 
lemásoló. 

Coppel  (kap'pl),  s.  olvasztó 
tégely. 

Cnpper  (kap'per),  s.  veres 
réz  :  1 1.  rézpénz  :  — ,  adj. 
réz,  rézből  való;  —  isii, 
adj.  rezes,  rézvegyes;  — y, 
adj.  rezes. 

Cop'peras,  s.  rézgálicz ;  green 
— ,  s.  zöld  gálicz,  vasgálicz. 

Cop'per-plate,  s.  rézlap  ,  réz- 
■  metszet. 

Cop'per-wire,   s.  rézsadrony. 

Cop'pice  (kaji'ijisz),  s.  csep- 
lyefa,  cserjefa. 

Cop'sy,  adj.  cserjés.. 

Copulate  (kap'julét),  v.  a. 
egyesítni,  összeadni,  páro 
sítni;  v.  n.  párosulni;  el- 
hálni. 


Copulation 

Copula'tion,  s.  párosítás,  pá- 
rosulás,  testi  közösütés. 

Cop'y  (kap'pi),  s.  másolat : 
példány :  five  copies  of 
the  first  edition,  öt  pél- 
dán;/ az  első  kiadásból; 
— ,  p.  a.  másolni,  lemásol- 
ni; —  book,  g.  másolat- 
könyv ;— right,  s.  kiadói 
jog. 

Coquet  (kokét'),  s.  and  adj. 
kaczér,  kaczérkodó;  v.  n. 
kaczérkodni. 

Coquet'isb,  adj.  tetszelkedö, 
kaczérkodó. 

Co'quetry,  g.  kaczérkodás,tet- 
szeskedés. 

Coquette,  v.  Coquet. 

Coral  (kar'él) ,  s.  burany , 
kláris,  korall ;  —line,  adj. 
korallokból  állá. 

Corbau  (korTíén),  •«.  alamizs- 
na-mill  ye. 

Corbeil  (karTjel),  s.  sánczko- 
sár,  i/átkosár. 

Cord  (kard),  s.  zsineg,  kötél, 
ál  (famérték) ;  —age,  s. 
kötélzet. 

Cordelier  (kardilír'),  s.  Fe- 
renezszerzetes. 

Cordial  (kard'iél),  adj.  szí- 
r--;  ezívüdztő ;  s.  vigasz, 
szívüdités;  liberty  is  a 
more  invigorating  —  tban 
Tokay,  a  szabadság  jobb 
vigasz  a  tokaji  bornál. 

Corüial'ity,  8.  szívesség. 

Cord'wain  (kard Vén),  s.  kor- 
dován. 

Coie  (kor),  s.  belseje,  veleje, 
lelke  vminek ;  genyedség. 

Coregency  (kori'dsenszi),  s. 
együtt/uralkodás. 

Cork  (kaark),  s.  dugaszfa, 
pára.  parafa  .  —  screw,  g. 
dugaszhúzó ;  — ,  v.  a.  du- 
gaszolni. 

Corn  (kain),  g.  gabona,  élet; 
tyúkszem;  —  of  salt,  só- 
a  ;  —  of  gun -powder, 
lőporszem  ;  Indian  — ,  s. 
kukoricza  ;  —trade,  g.  ga- 
bonakereskedés. 

Cora'age,  s.  gabonabér. 

Corn'el,  t.  som;  —  tree,  s. 

si nil  fa. 

Cornelian   (kamílién),  adj. 

mid   s.  kar  ni  al ;  —stone, 


Cornemnse 

karniolkő;    —    cherry,   s. 

som  :  —  tree,  g.  somfa. 

Corne'muse  (karn'mjuz),  s. 
duda. 

Cor'neous  (kar'niász),  adj. 
szarus :  szarunemii. 

Cor'ner,  g.  .-aruk,  szug,  zug; 
szög,  szöglet;  —  stone,  g. 
sarokkő,  szögletkő;  —tile, 
s.  egyvölgyü  cseréptégla  ; 
— ,  v.  a.  sarokba  szorítani. 

Cor'net,  g.  kürtöcske,  szar- 
vacska :  Inra*  esti  put:  zász- 
lótartó;  —  á  piston,  bil- 
lentyűs kiirt. 

Cor'niee  (— nisz),  s. párkány- 
koszorú :    függönykoszorú. 

Cor'ny,  adj.  szarun,  szaru- 
nemű. 

Corollary  (kar'olleri),  g.  fo- 
lyomány, következek. 

Corporal  (kar'porél),  adj. 
testi;  8.  felszentelt  mise- 
kendő :  káplár. 

Corporal'ity,  ■•>.  testiség,  testi 

tulajdonsa  fi  ;  testület. 

Corporate  (kar'porét),  r.  a. 
egyesitni,  testesít  ni ;  adj. 
egyesült. 

Corpora'tion,  g.  testület,  ke- 
bel zet ;  czéh. 

Corpo'real  (— riél),  adj.  testi. 

Corpo'reous(— riász),  adj.  — 
v.  Corporeal. 

Corpo'rify  (— rifei),  v.  a.  fes- 
tési! ni. 

Corps  (kor),  g.  test,  hadtest, 
seregosztály. 

Corjjse  (korpsz),  g.  hulla, 
holttest. 

Corpulence, Corpulency  (kar'- 
pjulensz,  —szi),  .<?.  testes- 
ser/,  vaskosság. 

Corpulent,  adj.  testes,  vas- 
kos. 

Corpus  -  Christy    ( kar'pász- 

krisz'ti),  g.  ár  nap. 
Corpuscle    (karpasz-szl),    «. 

testecske. 
Corrade  (—red'),  r.  a.  meg- 

d  r  ■:■  hu  .  kaparni 

Correct    (— rekt'),   v.   a.  ja- 

vítni,   igazítni;  fenyítni; 

—    11688,    g.     heh/esséfl,    hi- 

bátlanság :  szabatosság; 
—or,  •-•.  javitnok;  javitó; 
fegymester. 

Correc'tion  (— sán),  8.  javi- 

11 


Corrupt 

tás,  kiigazítás;   megfenyi- 

tés  :  bouse  of  — ,  fegyház, 
fenyítőház ;  — er ,  g,  fe- 
gyencz. 

Correc'tive,  adj.  javító;  8. 
enyhitőszer. 

Correlate  (—relet'),  v.  n.  egy- 
másra vonatkozni. 

Correl'ative,  adj.  egymásra 
vonatkozó,  viszonylagos ; 
—  ness,  g.  egymásra  vonat- 

kWOS     ■  I-/IIH- :ra  I  /-■    _ill.ll  : 

viszonylagosság. 

Correspond  (— riszpand')  v. 
ii.  level, '-.ni :  megfelelni, 
összehangzani ;  — ence,  s. 
levelezés  ;  összehangzás , 
egyezés. 

Qorrespon'dent,  adj.  meg- 
felelő, in:  -i  gye  ■-.'.  bq  üli 
s.  levelező. 

Corridor  (kar'ridor),  s.  fedett 
folyosó,  tornácz,  ját  var. 

Corrigible  (kar'ridsibl),  adj. 
javítható. 

Corrival  (— rei'vel),  g.  ver- 
senytárs. 

Corroborant  (karrab'orént), 
adj.  erősítő;  hitelesítő,  bi- 
tonyito. 

Corroboration,  g.  erősítés: 
hitelesítés,  bizonyítás. 

Corrob'orative,  adj.  hitele- 
sitii,  bizonyító;  s.  erősítő 
gyógyszer. 

Corrode  (karrod'),  v.a.  össze- 
rágni, szétrágni,  emész- 
teni. 

Corro'dent,  adj.  etető,  maró; 
8.  etetőszer,  marószer. 

Corro'diate  (—diet),  V.a.  /el- 
etetni, maratni. 

Córro'sion,  s.  feletetés,  félma- 
ratás. 

Corro'sive,  adj.  felétető;  e. 
etetőszer. 

Corrugation(kar-rju-ge-san), 
g.  ránezosodás. 

Corrupt  (karrapt^,  v.  a.  el- 
rontani :  megvesztegetni : 
elcsábítani;  meghamisítni  : 
v.  n.  elromlani ;  rothadni ; 
poshadni  :  adj.  romlott  :  < 1- 
romlott :  megvesztegetett ; 
— ible  ,  adj.  romlékony  : 
no  gvesztegethető :  - 
adj.  romolhatlan,  enyész- 
hetlen  ;      ness,  e.  romlott- 


Corruption 

ság  :    rothadtság  ;   gonosz- 
ság, erkölcstelenség. 

Corrup'tion,  s.  elromlás  ;  rot- 
hadás;    elcsábítás;    meg- 
Uegetés :  meghamisítás. 
r  (kar'szer),  s.   kalóz, 
kalózhajó,    tengeri  rabló, 
rablóhajó. 

.  s.  —  v.  <  lorpse. 

Corselet,  s.  vért-ing ;  mell- 
vas. 

l  -  et  (kar'szett),  s.füzőváll, 
füzöny. 

_re  (— tedzs'),  s.  kiséret. 

Cor'tical  |—  tikéi),  adj.  kér- 
ges :  felületes. 

Cor'ticate,  adj.  kéregnemü; 
kér  ni'*. 

Coruscation  ikarászké'sán), 
.--.  csíüamlás,  villogás. 

Corvet  (karVett),  s.  yyors- 
hajó,  nasz&d. 

Cosier  (ko'zsier),  s.  himpel- 
lér,  kontár. 

Qpsmetic    (kazmet'ik),   adj. 

I  ■    •  ;  -t  ,      S3     }.i '(::■■  .  ; 

Cosmography,  s.  vüágleirás. 

Cosmopolitan  (kaz-mo-pol'i- 
t'-m,  s.  világpolgár. 

Cost  (kaszt),  v.  rí.  irr.  (cost, 
cost),  kerülni  (-ha,  -her. 
it  costs  a  deal  of  money, 
sok  pénzbe  kerül;  it  will 
—  his  life,  azért  életével 
lii  oh::  fog  :  — ,  i  hól&ség; 
ár;  veszteség,  kár;  first 
— ,  elöáli'itá si  ár ;  —s,s.pl. 
perköltség. 

Coster-monger,  s.  házaló,  kö- 
rWhordozó, áru-tar gonczás. 

Costive  (kasz'tiv),  adj.  has- 
szorltó ;  — ness,  8.  hasszo- 
rulás, hasrekedés. 

Costless,  adj.  költségment. 

Costliness,  s.  drágcüátosság; 
drágaság. 

Costly,  adj.  drága  ;  dvágalá- 
tos. 

Costume  (kasztjum'),  s.  ru- 
h  a  v  iselet ,  öltöz  ék ,  jelmez ; 
korjelmez'. 

Cot  (katt),  8.  kunyhó ;  bölcső; 
sajka. 

Coterie(koterí/),  s.  zárt  társa- 
ság, zárt  kör. 

Cottage  (kat'teds),  s.  kunyhó, 
házacska  :  —  r,  s.  zsellér. 

Cot'tar,  Cot'ter,  v.  Cottager. 


Cotton 

Cotton  fkat'to),  8  pamut, 
gyapot;  — grower ,8.  pamut- 
termesztő;  gun  — ,  8.  lőpa- 
mut,  lőgyapot;  — ,  v.  a. 
gyapozni. 

Couch  (káuts),  s.  nyugágy, 
pamlag;  v.  n.  lefeküdni; 
leborulni;  leguggolni;  v. 
a.  lefektetni;  fogalmazni, 
kifejezni. 

Couchee  (ku'sí),  s.  alvás  ide- 
je; éjjeli  látogatás. 

Cough  (kaf),  s.  /  ,v .  ,'■  -:.  /■■•(■ 
rut;  whooping—,  s. szamár - 
hurut;  — ,  c.  n.  köhögni, 
hurut  ölni. 

Could  (kud),  v.  Can. 

Coulter  (kol'ter),  s.  csorosz- 
lya, lemezvas,  szántóvas. 

Council  (káun'szil),  8,  tOr 
nács,  tanácsgyülés ;  egy- 
házi gyűlés;  végzés,  hatá- 
rozat; common  — ,  s.  vá- 
rost tanár*  ;  common  — 
man,  s.  városi  tanár*"*; 
privy — ,  s.  titkos  tanács; 
udvari  belső  tanár*;  tit- 
ka* államtanács. 

Co-unite  (kojuneit'),  r.  a. 
egyesítni;  adj.  egyesült. 

Counsel  (káun'szei),  8.  ta- 
nács, tanácslás ;  ügyész  ;  to 
ask  —  of  some  one,  vkitijl 
tanácsot  kérni;  to  keep — , 
titokban  tartani  tvmitj; 
—lor,  s.  tanácsadó,  tanács- 
nok. 

Count  (káunt),  v.  a.  szám- 
lálni, olvasni;  számot  vet- 
ni; számba  venni;  to  — 
over,  átszámlálni,  össze- 
számlálni ;  beszámítni ;  — , 
v.n.  to  — upon,  számot  tar- 
t mii ' -ra,  -re;  — ,  s.  szám- 
lálat ;  fel  rété*;  becslés; 
gróf;  (törv.)  vád  ;  —  ahle, 
adj.  megolvasható,  meg- 
számlálhat '. 

Countenance  (káun'tinénsz) , 
s.  magábirás;  arczulat; 
arczkifejezés ;  pártfogás , 
oltalom;  to  put  one  out 
of  — ,  vkit  sodrából  kihoz- 
ni, vkit  zavarba  ejteni; 
to  keep  — ,  magán  ural- 
kodni;  a  sodrából  ki  nem 
esni;  elfojtania  nevetést; 
a  cheerful  — ,  derült  arcz ; 


Counterfeit 

to  give  — ,  pártfogolni,  ke- 
gyelni,   előmozdítani;    to 

make  —  ,  tettetni  magát 
(elszántnak  vmire);  — ,  v. 
a.elősegiteni,  előmozdítani, 
pártolni,  pártfogolni,  oltal- 
mazni, kedvezni,  megen- 
gedni. 

Coun'tenancer,  s.  pártfogó, 
élőmozdító. 

Counfer,  s.  boltasztal ;  játék- 
barcza. 

Count'er, adv.  ellen,  ellenére  ■ 
fonákul,  viszon  ;  to  run  — 
to,  to  run  —  with,  ellen- 
kezni -vol,  -vél ;  ellene  cse- 
lekedni ;  to  —  act,  v.  a.  el- 
lene munkálni ;  —  action, 
8.  ellenmunkálat,  ellenha- 
tás ;  —  balance,  s.  ellen- 
súly;  to  —  balance,  v.  a. 
ellensúlyozni;  —  buff,  *. 
visszatökés;  —  charge,  8, 
viszonvád ;   ellentámadás : 

—  current,  8.  éllenár;  —de- 
mand, s.  viszonkövetelés ; 
— effect,  s.  ellenhatás,  visz- 
izahatás ;  —fort,  8.  sarok- 
fal,  gyámoszlop;  —mark, 
8.  ellenjegy  ;  — mine,  s.  el- 
lentazakna  ;  to  —  mine,  v. 
a.  ellentűzaknát  készíl/ni; 
—order,  s.  ellenparancs  ; 
— part,  8.  ellenkezet :  ellen- 
kép  ;  másolat  ;  másodhang; 
— plea,  s.  ellennyilatkózat, 
ellenvédv ;  —  poise,  s.  el- 
lensúly ;  —  poison,  8.  ellen-, 
méreg ;  —  pressure,  8.  vi- 
szonnyomás  ,  visszahatás; 

—  revolution ,  s.  ellenfor- 
radalom ;  —scuffle,  8.  kéz- 
tu*a  ;  to  — seal,  v.  a.  ellen- 
pecsételni;  —  security,  s. 
ellenbiztosítmány;  alkezes- 
ség  :  —  ticket,  s.  ellenjegy; 
tértijegy;  —  value,  s.  ha- 
sonérték ;  — vote,  8.  ellen- 
szavazat ;  — wind,  s.  ellen- 
szél. 

Counterfeit  (káun't"'  'it),  v. 
a.  utánozni,  utáncsinál- 
ni, meghamisítni;  tettetni; 
adj.  utánzott,  hamisított ; 
ál,  hámi*;  színlett;  *.  ha- 
misítvány, utánzat ;  —  er. 
s.  hamisító;  utánnyomtató; 
színmutató ;  majmoló. 


Countess 

Countess  (káunt'eszsz) ,  s. 
grófnő. 

Count'rng,  s.  számítás,  szám- 
vetés ;  —  house,  s.  iroda  : 
űzető  hivatal. 

Country  (kán'tri),  s.  ország  ; 
tartomány,  föld :  mezőség, 
mezei  lakás,  falu  :  in  this 
— ,  ebben  w.  országban;  to 
go  into  the  —, falura  men- 
ni; in  my  native  — ,  ha- 
zámban :  —  house,  s.  fa- 
lusi v.  mezei  ház  ;  —  life, 
s.  falusi  v.  mezei  élet; 
—man,  s.  falusi  ember; 
hazafi;  ^squire,  s.  föld- 
birtokos ;  —  wench ,  8. 
otromba  falusi  leány  ;  fa- 
lusi  szajha. 

County  (káun'ti),  s.  grófság, 
vármegye,  kerület. 

Couple  (kap'pl),  s.  pdr,  egy 
jiilr  :  házaspár  ;  két,  kettő  : 
a  young  — ,  ifjú  házasok  ; 
a  —  of  eggs,  két  tojás  :  — , 
v.  a.  párosítni :  v.  n.  páro- 
sulni', párzani,  bakzani; 
házasságra  lépni. 

Couplet  (káp'plet),  s.  vers- 
szak. 

Cour'age ,  (kar'réds),  8.  bá- 
torság, bátorszivűség ;  vál- 
lalati szellem. 

Coura'geous  (— re'dsász), adj. 
bátor,  vitéz  ;  —  ness,  s.  bá- 
torság,  vitézség. 

Courd  (kurd),  s.  tök. 

Courier  (ku'rír) ,  s.  futár, 
hirnök. 

Course  (korsz),  s.  futás,  út, 
pálya  :  folyamat,  menetel, 
rend  ;  folyam,  pén  zfolyajn, 
árfolyam  ;  tanfolyam  ;  for- 

(étel  i  :  han  ijótéki  futás  ; 
— ■  of  exchange ,  váltófo-, 
lyam ;  —  of  law,  j<><ift>- 
lyam  :  —  of  life,  életfolya- 
mat ;  életpálya  :  by  the  — 
of  nature,  a  ten 
rendje  szerint ;  to  let  a 
thing  take  its  — ,  vmely 
dolgot  magára  hagyni  •  in 
the  of  time,  időjártá- 
val,  idővel ;  in  the  —  of  a 
year,  egy  év  alatt ;  to  take 
a  —  at  law  with  one,  po- 
I  tenni  vki  elh  n,  vkit 


Conrse 

perbefogni;  of  — ,  termé- 
s  '  tesen  i  isi  il  u  ül  min- 
denesetre :  that's  a  matter 
of,  —  magától  értetik. 

Course,  v.  a.  hajszolni,  ker- 
getni, űzni,  hajtani ;  v.  m 
futni,  szaladni. 

Cour'ser,  8.  futtató  lő,  ver- 
senyló ;  vadász,  nyúlász. 

Court  (kort),  .-.-.  udvarhely  ; 
udvar;  törvényszék;  ud- 
varlás; lie  is  great  at  — , 
nagy  tekintetben  áll  a  fe- 
jedélem előtt :  to  pay  one's 
—  to  the  king,  a  király- 
nak udvarolni;  —  holy 
water,  üres  biztatások  ;  ér- 
téktelen bókok  :  — Jay  ,  s. 
törvénynap;  —  favour,  s. 
fejedelmi  kegy  ;  —yard,  s. 
udvar,  tornácz  .-  — ,  v.  a. 
udvarolni,  vkinek  kedvét 
keresni;  — ling,  .•>.  udva- 
roncz  ;  — liness,  s.  udvari- 
ság; — ly,  adj.  udvarszerű, 
udvarias,  hízelgő;  —ship, 
x.  udvarlás,  szerelmi  vi- 
szony. 

Cour'teous  (kár'tsász) ,  adj. 
udvarias ;  -ness,  s.  udva- 
riasság. 

Cour'tesy  (kárt'szi),  s.   meg- 

iil/l::-:      fShajiÁS.    I    !  ::(ilt 

udvariasság  :  to  drop  a  — , 
bókolni;—,  v.  n.meghajla- 
ni,  bókolni :  the  lady  cour- 
tesied  to  him,  a  hölgy  meg- 
hajolt  előtte. 

Cousin  (káz'zn),  s.  unoka- 
testvér. 

Cove  (kov),  8.  tenger-öböl; 
hajlék  ;  suhancz :  e.  a.  bol- 
tozni. 

Covenant  (káv'i-nént),  8.  kö- 
ti 8  t  n,i/ :  e  !  sieég  v  'i. 
in-  v.  gye  i.i  szer  Mm  :  1  ■ 
test  tenni. 

Cov'énous,  adj.  álnok,  csel- 
fes. 

i ,  v.  a.  befedni ;  beta- 
karni :  beborítani :  ( átv. 
ért.  i  "palástolni :  s.  takaró; 
fedő  :  fedél :  tető  ;  kupak  ; 
boríték  :  takaréh  ;  fet,  s. 
paplan  .  ing,  .•■.  h 
fedezet. 

CoVert,  ■-■.  hajlék  ;  menhely  ; 
gurdély  ;  adj.  fedett  :  rej- 

79 


Cracker 

tett ;  bátorságos  ;  —  ness, 
S.  eltitkolás;  titkoltság ; 
— ure,  s.  fedezet;  menhely; 
őrizet  .\  oltalom. 

Covet  (káv'etl,  v.  a.  megkí- 
vánni :  vágyni  (a  wóa  bir- 
tokára ) ;  esengeni  <  mii 
utón  l. 

CoVetable,  adj.  kívánatos, 
óhajtható. 

Cov'etous,  adj.  kapzsi,  fu- 
kar, zsugort ;  —ness  ,  g, 
kapzsiság,  fukarság;  só- 
várgás. 

Covey  (káVi),  s.  ivadék,  ma- 
dárfiak  ;  falka. 

Co'ving  (ko'ving),  8.  ni/ula- 
dék,  nyúlvány  ;  kiugrás  ; 
kiállás,  kinyúlás. 

Cow  (kán),  s.  tehén;  —kee- 
per, s.  teheué*:  :  —  slip,  s. 
tavaszi  kankálin;  —wheat, 
s.  csormolyafintor. 

Cow,  c.  a.  ijeszteni,  aggasz- 
tani, félemitni ;  — anl,  8. 
anyám-asszony  katonája  ; 
gyáva  ;  — ardice,  s.  gyáva- 
ság, pulyaság. 

Cow'er,  v.  n.  guggolni,  leku- 
ezorodni. 

comb    (koksz'kom) ,    v. 
Cock's  comb. 

Coy  (kai),  adj.  szemérmes, 
bátortalan,  félénk  .-  — ish. 
adj.  óvakodó;  —ness,  s. 
óvakodás,-  félénkség. 

Coz  (káz  ),  *.  —  v.  Cousin. 

Cozen  (káz'n),  v.  a.  rászedni ; 
— er,  s.  csalárd,  ámító. 

Grab  (ki-éh),  s.  botrog,  ollót- 
lan  rák  ;  morgó,  zúgolódó 
ember ;  —bed,  adj.  jamjar; 
morgó. 

Crack  (krékk),  •-;.  pattand*. 
repedés  ;  reped ;  roppanat ; 

V.  a.  r epeszteni,  pattan- 
tani :  feltörni,  eltörni :  to 

—  a  mit,  d'h'i  feltörni ;  to 

—  a  joke,  cselei  csapni  :  he 
that  will  have  the  kenni 
must  —  the  shell,  hu  man- 
dulái akarsz  eniii,  meg  hill 
t;>né'id  a  tokját  :  — ,  V.  n. 
pattanni,  repedni;  kérked- 
ni; brained,  adj.  • 
bódult. 

<  Iracker,  s.  rajka,  rajgó, 
keilő  :  nut     .  8.  diótörő. 


Crackle 

Crackle  (krekkl),  v.  n.  ro- 
pogtatni, csikorogni,  pat- 
togni. 

Crawling,  $.  pattogás,  ro- 
pogtatás,  sustorgás. 

Cradle  (kre'dl),  g.  bölcső;  v. 
a.  bölcsőbe  fektetni. 

Craft  ikráit,  kréft),  s.  mes- 
terség; kézi  mesterség; 
ügyese:  jf  ;  fartt  iyosság  : 
bárka ;  — ,  v.  n.  ármány- 
kod  ni. 

Craftiness,  s.  ravaszság,  for- 
télyosság. 

Craftsman,  s.  mester-ember; 
művész. 

Crafts'master,  s.  főmester. 

Crafty,  adj.  ravasz  ,  forté- 
lyos. 

Crag  (krég) ,  s.  szirt ,  kő- 
szirt ;n/<ií s:<ri  n/il  csiga  ; 
— ged,  —  gy,  adj.  kőszirtes; 
csipkés  (szikla ). 

Crake  (krék),  v.  a.  and  n. 
kérkedni,  henczegni  ;  — r, 
s.  nyegle. 

Cram  (krém),  v.  a.  tömni; 
to  —  one's  self  with  meat 
and  drink,  gyomrát  étellel 
s  itallal  mer/terhelni ;  to 
—  a  goose,  litilat  tömni; 
— ,  v.  n.  torkoskodni. 

Cramp  (krémp),  g.  görcs  :  ka- 
pocs; v.  a.  összefoglalni, 
megszorít ni ;  —iron,  g.  ka- 
pocsvas;  — oon',  g.  szorító 
horog. 

Crane  (krén),  g.  daru;  darú- 
C8iga  :  v.  a.  felcsigázni. 

Crank  (krénk),  adj.  ép,  élénk, 
vidám  :  —  ness,  s.  egészség, 
épség';  vidámság. 

Crank,  s.  forgatyú ,  hajtó  : 
kanyarulat ;  szócsavarás  : 
v.  n.  tekeregni,  kígyózni. 

Cranny  (krén'ni),  g.  hasadék, 
repedek,  nyílás. 

Crape  (krépj,  .s.  krep  (szö- 
vet), fátyol  ;  gyászfátyol. 

Crapulence  (krép'julensz),  s. 
mámor,  borosság,  gagyos- 
ság. 

Crapulous  (— 'julász) ,  adj. 
mámoros,  gagyos. 

Crash  (krés),  v.  n.  csattanni, 
recscsenni;  v.  a.  széttörni, 
szétcsattantani ;  s.  csatta- 
nás; darőcz. 


Crass 

Crass  (krészsz),  adj.  vastag; 

durva. 

Cratch  (kréts),  s.  jászol;  já- 
szolrács. 

Crater  (kre'ter),  s.  tüzokádó- 
hegy  nyílása. 

Craunch  (kránts),  v.  a.  fogai- 
val feltörni  (p.  diót). 

Cravat  (krévét'),  g.  nyakra- 
való, nyakkötő. 

Crave  (krév),  v.  a.  and  u.  es- 
deni, könyörögni;  kérni; 
sóvárogni  (vmi  után ). 

Craven  (kre'ven),  s.  gyáva  ; 
adj.  nyúlszivu,  határtalan. 

Cra'ving,  g.  sóvárgás ;  part. 
sóvárgó. 

Craw  (kraa),  s.  begy. 

Crawfish  (kraa'fis),  s.  rák. 

Crawl  (kraal),  v.  n.  csúszni, 
mászni,  csúszkálni;  to  — 
up,  félmászni,  — er,  s.  csú- 
szó mászó,  alattomoskodó  ; 
féreg. 

Crayon  (kre'ján),  g.  színkréta; 
vrasz,  írón. 

Craze  (krez),  v.  a.  széttörni; 
megrongálni;  vki  elméjét 
megháborítni. 

Cra'ziness,  s.  bódultság,  té- 
bvltság. 

Cra'zy,  adj.  bódult,  elmehá- 
borodott :  gyarló. 

Creaght  (krítj,  s.  nyáj,  csor- 
da: v.  a.  ley  eltet  ni. 

Creak  (krík),  v.  n.  csikorogni, 
nyikorogni. 

Cream  (krím),  g.  tejszín,  tej- 
fel ;  — cheese,  s.  színsajt; 
— ,  v.  a.  tejfelt  szedni. 

Crease  (krísz),  s.  szamárfül 
(könyvben)  :  ráncz,  redő. 

Create  (kri-etf),  v.  a.  terem- 
teni, alkotni ;  okozni;  ki- 
gondolni ;  kinevezni. 

Creation  (kri-e'sán),  s.  terem- 
tés; alkotás;  kinevezés. 

Crea'tor,  g.  teremtő. 

Crea'tress,  g.  teermtőnŐ. 

Creature  (krí'tsár),  g.  teremt- 
mény. 

Crebritude  (kreb'ritjud),  s. 
gyakoriság. 

Creb'rous,  adj.  gyakori. 

Credence  (krí'densz),  g.  hitei : 
tekintet ;  hitelesítés ;  letter 
of  — ,  meghitelező  levél. 

Credentials    (— den'sélz) ,   s. 

80 


Crepitation 

pl.   hitelesítvény,   tanúsít- 
vány :  bizományi  levél. 

Credibility  (kreddibil'iti),  s. 
hihetőség :  hitelesség. 

Cred'ible,  adj.  hihető;  Iti- 
telre  méltó. 

Cred'ibly,  adv.  hihetőleg. 

Credit  (kred'it),  g.  hitel ;  te- 
kintet; tekintély:  befolyás; 
becsület,  becsületszó;  upon 
your  — ,  az  ön  szavára; 
az  ön  ..zakálára  ;  tó  have 
much  —  with  one,  nagy 
tekintetben  állani  vki  előtt; 
sokat  tehetni  vk'nél ;  it 
does  him  — ,  it  is  to  his  — , 
it  is  a  —  to  him,  becsüle- 
tére válik ;  to  take  on  — , 
hitelre  venni  (p. portékát); 
letter  of  — ,  hitellevél;  bill 
of  — ,  nyílt  váltó ;  — ,  v.  a. 
elhinni,  hitelt  adni  <  vki- 
hek  v.  vminek) ;  hitelezni : 
hitelesítni. 

Cred'itable,  adj.  tisztességes, 
becsületes,  hitelt  érdemlő 
i ember);  it  is  very  —  to 
him ,  becsületére  válik  ; 
—ness,  g.  tekintet,  szava- 
hihetőség. 

Cred'itor,  g.  hitelező. 

Credulity  (kredju'liti),  g.  hi- 
székenység ,    könnyenhivő- 

ség. 

Credulous  (kred'julász),  adj. 
hivékeny,  könnyenhivő. 

Creed  (kríd),  g.  hitvallás. 

Creek  (krík),  s.  oböVke,  ter- 
mészetes kis  rév  :  v.  n.  csi- 
korogni. 

Creep  (kríp),  v.  n.  irr.  (crept 
[krept] ,  crept) ,  csúszni, 
mászni:  —  er,  g.  csúszó- 
mászó :  mászó  növény, kacs- 
növény ;  felmás: .7  fakúsz ; 
—hole,  g.  buváléh,  rejtek- 
hely, [égetés. 

Cremation  (krime'sán),  s.  el- 

Crenate  (kri'nét),  adj,  csip- 
kés ;  rovatékos. 

Crenated,  v.  Crenate. 

Creole  ( kri-ol' ) ,  g.  kreol , 
kreolnö. 

Crepitate  (krep'itét),  v.n.  sus- 
torogni, ropogtatni ;  kele- 
pelni (mint  a  gólya). 

Crepita'tion,  g.  sustorgás,  ro- 
pogtatás,  kelepelés. 


Crepuscule 

Crepuscule  (krrpász'kjul),  s. 
alkony,  esti  szürkület. 

•Crescent  ( kresz'szent ) ,  s. 
telő  hold ;  félhold ;  adj,  nö- 
vekedő, nagyobbodó. 

•Cresses  (krisz'isz),  s.  pl.  zsá- 
zsa;  water  — ,  s.  j.1.  vízi- 
forma, zsázsa. 

Cresset  (krisz'szit),  s.  vezér- 
tűz, jeltüz  ;  lámpa,  fáklya. 

Crest  (kreszt),  s.  taréj,  ka- 
kastaréj ;  bóbita ;  sisak- 
bokréta,  tollbokréta ;  czí- 
7ti er ,  czímerdísz ;  korona, 
koszorú;  —  fallen,  adj. 
csüggedt,  levert,  szomorú; 
— ed  lark,  bóbás  pacsirta. 

Cretaceous  (krité'sász),  adj. 
krétát,  krétanemű. 

Crevice  (krev'isz),  s.  tátva  ny, 
nyilas,  hasadék,  repedek; 
v.  a.  felhasitni,  felrepesz- 
teni. 

Crew  (krú),  8.  hajólegénység; 
csapat,  csoport ;  néptömeg. 

Crib  (krib),  s.  jászol;  v.  a. 
bezárni. 

Crib'ble,  s.  szita,  rosta;  v.  a. 
szitálni,  rostálni. 

Cribration  (kreibre'sán) ,  s. 
szitálás. 

Crick  (krikk),  s.  nyakmereve- 
dés;  ropogás,  csikorgás; 
öbölke,  természetes  kis  rév. 

Cricket  (krikk'it),  s.  tű  :sök, 
há/i  f .-.'.■ ,- /  I  íhdavervj  ■- 
ték ;  lábszék. 

Crier  (krei'er),  s.  kikiáltó,  ki- 
hirdető. 

Crime  (kreim),  s.  bűn,  bűn- 
tény ;  —fuJ ,    adj,   bűnös, 
gonosz;   —less,   adj.  bűi 
mentes ;  bűntelen. 

Criminal  (krim'iiiél),  s.  bűn- 
tettes, gonosztevő  ;  adj.  bu- 
ti t  huni.  ii  ndá  emfttií ; 
—Ív,  adv.  bűnösen  ;  fenyi- 
tőleg. 

Griminal'ity ,  s.  bűnösség; 
bűnhedöség. 

Criminate  (krim'inlt),  v.  to 
Incriminate . 

Crimina'tion,  .-•.  bűnvád. 

Crim'inatory  (  -nétari),  adj. 
vétkelő,  vádló,  okoló. 

Crim'inou8,  adj.  bűnös,  vét- 
l-  ■  .  ga i . 

Crimosin,  r.  Crimson. 

BlZOM'Y  :   Aii'-.'"l-iimury;ír  JZÓtál 


Crimp 

Crimp,  v.  a.  göndörítni ;  adj '. 
töredéken y;  morzsalékony ; 
s.  lélekáros. 

Crim'ple,  v.  a.  zsugorít  ni ; 
összegyűrni. 

Crimson  (krim'zn) ,  s.  kar- 
mazsinszín ;  adj.  karma- 
zsinszínű. 

Crincum  (krmgk'am),  s.  vo- 
naglás ,  rángás ;  görcs  ; 
—  crancum,  s.   irkafirka. 

Cringe  (krinds),  v.  n.  még- 
ha jlani,  bókol  gatni,  csúsz- 
ni-mászni  (vki  előtt);  v. 
a.  összehúzni. 

Cring'er,  s.  csúszó-mászó,  hí- 
zelgő. 

Crin'kle,  S.  lwjlás  ;  redő ;  v. 
n.  tekergőzni,  gyűrűdzni, 
kígyózni;  v.  a.  kanyarít- 
ni;  redőzni. 

Crinose  (krei'nosz),  adj.  sző- 
rös, hajas. 

Cripple  (krip'pl),  s.  béna  ;  v. 
a.  megcsonkítni,  megnyo- 
morítni,  bénítni. 

Crisis  (krei'sziz),  s.  válság, 
fordulópont ;  változás. 

Crisp  (kriszp) ,  adj.  göndör, 
kondor ;  fodros ;  recsegő, 
parázs,  darás;  porzsolt; 
v.  a  göndörítni,  porzsolni, 
pirítni. 

Criterion  (krití'rián),  s.  is- 
mertetőjel, ismejel. 

Critic  (krit'ik),  s.  ítészét,  kri- 
tika ;  ítész,  bíráló;  ócsárló, 
gáncsoló;  adj.  itészeti,  bí- 
rálati, birálatos,  kritikai; 
— al,  'adj.  kritikai;  bajos, 
válságos,  veszélyes;  —ally, 
adv.    bírálva,   birálatosan. 

Criticise  (krit'iszeiz),  v.  a. 
and  n.  megítélni,  bírálni; 
bírálgatni,  ócsárolni ;  aka- 
dékoskodni. 

Crit'icism  (— szizm),  s.  íté- 
lés, bírálás,  megbirálás ; 
birálástan ;   gáncsoskodás. 

Croak  (kraok),  v.n.  vartyogni 
(mint  a  bénák);  krákogni 
i  mint  a  varjú ) ;  s.  vartyo- 
gós -  krákogás. 

Crook  (krakk),  s.  korom  ;  fa- 
zék, korsó;  v.  a.  bekor- 
mozni. 

CrockVrv.  ff.  fazékasmű ;  cse- 
répedények. 

81 


Cross 

Crocodile  (krak'odil),  s.  gyík. 

Crocus  (krolvász),  g.  sáfrány. 

Croisade  (kraiszéd'),  8.  ke- 
resztes hadjárat. 

Crone  (kron),  s.  vén  anya- 
juli ;  vén  asszony. 

Crony  (kro'ni),  s.  régi  barát; 
czimbora. 

Croo  (krú),  v.  n.  búgni,  tur- 
békolni. 

Crook  (kruk),  g.  kampósbot ; 
juliászbot ;  kampó;  gör- 
bület; v.  a.  görbeszteni, 
görbít  ni ;    v.    n.    görbülni: 

—  backed,  adj.  görbehátú. 
Crook'ed,    adj.    görbe,    g&r- 

bedt ;  kampós  ;  horgas  • 
tekervényes;  —  ness,  s.  gör- 
beség,  görbület. 

Crook'en,  v.  a.  görbeszteni, 
hajtani. 

Crool  (krúl),  v.  n.  morogni, 
mormolni. 

Croon  (krún),  v.n.  bőgni,  böm- 
bölni. 

Crop  (krap),  s.  aratás,  sze- 
dés; tető,  csup,  sudár  (fáé); 
begy;  kurta  v.  vágott  do- 
log; —  ear,  s.  vágott  fülű  ; 

—  sick,   adj.    megzabált ; 

—  time,  s.  aratás  ideje ; 
— ,  v.  a.  kurtítni,  elvágni, 
elnyírni ;  kitépni;  mellesz- 
teni;  learatni,  betakarítni; 
szakasztani ;  to  —  flowers, 
virágokat  leszakasztani ; 
— per,' 8.  arató. 

Crosier  (kro'ser),  8.  püspök- 
pálcza. 

Cross  (kraszsz),  g.  kereszt ; 
keresztény  vallás;  szenve- 
dés ,  kín ,  nyomor,  baj  : 
krajczár  ;  előlap  pénzen  ; 
— ,  adj.  keresztes;  haránt, 
kereszt;  haragos,  boszús; 
to  be  — ,  haragudni,  bo- 
szankodui  ;  to  be  —  about 
a  thing,  boszankodni  vmin; 
to  be  —  with  some  one, 
vkire  neheztelni :  -  words, 
sértegetőzés ;  —  ly,  adv.  ha- 
ragosan, mérgesen  ;  dur- 
ván :  keresztbe,  keresztben, 
keresztül;  — ,  prp.  keresz- 
tül, át,  által  ;  —  v.   a.    /.. 

resztezni,  keresztet  vetni 
-ra,  -re  :  keresztbe  vetni  v. 
U  mii ;  to  —  the  river,  a 

i 


Crossbite 

folyamon  keresztül  menni ; 
to  —  one's  purposes,  vki 
szándékát  semmire  tenni, 
túljárni  vkinek  eszén;  — , 

v.  n.  keresztül  vágni  egy- 
máson. 

-  ■  itt,  r.  a.  rászedni,  meg- 
csalni :  s.  csel ;  csalás. 

Cross-examine,  r.  a.  faggat- 
ni, vallatni,  kikérdezni*  ta- 
nút). 

Cr<  'ss-examination,  s.  fagga- 
tó vallatás. 

Cross-fortune,  s.  balszeren- 
cse. 'iit. 

Cross-way,  s.  kereszt-út;  vál- 

Cross-wind,  s.  oldal-szél. 

-vise,    adv.     keresztbe, 
keresztben,  keresztül. 

Crotch  (krats),  s.  horog. 

Crotch'et,  s.  zárjel,  rekesz- 
jel, rekesz ;  negyedkóta ; 
prücsök,  gond. 

Crouch  (krauts),  v.  n.  kas- 
sádra, lekussadni,  lelapul- 
ni; meghúzni  magát, huny- 
nyászkodni  ,csúszni-má<zni . 

Croup  (krup),  s.  hártyás  to- 
rokgyík ;  a  ló  kereszt- 
csontja. 

Crow  (kro),  s.  varjú  ;  —  bar, 
s.  vasdorong;  emelő  rúd; 
—,  v.  n.  reg.  and.  irr.  (crew 
[km] ,  crown  ^kroon" ),  ku- 
kurikolni;  hetvenkedni;  to 

—  over  one,  vki  felett  gú- 
nyolódni, daczolni  vkivel. 

Crowd  (kráud),  s.  néptömeg  ; 
v.  n.  tolongani,  tolakodni ; 
v.  a.  to  —  all  sails,  minden 
vitorlát  megereszteni. 

Crown  (kráun),  s.  korona, 
koszorú;  csúp,  sudár  (fáé); 
'ót  silling  értékű  ezüstérme; 
the  —  of  a  stag's  head, 
sz  ar  vast  ülök  ;  the  —  of  a 
mountain,   hegytető ;   the 

—  of  a  hat,  kalaptető ;  — , 
v.  a.  koronázni ;  megkoszo- 
rúzni. 

Crucial  (kru'si-él),  adj.  ke- 
resztalakú. 

Cru'ciate  (— si-ét),  v.  a.  kí- 
nozni, gyötörni. 

Crucia'tion,  s.  kinozás,  kín, 
gyötrelem. 

Cruciferous ,  adj.  kereszt- 
tartó. 


Crucifix 

Cru'eirix  (— szifiksz),  s,  fe- 
szület, feszületkép. 

Crucifix'ion,  s.  keresztrefe- 
szítés. 

Cru'ciform  (— kru'szifarm) , 
adj.  kereszt  for  máj  u . 

Cru'cify  (— fei),  v.  a.  keresztre 
fi  izitni. 

Crude  (krúd),  adj.  nyers,  f öt- 
len  ;  —  ness,  s.  nyeríeség. 

Cru'dity,  .5.  nyerseség;  éret- 
lenség ;    emészthetetlenség. 

Crudle  (kru'dl),  v.  a.  meg- 
áhít ni,  oltani  'tejet). 

Cruel  (kru'il),  adj.  kegyetlen, 
embertelen;  — ly,  adv.  ke- 
gyetlenül ;  —  ness,  — ty,  s. 
kegyetlenség. 

Cruentate  (kru'entét),  adj. 
véres,  vérfoltos,  vérrel  fer- 
tezett. 

Cru'et,  s.  üvegecske. 

Cruise  (kruz),  v.  n.  kóvá- 
lyogni (hajóval);  s.  kó- 
válygás. 

Cruis'er,  s.  czirkázó  hajó; 
kalóz. 

Crum  (krám),  s.  morzsalék ; 
v.  a.  morzsolni ;  v.  n.  mor- 
zsálódni. 

Crumble  (ki-áraTd),  v.  a.  mor- 
zsolni ;  v.   n.  morzsálódni. 

Crurn'my,  adj.  morzsás. 

Crump  (kránip),  adj.  görbe. 

Crumpet,  s.  élesztős  lepény. 

Crumple  (krám'pl),  v.  a.  ösz- 
szegyürni,  ránczigálni ;  v. 
n.  összegyürödzeni. 

Crunch  (kránts),  v.  n.  csiko- 
rogni;  v.  a.  szétroppan- 
tani. 

Crusade  (kruszéd'),  s.  keresz- 
tes hadjárat. 

Crusa'der,  s.  keresztvitéz,  ke- 
resztes. 

Crush  (kráss),  v.  a.  össze- 
zúzni,  összetörni;  össze- 
gyűrni; elnyomni ;  tönkre 
tenni;  to  —  to  the  earth, 
földre  gyűrni;  — ,s.  zúzás; 
gyürés ;  zúzat. 
Crust  (krászt),  s.  héj,  ke- 
nyérhéj ;  kéreg ;  kérgezet ; 
v.  a.  bekér gezni ;  v.  n.  kér- 
gesedni. 
Crust'y,  adj.  kérges,  durczás, 
hozzá  férhetlen. 

82 


Cubatory 

Crusta'tion,    s.    kérgesedéi  ; 

kérgezés ;  kéregezet,  kéreg. 

Crust'ily,    adv.    durczásan, 

morogva. 

Crust'iness ,  g.  kérgesség ; 
durczásság,  hozzá  férhet- 
lenség. 

Crutch  (kráts),  g.  mankó;  to 
go  on  crutches,  mankón 
járni. 

Cry  (krei),  v.  n.  kiáltani,  ki- 
áltozni ;  sírni,  siránkozni, 
ríni;  kurjantani,  kurjon- 
gatni: (vad.)  ugatni,  csa- 
holni; to  —  bitttaely,  ke- 
servesen sírni :  to  —  at  one, 
rákiáltani  vkire ;  to  —  for 
help,  segítségért  kiabálni; 
to  —  to  one  for  help,  vkit 
segítségül  hívni ;  to  —  out 
felsivalkodni  ;  elkiáltani 
magát ;  —,  v.  a.  kihirdetni 
'jegyeseket) ;  to  —  out 
something,  kikiáltani  vm  it 
to  —  mercy,  kegyelmet  kér- 
ni;  to  —  murder,  jajveszé- 
kelni ;  to  —  one  down,  vkit 
rósz  hírbe  keverni;  vkit 
lekiáltozni ;  to  —  up  some- 
thing or  somebody,  feldi- 
csérni vmit  v.  vkit;  — ,  s. 
kiáltó;,  kikiáltás,  felkiál- 
tás :  sirás ;  ugatás ;  a  great 
—  and  a  little  wool,  na- 
gyobb füstje  mint  lángja- 
nagyobb  füle  mint  farka. 

Cryptic,  — al,  adj.  rejtékesr 
rejtett. 

Criptogamy  (krÍ2>tag'érni),  s. 
lopvanöszés. 

Cryptog'raphy,  g.  titkos  Írás. 

Crystal  (krisz'tél),  s.  jegecz, 
kristály. 

Crys'talhne  (— lin),  adj.  je- 
geczes,  kristályos;  kristály- 
tiszta. 

Crystaliza'tion ,  g.  jegedés* 
kristályosodás. 

Crystalize  (krisz'tékiz),  v.  a. 
jegeczesíteni,  kristcV yozni  ; 
v.  n.jegeczesedni,  jegedni. 

Cub  (káb),  s.  kölyök;  (átv. 
ért.)  gyermek;  v.  n.  köly- 
kezni. 

Cubation  (kjube'sán),  s.  fek- 
vés. 

Cubatory  (kjuTjétári),  adj* 
fekvő. 


Cube 


Culmination 


Current 


Cube  (kjub),  s.  köb ;  köb- 
szám. 

Cubic  (kjuloik),  — al,  adj.  ho- 
bos, köb  ....  koczka  . . . ; 
—root,  s.  köbgyök;  —  num- 
ber, s.  koczkaszdm. 

Cubiform  (kju'bifarm),  adj. 
kocz  koala  kit,  kocz  káda  d. 

Cuckold  (kákk'áld),  s.  meg- 
csalatoit  férj ;  v.  a.  szar- 
vassá tenni,  nejét  elcsábí- 
tani; — om,  s.  gyávaság 
(férjnél). 

Cuckoo  (kukTíu),  g.  kakuk ; 
ebhendi. 

Cucumber  (kju'kamber),  s. 
ugorka. 

Cuourbitaeeous  (kjukárbite'- 
sász),  adj.  tökalakú. 

Cud  (kád),  g.  kérő;  to  chew 
the  — ,  kérőt  rágni. 

Cudden  (kád'dn),  s.  pimasz. 

Cudgel  (kád'zsel),  s.  furkó, 
fütykös;  v.  a.  megbotozni, 
megverni. 

Cue  |kju),  s.  jelszó,  vezérszó; 
hátulsó  résp;  fark  ;  paróka- 
czoff. 

Cuff  (káff),  s.  kézelő,  kézfo- 
dor ;  ökölcsapás ;  v.  a.  meg- 
öklözni; v.  n.  verekedni ; 
birkózni. 

Coinage  fkuin'eds),  s.felgom- 
bolyítáe. 

Cuirass  (kju'rész),  g.  mellvas; 
— ieiJ,  s.  rasas  katona. 

Culinary  (kju'linéri) ,  adj. 
konyhai,  szakácsmesterség- 
i  tartozó. 

Cull  (káli),  v.  a.  kikeresni, 
ílasztani  ;  s.  putra  fe- 
jes kotty :  folyami  meny- 
leg  :  oktondi,  ban  ba. 

Cullender  fkallender),  s.  — 
r.  Colander.  ber. 

Cullion  (káll'ján),  s.  gazem- 

CuUis  (kallisz),  g.  táplaleves; 
lüredék. 

Cully  (kálli),  s.  oktondi,  bam- 
ba :  v.  a.  megjátszódtatni ; 
idői  űzni  vkiből. 

Culm  (kálin),  s.  fűszál ;  holt- 
-'ii. 

Culminate  (kal'minét),  v.  n. 
ni,  legtetőre  hágni,  de- 
lelni. 


Culmination,  g.  tetőzés,  de- 
lélés. 

Culpability  (kálpábil'iti) ,  s. 

hhl!    ,::::  .7     bÜnfü  ÜSi  7 

Cul'pable,  adj.  bűnös;  bűn- 
hedő. 

Cul'prit  (— prit),  g.  bűntettes. 

Culter,  v.  Colter. 

Cultivate  (kál'tivet),  r.  a.  mű- 
velni (földet);  kiképezni; 
to  —  one's  mind,  eszét  mű- 
velni. 

Cultivation,  s.  född  művelés ; 
kiképzés,  müvelés. 

Cultivator  (kál'tivéter) ,  g. 
földművelő. 

Culture  (kál'tsár),  g.  földmű- 
vetés  :  művelés  :  műveltség, 
neveltség. 

Cumber  (kám'ber),  g.  baj, 
telier;  aggodalom;  aka- 
dály, gáncs;  v.  a.  terhelni, 
terhére  lenni;  akadályozni, 
gátolni ;  —  some,  adj.  aka- 
dáli/os,  hátráltató,  esetlen. 

Cuin'brance,  s.  —  v.  Encum- 
brance. 

Cum'brous,  adj.  akadályos, 
esetlen,  terhes ,  alkalmat- 
lan. 

Cumin  (kám'in),*-.  —  v.  Car- 
away. 

Cumulate  (kju'mjulét),  v.  a. 
halmozni. 

Cumula'tion,  g,  felhalmozás. 

Cu'mulative,  adj.  halmozó; 
összesített. 

Cun  (kán),  v.  a.  tudni,  is- 
merni;  to  —  a  ship,  hajót 
kormányozni. 

Cuneal  (kju'niél),  Cu'niated, 
Cune'iíorm,  adj.  ékded,  ék- 
alakú. 

Cunning  (kán'ning),  adj.  ra- 
vasz, okos ;  —  ness,  g.  ra- 
vaszság, okosság. 

Cup  (kap),  s.  csésze,  jindzsa  ; 
pohár ;  to  offer  one  a  —  of 
coffee,  vkii  egy  jindzsa  ká- 
véval megkínálni. 

Cup,  !'.  a.  köpölyözni;  — ping- 
glass,  g.   köpöly. 

Cupboard(kapT3ard),g.eáéni/- 
tartó :  éts  ekrény. 

Cupidity  (kjnpid'iti),  g.  só- 
várgás,   vágy :   vágyatom. 

Cupola  (kju'polé),  g.  kupola. 
B3 


Cuppel  (káp'pl),  g.  olvasztó 
tégely. 

Cur (kar),  s.  komondor;  czu- 
dar. 

Curable  (kju'rébl),  adj.  gyó- 
gyítható. 

Curacy  (kju'részi),  g.  helyet- 
tes lelkész  állomása. 

Cu'rate  (—ret),  g.  helyettes 
lelkész,  papsegéd. 

Cu'rative,  adj.  gyógyító; 
gyógy-erejű. 

Cura'tor  (— re'ter),g.  gondnok. 

Curl)  (karb,  körb),  g.  álladzó; 
fék,  zabla  ;  v.  a.feléllazni ; 
zaboló: ni,  féken,  tartani. 

Curd  (kard),  s.  túró;  túró- 
sajt. 

Curdle  (kar 'dl),  v.  u.  túró- 
sad ni ;  v.  a.  oltani  '  tejet ). 

Our'dy,  adj.  megaludt. 

Cure  (kjur),  g.  gyógyítás; 
lelkészség;  v.  a. gyógyulni. 

Cureless,  adj.  gyógyíthatat- 
lan. 

Cure,  v. a.  füstölni  (húst). 

Curfew  (kár'fiu),  g.  zsarat- 
fedő,  tüzfedő;  esti  harang- 
szó. 

Curiosity  (kjuri-asz'iti),  s.  kí- 
váncsiság, kandiság;  tud- 
vágy  :  különösség,  neveze- 
tessel/, ritkaság. 

Curious  (kju'riász),  adj.  kí- 
váncsi, kandi;  tmlnivágyó; 
különös ;  — ly,  adv.  kiván- 
csilag;  különösen,  furcsán; 
—  ness,  g.  —  v.  Curiosity. 

Curl  (kari),  g.  hajfürt ;  v.  a. 
gyűrűbe  tekergetni,  für- 
tökbe szedni  '  hajat  i  ;  V.  n. 
gyűrűzni,  fodorodni. 

Cur'lmg,  g.  fodorUás,  fodo- 
rodás  ;  —  iron,  •-■•  hajfodo- 
rítóvas. 

Cur'ly,  adj.  fürtös;  bodri. 

Curmudgeon  (karmad'zsan), 
g.  zeugori,  JUlérező,  fukar. 

Currant    (  kár'rén  ),  8.    aprő- 

s       .'.'        tuti       fi   s    ::l; 

Currency  (kaVrenszi),  s.for- 
gás,  forgalom  ;  könnyüség  ; 
folyamat ;  papiros    , 
folyópénz  ;  kelendőség. 

Cur'niit,  adj.  folyó,  forgó; 
kelt  ndö  ;  érvényes  ;  szoká- 
sos, divatos;   the  —  price, 


Curricle 

vásári  ár,  folyó  ár;  —year, 
folyó  év  ;  to  take  a  thing 
for  —  money,  vminek  hi- 
telt adni ;  to  be  — ,  szokás- 
ban v.  divatbem  lenni. 
Curricle  (kár'rikl),  s.  kétke- 
rekű   könnyű    kocsi,   kor- 

(í,:,!l-       .. 

Currier  (kár'rier),  8.  tímár, 
cserzővarga. 

Currish  (kár'ris),  adj.  ebházi, 
mardosó,  ezudar;  —  ness, 
s.  kutyaság;  harapósság; 
ezudar ság. 

Curry  (kár'ri),  v.  a.  cserez- 
ni ,  kicserezni ,  kikészítni 
(bőrt ) ;  megvakarni  (lo- 
vat i  :  megpakolni  '  okit)  ; 
— comb,  s.  lóvakaró. 

Curry,  8.  füszervegyíték. 

Curse  (kársz),  v.  a.  megát- 
kozni, elátkozni ;  v.  n.  ká- 
romkodni ;  s.  átok. 

Cur'sed,  port.  átkozott ;  a  — 
fellow,  átkozott  egy  Jiczkó; 
—  ness,  s.  átkozottság. 

Cursorily  (kár'szorili),  adv. 
futólag.   .  [tálagos. 

Cursory  (kár'szori),  adj.fu- 

Curst  (karszt),  adj.  átkozott; 
gaz,  gonosz  ;  álnok;  —ness, 
s.  gonoszság,  álnokság. 

Curt  (kárt),  adj.  kurta. 

Curtail  (kár'tel),  v.  a.  kur- 
títni,  megnyirbálni ;  kevés- 
bítni ;  8.  ronda  nőszemély. 

Curtain  (kár'tiu),  s.  függöny; 
window  -  curtains  ,  s.  pl. 
ablakfüggöny;  —  rod,  s. 
fiiggönyrud ;  —  lecture,  s. 
papucsleczke ;  — ,  v.  a. 
függönyözni. 

Curvation  (kán*é'sán),s.#ör- 
bítés,  hajlás;  görbédé*. 

Curvatme  (kárv'étsár) ,  s. 
görbület,  hajlás. 

Curve  (kán*) ,  adj.  görbe  , 
meghajlott;  8. görbe  vonal; 
v.  a.  görbitni,  görbeszteni. 

Cun'ity,  s.  görbeség. 

Cushion  (kus'án),  g.  vánkos ; 
— et,  s.  vánkoska. 

Cusp  (kaszp),  8.  hegye  v.  éle 
vminek ;  hold  szarva. 

Cus'pated,  Cus'pidated,  adj. 
(füv.)  tőrhegy ü. 


Custody 

Custody  (kász'todi),  8.  őrizet; 
fogság. 

Custom  (kász'tám),  s.  szó- 
ló* •  rendé*  vevők,  rend,-* 
dolgoztatok;  vám,  bevitel- 
vám, kivitelvám;  —  is  a 
second  nature,  a  szokás 
természetté  válik;  —house, 
s.  vámház;  —  free.  adj. 
vámment. 

Cus'tomable,  adj.  szokásos; 
vámköteles. 

Cus'tomary ,  adj.  szokású*, 
szokott. 

Cus'tomer,  s.  rendes  vevő  s. 
vásárló,  rendes  dolgoztató. 

Cut  (kát),  v.  a.  and  n.  irr. 
(cut,  cut), metszeni,  vágni; 
szelni;  metélni;  elvágni; 
megnyesni ;  felvágni,  szab- 
ni; hasitni;  megfaragni; 
to  —  away,  elmetszeni,  el- 
vágni;  elszökni;  to  — 
down,  levágni :  lekaszabol- 
ni ;  to  —  off,  elvágni ;  cson- 
ki t  ni ;  to  —  one  off  with  a 
shilling,  vkit  kiörökítni, 
vkinek  50  krajezárt  'örökül 
hagyni ;  he  is  —  off,  meg- 
halt;  to  —  one  off  from 
the  church,  vkit  az  egy- 
házból kiátkozni;  to  —  out, 
kivágni,  kivagdalni,  kifa- 
ragni;  to  —  one  out,  vkit 
kitárni,  kiszorítni;  to  — 
up,  felmetélni  (p.  sülteti, 
elvagdalni  (  darabokra  ) , 
szétvágni;  to  —  a  book, 
könyvet  körülvágni;  to — 
the  ground,  felásni  áfái- 
dét; to  —  a  tree,  fát  meg- 
nyesni ;  to  —  one's  finger, 
a:  ujját  megvágni ;  to  — 
capers,  ugrándozni  mint  a 
bak:  to  —  a  silly  figure,  ne- 
vetséges alakban  feltűnni : 
to  —  one,  szakítani  vki- 
vel :  kiadni  vkin  ;  I  must 
have  my  hair  — ,  hajamat 
megkell  nyiretnem ;  to — 
the  matter  short,  rövi- 
den, egyszóval;  —,  s.  vá- 
gó*, metszés;  szabó*  ;  met- 
szet; szelet;  vágat,  átvá- 
gat :  árok,  csatorna  :  eme- 
lés (a  kártyajátékban); 
által-út ;  a  —  of  hay,  széna- 
nyaláb;   fellows    of    the 

84 


Dabble 

same  — ,  eggszőrü  emberek  ; 
to  draw  cuts,  sorsot  húzni; 
—  lass,  s.  vadászkés,  han- 
dzsár;  —  ler,  s.  késcsináló; 
— let,  s.  hó**zelet ;  — ter,  s. 
vágó,  metsző;  metszőfog; 
erszényfejő ;  kutter  ( hajó). 

Cutaneous  (kjute'niász),  adj. 
bőr  . .  . ;  —  eruptions,  S. 
pl.  bőrkiütés. 

Cut-throat,  -■>.  gyilkos;  or- 
gyilkos.  , 

Cutting  (kát'ting),  adj.  éles, 
metsző;  (átv.  ért.  i  fidó ti- 
kos, megbántó,  sértő:  >•■ 
vágás,  metszés;  vágatéi: 
elmetszett  darab ;  faradék, 
hulladék;  szólka;  ültetni 
való  ág. 

Cuttle  (kát'tl),  s.  téntaféreg; 
rágalmazó. 

Cycle  (szei1d),s.  körzet;  idő- 
kör. 

Cyclopedia  (szeiklopi'dié),  s. 
ismerettár. 

Cyder  (szei'der),  s.  almabor. 

Cylinder  (szil'inder),  g.  hen- 
ger ;  hengercsiga. 

Cylin'dric,  —  al,  adj.  henger- 
ded,  hengeres. 

Cymbal  (szirnHbel),  s.  czim- 
balom. 

Cynic  (szin'ik),  g.  czinikus, 
külcsinnal  nem  gondoló  böl- 
csész;  — al,  adj.  szigoré. 
durva,  gúnyos,  mardosó; 
megelégedett,  természetsze- 
rinti, dancsos. 

Cynosure  (szin'osjur),  g.  kis 
medve  (csillagzat ) ;  útmu- 
tató. 

Cypress  (szei'presz),  g,  czip- 
rus. 


D  (díj,  s.  a  D  betű  neve. 

Dab  (déb),  v.  a.  megérinteni, 
megtapintani ,  gyengéden 
hozzáérni;  meglegyi  fteni ; 
8.  legyintés;  pett ;  aB/rab- 
ka,  rögöcske ;  félszegú*zé,. 

Dabble  (déb'bl),  v.n.pacsan- 
golni,  pocsogni,  locskálni ; 
kontárkodni  ,  avatkozni  : 
v.  a.  nedvesítni ,  meglo- 
csolni;  you  will  always 
be  dabbling,  ön  mindenbe 


Dabster 

avatkozik  ;  — r,  s.  locskáló; 
avatkozó ;  kontár. 

Dab'ster,  g.  aratott,  tapasz- 
talt ember,  mester. 

Dace  (desz),  s.  dévér. 

Dad  (déd),  s.  apó;  —  dy,  s. 
apóka. 

Daddle  (déd'dl),  r.  re.  támo- 
lyogni, tántorogni. 

Darf  (déff),  s.  oktondi,  bam- 
ba ;  v.  a.félretenni,  eltolni; 
ijeszteni. 

Daft  (dáft,  déft),  adj.  dóré, 
agyafúrt :  víg. 

Dag  (dég),  8.  mordály,  zseb- 
pisztoly  ;  v.  a.  befenni,  be- 
sározni. 

Dag'ger,  g.  tőr,  vívószál;  he 
looks  daggers  at  me,  úgy 
néz ,  mintha  szemeivel  ót 
akarna  öklelni. 

Daggle  (dég'gl),  v.  a.  hur- 
czolva  besározni;  r.  re.  lá- 
bolni, sárban  megakadni. 

Dahlia  (dé'lié),  g.  georgina. 

Daily  (de'li)  ,  adj.  minden- 
napi;  naponkénti;  our  — 
bread,  mindennapi  kenye- 
rünk ;  —,  adr.  mindennap. 

Daintiness  (dén'tinesz) ,  s. 
válogatósság,  nyalánkság, 
kényeskedés ,  gyengeség ; 
cziczoma. 

Dainty,  adj.  Ínynek  való, 
izletét  i  étel  I  ;  válogató, 
nyalánk ;  gyenge,  kényes, 
elkényeztetett ;  cziczomás; 
dainties,  g.  pl.  csemege, 
nyalánkszer. 

Dairy  (dé'ri),  s.  tehenészet, 
fejőte;  —maid,  .s.  fejő- 
leány. 

Dai-y  (dé'zi) ,  g.  rükera  ; 
blue  — ,  g.  gubóvirág ;  ox 
eye  — ,  g.  ökörs  em  arany- 
virág. 

(dél),  8.  völgy. 

Dalliance  (délliénsz),  s. 
-  nyelgés,  dévajkodás  ;  ha- 
ladék. 

Daily  (délli),  v.n.  enyelegni, 
dévajkodni;  v.  a.  halo- 
gatni. 

1  ',1  m  (dém),  8.  töltés,  gát : 
Unó:  yím,  dáunóm,  szar- 
vastehén  :  v.  a.  gátolni,  el- 
latolni,  eltölti  ni. 

Damage  (dém'mids),  s.  kár, 


Damaged 

veszteség;  kárpótlás  ,•  what 
is  the  — ,  mivel  tartozom  '. 
— ,  r.a.  megkárosítni;  meg- 
rongálni; — ,  c.  n.  megká- 
rosodni. 

Dam'aged ,  párt.  and  adj. 
megrongált  ( árukról ). 

Damascene,  g. —  v.  Damson. 

Damask  (dém'észk),  g.  da- 
masz ;  — blade,  g.  dömöczki 
penge;  — steel,  g.  liabos 
aczél ;  — linen,  g.  sávolyos 
v.  habos  rászon  ;  —weaver, 
g.  damaszszövő ;  — ,  v.  a. 
habosra  edzeni;  habosra 
szőni. 

Dam'askin,.sÉ.  dömöczki  penge. 

Damassin  (démész'szm),  g. 
arany-  v.  ezüstvirágú  kel- 
me. 

Dame  (dém),  s.  úrnő,  asz- 
szony. 

Damn  (dém),  v.  a.  kárhoz- 
tatni, megátkozni,  elátkoz- 
ni; elitélni;  —it!  egye 
meg  a  fene ! 

Dam'nable  (dém'nébl),  adj. 
kárhozatos. 

Dam'nably,  adv.  átkozotton. 

Damnation  (— né'sán),  g.  kár- 
hoztatás; kárhozat. 

Dam'natory  (— nétári),  adj. 
kárhoztató,  elitélv. 

Damned  (démd), part.  átko- 
zott ;  kárhozott,  kárhozta- 
tott. 

Damnific,  adj.  káros,  ártal- 
mas, részes. 

Damnify  (dém'nifei),  v.a.  ká- 
rosítani ;  rövidséget  okozni 
i  vkinek). 

Damp  (démp),  adj.  nyirkos, 
nedves  :  csüggedt ;  — ness, 
s.  nyirkosság;  — ,  v.  a. 
nyirkosUni ,  nedvesíteni ; 
csügges i ten i  -.tompít n it  han- 
got i. 

Dam'per ,  s.  hangtompító; 
gáncs. 

Dam'pish,  adj.  kissé  nyirkos. 

Dam'py,  adj.  csüggedt,  levert. 

I  (amsei  (dém'zel),  g.  leányzó; 
leányasszony. 

od  (dém'zn),  g.  dö- 
möczki kutyái;  kerti  kö- 
kény. 

Dan  (dén) ,  s.  úr  (elav.  I  ; 
— dy,  g.  uracs,  nyalfiák. 

85 


Dark 

Dance  (dánsz),  g.  tánez  ;  v.  re. 
tánczolni;  he  dances  well 
to  whom  Fortune  pipes, 
könnyű  annak  tánczolni, 
kinek  a  szerencse  hegedűl ; 
— ,  v.  a.  megtánczoltatni ; 
lejteni ;   tánczolni. 

Dan'cer,  s.  tánczos. 

Dan'cing,  g.  tánczolás,  táncz; 
—room,  s.  tánczterem; 
— master,  s.  tánczmester. 

Dandelion  (  déndili'án  ) ,  s. 
pitypang. 

Dan'der,  v.  re.  kószálni. 

Dan'diprat(— prét),  g.  kótyon- 
fitty  ;  törpe. 

Dandle  (dén'dl) ,  s.  térden 
hintázni,  gedélni,  dédel- 
getni; ringatni;  — r,  s. 
gyermekbarát. 

Dandruff  (dén'dráf),  g.  fej- 
var. 

Danger  (dén'dser),  s.  része- 
delem,  veszély  ;  he  is  in  — 
of  his  life,  élete  forog  kér- 
désben; — OUS,  adj.  vesze- 
delmes :  —  ousness,  g.  re- 
szedelmesség. 

Dangle  (dén'gl),  v.  n.  lógni, 
fityegni;  — r,  g.  korhely, 
menyecskés,    semniirevató. 

Dank,  adj.  nyirkos;  dohos, 
penészes. 

Dap  (dép),  g.  csalétek  ;  v.  a. 
lassacskán  a  vízbe  eresz- 
teni. 

Dap'per,,  adj.  bátor,  vitéz; 
fiiT^t   gyors    rrio     ügyes. 

Dap'ple,  adj.  pettyes  ,•  —grey, 
adj.  almásszürke  ;  — ,  v.  a. 
pettyezni,  tarkítni. 

Dare  (dér),  v.  n.  irr.  (durst 
[dörszt],  dared  [de'r'd]), 
merni,  merészelni,  bátor- 
kodni ;  1  —  sav,  mondha- 
tom, úgy  hiszem  ;  I —  say 
you  are  very  tired,  ön  bi- 
zonyosan igen  fáradt ;  I 
did  not  —  to  mention  it 
in  bis  presence,  az  ő  jelen- 
létében azt  nem  inertem  i  m- 
líteni :  ,  v.  a.  I  —  thee 
to  do  it,  tedd  meg,  ha  nu  rss 
r<  lem  daczolni. 

Da'ring,   adj.   merész ;   vak- 
merő :  —  ness,  g,  nu 
s  i    i  il  mertei  /. 

Dark  (dark),  adj.  g<  tét ;  se- 


Darken 

tétszinü  :  (átv.  ért.  >  vak ; 
rejtélyes,  rejtekei ;  ismeret- 
len :  tudatlan  :  — ly,  adv. 
sötéten,  homályosan,  rejté- 
lyesen :  — ,  —  ness,  g.  setét- 
ség,  homály;  tudatlanság; 
fogság;  rejtek;  alattomos- 
ság ;  pokol,  alvilág. 

DarkVn,  v.  a.  elhomályositni, 
elsötétítni;  sötétszínure  fes- 
teni ;  érthetetlenné  tenni  ,• 
r.  n.  homályosodni,  söté- 
tedni, alkonyodni. 

Darkish,  adj.  sötétes. 

Darkling,  adv.  sötétben. 

Dark'y,  ...  szerecsen  :  éjszaka. 

DarliiiT  (darling),  adj.  ked- 
ves :  s.  kedvencz;  my  — , 
kedvesem. 

Daru  (daru),  v.  a.  bevarrni 
(lyukat/  javítni  (haris- 
nyát > :  s.  öltögetett  varrá*  ; 

—  iug-ueedle,  •?.  öltögetőtű. 
Darrain   (dtVrén),   v.  a.  csa- 
tarendbe állítani. 

Dart  (dárt),  s.  hajitódárda  ; 
gyaksa  ;  v.  a.  hajítani,  lök- 
ni;  v.  n.  repülni  (minta 
nyil ) ;  rohanni. 

Dash  (des),  v.a.  csapni,  lök- 
ni, hajítni ;  szétverni;  szét- 
koppantani ;  loccsantani, 
szétloccsantani ;  to  —  in 
pieces,  szétzúzni ;  szétpat- 
tantani, összetörni;  to  — 
against,  csapni  -hoz,  -hez ; 
to  —  one's  hopes,  remé- 
nyétől megfosztani  vkit ; 
to  —  out,  kitörülni  ;  futva 
rajzol n  i ,  váz oln  i;  k iloccsa  n - 
tani,  kijjattantani ;  to  — 
one  out  of  countenance, 
hirtelen  megzavarni,  za- 
varba ejteni;  to  —  over, 
keresztülhúzni ,  kitörülni 
(Írást  tollal);  — ,  v.  n.  ki- 
ömleni;  loccsanni;  to  — 
into,  bezúdulni,  bezuhanni; 
berohanni,   berontani;   to 

—  against,  megtörni  vmin  ; 
to  —  off,  hirtelen  elsietni, 
elszaladni,  elvágtatni,  el- 
szökni ;  to  —  through,  ke- 
resztül rohanni;  átrontani 
(-on  -en);  —  s.  összeütkö- 
zés ;  csattanás  ;  lökés  ;  locs- 
csanás ;  pocsogás ;  vonás, 
vonalka ;  egy  piczinke,  egy 


Dastard 

csepp  :  —  of  the  pen,  toll- 
vonás;  at  one  — ,  eggs. er- 
re :  to  make  a  —  at . .,  neki 
rohanni,  neki  esni :  to  cut 
a  — ,  feltűnni,  figyelmet 
magára  vonni ;  —  ing,  adj. 
zajos:  feltűnő:  —ing  leath- 
er,-s.  elöbőr  (kocsikon  >. 

Dastard(dész'tárd,dász'terd) 
s.  gyáva  ;  adj.  bátortalan, 
n;/ülszívü ;  —  ly,  adj.  gyá- 
va,pulya;  —  liness,  —ness, 
— y,  x.  gyávaság ;—,  v.  a. 
bátortalaiűtni. 

Data  (de't&),  s.  pl.  adatok. 

Date  (dét),  s.  pálmaszilva ; 
kelte  vmely  iratnak;  idő- 
pont; out  of  — ,  elavult; 
— ,  v.  a.  keltezni ;  — ,  V.  n. 
megkezdődni. 

Dative  (de'tiv),s.  tulajdonító 
eset. 

Dauh  (daah),  v.  a.  befenni, 
bemocskolni;  palástolni ;bo- 
rura-derüre  dicsérni,  híze- 
legni; — ,  s.  mázolat,  rósz 
festmény;  — er,  s.  pama- 
csoló ,  szobafestő ;  kontár- 
festész ;  hízelgő;  — y,  adj. 
szurmos,  ragadás. 

Daughter  (daa'ter),  s.  nőgyer- 
gy érmek,  leány ;  —  in  íaw, 
s.  meny;  —  ly,  adj.  gyer- 
meki. 

Daunt  (dánt,  dáónt),  v.  a. 
tántorítni,  elcsügge-<zteni, 
megszeppenten  i;  — less,adj. 
tántoríthatlan,  csüggedet- 
len  ;  — lessness,  g.  tántorit- 
hatlanság. 

Daw  (daa),  s.  csóka;  v.  n. 
pitymallani,  virradni. 

Dawdle  (daa'dl),  v.  n.  időt 
vesztegetni,  piszmogni, bab- 
rálni ;  s.  piszmálkodó. 

Dawk  (daak),  g.  rovat ;  v.  a. 
róni. 

Dawn  (daan),  s.  pitymallat; 
reggeli  szürkület;  v.  n. 
pitymallani. 

Day  (de),  s.  nap,  napszak; 
this  — ,  to-day,  ma  ;  the  — 
hefore  yesterday,  tegnap 
előtt;  this  — se'nnight  (sev- 
ennight) ,  egy  hete  múlt 
every  other  — ,  minden  má- 
sod nap ;  one  of  these  —  s, 
ezekben    a   napokban;   to 

86 


Deaden 

win  the  — ,  győzedelmes- 
kedni ;  to  lose  the  — ,  az 
(i&tezetet  elves  tent  ;  up  to 
this  — ,  mai  napig ;  one  of 
these  days,  e  napokban  ; 
from  —  to  — ,  napról  nap- 
ra; it  is  many  a  — ,  rég 
ideje  már ;  the  Lord's  — , 
vasárnap:  in  our  days,  a 
mi  időnkben  ;  iu  all  my 
horn  days,  teljes  életem- 
ben :  never  in  all  my  horn 
days,  soha  életemben ;  the 
longest  —  must  have  an 
end,  (vagy)  he  the  —  ever 
so  long,  at  length  cometh 
evensong,  nincs  oly  hosszú 
nap,  melynek  estéje  nem 
volna  :  days  of  grace,  ki- 
méleti  napok;  peep  of  — , 
virradás. 

Daybreak,  s.  viradat;  at  — , 
vir adtakor. 

Daylight,  s.  napvilág;  in 
broad  — ,    világos  nappal. 

Daytime,  s.  nappali  idő;  in—, 
nappal. 

Dayly,  v.  Daily. 

Daze  (déz),  v.  a.  kápráztatni; 
káprázolni,  s.  csilla,  macs- 
ka-arany. 

Dazzle  (déz'zl),  v.  a.  kápráz- 
tatni, szeme  fényét  venni ; 
v.  n.  káprázni. 

Dazzling,  adj.  kápráztató, 
vakító ;  meglepő;  csillámló, 
ragyogó. 

Deacon  (dí'kn)  s.  szerpap ; 
alamizsnakezelő ;  czéhmes- 
ter. 

Dead  (ded),  adj.  holt ;  —  wa- 
ter, g.  állóvíz ;  —  coal,  s. 
holt  szén  ;  —  drink,  s.  ízet- 
len ital  (p.  állott  bor  v. 
ser) ;  —  colour,  g.  halovány 
szín;  —  drunk,  adj.  holt 
részeg ;  he  is  a  —  man,  ö 
halál  fia  ;  — ,  .s.  csend;  the 
—  of  the  night,  éji  csend, 
éj  csillapja  ;  the  — ,  ■-.'.  pl. 
a  halottak;  the  deads,  t.pl. 
meddőkő,  süköny ;  — ,  v.  a. 
elgyengítni ;  erejét  elven- 
ni: tompítni  (hangot);  — , 
v.   n.  ellankadni,   elhalni. 

Dead'en,  v.  a.  tompítni  (han- 
got) ;  elizetlenítni ;  elgyen- 
gítni ;  megakasztani. 


Deadly 

Deadly,  adj.  halálos;  kegyet- 
len ;  adv.  halálosan. 

Dead'ness,  s.  megmerevedés ; 
zsibbadtság ;  bágyadtság ; 
izeletlenség;  kihaltság;  ten- 
gercsend,  szélcsend. 

Deaf  (def),  adj.  süket;  érzé- 
ketlen ;     tompa    (  hang  }  ; 

—  and  dumb,  siketnéma  ; 
— en,  17.  a.  süketítni ; — isii, 
adj.  félsüket,  lámpértos ; 
— ness,  s.  süketség. 

Deal  (díl,  dél),  s.  fenyőfa, 
deszka. 

Deal  (dél),  v.  a.  irr.  (dealt 
[delt]  ,  dealt),  osztani,  ki- 
osztani:  to  —  one  a  blow, 
vkit  megütni;  — ,  v.  n.  kor- 
tyát osztani;  kereskedni : 
{with)  üzleti  viszonyban 
állani  vkivel;  (by,  with), 
bánni  vkivel;  be  deals  in 
German  toys,  norimbergai 
árukkal  kereskedik  :  to  — 
in  political  matters,  poli- 
tikai ügyekkel  foglalatos- 
kodni;  I  did  not  want  to 

—  with  that  man,  nem 
akartam  alkuba  állani  av- 
val az  emberrel;  we  don't 

—  with  that  grocer,  mink 
■c  fiiszerárostól  mitsem  ve- 
szünk ;  to  have  to  —  with 
an  obstinate  man,  makacs 
emberrel  dolgának  lenni; 
to  —  honestly  with  one, 
igazságosan  bánni  vkivel; 
— ,  g.  rész;  kártyaosztás; 
a  great  — ,  igen  sok,  igen 
sokat  :  uagymi  ;  jókora,  te- 
temes ;  já  sokat :  jócskán, 
igen  :  a  great  —  of  money, 
igen  s,d;  ]>ún:  ;  I  am  .1 
great  —  better  to-day,  tok- 
Ital  jobban  i  agyak  ma. 

Deal'er,  s.  kereskedő,  kupecz; 

osztó ;  plain  — ,  s.  őszinte, 

tisztességes  ember;  double 

— ,  8.  kétszínű,  kétkulacsos 

ber. 

Dealing,  g.  adás-vevi  ;  eljá- 
rás, bánás,  bánásmód;  I 
have  no  —  with  him,  sem- 
mi közöm  r,  le. 

Deambnlate  (di-ém'bju-let), 
v.  n.  sétálgatni. 

Dean  (din) ,  ■-.  esperes,  dé- 
kán. 


Dearu 

Dearn  (dern),  adj.  magányos, 

szomorú,  bús. 
Dear  (dér),  adj.  drága  ;  ked- 
ve* ;  to  rind  a  thing  too  — , 
omit  drágába;  my  —  fa- 
ther, édes  atyám  ;  — ,  s. 
my  — ,  kedvesem  ;  — ,  int. 

—  me  !  oh  — !  istenem  ! 
—ÍJ,  adv.  gyöngéden,  érzé- 
kenyül ;  drágán ;  —  ness, 
s.  drágaság. 

Dearth  (derth),  s.  rósz  ara- 
tás, inség,  drágaság. 

Death  (de'th),  s.  hálál;  to 
put  one  to  — ,  vkit  kivé- 
gezni;  to  grieve  one's  self 
to  — ,  agyon  búsülni  ma- 
gát ;  —  bed,  s.  halálos-  ágy  ; 

—  knell,  s.   halálharang; 

—  watch,  s.  furdam.cs. 
Debar  (dibár'),  v.  a.  elzárni ; 

kirekeszteni. 

Debark  (dibárk'),  ?•.  a.  ki- 
szálUtni ;  v.  n.  kirakodni 
i  lmjából). 

Debarka'tion,   s.   kirakodás. 

Debase  (dibéz'),  v.  a.  leala- 
csonyitni ;  meghamisitni : 
— ment,  s.  lealacsonyítás, 
meghamisítás. 

Debatable  (debet'ébl),  adj. 
peres,  kétségbe  vonható. 

Debate',  í.  szóvita;  vitatás; 
v.  a.  megvitatni ;  v.  n.  ta- 
nácskozni ;  — ment,  s.  meg- 
vitatás ;  tanácskozás. 

Debauch  (dibaots'),  s.  kicsa- 
pongás; v.  a.  kicsapongóvá 
tenni ;  v.  n.    kicsapongni, 

feslett    életet    élni  :    —   ed- 

ness,  .v.  tobzódás; feslettség; 
— er,  8.  elcsábító;  —  ment, 

8.  elcsábítás. 

Debauchee  (— tsí'),  s.  tob- 
zódó, kicsapongó,,  feslett 
ember.  [edness. 

Debauch'ery,fi.  -v.  Debauch  - 

Debenture  (diben'tsar) ,  s. 
adóslevél,  kötlevél,  vám- 
jegy. 

Debile  (de'bil),  adj.  gyenge, 

lankadt. 

Debil'itate,   v.  a.  gyengítni. 

I  /tion,  •'',.  gyengítés. 
Debility,  s.  gyengeség. 
Debit  (debit),  8  tartozás. 

e    (debaiz),  s.  feslett 

,  ;,hef. 

87 


Deception 

Debt  (det),  s.  adósság ;  to  be 
in  one's  — ,  adósa  lenni 
vkinek  ;  to  run  into  — , 
adósságba  verni  magát  ;  t>> 
be  over  head  and  ears  in— , 
fülig  adós  lenni;  to  pay 
one's  — ,  adósságát  leróni. 

Debt'or,  s.  adós. 

Decade  (dek'éd),  .--.  évtized. 

Decadency  (diké'denszi),  s. 
hanyatlás. 

Decalogue  (dek'élagg),  s.  ti: 
parancsolat. 

Decamp  (dikémp'),  v.  n.  tá- 
bort elhagyni,  tábort  bon- 
tani; megszökni;  —  ment, 
.-;.  táborbontás;  futamlás; 
szóké.:. 

Decant  (dikénf),  r.  a.  lefej- 
teni (p.  o.  bort). 

Decanta'tion,  s.  lefejtés. 

Decant'er,  s.  karanna,  pa- 
lack. 

Decapitate  (dikép'itét),  v.  a. 
lefejezni.  'vétel. 

Decapita'tion,  s.  lefejezés,fő- 

Decay  (dike),  s.  romlás,  ha- 
nyatlás; v.  n.  romlani,  ha- 
nyatlani, roskadni;  fogyni ; 
r.  u.  rongálni. 

Deray'ed,  part.  elromlott ;  el- 
rothadt; kopott;  rongált; 
—  with  age,  élemült,  elag- 
gott ;  —  tooth,  redves  fog  ; 
—ness,  s.  romlás,  elromlás, 
hanyatlás,  rongáltság. 

Decease  (diszísz'),  s.  kimú- 
lás, elhalás,  halál  :  v.  n. 
kimúlni,  meghalni;  — d, 
pavt.  and  s.  kimúlt,  meg- 
boldogult. 

Deceit  (diszíf),  s.  csel,  csa- 
lás; —  hú,  adj.  csalárd, 
ravasz  :  —  fulness,  .>•.  csa- 
lárdság. 

Deceivable  (— szí'vébl),  adj. 

csalimtól. 

Deceive  (—szív'),  v.  a.  rá- 
szedni, megcsalni;  —1',  8. 
csaló. 

December  (diszem'ber),  ■•>'• 
Deczember. 

Decency  (di'szenszi),*.  illem, 

illedelem. 
I  lr'i''ilt,  adj.   illedelmes. 

Decep'tibie,  adj.  csalható. 
Decep'tion,    g,    csalás;   csa 

lÓd&S. 


Deceptions 


Declination 


Deep 


Decep'tious,  Deeep'tive,  De- 
cep'tory,  adj.  csalékony. 

Decerption  (diBzerp's&ri),  s. 
letépés;  kevesbítés,  cson- 
kuló*. 

Decharin  (ditsárni'),  v.  a.  bű- 
völéstől  megszabaáxtni. 

Decide  (díszeid'),  u.  a.  el- 
határozni, eldönteni;  o.  n. 
to  —  upon,  határozni  mai 
felett. 

Decid'ed,  atlj.  határozott; 
— ly,  adv.  határozottan. 

D<  ciduous(diszíd'juász),ad/. 
hullatag ;  — ness,  s.  liulla- 
tagság. 

Decimai  (desz'nnel),  adj.  ti- 
zed . .  . :  tizedes  ;  s.  tizedik. 

Decimate  (desz'imét),  v.  a. 
tizt  delni :  dézsmálni. 

Decipher  (diszei'fer),  v.  a. 
kibetűzni,  ynegoldani,  meg- 
fejteni ;  lerajzolni,   leirni. 

Decision  (deszis'án),  s.  eldön- 
tés, elhatározás. 

Deci'sive  (deszei'sziv),  adj. 
döntő,  elhatározó. 

Deck  (dekk),  s.  fedezet,  hajó- 
fedél ;  17.  a.  fedni;  diszí- 
tenii 

Declaim  (diklém'),  v.  n.  sza- 
valni:  to  —  against  some 
one,  Mgyót  békát  kiáltani 
vhire;  —,  v.  a.  nyilváno- 
san védeni;  —  er,  s.  sza- 
való, szónok. 

Declamation  (deklémé'sán), 
.5.  szavalás. 

Declama'tor,  s.  szavaló. 

Deelani'atory,  adj.  szavalási, 
s :  a  rulnti,  sza  valásszerű. 

Declaration  (deklére'sán),  s. 
nyilatkozás, kijelentés;  nyi- 
latkozat ;  vádló  irat ;  —of 
war,  hadüzenet ;  —of  love, 
-  r elemvallomás. 

Declarative,  adj.  nyilatkozó, 
kijelentő ;  magyarázó,  fej- 
tegető. 

Declare  (diklér'),  r.  a.  nyil- 
vánítani, kijelenteni,  erő- 
sen állítani ;  to  —  war,  ha- 
dat üzenni ;  —,  v.  n.  nyi- 
latkozni;  to  —  against, 
vmi  ellen  nyilatkozni. 

Declension  (diklen'sán),  s.  el- 
hajlás ;  lejtősség;  hanyat- 


ló*;  ejtegetés;  el  nem  fo- 
gadás. 

Declination  (dekline'sán),  s. 
eltérés ;  elhajlás ;  ejtegetés; 
hanyatlás,  fogyatkozás. 

Decline  (diklein') ,  v.  a.  el 
nem  fogadni,  megtagadni, 

vonakodni :  ejtegetni ;  to  — 
accepting  of  an  off  er,  aján- 
latét cl  nem  fogadni;  I  — 
doing  it,  azt  én  meg  nem 
teszem;  — ,  o.  n.  hajlani; 
elhajlani;  eltérni ;  hanyat- 
lani ;  fogyni ;  — ,  s.  ha- 
nyatlás ;  fogyta. 

Declivitous,  Dech'vous,  adj. 
lejtős,  menete*. 

Declivity  (dekliv'iti),  *.  bj- 
tösséy. 

Decoct  (dikakf),  v.  a.  főzni, 
kifőzni,  megérné szteni. 

Deeoc'tion,  s.  főzet. 

Decollate  (dikallét),  r.  a.  le- 
nyakazni. 

Decompose  (dikampoz'),  v. 
a.  felbontani,  oldani ;  szét- 
bontani. 

Decomposi'tion,  s.  felbontás, 
felbomlás ;  elmáUás. 

Decompound(dikampáund') , 
v.  a.  szétbontani;  kétsze- 
resen szerkeszteni;  adj.  két- 
szeresen összetett,  kétszere- 
sen szerkesztett. 

Decorate  (dek'oret),  v.  a.  di- 
szítni,  feldíszíteni. 

Decora'tion,  s.  díszítés,  dísz, 
i  ép.  >  ékítmény. 

Decora'tor,  s.  díszítő,  színfal- 
festő. 

Deco'rous  (diko'rász),  adj. 
illedelmes,  tisztes. 

Decorticate  (dikar 'tikét),  v. 
ei.lehámozás,  lehéjazós. 

Deco'rum  (—'rám),  s.  illede- 
lem, tisztessé  y. 

Decoy  (dikai'l,  v.  a.  csalogat- 
ni:  tőrbe  ejteni;  áltatni, 
ámítni ;  csáhítni ;  s.  csalo- 
gatás; csalétek ;  cselkészü- 
lék  ;  —  bird,  s.  csalmadár. 

Decrease  (dikrísz'),  s.  kérés- 
iedé*, fogyatkozás,  fogyás; 
v.  n.  kevesbedni, fogyni. 

Decree  (dikrí'),  s.  határozat', 
rendelet,  végzés  ;  ,v.  a.  and 
n.  határozni,  rendelni,  meg- 
rendelni, végezni. 


Decrep'it,  adj. elaggott,  vén; 
—ness,  ■-■•  elaggottság. 

Decrescent  (dikresz'szent)  Y 
adj.  fogyatkozó. 

Decretal  (dikrí'tél),  adj.  ren- 
deleti. 

Decrial  (dikrei'él),  .<•-.  kihíre- 
sítés,  rosz  hírbe  keverés^ 
becsmérlés, 

Decri'er,  s.  kihíresítü. 

Decrustation  (dikrászté'sán), 
.»•.  hóm!  '■■. 

Decry  (dikrei'),  v.  a.  kihíre- 
síteni,  rosz  hírbe  hozni. 

Decumbent  (dikáni'b  nt),n<ij- 
fekvő;  kúszó;  fekvő  beteg. 

Decuple  (dikju'pl),  adj.  tíz- 
szeres. 

Decursion  (dikár'sán),  s.  le- 
folyás. _   u 

Decussation  (dikászsze'sán), 
s.  átmetszés;  át  metszési 
pont. 

Dedicate  (ded'iket),r.fl.  aján- 
lani, szentelni. 

Dedication,  .-•.  ajánlás,  szen- 
telés :  ajánló  irat. 

Ded'icator,  s.  ajánló;  —7, 
adj.  ajánlati. 

Deduce  (didjuz'),  v.  a.  szár- 
maztatni ;  következtetni. 

Deduc'ible.  adj.  származtat- 
ható, következtethető. 

Deduct(didákt'),  v.  a.lehétzni, 
levonni :  leszámolni. 

Deduction  (— dák'sán),  s.  le- 
vonás, leszámolás ;  lerovatr 
leengedés  ;     következtetés ,-  - 
származtatás. 

Deduct'ive,  adj.  lehozó,  szár- 
maztató; következtető. 

Deed  (didi,  s.  tett;  cseleke- 
det: valóság;  okmány,  ok- 
irat;  alkulevél. 

Deem  (dim),  v.  a.  andn.irr. 
(deemed,  dempt),  vélni, 
vélekedni,  gondolni,  ugg 
tartani ;  I  don't  —it  neces- 
sary, én  azt  nem  tartom 
szükségesnek;  — ,  s.  véle- 
mény, vélekedés,  gondolat. 

Deep  (dip),  adj.  mély;  —blue, 
.?.  and  adj.  sötétkék ;  — se- 
cret, s.uagy  titok;—  mourn- 
ing ,  mély  gyász ;  — ,  s. 
mélység;  tenger;  —  ut 
night,  késő  v.  setét  éjszakáz 


Deer 

— ly,  adv.  mélyen ;  —  ness, 
s.  mélység;  eszesség;  ra- 
vaszság. 

Deer  (dír),  8.  őz,  özgím;  red—, 
S.  szarvas;  fallow  — ,  s. 
dámgím. 

Deface  (difész'),  v.  a.  elékte- 
lenítni,  alakjából  kivenni; 
— ment,  s.  elcsufttás  ;  pusz- 
títás. 

Defalcate  (difél'ket),  v.  a. 
megrövidít  ni;  levonni;(átv. 
ért.  )  elsikkasztani. 

Defalcation,  g.  megrövidítés  ; 
levonás;  (átv.  ért.)  elsik- 
kasztás. 

Defamation  (difémé'sán),  s. 
becsmérlés,  ócsárlás,  rágal- 
mazás. 

Defam'atory,  adj.  becsület- 
sértő, rágalmazó. 

Defame  (difenf),  v.  a.  kűií- 
resUeni,  rágalmazni. 

Defa'mer,  s.  rágalmazó. 

Default  (difaaf),  s.  hiba,  vét- 
ség; elmulasztás;  hiány; 
törvényszék  előtt  meg  nem 
jelené.-:  ,•  v.  a.  elmulasztani; 
v.  n.  véteni ;  —  er,  s.  szó- 
szerző  ;  kötelemmulasztó ; 
elmaradó :  elsikkasztó. 

Defeasance  (difí'szénsz),  s. 
megsemmisítés  ,  eltörlés; 
egyezség  megsz  ü  ntetése. 

Defeat  (difit'),  s.  megv>  rette- 
tés  :  elvesztés,  meggyőzetés; 
semmivététel :  v.  a.  legyőz- 
ni; megszalasztani ;  kiját- 
szom, meghiúsítani,  sem- 
mivé tenni. 

Defeature  (difit sár),  g.  elcsu- 
fitás. _  , 

Defecation  difike'sán),  s.meg- 
tisztáZás. 

Defect  (difekt'),  s.  hiány: 
hiba;  betegség;  v.  n.  hxá- 
nyozni. 

Defection,  .-•.  hiányosság,  hi- 
básság ;  elpártolás,  elsza- 
kadás. 

Defec'tive,  adj.  hiányos,  nem 
teljes}  —ness,  g.  hiányos- 
ság. 
c'tnons,  adj.  hiányos,  hi- 

:   — ity,  s.    hiányosság. 

Defence,   v.    Deleli-e. 

I  h  tend  (difend'),  v.  ".  véde- 
ni; oltalmazni :  tiltani. 


Defendant 

Defen'dant,  adj.  and.  s.  védő, 
alperes,  bevádolt. 

Defen'der,  g.   védő ;  ügyvéd. 

Defen'sative,  g.  védelem  ;  ol- 
talom ;  (seb.)  kötés;  ta- 
pasz. 

Defense',  s.  vedel  mezes,  vé- 
delem, oltalom:  tilalom; 
— less,  adj.  védetlen. 

Defen'sible,  adj.  védhető. 

Defen'sive,  adj.  védelmező; 
S.  védés,  védelmelés ;  vé- 
delmi állapot. 

Defer  (defer'),  v.  a.  halasz- 
tani, elhalasztani;  tiszte- 
letből engedni,  beleegyezni; 
—  not  till  to-morrow  what 
may  be  done  to-day,  a  m  it 
ma  véghez  vihetsz,  ne  ha- 
laszd holnapra ;  —ment,  s. 
elhalasztás. 

Deference ,  g.  tiszteletadás, 
tiszteletből  való  engedés. 

Deferent,  adj.  vezető ;  s.  hév- 
vezető. 

Defiance  (difei'énsz),  g.  kihí- 
vás, daez  ;  to  bid  — ,  to 
set  at  — ,  daczolni. 

Deficience  ( difi'sensz  ) ,  g, 
7f  lányosság ,  elégtelenség  ; 
tökéletlenség. 

Defi'ciency,  v.  Deficience. 

Defi'cient,  adj.  hiányos,  elég- 
telen, tökéletlen. 

Defier  (difei'er),  s.  daczoló, 
kihivő. 

Defi'le  (difeil'),  g.  szoros  ót, 
szorulat;  v.  n.  elléptetni: 
v.  a.  elmocskolni;  —ment, 
s.fekzés ;  mocskosság;  ( átv. 
ért.  i  megszeplösités. 

Defin'able,  adj.  meghatároz- 
ható. 

Define  (defein'),  v.  a.  and  n. 
meghatórolni,  értelmezni ; 
határozni  •  vmi  felett ). 

Definite  (def'finit),  adj.  ha- 
tározott ,  meghatározott ; 
megállapított  ;     — ness  ,    S. 

meghatározottság. 

Defini'tion,  s.  értelmezés,  ma- 
gyarázat ,  értelemhatáro- 
íás :  elhatárzás. 

Definitive,  adj.  elhatárzó, 
határozott ;  — ly ',  adv.  ha- 
tározottan ;  bizonyosan ; 
— ne— ,  határozottság, 
bizonyosság. 

89 


Degrade 

Deflagration(deflégre'sán),  s. 
kiégetés. 

Deflect  (diflekf),  v.  n.  elhaj- 
tani ,  eltérni  ;  v.  a.  elté- 
rít ni. 

Deflec'tion,  Deflex'ion,  s.  el- 
térés. 

Defloration    (deflore'san),  s. 

elvirágzás  ;  megszeplösités. 

Deflour  (difláur'),  v.  a.  virá- 
gát leszedni;  szüzességtől 
megfosztani. 

Deflux  (difláksz'),  g.  lefolyás; 
— ion,  g.  lefolyás  ;  nátha. 

Deform  (difaarm'),  17.  a.  alak- 
jáhól  kivenni,  elcsúfít  ni  ; 
adj.  elcsúfított. 

Defor'med ,  adj.  eltorzított, 
elcsúfított ;  —ness ,  De- 
form'ity,  »•.  idomtalanság, 
rútság. 

Defraud  (difraad),  17.  a.  rá- 
szedni, megcsalni;  —  er,  s. 
csaló. 

Defraudation,  g.  megcsalás, 
megkárosítás. 

Defray  (difire7),  v.  a.  a  költ- 
séget vinni;  maga  költsé- 
gén tartani,  fizetni  (vM- 
ért ):  I  will  —  the  expenses, 
</  költséget  én  viszem;  to 
—  some  one,  vkiért  fizetni, 
vkit  kitartani ;  —ment,  s. 
költségviselés,  kitartás. 

Deft  (deft),  adj.  takaros,  csi- 
nos ;  fürge  ;  ügyes  ;  —ness, 
x.  ügyesség ;  csinosság. 

Defunct  (difangkt),  adj,  and 
s.  elhunyt,  meghalt. 

Defy  (difei'j ,  v.  a.  kihívni, 
daczolni  :  megvetni  ;  he 
defies  him,  fittyet  hány  az 
orra  alá. 

Degeneracy  (didsen'ereszi), 
s.  elfogultság;  ezudarság. 

Degen'erate,  v.  n.  elfajulni; 

adj.  elfajult. 

Degenera'tion,  g,  elfajzás. 
Degen'erous,    adj.   elfajult, 

gonosz. 
Degradation  (digréde'san),  s. 

hivatalból  )  kitétel  ;  |  ka- 
tonai )  letisztezés :  lelépte- 
tés ,  hjebbítés  ;  leálÖCSO- 
nyitás  ;  szín  OVOt. 

Degrade  (digrécl'),  v.  a.  lelép- 
tetni, lejebbUni,  U  tisztezni, 


Degrading 

lealacsonyítani ;  to  — one's 
self, ma^áí  lealacsonyítani, 

elvetemedni. 
Degra'ding ,    adj.    lealázó; 

— ly,  <idr.  lealásólag. 
Degree  (digrí'),  s.fok;  rang, 

rend:  a  man  of  high  — , 
előkelő  ember ;  by  decrees, 
fokonként  ;  lassanként , 
aprónként,  halkkal ;  in  a 
high  — ,  mi/;///  mértékben  : 
—  of  longitude  or  of  lati- 
tude, hosszúság  vagy  szé- 
lt **<'n  foka. 

Dehort  (dihaarf),  v.  a.  óvni, 
elinteni,  leverni  (vkit  vilii- 
ről i. 

Deification  (di-i-fl-ke'sán),  s. 
istenítés. 

Deify  (—  fei),  v.  a.  istenitni. 

Deign  (den) ,  v.  n.  méltóz- 
tatni;  v.  a.  méltatni. 

Deism(di-izm),  s.  ész-istenlet. 

Deity  (di-'iti),  s.  istenség. 

Deject  (didsekf),  v. a.  leverni, 
szomorítni  ;  adj.  levert,  szo- 
morú. 

Dejec'ted ,  adj.  levei't ,  szo- 
morú ;  — ness,  s.  levertség, 
szomorúság,  csüggedtség. 

Dejec'tion,  s.  csüggedtség ; 
gyarlóság ;  has-ürűlés. 

Delate  (dilét'),  v.  a.  feladni, 
beárulni,  bevádolni. 

Dela'tion,  s.  feladás,  beárvr 
lás. 

Dela'tor,  s.  feladó,  áruló,  be- 
vádló. 

Delay  (dili') ,  s.  halogatás] 
halasztás;  haladék;  with- 
out —  ,  haladéktalanul ; 
— ,  v.  a.  halasztani;  halo- 
gatni;  — er,  s.  halogató, 
késedelmezÖ. 

Deleble  (del'ebl),  adj.  eltö- 
rölhető. 

Delectable  (dilekt'ébl),  adj. 
kellemes,  gyönyörködtető . 

Delecta'tion(—  té'sán),  s.  gyö- 
nyörködés ;  gyönyörködte- 
tés. 

Delegate  (del'iget),  v.  a.  meg- 
bízni, átruhá  zni , követségbe 
küldeni :  s.  megbízott;  biz- 
tos; küldött;  követül  kül- 
dött ;  szernél y viselő. 

Delega'tion,  s.  megbízás ;  kül- 
döttség ;  birórendelés. 


Deleterious 

Deleterious(delití'riász) ,  adj. 
halálos,  halálhozó;  ártal- 
ma*. 

Del'etery,  v.  Deleterious. 

Dele'tion,  s.  elterülés ;  kiír- 
ta*. 

Deliba'tion,  8.  ízlelés. 

Deliberate  (delib'eret),  v.  n. 
(on)  tanakodni,  tanácskoz- 
ni ;  v.  a.  meggondolni,  meg- 
fontolni :  —,  adj.  eltökélt, 
mer/gondolt  ;  — Ív,  adv. 
eltökélten  ,  meggondolva  ; 
szánt  szándékkal ;  —ness, 
s.  meggondoltság :  szándé- 
kosság. 

Deliberative,  adj.  tanakodó. 

Delicacy  (del'ikészi),  s.  gyen- 
gédség, érzékenység  ;  gyen- 
geség, finomság;  kényes- 
ség; delicacies,  s.  pl.  nya- 
lánkszerek. 

Del'icate,  adj.  finom,  gyenge; 
érzékeny  ;  gyengéd  ;  csik- 
landós;  kényes;  ízletes, 
nyalánk. 

Del'ices,  s.  pl.  gyönyör,  kéj. 

Delicious  (deli'sász) ,  adj. 
gyönyörű ;  felette  kellemes; 
kéjdús ;  felettej  óízű;—ness, 
s.  gyönyörűség. 

Delight  (dileif) ,  s.  öröm, 
gyönyörködés ;  to  take  — 
in  a  thing,  vmiben  örömet 
találni ;  — ,  v.  n.  gyönyör- 
ködni;  to  —  in  a  thing, 
vmiben  gyönyörködni;  —, 
v.  a.  gyönyörködtetni. 

Delight'ful,  adj.  gyönyörtel- 
jes, gyönyörű. 

Delineament  (düin'iément), 
8.  rajz,  vázlat,  ábrázolat. 

Delin'eate  (— i-et),  v.  a.  vá- 
zolni, leírni. 

Delinea'tion,  s.  vázlat,  rajz, 
leirá<. 

Delinquency  (diling'kwen- 
szi),  s.  vétkesség,  bűnösség. 

Delm'quent,  s.  bünhöncz. 

Del'iquate,  v.  n.  szétfolyni, 
elolvadni;  v.  a.  elolvasz- 
tani. 

Delirarnent  (düir'ément),  s. 
eszelőssé g. 

Delir'ate,  v.  n.  eszelősködni, 
félre  beszélni,  eszén  kivül 
lenni. 

Delira'tion,  s.  eszelősködés. 

90 


Demand 

Delirious  (— iász),  adj.  félre- 
beszélő. 

Delir'ium  (—iám),  s.  félrebe- 
széd, hagy  máz. 

Deliver  (diliv'er),  v.  a.  meg- 
szabadít ni ,  megment' ni  . 
szolgáltatni,  átadni,  kéz- 
besíteni;  előadni;  —  us 
from  evil,  szabadíts  meg 
minket  a  gonosztól ;  I  de- 
livered the  letter  to  him, 
én  a  b  '■■•let  nekiadtam  át: 
to  —  in  trust,  vki  gondvi- 
selése alá  adni,  rábízni 
vkire  vmit ;  to  — r  woman, 
szültetni;  to  —  a  speech, 
beszédet  tartani;  to  —  up 
feladni,  kiadni,  átadni. 

Deliv'erance ,  s.  megszaba- 
dítás; átadás :  kiszolgálta- 
tás ;  kiadás;  szültetés. 

Deliv'erer,  s.  megszabadító, 
megmentő. 

Deliv'ery,  s.  megszabadító*, 
megmentés  :  átadás,  átszől- 
gáltatás ;  kiadás ;  előadd*  ,• 
szültetés. 

Delude  (diljud'),  v.  a.  meg- 
csalni; áltatni,  ámitni ; 
— r,  s.  ámító,  csaló. 

Deluge  (del'júds),  8.  özön, 
áradás,  árvíz. 

Delusion  (deljú'sán),  s.  csa- 
lás, csalódás;  érzékbei  i  csa- 
lódás ;  ábrány ;  altatás. 

Delu'sive ,  Delu'sory ,  adj. 
csalékony,  csalóka ;  áltató. 

Delve  (delv),  s.  verem:  v.  a. 
ásni ;  firtatni  vkit. 

Demagogical(dimégads'ikél), 
adj.  népizgató;  népizga- 
tási. 

Dem'agogue  (dem'égag),  8. 
népbarát,  népvezér,  népiz- 
gató. 

Demain  (dinien),  s.  örökbir- 
tok;  the  king's  — ,  s.  ko- 
ronajószág. 

Demand  (dimánd')  ,  v.  a. 
kérni,  kivonni,  kön  telni; 
kérdezni;  to  —  satisfaction, 
elégtételt  követelni,  — ,  s. 
követelés,  kívánás,  kivo- 
nat;  kérdés;  tudakozás; 
(törv.)  kereset;  this  ar- 
ticle is  much  in  — , 
áruezikk  igen  keresett  - 
—ant,    s.    követelő,  pana- 


Demarcation 

szos ;  —  ment,  s.  követelés, 
kereset.  _   , 

Demarcation  (dimárke'sán), 
s.    határ  jegy,   határvonal. 

Demean  (dimín),  v.  a.  meg- 
alázni ;  to  —  one's  self, 
magát  viselni,  magát  tar- 
tani ;  magát  megalázni ; 
— ,  .5.  magaviselet. 

Demeanor,  s.  magaviselet. 

Demency  (di'menszi),  s.  ész- 
téi? n 

Demen'tate  (— tet),  v.  a.  eszét 
elvenni  vkinek ;  vki  elmé- 
jét liáborítani. 

Demerit  (dimer'it),  s.  vétség. 

Demesne.  —  v.  Demain. 

Demi  (dem'i),  adj. fél;  —god, 
8.  félisten ;  — lune,  s.  fél- 
hold i  hadép. ) ;  —  wolf,  s. 
korcs  (farkas  és  kntga 
után). 

Demise    (dimeiz'),   s.    kimú- 
lás,   meghalás ;    a    királyi 
szék  megürülése ;   átruhá- 
17.  a.  átruházni . 

Demiss  (dimisz'),  adj.  alá- 
zatos. 

Demis'sion,  s.  lealázás ;  el- 
bocsátás. 

Demis'sive,  adj.   v.  Demiss. 

Demit  (dimif),  v.  a.  leejteni, 
siilyeszteni;  (átv.ért. ,  meg- 
alázni. 

Democracy  (dimak'ré  - 
népuralkodás. 

Dem'ocrat,  t.  népkormány  ba- 
rátja. 

Denioerat'ic,  Democrat 'ical, 
adj.  népuralmi,  népurál- 
kodási. 

Demolish  (dimal'is),  v.  a.  le- 
rontani, ledönteni,  elhor- 
dani (épületet) ;  —  ment, 
t.  rombolás,  [,n-<  titás. 

Demolition,  s.  —  v.  Denio- 
iishment. 

Demon  (dí'man), «.  szellem- 
lény,  /naná  :  agatho  — ,  í. 
jó  széflem;  kako  — ,  t.  rósz 
ttem. 

Demo'niac,  Demoni'acul, '/<(/'. 
ör dögös. 

Demonstrable  (diman'Bztrébl), 
adj.  bebizonyítható. 

a'strate  i    sztret),  v.  a. 
bebizonyítani,  megmutatni. 

Demon>tra'tion  ,    t.    bebizo- 


Demonstrative 

nyitás,  megmutatás,  okmu- 
tatás. 

Demon'strative,  adj.  bebizo- 
nyító, meggyőző. 

Demoralisation  (— lize'san), 
s.  erkölcstelenné s,  erkölcs- 
telenedés. 

Demoralize  (dimar'éleiz),  v. 
a.  erkőlcstelemtni. 

Demulcent  (dimál'szent),  a  dj. 
lágyító;  s.  lágyító  gyógy- 
szer. 

Demur  (dimár'l,  s.  kétke- 
dés, habozás,  akadékosko- 
dó.-: ;  szünetelés;  v.  a.  két- 
ségbe vonni;  v.  n.  kifogást 
tenni,  akadékoskodni;  to 
—  at,  megütközni  vmiben, 
kételkedni  vmin;  (t'órv.) 
ellenvetést  tenni. 

Demure  (dimjur'),  adj.  ko- 
moly, illedelmes,  szépvise- 
letü. 

Den  (denn),  s.  barlang  :  bú- 
vóhely ;  v.  n.  barlangban 
tartózkodni. 

Deniable  (dinei'ébl),  adj.  ta- 
gadható. 

Deni'al,  ■■•■.  tagadás. 

Deni'er,  s.  tagadó. 

Denization  (dennize'sán),  s. 
honosítás. 

Denizen  (den'izn),  s.  polgár, 
honosított;  v.  a.  honosítani, 
polgárjogot  adni. 

Denominate  (dinam'im:t),  v. 
a.  nevezni ;  kinevezni. 

Denomination ,    s.     elneve- 

Denom'inator,  s.  nevező  <  tört- 
számokban). 

Denotation  (dinote'sán),  s. 
megjeleb' a. 

Denote  (dinof),  v.  a.  meg- 
jelelni. 

Denounce  (dináun^z'),  v.  a. 
feladni, beárulni  ^bevádolni 
vkit ;  bejelenteni :  —ment, 
x.  feladás,  beárulás  :  beje- 
lentés :  i  ne  ,  üzenet, 

Denounc'er,  s.  feladó,  bevád- 

ló ;  f  undér. 
Dense    (densz),    adj.  sűrű; 
-ne",  8.  sűrűség. 
ty,  s.  sűrűség. 
Dent  (dent),  ».  rovaték  ;  v.  a. 
rovátkolni,  hornyolni ;  ki- 
csipkézni,  kifogazni. 
!ll 


Depend 

Den'tal,  adj.  fog . . . ;  s.  fog- 
betű :  tengerifog. 

Den'tate,  Den'tated,  adj.  ki- 
fogazott, kicsipkézett. 

Denticulate  (den-tik'ju-lét), 
Denticulated(— le-ted),'í'/j. 
kifogazott. 

Denticula'tion,  8.  kifógazás. 

Dentifrice  (den'tifrisz), 
szer,  fogpor. 

Den'tist,  s.fogorvt 

Den'tition,  s.fogzás. 

Denndate  (dinju'dét),  v.  a. 
mezteleníteni;  to  —  of,  meg- 
fosztani -tói,  -tói. 

Demmciate  (dinan'si-et),  v. 
a. feladni  'a  vétkest/,  be- 
árulni, bevádolni. 

Denuncia'tion,  s.  feladás,  be- 
vádolás. 

Denuncia'tor,  s.  feladó,  be- 
áruló. 

Deny  (dinéi'),  v.  a.  tagadni ; 
megtagadni  <  vkitől  vamit  ); 
I  don't  —  that,  én  azt  nem 
tagadom ;  do  not  —  me 
that  favour,  tegye  meg  ne- 
kem e  szívességet. 

Deoxydate    (diak'szidet),    v. 

■i     i'ietli/tel,  llitni. 

Depaint  (dipéntf),  v.  a.  le- 
inti, lefesteni. 

Depart  (dipárf),  v.  n.  elmen- 
ni, elutazni ;  elválni  ;  he 
departed  but  yesterday 
from  London,  csak  teg- 
nap  utazott  el  Londonból; 
he  departed  for  France, 
Francziaországba  utazott ; 
to  —  from  one's  religion, 
hitét  elhagyni :  — ,  V.  a.  to 
—this  liie,  az  életből  elkbl- 
t'ózni,  kimúlni,  meghalni; 
— ,  8.  elutazás. 

Department,  s.  osztály,  sza- 
kasz, ágazat,  üzletág;  szak; 

kerület. 

Departure  i  -tsar),  8.  eluta- 
zás. 

Depauperate  (dipaa'peret),t>. 
a.  elszegényíteni. 

Depend  (dipend'),  v.  n.függ- 
that  does  not  —  ■ 
n:  in  in  oil  rajtam  ;  yon 
may  —  upon  it,  biztos  le- 
het abban  ;  hr  has  nothing 
to  —  upon,  nincs  miből  él- 
-.  he  is  not  to   bi 


Dependence 

pended  on,  benne  nem  biz-, 
hatni;  to  —  upon  some 
one's  word,  hiteit  adni  oki 
szavának. 

Depen'denoe,  s.  függés;  füg- 
gőség :  bizakodás. 

Depen'dent,  adj.  függő  ;  le- 
függő; s.  alattvaló;  hű- 
bérnbk. 

Depen'dency  ,  s.  függőség ; 
függés  :  bizakodás;  függe- 
tegség. 

Depict  (dipikf),  V.  a.  lefes- 
teni, leírni. 

Deple'tion,  s.  ürítés;  érvá- 
gás. 

Deplorable  (diplo'rébl),  adj. 
sajnálatra  méltó;  nyomo- 
rúságos. 

Deplora'tion,  s.   megsiratás. 

Deplore',  v.  a.  siratni,  fáj- 
lalni, sajnálni. 

Deploy  (diplai'l,  v.  a.  kifej- 
teni, kiterjeszteni,  kibon- 
tani. 

Deponent  (dipo'nent),s.  tanú. 

Depopulate  (dipap'julét,  v. 
a.  néptelenítni. 

Depopulation,  s.  néptelení- 
tés,  néppusztítás. 

Deport  (diport'),  v.  a.fegy- 
telepre  szállítani,  számki- 
vetésbe vinni;  to —  one's 
self,  magát  tartani,  magát 
viselni. 

Deporta'tiou,  s.  számüzésbe- 
szállítás. 

Deposal  (dipo'zél),  s.  letétel 
<  hivatalból). 

Depose',  v.  a.  letenni,  lerak- 
ni; megfosztani  (méltóság- 
tól), elmozdítni  (hivatal- 
tól) :  biró  előtt  vallani. 

Depos'it,  s.  letétemén y ;  vkvre 
bizott  jószág  ;  v.  a.  letéte- 
mé ngezni ;  letenni. 

Depositary,  s.  letét-ör;  kincs- 
tárnok ;  letéteményes. 

Deposi'tion,  s.  letétel  'hiva- 
talból/ ;  tanúvallomás. 

Depos'itor,  s.  letéteményező ; 
— y,  s.  letéttár. 

Depot  (dipo'),  s.  rakhely,  rak- 
tár. 

Depravation  (depréve'ean),x. 
megromlás ;  romlottság;  el- 
ajnltság. 

Deprave  (dipréV),    v.   a.  el- 


Depravity 

rontani ,    erkölcstelenítni , 
gonoszítni. 
Depravity  (— prév'iti),s.  rom- 
lottság, gonoszság. 

Deprecate  (  dep'riket )  ,  v. 
a.  megkövetni,  bocsánatot 
kérni. 

Depreca'tion,  .-;.  megkövetés, 
bocsánatkérés. 

Depreciate  (dipri'si-ét),  v.  a. 
leszállítani  értékét,  becs- 
mérlem, fitymálni,  ócsá- 
rolni. 

Depreciation,  s.  értékcsök- 
kentés ;  becsmérlés. 

Depredate  (  dep'ridét ) ,  v. 
a.  zsákmányolni,  rabolni, 
pusztítni. 

Depreda'tion,  s.  zsákmányo- 
lás, rablás ;  elmálládás. 

Dep'redator,  s.  zsákmányoló. 

Deprebend'  (deppribend'),  v. 
a.  elfogni,  rajtakapni;  ki- 
találni ;  felfogni. 

Depreben'sible,  adj.  elfog- 
ható ;  felfogható. 

Depreben'sion,  s.  elfogás,  el- 
fogatás. 

Depress  (dipreszsz'),  v.  a.  le- 
nyomni ;  to  —  one's  voice, 
halkítani  hangját;  to  — 
tbe  mind,  leverni,  csüg- 
geszteni, szomorítni. 

Depression,  s.  lenyomás,nyo- 
niás;  leszorítás. 

Deprivation  (depprive'sán) , 
8.  megfosztás ;  hivatalvesz- 
tés ;  vesztési' g. 

Deprive  (dipreiv'),  v.  a.  meg- 
fosztani ;  to  —  oTie  of  a 
tbing,  vkit  vmitöl  megfosz- 
tani; —ment,  s.  megfosz- 
tás; veszteség. 

Deptb  (deptb),  s.  mélység; 
tátv.  ért.)  mélyelműség; 
—  of  a  letter,  betű  fok  ;  in 
tbe  —  of  winter,  tél  kö- 
zelién. 

Depucelate  (dipju'szüét),  v. 
a.  szüzességtől  megfosztani. 

Depulsion  (dipál'sán),  s.  el- 
űzés. 

Depurate  (dep'jurét),  v.  a. 
tisztítni ,  tisztelni;  meg- 
szűrni, 'tálas. 

Depura'tion,  .5.  tisztítás,  tisz- 

Deputation  (depjuté'sán),  s. 
küldöttség ;  bizottság. 

92 


Descant 

Depute',  V.  a.  kiküldeni,  fel- 
hatalmazni, követül  ren- 
delni, hi-.ni  1  vkire  vmit ). 

Dep'uty,  8.  helytartó,  helyet- 
tes,  képviselő;  ügyvivő; 
Lord  — ,  s.  alkirály,  kirá- 
lyi helytartó ;  —manager, 
s.  aligazgató;  — governour, 
g.  alhely tartó. 

Derange  (dirends'),  v.d.  ren- 
detlenségbe hozni,  szertele- 
nítni,  megzavarni;  —ment, 
s.  szertelenség,  rendetlen- 
ség, :avari  állapot. 

Deray  (dire'),  s.   za;,  zsivaj. 

Derelict  (der'üikt),  adj.  elha- 
gyatott :  s.  uratlan  tárgy. 

Derelie'tion,  s.  elhagyás;  el- 
hagyatottság. 

Deride  (direid'),  v.  a.  kine- 
vetni, kigúnyolni. 

Derision  (deris'án),  s.  ki  ne- 
vetés, kigúnyólás,  gúny. 

Deri'sive,  adj.  gúnyoló. 

Derivate  (der'ivét),  v.  a.  szár- 
maztatni, eredeztetni. 

Derivation,  s.  származtatás. 

Deriv'ative  (— étiv),  s.  szár- 
mazék,  származékszó;  adj. 
származtatott,  származta- 
tó ;  elhárító. 

Derive  fdireiv'),  v.  a.  szár- 
mn.'atni,  eredeztetni,  le- 
hozni, kihozni  :  to  —  much 
amusement  from  a  tbing, 
vmiben  gyönyörködni;  I 
derived  comfort  from  tbat 
circumstance,  azon  körül- 
mény nekem  vigasztalását 
szolgált ;  — ,  v.  n.  származ- 
ni, eredezni. 

Dern  (dern),  adj.  magányosT 
rideg  ;  szomorú;  vad. 

Derogate  (der'ogöt),  v.  a. 
csökkenteni ;  kisebbítni  , 
becstelenítni ;  v.  n.  to  — 
from  one's  self,  lealacso- 
nyodn  i ;  to  —  from  a  man's 
honour,  vkinek  becsületé- 
ben gázolni,  vkinek  becsü- 
letét rontani. 

Deroga'tion,  s.  csökkentés; 
kisebbítés,  becsmérlés. 

Derog'ative,  Derog'at.jiy/ff?/. 
csökkentő;  kisebbítő;  hát- 
rányos, megbecstelenítő. 

Descant  (desz'ként),  s.  ének- 
változat ;  értekezés. 


Descant 

Descant',  v.  n.  rezgélyezni, 
trillázni. 

Descend  (diszend'h  v.  n.  le- 
szállani, lehágni,  lelépni, 
lemenni;  leereszkedni;  to 
—  from,  származni  -tői, 
-till :  -ból,  -bői :  to  —  to, 
rászállani,  maradni  (vkire 

(;■■::]  Hl      TíS>  lil  I  .    fcC    —    Oil, 

rátámadni:  to  —  into  one's 
self,  magába  térni,  magába 
szállani. 

Descendant,  •<.  ivadék ;  le- 
menü  ágbeli. 

Descend'eiit.  adj.  leszálló,  le- 
menő ;  származó. 

Descen'sion,  •■-'.  leszállás,  le- 
jövés,  lemenés;  származás; 
alábbszállás ;  lealacsonyo- 
dás. 

Descent',  8.  lemenet :  szárma- 
zót ;  lejtő :  örök-átszármaz- 
tatás:  partraszállás;  iva- 
dék, utókor. 

Describe  (diszkreib'),  r.  a. 
leinti,  elbeszélni. 

Descrier  (diszkrei'er),  8.  ki- 
találó, feltaláló,  felfedező. 

Description  (diszkrip'sán),  s. 
leírás. 

Descry  (diszkrei'),  v.a.  kita- 
lálni, kitanulni,  kitudni; 
feltalálni,  felfedezni. 

Desecrate  (desz'ikri  t),  v.  a. 
megszentségtelenítni. 

Desecra'tion,  s.  megszentség- 
telenítse. 

Desert  (dez'ert),  s.  puszta, 
pusztaság;  adj.  elhagya- 
tott,puszta;  r.n.  elhagyni; 
megszökni. 

Desert',  8.  ér demléttség,  ju- 
talom ,  büntetés ;  he  got 
his  deserts,  elvt  tte  a:  ér- 
demlett jutalmai  v.  bün- 
tetését. 

Desert Vr,  8.  szökevény;  kö- 
telességmul 

Deser'timi,  s. szökés :  elpárto- 
lás, elszakadás. 

Desert'less,  adj.  érdemletlen, 
nem  érdemlett. 

Deserve  (dizerV),  v.  a.  meg- 
érdemleni ;  to  —  well  of 
one's  country,  magát  a  hon 
iránt  érdemesíteni :  I  did 
not  -thai  of  thee,  azt  nem 
érdemlettem   tőled;   to  l"1 


Deservedly 

deserving  of  reward,  juta- 
lomra méltónak  lenni. 

Deservedly,  adv.   érdemleg. 

Desiccation  (deszikke'sán),s. 
kiszárítás,  kiszáradás. 

Desic'cative  (— kétiv) ,  adj. 
kiszárító ;  száritószer. 

Design  (diszszein'),  s.  szán- 
dék, czél;  terv;  tervrajz; 
mintarajz  ;  vázlat ;  to  have 
a  —  on  a  thing,  szándék- 
kal lenni  vmire ;  with  a  — 
to  ... ,  oly  ezélból  hogy 
through  — ,  szándékosan, 
készakarva;  — ,  v.  a.  szán- 
ni (-nak,  -nek) ;  rendelni, 
szánni  ( -ra,  -re) ;  tervezni; 
szándékolni. 

Designate  (desz'ignét),  v.  a. 
kijelelni,  kitűzni,  kinevez- 
ni; adj.  kijelelt;  kineve- 
zett. 

Designation,  s.  kijelelés,  ki- 
nevezés :  meiiállapítás. 

Designedly,  adv.  szántszán- 
dékkal. ' 

Design'ing,  adj.  fondor,  csel- 
szövő; to  he  — ,  sütni  a 
makkot;  — ,  s.  rajzolás. 

Design'ment,  s.  terv ;  elönt jz, 
vázlat. 

De'sinence,  s.  megszűnés,  vég. 

Desirable  (dezei'rébl),  adj. 
kívánatos. 

Desire  (dizeir'),  v.  a.  kívánni, 
óhajtani,  követelni:  8.  kí- 
vánság, kívánat,  óhajtás, 
vágy,  köretelés ;  what  is 
your  —  ?  mi  a  kívánsága  '. 

Desirous  (dizei'rász) ,  adj. 
kivonó,  kíváncsi :  sóvár, 
vágyó ;  to  be  —  of  glory, 
dicsvágyónak  lenni;  I  am 
—to  know, szeretném  tudni. 

Desist  (disziszf),  v.  n.  to  — 
from,  elálla.ii  -tói,  -tol; 
lemondani . 

Desk  (deszk),  s.  tám,  íróasz- 
tal; chorister's  — ,  kotta- 
tám. 

Desolate  (desz'olét),  adj.  si- 
vatag, puszta  ;  v.  a.  elpusz- 

títni.rhirj'trlrli'itni;    -ncss, 

s.sivatagság,  sivárság, pusz- 
taság. 

Des'olator,  8,  pusztító. 

DeBo\a'tijon,8.  pusztítás,  pusz- 
tulás. 

93 


Dessert 

Despair  (diszpéY),  s.  kétség- 
beesés ;  to  drive  one  to  — , 
vkit  kétségbe  ejteni ;  —  v. 
>t.  kétségbe  esni. 

Despair'my;.  s.  kétségbt  i 
adj.   kétségbe  esstt  ;  — ly, 
adv.  kétségbeesve,   kétség- 
beesetten. 

Despatch,  v.  Dispatch. 

Desperate  (desz'perit),  adj. 
kétségbeesett ;  reményha- 
gyott ;  reménytelen :  bő- 
szült;—-ly,  adv.  kétségbe- 
esetten. 

Despera'tion,  s.  kétségbeesés. 

Despicable,  v.  Despisable. 

Despisable(diszpei'zébl),a<Z;. 
megvetendő,  alávaló. 

Despise  (diszpeiz'),  v.  a.  meg- 
vetni, lenézni. 

Despis'edness,  s.  megvettetés. 

Despis'er,  s.  megvető. 

Despite  (diszpeif),  s.  ellen- 
kez  ■  indulat ;  boszt'isáa  • 
dacz ;  (in)  —  of,  daczára 
-nak,  -nek  ;  — ful,  adj.  rosz- 
indulatú,  boszúvágyó ;  go- 
nosz :  daczos. 

Despoil  (diszpaiT),  v.  a.  to 
—  of,  megfosztani  -tói,  tői; 
— er,  s.  dűli),  rabló,  zsák- 
mányoló. _ 

Despofiation(deszpoli-e'san), 
.?.  megfosztás. 

Despond  (diszpand'),  v.  n. 
elcsüggedni,  elhagyni  ma- 
gát. ■ 

Despond'ency,  8.  csüggedés : 
elcsüggedtség. 

DespondV'iit,  adj.  csüggeteg, 
elcsüggedt. 

Desponsa'tion,   .s-.   eljegyzés. 

Despot  (desz'pat),  s.  zsarnok. 

Despot'ic,  Despot'ical,  adj. 
zsarnoki.  lag. 

Despot'ically,  adv.  kény-ári- 

Des'potism,  s.  zsarnokság; 
kényuralom. 

Despumate  (desz'pjumet),  v. 
a.  lehabozni,  haliját  leszed- 
ni :  letajtékozni :  v.  n.  hab- 
zani :  tajtékzani. 
I>,  spuma'tion,  8.   léhabozás, 

letajtékozás. 
Desquamation    ( —  kwémé'- 

s.ui  i,  x.  lepikkekfi  dzés. 
Dessert    (dezzertŐ,  8.   utó- 


Destinate 

Destinate  (desz'tinét),  v.  a. 
szánni,  rendelni  t-ra,  -re); 
adj.  szánt,  elrendelt. 

Destination,  s.  rendelteti'*; 
rendeltetési  heh/  :   hivatás. 

Des'tiue,  v.  a.  szánni,  ren- 
delni t-ra,  -re);  destined 
to  suffer,  szenvedni  szüle- 
tett; I  destined  this  for 
you,  ezt  önnek  szántam. 

Destiny  (desz'tini),  s.  végzet, 
sors. 

Destitute  (desz'titjut),  adj. 
megfosztott ;    szűkölködő; 

—  of  comfort,  vigasz  nél- 
kül szűkölködő;  —  ness,  s. 
szűkölködés. 

Destitution,  8.  ügyefogyott- 
ság, inség. 

Destroy  (disztrai'),  v.  a.  rom- 
bolni, pusztítani ;  kivesz- 
teni, kiirtani ;  me  (fúlni ;  to 

—  one's  self,  magát  kivé- 
gezni a  világból;  — er,  s. 
romboló ;  öldöklő. 

Destruct  "(disztrákt'),  v.  a. 
rombolni. 

Destructible ,  adj.  rombol- 
ható; —ness,  Destructibil'- 
ity,  s.  rombolhatóság. 

Destruction ,  s.  rombolás, 
pusztítás,  öldöklés,  végrom- 
lás; (bibi.)  kárhozat. 

Destructive,  adj.  romboló, 
pusztító;  ártalmas,  vész- 
hozó. 

Desultor  (desz'áltár),  s.  ugró; 
szertes;  — y,  adj.  szeleburdi, 
nyugtalan,  tévelygő;  áll- 
hatatlan; futólagos,  felü- 
letes ;  szertejáró ;  összefüg- 
getlen. 

Detach  (ditéts'),  v.  a.  elol- 
dani, elkülönít  ni ;  sereg- 
osztályt  kiküldeni;  — ment, 
s.  sereg-osztály ,  kiküldött 
csapat. 

Detail  (ditéT),  .s.  részlet,  apró- 
zat ;  körülményes  elbeszé- 
lés; v.  a.  körülményesen 
elbeszélni,  részletesen  elő- 
adni. 

Detain  (diten'),  v.  a.  vissza- 
tartani ;  marasztani  ( utast 
stb.);  ki  nem  adni ;  letar- 
tóztatni; fogva  tartani; 
—ment,  s.  visszatartás ;  le- 
tartóztatás. 


Detect 

Detect  (ditekf),  v.  a.  felfe- 
dezni ;  kikémlelni. 

Detec'tion,  .-.■.  felfedezés,  ki- 
találás, kikémlés. 

Detec'tive,  s,  titkos  rendőr, 
kém. 

Deten'tion ,  s.  visszatartás, 
visszatartóztat  ás;  letartóz- 
tatás. 

Deter  (diterr'),  v.  a.  elretten- 
teni, elijeszteni ;  —ment, 
s.  elrettentés. 

Deterge  (diterds'),  v.  a.  tisz- 
títani. 

Deteriorate  (diter'ioret),  v.  a. 
elrontani,  roszabbítni. 

Deterioration,  s.  roszabbítás, 
roszabbulás. 

Determinable  (diter'minébl), 
adj.  elhatározható,  megha- 
tározható, határ  zatos. 

Deter'minate  (— rumét),  v.a. 
határozni,  elhatározni ;  vé- 
get vetni  vminek  ;  adj.  ha- 
tárzott,  elhatárzott,  eltö- 
kélt, elszánt ;  elintézett  ; 
— ly,  adv.  határozottan. 

Determina'tion,  s.  meghatá- 
rozás, elhatározás,  önelha- 
tározás;  elszántság;!  bölcs. ) 
szükségesség. 

Deter'minative(— nétiv),  adj. 
elhatározó ,  döntő ;  hatá- 
rozó. 

Determine  (diter'min),  v.  a. 
határozni ,  meghatározni, 
elintézni ;  vénet  vetni  vmi- 
nek ;  to  —  to,  rábírni ;  — , 
v.  n.  eltökélni,  feltenni 
magában,  végződni,  to  — 
upon,  határozni  vmi  felett. 

Deter'mined,  part.  and  adj. 
elszánt,  eltökélt,  elhatáro- 
zott ;  elintézett. 

Deterra'tion,  s.  kiásás. 

Detest  (diteszf) ,  v.  a.  utál- 
ni;  —able,  adj.  utálatos; 
— a'tion,  s.  utalás,  utálat. 

Dethrone  (dithron') ,  v.  a. 
tróntól  megfosztani ;  — 
ment,  s.  letétel  (trónból). 

Dethro'nize,  v.  to  Dethrone. 

Detort  (ditaarf),  v.  a.  elcsa- 
varni (p.  a  beszéd  értel- 
mét ). 

Detour  (ditur'),  g.  keriílö'út); 
fenékkerítés,  tárgykerülge- 
tés. 

94 


Devise 

Detract   (ditrékf),    v.  a.   le- 

vonni;  megszidni, ócsárolni, 
rágalmazni;  —  er,  s.  rágal- 
mazó. 

Detraction,  s.  rágalmazás. 

Det'riment,  s.  kár,  kárvallás; 
ártalom;  — al,  adj.  káros, 
kártékony,  ártalmas. 

Detruncate  (ditrángtet),  v. 
a.  megnyesni. 

Deuce  (diusz') ,  s.  kétszem 
(kártyán);  ördög,  manó; 
what  the  — !  mi  a  tatár  ! 
what  the  —  is  the  matter 
with  him?  mi  az  ördög 
lelte  > 

Devast  (divészf),  v.  a.  pusz- 
titni,  elpusztitni;  —a'tion, 
s.  pusztítás. 

Develop  (divel'ap),  v.  a.  ki- 
bontani;  kifejteni;  felfe- 
dezni; — ment,  á.  kibontás, 
kifejtés;  kibomlás,  kifej- 
lés ;  fejlődés. 

Devest  (diveszf),  v.  a.  levet- 
keztetni; mer/fosztani  ( vilii- 
től ). 

Devex  (diveksz'),  adj.  behaj- 
lott. 

Deviate  (di'vi-et),  v.  n.  útról 
eltérni;  eltérni:  adj.  el- 
térő. 

Devia'tion,  s.  eltérés,  eltéve- 
dés. 

Device  (diveisz'),  s.  kigondo- 
lás ;  találmány  ;  találé- 
konyság ;  fortély,  csin  :  jel- 
vény ,  jelmondat ;  full  of 
— s,  —  ful,  adj.  találós,  ta- 
lálékony, fortélyos. 

Dev'il  (dev'vl),  s.  ördög ;  the 
—  a  bit,  legkevésbé  sem,  leg- 
kevesebbet sem,  egy  cseppet 
sem  ;  the  —  take  Mm  !  vi- 
gye az  ördög !  a  —  in  petti- 
coats, sátán  egy  asszony; 
the  —  was  sick,  the  —  a 
monk  would  be ,  the  — 
was  well,  the  —  a  monk 
was  he,  megbetegszik  n: 
ördög,  s  csuklyába  akar 
bújni,  ha  felgyógyul,  csak 
kezdi  a  régi  nótát  fújni. 

Dev'ilish,  adj.  ördögi,  fene. 

Devious   (di'viász),   adj.   el- 
térő, tévedő ;  nem  oda  tar- 
tozó. 
Devise    (diveiz'),  v.  a.   ki- 


Deviser 


Dialect 


Diffuse 


gondolni,  kielmélni;  ki- 
i  doht:  I  if&rh  szm  h  /- 
gyományozni  >  végrendele- 
tében megemlékezni  i ki- 
ről ) ;  v.n.  elmélkedni, gon- 
dolkodni 1 1- mi  a  i  ;  s.  ha- 
gyomány,végrendelet;  égin, 
fogás. 

Devi'ser,  g.  kielmélő,  felta- 
láló, megkezdő. 

Devi'sor,  s.  örökhagyó. 

Devoid  (díváid'),  adj.  üres ; 
megfosztott ;  —  of  shame, 
szemtelen;  —  of  common 
sense,  botor. 

Devoir  (divaar'l,  s.  szolgálat, 
kötelesség,  udvariasság. 

Devolution  (devolju'sán),  s. 
háramlás,  haramiát. 

Devolve',  v.  n.  háramlani. 

Devote  (divot'),  v.  a.  szen- 
telni; szánni;  elátkozni; 
to  —  one's  self  to  science, 
a  tudományra  adni  magát ; 
to  —  one's  time  to  some 
one,  idejét  szentelni  vki- 
nek;—,  adj.  szentelt,  fel- 
ajánlott ;  átkozott. 

Devo'tedness,  s.  magaszente- 
lés  (vmire),  maga  mega- 
dása ;  hódolat. 

Devotee  (—ti'),  g.  álszent. 

Devo'tion,  g.  maga  megadá- 
sa :  ájtatosság,  imádkozás; 
— alist,  s.  szenteskedB. 

Devour  (diváur'),  v.  a.  falni, 
elnyelni ;  — er,  s.faló. 

Devout  (diváuf),  adj.  ajta- 
ajtatosság. 

Dew  (dju),  g.  harmat;  — ; y, 
adj.  harmatos,  nedves. 

Dexter,  adj.  jobb  !;•':  felőli. 

Dexterity  (dekszterfti) ',  g. 
ügyesség. 

(  — rász),  adj. 
ügyes;  — ness,  s.  ügyes- 
tég. 

Diabolic  (dei-e-bal'ik),  — al, 
adj.  'ördögi. 

Diabol'ically,  adv.  ördögileg, 
ördögi  mádra. 

Diadem  (dei-édem),  s.  koro- 
na ;  fejdísz. 

Diagonal  (dei-ég'anél),  adj. 
nt;  #.  szögirányos  vo- 
nal, rézsutvonal. 

Diai  (  dei'él  )  ,  8.  napára  ; 
—plate,  :■.  számlap  'arám  ,. 


Di'alect,  .*.  nyelvjárás,  táj- 
szólás. 

Dialec'tics,  s.  pl.  vitatkozás- 
tan, észszertan. 

Dial'ogize,   v.   a.  beszéltetni. 

Di'alogue  (dei'élag),  *-.  pár- 
beszéd, beszélgetés. 

Diamantine  (dei-énién'tin), 
adj.  gyémántos. 

Diameter,  .-•.  átmérő. 

Diamet'rical,  adj.  átmérői, 
átalzói;  homlokegyenest  el- 
lenkező; — ly,  adv.  átmé- 
rőileg ;  merőben  ellenkező- 
leg. 

Diamond  (dei'émand),  s.  gyé- 
mánt ;  tök  (  kártyában  i  ; 
—  s  cut  —  s,  gyémántot 
gyémánttal  kell  csiszolni  ; 
kemény  tát  kemény  ékkel 
kell  hasítani. 

Diapason  (dei-é-pé'zan),  g. 
szabályszerű  zendmagas- 
sáy ;  hangvilla;  hangkor, 
hangterj. 

Di'aper,  g.  virágos  vászon. 

Diaphanic  (dei-éfénn'Ik), «(/;'. 
átlátszó. 

Diaph'anous ,  v.  Diaphanic. 

Diaphragm  (dei'éfrém),  s.  re- 
keszizom, ágyékhártya. 

Diarrhea  (dei-érri'é),  s.  has- 
menés. 

Di'ary  (dei'éri),  s.  napló. 

Dibble  (dib^d),  s.  iiltetöfa; 
v.  a.  vízbe  ereszteni. 

Dice  (deisz),  g.  koczka,  kocz- 
kajáték ;  v.  n.  koczkával 
játszani. 

Dickens,  s.  v.  Deuce. 

Dictate  (dik'tét),  s. parancs; 
v.  a.  parancsolni;  tollba 
mondani. 

Dicta'tor,  s.  paranesár,  dik- 
tátor. 

Dictatorial,  adj.  parancsla- 
gos ;  diktátori. 

Diction  (dik'sán),  s.  szálas, 
beszédmád ,    kifejezésmód. 

Dictionary  (dik'súuéri),s.  szó- 
tan-. 

Didactic  (didék'tik),  adj.  ok- 
tatólagos ;  oktató. 

Didac'tical,  adj.  oktatói agos; 
— ly,  adv.  oktatólag. 

Didder  (did'der),  v.  n.  dide- 
regni. 

Diddle  (did'dl),  v.  n.  támo- 


lyogni,  tántorogni;  s.  pá- 
linka. 
Die  (dei'),  v.  n.  halni,  meg- 
halni :  to  —  for  love  of  a 
girl,  halni,  veszni  egy  Irány 
után  ;  to  —  of  quinsy,  to- 
roklobban   meghalni;   to 

—  of  laughter,  habára  ne- 
vetni mayát  ;  to  —  of  a 
broken  heart,  bujában  el- 
veszni; to  —  a  Budden 
death ,  szörnyű,  halállal 
halni ;  to  —  away,  össze- 
rogyni; elájulni;  elhang- 
zani, elenyészni,  elcsendül- 
ni. 

Die  (dei'),  v.  a.  festeni;  to  — 
green,  zöldre  festeni. 

Die  (dei),  s.  festék,  festőszer ; 
l;o, ■ :  ka;  the  —is  cast,  el  va n 
vetve  a  koczka. 

Dier  (dei'er),  s.  festő. 

Diet  (dei'et),  *•.  étrend,  ét- 
mérsék;  életrend;  v.  a.  ét- 
kezni ;  v.  a.  szűken  élni. 

Di'etary,  adj.  étrendhez  tar- 
tozó. 

Dietet'ic,  — al  ,adj.  dietetikai, 
életrendi. 

Dn  tet'ics,  x.  pl.  éptan. 

Differ  (differ),  v.  n.  (from) 
különbözni  <  -tói,  -tői  i,  nem 
hasonlítni  (-hoz ,  ■) 
(with)  máskép  vélekedni, 
más  véleményen  lenni,  nem 
osztozni  vki  véleményében; 
viszálkodni. 

Difference,  g.  különbség;  vi- 
szálkodás  :  viszály  ;  —  of 
opinion ,  véleménykülönb- 
ség. 

Different, adj.  különböző,  kü- 
lönb  ;  they  are  —from  each 
other,  különböznek  egy- 
mástól ;  — ly,  adv.  máské- 
pen, i  :■'.  nh;  v.  1  .•/';;/;;;.  i, 
Ira. 

Difficult  (diffikalt),  adj.  ne- 
héz,  bajos;     -y,   g.    n 
ség,  baj,  akadály. 

Diffidence  (dif fidensz) ,  g. 
b  i  i  álmatlanság  ;  bi .  almat- 
lankodás. 

Diffident,  adj.  bizalmatlan ; 
to  be  —  "Í  one's  .-elf,  nem 
bízni  mayában. 

Diffuse  (diffjusz'),  adj.  terje- 
delmes ;  hosszadalmas. 


Diffusedness 

Diffti'sedness,  s.  terjedelmes- 
ül'- 

Diffu'sion  (— ju'zsan),  s.  szét- 
timlés,  szétterjedés;  hosz- 
szadeűmasság. 

Dig  (dig),  v.  n.  and  n.  reg. 
and  irr.  (dug  \lág] ,  dug), 
ásni,  kiásni,  felásni. 

Dig'erent  (did'zserent),  adj. 
emésztő ;  s.  emésztöszer. 

Digest  (didzseszf) ,  v.  a. 
emészteni ;  megemészteni ; 
(átv.  ért.  i  meggondolni ;  el- 
tűrni ;  — ,  v.  n.  genyedni. 

Digestible,  adj.  emészthető. 

Diges'tion,  s.  emésztés ;  pul- 
iit ás. 

Digestive,  adj.  emésztöszer. 

Dig'ger,  s.  ásó(  ember  );go\d—, 
s.  aranyász. 

Dig'ging,  adj.  drágalátos. 

Dig'gings,  s.pl.  aranyászat ; 
kerület ;  szomszédság. 

Digitate  (did'zsitét),  adj.  uj- 
jas. 

Digitated,  v.  Digitate. 

Dignify  (dig'nifei),  v.  a.  mél- 
tósággal felruházn  i. 

Digliitary,  .-;.  méltőságviselö; 
egyháznagy,  főpap. 

Dig'nity,  s.  méltóság. 

Digress  (digreszsz'),  v.  n.  ki- 
térni, eltérni  (feltett  czél- 
jától),  csapongani. 

Digression  (digres'án),  s.  ki- 
térés, elcsapongás,  tárgy- 
hagyás. 

Dijudicate  (didsu'diket),  v. 
a.  végitéletet  hozni. 

Dike  (deik),  s.  árok,  gát. 

Dilaeerate  (düészlret),  v.  a. 
széttépni,  szétszaggatni. 

Düacera'tion,  s.  szétszagga- 
tás,  széttépés. 

Dilapidate  (— lépldét),  v.  n. 
összedőlni,  összeroskadni ; 
(átv.  ért.)  tönkre  menni; 
v.  a.  elpusztítva,  rombolni; 
(átv.  ért.)  elharácsolni. 

Dilapidation,  s.  romlás ;  rom- 
bolás; elharácsolás. 

Düata'tion,  s.  kinyújtás,  ki- 
tágítás; kiterjesztés,  kiter- 
jedés. 

Dilate  (dilef),  v.  a.  kinyúj- 
tani; kitágítni;  (átv.  ért.) 
hosszasan  elbeszélni ;  v.  n. 
kiterjedni,  kitágulni. 


Dilation 

Dila'tion,  s.  halasztás;  ha- 
ladék :  késedelmesség. 

Dil'atory  (— ét  ári),  adj.  halo- 
gató ;  késedelme*. 

Dilection  (düek'sán),  s.  sze- 
ntet, kedvelés. 

Diligence  (dü'idsensz) ,  s. 
8 :  orgalom :  gyorskocsi. 

Diligent,  adj.  szorgalmas. 

Dill  (dili),  s.' kapor. 

Dilucidate  (dilju'szidét),  v.  a. 
megvilágosítani ,  világosa  n 
magyarázni,  megfejteni. 

Dilucida'tion,  .s.  megvilágosí- 
tás,  értelmezés ;  megfejtés. 

Dilute  (diljuf),  !'.  a.  higítni, 
felereszteni  (p.  bort.) 

Düu'tion,  8.  meghigitás,  fel- 
ereszté*. 

Diluvial  (dilju'viél),ad/.  özön- 
vízi. 

Dilu'viurn  (— viám),  s.  víz- 
özön. 

Dini  (dünni),  adj.  borús;  ko- 
mor; my  eyes  grow  — , 
ködlile  v.  homályosodik  a 
szemem ;  a  —  understand- 
ing, tompa  ész;  — ,  v.  a. 
homályosítni ;  búsítni,  ko- 
morítni. 

Dimension  (dimen'sán),  s. 
méret,  mérték,  terjedek; 
—  less,  adj.  megmérhetlen, 
temérdek. 

Diruen'sity  (— sziti),  s.  kiter- 
jedés, terjedelem. 

Dimidiate  (dimidl-et),  v.  a. 
felezni. 

Dimidia'tion,  s.  felezés. 

Diminish  (diminls),  v.  a.  ke- 
vesbíteni, megkisebbíteni  ; 
v.  >i.  kevesebbedni,  kiseb- 
bedni;  —  ingly,  adv.  ki- 
sebbítve, ócsárolva. 

Diminution  (dim-i-nju'sán), 
s.  kicsinyítés. 

Dimin'utive,  adj.  kicsinyítő; 
s.  kicsinyítő  szó,  kicsinyzö 
(név). 

Dim'isk,  adj.  egy  kissé  ho- 
mályos. 

Dimlty,  s.  gyapotszövet  egy 
neme.  [ság. 

Dim'ness,  s.  ború,  homályos- 

Dimple  (dini'pl),  s.  arczgöd- 
röcske. 

Din  (dinn),  s.  zaj,  zengés ;  v. 
n.  zengeni. 

96 


Director 

Dine  (dein),  v.  n.  ebédelni. 

Ding(ding),_  v.  a.  and  n.  irr. 
(dung  'dángl  ,dung),/öZrf- 
hez  csapni ;  lármát  csapni ; 
ütközni. 

Ding'M,  adj.  rettenetes. 

Dingle  (din'gl),  s.  völgy. 

Dingy  (din'dsi),  adj.  homály- 
zavaros;  sötétszínű;  pisz- 
kós. 

Dining  (deinlng),  pari.  ebéd- 
lő ;  s.  ehédlés ;  —room,  s. 
ebédszoba. 

Dinner  (din'ner),  s.  ebéd. 

Dint  (dint),  s.  ütés,  ^sapás ; 
hathatóság ;  by  —  of,  -val, 
-vel;-nál,  -nél  fogva;  által. 

Diocesan  (dei-aszlszén),  s. 
megyés  püspök. 

Diocese  (dei'oszesz),  s.  egy- 
házmegye. 

Dip  (dip),  v.  a.  reg.  and  irr. 
(dipt,  dipt) ;  mártani,  me- 
ríteni, bemártani,  bemerí- 
teni;  to—  candles,  gyer- 
tyát mártani; — ,  v.  n.  buk- 
dosni,  lebukni;  eülyedni; 
— ,  s.  bemártás;  sülyedés, 
merülés. 

Diphthong  (dip'thang) ,  s. 
ikerhangzó. 

Diploma  (diplo'mé),  s.  tanú- 
levél,  okirat. 

Diplo'macy,  s.  országügyvitel. 

Diplomatic,  adj.  országnoki; 
oklevéltani ;  ravasz. 

Diplolnatist,  s.  országnok ; 
oklevelész. 

Dire  (deir'),  adj.  borzasztó, 
irtózatos. 

Direct  (direkt'),  adj.  egyenes, 
közvetlen;  — ly,  adv.  egye- 
nesen ;  mindjárt,  azonnal. 

Direct',  v.  a.  irányozni,  iga- 
zít ni ;  utasítni;  útbaiga- 
zít ni ;  kimutatni,  czímet 
feltenni;  to  —  one's  course 
towards  . . . ,  útját  irányoz- 
ni vmely  felé;  the  letter 
is  directed  to  me,  a  levél 
nekem  szól;  as  dire^  ted, 
rendelet  szerint. 

Direction  (direk'sán),s.i'raf(í/- 
zás;  irány ;  igazgatás ;  uta- 
sítás; kimutatás ;  —  of  a 
letter,  levélczím. 

Direct'or,  s.  igazgató ;  sinór- 
mérték. 


Directory 

Direct'ory,  s.  igazgatóság; 
utasító  naptár. 

Direct'ress,  s.  igazgatónő. 

I)heíxú(deir'tul), adj. iszonyú, 
borzasztó. 

Dirge  (dörds),  s.  gyászének. 

Dirk  (dörk),  8.  gyilok,  tőr;  v. 
a.  gyilotckal    agyonszúrni. 

Dirt  (dört),  s.  sár,  piszok, 
szenny,  dancs  ;  to  throw  — 
upon  one,  sárral  dobálni 
vkit:  rágalmazni,  becsmé- 
relni vkit. 

Dirt'iuess,  s.  dancsosság,  pisz- 
kosság; galádság. 

Dirt'y,  adj.  sáros,  piszkos, 
szennye* ;  gálád,  fösvény  : 
v.  a.  becsúnyítni,  bepisz- 
kolni ;  becsmérelni,  meg- 
becstelenítni. 

Disability  (diszébü'iti),  s.  te- 
hetetlenségi, képességhiány. 

Disable  (disz-eT)!),  v.  a.  kép- 
telenné  tenni,  alkalmatla- 
rátni;  a  disabled  creature, 
nyomorék,  béna;  a  disabled 
soldier,  sérvitéz,  rokkant; 
—ment,  s.  képtelenség,  te- 
hetetlenség. 

Disabuse  (diszébjúz'),  r.  a. 
to  —  one,  vkit  tévedéséből 
kivenni,  vkit  útba  igazíta- 
ni, vkit  kiábrándítni. 

Disaccustom  (— ekkász'tárn), 
v.  a.  ilszoktatni. 

Disacknowledge(— t'-knal'eds) 
r.  a.  el  nem  ismerni,  elta- 
gadni. 

Disadvantage  ( — édván'teds), 
t.  hátrány,  kár,  veszteség, 
hátramaradás. 

Disadvantageous  (- 41'dsása) 
adj.  hátrányos,  káros; 
— ness,  ...  kár. 

Disadventure  (— édven'tsár), 
g.  baleset,  balság,  szeren- 
csétlenség. 

Disadven'turous,  adj.  balsá- 
gos,  szerencsétlen. 

Disaffeci  ( — éffekf),  •■.  ,i.  ,1- 
idegenitni  -tói,  -tői;  elked- 
vetleníteni :  —  ( '1,  adj.  ide- 
genkedő; kedvetlen,  elégü- 
letlen. 

DisaftVr'tiiiii.    •-.    idegenség, 
idegenkedés  ,     ellen 
kedvetlenség;    —ate,    adj. 
idegenkedő. 


Bizonfy  :  Angol-magyar  szótiir 


Disaffirm 

Disaffiim(— efEörm,— efferm) 
v.  a.  tagadni. 

Disagree  (— égrí'),  v.  n.  nem 
egyezni ,  ellenkezni  -vol, 
-vei ;  roszúl  esni ;  —able, 
adj.  kellemetlen  ;  — able- 
ness,  s.  kellemetlenség  ;  el- 
lenkezés; —ment,  .-•.  nem- 
egyezés; egyenetlenség,  vi- 
szálkodás,  viszály. 

Disallow  (— élláu'),  V.  a.  meg 
nem  engedni,  helytelenít  ni; 
—able,  adj.  megengedhet- 
len  :  — ance,  s.  helytelení- 
tés :  tilalom. 

Disauimate  (— én'imét),  v.  a. 
lelketlenítni,  életétől  meg- 
fosetani  ;  elbátortalanítni ; 
elkedvetlenUni. 

Disanima'tiou,  s.  lelketlení- 
tés,  bátortalanítás,  elked- 
vetlenítés. 

Disannul',  r.  Annul. 

Disappear  (— éppír'),  v.  n. 
eltűnni ;  —ance,  s.  eltűnés. 

Disappoint  (— éppainf),  v.a. 
várakozásban  megcsalni ; 
—ment,  s.  felsülés,  meg- 
csalt remény. 

Disappre'ciate  (— éppri'si-et), 
v.  a.  kevésre  becsülni,  fity- 
málni. 

Disapprobation,  8.  roszalás, 
helytelenítés. 

Disapproval  (— epprú'vél),  s. 
roszalás,  gáncs. 

Disapprove  (— épprúv'),  v.  n. 
to  —  of  something,  vmit 
roszalni. 

Disarm  (—árm'),  v.  a.lefegy- 
verezni;  v.  n.  a  fegyverből 
kivetkőzni. 

Disarrange  (— érrends'),  v.  a. 
szertélemtni,  háborít n  i;'ós  i  - 
szezavarni. 

Disaster  (— esa'tisr),  s.  bal- 
csittagzat,  baleset,  szeren- 
csétlenség. 

Disas'trous  (— trász) ,  adj. 
balságos,  vészsorsú,  szeren- 
csétlen. 

Disatten'tion,  8.  figyelmet- 
lenség 

Disavow  (—•'■van'),  v.  a.  ta- 
gadni, visszavonni,  el  nem 
ismerni :  al,  8.  eltagadás, 
visszavétel,  visszahuzás. 

Disband  (  -bénd'),  v.  a.  elbo- 


Disciple 

csátani,    eloszlatni 
get  i ;  v.  n.  szétmenni . 
szaladni. 

Disbelief  (— bilíf),  s.  hitetlen- 
ség. 

Disbelieve  (—bilív't,  v.  a.  nem 
hinni. 

Disbowel  ( — báu'el),  v.  a.  be- 
letet '  ivenn: ,   l  !    n  icreln: 

Disburden  (— bür'du),  v.  a. 
tehertől  megszabadítni ;  to 
—  one's  heart,  szívét  ki- 
tárni. 

Disburse  (— börsz'),  v.  a.  ki- 
adni, kölcsön  adni,  előli  - 
gezni;  —ment,  s.  költés, 
költség,  előleg. 

Discard  (—kard'),  v.  a.  le- 
tenni (kártyát);  elcsapni 
(  vkit),  kiadni  <  vkin  ,. 

Disci  rn  fdiz-zern'),  v.  a.  meg- 
1  ,-■■/  uh  -j,  tnt  mt  ,f •  ■••  lelni, 
megismerni ;  to  -  between 
truth  and  falsehood,  az 
igazat  a  hamistól  megkü- 
lönböztetni; — ible  ,  adj. 
megkülönböztethető,  látha- 
tó, észrevehető,  félismerhe- 
tő; —ing,  adj.  élesei  mii  : 
—ment,  s.  éli  s<  Imüség,  kü- 
lönböztető teht  tség. 

Discerption(diszszerp'8an),s. 
szétszakasztás. 

Discharge   (— tsárds'),    v.  a. 

I  :ral  IU    í<  raí  KI  :  l  •''.', "íe; 

i  itdzt  fei  l  isutm  i :  yy 
vert ),  felszabadítani  >  vád- 
lottat i ;  elereszteni  <  hiva- 
talból v.  szolgálatból  >  ; 
nyugtát  adni:  to—  a  ship, 
kirakodni  a  hajóból;  to  — 
a  debt,  adósságot  leróni ; 
to  —  one's  duty,  köteles- 
ségének eleget  tenni ;  to  — 
one  from  service,  vkit  szol- 
gálatából elereszteni;  the 
river  disci  If  into 

the  sea,  "  folyam  a  ten- 
gerbe szakad;  —  ■•-•.  kira- 
kás, lerakás;    kiiírités;  ki- 

folyás,  turha,  szemfolyás, 
csúz  stb. ; felszabadít! 
bocsátás,  elbocsáttatás ;  ki- 
t  izei,  s ;  Ricjffiííc ;  nyugtai 
vány. 
Disciple  (diszszei'pl) ,  s.  ta- 
nítvány ;  v.  a.  oktatni,  ne- 
velni. 


Disciplinable 

Disciplinable  (— sziplinébl), 
adj.  tanulékony,  engedel- 
mes. 

Disciplina'ry,  adj.  fegyelmi. 
pliné  ( — szipttn),  s.  fe- 
gyelem; hadfenyíték;  rend- 
tartás; tanulmány,  tudo- 
mány :  v.  a.  fegyeln 
gyí  U  mben  tartani ;  figye- 
lemre tanítani. 

Disclaim  (—klem'),  v.  a.  le- 
mondani,letenni(  -ról,-ről ); 
el  nem  ismemi,megtagadni. 

Disclose  (— kluiiz'),  v.a,  ki- 
nyilatkoztatni ,  felfedezni, 
elárulni ;  to  —  a  secret, 
titkotfelfedezni  v.  elárul/ni; 
to  —  one's  mind  to  some 
one .  szivét  kitúrni  vki 
előtt. 

Disclo'suré,  s.  felfedezés,  ki- 
nyilatkoztatás. 

Discolour  (—  kállár),  V.  a, 
színtelenítni ;  —ed,  part. 
and  adj. színehagy  ott, színe- 
vesztett;  tűntél.!'  n. 

Discomfit  (— kám'fit),  s.  ve- 
reség; —  v.  a.  vkin  erőt 
venn: :  v!  sí  ísgyá  n'\  |  :  lá- 
dáiban, ■perben  stb. );  —  ure, 
>-.  vereség. 

Discomfort  ( — kám'fert) ,  s, 
kéjelmetlenség ,  kellemet- 
lenség, búsongás;  v.  a.  há- 
borgatni .  nyugtalanítni, 
aggasztani,  busítni;  —able, 
adj.  kéjelmetlen;  vigasz- 
talatlan. 

Discommend  (— kámmend'), 
v.  a.  gáncsolni. 

D  3cpmmddious  (— kammo'- 
diász),  adj.  alkalmatlan. 

Disci  mimodity  (— kammad'- 
iti),  s.  alkalmatlanság. 

Discompose  (— kampooz'),  v. 
n.  sodrából  kivenni  (vkit); 
fólgerjeszten i,  meri z a va ni i; 
— (!'.  adj.  megzavarodott : 
i  :  magát  roszűl 
érző. 

Discomposure  ( —  kampo'- 
zsár),  s.  meg zavar ódás , 
meg  zavarodottság  ;  felin- 
dulás, nyugtalanság. 

Disconcert  (—kanszert'),  v.a. 
zavarba  ejteni  (vkit),  /.>•- 
resztül  járni  vki  eszén. 

Discongruity    (— kangru'iti), 


Disconnect 

s.    külöhzés  :    egyenlőtlen- 
ség. 

Disconnect  (— kannekf),  r.a. 
Időzni :  elválasztani. 

Disconsolate  (— kan'szolet), 
adj.  vigasztalhatlan,  bús. 

Disconsola'tion,  8.  vigasztal- 
hatlanság. 

Discontent    (— kantent'),    s. 
:,  detlenség  ;  adj.  elége- 
detlen, kedvetlen  ;  r.a.  ked- 
vetleniteni. 

Discontent'ed,  adj.  elégedet- 
len; — ly,  adv.  elégedette* 
niil ;  — ness,  s.  elégedetlen- 
ség. 

Discontinua'tion,  s.  félbesza- 
kasztás,  félbeszakadás. 

Discontinue  (— kantinju'),  v. 
a.  megszüntetni,  félbesza- 
kasztani, félhagyni  (-vol, 
-reli;  v.  n.  megszűnni,fél- 
beszakadni. 

Discontinuity,  s.  félbesza- 
kadtság. 

Discontin'uous  ( — tin'juasz), 
adj.  félbeszakadt. 

Dis'cord  (—kani),  s.  viszály; 
ellenhangzat,  hangzavar. 

Discord'ance ,  s.  összenem- 
hangzás,  hangzavar :  egye- 
netlenség. 

Discord'ant,  adj.  össze  nem 
hangzó;  ellenkező,  nem 
egyi 

Discord'ful,  adj.  viszálkodó. 

Discount  ( disz'káunt) ,  s. 
váltókamat,  leszámítvány; 
v.  a.  lelni: ni ,  leszámolni 
i  váltóknál). 

Discoun'tenanee,  s.  megdöb- 
benés ;  roszalás,  helyben 
nem  hagyás  <  Ivjss  i  e  i 
a.  megdöbbenteni;  roszalni, 
helyben  nem  hagyni;  el- 
füstölni i  vendéget  v.  láto- 
gatót). 

Discourage  ( — kaVéds),  v. 
a.  bátortalanitani ,  ked- 
vét szegni,  elkedvetlenítni  ; 
—ment,  s.  bátor talanítás, 
kedvszegés. 

Discourse  (— korsz'),  s.  be- 
szélgetés ,  szóváltás,  érte- 
kezés :  V.  a.  beszélni :  v.  n. 
beszélgetni. 

Discour'sive,  adj.  beszéde*. 

Discourteous    (—  kör't 
98 


Discnrsory 

adj.  udvariatlan;  — n< 
udvariatlanság. 
Discour'tesy,  s.  udvariatlan- 
ság. 

Discover  (— káv'er),  v.  a.  fel- 
fedezni ;  — er,  s.  felfedező  ; 
— y,  s.  felfedezés. 

Discredit  ( — kred'it),  g.  rosi 
hír,  hiteltelenség,  hitelvesz- 
tés ;  v.  a.  rósz  névbe  v.  rost 
hitelbe  ejteni  vkit. 

Discreditable,  adj.  becstele- 
nitő,  szégyenitő. 

Discreet  (—krít),  adj.  titok- 
tartó, hallgatni  tudó ;  sze- 
rén//;  méltányos;  óvatos; 
józan,  meggondolt,  okos; 
—ness,  s.  hallgatagság, 
m eg r/o n dol t ság , o kosság ,8Zt  - 
rénység. 

Discrepancy  (— kri'penszi),  $. 
megegyezés  hiánya. 

Discrete  (— krít') ,  adj.  kü- 
lönvált, szakozott ;  r.  a.  el- 
választani. 

Discre'tion  (diskres'án),  s.  el- 
osztás; méltány ,  sze- 
rénység ;  meggondúltság : 
titoktartás :  tetszés,  kény; 
to  surrender  at  — ,  kenne- 
lemre adni  me<i  magát; 
— al,  — ary ,  adj.  U  tszésre 
hagyott,  tetszés  szerinti; 
—ally,  adv.  tetszés  sze- 
rint. 

Discriminate  (— krim'inet), 
v.a.  megkülönböztetni,  meg- 
ismerni; adj.  elválasztott'; 
kivált. 

Discrimina'tion, .-;.  kütönböz- 
tetés :  különböztető  tehet- 
ség ;  éleselműség  :  kü- 
lönbség. 

Discrim'inative,  adj.  kiiV'm- 
l.-  '■  :  :  I  '.itCi  •■.'•.■  ■■;■ ,  jel- 
lemző, jellemzetes. 

Disculpate  (— kal'pet) ,  v.  a. 
igazolni. 

Discumber  (— kám'ber),  v.  a. 
megszabaduld  tehe  till. 

Discursive  (— kár'szfv),  adj. 
tévelygő,  nyugtalan,  állha- 
tatlaú;  következtető;  —  fac- 
ulty ,  következtető  tehet- 
ség :  —ness,  s.  köret1 
té.. 

Discur'sory,  adj.  velős,  nyo- 
mós, bizonyító,  alapos. 


Discus 

Discus  (disz'kász),  s.  hajitd- 
korong. 

Discuss  (— kaszsz'),  v.  a.  nyo- 
mozni,  vitatni,  vitatva 
megvizsgálni., 

Discus'sion  (— kás'sán),  s.  vi- 
tatás, fejtegetés;  nyomo- 
zat,  vizsgálat;  eloszlatás, 
eloszlás. 

Discussive  (— kász'sziv),  adj. 
oszlató;  s.  oszlatószer. 

Disdain  (diszdén'),  s.  megve- 
tés, csekélylés  ;  v.  a.  meg- 
vetni, csekélyleni;  —hü, 
adj.  megvető,  csekélylő; 
—fully,  adv.  megvt  tőleg, 
csekélylőleg. 

Disease  (dizíz'),  s.  betegség, 
kór,  nyavalya  ;  v.  a.  &<  te- 
gíteni. 

Disembark  (diszembárk),  v. 
a.  kiszállít  ni  (hajón);  v. 
a.  partra  szállni,  kikötni. 

Disembarka'tion,  s.  kiszállv- 
tás  (  hajón ). 

Disembarrass  (— ember'rész) 
v.  a.  kiszabadítni,  zavarból 
kisegítni. 

I  >isemboque  (— ernbog'),  v.  a. 
kiömleszteni. 

Disenchant  ( — entsánt),  v.a. 
bűvöléstől  megszabadítni, 
kiábtándítni ;  kijózanítni. 

Disengage  ( — engéds'),  v.  a. 
eloldani.;  kiszabadítni,  ki- 
iini ;  to  —  one's  mind, 
elvetni  vminek  a  gondját; 
—,  v.  n.  kibontakozni,  sza- 
badulni; tn  —  from  one, 
szakítani  vkivel;  —ment, 
s.  munkátlanság,  szünidő. 

I  'isi  agag/ed,  part.  and  adj. 

szabad,  szolgálattól  ment, 
dologtalan  ,  n  mkátlan  ; 
;,.</..';'  ódás  Kéli  üíi  In,  ii- 
taltalan,  szolgálattalan ;  el 
nem  jegyzett. 
Disi  atan'gle  (  -entén'gl) ,  v. 
ntani, 
i<  ndbe  ho  ,  ■  :  avartól  ). 

.    v.    a. 
kiásni,  felásni  (  a  földből 

Viliit  I. 

I I  ■•  ntrance  ( — entrénsz'),  v. 
a.  eszméltetni,  öntudatra 

ni. 

'vour  (  -fé'var),  s.  nem 
kedvezés,  kegyvesztés ;  rút- 


Disfigure 

ság,  csúnyaság ;  v.a.  nem 
kegyélni,  nem  pártolni; 
elcsufítni. 

Disfigure  (— fig'ár,  — figjur.') 
v.  a.  elcsufítni,  eltorzít  ni, 
alakjából  kivenni;  —ment, 
s.  elcsufítás,  e! torzítás. 

Disfranchise  (— frén'tsiz),  v. 
a.  vki  szabadalmait  meg- 
semmisíteni; vkit  szavazat- 
jogától megfosztani. 

Disfumish  (— íár'nis),  v.  a. 
butortalanítni. 

Disgamish,  (— gár'nis),  v.  a. 
díszétől  megfosztani;  ágiju- 
kat elvenni. 

Disgorge  (— gards'),  v.  a.  ki- 
vetni, kihányni,  kiokádni. 

Disgrace  (— grész'),  s.  kegy- 
vesztés, szégyen  :  v.  a.  meg- 
szégyeníteni ;  to  —  one's 
self,  kudarezot  vallani: 
—fal,  adj.  gyalázatos,  csú- 
fos. 

Disguise  (— geiz'),  s.  álruha, 

clrlí      :  t      s   .■;/.  ::!■;:/:.      i    a. 

álruhába  öltöztetni ;  palás- 
tolni,  rejtegetni. 

Disgust  (— gászt'),  S.  utálat, 
undor  ;  v.  a.  uiulorítiii,  utá- 
latot okozni; tőbe  disgust- 
ed at  a  thing,  viliitől  meg- 
undorodni; to  be  disgusted 
with  somebody  or  some- 
filing,  megutálnivkit  vain/ 
via  it. 

Dish  (dis'),  s.  tál ;  étel;  v.  a. 
to  —  up,  tálalni ;  —  clout, 
g.  törlőrongy. 

Dishabille  ( diszbébil' ) ,  8. 
pongyola,  panyóka ;  éjru- 
ha  ;  reggeli  ruha;  adj.  ha- 
nyagul öltözött. 

Disharmonious  (— hármo'- 
niasz),  adj.  roszúl  hangzó. 

Dishar'mony,  e.  hangzavar; 
egyenetlenség. 

l  >i  hearten  (— bár'tn),  v.  a. 
elcsüggeszteni. 

ii'  (disz-éY),  v.  a.  örök- 
ből kitagadni. 

Dishevel  (diseVel),  v.  a.  zi- 
lálni, borzazni. 

diszan'eszt),  adj. 
nem   becsületes ;  becstelen. 
on'esty,  e.  becstelenség, 
hamisság,  álnokság. 

90 


Disloyal 

Dishon'our  (diszan'ár),  s.  *:<r- 
f/i/eii,  gyalázat ;  v.  a.  meg- 
becstelenítni ;  meg  nemji- 
zetni. 

Dishon'ourable  (— dvvhl),adj. 
becstelen ;  gyalázatos. 

Dishumour  (diszju'már),  s. 
rósz  kedv. 

Disinclination,  s.  keUetlen- 
ség :  ellenszenv. 

Disincline  (diszinklein'),  v. 
a.  hajlamát,  kedvét  elven- 
ni; elidegeníteni  <  -tól,-től ). 

Disingenuity(— indzsinju'iti) 
s.  álnokság. 

Disingen'uous  (— juász),  adj. 
álnok. 

Disinherison  (— her'izn),  s. 
kitaaadás  az  örökségből. 

Disinherit,  v.  a.  kitagadni 
az  örökségből. 

Disinter  (—inter'),  v.  a.  ki- 
ásni. 

Disinterest  (— in'tereszt),  s. 
haszonkeresetlenség ;  v.  a. 
i'iiizi  tlenné  tenni;  —ed,  adj. 
önzetlen;  — edness,  s.  i'ni- 
.i  tl<  még. 

Disjoin  (diszdsain'),  v.  a. 
szétbontani. 

Disjoint  (— dsaint'),  v.  a.  ki- 
ficzamítani ;  széttagolni ; 
felvagdalni., 

Disjunct  (— dsánkt'),  adj.  kü- 
lönválasztott ,    szétbontott. 

Disjunction,  s.  szétválasztás. 

Disk,  c.  Discus. 

Dislike  (—leik'),  v.  a.  nem 
kedvelni,  nem  szeretni;  1 
do  —  that  man,  ki  nem 
állhatom  azt  az  embert ;  he 
dislikes  writing,  nem  sze- 
rei irni;  —  s.  ellenszenv, 
utálat. 

Dislikeness  (— leik'nesz),  e. 
hasonlatlanság. 

Dislimb  (— lim'j,  v.  a.  szét- 
tagolni. 

Dislocate  (—lókét),  v.  a.  ki- 
űczamítani ;  elhelyezni. 

Dislocation,  s.  kijiczamítás, 
kificzamodás ;     elhelyi 

Dislodge  (  lads'),  v.  a.  lak- 
ból kiűzni ;  v.  n.  elköltöz- 
ni, elhurczolkodni. 

Disloyal  (— lai'el),  adj.  hűt' 
U  a  :  —  ness,  —  ty,  s.  hűt- 
lenség. 


Dismal 


Dispair 


Dismal  (disz'mel),  adj.  szo- 
morú, iszonyatos,  szörnyű; 
a  —  sight,  szomorú  lát- 
vány :  —  ness,  8.  iszonya- 
tosság, szörnyűség. 
Dismantle  (— mén'tl),  v.  a. 
szétbontó  ni  ;lerontani,szét- 
rombolni ;  leszerszámozni 
i  hajót  \. 
Dismask  (—maszk'),  v.  a.  le- 

álorczázni.  _ 
Dismay  (—me'),  s.  rettegés, 
remiiét,  félelem  :   v.  a.fé- 
lemítni ;  aggasztani,  csüg- 
geszteni. 
Dismayed,  part.  and  adj.  el- 
félemitett;  csüggedt;— neaa, 
s.  csüggedelem, f élelmesség. 
Disme  (dim),  g.  dézsma. 
Dismem'ber,  v.  a. széttagolni. 
Dismiss  (—  iniszsz'),  v.  a.  el- 
bocsátani,   elereszteni,    le- 
tenni i  hivatalból  i ;  elker- 
getni; — al,  s.  elbocsátás: 
clbocsáttatás. 
Dismis'siou  (— mis'áu),  s.  le- 
köszönés,  leievés;  lelépés. 
Dismount    (— niáiuit),   v.  a. 
kivetni  (nyeregtől) ;  v.  n. 
leszállani  ( a  lóról). 
Disobedience  (— obi'diensz), 
8.    engedetlenség,  szófoga- 
datlanság. 
Disobe'dient,    adj.    szófoga- 
datlan, engedetlen. 
Disobey   (— obe'),  v.  a.  nem 

engedelmeskedni. 
Disoblige  (— ableids'),   v.   a. 
kötelezettség  alól  feloldoz- 
ni :  le  nem  kötelezni;  ba- 
rátságtalanul viseltetni  vki 
iránt. 
Disoblig'ing,  adj.  nem  kész- 
séges, szolgálatra  nem  kész. 
Disorder  (— aar'der),  s.  ren- 
detlenség, zavar ;  betegség; 
v.  a.  összezavarni. 
Disordered,  adj.  rendetlen  : 
zavaros;    zabolátlan,   fes- 
lett. 
Disorderly,  adj.  v.  Disorder- 
ed; adv.  rendetlenül,  tör- 
vénytelenül. 
Disorganize  (— ar'geneiz),  r. 

a.  szervezetet  felbontani. 
Disown  (— oon') ,  v.  a.  meg- 
tagadni, elcsapni  (p.  gyer- 
mekét). 


Dispair  (—per'),  v.  a.  elkülö- 
nít ni  (párt  I :  fel  fejteni. 
Disparage   (—  pér'eds),  v.  a. 
ócsárolni,    lealacsonyítni ; 
rángjam alólházasítni(  av.  > 
— ment,  s.  ócsárlás  ;  it  is 
no  disparagement  to  you, 
az  becsületét  nem  sérti. 
Disparity  (— pér'ity),  s. egyen- 
lőtlenség. 
Dispart  (—párt'),  v.  a.  elvá- 
lasztani. 
Dispas'sion  (— pés'án),  s.  in- 
duló lanság ;    —ate,    adj. 
indulatlan. 
Dispatch  (—pets'),  v.  a.  el- 
küldeni (izenettél,  levéllel 
vkit  i;  gyorsítni;  elvégezni, 
elintézni;  to  —  one,  vkit 
más  világra  küldeni ;  — ,  s. 
elküldés;    elintézés;    sür- 
göny; hírnök ;  to  make  a 
quick  — ,  sebbel  lobbal  elin- 
tézni (vmely  dolgot). 
Dispel   (—pell'),  v.  a.  elűzni, 

szétűzni. 
Dispensable    ( —  pensz'ébl) , 

adj.  elengedhető. 
Dispensa'tion ,      s.    felmen- 
tés •  felmentség,  engedély ; 
gyógy  szerkészítés,  kiosztás. 
Dispense',  s.  felmentés  ;  v.  a. 
kiosztani;   — ,    v.  n.  to  — 
with,  vkinek  vmit  elenged- 
ni, vkit  vmi  alól  felszaba- 
dít ni ;  ellenni  vmi  nélkül. 
Dispeople  (— pí'pl),  v.  a.  nép- 

telenítni,  elpusztítni. 
Disperse  (— persz'),  r.  a.  el- 
hinteni, szétszórni:   elosz- 
tani; to  —  a  rumour,  Járt 
terjeszteni. 
Disper'sion,  s.  szétszórás,  el- 
oszlatás. 
Dispirit   (—  pir'it),    v.  a.   el- 
csüggeszteni. 
Dispirited,    adj.    csüggedt ; 

—ness,  s.  csüggedtség. 
Displace  (— plész'l,  v.  a.  el-_ 
mozdítni,    eltenni,   letenni 
(helyétől);    a  rendből   ki- 
venni: kitenni,  elmozdítni 
(hivatalból ). 
Displant  (—plánt'),  v.  a.  át- 
ültetni. 
Displanta'tion,  s.  átültetés. 
Display  (— plé'),  s.  látvány- 
ság, kiállítás,  előmutató s; 

100 


Dispossession 

fitogtatás;    v.   a.    láttatni, 
mutatni ;  fitogtatni :  to  — 
a  vigorous  mind,  bátorszí- 
vünek  mutatni  magát. 
Dipleasant  (— plez'ént),  adj. 
nemtetsző,  visszah  tsző,  kel- 
lemetlen. 
Displease  (— pliz'),  v.  a.  and 
n.  nem  tetszeni,   visszatet- 
szeni :  nelieztelni,  elégület- 
lennek  lenni;  he  was  dis- 
pleased at  it,  ő  azt  rósz  né- 
ven vette ;  to  be  disple 
with  some   one,    elégület- 
lennek  lenni  vkivel. . 
Displeasure    (— ple'zsár),    s. 
nemtetszés,  visszatetszés,ne- 
heztt  lés. 
Displode  (— plood'),  v.  a.  éb- 

durrantani,  szét  vettetni. 
Displosion(— plo'zsan),s.<ÍMr- 
ranás,   durrantás,  szétvet- 
tetés. 
Disport    (—port'),    8.   mulat- 
ság, időtöltés;  v.  a.  mulat- 
tatni. 
Disposal    (— po'zél),  s.   ren- 
delkezés; I  am  at  your  — . 
tessék   velem   parancsolni : 
hundred    pounds    are    at 
his  — ,  száz  font  áll  rendel- 
kezésére. 
Dispose  (— pooz'),   v.  a.   ren- 
delni, rendelkezni,  hajlan- 
dóvá tenni,  rábírni;  to- 
ol   a    thing,    rendelkezni 
vmi   felől;    be    does  not 
know  how  to  —  of  him- 
self, nem  tudja  mi  tevő  le- 
gyen ;   disposed   for  com- 
bat ,    harczra    v.    vívásra 
kész ;  I  am  not  disposed 
to  laugh,  nincs  kedvem  ne- 
vetni  ;  ill  disposed,  rósz  in- 
dulatú ;  beteges ;  he  is  well 
disposed    towards  me,    ő 
igen  jó  irántam  ;  to  —  by 
will,   végrendelkezni,   vég- 
rendelést tenni,  hagyomá- 
nyozni. 
Disposi'tion,  s.   rendelkezés, 
itüézkedés;    hajlam,    han- 
gulat;   kedület,    lelkület: 
egészségi  állapot. 
Dispossess  (— pozzesz'),  r.    . 

birtokból  elűzni. 
Disposses'sion,  s.  elűzés  (  bvr- 
t  okból). 


Disposure 

Dispos'tire  (— po'zsár),  s.  el- 
rendelés. 

Dispraise  (— préz'),  g.  gáncs  ; 
r.  a.  gáncsolni  ;  ócsárolni. 

Disprais'ingly ,  adv.  gán- 
csolva. 

Disprize  (— preiz'),  v.  a.  fity- 
málni, lealacsonyítni  :  ér- 
téktelenítni. 

Disproof  (— prúf),  s.  czáfo- 
lat. 

Disproportion(— propor'sán), 
g.  balarány ,  aránytalan- 
ság. 

Disproportionate, (/<(/.<//">(  7- 
tulan. 

Disprovable  (— prúv'ébl) .adj. 
megczáfolható. 

Disprove  (— prúv'i,  r.  a.  meg- 
czáfolni. 

Dispunge  (— pánds'),  v.  a.  ki- 
tőrölni. 

Disputation  (— pjuté'sán),  g. 
vitatkozás;  vitató  érteke- 

Disputa'tious,  adj.  vitáikodé. 
Dispute  (— pjút'),  g.  szóvita, 

vitálkodás,    veszekedés;  v. 

a.  and  n.  vitatni,  vitálkod- 

ni,  veszekedni. 
1  lisqualification    (— kwalifi- 

ke'-sá-n),  g.  alkalmatlanság; 

képtelenség. 
Disqualify,    ;-.  a.   alkalmat- 

lanítni;    képtelenné  tenni 

1  -1(1.     -fi     :. 

Disquiet  (— kwei'et),  g.  nyug- 
talanság :  v.  a.  nyugtala- 
rútni :  net  -,  — ude,  g. 
nyugtalanság. 

Lsition  ( — kwizi'sán),  g. 
vizsgálódás,  értekezés. 
Disregard   (— rigárd'),   v.   a. 
venni  vmit; 
fitymálni  vevi  s; 

fitymálás.  [dor. 

I  •     ■  l'ish,«.  visszatetszés, un- 
datable   (— rep'jutébl), 
adj.  híreveszett  ;  gyaláza- 
tos. 

luta'tion,   g.    roszhírű- 
%ég,  gyalázat. 
Disrepute',   v.  a.  rósz  hírbe 
■  mi :  .-•.  roszhírűség. 
iped    1    riszpekt') . 
teletlenség  ;     udvariat- 
ful,  adj.  tiszte- 
letlen. 


Disrobe 

Disrobe  (— rob'),  v.  a.  vet- 
keztetni. 

Disruption  (— ráp'sán) ,  g. 
szétt'órés ;  szakadás. 

Dissatisfaction  (  —  szétisz- 
fék'sán),  s.  elégedetlenség. 

Dissaí'isned  (— feid),  adj.  elé- 
gedetlen, [bonczolni. 

Dissect  (— szekt'),  v.  a.  fel- 

I  >iss<  e'tion,  g.  bonczolás. 

Disseize    (— szíz'l,    r.  a.    (of) 

birtokból  elűzni  (jogtala- 
nul). 

Dissemble  ( — szem'bl),  v.  a. 
and  a.  teltetni,  színleni; 
szineskedni. 

i  disseminate  (— szem'inet),  v. 
a.  vetni,  elhinteni;  to  — 
false  news,  hamis  híreket 
terjeszteni. 

Dissension  (— szen'zsán),  s. 
egyenetlenség. 

Dissent  (—szent'),  g.  eltérő 
vélemény ;  v.  n.  máskép 
vélekedni. 

Dissent'er,  g.  máskép  véle- 
kedő :  az  uralkodó  annul 
egyház  szertartását  nem 
helyeslő  protestáns. 

I  lisserta'tion,  s.  értekezi   . 

Disserve  (—szerv'),  v.  a.  meg- 
játszani (vkit);  v.  n.  kárt 
okozni. 

Disserv'ice,  g.  kár,  hátrány; 
balszolgálat. 

Dissever  (  szev'íír),  v.  a.  el- 
választani. 

Dis'sidence  (— szidensz),  s. 
egyenetlenség,  viszálkodás. 

Dissimilar  (— szim'ilér),  adj. 
hasonlatlan. 

Dissimilarity,  g.  hasonlat- 
lanság. 

J  dissimulation  (— szimjulé'- 
san),  g.  tettetés. 

Dís'sipate     (—  '-izijM-t),     V.    (I. 

szétszórni,  eltékozolni;  — d. 
adj.  pazarló,  tékozló. 

Dissipa'tion,  g.  szétszórás; 
pazarlás. 

1  ociable( — szo'si-ébl),  adj. 
társaságtalan,  rideg. 

ciate  1    si-el  I,  v.  a.  el- 
különltni,  elválasztani. 

Dissolubility  (    szaljubil'iti), 
lolvaszthatóság. 

Dis'si  lüble,  adj.  felolvaszt- 
ható, feloldható. 

101 


Distent 

Dis'solute,  adj.  kicsap  ongó, 
feslett ;  — ly,  adv.  fesletten, 
kicsapongva  ;  —  ness,  s.  ki- 
csap&nt  ás. 

Dissolution,  g.  felolvasztás, 
elválasztás,  feloldás,  elosz- 
lás :  kicsapongás. 

Dissolve  (dizzolv'),  v.  a.  fel- 
olvasztani, megolvasztani : 
to  —  a  marriage,  házassá- 
got bontani  v.  feloldozni ; 
—,  v.  n.  olvadnij 'elolvadni. 

Dissi  Iv'ent,  adj.  ft  lolvasztó, 

oldd  ;  8.  oldd.-:,  r. 

Dis'sonance  ( —  'szanénsz  ), 
8.  összhangtól ansáp ,  szét- 
hangzás,  rósz  hangzat; 
egyem  tlenség. 

Dis'sonant,  adj.  széthangzó, 
visszásán  hangzó ;  egyenet- 
len. 

Dissuade  (— szwed'),  v.  a. 
nemjavalni,  lebeszélni,  le- 
verni •  vkit  vmiről ). 

Dissua'sion,  g.  ellenzés,  nem 
javasolás. 

Dissua'sive,  adj.  ellenző,  nem 
javasló,  lebeszélő. 

Dissunder  (— szán'dr),  v.  a. 

/. .•;/•  ni  :la  ■  tan 

Dis'taff  ( -'töffi,  g.  rokka; 
fehérszemély. 

Dis'tance  (— 'ténsz),  g.  távol- 
mii! ,  messzeség;  at  a  — , 
távolról :  to  keep  one  at 
a  — ,  vkit  távol  tartani  ma- 
gától'; out  of—,  elláthat- 
Ian  :  to  keep  one's—,  illő 
távolban  maradni,  tartóz- 
kodni :  — .  v.  a.  eltávolítni, 
széttolni :  '  libe  vágni  <  vki- 
1/1 1; ),  felülhaladni. 

Dis'tant,  adj.  távoli. 

Distaste  (—teszt'),  g.  ízetlen- 
ség,  undor,  utálat ;  ellen- 

8Z1  nr  :  r.  a.  nndontni  :  bo- 

szantani ;  —  ful,  adj.  ízet- 
len, undorító,  visszataszító. 

Distemper  (tem'per),  g,  be- 
tegség :  rost  h  di-,  h  dvi ! 
len  hangulat :  v.  a.  betegít- 
iii ;  elkedvi  tlenítni. 

Dis  tem'per  ate,  adj.  mérsék- 
ti  len. 

Distend  (—tend'),  v.  a.  life- 
szíteni. 

Distent',  8.  terjedelem,  ter- 
jedi'!;. 


Distention 


Distribution 


Division 


Distention,  .»•.  ki/esz Ués,  ki- 
nyújtás ;  terjedség. 

Distill  (— sztill'),  v.  a.  lepo- 
rolni, lombikolni. 

Distilla'tion ,  g.  elpárolás, 
lombikolás,  tisztulás. 

Distiller,  s.  lepároló;  —  y,  g. 
pártás;  pálinkaégetés :  pá- 
linka fözőliáz. 

Distinct  (— tiukt'),  adj.   kü- 
lönböző,   világos,    érthető, 
külön  ;  — ly,   adv.   i 
gan,  érthetöleg. 

Distuxcftion,s.megkülönbözte- 

•■'■'    /    •''  .     Sí  7       /  iÍKilíiíSÍS 

előkelőség. 

DistincfiTís,  dfl)  meghuícn- 
böztető. 

DiGÍmcfness  s.  huísnbc/te- 
tés,  érthetőség. 

Distinguish  (— tin'gwis),  v. 
a.  megkülönböztetni;  ki- 
tüntetni ;  —able,  adj.  meg- 
különböztethető; —ed,  adj. 
különböztetett ;  kitüntetett; 
elökeln. 

Distort  (—tart'),  v.  n.  elesa- 
varni;  eltorzítni;  <  átv.  ért. ) 
félre  magyarázni. 

Distortion,  s.  elcsavar  ás,  él- 
torzitás. 

Distract  (— trékt'l,  v.  a.szét- 
hr  m  (!!  :/]  >::ti::  elszi  - 
leszteni;  elvonni  (vkit  vmi- 
töl ),  szórakoztatni;  mcghá- 
boritni  i  vki  elméjét). 

Distract'ed,  adj. szórakozott; 
mer/háborodott;  eszeveszett, 
örült :  lie  is  —  with  grief, 
megbolondult  bujában. 

Distrac'tion,  s.  szórakozott- 
ság; elmehábor,  őrültség; 
to  love  one  to  — ,  őrülten 
szeretni  vkit. 

Distrain  (— trén'),r.  a.  lefog- 
lalni, elkobozni,  zár  alá 
venni  ( emit  /. 

Distraint  (— trent'),  s.  lefog- 
laló*, letartóztató*,  zár  aló 
vétel. 

Distress  (— treszsz'),  s.  inség, 
nyomor,  szűkölködés;  ve- 
szedelem: lefoglalás,  letar- 
tóztatás, :"';■  alá  vétel;  sig- 
nal of  — ,  vészjel;  — ,  v.  a. 
nyomorúságra  juttatni;  bu- 
sítni;  lefoglalni,  elkobozni. 

Distribute  (— trib'jut),  v.  a. 


kiosztani,  elosztani';  fél- 
osztani, [osztás. 

Distribution,  g.  kiosztás;  fel- 

Distributive,  adj.  kiosztó; 
felosztó :  osztó. 

Dis'trict  (— trikt),  g.   kerület. 

Distrust  (— trásztf),  s.  bizalr 
matlankodás ,  nem-bízás : 
bizalmatlanság;  v.  a.  bi- 
talmatlankodni,  nem  bízni, 
gyanúsítani;  to  —  one, 
nem  bízni  vkiben. 

Disturb  (— tárb'),  v.  a.  há- 
borgatni,  zavarni. 

Disturb'ance,  g.  háborgatás, 
zendülés. 

Disturb'er,  s.  háborgató,  bé- 
kerontó. 

Disunion  (— jún'ián),  g.  él- 
válás,  elválasztás;  egyenet- 
lenség. 

Disunite  (— juneit'),  v.  a.  el- 
választani :  összeveszítni ; 
v.  n.  elválni. 

Disu'nity,  g.  elválasztottság. 

Disuse  (— juz'),  v.  a.  haszná- 
latát megszüntetni;  to  — 
from,  elszoktatni  -tói,  -tói: 
— ,  s.  szokatlanság  ;  to  fali 
into  — ,  szokásból  kimenni. 

Disvalue  (— vél'ju),  v.  a.  le- 
szállítni  értékét;  értékte- 
lenítni;    kevésre   becsülni. 

Disvouch  (— váuts'),  v.  a. 
meghazudtolni;  rósz  hitel- 
be ejteni. 

Ditch  (dits),  g.  árok  ;  v.  a. 
beárkolni :  v.  n.  árkot  ásni. 

Ditty  (dit'ti),  g.  énéhecske. 

Diurnal  (deiar'nél),  adj.  na- 
ponkénti;  g.  napló. 

Diuturnai  (deijutár'nél),  adj. 
SÓfiá  tartó. 

Diuturnity  )— tár'niti),  g.  so- 
kátartás,  hosszadalmasság. 

Divaricate  fdeivér'iket),  v.  a. 
kiterpeszteni. 

Divarica'tion,  g.  kiterpesztés. 

Dive  (deiv'),  v.  n.  lebukni, 
elbukni,  bukdosni;  beha- 
tolni ;  v.  a.  kutatni. 

Div'er,  .--.  búvár. 

Diverge  (diverds'),  v.  a.  sz  át- 
hajtani, szétmenni;  szét- 
ágazni,  széttérni. ' 

Divergence ,  s.  szétágazás, 
szétsugárzás. 

102 


Diverg'ent,  adj.  szétágazó, 
szétirányló,  eltérő. 

Divers  (dei'versz),  adj.  kü- 
lönféle, tóhb,  némely. 

Di'verse,  adj.  különböző,  kü- 
lönféle, többféle  ;  — ly,  adv. 
1 .'  :nbi .  ./•'/ .     tcbbfélíki 
pen. 

Diversify  (diver'szifei),  v.  a. 
változtatni ;  különböztetni; 
változatossá  tenni. 

Diversion  (diver'sán),  s.  el- 
hajlás,  eltére*  ,•  eltérítés  : 
mellékes  és  váratlan  meg- 
támadás; szórakozás,  mu- 
latság. 

DnfciJsit',      g.    /..//  mfi  h 
sokféleség,    változatosság ; 
különség. 

Divert',  v.  a.  eltérítni,  el- 
vonni; szórakoztatni;  mu- 
lattatni. 

Diver'tise  (— teiz),  v.  a.  mu- 
lattatni; —ment,  s.  eltérí- 
tés ;  mulatság. 

Divert'ive,  adj.  mulattató. 

Divest  (diveszf),  v.  a.   vet- 
keztetni :   megfosztani ;  t'i 
—  one's  self  of . . . ,  m 
megfosztani  -tál,  -töl :  le- 
mondani -ról,  -ről. 

Divisible,  v.  Divisible. 

Divide  (diveid'),  r.  a.  osztani, 
elosztani;  (átv.  ért.jössze- 
veszítni;  v.  n.  eloszlani; 
elválni;  különbözni, eltérni. 

Dividend  (dividend),  •*.  osz- 
talék, osztmány ;  osztandó. 

Divi'der,  g.  osztó. 

Divination  (diwine'sin),  g. 
jóslás,  jóslat. 

Div'inator,  s.  jósló,  jós. 

Divine  (divein'),  v.  a.  and  n. 
jósolni,  jövendölni;  elta- 
lálni, kitalálni. 

Divine,  adj.  isteni:  a.  egy- 
házi személy ,  lelkész ;  — ly, 
adv.  istenileg-. 

Diving  (dei'ving),  g.  ri:  alá 
1  akós,  lukdolás  ;  —bell,  g. 
buvárharang. 

Divinity  (divin'iti),  g.  isten- 
ség :  istenészet,  hittan. 

Divisibil'ity,  g.  eloszthatóság. 

Divisible  (diviz'ibl),  adj.  el- 
osztható;  — ness,s.  ősz 
tóság. 

Divis'ion,   s.    osztás;   elosz- 


Divisor 

tás;  osztály;  egyi  nei 
osztójegy. 

Divi'sor,  s.  osztó. 

Divorce  (divarsz'),  s.  házas- 
ságbontás;   r.  a.  házassá- 

felbontani;  —mi 
házasságbontás. 

Divulgation  (— valge'sán),  s. 
nyilvánítás,    hihíresztelés. 

Divulge     (—  valdzs'),    v.    u. 
nyilvánítni,    kihíresztelni. 

Divul'sion,  s.  szakadás,    el- 
látás. 

Diz'zard,  s.  ámító,  áltató. 

Diz'ziness,  s.  ■  ■:<  dülés. 

Diz'zy,  adj.  szédületes;  v.  u. 
megszédít  ni. 

Do  (du),  v.  a.  and  n.  in  . 
[did] ,  dom  t<  nni, 

cselekedni,  csinálni,  vég- 
hez vinni;  to  —  a  part, 
epet  játszani  ;  to  — 
niisclii:  f  6  i  •  ;  :»■,  csin- 
talankodni; to 
lim  t.'s'll-  íli.  io  — cns's 
duty,  kötelességét  teljesí- 
teni ■■  to  —  one'-  best, 
dent  megtenni;  to  —  wrong, 
. -if  r.-W.  /,>•'//"'  ;  this  leg 
of  mutton  is  very  nicely 
done  e  sn  an  ."'  ':/■• 
«» ■.-■'•/'  sült  meg  :  what  is  to 
be  done  now?  mitévő  le- 
gyen már  most  a :  ember  '■ 
I  don't  ('1'  i  m  >t  i  know  what 
to  do,  nem  tudom  mitévő 
legyek  ;  I  have  cLn 

•  m,  készen  vagyok  ;  I 
have  done  with  him,  vé- 
geztem vele;ch\iicb  is  done, 
.  n :  isteni  tiszteletnek  : 
he  has  done  mi  .  rászed  tt 
engem  ;  —  me  the  favour  ! 
zives- 
et !  —  tell  me  !  ugyan 
mondd  meg !  it  does  nim 
no  harm,  az  neki  m-m  árt; 
that  won't  -,  ez  nem  jár- 
ja ;  ez  nem  ha  tzná  ■ 
that  will  —  fuj  me,  ez 
nekem  eh  g  h  .  ■  el  meg- 
elégszem :  elég  jó  ez  ne- 
kem :  he  has  much  to  — , 
sok  dolga  van  ;  he  is  doing 
well,  jó  dolga  van 
well  by  one,  vkiveljót  ten- 
ni ;  that  will  —  you 

-  /.'  ;  to 


Do 

have  to  —  with  some  one, 
vkivel  ügyének  v.  dolgának 
lenni :  I  have  nothing  to 

—  with  it,  nincs  semmi  kö- 
zöm </////"-.  ;  I  can  —  with- 
out it,  ellehetek  n  nélkül 
is  :  to  —  away  (with),  el- 
tenni, félretenni  :  megszün- 
tetni, eltörölni;  túladni; 
to  —  inti i,  belétenni :  to  — 
ofí,  leoldani  .-  to  —up,  ';:- 

-  ;<  tenni,  becsomózni  :  'ósz- 
.--.. fii: ni:  to  —  out.  elol- 
tani :  eltörölni  :  to  —over, 
beborítani,  bevonni,  befed- 
ni :  befesteni :  to  —  over 
again,  ismét  csinálni, 
kezdeni;  how  —  you  —  ? 
how  d'ye?  hogy  run  ön  . 
what  i<  done  cannot  be 
undone,  történt  dolgokat 
nem  blot  megváltoztat- 
nunk :  —  as  you  would  be 
done  by,  ( vagy ,  —  unto 
other.-  as  you  would  In- 
done  unto,  úgy  bánj  má- 
sokkal, amint  azt  mások- 
tól magadnak  kívánod. 

Do,  s.  zaj  :  dolog  ;  to  keep  a 
great  — ,  zajt  csapni  ;  — all, 
s.  mindenes.;  —  little,  ... 
mihaszna. 

Docile  (do'szü),  adj.  tanu- 
lékony. 

Docil'ity,   x.   tanulékonyság. 

Dock    (dakk),   g.    hajóállás, 
hajóda,  mürév  ;  —  yard,  s. 
hajóműhely;  —.  v.  a.  mű- 
révbe  vinni;  ló  farkát  él- 
•  ni. 

Dock'et,  s.  árujegyzék. 

Doc'tor.  s.  tanító;  tudor; 
orvos  :  tudós  :  hajószákács; 
r.  n.  orvosolni. 

Doctrinal  (dak'trinél),  adj. 
tanszerű. 

Doc'trine  i—  trinn),  s.  tun, 
tanitmány. 

Doc'ument  (— junnntl.  s.uta- 
sítás ;  okmány ,  okirat;  e. 
a.  oktatni,  tanúsítani. 

1 1  K^umentíze  (— teiz),  v.  u. 
onyitványozni. 

Doddle  (dad'dl),  v.  a.  jártat- 
ni, járni  tanítani. 

ti.  fortélyos- 
/'"////',  cselt  szőni ; s. fogás, 
est 

103 


Domain 
Di  •dg'er,  s.fortélyoskodó,csel- 

g  §vo  — 3  S.  fortí  ityosko- 
dús.  fortély,  cselszövény 
fondorlat. 

Doe  (do),  - .  özti  hén. 
.  g.  tevő,  evil  — , 
nosztevő. 

Doff  (daff),  v.  a.  levetni  ru- 
háját ). 

Dog  (dagl,  s.  kutya  ;  vas- 
macska :  ti>  give  tű  thi 
dogs,  elpazarolni;  to  go 
to  the  dog.-,  tönkre  menni : 
every  —  hath  it<  day,  and 
every  man  his  hour,  min- 
denkire pillant  egyszt  r  </ 
szerencse;  —  keeper,  g. 
ebész;  —  kennel,  s.  kutya- 
ól;  —sleep,  .-•  tettetett  álom; 
—star,  x.  el  -iUiui  i  Si riux  r. 
— ,  v.  a.  szimatolni,  nyo- 
mozni, nyomában  Ír  nni. 

Dogate  (do'gi  I :.  -.  dózsei  mél- 
tóság. 

(dods),  x.  dózse  <  vene- 
tini  és  genuai  köztái 
/.'<■ ). 

Dog'ged,  adj.  harapós;  mord; 
—ne--,  .v.  mogorvaság. 
erei,  adj.  haszontalan  ; 
fás  rímek  :  —  vers 
pl.  füzfaversek. 

Dog'gish,  tulj.  kutyás,  eb- 
házi. 

1  »ogma  (dag'mé),  s.  tantét ; 
hitezikk. 

Dog'matic  (— mét-ik),  — al, 
adj.  tanelvű  ,  áUitóélvü  ; 
hittani. 

Dog'mati-m,  g.  áüítóelvűség. 
aatize  (—teiz),  v.  n.  tan- 
s  zerűsködni. 

Dole  (dőli,  x.  bú, szomorúság; 
osztályrész,  adomány  aján- 
dék :  mesgye  ;  -  meadow, 
s.  községi  kaszáló. 

Doll  (dall),  s.  bábu. 

Dole'ful,  adj.  bús;  fájdalmas. 

Dollar  (dallér),  s.  tallér. 

i  loloroua  (dal'orasz) ,  adj. 
fájdalmas.  . 

Dolour  (do'lar) ,  s.  fájda- 
lom :  Iái. 

Dolphin  (dal'fin),  •-.  csellé, 
delfin. 

DoU  (dőlt),  s.  golyhó ;  — i.-li, 
mlj.  bohókás. 

Domain  (dómén  .    ■  örökbir- 


Dome 

tok ;  uradalom,  koronajó- 
■ :  térkor. 

Dome  (dom),  s.  kupola  ;  szé- 
kesegyház. 

Domestic  (domesz'tik),  adj. 
házi  :  s.  laktárs  :  cseléd. 

Domee'tical,  adj.—  v.  Domes- 
tic. 

J  >omes'ticate,  v.  a. szelídít  ni. 

Dom'icil,   8.  lakás,  lakhely. 

Domicil'iate,  v.  a.  szeliditni; 
telepezni. 

Dominant  (dom'inént),  adj. 
uralkodó. 

Dominate  (—net),  v.a.  ural- 
kodni. 

Domination,  s.  uralkodó*, 
hatalom. 

Dom'inator,  s.  uralkodó,  pa- 
rancsoló,  ur. 

Domineer  ( — níi/),  v.n.  zsar- 
nokoskodni ;  felültámadni 
rkiii. 

Dimin'ion,  8.  uradalom,  ura- 
lom . 

Dorn'ino  (—ina),,.?,  domino. 

Donation  (doné'sán),  s.  ado- 
mául/. 

Do'nativo.  s.  ajándék. 

Don'key  (dangOd),  s.  szamár. 

Do'nor,  s.  adományozó. 

Doodle  (dú'dl),  s.  henyélő, 
lajhár. 

Doom  (dúm),  s.  ítélet,  sors, 
végzet ;  v.  a.  elitélni. 

D  lomsday,  s.  ítélet  napja. 

Door  (doar),  s.  ajtó;  >treet  — , 
s.  házajtó;  folding  — ,  s. 
szárnyas  ajtó;  to  shut  the 
— ,  az  ajtót  betenni ;  to 
lock  the  — ,  az  ajtót  bezár- 
ni; he  lives  next  — ,  a 
szomszéd  házban  lökik;  to 
keep  -within  doors,  :  on 
maradni ;  to  turn  one  out 
of  doors,  kiadni  vkinek  az 
(ttját,  okit  a  háztól  elhaj- 
tani; to  lay  at  one's  — , 
vkire  vetni,  vkit  okolni; 
—keeper,  s.  kapu* ;  —  way, 
8.  előtornácz;  kapuszín. 

Dormant,  adj.  alvó;  rejtett: 
--.  mestergerenda. 

Dor'mitory,  s.  hálószóba. 

D. n'mouse  (— máusz),  s.  mór- 
nál g,  marmot  a. 

Dose  (dosz),  s.  adag;  v.  a. 
adagolni. 


Dot 

Dot  (datt),  s.  petty,  pout ;  v. 
a.  pettyegetni,  pontozni. 

Dotage  (do'téds),  s.  túlságos 
gy'ángédség;elgyermekülés; 
dőreség. 

Dotal  (do'tél),  adj.  hozomány - 
béli ;  —gift,  s.  hozomány, 
nászajándék. 

Dotard  (do'térd),  s.  gyerme- 
kes agg ;  vén  csapodár. 

Dote  (doot),  v.  n.  eszelős- 
ködni;  to  —  on  (upon) 
somebody,  bele  bolondult- 
nak lenni  vkibe,  bolondul 
szeretni  vkit ;  to  —  upon 
something,  belebőszültnek 
lenni  vmibe. 

Dot'ish,  adj.  gyermekes,  bo- 
londos. 

Dot'ted,  adj.  pettyes. 

Double  (dáb'bli,  adj.  kettes, 
kettős :  kétszeres  :  —  entry 
s.  kettős  könyvvitel; — eyed, 
adj.  csalfaképű;  —  faced, 
adj.  képmutató;  —  headed, 
adj.  kétfejű  ;  —  tongued, 
adj.  kétnyelvű,  kétszínű; 
— ,  v.  a.  kettőzni,  megket- 
tőztetni :  i  tekeját. )  let- 
test lökni;  — ,  v.  n.  meg- 
ket  fősöd  ni. 

Double,  s.  kétszeres ;  kétszer- 
aunyi ;  mása  miinek  ;  kép- 
más :  menyekző ;  — s,  s.  pl. 
cselfogás. 

Doublet,  s.  mellém/;  ujjas, 
dolmány: pass, páros  (  kocz- 
ka). 

Doubt  (dáut),  s.  kétség;  no  — , 
without  — ,  kétség  kívül: 
— ,  v.  a.  and  n.  kételkedni; 
I  —  it,  I  —  of  it,  azon  ké- 
telkedem. 

Doubt'íul,  adj.  kétséges. 

Doubtless,  adj.  kétségtelen. 

Doubtlessly,  adv.  kétségte- 
lenül. 

Dough  (do),  s.  tészta. 

Doughty  (dau'tij,  adj.  bátor 
szívű,  merész. 

Dough'y,  adj.  tésztás,  lágy. 

Douse  (dáusz),  v.  n.  vízbe 
pottyanni:  v.  a.  vízbe poty- 
tyantani. 

Dout  (daut),  v.  a.  (gyertya' 
hamuvéve)  eloltani. 

Dove  (dáv)  s.  galamb. 

Dowager  (dáu'édser),  s.  elő- 
104 


Drag 

kelő  'özvegy -asszony;  cjueen 
— ,  özvegy  királyné. 

Dowdy  (dau'di),  .<.  ronda  nö~ 
8Z(  mély;  country  —falusi 
liba. 

Dower  (dáu'er),  —y,  s.  hozo- 
mány: özvegytartás;  —less, 
adj.  hozomány  nélküli. 

Down  (dáun) ,  s.  pihe,  pe- 
hely  :  róna,  síkság. 

Down,  prp.  and  adv.  le  ; 
lenn  :  alá;  up  and  — ,  fel 
és  aló  ;  —  the  stream,  víz 
mentében  ;  —  the  hill, 
völgynek,  lefelé  :  t^>  lie  — , 
lefeküdni;  to  sit —  ^leülni; 
to  set  —  in  writing,  írásba 
foglalni,  megírni ;  to  be  — 
up.  ai  one,  rátámadni  vki- 
re :  to  pay  — ,  kész  pénzzel 
fizetni :  to  turn  upside  — , 
mindent  felforgatni  ;  — 
cast,  adj.  levert,  szomorú; 
—fall,  s.  leomló*,  összeom- 
lás; végronúás; — right,  adj. 
függélyes;  egyenes;  nyil- 
vánvaló; arczáilan;  igazi; 

—  right  peevish,  adj.  j<  U  í- 
tébb  érzékeny  :  —  right 
nonsense,  s.  merő  esztelen- 
ség;—rightly,  adv.  egyene- 
sen. &  :yt  nest ;  függélyesen 
—ward,  adj.  lejtős;  lemenő; 

—  ward,  —  wards,  adv.  le- 
felé. 

Down'y.  adj.  pelyhes. 

Dowse  (dáusz),  g.  pofoncsa- 
pás; v.  a.  pofozni. 

Doze  (dooz),  s.  szender;  to 
fall  into  a—,  elszenderedni; 
—,  v.  n.  szenderegni,  szuny- 
nyadozni ;  — ,  v.a.  to  — 
away  one's  life,  álmodozva' 
tödteni  el  életet. 

Doz'en  (daz'n),  s.  ttiezat,  ti- 
zenkettő. 

Do'ziness,  .s.  aluszékonyság. 

Do'zy,  adj.  aluszékony. 

Drab  (dréb),  s.  szajha  :  adj. 
világos  szürke. 

Drach'ma  (drém),  s.  nehezék. 

Draff  (dréff),  s.  moslék. 

Draffy,  adj.  piszkos;  hit- 
vány. 

Draft,  v.  Draught. 

Drag  (drég),  v.a.  húzni,  hur- 
czolni ;  vontatni;  osJri- 
gázni;  —  s  húzóháló,  gya- 


Dragedd 

lom  ;  szán  ;  hwcza;  gyep- 
törő eke  ;  —  r<  >pe,  s.  vontató 
kötél,  alattság ;  —  staff,  s. 
alabor. 

Drag'ged,  part.  —  out,  fá- 
radt. 

Draggle  (dreg'gl),  v.  a.  csata- 
kolni  :  v.  ii.  csatakosodni ; 
—tail,  8.  piszkos  nőszemély. 

Dragon  (drég'án),  s.  sárkány. 

Dragoon  (— gúu') ,  s.  drago- 
nyos; v.  a.  zsarolni,  le- 
igázni, gyötörni. 

Drain  (drén),  s.  csapol;/ a,  el- 
vi zetö  árok,  csapárok  :  v.a. 
lecsapolni,  leárkolni ,  ki- 
szárítani; to  —  a  pond, 
tavat  lecsapolni;  he  clrain- 
i  '1  the  goblet,  kiitta  po- 
harát ;  —ing,  s.  lecsapolás, 
lecsapoló  árok. 

Dram  (drém) ,  g.  nehezék; 
kortypálinka. 

Drama  (drém'é),  s.  dráma, 
színmű,  színdarab. 

Dramatical  (— mét'ikél),  adj. 
drámai;  — ly,  adv.  szín- 
műileg. 

Drarn'atist,  g.  drámaira. 

Drap'er  (drep'er) ,  s.  posztó- 
árus; linen  — ,  g.  vászon- 
árus. 

Dra'pery  ,  g.  posztócsinálás, 
posztómüház ;  posztókeres- 
kedSs. 

Drastic  (dresz'tik),  adj.  hat- 
hatos ;  gyorshatású. 

Draught  (draft),  g.  húzás; 
huzam  :  léghuzam  ;  os- 
táblajáték  ;  vázlat  :  terv- 
raj:;  fogalmazvány;  sze- 
kérfogat  ;  ujonez-szedé  ; 
váltólevél;  a  deep—,  nagy 
kort;/,  át  a  — ,  in  one  — , 
egyszerre,  egy  húzómban, 
egy  hajtásban  ;  — 'e-man, 
s.  rajzoló ;  —board,  g.  os- 
tábla :  —horse,  g.  hámos 
ló  ;  — ,  v.  a.  vázolni,  ujon- 
czo:ni. 

Draw  (drao),  v.  a.  irr.  (drew 
drn  ,  drawn  [draon  |, 
húzni,  vonni  ;  szívni ;  me- 
rítem ;  raj  .nini  :  fogál- 
mazni,  megírni ;  feszíteni ; 
to  —  a  tooth,  fogai  húzni ; 
one's  sword,  kardot 
rántani  ;    to    —    breath, 


Drawer 

lélekzetet  venni :  to  —  a 
circle,  köri  irni;  to  —  water 
out  of  a  well,  vizet  húzni 
a  kútból ;  to  —  lots,  gor- 
solni;  to  —  an  inference, 
to  —  conclusions,  köve  ke- 
zes! vonni :  to  —  the  holt, 
reteszt  hátrahúzni;  to  — 
blood,  eret  vágni;  to  — 
away,  elhúzni,  félrehúzni ; 
elvenni ;  elidegenítni  (-tói, 
-tői);  to  —  back,  vissza- 
húzni, visszavonni;  to  — 
in,  behúzni;  vonzani;  be- 
venni; behajtani;  beszív- 
ni ;  to  —  off,  elvonni  ;  le- 
párolni, lombikolni;  to— off 
one's  attention,  vki  figyel- 
mét elvonni  {-tál,  -tői);   to 

—  on,  eléhúzni;  előidézni, 
vonzani ;  to  —  ont,  kihúz- 
ni, kivonni;  kinyújtani; 
kiszedni:  kiszívni;  to  — 
over,  áthúzni,  átvonni  ;  el- 
pártolásra késztetni :  elcsá- 
bítni  ;  lepárolni ;  to  —  up, 
felhúzni;  tervet  V.  elöraj- 
zot  csinálni ;  fogalmazni, 
Írásban  feltenni;  csata- 
rendbe állítani  ;  to  —  a 
bill  upon  one,  váltót  tuk- 
ványozni  vkire;  — ,  r.  n. 
to  —  near,  közeledni;  it 
draws  to  an  end,  végire 
jár;  to  —  to  a  head,  ge- 
nyedni  ;  to  —  back,  hátra- 
vonúlni;  to  —  off,  el  —, 
visszavonulni  ;  to  —  on, 
k ■■■-.ch'/m  közelgetni  to- 
on (upon)  one,tukványozni 
-ra,-re;  to— wp, sorba  állani, 
sorba  gyűlni;  — ,  g.  hauls, 
huzam;  sors;  sorshúzás; 
nyerő  szám  ;  —back,  g.  aka- 
dály, okádék ;  feltartózta- 
tás :    lerovat :    visszalökő- 

d: ■■■     V133     ::,■:::!:  .:       Iirl  '  ,n 

—  bridge  ,  s.  felhúzóhíd, 
vonóhíd;  well,  e.  gémes  v. 
kankaléko8  kút. 

Draw'er,  g.  vonó;  tukványozó; 
rajzoló;  vízmérő;  tooth—, 
g.  foghúzó ;  a  pair  of  — s, 
gatya,   lábravaló;   se1    of 

fUSl  08  -  .'Irón;/. 

Draw'ing,  g.  hú\ás,  sorshú- 
zás; váltótukványzás ;  raj- 
tolás;    raj :olat  ;        bo:ird, 

105 


Drift 

g.  rajztábla  ;  —  pen,  s. 
rajztoll ;  —  table,  g.  rajz- 
asztal :  —  master,  g.  rajz- 
tanító;  —room,  8. társalgó 
szoba. 

Drawl,  v.  a.  and  n.  rontatni, 
megnyújtani  \  a  szókai );  s. 
vontatott  hang. 

Dray  (dre),  g.  zörgekocsi; 
taliga;  —  horse,  g.  igásló. 

Dread  (dred),  s.  félelem,  ret- 
tegés :  adj.  rettentő  :  V.  a. 
félni,  tartani  i  -tói,  -tői). 

Dread'ful,  adj.  borzasztó. 

Dream  (drím),  v.  a.  and  n. 
irr.  (dreamt  drenit], 
dreamt),  álmodni;  álmo- 
dozni ;  — ,  g,  álom. 

Dream'er,  s.  álmodozó,  áb- 
rándozó. 

Drear  (drér,  drír),  —  y,  adj. 
félelmetes,  iszonyatos. 

Dredge  (dreds),  g.  os&riga- 
háíó. 

Dredger,  g.  osztrigász. 

Dregginess  (dreg'ginesz),  g. 
iszap  :  üledék. 

Dreg'gish,  adj.  iszapos;  sep- 
rős. 

Dregs  (dregsz),  g.  seprű,  alj, 
Üledék,  hányadik. 

Drench  (drens),  s.  vizáról:  ; 
orvos-ital ;  v.  a.  elmerít  ni, 
áztatni. 

Dress  (dreszsz),g.  öltözet,  ru- 
ha :  full  — ,  g.  galaruha, 
díszöltöny;  —  coat,  s.frakk. 

Dress,  v.  a.  felkészítni;  fo- 
dorítni,  V.  fonni  |  hajat  I  ; 
elkészítni  (p.  étket ),  tá- 
lalni :  öltöztetni :  to  —  a 
wound,  sebet  bekötni;  to 
—  the  ground,  földet  meg- 
munkálni, mivelni,  trá- 
gyázni :  to  —  up,  felpi- 
perézni ;  — ,  v.  n.  felöl- 
tözni. 

Dress'er,  g.  tálaló  asztal ;  ko- 
mornak :  hair  ,  g.  hajfod- 
rász. 

I  in  B8'ing,  ■-'.  felkészítés  ;  fel- 
öltözés;\  seb.  )kötés;  room, 
g.  öltözőszoba. 

Dress'y,  adj.  öltéki  ny  ;  píp<  - 
rés,  piperézkedő. 

Drift  (drift),  ».  hajtás  :  haj- 
tási irány  ;  fnvatag 
tün  .  indék  ;   I  at 


Drill 

.  once  Baw  your — ,  mindjárt 
,  vettem  a:  ön  szándé- 
kát :  —way,  s.  baromjárás  : 

—  wind,  s.  forgószél,  vihar; 
snow  — ,  .--.  hófuvat;  — 
wood,  ■-•.  uszadék/a  ;  drifts 
of  ice,  s.  pl.  jégzaj ;  drifts 

■  ad,  s,  pl.  sivány  homok; 
— ,  v.  a.  hajtani,  hányni, 
•  fúni,  halmozni,  úsztat- 
ni;— ,v.  n.  hányódni,  hal- 
zódni,  zajlani,  úszni. 

Prill  (drill),  v.  a.  begyako- 
rolni (fegyverben ) ;  fúrni; 
pergetni;  s. pergőfúró;  had- 
gyakorlat. 

Drink  (dringk),  v.  a.  and  n. 
irr.  (drank  [drénk] ,  drunk 
drank]),  inni;  to  —  ale, 
fehér  sert  inni;  to  —in, 
beszívni;  to  —  out  of  a 
glass,  pohárból  inni;  to  — 
hard,  iszákoskodni ;  — ,  s. 
ital. 

Drink'able,  adj.  iható. 

Drinker,  s.  ivó;  iszák. 

Drip  (drip),  v.  it.  csepegni; 
v.  a.  csepegetm;  s.  csurgó; 
csurgókő. 

Dripping,  s.  kisült  zsír. 

Drive  (dreiv),  v.  a.  and  n. 
irr.  drove  [drov  ,  driven 
[drr/n]),  hajtani,  űzni, 
kergetni,  ábajgatni;  to — 
cattle,  marhát  hajtani;  to 

—  one  to  despair,  vkit  két- 
ségbe ejteni;  to  —  one  into 
a  rage,  vkit  feUbőszítni; 
that  is  enough  to  —  one 
mad,  az  ember  megörülne 
belé :  to  —  in  a  nail,  sze- 
get  beütni ;  one  nail  — s  out 
another,  szeget  szeggél;  to 

—  back,  visszahajtani,  visz- 

kergetni,  visszaűzni;  to 

—  back  the  enemy,  az  el- 
lenséget   viszszaverni  ;    to 

—  off,  to  —  away,  elhaj- 
tani, elkergetni,  eliizni; 
megszalasztani ;  to—  out, 
kihajtani,  kiűzni,  kiker- 
getni; to  —  on,   hajtani; 

■  i  un,  :::n -ri-tn;  —  onv 
coachman !  Jiajtson  kocsis! 
to  —  at,  czélozni  -ra,  -re, 
szándékkal  lenni  vmi  iránt; 

—  g.  kocsikázás,  sétakocsi- 
zás. 


Drivel 

Drivel  (driv'li,  s.  nyál,  taj- 
ték :  —,  v.  n.  tajtékzani; 
hebehurgyáskodni,  eszelős- 
kodni;  — er,  s.  tajtékzó; 
eszelős. 

Driver  (drei'ver),  s.  kocsis ; 
fuvaros;  ék;  hajtókerék; 
Jiáisó  vitorla  ;  engine  — ,  8. 
mozdonyvt  tér. 

Driz'zle.  e.  '/.  and  n.  perme- 
tezni, szemzeni. 

Driz'zhng,  8.  permeteg,  lá- 
nya, por-eső. 

Driz'zly  (driz'li),  adj. permet- 
esős. 

Droil  (drail) ,  s.  here ;  he- 
nyélő :  v.  n.  henyélni. 

Droll  (drol) ,  adj.  furcsa  ; 
— er,  g.  csélcsapó  :  — ery,  s. 
furcsaság,  bohóság;  — ish, 
adj.  furcsa,  bohókás. 

Druiie  (dron),  s.  here;  v.  n. 
henyélni. 

Dron'ish,  adj.  tunya,  he- 
nyélő. 

Droop  (drúp),  v.  n.  elepedni; 
eltikkadni;  elhervadni:  ha- 
nyatlani. 

Drop(drap),s.csé!£p;  by  drops, 
cseppenként. 

Drop,  v.  n.  csepegni;  to  — 
down,  lecsepegni;  lehul- 
lani: leesni;  összerogyni; 
to  —  off,  lecsepegni ;  fogy- 
ni, kimúlni,  elhalni ;  to  — 
off  from  an  employ,  hiva- 
talból kicseppenni;  to  — 
in,  becseppenni;  érkezni, 
bejutni;  o'.t  teremni;  — , 
v.  a.  elejteni;  abbahagyni; 
to  —  a  courtesy,  meghaj- 
tani vki  előtt;  let  us  — 
the  subject!  hagyjuk  azt .' 
—  me  a  few  lines !  irjoh 
jiekem  egy  pár  sort !  to  — 
a  word,  szót  ejteni;  I  some- 
where dropped  my  purse, 
erszényemel  vesztettem  el 
vhol. 

Drop'sical,  adj.  vízkóros. 

Drop'sy  (drap'szi),  s.  vízkór- 
ság. 

Dross  (drasz),  s.  --alak,  se- 
lejt, ruskó ;  rozsda;  ólom-, 
tájt :  —  of  hon,  vassalak  : 
vaspör öly  de. 

Dros'sy,  adj.  salakos:  selej- 
tes. ' 

106 


Dnb 

Drought  (draut),  s.  aszály, 
sióra:  idő;  szomj;— J,  adj. 
aszályos ;  szomjas. 

Drove  (drov),  s.  falka  :  a  — 
of  sheep,  egy  falka  juh. 

Drov'er,  s.  hajcsár;  marha- 
kereskedő. 

Drown  (dráun),  v.  a.  vízbe- 
fulasztani;  elárasztani;  el- 
fojtani (hangot);  v.  n.ví:- 
befúlni. 

Drowse  (dtáuz),  v.  a.  élálmo- 
sítni :  v.  n.  elálmosodni. 

Drow'siness,  s.  álmosság,  ká- 
bultság, [kába. 

Drow'sy,  adj.  álmos;  kábult: 

Drub  (dráb),  v.a.koUintani, 
verni :  s.  kollintás:  ütleg; 
— hing,  g.  megpáholás. 

Drudge  (dráds),  8.  házseprő, 
kukta,  túlterhelt  mindenes; 
v.  n.  bajlódni,  vesződni, 
szepelkedni,  nyűgösködni, 
erején  felül  dolgozni. 

Drudg'er,  s.  hajh'dá:  rab- 
szolga :  teherhordó  barom  ; 
porzótartó  ;  osztrigász. 

Druttgirv  s.  nyiigöshtdés, 
nehéz   munka,    rabmunka. 

Drug  (drag),  s.  gyógyszer; 
gyógyszeranyag ;  fűszer : 
v.  a.  bóditni ;  orvosszerrel 
túltömni. 

Drug'gi^t,  s.  fűszerárus. 

Drum  (drám),  s.  dob ;  to  beat 
the  — ,  dobot  remi ;  —stick, 
s.  dobverő  pálcza ;  — ,  i.  n. 
dobolni. 

Drum'nier,   s.  dob 

Drunk    (dránk),  adj.  i 
dead  — ,  adj.  holtrészeg. 

Drunk'ard,  s.  iszák. 

Drunk'en,  adj.  részeg;  — ly, 
adv.  részegen ;  — ness,  s. 
rés  :• ! 

Dry  idrei),  adj.  száraz,  I  am 
very  — ,  igen  szomjas  va- 
gyok ; —  nurse,  s.  üíraz- 
dajka  ;  — ,  v.  a.  szárít  ni. 
száraztani. 

Dry'ly,  adv.  szárazon. 

Dry'ness,  *•.  szárazság  :  aszú- 
ság. 

Dub  (dáb),  s.  ütés;  v.  a.  lo- 
vaggá ütni;  kinevezni} 
self-dubbed,  adj.  állítóla- 
gos, állitólagi. 


Dubious 

Dubious  (dju'biász),  adj.  két- 
séges. 

Dubitation,  .?.  kételkedés; 
kétség. 

Ducal  (dju'kél) ,  adj.  her- 
czeui. . 

D\Loat(áéJsf it), s.ar any (pém  >. 

Duchess  (dáts'esz),  s.  her- 
ezegnö. 

DucL'y,  g.  herczegség. 

Duck  (dákk),  s.  récze,  kacsa; 
meghajlás,  főhajtás ;  — ,  v. 
a.  lemerítni,  lebuktatni;  v. 
n.  bukva  alámerülni,  le- 
kusliadni;  —  coy,  v.  De- 
coy. 

Duck'er,  g.  bukdár;  csúszó- 
mászó. 

Duckling,  s.  fiatal  rucza,  ré- 
czécske. 

Duct  (déikt),  s.  vezeték,  árok. 

Ductile  (dák'tili,  adj.  nyújt- 
ható ;  — ness,  s.  nyujtha- 
tóság. 

Ductility,  v.  Ductileness. 

Dudgeon  (dáds'an),  g.  tör; 
neheztelés ;  to  take  iu  — , 
orrolni,  rósz  néven  venni. 

Dud'mau  (dád'mén),  s.  ma- 
dárváz. 

Due  (dju),  g,  illeték ;  juta- 
talék  ;jogczím  ;  i-ri\v  every 
one  his  — ,  adjátok  meg 
mindenkinek,  a  mwel  tar- 
toztok :  I  want  but  my  — , 
<'ii  csak  azt  követelem,  <<  mi 
veknii  jár  :  — ,  adj.  illető  : 
ittő,  kellő,  tartozó  ;  the  bill 
i-  not  yet  — ,  a  váltó  még 
nem  járt  le :  with  —  re- 
spect, illő  tisztelettel :  to 
strike  —  west,  .egyéni  en 
nyűgöt  felé  tartani. 

Due'ful,  adj.  kötelesség  sze- 
rinti. 

I  hiel  (dju'il),  8.  párbaj ;  to 
fight  a  — ,  párbajt  vívni ; 
ii',  g.  párbaj  vívó. 

Du'elist,  v.  Dueli  i . 

Duenna  (dju-en'né),  8.  leány- 
Srnö. 

Du'et,  g.  kettős  hangjáték  r. 
ének}. 

Dug  (dig),  g.  csecsbimbó; 
tölgy. 

Duke     ( (Íjuk)  ,     g.     Ion:,.:; 

— dom,  g.  herczegség. 


Dalcet 

Dulcet  (dál'szet),  adj.  édes, 
kellemi'*. 

Duleification  (— szifike'sán), 
s.  édesítés  :  i  vegyt. )  édités. 

Dul'cii'y,  v.  <i.  édesítni;  édítni. 

Dul'citude  (— tjud),  s.édesség. 

Dul'corate,  v.  Dulcify. 

Dull  (dall),  adj.  unalmas ; 
tompa  ;  élénktelen;  kedvet- 
len ;  ostoba  :  to  be  —  of 
apprehension,  nehezen  fel- 
fogni, nehezen  tanulni ;  to 
be  —  of  hearing,  nagyot 
hallani;  I  was  very  — , 
untam  maflámat  :  trade  is 
— ,  pang  a   kereskedelem  ; 

—  sighted,  adj.  rövid  lá- 
tóm ;  —  witted,  adj.  tompa 
i'lmii. 

Dullard,  s.  oktondi  ,•  adj. 
hülye. 

Dull'ness,  g.  unalom,  unat- 
kozás; kedvetlenség;  buta- 
ság; hülyeség;  eltompult- 
ság  :  pangás. 

Duly  (dju'li),  adv.  kellően, 
iUendően,kötelesség  s  lerint. 

Dumb  (dám),  adj.  néma  ;  to 
strike  one  — ,  vkinek  be- 
dugni a  száját  ;  — ly,  adv. 
némán  ;  — ,  v.  a.  némítani. 

Dumb'fotmd  (— fámul),  v.  a. 
elhallgattatni  { vkit). 

Dumb'ness.  g.  némaság. 

Dummy  (dám'mi),  g.  néma; 
ruhabáb  ( rákszekrények- 
ben i  :  alak. 

Dump  (dámp),  g.  ábrándos- 
ság, merengés,  szórakozott- 
ság, szomorkodás, 

Dumpi'sh,  adj.  bús, szomorú; 

—  noss,  x.  mélabú. 
Dump'ling,  g.  gombócz. 
Dum'py,  adj.renkesz,  zömök, 

esetlen. 

Dun  (dán),  adj. barnasárga  ; 
s.  j:  .'  •  /  surgeté  hiti  .'.■ 
v.   a.    tartozás    lefizetését 
sürgetni. 

Dunce  (dansz),  g.  tökfilkó. 

Dun'cery,  s.  bolondság. 

Dun'derhead,  ■-■.  oktondi . 

Dung(dang),g.  ganéj,  trágya; 
r.  a .  ganéj  ózni,  trágyázni. 

Pung'hill,  .<.  ganéj  domb. 

Dungeon  (dan'dsan),  g.  bör- 
tön :  '■.  ".  bebörtönözni. 

1ii7 


Dutcons 

Dung'y,  adj.  szemetes,  gana- 
jos.  _ 

Dun'nish,  adj.  barnás. 

Dun'ny,  adj.  nagyothalló. 

Dupe  (djup),  g.  megcsalt; 
bamba  ;  v.  a.  rászedni,  bo- 
londdá  tenni. 

Duple  (dju'pl) ,  adj.  kettes ; 
kétszeres. 

Du'plicate,  •-•.  másodlat,  má- 
sodpéldány ;  e.  a.  megket- 
tőztetni, tés. 

Duplication,  g.  megkettőzte- 

Du'pkcature,  .s.  redőzet :  ket- 
tőzet. 

Duplicity     (djuplisz'iti) ,    g. 

),:  tti-'s-  ,-;      .',  ts    1%ÚSÍ    ;    I-  l- 

misság. 

Durability  (djurébil'iti) ,  g. 
tartósság. 

Du'rable,  adj.  tartás. 

Du'rance,  g.  tartam  :  fogság 

Dura'tion,  g.  tartás,  tartam. 

Dure  (djur),  v.  n.  tartani; 
— less,  adj.  múlékony,  mu- 
landó*. 

i  hiress',  g.  keménység,  szigo- 
r::sr\    fcgoág. 

Du'ring,  prp.  míg,  alatt,  köz- 
ben, ideje  alatt,  -ben  -hen  ; 
—his  life,  életében  ;  —  my 
stay  in  London,  London- 
ban  létem  alatt. 

Du'Iltj      '■'     I  !  111'  :!:!:■:  r,  ;    :  I 

kvtlenség. 
Dusk  (daszk),  adj.  sötétes, 
sötétszínű;  alkonyuló;  s. 
sötétszín  :  esthomály  :  v.  a. 
homály osítni  ;  v.  n.  homá- 
lyosodni. 

Dusk'ily,  adr.  sötétesen. 

Dusk'insss    s.  esti  o  ui '  isi.  i 

Dusk'ish.    ((..'/     g  .'.;/.'.(.';     se 

tétes. 

Dusk'y,  v.  Duskish. 

Dust  (dászt),  g.  por  ;  —  hold, 
g.  hamuszuszék. 

Dust'er,  g.  törlőrongy  :  por- 
seprű. 

Dust'man,  g.  szemét-  és  hu- 
mus: dó. 

hust'y,  adj.  poros. 

I  lutch  (dal  i),  adj.  hollandi ; 
man,  g.  hollandi(  ember  I; 

—  gold,  g.  gíft. 

Duteous  (dju'tiasz),  v.  Duti- 
ful. 


Dutiful 

Dutiful  (dju'tiful),  adj.  en- 
gedelmes, szófogadó;  tisz- 
telet-adó, tisztelettel  visel- 
tető :  — -ly,  adv.  engedelme- 
sen, tiszteletadólag. 

Duty  (dju'ti),  g.  kötelesség; 
vámkötelesség,  vámilleték  ; 
szolgálattétel ;  tisztelkedés, 
udvarlás;  to  perform  one's 
— ,  kötelességét  tenni:  a 
soldier  on  — ,  őr-álló  ka- 
tona :  to  pay  one's  —  to 
one,  tisztelkedni  vkinél. 

Dwarf    (  dwarf  I ,    s.    törpe  : 

—  tree,  s.  lörpefa. 
Dwarfish,  adj.  törpe  ;piczin- 

ke  .-  —  ness,  s.  törpeség. 

Dwell  (dwell),  v.  n.  irr. 
idwelt,  dwelt),  lakni,  tar- 
tózkodni, maradni ;  —ing, 
S.  lakás. 

Dwindle  (dwin'dl),  v.  n.  fogy- 
ni, összezsugorodni;  to  — 
away,  elenyészni;  — ,  v.  a. 
elenyésztem ;  elszéleszteni. 

Dye,  p.  Die. 

Dying  (dei'ing),  part,  festő; 
haldokló ;  tőbe  — ,  festeni; 
haldoklani;   to   be   in    a 

—  state,  halálos  betegnek 
lenni. 

Dynasty  (dei'nészti),  s.  ural- 
kodócsalád. 

Dysentery  (disz'enteri) ,  s. 
vérhas. 

Dysury  (dizs'juri),  s.  nehéz 
vizelés. 


E  (í),  s.  az  E  betű  neve. 
Each  (its),  pron.  mindegyik'; 

—  of  us,  mindegyikünk  ; 
by  tbe  side  of  —  other, 
egymás  mellett;  from  — 
other,  e  (ni  mást  ól :  for  — 
other,  egymásért;  they love 

—  other,  szeretik  egymást. 
Eager  (  'ger),  adj.  mohó,  hi- 
ves, sóvár,  buzgó,  leledző; 

av.)  savanyú, fanyar,  csí- 
pős; an  —  desire,  buzgó 
kívánság  :  an  —  thirst,  tik- 
kasztó szomj:  — ly,  adv. 
mohón,  hevesen,  buzgón; 
—ness,  s.  mohosai],  sóvár- 
.  vágy  ódás, kíváncsiság; 


Eagle 

sa  van  >i  uság,fa  nyareág,csi- 
pösség. 
Eagle  (í'gl),  s.  sas ;  tíz  tallér 
értékű    arain/lén:    (Ami: 

—  s  catch  no  flies,  sas  le- 
gyet nem  fogdos  :  —  owl, 
.••'.     nagy     füles     bagoly : 

—  eyed,  —   sighted,   adj. 

izemü,  éleslátású. 

Ea'gless,  s.  nősas. 

Ea'glet,  .-■.  sasfiú. 

Ea'gre,  .s.  ellen-ár,  ellenfo- 
lyam. 

Ear  (ér,  ír),  s.  fül;  hallás; 
kalász :  to  lend  an— ,  meg- 
hallgatni; to  turn  a  deaf 

—  to..,  süketségre  venni; 
to  box  one's  ears,  vkit 
megpofozni;  t:>  give  one  a 
box  on  the  — ,  vkit  arczúl 
csaj.ni :  to  fall  together  by 
the  —  s,  összekapni,  hajba 
kiq>ni  vkivel :  to  be  by  the 
ears,  verekedni  :  in  at  one 
— ,  and  out  at  the  other, 
egyik  fiilén  he-  a  má- 
sikon kibocsátani  vmit ; 
dog's  — ,  -í.  szamárfül  <  be- 
haj'.ás  a  könyvlapon);  — 
land,  s.  használható  szán- 
tóföld; — ring,  s.  fülbevaló; 

—  shot,  s.  hallótávolság : 
— wig,  s.  fülbemászó;  — , 
v. n.  kalászosodul ;  — ,  v.  a. 
szántani. 

Eared,  adj.  füles;  kalászos. 
Earl  (oil,  éri),  s.  angol  gróf. 
Ear'liness,  s.  koránvalóság. 
Early,  adj.  koránvaló .-  kora; 

—  flowers,  s.pl.  korán  nyí- 
ló virágok  :  —  riser,  s.  ko- 
ránkelő: —  rising,  s.  ko- 
rankelés  :  — ,  adv.  korán; 
he  does  not  like  to  get  up 
— ,  nem  szeret  korán  kelni: 
you  are  too  — ,  ön  igen  ko- 
ránjául: —  in  the  morning, 
korán  reggel:  (pfov.)  —  to 
bed,  and  —  to  rise,  makes 
a  man  healthy,  wealthy, 
and  wise,  ki  korán  kel, 
aranyat  lel. 

Earn  (óm,  érn),  v.  a.  aratni 
(n.  h.);  keresni,  szerezni. 
nyerni  (munkával);  to — 
one's  bread,  kenyerét  ke- 
resni ;  to  —  a  deaí  of  mon- 
ey ,    sok     pénzt     keresni; 

108 


Easily 

— ,  v.  it.  összemenni,  meg- 
aludni. 

Earnings,  .s.  pl.  kereset,  ke- 
resmény. 

Ear'nest,  s.  komolyság,  teké- 
ié' :  are  you  in  —  ?  nem  tré- 
fál i'm  '  to  give  —.foglalót 
v.  felpénzt  adni:  — ,  adj. 
komoly;  — ly,  adv.  komo- 
lyan; —  ness,  .-:.  komoly- 
só,/;  tökélet;  igyekezet, 
ipar. 

Earth  (örth,  érth),  s.  fold, 
földteke,  földgömb :  föld, 
földfaj  :  on  — ,  a  földön  ; 
potter's  — ,  s.  fazékas- 
agyag ;  —  borii,  adj.  fól- 
d'niis-.üV'tt  .halandó ; — bred,. 
adj.  alávaló  :  —  pea,  s.  ab- 
rak  lorsó :  -—  quake,  s. 
fbidmgáSr  fslik'sngés .  — . 
v.  a.  elásni,  beásni  < p.  kin- 
cs- t  .. 

Earth'en,  adj.  földből  valór 
agyagbál  való;  —  ware,  s. 
t-s,  répedények. 

Earthliness,  s.  világiasság. 

Earth'lmg,  s.  föld  fia,  ha- 
landó. 

Earthly,  adj.  világi,  földi  .- 
an  —  man ,  világ  fia  : 
— pleasures,  s.  j)l.  világkéj. 

Earth'y,  adj.  földből  való, 
földnemű. 

Ease  (ízi,  s~.  kényelem,  nyu- 
galom :  enyhület;  könnyed- 
ség;  with  — ,  könnyűség- 
gel ;  to  live  at  — ,  kényel- 
mesen élni :  to  be  ill  at  — , 
nyugtalankodni;  at  heart's 
— ,  kéjelmesen;  kénye  sze- 
rint, szive  szerint;  to  give 
one  some  — ,  vki  terhén  v. 
munkáján  segíteni;  chapel 
of  — ,  fiókegyház  :  — ,  v.  a. 
könnyítni;  enyhítni;  meg- 
szábadítni;  to  —  one's 
belly,  szükségét  végezni:  to 
—  one  of  his  money,  pén- 
zétől megfosztani  vkit. 

Easel  (íz'l),  s.  festőláb. 

Ease'less,  adj.  nyugtalan; 
pihenés  nélküli. 

Ease'ment,  s.  enyhület;  köny- 
nyebbítés,  könnyebbülés. 

Ea'sily,  adv.  könnyen;  thai 
is  —  done,  azt  könnyű  meg- 
tenni. 


Easiness 

Ea'siness,  s.  könnyüség ;  jó- 
kedv;  —  of  belief,  liiszé- 
kenység. 

East  (iszt),  s.  kelet ;  adj.  ke- 
leti. 

East'er,  s.  húsvét. 

Easterly,  adj.  keleti ;  adv. 
kelet  felé.  kelet  felül. 

East'ern,  adj.  keleti. 

East'ward,  adv.  keletfelé. 

Eas^  (i'zi)  a '!.  hönnyú;  nyu- 
godt; fesztelen;  an  —  style, 
könnyű,  folyékony  irásmo- 
dor;  an  —  task,  könnyű 
feladat:  an  —  mind,  vi- 
dor kedv ;  to  take  it  — , 
/.;•;/. 7 -v  véglí  fogni  a  do- 
lognak ;  the  bank  is  — ,  az 
üzlet  rosz  ;  —  to  be  spoken 
to,    nyájas;  hozzáférhető. 

Eat  (it),  v.  a.  and  n.  irr. 
(eat  [et] ,  ate  [ét] ;  eaten 
"ít'n~ ),  enni  ?to  —  off,  ele- 
tetni ( p.  szömölcsöt ) ;  to  — 
in),  megenni,  felenni ;  to  — 
one's  words,  szavát  vissza- 
venni, visszahúzni;  to  — 
one's  dinner,  ebédelni  ;  to 
—  pork,  disznóhúst  enni ; 
to  —  one's  fill,  jól  lakni; 
(prov.  i  —  to  live,  but  do 
not  live  to  — ,  a:  ember 
nem  azért  él,  hogy  egyék, 
hawém  azért  eszik .  hogy 
éljen. 

Eat'able,  adj.  megehető. 

Eat'ables,  s.  pl.  élelemszerek. 

Eat'er,  ■•>•.  evő:  marószer;  he 
is  no  great  — ,  ö  keveset 
eszik. 

Eat'rug-house,  s.  éfliáz. 

Eaves  (ívz),  9.  pl-  eresz  :  <■.  .■- 
pegö :  —  dropper,  s.  hall- 
gatózó. 

Ebb  (ebb),  >-.  apály  :  —  tide, 
s.  apály ;  —  and  tide,  — 
and  flood,  tengerapály  és 
ár  :  at  a  low  — ,  szegénye- 
sen :   -,  r.  a.  apadni. 

Eb'on  (et/bn),  s.  é&<  nfa  ;  adj. 
ébenfából  való ;  — ist,  ■--. 
ébeneszti  rgályos  ;  muasz- 
talos. 

Bb'ony,  s.  ébt  nfa. 

Ebri'ety  (ibrei'iti),  *.  részeg- 
.  ittasság. 

Ebrios'ity,  v.  Ebriety. 

Ebulliency,    /-.   Ebullition. 


Ebullient 

Ebullient  (ibbal'lient),  adj. 
fórrá. 

EbuUi'tion,  s.  felforrás ;  fel- 
pezsdülés. 

Eccentric  (ekszen'trik),  adj. 
körhagyó,  körkivüli ;  túl- 
csapongó. 

Eccentricity  (— trisz'iti),  s. 
I:  :>  tagyas  I  rl  ii/üliség; 
szertelenkedés,  túlcsapon- 
gás. 

Ecclesiastic  (ekliziész'tik),  s, 
egyházi  személy ,  pap  ;  adj. 
egyházi,  papi. 

Ecclesiasti'eal,  adj.  egyházi. 

Echinus  (ekei'nász),  s.  sül : 
tengeri  sül;  (ép.)  feldom- 
hurii  tan. 

Ech'o  (ekTio),  s.  viszhang; 
r.a.  viszhangoztatni ; v.  n. 
visszhangzani. 

Eclairciserneut  ( ekler'sziz- 
rnent),  8.  felvilágosítás. 

Eclat  (iklá),  s.felötlés,  feltű- 
nés; zaj ;  ragyogván]). 

Eclipse  (iklipsz'),  s.  fogyat- 
kozás ;  elhomályosulás ;  — 
of  the  moon,  holdfogyat- 
kozás ;  —  of  the  sun,  nap- 
fogyatkozás :  — ,  V.  a.  elho- 
mályosítani, elsetétítni :  — , 
v.  n.  elhomályosodni. 

Eclip'tic,  s.  nappálya,  föld- 
pálya. 

Economic  (ekona'mik),  — al, 
adj. gazdálkodó,  takarékos. 

Econ'omist  (— omiszt),  s.jó- 
gazda. 

Econ'omize  (— omeiz),  v.  a. 
and  n.  gazdálkodni. 

Econ'omy  (ikan'nomi),  s. 
ga  idaság  ;  takarékosság  ; 
felosztás. 

Ecstasy  (ek'sztészi),  s.  elra- 
gadtatás ;  r  a.  elragadni, 
elbájolni :  lelkesíteni. 

Ecstatic,  — al,  adj.  elragadt, 

elhajolt. 

Ectype  (ekteip),  s.  lenyomat; 

képmás,  utánzat. 
Ecumenic  (ekjumen'ik),— al, 

adj.  közönséges,  köz. 

I  OS  (idé'sáez),  adj.  fa- 
lánk, torkos. 

Edac'ity  (idész'iti),  s.  falánk- 
ság, torkosság. 

Eddish  (ed'dis),  s.  sarjú. 

109 


Effect 

Eddy  (ed'di),  s.  forgatag; 
—wind,  s.  forgószél. 

Edén  (i'den),  .•*.  éden. 

Edge  (eds),  8;  él;  szél;  to 
set  an  —  on,  köszörülni, 
élesítni  ;  to  take  off  the  — 
of .  . .,  eltompitni;  to  put 
to  the  —  of  the  sword, 
kardra  hányni,  felkonczol- 
ni ;  —  of  a  precipice,  ör- 
vény széle  :  — ,  v.  a.  köszö- 
riilni,  élesítni ;  körül  vágni 
(könyvet);  szélezni;  be- 
szegni; (átv.  ért.)  felbő- 
szítni;  — ,  v.  n.  előnyo- 
mulni ;  oldalt  mozogni. 

Edg'ed,  adj.  éles  ;  two  — , 
kétélű,  kétmetü. 

Edg'ing,  s.  szegély ;  szél ;  éle- 
sítés. 

Edgeless,  adj.  él  nélküli, 
tompa. 

Edible  (ed'ibl),adj\  megehető; 
— ness,  s.  éldelhetőség. 

Edict  (i'dikt),  s.  rendelet ; 
közhirdetmény. 

Edification   (editike'sán),   s. 

építés  ;  épületessé,/. 

Edilicatoiy(idif'ikétáry)  ,«<//. 
épületes,  szívemelő. 

Edifice    (ed'ihsz),  s.  épület. 

Ed'iner  (— feier),  s.  épitő; 
épitetö. 

Ed'ify  (— fei),  v.  a.  épitni ; 
—ing,  adj.  épületes,  szív- 
emelő. 

Ed'it,  v.  a.  kiadni '  könyvet  1: 
szerkeszteni    1  lapot  /. 

Edition  (edis'án),  s.  kiadás. 

Ed'itor,  .v.  kiadé, ;  szerh 

Educate  (ed'jukét),  v.  a.  ne- 
velni. 

Educa'tion,  s.  nevelés. 

Ed'ucator,  .<.  nevelő. 

Educ'tion  (idák'san),  s.  eresz- 
tő nyilas ;  —valve, 8.  eresz- 
tő szeüentyű. 

Eek  (ík),  r.'Eke. 

Eel  (íl),  8.  angolna  ;  electri- 
cal — .  8.  sajgócz. 

l'lfface  (effész'l,  v.  a.  ki-eltö- 
röl/ni :     -ment,  8.   el-kitör- 

lés  ;  semmisítés. 

Effect  (effekf),  8.  hatá 

Vetkezmény,    eredmény  ;    it 

had   no  — ,    annak  semmi 
eredménye     nem     rolt  :    tO 


Effectible 

carry  into  — ,  valósítni, 
véghez  vinni;  to  take  — , 
sikerülni;  to  that  — ,  oly 
végre,  azon  végből ;  in  — , 
valójában  ;  to  no  — ,  hiába 
hasztalanul;  of  no  — , 
sifter  nélkül  ;  effects,  s.  pi. 
holmi,  ingó  jószág ;  —,v. 
:/  ftííc  '■      ín.    i !  jífeei  «íí; 

Effect'ible,  adj.véghez  vih  tő, 
eszközölhető. 

Effective,  adj.  hatásos. 

Effectless,  adj.  eredmény- 
telen. 

Effect'or,  s.  eszközlő,  szerző, 
alkotó. 

Etfect'ual  (— s'juél),  adj.  hat- 
hatós, — ly,  adv.  hatható- 
san, nyomosán. 

Effect'uate  (— s'juet),  v.  a. 
véghez    vinni,    valósítani. 

Effeminacy  (effemlnészi),  s. 
elpuhult  ság. 

Effem'inate  (—net),  adj.  el- 
puhul? -.  r.  a.  elkényeztetni. 

Effervesce  (effervesz'),  v.  n. 
félpezsegni,  félhuzogni;  fel- 
hevülni. 

Efferves'cence ,  s.  -pezsgés , 
forró* ;  forrongás  ,  felhe- 
vülés. 

Efficacious  (effike'sász),  adj. 
hatályos;  —  ness,  s.  hatá- 
lyosság. 

Efficacy  (ef'fikészi),  s.  hatá- 
sosság. 

Efficience(effis'iensz),  s.  hat- 
hatósság, erű. 

Efficiency,  v.  Efficience. 

Efíic'ient,  adj.  ható,  Itatásos, 
tevéki  //// ;  s.  szerző  ok. 

Effig'ial  (effid'zsiél),  a<lj.  áb- 
rázolt. 

Efíig'iate  (—ét),  v.  a.  leábrá- 
zolni, leképelni. 

Effig'ies,  s.  kép,  arczkép ; 
képlap. 

Efflag'itate  (effléd'zsitet),  v. 
a.  hevesen  követelni. 

Eftiate  (efflétf),  v.  a. felfájni. 

Effia'tion,  s.  böfögés. 

Efflorescence  (  —  flaresz  '- 
szensz)  s.  küteg;  borhimlő; 
virágzás  ideje. 

Efflores'cent,   adj.    virágzó. 

Effluence  (effluensz),  g.  ki- 
te, kiömlés. 

Efüuency,  v.  Effluence. 


Effluent 

Effluent,  adj.  kifolyó,  ki- 
ömlő. 

Efflux  (effl&ksz),  Effluxion, 
'-.  Effluence.  [leni. 

Efflux',  v.  n.  kifolyni,  kiöm- 

Efforce  (efforsz'),  v.  a.  kierő- 
s  i!  <<l:.:  f.  i  ■  mi  beiirni 
•  p.  ajtót  i. 

Effort  (effart),  s.  törekvés, 
erőködés,  erő-megfeszítés ; 
all  his  —  s  were  fruitless, 
eredménytelen  volt  minden 
i  rőködése. 

Hj&ien&'tion,  s.zábolátlanság. 

Effrontery  (effran'teri) ,  *•. 
arczátlanság,  szemtelenség. 

Effulge  (— fáldzs'),  v.  n.  su- 
gárzani ;  kipillogni. 

Efful'gence.g.  ragyogás,  fény. 

Efful'gent,  adj.  ragyogó,  su- 
gárzó,  fénylő. 

Effund  (eftand'),  v.  Effuse. 

Effuse  (efl'juz'),  v.  a.  kión- 
teni. 

Effu'sion,  g.  kiöntés,  kiömlés; 
ömlengés. 

Eft  (eft),  s.  gyík;  adv.  azon- 
nal. 

Egad  (eged'),  int.  ejnye  ! 

Egerminate  (idzser'niinét), 
v.  n.  kirügyezni,  kibimbóz- 
ni, kihajtani. 

Egest  (idseszt'},  v.  a.  kiürí- 
teni 

Eges'tion,  g.  kiürítés. 

Egg.  (egg).  *■  tojás;  new 
laid  —,fris  tojás ;  poached 
egga,olász  rántotta;-— shell, 
s.  tojáshéj ;  I  have  an  — 
on  the  spit,  fontos  végzen- 
dőm van;  —,  v.  a.  izgatni. 

Eglantine  (eg'léntein),  s.vad- 
rózsa. 

Egotism  (i'gotizm),  s.  önzés, 
önség. 

E'gotist,  E'goist  (— iszt),  s. 
önző,  önhaszonleső. 

Egotis'tic,  — al,  adj.  önző,  ön- 
zőleges. 

Egregious  (igrí'dzsiász),  adj. 
jeles,  kitűnő;  —  ness,  s. 
kitűnőség. 

Egress  (igreszsz'),  g.  kijárás. 

Egres'sion  (— gress'án),  g.  ki- 
menés,  kilépés. 

Egret  (i'gret),  s.  kócsag;  kó- 
csagforgó. 

no 


Elate 

Egriot  (i'griat),  i.  meggy. 

Eider  (ei'der),  s.  dunnalud; 
dunnaiád  pelylie ;  —duck, 
s.  dunnalúd. 

Eigh  (v),  int.  hej  ! 

Eight  let),  adj.  nyolcz;  — 
times,  adv.  nyolczszor. 

Eight'eeu  (—in),  adj.  tizen- 
nyolcz. 

Eighteenth,  adj.  tizennyol- 
czadik. 

Eight'fold,  adj.  nyolczszoros, 
adv.  nyolczszorosan. 

Eighth,  adj.  nyolczadik. 

Eighthly,  adv.  nyolczadszor; 

Eight'score  (— szkor),  adj. 
százhatvan. 

Eight'y,  adj.  nyolczvan. 

Eigne  (én),  adj.  elsőszülött. 

Eilet-hole  (ei'let-haol),  s.  fű- 
zőlyuk. 

Either  (i'dher,  ei'dherl,  adj. 
and  pron.  egyik  a  kettő  kö- 
zül; mind  a  kettő;  conj. 
either  .  . .,  or  .  .  .,  vagy  .  .  . 
vagy. 

Ejaculation  (idzsékjule'sán), 
g.  felfohászkodás;  lövés; 
kifecskendezés. 

Ejac'ulatory,  adj.  hirtelen 
felkiáltó ;  felfohászkodó  ,• 
kifecskendező. 

Eject  (idzsekf),  v.  a.  kivet- 
ni, kidobni;  kiűzni;— ment, 
s.  (törv.)  birtokból  elűzés. 

Ejec'tion,  g.  kihángás,  ki- 
köpés;   kivetés;   kies  apás. 

Eke  (ík),  adv.  hasonlókép, 
szint  ágy. 

Eke,  v.  a.  öregbíteni,  kiegé- 
szíteni, toldani :  to  —  out, 
likerekiten i:  meguy ujtani. 

Elaborate  (iléb'oretj,  v.  a. 
kidolgozni ,  kisímogatni ; 
adj.  kidolgozott,  kisimoga- 
tott ;  —ness,  s.  simítottság. 

Elance  (ilénsz),  v.  a.  hajítni, 
lökni;  vetni  (nyilat!  nyi- 
lazni. 

Elapse  (ilépsz),  v.  n.  lefoly- 
ni; the  time  elapsed,  az 
idő  lefolyt. 

Elastic*  (ilész'tik),  —  al,  adj. 
rugékony,  rugalmas,  ruga- 
nyos. 

Elasticity  (— tisz'iti),  s.  ru- 
gékonyság,  ruyanyosság. 

Elate  (ilét'j,  adj.  gőgös;   v. 


Elation 

a.  biiszkUni,  (av.)  tágítni; 
v.  n.  gőgösödni. 

Ela'tion,  s.  gőg,  dagály. 

Elbow  (el'bo),  *.  könyök : 
at  — ,  közel,  kéznél;  —chair, 
8.  /  )'./■  Iszi  Í  ■  he  is  out 
at  —  s ,  elrongyosodott, 
tőnkre  jut  ott :  to  be  always 
at  one's  —  s,  mindig  for- 
golódni vki  körül:  she  has 
broken  her  — ,  fattyat  ve- 
tett; —,  v.  a.  könyökkel 
érinteni,  taszítni;  to  — 
one's  way  through  . . .,  ke- 
resztülfűrni  manót;  — ,  v. 
n.  kiemelkedni,  veszekedni. 

Elder  (eld'er),  s.bodza;— tree, 
s.  bodzafa ;  —  flower,  s. 
bodzavirág;  — ,  adj.  idősb, 
öregebb,  \  csak  rokonokról); 

—  brother,  bátya;  —  sister,. 
néne  :  elders,  s.  }>l.  my  el- 
ders, a  nálamnál  idősbek; 
the  elders,  templomatyák. 

Elderly,  adj.  öreges. 

Eld'est,  adj.  legidősb  (jiu, 
leány,  text  err ,. 

Elect  ('ilekt'),  adj. választott; 
v.  a.  megválasztani. 

Elec'tion,  s.  választás,  meg- 
választás, [lasztási. 

Elec'tive,  adj.  választó,  vá- 

Elec'tor,  s.  választó  .■  választó 
feje,:,  em. 

Electoral,  adj.  válás  tási, 
választó  fejedelmi. 

Elec'torate,  g.  választó-feje* 
delemség. 

Elee'tric,  — al,  adj.  villanyos; 

—  battery,  g.  villanytelep  ; 

—  condenser,  g.  villamsü- 
ritő  ;  —  current,  8.  villan, - 
folyam  ,  villamáram  ;  — al 
machine,    g.    villanygép; 

—  spark,  g.  viUamszikra. 
II  otrií:  ;  v  (— tnsziti)  ■■  vil- 
lanyosság, villany  :  frictio- 
nal  --,  dörzsölést  villanyos- 
ság; voltaic  — ,  galvános- 
ság ;  —by  induction,  delej 
villanyosság. 

Elec'triíy  (— fei),  ti.  ".  villa- 
nyozni. 

Electrotn'et<  r,  g.  viUammérő. 

Electromotor,  g.  villanyin- 
dító. 

iary    (ilektsjuéri) ,    g. 
iii/nhit,  nyelet. 


Eleeniosinary 

Eleemosynary(elimaz'ineri), 
adj.   alamizsnás;  holdul,',. 

Elegance  (el'igensz),  g.  dísz, 
választékosság. 

El'egant,  adj.  választékos,  dí- 
szes. 

Elegy  (el'idzsi) ,  s.  búdal, 
alagya,  párvers. 

Element  (eriment),  g.  elem; 
— s,  g.  /;/.  első  elemek. 

Element'al,  adj.  elemi. 

Eilemt'iit'íuy, a  dj. elem  ij;e:d  C>. 

Elench  (ilents'),  s.  csalészlet. 

Elephant  (el'ifént),s.  elefánt. 

El'evate  (el'ivét),  v.  a.  emel- 
ni, felmagasítni;  büszkítni, 
adj.  emelt,  emelkedett. 

El'evated,  adj.  felemelt,  ma- 
gasztos, büszke. 

Eleva'tion,  s. felemelés;  ma- 
gasság; előmozdítás;  ma- 
gasztalás ;  emelek. 

El'evator,  g.  felemelő;  emel- 
tyű. 

Eleve  (elív'),  s.  növendék. 

Eleven  (ilev'nl,  adj.  tizenegy. 

Elev'enth,  adj.  tizenegyedik. 

Elev'enthly,  adv.  tizenegyed- 
szer. 

Eli  (elf),  s.  (pl.  elves),  elf, 
tündér,  légszellem. 

Elicit  (ilisz'it),  v.  a.  kisütni, 
kitudni,  kitanulni ;  kiven- 
ni i  vkiből  rmit );  élőidézni; 
to  —  the  truth,  kiderítni 
,r.  igazságot,  a  dolog  mi- 
voltát kitanulni. 

Elide  (ileid'),  v.  a.  kivetni 
(hangot  i ;  eltörni ;  gyen- 
gítni. 

Eligibility  (elidzsibil'iti),  s. 
választhatóság ;     kellŐség. 

El'igible,  adj.  választható; 
kellő;  — ness,  v.  Eligibi- 
lity. 

Eliminate  (üim'inet),  /'.  ". 
/  ■/  víj    ti  MK     l  íiiltam 

Elimination,  g.  kiküszöbölés; 
kitiltás. 

Elision  (üizs'án),  g.  hang  ki- 
vetése. 

Elixate  (ilik'azet),  v.  a.  fel- 
forralni. 

Enxation  (üiksze'san),  g.  las- 
eankénti  főzés;    emésztés. 

Elix'ir,  8.  főzet,  gyógyital. 

l'.ll:  (elk),  g.  jávorszarvas. 

El]    (elli,  .<.   ínf  <aV.). 
111 


Elnde 

Eller  (eller),  •-.-.  egér  (fa  ). 

Ellipse  (ellipsz'),g.  kihagyás, 
kihagyat  (betűé ,  szóé)  ; 
kerülék. 

Ellipsis,   v.  Ellipse. 

Ellipsoid  (ellip'szaid),  s.pe- 
ténd. 

Elliptic,  —ti,  adj.  kerülékes; 
kihagyásos ;  —ally  ,  adv. 
hi  mii  l  ísen    )  ifi  igy&ezis  , 

Elm  (elm),  g.  szilfa. 

Elmo,  g.  St.  —'a  tire,  St.  —  's 
stars,  tengeri  lidérc:. 

Elocution(elokju'sán},g.eft«g- 
szólás . 

Elocu'tive,  adj.  ékesszóló. 

Elogy  (el'odsi),  s.  dicsérő  be- 
széd. 

Eloin  (ilaiu'),  v.  a.  eltávolí- 
tani. 

Elongate  (ilan'get),  v.  a.  meg- 
hosszabbítani; v.  n.  eltá- 
vozni. 

Elope  (üop'),  v.n.  elosonni  (p. 
férjét  elhagyni);  —ment, 
s.  megszökés. 

Eloquence  (el'okwensz),  s. 
ékesszólás. 

El'oquent,  adj.  ékesszóló. 

Else  (élsz),  •pron.más, egyéb; 
eonj.  másként,  egyébként, 
különben  :  adv.  másl 
különben  ;  —  where,  más- 
hol, macimra;  somebody—, 
some  one  — ,  más  valaki ; 
something  — ,  más  valami; 
have  you.  got  nothing  —  to 
do?  nincs  egyéb  dolga?  I 
don't  say  anything  — ,  nem 
mondok  egyebet ;  you  must 
do  it,  —  you  shall  have  no 
dinner,  azt  meg  kell  <■  li- 
ned, különben  nem  kapsz 
ebédet ;  one  can  get  that 
cheaper  —  where,  azt  má- 
sutt olcsóbban  kaphatni; 
it  is  somewhere—,  máshol 
vau  ;  the  eye  that  sees  all 
things  —  sees  not  itself,  a 
szem  mind,  ni  iát,  csak  ma- 
gát nem. 

Elucidate  (ilju'szidét),  v.  a. 
felvilágosítani. 

Elucidation,  g.  felvilágosí- 
tás. 

1  hi     i  lative,    adj     leli  ÜAqO- 

sító,  magyarázó. 

Elude    (ilpid')  ,     V.    a.    kijól- 


Elusion 

szani;  ügyesen  fii  térni: 
hiúsítni, 

Elu'siou,  s.  kijátszás;  hiúsí- 
tás. 

Elu'sire,  adj,  kijátszó;  ki- 
térő :  ravasz. 

Elu'sory,  adj.  kijátszó,  kitérő 
hiúsító. 

Elvish  (el'vis),  adj.  tündér es, 
légszeUemi,csintevő;—ness, 
s   ■  ■■■>  ít  ;    s      vésn  T  SSÍ  1 

Elysian  (ilizs'ién) ,  adj.  eli- 
zittmi. 

Elys'ium  (—iám),  g.  elizium, 
kéjhon. 

Emacerate  (hnész'eret),  v.  a. 
elcsigázni. 

Emaceration,  g.  elcsigázás. 

Emaciate  (üne'si-et) ,  adj. 
megsoványodott;  v.  a.  Vi- 
aszolni. 

Eruacia'tion ,  s.  kiaszalás; 
kiaszottság. 

Euianant  (em'énént),  adj. 
kifolyó,  kiömlő. 

Eui'auate  i— net),  v.  n.  ki- 
folyni, kiömleni. 

Emana'tion,  g.  kifolyás,  ki- 
ömlés ;  emanations  of  the 
heart,  szívömledezés. 

Eniau'ative,Ernau'atory,rtí?/. 
kifolyó,  eredő,  keletkező, 
származó. 

Emancipate  (imén'szipét),  v. 
a.  felszabadít  ni. 

Emancipation,  s.  felszabadí- 
tás, felszabadulás. 

Eruarginate  (ünár'dsinet), 
adj.  kicsípett;  v.  a.  kicsíp- 
ni :  kicsipkézni. 

Emasculate  (ünászTijulét), 
v.  a.  kiherélni ;  adj.  ki  he- 
rélt. 

Emasciüa'tiou,  s.  kiherélés. 

Emhale  (embel'),  v.  a.  gön- 
gyölni, begöngyölni,  csoma- 
golni. 

Embalm  (embám'),  v.  a.  be- 
balzsamoz ni. 

Embauk  (— bénk'),  v.  a.  gá- 
tol búzni,  gótot  felvetni. 

Embank'ment,  s.  töltés,  gót. 

Embar(— bár'),  v.  a.  elcsukni, 
elzárni,  elrekeszteni. 

Embargo  (— bár'go) ,  s.  hajó- 
lefoglalás,  hajózár. 

Embark(—  bárk'),  v.  a.  hajóra 
szállítni,  hajóra  rakni ;  ke- 


Embarrass 

verni  (vkit  vmibe-)  ;  v.  n. 

hajóra     szállani  :     bocsát- 
kozni (vmibe),  vállalkozni 

( -ra,  -re). 

Embarrass  (—  bér'rész),  v.  a. 
zavarba  ejteni,  megzavar- 
ni :  —ment,  s.  zavar ;  szo- 
rultság. 

Embase  (— bész'),  v.  a.  alja- 
sitni :  hanüsítni,  rosszab- 
bítni. 

Em'bassage,  v.  Embassy.,, 

Embassador  ( — bész'szédar), 
8.  követ. 

Em'bassy,  g.  követség. 

Embattle(— bét'tl),  v.a. csata- 
rendbe állítani;  lőrésélni. 

Embay  (—be'),  v.  a.  tenger- 
öbölbe  hozni. 

Embedded  (— bed'ded),  adj. 
beágyazott ;  betorlódott. 

Embellish  (— bel'üs),  v.a.  szé- 
pítni,  feldiszítni :  —ment, 
g.  szépítés. 

Em'bers  (— bersz),  s.  pl.  pa- 
rázs. 

Embezzle  (— bez'zl),  v.a. 
elsikkasztani ,  eltökítni ; 
—ment,  g.  elsikkasztás. 

Embez'zler,  s.  elsikkasztó. 

Emblaze  (— bléz'),  v.  a.  kifé- 
nyesít ni  :  czimerképpel  fel- 
diszitni. 

Emblazoner  (— blé'záner),  s. 
czimernök  :  kiáltnok,  fel- 
magasztaló. 

Em'blt-m,  s.  jelkép. 

Emblemat'ic,  — al,  adj.  jel- 
képes ;  —ally.  adv.  jelképe- 
sen. 

Embody  (— bad'i),  v.  a.  (in, 
into,  with)  bekebelezni; 
testesít  ni :   v.  n.  testesülni. 

Embo'guing,  g.  szakadás,  am- 
ies (f oly  óé),  torkolat. 

Embolden  (— bold'n),  v.  a. 
felbátorítni. 

EmTjohsm  (—  bolizru),  s. 
közbeiktatás  :  szökőnap, 
s zökőhónap,  szökőév. 

Ernborder  (— bar'der),  v.  a. 
beszegni. 

Emboss(— baszsz'),  v.a.  emel- 
zetesen  kidolgozni;  —men4:, 
8.  emeltmű,  dombormű. 

Embowel  (— báu'el),  i>.  a.  be- 
leket kivenni:  bebalzsa- 
mozni; megtömni. 

112 


Emissary 

Embrace  (— bresz'),  v.a.  meg- 
ölelni ;  v.  n.  ölelkezni;  8. 
megölelés. 

Embrace'ment,  g.  megölelés, 
átkarolás ;  ölelkezés. 

Embrasure  (— bre'zsár) ,  s. 
lőrés ;  ablakmélyedés. 

Embroider  (— braid'er),  v.  a. 
hímezni,  hímet  varrni ;  — y, 
s.  hímvarrás,  hímé. ft. 

Embroil  (—brail'),  v.  a.  meg- 
zavarni, összezavarni,  ösz- 
szebonyolítni ;  (átv.  ért.) 
belé  keverni ,  belé  elegyít- 
ni ;  (with)  összeveszítni ; 
—ment,  g.  zavar,  bonyolt- 
ság ;  belékevercs ;  össze- 
veszíts, elidegenedés. 

Embryo  (em'brio),  s.  méh- 
magzat, ébrény. 

Emend  (imend'),  v.  a.  kija- 
vít ni ;  —able,  adj.  javít- 
ható. 

Emenda'tion,  g,  javítás,  ki- 
javítás. 

Emerald  (em'eréld),  s.  srna- 
ragd  :  adj.  smaragdszínű. 

Emerge  (imerds'),  v.  n.  fel-, 
kimerülni,  előjönni,  előtűn- 
ni :  kivergödni  ;  kiemel- 
kedni. 

Emer'gent,  adj.  kimerülő,  fel- 
merülő ;  kivergödő. 

Emer'gency,  s.  kimerülés: 
ki  vergődés  :  felmérőiét,  ne- 
tán i  eset,   véletlen  :   on  au 

-    — ,  szükség  esetében. 

Emerited  (imer'ited) ,  adj.' 
kiszolgált,  érdemült,   volt. 

Emer'sion,  s.  kimerülés,  ki- 
jövet, csillag  kibukkanása 
v.  kilépte. 

Emery  (em'eri),  s.  csiszoló. 

Emetic(imet'ik),  s.  hánytatá- 
szer  ;  tartar  — ,  g.  hánytató 
borkő. 

Emigrant  (emi'grént),  g.  ki- 
költözött, kivándorlóit. 

Emigrate  (— gret),  v.  n.  ki- 
vándorolni. 

Emigration,  s.  kiköltözés, 
kivándorlás. 

Em'inence ,  Em'inency,  s. 
emelkedés,  magaslat:  his 
— ,  ö  Fensége. 

Em'inent,  adj.  kiálló;  ki- 
tűnő. 

Em'issary,  s.  kém. 


Emission 

Eruis'sion  (imis'án),  s.  kikül- 
dés ;  kifolyás;  kibocsátás 
(pénzről). 

Emit  (kait'),  v.  a.  kiküldeni; 
kiadni,  kibocsátani ;  to  — 
rays,  ragyogni,  sugárzani. 

Emmet  (em'met),*.  hangya. 

Emmollieut  (ünal'lient),  adj. 
lágyító ;  s.  lágyitószer. 

Emolument,  s.  enyhült. 

Emolument  (imai'jument), 
8.  haszon. 

Emolument'al,  adj.  hasznos. 

Emotion  (imo'sáu),  s.  meg- 
indulás; háborodás,  forron- 
gás. 

Empale  t'ernpéT),  v.  a.  elka- 
rózni,  elczölöpözni; — ment, 
8.  körülkarózás. 

Empannel  (empén'nel) ,  «. 
esküdtek  névsora  :  v.  a.  fel- 
hívni (esküdteket  t. 

Empark  (empárk'l,  v.  a.  be- 
kertelni,  bekerít'  ni. 

Emperess(em'preszsz),s.  csá- 
szárnő :  császárné. 

Em'peror,  s.  császár. 

Em'phasis  ( — fésziz),  s.  nyo- 
ma tosság,  nyomosság. 

Em'pire  ( — jieii'l,  s.  uralom, 
uralkodás  ;  birodalom  ;  csá- 
szárság. 

Empiric  ( — pirfk),  adj.  ta- 
pasztalati ;  8.  tapaszt  lós, 
tapasztalati  orvos. 

Empirioal(—  pir'iki'-ll,  adj.  ta- 
pasztalati, tapasztalatelvi. 

Employ  (— plai'l,  v,  a.  alkal- 
mazni; szolgálatba  fogad- 
ni; foglalatosságot,  utun- 
kat, hivatalt  adni;  s.  al- 
kalmazás :   foglalatosság . 

i.álot,  hivatal  ;  —Bt,  ■<. 
u!kalu>azó,munk<  adó,  szol- 
gálatadó. 

Employment,  s.  alkalmazás; 
foglalatosság ;  szolgálat : 
hivatal. 

Empoison  (— pai'zn),  v.  a. 
megmérgezni  ■  megkt  terít- 
ni, megmér gesítni. 

Emporium  (— po'riám),  s.  vá- 
lárhely,  forgalmi  piac  , 

Empoveriflh  (— pav'eri-i,  v. 
<i.  elszegényitni ;  — ment, 
.  gényítés. 

Empower  (— páu'er),  v.  a.  fel- 
hatalmazni. 


Empress 

Em'press,  v.  Emperess. 

Emprise  (empreiz') ,  s.  me- 
rénylet. 

Emptily  (em'tili),  adv.  üre- 
sen. 

Emp'tiness  (em'tinesz),  s. 
üresség. 

Emp'ty    (em'ti),   adj.   üres ; 

—  vessels  give  the  great- 
est sound ,  az  üres  hordó 
legjobban  kong. 

Empyrean  (— piri'én),  s.  tüz- 
menny. 

Emulate  (em'julét),  v.  n.  ve- 
télkedni;  v.  a.  utánozni, 
követni,  vetélkedni ;  adj. 
vetélkedő. 

Emula'tion,  s.  vetélkedés. 

Em'ulative,    adj.   vetélkedő. 

Em'ulator,  s.  vetélkedő,  ve- 
télytárs. 

Emulsion  (imál'sán),  s.  fejet. 

Enable  (enné'bl),  v.  a.  ké- 
pessé tenni. 

Enact  (— ekt'),  v.  a.  rendel- 
ni ,     határozni,    végezni; 

—  ment,  s.  rendelet. 
Enamel  (— ém'el),   v.  a.  zo- 

mánczozni;  s.  zománc z ; 
— ler,  s.  zománczozó;  —ling, 
s.  zománczozás. 

Enamoured  (— ém'ár'd),  adj. 
szerelmes,  szerelembe  esett. 

Encage  (—keels'),  v.  a.  kalit- 
kába zárni;  (átv.  ért.)  be- 
börtönözni. 

Euc-amp  (— kémp'),  v.  a.  and 
n.  tábort  ütni;  táborba 
szól  la  ni  ;táborozni;— ment, 
s.  tábor  ;  táborozás. 

Encase  (— kész'),  v.  a.  tokba 
tenni. 

Encave  (enkév'),  v.  a.  to  — 
one's  self,  elbújni;  barlang- 
ban rejtekezni. 

Eneeinte  (—szent'),  adj.  ter- 
hes, teherben  járó ;  s.  ke- 
rület :  kerítés  ;  külbástyák. 

Enchafe  (— tsef),  v.  a.felhe- 
vítni,  felindítni;  ingerelni. 

Enchain  (— tsen'),  v.  a.  láncz- 
ra  tenni,  vasra  verni. 

Enchant  (-  tsánf),  r.  a.  meg- 
igéi  ni :  '  átv.  ért. )  elbájol- 
ni, elragadni;  — er,  s.  bű- 
vét  t :  —  ment,  s.  igézet, 
bűvölet ;  —  ress,  s.  bűvész- 
nő. 


Encyclopaedia 

Enchase  (— tsez'),  v.  a.  fog- 
lalni i p. aranyba  );  vésőzni. 

Encircle  (— SZÖYkl),  v.  a.  kö- 
rülvenni, körülfogni;  kö- 
rülfoglalni. 

Enclose  (— kloz'),  v.  a.  besö- 
vényelni,  bekeríteni;  mel- 
lékezni,  mellécsatolni,  mel- 
lézárni;  the  enclosed  five 
pound  note,  az  ide  zárt  öt 
fontos  bankjegy. 

Enclosure  (— klo'zsár),  s.  sö- 
vény, bekerítés,  bekertelés. 

Encoffin  (— káf'fin),  v.  a.  ko- 
porsóba tenni. 

Encomiast  (ko'miészt) ,  s. 
dicsszónok;  — ic,  — ieal,adj. 
dicsőítő,  magasz  tab '. 

Encomium  (— ko'miám),  g. 
dicsbeszéd,  dics-irás. 

Encompass  (— kám'pész),  v. 
a.  bekörözni;  körülvenni ; 
körüljárn  i,  körül  fog  n  i. 

Encounter  (káun'ter),  v.  n. 
összetalálkozni;  összeütköz- 
ni;  v.  a.  találni,  rátalálni, 
rátámadni ;  to  —  the  en- 
emy, az  ellenséget  megtá- 
madni;  — ,  s.  találkozás, 
'találkozás,  összeütkö- 
zés, véletlen  párbaj. 

Encourage  (— kár'éds),  v.  a. 
serkenteni,  buzdítni,  felbá- 
torítni ;  — ment,  s.  felbáto- 
rító's. 

Encradle (— kre'dl),  v.  a.  böl- 
csőbe fektetni. 

Encroach  (— kraots'),  v.  n. 
to  —  upon  one's  rights, 
vkit  jogaiban  sérteni;  to 

—  upon  one's  kindness, 
vki   jóságával    visszaélni; 

—  ment ,  S.  jogsérelem  ; 
csorbítás;  beavatkozás,  be- 
vágás; megrövidítés;  kó- 
r osztás. 

Encumber  (— kámlier),  v.  a. 
terhelni,  megterhelni,  aka- 
dályozni :  nehezm  elvihető 
holmival  alkalmatlanságot 
okozni;  encumbered  with.., 
t<  rhelt  -vol,  -vei. 

Encum'brance,  g,  nehezen  el- 
vihető halmi ;  teher,  alkal- 
matlanság, akadály. 

Eneydopaedia,Encyclopedia 
ízi-klo-pfdié),  s.  isme- 
r<  ttár,  <  nciclopeaia. 


Bizosfy  :  Angol-magyar  szótár. 


113 


End 

Eiid  (end),  s.  vég,  utolja  vmi- 

nek  ;  kimetietel ;  halál ; 
végezel;  upper  — , felvég; 
lower  — ,  alvég ;  I  have  it 
at  my  tongue's  — ,  nyel  re- 
men  forog ;  to  make  both 
ends  meet,  addig  nyújtóz- 
ni, a  meddig  a  takaró  ér ; 
to  no  — ,  hiába;  to  gain 
one's  end,  czélját  elérni: 
his  hair  stands  on  — ,  a 
haja  szála  felborzad;  all 
is  well  that  — s  well,  vége 
választja  meg ;  to  be  at 
one's  wit's  — ,  már  nem 
tudni  magán  segítni ;  with- 
out — ,  örökké ;  ends-man, 
s.  elövásárló ;  — ,  v.  n.  vég- 
ződni ;  meghalni;  —,  v.  a. 
végezni,  elvégezni,  befejez- 
ni ;  kivégezni. 

Endamage  (endém'ids),  v.  a. 
káros'itni. 

Endanger  (— din'dser),  v.  a. 
veszélyeztetni,  veszélynek 
kitenni. 

Endear  (— dír'),  v.  a.  megked- 
veltetni;  to  —  one's  self, 
magát  kelletni,  v.  megked- 
veltetni;  — ment,  s.  meg- 
kedveltetés ;  czirógatás. 

Endeavour  (— devv'ár),  v.  n. 
igyekezni,  törekedni;  s. 
igyekezet,  törekvés. 

Endem'ial,  v.  Endemic. 

Endemic  (— dem'ik) ,  — al, 
adj.  honos,  helyi. 

Endenize  (— denn'iz),  v.  a. 
honosítni. 

Endict,  v.  Indict. 

Endite,  v.  Indite. 

End'less,  adj.  végtelen. 

End'most,  adj.  széisö. 

Endoctrine  (— dak'trin),  v.  a. 
tanitni,  oktatni. 

Endorse,  v.  Indorse. 

Endoss  (— dász'),  v.  a.  met- 
szeni, vágni  (rézbe,  aczél- 
ba). 

Endow  (— dao'),  v.  a.  kelen- 
gyézni ;  felruházni ;  alapí- 
tani ;  endowed  with  com- 
mon sense,  józan  észszel 
birő. 

Endue(— dju'),  v.a.  (with)/í'Z- 
ruházni,   megajándékozn  i. 

Endurable  (endju'rébl),  adj. 
tűrhető. 


Endurance 

End'urance,  s.  eltűrés,  kitii- 
rés,  állhatatosság  ;  this  is 
beyond  — ,  ez  már  tűrhetet- 
len, ez  elviselhetetlen. 

Endivrate  (en'djuret),  v.  a. 
keményítni ;  v.  n.  kemé- 
nyűlni. 

Endure  (endjur'),  v.  a.  el- 
tűrni, kiállani,  kitartani ; 
what  cannot  be  cured  must 
be  endured,  a  változhatat- 
lanon meg  kell  nyugodni. 

Endwise  (end'weiz),  adj.  fel- 
egyenesítve, egyenesen. 

Enema  (eni'mé),  s.  allövet. 

Enemy  (en'imi),  s.  ellenség. 

Energetic(ennerdset'ik),— al, 
adj.   erélyes,   nyomatékos. 

Energetically,  adv. erélyesen. 

En'ergy,s.£?-éZí/,  erőtelj,  erő- 
hatály. 

Enervate  (iner'vet),  v.  a.  el- 
gyengítni,  erötlenítni. 

Enerva'tion,  s.  erőtlenítés, 
erőtlenedés. 

Enerve,  v.  Enervate. 

Enfamish  (enfém'is),  v.  a. 
eléheztetni,  kiéheztetni. 

Enfeeble  (-fí'bl),  v.  a.  el- 
gyengítni;  — ment,  s.  el- 
gyengítés  ,  elgyengülés  ; 
gyengeség. 

Enfeoff  (— fíf),  v.a.  jószágot 
hűbérid  adni ;  —  ment,  s. 
hübér-adás . 

Enfet'ter,  v.  a.  vasra  tenni, 
megbilincselni ;  vonzani. 

Enfilade  (—filed'),  s.  sor; 
egyenes  vonal. 

Enforce  (— farsz'),  v.  a.  erő- 
szakkal érvényre  juttatni ; 
ci'öszakkal  véghez  vinni ; 
megerösítni ;  —ment,  s. 
kényszerítés ;  bizonyító  ok; 
erősítés. 

Enfranchise  (— frén'tsiz),  v. 
a.  felszabadítani ;  szava- 
za  t joggal  felru  házni. 

Engage  (géds'),  v.  a.  elzálo- 
gosítni ;  lekötelezni  (-ra, 
-re)  ;  bérelni ;  felfogadni ; 
rávenni;  belé  keverni  (p. 
terveibe)  ;  szegődtetni :  I 
am  engaged  now,  most  el 
vagyok  foglalva  ;•  to  be  — d 
in  conversation,  társalga- 
ni,  a  társalgásban  részt 
venni;  that  engaged  his 
114 


Engrieve 

attention,  az  kötötte  lefi- 
gy elmét ;  I  can't  —  myself 
to  that  extent,  annyiba 
nem  bocsátkozhatom  :  the 
young  lady  is  already  en- 
gaged, a  kisasszony  már  el 
van  jegyezve ;  to  —  a  foot- 
man, inast,  szolgát  fogad- 
ni ;  to  —  one's  self  to  .  . , 
magát  lekötelezni  -ra,  -re  : 
— ,  v.n .  to  —with,  megütkö  :- 
ni;   to  —  in,   vállalkozni. 

Engage'ment,  s.  elzálogosí- 
tás;  kötelezettség j  had [fo- 
gadás ;  félfogadás ,  besze- 
gődtetés ;  ütközet,  megüt- 
közés; összekapás,  összecsa- 
pás ;  eljegyzés. 

Engaging,  adj.  magát  ked- 
veitető, megnyerő. 

Engender  (— dsen'der),  v .  a. 
nemzeni,  szülni,  okozni,  elő- 
idézni. 

Engine  (in'dsin),  s.  gép,  tií:- 
fecskendő;  steam  — ,  s.  gőz- 
gép ;  gőzmozdony  ,  gőzko- 
csi;  water-pressure  — .  s. 
víz-oszlopmü,  vízemelmü . 

Engineer  (— nír'),  s.  gépész, 
mérnök. 

En'ginery,  s,2)attantyús  mes- 
terség. 

Engird  (engörd'),  v.  a.  övez- 
ni;  körülvenni,  körülke- 
rítni. 

Englad  (— gléd'),  v.  a.  meg- 
örvendeztetni. 

Engle  (ing'gl) ,  s.  bolonl , 
bangó. 

English  (ing'lis),  adj.  angol : 
s.  angolnyelv ;  the  — ,  •->■. 
j)l.  az  angolok;  az  angol 
nép. 

Engorge  (— gaardzs'),  v.  a. 
and.  n.  elnyelni,  torkos- 
kodni. 

Engraft  (engraft'),  v.  a.  belé 
oltani. 

Engrasp  (engrászp'l,  v.  a. 
megmarkolni. 

Engrave  (— gréV),  v.  a.  met- 
szeni, vésni. 

Engrav'er,  s.  rézmetsző,  aczél- 
metszö. 

Engrav'ing,  s.  rézmetsaé  : 
rézmetszet,  aczélmetszet. 

Engrieve  (— grív'),  v.  a.  meg- 
bántani, busítni. 


Engross 

Engross  (— grosz'),  v.  a.  vas- 
tagitni ;  felvásárolni,  össze- 
vásárolni ;  magához  vonni; 
felhalmozni ;  egyedárusít- 
ni ;  olvashatólag  imi ;  he 
engrosses  the  conversa- 
tion, senkit  nem  enged  szó- 
hoz jutni;  — er.  s.  felvá- 
sárló;  —ment,  s.  felvásár- 
lás ;  nagy ir ás. 

Enhance  (— hénsz'),  v.  a.  na- 
gyítni  megszaporítni,  ne- 
velni;  fokozni  ;  —ment,  s. 
nagyobbítás  ;  szaporítás  , 
öregbítés ;  emelés.  _  [lakni. 

Enharbour  (— hár'bár),  v.  a. 

Enharden  (— hár'dn),  v.  a. 
bátorítni ;  megedzeni. 

Enigma  (inig'mé),  s.  talány, 
rejtély. 

Enigmat'ic,  — al,  adj.  rejté- 
lyes ;  —ally,  adv.  rejté- 
lyesen. 

Enig'matize  (— teiz) ,  v.  a. 
rejtélyessé  tenni;  v.  n.  rej- 
télyesen beszélni. 

Enjoin  (endsain'),  v. a.  eszére 
adni ;  ráparancsolni ;  meg- 
hagyni. 

Enjoy  (— dsai'),  v.  a.  élvezni; 
to  —  the  comforts  of  this 
life,  világát  élni ;  I  enjoy- 
ed my  dinner ,  igen  jól 
esett  az  ebédem ;  to  —  one's 
self,  mulatni ;  they  enjoy- 
ed themselves  in  Paris, 
ük  Parisban  jól  mulattak  ; 

—  ment,  s.  élvezés,  élvezet; 
gyönyörködés. 

Enkindle  (— kin'dl),  v.  a.meg- 
gyujtani ;  v.  n.  meggyú- 
lnám. 

Enlarge  (—lards'),  v.  a.  ki- 
tágítni,  szélesbíti  i,  kiter- 
jeszteni, bövítni ;  öregbít- 
ni;  szabadon  ereszteni ;  tú- 
lozni, nagyítni ;  túlbecsül- 
ni ;  to  —  one's  self  upon  a 
subject,  hosszasan  bet  élni 
vmirül,  kiterjeszkedni;  to 

—  the  payment  of  a  bill, 
váltót  meghosszabbítni;  — 

ment,  *.  kitágítás,  kiter- 
jesztés ;  nagyítás,  túlzás. 
Enlighten  (—leit  en),  v.  a. 
felvilágosítni ;  to  —  the 
peoph,  a  ti<'ji,t  felvilágo- 
sítni. 


E  nliiik 

Enlink  (—link'),  v.  a.  össze- 
lánczolni. 

Enlist  (  —  liszt'),  v.  a.  fo- 
gadni (katonát) ;  to  get 
enlisted ,  katonának  fel- 
csapni. 

Enliven  (—  liv'n),  v.  a.felele- 
venítni ;  felvidítni. 

Enmesh  (— mes'),  v.  a.  kö- 
rülhálózni, hálóba  keríte- 
ni;  tőrbe  ejteni;  to  — 
one's  self,  hálóba  kerülni, 
tőrbe  esni. 

Enmity  (en'miti),  s.  ellensé- 
gesség, ellenséges  indulat. 

Ennew  (— nju'),  v.  a.  meg- 
xijitani. 

Ennoble  (— noTu),  v.  a.  ne- 
mesít ni ;  nemessé  tenni; 
— ment,  s.  nemesítés,  neme- 
sülés. 

Enormous  (inarm'ász),  adj. 
rendkívüli,  szerfeletti,  túl- 
ságos ;  — ly,  adv. rendkívül, 
szerfölött. 

Enorm'ity,  s.  szerfelettiség, 
túlsó  g. 

Enough  (ináf),  adj.  elég,  ele- 
gendő; adv.  elég,  eléggé, 
eleget,  elégkép;  s.  elég, 
elégség ;  he  has  money  — , 
van  elég  pénze ;  that  is  — 
for  me,  az  nekem  elég ;  I 
have  seen  that  often  — , 
azt  elégszer  láttam ;  I  told 
him  — ,  eleget  mondtam 
neki;  boys,  you  are  not 
diligent  — ,  fiuk,  ti  nem 
vagytok  eléggé  szorgalma- 
sak;  that  is  good  for 
him,  elég  jó  az  neki ;  —  is 
as  good  as  a  feast,  nem  ki- 
van sokat  kinek  elege  van; 
—  is  better  than  a  sackful, 
jobb  az  elég  mini  a  sok. 

Enquire,  v.  Inquire. 

Enrage  (enréds'),  v.  a.felbő- 
szítni. 

Enrange  (—rends') ,  v.  a. 
sorba  szedni;  besorolni; 
kószálni. 

Enrank  (— rénk'),  v.  a.  sorba 
állítani ;  besorozni. 

Enraptj  -répf),v.Enravish. 

Enravish  ( — réVis),  v.  a.  el- 
bájolni, elragadni;  —ment, 
x.  elragadtatás. 

Enrich   (— rits'),  v.  a.   meg- 

116 


Enter 

gazdagítni ;  —ment,  s.  gaz- 
dagítás, gazdagúlás. 

Enring  (—ring'),  v.  a.  körül- 
fogni. 

Enripen  (—  reip'n),  v.a.  ér- 
lelni. 

Enrobe  (—rob'),  v.  a.  öltöz- 
tetni. 

Enroll  (— rol'),  v.  a.  belajstro- 
mozni, besorolni;  —ment, 
s.  belajstromozás. 

Enroot  (—rút'),  v.  a.  beül- 
tetni. 

Enround  (—ráund'),  v.  a.  kö- 
riilállani,  körülfogni. 

Ensconce  (— szkansz'),  v.  a. 
körültáborozni ;  fedezni. 

Enseam  (— színi'),  v.  a.  be- 
szegni. 

Ensear  (—szír'),  v.a.  kiéget- 
ni (sebet). 

Enshield  (—sild'),  v.  a.  oltal- 
mazni, védelmezni. 

Enshrine  (— srein') ,  v.  a. 
szekrénybe  tenni ;  elcsukni. 

Ensign  (— szein'),  s.  zászló  ,• 
zászlótartó;  díszjel,  becs- 
jel. 

Enslave  (— szlév'),  v.  a.  rabbá 
tenni,  megigázni ;  —ment, 
s.  rabszolgaság. 

Enslav'er,  s.  igázó. 

Ensnare  (— sznér'),  v.a.  tőrbe 
ejteni. 

Ensober  (— szo'btr),  v.  a.jő- 
zanítni. 

Ensue  (— szju'),  v.  n.  követ- 
kezni, bekövetkezni,  ered- 
ni;  high  words  ensued, 
czivakodás  következett. 

Ensu'ing,  adj.  következő. 

Ensure,  v.  Insure. 

Entablature  (— téb'létsár).  s. 
deszkázat. 

Entail  (—tél'),  v.  a.  bemet- 
szeni,  felróni;  ör'óködési 
rendet  meghatározni ;  s. 
hitre  bízott  (elidegenítik  t- 
len)  jószág. 

Entangle  (— t@n'gl),v.  a.  ösz- 
teekuszálni;  megakasztani, 

bébonyolítni,    belekeverni  : 

to  —  one's  self,  bebonyolód- 
ni, belekeveredni;  —ment, 
g,  bonyolődás. 
Enter  (en'ter),  v.  n.  bemenni, 
belépni;  ereszkedni,  bocsát- 
/     ni,  to  —  into  conversa- 

h* 


Enterprise 

turn  with  some  one,  szóba 
állani  vkivel;  to  —  into 
possession,  birtokba  lépni; 
to  —  upon,  elkezdeni;  rá- 
áUani;  — ,  v.  a.  belépni; 
beírni;  avatni;  to—  the 
army,  katonának  állani; 
to  —  into  one's  credit,  ja- 
vára,  követelésbe  irni,  fcö- 
vetelítni;  to—  an  action 
against  one,  beperelni  vkit; 
to  —  one  into .  .,  vkit  be- 
avatni. 

Enterprise  (— preiz'),  v.  a. 
vállalni ;  s.  vállalat. 

Enterr  (— terr'),  v.  a.  elte- 
metni;  elásni,  beásni. 

Entertain  (—térten'),  v.  a. 
tartani ;  fentartani ;  meg- 
vendégelni ;  mulattatni ;  to 

—  a  high  opinion  of  one, 
sokat  tartani  vki  felől ;  she 

—  ed  the  idea  that  etc., 
abban  a  Mszemben  volt, 
hogy  stb. ;  to  —  a  stranger, 
idegen  embert  megvendé- 
gelni ;  — ing,  adj.  mulat- 
tató; —  ment.s.  mulatság; 
megvendéglés ;    vendégség. 

Enthral',  r.  a.  lánczra  verni, 
rabbá  tenni. 

Enthusiasm  (— thu'ziázm), 
s.  lelkesedés,  lelkesedettség. 

Enthu'siast,  s.  buzgólkodó ; 
rajongó. 

Enthusiastic,  — al,  adj.  buz- 
galmas,  lelkesedett,  elragad- 
tatott ;  —ally,  adv.  lelkese- 
detten, elragadtatva. 

Entice  (— teisz'),  v.  a.  csá- 
látni,  rávenni ;  kecsegtetni; 
— ment,  s.  kecsegtetés ;  csá- 
bulat,  csalétek. 

Entic'er,  s.  csábító. 

Entic'ing,  adj.  csábos. 

Entire  (—ten'),  adj.  egész, 
teljes,  tökéletes,  osztatlan; 
— ly,  adv.  egészen,  teljesen, 
tökéletesen ;  — ness,  s.  tel- 
jesség. 

Entire',  s.  fekete  ser. 

Entitle  (— teitl'),  v.  a.  feljo- 
gositni ;  czimezni ;  to  be 
entitled  to  something,  jo- 
got tartani  vmihez. 

Entitulation  (— titjulé'sán), 
s.  ezímzet ;  felirat. 

Entity  (en'titi),  s.  lény,  való. 


Entoil 

Entoil  (—tail'),  v.  a.  tőrbe  ej- 
teni. 

Entomb  (—tűm'),  v.  a.  elst- 
i-olni ,  eltemetni;  —ment, 
s.  eltemetés. 

Entrails  (— trilz'),  s.  pl.  be- 
lek. 

Entrance  (en'trénsz),  s.  be- 
menés  ;  bemenetel ;  bejárás. 

Entrance  (—transz'),  v.  a. 
elbájolni,  elragadni. 

Entrap  (—  trép'),  v.  a.  tőrbe 
ejteni,  megfogni. 

Entreat  (— trít'),  v.  a.  kérni, 
esedezni;  —J,s.  kérés,  es- 
deklés. 

Entrench  (— trens'),  v.  a.  be- 
sánczolni,  elárkolni;  be- 
vágni. 

Entry  (en'tri),s.  bejárás;  be- 
vitel; belajstromozás ;  bir- 
tokba vétel ;  duties  of  — ,  s. 
pl.  bevitelvám  ;  to  make  an 
—  of,  könyvbe  irni. 

Entwine  (— twein'),  v.  a.  kö- 
rülfonni, befonni. 

Enucleate  (i-njuTdi-et),  v.  a. 
kifejleszteni,  kifejteni. 

Enucleation,  s.  kifejtés;  fej- 
lesztés, kifejlés. 

Enumerate  (i-nju'meret),  v. 
a.  előszámlálni,  felszám- 
lálni. 

Enumera'tion,  s.  élőszámlá- 
lás, felszáinítcís. 

Enunciate  (i-nán'szi-et),  v. 
a.  kimondani;  kifejezni; 
kinyilatkoztatni;  tudósíta- 
ni;  kihirdetni. 

Enuncia'tion,  •■>.  mondás;  nyi- 
latkozat; ejtemény. 

Envelop  (envel'áp),  s.  borí- 
ték, levélboriték ;  v.  a.  be- 
borítni,  betakargatni. 

En'venom  (— ven'ám),  v.  a. 
megmér  gesítni. 

En'viable(— viébl),arfy\  irigy- 
lésre méltó,  irigyelhető. 

En'vier,  s.  irigyW. 

En'vious(— viasz),  adj.  irigy, 
kaján. 

Environ  (vei'rán),  v.  a.  kö- 
rülvenni, környözni. 

Environs,  s.  pl.  környék. 

Envoy  (en'vai),  s.  követ,  kül- 
dött. 

Envy  (en'vi),  v.  a.  irigyelni; 
to  —  one,  irigykedni  vkire; 

116 


Equal 

to  —  one  for  . . .,  irigyelni 
vkinek  unit ;  better  be  en- 
vied than  pitied,  adjon  is- 
ten sok  irigyet,  kevés  szá- 
nakodót ;  —,  s.  irigység, 
kajánság. 

Enwiden  (—  wei'dn),  v.  a.  szé- 
lesbít n i,  kiterjeszteni. 

Enwrap,  v.  Inwrap. 

Epaulet  (ep'alet),  s.  vállrojt, 
vállbojt. 

Ephemeral  (ifem'irél),  adj. 
egynapi,  rövidéletű,  tüné- 
keny. 

Ephem'eric,   v.  Ephemeral. 

Epic  (ep'ik),  adj.  epikai; 
—  poem,  •?.  hősköltemény. 

Epicede  (episzíd'),  s.  gyász- 
ének, halotti  ének. 

Epidemic  (epidem'ik),  s.  ra- 
gály ,  ragályos  járvány ; 
— ,  — al,  adj.  ragályos,  jár- 
ványos. 

Epigram  (ep'igrém),  s.  bök- 
vers, epigramma;  — rnat'ic, 
adj.  epigrammát,  bökő. 

Ep'ilepsy,  s.  nehézkór,  nya- 
valyatörés. 

Epilep'tic,  —  al,  adj.  nehéz- 
kórus. 

Ep'ilog   (ep'ilag),  s. 
utószó. 

Episcopal  (ipisz'kapél),  adj. 
püspöki. 

Epis'copate,  s.  püspökség. 

Episode  (ep'izod),  s.  közbetét. 

Episodic  (episzad'ik),  — al, 
adj.  közbeszőtt. 

Epispastic  (episzpész'tik),  s. 
hólyagtapasz. 

Epis'tle   (ipiszsz'l),  s.   levél. 

Epis'tolar  (— tolér),  — y,  adj. 
levél  szerinti. 

Epitaph  (ep'itéf),  s.  sírirat. 

Epitasis  (epit'észisz),  s.  cso- 
mó megkötése,  bonyolítás 
(színműben). 

Epithalamium  ( epithélé"  '- 
miám),   s.   nászkóUemény. 

Epitome  (ipit'ami),  t.  rövid- 
let, rövid  foglalat. 

Epoch  (ep'ak),  s.  korszak, 
időszak. 

Equable  (í'kxvebi), adj.  egyen- 
letes;  egykedvű. 

Equal  (i'kwél),  adj.  egyenlő; 
egy  arányú;  megegyező;  ha- 
sonló ;    képes ;   megfelelő ; 


Equality 

—  to  his  merit,  érdeméhez 
mért ;  to  behold  with  — 
eyes,  hidegen  nézni,  fel  nem 
venni  vniit ;  equals,  g.  pl. 
hasonlók ;  his  equals,  hoz- 
zá hasonlók ;  vele  egyran- 
gúak,  my  equals,  hozzám 
hasonlók  ;  — ly,  adv.  egyen- 
lően, hasonlóan,  egyiránt  : 
— ,  v.  a. felérni ( -val,  -vei); 
hasonlónak  lenni,  hasonlí- 
tani ( -hoz,  -hez). 

Equal'ity,  .s.  egyenlőség,  egy- 
fojrmaság. 

E'qualize  (— leiz),r.  a.  egyen- 
lővé tenni,  egyenlítni. 

Equanimity  (íkwénim'íti),  s. 
egykedvűség ,  indulati  an- 
ság. 

Equauimous  ( — én'imász) , 
adj.  egykedvű,  indulatian. 

Equation  (ekwe'sán),  s.  egyé- 
nítés, egyengetés ;  egyen- 
let; to  solve  an  — ,  egyen- 
letet feloldani. 

Equery,  Equerry  (í'kweri),  s. 
lovászmester ;  paripa-istál- 
ló, lóistálló. 

Eques'trian  ,  adj.  lovagló  ; 
lovagi ;  —order,  lovagrend. 

Equian'gular ,  adj.  egyen- 
szögű. 

Equidis'tant ,  adj.  (from) , 
egyenlő  távolságú  (-  tói, 
-tői). 

Equiform'ity,  s.  egyformaság. 
hasondlakúság. 

EquiUteral(ikwüét'erél),  adj. 
egyenoldulü . 

Equinoctial  (— nak'sél),  adj. 
éjnap-egyeni ;      — line,     S. 

egyenlítő. 

Equinox  (eTcwinaksz),  s.  éj- 
nap-egyen. 

Equip  (ikwip'),  v.  a.  felsze- 
relni,ellátni(  ruhával  stb.  ); 
—  ment,  8.  felszerelés,  fel- 
készület. 

Equipage  (ek'wipe*dzs),«.  ké- 
szület, felkészület ;  hajóle- 
génység :  podgy  ász,  mal- 
im ;  hadkészület  ;  kocsiké- 
szület, kocsi  (lovastul). 

Equipollent    (ekwipallent) , 

adj.  egyenlő  erejű,  egyenlő 
értékű. 
Equipon'ilerance ,    s.     súly- 
egyenlőség. 


Equiponderant 

Equipon'derant,  v.  Equipon- 

derous. 
Equipon'derous,  adj.  egyen- 
lő súlyú. 

Eq'uitable  (eklcwitébl),  adj. 
méltányos,  méltalmas. 

Equita'tion,  s.  lovaglás  mes- 
tersége. 

Equity  (ek'kwiti),  s.  méltá- 
nyosság;  benső  jog. 

Equivalence,  s.  egyenlő  ér- 
ték, egyenérték. 

Equiv'alent,  adj.  egyenlő  ér- 
tékű. 

Equiv'ocal  (ikwiv'vakél),  adj. 
kétértelmű  ;  (átv.  ért.)  si- 
kamlós ;  — ly,  adv.  kétér- 
telműi eg  ;  —  ness,  s.  kétér- 
telműség. 

Equivocation ,  s.  kétértel- 
műsködés. 

E'quivoke  (— vok'),  s.  kettős 
értelem,  szójáték. 

Era  (í'ré),  s.  évszámlat. 

Eradicate  (iréd'ikét),  v.  a. 
kiirtani. 

Eradica'tion,  s.  kiirtás. 

Erase  (iréz'),  v.  a.  elvakarni, 
eltörülni,  kitörülni;  kiir- 
tani. 

Ere  (ér),  adv.  mielőtt,  minek - 
előtte;  prp.  előtt;  —long, 
adv.  nem  sokára ;  — now, 
adv.  ennekelőtte. 

Erect  (irekf),  adj.  egyenes, 
egyenest-álló,  felegyenese- 
dett; v.  a.  felállítani,  fel- 
egyenesíteni;  alapítni ;  to 
—  a  statue  to  a  person, 
vkinek  emlékoszlopot  emel- 
ni ;  —,  v.  n.  felegyenesedni. 

Erec'tion,  s.  felállítás,  fel- 
emelés,   alapítás  :   felállás. 

Eremitage  (er'imitéds),  s.  re- 
metelak, remeteség. 

KrVmite  (— rneit'),  s.  remete. 

Eremit'ical ,  adj.  remetés ; 
— ly,  adr.  remetésen. 

Ergot  (er'gat),  s.  sarkantyú 
(madarak  lábain/;  (bot.) 
varjúköröm. 

Ergotism  (er'gatizm),  a,  kö- 
vetkeztetés; ritatási  ma- 
kacsság, bizony  gás. 

Ermim-  (er'min),  .>■.  hölgy- 
menyét ,  hölgy  .-  hölgybőr. 

Enw  (era),  s.  kaliba,  félszer, 
sas ;  gyalom. 

117 


Escort 


Erode  (hod'),  v.  a.  kirágni, 

összerágni. 
Erogate  (er'agét),  v.  a.  kiosz- 
tani. 
Erosion   (ira'zsán),  s.   kirá- 

gás,  Ssszerágás. 
Erotic    (irat'ik),    — al,    adj. 
szerelmi ;  s.  szerelmes  köl- 
temény. 
Err  (en-'),  v.  n.  tévelyegni,  té- 
vedni, eltévedni. 
Errand  (er'rénd),  s.  izenetvi- 
tcl,  ut  v.  járat   üzleti  ügy- 
ben ;  to  go  on  an  — ,    utat 
tenni  üzleti  ügyben;  to  go 
on  a  sleeveless  — ,  áprilist 
járni;  to  send  one  on  a 
fool's  — ,  valakivel  áprilist 
járatni;  —  boy,  s.  járóinas. 
Er'raut//r//.  tévelygő;  knight 

— ,  s.  kalandor  lovag. 
Erratic,    adj.  szabálytalan, 
változó ;  s.  országfutó,  kó- 
borló. 
Erroneous  (erro'niász),  adj. 

téves  ;  hibás. 
Errour,  Error  (er'rár),  .s.  té- 
vedés, hiba. 
Erubescence   (erubesz'szensz), 

8.  pirulás,  arczpirulós. 
Eruct   (irákf),   v.  n.  felböf- 
fenni. 
Eructa'tion,  s.  felböfógés. 
Erudite  (er'udeit),  adj.  okta- 
tott, tudós. 
Erudition   (— di'sán),   s.   ta- 
miltság. 
Eru<;mous(iru'dzsinász),  adj. 

rézzöld. 
Eruption  (iráp'sán),  s.  kitö- 
rés; —   s  of  the  skin,  kü- 
teg. 
Erup'tive,  adj.  kitörő. 
Escape  (eszkép'),  v.  a.  and  u. 
elszökni, megmenekedni,  ki- 
kerülni;  it  escaped  my  no- 
tice, az  kikerülte  figyelme- 
met;  —  8.  szökés,  megme- 
nekedés;  ho    made    his  — , 
elszökött ,     megmenekedett. 
Escarp  (eszkárp'l,   v.  a.  me- 
redekké   tenni,     lejtösitni, 
nyesdelni,  bakra  csinálni; 
s.   lejt,  lejtek:  meü-alzat. 
Escort  (eszTíart),  s.  őrkisé- 

ret,fódözet. 
Escort  (eszkaartf),  v.  a.  ki 
sémi,  födöeetüi  szolgálni. 


Esculent 

Esculent  (eszTijulent),  adj. 
megehető ;  8.  élelenuzer. 

Escutcheon  (eszTiáts'án),  9. 
earner. 

Especial  (eszpes'él),  adj.  kü- 
lön, különös ; —\j, adv.  kü- 
lönösen, kiváltképen. 

Espousal  (iszpáu'zél),  adj. 
jegyváltáshoz  tartozó,  el- 
jegyzést  illető. 

Espousals,  s.  pl.  eljegyzés. 

Espouse',  v.  a.  pártolni 
tvmit);  eljegyezni,  nőül 
venni,  férjhez  menni. 

Espy  (iszpei'),  s.  kém  :  v.  a. 
kikémlelni  ;  v.  n.  kémkedni. 

Esquire  (iszkweir'),  s.  fegy- 
vernők :  (czím)  to  N.  N. 
Esqre,  Tekintetesés  Vitéz- 
lő N.  N.  urnák. 

Essay  (esz'szé),  s.  kísérlet, 
próba  ;  értekezés. 

Essay',  v.  a.  megkísérteni, 
megpróbálni. 

Es'sence,  s.  lényeg,  lét-alap; 
léi,  szesz;   illat,    illatszer. 

Essen'tial  (eszszen'sál),  adj. 
lényeges,  lét  alapos;  —  oÜ, 
s.  illó  olaj. 

Establish  (esztéblis),  v.  a. 
megállapít  ni ;  alapítni ;  te- 
lepít ni ;  to  —  an  estate 
upon  one,  jószágot  örökül 
hagyni  vkinek. 

Estabíisber,  s.  alajiitó. 

Establishment,  s.  telep,  te- 
lepzet;  intézet;  alapítás; 
megállapítás ;     elrendezés. 

Estate  (isztéf),  s.  állapot, 
kar  :  jószág ;  rang ;  a  man 
of  bigb  — ,  előkelő  férfi  ; 
man's  — ,  férfikor ;  —  of  a 
bankrupt,  csődtömeg. 

Esteem  (isztím'),  v.  a.  be- 
csülni;  becsleni,  tartani 
(-nak,  -nek) ;  to  be  highly 
esteemed,  nagyra  becsül- 
tetni; I  —  myself  lucky, 
szerencsésnek  tartom  ma- 
gamat; — ,  s.  becsülés ;  te- 
kintet. 

Esteem'able,  adj.  tiszteletre 
méltó ;  megbecsülhető. 

Es'timable,  adj.  becses. 

Estimate  (esz'timet),  s.  becs- 
lés, felvetés;  költségvetés, 
előszámitás ;  v.  a.  felvetni, 


Estimation 

megbecsülni,  árát  szabni 
vminek. 

Estimation,  s.  becslés,  ársza- 
bás ;  tisztelés,  becsülés. 

Es'timative  (— métiv),  adj. 
becsülő.  [lő. 

Es'timator  (—meter),  s.  becs- 

Es'tival,  adj.  nyári. 

Estivate  (esz'tivét),  v.a.  nya- 
ralni. 

Estiva'tion ,  s.  nyaralás; 
nyári  lakás. 

Estrange  (isztrenzs'),  v.  a. 
elidegenítni ;  lebeszélni ; 
eltérítni ;  —ment,  8.  elide- 
genítés, elidegenedés. 

Estricb,  v.  Ostrich. 

Estuary  (esz'tjuéri),  s.  torko- 
lat. 

Estuate  (esz'tsuet),  v.  n. 
forrni,  buzogni;  hullám- 
zani. 

Etch  (ets),  v.  a.  beetetni,  be- 
szivatni  (rézbe  stb.);  kar- 
ezozni ;  —ing,  s.  karezmü- 
vészet. 

Eternal  (iter'nél),  adj.  örök, 
öröklétű;  — ly,  adv.  örökké. 

Eter'nity,  s.  örökkévalóság, 
öröklét. 

Eter'nize  (— neiz),  v.  a.  örö- 
kít ni. 

Ether  (í'ther),  s.  égény ;  fen- 
lég,  leb. 

Ethereal  ( ithi'riél ) ,  adj. 
aetheri. 

Ethic,  v.  Ethical. 

Ethical  (eth'ikél),  adj.  aka- 
ratirányi,  erkölcsi;  er- 
kölcstani; — ly,  adv.  erköl- 
csileg. 

Eth'ics ,  s.  pl.  erkölcstan, 
erénytan. 

Eth'nic  (eth'nik),  s.  and  adj. 
pogány. 

Ethnography  (ethnag'réfi),s. 
néprajz,  népleírás. 

Etiquette  (ettikef),  s.  udvari 
szokás,  díszillem. 

Eucharist  (jutériszt),  s.  úr 
vacsorája. 

Eulogy  (ju'ladsi),  v.  Elogy. 

Eunuch  (ju'nák),  s.  herélt. 

Euphemism  (ju'fimizm),  s. 
szelídítő  kifejezés. 

Euphony  (ju'foni),  85  hang- 
kellem. 

Evacuant  (evék'juént),  adj. 

118 


Even 

ürítő,  hashajtó;  s.  has- 
hajtószer. 

Evacua'tiou  (— e'sán),  s.  ki- 
ürítés ;  odahagyás,  elha- 
gyás. 

Evade  (eved'),  v.  a.  and  n. 
kikerülni,  kitérni;  kerül- 
getni; elszökni,  elosonni. 

Evanescense  (evénesz'szensz), 
s.  eltűnés,  elenyészés. 

Evanes'cent,  adj.  eltűnő,  el- 
enyészi. 

Evangel  (evén'dsíl),  — y,  s. 
evangyeliom. 

Evangeí'ic,  —  al,  adj.  evan- 
gyeliomi. 

Evangelist,  s.  evangyelista. 

Evan'id,  adj.  eltűnő;  múlé- 
kony. 

Evap'orable,  adj.  elgőzölög- 
hető;  — ness,  s.  elgözölög- 
hetés. 

Evaporate  (ivép'orét),  v.  a. 
elgözöltetni ,  elpároltatni  ; 
v.  n.  elgőzölni,  kipárologni. 

Evapora'tion,  s.  kigözölgés, 
kigőzöltetés  ;  gőz,  pára. 

Evap'orative,  adj.  kigőzöl- 
gést  elősegítő. ,, 

Eva'sion  (eve'zsán),  s.  kerül- 
getés ;  kifogás,  ürügy,  sza- 
badkozás. 

Eva'sive,  adj.  kitérő;  to  give 
—  answers,  kitéröleg  fe- 
lelni. 

Eve  (ív),  s.  este,  estvély. 

Even  (í'vn),  adj.  sík,  lapos, 
egyenes,  sima ;  páros ;  to- 
make  —  with  the  ground, 
földig  lerontani ;  to  make 
— ,  kiegyenlíteni ;  —  with 
reason,  észszerű  ;  an  — 
number,  páros  szám ;  — or 
odd, páros  v.  páratlan;  1 
am  —  with  you  now,  most 
már  nem  tartozunk  egy- 
másnak ;  — ,  v.  a.  egyenítni, 
egyenlőzni ;  to  — accounts, 
számadást  kiegyenhtni ;  — , 
v.n.  egyenesedni ;  k  egyez- 
kedni. 

Even,  adv.  épen,  sőt;  —  in 
that  case,  nté#  azon  esetben 
is ;  not  —  in  that  case, 
még  azon  esetben  sem;  — 
now,  épen  most;  —so,  ú:  ,- 
ám ;  —  as  if,  mintha  ugyan. 

Even,  s.  est ;  —  tide,  s.  est- 


Evening 

idő ;  —song, .?.  alkony-ima, 
i  átv.  ért. )  estidő. 

Evening  (iv'ning),  s.  este ; 
this  — ,  ma  este;  I  wish 
von  a  very  good  — ,  jó  estét 
kívánok;  the  —  crowns  the 
day,  nyugtával  dicsérd  a 
napot. 

E'venness,  s.  síkság,  simaság; 
kiegyenlítés,  egyezség. 

Event  (ivenf) ,  s.  esemény, 
történet ;  kimenetel,  követ- 
kezmény; átall  — s,  min- 
denesetre ;  —  fiü  ,  adj.  ese- 
ménydús. 

Eventuate  (iven'tilet),  v.  a. 
<zó,rni,  megszórni  (huzat); 
meghányni,  megvizsgálni, 

Event'nal  (— sjuél),  adj.  eset- 
lepi, esetleges ,  történetes: 
megeshető;  — ly,  adv.  eset- 
leg. 

Eventual'ity,  s.  netáni  eset, 
megeshetöség ,  történhető- 
ég. 

Ever  (ever)  ,  adv.  mindig, 
szüntelen;  for  — ,  örökre: 

—  after,  azóta ;  —  and 
anon,  időnként,  néha-né- 
ha ;  did  yon  —  see  the 
like? látotton  valaha  olyat? 
as  soon  as  —  I  find  time, 
mihelyest  ráérek  ;  let  him 
be  —  so  rich,  ha  még  oly 
gazdag  volna  is ;  —  green, 
8.  örökzöld:  —  pleasing, 
adj.  mindigtetsző  ;  —last- 
ing, ad)  ■-,-'  L'-  i.v  ;  .-•.  ;■■  A  • 
lét :  gyapjúszöx  1 1  neme;  — 
more,  adv.  szüntelen,  foly- 
vást .  szakadatlanul. 

Everse,  v.  Evert. 

Eversion  (iver'zsán),  s.  fel- 
forgatás :  lerontás ;  pusztí- 
tat, pusztulás. 

Evert',  v.  a.  felforgatni,  el- 
dönteni,  lerontani;  meg- 
semmisUni. 

Every  (ev'veril,  adj.  minden; 
—day,  mindennap ;  —  man, 
minden    ember ;   —    body, 

—  one,  mindenki,  kiki  :  — 
other  day,  minden  másod- 
nap :  —  where,  mindenütt; 

—  now  and  then  ,  időn- 
ként. 

í'vz),  s.  ketrecz,  tyuk-ól. 
Eves'tigate,  v.  to  Investigate. 


Evidence 

Evidence  (ev'idensz),*'.  szem- 
melláthatóság, világosság, 
bizonyosság ;  tanúság,  ta- 
nubizo.iyság, tanú  vallomás: 
to  bear  —  to  .  . ,  tanúságot 
tenni ;  to  give  —  against 
.  . ,  vallani  vkire. 

Ev'ident,  adj.  szemmellát- 
ható, világos. 

Evil  (i'vl)  ,  t.-.  baj,  gonosz ; 
deliver  us  from  — ,  szaba- 
díts meg  minket  a  gonosz- 
tól ;  of  two  —  s  choose  the 
least,  két  rósz  közül  a  ki- 
sebb roszat  kell  választa- 
nod ;  — ,  adj.  gonosz,  rósz, 
— ,  adv.  gonoszul,  roszúl ; 
—got,  —spent,  ebül  gyűlt, 
ebül  költ ;  —  doer,  s.  go- 
nosztevő; —  favoured,  adj. 
éktelen :  —  minded,  adj. 
roszindulatá  ;  —  speaking, 
8.  rágalmazás  :  — ness,  s. 
gonoszság. 

Evince  (ivinsz'),  v.  a.  bebi- 
zonyitni :  mutatni;  meg- 
győzni (okokkal ). 

Evin'cible ,  adj.  bebizonyít- 
ható. 

Evirate  (ev'iret),  v.  a.  erejét 
szegni. 

Evira'tion,  s.  kiherélés. 

Ev'itable,  adj.  elkerülhető, 
kikerülhető. 

Evita'tion,  s.  elkerülés. 

Ev'oeate  (—okét),  v.  a.  ki- 
hívni, előhívni. 

Evoca'tion,  s.  előhívás,  kihí- 
vás. 

Evolution  (evvolju'sán),  8. 
kifejtés:  kifejlés,  kifejlő- 
dés; bontakozás,  kanyaro- 
dás. 

Evolve',  v.  a.  kifejteni,  kifej' 
Veszteni :  kibontani  :  v.  n. 
kifejteni,  kif ejtőzni,  kifej- 
lődni;  bontakozni,  kanya- 
rodni. 

Evulga'tion,  8,  kihiresztelés, 
elhirültség. 

Evul'sion  (evál'sán),  s.  kité- 
pés.  kiszaMtás,  kihúzás. 

Ewe  (jú),  s.  juh,  anyajuh. 

Ewer  íjuVri,  8.   korsó,   víz- 

kancsó,  ibrik,  ibrikcse. 
Exacerbate  (egzészéVbet),  v. 

a     herr.  hit, ii,    súlyoslátni  : 
felhős. antaui. 

119 


Exarticulation 

Exacerbation,*-,  betegség  sú- 
ly osbulása ;  felboszantás. 

Exact  (egzékt'),  adj.  pontos, 
szabatos;  — ly,  adv.  pon- 
tosan, szorosan;  voltaké- 
pen. 

Exact,  v.  a.  kizsarolni,  ki- 
csikarni ;  követelni,  megkí- 
vánni;  v.  n.  (upon),  túlter- 
helni, nyomorgatni. 

Exac'ter,  s.  zsaroló. 

Exac'tion,  s.  zsarolás. 

Exact'itude  ,  Exactness ,  s. 
pontosság,  szabatosság. 

Exac'tor,  v.  Exacter. 

Exacuate  (egzék'ju-ét),  v.  a. 
élesíteni. 

Exaggerate  (egzédzs'erét),  v. 
a.  túlozni,  nagyítni. 

Exaggera'tion,  s.  túlzás,  na- 
gyítás. 

Exagitate  (egzédzs'itet),  v.  a. 
megindítani ;  felhevítni. 

Exalit  (egzaalf),  v.  a.  magasz- 
talni, dicsérni;  tűz  által 
tisztítni. 

Exalt'ed,  adj.  magasztos,  ma- 
gastílt,  fenkölt ;  —ness,  s. 
magasztosság ;  gőg. 

Exalta'tion,  •--'.  magasztalás; 
magasztosság ;  magasztosu- 
lás,  föllengés. 

Examen  (egzém'en),  s.  vizs- 
ga, próbatét. 

Examination  (— éminé'sAu), 
g.  vizsgálás,  vizsgálat. 

Examina'tor,  8.  vizsgáló. 

Exam'ine  (— Sm'in),  v.a.  vizs- 
gálni, kikérdezni;  vallatni; 
szemügyre  venni. 

Example  (egz-ám'pl),  s.  pél- 
da :  for  — ,  példának  oká- 
ért ;  to  take  an  —  by  one, 
példát  venni  vkiről,  kö- 
vetni vki  példáját :  —  is 
better  than  precept,  jobb 
egy  példa  száz  leczkénél. 

Exanimate  (— én'imét),  adj. 
lelkeden  ;  holt :  v.  a.  lelket- 
lenitni :  elcsüggeszteni. 

Exanimous(— en'imász),  adj. 
lelketh  n  :  holt. 

V.  ianthema  (ekszenthí'me), 
8.  bőrküteg. 

Exautlate  (— ént'ltt),  v.  a.  ki- 

,;:    r.tm    l  :-■   ::    n.- ,','.';  fi;     í  ' 

húzni. 

Exarticulation    (eksz-ár-tik- 


í 


Exasperate 

ju-lé'sáu),  g.  kificzamitás, 
kificzamlás. 

Exasperate  (egzész'peret),  v. 
a.  haragra  ingerelni,  meg- 
boszantani ;  elkeseríteni ; 
adj.  felboszantott,  felhara- 
gított. 

Exaspera'tion,  s.  elkeserítés, 
elkeseredés,  bosza  >i  kodás. 

Excavate  (ekz'kévét),  v.  a. 
kiüregitni,  kiöbWzni,  ki- 
vájni. 

Excava'tion,  s.  kiüregítés,  ki- 
vájó* ;  üreg. 

Excave,  r.  Excavate. 

Exceed  (ekszíd'),  v.a.  andn. 
meghaladni,  túlmenni ;  the 
sum  he  owes  me  exceeds 
a  hundred  pounds ,  száz 
fonton  felül  adásom. 

Exceeding,  g.  felesleg;  adj. 
felesleges ,  túlmenő  (-on, 
-ön,  -en,  -n);  — ly,  adv.  fe- 
lette, nagyon,  rendkívül. 

Excel  (ekszell'),  v.  n.  kitűn- 
ni, jeleskedni ;  v.  a.  felül- 
haladni, felülmúlni. 

Ex'cellence ,  Ex'cellency ,  s. 
jelesség,  kitűnőség ;  your 
Excellency,  (czimj  kegyel- 
mességed. 

Excellent,  adj.  kitűnő,  jeles; 
felséges  ;  —  ly,  adv.  felsé- 
gesen. 

Except  (ekszejif),  v.  a.  ki- 
venni, oda  nem  érteni,  ki- 
zárni ;  v.  n.  to  —  against, 
kifogást  tenni;—,  adv.  ki- 
véve;  — ,conj.  )ia  csak  nem, 
hanemlia. 

Excep'tion,  g.  kivétel  :  kifo- 
gás ;  without  — ,  kivétel; 
nélkül ;  with  the  —  of.., 
ennek  v.  annak  kivételé- 
vel; for  an  — ,  kivztelké- 
pen ;  —  against . . .,  el  nem 
fogadás. 

Excep'tionable,  adj.  nem  ki- 
fogástalan. 

Excep'tional,  adj.  kivételes; 
— ly,  adv.  kivételesen,  ki- 
vételképen. 

Excep'tious,  (— tsász),  adj. 
komor,  morgó ;  —  ness,  s. 
komorság,  durczásság. 

Excerp  (ekszerp'),  v.  a.  kivo- 
natot csinálni ;  kiszemelni 
(könyvből). 


Excerpt 

Excerpt',  v.  Excerp. 

Excess  (ekszeszsz'),  s.  feles- 
leg, túlmérték  ;  kicsapon- 
gó*. 

Exces'sive ,  adj.  túlságos; 
— ly,  adv.  túlságosan. 

Exchange  (ekztséndzs'),  g. 
csere ;  cserélés ;  váltás  ; 
tőzsde,  alkuház;  árfolyam 
váltófolyam  .-hill of — ,  vál- 
tólevél ;  to  give  in  — ,  érette 
v.  helyébe  adni ;  — ,  v.  a. 
kicserélni,  felcserélni ;  vál- 
tani, felváltani. 

Exchangeable,  adj.  elcserél- 
hető, kicserélhető. 

Exchang'er,  g.  pénzváltó. 

Exchequer  (eksztsek'er) ,  s. 
kincstár;  court  of — ,  kincs- 
tiíri  törvényszék. 

Exci'sable,  adj.  fogyasztási 
adó  alatti. 

Excise  (ekszeiz'),  s.  fogyasz- 
tási adó;  —able,  adj.  v. 
Excisable. 

Excitability,  s.  ingerlékeny- 
ség. 

Exci'table  (ekszei'tébl),  adj. 
ingerlékeny. 

Excitation  (ekszité'sán),  s. 
izgatás ,  felgerjesztés  ,  in- 
gerlés ;  ösztönzés. 

Exci'tative,  adj.  izgató ;  buz- 
dító ;  s.  izgató  szer,  inger- 
lő szer. 

Excite  (ékszert'),  v.  a.  felger- 
jeszteni fósztönözni; — ment, 
s.  ingerültség,  izgatottság, 
izgalom. 

Exclaim  (ekszklem),  v.  a. 
and  n.  felkiáltani ;  to  — 
against,  kikelni  vki  ellen; 
— ,  s.  felkiáltás. 

Exclama'tion,  g.  felkiáltás; 
kiáltás. 

Exclam'atory,  adj.  felkiáltó, 
felkiáltani. 

Exclude  (ekszklud'),  v.  a. 
kizárni;  kirekeszteni,  ki- 
tiltani. 

Exclu'sion  (— zsán),  s.  kizá- 
rás ;  kirekesztés. 

Exclu'sive,  adj.  kizáró ;  — Íj, 
adv.  kizárólag. 

Excogitate  (ekszkads'itet).t'. 
a.  kigondolni. 

Excommune,  v.  Excommu'- 
nicate. 

120 


Execute 

E  xcommunicate(— kammj  u'- 
nikét),  v.  a.  egyházból  ki- 
tiltani, kirekeszteni,  átok 
alá  vetni. 

Excommunica'tion,  s.  egy- 
házbóli  kirekesztés. 

Excoriate  (ekszko'riet),  v.  a. 
felkarczolni,  felka rmoln i , 
felvakarni. 

Excortication  (ekszartike'- 
sán),  s.  meghánt  ás,  lehéja- 
zás,  nughámozás. 

Ex'crement  (— 'kriment),  s. 
ürítek,  ürülék,  szar. 

Excrescence(— kresz  szensz) 
s.  kinövés ;  hűskinövés. 

Excrete  (— krít ),  v.  a.  kiürí- 
teni, elválasztani. 

Excre'tion,  s.  kiürítés,  elvá- 
lasztás. 

Ex'cretive,  Ex'cretory,  adj. 
elválasztó. 

Excruciate  (kru'si-et),  v.  a. 
kínozni,  gyötörni. 

Excru'ciating,  adj.  kínos; 
—pains,  nagy  v.  kegyetlen 
fájdalom. 

Exculpate  (— kál'pet),  v.  a. 
kimenteni ;  igazolni. 

Exculpa'tion ,  s.  igazolás, 
mentség. 

Excursion  (kár'zsán),  s.  ki- 
rándulás; száguldozás ;  el- 
térés (a  dologtól),  tárgy - 
hagyás. 

Excur'sive,  adj.  eltérő. 

Excusable  (ekszkju'zébl),  adj. 
menthető. 

Excusa'tion,  s.  mentés, mente- 
getőzés; mentség,  bocsánat. 

Excuse  (— kjúsz'),  v.  a.  men- 
teni, megmenteni,  kimente- 
ni;  megbocsátani;  to  — 
one's  self,  mentegetni  ma 
gát ;  — ,  s.  ment/'s,  mente - 
getés ;  mentség,  bocsánat; 
his  couduct  admits  of  no 
— ,  viselete  nem  menthető. 

Ex'ecrable  ( — ikrébl) ,  adj. 
utálatra  méltó,  átkc.ott. 

Ex'ecrate  (—ikret),  v,  a.  el- 
átkozni, megátkozott. 

Execra'tion ,  s.  elátkozái , 
megátkozás. 

Ex'ecute  (— 'ikjut),  v.  a.  vég- 
rehajtani, véghez  v  inni,' 
jesitni ;  kivégezni;  megzá- 
logolni. 


Execution 

Execu'tiou,  s.  végrehajtás; 
kivéazéx  ;  megzáloglás  ; 
— er,  s.  hóhér. 

Exec'utive,  adj.  végrehajtási, 
végrehajtó ;  —  power,  vég- 
rehajtó hatalom. 

Exec'utor,  s.  végrehajtó ;  tes- 
tamentomi  végrehajtó. 

Execu'tor,  s.  hóhér,  bakó; 
foglaltató. 

Exegesis  (ekszklzsí'ziz),  s. 
szentírás  magyarázata. 

Exeget'ical,  adj.  magyarázó; 
magyarázati. 

Exemplar  (egzern'pler)  ,  s. 
példány;  minta:  előkép; 
an  —  of  honesty,  példás 
becsületessé gii  ember. 

Ex'emplariness,  s.  példásság. 

Ex'eniplary,  adj.  példás. 

Exemplification,  s.példázás, 
-példa rali  vüágositás. 

Exeni'plify  (— plifei),  v.  a. 
példával  világositni,  pél- 
dázni. 

Exempt  (egzempt'),rtí7/.»i??if, 
szabad  (vmitöl >  ;  v.  a.  fel- 
menteni,felszab  aditani( kö- 
telesség alól). 

Exemp'tion,  s.  felmentés,  fel- 
szabadítás;  kivétel,  kivált- 
ság. 

Exequies  (eksz'ikwiez) ,  s. 
pl.   gyásztisztelet,  temetés. 

Ex'ercice  (eksz'erszeisi  i, 
gyakorlat ,    testgyakorlat, 
iskolai    gyakorlat ;    —  of 
soldiers,  hadgyakorlat. 

Exercise  (eksz'erszeisz),  v. 
a.  gyakorolni ;  v.  n.  gya- 
korlatoskodni. 

Exercita'tion,   g.   gyakorid  . 

Exert  (egzert'),  v.  a.  fára- 
dozni, ifiyek-'.ii!.  iparkod' 
ni ,  törekedni ;  I  exerted 
myself  in  vain,  hiába  volt 
minden  igyekezetem  ;  to  — 
one's  self  to  the  utmost  of 
one's  ] K iwi.t,  minden  erejét 
megvetni. 

Exertion,  s.  fáradozás,  Vere- 
kedés, igyekezet;  erőlködés. 

Exfoliation  (ekszfolie'san),8. 
elf  oszlás. 

Exhalation  (ekszhélé'san),*. 
kigőzölgés,  kipárolgás. 

[>■  erzlit  1'),    v.  ii.  kigö- 
z&lgeni,  kipárolgani;    lel- 


Exhaust 

két  kiadni ;  v.  a.  elpárolog- 
tatni ;  kilehelni. 

Exhaust  (egzhaaszf) ,  v.  a. 
kimeríteni ;  the  first  edi- 
tion of  this  work  is  ex- 
hausted, e  könyv  első  ki- 
adása már  elkelt ;  to  — 
one's  patience,  vki  türel- 
mét  kimeríteni,  vkit  türel- 
méből kivenni;  to  —  one's 
self,  kimerülni,  elfáradni. 

Exhaus'tion,  g.  kimerítés; 
kimerültség,  elbágyadás. 

Exhaust'less,  adj.  kimerit- 
hetlen. 

Exheredate  (ekszher'idet'),u. 
a.  örökből  kirekeszteni. 

Exhereda'tion,  s.  kiörökítés. 

Exhibit  (egzhib'it),  v.  a.  elő- 
mutatni;  benyújtani  :  ki- 
állítani; s.  beadvány,  ik- 
tatmány. 

Exhibition,  s.  előmutatás, 
benyújtás ;  kézbesítés;  ki- 
állítás. 

Exhilarate  (egzhü'érét),  v. 
a.  felderítni ;  felvidítni ; 
v.  n.  felderülni ;  megvidá- 
mulni. 

Exhilara'tion,  s.  kiderülés, 
felindulás. 

Exhort  (egzhart'),  v.  n.  in- 
teni, buzdítni. 

Exhorta'tion,  s.  intés,  meg- 
intés. 

Exhort'ative,  adj.  intő. 

Exigent  (eksz'idsent),  adj. 
kívántató,  követelős,  szor- 
gos ;  s.  kellék. 

Ex'igency,  s.  kivonulóin,  ki- 
vontatása g ;  kellék  ;  in  an 
— ,szükség  esetében  ;aceord- 
iug  to  the  —  of  affairs,  a 
mint  a  körülmények  kivon- 
ják. 

Exiguity  (egzigju'iti),  s.  cse- 
kélység. 

Exig'uous  (— gjuász) ,  adj. 
csekély. 

Exile  (cgz'eil),  s.  számkive- 
tés :  xzámüzött. 

Exile',  v.a.  száműzni; — ment, 
8.  számkivetés. 

Eximious  (egzim'iasz),  adj. 
kitftszö,  jeles. 

Exist  (egziszf),  r.  n.  létezni. 

Exisfenoe,  g.  létezés,  létei, 
lét. 

121 


Expatriation 

Exist'ent,  adj.  létező. 

Existimation  (— time'sán),  s. 
vélekedés :  beesülés. 

Exit  (eksz'it),  8.  kilépés  ;  le- 
lépés i  a  színről  i ;  to  make 
one's  — ,  lelépni;  meghalni. 

Exitial  (egzis'él),  adj.  hálái- 
hozó, halálos. 

Exodus  (eksz'odász),  s.  Mó- 
zes második  könyve. 

Exogenous  (ékszadzs'inász), 
adj.  külgyarapú. 

Exonerate  (egzan'erét),  v.  a. 
tehertől  megszabadítani : 
kiüríteni ;  felmenteni. 

Exorable  (egz'orébl) ,  adj. 
megkérlelhető. 

Exi írbitance  (egzaar'biténsz) 
g.  szerfelettiség,  túlságos- 
kodás. 

Exor'bitant,  adj.  szerfeletti, 
túlságos;  túlliágó ;  ször- 
nyű. 

Exorcise  (eksz'arszeiz),  v.  a. 
ördögöt  űzni. 

Ex'orcism  (— szizm),  s.  ör- 
dögűzés. 

Ex'orcist,  s.  ördögűző. 

Exordium  (egzar'diám),  s. 
levezetés,  beszédkezdet. 

Exorna'tion  (— né'sán),  g.  ki- 
ékesítés. 

Exostosis  (ekszaszto'sziszi, 
g.  holttetem,  csontdaganat. 

Exoteric  (ekszoter'ik),  — al, 
adj.  külső,  nyilvános;  avat- 
lan. 

Exotic  (egzat'ik),  — al,  adj. 
külföldi,  idegen. 

Expand  (ekszpénd'),  v.a.  ki- 
feszíteni. 

Expanse,  g.  kifeszülés ;  ter- 
jedek. 

Expaxí'sible,adj.feszülékeny. 

~Ex\n\u*\hiYity,  s.  fesz  ülékeny- 
ség.  .. 

Expansion  (— pen'zsáu),  g. 
kifeszités,   kifeszülés;  ter- 

jedség. 
Expatiate  (ekszpé'siét),  v.  n. 
járkálni;  kalézolni;  to- 
on    (upon) ,   Merészkedni 

'  vihí  tárgy  felöl). 

Expatriate  |  -péfriét),  v.  a. 

hónából  kiűzni  ,*to  —  ön< 

si'lf,  kivándorolni. 
Ex'patria'tion,  ■-.  hontalani- 

tás ;  kivándorlás. 


Expect 

Expect  (— pekt'),  v.  a.  várni, 
megvárni,  elvárni;  remény- 
leni  :  to  —  some  one,  vkit 
várni  ;1  don't  —  that  of 
him,  azt  én  tőle  nem  vá- 
rom ;  I  don't  —  any  great 
lnek,  nagy  szerencsét  nem 
reméllek :  I  —  him  to  he 
( ihedient,  engedelmességi  t 
kívánok  tőle  :  —  nothing 
from  him  that  promises  a 
great  deal,  aki  aranyhe- 
gyeket igér,  attól  egy  faka- 
nalat sem  kapsz. 

Expect'aney,  s.  várakozás, 
váromány.  inányos. 

Expect'ant,  adj.  váró ;  varo- 

Expecta'tion,  s.  várakozás, 
váromány. 

Expec'torate  ( — árét),  v.  a. 
kfyjni,  kiköpni,  köhögni. 

Expectora'tion,  s.  kihány  ás, 
kiköpés ;  köp,  turha. 

Expedience  (— pi'diensz),  s. 
ügyesség,  haladás,  előmoz- 
dítás, hamar ság. 

Expediency,  v.  Expedience. 

Expe'dient,  s.  út  mád,  eszköz; 
rés,  kibúvó  ajtó ;  adj.  hasz- 
nos, előmozdító. 

Expedite  (eksz'pideit),  v.  a. 
gyorsítni,  siettetni;  eliga- 
zítni,  elküldeni,  elszállítni; 
adj.  gyors,  akadálytalan. 

Expedition  (— dis'án),  ,t.  el 
küldés,  szállítás  ;  hadjárat, 
hadküldés,  hadküldemény; 
gyorsaság ;  hamar  ság. 

Expedi'tious  (— dis'ász),  adj. 
gyors,  fürge,  ügyes;  — ly, 
adv.  gyorsan,  könnyen, 
ügyesen. 

Expel  (ekszpel'),  v.  a.  kiker- 
getni, elűzni. 

Expence,  v.  Expense. 

Expend  (ekszpend'),  v.a.  ki- 
adni, költeni  (pénzt);  to 
—  upon,  to  —  in,  költeni 
-ra,  -re. 

Expenditure,  s.  költség,  ki- 
adás; fogyasztás,  emésztés. 

Expense  (ekszpensz'),  s.  költ- 
ség, kiadás,költekezés;  kár; 
at  my  — ,  rovásomra. 

Expense'less,  adj.  költség- 
ment, költségmentes. 

Expen'sive,  adj.  drága,  k'ólt- 


Experience 

Experience  (— pi'riensz),  s. 
tapasztalás  ;  kísérlet  ;  jár- 
tasság ;  (km.)  —  is  the 
mistress  of  fools,  saját  ká- 
rán tanul  a  bolond;  to 
know  hy  — ,  tapasztalásból 
tudni ;  a  man  of  — ,  tapasz- 
talt ember;  — ,  v.  a.  pró- 
bálni, tapasztalni ;  to  he 
experienced  in  something, 
jártas-keltésnek  lenni  vmi- 
ben.  jártas. 

Expe'rient,    adj.    tapasztalt, 

Experiment  (— per'iment),  s. 
kísérlet ;  próbatét ;  tapasz- 
talmány ;  v.a.  and  n.  ki- 
sérleni ,  kísérletet  tenni 
f-val,  -vei),  kísérletezni. 

Experimen'tal ,  adj.  kísér- 
leti, gyakorlati,  tapaszta- 
lati. 

Expert  (—pert'),  adj.  tapasz- 
talt, jártas ;  s.  szakértő. 

Expert'ness,  s.  tapasztaltság; 
szakértelem. 

Expiate  (eksz'pi-ét),z7.  a.  ele- 
get tenni,  lakolni,  bűn- 
hődni ( vmiért ). 

Expia'tion,  s.  bűnhődés,  la- 
kold*; megengesztélés. 

Ex'piatory,  adj.  engesztelő. 

Expira'tion  (— piré'sán),  s.  ki- 
lehelés,  utolsó  lélekzet ;  le- 
járati idő,  vég ;  at  the  — 
of  this  month,  e  hónap  el- 
teltével. 

Expire  (— peir'),  v.  a.  kile- 
helni;  v.  n.  meghalni ;  le- 
járni, lefolyni,  elteim,  el- 
múlni. 

Explain  (—  plen'),  v.  a.  meg- 
magyarázni, megvilágosít- 
ni,  megfejteni. 

Explanation  (— pléné'sán),  s. 
megfejtés,  értelmezés,  meg- 
magyarázás :  magyarázat. 

Explanatory  (  — plén'étori), 
adj.  fejtegető,  magyarázó, 
értelmező. 

Ex'pletive  ( — plitiv),  adj.  ki- 
töltő ,  betöltő,  pótló ;  — 
partiele,  pótszócska. 

Explicahle(eksz'plikébl),  adj. 
megfejthető,  megmagyaráz- 
ható. 

Ex'plicate  (—két),  v.  a.  ki- 
fejteni, fejtegetni,  megma- 
gyarázni. 

122 


Expostulate 

Explication,  s.  kifejtés,  meg- 
magyarázás,   magyarázat. 

Ex'plicative ,  Ex'plica*oryt 
adj.  megfejtő,  megmagya- 
rázó. 

Explicit  (— plisz'it),  adj.  ki- 
fejtett, világos,  félreérthet- 
len;  — ly,  adv.  kifejtetten, 
világosan. 

Explode  (—plod'),  v.  n.  el- 
pukkadni, elpattanni,  szét- 
pattanni;  v.a.  kitombolni, 
elégedetlenségét  tombolva 
kijelenteni :  roszalni,  kár- 
hoztatni ;  elvetni. 

Exploit  (— plaid'), s.  tett,  hős- 
tett ;  v.  a.  véghez  vinni, 
teljesíteni. 

Exploitable,  adj.  véghez  vi- 
hető. 

Explorate,  v.  to  Explore. 

Exploration  (— ploré'sán),  g; 
kémlelés,  nyomozás,  vizsgá- 
lat. 

Explora'tor,  s.  kikémlelő,  ki- 
fürkésző. 

Explore  (— plor'),  v.  a.  ki- 
kémlelni kifürkészni,  meg- 
vizsgálni. 

Explo'sion,  s.  kitörés,  csatta- 
nás, durranás. 

Exponent  (ekszpo'nent) ,  s. 
hatványjel ;  hányszoros. 

Exponential,  adj.  hatvány- 
jeles ;  —  equation,  s.  hat- 
ványjeles egyenlet;  —quan- 
tity, hatványjeles  mennyi- 
ség. 

Ex'port,  s.  kivitel;  kiviteli 
áruezikk. 

Export',  v.  a.  kivinni  (áru- 
kat ). 

Exporta'tion,  s.  kivitel. 

Expose(— pooz'),i'.c.  kitenni; 
előadni,  kifejteni;  to  — 
one ,  vkit  meztelenségében 
előállítani,  vki  hitványsá- 
gát  ismertetni  meg ;  to  — 
one  to  shame,  xmlahit  szé- 
gyennek kitenni  :  to  — 
one's  self  to  danger,  a  ve- 
szedelemnek kitenni  magát; 
to  —  one's  life,  életét  kocz- 
kaztatni. 

Exposi'tion,  s.  megfejtés,  ma 
gyarázat ;  kiállítás. 

Expostulate  (— paszt'julet), 
v.  n.  feleselni ;  zúgolódni. 


Expostulation 

Expostulation,  s.  feleselés; 
szemrehányás. 

Exposure  (— po'zsar),s.  meg- 
szégyenítés, megszégyenü- 
lés. 

Expound  (  —  páund'),  v.  a. 
emit  hiállítni  nézés  végett; 
fejtegetni,  értelmezni. 

Express  (— preszsz'),  v.  a.  ki- 
sajtolni, kinyomni ;  kife- 
jezni, kitenni;  to  — one's 
self,    kifejezni   magát :    to 

—  love  to  some  one,  szere- 
tetet mutatni  vki  iránt;  — , 
adj.  világos,  kifejezett ;  — , 
s.  hírnök. 

Expres'sible,  adj.  kifejezhető, 
kimondható. 

Expres'sion,  s.  kinyomás,  ki- 
sajtoló s  ;   kifejezés. 

Expres'sive,  adj.  világos,  ki- 
fsjszeM  i  !t.  jezésieljes  je- 
lentékes, nyomatékos  ; — ly, 
adv.  nyomatékosan. 

Expressly,  adv.  határozot- 
tan, világosan  :  it  has  been 

—  said,  határozottan  ki  fe- 
jeztetett. 

Exprobrate  (— probrét),  v.  a. 
roszalni;  szemére  vetni. 

Exprobra'tion ,  s.  roszalds, 
feddés,  szemrehányás. 

Expropriate  (— pra'priét),  v. 
a.  kieajátitni;  v.  n.  túlad- 
ni vmin. 

Expropriation,  s.  kisajátí- 
tás. 

Expulse  (— pálsz'),  v.  a.  ki- 
űzni, kihajtani. 

Expul'sion,  b.  elűzés  :  kihaj- 
tds. 

Expunge  (— pánds') ,  v.  a 
kitárolni. 

Expurgate  (— pár'get),  v.  a. 
Hitisztitni. 

Exjmrga'tion,  s.  kitisztítás, 
kitisztulás :  hashajtág. 

Exquisite  (— kwizit),  adj.  ki- 
váló; —  ly,  adv.  kiválóan. 

V.  sieeani  (— szik'ként),  adj. 
szárító. 

Exsiccate  (— szikTtet),  r.  a. 
kiszárítm. 

lation  (— szjudé'sán) ,  s. 
k  i  izzadás. 

Exsude  (— szjud'),  v.  a.  kiiz- 
■idni. 

-citate  (— szász'szitét), 


Exsus  citation 

v.  a.  felserkenteni,  felbuz- 
ditni. 

Exsuscita'tion,  s.  felserken- 
tés,  felbuzdítás. 

Extant  (ek'sztent),  adj.  ki- 
álló ;  létező. 

Extasy,  v.  Ecstasy. 

Extem'poral  ( — par  él),  adj. 
rögtönzött ;  —  ly,  adv.  rög- 
tönözve, előkészülés  nélkül. 

Extempora'nean,  v.  Extem- 
poral. 

Extemporary,  v.  Extempo- 
ral. 

Extempore ,  v.  Extempo- 
rally. 

Extemporize  (— reizl,  v.  a. 
and  n.  rögtönözni,  előkészü- 
let nélkül  beszélni. 

Extend  (—tend'),  v.  a.  ki- 
nyújtani; kiterjeszteni ;  v. 
n.  kinyúlni ;  kiterjedni. 

Extensibility,  s.  nyujthata- 
ság,  nyulékonyság. 

Extendible,  adj.  nyújtható, 
nyulékony. 

Exten'sion,  s.  kiterjedés. 

Exten'sive,  adj.  terjedelmes; 
kinyújtott ;  kitágult;  nyu- 
lékony. 

Extent',  s.  terjedelem  ;  kiter- 
jedtség; in  the  whole  — 
of  the  kingdom,  az  egész 
országban  ;  I  can't  engage 
myself  to  such  an  — , 
annyiba  nem  bocsátkozha- 
tom. 

Exten'uate  (— juét) ,  v.  a. 
gyengítni ;  kisebbitni. 

Extenua'tion,  s.  gyengülés; 
kisebbítés ;  sorvadás. 

Exterior  ( — tí'rier),  s.  kiile- 
mény,  külső;  adj.  külső. 

Exterior'ity ,  e.  külsőség; 
külső. 

Exterminate  (-  ter'minét),r. 
a.  kiirtani. 

Extermina'tion,  S.  kiirtás. 

Exterminator,  «.feürttf,pu«2- 
titó  ;  —j,adj.  kiirtó,  pusz- 
ii tó. 

Extern',  adj.  külső. 

Exter'nal,  adj.  külső,  külső- 
it ges  ;  -ly,  adv.  külsőleg ; 
kívülről. 

Extinct    (— tiukt'h    adj.   el- 
aludt ;  megszüntetett ;    ki- 
halt ;  v.  a.  eloltani. 
123 


Extreniity 

Extinc'tion,  s.  eloltás  ;  meg- 
szüntetés :  kiirtás. 

Extin'guish  (— ting'gwis),  v. 
a.  eloltani ;  — er,  8.  oltó- 
kúp ;  —ment,  s.  eloltás ; 
megszüntetés  ;  kiirtás. 

Extirpate  (ekszterpet),  v.  a. 
kiirtani. 

Extiipa'tion,  8.  kiirtás. 

Extol  (— tail'),  v.  a.  magasz- 
talni, dicsőít  ni ;  — ler,  s. 
magasztaló,  dicsőítő. 

Extorsion  (— taar'zsán),  s. 
k  izsa  j-olás,  k  ics  i  ka  rás. 

Extort  ( — taart'l,  v.  a.  kizsa- 
rolni,  kicsikarni. 

Extor'tion,  v.  Extorsion. 

Extract  (— trékt'l,  v.  a.  ki- 
húzni, kivonni;  to  —the 
root  of  a  number,  gyököt 
kifejteni. 

Extract,  8.  kivonat. 

Extrac'tion,  .--.  kivonás,  kihú- 
zás :  kivonat  ;  származás  ; 
he  is  of  noble  — ,  nemes 
vérből  származik. 

Extraneous  (— tré  niksz),adj. 
idegen  :  a  dologra  nem  tar- 
tozó. 

Extraordinarily,  adv.  rend- 
kívül. 

Extraordinary  (— traar'diné- 
ri),  adj.  rendkívüli,  rend- 
ki  v  üli  es. 

Extravagance(— trev'égénsz) 
g.  kicsapongás,  elcsapon- 
gás ,  eltérés;  balgaság; 
képtelenség,  visszásság;  té- 
kozlás, pazarlás. 

Extravagant,  adj.  kicsapon- 
gó, elcsapongó;  botor,  kép- 
telen ;  tékozló,  pazarló. 

Extrav'agate  (—get),  v.  n. 
kicsapongani,  eltérni:  esze- 
lősködni;  mérté  ktelenkedni, 
kikapni. 

Extravaga'tion,  s.  kicsapon- 
gás, mértéktelenkedés. 

Extreme  (— trim'),  adj.  szél- 
ső, legvégső ;  an  —  heat, 
rendkívüli  forróság;  — , 
s.  legvégső,  legszélső,  szél- 
■  g,  végh  t ;  —  ly,  adv. 
rendkívül,  túlságosan. 

Extrem'ity,  s.  szélsőség,  vég; 
véglet;  véginség,  vég-eset  ; 
extremitú  b,  t.  pl.  cégta- 
gok. 


Extricable 

Extricable(eksz'trikebl),íí<7;. 
kibontható ,  megszabadít- 
ható :  elkerülhető  (  av.). 

Ex'tricate  (—  ket),  v.  a.  ki- 
bontani, megszabadítja;  to 

—  one's  self  (from),  kibon- 
takozni, megszabadulni. 

Extriea'tion,  g.  kibontó-',  ki- 
szabadítás :  kibontakozás, 
kiszabaduló*. 

ExtrinVc  (—  trin'szik),  — al, 
adj.  külső. 

Extrin'sically,  adv.  kividről, 
külsőleg. 

Extract  |— trákt'),  v.  a.  épit- 
ni,  felállítni,  alkotni. 

Extruc'tion,  s.  építés,  épít- 
mény, alkat. 

Extrude  (— trud'),r.«.(from), 
kitaszít  ni,  kicsapni. 

Extra's  ion,  .?.  kicsapás. 

Extu'berance(— tjuljerénsz), 
s.  kidudorodás,  púp ,  ho- 
porj. 

Extu'berant,  adj.  dagadozó, 
puhantós. 

Exude,  v.  to  Exsude. 

Exulcerate  (ekzál'szerét),  v. 
n.  megfekélyesedni,  genyed- 
ni  ;  v.  a.  fekélyt  okozni: 
megkeserítni,  boszantani ; 
adj.  felboszantott,  haragos. 

Exulcera'tion ,  s.  kifekélye- 
dés,  fekély ;  elkeseredés, 
boszankodás. 

Exult  (ekzálf),  v.  n.  örven- 
dezni, örömében  tombolni ; 
— ant,  Oidj.  örvendező. 

Exulta'tion,  s.  örvendezés, 
tombolás,  ujjongatás. 

Exundation  (ekszándé'sán), 
s.  kióradás,  átfolyás,  kiöm- 
lés  ;  bőség,  feleslegség. 

Exuscitate,    v.   Exsuscitate. 

Exustion  (ekzász'tsán).s.  el- 
égetés. 

Eye  (áj),  s.  szem  ;  szemügy  ; 
szem,  rügy:  t  it  fok  :  hor- 
gonylyuk; in  the  twink- 
ling of  an  — ,  egy  szempil- 
lanatban ;  to  keep  a  strict 

—  upon  one,  szemmel  tar- 
tani v.  szemügyre  venni 
vkit ;  to  have  an  —  to  . ., 
tekintettel  v.  szándékkal 
lenni  vmire ;  to  look  upon 
one  ■with  an  evil  — ,  hamis 


Eyed 

pillantást  vetni  vkire,  gör- 
be szemmel  nézni  vkit ;  to 
sail  in  the  wind's  — ,  szél 
ellen  menni,  szél  ellen  eved- 
zeni;  the  master's  —  makes 
the  horse  fat ,  gazda 
szeme  hizlalja  a  lovat ; 
what  the  —  sees  not,  the 
heart  rues  not,  a  mit  nem 
tudok,  azon  nem  búsulok  ; 
—ball ,  s.  szemteke  ;  to  — 
bite,  o.  a.  szemmel  v.r- 
ni ;  — brow,  s.  szemöldök; 
—  glass ,  s.  szem-üveg ; 
— lash,  s.  szemszőr,  pilla- 
szőr ;  — lid,  s.  pilla,  szem- 
pilla ;  —  sight,  s.  látás, 
szemvilág ;  —  sore,  s.  szem- 
baj (átv.  ért.  is) ;  —  wit- 
ness, s.  szemtanú ;  — ,  v. 
a.  nézni,  szemlélni,  szem- 
mel tartani. 

EVed,  adj. . . .  szemű  ;  black 
— ,  adj .  fekete  szemű;  blear 
— ,  adj.  csepegő  szemű. 

Eye'less,  adj.  vak. 

Eye'let,  s.  fűzőlyuk. 

Eyry  (e'ri),  s.  ragadozó  ma- 
dár fészke. 


F  (ef),  s.  az  F  betű  neve. 

Fable  (fé'bl),  s.  mese;  v.  n. 
mesét  mondani;  v.  a.  köl- 
teni, koholni. 

Fabric  (féb'rik) ,  s.  épület : 
szerkezet;  gyár; — lands, 
s.  pl.  egylwzi  vagyon;  — , 
r.  a.  építeni,  készitni. 

Fab'ricate  ( —  ket),  v.  a.  épí- 
teni; készitni,  gyártani; 
(átv.  ért.j  koholni. 

Fabrication,  s.  építés ;  készí- 
tés ,   gyártás;   kolwlmóny. 

Fabulist  (féb'juliszt),s.  mese- 
költő. 

Fabulous  (féb'julász),  adj. 
mesés. 

Face  (fesz),  s.  arcz,  arczulat ; 
(átv.  ért.)  külszín  ;  felület ; 
homlokzat  (épületé);  —  of 
the  earth,  föld  színe;  a 
brazen  — ,  arczátlanság, 
szemtelenség ;  —  to  — ,  szem- 
től szembej  to  fly  in  one's 
— ,  nekiripakodni;  neki- 
124 


Faculty 

esni  vkinek,  durván  meg- 
bántani vkit,  képére  mászni 
vkinek:  I  will  tell  it  him 
to  his  — ,  szemébe  is  meg- 
mondom neki ;  to  make 
faces  ,  arczot  fintorgatni  : 
before  one's  — ,  vkinek  sze- 
mei előtt;  to  carry  two 
faces  under  one  hood,  két- 
szinűsködni,  csalárdkodni ; 
— ,  v.  a.  szeme  közé  nézni 
vkinek  ,  daczolni ;  nézni 
-ra ,  -re ;  to  —  a  danger, 
a  veszedelemmel  daczolni, 
bátran  szemébe  nézni  a  ve- 
szedelemnek ;  this  window 
faces  the  garden,  ez  ablak 
a  kertre  szolgál ;  facing  the 
palace,  a  palotával  átellen- 
ben ;  to  —  a  card,  kártyát 
képes  oldalára  fordítani: 
— ,  v.  n.  tettetni  magát;  to 
—  about,  megfordulni. 

Face-cloth,  s.  szemfödél. 

Faceless  ,  adj.  arczátlan ; 
szemtelen. 

Facetious  (fészi'sász) ,  adj. 
tréfás ;  enyelgős ;  bohókás ; 
— ness,  s.  tréfaság,  bohó- 
zat. 

Facile  (fész'ü),  adj.  könnyű  : 
engedékeny ;  nyájas. 

Facilitate  (—  szil'itét) ,  v. 
a.  könnyítni,  megkönnyeb- 
bítni. 

Facility,  s.  könnyüség;  ügyes- 
ség, forgottság  ;  nyájasság ; 
engedékenység. 

Facing  (fé'szing),  s.  homlok- 
zat;  szembenállás ;  vakfa- 
lazat. 

Facinorous  (fészin'orász), 
adj.  bűnös,  gonosz. 

Fact  (fékt),  s.  tett,  tény,  val  í 
ság ;  in  — ,  valóban. 

Faction  (fék'sán),  s.  párt,  fe- 
lekezet; pártoskodás,  egye- 
netlenkedés.  ,. 

Factious  (fék'sász),  udj. pár- 
tos, pártütő,  lázitó. 

Factitious  (féktis'ász),  adj. 
utóncsinált,  hamis ;  mester- 
kélt. 

Fac'tor,  s.  ügyviselő,  mű- 
vezető; tényező. 

Faculty  (fék'álti),s.  tehetség , 
jogosultság ;  tankar;  tan- 
szak. 


Facnndity 

Facundity(fékán'diti),s.  ékes- 
szólás. 

Faddle  (féd'dl),  v.  n.  enye- 
legni, játszadozni ;  —  r.  s. 
enyelgő. 

Fade  (fed),  r.  n.  elhervad- 
ni, elfonnyadni ;  elszinte- 
lenedni ;  eíízetlenedni;v.a. 
hervasztani. 

Fadeless,  adj.  hervadhatlan. 

Fadge  (féds)  ,  v.  n.  össze- 
illeni ,  összeegyezni,  sike- 
rülni. 

Fag  (fég),  v.  n.  ellankadni: 
v.  a.  megkorbácsolni;  s. 
rabszolga, járó inas  :  — end, 
8.  posztószél,  selejtje  vala- 
minek. 

Fagot  (fég'át),s. rőzsenyaláb; 
r.  a.  nyalábba  kötni,  nya- 
lábolni; összevissza  hányni. 

Fail  (fél),  v.  a.  nem  sülni  el, 
t:  Iráni  balul  ■■tin  I t  mer; 
bukni :  hibázni :  elhibázni; 
1 1 mulasztani ;  to  —  in  one's 
design,  czéljót  elhibázni; 
to  —  of  one's  word,  szavát 
megszegni;  he  did  — ,  meg- 
bukott Ui  kereskedő  j ;  it 
failed,  nem  sült  el,  nem  si- 
kerüli ;  I  shall  not  —  to  let 
you  know  at  once,  el  nan 
fogom  mulasztani  önt  azon- 
nal tudósítni :  I  failed  to 
convince  him,  nemsikerült 
meggyőznöm  üt  ,•  the  day 
begins  to  — ,  áldozóban 
vau  a  nap ;  -  -,  v.  a.  for- 
tune failed  him,  elhagyta 
a  szerencse;  my  heart  fails 
me,  nem  visz  rá  a  lélek, 
rá  nem  vehetem  magamat 
arra ;  his  courage  failed 
\üm,elvesztettt  bátorságát; 
— i  s.  mulasztás,  élhibázás; 
bukás  :  f,  leülés  :  without — , 
minden  bizonynyal. 
Failing,  8.  gyarlóság;  hiba, 
tévedés  :  every  one  has  his 
■  luminal;  minden- 
kinek a  magagyengéi ;  the 
— s  of  other  men  accuse 
us  of  frailty,  más  ember 
vétkeiminket  is  gyarlóság- 
gal vádolnak. 
Failure  (fél'jur),  8.  balsiker, 
bukás,  tönk;  hiány:  hiba, 
tévedés;  upon  —  of  which; 


Fain 

különben ,    ellenkező  eset- 
ben. 

Fain  (fén),  adv.  örömest;  — 
would  the  cat  fish  eat,  but 
she's  loth  to  wet  her  feet, 
macska  is  szereti  a  halat, 
de  kerüli  a  vizet:  —  adj, 
poor  folk  are  —  of  little, 
a  szegény  ember  egy  kis 
ajándéknak  is  örül. 

Faint(fént|/íí(7.  bágyadt,  lan- 
kadt;  csüggedt,  bátortalan; 
to  grow  — ,  elbágyadni,  el- 
lankadni; a  —  voice,  gyenge 
szó;  a  —  colour,  halovány 
szín;  —  hearted,  adj.  gyá- 
vaszivü  ;  —  v.  n.  elszéledni: 
to  —  away,  elájulni;  — , 
p.  a.  elcsüggeszteni. 

Faint-heartedness,  s.  gyáva- 
sziv&ség. 

Faint'ing,  s  ájulás  :  adj.  she 
had  a  —  fit,  elájult. 

Faint'lv,  adv.  gyengén,  gyar- 
lón. 

Fainfness,  s.  aléltság,  erőt- 
lenség ;  bágyadtság. 

Fair  (fér),  adj.  szőke;  szép; 
csinos;  igazságos ,  méltá- 
nyos; illő, illendő ;  nyájas; 
the  —  sex,  a  szépnem;  the 
modern  —  ones,  a  mai  iiöl- 
gyek;  —  hair,  szőke  haj; 
a  —  wind,  kedvező  v.  al- 
kalmas szél;  —  weather, 
szép  idő:  to  give  one  — 
play,  méltányosan  bánni 
vkivel  :  the  belly  is  not 
filled  with  —  words,  szép 
szó  nem  elég  a  hasnak; 
praise  a  —  day  at  night, 
nyugtával  diesérd  a  na- 
pot ;  a  —  woman  and  a 
slashed  gown  find  always 
some  nail  in  the  way, 
szépasszony, s  rongyos  kön- 
tös mindenütt  megakad; 
to  bid  — ,  já  reményt  nyúj- 
tani, jóra  mutatni:  — ly, 
adv.  szépen;  igazságosan, 
méltányosan;  illően;  őszin- 
tén ;  —  ness,  8.  szépség  ; 

méltányosság  ;     becsül,  te~- 

ség :  őszinti  eég. 

Fair,  8.  vásár;  —  ing,  8.  vá- 
sárfia. 

Fairy  (töri),  s.  tündér  (nő). 

I-'.'uth  (féth),  8.  hűség;  lát ; 

125 


Fali 

bizodalom:  bizonyíték, m<  i- 
hitélesités ;  to  put  —  in 
some  one,  vkibe  bízni,  bizo- 
dalmát helyezni  valakibe; 
upon  my—,  becsületemre ; 
christian  — ,  a  keresztény 
hit  :  — ,  interj.  bezzeg,  bi- 
zony. 

Faithful,  adj.  hív,  hívséges; 
hiteles:  — ly,  adv.  híven; 
—ness,  s.  hívség,  igazlelkü- 
ség. 

Faithless,  adj.  hívtelen  ;  hi- 
tetlen :  —ness,  s.  hirtelen- 
ség :  hitetlenség. 

Falcon  (faa'kn),  s.  sólyom; 

— er,   s.  sólymász;  — ry,  s. 

s.  sóly mászat. 
Fald  (faald),  s.  eserény,  ho- 

dály ;    —age,    a-,    cserény- 

akol. 
Fall    (faai),    v.    n.    in:   (feli 

[fel  ,  fallen  [faaln] ),  esni, 

hullani,  dőlni,  bedőlni,  ösz- 

szedőlni;  megesni;  apadni 

'  VÍZ  );tO—  awav,  elhullani; 
összedőlni,  összeroskadni ; 
fogyni,  megsoványodni ;  el- 
tzakadni,  elpártolni;  to  — 
stern,  hátramaradni  (ha- 
jó); to  —  back,  visszaesni; 
visszavonulni,  hátrálni;  to 
—  down,  leesni,  lehullani; 
lerogyni ;  to  —  foul  of  .  .  , 
megtámadni,  rajtaütni  :  to 
— from,elállani,  <  Ipártolni; 
to  —  from  one's  word,  nem 
állani  szavának:  to  —  in, 
beesni;  bedűlni;  to  —  in 
love  with  some  one,  bele- 
szeretni vkibe;  to  —  in 
with  some  one.  találkozni 
vkivel  ,     ráakadni      vkire  ; 

megegyezni  ,  egyeti 
vkivel ;  to  -  into,  belé  es- 
ni; beleegyezni,  ráállani; 
to  —  into  a  precipice,  a 
mélységűé  zuhanni  ;  the 
rivers  that  —  into  the  Da- 
nube, a  folyók,  melyek  a 
Dunába  szakadnak;  to — 
into  a   swoon,  ájulté 

esni  ;  to  —    off,   elhullani  ; 
leesni  :  elhagyni  :    to  —  mi 

the   ground,  földre  esni ; 

to  —  OUt,  kiesni,  kihullani; 

to  —  out  with  some  one, 
es.ni  vkivel;  >"■ 


Fallacious 

sonlani;  to  —  to,  ráezál- 
lani,  róhóramlani ;  neki- 
feküdni; hozzáfogni,  hozzá- 
látni; nekiesni  (vminek); 
to  —  to  pieces,  szétt'sni, 
részekre  /eloszlani  ;  to  — 
under,  oda  tartozni,  hozzá 
tartozni;  to  —  upon  the 
enemy, rajtaüt  ni  a :  ellensé- 
gen; to — a  doing  (of), hozzá- 
fogni; to  —  asleep,  elalud- 
ni ;  to  —  sick,  megbeteged- 
ni ;  to  —  poor,  elszegé- 
nyedni :  to  —  short  of, 
meg  nem  felelni  (várako- 
zásnak); kifogyni  (-bál, 
-bői)  ;  he  fell  short  of  pro- 
visions, kifogyott  az  ele- 
ségböl ;  to  —  together  by 
the  ears,  összekapni,  össze- 
verekedni ;  the  price  of 
corn  falls,  az  élet  ára  alább 
száll ;  — ,  v.  a.  ejteni ;  hul- 
latni;  leszállítni  (vminek 
árát):  nadzani ;  csökken- 
teni; — ,  s.  esés,  leesés ;  zu- 
hatag ;  csökkenés ;  apadás; 
lejtés;  megbukás ,  tönk; 
romlás;  at  the  —  (of  the 
leaf),  őszszel. 

Fallacious  (féllé'sász),  adj., 
csalfa ;  csalóka. 

Fallacy  (fél'lészi),  s.  csalat- 
kozás,  csalódás ;  csalészlet; 
csalárdság. 

Fallible  (— fgl'ibl),  adj.  té- 
vedhető. 

Fallow  (fél'lo),  adj.  fakósár- 
ga ;  ugarban  heverő;  — 
buck,  s.  dámbak;  —  deer, 
s.  dámünő;  —  field,  s.  ugar- 
fold ;  — ,  v.  a.  ugarolni ;  — , 
r.  n.  hervadni ;  sárgulni. 

False  (íaalsz),  adj.  hamis, 
ál ;  hibás ;  —  conception, 
s.  üszögmagzat:  —  hearted, 
adj.  hamislelkü  ; — ly,  adv. 
hamisan :  hibásan. 

False'hood  ('— hud),s.  hamis- 
ság;  hazugság. 

Falsification,  s.  hamisítás; 
utáncsinálás. 

Falsifica'tor,  s.  hamisító. 

Falsify  (fal'szifei),  v.  a.  ha- 
misítni ;  v.  n.  hazudni. 

Falter  (faal'ter),  v.  n.  hebeg- 
ni ;  akadozva  beszélni;  té- 
továzni;  tántorogni. 


Fame 

Fame  (fém),  s.  hír;  hírnév; 
v.  a.  hiresítni. 

Fame'less,  adj.  nem  hires; 
ismeretlen,  névtelen. 

Familiar  (fémü'jér),  adj.  csa- 
ládias, barátságos,  bizal- 
mas; közönséges;  ismert; 
to  grow  — ,  megbarátkozni; 
the  French  language  is  — 
to  him,  tökéletesen  jártas 
afranczia  nyelvben. 

Familiar'ity,  s.  családiasság, 
meghittség ;     pajtáskodó^. 

Familiarize  (— mil'jéreiz),  v. 
a.  alaposan  megtanulni, 
megismerkedni,  megbarát- 
kozni;— d  with,  hozzá  szo- 
kott. 

Family  (fém'ili),  s.  család, 
háznép ;  to  be  in  the  — 
way,  teherben  járni;  he 
comes  of  a  good  — ,  becsü- 
letes családból  származik ; 
—  tree  ,  s.  nemzetségfa  ,  íz- 
rend  ;  —  vauit,  s.  családi 
sírbolt. 

Famine  (fém'in),  s.  éhség. 

Famish  (féni'is),  v.  a.  ki- 
éheztetni ;  v.  n.  éhen  meg- 
halni. 

Famous  (fé'mász),  adj.  hi- 
res. 

Fan  (fen),  s.  legyező;  v.  a. 
legyezni,  szellőztetni. 

Fanatic  (fénét'ik),  s.  hitáb- 
rándós, vakbuzgó. 

Fanatic,  — al,  adj.  vakbuzgó. 

Fanaticism  (— nét'iszizm),  s. 
vakbuzgóság,  hitdüh. 

Fanciful  (fén'szifull) ,  adj. 
képzelgő,  ábrándos; szeszé- 
lyes, különczös ;  képzelem- 
dús. 

Fan'ciless,  adj.  képzelmetlen, 
szellemetlen. 

Fancy  (fén'szi),  -s.  képzelem  ; 
képzerö ;  ábrándozás;  meg- 
kedvelés;  előszeretet;  to 
take  a  —  to  somebody  or 
to  something,  megszeretni 
vkit  v.  vmit;  —  surpasses 
beauty,  kinek  mi  tetszik, 
szép  az  annak;  — articles, 
s.  pl.  divatáruk;  —,  v.  a. 
kedvelni,  szeretni;  vélni, 
képzelni;  they  —  each- 
other  ,  szeretik  egymást  ; 
she  fancies  herself  a  great 

126 


Farce 

beauty,  igen  szépnek  véli 
magát ;  —,  v.  n.  képzelőd- 
ni;  rémleni. 

Fane  (fen),  s.  szélvitorla  : 
templom. 

Fanfaron(f  én'f  érőn), s./iOH// /- 
veti  ember,  szájhős. 

Fanfaronade'  (— néd'),  s.  kér- 
kedés, hányivetiség. 

Fang  (féng),  g.  fog  s  köröm 
(ragadozó  vadé  v.  ma- 
dáré) ;  v.  a.  körmeivel  meg- 
ragadni. 

Fan'gled,  adj.  kigondolt ;  ki- 
koholt, mesterkélt;  new  — , 
adj.  ujon  alakított,  ujítoit 
(p.  szavak ). 

Fantasm  (fén'tézm),  s.  áb- 
rány,  ábránykép,  rémkép. 

Fantas'magory,  s.  képbü  vé- 
szét. 

Fantas'tic,  —  al,  adj.  ábránd- 
szerű  ,  különczös ;  — ally, 
adv.  ábrándosan. 

Fantasy  (fén'tészi),  s.  képze- 
lő tehetség ;  képzelés,  kép- 
zelet; észkép ;  szeszély,  áb- 
ránd. 

Fantom  (fén'tám),  s.  rém, 
rémkép;  csalkép,   ábránd. 

Far  (fár),  adj.  messzetartó, 
hosszú  ;  messzelévö ;  adv. 
messze,  távol ;  to  travel  — , 
messzire  utazni;  it  is  — 
off,  it  is  —  from  here,  it  is 
—  from  hence,  messze  va  n 
az  innét;  to  go  —  away, 
messzire  menni ;  —  from 
town,  messze  a  várostói: 
as  —  as  I  know,  a  meny- 
nyire én  tudom;  I  don't 
know  how  —  that  may  be 
true,  nem  tudom,  mennyi- 
ben igaz  az;  thus.  — ,  eny- 
nyire,  eddig;  —  be  it, — 
be  it  from  me,  távol  le- 
gyen;  to  carry  matters 
too  — ,  túl  a  rendén  menni, 
kelletinél  tovább  mm/ni 
vmely  dologban ;  bj  — . 
sokkal;  by  —  not,  koránt- 
sem; —  about,  s.  kerülés, 
fenékkerités  ,  tárgykerül- 
getés ;  —most,  adj.  legtá- 
volabbi. 

Far,  s.  v.  Farrow. 

Farce  (fársz),  s.  töltelék ;  bo- 
hózat ;  v.  a.  tölteni. 


Fard 

Fard  (fárd),  s.  arczf esték ;  v. 
a.  pirosítni ;  kendőzni. 

Fardel  (fár'dl),  s.  nyalábba; 
podgyászka. 

Fare  (fer),  v.  n.  menni,  jár- 
ni;  élni,  enni  inni;  he 
fares  ill,  roszúl  megy  a  dol- 
ga ;  it  fared  with  me  as 
with  him,  én  is  épen  úgy 
jártam  mint  ő;  —  thee 
well !  élj  boldogul !  — ,  s. 
járás;  száli'itás ;  kocsibér, 
révpénz ;  étel,  ital  ;  bili 
of  — ,  s.  étlap. 

Farewell,  adv.  légy  boldog  '. 
Isten  veled!  — ,  s.  búcsúvé- 
tel, végbúcsú  ;  to  bid  — ,  el- 
búcsúzni, légy  boldogot 
mondani;  —letter,  s.  bú- 
csúlevél. 

Farinaceous  ( férmé'sász ), 
adj.  lisztes,  lisztnemü. 

Farm  (farm),  s.  major,  pa- 
rasztmajor ;  tanya,  mezei 
gazdaság  :  bérjószág;  v.  a. 
haszonbérbe  adni:  arén- 
ádba venni. 

Far'inei>\  mezei  gazda,  áren- 
dás paraszt;  gentleman  — , 
szabad  birtokos.  [ság. 

Far'ne>H,  g.  messzeség,  távol- 

Farrier  (fér'rier),  s.  gyógy- 
kovács, lőorvos. 

Farrow  (fér'rol,  s.  malacz ; 
adj.  nem  hasas  (tehén); 
v.  n.  malaczozni. 

Fart  (f árt),  8.  fing;  to  make 
a  ven'  —  a  thunder- 
clap, fingot  mennydörgés- 
nek mondani,túlozni ;  v.  n. 
fingani. 

Farther,  v.  Further. 

Farthest,  v.  Furthest. 

Farthing  (fárMhii  g),«. penny 
negyede   (angol  rézpénz). 

Farthingale  ( faPdhinggél), ». 
fardagály,  halhéjas  szok- 
nya. 

Fascinate  (fész'szinét),  v.  a. 
megbabonázni :    elbájolni. 

Fas'oinating,  adj.  bájos,  el- 
r agadé. 

oa'tion  ,  s.   megbaboná- 
:  elbájolás. 

Fashion    (iés'an),   s.    divat, 
'  ás  :  alak  ;  v.  «.  alakít- 
ni,  k<j,>'-.iii  ;  (to)  alkalmaz- 
tatni i  -hoz,  -liez). 


Fashionable 

Fash'ionable,  adj.  divatos. 

Fash'ionably,  adv.  divatosat/ . 

Fast  (faszt),  adj.  erős,  meg- 
erősített ;  tartós ,  szoros, 
mozdíthatlan  ;  a  —  sleep, 
mély  álom  ;  — ,  adv.  erő- 
sen ;  szorosan  ;  mélyen  ;  ke- 
ményen (kötni);  to  hold 
— ,  erősen  tartani  ;jól  meg- 
fogni ;  to  he  —  asleep,  mé- 
lyen aludni ;  to  play  —  and 
loose,  alhatatlannak  lenni, 
csalfa  skodn  i ;  — by,  épen 
mellette. 

Fast,  adj.  gyors,  sebes ;  fátv. 
ért.)  kikapó,  kicsapongó; 
adv.  gyorsan,  sebesen  ;  na- 
gyon ;  to  lead  a  —  life,  az 
élet  örömeit  élvezni,  kikap- 
ni; a  —  train,  gyorsvonat; 
my  watch  is  too  — ,  a : 
órám  korit. 

Fast,  s.  böjt;   v.  n.  böjtölni. 

Fast'en,  v.  a.  erősítni,  tartó- 
sitni,  tűzni,  fűzni,  szegezni, 
kötni,  ragasztani,  berete- 
szelni stb.  stb. ;  to  —  one's 
eyes  upon..,  szemeit  füg- 
geszteni -ra,  -re ;  to  —  an 
obligation  vrpon  one,  vkit 
lekötelezni. 

Fastidious  (fésztid'iász),  adj. 
kényes,  finnyás,  váló 
csekélyö;  — ly,  adv.  ké- 
nyesen, megvetőleg;  — ness, 
s.  kényesség ,  finnyásság, 
válogatásság. 

Fast'ness,  s.  szilárdság;  tar- 
tósság; erőd;  kicsapongás. 

Fastuous  (fész'tsjuász),  adj. 
gőgös,  pompás,  fényelgő. 

Fat  (fi-t),  8.  zsir  :  kövérség; 
kád  :  adj.  zsíros .  kövér; 
termékeny  :  jövedelmei  ;  — 
paunches  make  lean  pates, 
A..    /•  kis  mres  fsj. 

Fatal  (ff'ti'-li,  adj.  végzetes, 
balságos,8  lerenesétlen ,  vés  i  - 
teljes ;  halálos;  —  Bisti  rs, 
s.  ]d.  párkák  ;  —  stroke,  t. 

halálos  csapás. 

Fa'talism,  s.  sorshivöség; 
(bölcs.)  azon  >i<::>t,  mely 
nt  minden  esemény 
csak  egy  szeme  a  végetlen 
okláncmak,  t  tehát  mind 
az,  a  mi  történik,  szükség- 
képen történik  meg. 

127 


Fantor 

Fatal'ity,  s.  balság;  balsors; 
baj,  kelletlenség. 

Fate  (fét),  s.  sors,  vakszük- 
ség ;  balság ;  halál. 

Father  (fá'dher),  s.  atya  ; 
—  in  law,  g.  ipa,  após;  — , 
v.  a.  gyermekének  fogadni; 
lull,  upon)  atyasággal  vá- 
dolni. 

Fa'therless,  adj.  atyátlan. 

Fa'therlike,  Fa'therly,  a  Íj. 
atyai ;  adv.  atyailag. 

Fathom  (fed'hám)  ,*•.;<?  (mér- 
ték) ;  —  line,  s.  mélymérő; 
— ,  y.  a.  fenekét  kikeresni, 
fenekét  érni;  (átv.  ért.) 
megérteni,  kitanulni ;  mé- 
lyére hatni,  végére  járni 
(  viliinek ). 

Fath'oinable,  adj.  megmér- 
hető, kinyomozható,  kita- 
nulható. 

Fath'omless,  adj.  feneketlen, 
kitanulltatatlan. 

Fatigate  (féfiget),  v.  a.  fá- 
rasztani, [fáradalom. 

Fatigue  (fétíg'),  s.  fáradság; 

Fat'ness,  .<.  kövérség. 

Fatten  (fét'tn),  v.  a.  hizlal- 
ni; v.  n.  Iázni. 

Fat'ty,  adj.  zsíros ;  zsirnemü. 

Fatuity  (fetju'iti),  s.  balga- 
sói/  ;  eszelösség. 

Fatuous  (fet'juász),  adj.  bal- 
ga; eszelős;  —  fire,  s.  boly- 
gótűz. 

Fauc-et  (faa'szet) ,  .?.  csap 
( hordóé ) . 

Faugb  (fao),  int.  piha. 

Fault  (faalt,  faat),  s.  hiba  ; 
hiány;  vétség;  to  rind  — 
with,  hihát  találni  -bon. 
-ben,  ócsárolni;  it  is  not 
my  — ,  nem  én  vagyok  a 
hibás,  nem  tehetek  róla  ;  ;t 
is  his  — ,  ö  annak  a:  oka  : 
for  —  of  a  better,  jobbnak 
htjában. 

Faul'ter,  s.  vétkes. 

Fault'ful,  adj.  hibás. 

Fault'ineBB,  s.  hibásság. 

FaultleSB,      adj.      hibátlan; 

— ness,  s.  hibátlanság. 

Faulty,    adj.    hibás  :    v<  ti.,   . 

Faumst  (faa'niBzt),  •-'.  állat- 
ismerő,  állattant 

Fantoi 
pártfogó. 


Favour 

Favour  (fé'vár),  s.  kegy,  ked- 
vezés,  kedvezd :  to  do  one 
a  — ,  szívességet  tenni  oki- 
vei :  do  nie  the  — ,  legyen 
oly  kegyes,  legyen  irántam 
azon  kegygyei;  iu  —  of 
some  one,  vki  részére  v. 
javára  :  your  —  of  the 
6th  instant,  az  ön  f.  h. 
6-án  kelt  levele;  to  be  in 
—  with  some  one.  kedves- 
ségben lenni  okinél;  — ,  v. 
a.  kegyelni, pártolni ;  ked- 
vezni  (vkinek);  előmozdí- 
tani, elősegíteni ;  pray  — 
me  with,  szerencséltessen 
engem  -val,  -vei. 

Fa'vourable,  adj.  kedvező. 

Fa'voured  ,  part.  kegyelt ; 
well  — ,  adj.  szép-alakéi, 
idomos,  csinos;  ül  — ,  adj. 
rút,  idomtalan  (ember). 

Fa'vourite  ,  í.  kegyencz ; 
— dish,  s.  kedvenez-étel. 

Fawn  (ÍRíin), s.özborjú,  szar- 
vasborjú; — ,  v.  n.  elleni  ; 
farkat  csóválni, farkallani, 
hízelkedni. 

Fawn'er,  .5.  csúsző-másző. 

Feal  (fí'él),  adj.  hív ;  — ty,  s. 
lú'iség. 

Fear  (fér,  fir),  v.  a.  and  n. 
félni,  tartani  (-tói,  -tői  i ; 
megfélemíteni ;  — ,  s.  féle- 
lem ;  to  stand  in  —  of 
some  one,  vkitől  félni;  for 
— ,  nehogy. 

Fearful,  adj.  félékeny ;  ret- 
tenetes. 

Fearless,  adj.  rettenthetlen. 

Feasant,  v.  Pheasant. 

Feasibility  (fizibil'iti),  s.meg- 
tehetés,  lehetőség. 

Feasible  (fí'zibl),  adj.  vég- 
hezvihető, lehetséges. 

Feast  (físzt),  s.  lakoma,  ven- 
dégség ;  ünnep  ;  v.  a.  meg- 
vendégelni ;  v.  n.  lako- 
mázni. 

Feat  (fit),  s.  tett,  hőstett,  me- 
rész tett  :  adj.  ügyes. 

Feather  (fedh'er),  s.  toll  ; 
'  átv.ért.  i  csekélység;  birds 
of  a  —flock  together,  holló 
hollóval  hamar  összebarát- 
kozik ;  — ,  v.  a.  tollasí- 
tani ;  tojózni  (kakasról)  ; 
to  —  one's  nest,  jó  ágyat 


Featherless 

vetnimagának,  kincset  ösz- 
szt  gyűjteni. 

Feath'erless,   adj.  tollatlan. 

Feath'ery,  adj.  tollas. 

Featness  (fít'nesz),  s.  csin. 

Feature  (fí'tsár),  s.  arczvo- 
)iás  ;  — s,  s.  pl.  arczkifeje- 
eés;  — ,  v.  n.  hasonlitni 
i  -hoz,  -hez). 

Feaze  (fiz),  v.  a.  kifoszlatni; 
v.  n.  kifosztani. 

Febrifuge  (feb'rifjudzs),  adj. 
lázelleni;  s.   lázelleni  szer. 

Febrile   (feb'ril),  adj.  lázas. 

February  (feb'ruéri),  s.  má- 
sodba, februárius. 

Feces,  Faeces,  (fí'sziz),  *.//?. 
üledék ;  ganaj,  bélsár. 

Fecund  (fek'ánd),  adj.  ter- 
mékeny. 

Fecunda'tion,  s.  termékenyí- 
tés. 

Feeun'dify,  v.  a.  terméke- 
nyítni. 

Fecun'dity,  s.  termékenység. 

Fedary  (f ed'éri) ,  Fed'erary,  s. 
frigytárs. 

Federal  (fed'erél),  adj.  szö- 
vetséges. 

Federalist,  s.  a  szövetséges 
alkotmány  bará 'ja. 

Fed'erate,  adj.  szövetkezett ; 
szövetséges. 

Federation,  •-;.  szövetség. 

Federative,  adj.  szövetségi, 
szövetségszerű. 

Fee  (fi),  s.  tiszteletdíj ;  bor- 
ravaló;  hübérjószág ;  v.  a. 
díjazni. 

Feeble  (fí'bl),  adj.  gyenge; 
— ness,  s.  gyengeség;  — , 
v.  a.  gyengítni. 

Feebly,  adv.  gyengén. 

Feed  (fid),  v.  a.  irr.  (fed 
^fed] ,  fed),  etetni,  táplál- 
ni; v.  n.  enni,  legelni ;  s. 
takarmány,  legelő ;  élelem, 
tápla. 

Feel  (fii),  v.  a.  and  n.  irr. 
(felt  [félt],  felt),  érezni, 
megérezni ;  érzékelni,  ta- 
pogatni; to  —  pains,  fáj- 
dalmat érezni;  to  —  one's 
pulse,  üterét  tapogatni; 
to  —  happy,  boldognak 
érezni  magát;  to  —  for 
others,  részt  venni  mások 
fájdalmaikban,  könyörüle- 
128 


Felon 

tesnek  lenni;  to  —  one's 
self,  érezni  magát,  sokat 
tartani  maga  felől ;  — ,  s. 
érzés,  érzet. 

Feel'ing,  s.  érzés,  érzet,  ér- 
zelem;  tapintás;  a  man 
without  — ,  érzéketlen,  ke- 
gyetlen ember:  to  hurt 
one's  feelings,  vkit  meg- 
bántani, megkeserítni. 

Feet,  v.  Foot. 

Feign  (ten),  v.  a.  and  n.  szín- 
lelni, tettetni;  to  —  illness, 
betegnek  tettetni  nvigát. 

Feign'ed,  part,  színlett. 

Feint  (fent),  s.  színlés;  kala- 
finta,  csel,  csemp. 

Felicitate  (felisz'itét),  v.  a. 
szerencsét  kívánni;  boldo- 
gitni. 

Felicita'tion,  s.  szerencsekivó - 
not, 

Filic'itous,  adj.  boldog. 

Felic'ity,  s.  boldogság. 

Feline  (fi'lein),  adj.  —  spe- 
cies, macskanem. 

Fell  (fell) ,  adj.  kegyetlen  ; 
s.  harag,  boszuság  ;  kerék- 
vágás ;  —ness,  .--.  kegyet- 
lenség:  — ,  í'.  a.  ki-,  levágni 
fát  i;  földhez  vágni  •  vkit). 

Feli,  s.  bőr;  —  monger,  -s. 
borkereskedő.  Sí 

Felloe  (fel'lo),  s.  kerékfal. 

Fellow  (fel'lo),  s.  társ;  baj- 
társ; tiszttárs;  riczkó;  he 
has  not  his  — ,  nincs  más- 
sá ;  a  base  — ,  hitvány  em-' 
ber :  a  sorry — ,  nyomorult 
ember;  —  passenger,  s.  úti- 
társ ;  —sufferer,  s.  bajtárs, 
szenvedőtárs ;  —  citizen, 
s. polgártárs;  —  feeling,  s. 
rokon-érzet ,  rokpnszenv ; 
—  labourer,  s.  munkatárs. 

Fellowship  ,  s.  pajtásság  ; 
társulat;  egy es ü let ;  for 
good  fellowship's  ^ake,  a 
jó  barátság  kedveért  :  love 
and  lordship  like  no  — , 
szerelem  és  uraság  nem 
szenvednek  társat. 

Fel'ly,  s.  kerékfal ;  adv.  ke- 
gyetlenül. 

Felo-de-se  (filodiszi'),  s.  ön- 
gyilkos. 

Felon  (fel'lán),  s.  bűnös,  bűn- 
tettes; adj.  kegyetlen. 


Felonious 

Felonious  (filo'niász),  adj. 
bűnös,  gonosz. 

Fel'ony,  s.  fejbenjáró  bűn; 
hűbéri  vétség  ( av.). 

Felt  (felt),  s.  nemez. 

Felt'er,  ».  a.  nemezei  ni. 

Female  (fí'mel),  s.  nő ;  nős- 
tény;  adj.  nőnemű;  nős- 
tény ;  tojó. 

Fem'inine  (feni'inin) ,  adj. 
női,  nőnemű ;  asszonyos, 
elpuhult. 

Femoral  ( f em'orél ) ,  adj. 
czomb  .  .  . ,  czombhoz  tar- 
tozó. 

Fen  (fen),  s.  lápföld,  lápfe- 
nék; —man,  s.  lápföldi. 

Fence  (fensz'),  s.  sövény,  ke- 
rítés;  vivőmesterség;  v.  a. 
bekerítni ;  v.  n.  vívni ; 
fencing-master,  vivő-mes- 
ter. 

Fend  (fend),  v.  a.  védni,  tá- 
vol tartani;  elhárítni  (csa- 
pást); v.  n.  vitatkozni. 

Fen'der,  s.  kandallórács. 

Fenerate  (fen'eret),  v.  n.  uzso- 
ráskodni. 

Feneration  (fenere'sán),  s. 
uzsoráskodás,  uzsora. 

Fennel  (fen'el),  s.  anizska- 
por. 

Fen'ny,  adj.  lapos ;  mocsáros. 

Feoff  (ÍlŐ*),  r.  a.  hűbérűl 
adni. 

Feoffee  (—fi'),  s.  hűbéres, 
hübérnök. 

Feoff'er,  s.  hűhér-úr,  hűbér- 
adó. 

Feraeious  (firé'sász),  adj.  ter- 
mékeny. 

Feral  (fi'rél),  adj .  rettenetes , 
halálos. 

F«/riatiou  (firit"\úr),  s.  szü- 
net, szünidő. 

Ferine  (fi'rein),  adj.  vad,  szi- 
laj ;  marczona. 

Fenn,  s.  haszonbérlés. 

Fer'ment,  .-*.  kelesztő,  élesztő; 
kéUsztés. 

Ferment',  v.  a.  keleszteni ;  v. 
n.  erjedni,  kelni. 

Fermenta'tion,  *.  erjedés,  ke- 
le'. f. 

Fern  (fern),  s.  haraszt,  páp- 
T('".i'.l- 

I  ■  tnoufl  (fero'sász) ,  adj. 
vad ;  kegyetlen  ;  non 

Bizokfy  :  Angol-magyar  szótár, 


Ferocity 

Feroc'ity  (firasz'iti),  s.  vad- 
ság, kegyetlenség,  marczo- 
naság. 

Ferreous  (fer'nász),  adj. vas- 
ból való. 

Ferret  (fer'rit) ,  s.  fúrómenyét  ; 
— ,  v.  a.  to  —  out,  kinyo- 
mozni;  rászedni. 

Ferriage  (fer'rids),  s.  révpénz, 
révbér. 

Ferruginous  (ferru'dsinász), 
adj.  vastartalmú;  rozsda- 
színű. 

Ferrul  (fer'ril),  s.  szoríték. 

Fer'ry,  s.  komp;  rév;  v.  a. 
kompon  átszállitni ;  —man, 
s.  révész. 

Fertile  (fer'til),  adj.  termé- 
keny ;  a  —  brain,  találós 
ész  ;  —  land ,  termékeny 
föld;  — ness,  s.  termékeny- 
ség. 

Fertil'itate,  Fertilize,  v.  a. 
termékenyítni. 

Fertil'ity,  s.  termékenység. 

Ferule  (fer'ril),  s.  vessző,  la- 
poczka. 

Fer'vency,  s.  buzgóság. 

Fer'vent,  adj.  buzgó. 

Fer'vid  (fer'vid),  adj.  forró- 
meleg;  buzgó;  —ness,  s. 
forróság  ;  buzgóság ;  heves- 
ség. 

Fervour  (fer'vár),  s.  buzga- 
lom. 

Fesels  (fe'szelz),  s.  pl.  tön- 
köly. 

Festal  (feszt'él),  adj.  ünne- 
pélyes, [nyedni. 

Fester   (feszt'er)  ,   v.   n.   ge- 

Festinate  (fesz'tinet),  v.  n. 
sietni. 

Festina'tion,  s.  sietés. 

Fes'tival  (—vél),  s.  ünnep; 
adj.  ünnepi,  ünnepélyes. 

Fes'tive,  adj.  ünnepi,  ünne- 
pélyes. 

Festivity,  s.  ünnepiség,  ün- 
nep, lakoma. 

Fetch  (fets),  v.  a.  hozni,  el- 
hozni;  —  me  some  water, 
hozzon  nekem  vizet ;  to  — 
one's  breath ,  lélekzetet 
venni;  to  —  a  sigh,  felső- 
hajtani; to  —  ttleap,  egyet 
ugrani ;  to  —  a  walk,  sétát 
tenni;  — ,  s.  fogás,  cselfo- 
gás, fortély. 

129 


Fidget 

Fetid  (fet'id),  adj.  büdös : 
—ness,  s.  büdösség. 

Fet'ter,  s.  bilincs;  —  v.  a.  bi- 
lincsel n(. 

Fetus  (fí'tász),  s.  méhmagzat. 

Feud  (fjud),  s.  ellenségeske- 
dés ;  hűbér. 

Feu'dal,  adj.  hűbéri. 

Feudality,  s.  bérhívscg ;  liü- 
bériség. 

Feud'atary,  s.  hübérnök. 

Feuillage  (felljeds),  s.  lom- 
bozat. 

Fever  (fi'ver),  s.  láz. 

Fe'verish,  adj.  lázas. 

Few  (fju),  adj.  kevés  (számra 
nézve j,  néhány;  in  a  — 
days,  néhány  nap  alatt; 
in  a  —  words,  kevés  szó- 
val ;  —men,  kevés  ember. 

Few'el,  v.  Fuel. 

Fib  (fib),  s.  nüentés ;  v.  a. 
and  n.  nllengetni ;  — ber,  s. 
fillengetö.  Ua9<  rost. 

Fiber,  Fibre  (fei'br),  s.  szá- 

Fi'brous,  adj.  rostos. 

Fickle  (fikTd),  adj.  állhatat- 
lan, változékony ;  ingatag; 
lenge;  — ness,  s.  állhatat- 
lanság, ingatagság. 

Fico  (fí'ko),  s.  füge  ;  to  give 
one  the  — ,  fittyet  hányni 
vki  orra  <iíó,  vkit  kigó- 
nyolni. 

Fictile  (fik'till,  adj.  agyagból 
való,  cserép. 

Fiction  (fik'sáu),  s.  költés ; 
koholmány. 

Fictitious  (fikti'sász),  adj. 
költött,  utáncsinált,  színle- 
ges. 

Fic'tive,  adj.  költött,   koholt. 

Fiddle  (fid'dl) ,  8.  hegedű  : 
hang  up  your  —  !  áh  hagy- 
ja el!  —stick,  8.  heged ü- 
vonő ;  —,  v.a.  and  n.  hege- 
dülni. 

Fid'dler,  s.  hegedűs. 

Fidel'ity,  s.  hVoség. 

Fidget  (fids'et),  v.  n.  fi  íz- 
loholni,  nyugtalankodni ; 
v.  a.  nyugtalanítni ;  this 
matter  fidgets  me,  e  dolog 
engem  nyugtalanít. 

Fidg'et ,    8.     nyugtalanság, 
nyugtalankodás ;    he    has 
the  — s ,  nem  tud  v\ 
maradni. 

i 


Fidgety 

Fidgety,  adj,  nyugtalant 

Fiducial  (fidju'sidl,  adj.  biza- 
kodó, bizalmas;  —  ly,  adv. 
bizakodókig. 
Fiduciary,   8.   letett 'jószág 

gondviselője ;  adj.  biztos. 
Fie  (fei),  int.  piha  ! 
Fief  (fii),  g.  hűbér. 
Field  (fíld),  s.  mező,  szántó- 
föld :  csatatér :  to  take  the 
— ,  táborba  szállni :  fields 
have  eyes,  and  woods  have 
ears,  a  mezőnek  is  van  sze- 
me és  az  erdőnek  füle ; — 
fare,  s.  fenyiirigó ;  —piece, 
8.  tábori  ágyú. 
Fiend  (find),  s.  ellenség ;  ör- 
dög. 
Fierce  (fírsz),  adj.  mar c zona  , 
heves  ;  —  ness,s.  marczona- 
ság. 
Fiery    (fei'eri),    adj.    tüzes; 

heves. 
Fifteen  (fif'tín),  adj.  tizenöt. 
Fifteenth',  adj.   tizenötödik. 
Fifth  (fifth) ,  adj.  ötödik. 
Fiftieth   (fif'ti-eth),  adj.  öt- 
venedik. 
Fifty,  adj.  ötven. 
Fig  (fig),  s.fiige  ;  v.  a.  fittyet 
hányni :  v.  n.  to  —  up  and 
down,   ide  s  tova  szalad- 
gálni. 
Figary  (figé'ri),  s.  furcsa  öt- 
let, furcsaság  :  bohózat. 
Fight  (feit),  v.  a.  and  n.  irr. 
(fought     [faat]  ,    fought), 
vívni,  küzdeni,   harczolni; 
to  —  a  battle,  csatázni ;  to 
—  one's  way,  utat  nyitni 
magának,  kivágni   magát, 
kivergődni     to  —  it  out, 
kivívni  (ügyet);  — ,  s.  üt- 
közet; viadal ;  párbaj ;  ve- 
rekedés; vita;  —  er,  s.  baj- 
nok, viaskodó,  verekedő. 
Figment  (fig'ment),  s.  költés, 

koholmány. 
Figulate     (fig'julét),     adj. 

agyagból  való,  cserép. 
Figuráidé    (fig'jurébl) ,    adj. 

alakitható ;  formálható. 
Fig'ural,  adj.  képleges. 
Fig'urate ,     adj.    alakzatos ; 
képleges;     alakba    öltött; 
—  descant,  alakzatos  ének. 
Figuration ,    s.    kiábrázás ; 
alakzat;  zenei  alakzat. 


Figurative 

Fig'urative,  adj.  képleges,  ké- 

pies. 
Figure  (fig'ár,  fig'jur),  8. 
idom,  alak,  kép:  alakzat; 
test-állás,  növés;  számjel, 
szám;  szókép;  she  has  a 
fine  — ,  szép  termete  van 
neki  ■  I  made  some  —  in 
the  world,  nagy  szerepet 
vittem  én  a  világban :  to 
cut  a  silly  — ,  nevetséges 
alakban  tűnni  fel;  what 
is  the  —  ?  mi  az  ára  ?  —, 
v.  a.  alakítni,  képezni; 
kiábrázolni ;  szerepelni;  to 
—  to  one's  self,  képzelni. 
Filament  (fil'ément),  s.  rost ; 

szálcsa,  hímszál. 
Filbert    (fil'bert),   s.    vérmo- 
gyoró. 
Filch    (filts),   v.  a.   elcsípni, 
lopni;  — er,  s.  csenő,  lopó. 
File  (feil),  s.  fonal;  sor  ;  laj- 
strom ;  reszelő;  —  v.  a.  fel- 
fűzni ;     kidolgozni ;     kisi- 
mogatni ;  sorba  szedni  ;  re- 
szelni;  to  —  a  bill,  pert 
indítani,  beperelni; — ,v.  n. 
to  —  off,  elvonulni. 
Filial  (fil'jél),  adj.  gyermeki, 
fiúi;  — ly,  adv.  gyermeki- 
leg. 
Filings  (fei'lingsz),  s.  pl.  re- 
szelek. 
Fill  (fill),  v.  a.  tölteni,   meg- 
tölteni ;  why  don't  you — 
your    goblet?    miért    nem 
tölti  meg  poharát?  it  fills 
one  with  awe,   rémülettel 
tölti  az  embert;  to  —  up, 
betölteni ;  —,  v.  n.  megtelni 
— ,  s.  elégség ;  to  eat  one's 
— ,  jóllakni. 
Fület  (fil'let),  s.  fejgáland; 

vesepecsenye. 
Fillip  (fillip),  s.  fricska;  v. 
a.  felfricskázni  ;  fricskát 
adni. 
Fü'ly,  s.  kanczacsikó ;   csín- 
talan leány. 
Füm  (film),  s.  hártya;  mag- 
ház; — y,  adj.  hártyás. 
Fü'ter,  s.  szűrő,  szurony ;  v. 

a.  szűrni,  átszűrni. 
Füth  (filth),  s. piszok, szenny. 
Füth'iness,  s.  piszkosság. 
Füth'y,   adj.  piszkos;    (átv. 
ért.)  fösvény. 

130 


Finish 

Fü'trate    (— trét),  v.   a.    át- 
szűrni. 
Fütra'tion,  s.  átszürés. 
Fin  (fin),  s.   halszárny,  úszó 

szárny,  uszony. 
Finable  (fei'nebl),  adj.  bírsá- 
golható. 
Final    (fei'nél),    adj.   végső, 
utolsó ;  —  ly,  adv.  végtére, 
utoljáira ;  befejezésül. 
Finance;-;  (finénsz'esz),  s.  pl. 
pén  '-ügy,  jövedelem ;  közjö- 
vedelem. 
Financial     (finén'síl),    adj. 

pénzügyi. 
Finch    (tints),   s.  pinty. 
Find  (f eind) ,  v.  a.  irr.  ff ound 
[fáund] ,  found),  találni; 
to  —  in,  tartani  < p.  élelem- 
mel vkit) ;  to  —  out,  kita- 
lálni,    feltalálni;    végére 
járni  ( vminek);  to  —  fault, 
hibáztatni,   gáncsolni;   to 
—  one's  self  better,  jobban. 
érezni  magát ;  if  I  —  time, 
ha  ráérek;  I  can't  —   in 
my  heart,  rá  nem  vehetem 
magamat  arra. 
Find'er,  s.  találó ;  vizsla. 
Fine  (fein),  s.  birsóig;   vég; 
in  — ,  végtére ;  v.  a.  bírsá- 
golni. 
Fine,  adj.  finom,  csinos  ;  el- 
més ;  ravasz;  a  —  woman, 
szép  asszony ;   —  weather, 
szép  idő;  —  linen,  finom 
vászon ;  — ly,  adv.  finomul; 
szépen;  elmésen;  ravaszul; 
— ness,   s.  finomság;    bel- 
becs; — ,   v.  a.  finom'üni; 
tisztái  ni. 
Finery,  s.  pipere,  pompa. 
Finess,  — e  (fineszsz'),  s.  rr- 
vaszság,  csín,fo.-  tél  y,  fogás. 
Finew  (fin'ju),  s. penész. 
Fin'ewed  (— jud),  adj.  pené- 
szes. 
Finger    (fing'er),*s.   ujj;   to 
have  a  thing  at  one's  fin- 
gers' ends,  úgy  tudni  emit 
mint  az  öt  ujjat ;  to  have 
a  —  in  the  pie,  avatkozni; 
his  —  s  are  lime  twigs, 
enyves  a  keze,  hosszú  ujjai 
vannak ;  — ,  v.  a.  ujjaim. 
Finical   (fin'ikél) ,    adj.    be- 

gyeskedő,  czinczifinczi. 
Finish  (fin'is),   v.  a.  végez- 


Finite 

ni,  elvégezni;  kisimogatni, 
utolsó  igazítást  tenni  (vmi 
müven);  s.  utolsó  javító 
kéz ;  — er,  s.  elvégző,  javi- 
tó,  tökéletesítő. 
Finite  (fei'ueit),  adj.  véges; 

—  ness,  g.  végesség. 
Finny     (fin'ni) ,    adj.    uszo- 

nyos. 

Fir  (for),  s.  erdei  fenyő. 

Fire  (feir),  s.  tűz ;  to  light  a 
— ,  tüzet  rakni;  to  set  on 
— i  gyújtogatni ;  to  take 
— ,  meggyvladni;  tűzbe  jön- 
ni, haragra  lobbanni;  give 

—  !  tüzelj  !  to  go  through 

—  and  water  to  serve  one 
(or  to  do  one  good),  min- 
dent megtenni  vkiért,  tűz- 
nek    víznek     nekimenni; 

—  arms,  s.pl.  lőfegyverek; 
—brand,  s.  tüzes  üszök  ;  lá- 
tsító;  —  damp,  s.  csajjá  lég; 

—  engine,  s.  tűzfecskendő; 

—  insurance,  s.  tűzkárbiz- 
tosítás ;  —  insurance  com- 
pany, s.  tüzkármentesítő 
társaság  ;  —  place,  s.  kan- 
dallá ;  —  side,  s.  kandalló; 
családi  kör;  —  proof, 
adj.  tüz-állá  ;   tűzmentes; 

—  work,  s.  tüzjáték;  — 
worship,  s.  tűzimádás  ;  — 
worshipper,  s.  tüzimá  Iá;  — 
v.  a.  tüzelni  :  tüzet  rakni ; 
buzdUni  :  —away  !  süsd  el! 

Firk  (ferk),  8.  ostorvágás, 
at<:.<,  csapás,  verés  ;  v.  a. 
ostorozni,  korbácsolni,  üt- 
ni, remi. 

Fir'kin,  g  hordócska. 

Firm  (form,  term), adj. erős; 
tartás;  állhatatos;  elhatá- 
rozott ;  s.  tőzsa  'in  :  keres- 
kedőház; — ly,  adv.  erősen, 
rosan,  tartósan ;  állha- 
tatosan ;  —  nesB,  s.  erős- 
ség, állhatatosság;  elhatá- 
rozottság :  tartói 

Fir'maim  nt,  t.  égbolt. 
ty,  r.  Firm] 

I'  i-t  (förszt,  ferszt),  adj.  el- 
ső :  adv,  elsőben  :  előbb  ; 
i  leinte,  <  leintén  ;  először 
(premiert  meni ,  eo  pre- 
mier lieu)  ;  —time,  először 
(la  premiere  foifl) ;  he  is 
the  — ,  ő  az  első  ;  —  come, 


Firstly 

—  served,  ki  előbb  jön, 
előbb  őröl ;  —  born,  adj. 
ands.  elsőszülött;  —cou- 
sin, s.  unokatestvér;  —rate, 
adj.  elsőrendű  ,  legjava 
(  vminek ). 

Firstly,  adv.  először  (pre- 
mierement). 

Fisc  (fiszk),  s.  közkincstár. 

Fis'cal,  adj.  közkincstári;  s. 
kincstári  ügyész. 

Fish  (fis),  s.  hal :  neither—, 
nor  flesh,  sem  lud  sem  hús; 

—  monger,  s.  halkereske- 
dő;  —  woman,  s.  halkofa  : 
— ,  V.  a.  and.  n.  halászni;  to 

—  for  compliments,  kapni 
a  dicséreten. 

Fish'er,  s.  halász;  —  boat, 
8.  halászcsónak;  —man,  s. 
Italász. 

Fish'ery,  .«.  halászat. 

Fish'ing,    S.     halászás;    it   is 

good  —  in  troubled  water, 
zavarosban  könnyű  a  ha- 
lászat. 

Fish'y,  adj.  halas,  haldús ; 
halszagú;  halnemű. 

Fisk  (fiszk),  v.  n.  biczegni  ; 
V,  a.  to  —  the  tail,  farkat 
csóválni. 

Fissile  (fisz'szil),  adj.  hasa- 
dékony. 

Fissure  (fis'sár),  s.  hasadék. 

Fist  (tiszt),  s.  ököl;  v.  a. 
megöklözni. 

Fistula  (fisz'tjulé),  s.  sípfe- 
kély. 

Fis'tnluus,  adj.  sipoly os. 

Fit  (fit),  s.  roham  (nyava- 
lyáé); he  is  subject  to 
(epileptic)  fits,  töri  a  nya- 
valya ;  he  has  again  a  — 
of  madness,  ismét  feljött  a 
hava  :  a  fainting  — ,  áju- 
lás :  a  drunken  — ,  mámor; 
by  fits,  néha-néha  ,  időn- 
ként. 

Fit,  adj.  illő,  alkalmas,  való 
aire ) ;  he  is  not  —  for 
it,  Ő  unit  arra  való}  —  for 
service,  szolgálatra  alkal- 
mas;  it  is  — ,  illik;  it  is 
not  —  for  me,  nem  illik 
ám  :      -,  V.  a .  alkalmai  - 

ni,  illeszteni,  felkészítni; 
to  —  up,  feUmtorozni, 
n  ndbe  szedni ;  the  lodging 

131 


Flag 

is  nicely  fitted  up,  a  la- 
kás csinosan  fel  van  búto- 
rozva. ;  to  —  out,  felszerel- 
ni, felkészítni, ellátni  :  the 
merchant  -  man  is  fitted 
out,  a  tőzshajó  fel  van  sze- 
relve ;  — ,  v.  )i.  illeni  :  ál- 
lani (jól  roszúl  vkinek); 
the  coat  does  not  — ,  but 
the  shoes  —  exactly,  a  ka- 
bát roszúl  áll,  de  a  czipő 
tökéletesen  megfekszi  a  lá- 
bat;—ly,  adv.  illőleg,  alkal- 
masan,  helyesen  ;  — ness, 
s.  illőség,  alkalmasság,  he- 
lyesség; — ter,  s.  felszerelő, 
felkészítő. 

Fitchet  (fits'et),  6.  görény. 

Fitchew,  v.  Fitchet. 

Fit'ful,  adj.  szeszélyes  ;  nya- 
valyatörős. 

Fitz  (títsz),  g.  jiu  ;  —  roy, 
g.  a  király  természetes  fia. 

Five  (feif),  adj.  öt:  -föld, 
adj.  ötszörös,  ötrétü. 

Fix  (fiksz),  v.  a.  erősítni 
(-hoz,  -lie:  ),  hozzászegezni, 
hozzá ra gas;  tani,  hozi  á fűz- 
ni, hozzákötni  stb.;  megha- 
t  Irozni;  to  —  a  day,  na- 
pot határozni:  to  —  an 
ill  report  upon  one,  vkit 
rusz  hírbe  keverni,  roszat 
beszélni  vki  felől;  — ,  v.  n. 
letelepedni  ;  — ,  g.  szorult- 
ság :  to  be  in  a  — ,  szorult 
állapotban  lenni,  nem  tud- 
ni vauján  segíteni. 

Fixation,  .<.  meghatározás  ; 
tartósítás ;  letelepedés. 

Fix'i idn<  ss,  s.  határozottság, 
állandóság  ;  tartósság. 

Fix'ture  (— tsár),  8.  falhoz 
erősített  bútor;  tartósság. 

Flabbiness  (fléVbinesz),  g. 
petyhüdtség,  gindárság. 

Flal/iiv,  adj.  gindár,  pety- 
hiidi. 

Flabile  (hVhil),  adj.  pihe- 
könnyű, elfújható. 

Flaccid  (flék'szid),  adj.  her- 
vatag ;  petyhüdt. 

Flaccid'ity,   Flac'oidni  - 
hervatagság,  petyhüdtség. 

Flag  (fi ég),  s,  lobogd;  c  n. 
petyhedni;  ellankadni;  v. 
a.  ellankasztani ;  téglával 
kirakni. 


Flagellate 

Flagellate  (fleds'ellét),  v.  a. 
ostorozni. 

Flagella'tion,  s.  ostorozás. 

Flag'giness ,  s.  gindárság, 
izetlenség. 

Flaggy  (fleg'gi),  adj.  gindár, 
puha ;  ízetlen. 

Flagitious  (flédzsis'ász),  adj. 
gonosz,  vétkes,  bűnös,  gya- 
lázatos. 

Flagou  (Üég'án),  .*.  palaczk. 

Flagrant  (flé'grént) ,  adj. 
égö,  lobogá ;  nyilvánvaló ; 
szörnyű. 

Fla'grancy,  s,  égés  ;  heveny  ; 
nyilvánvalóság. 

Flagrate  (flé'grét),  v.  a.  cl- 
éyetni. 

Flail  (flél),  s.  csép,  cséplő. 

Flake  (flék),  s.  j;í7í,  pehely ; 
réteg  ;  lemez  :  —  of  snow, 
hópilw  ;  —  of  fire,  szikra  ; 
flakes  of  copper,  rézszikra. 

Fla'ky,  adj.  réteges ; pelyhes. 

Flam  (fléin),  s.  mese,  ürügy, 
kifogás;  v.  a.  fillenteni. 

Flame  (flém),  s.  láng;  liis 
— ,  az  ő  kedvese ;  — ,  v.  n. 
lángolni. 

Flammation  (flémmé'sán), 
s.  fellángolás,  fellobbanás. 

Flammeous  (flém'miász), adj. 
lángos. 

Flamy  (fle'mi),  adj.  lángoló, 
lángos. 

Flank  (flénk),  s.  oldal ;  olda- 
lék,  szárnyék ;  to  attack 
the  enemy  in  the  — ,  az 
ellenséget  oldalról  megtá- 
madni ;  — ,  v.  a.  szárnyé- 
kölni  lohlalrólmegtámadni. 

Flap  (flépp),  s.  pillenpáty  ; 
karima  ;  csapintás ,  to  give 
one  a  —  with  the  fox's  tail, 
vkinek  táljárni  az  eszén, 
kiszedni    a  szeme  szőrét; 

—  of  the  ear,  fülczimpa ; 

—  of  a  table,  asztalszárny; 

—  of  a  pah  of  breeches, 
nadrágellenző ;  — ,  v.  a. 
lelógatni;  csapintani;  meg- 
csapni;  — ,  v.  n.  lógni. 

Flare  (fler),  v.  n.  csillogni; 

lángolni. 
Flash  (flés),  v. n.  felvillanni; 

v.  a.  csapni ;  felpiperézni ; 

— ,  s.  felvillanás ;  pillanat, 

ötlet;  valódiatlanság,  ha- 


Flasher 

misság,  színesség ;  —  of 
lightning,  villámsugár ;  — 
of  water,  vízsugár. 

Flash'er,  s.  élczeskedö. 

Flash'y,  adj.  csillámló;  ál, 
tartalmatlan,  nem  valódi, 
hamis,  színleges. 

Flask  (flászk),  s.  palaczk; 
lőportartó ;  lombik. 

Flask'et,  s.  ruhakosár. 

Fiat  (flét),  adj.  hqyos,  róna, 
sík;  szellemtelen,  ízetlen; 
to  give  a  —  denial  (to), 
kereken  tagadni ;  kereken 
megtagadni ;  — country,  s. 
sikföld ;  —  nosed,  adj.  la- 
pos orrú;  —lie,  s.merő  ha- 
zugság ;  —  footed,  adj. 
tepsilábu  ;  —  ly,  adv.  lapo- 
san; kereken;  — ,  s.  lapos- 
ság;  síkság;  alvidék;  b 
(alsó  félzönge). 

Flat'ten,  v.  a.  laposítni ;  v. 
n.  laposodni, 

Flat'ter,  v.  a.  hízelegni. 

Flat'terer,  .?.  hízelkedő. 

Flat'tery,  s.  hízelkedés. 

Flat'ulence,  (flét'julénsz),  s. 
szélkórság  ;  szélszorulás. 

Flat'ulent ,  adj.  szélokozó, 
puffasztó. 

Flatuous  (flét'juász) ,  adj. 
felfuvó,  puffasztó. 

Fiaunt  (flant)  ,  s.  álfény, 
pompa;  v.  n.  felfuvalkodni; 
gögösködni. 

Flavour  (flő'vár),  s.  zamat, 
szesz,  szag,  íz ;  —ed,  adj. 
zamatos. 

Flaw  (flaa),  s.  repedek,  ha- 
sadék;  szélroham ;  hiba, 
hiány;—  less,  adj.  hibátlan. 

Flawn,  s.  lepény. 

Flaw'y,  adj.  hibás,  hiányos. 

Flax  (fléksz),  s.  len;  —break, 
s.  lentörő ;  —  comb,  s.  ge- 
reben ;  —  seed,  s.  lenmag ; 
—  finch,  8.  kendericze. 

Flax'en,  adj.  len  .  .  . ,  lenből 
való ;  szöszszínü. 

Flax'y,  adj.  lennemű;  szösz- 
ke,  szőke. 

Flay  (flé'),  v.  a.  nyúzni. 

FlaVer,  s.  nyúzó,  dögnyúzó, 
sintér. 

Flea  (fii),  s.  bolha;  to  catch 
— s,  bolhát  fogni ;  —  bite, 
s.  bolhacsipé-!. 

132 


Flexuous 

Fleck  (flek),  u.a.pettyezni. 

Flection  (flek'sán),  8.  hajlós, 
hajtás ;  hajlítás. 

Fledge  (fleds),  v.  n.  szárnyra 
kapni  :  tollasodni  ;  adj. 
tollas,  szárnyas. 

Flee  (flí),  v.  a.  and  n.  irr. 
(fled  [fled],  fled),  kerülni 
(vkit  v.  vmit);  elfutni,  el- 
szaladni, elszökni,  elre- 
pülni; 'hnulni  <  mint  a: 
idő);  follow  love  and  it 
will  — ,  —  love  and  it  will 
follow  thee,  a  szelelem  a 
keresőt  kerüli,  a  kerülőt 
keresi. 

Fleece  (flísz),  s.  fürt  gyapja: 
gyapjas  bőr  ;  v.  a.  nyírni ; 
to  —  the  people,  nyúzni  a 
népet. 

Flee'cy,  adj.  gyapjunemü, 
gyapjas. 

Fleer  (flír),  v.  a.  gúnyolni  - 
s.  gúny  :  —  er,  s.  gúnyoló  ; 
—ing,  8.  gúnyolás 

Fleet  (flit),  s.  hajósereg  ;  ten- 
ger-öböl; adj.  gyors,  sebes, 
fürge,  futás,  múlékony  :  r. 
n.  reg.  and  irr.  (fleet'ed, 
flet  [Set]),  múlni,  elmúlni, 
elsietni,  elenyészni;  v.  a. 
úszóvá  tenni ;  a  tejfelt  le- 
szedni; érintgetni  ;  to  — 
the  time,  mulatni. 

Fleetly,  adv.  sebesen,  sietve, 
múlékony  an. 

Fleet'ness,  s.  sebesség,  siet- 
ség, múlékony  ság. 

Flesh  (ties),  s.  hús ;  to  gather 
— ,  magát  felvenni,  teste- 
sedül ;  the  pleasures  of  the 
— ,  a  testi  gyönyörök ;  — fly, 
s.  dongólégy ;  --  ful,  adj 
húsos,  vaskos  ;  —less,  adj. 
sovány,  — liness,  8.  testiség, 
bujaság;  — y,  adj.  húsos; 
— ,  v.  a.  hizlalni ;  táplálni; 
szoktatni;  beoktatni. 

Fletz  (fletsz),  adj.  —  forma- 
tion, s.  ülepközet ;  ore  in  a 
—  formation,  telepércz. 

Flexibility,  s.  hajlékonyság. 

Flexible  (fleksz'ibl),  adj.  haj- 
lékony. 

Flexion,  v.  Flection. 

Flex'uous  (flek'sju-ász),  adj. 
kígyózó,  iekergös,  tekervé- 
nyes. 


Flexnre 

Flexure  (flek'sár),  s.  hajlós, 
hajlat ;  hajtás. 

Flick'er  (flikk'er),  s.  ivópo- 
hár ;  v.  n.  repkedni,  lo- 
bogni. 

Flight  (fleit),  s.  szökés,  elszö- 
kés ;  falka:  röp;  a  —  of 
stairs,  lépcsős zak  :  to  put 
to  — ,  megszalasztani ;  — 
iness,  s.  szórakozottság ; 
— y,  adj.  szórakozott,  za- 
vart ;  sebes,  múlékony  ;  áb- 
rándos. 

Flimflam  (flini'flém),  s.  dib- 
dób. 

Flimsiness  (flim'zhiesz),  s. 
fátyolszövet  :  átlátszóság, 
haszontalanság. 

Flim'sy,  adj.  vékony,  gyenge, 
semmis  ;  —  pretext,  s.  ko- 
pasz mentség. 

Flinch  (funds),  v.  n.  hátrálni, 
visszavonulni :  to  —  from 
the  tight,  kikerülni  az  üt- 
közetet ;  to  —  from  duty, 
kötelességét  elmulasztani : 
— er,  s.  tétovázó,  szószegö. 

Flin'der,  8.  szálka;  törék ; 
töredék ;  —  mouse,  s.  de- 
nevér. 

Fling  (fling),  v.  a.  irr.  (flung 
[flang],  flung),  dobni,  vet- 
ni, hajitni,  lökni,  lőni;  to 
—  únray,  félredobni;  el- 
lökni :  to  —  a  stone  at  one, 
követ  vi  tni  vkire  :  to  —  off, 
i  Iténtni,  félre  vinni,  elté- 
velyítni;  --,  v.  n.  rágni, 
vagdosni ;  rátámadni  I  vki- 
re) ;  to  —  away,  visszavo- 
nulni; —,  s.  hajítás,  rú- 
gás :  gúnyolás;  — er,  s.  ha- 
jító, gúnyoló. 

Flint,  8.  kova,  tű  kő;  —ware, 
8.  angol  kőedény  ;  —  y,  adj. 
kőkemény. 

Flip  (flip),  •-■.  sörleves. 

Flippancy  i  flip'pénszi),  s. 
nyelveskedt  i ,  feleletkész- 
•'.'/  ■  pajk  <sság. 

Flip'pant,  '"//'.  nyelveskedö, 
f,  ük  tkész,  pajkos. 

Flirt  (flört,  flert),  s.  kaczér, 
tetszi  Igö  ,    szén  Imeskedö  ; 

l:.l\' .:     ,'  .'.'(/     ti  l  ::■<■         rstnij 

r.  n.  tetszelkedni ,  kaczér- 
I  odni :  ide  s  tova  szalad- 
gálni;  (at)   szúrni 


Flirtation 

val);  v.  a.  lökkenteni  ;  lo- 
bogtatni ;  to  —  out,  kiböf- 
fenteni. 

Flirta'tion,  s,  kaczérkodás, 
szerelmeskedés. 

Flirt'igig,  8,  kaczéros  leány. 

Flit  (flit),  adj.  sebes;  v.n. 
elszökni,  eltávozni  :  elleb- 
benni, eltűnni;  v.a.  eltávo- 
lítni. 

Flitch  (flits),.?.  —  of  bacon, 
szelni  való  szalonna. 

Flite  (fleit),  v.  n.  veszekedni. 

Flitter  (flit'ter) ,  v.  n.  rep- 
kedni; s.  rongy. 

Flit'tiness,  s.  lengeség,  áll- 
hatatlanság. 

Flix  (fliksz),  s.  piheszakáll. 

Float  (flaot),  v.  a.  úsztatni; 
elárasztani ;  v.  n.  úszni, 
lábba  ni  :  a  floating  cap- 
ital, forgó  töke  ;  a  floating 
rumour,  keringő  hír ;  — , 
s.  ár.  áradás;  a— of  wood, 
tutaj,  fatalp. 

Float'ed,  adj.  úsztatott ;  — 
wood,  g.  úsztatott  fa. 

Float'y,  adj.  úszó. 

Flock  (flak),  s.  nyáj,  juhnyáj; 
sereg. falka  (  madáré  );  nyi- 
redék  gyapjú  :  —bed  ,  s. 
nyíredé  kes  ágy ;  v.n.  ösz- 
szeseregélni. 

Flock'y ,  adj.  nyiredékes; 
pelyhes. 

Floe  (flo),  s.  jégzaj. 

Flog  (flag),  v-  a.  megvesszőz- 
ni, ostorozni,  fenyíteni. 

Flog'ger,  8.  f egy  mester :  ostor. 

Flog'ging,  8.  verés,  megsuprá- 
lás,  fenyítés. 

Flood  (  flád  ) ,  g.  tenger-ár, 
áradás  ;  high  — ,  teljes  ár ; 
—  of  tears,  könnyek  árja  ; 
to  roll  on  a  —  of  wealth, 
a  vagyonban  úszni;  —tide 
8.  tengerár  ideje;  —gate,  8. 
zsilip;  vízeresz;  —,  v.a. 
árasztani. 

Floor  (flonr),  s.  talaj,  ház- 
palló  ,  padozat  :  emelet  : 
first—,  első  emelet;  ground 
—,  fóldszínsor ;  — ,  v.a.  ki- 
pallózni ;  to  —  one,/!;/.///i  : 
i     /(.'.•     I  /  Iri  iei  leni  vl  :t 

Flooring,  S,  padozat. 

Flora  (flo'ré),  8.  virág-isten- 
nő ;  viráinj ;  növényrajz. 

133 


Fluctnancy 

Floral  (flo'rél),  adj.  virág...; 

növénytani. 

Floren  (flo'ren),  s.  3  frt  ér- 
tékit aranypénz  (in.  Édvárd 
idejéből  i. 

Flo'ret,  s.  vivószál:  —  silk, 
s.  fátyolselyem. 

Florid  (flar'id),  adj.  virágos; 
virágzó ;  —  style,  virágos 
irály;  —  complexioned, 
adj.  piros  arczú. 

Florin  (flar'in),  s.  két  shilling 
értékű  ezüstérme  (Angliá- 
ban); forint. 

Flo'rist,  s.  virágárus ;  virág- 
kedvelő. 

Flote  (flot),  v.  a.  letajtékozni; 
tejfelt  leszedni. 

Flounce  (fláunsz),  s.  szélfo- 
dor;  v.  a.  fodrosítivi. 

Flounder  (flaun'der),  s.  fél- 
szeguszó  (hal ) ;  v.  n.  evicz- 
kélni. 

Flour  (fláur),  s.  liszt;  v.a. 
belisztezni. 

Flourish  (flár'is),  v.  n.  virág- 
zani;  (átv.  ért.)  boldo- 
gulni, becsültetni,  gazda- 
godni :  v.  a.  felvirágozni; 
kiczifrázni,  f ele zi kor ny áz- 
ni ;  to  —  a  sword,  karddal 
hadarászni ;  — ,  s.  virány, 
disz :  czikornya,  czifrázat; 
hadarószós. 

Flout  (fláut),  v.  a.  gúnyolni ; 
v.  n.  gúnyolódni :  8.  gúny. 

Flow(floo),  v.  n.  folyni :  árad- 
ni;  v.  ti.  árasztani;  s.  fo- 
lyás, folyam  ;  the  —  of  a 
verse,  vers  folyama  ;  the  — 
of  spirits,  jó  hangulat; 
—ing,  part.  folyó,  kiömlő  ; 
bőséges  ;  — ingly,  adv.  foly- 
vást, könnyen. 

Flower  (fláu'er) ,  ,<t.  virág ; 
lisztláng  :  ( vminek  I  java  ; 
dísz  ;  —  of  speech ,  szó- 
virág ;  —  gentle,  8,  ama- 
rttnt  ,  bársonyvirág  ;  — 
garden,  s.  virágkert ;  —pot, 
s.  virágedény  :  — ,  v.a.ftl- 
virá  józni  ;  —  V.  n.  virág- 
zani. 

I'liiv.'i  i'.-t,  g.  virágocska. 

Flow'ri'V,  adj.  virágos. 

Fluate  (flju'ét),  s.  folysavas 

Fluctnancy    (flák'tsjuénszi), 

v.  Fluctuation. 


Fluctuant 

Fluctuant,  adj.  habozó,  in- 
gatag. 

Fluctuate  (—ét),  v.  n.  inga- 
dozni, habozni. 

Fluctuá'tion,  g.  ingadozás, 
habozás  ;  az  árfolyam  emel- 
Jcedése  és  apadása. 

Flue  (flju),  g.  kémény,  kan- 
dallőcső :  pehely. 

Fluellen  (fljuel'liu),  s.szigor- 
áll,  dicső  fii. 

Flu'ency,  g.  (beszéd)folyam, 
folyóság. 

Flu'eut,  adj.  folyó ,  szaj)ora 
(p.  beszéd),  könnyű,  folyé- 
kony (p.  irmodor)  ;  s.  fo- 
lyás, folyam. 

Fluff  (fláf),  s.szál,  rostocska; 
hajszálacska  ;  — y,  adj.  pi- 
hés, pelyhes. 

Fluid  (flju'id),  g.  folyadék, 
higovány ;  adj.  folyékony, 
híg. 

Flu'idity,  Flu'idness  ,  s.  fo- 
lyékonyság, hígság. 

Flurry  (flár'ri),  g.  szélroham; 
izgatottság ;  v.  a.  nyuyta- 
lanítni,  zavarba  ejteni. 

Flush  (flás),  v.  n.  tüzesedni, 
hevülni ;  pirulni ;  felfuval- 
kodni ;  (into)  rohanni,  zu- 
hanni;  v.  a.  pirítni;  he  is 
flushed  with  success,  el- 
bízta magát  szerencséjében; 
his  face  is  quite  flushed, 
lángol  az  arcza ;  — ,  adj. 
üde,  virágzó,  élénk,  izmos; 
bőkezű;  — ,  s.  virág;  ter- 
met; futó  pir ,  pirulás; 
bőség ;  felé  v.  hozzá  olyas  ; 
felhevülés ;  falka  (repülő 
vadrécze  stb.) ;  he  has  a 
flush  of  money,  sol  pénze 
van  neki. 

Fluster  (flász'tíír),  v.  a.  meg- 
részegít ni,  megzavarni;  v. 
n.  kérkedni ;  felbuzogni ;  s. 
hevesség;  izgalom;  zavar; 
a  —  of  fortune,  váratlan 
szerencse. 

Flute  (fljut),  s.  fuvola ;  csa- 
torna ;  germán  — ,  s.  ha- 
rántsíp ;  — ,  v.  a.  vájuzni, 
hornyolni. 

Flut'er,  s.  flótás. 

Flu'ting,  g.  horony. 

Flutter  (flát'ter) ,  v.  n.  rep- 
kedni,  szállongani,   nyug- 


Fin*       

talankodni ;  v.  a.  nyugta- 
lanítni ;  s.  nyugtalanság; 
lepkeség. 

Flux  (fláksz),  s.  folyás,  nyál- 
szivár ;  hasfolyás;  vérhas; 
csúz  ;  —  and  reflux,  apály 
és  ár  ;  — ,  adj.  változékony, 
állhatatlan  ;  — ,  v.  a.  ol- 
vasztani. 

Fluxibil'ity ,  s.  olvadékony- 
ság. 

Flux'ible,  adj.  olvadékony ; 
olvasztható ;  — ness,  s.  ol- 
vatagság. 

Fluxil'ity,  s.  oloatagság. 

Flux'ion,  s.  folyás  ;  —  s,  s.pl. 
külzelék  hánylás. 

Flux'ive,  adj.  folyékony. 

Fly  (flei),  v.  n.  irr.  (flew, 
[flju],  flown  [floon] ),  re- 
pülni, elrepülni;  to  — 
abroad,  elhiresedni  to  — 
asunder,  szétrepülni ;  szét- 
csattanni, szétpattanni;  to 

—  in  one's  face,  neki  ri- 
vallani,  neki  esni  vkinek, 
gorombáskodni  vkivel;  ke- 
ljére mászni  vkinek  :  to  — 
into  a  passion,  fellobbanni, 
felbőszülni ;  haragra  ger- 
jedni; to—  into  expenses, 
költekezni ;  — ,  v.  a.  repít- 
ni ;  kerülni  (vkit  v.  vmit); 
sólyommal  vadászni. 

Fly,  s.  légy ;  szárny ;  órabil- 
legő;  —wheel,  iramkerék. 

Fly'ing,  part,  and  adj.  repü- 
lő; —  bridge,  s.  repülő 
hid;    —  fish,    s.   rüphal; 

—  colours,  g.  pl.  lobogó ; 
— camp,  s.  röptábor,  mozgó 
tábor. 

Foal  (faol),  s.  csikó;  v.  n. 
csikózni. 

Foam  (foom),s.  tajték,  hab; 
v.  n.  tajtékzani ;  — y,  adj. 
tajtékos. 

Fob  (fab),  g.  zseb;  csel fogás ; 
v.  a.  rászedni ;  menjátszód- 
tatni. 

Focus  (fo'kász),  g.  gyúpont. 

Fodder  (fad'der),  s.  élés,  ta- 
karmány ;  v.  a.  etetni. 

Foe  (foo),  s.  ellenség. 

Fog  (fag),  g,  köd;  sarjú. 

Fog'gy,  adj.  ködös;  homá- 
lyos. 

Foh  (fo),  int.  piha  ! 
134 


Follow 

Foible  (faibl),  s.  gyarlóság, 
gyengeség. 

Foil  (fail),  v.  a.  legyőzni; 
földhez  vágni  (vkit) ;  vki 
eszén  keresztül  járni,  vki 
terveit  semmivé  tenni  ;  — , 
s.  veszteség,  kudarcz;  tü- 
körmáz, ezüstfüst;  vivó- 
szál ;  to  play  at  —  s,  vivo- 
szállal  küzdeni,  pengézni. 

Főin  (fain),  s.  szórás;  v.  a. 
szárast  ejteni  (vkin). 

Foist  (faiszt),  v.  a.  alácsusz- 
tatnifiecsusztatni;  fingani; 
—,  s.  fing ;  — er,  s.  hami- 
sító. 

Foist'y,  adj.  penészes. 

Fold  (fold),  s.  ráncz;  birke- 
cserény ;  v.  a.  ránczolni, 
ránczolgatni;  fáczolni;  ősz- 
szehajtani,  összetenni;  to— 
a  letter,  levelet  összehajta- 
ni ;  to  —  in  one's  arms, 
átkarolni,  megölelni ;  —  er, 
s.  fáczoló  csont ;  — age.  s. 
esztenajog. 

Fold'ing,  s.  fáczolás ;  cse- 
rény ;   adj.  összehajtható, 

—  bed,  g.  hevederes  ágy  ; 

—  door,  s.  szárnyas  ajtó; 

—  screen,  s.  olaszfal. 
Foliaceous  (folié'sász),   adj. 

lombos ;  levélféle. 

Foliage  (fo'lieds),  s.  lombo- 
zat ;  lombos  diszítmény. 

Folia'tion ,  8.  kileveledzés, 
lombosodás ;  lombdísz ;  le- 
mezítés,  lapítás. 

Folier  (fo'lier),  g.  arany-  v. 
ezüstfüst. 

Folio  (fo'lia),  s.  ívlap  ;  ívded- 
k'ónyv ;  — mórt,  adj.  szeg- 
sárga. 

Folk  (fook),  Folks  (fooksz), 
s.  nép,  emberek ;  gentle  — , 
úriemberek ;  old  — ,  vén 
emberek;  folks  say,  a:t 
mondják. 

Follicle  (fal'ikl),  s.  i'isző ; 
geny tömlő;  hólyagcsa;  bőr- 
mirigy. 

Follow  (fol'lo),  v.  a.  követni; 
utánozni;  v.  n.köveikezni; 
to  —  some  one's  advice,  vki 
tanácsát  követni;  to  —  the 
law,  a  törvénytudományra 
adni  magát;  vádolni,  tör- 
vénybe idézni ;  to  —  one's 


Folly 

nose,  orra  után  menni ;  it 
follows  therefrom ,  abból 
következik ;  I  went  there 
the  following  day,  másnap 
oda  mentem ;  as  follows, 
következőképen;  — er,  s. 
követő,  párthív;  kísérő, 
társalgó. 

Folly  (fal'li),  s.  bolondság. 

Foment  (foment'),  v.  a.  bo- 
rogatni;  (át  v.  ért.)  táp- 
lálni, fenntartani. 

Fomentation,  s.  borongatás. 

Fond  (fand),  adj.  kedvelő, 
szerető;  a  —mother,  gyer- 
mekeit szerető  anyu  ;  a  — 
wife,  férjét  szerető  nő ;  he 
is  —  of  his  wife,  szereti  fe- 
leségét ;  he  is  —  of  playing 
at  cards,  szeret  kártyázni; 
he  got  too  —  of  that  girl, 
belebolondult  abba  a  lány- 
ba ;  he  is  too  —  of  drink, 
iszákoskodik  :  — ness  ,  s. 
előszeretet,  kedvelés,  gyen- 
gédség. 

Fondle  ( fan'dl ) ,  v.  a.  ye- 
délni. 

Fondling,  s.  kényencz ;  ked- 
vencz. 

Font  (fant),  s.  keresztelSkő, 
kereszt  elömedencze. 

Fontanel  (fan'ténel),  s.  fo- 
lyósé} . 

Food  (fúd),  8.  étel,  táplálék; 
takarmány  ;  r.  a.  etetni. 

Fool  (fill),  8.  bolond ;  a  — 
with  a  witness,  sült  bo- 
lond: to  play  the  — ,  bo- 
londdá tenni  mayát;  to 
make  a  —  of  one,  bolon- 
dot űzni  i- kiből:  fool's  ca^., 
Csörgősipka  ;  fool's  para- 
dise, János  pap  országa  : 
one  —  makes  a  hundred, 
egy  bolond  százat  esinál  ; 
— ,  v.  lubolondoskodni ; — , 
v.  ".  bolondítni :  to  — 
away  one's  money,  pénzét 
eltékozolni;    to  away 

one's  time,  idejét  elenye- 
legni. 

Fool'ery,  t.  bolondozás  :  bo- 
torság. 

Fool'hardy  adj.  botormerész. 

Fool'ish,  adj.  bolondot 

Iá" :  —ness,  s.  bolondság  : 
ostobaság. 


Foot 

Foot  (fút),  s.  (j)l.  feet  [fit]), 
láb;  asztalláb,  székláb; 
alj,  heyyalja,  levél  alja  v. 
vége  ;  lábmérték  :  gyalog 
katonaság  ;  from  head  to 
— ,  tetőtől  talpig;  to  go 
on—,  gyalogolni ;  —  by— , 
léptenként,  lassan  lassan; 
to  set  on  — ,  megindíta- 
ni: —  man,  s.  inas,  szolga  ; 

—  path,  s.  gyalogút :  — 
print,  s.  lábnyom  ;  —  step, 
s.  nyomdok;  —stool,  s.  zsá- 
moly ;  —  stove,  s.  hézsá- 
moly,  lábmelegítő ;  — ,  v. 
n.  gyalogolni;  —,  v.  a.  láb- 
bal tapodni:  to — hoots, 
csizmát  megfejelni. 

Foot'ing,  s.  lábazat ;  alap- 
építvény ;  lábhely;  állás; 
lépés  ;  járás  :  to  pay  one's 
— ,  beiktató  lakomát  fizet- 
ni ;  to  get  a  — ,  lábát  bele- 
tenni :  he  got  a  firm  — , 
biztos  lábon  áll. 

Fojj  (fap),  .s.  balyócz,  csicsás, 
nyalkafi  ;  —  pery,  s.  bal- 
góczkodás ;  nyalkaság ;  — 
pish,  adj.  nyalka. 

Fór  (íoar),  prj>.  -ért,  -n,  -on, 
-en ;  végett,  miatt,  -bál, 
-böl ;  iránt;  -ért,  -nak, 
-nek ;  -ra,-re;  ellen;  -ra, 
-re,  nézve;  -ra,  -re,  -iy  ; 
you  shall  have  it  for 
twenty  florins,  oda  adom 
Önnek  lnísz  forintért  ;  — 
this  money  I  shall  buy 
bread,  ezen  a  pénzen  ke- 
nyeret veszek;  —  god-a- 
rnercy,  ingyen  ;  —  want  of 
money,  pénz  szűke  miatt ; 

—  this  reason,  ezen  okból; 

—  fun,  tréfából  ;  out  of 
friendship  —  me,  iránta- 
mi barátsági  U  ;  —  love  of 
the  nurse  many  kiss  the 
child,  a  gyermeket  csókol- 
gatják, mert  tetszik  nekik 
a  dajka  ;  —  a  flying  en- 
emy make  a  silver  bridge, 
n  futó  ellenségnek  ezüst 
hidat  csinálj;  I  intended 
this  money  —  the  poor,  e 
pénzt  a  szegény  éknek  szán- 
tam; whom  do  they  take 
me  — ?  kinek  tartanai;  en- 
yém ;  it  will  be  but  —  his 

135 


Forbear 

best,  csak  az  ö  javára  fog 
szolgálni;  what  is  this 
good  —  ?  mire  szolgál  ez  ' 
what  is  this  —  ?  minek  ez? 
mire  való  ez  ?  to  be  good 

—  something,  valamire  jó- 
nak lenni ;  this  is  good  — 
a  cold,  ez  jó  a  nátha  ellen: 
good  —  nothing,  semmire 
való ;  what  are  you  wait- 
ing —  ?  mire  várakozik  ön? 
it  is  not  —  me  (to  etc.), 
engem  nem  illet,  rám  nem 
tartozik;  he  is  very  clever 

—  his  years,  igen  ügyes 
fiatal  korára  nézve;  —a 
long  time,  sokáig;  sokára  ; 
I  shall  go  there  —  a  few 
days,  oda  megyek  néhány 
napra;  he  has  not  taken 
any  food  —  three  days, 
három  napig  mit  sem  evett: 
I  have  not  seen  him  — 
ever  so  long,  már  rég  nem 
láttam;  —  the  future,  jö- 
vendőben, jövőre;  mostan- 
tól fogva ;  —  the  nonce, 
készakarva;  he  took  his 
departure  —  London,  el- 
utazott Londonba;  I  — 
one,  részemről,  a  magam 
részéről;  as  —  me,  a  mi 
enyém  illet ;  —  all  that, 
mindamellett;  0  —  a  horse! 
bárcsak  lovam  volna  '.  — 
shame !  szégyen!  gyalázat! 

—  aught  I  know,  a  meny- 
nyire én  tudom;  there  8 
beauty  —  you,  ez  aztán 
valódi  szépség;  that  is  a 
fellow  —  you,  ez  aztán  em- 
ber a  talpán  ;  —  example, 
példának  okáért :  — ,  conj. 
viert ;  —  he  is  a  cheat,  mert 
ö  csalárd  ember;  —  I  know 
it—  certain,  mert  én  bizo- 
nyosan tudom. 

Forage  (fai'edza),  s.  takar- 
mány, abrak ;  v.  a.  ta- 
karmányt zsarolni;  el- 
pii8ztitni ;  v.  n.  takarmá- 
nyozni. 

Forbear  (—bér'),  r.  n.  irr. 
(v.  to  Bear),  türelemmel 
h  nni  várai  /."  .-  fslhagy- 
ni  (  rmivel ) ;  ■  -  '.  hagyd 
el  '.  hagyj  békét  l  —  a 
while !  legyen  egy  kis  bé- 


Forbearance 


Foreign 


Fornication 


ketüréssel !  — ,  r.  a.  kímél- 
ni, elkerülni,  visszatarta- 
ni, halasztani ;  I  could 
not  —  laughing,  nem  áll- 
hattam meg  a  nevetést. 

Forbear'ance,  s.  kímélés,  ab- 
bunhagyás,  halasztás,  tar- 
tózkodás; —  is  no  acquit- 
tance, a  mi  halad,  el  nem 
marad. 

Forbid  (—bid'),  V.  a.  and  n. 
irr.  [v.  to  Bid),  eltiltani, 
megőrizni,  eihárítni ;  that 
is  forbidden,  az  el  van  tilt- 
va :  God  —  !  isten  őrizzen! 
forbidden  fruit  is  sweet, 
tiltott  gyümölcs  édes. 

Force  (forsz),  s.erő,  erőszak; 
érvény;  elastic  —  of  steam, 
a  gőz  feszereje ;  by  — ,  erő- 
szakosan ;  forces ,  s.  pl. 
haderő ;  — ,  v.  a.  kénysze- 
rítni,  erőltetni;  to  —  open, 
feltörni;  to  —  upon,  rá- 
tukmálni; to  —  on,  rászo- 
rít ni :  to  —  back,  vissza- 
verni f  ellenséget )  ;  vissza- 
szorítni ;  — ,  v.  n.  erősza- 
koskodni; gondoskodni;  fi- 
gyelmezni. 

For'ced,  part,  and  adj.  kény- 
szer'itett ;  erőltetett;  mes- 
terkélt; — ly,  adv.  erősza- 
kosan ,  erővel ;  erőltetve, 
kényszerülve. 

Forcible,  adj.  erős,  hathatós; 
erőszakos. 

Ford  (faard),  s.  gázló,  sekély; 
v.  a.  átgázolni;  —able, 
adj.  gázolható;  —age,  s. 
révpénz. 

Fore  (for),  adj.  elő  ..  .,  előír 
levö;  előbbi;  adv.  elöl; 
—  and  aft,  a  hajó  egész 
hosszúsága  (eleje  s  hátul- 
ja) ;  to  —  bode,  v.  a.  előre 
jelenteni;  —  bodement,  s. 
előjclentés ;  —  bodings,  s. 
pl.  előjelek ;  —  cast,  s.  élő- 
rajz, elövázlat ;  meggon- 
dolás; to  —  cast,  v.  a.  and 
n.  irr.  előre  meggondolni, 
kitervelni;  —  cited,  adj. 
előbb  említett ;  —  con- 
ceived opinion,  s.  elövéle- 
mény ;  to  —  date,  v.  a. 
előkeltezni ;  to  —  do,  v.  a. 
irr.  kárára  lenni,  megcsor- 


bítani; kifárasztani;  tönk- 
re tenni  <  n.  h.);  —  doom, 
s.  elövégzet ;  to  —  doom, 
v.  a.  előre  elrendelni ;  előre 
elitélni ;  —  father  s.  előd, 
ős ;  —finger,  s.  mutatóujj; 
to  —  go,  v.  a.  megtagadni 
magától ;  I  can  forego  it, 
ellehetek     a     nélkül     is  ; 

—  going,  adj.  előbbi,  elöb- 
beni,  előrebocsátott ;  meg- 
előző :  —  head,  s.  homlok  ; 
to  —  know,  v.  a.  előre  tud- 
ni ;  —  knowledge,  s.  elő- 
tudat; —  lock,  s.  üstök  ; 
— man,  s.  felügyelő,  műve- 
zető;  —most,  adj.  legel- 
ső; adv.  legelsőben,  minde- 
nek előtt ;  —  noon,  s.  dél- 
előtt ;  —  runner,  s.  előfu- 
tó ;  előjel ;  to  —  see,  v.  a. 
előre  látni ;  —  sight,  s.  elő- 
relátás, elöregondoskodós ; 

—  skin,  s.  elöbör ;  to  — 
stall,    v.    a.   elövásárolni ; 

—  staller,   s.   elővásórló ; 

—  stalling,  s.  elővásárlás  ; 

—  taste,  s.  előíz;  —  token, 
s.  előjel;  —  worn,  adj.  ko- 
pott, nyűtt ;  — yard,  s.  elő- 
udvar. 

Foreign  (faiéin),  adj.  kül- 
földi ;  idegen. 

Foreigner,  s.  külföldi. 

Forensic  (foren'szik),  adj. 
törvényszéki. 

Forest  (far'eszt),  s.  erdő. 

For'ester,  s.  erdész ;  erdei 
lakos;  a  szabad  erdészrend- 
nek tagja. 

Forfeit  (faar'fit),  v.  a.  elját- 
szani ,  elveszteni;  to  — 
one's  word,  szavát  meg- 
szegni ;  to  —  one's  honour, 
becsületét  eljátszani ;  — ,  s. 
veszteség ;  — er,  s.  eljátszó. 

Forfeits,  s.  pl.  zálogosai ;  to 
play  at  — ,  zálogot  ját- 
szani. 

Forfeiture,  s.  eljátszása  vmi- 
nek;  veszteség;  pénzbírság. 

Forge  (fords),  s.  kovácsmű- 
hely, koh;  v.  a.  kovácsol- 
ni;  hamisítni  (oklevelet  j. 

Forger  (for'dser),  s.  kovácso- 
ló ;  hamisító ;  — y,  s.  ková- 
csolás; hamisítás. 

Forget    (fargef),    v.   a.  irr. 

136 


(v.  to  Get),  elfelejteni;  to— 
one's  self,  magáról  elfeled- 
kezni ,  magát  elárulni; 
helytelenkedni ;  I  forgot 
all  about  it,  azt  egészen 
elfeledtem  ;  —  ful,  adj.  fe- 
ledékeny ;  —  fulness,  s.  fe- 
ledékenység. 

Forget-me-not,  s.  nefelejts. 

Forgive  (fargiV),  v.  a.  irr. 
(v.  to  Give),  megbocsátani; 
not  to  be  forgiven,  meg 
nem  bocsátható  ;  —  us  our 
sins,  bocsásd  men  a  mi 
vétkeinket ;  — ness,  s.  meg- 
bocsátás, bocsánat. 

Fork  (faark),  s.  villa ;  folyó 
elágazása  ;   v.   n.  elágazni. 

Fork'ed,  adj.  villddad ;  vil- 
laképü ;  elágazott. 

Forlorn  (farlaarn'),  adj.  el- 
hagyott, magányos,  gyá- 
molatlan ;  —ness,  s.  ma- 
gány, elhagyatottság. 

Form  (faarmj,  g.  alak,  for- 
ma; minta;  padszék ;  osz- 
tály ;  v.  n.  alakulni ;  v.  a. 
alakttni ,  képezni;  kiké- 
pezni. 

Formal  (farm'él),  adj.  alaki; 
alakszerű;  módszeres;  he- 
lyes,  rendes ;  szerta  rtásos. 

Formal'ity,  s.  alakszerűség  ; 
kűlszerűség ;  szertartás. 

Forma'tion  (— me'sán),s.  ala- 
kulás, alakítás;  képezés; 
földréteg. 

Form'ative,  adj.  képző ;képlö. 

Form'er,  adj.  elöbbeni ;  haj- 
dani :  — ly,  adv.  ezelőtt; 
hajdan. 

Formica'tion,  s.  viszketés. 

Formidable  (— idébl),  adj. 
rettentő;  he  is  -  to  me, 
félek  tőle. 

Formless,  adj.  alaktalan. 

Formosity(— maz'iti),  s. alak- 
tökély, szépség. 

Formula,  r.  Formule. 

For'mulary  (— juléri).  s. pél- 
dánykép, mintázat. 

For'mule,  s.  képlet ;  minta, 
formula;  gyógyirat,  orvosi 
rendelmény. 

For'nicate,  (— nikét),  v.  n. 
paráználkodni. 

Fornica'tion,  s.  paráználko- 
dós. 


Fornicator 

For'nicator,  s . paráználkodó . 
Fornicatress,  s.  rima. 
Forsake  (farszék'),  v.  n.  irr. 
(forsook      ["forszuk] ,    for- 
saken),   elhagyni;    to    — 
one's  wife,  nejét  elhagyni; 
to    —    one's    colours,    el- 
szökni. 
Forsa'ken,    part,   elhagyott, 

elhagyatott. 
Forsooth    (farszúth') ,    adv. 

valóban,  bizony. 
Forswear  (— szwér'),  v.  a. 
and  n.  irr.  (v.  to  Swear), 
esküvel  fogadni  (vmit  el- 
hagyni); elesküdni ;  to  — 
one's  self,  hamisan  esküd- 
ni; to  —  one's  religion, 
hitét  megtagadni;  — ,  v. 
n.  hamisan  esküdni ;  — er, 
g.  h  it  szegő. 
Fort  (fort),  8.  várad,  kisvár, 

mellék-erősség. 
Forth  (forth),  adv.  előbb,  to- 
vább',:  elő,  elé;  fogva; 
from  this  time  — ,  ez 
időtől  fogva;  —  coming, 
adj.  eléjovő  ;  to  he  forth- 
coming, előkerülni ;  meg- 
jelenni, előjönni,  napfény- 
rejönni. 
Forth/with,    adv.    mindjárt, 

haladéktalanul. 
Fortieth    (farti-eth)  ,    adj. 

negyvenedik. 
Fortifica'tion    (— tifiké'sán), 
8.  várerös'ités ;  erődé,   vár- 
ni ü . 
Fortify  (— tifei),  v.  a.  erősít- 
ni;  erőd'itni  ;  eUánczolni. 
Fortin  (fort'in),  8.  sáncz. 
Fortitude  (fartitjud),8.  evős- 
tég |  állhatatossúg  ,  bátor- 
ság. 
Fortnight  (fart'neit),  8.  tizen- 

négynap,  két  hét. 
For'tn  ss,  8.  vár,  eröde. 
Fortuitous  (fartju'itászj.fld;. 
történetes,  esetleges;  — ly, 
adv.  törtem  lesen. 
Fortunate   (— tsjunét),  adj. 
szerencsés;  —  ly,  adv.  sze- 
rencsésen. 
Fortune  (— tsún,  — tsjun),  s. 
szerencse;    sors;   vagyon; 
■   istennő ;  —  gives 
her  band  t<>  a  hold  man,  a 
bátrakkal  szerencse  társal- 


Forty 

kodik  ;  ill  — ,  balszerencse, 
balsors,     szerencsétlenség ; 

—  teller,  8.  jós,  jövendölő  ; 

—  teliing,  8.  jóslás,  jöven- 
dölés. 

Forty  (faár* ti),  adj.  negyven. 

Forum  (fo'rám),  s.  vásártér, 
törvényszék. 

Forward  (far'wánl),  adv.  elő- 
re, tovább;  korán;  adj.  ko- 
ránvalá ;  előllevő;  hirte- 
lenkedő, hamarkodó;  v.  a. 
előmozdítni ;  tovább  szál- 
litni,  elküldeni,  kézhez  szol- 
gáltatni. 

Forwarding,  s.  elküldés,  el- 
szállítás; adj.  —  merchant, 
szállító. 

For'wardness,  s.  kora-érett- 
ség;  merészkedés ;  előme- 
netel; hamar  kodás. 

Fosse(faszsz),  s. gödör,  akna, 
verem,  árok. 

Fossil  (fasz'szil),  s.  ásvány, 
ásla,  kövület;  v.  n.  meg- 
kövülni; v.  a.  megkövitni. 

Foster  (fasz'ter),  v.  a.  felne- 
velni, ápolni ;  —  brother, 
s.  embátya,  envies  ;  —  sis- 
ter, 8.     emnéne ,    emhúg; 

—  father,  s.  tápatya  :  — 
mother,  8.  tápanya;  —ling, 
8.  tápgyermek ;  — er ,  s. 
ápoló ;  —age,  8.  ápolás. 

Foul  (fául),  adj.  tisztátlan. 
Bankos  ;  ocsmány  ;  to  fall 

—  of,  megtámadni ;  kitör- 
ni, kifakadni    '  vki  ellen  )  ; 

to  run  —  of,  megfenekelni, 
csapódni  -hoz,  -hez  :  —  lan- 
guage ,  .s\  káromkodás;  — 
weather,  s.   ocsmány  idő  ; 

—  wind ,  s.  ellenszél  ;  — 
mouth,  8.  mosdatlan  száj  ; 

—  mouthed  fellow,  s.  mos- 
datlan  szájú  ember;  — 
play,  8.  gazcsin,  hamisko- 
dás;  —  disease,  s.  bujakór; 
to  fish  in  —  water,  zava- 
rosban halászni ;  -  -,  ''.  a. 
zavarni,  félzavarni,  elcsu- 
nyítni,  elmocskolni. 

Found  (fáund),  v.  a.  önteni 
mi nlába  ,  ;  alapítni ;  ál- 
lítni (pl.  intézetet);  my 
opinion  is  founded  upon 
this  fact,  véleményem  fi  té- 
nyen alapul. 
137 


Fragrant 

Foundation,  s.  alapítás,  ala- 

pítmány. 
Foun'der,  8.  öntő  (p.  réz-ön- 
tő); alapító;  — y,  s.  öntő- 
mit hely:  öntőmesterség,  ön- 
tés zet. 
Foun'der,    r.    n.    hajótörést 
szenvedni  ;  elsiilyedni  i  ha- 
jó) ;  v.  a.  rokkantani  (lo- 
vat). 
Foundling,  s.    talált   gyer- 
mek, lelencz. 
Fount    (faunt)  ,    s.   forrás  ; 

kútfő  ;  önt  meny. 
Foun'tain,  s.  kút,  ugrókat; 

—  head,  8.  kútfő. 
Four  (fór),   adj.  négy  :  to  go 
upon    áll  fours ,   négykéz- 
láb mászni;  —  fold,    adj. 
négyszeres;  —  handed,  adj. 
négykezű  ;  —  wheeled,  adj. 
négykerekű. 
Fourteen    (fortin),  adj.  ti- 
zennégy. 
Fourteenth,    adj.    tizenne- 
gyedik. 
Fourth,  adj.  negyedik  ;  — ly, 

adv.  negyedszer. 
Fowl   (fául),  8.   szárnyas  ál- 
1  ;  tyúk  :  v.  n.  madarász- 
gatni;  —  er,  s.  madarász. 
Fowl'ing,  8.  madarászás,  ma- 
darászat; —  piece,  s.  ma- 
dárpuska. 
Fox  (faksz),  8.  róka;  the  — 
may  grow  grey,  but  never 
good,  róka  esni;  szőrét, nem 
bőrét  változtatja;  —case, 
g.    rókabőr ;   —   chase ,    8, 
rókavadászat. 
Foxish,  adj.  ravasz. 
Fox'ship.  8.  ravaszság. 
Fracas  (fré'kész),  8.  zaj,  zsi- 

vaj. 
Fraction  (frék'sán).s.  törés; 

töredék  :  törtszám. 
Fracture  (frék'tsar),  8.  törés; 

csonttörés,  sérv. 
Fragile(frédzB'il),a4;'.  töredé- 
kem ;  gyenge. 
Fragility,  8.  töredékenység  ; 
gyengeség.  r<  dék. 

Fragment  (frég'inent),  s.  tö- 
Frag'mentary,    adj.    tövedé. 

lekből   állá. 

Fra'grancy,  8,  illat. 
Fragrant  (fré'grént),  adj.  jó 
illatú. 


Frail 

Frail  ( f rel )  ,  adj.  gyarló, 
gyenge;  s.  szittyó;  — ness, 
— ty,  s.  gyarlóság,  gyenge- 
ség. 

Fraise  (frez),  s.  sánczkaró, 
ostromkaró. 

Frame  (frém),  s.  ráma,  fog- 
lalék  ;  foglalvány  ;  áll- 
vány ;  alkotmány  :  testal- 
kat, termet :  —  of  mind, 
kedélyállapot ;  —  of  the 
worki,  világalkotmány :  — 
of  spectacles ,  szemüveg- 
káva;—  of  ordnance,  ágyú  - 
talp  ;  —  of  government, 
kormányrendszer  ;  I  am 
out  of  — ,  roszul  vagyok ; 
— ,  v.  a.  foglalni  (p.  rámá- 
ba); alakitni,  képezni, 
szerkeszteni,  Írásba  foglal- 
ni ;  to  —  verses,  verseket 
csinálni :  to  —  a  story,  me- 
sét koholni. 

Frarn'pold  (frém'pold),  adj. 
durczás. 

Franchise  (frén'tsiz),  s.  sza- 
badság ;  polgárjog,  szava- 
zatjog; — ment,  s.  felsza- 
badítás, felszabadulás. 

Frangible  (frén'dsibl) ,  adj. 
töredékeny,  törékeny;  — 
ness,  s.  törékenység. 

Fran'ion  (— ján),  s.  udvarló, 
társalkodó. 

Frank  (frénk),  adj.  szabad; 
szabadlelkü  ,  nyíltszívű, 
őszinte;  s.  frank  (pénz); 
Ferkó  (finév);  — ly,  adv. 
őszintén,  nyíltan;  — ness, 
s.  őszinteség ;  — ,  v.  a.  bér- 
mentesítni. 

Frankin'cense,  -s.  tömjén. 

Frantic  (frén'tik),  adj.  dü- 
Jws,  őr  ált. 

Fraternal  (fréter'nél) ,  adj. 
testvéri,  testvéries,  barát- 
ságos ;  — ly,  adv.  testvéri- 
leg,  barátságosan. 

Frater'nity,  s.  testvériség. 

Fraterniza'tion  ,  s.  barátko- 
zás. 

Frater'nize  (— neiz),  v.  n.  ba- 
rátkozni. 

Frat'ricide  (— riszeid),  s.  test- 
vérgyilkos, testvérgyilko- 
lás. 

Fraud  (fraad),  s.  csalás;  — 
ful,  adj.  csaló,  csalfa. 


Fraudulency 

Fraud'ulency,  -s.  csalárdság. 

Fraud'ulent,  adj.  csalárd. 

Fraught  (fraat),  adj.  megra- 
kott, tele ;  —with  danger, 
veszélyteljes. 

Fray  (fré),  s.  verekedés;  v.  n. 
elkopni. 

Freak  (frík),  s.  furcsa  ötlet, 
szeszély;  csin;  —  ish,  adj. 
szeszélyes,  csintalan,  csin- 
tevö. 

Fream  (frím),s.  ugarföld. 

Freckle  (frek'kl),  s.  szeplő; 
— d,  adj.  szeplős. 

Free  (frí),  adj.  szabad ;  fesz- 
telen, nem  erőltetett ;  —  of 
infirmities,  ép,  egészséges  ; 

—  of  charges,  költségmen- 
tes ;  —  from  error,  hibától 
ment ;  —  from  care,  gond- 
tól ment ;  to  set  a  prisoner 

—  ,  fogolyt  felszabaditni  ; 
to  make  —  with  other 
people's  property,  más  bő- 
réből szíjat  hasítani  ;  to 
have  —  scope ,  szabadon 
intézkedhetni ;  to  make 
one  —  of  a  company.cre/i&e 
fogadni  vkit;  — mason,  s. 
szabadkőműves;  —masonry 
s.  szabadkőművesség ;  — 
spoken,  adj.  őszinte,  nyílt; 

—  thinker,  s.  szaluidon 
gondolkozó  ;  — ,  v.  a.  fel- 
szdbaditni. 

Freed  (fríd),  adj.  szabadult, 
felszabadított. 

Free'dom,  s.  szabadság,  sza- 
badalom ;  —  of  a  city,  pol- 
gárjog (városban);  —  of  a 
company,  mesterjog. 

Free'ly,  adv.  szabadon;  őszin- 
tén; fesztelenül,  erőltetés 
nélkül. 

Free'ness,  s.  szabadság;  fesz- 
telenség ;  őszinteség ;  bő- 
kezűség. 

Freeze  (fríz),  v.  n.  irr.  (froze 
[frooz] ,  frozen),  fagyni, 
megfagyni ;  v.  a.  fagyasz- 
tani. 

Freight  (fret) ,  s.  rakteher, 
vitelrakomány ;  teherszál- 
lítás ;  bill  of  — ,  szállító- 
levél; — ,  v.  a.  reg.  and  irr. 
(freighted,  fraught),  meg- 
rakni (hajót,  szekeret). 

French  (frens) ,  adj  .franczia: 

138 


Friction 

to  take  —  leave,  ellopod  - 
zani ;  —pox,  s.  bujakór;—, 
s.  franczianyelv ;  the  — , 
s.  pi.  afranczidk. 

Frenetic  ( frinet'ik ) ,  adj. 
őrült. 

Frenzy  (fren'szi),  s.  agydiili; 
őrültség. 

Frequency  (friTiwenszi) ,  s. 
gyakoriság;  sokaság;  lá- 
togatottság. 

Fre'queni;,  adj.  gyakori:  r. 
a.  gyakran  látogatni. 

Frequenta'tion,  s.  gyakori 
látogatás. 

Frequent'ness,  s.  többszöri 
ismétlés. 

Fresh  (fres),  adj.  fris;  hű- 
vös ;  élénk  ;  eleven;  —ness, 
s.  friseség ;  hűvösség;  ele- 
venség. 

Fret  (fret),  s.  tengerszoros  ; 
húrláb,  sóm  (húros  hang- 
szeren) hullámzás ;  felhe- 
vülés ;  to  put  one  in  a  — , 
vkit  felháborítani;  felbő- 
szítni ;  to  be  upon  the  — , 
pezsegni,  buzogni ;  erjedni; 
—  work,  s.  dombormű  ;  — , 
v.n.  eldörgölödni ;  beenni 
magát  (mint  a  kénsav); 
to  —  about  something, 
vmin  töprenkedni;  — ,  v.  a. 
szétenni;  eldörgölni;  bo- 
szantani;  domborművei  fel- 
ékesitni. 

Fret'ful,  adj.  töprenkedő,  ha- 
ragos ;  — ness,  s.  töpren- 
gés, haragosság. 

Fret'ter,  s.  töprendi. 

Fret'ty ,  adj.  domborművei 
ékesített. 

Friable  (frei'ébl),  adj.  dor- 
zsölékeny. 

Friability,  s.  dör:.sölékcny- 
ség. 

Friar  (frei'ér),  s.  barát,  szer- 
zetes ;  — 's  lantern,  s.  boly- 
gótűz;  — ly,  adj.  baráti, 
szerzetesi. 

Fri'ary,  s.  barátzárda. 

Fribble  (frib'bl),  v.  n.jdtszo- 
dozni ;  adj.  hiú,  haszonta- 
lan. 

Fricassee  (frikészí'),  s.  vet 
recze,  vagdalt  hús. 

Friction  (frik'sán),  s.  dörzsö- 
lés,    surlás ;     dörzsölődés, 


Frictional 


Frith 


súrlódás ;  —roller,  s.  dörzs- 
csiga  ;  —  wheel,  s.  surla- 
kerék. 

Fric'tional,   adj.   dörzs  .  .  . , 
surlási :   —  electric'ity,  8. 
dSrzsviUanyosság. 
Friday   (frei'cíé),  s.  péntek; 

good  — ,  s.  nagypéntek. 
Fridge  (fridzs),  v.  n.  ugrálni; 
to  —  against,  ütközni  -ba, 
-be. 
Friend  (frend),s.  barát,  társ, 
barátnő ;  an  intimate  — 
of  mine,  meghitt  barátom  ; 
to  make  — s  again,  kibé- 
külni ;  to  drink  — s,  társ- 
poharat inni  ;  to  stand 
one's  — ,  barátságot  tenni 
iikin  ;  a  —  in  need  is  a  — 
indeed  ,  ( vagy )  a  —  is 
never  known  till  needed, 
szükség  próbálja  meg  a 
barátot;  all  are  not  — s 
that  speak  us  fair,  nem 
mind  barátod,  ki  rád  mo- 
solyog. 

Friendless,  adj.  barátian. 

Friendliness ,  s.  szívesség, 
nyájasság. 

Friendly,  adj.  szíves,  barát- 
ságos; nyájas;  udr.  barát- 
ságosan, nyájasan. 

Friend'ship,  s.  barátság. 

Frigate  (frig'ét) ,  s.  fregát, 
három  árboczos. 

Fright  í.freit),  8.  rémülés; 
ijesztő;  to  take  — ,  meg- 
tíedni ;  to  put  in  a  — ,  meg- 
ijeszteni :  what  a  —  she 
is  !  beh  rút  ez  a  nö  ;  — ful, 
adj.  rettentő;  —fully,  adv. 
rettentően. 

Fright'en,  v.  a.  ijeszteni ;  to 
—  one  out  of  his  wits, 
vkit  elrémitni. 

Frigid  (frids'id),  adj.  hideg ; 
érzéki  tli  a. 

Frigidity,  ».  hidegt  ég. 

Frill  (fril),  8.  bodor;  nyak- 
fodor. 

Fringe  (frinds),  s.  rojt;  v.  a. 
felrój  tozni. 

Fring'y,  adj.  rojtos. 

Fiip'perer,  s.  zsibárus. 

Frij/pery,  s.   zsibság;  zsib- 

ii'isiir. 
Frisk  (friszk),  adj.  vidor;  v. 
it.  ugrálni,  ugrándozni  ;  s. 


ugrás;  — iness,  s.  eleven- 
ség, vidor  sag. 

Frith  (frith),  s.  tengerszoru- 
lat ;  cseplye  ;  —  y,  adj.  er- 
dős. 

Frit'ter,  s.  fánk  ;  szeletke. 

Frivolity  (frival'iti) ,  8.  hiú- 
ság, haszontalanság,  fity- 
maság ;  lengésé g. 

Friv'olous  ( —olasz  )  ,  adj. 
hiú  ,  haszontalan,  fityma  ; 
lenge ;  illetlen. 

Frizzle  (friz'zl),  s.  hajfürt, 
huj  fodor  ;  v.  a.  fodoritni, 
fürtökbe  szedni   (a  hajat  l. 

Fro  (fro),  adv.  to  go  to  and 
— ,  jönni-menni ;  fel  S  alá- 
járni. 

Frock  (frakk),  s.  gyermek- 
köntös ;  —coat,  8.  kabát. 

Frog  (frag),  s.  béka  ;  tree  — , 
8.  leveles  béka. 

Frolic  (fral'ik),  8.  tréfa,  vi- 
galom, mulatság;  —some, 
adj.  mulatságos ;  -some- 
ness,  8.  vígság. 

From  (franim) ,  prp.  -tói, 
-tői ;  -ról,  -ről ;  -bál,  -bői ; 
előtt ;  —my  father,  atyám- 
tól ;  —  London,  London- 
ból; —afar,  messziről;  — 
the  hottom  of  my  heart, 
szívem  mélyéből  ;  to  hide  a 
thing  —  some  one,  vki 
előtt  emit  rejtegetni;  — 
here,  innét  ;  —  above,  fe- 
lülről; —behind,  hátulról; 

—  within,  belölről ;  —with- 
out, kívülről ;  —  beneath, 
alulról;  —  home,  haziil- 
ról :  —  whence,  —  where, 
honnét  ,  honnan  :  where 
are  you  coming  —  ?  honnan 
jön  ön  ! 

Frond  (fraud),  8.  hnnh. 
Fronda'tion,  8.  megnyesdélés. 
Front  (front),  8.  homlok;  the 

—  of  a  building,  épület 
homloka  ;  — TOW,  8.  hom- 
loksor ;  —  ,  v.  a.  szembe  r. 
szemközt  állani. 

Frontispiece,  8.  homlokzat, 
r-  Imkép. 

Frost  (frászt),  8.  fagy  ;  dér ; 
—ed, adj.  dérlepte;  -iness, 
s.    fagyostág;     hidegség; 

\  ,'    adj.    fagyos  :    hideg; 

öezfejü. 

139 


Frustration 

Froth  (frath),  s.  tajték;  v. 
n.  tajtékzani ;  — y,  adj. 
tajtékos,  buborékos,  sem- 
mis. 

Frouzy  (frau'zi),  adj.  dohos, 
penészes. 

Froward  (fro'wárd),  adj.  ön- 
fejű, fejes,  akaratos,  ma- 
kacs ;  — ness,  8.  akaratos- 
ság, makacsság. 

Frown  (fráun),  s.  mogorva 
tekintet  ;  v.  n.  ránezba 
szedni  homlokát,  mogorvás- 
kodni. 

Fructiferous  (fráktif'erász) , 
adj.  gyümölcsöző. 

Fruc'tífy  (—  fei),  v.  a  termé  - 
kenyítni,  yyümölesösítni : 
v.  n.  gyümölcsözni. 

Fruc'tuous  (— tsju'ász),  adj. 
gyümölcsöző. 

FruVture  (— tsjur),s.  haszon- 
vétel. 

Frugal  (fru'gel ),adj.  mérték- 
letes ;  takarékos. 

Frugality,  s.  mértékletesség, 
megelégedés. 

Frug'if  eróus  (frudzsif ' érász) , 
adj.  gyümölcsöző;  — ness, 
s.  gyümölcsözés. 

Fruit  (— frút),  8.  gyümölcs, 
termék,  termény;  haszon, 
kereset ;  —  tree,  8.  gyü- 
mölcsfa; —,v.  n.  gyümöl- 
csözni. 

Fruit'erer,  Fruit'seller ,  s. 
gyümölcsárus. 

Fiuit'ful,  ad/     lll/UIII  .1:  ,:r.  :■ 

hasznos,  haszonhajtó;  — ly, 
adv.  gyümölcsözőiéig  :  bő- 
rén ;  hasznosan;  — ness,  s. 
gyünó'lcsösség,  bőség. 

Fruition  (fruis'án),  8.  haszon- 
vétel, haszonélvezet. 

Frultive,  adj.  haszonvételi ; 
haszon-élvező. 

Fruitless ,  adj.  gyümölcs- 
telén  ;   haszontalan  ;  —  ly, 

adv.  haszontalanul,  hiába  : 

— ness,  8.  gyümölcstelen- 
ség;  hasztalanság,  hiába- 
valóság. 

Frustraiieous(frásztre'niász) 
adj.  hiábavaló. 

Frustrate  (frasz'tret),  v.  a. 
semmivé  tenni,  meghiúsíta- 
ni :  sikeretlenitni. 

Frustra'tion,  8.  meghiúsítás, 


Frustrative 


semmivététel ,   sikeretlená- 

tés. 
Frus'trative,   adj.  sikeretle- 

intő. 
Fry  (frei),  v.  a.  sütni,  ránta- 
ni :  s.  hal-ikra. 
Frv'ingpan  (—pen),  s.  pecse- 
nyesütő serpenyő :  out  of 
the   —  into  the  fire,  cse- 
berből vederbe. 
Fncus  (fju'kász)  ,s.arczfesték. 
Fuddle  (fád'dl),  v.  a.  megré- 
szegítni ;  v.  n.  megrészeg- 
szem. 
Fudge  (fáds),  s.  szélcsapás; 

v.  n.  szelet  csapni. 
Fuel  (fju'el),  s.  tüzelek,  fű- 
telek;   v.  a.  táplálni  <  tü- 
zet). _    ,. 
Fugacious  (fjuge'sász),  adj. 
múlékony;  —  ness,  s.  mu- 
lékonyság. 
Fugh  (fju),  int.  piha  '. 
Fugitive  (fju'dsitiv),rt^j.fl?í<7. 

s.  szökevény. 
Fulciment   (fál'sziment),   s. 

támasz. 
Fulcrum  (fál'krám),  s.  tám- 
pont, támasz. 
Fulfil  (fulfill'),  v.  a.  teljesU- 
ni;    megtölteni;   — ler,    s. 
teljesítő, véghez  vivő;— ling, 
— ment,   s.   teljesítés   vég- 
hezvitel. 
Fulgency(fál'dsenszi),s./éH?/- 

lés,  tündöklés. 
Ful'gent,    adj.  fényes,   tün- 
döklő.    ,.     , 
Fulgour  (fál'gár),  s.  villám, 

villámlás  :  csillogás. 
Ful'gurant  (fál'gjurént),  adj. 

villámló ;  csillogó. 
Fulgurate  (fál'gjurét),   v.  n. 

villámlani ;  csillogni. 
Fulgura'tion,  s.  villámlás. 
FuTgury,  s.  villám. 
Fuhginous    ( fjulids'inász ) , 

adj.  kormos. 
Fulimart  (fju'limárt),  s.  gö- 
rény. 
Full  (full),  adj.  tele,  teli; 
töltött :  teljes  ;  a  glass  — 
of  water,  egy  tele  pohár 
víz  :  he  is  —  of  business, 
igen  sok  dolga  van;  — 
of  cares,  gonddal  teljes ; 
—    dress,    s.    díszöltöny ; 


Full 

—moon,  s.  teli  hold:— stop, 
s.  zárpont ;  — ,  adv.  I  un- 
derstand you  —  well,  igen 
jól  értem  önt;  — nigh,  csak- 
neni,  közel,  majd:  —,  s. 
teljesség  :elégség;  the  moon 
is  in  the  — ,  a  hold  meg- 
telt: payment  at  — ,  egyen- 
lítési tizet  és  ;  to  pay  in  — , 
egyenlegezni,  kieguenlitni. 
FuŰ  (full),  v.  a.  kallani; 
— er,  s.  kallós  :  —  ery,  s. 
kalló ;  —ing,  s.  kallós ; 
—ing  mill,  s.  kallómalom  ; 
— er'  s-earth,  s.  kallóföld. 

Full'y,  adv.  teljesen,  egészen. 

Ful'minant,  adj.  durranó; 
—  powder,  s.  durranó  por. 

Fulminate  (fál'minet),  v.  n. 
dörögni ;  elpattogni ;  to  — 
against  some  one,  kígyót 
békát  kiáltani  vkire ;  — , 
s.  —  of  mercury,  durr-hi- 
gany. 

Fulmina'tion,  s.  mennydör- 
gés ;  elpattogás,  elpattog- 
tatds;  egyházi  átok  kihir- 
detése, [ség  :  bőség. 

Fulness  (ful'nesz),  s.  teljes- 
Fiúsomé  (fál'szám),  adj.  un- 
dorító, undok,  csömörletes; 
fajtalan,  trágár;  —ness,  s. 
undokság ;  fajtalanság. 

Fulvid  (fál'vid),  adj.  barna- 
veres. 

Fumble  (fámlíl)  v.  a.  and  n. 
tapogatni,  tapogatózni;  to- 
tyakolni,  motorkálni,  mo- 
tonozni. 

Fum'bler,  s.  esetlen,  ügyet- 
len ember:  himpellér. 

Fume  (fjum),  g.  füst,  pára: 
harag;  v.  n.  füstölögni, 
heveskedni ;  v.  a.  megfüs- 
tölni. 

Fu'mid,  adj.  füstfogta. 

Fu'migate  (— gét),  ».  a.  meg- 
füstölni, befüstölni. 

Fumiga'tion,  s.  füstölés. 

Fu'mingly,  adv.   haragosan. 

Fu'rnous,  Fu'my,  adj. füstös. 

Fun  (fán),  s.  tréfa ;  to  make 
— ,  tréfálni,  mókázni;  to 
make  —  of  one,  vkiböl  tré- 
fát űzni ;  in  — ,  tréfából. 

Function  (fánk'sán),  s.  mü- 
ködés;  hivatalos  eljárás. 

140 


Furnace 

Functionary,  s.  működő  hi- 
vatalnok. 

Fund  (fánd),  s.  alap;  pénz- 
alap :  tőpénz  :  sinking  — , 
adósság  törlesztési  alap; 
funds,  s.  pl.  állampapírok; 
— ,  r.  a.  tőkésítni. 

Fund'anient,  s.  alap,  alap- 
zat. 

Fundamental,  adj.  alap..  ., 
alapi,     :lapos,   sarkalatos. 

Funebrial  (fjuni'briél)  adj. 
temetési;  halóit i ;  gyászos. 

Funeral  (fju'nerél),  s.  teme- 
tés ;  adj.  temetési. 

Funera'tion  (— ré'sán),  s.  te- 
metés. 

Funereal  (— ni'ri-él),  adj.  te- 
metési :  gyászos. 

Fun'gous,  adj.  taplós,  tap- 
lódad. 

Fungus  (fán'gász),  s.  gomba; 
taplónovedék. 

Funicle  (fju'nikl),  s.  sinór, 
kanaf. 

Funic'ular  (— julér),  adj.  ka- 
nafos. 

Funk  (fánk),  s.  büdösség;  v. 
a.  bűzöl  ni,  büzítni,  büdö- 
sítni. 

Funnel  (fán'nel),  s.  tölcsér. 

Funny  (fán'ni),  adj.  tréfás, 
furcsa. 

Fur  (fárr),  s.  szőrme,  szűcs- 
áru.  _    „ 

Furacious  (fjure'sász),  adj. 
lopó,  tolvajkodó. 

Furacity  (— rész'iti),  s.  tol- 
vajság. 

Fur 'below  (fárT3Üoo),s.  prém; 
v.  a.  prémezni. 

Furbish  (fár'bis),  v.a.fénye- 
sítni.  csiszárolni;  —  er,  s. 
pallér,  csiszár. 

Furfur  (fár'fár),  s.  var,  kosz. 

Furious  (fju'riász),  adj.  dü- 
hös :  —ness,  s.  diil  ősség. 

Furl  (fari),  v.  a.  f elkergetni ; 
összegöngyölni. 

Furlong  (fár'lang),  s.  ( hossz - 
mérték/  egy  angol  mér- 
föld nyolezada. 

Furlough  (fárlo^s.  tóvozhn 
tósi  engedély,  szabadság 
(katonáknál ). 

Furnace    (fár'nisz) ,    s.    ke- 


Fnrnage 

meticze ;  olvasztókemencze; 
brewing  — ,  serfőző  üst. 

Furnage  (fár'uéds),  s.  sütő- 
pénz. 

Furnish  (fár'nis),  v.  a.  ellát- 
ni;  felruházni ;  szolgáltat- 
ii  i :  bútorozni;  to  —  one 
■with  wine,  vkit  borral  el- 
látni to  —  a  room,  szobát 
felbútorozni ;  — er,  s.  be- 
szerző. 

Fur'niture  (— nitsár),  s.  bá- 
tor. 

Fur'rier,  8.  szűcs. 

Furrow  (— fár'ro),  8.  barázda; 
ránéz;  V.  O.  barázdálni ; 
a  furrowed  face,  ránczos 
arcz. 

Puny,  adj.  ■prémes,  bundás. 

Further  (fáVdher),  adj.  to- 
vábbi, távolabbi;  —  orders, 
további    rendelés  :    on  the 

—  side  of .  .  .,  -n,  -on,  -en 
tál  ;  — ,  adv.  tovább,  mesz- 
szebb ;  azonkívül;  — more, 
adv.  tovább ,  azonkívül, 
azonfelül,    ennek    felette ; 

—  most,  adj.  and  adv.  leg- 
további,  legtávolabbi,  leg- 
tovább, legtávolabb. 

Further,  v.  a.  előmozditni , 
elősegítni ;  — ance,  s.  elő- 
mozdítás. 

Fur'thest ,  adj.  legtovábbi, 
legtávolabbi ;  adv.  legtávo- 
labb, legmesszebb,  legto- 
vább. 

Furtive  (fart iv),  adj.  alatto- 
mos; — ly,  adv.  alattomban, 
loppal. 

Furuncle  (fju'ránkl), 
kelés: 

Fury  (fju'ril,  t.  á\ 

Furze  ifárz),  .-■.  villongó  sül- 
bige. 

Fuse  (fjuz),  v.  a.  olvasztani. 
(fju/.í'l,  t.  csigakup  ; 
gyutacs :  puska. 

Fusihle  (fju'zibl),  adj.  olva- 
dékony,  alvótag. 

Fu'sil,  s.  puska ;  adj.  olva- 
dékony. 

Fu'sion  '(— zsán),  s.  < 
tás,  folyás. 

íz),  s.  zaj  ;  sürgel- 
meskedés  ;  mucii  —  about 
a  fiddlestick,  sok  zaj  sem- 


Fustian 

miért;  — y,  adj.  sürgelmes- 
kedő ;  fontoskod<>. 

Fustian  (fász'tsán),  S.  par- 
két ;  beszéddagály ;  adj. 
parketből  valá ;  dagályos. 

Fustigate  (fász'tigét),  v.  a. 
megbotozni,  megverni. 

Fustiga'tion,   s.   megbotozás. 

Fusty  (fász'ti),  adj.  dohos, 
penészes. 

Futile  (fju'til),  adj.  haszon- 
talan. 

Futü'ity,  s.  haszontalanság, 
csacskaság . . 

Future  (fju'tsár),  adj.  jöven- 
dő, jövő;  8.  jövő,  jövőidő; 
in  — ,  for  the  — ,  jövendő- 
ben, jövőre. 

Futurity  (fjutsu'riti),  s.  jö- 
vendő, jövendőség. 

Fuzz  (fáz'),  v.  n.  fosztani; 
v.  a.  fosztani. 

Fuzzle  (fáz'zl),  v.  a.  megré- 
szegít ni. 

Fy  (fei),  int.  piha  ! 


G. 

G  (dzsí),  s.  a  G  betű  neve. 

Gab  (géb),  v.n.  fecsegni,  csa- 
csogni;  hazudni;  s.  fecse- 
gés; nyelvesség;  száj. 

Gabarage  (géb'érédzs),.?.  ki- 
rakó sajka;  kirakodási 
költség. 

Gabardine  (géb'érdin),  s.  ne- 
mez-köpönyeg. 

Gabble  (géb'bl),  v.  n.  csa- 
csogni, locsogni ;  s.  csacso- 
gás. 

Gab'bler,  s.  csacska. 

Gabel  (gé'bel),  s.  sóadó. 

Gaberlaunzie  (géberlán'zi),s. 
vén  koldus. 

Gable  (gé'bl),  s.  házcsúcs, 
háztető;  —roof,  s.  csúcsfö- 
dél :  —  window,  s.  csiícs- 
ablak. 

Gad  (géd),  s.  árvésö ;  v.  n. 
kóborolni. 

Gaff  (géff),  8.  szigony. 

Gag  (gég),  «.  szájpeczek ;  v. 
a.  felpeczhelni    vkinek    a 

száját. 

Gage  (gédzs),  s.  zálog;  szél- 
oldal ;  v.  a.  elzálogosít  ni ; 
141 


Gallant 

I  —my  faith,  hitemre  mon- 
dom. 

Gaggle  (gég'gl),  v.  n.  gá- 
gogni. 

Gaiety,  v.  Gayety. 

Gail-tree  (gél'trí),  s.  tama- 
rind! a. 

Gaily,  c.  Gayly. 

Gain  (gen),  v.  a.  nyerni,  meg- 
nyerni ;  megszerezni;  elér- 
ni ;  to  —  the  top  of  the 
mountain,  a  hegy  tetejére 
felérni;  to—  ground,  elő- 
haladni; elterjedni;  to — 
the  day,  győzni ;  to  —  one 
over,  vkit  a  maga  részére 
megnyerni;  — ,  s.  nyere- 
ség, haszon  ;  — able,  adj. 
megnyerhető;  — er,  s.  nye- 
rő, nyertes;  — ful ,  adj. 
nyereséges  ;  haszonhajtó ; 
—  fully,  adv.  nyereségesen. 

Gaiu'ly,  adv.  könnyen,  ügye- 
sen. 

Gainsay  (génszé'),  v.  a.  ellen- 
mondani  ;  tagadni;  —  er,  g. 
ellenmondó. 

Gainst,  v.  Against. 

Gain'stand  (— szténd),  v.  a. 
irr.  (v.  to  Stand),  ellent- 
dllani. 

Gairish  (ge'ris),  adj.  fényes, 
pipere s;  pajzán;  — ness, 
s.  álfény  ;  pajzánság. 

Gait  (get),  8.  járás,  testtar- 
tás ;  I  know  him  by  his  — , 
járásáról  megismerem. 

Gait'er,  s.  gomboló  harisnya. 

Gala  (gélé),  s.  gala,  díszün- 
nepély. 

Galage,  v.  Galoche. 

Gale  (gél),  s.  szél ;  a  fresh  — , 
friss  szél ;  a  loom  — ,  hűs- 
szellő  ;   v.  n.   hangicsálni. 

Gall  (gaal),  **.  epe;  keserű- 
ség; harag;  gubacs;  v.  a. 
boszantani;  to  —  a  horse, 
feltörni  a  ló  hátát  :  — ,  v. 
;/.  boszankodni. 

Gallant  (gél'lént),  adj.  bá- 
tor, vitéz,  derék  ;  s.  derék- 
ember,  bátorSZÍVÜ  ember: 
— ly,  adv.  vitézül,  dereka- 
san;    — lliss,    8.      vitézség, 

bátorszívüség :  nemesszivü- 
ség :  pompáiság. 

Gallant', adj.  s.épséges,  cifra; 

udvarias,  előzékeny . 


Gallery 

relmes;  buja;  s.  udvarló, 
édelgő,  piperkőcz,  kéjencz; 
— ness,  — ry,  8.  udvarias- 
ság;  hízelgés, édelgés ;  sze- 
rehnesltedés,  bujaság. 

Gallery  (géTleri),  s.  karzat ; 
picture  — ,  s.  képcsarnok. 

Galley  (gélli),  s.  gálya. 

Galliardness  (géljárdnesz), 
s.  vidámság. 

Gallon  (gél'lán),s.  hat  itcze 
i  űrmérték  neme). 

Gallop  (géllap),  8.  nyár gá- 
lás, vágtatás,  vágta;  v.  n. 
vágtatni. 

Gallows  (gél'lász),  s.  akasztó- 
fa;  —  clapper,  8.  akasztó' 
fa  virág. 

Gallowses,  s.  pl.  nadrág- 
tartó. 

Gally  (gaal'i),  adj.  keserű; 
epés. 

Gaíoehe  (géllos'),  s.fasaru; 
sárczipő,  felsaru. 

Galvanism  (gél'vénizm),  s. 
gah>ánosság. 

Gal'vanize  (— eiz),  v.  a.  gal- 
vánozni. 

Gamble  (gém'bl),  v.  n.  sok 
pénzbe  játszani ;  v.  a.  to 
—  away,  eljátszani. 

Gamboge  ( gémbúdzs') ,  s. 
guttmézga. 

Gambol  (gém'bal),  s.  légszö- 
kés; r.  n.  légszökéseket 
tenni,  ugrálni. 

Game  (gém),  s.  játék ;  tréfa; 
vadászat;  vad,  vadállat; 
vad  pecsenye ;  to  make  — 
of  one,  csúfot  iizni  vkiböl ; 
a  —  at  cards,  kártyajáték; 
a  —  of  cbance,  szerencse- 
játék, vakjáték;  — keeper, 
s*.  vadmester. 

Game,  adj.  bátor ;  to  be  — , 
bátornak  lenni,  önerejében 
bízni;  to  die  — ,  vitézül 
meghalni;  — ,  v.  n.  játsza- 
ni ;  tréfálkodni ;  —  some, 
adj.  játszi,  tréfás,  csinta- 
lan, vidor ;  — ster,  s.  játé- 
kos;  hamis  játékos;  tréfás 
ember. 

Ga'ming,  s.  játszás;  —  debt, 
s.  játék-adásság;  —  bouse, 
s.  játékház  ,  játékbarlang. 

Gammon  (gém'mán),  s.  só- 
dar,  sonka;  triktrak,  puf 


Gamut 

(játék  i  ;  rászedés,  kiját- 
szás ;  v.  a.  to  —  one,  vkit 
elámitni;  —ing,  s.  rásze- 
dés, csalás. 

Gamut  (gém'át),  s.  hangro- 
V'ít.  zenei  hangsor. 

Gander  (gén'der),  s.  gűnár. 

Gang  (géng),  s.  menet,  járat, 
út;  csoport;  a  —  of  thieves, 
tolvaj  -  czimboraság  ,  ha- 
rambanda. 

Gang   (géng),  v.    n.  menni  ; 

—  your  ways !  menjen  ön 
dolgára  !  'fene. 

Gangrene  (gén'grín)  s.  hideg 

Gantlet,  o.  Gauntlet. 

Gantlope  (gént'lop),  s.  vesz- 
szöztetés ;  vesszőzés. 

Goal  (dzsei),  s.  börtön,  fog- 
ház;  v.  a.  bebörtönözni; 
— er,  s.  porkoláb. 

Gap  (gép),  s.  látvány;  nyi- 
las, hasadék;  rohamrés; 
hézag. 

Gape  (gép),  v.  n.  ásít  ni,  tó- 
tani,  tátogni;  to  stand 
gaping,  száját  tátani;  to 

—  for,  to  —  after,  ásítozni 
vmire,  sóvárogva  kívánni 
vmit ;  —  r,  s.  ásító;  száj- 
táti, bámész. 

Garb  (gárb),  s.  öltözet ;  ruha- 
viselet; divat. 

Garbage  (gár'béds),  s.  belek, 
ganaj. 

Garble  (gár^l),  v.  a.  kiszi- 
tólni ;  — s,  s.  szitapor,  se- 
lejtje v  minek. 

Garboard(gár'bord),  g.  hajó- 
padlat; külső  burkony. 

Garboil  (gárTjail),  s.  zavar, 
zaj,  czivódás. 

Garden  (gár'den),  s.  kert; 
nursery  — ,  s.  faiskola,  cse- 
mete s ;  — ,  v.  n.  kertet  csi- 
nálni :  kertészkedni. 

GarVlener,  s.  kertész. 

Gar'dening,  s.  kertészet;  ker- 
tészség. 

Gargarize  (gér'géreiz),  v.  a. 
gargarizálni. 

Gargle  (gár'gl), s.  gargarizáló 
víz  ;  v.  a.  gargarizálni. 

Garland  (gárlénd),  s.  virág- 
füzér,  virágkoszorú. 

Garlic  (gkv'\i^),s.  foghagyma. 

Garment  (gár'ment),s.  ruha, 
öltözet. 

142 


Gather 

Garner  (gár'ner),  s.  életház, 
hombár;  v.a.  behordani, 
begy üjte n i  < életet) . 

Garnet  (gár'net),  s.  gránát, 
(drágakő  i. 

Garnisb  (gái-'nis),  v.  a.  fel- 
ékcsitni ;  kirakni;  beborí- 
tani ;  idézni ;  megbilincsel- 
ni;  s.  felékesítés,  kirakás; 
bilincs;  —  ment,  s.  díszít- 
viény,  idézet. 

Garniture  (gár'nitsár),  s.  ka- 
ni,   szegély zet ;   czifrázat. 

Garret  (gér'ret),  s.  padlás- 
szoba. 

Garrison  (gér'rizán),  s.  örse- 
reg :  várörség. 

Garrulity  (gér'rjuliti),s.  locs- 
kasóg. 

Gar'rulous  (— lász)  ,  adj. 
locska. 

Garter  (gár'ter),  s.  harisnya- 
szalag, harisnyakötő;  térd- 
szalagrend. 

Garth  (gárth),  s.  zsilip;  de- 
rék ;  derékszíj ;  kert. 

Gas  (gesz),  s.  légszesz,  gáz; 
—meter,  s.  gázmérő;— pipe, 
s.  gázcső. 

Gasconade  (gészkonéd'),  t. 
kérkedés  ;  nllentés. 

Gasb  (géss),  v.a. vágni, szét- 
vágni: összevagdalni;  meg- 
vágni  (karddal) ;  s.  tátogó 
seb  ;  hegedék. 

Gasometer  (gészam'iter),  s. 
gázmérő. 

Gasp  (gászp,  gészp),  v.  ».■ 
: illáin i,  lihegn i.  r'uladozni; 
to  —  for  breath,  levegő 
után  kapkodni;  —,s.  zihá- 
lás :  to  be  at  the  last  — , 
haldoklani,  végsőt  lehelni. 

Gastric  (gesz'trik),  adj.  gyo- 
mor..., edtesti ;  —  fever, 
s.  gyomorláz. 

Gate  (get),  s.  kapu;  rácska- 
pó; —way,  s.  kapusikátor. 

Gather  (gédh'er),  v.  a.  szedni, 
gyűjteni;  egybehívni  -to  — 
pears,  körtvélyt  szedni;  to 

—  wealth,  vagyont  gyűj- 
teni, gazdagodni ;  to  — 
dust ,  porosodni ;  to  — 
strength,  erőre  kapni ;  to 

—  up,  felszedni;  to  — 
one's  self  up,  minden  ere- 
jét   összeszedni ;  — ,  v.  n. 


Gaud 

genyedni ;  gyülekezni ;  ösz- 
szesergelni ;  the  clouds  — , 
felhőzik ;  —  s.  ráncz,  redő, 
redőzet;  —  er,  s.  szedő, 
gyűjtő;  —ing,  s.  genyedés; 
szedés';  gyűlés ;  összese- 
reglés. 

Gaud  (gaad),  s.  czifraság, 
pipere ;  álfénylés 

Gaud'ery ,  Gaud'iness  ,  v. 
Gaud. 

Gaud'üy,  adv.  czifrán,  pipe- 
re se  n ;  v  igságosa  n . 

Gaud'y,  adj.  czifra,  piperés  ; 
vígságos;  —  days,  s.pl.  ün- 
nepnapok, szünnapok. 

Gauge  (gedzs),  v.  a.  kobozni, 
okolni,  megakózni,  szerin- 
tezni ;  s.  mértékigazítás, 
akohis,  kobözés. 

Gaunt  (gaant),  adj.  ösztövér, 
sovány,  kiaszott. 

Gauntlet ,  s.  vértkeztyű ; 
vesszőztetés ;  to  run  the 
— ,  vesszőt  futni. 

Gauze  (gaaz),  s.  fátyolszövet. 

Gavel  (ge'vl),  s.  adó,dézsma; 
telek,  föl,!. 

Gawk  (gaak),  s.  pimasz  ;  — y, 
adj.  esetlen,  ügyetlen,  ot- 
romba. 

Gay  (ge),  adj.  víg,  vidám; 
aj— woman,  kéjhölgy;  — ly, 
ndr.  vígan,  vidáman. 

Gay'ety,  s.  vígság. 

me,  adj.  vígságos. 

Gaze  (gez),  v.  n.  nézni,  néze- 
getni, szemlélni ;  he  gazed 
at  me  for  a  long  time,  so- 
káig nézett  rám ;  —,  s.  né- 
zés, nézegetés. 

Gazette  (gézetf),  e.  közlöm/; 
official  — ,  hivatalos  köz- 
löny. f 

Gear  (gir),  s.  ni.  ázat,  öltö- 
lei :  szer,  szerszám  :  (hűl.) 
lószerszám;  v.  a.  felöltöz- 
tetni ;  felhámozni,  félszer- 
számozni. 

Geck  (gek),  s.  haashi;  ka- 
mat .  ■ 

Gelable  (dzsel'ébl),  adj.  meg- 
fagyható. 

Gel'atine,  s.  kocsonya;  — 
sugar,  s.  enyvéd. 

Gelafinous  (— masz),  adj. 
kocsonyás. 

Geld  (geid),  .9.  adó;  pénzbir- 


Gelid 

sag;  v.  a.  kibérelni;  —ing, 
s.  herélt  Iá. 

Gelid  ( dzsel'id ) ,  adj.  jég- 
hideg. 

Gelly,  s.  Jelly. 

Gelt  (gelt),  s. sárga  sik;  med- 
dő állat. 

Gem  (dzsem),  s.  drágakő; 
bimbó ;  v.  a.  drágakövek- 
kel kirakni ;  v.  n.  bim- 
bózni. 

Gemination  (dzsemine'sán), 
s.  kettőztetés,  ikresítés. 

Gemini  (dzsem  ini) ,  s.  pl. 
ikrek. 

Gem'inous  (— inász)  ,  adj. 
kettős,  kettőzött. 

Gendarm  (dzsendárm'),  s. 
zsandár,  csendőr. 

Gender  (dzsen'der),  s.  nem  ; 
faj;  v.  a.  nemzeni,  szülni; 
v.  n.  nőszni;  párzani ;  bag- 
zani. 

Genealogie  (dzséniél'adsi),  s. 
nemzéktan. 

General  (dsen'erél),  adj.  ál- 
talános; mindenekre  kiter- 
jedő; in  — ,  általában; 
— ly,  adv.  általánosan ;  — , 
8.  tábornok. 

Generality,  s.  általánosság; 
hadvezérkar;  tábornokság. 

Gen'eralize  (— eiz),  v.  a.  ál- 
talános'ttni. 

Gen'eralship,  s.  hadvezérség, 
tábornokság. 

Gen'eralty,  v.  Generality. 

Gen'erate  ( — erét),  i\  a.  nem- 
zeni, szülni;  v.  n.  tenyészni. 

Genera'tion,  s.  nemzés,  nem- 
ződés ;    nemzedék,   ivadék. 

Gen'erative,  adj.  nemző;  — 
faculty,  8.  nemző  tehetség. 

Gen'erator,  s.  nemző,  szülő ; 
gőzkazán. 

Generosity  (dsenerasz'iti),  s. 
nagylelkűség,  nemesi elk ü- 
ség,  bőkezűség. 

Gen'erous,  adj.  nemeslelkű ; 
bőkezű. 

Genet  (dzsen'et), *. poroszka. 

Genial  (dzsí'niél),  adj.  nem- 
ző; — bed,  s.  noszágy. 

Ge'nial,  adj.  lángeszű,  ere- 
deti, teremtő;  víg,  vidám. 

Genial'ity,  s.    lángelmüség ; 

eredetiség  ;  vidámság. 

Geniculation     (dzsinikjule'- 
143 


Geography 

sán),  s.  térdhajtás:  bötkö- 
södés. 

Genital  ( dzsen'itél) ,  adj. 
nemző. 

Gen'itals,  s.  pl.  nemzőrészek. 

Gen'itor,  s.  nemző,  szülő ; 
atya. 

Gen'iture,  s.  szülés,  születés; 
származás. 

Genius  (dzsi'niász),  s.  örszel- 
lem,  védangyal ;  lángész, 
teremtő  szellem  :  the  — 
of  the  times,    korszellem. 

Genteel  (dzsentü'),  adj.  nyá- 
jas, mivelt,  csinos,  szép- 
módú;  — uess,  s.  nyájas- 
ság,  módosság,   csinosság. 

Gentile  (dzsen'til,  dzsenteil), 
s.  pogány. 

Gen'tilism,  s.  pogányság. 

Gentili'tious  (— sász),  adj. 
örökölt,  nemzetségi. 

Gentil'ity,  s.  módosság,  nyá- 
jasság; előkelőség;  pogány- 
ság. 

Gentle  (dzsen'tl),  adj.  sze- 
líd, jámbor;  nyájas,  mó- 
dos, kedves ;  — ness,  s.  sze- 
lídség, jámborság. 

Gentleman  (dzsen'tlmén),  s. 
űr,  áriember;  (a  többes 
szám  [gentlemen,  uraim!] 
megszólításban  is  használ- 
tatik). 

Gen'tlemaulike  (—leik),  adj. 
úrias,  szépviseletü. 

Gen'tlemanliness,  s.  óriás- 
sá g,  szép  magaviselet. 

Gen'tlemanly ,  adj.  úrias, 
szépviseletü ,  tisztességes  ; 
adv.   urilag,   illedt  Imesen. 

Gen'tlewoman,  s.  asszony, 
úrhölgy  ;  komorna. 

Gen'tly,  adv.  szelíden,  szen- 
dén, nyájasan;  halkkal, 
lassan. 

Gen'try ,  s.  árinép ;  a  nép 
míveltébb  osztályai. 

Genuflee'tion  (dzsinjuflek'- 
sán),  8.  térdhajtás. 

Genuine  (dzsen'juin),  adj. 
valódi,  eredeti,  tiszta,  r<- 
gyítetlen,  nem   hamisított : 

természetes  ;  — neSS,  S.  Va- 
lódiság :  eredetiség. 

Geograph'ic,   adj.  földrajzi. 

Geography  (dzsiag'réfi),  s. 
földleírás. 


Geometer 

Geometer  (dzsiam'iter),  s. 
földmérő,  mentők. 

Geomet'ric,  adj.  mértani. 

Geometrician,  v.  Geometer. 

Geoin'etry,  í.  mértan. 

Germ  (dzsenn\,s.csira,czika. 

Germ'inate  (—  inet),  c.  n.  csí- 
rázni, sarjadni,  czikázni. 

Germina'tion ,  s.  csírázás, 
sarjadás . 

German  (dzser'mén) ,  adj. 
vérszerinti,  valódi  rokon; 
cousin  — ,  s.  unokatestvér. 

Ger'man,  s.  német  (ember); 
német  nyele;  adj.  német ; 
—  ocean,  s.  éjszaki  tenyér. 

Gern  (gern), v.  n.  ezivakodni. 

Gest  (dzseszt),  s.  tagjártás, 
taglejtés,  mini. 

Gesta'tion,  s.  viselés ;  vise- 
lösség. 

Gesticulate  (dzsesztik'julet), 
i'.  n.  tagjait  jártatni. 

Gesticnla'tion,    s.   tagjáték, 

taglejtés,  tagbeszéd. 
Ges'tnre  (dzsesz'tsár),  .s.  tag- 
mozgatás, tagvitel,  arezjá- 
ték;  taglejtéssel  adott  jel ; 
v.  a.  mimezni. 
Get  (get),  I?,  a.  irr.  (got  [gat] ; 
got,  gotten),  kapni,  meg- 
kapni ;  megszerezni ;  nyer- 
ni;  hozni,  elhozni ;  rábír- 
ni; teherbe  ejteni ;  to  —  a 
thing  ready,  vmit  elkészí- 
teni ;  to  —  a  tliiug  off, 
vmit  elmozdítni ;  to  —  a 
thing  off  one's  mind,  to- 
vább nem  törődni  vmivel; 
to  —  a  present,  ajándékot 
kapni;  (prov.)  he  would 
—  money  in  a  desert,  elél 
ö  még  a  jégen  is ;  to  —  a 
thing  abroad,  vmit  elhí- 
resztelni; I  could  not  — 
him  to  do  it,  rá  nem  ve- 
hettem arra,  hogy  azt  meg- 
tegye; to  —much  applause, 
élénken  megtapsoltaim;  — 
thee  gone  !  lódulj  !  to  —  a 
thing  done,  vmit  csinál- 
tatni;  vmit  elkészíteni, 
vmit  bevégezni ;  Jacob  got 
Joseph,  Jákob  nemzé  Jó- 
zsefet ;  to  —  a  thing  back, 
vmit  visszakapni;  to —  a 
woman  with  child,  not  te- 
herbe ejteni ;  to  —  a  cold, 


Get 

megnáthásodni ;    to    —   a 

wife,  nősülni ;  —  me  my 
book!  hozd  el  a  könyve- 
met !  to  —  the  better  of 
some  one,  vkit  legyőzni, 
megelőzni,  felülmúlni,  rá- 
szedni ;  to  —  a  crack,  meg- 
repedni;  to  —  the  truth 
out  of  one,  kivenni  az  iga- 
zat vkiből;  one  cannot  — a 
word  out  of  him,  szót  sem 
lehet  belőle  kivenni;  so 
got,  so  gone,  ebül  gyűlt, 
ebül  ment ;  — ,  v.n.  érkezni, 
jönni  ;  jutni ;  kerülni ;  in- 
dulni, menni ;  lenni;  one 
can  —  to  Paris  in  two  days, 
két  nap  alatt  Parisba  le- 
het jönni;  how  did  it  — 
there  ?  hogy  került  az  oda? 
to  —  ready,  elkészülni ;  to 

—  acquainted  with  some 
one,  megismerkedni  vkivel; 
to  — married,  férjhez  men- 
ni, házasodni ;  to  —  rid  of 
something  or  somebody, 
vmit  v.  vkit  nyakáról  le- 
rázni ;  to  —  well  again,  fel- 
épülni, fellábadni ;  to  — 
renowned,  elhiresedni ;  to 

—  tipsy,  megrészegszem ; 
to  —  ill,  megbetegedni ;  to 

—  iised  to  it,  hozzászokni, 
nekitörődni ;  to  —  above, 
felülhaladni ,  túlszárnyal- 
ni;  I  cannot  —  at  it,  nem 
férek  hozzá;  to  —  away 
(from),  eltávozni;  el-,  ki- 
szabadulni; to  —  back, 
visszaérkezni,  visszajönni ; 
to  —  by,  hozzájutni ;  to  — 
down,  leszállani,  lemenni; 
to  —  in,  bejönni;  to  —  into 
a  mess,  hínárba  kerülni  ; 
to  — off,  kiszabadulni ;  ki- 
bontakozni;  elindulni;  to 

—  on,  haladni,  előhalad- 
ni, előmenetelt  tenni ;  how 
are  you  getting  on  ?  hogy 
megy  a  dolga  ?  he  is  getting 
on  nicely  with  his  Latin, 
tetemes  előmenetelt  tett  a 
latin  nyelvben ;  to  —  over, 
átérni,  átjutni;  átkelni; 
to  —  over  one,  túljárni 
vkinek  az  eszén ;  to  —  to, 
megérkezni,  elérni :  to  — 
together,  összejönni,  össze- 

144 


Gig 

gyűlni ;  összetalálkozni ;  to 
—  up,  felkelni;  felmenni, 
feljutni ;  —  out  of  my 
sight !  takarodjál  szemein 
elől ! 
Get'ting,  s.  nemzés;  kereset, 

keresmény. 
Gewgaw    (gju'gaa),    s.    báb, 
haszontalanság ;  adj.    ha- 
szontalan. 
Ghast'liness,  s.  rémalak,  bor- 
zalom ;  )  dottszín. 
Ghastly  (gészt'li),  adj.  rém- 
alakú,  borzasztó,  halovány 
(mint  a  kisértet). 
Ghost  (goszt),  s.  lélek ;  kisér- 
tet ;  holy  — ,  s.  szent  lélek; 
to  give  up  the  — ,   lelkét 
kiadni. 
Ghostlike,  Ghost'ly,  adj.  kí- 
sértetes, kísérteties ;  lelki. 
Giant   (dzsei'ént),   s.  óriás  ; 

adj.  óriási. 
Gi'antess,  s.  óriásnő. 
Gibber   (gib'ber) ,    v.  n.   ha- 
darni, érthetlenül  beszélni; 
— ish,  s.  tolvajnyelv ;  ba- 
darbeszéd. 
Gibbet  (dzsib'bit),  s.  akasztó- 
fa. 
Gibbosity    (gibbasz'iti) ,    fi* 

púp,  hoporj. 
Gib'bous  (— bász),  adj.  görbe- 
hátú, púpos. 
Gibe  (dzseib),  s.  gúny  ;  v.  a. 
csúfolni;  v.  n.  csúfolódni ; 
(at)  gúnyolódni  (vkire). 
Giblets    (dzsib'letsz),   s.  pl.  . 

tyúk  v.  liba-aprólék. 
Giddiness  (gid'dinesz),  s.  szé- 
dülés ;  könnyelműség. 
Giddy,  adj.  szédelgő,  szédel- 
gös  ;  könnyelmű ;  I  am  — , 
szédül  a  fejem ;  a  —  girl, 
könnyelmű  leány  :  — ,  v.  a. 
megszédítni. 
Giereagle  (dzser'ígl),  s.  sas- 
keselyű. 
Gif  (gif),  conj.  ha  (ai ■). 
Gift  (gift),  s.  ajándék;  elme- 
tehetség;   look  not    a    — 
horse  in  the  mouth,  aján- 
dék lónak  nem  kell  fogát 
nézni;  — ed,   adj.   elmete- 
hetős. 
Gig  (gig),  s.  kétkerekű  koe  '. 
rima.  [gedü. 

Gig  (dsig),  s.  tánezneme;  he- 


Gigantic 

Gigantic  (dzseigén'tik),  adj. 
óriási. 

Gigant'ine,  v.  Gigantic. 

Giggle  (gig'gl),  v.  n.  kaczagni. 

Gig'gler,  s.  kaczagó. 

Giglot  (giglát),  s.  ringyó. 

Gild  (gild),  v.  a.  irr.  (gilt, 
gilt),  megaranyozni. 

Gild'er,  s.  aranyozó ;  forint. 

Gild'ing,  s.  aranyozás,  ara- 
nyozat. 

Gill  (dzsil'),  s.  (űrmérték  ne- 
me )  hatodrésze  az  itc ze- 
nek. 

Gillyflower,  s.  színes  ibolya. 

Gim  (dzsim),  —my,  adj.  csí- 
nos. 

Giinblet,  Gimlet  (gimlet),  s. 
fúró. 

Gimerack  (dzsimtrék) ,  s. 
csinos  Irány;  ezermester ; 
csörömpölés. 

Gimmal  (gim'mél),  s.  fogás. 

Gin  (dzsin),  s.  boróka-pálin- 
ka :  kínpad ;  tör ,  les ; 
torlágép ;  —  shop,  s.  pá- 
linkához. 

Ginger  (dzsin'dser),  s.  gyöm- 
bér; —  bread,  s.  gyömbér- 
kalács, mézeskalács. 

Gin'gerly,  adv.  halkkal. 

Gin'gerness,  s.  óvatosság. 

Gingle  (dzsin'gl),  s.  csengés; 
v.  n. csengeni ;  csörömpölni. 

Ginnet,  v.  Genet. 

Gipsy  (dzsip'szi),  s.  czigány. 

Gird  (görd,  gerd),  v.  a.  irr. 
(girt,  girt),  övezni;  v.  n. 
haragudni :  csúfolódni. 

Gir'dle,  8.  ÖV  ;  állatkor,  állat- 
&v. 

Girl  (görl,  gerl)  ;  leány;  — 
hood,  s.  leány ság;  —  isii, 
adj.  leányos. 

Gise,  Guise  (gets),  s.  mád, 
modor;  ürügy,  szín. 

Gise  (dseiz),  v.  a.  legeltetni; 
átengedni  ( vkinek  vmit  i; 
kibérleni. 

Gist  (dzsiszt),  s.  a  dolog  ve- 
leje. 

Gith  (gith),  s.  paprika. 

Give  (giv),  v.  a.  irr.  (gave 
[gév] ,  giv'en),  adni,  meg- 
adni: ajándékozni;  áten- 
gedni ;  to  —  alms,  alamizs- 
nálkodni;  to  —  offence, 
megsérteni,     megbántani ; 


Giver 

to  —  a  song,  énekelni ;  to 

—  a  hearing,  meghallgatni; 
to  —  thanks,  hálát  adni; 
to  —  one  to  know,  to  — 
one  to  understand,  érté- 
sére adni  vkinek  (vmit); 
to  —  one  a  call,  vkit  meg- 
látogatni;  to  —  rise  (to), 
okot  szolgáltatni,  alkalmat 
adni  (vmire);  to  —  atten- 
tion (to),  figyelmezni  I  vmi- 
re); to  —  credit,  hitelt 
adni ;  to  —  content,  meg- 
elégítni ;  to  —  way,  en- 
gedni; to  —  way  to  grief , 
a  fájdalomnak  átengedni 
magát;  to  —  battle,  meg- 
ütközni :  to  —  a  portion, 
móringolni ;  to  —  one  the 
lie,  vkit  meghazudtolni ; 
to  —  warning  (to),  felmon- 
dani (p.  a  szolgálatot);  to 

—  evidence,  tanúságot,  bi- 
zonyságot tenni;  tanús- 
kodni, vallani;  to  — joy 
of,  szerencsét  kivonni  -hoz, 
-Jiez ;  to  —  one  the  slip, 
ott  hagyni  vkit  a  faképnél, 
ellopódzani ;  to  —  away, 
odaadni  ;  elajándékozni ; 
to  —  back,  visszaadni ;  to 

—  out,  hirdetni,  kiadni, 
mondani,  állítani,  liires:- 
telni ;  his  medical  attend- 
ants have  given  him  over, 
az  orvosok  lemondtak  róla; 
to  —  up  all  hope,  minden 
reményről  letenni;  to  — 
up  the  ghost,  lelkét  kiadni; 
— ,  v.  n.  to  —  back,  hátrál- 
ni, visszavonulni ;  to  —  in, 
engedni ;  to  —  in  to,  rd- 
dllani ,  beleegyezni ;  to  — 
on,  upon,  rátámadni  (vki- 
re);  to  —  off,  to  — over, 
felhagyni  (-val,  -vel),  el- 
állani  (-tál,  -töl),  engedni; 
the  weather  gives,  enyhül 
az  idő. 

Giv'er,  s.  adó,  adomány zó ; 
the  —  ofahíhftukmányzó, 
intézvényző. 

Gives,  v.  Gyves.  [begy. 

Gizzard   (giz'zárd),  s.  zúza  ; 

Glabrity  (gléb'riti),  ff.  sima- 
tág  ;  kopaszság. 

Glab'rous  (— rász),  adj.  sima; 
kopasz. 


Bizonfy:  Angol-mafryar  szótár. 


145 


Glean 

Glacial  (glé'siél),  adj.  jeges, 
fagyos. 

Gría'cier,  s.  jéghegy. 

Glad  (gléd),  adj.  víg,  örven- 
detes ;  I  am  —  of  it,  Örülök 
rajta  ;  I  am  —  to  see  you, 
örvendek,  hogy  kegyedet 
látom  :  — ly,  adv.  örömest ; 
— ness,  s.  öröm,   vidámság. 

Glad'deu,  v.  a.  örvendeztetni, 
felvidítni. 

Glade  (gléd),  s.  vigályzat. 

Glad'fuí,  glad'some,  adj.  ör- 
vendetes. 

Glair  (gler),  s.  tojásfehér. 

Glance  (glánsz),  g.  csillám- 
lat, villanat,  villanás ;  fu- 
tólagos pillanat  v.  tekintet; 
I  just  caught  a  —  of  him, 
épen  csak  rápillanthattam, 
csak  futtában  láttam  ;  — , 
c.  n.  csiUámlani,  villanni, 
rávillogni ,  rápillantani : 
— ,  v.  a.  to  — over,  hirtelen 
átnézni ;  futólag  átolvasni. 

Glan'cingly ,  adv.  futólag: 
futtában. 

Gland  (glénd) ,  s.  mirigy ; 
— ular,  — ulous,  adj.  mi- 
rigyes. __ 

Glare  (gler),  s.  ragyogás,  va- 
kítófény;  v.  n.  ragyogni; 
merőn  ránézni ;  v.  a.  besu- 
gározni. 

Gla'ring,  adj.  csillogó ;  szem- 
szúró;  nyilvánvalói . 

Glass  (glász),  s.  üveg  ;  look- 
ing — ,  s.  tükör  ;  —  beads, 
s.  pl.  üveggyöngyök;  — 
blower,  s.  üvegfúvó;  — 
grinder,   s.   iivegköszöriís ; 

—  metal,  8.  üveggyurma : 

—  staining,  s.  üvegfestés  ; 

—  ware,  s.  üvegáru. 
Glas'sy ,   adj.   üveges,   üveg- 
nemű  . 

Glaze  (gléz),  v.  a.  beüvegezni; 

mázzal  bevonni :    kifénye- 

sítni. 
Gla'zier,  s.  üveges. 
Gleam  (glim),*1,  sugár,  fény; 

csillám;    —    of  silver,   s. 

ezüstpill ;  —,  V.  n.  sugár- 

zani ;  csiUámlani. 
Glea'mv,  adj.  sugárzó. 
Glean   (glín) ,  .«.  böngészel ; 

utószedés  :  v.  a.  kalászolni, 

utólszüretni ;  —ing,  .s.  tar- 

i 


Glebe 


Gloominess 


Go 


lózat;    utŐ8ZÜret;  —  er,  s. 

halászol »,  utószedő. 
Glebe  (glib),  s.  rög,  göröngy. 
Gle'bous,  adj.  rögös  ;  gyepes. 
Glee   (glí) ,  s.  vigság ,   kör- 
ének ;  —hü,  adj.  vígságos. 
Gleek    (glík) ,    s.    csúfolásj 
enyelgés ;  zene ;  v.  n.  csú- 
folkodni ;  enyelegni ;  to  — 
at  oue ,   csúfot    űzni  vki- 
ből. 
Gleu  (gleun),  s.  völgy. 
Glib    (glib),    adj.    sikanws  ; 
— ly,  adv.  sikosan,  simán; 
— ness,  s.  sikamlóséig ;  — , 
v.  a.  sikam'üni ;  herélni. 
Glide  (gleid),  v.  n.  csúszni; 

surranni ;  s.  csúszás. 
Glim    (gliinm),   v.  n.  pará- 

zsodni ;  s.  tolvajlámpa. 
Gliin'nier,  s.  csillám,  fény  : 
v.  n.  fényleni ;  parázslani. 
Glimpse  (glimpsz),  s.  fény- 
sugár, villanás;    villanat, 
pillantat  ;    futólagos    pil- 
lanat v.  tekintet ;  v.  n.  vil- 
logni; futtában    rápillan- 
tani. 
Glisten  (glisz'n),  y.  n.  fény- 
leni, csillándani. 
Glister  (glisz'ter),  v.n.  fény- 
leni, csillámlani ;  s.  fény, 
csillámlás. 
Glit'ter,  17.  Glister. 
Gloar  (glor),  v.  n.  sandítni, 

kancsalítni. 
Gloat  (glot),  v.  n.  to  —  upon, 
szemet  mereszteni  -ra,  -re. 
Globated    (glo'beted),    adj. 

golyóbisdad,  tekéded. 
Globe  (glob),  s.  golyó,  teke ; 
terrestrial  — ,  s.  földteke; 
celestial  — ,  s.  égteke. 
Globons    (gk/basz),    Glob'- 
ular,   aclj.   tekéded ,   teke- 
alakú. 
Glo'bousness,  Globos'ity,  s. 

gömbölyüség. 
Glob'ule  ( — j ül) ,  s.  golyócska. 
Glob'ulous,  v.  Globous. 
Glomerate  (glam'eret),  v.  a. 
felgombolyítni;göngyölítni, 
Giomera'tion,  s.  gombolyítás, 
gombolyodás ;    gombolyag, 
Gloom    (glúm) ,   s.    homály , 
mélabú ,     komorkedvüség , 
v.   n.    komorkodni;    v.   a 
komorítni. 


Gloom'iness,  s.  homályosság; 

szomorúság ,  búskomorság. 

Gloom'y,     adj.     homályos; 

mélabús,  komorkedvű. 
Gloriation   ( glori-e'sán ) ,   s. 
dicsekedés.  [csőiilés. 

Glorifica'tion,  s.  dicsőítés,  di- 
Glo'rify,  v.  a.  dicsőit  ni. 
Glorios'ity,  s.  dicsőség. 
Glo'rious,  adj.  dicső,  dicső- 
séges ;   — ly,   adv.  dicsősé- 
gesen, dicsőid. 
Glo'ry,  s.  dicsőség ;  dicsfény, 
szentfény ;   v.  n.   to  —  in 
something, cZ/cstA^rf/fí  mii- 
vel. 
Gloss  (glaszsz).s.  magyarázó 
jegyzet,  fejtegetés;  — ary, 
s.  szómagyarázó ;    szóma- 
gyarázattár. 
Gloss,    s.  fény;    sotufény ; 
máz,  szín ;  v.  a.  fényesítni; 
mázítni ;   to   —  over,    hí- 
mezni-hámozni. 
Glos'sy,  adj.  fényes,  sírna. 
Glout   (gláut),   v.  n.  fanyar 

pofát  vágni. 
Glove  (gláv),  s.  keztyü. 
Glov'er,  s.  keztyűs. 
Glow  (glo),  v.  n.  parázsodni; 
tüzesedni ;  v.  a.  zsarátolni; 
tiizesíttii ;   s.    zsarát,  pa- 
rázs, izzótüz;  —  worm,  s. 
szent  János  bogara. 
Gloze  (gloz),  v.  n.  hízelkedni; 

s.  hizelkedés. 
Glue   (glju),   s.  enyv;  v.  a. 

enyvezni. 
Glu'ish,  adj.  ragadós;  enyves. 
Glum  (glam),  s.  komorság; 

v.  7i.  komorkodni. 
Glume   (gljum)  ,   s.  polyva- 

pehely,pelcze. 
Gluin'niy,  adj.  komor. 
Glut  (gíat),  v.  a.  falni;  za- 
bálni; tölteni,  tömni ;  to  — 
one's    revenge ,    bosszúját 
tölteni  (vkin);  —,  s.  meg- 
töltés; bőség;  özön;  szer- 
felettiség. 
Giutinate   (glju'tinet),   v.  a. 

enyvezni,  összeenyvezni. 
Glutina'tion,  s.  enyvezés. 
Glu'tinous,  adj.  ragadós,  ta- 
padás. 
Glutton  (glát'tn),  s.  nagyevő, 
I     falánk;  rozomák  (állat). 
146 


Glut'tonous,  adj.  torkos. 
Glut'tonize,  v.n.  torkoskodni. 
Glut'tony,  s.  torkosság. 
Glyn  (glinn),  s.  völgy,  hegy- 
zúg. 
Glyptic  (glip'tik),  s.  köveses, 

köbefaragás ;  szobrászat. 
Glyptography    (gliptag'réli ) , 
s.  kövésés;  metszettdrága- 
kőisme. 
Glyptotkeka  (gliptatbí'ké),  s. 

szóbort  V. 
Gnar  (nár),  Gnarl  (nárl),  v.  n. 

korogni,  morogni. 
Gnar  (nár),  s.  bütyök, csomó. 
Gnaii'ed,  adj.  bütykös,  cso- 
mós. 
Gnash   (néss) ,   v.   n.   csiko- 
rogni ;  v.  a.  csikorgatni. 
Gnat  (nett),  s.  szúnyog. 
Gnatho  (né'tho),  s.  élődi. 
Gna'thonize ,    v.  n.    élődni, 

lóstolni. 
Gnaw  (naa),  v.a.  rágni, mar- 
dosni ;  to  —  a  bone,  cson- 
tot rágni. 
Gnome  (nőin),  s.  foldmanó  ; 

emlékmondat. 
Gnomon  (no'man),s.  napóra 

mutatója ;  kiegészítek. 
Go  (gao),  v.  n.  irr.  (went, 
gone),  menni,  járni;  el- 
menni; utazni ;  to— home, 
haza  menni;  he  is  gone, 
elment;  it  is  gone,  oda 
van,  elveszett ;  to  —  for  a 
walk,  sétálni  menni;  to  — 
m&c\.,megbolondulni;th.'mgs 
—  ill  with  him,  rósz  lábon 
áll  a  dolga;  to  —  halves 
with  some  one,  fele  nyere- 
ségen (esetleg  fele  veszte- 
ségen) lenni  v'kivel ;  how 
goes  your  health  ?  miit 
szolgál  egészsége  ?  —  about 
your  business !  menjen  ön 
dolgára:  —  to  the  devil! 
menjen  pokolba  !  I  was 
going  to  say,  azt  ikartam 
mondani ;  let  us  be  gone  ! 
menjünk  !  he  went  this 
way,  ö  erre  ment;  which 
way  must  I  —  ?  merre  kell 
mennem?  the  report  goes, 
azahir  kering,azt  hirlelik: 
to  —  after,  utána  menni 
(vkinek),  követni  (  vkit ) ; 
I     utána  járni  (vminek) ;  to 


Go 

—  ahead,  előremenni;  elő- 
haladni ;  —  ahead  !  előre! 
to  —  asunder,  szétmenni ; 
szétoszlani  to  —  astray, 
eltévelyedni ;  tévútra  ke- 
rülni; to  —  away,  elmenni, 
eltávozni;  to  — back,  visz- 
szamenni ;  to  —  between, 
közbenjárni ;  kerítni ;  to  — 
by,  mellette  elmenni ;  to  — 
by  the  name,  to  —  under 
the  name  of .  . ,  neveztetni, 
nevet  viselni ;  to  —  by  the 
worse,  roszúl  járni,  rövi- 
debbet húzni,  veszteni;  we 
must  —  by  ourselves,  ma- 
gunkban kell  mennünk;  to 

—  down,  lemenni;  elsü- 
lyedni ;  to  —  for,  menni 
vmiért  v.  v kiért,  hozni 
vmit ;  tartatni  -)><ik,  -nek; 
to  —  for  some  wine,  bort 
hozni;  to  —  for  a  wit, 
élezés  embernek  tartatni; 
to  —  forth,  elé  jönni;  elter- 
jedni; to  —  in,  bemenni; 
to  —  into  the  room,  a  szo- 
bába menni;  to  —  off,  el- 
menni ;  elsülni  (mint  a 
puska);  to  —  on,  tovább 
menni,  útját  folytatni ;  to- 
vább tartani,  tovább  foly- 
tattatni ;  to  —  on  horse- 
back, lovagolni ;  to  —  on 
an  embassy,  követnek  men- 
ni; to  —  out,  kimenni; 
the  fire  goes  out,  a  tűz 
elalszik;  to  —  through, 
átmenni,  keresztül  menni; 
to  —  through  the  mill, 
megjárni  ;  saját  kárán 
okulni;  to  —  to  some  one, 
vkihez  menni  ;  to  —  to 
town,  «  városba  menni; 
to  —  to  chuich,  a  tem- 
plomba menni  ;  to  —  to 
the  theatre,  a  színházim 
menni;  I  won't  —  to  the 
price  of  it ,  annyit  nem 
adok  érte ;  to  —  up,  fel- 
menni; to  —  upon  tick, 
hiteire  venni  (p. portékát ); 
to  —  upon  tin'  highway, 
haramidskodni ;  to  — upon 
the  town,  izajhálkoani ; 
to  —  with  some  one,  vki- 
pel  menni ;  to  —  with  child, 
teherben  járni ;  I  must  — 


Go 

without   it,    azt   nélkülöz- 
nöm kell ;  he  is  far  gone 
in  years,  ö  már  igen  vén. 
Go,  s.  menetel,  folyamat,  szo- 
kás;  it  is  no  — ,  nem  játja; 

—  between,  s.  keritő  ;  hír- 
hordó  ;  — by ,  s.  rászedés ; 
cselfogás ;  to  give  one  the 

—  by,  vkinek  elébe  vágni, 
vkit  megelőzni  ;  vkinek 
túljárni  az  eszén,  vkit  rá- 
szedni. 

Goad  (gaod),  s.  ösztön;  v.  a. 
ösztönözni ;  to  —  one  on 
to  something;  vkit  felbiz- 
gatni  vniire. 

Goal  (gaol),  s.  czél ;  határ, 
határjel. 

Goat  (gaot),  s.  kecske;  he—, 
kecskebak. 

Gob  (gab),  Gob'bet,  s.  falat. 

Gobble  (gab'bl),  v.  n.  nyelni, 
elnyelni ;  felfalni. 

Goblet  (gab'let),  s.  poliár. 

Goblin  (gab'lin),  s.  manó; 
tündér. 

God  (gad),  s.  Isten;  —  father, 
s.  keresztatya  ;  —  mother, 
8.  keresztanya  ;  —  child,  s. 
keresztgyermek  ;  —  send,  s. 
szerencsés  eset. 

God'dess,  s.  istennő. 

God'head,  s.  istenség. 

Godless ,  adj.  istentelen ; 
— ness,  s.  istentelenség. 

God'liness,  s.  istenesség. 

Godly,  adj.  istenes. 

Gog  (gag),  8.  sietség ;  kíván- 
csiság, sóvárgás ;  all  a  — , 
sóvár gő n,  vágy  ton  vágyva. 

Goggle  (gag'gl),  s.  ellenzőbőr, 
szemellenző ;  —  eye,  s.  nagy 
szem ;  — ,  v.  n.  szemet  me- 
reszteni (vmire). 

Gold  (gold),  s.  arany;  all  is 
not  —  that  glisters,  nem 
mind  arany  ami  fénylik; 

—  beater,  s.  aranyverő; 

—  finch,  s.  vérpinty,  sü- 
i-öltöpirók;—üíih,s.  ara  ny- 
írni ;  —  foil,  s.  aranyfüst; 
—smith,    s.    aranymíves; 

—  wire,  s.  aranysodrat. 
Gold'en,  adj.  aranyhal  való. 
Gold'in;..',  s.  bőralma. 
Gome  (gom),  s.  szekér  ki  nő. 
Gondola  (gan'dolé),  s.  sajka, 

velenczei  csanak. 

147 


Goodliness 

Gonfalon(gan'félán),s.^ás£Zo, 
templomi  zászló. 

Gong  (gang),  s.  árnyékszék ; 
kolomp. 

Good  (gúd),  adj.  jó;  ügyes ; 
alkalmas;  hasznos;  érvé- 
nyes ;  tetemes ;  helyes ;  szí- 
ves;  biztos;  adv.  jól,  he- 
lyesen ;  —  wine  ,  jó  bor ; 
a  —  road,  jő  út ;  a  —  law- 
yer, ügyes  ügyvéd;  a  — 
remedy,  hasznos  orvosság ; 

—  in  law,  jogérvényes,  jog- 
erejű;  a  —  deal,  sok;  a  — 
many,  sokan,  számosait ; 
it  is  a  —  while  since  he  is 
gone,  jó  ideje,  hogy  el- 
ment ;  be  so  — ,  legyen  oly 
szíves;  to  make  — ,  jóvá 
tenni ;  to  make  —  a  loss, 
kárát  v.  veszteségét  kipó- 
tolni;  to  make  —  one's 
word,  szavát  teljesíteni; 
he  is  as  —  as  his  word, 
szavának  ura  ;  it  is  as  — 
as  done,  annyi  mintha 
már  megvolna ;  (prov.)  one 
never  loseth  by  doing  — 
turns,  ki  mással  jót  teszen, 
magának  keres ;  —  mor- 
ning, jó  reggelt;  —  night, 
jó  éjszakát!  —bye,  éljen 
boldogul ;  to  be  of  —  cheer, 
jó  kedvvel  lenni;  —  for 
nothing,  haszontalan;  in 

—  time,  jókor;  in  —  sootb, 
komolyan;  for  — ,  minde- 
nestül, végképen,  'őrökre.; 

—  humoured,  adj.  jóked- 
vű, vidor;  —  fortune,  — 
luck,  s.  szerencse;  —  na- 
tured,  adj.  jószívű;  —  will, 
s.  jóakarat;  a  man  of  — 
breeding,  jónevelésü  em- 
ber; —  turu,  .<;.  jótét,  szí- 
vesség,   baráti    szolgálat . 

—  friday,  8.  nagy  péntek  : 
— ,  g.  jó ;  haszon  ;  what  is 
the—  of  it?  mi  haszna? 
that  will  do  you  mitch  — , 
az  használni  fog  önnek;  it 
is  for  my  — ,  javamra  szol- 
gál ;  goods,  8.  pl.  jószág  : 
áru,  portéka;  holmi ;  rak- 
many,  fuvar. 

Goodliness,  s.  csinosság, 
kecs,  kiesség ;  testesség; 
szívesség. 

i* 


Goodly 

Goodly,    adj.  csinos,    kies; 

testes,  csecses ;  szíves. 
Good'ness,  s.  jószívűség. 
Good'y,  s.  my— !  asszonykám, 
komámasszony !     goodies , 
s.  pl.  csemege. 
Goosander,    (gúszén'der),  s. 

bukdár. 
Goose  (gúsz),  s.  (pi.  geese 
[gísz^),  lúd;  three  -women 
and  a  —  make  a  market, 
három  asszony  egy  lúd 
egész  vásár;  —  berry,  s. 
egres;  —  berry-bush,  s. 
pöszmétebokor ;  —  grass, 
8.  ragad"  galaj. 
Gor'bellied,   adj.   nagyhasú, 

pohos. 
Gore  (gor),  s.  megaludt  vér ; 
v.  a. átszúrni,  keresztüldöf- 
ni;  türkölni. 
Gorge  (gaards),  s.  torok,  gége; 
to  cast  the  — ,  okádni;  — , 
v.  a.  falni,  elnyelni. 
Gorgeous    (gar'dsász),    adj. 
pompás,  díszélyes ;  —  ness, 
s.  pompa,  díszély. 
Gorget   (gar'dset),   s.   nyak- 

beli ;  nyakfodor. 
Gormand     ( gar'ménd ) ,     s. 

inyencz,  haskegyelő. 
Cror'mandize,   v.  n.  nyalán- 

koskodni,  tobzódni. 
Gor'mandizer,    s.  nyalánk; 

tobzódó. 
Gorse    (gaarsz),    s.  villangó 

sülbige. 
Gory  (go'ri),  adj.  véres  ;  vér- 
rel fertőzött. 
Goshawk  (gasz'haok),  s.  ká- 
nya. 
Gosling   (gaz'ling),  s.   liba; 

barka. 
Gospel  (gasz'pel),  s.  evangye- 
lium  ;  — lary,  adj.  evangye- 
liomi;  hittudományi;  — ler, 
s.  istenész ;  evangélista. 
Gossamer  (gasz'szémer),  s. 
békanyál ,    ökörnyál ;    sz. 
Mihály  nyara. 
Gossip  (gasz'szip),  s.  koma, 
komaasszony;  pletykatárs; 
—  story,  s. pletyka;  — ,  v.  n. 
trécselni, pletykálni;  —ing, 
s.  trécselés;  pletykatársa- 
ság. 
Gothic   (gath'ik),   — al,   adj. 
góth,  góthi;  s.  góth  nyelv. 


Gongé 

Gouge    (giíds),    s.    völgy  elő 
véső ;  v.  a.  kivölgyelni,  ki- 
vésni. 
Goujeers   (gu'dzsírz),   s.  pl. 

bujasem/v;  bujakár. 
Gourd  (gúrd),  s.  tök. 
Gout  (gáut),  s.  köszvény. 
Gout'y,  adj.  köszvényes;  kösz- 
vénynemü  ;  —  land,  s.  láp- 
föld,  marczal,  ingovány. 
Gove  (gov),  s.  szénaboglya  ; 

v.  a.felboglyázni. 
Govern  (gáv'ern),  v.  a.  kor- 
mányozni,   igazgatni ;    — 
able,  adj.  engedékeny,  ve- 
zetékeny ;  — ance,  s.   kor- 
mányzás, igazgatás ;  veze- 
tés; —ess,  s.  kormányzónö; 
nevelőnő. 
Government,    s.    kormány, 
közigazgatás;  önzabolázós: 
—  of  the  will,  —  of  one's 
self,    önzabolázás ;    petti- 
coat — ,  s.  nőkormány. 
Gov'ernor ,     s.     kormányzó, 
helytartó ;  nevelő;  gazda, 
főnök,  principális. 
Gown  (gáun),  s.  ujjas  köpö- 
nyeg;   nőköntös ;    hivatal- 
ruha; (átv.  ért.)  tanuló  if- 
júság ;  night   — ,  s.   háló- 
ing (nőé). 
Gown'man,  s.  egyetemi  diák; 
jog  véd,  biró ;  orvos;  pap. 
Gown's'man,  s.  egyetemi  pol- 
gár, diák. 
Grace   (grész),  s.  kegy,   ke- 
gyelem; kellem,  kecs,  báj; 
to  be  in  one's   good   — s, 
kegyben  lenni  vkinél;  your 
— ,    herczegséged,  főméltó- 
ságod;  to  say   — ,  asztali 
imádságot  elmondani;  — , 
v.  a.  diszesítni,  díszére  szol- 
gálni ;   megtisztelni,   meg- 
áldani ;   —  ful,    adj.    kel- 
lemdus ;  kies ;  —  less,  adj. 
kecstelen ;  istentelen. 
Gracile   (grész'ü),  adj.  nyú- 
lánk, karcsú.         'lánkság. 
Gracil'ity,  s.  karcsúság,  nyu- 
Gracious  (gre'sász),  adj.  ke- 
gyes ,     kegyelmes ,    szíves, 
nyájas;   — ly,  adv.  kegye- 
sen; — ness,  s.  kegyesség, 
szívesség. 
Gradation  (grédé'sán),  s.  fo- 
kozás, fokozat. 

148 


Granary 

Gréd'atory  (—étkri),  adj.  fo- 
kozatos. 
Grade  (gréd),  s.  fok,  rang. 
Gradual  (gréd'ju-él),  adj.  fo- 
konkénti ;  — ly,  adv.  fokon- 
ként :  aprónkint. 
Gradual'ity,  .5.  fokozat. 
Grad'uate  (— ju-et),  v.  a.  fo- 
kokra    elosztani;    akadé- 
miai   ranggal  felruházni ; 
—,   s.  akadémiai    ranggal 
felruházott  tudós. 
Graduation,  s.  fokokra  elosz- 
tás; akadémiai  rangra  eme- 
lés. 
Graff  (gréff),  s.  verem;  árok. 
Graft  (graft,  gréft),  v.  a.  ol- 
tani, beléoltani ;  s.  oltóág. 
Grail  (grel),  s.  fövényszem. 
Grain  (grén),  s.  mag,  szem. 
szemer,  gabona ;  fodorhab  ; 
barka    ( bőrön  > ;    a  knav« 
in   — ,    kitanult  gazember, 
világ  latra-  against  the  — , 
szőr  ellen;  to  work  into  a 
— ,  barkázni  (bőrt);  — ,  v. 
a.  márványozni ;  — ,  v.  n. 
szemesedn i,  magvasodni. 
Grain'ed,  adj.  barkós  (bőr )  : 

márványzott. 
Grsiin'íag,s.szemesedés;arany 

v.  ezüstpénz  reczézése. 
Grain'y,  adj.  magvas,  szemes. 
Graith  (greth),  v.  a.  elkészí- 
teni, készen  tartani ;  s.  ké- 
szület; házi  bútor ;  vagyon, 
gazdagság. 
Gramercy  (grémer'szi),   int. 

ezerszer  köszönöm. 
Gramineous  (gré-min'i-ász), 

adj.  fii  nemű. 
Graminiv'orous  (— niv'arász) 

adj.  fii  evő. 
Grammar     ( grém'mér ) ,    s. 

nyelvtan. 
Gramma'rian,  s.  nyelvtudós. 
Grammatical ,    adj.    nyelv- 
tani, nyelvszabályos ;  — ly, 
adv.    nyelvtanilag,   nyelv- 
szabályvsán. 
Grample  (grém'pl),  s.  botrog. 
Grampus  (grém'pász),  s.  or- 

kadelfin. 
Granam,  v.  Grandam. 
Granadilla    (grénédillé) ,  s. 

golgota. 
Granary   (grén'éri),   s.   élet- 
ház, hambár,  magtár. 


Granate 

Grauate  (grénét),  s.  gránát- 
álma. 

Grand  (grénd),  adj.  nagy ; 
nagyszerű  ;  magasztos  :  — 
child,  s.  unoka;  —father, 
s.  nagyatya  ;  —  mother,  s. 
nagyanya ;  —  sire,  s.  ős- 
atya ;  —  duke,  s.  nagyher- 
czeg. 

Graudarn  (grén'dém),  s.  öreg- 
anya,  nagyanya  ;any  ócska. 

Grandee  (gréndí'),  s.  ország- 
nagy. 

Grandiloquence  (  —  dü'  ok- 
wensz),  s.  kérkedés,  há- 
nyivetiség. 

Grane  (gren),  v.  n.  nyögni, 
sóhajtozni. 

Grange  (gréndzs'),  s.  major, 
tanya  ;  életház. 

Granite  (grén'eit),  s.  gránit, 
magkö,  magla. 

Gran'narn,  Gran'ny,  r.Gran'- 
dam. 

Grant  (grant),  v.  a.  megen- 
gedni; megadni;  helyben- 
hagyni ;  engedményezni  :  to 

—  one's  prayer,  vki  kéré- 
sét teljesíteni;  heaven  — 
it,  adja  az  ég ;  — ed,  ám  le- 
gyen! megengedjük!  grant- 
ed, it  he  so,  tegyük  fel, 
hogy  ugy  van;  I  take  it 
for  granted,  azt  elismert- 
nek ,  bizonyosnak  tekin- 
tem ;  —,  s.  megengedés ;  en- 
gedély ;  adomány. 

Grantee  ígrántí'),  s.  adomá- 
nyos ;  szabadalmas. 

Grant'or,  s.  adományzó ;  en- 
gedélyező. 

Granular  (grén'julér),  — y, 
adj.  szemcsés. 

Gran'ulate  ( — let),  v.  a.  sze- 
vvtni.  szemmé  változtatni', 
v.  n.  szemcsézni. 

Gran'ule,  .<.  szemese. 

Grape  (grép),  8.  szőlő,  biling; 

—  gathering,  8.  szüret. 
Graphic  (gréfik),     -al,  adj. 

ábrázolt ;  —ally,  adv. ábrá- 
zolva ;  to  describe  — ,  ecse- 
telni. 

Grapple  (grér/pl),  v.  n.  bir- 
kózni, külekednifösszi  kap- 
ni :  V.  ".  csáklyázni ;  8. 
kapa  csáklya  ;    külekedés. 

Grasp  (grászp),  v.  ".  megfog - 


Grass 

ni,  megmarkolni;  v.  n.  to 
—  at,  kapni  -hoz,  -hez  ;  he 
that  —  s  at  too  much  holds 
nothing  fast,  sokat  ölel, 
keveset  szőrit ;  — ,  s.  fogás, 
meg  markolás ;  elérhetőség, 
k'i'ir. 

Grass  (grász),  s.fü  ;  to  turn 
a  horse  to  — ,  lovat  legel- 
tetni ;  — y,  adj.  füves. 

Grate  (gr ét),  s.  rács,  tüzrács; 
v.  a.  rácsozni;  vakarni; 
dörzsölni ;  v.  n.  nyirogni  ; 
dörzsölödni. 

Grateful,  adj.  háládatos; 
kellemes;  — ness,  s.  hála- 
datosság ;  kellemesség. 

Gra'ter,  s.    lenmorzsoló  vas. 

Gratification  (grétifike'sán), 
s.  kedvtöltés;  kegyajándék, 
adány. 

Grat'ify  ( — fei),  v.  a.  kedvére 
járni  <-nak,  -nek);  meg- 
ajándékozni; to  —  a  desire, 
kívánságának  eleget  tenni. 

Gra'ting  (gré'ting),  s.  rácso- 
zat ;  adj.  mogorva ,  dur- 
czás. 

Gratis  (gre'tiz),  adv.  ingyen. 

Gratitude  (grét'itjud),  s.  há- 
ladatosság. 

Gratuitous  (— tju'itász),  adj. 
ingyenvaló  ;  kényleges;  be 
nem  bizonyított. 

Gratu'ity,  s.  ajándék,  kegy- 
ajándék. 

Grafulate  (—let),  v.  a.  sze- 
rencsét kívánni  (vkinek 
vmihet  i. 

Gratula'tion,  s.  szerencseki- 
vánat;  köszöntés. 

Grat'ulatory,  adj.  —letter,.?. 
meg  köszöntő  levél. 

Grave  (grev),  adj.  komoly, 
ünnepélyes ;  mély  (hang- 
ról ) :  v.  a.  ásni,  vésni,  met- 
szeni. 

Grave,  s.  sír ;  —  digger,  s. 
sírásó  ;  to  descend  to  the 
— ,  meghalni. 

Gravel  (grév'l),  s.  fövény, 
törmelék;  v.  a. föveny ezni. 

Grav'elly,  adj.  porondos,  fö- 
vényét. 

1  '1  (gréVid),  adj.  terlies. 

Gravid'ity,    8.    terhesség,    ci- 
st lősség. 
Gravitate    (grév'itét),    v.    n. 

149 


Green 

nehézkedni;  (towards)  von- 
zódni -hoz,  -hez. 

Gravita'tion,  s.  nehézkedés ; 
vonzódás. 

Gravy  (gré'vi),  s.  húslé. 

Gray  (gré),  adj.  ősz ;  szürke  ; 

—  brock,  s.  borz;  — ish, 
adj.  őszbe  csavarodott ; 
szürkés;  — ness,  s.  szürke- 
ség: őszség. 

Graze  (grez),  v.n.  legelni. 

Grazier  (gré'zsár),  s.  marha- 
tenyésztő, marhakereskedő. 

Grease  (gríz),  s.  háj;  zsír; 
kenő;  v.  a.  megkenni ;  to 

—  a  man  in  the  fist,  vki- 
nek  markát  megkenni:  vkit 
megvesztegetni. 

Grea'siness,  s.  zsirosság. 

Grea'sy,  adj.  zsiros. 

Great  (gret),  adj.  nagy;  the 

—  seal,  állampecsét ;  a  — 
way  off,  igen  messze  innét; 
a  —  deal,  igen  sok ;  a  — 
many ,  igen  sokan ;  — 
grand  father,  s.  ős  nagy- 
atya ;  —  grand  mother,  s. 
ős  nagyanya  ;  — grandson, 
s.  másodunoka  ,  kisunoka: 
it  is  no  —  matter,  az  mit 
sem  tesz ;  — ,  s.  the  — ,  a 
hatalmasok ;  by  the  — , 
nagyban. 

Great'en,  v.  a.  nagyobbítni ; 
v.  n.  nagyobbodni. 

Great'ly,  adj.  nagyon. 

Great'ness,  s.  nagyság. 

Greave  (grív),  s.  liget,  berek. 

Grecian  (gri'sén),  adj.  görög. 

Gree  (grí),  s.  jóakarat;  lép- 
cső; rang. 

Greece  (grísz),  s.   Göröghon. 

Greed  (grid),  —  iness,  s.  kap- 
zsiság,bírvágy, fösvénység; 
mohóság. 

Gree'dy,  adj.  kapzsi,  hírvá- 
gya, fösvény  ;  mohó. 

Greek  (grík),  adj.  and  s.  gö- 
rög. 

Green  (grin),  adj.  zöld ;  fris, 
nyers, éretlen;  tapasztalat- 
lan, járatlan  ;  8.  zöld  szín; 
pázsit,  gyep :  —  goose,  s. 
ludacska,  pipe,  zsiba;  — 
gage,  8.  királyszilva;  — 
turtle,  8.  óriás  tajkoncz, 
told  teknős  béka  :  greens, 
8.  pl.  főzelék. 


Greengrocer 

Green'grocer,  s.  gyümölcs- 
árus, főzelékárus. 

Green-room,   s.  öltözöszoba, 

ruhatár. 
Greet  (grit),  v.  a.  köszönteni; 

üdvözölni;  —  your  mother 
in  my  name,  köszöntse  tő- 
lem édes  anyját;  —  ing,  s. 
köszöntés. 

Gregarious  (grigé'riász),  adj. 
seregenkénti ;  — ly,  adv.  se- 
regenként, nyájanként. 

Gremial  (grí'miél),  adj.  ke- 
belbéli. 

Grenade  (grinéd'),  s,  gránát, 
gránátgömb. 

Grenadier  (gren-é-dír') ,  s. 
gránátos. 

Greut  (grút),  s.  zabdara. 

Grey  (gre),  s.  pisztráng. 

Grey,  adj.  v.  Gray. 

Grt-y'hound  (— 'háund) ,  s. 
agár. 

Griee  (greisz),  s.  süldő  ma- 
lacz. 

Gridiron  (grid'eiern),  s.  ros- 
téig, sütörács. 

Grief  (gríf),  s.  bú,  bánat,  fáj- 
dalom. 

Grievance  (grí'vénsz),s.  baj, 
bántalom,  sérelem,  panasz. 

Grieve  (grív'),  v.  a.  búsítni, 
fájdalmat  okozni;h.ÍB  death 
grieves  us,  fájlaljuk  halá- 
lát;  it  grieves  me  that  I 
can  not  help  her,  fájlalom, 
hogy  nem  segíthetek  rajta; 
— ,  v.  n.  búsulni;  don't  —  at 
that,  azon  ne  búsulj. 

Grie'ving,  s.  biisongás ,  bú- 
sulás. 

Grie'vous,  adj.  búsító,  fáj- 
dalmas; — ly,  adv.  fájdal- 
masan. 

Griffin,  Griffon,  s.  gr  if  ( me- 
sés madár). 

Grig  (grig),  s.  csintalankodó, 
tréfaüzö. 

Grill  (gril),  v.  a.  rostélyon 
sütni. 

Grülade  (grilled'),  s.  rosté- 
lyos pecsenye. 

Grim  (grim),  adj. mord,  mar- 
ezona ;  — ly,  adv.  marczo- 
nán,  dühösen. 

Grimace  (grimesz'),  s.  fintor, 
arezfintorgatás. 

Grimalkin     (griméfkin),    s. 


Grin 

vén   macska;    vén   boszor- 
kány. 

Grin  (grin),  v.  n.  vigyorogni; 
s.  vigyorgás. 

Grin'ner,  s.  vigyorgó. 

Grind  (greind),  v.  a.  irr. 
(ground  [gráund] ,  ground), 
őrölni,  darálni;  dörzsölni, 
köszörülni;  to  —coffee,  ká- 
vét darálni ;  to  —  with 
the  teeth,  dörmögni,  maj- 
szolni, fogaival  megőrölni : 
to  —  the  teeth,  fogait  csi- 
korgatni; to  —  colours, 
festéket  törni. 

Grind'e'r,  s.  köszörűs;  őrlő- 
fog. 

Gripe  (greip),  v.a.  megfogni, 
megmarkolod ;  megszorítni; 
csikarni;  — ,  s.  megfogás, 
megmarkolás ;  kézszorítás ; 
gripes  ,  s.  pl.  bélrágás ; 
dry -gripes,  álomgörcs. 

Gri'per,  s.  zsaroló ;  kapzsi. 

Gri'ping,  s.  megmarkolás; 
bélrágás ;  lélekmardosás. 

Gripple  (grip'pl),  s.  and.  adj. 
fösvény  ;  —  ness,s. fösvény- 
ség. 

Grisly  (griz'li),  adj.  utálatos, 
iszonyú. 

Grist  (griszt),  s.  árpadara; 
kásadara  ;  gabona  ;  éle- 
lem;  —  to  the  mill,  nyere- 
ség, haszon  ;  it  will  hinder 
no  —  to  your  mill,  az  ön- 
nek nem  fog  rövidséget 
okozni. 

Gristle  (gri'szl),  s.porcz. 

Gristly  (grisz'li) ,  adj.  por- 
czos. 

Grit  (grit),  8.  zabdara;  po- 
rond, fövény. 

Grit'ty,  adj.  fövenyes,  poron- 
dos. 

Grizzle  (griz'zl),  s.  őszség. 

Griz'zled,Griz'zly,  adj.  őszes, 
őszbe  vegyült;  borzalmas. 

Groan  (graon),  v.  n.  nyögni; 
jajogni,  zokogni;  s.  nyö- 
gés, zokogás. 

Groat  (graot),  s.  garas ;  cse- 
kélység. 

Groats  (graots),  s.  pl.  árpa- 
dara. 

Grocer  (gro'szer),  s.  fűszer- 
árus  ;  — y,  g.  füszerbolt. 

Grog   (grag),   s.  forró  vízzel 

150 


Ground 

feleresztett  s  megczukro- 
zott  pálinka. 

Groin  (grain),  g,  lágy  ék,  lá- 
gyékhajlás ;  swelling  in 
the  — ,  lágyékdob. 

Groin'ed,  adj.  —  arch ,  — 
vault,  íj.  keresztboltozat, 
keresztbolthajtás ;  négy- 
hónalju  boltozat. 

Gromwell  ( gram'well ) ,  s. 
tengeri  czikkszár;  hajó- 
suhancz. 

Groom  (grúm),  8.  lovász,  lo- 
vászszolga ;  bride  — ,  s.  vő- 
legény ;  —  of  the  chamber, 
s.  komornok ;  —  of  the  bed- 
chamber, .<.  kamarás;  — 
of  the  stole,  s.  fökamarás. 

Groove  (griiv),  s.  akna,  ércz- 
akna  ;  árok,  csatorna;  ho- 
rony. 

Groo'ver,  s.  bányászlegény. 

Groo'ving,  part .  —  plane,  s. 
szálú;  —  machine,  s.  üt- 
müszer,  ütöszer. 

Grope  (grop),  v.  a.  and  n.  ta- 
pintani ,  topogni  ,  tapo- 
gatni. 

Gross  (grosz),  adj.  vastag; 
nagy:    durva,  goromba ;  a 

—  mistake,  nagy  v.  vastag 
tévedés:  —  language,  ocs- 
mány beszéd;  —  headed, 
adj.  busa ;  —  weight,  s. 
elegysúly :  — ,  s.  tömeg, 
zöm;  by  the — ,  nagyban; 
in  the  — ,  in  — ,  egyremás- 
ra  ,  általán  ,  mind  egybe 
tudva. 

Grot  (gratt),  s.  odor. 
Grotta,  Grotto,  v.  Grot. 
Grotesk,  v.  Grotesque. 
Grotesque  (groteszk'),  adj. 

tarkába  rka ,    ez  ifrafurcsa, 

odorjas. 
Ground   (gráund),   s.   alap, 

talaj,   fenék ;  föld;  telek; 

ok,  érv;  foul — ,s.turjány; 

to  keep  one's  — ,  to  -;tand 

one's  — ,  helyét  megállani; 

a  rising  — ,  magaslat,  t  mel- 

kedés;  —  floor,  s.  földszín; 

—  pine,  s.  gamundor ;  — 
plan,  .s.  alaprajz ;  —work, 
s.  alapzat ;  —rent,  s.  telek- 
adó;  —less,  adj.  alapta 
Ian  -.feneketlen;  — lessness, 
s.    alaptalanság ;  feneket- 


Groundling 

lenség ;  — ,  v.  a.  alapítni, 
alapját  vetni  vminek ;  al- 
jazni  (festményt);  okok- 
kal támogatni ;  — ,  v.  n. 
i  haj. )  megfenekleni. 

Groundling,  s.  görgöcse,  kövi 
ponty. 

Ground'sel,  s.  szálkanyak. 

Group  (griíp),  s.  csoportozat; 
tömb;  v.  a.  csoportosítni, 
tömbesUni. 

Grouse  (gráusz),  s.  nyirfajd. 

Grout  (grant),  g.  darált  élet. 

Grove  (groov),s.  liget,  berek. 

Grov'el  (grav'vl),  v.  n.  csúsz- 
ni ,  csúszkálni;  — ler,  s. 
csúszó -mászó. 

Grow  (groo),  v.  n.  irr.  (grew 
[grú] ,  grown  [groon] ,  nő- 
ni ,  teremni;  növekedni, 
gyarapodni,  nagyobbülni  : 
to  —  better,  jobbulni;  to 

—  worse,  rosszabbiílni ;  to 
—big,  nagyra  nőni,  to  — 
handsome,   'szépülni;    to 

—  Ugly,  rútulni ;  to  —  old, 
vénülni;  to  —  less,  keve- 
sebbedni ;  to  —  poor,  elsze- 
gényedni;  to  —  light,  vi- 
lágosodni; to  —  up,  fel- 
nőni, fölnevelkedni :  to  — 
out  of  use,  szokásbál  ki- 
memii ;  to  —  weary  of 
something,  emit  megunni; 
to  —  on  (upon)  one,  nya- 
kára nőni  vkinek,  kinőni 
vki  hatalma  alól ;  to  — 
into  fashion,  divatba  jön- 
n i ;  to  —  out  of  favour 
with  one ,  vki  kegyéből 
kiesni;  to  —  out  of  kind, 
elfajulni;  — ,  v.  a.  termesz- 
teni. 

Gr,  iw'tr.  s.  termesz,  termesztő. 

Growl  (grául),r.  ?i.  kurranni, 
mormogni :  s.  kurrantás  ; 
mormogás  ;  to  give  a  — , 
kurrantani. 

Growth  ,  8.  növés ;  termés  : 
földtermény ;  növekedet, 
gyarapodás. 

Grab  (gráb),  g.  fér<-g  ;  nyű; 
törpe;  ( miig, )  eleség :  <'b<- 
lenuzer;  v.  a.  felásni;  ki- 
gyomlálni, kiirtani. 

Grudge  (gradzs),  v.  a.  iri- 
gyelni, sajnájni,<  -tÓl,-től); 
tíif-y    grudged    me    even 


Grudgingly 

that,  még  azt  is  irigyelték 
tőlem :  — ,  v.  n.  (at,  of)  ne- 
heztelni zúgolódni,  morog- 
ni;  —,  s.  gyűlölség,  nehez- 
telés ;  they  bear  me  a  — , 
fenekednek,  torzsalkodna k 
rám. 

Grud'gingly,  adv.  irigyül; 
kedv  ellen,  nem  örömest. 

Gruel  (gru'il),  s.  zabdara, 
zabnyák. 

Gruff  (gráff),  adj.  durczás, 
durva,  darabos;  —  ly,  adv. 
dwczásan  ;  — ness,  *.  dur- 
czásság,  zordonság. 

Grumble  (grám'bl),  v.  n.  mo- 
rogni zúgolódni  ;  —  r,  s. 
morgó,  zsémbők. 

Grumous  (gnVmász) ,  adj. 
megaludt,  megfagyott,  da- 
rabos, csomós. 

Grunt  (gránt),  v.  n.  röffenni, 
röfögni;  s.  röfögés. 

Grmit'ling,  g.  malacz. 

Gry  (grei),  s.  potomság,  cse- 
kélység. 

Gryphon,  v.  Griffin. 

Guarantee  (géréntí'),  s.  ke- 
zes ;  játállá ;  —  fund  ,  s. 
tartalékalap,  tartaléktőke. 

Guar'antor,  v.  Guarantee. 

Guar'anty,  g.  kezesség;  biz- 
tosíték; v.  a.  szavatolni, 
felelni. 

Guard  (gárd) ,  g.  őr,  őrség ; 
testőrsereg ;  to  relieve  the 
— ,  az  őrt  felváltani ;  — , 
— ,  v.  a.  őrizni;  paszo- 
mánynyal beszegni ;  — ,  v. 
n.  á rakodni. 

Guard'edly,  adv.  óvakodva, 
szemesen,  csínján. 

Guard'edness,  g.  óvatosság, 
szemesség. 

Guardian  (gárd'ién),  g. gyám- 
nak; felügyelő:  gondviselő: 
—  ship ,  s.  gyámnokság  , 
gondviselet. 

Guess  (geszsz),  v.  a.  and  n. 
sejteni,  gyanítni ,  hozzá- 
vetni, találgatni:  kitalálni, 
eltalálni,  vélni,  vélelmez- 
ni :  ymi  guessed  right,  ön 
i -Hálálta  :  —,  s.  gyanitás, 
hozzávetés,  találgatás;  — 
ingly,  adio.  gyanítva;  gya- 

151 


Gmu 

nithatóképcn,hozzávetőleg; 
találomra. 

Guest  (geszt) ,  s.  vendég ; 
fresh  fish,  and  new  come 
guests,  smell  by  that  they 
are  three  days  old,  har- 
madnapi vendégnek  ezoki 
a  neve. 

Guggle  (gág'gl),  v.  n.  koilani, 
kotyogni. 

Guidance  (geid'énsz),  s.  ve- 
zetés, vezérlés;  vezérlet. 

Guide  (geid),  v.  a.  vezetni; 
vezérelni:  s.  kalauz;  igaz- 
gató; vezérfonal,  vezér- 
könyv. 

Guild  (gild),  s.  ezéh ;  —hall, 
s.  londoni  városház. 

Guile  (geil),  s.  csel,  álnokság; 
—fal,  adj:  cseles;  —less, 
adj.  őszinte,  jámbor. 

Guilt  (gilt),  g.  bűnösség,  vét- 
kesség ;  —less,  adj.  vétlen, 
ártatlan  ;  — lessness  ,  g. 
vétlenség,  ártatlan-tág;  — y, 
adj.  vétkes,  bűnös  ;  the 
jury  found  the  prisoner 
guilty ,  az  esküdtszék  a 
foglyot  bűnösnek  nyilvání- 
totta (az  esküdtek  kimond- 
ták rá  a  bűnöst). 

Guinea  (gin'ni),  g.  huszonegy 
shilling  értékű  aranypénz; 
—corn,  g.  harmatkása;  — 
pig,  s.  tengeri  malacz;  — 
wheat,  s.  tengeri,  kuko- 
ricza. 

Guise  (geiz),  g.  szokás;  mód, 
modor;  szín,  ürügy. 

Guitar  (gitár'),  g.  pengedü. 

Gulf  (gálf),  s.  tengeröböl; 
mélység,  örvény. 

Gull  (gall),  v.  a.  rászedni; 
to  —  into,  csábítni  -ra,-re; 
— ,  g.  cstillő  :  serincz:  goly- 
hó :  csalás,  kijátszás;  — 
ish,  adj.  együgyű,  buta; 
— ishness,  S.  butaság. 

Gully  (gál'li),  v.  a.  alámosni, 
kivájni,  kioldozni:  s.  víz- 
árok, garat,  zúgó. 

Gr.losity  (gjulasz'iti),  s.  fa- 
lánkság, torkosság. 

Gulp  (galp),  g.  korty  :  v.  a, 
nyelni  ;  to  —  down  ,  le- 
nyelni. 

Gum  (gam),  s.  íny,  foghús; 


Gammons 

mézga,  macskaméz;  elastic 
— ,  rugó  mézga,  rug-gy  un- 
ta, kaucsuk  ;  — .  v.  a.  méz- 
gázni,  bemézgázni. 

Guin'nious,  adj.  mézganemű. 

Gum'my,  adj.  mézga  .  .  ., 
mézgás. 

Gun  (gan),  8.  lőfegyver,  ágyú, 
puska  :  heavy  guns,  nehéz 
lövegek;  —  cotton,  s.lő- 
gyapot;  —  powder,  s.  lő- 
por; —  shot,  s.  lövés;  lő- 
távol. 

Gun'ner,  s.  főtüzér. 

Gun'nery,  s.  tüzérség. 

Gorge  (görds),  s.  torok, gége, 
nyeldeklő. 

Gurgle  (gár'gl),  r.  n.  csörge- 
dezni i  mint  a  patak  i. 

Gush  (gás),  v.  n.  ömleni,  fa- 
kadni, szakadni;  to  —  out 
in  tears ,  sirva  fakadni, 
könnyekre  olvadni;  —,v.a. 
kiömleszteni ;  — ,  s.  ömlés, 
ömlengés;  áram. 

Gust  (gászt),  s.  ízlet  ;  a  —of 
wind,  szélroham ;  —  ful, 
adj.  ízletes ;  —less ,  adj. 
ízléstelen ;  ízetlen. 

Gusta'tion,  s.  ízlelés. 

Gusto  (gász'to),  s.  ízlés. 

Gus'ty,  adj.  viharos. 

Gut  (gát),  s.  bél ;  —string,  s. 
bélhúr. 

Gutter  (gát'ter),  s.  moslék- 
csatorna ;  v.  a.  csöveim, 
szaluim ;  kivölgyelni. 

Guttler,  v.  Guzzler. 

Guttural  (gáf  tár-él) ,  adj. 
torokhoz  tartozó,  torok  . .  .; 
s.  torokhang ;  torokbetü. 

Guzzle  (gázzl),  v.  a.  and  n. 
tobzódni. 

Guz'zler,  s.  tobzódó. 

Gymnastic  (dzsirnnész'tik), 
adj.  testgyakorlási ;  torna 
.  .  .  ,  tornászathoz  tartozó 
— s,  s.  pl.  tornászat. 

Gyrnnic,  —  al,  v.  Gymnastic. 

Gyp  (dzsip),  .s.  tasli. 

Gyration  (dzseiré'sán) ,  s. 
körzés,  körmozgás. 

Gyre  (dzseii),  s.  kör. 

Gyve  (dzseiv),  v.a.  megbilin- 
cselni, bilincsre  tenni. 

Gyves,  s.  pl.  bilincs. 


Ha 


H. 

H  (its),  s.  a  H  betű  neve. 
Ha  (há,  hé),  int.  aha,  ha. 
Haberdasher  (heb'erdesr),  s. 
galandáros;  — y,  s.  galand- 

árosság. 

Haberdine  (héb'erdin),  s.  tö- 
kehal. 

Habergeon  (héb'erdzsán),  s. 
mellpajzs. 

Habile  (héb'il),  adj.  ügyes, 
alkalmas. 

Habiliment  (hébil'iment),  s. 
ruházat,  öltözet.  [ity. 

Habü'ity  (hébü'iti),  v.  Abíl- 

Habit  (héb'it),  s.  szokás ;  kii- 
lem,  test-alkotás ;  viselet, 
ruházat,  ruha, szerzetruha; 
by  — ,  szokásbál;  I  am  in 
the  —  of  getting  up  early, 
jókor  szoktam  kelni ;  to 
acquire  a  — ,  vmire  szokni: 
— ,  v.  a.  öltöztetni;  lakni 
i  ii ázat). 

Hab'itable,  adj.  lakható. 

Hab'itant,  g.  lakos,  lakó. 

Habita'tion,  s.  lakás. 

Habit'ual  (— suél),  adj.  meg- 
szokott, szokott;  megrög- 
zött; rendes,  közönséges ; 
— ly,  adv.  szokás  szerint. 

Habit'uate  (— juet) ,  v.  a. 
szoktatni. 

Habitude  (héb'itjud),  g.  szo- 
kás, szokottság ;  gyakor- 
lottság. 

Habnab  (héb'néb),  s.  vélet- 
lenség, szerencse;  adv.  v ak- 
tába, találomra,  szeren- 
csére. 

Hack  (hék),  s.  jászolrács; 
kapa  ;  akadozás,  h e b égés  ; 
bérkocsi,  bérlő ;  szajha;  v. 
n.  hebegni;  közösödni ;  v. 
a.  vágni,  vagdalni. 

Hackle  (hék'kl),  s.  gereben; 
v.  a.  gerebenezni. 

Hackney  (hék'ni),  s.  bérlő; 
ringyó,  kószaszajha ;  adj. 
közös,  közhasználatra  való; 
kopott,  elcsépelt;  —  mis- 
tress, —  maid,  milyen  a 
gazdasszony,  olyan  a  szol- 
gáló; —  coach,  s.  bérkocsi; 
— ,  v.  a.  to  —  out,  kibér- 
leni. 

152 


Half 

Hack'neyed,  part.  and  adj. 
ütött-kopott ,  elcsépelt,  el- 
használt; —  phrases,  elcsé- 
pelt,  útféli  szólásmódok. 

Haddock  (héd'dak),  s.  ga- 
dócz  neme. 

Hades  (hé'diz),  .?.  alvilág. 

Haft  (héft),  s.  nyél,  fogantyú; 
v.  a.  megnyelezni. 

Hag  (hég),s.  boszorkány  ;  r. 
a.  gyötörni,  kínozni;  to  — 
out,  kifái  osztani. 

Haggard  (hég'gérd),  adj.  ösz- 
tövér, sovány,  szikár ;  rút, 
csúnya,  utálatos;  s.  va- 
doncz. 

Hag'ged,  adj.  ösztövér,  ki- 
aszott, rút,  csúnya. 

Hag'gish  (hég'gis),  adj.  rút, 
irtózatos. 

Haggle  (hég'gl),  v.  a.  vag- 
dalni; v.  n.  alkudozni. 
czigánykodni. 

Hag'gler,  g.  alkudó,  czigány- 
kodó,  fukar. 

Hail,  adj.  —  v.  Hale. 

Hail  (hel),  s.  jégeső ;  üdvöz- 
let; int.  haüfall  haü  !  ál- 
dott légy  !  — ,  v.  a.  üdvö- 
zölni;  rákiáltani :  —,  v. 
n.  it  hails,, jég  esik. 

Hainous,  v.  Heinous. 

Hair  (her),  .5.  haj;  szőr;  to 
a  — ,  mind  egy  körmig,  tö- 
kéletesen ;  it  was  within  a 
hair's  breadth,  csak  egy 
hajszálon  mult;  against 
the  — ,  szőr  ellen  ;  — biain- 
ed,  adj.  balga;  —  dresser, 
s.  hajfodrász ;  —  pin,  s. 
hajtű  ;  —  side,  s.  bőrnek 
szőrös  fele  ;  horse  — ,  s.  ló- 
szőr  ;  spun  goat's  — ,  g. 
teveszőrfonal. 

Hair'ed,  adj.  curl  — ,  adj. 
göndörhajú. 

Hair'less,  adj.  kopasz. 

Hair'y,  adj.  hajas,  szőrös ; 
szőrből  való. 

Hake  (hék),r.  n.  (after)  kap- 
kodni (vmi  után),  sóvá- 
rogni (vmi  után). 

Halberd  (hal'berd),  s.  ali- 
bárd;  — ier,  s.  alabárdos. 

Hale  (hel),  adj.  ép;  egészsé- 
ges. 

Half  (háf),  adj.  fél,  fele;  - 
a  pound,  félfont ;  a  pound 


Half 

and  a  — ,  másfélfont;  at  — 
past  ten,  fél  11  órakor:  it  is 
near  —  past  five,  fél  hatra 
jár  ;  since  —  an  hour,  egy 
félóra  óta  :  —  an  hour 
ago,  egy  félóra  előtt ;  — 
as  mucii,  félannyi ;  —  as 
híg,  félakkora; —  the  way, 
fél  át,  fele  útja;  —  way, 
adv.  félúton ;  —  vra,j8,adv. 
félig  -  meddig ;  —  blood, 
s.  féltett  vér ;  —  dead,  adj. 
félholt ;  —  moon,  s.  fél- 
hold: —  scholar,  s.  féltu- 
dás :  —  seas-over,  adj.  ka- 
patos ;  —  tongue,  s.  félig 
idegenekből  állá  esküdt- 
szék ;  —  witted,  adj.  fél- 
eszű. 

Half,  s.  (pl.ha.h-es),  fél.  fele, 
(vnűnek)  ,  to  divide  a 
thing  in  two  halves,  vmit 
ketté  osztani;  his  better—, 
a  felesége ;  to  do  by  halves, 
félig  végezni '  vmit ),  nagy- 
jából tenni  (  vmit ,  :  one  — 
of  the  garden  belongs  to 
me,  the  other  —  to  my 
sister,  a  kertnek  fele  az 
enyim,  felé  nővéremé. 

Half',  v.  to  Halve. 

Halfpenny  (he'penni).  s.fél- 
penni,  harmadfél  krajczár 
értékű  rézpénz. 

Halibut  (haFlíbát),  s.lőnyél- 
(■'',  félszeguszó. 

Hall  (haal),  s.  csarnok  ;  te- 
rem; pitvar;  common  — , 
városház. 

Halloo  (hélloo'),  int.  hajrá  .' 
nosza  '.  ihol .'  v.  n.  haj- 
rázni. 

Hallow  (hél'la),  v.  a.  szentel- 
ni,  megszentelni  felszen- 
telni :  —  mas,  .<.  halottak 
napja. 

Hallucination  (hélljuszine'- 
sán),  s.  elvété*,  elhibázás  ; 
teredé s  ;  káprázat 

Halm  (haam),  s. fűszál,  szal- 
maszál. 

Halo  (hé'la),  s.  napudvar, 
holdudvar,  csillag  udvar. 

Halser  (haa'zer),  s.  vontató 
kötél;  tartalékkötél 

mg(haal'szong)  j.nyak- 


Halt 

Falt  (halt),  v.  n.  sántálni; 

megállani ;  adj.  sánta,  bi- 
czegő;  s.  megállás;  to  make 
a  — ,  megállani. 

Halt'er,  s.  sántikáló;  kötő- 
fék :  v.  a.  felfékezni,  fel- 
kantározni. 

Halve  (háv),  v.  a.  felezni, 
kétfelé  osztani. 

Ham  (hém),  s.  sódar, sonka; 
—s,s.  pl.  alfél. 

Hame  (hem),  s.  iga,  hám- 
iga. 

Hamlet  (hém'let),  s.  tanya. 

Ham'mer  (hém'nier),  s.  ka- 
lapács, verő  :  ráiités  i  árve- 
résnél );  to  go  to  the  — , 
to  be  brought  to  the  — , 
elárvereztetni ;  — ,  v.  a.  ka- 
lapálni, veriii:  to  —  upon  a 
thing,  habozni,  tétovázni. 

Hammock  (hém'makk),  s. 
függő  ágy. 

Hamper  (hém'per),  s.  kosár, 
szatyor:  v.  a.  össze-,  bebo- 
nyoUtni :  tőrbe  ejteni;  aka- 
dákfoztatni;nyugtalanítni. 

Hamster  (héni'szter),s.  kor- 
csok, hörcsög. 

Hanaper  (hén'ép-r),.?.  kincs- 
tár, közkincstár :  szatyor. 

Hand  (hend),  s.  kéz;  to  be 
at  — ,  kéznél  lenni :  to  lend 
a  helping  — ,  segédkezet 
nyújtani:  —  to  — ,  mell 
mell  ellen,  kard  kurd  el- 
len :  —  in  — ,  karöltve, 
egyetértve  :  from  —  to  — , 
kézről  kézre  :  to  live  from 
—  to  mouth ,  triiiáidiii 
(ex  tempore  vivere,in  diem 
vivere) ;  to  bring  up  a 
child  by  — ,  gyermeket 
szoptatás  nélkül  fölnevelni; 
to  lay  hands  upon  one, 
vkit  elfogni ;  vkit  megtá- 
madni ;  to  lay  violent 
hands  upon  one's  self,  ma- 
gét I  ■'(  /<'  ill  a  I  .•/.•.//;  I 
to  shake  hands  with  some 
one,  kezei  szorítani  vkivél; 
to  clap  hands,  tapsolgat- 
ni :  under  — ,  kéz  alatt: 
under  —  dealing,  alatto- 
moskodás ,  csempészkedés  ; 
in  the  turn  of  a  — ,  egy 
mpülanatban :  to  try 
one's  —  at,  megpróbálni 
153 


Handle 

vmit,  kísérletet  tenni  te- 
hetségével ;  he  is  a  very 
clever  —  at  it,  ö  abban 
igen  ügyes :  to  write  a 
good  — ,  szép  írásának  len- 
ni :  out  of  — ,  tüstént,  egye- 
nesen ;  on  the  other  — , 
másfelől,   másrészről;  the 

—  that  gives  gathers,  ki 
mással  ját  teszen,  magának 
keres ;  many  — s  make 
quick  work,  sok  kéz  ha- 
mar kész;  at  any  — ,  min- 
den esetre ;  at  no  — ,  sem- 
miképen, semmi  esetre: 
money  in  — ,  készpénz:  the 

—  of  a  watch,  óramutató  ,• 
note  of  — ,  adósságlevél : 
hands  off!  orrod  tőle  fog- 
hagymás '.  left  — ,  bal  ké;: 
right  — ,  jobb  kéz;  (ko- 
csiz.) bridle  — ,  near  — , 
bal  kéz  :  off  — ,  jobb  ké;  . 

—  breadth,  s.  tenyérszvtes- 
ség  ;  —  cuff,  s.  kézvas,  pe- 
reezvas ;  —  fetter,  s.  kéz- 
bilincs  ;  —  gun,  g.  puska  : 

—  mill,  í.  kézi  malom;  — 
stroke,  s.  kézcsapás ;  — 
work,  s.  kézi  munka  :  — 
writing,  s.  kéz-irat :  his  — 
writing ,  keze  irása ;  — 
worm,  s.  atka ;  — ,  v.  a. 
kézhez  adni,  kézbesíteni : 
to  —  down, leadni,  lenyúj- 
tani; hagyomány  képen  át- 
adni ;  to  —  in,  benyújtani, 
beadni;  besegíteni;  to  — 
out,  kiadni :  kisegíteni ;  to 

—  about,  körüladogatni ; 
to  —  over,  átadni;  átve- 
zetni. 

Hand'ed,  adj.  left  — ,  adj. 
habig ;  two  —  hammer, 
p  ő  röly,  öregkai  apacs . 

Hand'ful,  s.  marok,  marok- 
nyi: a  —of  common  sense 
is  worth  a  bushel  of  learn- 
ing, jobb  egy  marok  józan 
ész,  mint  egg  köböl  tudn- 
mány. 

Handicraft,  8.  kézimester- 
.«*-/,  kézmivesség;  — sman, 
8.  kézmíves. 

Hand'iwork,  >■.   kézi  munka. 

Hand'kerchief(héng'kertBÍf)! 
s.  ke iidíi :  zsebkendő. 

Handle  (hén'dl),  .--.  nyél,  fo- 


Handsome 

gantyn ;  v.  a.  kezelni,  bán- 
ni < -vol,  -vei )  :  intézni. 

Handsome  (hénd'szam),  adj. 
szép,  deli;  —  is  that  — 
does,  ki  szépen  viseli  ma- 
gát,  ha  rút  is,  szépnek  tart- 
ják :  —  ly ,  adv.  szépen : 
— ness,  s.  szépséy,  deliség. 

Hand'y,  adj.  könnyen  kezel- 
hető :  alkalmas. 

Hang  (liéng),  v.  n.  reg.  and 
irr.  (hung  [hang] .  hung), 
fuggím  í&úgg&m,  lógni 
tikadni:  ragaszkodni  (-hoz, 
-hez) ;  to  —  upon  one,  vki- 
nek  nyakán  lenni,  terhére 
esni;  there  is  something 
—  ing  upon  his  heart,  vmi 
nyomja  a  szivét:  to  —back, 
mayát  vonogatni;  to  — 
down,  lefügyeni,  lelógni ; 
to  —  out,  kilógni:  to — 
together,  össze/ügyen  i,  k  ap- 
csolatban  lenni;  to  —to, 
függeszkedni  -ra,  -re,  ka- 
paszkodni -hoz,  -hez ;  to  — 
loose,  loboyni ;  hanging 
ground,  s.  lejtösséy,  mere- 
dekség. 

Hang,  v.  a.  akasztani,  fel- 
akasztani, felfüggeszteni ; 
to  —  one's  self,  mayát  fel- 
akasztani; go  and  —your- 
self, eredj  a  manóba;  — it, 
hagyjuk  azt ;  to—  a  male- 
factor ,gonosztevötfela  k  osz- 
tani;  to  —  up,  felakaszta- 
ni (p.  ruhát);  he  that  is 
born  to  be  hanged  shall 
never  be  drowned,  akinek 
akasztófán  a  helye,  nem 
hal  a  Dunába. 

Hang,  s.  lejtek;  lejtő,  eresz- 
kedő: to  get  the  —  of  a 
thing ,  rátalálni  vminek 
csínjára  v.  nyitjára. 

Hang'ing,  s.  akasztás,  fel- 
akasztás; függés:  függöny; 
falszőnyeg ,  a  dj .  _  függ  ő , 
lóyó ,  csüggő;  akasztani- 
való ;  —  lock,  s.  lakat ;  — 
face,  8.  latorarcz. 

Hang'man,  s.  hóhér. 

Hank  (héngk),  s.  gombolyag: 
vágyakodás;  to  have  a 
great  —  upon  one,  sokat 
tehetni  vkinél ;  —  skain,  s. 
motriny,  báb. 


Hanker 

Hauk'er,  v.  n.  vágyni,  vá- 
gyódni :  to  —  for  a  thing, 
vágyakozni  vmire :  to  — 
after  liberty,  szabadságra 
vágy  ni. 

Hank'ering,  s.  vágyódás. 

Hankie  (heng'kl),  v.  a.  össze- 
kuszálni. 

Hansom  (hén'zam),  s.  két- 
kerekű bérkocsi. 

Hap  (hép),  s.  vak  eset,  törté- 
net ;  by  — ,  történetből,  tör- 
ténetesen :  at  —  hazard, 
vaktába,  szerencsére,  me- 
részbe; —,  v.  n.  megesni. 

Hap'less,  adj.  szerencsétlen, 
boldogtalan. 

Hap'ly,  adv.  talán  ;  esetleg. 

Happen  (hép'pn),  v.  n.  meg- 
esni, megtörténni ;  when 
did  it  — ?  mikor  esett?  that 
may  —  to  any  one,  az  min- 
denkin megeshetik ;  I  hap- 
pened to  say,  azt  találtam 
mondani  :  ifi  should  —  to 
remain  there,  ha  ott  talál- 
nék maradni. 

Hap'pily,  adv.  szerencsésen, 
boldogul. 

Hap'piness ,  s.  boldogság ; 
szerencsés  eset. 

Hap'py,  adj.  boldog  :  szeren- 
csés ;  —  is  the  child  whose 
father  went  to  the  devil, 
szerencsés  gyermek,  kinek 
atyja  elkárhozott ;  even  an 
unlucky  man  may  be  — , 
boldog  lehet  az  olyan  em- 
ber is,  a  kinek  a  szerencse 
nem  kedvez. 

Harangue  (héréng'),  s.  nyil- 
vános beszéd:  izgatás;  v. 
n.  nyilvános  beszédet  tar- 
tani :  v.  a.  félizgatni. 

Harang'uer,  s.  szónok;  csa- 
csoyó. 

Harass  (hér'ész),  v.  a.  kifá- 
rasztani: zaklatni;  s. pusz- 
títás, pusztulás. 

Har'asser,  s.  pusztító ;  zak- 
lató ;  haramia. 

Har'assement,  s.  kimerült- 
ség ;  zaklatás. 

Harbinger  (hár'bindzser),  m 
szállásmester ;  előjel,  elö- 
jelentés :  —  of  woe,  balsors 
hirdetője. 

Harbour  (hár'bár),  s.  rév- 
Ibi 


Hardy 

part,  kikötő:  menedékhely; 
szállás  :  v.  a.  szállást  ad- 
ni, szállásra  fogadni;  ápol- 
gatni; eny  égetni,  oltal- 
mazni; v.  n.  szállásolni; 
menekedni. 

Har'bourage,  s.  szállás,  men- 
hely. 

Hard  (hárd),  adj.  kemény, 
szilárd;  terhes,  bajos,  fá- 
radságos, nehéz;  szigorú, 
durva,  zordon;  a  —  stone, 
kemény  kő ;  a  —  heart,  ke- 
mény szív;  a  —skin,  durva 
bőr;  a  —  case,  bajos  eset; 

—  times,  s.  pl.  terhes  idők; 

—  cash,  s.  pengő  pénz  ;  — 
work,  s.  terhes  munka;  a  — 
drinker,  iszákos ;  —  drink- 
ing, iszákoskodás ;  a  — 
task,  nehéz  feladat;  — 
ware,  s.  vas  és  aczélmüvek  ; 
— ,  adv.  it  rains—,  nagyon, 
esik ;  it  goes  —  with  him, 
roszúl  megy  a  dolga;  to  be 

—  of  hearing,  nagyot  hal- 
lani;  to  be  —  at  work, 
hozzálátni  a  munkához, 
kézzel  lábbal  dolgozni; 
—by,  épen  mellette:  —  feat- 
ured ,  adj.  durva  arezvo- 
násu  :  —  hearted,  adj.  ke- 
ményszívű :  —  fisted,  adj. 
szoros  markú,  fösvény :  — 
pushed,  —  run,  adj.  szo- 
rult;  —  working,  adj.mu  n- 
kás. 

Hard'en,  v.  a.  keményítmi  : 
edzeni ;  v.  n.  keményedni; 

—  ed  in  sin,  töredelmetlen. 
Hardihood    (hárd'ihúd) ,    s. 

rettenthetetlenséy ;  bátor- 
ság. 

Hard'iness,  s.  bajnskodás ; 
merészség ;  fool  — ,  vakme- 
rőség. 

Hardly,  adv.  nehezen,  baj- 
jal ;  alig  ;  I  can  —  believe 
it,  bajjal  hiszem. 

Hard  ness  ,  s.  keménység :  szi- 
yoriísáy ;  nehézséy. 

Hardock  (hár'dak),  s.  bojtor- 
ján. rcsepü. 

Hards   (hárdz)    s.  pl.  kőcz- 

Hard'ship,  s.  baj,  teher;  kel- 
letlenséy. 

Hard'y,  adj.  bátor,  merész; 
fool  — ,  vakmerő. 


I 


Hare 

Hare  (hér),  s.  nyúl;  to  catch 
a  —  with  a  tabret,  dobbal 
nyulászni  menni;  — foot, 
s.  nyúllábfü  ,  herehwra  ; 
—lip,  s.  ny iil -ajak;  —  lip- 
ped, adj.  nyúlajku:  —mint, 
g.  kontyvirag  ;  — 's-ear,  s. 
szingallér ;  —wort,  8.  apró 
mályva,  kis  papsajt. 

Hark  (hárk),  v.  n.  hallgatni, 
(-ra,  -re  i  fiilelni;  v.  a. 
hallgatni  (vkit). 

Harken,  Hearken,  r.to  Hark. 

Harlequin  (hár'likin,  s.  bo- 
hácz,  ugrócz. 

Harlequinade',  s.  bohóc  zság. 

Harlot  (hár'lat),  s.  szajha. 

Harlotry,  s.  szajháskodás ; 
rimafajzat ;   bordély osság. 

Harm  (harm),  g,  ártalma  : 
kár;  sértés,  bántás;  to 
mean  no  — ,  nem  lenni 
rósz  szándékkal ;  to  he  out 
of  harm's  way,  bátorság- 
ban lenni ;  to  get  out  of 
1  arm's  way,  a  veszedelmet 
kerülni;  that  can  do  me 
no  — ,  az  nekem  nem  árt- 
hat ;  there  is  no  —  in  his 
going  to  the  theatre,  nines 
semmi  baj  abban,  lia  ií  a 
színházba  megy ;  —watch, 
—  catch,  ki  másnak  ver- 
met ás,  maga  esik  bele  ;  — , 
v.  a.  ártani,  károsít  ni; 
sérteni,  megbántani;  I  did 
not  —  him,  nem  sértet- 
tem öt. 

Harm'ful,  adj.  ártalmas.  kó- 
ró.--, kártékony  :  sérelmes. 

Harmless,  adj.  ártatlan,  ár- 
talmatlan: he  is  a  — fellow, 
olyan  ember  mint  a  falat 
kenyér. 
Harmon'ical,)'.  Harmonious. 
Harmonious   (hármo'niász), 
adj.  dsszhangzó,  zenélyes ; 
— ly,  adv.  'összhang zálag. 
Har'monize   (— neiz) ,   v.   n. 
Visszhangzani,  összeegyi  i  u  i; 
v.  a.  összhangzásba  hozni. 
Har'mony,    s.    összhangzat, 
hangegyezés  ;      egyetértés, 

egyesiig. 
Barnesa  (hár'nesz),  s.  pán- 

czél;  lőszerszám;  v.  a.fel- 
rteámozni,  /<  Ihámozni. 
Hnrp  (hárp),  s.  hárfa;  fúró 


Harpies 

i  csillagzat )  ;  —  er,  — ist,  s. 
hárfás;  — ,  v.  n.  hárfázni; 
to  —  upon  the  same  string, 
mindig     egy     húron   pen- 
dülni. 
Harpies  (hár'pisz),  s.  pl.  har- 
piák  :   dúló,  zsákmányoló, 
ragadozó  nép. 
Harpoon    (hár'pún) ,   s.   szi- 
gony. 
Harp'sichord  (hárp'szikard) , 

s.  zongora. 
Harrow  (hér'ro),  s.  borona; 

r.  a.  boronálni. 
Harry  (hér'ri),  v.a.  zaklatni, 
gyötörni;  s.  Henrik;   oki 
— ,  ördög. 
Harsh    (hárs),   adj.   zordon, 
durva,   szigorú;    fanyar; 
— ly,  adv.  durván  ;  — ness, 
s.    durvaság,    durczásság ; 
zordonság ;  fanyarság. 
Hart  (hárt),  s.  szarvas;  — 's 
horn,  s.  szarvasszaru ;  — 's 
horn  salt,  s.  szarvasszaru- 
só  ;  — 's  horn  spirit,  s.  szar- 
vasszarulél. 
Harvest  (hár' veszt),  s.  ősz ; 
aratás;  —  home,  s.  aratási 
lakoma. 
Hash   (lies),    v.  a.    összevag- 
dalni:  s.  vagdalt  hús. 
Hasp  (hészp),  s.  zárhorog; 

sark. 
Haste  (hészt),  s.  sietség,  sie- 
tés ,  make  — !  siessen ! 
much  — ,  little  speed,  ha- 
mar munka,  késő  haszon 
(lassan  járj,  tovább  érsz). 
Hast'en,    v.  n.   sietni;    v.a. 

siettetni. 
Hast'iness,  s.  siedelem,  sict- 

tesség;  hevesség. 
Hastings,  s.  pl.  korán-érö 
gyümölcs :  he  is  none  of 
the  Hastings  (nemzetségi 
név),  öt  nem  hiják  hamar- 
nak. 
Hast'y,    adj.    siető,    sietős; 

mohó :  heves-indulatú. 
Hat  (hétt),  8.  kalap ;  —  box, 
t.  kalaptok;  —  maker,  s. 
kalapos. 
Hatch  (liéts),  v.  a.  "költeni 
in  tojást);  kigondolni,  ko- 
holni :  vonalakkal  árnyoz- 
ní :  hatched  with  gold, 
arany  nyal  kirakott;  — ,  s. 

155 


Have 

költés;  madár  fiak;  vona- 
las metszés  ;  veröcze ;  — es, 
8.  pl.  (haj.jnyilások  ;  le- 
járó nyilasok ;  to  be  under 
the  hatches,  nyomorkodni; 
it  is  the  way  of  the  world, 
to  keep  folly  at  the  helm, 
and  wisdom  under  the 
hatches ,  ilyen  a  világ  :  a 
bolondok  uralkodnak  és  a 
bölcsek  nyomorkodnak. 

Hatch'el  (hék'kl),  s.  gereben; 
v.  a.  gerebenezni. 

Hatchet(hétslt),  s.  szekér  cze, 
bárd  :  to  bury  the  — ,  bé- 
két kötni ;  —face,  s.  durva 
vonású  arcz. 

Hate  (het),  v.  a.  gyűlölni  ;  s. 
gyűlölet,  utálat ;  —hü,  adj. 
gyűlöletes  :   — r,  s.  gyűlölő. 

Ha'tred,  s.  gyűlölség. 

Hat'ter  (hét'ter),  s.  kalap>os. 

Haught  (haat),  v.  Haughty. 

Hau'ghtily,  adv.  fennen,  kaj- 
fosan. 

Haughtiness  (haa'tinesz),  s. 
főnnel gés  ;  dagály,  gőg. 

Haughty  (haa'ti),  adj.  fón- 
nelgő,  gőgös,  dölyfös. 

Haul  (haal),  v.  a.  (haj.)meg- 
házni;  vontatni;  to  —  in, 
behúzni,  beszedni  (kötelet); 
to  —  up,  felhúzni,  felvon- 
ni :  összehúzni ,  bevonni 
(vitorlát ):  to  —  the  wind, 
széloldalt  tartani,  szélfélt 
járni;  to  —  off,  úszóvá 
tenni:  elvontatni;  — ,  —ing, 
í.  vontatás. 

Haunch  (liáns),  s.  csipö. 

Haunt  (hánt),  s.  búvóhely, 
tartózkodási  hely;  járás; 
v.  a.  gyakran  látogatni; 
kísérteni;  this  place  is 
haunted,  itt  kísértet  jár  ; 
— ,  v.  n.  kóborolni. 

Hautboy  (ho'bai),  s.  hoboa, 
fenkürt. 

Have  (hév),  v.  a.  irr.  (had 
[héd],  had),  lenni  ( vmi 
vkineki,  bírni  f  vmit  v. 
viliivel  i  kelleni:  megtudni, 
hallani  :  mayában  foghil- 
ni ;  I  have  a  book,  nekem 
könyvem  van:  I  have  his 
book,  könyve  nálam  ran; 
lie  has  no  money,  neki 
nincs  pénze;  they  had  no 


Haven 

master,  nekik  nem  vain 
uruk:  I  had  to  go  there 
too,  nekem  is  oda  kellett 
mennem ;  he  has  to  write 
a  letter,  levelet  kell  irnia  : 
I  have  it  from  good  author- 
ity, bizonyos  kútfőből  tu- 
dom ;  have  me  excused, 
mentsen  ki  engem;  is  there 
auy  wine  to  he  had  here  ? 
kaphatni  itt  hurt  ?  lie  had 
better  be  silent,  neki  jobb 
volna  hallgatni  ;  what 
would  these  men  have  ? 
mit  akarnak  ezek  az  em- 
berek ?  I  can't  let  you  have 
all  my  chattels,  én  nem, 
adhatom  önnek  az  egész 
ingóságomat :  to  have  a 
mind  for  .  .  ,  kedvétiek 
lenni  vmire ;  to  have  a 
care  of  .  .  gondját  viselni 
vminek,  felvigyázni  -ra, 
-re ;  have  a  care  !  vigyázz  ! 
the  lady  had  a  black  dress 
on  ,  a  nő  feketébe  volt  öl- 
tözve ;  to  have  at  one,  ki- 
kelni vki  ellen  ;  to  have  to 
deal  with  someone,  vkivel 
ügyének  v.  dolgának  len- 
ni ;  do  well  and  have  well, 
ha  jól  veted  ágyadat,  jól 
fogsz  aludni ;  have  not  thy 
cloak  to  make  when  it  be- 
gins to  rain,  késő  eső  után 
a  köpönyeg. 

Haven  (be'vn),  s.  kikötő,  rév- 
part. 

Hav'er ,  s.  zab;  birlalá,  tu- 
lajdonos. 

Havock  (hév'ak),  s.  pusztítás, 
pusztulás;   v.  a.  pusztítni. 

Haw  (baa),  s.  sövény,  kerí- 
tés; —  thorn,  s.  galagonya; 
— ,  v.  n.  hebegni. 

Hawk  (haak),  s.  héja;  sólyom; 

—  eyed ,    adj.    sasszemű ; 

—  nosed,    adj.    sasorrú; 

—  owl,  s.  sólyomorru  ba- 
goly ;  —,  v.  a.  házanként 
v.  utczán  árulni ;  — ,  v.  n. 
sóly mászni; hákogni  (n.h.). 

Hawk'er,  s.  kufár,  házaló; 
sólymász. 

Hawse-holes,  s.  pl.  horgony- 
lánczlyukak. 

Hay  (he),  s.  széna;  élő  kerí- 
tés;   háló;   to    make    — , 


Hazard 

szénát  takarítani   v.  gyűj- 
teni; rowing—,  s.  sarjú; 

—  loft,    S.     szénapadlás ; 

—  stack,  8.  szénaboglya. 
Hazard  (héz'érd),  s.  vaksze- 
rencse ,  vaktörténet  ;  me- 
rénylet ;  to  run  the  — ,  me- 
rényleni ;  — ,  v.  a.  koczkáz- 
tatni,  veszélyeztetni ;  to  — 
one's  life,  életét  koczkáz- 
tatni;—,  v.n.  veszélyben  fo- 
rogni ;  merénykedni. 

Haz'ardous ,  adj.  veszélyes, 
literé  nyes,  koczkáztatott. 

Haze  (héz),s.  sűrű  köd;  v.a. 
megfélemítni. 

Hazel  (he'zl),  s.  mogyorófa  ; 
— nut,  .s.  mogyoró;  —  earth, 
s.  por  hány. 

Hazelly  (hé'zli),  adj.  diófa- 
színű. 

Hazy  (he'zi),  adj.  ködös,  ho- 
mályos. 

He  (hí),  pron.  ö  (himnemj; 
if  I  were  — ,  ha  neki  vol- 
nék; I  am  — ,  én  vagyok 
azon  ember ;  —is  wise  that 
is  honest,  bölcs  az,  a  ki 
becsületes  (csak  az  igaz- 
lelkü  ember  a  bölcsek  közé 
számítható);  he  that  sings 
on  Friday  shall  weep  on 
Sunday,  pénteki  öröm,  va- 
sárnapi üröm ;  be  who 
findeth  fault  meaneth  to 
buy,  aki  venni  akar,  ócsá- 
rolja a  portékát  ;  — ,  s. 
him,  kan,  bak  ;  —  goat, 
•s.  kecskebak. 

Head  (bed),  s.  fő,  fej ;  főnök, 
vezér  ;  felső  része  vminek ; 
egyén ;  ész ;  fejezet ;  fő- 
pont ;  to  take  a  thing  into 
one's  — ,  vmit  feltenni  ma- 
gában ;  fejébe  venni  vm it ; 
neither  —  nor  tail,  se  füle 
se  farka  ;  to  break  one's 
—about  a  thing,  fejét  törni 
vmin;  to  make  —  against 
some  one,  élre  állani  vki 
ellen;  to  be  at  the  —  of . ., 
élén  állani,  vezérelni;  on 
this  — ,  e  pontra  nézve,  e 
felöl,  ennek  fejében ;  to  lay 
the  —  s  together,  össze- 
dugni a  fejeket;  to  come 
to  a  — ,  genyedni ;  from  — 
to  foot,  tetőtől  talpig  ;  egé- 
156 


Heap 

szén,  teljesen  ;  so  much  a 
— ,  egyre-egyre  ennyi;  at 
the  bed's  — ,  az  ágy  fejnél ; 
the  —  of  a  river,  a  folyó 
kútfeje  ;  the  —  of  a  book, 
könyvczím ;  the  —  of  a 
nail,  szegfej ;  cabbage  — , 
.s.  kel  fej ;  —  ache,  s.  fejfá- 
jás ;  —dress,  s.  fejdísz; 
— land,  s.  fok,  előhegy  ;  — 
quarters,  s.  pl.  főhadiszál- 
lás; —  strong,  adj.  ma- 
kacs; — ,  v.  a.  vezérelni, 
igazgatni  ,  kormányozni ; 
hegyezni;  tetőzni;  lefejez- 
ni, fejét  venni;  to  —  an 
army,  sereget  vezérelni. 

Head'ed ,  adj.  fejes ;  giddy 
— ,  adj.  könnyelmű ;  szé- 
delgőfejü  ;  hot  — ,  adj.  he- 
ves ,  indulatos ;  thick  — , 
adj.  konok,  makacs;  buta. 

Head'iness ,  s.  önfejűség ; 
meggondolatlanság. 

Heading-course,  s.  (ép.)  ko- 
rona, párta. 

Head'less,  adj.  fejetlen  ;  vi  - 
zér  nélküli. 

Head'long,  adj.  hebehurgya ; 
adv.  hebehurgyán. 

Head'most ,  adj.  legfelső ; 
adv.  legfelül. 

Head'y,  adj.  önfejű,  makacs; 
heves,  meggondolatlan. 

Heal  (híl.  bél),  v.  n.  gyó- 
gyulni;  to  —  up,  beheged- 
ni;  v.  a.  gyógyítni,  behe- 
geszteni. 

Heal -fang,  s.  7iyakkaloda, 
hegedű. 

Heal'ing,  s.  gyógyulás,  gyó- 
gyítás ;     behegedés ;     adj. 

gyógy  ■ .  ■,  gyógyító. 

Health  (helth),  s.  egészség; 
épség:  —  is  grt at  riches, 
legnagyobb  kincs  az  egész- 
ség ;  —  is  not  valued  till 
sickness  comes,  akkor  be- 
csüli az  ember  az  egészsé- 
get ,  mikor  a  betegséget 
érzi;  —  ful,  adj.  ■  készsé- 
ges, üdvös ;  — less ,  adj. 
egészségtelen. 

Health'ily,  adv.  egészségesen. 

Health'iness,  s.  egészség ;  ép- 
ség. 

Health'y,  adj.  egészséges. 

Heap  (hip),  s.  halom,  rakás ; 


Hear 

v.  a.  összehalmozni,  össze- 
rakni, rakásra  gyűjteni; 
to  —  up  riches,   kineselni. 

Hear  (bér),  v.  a.  and  n.  irr. 
(heard  [hord] , heard),  hal- 
lani ;  megtudni,  megérteni ; 
hallgatni  ( vkit ) ;  to  — 
with  attention,  figyelem- 
mel hallgatni;  to  —  to 
an  end ,  végighallgatni 
i  emit ) ;  he  does  not  want 
to  —  anything  ahout  it, 
hallani  sem  akar  róla;  do 
—  me,  ugyan  hallgasson 
rám  ;  so  you  did  not  —  me? 
ön  hát  nem  hallott  engem  ? 
I  never  heard  of  it,  hirét 
sem  hallottam ;  he  has 
never  been  heard  of  again, 
se  litre  se  hamva;  hear! 
hear!  halljuk ! 

Hear'er,  s.   hallgató;   halló. 

Heading,  s.  hallás,  hallga- 
tás, meghallgatás  .  hallkö- 
:el,  hall  távol ;  to  give  one 
a  — ,  vkit  meghallgatni; 
vkire  hallgatni ;  he  is  not 
within  — ,  nines  hallkb- 
zelben ,  nincs  oly  közel, 
hogy  meghallhatná  szava- 
mat (szavadat,  szavunkat 
stb.);  to  my  — ,  fiilem  hal- 
latára. 

Hearken  (hárk'en) ,  v.  a. 
and  n.  hallgatni :  to  —  to 
reason, észre  hallgatni. 

Hearsay  (hér'szé),  8.  hallo- 
más ;  to  know  by  — ,  hal- 
lomásból tudni. 

Hearse  (hersz) ,  s.  halott- 
kocsi :  gyászpad,  gyászal- 
kotmány. 

Heart  (bárt),  s.  szív;  to 
know  by  — ,  to  have  by  — , 
fejből  tudni ;  to  take  — , 
nekibátorodni ;  to  take 
something  to  — ,  vmit  szi- 
vére  venni,  rutin  töpren- 
kedni, búsulni ;  we  have 
the  interests  of  our  native 
country  at  — ,  mi  a  haza 
érdekeit  szívünkön  hord- 
juk; with  all  my  — ,  tel- 
jes szivemből,  örömest;  to 
set  one's  —  upon  some- 
thing, szívével  csüggni 
i  min ,     óhajtva     kívánni 

vmit  ;   fejét    vetni    rinirr ; 


,  Hearted 

from  the  bottom  of  my 
heart,  szívem  mélyéből ; 
my  —  is  breaking,  megha- 
sad a  szívem;  set  your  — 
at  rest,  ne  aggódjék,  ne 
búsuljon  ;  against  my  — , 
kedvem  ellen,  nem  örömest; 
to  my  — 'b  content,  szívem 
szerint;  his  —  fell  down 
to  his  hose  (or  heels),  láb- 
szárába szállott  a  szíve;  I 
have  not  the  — ,  I  cannot 
rind  in  my  — ,  nem  visz  rá 
a  lélek ;  a  honey  tongue,  a 

—  of  gall,  szép  a  szava,  de 
ördög  az  éha  ;  in  the  —  of 
the  town,  a  város  közepén; 
a  piece  of  land  in  good  — , 
termékeny  darab  föld;  my 
sweet  — ,  szeretöm,  kedve- 
sem :  —  ache,  s.  szívfájás ; 

—  breaking,  adj.  szívszag- 
gató;  —  broken,  adj.  zú- 
zott szívű;— bum, s.  zaha, 
gyomorhév ;  —  consuming, 
adj.  szivemésztö ;  —  pea,  s. 
hólyagborsá ;  —  rending, 
adj.  szívszaggató ;  —  sore, 
s.  szívbaj ;  szívbánat ;  — 
whole,  adj.  épszívű,  nem 
szerelmes;  —  wort,  s.  le- 
vestikon. 

Heart'ed,  adj.  faint  — ,  adj. 
p illaszí vü ,  bátortalanamra 
— ,  adj.  keményszívű,  irgal- 
matlan; light  — ,  adj.  víg- 
elmű,  vidám;  open — ,  adj. 
nyíltszívű,  őszinte ;  — ness, 
8,  hard-heartedness,  s.  ke- 
ményszívűség ;  open-heart- 
edness,  őszinteség  stb. 

Hearth  (hárth),  s.  tűz- 
hely. 

Heart'ily,  adv.  I  am  —  glad 
of  it,  szívemből  örülök  raj- 
ta ;  I  am  —tired  of  it,  tor- 
kig vagyok  vele. 

Heart'iness ,  s.  szívesség ; 
buzgóság ;  jákedvüség. 

Heart'less ,  adj.  szívtelen; 
—ness,  s.  szivtelenség . 

Heart'y,  adj.  szíves  :  buzgó; 
jókedvű  :  ép,  virgoncz  ;  I 
made  a  —meal,  jóllaktam, 
jó>l  ettem;  the  old  gentle- 
man is  hale  and  — ,  az  öreg 
ur  virgonezkodik. 

Heat   (hit),  s.   hév;   meleg-  I 

157 


Hectic 

ség  ;  felhevülés,  hevesség; 
v.  a.  hevít  ni '.;  fűteni. 

Heath  (híth),  s.  avar,  siva- 
tag;  avar  fű. 

Heath-cock,    s.    erdösz-fajd. 

Heath'en,  s.  and  adj.  po- 
gány, [szony. 

Heath'eness,    s.   pogányasz- 

Heath'enish,  adj. pogány,  is- 
tentelen :  —  ly,  adv.  pogá- 
nyul,  istentelenül. 

Heath'enism,    s.  pogányság. 

Heave(hív),  v.a.reg.  and  irr. 
(hove  [hov] ,  hoven),  emel- 
ni, fölemelni :  felhúzni ;  to 

—  out  a  sail,  vitorlát  fel- 
húzni, kifeszítni;  to  —  a 
profound  sigh,  nagyot  so- 
hajtani ;  he  heaved  his 
head,  felvetette  fejét ;  —, 
v.  n.  emelkedni;  émelyedni, 
émelyegni;  kelni  (mint  a 
tészta  ):  dagadni,  megárad- 
ni;  to  —  andset.&iiftdKni 
(hajó i;—s.  emelkedés;  eme- 
lés :  meglódintás ;  gyomor- 
émelygés :  dagadás. 

Heaven  (hev'vn),  s.  menny, 
ég ;  for  heaven's  sake,  az 
egekért;  —  be  praised,  hála 
a    egeknek. 

Heav'enly ,  adj.  mennyei, 
égi ;  —  body,  s.  égi  test ; 

—  joy,  s.  mennyei  öröm. 

Heav'enward,  adv.  égfelé. 

Heav'ily,  adv.  nehezen,  sú- 
lyosan. 

Heaviness  (hev'inesz),  s.  ne- 
hézség, súly ;  esetlenség. 

Heav'y,  adj.  nehéz,  súlyos; 
a  —  burden,   nehéz  teher ; 

—  lands,  termékeny  föld; 
a  —  night,  sötét  éj;  a  — 
road,  rósz  út ;  a  —  mind, 
t oiiq) a  ész. 

Hebdomad  (heb'doméd),  s. 
hét. 

Heb'en,  v.  Ebony. 

Hebetate  (heb'itét),  v.  a.  el- 
tompított, elgyengítni. 

Heb'etude  (— tjudj.s.  tompa- 
ság ;  botorság. 

Hebrew  (hi'bru),  s.  héber- 
nyelv; s.  and  adj.  héber. 

Heck  (bek),  s.  ajtókilincs ; 
jászol/rács  :  folyamháló. 

Hectic  (hek'tik)',  8.  aszkór  ; 
—,  —  al,  adj.  aszkóros. 


Hector 

Hec'tor;  s,  vasgyúró  ;  v.  n. 
n  ueglélkedn  i ,  hősködn  i. 

Hedge  (beds),  s.  sövény,  ke- 
rítés ;  a  quick-set-  — ,  ele- 
ven sövény;  over  —  and 
ditch,  tüskén,  bokron  ke- 
resztül; —  hog,  s.  tövises 
disznó,   sün,    tarajos  sül: 

—  creeper,  s.  haraszti  zsi- 
vány ;  csavar  (jó ;  —  spar- 
row, *•.  erdei  veréb  ;  — born, 
adj.  ismeretlen  származású, 
ágról  szakadt :  — ,  v.  a.  be- 
sövényelni,  bekerít  ni ;  — , 
v.  7i.  rejtekezni. 

Heed  (híd),  s.  vigyázat ;  fi- 
gyelem; ovakodás;  to  take 

—  of  something,  figyelem- 
mel lenni  vmi  iránt ; gond- 
viselése alá  venni  vmit ;  to 
give—,  figyelni;  take—! 
vigyázz !  good  take  — 
does  surely  speed,  szemes- 
nek áll  a  világ ;  — ,  v.  a. 
and  n.  ügyelni,  figyelni 
(vmire)  ;  he  — s  rne  not, 
nem  hederít  rám,  nem  gon- 
dol velem. 

Heed'ful,  adj.  óvatos,  figyel- 
mes; — ly,  adv.  óvatosan, 
vigyázva;  — ness,  s.  óva- 
tosság, figyelmesség. 

Heed'iness,  g.  figyelem,  vi- 
gyázékonyság. 

Heed'less,  adj.  figyelmetlen, 
vigyázatlan,  gondatlan; 
— ly ,  ad v.  figyelmetlenül ; 
—ness,  s.  figyelmetlenség, 
gondatlanság. 

Heel  (hü,  hél),  s.  sark ;  csiz- 
masark ;  to  take  to  the 
heels,  to  show  the  heels, 
to  betake  one's  self  to 
one's  heels,  elfutni,  el- 
szökni; sarkával  fenye- 
getni az  ellenséget ;  to  be 
at  one's  heels,  sarkában 
lenni  vkinek;  to  trip  up 
one's  heels,  lábat  v.  gán- 
csot vetni;  to  set  a  thing 
at  one's  heels,  megvetni, 
kevésre  becsülni  vmit;  to 
layby  the  heels,  kalodába 
tenni ;  —,  v.  n.  tánczolni ; 
félrebiczczenni. 

Heft  (heft),s.  nyél, fogantyú; 
súly. 

Heifer  (heifer),  s.  üsző. 


Heighho 

Heigh'ho(hei'ho),  int.  ejnye, 
áh  jaj. 

Height  (beit,  bet),  s.  magas- 
ság, magaslat;  tető,  tető- 
pont. 

Height'en,  v.  a.  magasbitni. 
emelni,  nevelni,  öregbítni ; 
that  heightens  the  sold- 
ier's courage,  az  neveli  a 
katona  bátorságát. 

Heinous  (hé'nász),  adj.  ir- 
tóztató, iszonyú ;  — ness, 
s.  iszonyúság. 

Heir  (ér),  s.  örökös ;  —  dom, 
s.  örökség,  örök ;  — less, 
adj.  öröktelen ;  —ship,  g. 
örök ;  örökjog. 

Heir'ess,  s.  örökös  (nő). 

Helical  (hel'ikél),  adj.  csigá- 
dad ;  —line,  s.  csigavonal. 

Heliom'eter,  g.  napmérő. 

He'liotrope,  g.  kunkor. 

Helix  (hí'liksz),  g.  kacska- 
ringó, csavarvonal ;  csiga- 
ház ;  qönczöl  szekere. 

Hell  (bell),  s.  pokol. 

Hellebore  (hel'libor),  s.  hu- 
nyor. 

Hellenism  (bel'linizm),  s.  gö- 
rögösség,  görög  nyelvsaját- 
ság. 

Hellish  (bellis),  adj.  pokoli, 
pokolbeli ;  a  —crew,  pokol- 
fajzat. 

Hel'lisbly,  adv.  pokolilag. 

Helm  (helm),  g.  kormány, 
kormánylapát ;  sisak  ;  to 
sit  at  the  — ,  kormányt 
ülni. 

Hel'met,  s.  sisak;  lombik- 
fedő  ;  —  flower,  s.  csukó  ka; 
—  pigeon,  s.  búbos  galamb. 

Help  (help),  v.  a.  and  n. 
reg.  and  irr.  (holp  [holp] , 
holpen),  segíteni,  segélyez- 
ni, segélni ;  segítségül  len- 
ni:  so  —  me  God,  Isten 
ugy  segéljen;  to  —  one 
with  money,  vkin  pénzzel 
segíteni ;  to  —  one  out  of 
a  calamity,  kisegítni  okit 
a  bajból ;  to  —  one  to  .  . ., 
vkit  vmire  segítni ;  (ebéd 
felett)  szolgálni  -val,  -c  I ; 
shall  I  —  you  to  some 
veal?  szolgólhatok  önnek 
borjupecsengével  ?  —  your- 
self, tessék,  nyúljon  hozzá; 

158 


Hence 

I  could  not  —  laughing, 
nem  állhattam  meg  a  neve- 
tést ;  I  can't  — going  there, 
kénytelen  vagy  ok  oda  men- 
ni;  I  can  not  —  it,  nem 
tehetek  róla  ;  that  can  not 
be  helped,  ezen  nem  lehet 
segíteni ;  I  can  not —  him, 
nem  segíthetek    rajta;    do 

—  me,  ugyan  segítsen  ön 
rajtam ;  — ,  s.  segítség,  se- 
gedelem ;  to  cry  out  for  — , 
segítség  után  kiáltani; 
there  is  no  —  for  it,  azon 
nem  lehet  segíteni ;  be  is 
past—,  rajta  többé  nem  se- 
gíthetni. 

Help'er,  s.  segéd,  segítő. 

Help'ful,  adj.  segedelmes. 

Heip'less,  adj.  gyámoltalan, 
esetlen;  segélytélen;  — ly, 
adv.  gyámoltalanul;— ness, 
s.  segélytelenség;  ügyetlen- 
ség. 

Hel'ter-skel'ter ,  adv.  tővel 
hegy  gyei,  összevissza. 

Helve  (belv),  s.  fejszenyél. 

Hem  (bem),  s.  szegély,  sze- 
ges ;  v.  a.  szegélyezni ;  v. 
n.  hákogni,  torkát  köszö- 
rülni. 

Hemicrany  (hem'ikréni),  g. 
egyoldalú  főfájás. 

Hem'icycle  (— szeikl),  s.  fél- 
kór. 

Hemisphere  (bem'iszfír),  s. 
félteke,  félgömb. 

Hemispheric,  —  al,  adj.  fél- 
tekés. 

Hemlock  (hemlak),  s.  bürök. 

Hem'orrhage  (— oreds)  ,  s. 
vérfolyás,  véromlás. 

Hem'orrhoids  (— araidz),  s, 
pl.  arany-ér. 

Hemp  (hemp),  g".  kender; 
— en,  adj,  kenderből  való. 

Hen  (ben),  s.  tojó;  tyúk; 
turkey  — ,  s.  nőstény  páka; 
guinea  — , s.  gyöngytyúk  ; 

—  bane,  s.  belendek,  bolon- 
dító  csalmatok. 

Hen-pecked ,  adj.  papucs 
alatt  lévő. 

Hence  (hensz),  adv.  innét, 
innen  ;  mostantól ;  —ma; 
be  deduced,  ebből  lehet  kö- 
vetkeztetni; a  year  — , 
mához     esztendőre ;     two 


Henceforth 


Hereditable 


Hide 


weeks  — ,  mához  két  hétre; 
be  off  —  !  el  innen  '. 

Hence'forth,  Hence'forward, 
adv.  ezentúl,  mostantól  fog- 
ni, ettől  fogva. 

Hend  (hend),  v.  a.  megfogni; 
elfoglalni. 

Hendecagon  (hendek'égan), 
s.  tizenegyszög. 

Hep  (hep),  s.  csipkerózsa- 
bogyó. 

Hepatic  (hipét'ik),  — al,  adj. 
máj  .  .  .,  májhoz  tartozó. 

Her  (hör),  pron.  övé,  -a,  -ja, 
-e,  -je ;  neki,  öt  (nőnem/;— 
mother,  az  amjja  ;  I  told 
— ,  megmondtam  neki. 

Herald  (Ler'éld),  s.  hírnök; 
v.  a.  bevezetni,  beiktatni ; 
hirdetni.  [czimertan. 

Her'aldry ,     8.     czimer-isme, 

Herb  (erb),  s.  fii,  fünemü  nö- 
vény  ;  medicinal  herbs, 
gyógyfüvek ;  —  of  grace,  s. 
ruta  ;  —  bretch,  s.  szederj- 
cserje;  —  true-love,  s.  négy- 
levelii  czillár;  —porridge, 
s.  zöldleves;  — woman,  s. 
fiiórusnö.  'fünemü. 

Herbaceous  (erbé'sász),  adj. 

Herbage  (er'bids),  s.  fii ;  fii- 
bér; legelő,  legelöjog. 

Her'balist,  s.  füszedö ;  fű- 
árus :  növényész. 

Herbid  (her'bid),  adj.  füves, 
füvei  benőtt. 

Herborist,  v.  Herbalist. 

Herd  (herd),  s.  nyáj,  csorda; 
csoport  (szarvat);  v.  n. 
dstzecsoportozni. 

Herd'sman,  s.  pásztor. 

Here  (hír),  adv.  itt;  whnt 
business  have  you  —  ?  fiit 
dolga  van  önnek  itt  ?  he  is 
living  — ,  ő  itt  lakik ;  —  is 
to  you  !  ön  egészségiére  l 
(pohárkosz.);  —  is  nor 
rhyme  nor  reason,  se  eleje, 
se  veleje,  se  füle,  se  farka  ; 
—  abouts,  adv.  e  tájon,  itt 
körül :  —  after  ,  adv.  ez- 
után, jövendőben;— at,  adv. 
i  felöl;  —  below,  adv.  itt 
alant ;  —by,  adv.  ezzel,  ez 
által ;  —  in,  —  into,  adv. 
ebben;  —  of,  adv.  erről : 
-  tofore,  adv.  ezelőtt,  haj- 
dan  :  —  unto,  adv.  ehhez  ; 


—  upon,  adv.  erre ;  —  with, 
adr.  ezzel. 

Hereditable  (hired'itébl), ad/. 
örökölhető;  —monarchy,  s. 

öröklő  fejedelemség. 

Hered'itariness,  s.  örökösség. 

Hered'itary,  adj.  örök,  örö- 
kíts ;  öröklött. 

Heremite,  v.  Hermit. 

Heresy  (her'eszi),  s.  eretnek- 
ség. 

Her'etic,  s.  eretnek;  — al,  adj. 
eretneki.  [ség. 

Her'itage,  s.  örök  jószág, örök- 

Hermaphrodite  (herméf'ro- 
deit),  s.  csira,  liimnö. 

Hermetic  (hermet'ik),  — al, 
adj.  léghatlan  ;  —ally,  adv. 
léghatlanul. 

Her'mit  (hér'mit),  .9.  remete, 
magáncz ;  — age,  s.  remete- 
lak,  remeteség. 

Hern'hill,  s.  forrasztófö,  te- 
temoldó fű. 

Hernia  (her'nié),  s.sérv,  ser- 
ves, szakadás. 

Hernious  (her'niász) ,  adj. 
sérüs,  tökös. 

Hero  (hí'ro),  s.  hős. 

Hero'ic ,  — al,  adj.  hős.., 
hősi;  —ally,  adv.  hősileg. 

Her'oine  (her'oi-n),  8.  hősnő. 

Her'oism  (— o-izm),  s.  hősség. 

Her'on  {—kn),s.  gém, kócsag. 

Herpes  (her'piz),  s.  sömör, 
bőrszenny. 

Her'petic  (—pétik),  adj.  sö- 
mörÖS. 

Herring  (her'ring),  e.  hering; 
pickled  — ,  8.  sós  hering ; 
red  — ,  s.  füstölt    hering; 

—  smack,  s.  heringcsónak. 
Hers    (hörz),  pron.    a:  övé 

( nőé ) ;  this  is  not  my 
house,  it  is  — ,  ez  nem  a: 
én  liázam,  hanem  a:  övé 
f  nőí  ,  ;  a  friend  of  — ,  ba- 
rátját egyike. 

Herse  (hersz) ,  s.  ostrombo- 
rona ;  hulló  rostély. 

Herse,  r.  Hearse. 

Herself  (hörszelf),  pron.  ö 
maga  /  nőnem  j  ;  she  has  a 
higli  opinion  of  — ,  sokat 
tart  maga  felöl ;  it  is  just 
like  — ,  az  kitelik  tőle. 

II'  tnicy  (hez'iténszi) ,  s. 
késedeeés,  habozás. 

159 


Hes'itant,  adj.  habozó,  kése- 
dezö. 

Hes'itate  (—tét),  v.  rí.  haboz- 
ni, tétovázni,  késedezni ; 
akadozni  (beszédben). 

Hesita'tion,  s.  habozás,  této- 
vázás, késedelmezés ;  aka- 
dozás. 

Hest  (heszt),  v.  Behest. 

Heterodox  (het'eradaksz ), 
adj,  másvélemény ü,  külön- 
hitü  ;  tévhitü  ;  — y,  *'.  kü- 
lönhitűség. 

Het'erogene, — al,  adj.  külön- 
nemű. 

Heterogene'ity,  s.  különne- 
mű ség. 

Heterogeneous  (heterodsi'- 
niázs) ,  adj.  különnemű  ; 
— ness  ,    8.    különnemüség. 

Höteroscian  (hetera'sién), 
adj.  egyárnyú. 

Heteroscii  (heteras'si-i),s.  pl. 
egyárnyú  népek. 

Ht-w  (hju),  v.  a.  irr.  (hewed 
[hjud],  hewn  [hjun]), 
vágni;  faragni;  megbár- 
dolni; to  —  a  piece  of 
timber,  gerendát  megbár- 
dolni; to  —  off,  elvágni 
izével);  to  —  down. 
levágni ;  —,  s.  színárnyék- 
lat; színárnyalat ;  szín; 
ürügy. 

Hew'er,  s.  favágó ;  kőfaragó. 

Hexagon  (héksz'égau) ,  s. 
hats:'i<i. 

Hexag'onal,  adj.  hatszögü. 

Hexahedron  (hekszéhí'dran) 
s.  hatlap,  hatlapon)/,  kocz- 
ka. 

Hexameter  (hekszém'itert.  s. 
hatméretü  vers,  hősvers. 

Hey  (he),  int.  hejh,  vígan. 

Hiatus  (hi-e'tász) ,  s.  tátog  a, 
hangrés. 

Hibernal  (heiber'nél),  adj. 
téli. 

Hibernian  fhiber'nién),  adj. 
und  8.  irfóldi,  hiberniai. 

Hiccough  (hik'káf).  s.  csuk- 
lás  :  o.  n.  csukladozni. 

Hickup,  v.  Hiccough. 

Hide  (heid),  s.  bőr  (lenyú- 
zott) ;  telek  ;  —  and  gain, 
8.  szántóföld. 

Hide  (heid),  v.  «.  irr.  (hid 
[hid],   hidden    Tiid'dn   I, 


Hideous 

elrejteni,  eldugni,  elrekken- 
teni; to  —  one's  self,  ma- 
gát elrejteni,  elbúni,  elrej- 
tezni; — ,  v.  jí.  rejleni;  — 
and  seek,  bujosdi,  bujóska 
(gyermekjáték). 

Hideous  (hid'iász),  adj,  csú- 
nya, rút;  irtóztató:  —  ness, 
s.  rútság,  irtóztatóság. 

Hid'den,  part.  and  adj.  rej- 
tett ;  rejtélyes. 

Hi'ding  (hei'ding),  s.  rejtek; 
pakolás :  to  give  one  a 
— ,  vkit  megverni ;  to  get 
a  — ,  ütleget  kapni;  —  place, 
s.  rejtekhely.  siess  .' 

Hie  (kei),  v.  n.  sietni:  —thee  ! 

Hierarchy  (hei'irárki),  s.pap- 
u ralom ,  pap-u ralkodds. 

Hieroglyph  (hei'iroglif),  s. 
képjel,  képbetű.  • 

Hieroglyphic,  —  al,  adj.  kép- 
jeles, képbetüs. 

Higgle  (hig'gl),  v.  n.  alku- 
dozni, fillérezni ;  házalni, 
kufárkodni. 

Hig'gler,  s.  kufár. 

High  (hei),  adj.  inagas ;  ma- 
gasztos ;  gőgös  ;  —  place,  s. 
magaslat;  —  price, s.  nagy 
ár;  —  treason,  s.  felség- 
árulás ;  —  life,  s.  uri  élet; 
előkelőség ;  úrhatnámság ; 

—  road,  s.  országút;  — 
church,  s.  az  uralkodó  egy- 
ház (Angliában ); — words, 
s.  pl.  czivódás,  heveskedés; 
szódagály  ;  it  is  —  time, 
nagy  ideje;  the  Most  High, 
s.  Isten ;  —,  adv.  to  fly  — , 
magasan  repülni ;  to  play 
— ,  nagy  pénzre  játszani; 
his  pulse  heats  — ,  ütere 
hevesen  jár;  the  wind 
blows  very  — ,  nagy  szél 
van;  on  — ,fenn;  from  on 
— ,  felülről ;  magasról ;  — 
aspiring,  adj.  nagyratörő; 

—  born,  adj,  előkelő  szüle- 
tésű ;  —  crowned  hat,  ma- 
gast etejii  kalap;  —  flown, 
adj.  dagályos,  gőgös;  — 
flying,  adj.  fellengő ;  fen- 
héjázó ;  —  hearted,  adj. 
nagyszivű  ,    nemeslelkii ; — 

—  minded,  adj.  fennkölt; 

—  spirited,  adj.  tüzes,  he- 


Higliest 

High'est,  adj.  legmagasabb ; 
the  —  bidder,  legtöbbet 
igérő. 

Highland,  it.  felföld,  felvi- 
dék, hegy  vidék ;  —  er,  s. 
felföldi.' 

Highly,  adv.  magasan,  na- 
gyon, nagyra  ;  to  think  — 
of  some  one,  sokat  tartani 
vki  felől:  to  esteem  — , 
nagyrabecsülni ;  —  gifted, 
adj.  nagytehetségű,  nagy- 
eszű. 

High'ness,  s.  magasság ;  fen- 
ség; his  royal  — ,  ö  királyi 
fensége. 

H'ighth,  v.  Height. 

Highty-tighty,  adv.  nyakra- 
főre. 

High'way,  s.  országút ;  — 
man,  s.  úton-álló,  hara- 
mia. 

Hilarate,  v.  Exhilarate. 

Hilarity  (hüér'ity),  s.  derült- 
ség, vidámság. 

Hill  (hill),  s.  domb;  up-, 
hegynek,  felfelé ' ;  down  — , 
völgynek,  lefelé;—  stream, 
.s.  hegyi  folyam. 

Hill,  V.  a.  eltakarni. 

Hillock  (—lak),  s.  dombocska. 

Hilly,  adj.  dombos. 

Hilt  (hilt),  s.  markolat,  kard- 
markolat. 

Him  (him),  pron.  neki,  öt 
(hímnem)  ;Ito\d  — ,  mond- 
tam neki;  I  love  — ,  szere- 
tem ötét ;  what  did  I  say 
to  — ?  mit  mondtam  neki  ? 

Himself,  pron.  ö  maga  (hím- 
nem); he  sees  —  in  the 
looking-glass,  ő  látja  ina- 
gát  a  tükörben ;  he  is 
beside — ,  magán  kívül  van; 
he  was  by  —  in  the  room, 
egyedül  maga  volt  a  szo- 
bában. 

Hind  (heind),.  s.  szarvaste- 
hén ;  paraszt ;  napszámos. 

Hind  (heind),  adj.  (comp. 
hin'der;  superlat.  hind'- 
most,  hin'dermost),  hátsó, 
hátulsó;  —leg,  hátulsó 
láb;  — er  part,  hátulsó 
rész ;  hindmost  man,  vég- 
ember, véglegény .    , 

Hinder  (hin'der),  v.  a.  aka- 
dályozni,   hátráltatni;   to 

160 


Hit 

—  one  from  .  .  .,  visszatar- 
tóztatni, elvonni  vkit  -tói, 
-tői ;  — ,  v.  n.  akadályos- 
kodni,  akadályt  vetni. 

Hin'derance,s.  akadály,  aka- 
dályozás. 

Hinge  (hindzs),  s.  sark,  sar- 
kalat,ajtósark,  sark  k'ddök. 

Hint  (hint),  v.  a.  érinteni, 
illetni  (szóval);  v.  n.  in- 
teni :  to  —  at,  utalni,  czé- 
lozni -ru,  -re  (szóval);  if 
he  had  but  hinted  at  it, 
csak  félszóval  mondta  vol- 
na :  — ,  8.  intés,  jeladás  : 
rövid  érintés,  ráutalás . 

Hip  (hip),  s.  csípő,  tomp  ; 
szelemen;  — bone,  s.  csipö- 
csont ;  —  ped,  adj.  csiper- 
tes  ;  —  pish,  adj.  lépkóros, 
r  ászt os. 

Hippopot'amus  (hippopaf- 
émász),  s.  víziló. 

Hire  (heir),  v.  a.  bérelni, 
bérbe  venni ;  to  —  out,  ki- 
bérleni,  bérbe  adni;  to — 
out  one's  self,  elszegődni : 
— ,  s.  bér,  bérlés ;  bérpénz. 

Hireling,  s.  zsoldos;  áros- 
lelkü. 

Hirse  (hersz),  s.  köles,  köles- 
kása. 

Hirsute  (herszjuf),  adj.  sző- 
rös.   ■ 

His  (hiz),  pron.  övé  (hím- 
nem í;  —  mother,  az  anyja; 

—  sister,  nőtestvére;  a 
friend  of  — ,  bar  útjai . 
egyike. 

Hiss  (hiszsz).i'.  n.  pisszegni, 
sziszegni;  v.  a.  kipisszegni; 
(p.  színészt) ;  — ,  s.  pissze- 
gés :  piszszegetés ;  pisszege. 

Hist  (hiszt),  int.  csitt,  pissz. 

Historian  (hiszto'rién),  s. tör- 
ténész, történetíró. 

Historic,  —  al,  adj.  történeti; 
történelmi. 

Historiographer,  s.  történet- 
író. 

His'tory,  s.  történet. 

Hit  (hit),  v.  a.  irr.  (hit,  hit), 
ütni,  megütni ;  eltalálni ; 
to  —  one  with  a  stick,  bot- 
tal megütni  vkit ;  to  — one 
a  box  on  the  ear,  pofo"- 
iitni  vkit ;  to  —  the  nail  on 
the    head,  fejére   ütni    a 


Hitch 

szegnek  ;  vmit  eltalálni ;  to 
—  the  mark,  a  czélt  meg- 
ülni;  you  —  it  right,  ön 
eltalálta ;  — ,  v.  n.  rátalál- 
ni, ráakadni  ;  sikerülni, 
jól  ütni  ki;  to  —  upon, 
találni  -ra,  -re;  —,s.  ütés; 
eltalálás,  siker. 

Hitch  (hits),  v.  a.  behorgol- 
ni, bekapcsolni,  beakasz- 
tani;  v.  n.  egyfelé  sánti- 
kálni; összefüggni,  kapcso- 
lódni, bonyolódni;  lökögni, 
mozdulni ;  —,  s.  horog  ;  hu- 
rok, csomó,  görcs,  öltés; 
akadály  ;  there  is  a  —  in 
the  business ,  bökkenője 
ran  a  dolognak. 

Hitbe  (heidh) ,  g.  folyami 
rév,  hajórév ;  rakpart. 

Hither  (hidh'er),  adv.  ide: 
hither  anil  thither,  ide 
oda ;  — ,  adj.  inneni,  innen- 
ső;  on  the  —  side,  innen. 

Hith'ermost ,  adj.  legköze- 
lebb,  legidébl). 

Hith'erto,  adv.  idáig  ;  eddig, 
ekkorig. 

Hith'erward,  adv.  erre. 

Hive  (heiv),  s.  kaptár,  méh- 
kas ;  méhraj ;  v.  a.  magá- 
ban foglalni :  v.  n.  együtt 
lakni,  együtt  lenni. 

Hiv'er,  g.  méhész. 

Ho  (bo),  int.  hó .'  hejh  .'  hé  ! 
megállj  !  g.  tartó ztatás  , 
mértéklei  ;  there  is  no  — 
with  bim,  őt  nem  lehet  fé- 
ken tartani;  semmire  sem 
mehet  vele  az  ember;  out 
of  all  — ,  mód  és  mérték 
nélkül,  szertelenül. 

Hoar  (boar),  g.  dér,  hóhar- 
mat ;  adj.  deret,  hóharma- 
U>8 ;  ősz  :  penészei  ;  v.  n. 
penészedni. 

Hoard  (hoard),  v.  a.  összehor- 
dani es  sgyizfü&fetnt  hal- 
mozni; to  -  up  money, 
rakásra  gyűjteni  a  pénzt  ; 
— ,  .-■.  szerzek,  gyűjtelek, 
let :  kincs. 

Hoa'riness,  s.  dér;  öszség ; 
p<  nészesség. 

Hoarse  (hoáisz),  adj.  rekedt; 
— ncss,  s.  rekedtség. 

Hoa'ry,  adj.  ősz  ;    dert    ;  p< 

Bizohty:  Angol-magyai 


Hoax 

Hoax  (baox),  g.  csíny;  ko- 
holmány,  ?nese ;  to  play  a 
—  upon  one,  csínyt  ejteni 
vkin,  tréfát  űzni  vkiből ; 
— ,  v.  a.  ámítni,  megtréfál- 
ni, lúddá  tenni. 

Hob  (hab),  g.  siheder,  pa- 
raszttuskó. 

Hobble  (hab'bl),  v.  a.  megré- 
mítni,  zavarba  ejteni;  v. 
n.  biczegni,  czibekelni;  s. 
biczegés,  czibekelés. 

Hob'bler,  g.  czíbekelő;  kon- 
tár, himpellér. 

Hobby  (bab'bi),  s.  poroszka ; 
gebe;  —  borsé,  s.  nádpa- 
ripa. 

Hob'goblin  (— gablin),  s.  zör- 
gőmanó. 

Hob'naü  (— nel),  s.  patkó- 
szeg. 

Hock  (balek),  g.  térdhajlás; 
nyelvcsap;  rajnai  bor;  v.  a. 
megsántítni. 

Hocus-pocus  (ho'kász-po'- 
kász),  .s.  bűbájossá g,  szem- 
fényvesztegetés. 

Hodman  (had'mt'n),  s.  vako- 
lathordó i  ember),  kőmű- 
vest napszámos;  kezdő  diák. 

Hodge-podge  (hadzs'-padzs), 
s.  elegy-belegy. 

Hodiernal  (lioiíi-er'nel),  adj. 
mai. 

Hoe  (ho),  g.  irtókapa ;  v.  a. 
kapálni. 

Hog  (hag),  .?.  sertés,  disznó  ; 
—  cote,  g.  disznó  -ól;  — 
herd,  g.  kanász  ;  — ,  v.  a. 
háton  vinni,  háton  czipel- 
ni :  kurtítni,  elnyírni. 

Hng'gish,  adj.  disznós,  tisz- 
tátalan, förtelmes;  mohó; 
— ness,  g.  disznóság,  tisz- 
tátlanság. 

Hogsrhead(hagz'hed),g.('77ier- 
t<:k  neme)  286  liter;  nagy 
hordó. 

Hoist  (baiszt),  v.  a.  felhúzni, 
felvonni. 

H.:iív-toit>  (b  ii  U  tai  t;)  adj 

csintalan,   pajkos  ,   Szilaj; 

adv.  csintalanul. pajkosan, 

■]ül  ;  interj.  ejnyd  lón- 

e-.(,.<  lobogós  .' 

Hold  ihaold),  v.  a.  irr.  (held 
[beid    ;  beid  holdén),  tar- 
tani, fogni  :  magában  fog- 
161 


Hold 

lalni ;  birni  <  vmit )  ;  to  — a 
tbing  in  one's  hand,  ke- 
zében tartani  vmit;  to  — 
one  in  hand,  Ígéretekkel 
tartani  vkit ;  to  —  one's 
peace,  veszteg  maradni, 
hallgatni;  to  —  one's 
tongue,  (vulg.i  to  —  one's 
jaw,  hallgatni,  száját  be- 
fogni ;  to  —  an  ofhee,  hi- 
vatalt  viselni;  to  —  one's 
breath,  visszatartani  a  lé- 
legzetet ;  to  —  one  to  his 
promise,  szavánfogni  vkit: 
to  —  one  in  suspense,  bi- 
zonytalanságban tartani : 
vkit :  to  —  the  bent,  kiál- 
lani a  próbát  v.  a  sarat  ; 
to  —  water,  vízhatlannak 
lenni;  to  —  a  wager,  fo- 
gadni ;  it  must  be  held  to 
have  failed ,  az  már  du- 
gába dőltnek  tekinthető : 
to  —  back,  visszatartani  ; 
akadályozni;  to  —  forth, 
elébe  tartani  ;  előadni,  elő- 
terjeszteni, megfejteni:  I 
shall  not  —thee  longer  in, 
tovább  nem  tartóztatlak;— 
off  your  hands !  ne  nyúl- 
jon hozzá,  '.  to  —  (one's 
lands)  of..,  hűbérben  bir- 
ni -tói,  -tői ;  I  can  —  out 
no  hope  to  you,  en  önnek 
semmi  reményt  nem  nyújt- 
hatok ;  to  —  up  one's  head, 
felemelni,  fennhordani  fe- 
jét :  to  —  up  one's  hand, 
feltartani  kezét :  —,  v.  n. 
to  — good,  érvényesnek  len- 
ni ;  to  —  true,  színét  meg- 
tartani :  jónak,  igaznak 
bizonyulni;  every  power 
holds  from  the  people, 
minden  hatalom  a  néptől 
jön  :  she  could  not  —  from 
weeping,  nem  tarthatta 
i  iss  a  /,  nui/-  it  •  to  —  off, 
magát  távol  tartani  -tói, 
-tői;  magát  vonogat  ni  ;  to 
—  on,  tartani,  nem  szűnni; 
to  —  out,   kitartani,   kiál- 

laiii ;  to  —  out  against,  el- 

lentállani,  megállani  a  so- 
rát ;  he  holds  to  my  prin- 
ciples, o  elvrokonom  ;  to  — 
up,  helyéi  megállani;  lé- 
pést tartani,  egyenlőm  ha- 


Holdback 

ladni  vkvoel  :  kiderülni 
<  id,'!  i;to— with  no  one,  sen- 
kivelsem  tartani;  (prow.); 
to  —  with  the  hare  and 

run     with      the     hound , 
hét  hulacsosnak  lenni,  hét 
nyerget  ülni  (duabus  sellis 
Bedére ,    i.  e.  incertarnm 
esse  partiam ;  ancipiti  title 
ambabus    servire    velle) ; 
— ,    s.   tartás,    megfogás, 
megmarkoló* ;  elfogás;  fog- 
ság; támaszték;  hatalom; 
vaczok,  barlang,  lyuk   (p. 
borzéi;    hajóteknő ;    kifo- 
gás, mentekezés;  (of  upon) 
befolyás;    to    lay    —    on 
(upon)  one,  vkit  el-,  meg- 
fogni;  to    get    —   of,   to 
catch  —  of,  to  take  —  of, 
fogni,  megfogni    ■  vkit    v. 
vmit),    elfogni,   megcsípni 
vkit ;  kapaszkodni,  fogód- 
zani  vmibe ;  to  put  in  — , 
bebörtönözni; to  keep  in—, 
fogva    tartani;    to   let  go 
one's  — ,  elereszteni  emit ; 
to  keep  a  good  —  of  the 
land,    ((  part  mellett    ha- 
józni;  strong  — ,  s.  erode ; 
free — ,  s,   szabad  birtok; 
lease  — ,  s.  bérlett  jószág. 
Hold'back,  s.  akadály. 
Holder    (hol'dtr),   s.   tartó; 
share   — ,    s.    részvényes ; 
free  — ,  •«.  szabad  birtokos  ; 
lease  — ,  s.  bérlő,  árendás  ; 
pen  — ,  s.  tolltartó. 
Holdfast  (hold'fászt),  s.  csii>- 
tetö ,     szoriték  :     zsugori; 
—  bench,  s.  faragószék. 
Hol' ding,    s.    tartó*:    bérlett 
jószág;  —  holt,  s.fesziték- 
csapszeg. 
Hole   (haol),  s.  lyuk,   üreg; 
ürügy,    kibúvó    ajtó:    to 
have  a  —  to  creep  out  at, 
kibúvó    ajtójának    lenni; 
— ,  v.  a.  lyukasztani ;  —,  v. 
n.  elbújni. 
Holibut,  v.  Halibut. 
Holiday,  v.  Holy-day. 
Holiness  (ho'linesz),s.  szent- 
ség;    his   —  the  pope,  ő 
szentsége  a  pápa. 
Holland  (hallénd),  s.  boróka- 
pálinka ;    hollandi  vászon. 
Hollow    (hallo),   adj.   üreg, 


Hollow 

üres,  odvas  ,•  —  tree,  s.  od- 
vas fa  ;  —   voice,    s.  siket 
hang,  tompa  hang; — way, 
g.    mély    át,  i'ibVó.<   üt:   — 
cheeked,  adj.  beesett  képű, 
sovány  arczú  :  —  eye;?,  adj. 
beesett  szemű  :  —  hearted, 
adj.    szivélytelen,   hamis- 
lelkű,  álnok;  —  plane,  g. 
horony  gyalu;  —root,  s.  far- 
kasgége-virág, lika  sír  ;pézs- 
maboglár; — s.  odú,  üreg, 
odor  ;  kivájó*  ;  horony  ;  vá- 
julat,  vápa;  vájna  ;  gödör, 
verem  ;  the  —  of  the  hand. 
marok;  —,   v.  a.   kivájni, 
kiűregítni. 
Hollow,  v.  n.  kiabálni,  kiál- 
tozni :  s.  kiabálás. 
Hollowness,  g.  üreg,  vájulat, 
obVózet;   álnokság,  hamis- 
ság. 
Holly  (hal'li),  s.  téli  magyal; 
—   hock,    .s.    mályvarózsa, 
rózsaziliz;  — rose,  s.  szu- 
har,  sziklai  szuhar. 
Holm  (holm),  g.  halom, domb- 
hát,   magaslat  ;  kis  sziget, 
folyamsziget ;    —    oak,    — 
tree,  s.  magyal,   örökzöld 
tölgyfa . 
Holothuria  (halothju'rié),  s. 
hólyaghal,  tengeri  hólyag. 
Holster  (hol'szter),   s.  pisz- 
tolytok. 
Holy  (ho'li),    adj.  szent;  — 
ghost,    g.   szent  lélek ;   — 
wake,  g.    nyári  napfordu- 
lat, örömtűz ;  —  water,  s. 
szentelt    víz ;   —  week,   g. 
nagyhét;  —  writ,  s.  szent 
Írás;  —  cross-day,  —rood- 
day,   s.    Sept.    1-t-ike ;  — 
thistle,  -5.  áldott  csükiillö, 
áldott  fii. 
Holy-day  (ha'lide),  g.  ünnep, 
ünnep-nap ;    szünnap;    — 
time,   s.  szünidő,  szünna- 
pok. 
Homage   (ham'edzs),  s.  hó- 
dolds ;  to  do  — ,  hódolni; 
— ,  í\  a.  hódolni. 
Home  (hom),  s.  otthon,  hon  ; 
I  have  no  — ,  nekem  nincs 
otthonom,    nincs    állandó 
lakhelyem  ;  —  is  — ,  let  it 
be  ever  so  homely,   tulaj- 
don tűzhelyünk  arany  lá.ng- 
162 


Honest 

gal  lobog;  — ,  adv.  honn, 
otthon,  itthon,  íiaza.  oda- 
haza, ideliaza;  to  go  — , 
ha:a  menni;  to  be  at  — , 
honn  lenni  ;  it  will  come  — 
to  him,  azért  még  lakolni 
fog;  it  comes  —  to  th<j 
heart  of  the  nation,  meg- 
indítja a  nemzet  szivét;  it 
comes  —  to  you,  ez  önt 
illeti,  önre  czéloznak;  — 
department,.?. belü gym  in  is- 
terium  ;  —  made  cloth,  s. 
házi  vászon  ;  —  spun,  adj. 
Otthonfont;  egyszerű,  mes- 
terkéletlen ;  —  thrust,  g. 
halálos  döfés. 
Homeless, adj.  hontalan,  ott- 
hontalan. 
Homeliu   (homlin),   g,  sírna 

rája  i  hal). 
Home'liness,  g.  otthonosság  ; 
egy  szerűség, mesterkéletlen- 
ség, természetesség,  őszin^ 
teség ;    faragatlanság,    go- 
rombaság. 
Homely,  adj.  otthonos  ;  ter- 
mészetes, egyszerű,  mest  r- 
kéletlen;    faragatlan,    go- 
romba. 
Home'ward,  — s,  adv.  haza- 
felé. 
Homicidal(hamiszei'dél).<jrfj. 

emberölési. 
Homicide     (ham'iszeid) ,    ■-. 

emberölés. 
Homiletic  (hamilet'ik),  adj. 
beszédes,   társas,    nyájas : 
hitszónoklási ;    — s,   g.  pl. 
hitszónoklás,  hitszónoklat. 
Hom'ily,  •?.  szentbeszéd,  hit- 
beszéd, egyházi  beszéd. 
Homogeneous     [homidzsi'- 
niász),  adj.  egynemű,  ha- 
sonnemű :  — ness,  s.  hason- 
neműség. 
Homologous  (homal'ogász) , 
adj.   egynevü,    hasonnevű. 
Homonym    (ham'onim) ,    s. 
kétértelmű  kifejr;és;egyen- 
lön  hangzó  szó. 
Homonymous     ( homan'im- 
ász),  adj.  egyenlően  hang- 
zó, egynevü ;  kétértelmű. 
Hone  (boon),  s.fenkő  ;  t>.  n. 
epedni ;  v.  a.  fenni,  köszö- 
rülni. 
I  Honest  (an'eszt),  adj.  becsű- 


Honesty 

léte-:,  tisztességes;  őszinte; 
— ly ,  adu.  becsületesen  , 
őszintén. 

Honesty  (an'eszti),  s.  becsü- 
letesség, őszinteség;  —  is 
the  best  policy,  legtovább 
tart,  a  mi  becsületes  ;  be- 
csületesség 'i  huj, , hl,  poli- 
tika. 

Honey  (lián 'ni),  s.  méz;  my 
— ,  édesem,  kedvesem,  mé- 
zes bábocskám ;  —  inoon, 
8.  mézes  hónap,  a  házasság 
első  hónapja  ,  —  stalk,  g. 
baltaezím;  —  suckle,  s. 
szulák;  —  wort,  8.  szeplén; 

—  tongueil,   adj.  síkszáju. 
Hon'ied,  adj.  mézes;  — w<  >rds, 

s.  pl.  mézen  beszéd,  mézes 
szavak. 

Honor,  r.  Honour. 

Honorary  (an'náréri),  adj. 
tiszteletbeli,  tiszteleti. 

Honour  (au'nár),  e.  tisztélet, 
tekintély,  tekintet ;  becsü- 
let, tisztesség,  érdem  ;  mél- 
tóság, tisztség ;  birós  kár- 
t'J"  >  youi  — ,  nagyságod  ; 
lady  of  — ,  udvari  hölgy  ; 
to  do  —  to  some  one,  vkit 
megtisztelni;  a  man  of  — , 
becsületes  ember ;  upon  my 
— ,  becsületemre  ;  ,  v.  a. 
tisztelni,  megtisztelni  to 
—a  bill  of  exchange,  váltót 
elfogadni,  váltót  kifizetni. 

Hon'ourable,  ml),  becsületes, 
tisztességes;  < <■: ''in,  nagy- 
ságos; right  — ,  méltósá- 
gos. 

Hon'ourably,  adv.  becsülete- 
sen. 

Hood  (bud),  8.  kámzsa,  csuk- 
lya  :  v.  a.  csuklyázni. 

Hoodwink,  v.  a.  to  —  one, 
él  bekötni. 

Sooí  (huf),  s.  [pl.  hooves), 
kiíróm, pata,  mancs;  the  — 
of  a  horse,  lóköröm .-  to 
beat  the   —  .   gyalogolni  ; 

—  bound,  adj.  szorospa- 
táju. 

1 1    ifed,  adj.  patás. 

Hook  (hnk),s.  horog,  kampó; 

by      or  bj  crook,  minden 
',  joggal  v.  jogtalanul 

{pet  t.i-  it    in  fas) :  — ,  v. 

n.  horogba  akasztani 


Hooked 

gonynyal  halászni,  hor- 
gászni. 

H.oók'eA,adj.horgadt;— nose, 
8.  sas-orr.  pős. 

Hook'y,    adj.    horga*,    kam- 

Hoop  (hup),  8.  abroncs;  ka- 
rika; kávás  szoknya ;  kia- 
bálás; v.  n.  kiabálni  (vki- 
hez  >. 

Hoop'er,  s.  kádár,  bodnár ; 
vad  hattyú. 

Hoop'ing,  8.  abroncsozat; 
—  cough,  8.  hökhurut,  sza- 
márhurut. 

Hoopoo  (húp'ú),  8.  banka, 
bábuk  a. 

Hoot  (hűt),  v.  n.  kiabálni, 
ujjongatni;  to  —  off,  el- 
kiábálni,  kiabálással  el- 
ijeszteni  :  —,  *.  kiabálás, 
ujjongatás. 

Hop  (hap);  s.  komló;  ugra- 
tás, szökcselés;  v.  a.  kom- 
iózni <  S(  rí  ;  r.  n.  ugrálni, 
szökdécselni. 

Hop-bind,  8.  komlókacs. 

Hope  (haop),  8.  remény,  re- 
ménység; to  have  hopes, 
to  be  in  hopes,  remény- 
leni; to  be  out  of  — ,  re- 
mény  nélkül  lenni ;  to  live 
upon  — ,  reménynyel  táp- 
lálkozni; there  is  no  —  of 
his  life,  nincs  remény  éle- 
téhez :  the  forlorn  — ,  ve- 
ndő  őrs;  (prov.)  if  it 
were  not  for  —  the  heart 
would  break ,  reménység 
tartja  az  embert;  —  is 
grief's  best  music,  remén;/- 

s:i;:  [  /  ■./. ;/ //  •hbrd I 1  a  SZ:ll- 

vedés  ;  — ,  v.  a.  and  n.  re- 
ményleni, remélni;  I  — 
your  father  is  well,  édes 
atyja  egészséges,  remény- 
iem :  to  —for good  success, 
sikert  reményleni;  to  — 
well  of  some  one,  jó  re- 
ménynyel lenni  vki  iránt. 

Hope'rol,  adj.  reményteli. 

Hope'less,  adj.  reménytelen. 

Hopinglj .  adv.  remélve. 

Hop/per,  8.  ugráló;  sánti- 
káló :  biczei  t<  t. 

Hopple  (hap'pl),  v.  •'.  békóba 
tenni  •  lovai  I. 

Horal  iho'i'.lt,  adj.  órán- 
kénti :     -ly,  "'/''.  aránként. 


Horse 

Ho'rary,  adj.  —  circle,  s.  ára- 
kör. 

Hord,  v.  Hoard. 

Horde  (hord),  s.  sereg,  csor- 
da nép. 

Horizon  (harei'zán) ,  e.  hit- 
kor, láthatár;  sensible—, 
8.  tetszőleges  látkör;  real 
— ,  s.  valódi  látkör. 

Horizontal  ( harrizan'tél ) , 
adj.  láthatári;  víz-irányo  , 
vízszintes;  —  ly,  adv.  víz- 
irányosan. 

Horn  (hoarn),  s.  szarv,  hart's 
— ,  8.  szarvasszarú ;  —  of 
plenty,  8.  bőség  szarva ; 
a  huntsman's  — ,  vadász- 
kürt :  —fish,  s.  hegyes  orrá 
csuka;  —beetle,  *.  kék 
szarvasbogár ;  —blende,  8. 
tülle,  szarufény ;  — mad, 
adj.  nőféltő ;  —pipe ,  s. 
duda  ;  táncz  neme;  —stone, 
8.  tiilökkü;  — wort,  8.  locsa- 
g,i'. 

Hor'ned,  adj.  szarvas,  szar- 
vazott;  —  cattle,  s.  szar- 
vasmarha. 

Hor'net,  ••>.  lódarázs. 

Horn'owl,  s.  nagy-füles  ba- 
goly. 

Hoi'ny,  adj.  szarunemű,,  sza- 
ros. 

Horoscope  (har'roszkop),  8. 
csillagvetés. 

Horrible  (har'ribl),  adj.  ret- 
tenetes, iszonyú ;  —  m 
rettenetesség,  iszonyúság. 

Hor'ribly,  adv.  rémitően, 
iszonyúan. 

Horrid  (har'rid) ,  adj.  bor- 
zasztó, irtózatos;  — ness, 
8.  borzalmasság,  irtózta- 
tóság. 

Horrific,  adj.  rettentő,  ré- 
mit,;. 

Horror,  Horrour  (har'rar),  g. 
borzalma,  irtózat,  iszony  ; 
—  struck,  adj.  elrémült. 

Hoi  se  (haarsz),  g.  ló;  lovas- 
ság ;  on  —  back,  lóháton  : 
to  go  on  —  back,  lóháton 
menni,  lovagolni ;  to  t-r<t 
api  >n  a  — ,  Iára  felülni ;  to 
give  a  —  tin-  head,  neki- 
ereszteni a  gyeplői ;  to  dis- 
mount, to  aught  from  one's 
.  lóról  lr< ., íll< mi ;  to 


Hortation 

lóra  !  blood  — ,  .-•.  telivér 
ló :  master  of  the  — ,  lo- 
vászmester; —  breaker,  s. 
lovász,  idomár;  — chesnut, 
s.  vadgesztenye;  —cloth, 
.s'.  létakaró;  —  collar,  g. 
légáram  ;  —  guards,  g.  pi. 
testőrlovasság  :  —  man,  g. 
lóhátait  ember;  lovaskato- 
>ia  :  —  manship,  s.  lovag- 
lás mestersége  :  —  race,  g. 
lófuttatás j  lóverseny;  — 
radish,  g.  torma  :  —  shoe, 
s.  patkó,  patkóvas;  —whip, 
g.  lovagkorbács,  lovagvesz- 
szö;  — .  v.  a.  lóral  ellátni 
vkit,  lovat  adni  vki  alá : 
— ,  v.  n.  lóra  ülni. 
Hortation  (harte'sán),  s.  in- 
tés, megintés. 
Hortative  ( — tétiv),  adj.  intő. 
Hor'tatory,  v.  Hortative. 
Horticul'tural  (— tikál'tsárél) 

adj.  kertészeti. 
HorticuTture,  s.  kertművelés, 

kertészet. 
Horticulturist ,    g.    kertes:  ; 

kertkedvelő. 
Hose  (hooz),  .<.  szárharisnya, 

nadrágocska. 
Hosier   (ho'zsár)      s.    haris- 
nyaárus; — y,  -s.  kiitétt  mű, 
1 ---t ■■):■         harisnyás.  •  i  ssí 
áru. 
Hospitable  (hasz'pitébl), ad/. 
vendégszerető  ;    — ness  ,    s. 
vendégszeretet. 
Hospital  (hasz'pitél),  g.  kor- 
hó:. 
Hospital'ity,  g.   vendégszere- 
tet. 
Hos'pitaller,  g.  beteg-ápoló; 

máltai  lov  ig. 
Hos'pitate  (—tét),  v.  a.  szál- 
lásra fogadni;  v.  n.  szállá- 
solni :    vendégkép   mulatni 
vkinél. 
Host  (hoszt),  g.  vendégfoga- 
dós; gazda,  házi  úr;  had- 
sereg; ostya,  szentáldozat; 
a  —  of  questions,  tenger 
kérdés ;   — ,   v.  a.  szállást 
adni;  — ,  v.  n.  szállásolni; 
szemlét  tartani. 
Hos'tage  (hasz'teds),  s.  tűs£. 
Hostel,  Hostelry,  v.  Hotel. 
Hostess  (hosz'tesz),  s.  kocs- 


Hostile 

márosnö,  fogadósnő;  házi 
asszony. 

Hostile  (hasz'til),  adj.  ellen- 
séges. 

Hostü'ity ,  g.  ellenségesség ; 
ellenségeskedés. 

Hostler  (aszt'ler),  s.  lovász- 
szolga. 

Hostry  (haszt'ri), .?.  lóistálló. 

Hot  (íiat),  adj.  meleg,  forró; 
heves,  tüzes:  buja;  iize- 
kedő,  koslató ;  I  am  very 
— ,  igen  melegem  van;  to 
grow  — ,  felhevülni ;  a  — 
engagement,  tüzes  riadni: 
—bed ,    g.     meleg-ágy ;    — 

—  blooded,  adj.  szerelmes  : 

—  brained,  —headed,  adj. 
heves-indulatú ;  —  house, 
g.  hévház ;  —  mouthed,  adj. 
konok,  makacs;  —  spur, 
g.  tüzes  ember. 

Hotel  (hotel'),  .s.  szálloda. 
Hough,  v.  Hock. 
Houlet,  v.  Howlet. 
Hound  (háund),   g.    vadász- 
kutya ;  v.  a.abajgatni,  haj- 
tani. 
Hour  (áur),   s.  óra:  within 
an  — ,  in  an  hour's  time, 
egg   óra   alatt ;   I  waited 
for  you  two   full    hours, 
két    egész     óráig    vártam 
önt:  at  a  good  — ,  jókor, 
korán  ;  it  is  but  a  quarter 
of  an  —  since  .  .  .  ,    csak 
egg  negyedórája,  hogy  .  .  .; 
since  halfan  — ,  egy  félóra 
óta  :  an  —  hence,  egy  óra 
múlva ;    about   the   ninth 
— ,  kilencz  óra  tájban;  — 
glass,    .■>.      homokára;    — 
plate,  s.  számlap  (órán  i. 
Hour'ly,  adj.  óránkénti;  adv. 

óránként,  minden  árán. 
Housage  (háu'szedzs),  g.  rak- 

helybér,  tárbér. 
House  (háusz),  s.  ház,  lak- 
ház ;  csulád  :  kereskedő- 
ház :  háztartás ;  to  keep  a 
good  — ,  nagy  asztalt  tar- 
tani; to  throw  the  —  out 
of  the  windows,  nem  tudni 
hova  lenni  örömében  :  iszo- 
nyú zajt  ütni :  —  of  com- 
mons, alsóház,  képviselő- 
ház (Nagybritanniában)  : 
—   of   lords,  főrendi    ház 

164 


Howitzer 

(Nagybritanniában)  ;  he 
is  in  the—,  ő parlamenti 
tag;  to  keep  — ,  a  házi 
gazdaságot  vinni  :  honn 
maradni ;  pigeon  — ,  g.  ga- 
lambház;  —  breaker,  s. 
háztörő :  —  breaking,  s. 
háztörés :  —  hold,  g.  ház- 
tartás; —  keeper,  s.  ház- 
gondviselő ;  —  keeping,  s. 
háztartás  ;  —  maid,  s. 
szobaleány  ;  —  warming,  s. 
házfelavatási  lakodalom  ; 
—  wife,  s.  gazdasszony  :  — , 
v.  a.  szállást  adni,  szál- 
lásrafogadni ;  to  —  corn, 
a  gabonát  behordani  a  szű- 
rébe ;  — ,  v.  n.  lakni,  szál- 
lásolni. 

Hou'sing,  s.  szállás;  csatár ; 
raktárolás. 

Houss  (hauszsz),  s.  csatár, 
sabrák. 

Hovel  (havi),  s.  kunyhó,  ka- 
liba :  páhó  :  félszer,  pajta; 
v.  a.  pajtába  behordani. 

Hover  (háv'er),  v.  n.  lebegni; 
csüngeni. 

How  (háu) ,  adv.  hogyan, 
hogy,  mikép,  miként:  — are 
you?  hogy  van  ön?  —old 
are  you?  mennyi  idős  ön  f 
hány  éves  ön  .'  —  much 
money  is  there?  mennyi 
pénz  van  ott  ?  if  you  knew 

—  much  I  love  you,  ha 
tudná,  mennyire  szeretem 
önt :  —  far  is  it  thither? 
mennyire  van  az  ide  ?  — 
many  are  there  of  us  ? 
hányan  vagyunk?  — many 
persons?  hány  ember?  — 
large?  —  big?   mekkora? 

—  wide?  mily.  széles?  — 
many  times  ?  —  often  ? 
hányszor  ?  —  handsome 
she  is  !  mily  szép  ö  !  —  so? 
hogy  hong  .' 

Howbe'it  (— bi'it),  adv.  and 
conj.  akármint  legmen;  bár 
is,  jóllehet. 

HoweVer,  adv.  akárhogyan, 
akármiként  :  legalább; — it 
be,  akármint  legyen:  — , 
conj.  mindazáltal,  még'1  , 
azonban. 

How'itzer  (háu'itzer),  g.  ta- 
raczk. 


Howl 

Howl  (haul),  v.  n.  orditni; 
huhogni;  s.  ordítás  ;  kuho- 
gds. 

How'let,  s.  bagoly. 

How'soever,  v.  However. 

Hox  (haksz),  c.  a.  megsán- 
títni. 

Hubbub  (háb'báb),  g.  zaj, 
lárma,  zsidóvásár. 

Huckle  (hák''kl),  s.  csípő, 
tomp. 

Huckster  (hák'szter),  v.  n. 
kofárkodni;  — , — er,  s.  ku- 
fár ;  —ess,  s.  kofa,  kufárnő. 

Huddle  (  hád'dl ) ,  s.  zavar  ; 
zagyvalék  ;  v.  a.  elhányni 
vetni :  r.  n.  hömpölyögni, 
hemperegni ;  tódulni. 

Huddler  (hád'dler),s.  kontár, 
himpéllér. 

Hue  (hju),  s.  szín,  színárnya- 
lat :  üldkiabálás. 

Huff  (háffl,  v.  n.  felpuffadni; 
felfuvalkodni ;  dúlni-fúlni, 
ssémbelödni;  r.  a.  felpuf- 
fasztani; durran  bánni 
vkivel :  s.  felfuvalkodás  ; 
felpezsdűlés;  to  be  in  a  — , 
felpezsdülni ,  heveskedni ; 
héjázni,  fennen  beszélni  ; 
to  take  —  at  something, 
vmit  rósz  néven  venni, 
maiért  neheztelni ;  to  be 
upou  the  —  about  a  thing, 
vmivel  kérkedni. 

Huffer,  •-■.  kérkedő;  zsémbe- 
lődő. 

Hufrish,  adj.  zsémbes,  da- 
etos;  rsij>;;<  .•  fttogató;  - 
oese,  g.  felfuvalkodottság, 
kérkedés  ;  ám:. 

Hug  (hág),  '•.  a.  megölelni, 
átkarolni  ;  szivéhez  szo- 
rítni i  vkit  ■: '  -n  ugatni;  s. 
megölelés. 

Huge  (hjuds),  adj.  igen  nagy, 
roppant,    tömérdek,    meg- 
mtrhetlen  ;  — ly,  aár.  rop- 
pantul, bőst  "'  ■■> ■(/  ; 
s.  roppant  ■  kség. 

Hulcb  (halts),  ••'.  giimő ;  — 
backed,  adj.  púpos,  görbe- 
hátú. 

Hulk  (halk),  s.  ócska, 
számozott  hajó :  hajáteknö; 
hajóbordák;    -j,adj.  idom- 
talan,  esetlen,  di 


Hull 

=c 

Hull  (hall),  s.  hajáteknö; 
héj ,  hűvel)/  :  szűrkekbpö- 
nyegű  csüllö ;  v.  a.  hüve- 
lyezni,  kihüvelyezni;  héj- 
ból kifejteni. 

Hul'ly,  adj.  hüvelyes,  héja*. 

Hum  (hám),  v.  n.  bongani, 
dongani;  morogni,  dör- 
mögni; s.  dongás ;  dörmö- 
gés. 

Human  (hju'mén),  adj.  em- 
beri; —species,  s.  emberi 
nem  ;  — ly,  adv.  emberi  mó- 
don. 

Humane  (hju-mén'),  adj. 
embersége*  :  — ly,  adv.  em- 
berségesen ;  — ness,  s.  em- 
berségesség. 

Hu'manist  (  —  méniszt ),  g. 
nyelvész,  nyelvtudós;  em- 
ber-ismerő. 

Human'íty,  g-.  emberiség;  em- 
berségesség. 

Hu'manize,  v.  a.  emher'itni, 
erhsl  .-:.:;-  m  a  ember  g  t  i 
lemi  ereit  kifejteni. 

Humble  (ám'bll,  adj.  aláza- 
tó* ;  alacsonysorsú  ;  your 
—  servant,  alázatos  szol- 
gája, to  make  one  eat  — 
pie,  megtanítani  vkit  /.v:- 
tyübe  fütyölni';  — ,  '•.  a. 
megalázni  :  to  — one's  self, 
magát  megalázni. 

Hum'bleness,  s.  alázatosság. 

Hum'bling ,  g.  megalázás; 
maga  megalázása. 

Humbug  (hám'bág),  g.  han- 
dábanda;ámító;v.a.ámítni, 
rászedni;  eláltatni,  meg- 
játszani. 

Humectate  (hjumek'tet),  v. 
a.  megnedvesvtni,  megned- 
vezni. 

Humecta'tion,  g.   megnedve- 

i   ■■-:      III    7  /■>■•:■■  8. 

Humid  (hju'mid),  adj.  ned- 
ves. 

Humid'ity,  s.  nedvesség. 

Humiliate  (hjumil'i-et),  v,  a. 
megalázni,  lealázni. 

Humiliation,  g.  hula.,'*, 
ím  galázás. 

Humü'ity,  g.  alázatosság. 

Humora]  (ju'márél),  adj.  a 
testi  nedvekei  illető ;  — 
[i  \  •  i ,  g,  csúzláz. 

1 65 


Hunt 

Hu'morist,  s.    merengő,  sze- 
s  ilysshsdé        hulcnmdJá 
kedvcsapongó,  kápé. 
Hu'morous  (— rász),  adj.  szc- 

szélges. 
Hu'morsome,  adj.  ábrándos, 

akaratos,  szeszély eskedő. 
Humour    (ju'már),   g.    nedv, 
nedvesség  ;     szeszéig  ,    tie- 
dé lg  ,    kedély,    kedv;  the 
humours   of   the  body,  a 
testi  nedvek  ;  to  be  in  goo.l 
— ,  jókedvűnek  lenni;  to  b<; 
in  an  ill  — ,  roszkedvűnek 
lenni;  to  be  out  of  — ,  ked- 
vetlenkedni;  to  put  one  in 
good  — ,  vkit  felvidámítni; 
the  —  takt  s  me,   kedvem 
szottyan  ;  — ,  v.  a.  to  —  one, 
v kinek  kedvére  lenni. 
Hump   (hámp),   g.  púp,   ho- 
porj ;  —  backed,   aáj.  pú- 
pos, görbehátú. 
Hunch    (hánts)  ,    g.    dudor; 
púp:  pufolás,  taszítás;  v. 
a.  taszít  ni ,   püfölni;  gör- 
bítni. 
Hunch'back,  s.  hát  púp;  görbe 
hátú ;    —ed  ,    adj.    púpos, 
be  hátú. 
Hundred    (  hánd'ret )  ,    adj. 
száz  ;    by   hundreds,   szá- 
zanként ;  —  fold,  adj.  and 
adv.  százszoros,  *:>íz*zoro- 
*an. 
Hund'redth  (— reth),  adj.  szá- 
zadik. 
Hungarian     (háng-gé'ri-ém), 

adj.  and  8.  magyar. 
Hungary  (háng'-gé-ri),  g.  Ma- 

gyar ország. 
Hunger    (hang'ger),  s.  éh, 
éhség;  (prov.  >  -  -is  the  best 
sauce,    legjobb   fiiszer   az 
éhség;  — ,  v.  n.  éhezni;  — , 
v.  a.  kiéheztetni. 
Hun'gerlin,  g.  magyar  öltö- 
zet. 
Hun'gry,  adj.  éhe*,   éhező  ; 
I  am      ,  elletném  :  to  g<  i 
— ,  megéhezni. 
Hunks    (kanksz),    g.    fukar, 

fösvény. 
Hunt  (hánt),  v.  u.  vadászni : 
v.  a.  űzni,  abajgatni ;  haj- 
hászni: to       ont  a  thing, 
■  mii     kinyomó  n: ,     lika- 


t 


Hunter 

tatni  :  —  ,  s.  vadászds,  va- 
dászat, ebvadászat,  hajtás; 
ebfalka. 

Himt'er,  s.  vada"; ;  vadász- 
kutya. 

Hunt'ing.  g.  vadászai  ;  üzés. 
Hunt'ress,  g.  vadásznő. 

Hunts'mau,  s.  vadász;  va- 
■  i  íszczt  tik. 

Hurdle  (boYdl),  .<.  cserény; 
v.  a.  besövényelni. 

Htirds  (hördzj,  .«.  pl.  Jcőcz, 
csepű. 

Huri  (hörl) ,  v.  a.  hajítni, 
lökni ;  to  —  a  stone  at  one, 
köret  vetni  vkire;  — ,  V.  n. 
örvényleni  ,  örvénymódra 
tekeregni:  — ,  g.  hajítás, 
löké*;  zaj,  zsibongás;  — 
bat,  g.  kiizdü  keztyü ;  — 
wind,  s.  forgóizél. 

Hurly-burly,  s.  zűrzavar, 
zenebona. 

Hurrab ,  Hurraw  (har-re', 
hax-raa),  int.  hurrah  !  él- 
jen ! 

Hurricane  (hár'rikén),  g.  or- 
kán, viharszél,  szélvész. 

Hurry  (bár'ri) ,  s.  sietség, 
sietés;  I  am  in  a  — ,  siet- 
nem kell;  in  a  — ,  sietve, 
sietségben ;  — ,  v.  n.  sietni; 
— ,  v.  a.  siettetni,  sürgetni. 

Hurst  (börszt),  s.  liget,  er- 
dőcske. 

Hurt  (bőrt,  bért),  v.  a.  irr. 
(búrt,  hurt)  megsebesíteni; 
megsérteni ,  megbántani ; 
fájdalmat  okozni:  káro- 
sít ni ;  tbese  boots  — me, 
e  lábbeli  szorítja  a  lábo- 
mat  ;  one  glass  of  wine 
cannot  —  him,  egy  pohár 
bor  nem  árthat  neki ;  I  did 
not  mean  to  —  you,  nem 
volt  szándékom  önt  sérteni: 
to  be  —  at  something,  to 
feel  —  at  something,  meg- 
bántódni:  neheztelni  vmi- 
ért ; — ,s.  sérelem;  ártalom. 

Hurt'fnl,  adj.  sérelmes;  ár- 
talmas, káros. 

Hurtle  (bár'tl),  v.  a.  forgatni, 
ingatni,  rezgetni;  v.n. pat- 
tanni (-ra,  -re),  ütközni 
(-ha,  -be);  rárohanni. 

Hurt'less,  adj.  sértetlen,  ép: 
ártalmatlan. 


Husband 

Husband  (báz'bénd),  8.  férj, 
házastárs  ;  mezei  gazda, 
földes:  ;  —,  v.  a.  férjhez 
adni  :  mezei  gazdaságot 
folytatni  :  to  —  one's 
means,  vagyonával  taka- 
rékosan  hónai. 

Husbandry,  s.  mezei  gazda- 
ság :  gazdálkodás,  takaré- 
kos]; adós. 

Hush  (hás),  c.  n.  hallgatni, 
elcsent!,  sülni :  v.  a.  lecsen- 
desít ni  ;  to  —  up,  eltitkol): i. 
elpalástolni ;  — ,  int.  csitt ! 

Husk  (baszk) ,  g.  beező,  hü- 
vely ,  tok  :  V.  a.  kifejteni, 
k ihónta n i,  k ihü velyezn i. 

Husk'ing,  g.  hihüvelyezés. 

Hussar  (huzzár'),  g.  huszár. 

Hussy  (ház'zi) ,  g.  pajkos 
leány;  you  — !  te  kis  czafral 

Huswife,  Hussive  (báz'zif), 
s.  gazdasszony  :  varrószer- 
szekrényke ;  kötőerszény ; 
v.  a.  házi  gazdaságot  vin- 
ni:  takarítani,  megtakar- 
gatni. 

Hus'wifery,  g,  házi  gazdaság. 

Hut  (hát),  s.  gunyhó ;  desz- 
ka-sátor. 

Hutch  (báts),  .5.  teknő,  sütő- 
teknö ;  Tá.da  :  lisztes  szek- 
rény, hombár;  v.  a.  elten- 
ni, megtartani. 

Húzz  (bázz),  p.  a.  bongani. 

Huzza  (buz'ze,  haz'ze),  int. 
ujjú  !  v.  n.  ujjongatni. 

Hyacinth  (hei'észintb),  s.já- 
czint    (virág);  jáczintkö. 

Hvalin  (bei' élin),  adj.  üveg- 
féle,  kristályaiul. 

Hybrid  (bib'rid),  adj.  korcs 
...;  s.  korcsállat;  korcs- 
növény. 

Hydatid  (hei'détid),*.  ( kórt.) 
vízhólyag. 

Hydrangea  (heidrén'dzsié), 
s.  kertike,  kert-éke. 

Hydrate    (hei'dred),   s.    víz- 

egy- 

Hydraulic  (heidraa'lik),  adj. 

vízmoztani  ;   vízépítészeti : 

—  press,  g.  vízsajtó ;  — s,  s. 

pl.    vízmoztan,  vízerőszet ; 

vízépitészet. 
Hydrocele  ( hei'droszel ) ,   g. 

vízsérv. 

166 


Hyperborean 

Hydrocephalus  (beidroszef- 
élász),  g,  víz-agy. 

Hydrodynamics  (—  diném'- 
iksz),  g.  vízerőszet,  vízmoz- 
tan. 

Hydrogen  (hei'drodzsin),  s. 
vízany,  gyulany. 

Hydrography  (heidrag'réfi), 
.«.  vízleirás,  vízrajz. 

Hydrometer  (beicíram'iter) , 
s.  vízmérő. 

Hydrom'etry ,   s.   víz  mértan. 

Hydrophobia  (heidrof o'bié)  r 
s.  víz-iszony,  veszettség. 

Hydrop'ieal,  v.  Dropsical. 

Hy'dropsy,  v.  Dropsy. 

Hy'droscope,  s.  vízóra. 

Hydrostatic  (heidrosztét'ik), 
— al,  adj.  víznyugtani ;  —sy 
s.  pl.  víznyugt  an. 

Hydras  (hei'drász),  g.  vízi 
kigyó. 

Hyemal  (hei-í'mél),  adj.  téli. 

Hyemate  (hei'imet),  v.  a.  te- 
lelni. 

Hyema'tion,  s.  telelés. 

Hyen  (bei'en),  Hyena  (—  í'- 
né),  s.  hiéna. 

Hygeian,  Hygiean  (heidzsí'- 
en),  adj.  éptani,  egészség- 
tani. 

Hygieno  (heidzi-ín'),  s.  ép- 
tan,  egészségtan. 

Hygrometer  (heigram'iter)r 
g.  nedvmérő,  légnedvmérő. 

Hygroscope,  v.  Hygrometer. 

Hymen  (bei'men),  g.  nász- 
isten;  házasság;  sziízőr.  . 

Hymeneal  (beimini'él),  adj. 
menyekzői;  s.  nászdal. 

Hymn  (him),  s.  dicsének;  zso- 
lozsma. 

Hyp  (hip),  s.  lépkórság,  ko- 
morkórság, feketevérüség  ; 
v.  a.  elkomorítni. 

Hyperbate  (hei'perbet) ,  s. 
visszás  szórend. 

Hyper'baton,  r.  Hyperbate. 

Hyperbola  (heiper'bolé),  s. 
mentelék,  fölöslék. 

Hyperbole  (heipe/boli) ,  s. 
túlzás. 

Hyperbolic  (— bal'ik),  — al, 
adj.  túlzó;  —  ally,  adv.  túl- 
zóiéig, túlozni. 

Hyper'bolize,   v.   a.   etn^  n. 

Hyperborean  ( — bo'xién), adj. 
éjszákvidéki,  éjszaki. 


Hypercritic 


Iacinth 


Idolatrous 


Hypercritic  (— krit'ik),  s.  túl- 

szigorú  birdló. 
Hyperduly  (hei'perdjuli),  s. 

szűz  Mária  tisztelése. 
Hypnotic  (hypnat'ik),  s.  al- 
tatói ier. 
Hypochondria    ( hippokan'- 

ilrir),  s.feketevérüség,  lép- 

kór,  komorkórság. 
Hypochondriacal,  adj.  feke- 

tevérű,  lépkóros,    rásztos. 
Hypochon'dry,  s.  részt. 
Hypocras    (hip'pokrész),    s. 

ószeres  hor. 
Hypoc'risy  (hippakluiszi),  s. 

képmutatás,  színesség. 
H  yp<  icrite  (hip'o-krit),  s.  kép- 
mutató,   kétszínű,    szines- 

kedő. 
Hypocritical,  adj.  kétszínű, 

színeskedő ';  — ly,  adv.  tz%- 

neskedve,  kéts  i  inűleg. 
Hypogastric  (hip-o-gész'trik) 

adj.   alhas  .  .  . ,   alhashoz 

tartozó. 
Hypogastrium    ( —  gész'tri- 

inil,  s.  alhas. 
Hypostasy  (hei-pasz'tészi),«. 

alanyit  rány ,    személye&ít- 

vény ;  húgy  szállódét. 
Hypotenuse   (hei-pafmász), 

s.  fenék-oldal,  feszítő. 
Hypothecs  (hei-path'iké),  s. 

jelzálog,   záloglekötés,   zár 

loglevél. 
Hypothecary  (— kér-i),  adj. 

j>  Izálogos; —  creditor,  8.  :>;- 

log-hitelező ;  —  debt,  8.  zá- 
log-adósság. 
Hypothecate  i  — iket),  v.  a. 

zálogba  adni,  elzálogot  ítni; 

zálogul  lekötni. 
Hypoth'esis  i  -isziSz), 

tét,  feltétel. 
Hypoth*  t'ical,    tdj.  feltétes, 

felUHele><;  — ly,  adv.,  elté- 
ri, feltéU  léten. 
■  I 
11   sop    fhei'szap) .     Bysso] 

(hiz'zap),  8.  izsóp. 
II-  steric    ili  -.■*.-  i'ik, ,    — al, 

adj    i;.:  ki    ;  -  •■..--. 
!l-  -!•  i   ■  -  ,    s.    pl.    méhbaj, 

méhg't 
1!-.  -t'  rotomy  (hiszti  rat'omi) 

t.  reni' !,  i . 


I  (ei),  8.  az  I  betű  neve. 

I  (ei),  pron.  én  ;  I  sav  !  hal- 
lod-e ! 

Iaeinth  (ei'észinth),  v,  Hya- 
cinth. 

Iambus  (ei-ém'bász),  s.  me- 
nő, szí'ihö  versláb. 

Iatrical  (ei-éfrikél),  adj.  gyó- 
gyászati. 

Iatrt  ichernist  ( ei-étrakeni'- 
iszt),  8.  vegyészorvos. 

Ibis  (eiljisz),  s.  czibik,  ibis, 
batla. 

Ice  (eisz),  s.  jég;  fagylalt  ; 
to  break  the  — ,  jeget  tör- 
ni :    no. ,  utat  nyitni. 

Ichneumon  (iknju'mán),  s. 
egyptomi  petymeg;  —fly, 
s.  fürkész,  nyerges  bogár. 

Ichnographic  (iknogréf'ik) , 
adj.  alapra  'zi. 

Ichnography  (iknag'réfi),  s. 
épült  t  alaprajza. 

Icbor  («-i'kar).  s.  sébvíz. 

Ichthyography  (iktkiag'réfi), 
s.  hal-leirás. 

Ichthyology  (ikthial'odzsi), 
s.  holtan,  haltudalom. 

Ichthyi  phagist  (ikthiaféd- 
zsiszt),  s.  halevő. 

Ichthyophagous  (— ofégász), 
adj.  halevő. 

Ichtnyophagy  (— ofédzsi),  s. 
hatéves, 

Icicle  (ei'szikl),  8.  jégcsap. 

Icinglass,  v.  Isinglass. 

Iconoclast  (eikan'oklészt),  s. 
képromboló. 

Iconographic  (eikanogrt  fik), 
adj.  képi*  irási. 

Iconography  (eikanag'réfi  i .  8. 
képek  leírása. 

Iconolater  (eikonal'éter),  s. 
képimádó. 

Iconology  (eikonal'odzsi);  •--. 
képtan. 

Icteric   (ikter'ik),   — al,   adj. 
epekóros,  sárgakóros. 
-zii.  adj. ." 

I  |       (eidi'é),  8.  idea,  ■ 

kép  ;   képzelet ;  what  a 
funny  — ,  mily  furcsa  ötlet. 

hl-al  (eidi'él),  adj.  eszményi, 
képzt  It  .  .  ö  kép,  e  tmény, 
mneszmény. 

167 


Ideahze  (eidi'éleiz),  v.  a.  esz- 
ményítni,  eszményesítni. 

Identic  (eiden'tik),  — al,  adj. 
azonos,  egyazonos  :  —ally, 
adv.  azonosam  ;  — alness,  s. 
azonosság. 

Identiflca'tion,  s.  azonosítás. 

Identify  (eiden'tifei),  v.  a. 
azonosítni;  r.n.  azonosulni. 

Identity  (eiden'titi),  s.  azo- 
nosság. 

Idiocracy  ( idiak'részi ) ,  .«. 
testsajátság. 

Idiocy  (id'iaszi),  .<.  bárgyú- 
ság, hülyeség. 

Idioelectric  ( idioilek'trik ) , 
adj.  sajátvillanyú. 

Idiom  (id'iam),  8.  nyelvsaját- 
ság :  nyelv,  tájnyt  Iv. 

Idiosyncrasy!  idiuszin'krészi) 
8.  szem  hl  );..-. .:.-; ,  fe<  roa 
iszony. 

Idiot  (id'iat),  8.  bárgyú,  hü- 
lye :  asylum  for  — s,  s.  ta- 
lÓka-intézét. 

Idiotcy,  p.  Idiocy. 

Idiotism  (id'iatizm),s.  nyelv- 
kitl  i-i  .-■  a  r  ivsaj&isáq ; 
szójárás  :  bárgyúság. 

Idle  (ei'dl),  adj.  henye,  lusta; 
munkátlan  :  dologtalan, 
fires;  an— fellow,  korhely, 
henyélő :  an  —  talk,  hiába- 
való fecsegés ;  an  —head, 
üres  fej  ;  —  hours,  s.  pl. 
szabad  idő,  szünidő;  —  c. 
n.  henyélni,  lustálkodni; 
— ,  v.  a.  to  —  away  one's 
time,   henyélve  tölteni  az 

iilöt. 

Idleness  (ei'dlness)  ,  s.  he- 
nyélés, lustaság :  —  is  the 
rout  of  all  evil,  a  henyélés 
minden  gonoszságnak  gyö- 
kere. 

Idly  (ei'dli),  adv.  henyélve, 
dologtalanul,heverve;  hasz- 
talanul, hiába. 

Idol  (ei'dal),  8.  bálvány  kép, 
bálvány. 

Idol'ater,  s.  bálványimádó. 
8.    bálványimá- 
dón!}. 

Idolat'rical,  adj.  bálványos, 
bálványo 

Idol'atrize  |  étreiz),  r.  n. 
bálványt  imádni. 

Idol'atrous,  v.  Molatrical. 


Idolatry 

Idolatry,  s.  bálványimádás, 
bálványozás. 

Idolize  (ei'daleiz),  v.  a.  iste- 
nít/ni, bálványozni;  v.  n. 
bálványt  imádni  ;  — r,  8. 
bálványozó. 

Idoneous  (eido'niasz),  adj. 
alkalma*  ;  —  ness,  s.  alkal- 
masság, alkalmaslét. 

Idyl  (ei'dil),  8.  pásztori  költe- 
mény. 

If  (if),  conj.  ha,  hogyha  :  if  it 
be  true,  In  igaz  ;  if  I  but 
knew,  bárcsak  tudnám  •  if 
be  does  not  fofget  it,  ha- 
csak el  nem  felejti;  without 
ifs  or  ands ,  feltétlenül, 
minden  "lm"  és  "de"  nél- 
kül. 

Igneous  (ig'niász),  adj.  tüzes. 

Ignis  fatuus  (ig'nisz  fé'tju'- 
ász),  s.  bolygótűz,  lidércz. 

Ignite  (igneif) ,  v.  a.  gyúj- 
tani ,  meggyújtani;  v.  n. 
izzani,  tüzesedni. 

Ignition  (igni'sán),  s.  meg- 
gyújtás ;  izzás. 

Igniv'omous  (— omász),  adj. 
tűzhányó. 

Ignobil'ity,  s.  nemtelenség, 
aljasság. 

Ignoble  (igno'bl) ,  adj.  nem- 
telen, alacsony,  aljas ;  — 
ness,  s.  nemtelenség,  aljas- 
ság. 

Igno'bly,  adv.  nemtelenűl, 
alacsonyul. 

Ignominious  (  —  min'iász  ) , 
adj.  gyalázatos;  csúfos; 
kisebbítő  ;  —  ly,  adv.  gya- 
lázatosan*. 

Ig'nominy,  s.  gyalázat. 

Ignoramus  (ignoré'mász),  s. 
tudatlan  ;  kamu*:. 

Ig'norance,    s.   tudatlanság. 

Ig'norant,  adj.  and  s.  tudat- 
lan ;  to  be  —  of,  nem 
tudni. 

Ignore',  v.  a.  nem  tudni ;  nem 
akarni  tudni  i  vmtröl). 

Ignoscible  (iguasz'szibl),«<7/. 
megbocsátható,  megenged- 
hető. 

He  (eil),  v.  Aisle. 

Ilk  (ilk),  adj.  minden,  kiki ; 
ugyanaz. 

HI  (ill),  adj.  rósz  ;  beteg;  adv. 
roszúl ;   to   set   an  —  ex- ' 


Illation 

ample,  rósz  példát  adni ;  to 
bad  an  —  life,  feslett  éle- 
tet élni  ;  I  am  — ,  beteg  va- 
gyok ;  to  get  — ,  megbete- 
gedni;  an  —  man,  beteg 
ember  :  —  luck,  balszeren- 
cse ;  to  use  one  — ,  roszúl 
bánni  vkivel ;  to  speak  — 
of  one,  rosszat  beszélni  vki 
felöl ;  to  bave  an  —  opin- 
ion of  one  ,  roszúl  véle- 
kedni vkiről ;  to  take 
sometbing  — ,  vmit  baled 
venni:  — bred,  adj.  neve- 
letlen, faragatlan; — affect- 
ed, adj.  rosz-indulatu  ;  — 
favoured,  adj.  csúnya,  rút; 

—  natured,  adj.  gonosz, 
rosztermésr.etii ;  —  star- 
red, adj.  szerencsétlen ;  — 
usage,  s.  méltatlankodás  : 

—  will,  s.  roszakarat;  — ,  s. 
rósz,  baj,  balság. 

Illation  (illé'sán),  8.  követ- 
keztetés. 

Illaudable  (illaa'débl),  adj. 
nem  dicséretes.  [bitás. 

Illec'tive,  adj.  csábító; s.  csá- 

Illegal  (illí'gél),  adj.  törvény- 
telen ;  —  ly,  adv.  törvény- 
telenül. 

Illegality,  s.  törvénytelenség. 

Illegibility,  8.  olvashatatlan- 
ná g. 

Illegible  (illed'zsibl)  ,  adj. 
olvashatlan,  olvashatatlan. 

Illegitimacy  (üledsit'imészi), 
8.  jogtalanság,  törvényte- 
lenség. 

Illegitimate,  adj.  házasságon 
kívüli,  jogtalan,  fattyú. 

Illiberal  (illib'erél),  adj.  nem 
bőkezű,  gálád,  fösvény. 

Illiberallty,  s.  galádság  szűk- 
keblűség ;  kislelkűség. 

Illicit  (illiszlt),  adj.  tilos,  ti- 
lalmas. 

Illimitable  (illimlttbl),  adj. 
határozhattam  ;  meghatá- 
rolhatlan;  határtalan,  kor- 
látlan. 

inimitably,  adv.  határtala- 
nul, meghatárolhatlanúl. 

Illimitation  (— té'sán),  s.  kor- 
látlanság,  határtalanság  ; 
határozatlanság.  ' 

Illimlted,  adj.  határtalan, 
korlátlan. 

168 


Imbank 

Illiterate  (ülit'erét),  adj.  ta- 
nulatlan; —ness,  s.  tanu- 
latlanság. [roszaság. 

Illness  (ill'nesz),  s.  betegség; 

Illogical  (illa'dzsiki'l),  adj. 
következetlen,  logikátlan  ; 
— ly,  adv.  következetlenül 

Illude  (illjud'),  r.  a.  elámítni, 
eláltatni. 

Illume  (illjum'),  v.  a.  megvi- 
lágosít ni,  kivilágítni. 

Illu'mhiíite  (—net),  v.  a. 
megvilágositni,  kivilágítni; 
kiszínezni. 

Illumina'tion,  s.  m>  gvilágo- 
sítás ;  kivilágítás. 

Illu'minator,  -•>.  félvilágosító, 
megvilágosító ;     kiszínező. 

Illumine,  v.  Illume. 

Illusion  (illju'zsán),  s.  álta- 
tás,  ámítás  ;  csalódás,  áb- 
ránd. 

Illu'sive,  adj.  ámító,  csalé- 
kony ;  fogárdos,  furfangos. 

Illu'sory,  adj.  csalóka,  csalé- 
kony, látszata*,  ál;  fur- 
fangos. 

Illustrate  (illász'trét),  t;.  a. 
megvilágositni ;  értelmez- 
ni; dicsőítni,  híressé  ten- 
ni; — d  news,  képes  új- 
ság. 

Illustration,  s.  érteimezé*, 
magyarázat,  megvilágosí- 
tás. 

Illus'trative,  adj.  megvilágo- 
sító, értelmező. 

Illustrious (ülász'triász),  adj* 
dicső,  fényes,  híres,  fen- 
séges. 

Image  (im'mids),  s.  kép; 
képmás ;  —  worsbip ,  8. 
képimádás. 

Imaginable  (iméd'zsinébl), 
adj.  képzelhető. 

Imag'inary,  adj.  képzelt. 

Imagina'tion  (— né'sáu),  s. 
képzelödés,  képzelés,  kép- 
zelem. 

Imaginative  (— nétiv';,  adj. 
találékony,  leleményes ;  — 
faculty,  s.  képzelő  tehet- 
ség. 

Imagine,  v.  a.  képzelni. 
gondolni,  tartani;  kiel- 
mélni. 

Imbank  (imbénk'),  v.  a.  kö- 
rülgátolni. 


Imbare 


Imitator 


Immix 


Imbare  (—  bér'),  v.  a.  mezit- 
lenítni ;  felfedezni. 

Inibattle,  v.  Embattle. 

Im'becile  (— beszil),  adj.  tom- 
pa elviü,  hígeszü ;  gyenge, 
erőtlen ;  v.  a.  gyengítni, 
erejét  elvenni. 

Imbecil'ity ,  s  gyengeség , 
erőtlenség ;     tehetetlenség. 

Imbedded,  r.  Embedded. 

Imbezzle,  v.  Embezzle. 

Imbibe  (imbeib'),  v.  a.  beszív- 
ni :  beáztatni ;  telítni. 

Imbibition  (— bibi'sán),g.  be- 
szívás. 

Imbitter  (— bit'ter),  v.  a.  el- 
heseritni. 

Imbod'ied,  adj.  bekebelezett: 
testesült. 

Imbody  (— bad'i),  v.  a.  beke- 
belezni ;  megtestesítni ;  v. 
n.  megtestesülni. 

Imbolden    (— bold'n),    v.    a. 

felbátorít)!!. 

Imbordex  (— bor'der),  v.  a. 
vn  ghaíárclm  /  irvlksfttni 

Imbosk  limbaszk'),  v.  n.  les- 
bea állani. 

Imbow  (—bo'),  v.  a.  boltolni, 
ívelni. 

Embrace,  v.  to  Embrace. 

Imbrangle  (— breng'gl),  v.  a. 
bebonyolítni ;  belé  keverni, 
behálózni;  to  get  — d  be- 
leheveredni,  bebonyóU  ini. 

Imbricate  (im'briket),  v.  a. 
vájni  (  cserepei  I. 

Imbroider,  v.  Embroider. 

Imbrue  (— bru'i,  r.  a.  bemár- 
tani, beáztatni;  megfer- 
tőzni. 

Imbrute  (— bruf),  v.  a.  el 
barmitni;  v.  n.  elbarmiilni, 

állattá  lenni. 

Imbue  (—  bju'l,  v.  a.  beitat- 
ni  i  -vol,  -vél) ;  megfesteni, 
szinesítni. 

Imburse  (— bársz'),  v.  a.  er- 
nybe   tenni;  pénzt   be- 

ini. 

Imburee'ment,  s.  bedugás, 
b,  tevés,  pén  '.beszedi   , 

1 1 r i  í t ; 1 1 >  1  * •  (im'itébl), adj.  utá- 
nozható. 

Imitate  (im'itét),  v.  a.  utá- 
nozni :  követni. 

[mita'tion,  s.  után  á 

[m'itative,  adj.  utánzó. 


Im'itator,  s.  utánzó. 

Immaculate  (  —  mék'julét ), 
adj.  szeplőtlen,  tiszta. 

Immaue  (—men'),  adj.  vad, 
fene,  kegyetlen,  emberte- 
len. 

Im'manent  (— ménent),  adj. 
benlévő ;  (bölcs.)  tapasz- 
talható. 

Immau'ity  (immén'iti)  ,  s. 
embertelenség  ,  kegyetlen- 
ség. 

Immarcescible  (immárszesz' 
szibl),  adj.  romolhatlan, 
enyészhetlen. 

Immatchable  (  — méts'ébl), 
adj.  hozzáfoghattam., párat- 
lan. 

Immaterial  (— métí'riél),a<7/. 
anyagtalan  ;  nem  lénye- 
ges. 

Immateriality,  g.  anyagta- 
lanság. 

Immate'rialize ,  v.  a.  anyag- 
talanítni,  szellemítni. 

Immatriculate  (— trik'j ulet) , 
v.  a.  anyakönyvbe  jegyez- 
ni, beiktatni. 

Immatricula'tion,  s.  anya- 
kör yvbe  beiktatás. 

Immature  (— inétsár') ,  adj. 
éretlen  ;  — ness,  s.  éretlen- 
ség.  [ness. 

Immatu'rity,    v.  Immature- 

Immeabil'ity  (— mi-ébil'iti), 
8.  átjárhatlanság ;  áthat- 
lanság. 

Immeasurable  (— mezs'j  u- 
rébl),  adj.  megmérhetlen  ; 
mértékletlen. 

Immeas'urablj ,  adv.  meg- 
mérhetlenül ;  mértéklette- 
nül. 

Immediacy  (—  mi'diészi'l,  g. 
közvetlenség. 

Imme'diate  ( — diét),  adj.  köz- 
vetlen ;  azonnali;  —ly,adv. 
közvetlenül;  azonnal,  mind- 
járt, tüstént. 

Immed'icable  |  — med'ikébl), 
adj.  gyógyíthatatlan. 

[mmelodious  |  Immilo'diasz), 
adj.  dallamatlan  :  dallam- 
íitlen. 

[mmemorial    (  -mimo'riél) , 
adj.  emlékezet  haladó,  ré- 
gi :  since  time     ,  emléke- 
,  i  haladó  idő  óta. 
169 


Immense  (— mensz') ,  adj. 
megmérhetlen ,  temérdek, 
roppant;  — ly,  adv.  meg- 
mérlietlenül,  roppantál. 

Immen'sity,  s.  megmérhetlen- 
ség,  tömérdekség,  roppant- 
ság. 

Immensurabil'ity ,  s.  meg- 
mérhettenség, 

Immen'surable  (— zsurébl), 
adj.  megmérhetlen. 

Immen'surate( — zsurét),a<7/. 
méretlen. 

Immerge  (— merds'),?\  a.  be- 
mártani, elmerítni ;  elsü- 
lyeszteni.  [lett. 

Immer'ited,  adj.  nem  érdem  - 

Immeritous  (  —  mer'itász) , 
adj.  méltatlan  ;  érdemlet- 
len. 

Immerse  (—mersz'),  adj.  el- 
merített, merült :  v.  a.  el- 
meríteni;  to—  one's  self 
in...,  merülni,  süly e ami, 
esni  -ba,  -be. 

Immer'sion ,  s.  elmeriilés ; 
beié-mártás. 

Immesh  (— mes'),  v.  a.  be- 
hwrkolni;  tőrbe  ejteni,  kö- 
rülhálózni. 

Immethodical  ( — mithad'- 
ikél),  adj.  módszer  nélküli; 
— ly,  adv.  módszer  nélkül ; 
-ness,  g.  módszer  hiánya. 

Immigrant  (im'migrént),  g. 
beköltöző,  bevándorló). 

Im'migrate(— grét),  v.n.  be- 
költözni, bevándorolni. 

Emmigra'tion,  g.  beköltözés, 
bevándorlás. 

Im'minence  (— minensz),  g. 
fenyegető  (veszedelem):  k'ó- 

l     1:  8  :    1 ■::    tlt  Ibi    /    i     . 

Im'minent,  adj.  közelgő. 
Immin'gle  (— ming'gl),  v,  a. 

belé  egyítni,  belekeverni. 
Immiscibil'ity,  g.   vegyíthet- 

lenség. 
Immiscible     ( — misz'szibl)  , 

adj.  vegyíthetlen. 
Immit  (  -mit'),  v.  a.  beeresz- 
teni, belé  ömleszteni. 
Immit'igable  (    igébl),  adj. 

szelidíthetlen;  engesztelh  t 

len,  kérlelhetlen. 
Immiz  (— miks/.'i,   r.  a.  be 

lékeverni,  beléegyítni ; 

able,  adj.  vegyíthetlen. 


Inimixed 

Immixed,  Irnmixt  (immiktatf) 
adj.  vegyxtetlen. 

Immobility  (— mobil'iti),  s. 
mozdithatlanság  :  mozdu- 
latlanság. 

Immod'eracy .  s.  mérséklet- 
lenség. 

Immoderate  (— madleret) , 
adj.  mértéktelen,  mérsék- 
letlen, túlságos ;  — ness,  8. 
mértékletlenség,  mérséklet- 
lenség. 

Immodera'tion,  v.  Imruod- 
erateness. 

Ininiod'est  (  —  mad'cleszt) , 
adj.  .szerénytelen  :  szemér- 
metlen; fajtalan,  sikamlós; 
— y ,  8.  szerénytelenség; 
szemérmetlenség  ;  fajtalan- 
tág. 

Immolate  (im'molet),  v.  a. 
áldozni :  feláldozni. 

Immola'tion,  s.  áldozás :  ál- 
dozat. 

Im'molator,  s.  áldozó ;  felál- 
dozó. 

Irnmoinent'ous  (— momen'- 
tasz),  adj.  nem  fontos,  nem 
lényeges. 

Immoral  (— mar'él),  adj.  er- 
kölcstelen. 

Immoral'ity,  s.  erkölcstelen- 
ség. 

Immorig'erous  (— morid'zsi- 
rász),  adj.  engedetlen,  szó- 
fogadatlan, műveletlen,  go- 
romba. 

Immortal  (— maar'tél),  adj. 
halhattan  :  —  eagle-flower, 
s.  papucsvirág,  kerti  fáj- 
virág ;  —  herb,  s.  vasvirág; 
— ly,  adv.  halhatatlanul. 

Immortal'ity,  s.  halhatlan- 
ság. 

Immor'talize  (— mar'téleiz), 
v.  a.  halhatlanítani. 

Inrmortifica'tion,  s.  töredel- 
metlenség. 

Immovabil'ity,  s.  mozdítha- 
tatlanság :  kéri  élhette  még. 

Immovable  (— mn'vébl),  adj. 
mozdíthatatlan ;  ingatlan ; 
kérlelhettem  ;  rendtthetlen. 

Immo'vables,  s.  pl.  ingatlan 
jószág. 

Immo'vably,  adv.  ingatla- 
nul; kérlelhetlenül:  rendít- 
hetlenül. 


Immuud 

Immun d  (immánd') .adj.  t  isz- 

tátlan,  mocskos,  undok. 
Immnndic'ity,  s.  mocskosság, 

undokból/. 

Immunity  (— mju'niti) ,  s. 
m>  ntesség;  szabadalmazott- 
són  ■ 

Immure  (— mjur'),  v.  a.  be- 
falazni :  fallal  körülvenni; 
S.  körfal. 

Immusical(immjn'zikél),  adj 
zeneszerűtlen ;  egybe  nem 
hangzó,. 

Immutability  (— mjutébil'- 
iti),  s.  váUozhatlanság. 

Immu'table,  adj.  változhat- 
lan. 

Immuta'tion,  s.  változtatás, 
változás. 

Imp  (imp),  s.  csemete,  mag- 
zat ;  oltóág ;  ördögöcske. 

Impacable  (— pé'kébl),  adj. 
nyugasztalhattan. 

lm 'pact  (— pékt),  s.  ütközés ; 
centric  — ,  központi  ütkö- 
zés. 

Impact',  v.  a.  bepakolni ;  ösz- 
szesajtolni. 

Impair  (—per'),  v.  a.  csorbít- 
ni,  megrövidítni  :  kevesbít- 
ni ,  megrosszabbítni  ;  gyen- 
gitni;  v.n.  fogyni;  —ment, 
s.  csorbítás,  csorbulás,  fo- 
gyatkozás, roszabbvlás. 

Impale  (—pel'),  v.  a.  béká- 
ra; ni. 

Impallid  (impél'id),  v.  a.  ha- 
laványúni. 

Impalpability,  .?.  tapinthat- 
lanság. 

Impalpable  (— péTpébl),  adj. 
tapinthatlan.  jutni. 

Impalsy  (impéTzi),   v.  a.  bé- 

Impar'alleled,  v.  Umparal- 
leled. 

Impardonable(— pár'dánébl), 
adj.  megbocsáthatlan. 

Imparity  (— pér'iti),  s.  egyen- 
lőtlenség :    aránytalanság. 

Impark  (—park'),  v.  a.  beker- 
telni, bekerítni. 

Impart  (—párt'),  v.  a.  köz- 
leni. 

Impartial  (— pár'sél) ,  adj. 
részrehajlatlan  ;  — ness,  s. 
részrehajlattanság. 

Impartiality,  s.  részrehajlat- 
lanság. 

170 


Impendent 

Impartibil'ity,  s.  közölhető- 
ség :  oszthatlanség. 

Impart 'il ile,  adj.  közölhető; 
oszthatlan. 

Impart'ment,  s.  közi  ós. 

Impassabü'ity,  »•.  járhatlan- 
ság. 

Impassable  ( — pász'szebl) , 
adj.járhatbin. 

Impassible(— pész'sziljll, </(/;'. 
érzéketlen,  érzetlen,  szen- 
vedéstől ment ;  —ness  ,  s. 
érzetlemég,  érzéketlenség. 

Impassion,  v.  a.  —  v.  Impas- 
sionate. 

Impassionate  (— pés'ánet),v. 
a.  mélyen  meghatni,  meg- 
indítni,felgerjeszteni ;  adj. 
érzéktelen,  szenvtelen. 

Impassioned  ,  adj.  megin- 
dult;  szenvedelmei ,  szen- 
vedélyes. 

Impas'sive,  v.  Impassible. 

Impatible  (— pét'ibl) ,  adj. 
tiirhetlen. 

Impatience  (pe'sensz),  s.  tü- 
relmetlenség. 

Impa'tient,  adj.  türelmetlen; 
— ly,  adv.  türelmetlenül. 

Impawn  (— paan'),  v.  a.  zá- 
logba adni. 

Irnpeacb  (—pits'),  v.  a.  bepe- 
relni ,  törvénybe  idézni ; 
akadályozni ;  to  —  one  of 
bigh  treason,  felségáru- 
lással vádolni  vkit;  —ment, 
8.  vád;  akadályozás. 

Impecabil'ity,  s.  vétkezhet- 
lenség. 

Impeccable  (— pekTiébl),  adj. 
vétkezhetlen. 

Impec'cancv,  v.  Impeccabil- 
ity. 

Impede  (— píd').  v.  a.  meg- 
akadályozni. 

Impediment  (— ped'iment), 
s.  akadály ;  to  bave  an  — 
in  one's  speech,  akadozva 
beszélni. 

Impedimen'tal,  adj.  akadá- 
lyos. 

Impel  (—pell'),  v.  a.  ráhaj- 
tani ;  rávinni  ;  ösztönözni. 

Impend  (—  pend'l.  I .  ».  köze- 
legni;  impending  danger, 
fenyegető  veszedelem . 

Impen'dent ,  adj.  köztioő, 
jövő. 


Impenetrable 

Impenetrable  (—  pen'itrébl), 

adj.  átkatlan;  kitanulhat- 

lan. 
Impenetrably,  adv.  áthatla- 

n/ul  :  kiUmulhatlanul. 
Impenitency  (— pen'itenszi), 

s.  töredelmt  tlenség. 
Impen'itent,  adj.  töredelmet- 

len. 
Imperative  (— per'étiv),  adj. 

■parancsoló;  s.  parancsoló 

mód  ;  —  ly,  adv.  parancso- 

lólag. 
Imperceptible    (— perszeptf- 

ibl) ,    adj.     észrevehetlen ; 

— ness,  s.  észrevehetlenség. 
Imperceptibly,  adv.  rszreve- 

hetleniil. 

Imperfect  (— per'fekt),  adj. 
tökéletlen,  hiányos;  8.  fél- 
múlt idő.  [ség. 

Imperfec'tion,  s.   tökéletlen- 

Imperforable  (imper'forébl). 
adj.  átfúrhatlan. 

Imperial  (— pí'riél),  adj.  csá- 
szári; birodalmi;  the  — 
parliament ,  nagybritan- 
iiini  parlament;—,*,  hintó- 
fódél. 

Imperil  (— perli),  v.  a.  veszé- 
lyeztetni. 

Imperious  (— pí'riász),  adj. 
parancslagos,  parancsoló ; 
— ly,  adv.  parancsolólag. 

Imperishable  ( — per*] 
adj.  1 1  nem  múló,  elén 
hetién,  nem  veszendő. 

Impermanent  (— per'méncntl 
./'//'.  urn/  maradandó;  áll- 
hatatlan. 

Impermeabil'ity, g,  áthatlan- 
ság  :  vízhatlanság* 

Impermeable  ( — per'mi-ebl), 
adj.  áthatlan,  áthatatlan  .- 
vízálló. 

Impersonal     (— per'szánel) , 
mélytélen  :     -  Ly, 
adv.  személytelenül. 

Impersonality,  s.  személyte- 
lenitni. 

Impersonate  (—pej  'szánét), 
v.  a.  személy esítni,  szemé- 

Impersonifica'tion,  ft.  -  .<  mé- 
lyetítéi,  tzemélyités. 

Imperspicuous  i  perszpik'- 
juászi,  adj.  átláthatlan, 
érthetlen,  homályos. 


Impertinence 

Impertiuenee(— per'tmensz), 
.v.  illetlenség  :  gorombaság. 

Imper'tinent,  adj.  illetlen  : 
nem  való  (-ra,  -re )  ,•  go- 
romba ,  ■-■:>  mtelen  ;  —  ly, 
adv.  illetlenül ;  gorombául; 
helytelenül*. 

Imperturbable  ( — taVbébl), 
adj.  rendühetlen,  felindít- 
hatlan. 

Impertnrba'tion,  s.  indulat- 
lanság,  kedvegyen. 

Impervious  (— per'viász), «</?'. 
járhatlan  ;  áthatlan  ;  — 
to  the  air,  léghatlan  ;  —to 
the  view,  átláthatlan; 
— ness,  8.  átjárhatlanság  : 
áthat  lanság. 

Impester,  v.  to  Pester. 

ImpetiLle  (impí'tibl) ,  adj. 
elérhetlen. 

Impetrable  (im'pítrébl),  adj. 
elérhető,  kikérhető,  elkér- 
hető. 

Im'petrate  (—tret),  v.  a.  ké- 
réssel megnyerni. 

Impetra'tion,  .•?.   megnyerés. 

Impetuosity(— petsjuasz'iti), 
g.  hevesség;  rohamosság. 

Impet'uous  (— sjuász),  adj. 
heves,  erőszakos;  rohamos. 

Impetus  (im'pítász),  g.  roha- 
nás, roham,  rohamerő,  he- 
vesség. 

Impierce  (— pírsz'),  v.  a.  át- 
szűrni, átjárni,  áthatni; 
beszúrni,  behatni;  —able, 
adj.  átszúrhatlan. 

Impiety  (— pei'iti),  g.  ájtat- 
lanság ;  hitetlenség,  val- 
lástalanság. 

Impignorate  (— pig'noret),  v. 
a.  zálogba  adni. 

Impinge  (— pinds'),  v.  n.  to 
—  on  . .  .,  ütközni  -i'ii,  -be. 

Impious  (im'peiász),  adj.  áj- 
taüan,  hitetlen,  vallásta- 
lan. 

Implacability  (— plékébü'iti), 
vgeszU  lh(  tlenség. 

Impla'cable,  adj.  engesztel- 
hetién. 

Implant  (— plánt'),  v.  a.  be- 
ültet ni :  in  leoltani. 

Implanta'1  on,  ,  beültetés,bt  - 
plántálás. 

ImplauBibil'ity,  í.  valószínűt- 
lenség. 

171 


Import 

Implausible  (—plaa'zibl), ad/. 
valószínűtlen. 

Implead  ( — plícl'),  v.  a. perbe 
fogni. 

Impledge  (— pledzs'), v.  a.  el- 
zálogosítni,  '-ál  >gul lekötni. 

Implement  (— pliment),  s. 
szerszám,  műszer,  készülék. 

Impletion  (— pli'sán), .?.  meg- 
töltés, megtöltözés. 

Implicate  (— pliket'),  v.  a. 
bebonyólítni ;  beleérteni , 
magában  foglalni. 

Implica'tion,  g.  bebonyolítás, 
bonyolódás  ;  beleérte*,  kö- 
vetkezmény. 

Implicit  (— plisz'it),  adj.  bo- 
nyolódott; beleértett,  benn- 
foglalt :  feltetlen  ;  —faith, 
s.  vakhit;  — ly,  ado.  bele- 
értve. 

Implora'tion  (— ploré'sán),  8. 
esedezés. 

Implore',  v.  a.  kérni,  ese- 
dezni. 

Imploy,  I?,  to  Employ. 

Imply  (— plei'),  v.  a.  befog- 
lalni, beleérteni,  belétadni. 

Impocket  (— pakldt),  v.  a. 
zsebre  tenni. 

Impoison  (— paiz'n),  v.  a. 
megmérgezni;  (fig.)  elke- 
serítni. 

Impolicy  (— pal'iszi),  s.póli- 
tikátlanság,ildomatlanság. 

Impolite  ( — poleit'),  adj.  ud- 
variatlan, goromba  ;  — ness 
g.  udvariatlanság,  gorom- 
baság. 

Impolitic  (— pal'itik),  adj.  il- 
domatlan,  nem  okos;  nem 
czélszerü. 

Impolit'ical,  adj.  politikát- 
Imi,  ildomatlan  ;  -ly,  adv. 
poUtikáÜanúl,  ildomatla- 
nnl -.  — ness,  s.  politikát- 
lanság,  ildomatlanság. 

Imponderable(impan'derébl) 

adj.       nieiiniérli  ijilin  tini  : 

súlytalan. 

Imponderous  |  pan'derasz), 
adj.  súlytalan. 

Imporosity  |  porasz'iti),  s. 
likacstalanság. 

Imporous  |  poArasz),  adj. 
likacstalan. 

Import  (  port'),  v.  a.  bevin- 
ni,  behozni  ;   nyomni ;   it 


Import 

imparts  little,  nem  sokat 
nyom  a  latban ;  it  imports 
much,  <■:  már  sokat  nyom 
a  latban  ;  -ance,  s.  fontos- 
ság, nyomosság  ;  jelenté- 
kenység;  a  man  of  great 
— ,  nagy  befolyású  férfi ; 
— ant,  adj.  fonti)-:,  nyomós; 
jelenteken;/ :  nevezetes. 

Im'port,  s.  bevitel,  behoza- 
tal, árubehozatal;  fontos- 
ság. 

Importa'tion,  s.  árubehoza- 
tal :  beviteli  kereskedés. 

Iinp:rtnnate(— paar'tsunét), 
adj.  alkalmatlan, tolakodó; 
— ness,  s.  tolakodóság,  al- 
kalmatlanság. 

Importune  ( —  partstm'),  v. 
a.  nyakára  járni,  alkal- 
matlankodni :  adj.  alkal- 
matlan  ;  szigorú;  — ly,  adv. 
alkalmatlanul . 

Importu'nity,  s.alkalmaüan- 
kodás,  tolakodóság. 

Impose  (— pooz'),  v.  a.  rárak- 
ni, ráróni;  ráparancsol- 
ni ;  elrakni  (kiszedeti  Írást 
írekre );  to  —  taxes  ou  . .  ., 
adót  róni  -ra,  re;  to  —  a 
tine  upon  one,  vkit  meg- 
bírságolni; to  —  pages, 
lapokat  tördelni;  — ,  v.  n. 
to  —  upon  one,  vkit  rá- 
szedni, mer/csalni;  to  — 
upon  one's  self,  csalat- 
kozni, magát  megcsalni. 

Imposing  (— po'zing),  adj. 
tekintélyes,  barnító,  csodá- 
latra ragadó,  tiszteletger- 
jesztő. 

Imposition  (—  pozis'án),  .<. 
rálevés  ;  rárovás;  i  arancs; 
csalás  ;  the  —  of  laws,  tör- 
vényszabás ;  according  to 
the  —  of  my  father,  apám 
parancsa  szerint;  —  of  a 
name ,  elnevezés :  —  of 
taxes,  adókivetés. 

Impossibility  (— paszszibd'- 
iti),  s.  lehetetlenség. 

Impos'sible,  adj.  lehetlen,  le- 
hetetlen. 

Im'post  (—poszt),  s.  adá- 
rész,  adó,  vám  ;  ívoszlop, 
boltváll. 

Imposthumate  (— paszt'hj u- 
niét),  v.  n.  meggenyedni. 


Imposthnme 

Impostfhume,  s. fekély. 
Impostor(-pasz'ter)  .s.csaZo, 

Imposture  (— pasz'tsár),  *•. 
csalás,  csalárdtól/. 

Impos'turous,  adj.  csalárd, 
csalfa. 

Impotence  (im'potensz),  s. 
tehetetlenség ;  erőtlenség ; 
nőszhetlenség. 

Im'potency,  v.  Impotence. 

Im'potent,  adj,  tehetetlen; 
erőtlen ;  nőszhetlen. 

Impound  (—  páund'),  v.  a. 
becsukni ;  elzárni ;  zár  alá 
venni. 

Impoverish  (— pav'eris),  v.  a. 
elszegényítni. 

Impower  (— páu'er),  v.  a.  fel- 
hatalmazni. 

Impracticable  (— prék'tikébl) 
adj.  gyakorlatba  nem  ve- 
hető:  kivihetlen;  alkal- 
mazhatlan  ;  engedetlen  , 
hajthatatlan  ;  járhutlau  : 
hasznavehetetlen ;  — ness, 
s.  kivihetlenség,  alkalmaz- 
hatlanság. 

Imprecate  (im'priket),  v.  a. 
megátkozni,  eláldani. 

Impreca'tion,  s.  megátkozás. 

lm 'precatory ,  adj.  átkozó, 
átkos. 

tmpregn  (— prín'),  v.  a.  te- 
litni. 

Impregnable  (— preg'nébl)  , 
adj.  bevehetlen,  elfoglal- 
hatlan  ,  meghódíthatlan  , 
érzékenyíthetlen. 

Impregnate  (— preg'net),  v. 
a.  teherbe  ejteni;  telít  ni ; 
adj.  terhes;  telitett. 

Impregnation,  s.  teherbe-ej- 
tés ;  telítés. 

Impress  (— presz'),  v.  a.  be- 
nyomni; benyomást  tenni; 
meghatni;  ráverni;  nyom- 
tatni; lenyomatni  (kefé- 
vel). 

lm 'press,  s.  benyomat,  lenyo- 
mat, nyomat;  bélyeg. 

Impres'sible,  adj.  benyom- 
ható ;  kinyomatható. 

Impres'sion  (— pres'án) ,  s. 
benyomás ;  meghatás ;  V- 
nyomat,  nyomtatvány  ;  ki- 
adás ;  it  makes  ho  —  on 
him,  a:  nem  indítja  meg 
öt;  his  appearance  makes 

172 


Improsperous 

a   favourable    — ,    külseje 
igen  megnyerő. 

Impres'sive  (  —  presz'sziv) , 
adj.  hathatós,  beható  ;  fo- 
yamzatos ;  fogékony ;  — ly, 
adv.  hathatósan,  nyomaté- 
kosan ;  fogékonyái. 

Impres'sure  (— pres'jur),  s. 
benyomó* ;  lenyomat ;  he- 
ly ey,  jel. 

Imprimery  (— preim'eri),  s. 
nyomda, nyomdászat,  könyv- 
nyomtatás. 

Imprimis  (— prei'misz),  adv. 
elsőben,  mindenek  előtt; 
kivált. 

Imprint  (—print'),  v.  a.  nyom- 
tatni, lenyomtatni ;  to  —  a 
thing  on  one's  mind,  vmit 
em  {ékezetébe  vés  n  i . 

Imprint',  s.  nyomtatás  helyé. 

Imprison  (— priz'zn),  v.  a. 
bebörtönözni ;  —ment,  s. 
fogság. 

Improbability  ( — prabbébü'- 
iti),  s.  valószínűtlenség. 

Improb'able,  adj.  nem  való- 
színű. 

Improbation  (— be'sán) ,  s. 
roszalás. 

Improbity  (—  prab'iti),  s.rosz- 
lelküség,  hamislelküség. 

Improficiency(— profis'enszi) 
s.  előmenetel  hiánya. 

Improfitable  (— praf'itébl), 
adj.  nem  nyereséges,  nem 
hasznos. 

Impromptu  (— pram'tju),  s.- 
róytönzet. 

Improper  (— prap'er) ,  adj. 
illetlen  ,  helytelen ;  — ly, 
adv.  illetlenül,  helytelenül. 

Impropitious  (— propis'ász), 
adj.  kedvezőtlen. 

Improportionable  (  -propor'- 
sán-é-bl) ,  adj.  illetleii  ; 
aránytalan  in.  h.  >.  , 

Impropor'tionate  (  — sánét), 
adj.  aránytalan. 

Impropriate  (— pri'ét)  v.  a. 
birtokába  venni;  egyházi 
vagyont  élidegenitni. 

Impropriety  (—  prei'iti),  s. 
illetlenség ;  helytelenség. 

Improsperlty  ( — praszper'iti ) 
s.  sikeretlenség ;  szerena  ':- 
lenség. 

Improsperous   ( —  prasz'per- 


Improvability 

ász),  adj.  sikeretlen;  sze- 
rencsétlen.  [ableneBB. 

Improvabil'ity,    v.    Lnprov- 

Improvable  (— prűv'ébl),  adj. 
javítható;  jobbítható:  — 
ness,  s.  javíthatóság,  job- 
bíthatóság. 
Improve  (— prúv'),  v.  a.  ja- 
vitni,  jobbUni ;  to  —  one's 
mind,  magát  szellemileg 
kiképezni ;  to  —  a  victory, 
a  győzelmet  félhasználni; 
— ,  v.  a.  javulni,  jobbulni  ; 
to  —  upon,  tökélyesbítni; 
tiíl  ten  ni  ükin. 

Improvement  (—  pnív'ment) , 
s.  javítás ,  jobbítás  ;  töké- 
ly esbílés. 

Improver  (— pruv'er),  s.  ja- 
vító tökélyesbítő. 

Improvided  (improvei'ded ) , 
adj.  váratlan,  előre  nem- 
látott. 

Improvidence(— prav'idensz) 
s.  élőgondatlanság. 

Improv'ident,  adj.  elögondat- 
lan ;  — ly,  adv.  előre  nem 
gondoskodva. 

Improvisator  (— provizé'ter) , 
8.  rögtönző. 

lm  provision  (— provizs'án), 
s.  elögondatlanság,  gondo- 
latlanság. 

Imprudence  (— prú'denszl,  •?• 
Üdomtalanság,  meggondo- 
latlanság. 

Impru'dent,  adj.  ildomtalan, 
meggondolatlan. 

Impudence  (im'pjudensz),  s. 
szemtelenség. 

Im'pudent,  adj.  szemtelen; 
—Ív,  adv.  szemtelenül. 

Impudicity  (— pjudisz'iti),  s. 
'rmetlenség. 

Impugn  i '— pjun'),  v.  a.  ki- 
kelni ellene ;  tagadni ,  el- 
lenmondani. 

Impugnation  i  pjnné'san), 
s.  kikelés  vmi  ellen,  megtá- 
madás, ellenmondás 

Impulse  (im'palsz),  *.  megin- 
dítás, megmozdítás,  meg- 
lendUés ;  ösztönzés;  kész- 
tetés :  löket. 

Impuls'ive,  adj.  megindító, 
öt  ítőnző,  két  J'  ti', :  hajtó. 

Impunctuality  ( impankts- 
jui'-l'itii,  g.  pontatlanság. 


Impunity 

Impunity  (— pju'niti),  s.  bün- 
tetlenség. 

Impure  (pjur'),  adj.  tisztát- 
lan: fertőzött:  —  ly,  adv. 
tisztátlaniíl. 

Impu'rity,  s.  tisztátlanság  : 
fórtelem,  bujaság. 

Imputable  (— pju'tébl),  adj. 
felrovatolható  ,  beszámít- 
ható, tulajdonítható. 

Imputation  (— te'sán),  s.fel- 
rovatolás,  tulajdonítás,  be- 
számítás: szemrevetés,  vá- 
dolás. 

Impu'tative,  adj.  felrovatoló, 
vétkeid. 

Impute  (— pjut'),  v.  a.  felróni, 
beszdmítni ,  tulajdonít  ni , 
okolni,  vétkelni. 

Imputrescibü'ity ,  $.  rotha- 
datlanság. 

Imputrescible  ( — pjutresz'- 
szibl),  adj.  rothadatlan. 

In  (in),  j) rp.  -ban, -ben,  -on, 
■ön,  -en  :  alatt,  múlva:  -vol, 
-vei :  -nál,  -nél :  hónt ;  -ra, 
-re  nézve,  szerint ;  -ál,  -ül; 

—  the  house, a  hóiban  ;  — 
the  garden,  a.  kertben ;  — 
writing,  Írásban  ;  —  its 
time,  annak  idejében;  — 
time,  jókor;  —  London, 
Londonban  :  it  is  not  — 
man,  nem  áll  az  ember  ha- 
talmában; to  be  —  want 
of  something,  szűkölködni 
vmiben  ;  to  be  —  the  fam- 
ily-way, teherben  járni; 

—  the  street,   a:    utczán  : 

—  the  world,  a  világon  :  — 
the  country,  falun  :  —  the 
mean  time,  azonközben,  az 
alatt;    one  can  get  there 

—  six  days,  Itat  nap  alatt 
a :  ember  oda  jöhet :  I  shall 
be  back  —  an  In  mi's  time 
egy  óra  múlva  vissza  fo- 
gok jönni  :  —  the  name  of 
wonder!  a:  Istenért!  — 
day-time,  nappal ;  —short, 

—  one  word,  szóval,  egg 
szóval :  —  the  guards,  a 
testörségnél ;  -  this  man- 
ner, ekképen,  ekként;  — 
troops  .  csoportonként ;  — 
appearance,  külsején 

a- :  látszólag;  praise, 
dicséretül;      pledge,  lálo- 

173 


Inamissibiliiy 

gúl  .-  —  token  of  ... ,  -nak, 
-nek  jeh'iil  ;  to  be  madly 
—  love  with  .  .  . ,  őrülten 
szeretni,  belebolondultnak 
lenni  -ba ,  -be  :  — ,  adv. 
bent,  be ;  not—,  nincs  ben', 
nine*  idehaza;  to  get  — , 
bejutni ;  to  go  — ,  to  walk 
— ,  bemenni :  come  —  \  jöj- 
jön be  :  tessék  !  are  you—? 
érti  ön  most !  now  we  are 
—for  it,  ördögöt  fogtunk,  s 
most  nem  tudunk  mene- 
kedni tőle  :  to  put  a  horse 
— ,  lovat  betanítni. 

Inability  (inébil'iti),  g.  kép- 
telenség,  tehetetlenség. 

Liable,  v.  to  Enable. 

Inaccessibility  ( —  ekszesz- 
szibil'iti),  8.  hozzámehet- 
lenség. 

Inaccessible,  adj.  hozzdme- 
hetlen,  meg!;ó:elithetlen. 

Inaccuracy  ( — ékTijurészifl  s. 
pontatlanság,  helytelenség. 

Inac'curate,  adj.  pontatlan, 
helytelen  :  — ly,  adv.  hely- 
telenül, hibásan. 

Inaction  (— ek'sán),  s.  tétlen- 
ség. 

Inactive  ( — ék'tiv),  adj.  u  t- 
len,  hatástalan ;  —  tra- 
gedy, cselekvényben  sze- 
gény szomorújáték. 

Inactivity  (— éktiv'iti), s.  tét- 
lenség. 

Inadequate  (— -éd'ikwet),  adj. 
meg  nem  felelő,  elégtelen  ; 
—  ness,  s.  i  légtelenség. 

Inadmissible  (  —  edmisz'- 
szibl),  adj.  meg  nem  enged- 
hető, [lanság. 

Inadvertency,    s.   vigyázat- 

Inadver'tent  (— édver^tent). 
adj.  vigyázatlan. 

In&ffable  (— éf'fébl),  adj.  m  m 
nyájas,  nem  beszédes, 

ínaffecta'tion,  s.  ,'<  szU  h  nsi  g\ 
természetesség ,  mesterké- 
letlenség. 

Inaffee'ted,  adj.  fesztelen, 
.  m  i  ri'ilti  tett. 

Inalienable  (— él'ienébl),  adj. 
elidegeníthetlen. 

Inalterable  (  -al'terébl),  adj. 
változtathatlan, 

Inamissibil'ity,  s.  elveszthe- 
tetlt  nség. 


Inamissible 

Inamissible  (inémisz'szibl), 
adj.  elveszthetetlen. 

Inane  (— en'),  adj.  üres,  hitt; 
s.  üres  tér. 

Inanimate  ( — en'imét) ,  adj. 
lelketlen,  élettelen;  — ness, 
8.  életteh  nség. 

Inani'tion  (— §ni'sán),s.  üres- 
ség ;  gyengeség,  erőtlenség, 
kimerültség. 

Inan'ity,  s.  üresség,  semmi- 
ség, hiábavalóság. 

Inappetence  (— ép'pitensz), 
s.  étvágy  hiány. 

Inapplicable  (— ép'plikébl) , 
adj.  alkalmazhatlan. 

Inapplication  (— ke'sán),  s. 
henyeség ,  szorgalmatlan- 
ság. 

Inappreciable  ( — épprí'si-ébl) 
adj.  megbecsülhetlen. 

Inapprehensible  (  —  éppri- 
hen'szibl),  adj.  érthetetlen. 

Inapprehen'sive,  adj.  aygó- 
datlan ;  figyelmetlen. 

Inapt  ( — éptf),  adj.  alkal- 
matlan, képtelen. 

Inaptitude  (— ép'titjud),  s. 
alkalmazhatlanság,  képte- 
lenség, liatlan. 

Iuarable  (— ér'ébl),  adj. szánt- 

Inarticulate  (— ártik'julet) , 
adj.  tagolatlan ;  szószerüt- 
len. 

Inattention  ( — étten'san),  s. 
vigyázatlanság,  figyelmet- 
lenség. 

Inatten'tive,  adj.  vigyázat- 
lan, figyelmetlen. 

Inaudible  (— aad'ibl) ,  adj. 
nem  hallható,  hallhatlan. 

Inaud'ibly,  adv.  hallhatla- 
núl,  gyenge  szóval. 

Inaugural  (— aag'jurél),  adj. 
beavatási,  beköszön  tő. 

Inaugurate  (— aag'juret),  v. 
a.  ünnepélyesen  beiktatni. 

Inauguration,  s.  ünnepélyes 
beiktatás,  beszentelés,  fel- 
szentelés. 

Inauspicious  (— aaszpis'ász), 
adj.  kedvezőtlen,  baljós- 
latú; —ness,  s.  baljóslat. 

Tn'born  ( — baarn),  adj.  vele- 
született, természeti. 

Inbred  (in'bred),  adj.  bele- 
született, természeti;  honi, 
hazai,  belföldi. 


Incage 

Incage  (—kids'),  v.  a.  kalit- 
kába zárni;  (átv.  ért.)  be- 
börtönözni. 

Incalculable  (— kél'kj ulébl) , 
adj.  felszámolhatlan,  ki- 
számithatlan. 

Inoamp,  r.  to  Encamp. 

Incandescence  ( — kéndesz'- 
szensz),  s.  megtüzesedés, 
i:  lás. 

Incandes'cent,  adj.  izzó. 

Incantation  (— kénté'sán),  s. 
igézés. 

Incantatory  ( — kén'tétari) , 
adj.  igéző,  varázsló. 

Incapabil'ity ,  s.  képtelen- 
ség. 

Incapable  (— ke'pébl),  adj. 
képtélen;  tehetetlen. 

Incapacious  ( —  képe'sász) , 
adj.  nem  téres,  nem  tágas. 

Incapacitate  (— képész'itét), 
v.  a.  képtelenitni. 

Incapacitation,  s.  képtele- 
nítés. 

Incapacity,  s.  képesség  hi  ja. 

Incarcerate  (— kár'sziret),  v. 
a.  bebörtönözni. 

Incarceration,  s.  bebörtönzés. 

Incarnadine  ( — kár'nédein), 
v.  a.  húsvörösre  festeni; 
adj.  hűsvörös. 

Incarnate  (— kár'net),  adj. 
testszínű,  hűsvörös;  meg- 
testesült; v.  a.  megteste- 
sít ni. 

Incarna'tion,  s.  hússzín,  test- 
szín ;  megemberülés,  meg- 
testülés ;  megtestesítés. 

Incase  ( — kész'),  v.  a.  befog- 
lalni :  tokba  tenni;  elre- 
keszteni, elzárni. 

Incask  (— kászk'),  v.  a.  hor- 
dóba tenni. 

Incatena'tion  (— kétiné'sán), 
s.  összelánczolás. 

Incautious  (— kaa'sász),  adj. 
nem   óvatos,    vigyázatlan. 

Incend  (— szend'),  v.  a.  meg- 
gy ujta  n  i ,  felgy  ulasztani. 

Incendiarism  ( —  szen'diér- 
izm),  s.  gyújtogatás ;  (átv. 
ért.)  fellőza sztós,  fellendí- 
tés. 

Incendiary  (— szen'di-éri),  s. 
gyújtogató ;  adj.  gyújto- 
gatói. 

In'cense  (— 'szensz),  s.  töm- 
Ili 


Inchoative 

jén;  v.  a.  tömjénezni  (-nak, 

-nek  i. 

Incense'  (—szensz'),  v.  a. 
felgyújtani;  felböszítni,  fel - 
indítni ;  —ment,  s,  bőszült- 
ség. 

Incension  (  — szen'sán),  s. 
felgyújtás  ,  felgyuladás  ; 
égés. 

Incen'sor,  s.  bujtogató,  biz- 
gató,  kontogató. 

Incens'ory,  s.  füstölő. 

Incen'tive ,  adj.  felingerlő, 
ösztönző;  s.  inner,  ösztön. 

Inception  (— szep'sán)  ,  s. 
kezdés,  kezdet. 

Incep'tive,  adj.  kezdő,  kez- 
detbeli. 

Incep'tor,  s.  kezdő,  vjoncz, 
tanonc:. 

ulceration  ( — szire'sán),  s. 
viaszszal  bevonás,  megvia- 
szolás. 

Incertain  (— szer'tin),  adj. 
bizonytalan ;  — ty,  s.  bi- 
zonytalanság. 

Incertitude  (— szer'titjud),  ■<. 
bizonytalanság ,    kétesség. 

Inces'sancy,  -s.  szünetlenség. 

Incessant  (  — szesz'szénti , 
adj.  szüntelen;  — ly,  adv. 
szünetlenül . 

Incest  (in'szeszt),  s.  vérför- 
ielem. 

Incest'uous  (—  sju-ász),  adj, 
vérfertőző  ,  vérfertőzési  : 
— ly,  adv.  vérferi jzőleg. 

Inch  (ints),  s.  hüvelyk  (iner- 
tek) ;  by  the  — ,  hüvelyk 
számra;  by  inches,  aprón- 
ként, lassanként ;  to  sell 
by  —  of  candle,  elárverez- 
ni, árverés  utján  eladni; 
not  an  —,er,y  cseppet  sem: 
— ,  v.a.  to  —  out,aprónként 
kiadni,  cseppenként  kiosz- 
tani, fiUérezni. 

Incharitable  (  —  tsér'itébl) . 
adj.  könyörül ev -ni  •  .<:,  ,  - 
tétlen  ;  nem  jótékony,  nem 
adakozó. 

Inchastity  (— tsész'titi) ,  s. 
fajtái  a  mag,  bajaság. 

Inchest  (— tseszt'),  v.  a.  lá- 
dába tenni. 

In'choate  (— 'ka-et) ,  v.  a. 
kezdeni. 

Iucho'ative  (— ka-étiv),  adj. 


Incide 

kezdetbeli,    l  ezdö ;    előző  ; 
g.  kezdőige. 

Incide  (— szeid'),  v.  a.  be- 
metszeni. 

In'cidence  (— 'szideusz),  g. 
esetlegesség,  közbejött  eset; 
angle  of  — ,  beesési  szög. 

In'cident ,  adj.  közbejövő; 
beeső  :  s.  közbejött  eset. 

Incidental,  adj.  esetékes, 
esetleges ;  — ly,  adv.  eset- 
leg, közbejövőleg. 

Incinerate  (— szin'erét),  v.  a. 
elhamvasztani. 

Incinera'tion,  s.  elhamvasz- 
tó-:. 

Incipient  (— szip'i-ent),  adj. 
kezdő. 

Incircle,  v.  to  Encircle. 

Incir'cumspect,  adj.  vigyá- 
zatlan, gondatlan. 

Incircnmspec'tion,  s.  vigyá- 
zatlanság, gondatlanság. 

Incise  (— szeiz'),  v.  a.  bemet- 
szeni ;  eloszlatni. 

Inci'sion  (— szizs'án),  s.  be- 
metszés ;  eloszlatás. 

Incisive  (—  szei'sziv),  adj.  be- 
metsző  :  eloszlató ;  —teeth, 
s.  pl.  m<  tszöfogak. 

Incisor  (— szei'szer),  g.  met- 
szőfog. 

Incisure  (— szizs'jur),  s.  be- 
metszés. 

Incitant  (— szei'tént),  s.  in- 
gerszer. 

lm  i  i L 3 < > 1 1  (—  sz!t.-'  ;  ail  s  in- 
gerlés :  indítás ;  indok. 

Incite  (— szeitf),  v.  >/.  ösztö- 
nözni; buzdítani;  izgatni; 
—ment,  s.  ösztönzés;  in- 
dítá  . 

Incivil  (— sziv'il),  adj.  udva- 
riatlan. 

Incivil'ity,  .--.  udvariatlanság. 

Inclasp  ( — klászp'),  v.  a.  dt- 

fogni,  átölelni. 
Inclemency  (— klem'enszi),  g. 

tág  :  zordonság. 

Inclam'sni   adj    In .■/•■;-.•.'.  t- 

Iin,  szigorú :  zordon. 
Inclination   (— kline'san),   s. 

hajlandóság,  hajlam;  kedv. 
Inclination  i     kli'nétari), ad;'. 

hajló  •  eltérő  ;  —  needle,  s. 

lehajlási  tű. 
Incline  |  -klein'),  i\  a.  meg- 


Inclose 

hajtani;  v-.  ».  meghajtani; 
hajlani  -ra,  -re:  the  day 
inclines,  hanyatlik  a  nap; 
the    weather   inclines    to 
fan-,  a:  ég  kitisztulni  kezd. 
Inclose  (— kloz'),  v.  a.  bezár- 
ni :  bekeríteni;  mellékelni, 
zómi,  rekeszteni  < levélbe); 
zárjelbe,  rekeszbe  tenni. 
Incloud  ( — kláud'),  v.  a.  be- 
borítani (felleggel)  ;  elho- 
mályosítni. 
Include  ( — kljud'),  v.  a.  bele- 
foglalni, belé  tudni:  magá- 
ban foglalni. 
Including,  adj.  béléfoglalt; 
—  my  expenses,    beleszá- 
mítva költségemet. 
Inclusive   (— klju'sziv),  adj. 
bezáró,  magában  foglaló; 
— ly,   adv.   bezárólag,    be- 
tudva. 
Incog'itahle    (— kad'zsitébl) , 
adj.  képzelhetlen,  nem  gon- 
dolható, [ság. 
Incog'itancy,  s.  gondolatlan- 
tncog'ítant,     adj.    gondolat 

nélküli. 
Incognito  (— kag'nito),  adv. 
ismeretlenül,  álnév   alatt ; 
s.  ismeretlenség. 
Incoherency  ( — kohí'renszi), 

s.  össze  nem  függés. 
Incohe'rent,  adj.  össze  nem 

függő. 
Incombustible  ( — kambász'- 
tibl) ,    adj.    megéghetlen; 
— ness,  .-.  megéghetlenség. 
Income  lin'kam),  g.  jövede- 
lem :   —duty,  8.  jövedelmi 
adó. 
Incommensurabil'ity,  s.  össz- 

mérhetlenség. 
Incommensurable     (—  kam- 
ui en'zsjuréhl) ,    adj.  össz- 
mérhetlen. 
Incommen'surate     ( — men'- 
zsjuret),   adj.  megmérhet- 
hii :  —ness,  »•.  megmérhet- 
lenség. 
Incommodate(— -kam'modét) 

v.  a.  alkalmatlankodni. 
Incomnioda'tion ,  g.  alkal- 
matlankodás;  alkalmatlan- 
ság. 
Incommode',  '■.  ".  alkalmat- 
lankodni, terhére  lenni, 
terhelni. 

17.-) 


Inconceivable 

Incommo'dious(— diász ) , a  íj. 
alkalmatlan,    kéjelmetlen, 
kelletlen. 
Incomiuod'ity,  s.    alkalmat- 
lanság, kényelmi  tlenség. 
Incommunicable  ( — kamj  u'- 
nikébl),  adj.  közölhetetlen; 
nem  közlékeny. 
Incommu'nicative,  adj.  nem 
közlékeny  ;  elzárt,  zárkózó. 
Incommutable  ( — kammju'- 
tébl),   adj.  kicserelheth  n  ; 
változtathatlan :     háborít- 
hatlan  'birtokban). 

Incomparable^  — kam'pérébl) 
adj.  hasonlithatlan;—-n(  ss, 
■s.  hasonlít hatlanság. 

Incom'paiably,  adv.  hason- 
líthatlanúl. 

Inconipas'sionate  (  — pés'- 
ánét)  ,  adj.  irgalmatlan, 
kegyt  tlen. 

Incompatibility,  ■-.  'mszefér- 
hetlenség  ,  megferhetlen- 
ség. 

Incompatible  (— kampéf ibl ) , 
adj  css/efirheüen,  megfér 
hetién,  egyezhetlen;  —ness, 
s.  összeférheüenség. 

Incompensable  (— kampen'- 
zébl),   adj.  pótolhatatlan. 

Incom'petency  (—pitén  - 
iüetéktelenség,  jogosítlan- 
ság. 

Incom'petent,  adj.  illetékte- 
len, jog<i.<Ulan. 

Incomplete  (— kamplít'),  adj. 
nem  teljes,  hiányos;  — ly, 
adv.  hiányosan  :  —ness,  g. 
hiányosság. 

Incomplex  (  — kampleksz') , 
adj.  nem  bonyolult. 

Incompliant  (— -kamplei'ént), 
adj.  nem  készséges,  szolgá- 
latra nem  kész :  nem  ■ 
dékeny. 

Incomprehensibü'ity,  g.  meg- 
foghatlanság. 

Incomprehensible( — prihen'- 
szibl),  adj.  megfoghatlan. 

Incomprehension,  g.  felfogó 
tehetség  hiánya. 

Incoucealable  (— kanszíl'- 
ébl),  adj.  elrejthetlen,  el- 
titkolhatlan. 

Inconceivable    (  — azív'ébl) , 

adj.    képzelhetlen,   megfog- 
hatatlan :    -ness,  9.    kép- 


Inconceivably 


Inconspicuous 


Incrust 


zelhetlenség,megfoghatlart- 
ság. 
Inconceivably,  adv.  képzel- 
hetetlenül,megfoghatlanúl. 

Inconclusive  (—klju'ziv )//(//'. 
követiezetlen;bizonyitó  erö 
nélküli :  — ly,  adv.  követ- 
kezetlenül;   bizonyító  erö 

nélkül. 

Inconcurring  ( —  kár'ring ) , 
adj.  nem  egyező. 

Inconcussibíe  (— kász'szibl), 
adj.  rendíthetetlen. 

Incondensable  ( — kaudén'- 
szébU,  adj.  megsürühetlen. 

Unconditional  (— dis'ánt-ll  , 
adj.  feltétlen. 

Inconformable  (— faarrn'ébl), 
adj.  nem  szerinte.-',  meg 
nem  feldö. 

Ineongrueiit(—  kang'gruent), 
adj.  össze  nem  illa,  össze 
nem  férő:  hibás,  nyelvel- 
lenes. 

Incongruity  (— gru'ity'i  ,  s. 
össze  nem  vágás;  nyelv- 
hiba. 

Incongruous,  v.  Ineongru- 
ent. 

Inconnection(— kannek'sán), 
s.  összefüggés  hiánya. 

Inconnexedly  (— neksz'edlyl, 
adv.  összefüggés  nélkül. 

Ineonscionable  ( —  kan'sAn- 
ébl),    adj.   lelkiismeretlen. 

Inconsequence  (— kan'szik- 
■wensz),  s.  következetlen- 
ség. 

Incon'sequent,  adj.  követke- 
zetlen. 

Inconsiderable(— szid'erél  >1 1 , 
adj.  csekély,  jelentéktelen. 

Inconsiderate  ( — szid'erét), 
adj.  meggondolatlan,  tekin- 
tet nélküli ,  mássál  nem 
gondoló;  —  ly,  adv.  meg- 
gondolatlanul; — ness,  s. 
■meggondolatlanság ,  tekin- 
tet nélküliség. 

Inconsistence(— szisz'tenszi, 
s.  egyezhettenség,  ös 
hetlenség,  képteh 

Inconsistent,  adj.  egyezhet- 
len,  összeférhetlen ,  kéj, te- 
lén :  to  be  —  with  one*s 
self,  cselekedeteiben  követ- 
kezetlennek lenni,  tetteiben 
ingadozni. 


Inconspicuous  (— kanszpik'- 
juász),  adj.  észrevelietlen, 
szembe  nem  tünö,  fel  nem 
ötlö. 

Inconsolable  (— kan'szolébl), 
adj.  vigasztalhatlan. 

Inconstancy(— kan'sztenszi), 
s,  állhatatlanság,  változé- 
konyság. 

Incon'stant,  adj.  állhatat- 
lan, változó. 

Inconsummate  (— kanszám'- 
met'l,  adj.  bevégezetlen. 

Incontaminate  (— kantém'- 
inet),  adj.  szeplőtlen. 

Incontestable  (— tesz'tébl) , 
adj.  meg  nem  támadható, 
kétségbevonhaüan. 

Incontiguous  (— tig'juász)  , 
adj.  nem  érintkező,  nem 
I  int  áros,  elkülönített. 

Incon'tinency  (— 'tinenszi) , 
s.  magatartóztathatlanság, 
bujaság. 

Incon'tinent,  adj.  magatar- 
tóztathatlan,  baja. 

uncontrollable  ( — troll'ébl), 
adj.  ellenőrizhetlen ;  fék- 
telen ,  megzabolázhatlan ; 
független,  szabad. 

Incontrovertible  (— trovert'- 
íbl),  adj.  vitathatlan. 

Inconvenience  (— ví'niensz), 
s.  alkalmatlanság ;  illet- 
lenség ;  v.  a.  to  —  one,  al- 
kalmatlankodni vkinek. 

Inc  inve'nient ,  adj.  alkal- 
matlan, kelletlen;  illetlen. 

Inconvertibility,  *•.  változ- 
tathatlanság. 

Inconvertible(— vert'ibl  \,adj. 
válthatlan  :  változtathat- 
lan;  megtéríthetien  (av.). 

Inoénvincible  (— vinsz'ibl) , 
adj.  meggyözhetten  <  okok- 
kal). 

Incorporal(  — kaar'porél)  ,adj. 
testetlen,  anyagtalan. 

Incorporal'ty,  s.  testetlenség, 
anyagtalanság. 

Inc  irpo'real,    v.   Incorporal. 

Incorporate  (— kaar'pi  írét  ),v. 
a.  bekeblezni ;  belé  elég, üt- 
ni;  v.  n.  együlni,  egye- 
sülni. 

Incorporation,  s.  bekeblezés, 
egyesülés. 

Incorpore'ity   (— porí'iti),    s. 
176 


anyagtalanság  ,  testetlen- 
ség. 
Incorrect  (— korrekt'),  adj. 
Itibás  ,  szabottan  ;  — ly, 
adv.  hibásan,  szábatlanál; 
—ness,  s.  hibásság,  szabat- 
lanság. 
Incorrigibility,   s.  javíthat- 

lanság ;  jobbíthatlanság. 
Incorrigible    (—  kar'ridsibl), 
adj.   javíthattan;   jobbít- 
hattam ;  — ne>s,  s.javtthat- 
lanság ;  jobbíthatlanság. 

Incorrupt  (— karrápf),  adj. 
nem  romlott ;  igazlelkii ; 
becsületes  ;  —ness,  s.  rom- 
latlanság. 

IncoiTuptibil'ity ,  s.  romol- 
hatlanság ;  megveszteget- 
hettenség. 

Incorruptible,  adj.  romolhat- 
lan;  megveszteget  hetién. 

Incrassate  (— krész'szét),  v. 
a.sürítni;  v.   n.   sűrudni. 

Incrassa'tion,  s.  sűrítés;  tSr 
ríídés. 

Increase  (— krísz'),  v.  n.  növe- 
kedni,  öregbedia;  v.  a. 
szaporítni ;  s.  növekedés, 
szaporodás  ;  szaporítás;  — 
of  taxes,  adóemelés;  — of 
the  population,  népesség 
szaporodása. 

Increate  (in'kri-et),  adj.  te- 
remtetten. 

Increat'ed,  v.  Increate. 

Incredibil'ity,  s.  hihetetlen- 
ség. 

Incredible  (— kred'ibl),  adj. 
hihetetlen  :  —ness,  s.  hihe- 
tetlenség.  [nül. 

Incredibly,    adv.    hihetetle- 

Incredu'üty,  s.  hitetlenség. 

Incredulous  (— kred'jnlásü), 
adj.  tamáskodé,  hitetlen, 
nem  hivő;  — ly,  adv.  hitet- 
lenül. 

Increment  (— kriment),  adj. 
nevedéi;,  neveked 

Increpation  (— krip'-sán),  s. 
megdor gálás. 

Increscent  (— kresz'szent) , 
adj.  nevekvő,  nagyobbodó ; 
s.  újhold,  telő  hold. 

Incriminate  (— krim'inet),  . 
a.  vétkelniy  vádolni. 

Incrust  (— krászt'),  v.a.  kér- 
gesítni,  bekérgezni. 


Incrusta 

Incrusta'tion,  s.  kérgezés,kér- 
gesedés. 

In'cubate  (— kjubét),  v.  n. 
ülni  v.  kotlani  (a  tojáson). 

Incuba'tion,  s.  Jwtlás,  költés. 

In'cubus  (— kjubász),  s.  li- 
dércz,    nyomócz,    nyomár/. 

Inculcate  (— kalitét),  v.  a. 
bele  oltani,  elméjébe  vésni. 

Inculca'tion,  s.  beleoltás,  el- 
méjébe vésés.  „ 

Inculpable  (— kál'pébl),  adj. 
vétlen. 

Inculpate  (— kal'pet),  v.  a. 
vétkelni,  vádolni. 

Inculpa'tion,  s.  vétkelés,  vá- 
dolás. 

Incttlt  (— kált'),  adj.  vetet- 
len, parlag. 

Incumbency  (—  káin'benszi), 
s.  kötelezettség,  tartozás; 
egyházi  javadalom. 

Ineum'bcnt,  adj.  kötelező; 
—  upon,  tartozó  -ra,  -re; 
— ,  8.  egyházi  javadalma*, 
■plébános. 

Incumber,  v.  Encumber. 

Incur  (—kár'),  v.  a.  manóra 
vonni:  £o  —  a  penalty, 
büntetést  mayára  vonni; 
to  —  one's  displeasure, 
visszatetszeni  vkinek;  — , 
v.  n.  ötleni. 

Incurability,  s.  gyógyíthat- 
lansag. 

Incurable  (— kju'rébl),  adj. 
gyógyíthatlan. 

Incurios'ity,  s.  tudni  vágyás 
hiánya. 

Incurious  (— kju'riász),  adj. 
gondatlan,  közömbös,  nem 
tudnivágyó. 

Incursion  (— kár'sán) ,  s.  el- 
lenséges becsapás,  szágul- 
dozás. 

Incúrvate  (— kár'vét),  v.  a. 
gőrbítni. 

Incurva'tion.s.  görbítés;  gör- 
biilet. 

Incurve  (  -kúrv'),  v.  Incúr- 
vate. 

In'dagate  (  -'dégét),  v.  a.für- 
ii i,  nyomozni,  megvizs- 
gálni. 

In'dagatór,  s.  fürkész,  vizs- 
gáló. 

Indear,  v.  to  Endear. 

Indebt  i    det'),    v.  a.  adós- 


Bizonn  :   Ingol-magyar  szótáx 


Indecency 

ságba  verni,  adásságba  ke- 
verni;  lekötelezni ;  to  be 
mucii  indebted  to  some 
one,  vkinek  sokkal  tartoz- 
ni;  vkinek  nagyon  leköte- 
lezve lenni. 

Indecency  (— di'szenszi),  s. 
illetlenség ,  illedelmetlen- 
ség. 

Inde'cent,  adj.  illedelmetlen, 
illetlen. 

Indecision  (— diszizs'án),  s. 
habozás  ,   határozatlanság. 

Indeci'sive  ( —  diszei'sziv ) , 
adj.  el  nem  döntő,  el  nem 
határozó  -.  habozó. 

Indecorous(— diko'rász),  adj. 
ütemtelen. 

Indecorum  ( — diko'rám),  s. 
illemtelenség. 

Indeed  (— did'),  adv.  való- 
ban. 

Indefatigable  (— dif ét'igébl ) , 
adj.  fóradhatlan. 

Indefeisible  (— difí'zibl),  adj. 
megszeghetlen. 

Indefensible  (— difensz'ibl), 
adj.  nem  védhető,  védel- 
mezhetlen ,  meg  nem  áll- 
ítató. 

Indeíicient  ( — defis'ent),  adj. 
nem  hiányos,  teljes,  tökéle- 
tes. 

Indefinable( — dif ein'ébl), adj. 
megható rozhatlan  ,  fejte- 
getheti en. 

Indefinite  (— def'finit),  adj. 
határozatlan,  bizonytalan; 
— ly,  adv.  határozatlanul ; 
— ness,  8.  határozatlanság. 

Indeliberate  (  —  dilib'eret ) , 
adj.  gondolatlan,  meggon- 
dolatlan. 

Indelibility,  8.  kitörölhetlen- 
ség. 

Indelible  ( — del'ibl),  adj.  ki- 
töriilhetlen. 

Indelicacy  (— del'ikészi),  s. 
gyöngédtelenség. 

Indel'icate,  adj.  gyöngédte- 
le n. 

Indemnification  (  — demni- 
fiké'sáii),  8.  kárpótlás,  kar- 
tont és. 

Indem'nify  (— fei),  v.  a.  kár- 
pótolni, kártalanítni. 

Indem'nity ,  s.  kárpátiéi; ; 
kártalanítás  ;    mentesítés  .- 

177 


Indicate 

mentesség ;  act  of  — ,  s. 
bűnfeledés. 

Indemonstrable  ( —  diman'- 
sztrébl) ,  adj.  bebizonyít- 
hatban. 

Indent  (—dent'),  v.a.fogakra 
kimetélni,  kicsipkézni;  be- 
róni, rovatékolni ;  to  — 
articles  of  agreement,  szer- 
ződést megkötni ;  to  —  a 
servant ,  szolgát  v.  inast 
fogadni  ;  —,S.  rovaték. 

Indenture  (— dent'sjur) ,  s. 
szerződés :  an  apprentice's 
— ,  a  mester  és  inasa  közt 
kötött  szerződés. 

Independence  (  —  dipend'  - 
ensz),  8.  függetlenség. 

Independent,  adj.  független. 

Indescribable  ( —  diszkrei'- 
bébl),  adj.  leirhatlan. 

Indesinent  ( — desz'szinent), 
adj.  szünetlen  ;  —  ly,  <idv. 
szünetlenül. 

Indestructible  (—  disztr.ik'- 
tibl),  adj.  elronthatatlan. 

Indeterminable  (—  diterm'- 
inébl) ,  adj.  meghatároz- 
hatta n. 

Indeterminate  ( —  diterm'- 
inét),  adj.  határozatlan .; 
eltökéletlen ;  —ness,  s.  ha- 
tározatlanság ;  eltökélet- 
lenség.  [nate. 

Indeterm'ined,  v.  Indetermi- 

Indevoted  (— divot'ed),  adj. 
buzgalmatlan;  idegenkedő. 

Indevout  (— diváut'),  adj,  áj- 

tation. 

In'dex  (— 'dekszl,  g.  mutató; 
tartalommutató  ;  tárgymu- 
tató,; mutatóujj  (~^P"  );  — 
of  a  watch,  óramutató;  — 
balance,  s.  mutatós  mér- 
leg. 

Indexterity  ( — dekszter'iti) , 

8.  ügyetlenség. 
In'dian  (— dién),  adj.  indiai ; 
—corn,  g.  tengeri,  kuko- 
rii-za  :  —ink,  g.  tus,  tus- 
festék ;  —  rubber,  g.  rugói 
mézga  :  —  wood,  g.  ber- 
.seufa  ;      -.  8.  Indus. 

Indicant  (in'diként),  adj.  mu- 
tató,, jelentői. 

In'dicate  (— diket),  v.  a.  mu- 
tatni, jelenteni;  mutatni 
'  -ra. 

1 


Indication 

Indication,  s.  jelentés;  jelen- 
ség, jel ;  utalás. 

Indicative,  adj.  jelentő,  mu- 
tató :  s.  jelentő  mód. 

In'dicator,  s.  mutató;  göz- 
<■  tzmérö  mutatója. 

Iu'dicatory,  adj.  jelentő,  mu- 
tató. 

Indice,  v.  Index. 

Indict  (—eleit'),  V.  a.  bepa- 
naszolni, beperelni;— ment, 
s.  védlevél. 

Indiction  (— dik'sán),  s.  beje- 
lentés; hirdetés;  római  fej- 
adószám, római  szám. 

Indifference  (— dif  'ferensz) , 
s.  közönyösség :  részvétlen- 
ség. 

Indifferent,  adj.  közönyön ; 
részvétlen. 

Indigence  (in'didsensz') ,  •<. 
82  ükölhödés, szorultság,  sze- 
génység, szegény. 

In'digent,    adj.    szűkölködő, 

Indigene  (in'didsen),*-.  honn, 
belföldi. 

Indig'enous  (— inász) ,  adj. 
honi,  belföldi. 

Indigested  (— didseszt'ed), 
adj.  meri  nem  emésztett. 

Indigestible,  adj.  emészthet- 

li'll. 

Iudiges'tion  (— didsesz'tsán) , 
s.  emésztéshiány. 

Indignant  (— dig'nént),  adj. 
felindult,  felboszantott;  ne- 
hezülő. 

Indigna'tion,  .<.  boszankodás, 
neheztelés. 

Indignity,  s.  méltatlanság, 
becstelenltés, bántalom,  gya- 
lázat. 

Indigo  (in'digo),  s.  indigó. 

Indulgence ,  s.  szorgalmat- 
la  i  -ág. 

Indiligent  ( — dil'idsent),  adj. 
sí  irgalmatlan. 

Indirninishable  ( —  dimin'- 
isébli,  adj.  kevésbíthetlen. 

Indirect  (—direkt'),  adj.  nem 
egyenes,  közvetett;  — ly, 
adv.  )iem  egyenest,  köz- 
vetve, közvetőleg ;  — ness, 
s.  közvetettség;  ferdeség; 
hamislelküség. 

Indiscernible  |— dizzern'ibl), 
adj.  meg  nem  különböztet- 
hető. 


Indiscernment 

Indiscern'ment,  t.  elmetehet- 
lenség. 

Indisciplinable  ( —  disz'szi- 
plinébl),  adj.  zabolázhat- 
lan. 

Indiscoverable  ( — diszkav'- 
erébl),  adj.  feltalálhatlan. 

Indiscreet  (— diszkrít'),  adj. 
előgondolatlan,  meggondo- 
latlan ;  szerénytelen,  kot- 
nyeles, kérdezősködő,  mél- 
talmatlan  ;  hallgatni  nem 
tudó;  — ly ,  adv.  gondo- 
latlanúl ,  szerénytelenül ; 
csacskán. 

Indiscretion  (— diszkres'án), 
s.  meggondolatlanság,  elő- 
gondolatlanság ;  szerényte- 
lenség :  csacskaság;  years 
of  — ,  s.  pl.  ifjúkor. 

Indiscriminate  (— krirn'inét), 
adj.  megkülönböztetés  nél- 
küli, különböztetlen ;  — ly, 
adv.  megkülönböztetés  nél- 
kül ;  választás  nélkül,  ve- 
gyest. 

Indiscussed  (—  diszkaszd'), 
adj.  meg  nem  vitatott. 

Indispensable  ('— diszpensz'- 
ébl),  adj.  elengedhetlen, 
mulhutlan  ,  szükséges;  — 
ness,  s.  felmenthetlenség ; 
mulhatlanság. 

Indispose  ( —  disz2?oz' ) ,  v. 
a.  képtelenítni ;  betegítni, 
gyengítni;  elidegenítni  -tói, 
-töl ;  elkedvetlenít  ni . 

Indispo'sed ,  adj.  képtelen  : 
magát  roszúl  érző :  nem 
hajlandó  -ra,  -re. 

Indisposition  (— pozis'án),  s. 
roszullét ;  idegenkedés. 

Indisputable(— diszp  j  u'tébl) , 
adj.  nem  vitatható ,  két- 
ségtelen. 

Indissolubility,  s.  feloldhat- 
lanság. 

Indissoluble  (— J.isz'szoljubl, 
adj.  feloldhatlan. 

Indissolvable  ( —  szolv'ébl ) , 
adj.  feloldhatlan,  elválaszt- 
hutlan. 

Indistinct  ( — disztinkt'i, adj. 
különböztethetlen  ;  zavaro- 
dott ;  érthetlen ;  —ness,  s. 
kiilönböztethetlenség  ;  za- 
vartság ;  érthetlenség. 

Indistinguishable    (  —  ting'- 

178 


Induce 

gwisébl),  adj.  különböztet- 
hetlen ;  ki  ne)ii  vehető 
•  szemmel). 

Indisturbance  (— táib'énsz), 
s.  háborítatlanság,  béke, 
csend. 

Indite  (— deit'),  v.  a.  bevá- 
dolni ;  tollba  mondani  ; 
írásba  foglalni. 

Indivi'dable,  v.  Indivisible. 

Individed  (— divei'ded),  adj. 
oszt   íltni. 

Individual  (— divid'juél),  adj. 
egyes  ;  egyéni;  s.  egyén. 

Inclivid'ually,  a&p.  egyen- 
ként; egyénileg. 

Individuality,   s.  egyéniség. 

Individ'ualize  (— vid'juéleiz), 
v.  a.  egyénítni,egyedesítni. 

Individuate  (  —  divid'juét ), 
adj.  osztatlan  ;  v.  a.  egye- 
desít ni. 

Individuation,  s.  egyénítés, 
egyedesítés. 

Indivisibility,  s.  oszthatlam- 
ság. 

Indivisible  (— divizlbl),  adj. 
oszthatlan. 

Indo'cile  (— da'szil),  adj.  nem 
tanulékony. 

Indocü'ity,  S.  tanulékonyság 
hiánya. 

Indolence  ( in'dolensz  )  ,  s. 
szenvetlenség,  fásultság. 

In'dolent,  adj.  szenvetlen,  fá- 
sult ;  — ly,  adv.  szenvtele- 
nül, fásultan. 

Indomitable  |  —  damltébl ) , 
adj.  szelidíthetlen. 

Indoors  (— doarz),  adv.  bent, 
honn,  itthon. 

Indorse  (— daarsz'),  v.  a.  hát- 
irni;  hát-iratolni ;  erősítni, 
hitelesít  ni 

Indubious  (— dju'biász),  adj. 
kétségtelen,  bizonyos. 

Indubitable  (  —  dju'bitébl ), 
adj.  kétségbe  vonhatlan; 
—ness,  s.  kétségtelenség. 

Indubitably,  adv.  kétségkí- 
vül. 

Induce  (— djusz  I,  v.  a.  indí- 
tani, rábírni,  rávenni;  elő- 
idézni; be  induced  this 
disaster,  ö  okozta  ezen  -  e- 
rencsétlenséget ;  I  ind  j.ced 
him  to  marry  thai  girl. 
rávettem,  hogy  elvegye  azt 


Induct 


Ineffective 


a  leányt;  —ment,  s.  indí- 
tás, indító  eszköz,  indító 
ok,  indit<>  alkalom. 
Induct  (— dáktf),  v.  a.  beve- 
zetni, beiktatni;  behozni, 
szokásba  hozni. 
Inductility    (— dáktil'iti),    s. 

nyujthatlanság. 
Induction  (— dák'sán),  s.  az 
eqyet  sseiék  teljss  scrjávai 
bebizonyítás  :  beveze- 
tés :  bevezető  bebizonyítás- 
mód. 
Induc'tive,  adj.  bevezető;  in- 
dító. 
Indue,  v.  Endue. 
Indulge   (— dalts),  v.  a.   en- 
gedni; megengedni,  elnéz- 
ni, helybenhagyni  (vmit); 
szabadjára  hagyni;  to  — 
-  passions,  szenvedé- 
lyeinek engedni ;    to  —  a 
privilege ,    kiváltságot    v. 
szabadalmat   adni .-   to  —  j 
one  with  something,  vki- 
nek  mi  it  elnézni;   vkinek 
eirit  megengedni :  —,  v.  n. 
adni  magát  -nák,  -nek;  to 
—  in  drink,  beleándorodni 
a:   ivásba  :  to  —  in  idle- 
n<  ss,  korhelykedni. 
Indulgence,   s*.   elnézés,  en- 
gedély :    búcsú,  bűnbocsá- 
nat. 
Indul'gent,  adj.  élné 

gede'keny. 
Indurate    (in'djuret),   v.    a. 
keményítni;    v.    n.   kemé- 
nyedni; adj.  keményedett; 
megátalkodott. 
[ndura'tion,  s.  megkeménye- 
dés, megátalkodas. 
Industrious    (— dász'triasz), 

adj.  iparkodó ;  ipám*. 

Indus'try,  s.  ipar  ;  műipar. 

[nebriate    (— i'bn-ét),   v.   a. 

mámor  ózni,  megrészegUni. 

Inebria'tion ,  s.    megrészege- 

ói',,  részegség. 
[nedited  (— ed'ited),  adj.  ki 

nem  adott. 
[neffabü'ity,    g.   kimondhat- 

fon 
Ineffable  (inéffébl),  adj.  ki- 

mondhatlan. 
[n«  t  iil.lv.   adv.  kimondhat- 
Iánál. 


Ineflect'ive,  Ineffectual,  adj. 
hatástalan,  eredménytélen. 
Ineffectualness     ( —  effekt'  - 
sjuélnesz),  s.  hatástalan- 
ság, eredménytelenség. 
Inefficacious   (— effike'saaz), 
adj.  nem  hatásos,  foganat- 
lan. 
Inefficient,  u.  Inefficacious. 
Inelastic    (— ilész'tik) ,    adj. 

nem  rugékony. 
Inel'eganey,    s.    választékos- 
ság hiánya,  csínhiány,  íz- 
léstelenség. 
Inelegant    '(— el'igént),    adj. 
dísztelen,    Ízléstelen,    nem 
választékos. 
Inenarrable  (in-inér'ébl),ad/. 
élbeszélheüen,    elmondhat- 
lan. 
Inept  (— ept'),  adj.  alkalmat- 
lan .    ügyetlen,    együgyű, 
dóré  :   —  ly,    adv.    ügyetle- 
nül,  alkalmatlanul, hahjón: 
—ness,  s.  alkalmatlanság, 
balgaság. 
\  Inept'itude,  v.  Ineptness. 
I  Inequal,  v.  Unequal. 
!  Inequilateral  (—  ikwilét'erél), 
adj.  egyenlőtlen  oldalú. 
Inequitable,  v.  Unequitable. 
Inert  (— erf),  adj.  lomha,  te- 
hetién  :  tunya  ;  —  ness,  «. 
tehetlenség :  tunyaság. 
Inescate    (— esz'ket),    v.    a. 

csalogatni  \  csalétekkel). 

Inestimable     (— esz'timébl), 

adj.  megbecsülhetetlen. 

iiti.il     i     eszszen'sél) , 
adj.  lényegetlen. 
Ines'timably.  adv.  megbecsül- 
hetetlenül. 
Inevitability,  v.  Inevitable- 

ness. 
Inevitable    (— ev'itebl),    adj. 
elkerülhetlen  ;  —ness,   .  el- 
kerülhetlenSég. 
Inexact  (— egzékt'),  adj.  pon- 
tatlan, szabatlan,  hiányos, 
hibás  :  hanyag  ;   — m 
pontatlanság, szabatlanság, 
hibásság. 
Inexcitable     (— ekszei'tébl) 

adj.  ingerelhetlen. 
Inexcogitable    i  -ekszkads' 
itébl),   adj.  kielmélhetlen 
l,  igondol katlan. 
I-  ,  scusal         i  kszkju'zébl) 

179 


Inextricable 

adj.     menthetetlen ,     nem 
menthetó  ;  —ness,  S.  ment- 
hetetlenség. 
Inexcu'sably,  adv.  menthetet- 
lenül. 
Inexbausted  (— ekszhaaszt'- 
ed),  adj.  ki  nem  merített. 
Inexhaustible  (— haaszt'ibl), 

adj.  kimeríthetlen. 
Inexistence  (— egzisz'tensz), 

s.   nem-létezés  ;  leniét. 
Inexis'tent,  adj.  nem  létező; 
benlévö.  aess. 

Inexorabü'ity,  v.  Inexorable- 
Inexorable(— ek'szorébl),rtfíj. 
kérlelhetlen;  —ness,  g.  kér- 
lelhetlenség. 
Inexpected,    v.  Unexpected. 
Inexpedient!— ekszpí'di-ent) 
adj.  czélszerűtlen,  haszta- 
lan, helyenkivüli. 
Inexperience  (— pi'ri-ensz),s. 

tapasztalatlanság. 
Inexpe'rienced,  adj.  tapasz- 
talatlan. 
Inexpert   (— ekszpert'i.    adj. 
tapasztalatlan  ,     járatlan. 
Inexpiable     ( — eksz'pi-ébl)  , 

adj.  leróhatatlan  |  bűn  ). 
Inexplainable     (— plen'ébl)  , 
adj.    megmagyarázhaüan. 
Inexplicab'il'ity,'  v.   Inexpli- 

cableness. 
Inexplicit    i  —  ekszpbsz'it ) , 

adj.  kifejtetlen. 
Inexplicable  J—eksz'plikébl), 
adj.  megfejthetlen ;  —ness, 
g.  tnegfejthetlenség. 
Inexplorable  (— plo'rébl),o47'. 

kikémleUietleii.merivizsyál- 

hatlan. 

Inexpressible  (—presz'szibl), 
adj.  kimondhatlan,  kife- 
jezhetlen. 

Inexpressibles,  s.  pl.  nadrág. 

Inexpressibly,  adv.  kimond  - 
hatlanul. 

Inexpressive,  adj.  kifejezés- 

telén. 

Inexpugnable  ( —  ekszpag'- 
nébl),  adj.  meggyőzhetei 
1,11,  meghÓdUhatatlan. 

I  nguiflhable  (— tin'gwis- 
ébl),  adj.  kiolthatlan. 

I  rpable  (— eksztiSpébl), 
adj.  kiirthatatlan. 
Inextricable  í— eksz'trikébl), 
adj.  kibonthatlan. 


Ineye 

Ineye  (— ei'),  v.  a.  beszemezni, 
beoltani. 

Infallibility,  s.  téimientesség, 
csalatkozhatlanság. 

Infallible  (— félTibl),  adj.  tév- 
mentes,  csalatkozhattam. 

Infame  (—lein'),  *'•  a.  becste- 
le nit  ni,  meggyalázni. 

In'famous  (— fémász),  adj. 
becstelen,  gyalázatos. 

In'famy,  s.  becstelenség,  gya- 
lázat. 

In 'fancy  ( — fénszi),  s.  gyer- 
mekkor, kiskorúság. 

In'fant,  s.  gyermek;  spanyol 
királyi  berezeg  ;  — school, 
s.  gyermek-iskola.  ■ 

Infanticide  (— fént'iszeid),  s. 
gyermekgyilkosság ;  gyer- 
mekgyilkos. 

In'fantile  (— teil),  adj.  gyer- 
mekes ;  gyermeki,  gyerme- 
teg. 

In'fantlike  (—leik),  v.  Infan- 
tile. 

In'fantry,  s.  gyermeksereg  ; 
gyalog  katonaság. 

Infarce  (— fársz'),  v.  a.  meg- 
tömni. 

Infarction  (— férk'sán) ,  s. 
hasszorulás. 

Infashionable  (— fés'ánébl), 
adj.  divatlan. 

Infatigable  (— fét'igébl),  adj. 
fáradhatlan;  — ness,  s.fá- 
radhatlanság. 

Infatuate  (— fét'juet),  v.  a. 
elbolondítni,  elámít  ni. 

Infatua'tion,  s.  elámítás,  bo- 
londulás,  belebolondulás. 

Infeasible  (— fí'zibl) ,  adj. 
véghezvihetlen,  kivihetet- 
len. 

Infect  (— fekt'),  v.  a.  ragá- 
ly ózni,  ragály osítni  ;  meg- 
rontani (vkit). 

Infection  (— fek'sán),  g.  ra- 
gályosítás ;  ragály. 

Infectious  (— fek'sász),  adj. 
ragályos,  ragadós ;  —ness, 
.s.  ragályosság. 

Infective  (— fek'tiv),  adj.  ra- 
gályos, ragály  zó. 

Infecund  (— fek'ánd),  adj. 
terméketlen,  meddő. 

Infecund'ity,  s.  terméketlen- 
ség, meddőség. 

Infelicitous  (  — filisz'itász  ), 


Infelicity 

adj.  boldogtalan  ,  szeren- 
csétlen, bálságos. 

Infelicity  (— filisz'iti),  s.  bol- 
dogtalanság;  szerencsétlen- 
ség. 

Infer  (— fer'),v.  a.  to  — from, 
következtetni  -bői,  -böl. 

In'ference,  s,  következtetés; 
következmény. 

Inferior(— fi'ri-ár) ,  adj. alább- 
való ;  alábbiévá;  aláren- 
delt. 

Inferiority ,  s.  alsóbbság  , 
alábbvalóság ;  alárendelt- 
ség. 

Infernal  (— fer'nél),  adj.  po- 
koli, pokolbeli;  átkozott; 
— ly,  adv.  átkozotton. 

Infertile  (fer'til),  adj.  termé- 
ketlen. 

Infertility,  s.  terméketlenség. 

Infest  (—feszt'),  v.  a.  terhére 
lenni,  zaklatni,  háborgat- 
ni, pusztítni,  bolygatni; 
the  house  is  infested  by 
mice  and  rats,  a  ház  tele 
van  egerekkel  s  patkányok- 
kal. 

Infestive  (— feszt'iv) ,  adj. 
örömtelen. 

In'fidel  (— fidel),  adj.  and  s. 
hitetlen. 

Infidelity,  s.  hitetlenség; 
hűtlenség. 

Infiltrate  (— fil'tret),  v.  n.  be- 
szivárogni, beszürenikezni. 

Infiltra'tion,  s.  beszivárgás, 
beszüremkezés. 

Infinite  (in'finit),  adj.  vég- 
telen ;  — ly,  adv.  végtele- 
nül ;  —ness ,  s.  végtelen- 
ség. 

Infinitesimal(— finitez'imél), 
adj.  végtelenül  kicsi;  — 
calculus,  kiilzelékhánylás. 

Infinitive  (— fin'itiv),  adj.  ha- 
tározatlan :  —  mood,  s.  ha- 
tározatlan mód ;  — ,  s.  ha- 
tározatlan mód. 

Infinitude  (— tjud),  s.  véget- 
lenség ;  számtalan  sokaság. 

Infirm  (—form,  —  fenn),  adj. 
erőtlen,  beteges ;  — ly,  adv. 
betegesen,  betegen. 

Infirm'ary,  ».  kórház. 

Infirmity,  s.  gyengeség,  be- 
tegség, nyavalya. 

Inflame  (— flém'),  v.  a.  meg- 

180 


Informant 

gyújtani ;  felgerjeszteni  ; 
fölkelteni. 

Inflammability,  s.  fellángít- 
hatőság,  gyülékonyság. 

Inflammable  (— flém'mébl), 
adj.  fellángítható,  gyúlé- 
kony. 

Inflamma'tion,  (— mé'sán),  s. 
gyuládon. 

Inflam'matory,  adj.  gyulasz- 
tó ;  felgerjesztő ;  lázító. 

Inflati   (— flét'),  v.  a.  felfújni. 

Infla'tion,  s.  f el f u vá *;  felfú- 
vódás ;  felfuvalkodó  s. 

Inflect  (— flekt'),  c.  a.  hajlít- 
ni;  hajtogatni. 

Inflection  (— flek'sán),.?.  haj- 
lós ,  görbület ;  ejtegetés, 
hajlító*. 

Inflective,  adj.  hajlékony ; 
hajtogatható ;  hajtogatási. 

Inflexibility,  s.  hajthatat- 
lanság. 

Inflexible  (— flekszlbl),  adj. 
hajthatlan ;     kérlelhetlen. 

Inflexion,  v.  Inflection. 

Inflict  (— flikt'),  v.  a.  to  — 
a  punishment  upon  one 
büntetést  mérni  vkire ;  to 
—  a  wound  upon  one,  se- 
bet ejteni  vkin;  to  —  a  fine, 
megbírságolni. 

Inflic'tion,  s.  —  of  a  wound, 
seb-ejtés;  —  of  punish- 
ment, megbüntetés ; —  of  a 
fine,  bírságolás. 

Influence  (in'flu-ensz),  s.  be- 
folyás; v.  a.  befolyást  gya- 
korolni. 

Influential  (—sál),  adj.  be- 
folyásos, nagy  befolyású. 

Influenza  (— fljuen'zé) ,  s. 
sziket,  náthaláz,  ragályon 
nátha.      ..  [befolyás. 

In'flux  (— fláksz),  s.  beömlés, 

Influxlon,  s.  ildés,  ihletés; 
befolyás,  beömlés. 

Infold  (— faold'),  v.  a.  beta- 
kargatni ;  megkelni. 

Inforce,  v.  Enfor<o. 

Inform  (— faárai'),  v.  a.  tu- 
dósítni,  értesítoii ;  to  — 
one  of  something,  értesí- 
teni vkit  vmiről ;  to  — 
against  one,  beárulni,  fel- 
adni vkit. 

Inform'ant,  s.  tudósító,  érte- 
sítő;  feladó. 


Information 


Ingest 


Injudicial 


Informa'tion ,  s.  tudósítás, 
értesítés ;  oktatás ; feladás, 
L, árulás ;  nyomozás; 

JEnform'er,  s.  beáruló,  kalá- 
kos :  értesítő. 

Infcriii'ity,  g.  idomtálangág. 

Infoim'ous,  adj.   idomtalan. 

Infortunate,  v.  Unfortunate. 

Infract  ( — frékf),  v.  a.  meg- 
szegni, áthágni  (törvényt ). 

Infrac'tion,  s.  megszegés,  át- 
hágás; —  of  faith,  liüséij- 
szegés,  hitszegés. 

unfranchise,  v.  Enfranchise. 

Infrangible(— freuds'ibl),  adj. 
eltörhetetlen. 

Infringe  (— frinds'),  r.u.  meg- 
szegni, áthágni  |  törvényt ); 
v.  n.  (upon)  tulhágni ; 
—ment,  s.  megszegés,  át- 
hágás, megsértés. 

Infrozen  (— fro'zn),  adj.  be- 
f agy  ott. 

Infuscate  (— fasz'ket),  u.  a. 
feketít  ni,  setétítni. 

Infuriate(— fju'ri-et),  v.a.  fel- 
dühítni;  adj.  dühös. 

Infuse  (— fjuz'),  v.  a.  ráön- 
teni ,  rátölteni;  becsepe- 
gi tui :  8.  forrázat. 

Intu-ibü'itv,  s.ólvaszthatlan- 
ság. 

Infusible  (— -fju'zibt),  adj. ol- 
vasztható ;  becsepegetíiető. 

Infu'sion  (— fju'zsán),  .  be- 
töltés, áztató* ;  forrázat. 

Engage,  v.  to  Engage. 

Ingathering  ( — gédh'ering),g. 
betakarítás,  ben  rut  ós. 

Ingender,  v.  to  Engender. 

Ingenerate  (— dsenlret),  adj. 
i-i  leszületett :  v.  u.  szülem- 
zeni,   nemzeni,  teremni. 

Ingeniate  (— dsí'ni-ét),  v.  a. 
hielmélni,  ki<um  lolni. 

ingenious  (— dsi'ni-ász),  adj. 
szellemdús,  éleselmü,  talá- 
lós; — ness,  s.  éleselmüség. 

Ingenite!(— dsen'nit),  adj.  ve- 
leszületett. 

Ingenuity   (indzsinju'iti),  s. 

nteség  ,    nyiltszívüség ; 

éleselmüség,    lángelmüség. 

Ingenuous   |     dsen'ju-ász  i, 

ad)       ;i.,'.''>':-  /;  li        .,.■;    inti 

ness ,    s.    nyütszú 
őszinteség.  ég. 

.  lángelmű- 


Ingest  (  — dseszt') ,  v.  a.  le- 
nyelni. 

Ingíe  (ing'gl),S.  tűzhely  ;  tűz, 
láng. 

Inglorious  (— glo'riász),  adj. 
dicstelen;  —ness,  s.  dics- 
telenség. 

Ingot  (in'gat),  s.  rúd  (nemes 
ér  ezé). 

Ingraft,  v.  Engraft. 

In'grate  (— gret),  adj.  and  s. 
hálátlan. 

Ingrateful,  v.  Ungrateful. 

Ingratiate  (— gré'si-ét),  v.  a. 
megkedveltetni j  to  —  one's 
self  (with,  to),  ma<ját  meg- 
kedveltetni. 

Ingratitude  (— grétltjud),  s. 
hálátlanság. 

Ingravidate  ( — gréVidét),  v. 
a.  teherbe  ejteni. 

Ingredient  ( — gri'di-ent) ,  s. 
alkatrész  :  elegyrész. 

In'gress  (— greszsz),  s.  bejá- 
rás. 

Ingression  (— gres'sán),  s.  be- 
lépés. 

Iugross,  v.  to  Engross. 

Inguinal  (ing'gwinel) ,  adj. 
lágyék  .  .  . ;  —  glands  ,  s. 
pl.  lágyékmirigyek. 

Ingurgitation  ( —  gardsite'- 
sán),  s.  elnyelés  ;  torkosko- 
dás,  torkosság. 

Ingustable  (— gaszt'ébl),  adj. 
íztelen. 

Inhabit  ( — héb'it),  v.  a.  und 
».  lakni. 

Inhabitant  ( — héb'itént)  ,  s. 
lakos.  kosság. 

Inhabita'tion,   g.   lakás ;   la- 

Inliale  (— hél'),  v.  u.  beszíni, 
magába  színi  (lehelettel 
emit ). 

Enhance,  V.  to  Enhance. 

Inharmonic,  — nl,  v.  Inhar- 
monious. 

Inharmonious  (— hármo'ni- 
bsz), adj. egybe  nem  hangzó. 

Inhere  (— hír),  v.  n.  ragadni, 
tapadni  -hoz,  -hez,  -ru, 
■re  i:  (in)  természetéveljár- 
ni, természetéhez  tartozni. 

Inhe'rency .  s.  beletartó  ás, 
rajtafüggés  ;  tartozék. 

[nhe'rent,  adj.  hoz  xátartozó, 

;:;ji.  I  /.':.•/.•(.■■     s.i  fit  sí;  :/iis,    tu- 

lajdonságos ,    veleszületett. 
181 


-hasz'pitébl), 
vendégszerető, 

vendégte- 


Inherit  (— her'it) ,  v.a.  örö- 
kölni. 

Inheritable, ad;*,  örökül  nyer- 
hető. 

Inheritance,  s.  öröksén,  'örök- 
jószág. 

Inherited,  adj.  'öröklött.. 

Inheritor,  g.  örökös. 

Inhesion  (— hí'zsán),  v.  In- 
herence. 

Inhibit  (— bibit),  v.  u.  eltil- 
tani, letiltani ;  megakadá- 
lyoztatni. 

Inhibition,  s.  letiltás,  eltil- 
tás. 

Inhospitable 
adj.  nem 
vendégtélen. 

Inhospital'ity, 
lenség. 

Inhuman  (— hju'mén),  adj. 
embertelen,  kegyetlen. 

Inhumanity,  g.  embertelen- 
ség,  kegyetlenség. 

Inhumate  (— hju'met),  v.  u. 
temetni. 

Inhuina'tion,  g.  temetés. 

Inimaginable  (— iméds'inébl) 
adj.  képzélhetlen. 

Inimical  [— im'ikcl),  adj,  el- 
lenséges. 

Inimitabillty,  s.  utánozhat- 
lanság. 

Inimitable  ( — imltébl),  adj. 
utánozhatlan. 

Ini(iuitous(— ik'kwitcász),flrf/. 
méltánytalan ,  igazságta- 
lan: 

Ihiq'uity,  ••••.  méltánytalan- 
ság, igazságtalanság;  go- 
noszság. 

Initial  (inis'el).  adj.  kezdő; 
s.  kezdőbetű. 

Initiate  (—islet),  v.  u.  be- 
avatni. 

Initia'tion,  g.  beavatás. 

Initiative  (inislétiv),  adj. 
kezdeményi;  8.  kezdemény. 

Ini'tiatoiy,  adj.  bevezető  be- 
avató. 

Eni'tion,  g.  kezdet. 

Inject  (•— dzsekt')  ,  V.  u.  be- 
ret ni  :  befecskendezni. 

Inji ic'tion,  ••>•.  bevetés  :  befecs- 
kendezés; allövet,  klistély. 

Enjoin,  v.  Enjoin. 

Injudicial^  -dzsjudisV-l  ).</<//. 
jogszerűtlen. 


Injudicious 

Injudicicms  ( — dis'ász),  adj. 
meggondolatlan,  ferde-ité- 
letíí,  tanácstalan. 

Injunction  (— dzsánk'sán),  s. 
meghagyás,  rendelet ;  köz- 
benszóló ítélet. 

Injure  (in'dzsar),  v.  a.  sérteni 
megsebesitni ;  kárt  öltözni 
( vkinek );  megbántani. 

In'jured  ,  adj.  megrongált ; 
sértett  ;  károsított. 

Injurious  (— dzsu'riász),  adj. 
(tol  káros,  ártalmas;  sértő, 
megbántó ;  becsületsértő. 

Injury  (in'dzsári),  s.  megsér- 
tés, megsebesítés  ;  becsület- 
sértés ;  károsítás ;  igazság- 
talanság. 

Injust,  v.  Unjust. 

Injustice  (— dzsász'tisz),  s. 
igazságtalanság. 

Ink  (ingk),  s.  ténta;  nyom- 
tatófesték ;  —  blot,  S.  ténta- 
folt :  —  stand,  s.  kalamáris. 

Inkling,  s.  intés,  ráutalás, 
tudtúladás ;  to  get  an  — 
(of),  neszét  ka imi. 

Ink'y,  adj.  téntanemü. 

Inlaid  (— léd'),  adj.  kirakott, 
rakatos ;  —  floor,  rakott 
padlat. 

Inland  (—lend),  s.  belföld, 
haza. 

Inlander,  s.  belföldi,  honfi. 

Inlandish,  adj.  belföldi,  honi. 

Inlarge,  i\  to  Enlarge. 

Inlay  (—lé'),  v.  a.  kirakni. 

Inlay,  s.  rakmit ;  —  ing-saw, 
8.  vékony  fűrész. 

Inlet  (—let),  s.  bemenet,  be- 
járóhely,  kapuszín. 

Inlighten,  v.  to  Enlighten. 

Inlist  (— liszt'),  v.  a.  fogadni 
(katonát). 

Inly,  adj.  benső;  adv.  belső- 
kép. 

In'mate  (—rnét),  s.  laktárs ; 
béi-lakó. 

In'most  (— moszt),  adj.  leg- 
bensőbb. 

Inn  (inn),    s.  vendégfogadó ; 

—  of  court,  jogásztársaság; 

—  keeper,  s.  vendégfogadó; 
— ,  v.  a.  szállásra  befogód- 
ni;  — ,  r.  n.  heszallani. 

In'nate  (—net),  adj.  veleszü- 
letett. 


Innavigable 

Innavigable  ( —  név'igébl ) , 
adj,  hajózhatlan. 

In'ner,  adj.  benső,  belső;  —  ly, 
adv.  bensőkép. 

In'nermost,  adj.  legbensőbb. 

In'ning,  s.  betakarítás,  beava- 
tás. 

In'nocence  (— 'noszensz),  s. 
ártatlanság. 

In'nocent,  adj.  ártatlan;  I 
am  —  of  the  blood  of  this 
man,  ártatlan  vagyok  ez 
embernek  vérétől;  — íy,  adv. 
ártatlanul. 

Innocuous  ( —  nak'jii-ász ) , 
adj.  ártalmatlan. 

Innominable  (  — nam'inébl ), 
adj.  nevezhetlen. 

Innominate  (—inét),  adj. 
nevezetlen,  meg  nem  neve- 
zett. 

In'novate  (— novet),  v.a.  meg- 
ujítni ;  újításokat  behozni. 

Innovation,  .s.  újítás. 

In'novator,  »•.  újító. 

Innoxious  (— nak'sász),  adj. 
ártalmatlan,  ártatlan. 

Innuendo  (innjuen'do) ,  s. 
uj  mutat  ás,  intés, figyelmez- 
tetés; (atone)  czélzás,pél- 
dázgatás. 

Innumerable  (— nju'merébl) , 
adj.  számlálhatlan,  szám- 
talan. 

Innumerably ,  adv.  számta- 
lanul. 

Inobedience  (— obí'diensz),  s. 
engedetlenség. 

Inobe'dient,  adj.  engedetlen, 
szófogadatlan. 

Inobservable  (— obszerv'ébl), 
adj.  észrevehetlen. 

Inobservance,  v.  Inobserva- 
tion. 

Inobser'vant,  adj.  meg  nem 
tartó. 

Inobserva'tion ,  s.  meg  nem 
tartós. 

Inoculate  (— ak'julét),  v.  a. 
beszemezni,  beoltani. 

Inocula'tion ,  *•.  beszemzét<, 
beoltás. 

Inodorate  (— o'dárét),  adj. 
szagtalan. 

Ino'dorous,  v.  Inodorate. 

Inoffensive  ( —  offen'sziv ) , 
adj.  nem  bántó,  nem  sértő, 
ártatlan:  botránytalan;  ár- 

182 


Inqnisitor 

talmatlan ;  — ness,  s.  ártat- 
lanság ;  ártalmatlanság. 

Inofficial  (— offis'él),  ailj.  nem 
hivatalos. 

Inofficious  (— offis'ász),  adj, 
szolgálatra  nem  kész;  Kö- 
telesség-elleni, tiszteUenes. 

Inopinate  (— ap'inét) ,  adj. 
váratlan,  véletlen;  —ly, 
adv.  véletlenül. 

Inopportune  (— appartjun')r 
adj.  aik  alomszerűtlen; — ly, 
adv.  roszkor,  alkalmatlan 
időben. 

Inordinate  (— ar'uinet),  adj. 
rendetlen  ,  szabálytalan  ; 
mérséktelen,  kicsapongó. 

Inorganic  (— argén'ik),  —  ál, 
adj.  szervetlen. 

Inosculate  (— asz'kjubti.  r. 
n.  érintkezni,  torkollani, 
ömleni;  v.  a.  összefoglalni, 
összekapcsolni :  beereszteni 
(egymásba). 

Inquest  (—kiveszt),  s.  nyo- 
mozás, vizsgálat ;  coroner's 
— ,  halottvizsgálás. 

Inquietude  (— kwei'itjud),  s. 
nyugtalanság,  nyugtalan- 
kodás. 

In'quinate  (— kvrinét),  v.  a. 
bemocskolni. 

Inquiua'tion,  s.  bemocskolás, 
elcsunyitás. 

Inquire  (— kweir'),  v.  a.  kér- 
dezni ;  he  inquired  the 
way  to  the  bank,  azt  kér 
dezte,  merre  van  a  bank; 
— ,  v.  n.  kérdezősködni,  tu- 
dakozódni ;  to  —  about .... 
tudakozódni  -ról,  -röl ;  to- 
—  into  some  matter,  vmit 
nyomozgatta  ,  vmit  meg- 
vizsgálni ;  inquired  for,  ke- 
resett. 

Inqui'ry ,  .?.  kérdezősködés, 
tudakozódás,  nyomozgatás. 

Inquisition  (— kwizis'án),  s. 
nyomozás,  nyon  ozat  ;  eret- 
nek -  kémlés;  hit  nyomozó- 
szék. 

Inquisitive ,  adj.  kérdezős- 
ködő, firtató,  firtongató ; 
kíváncsi,  tudni  vágyó ;  — 
ness,  s.firtongatás,  kíván- 
csiság, tudmivágyás. 

Inquisitor,  s.  eretnek  -  nyo- 
mozó. 


Inrage 

Inrage,  v.  Enrage. 

InraÜ  (— réT),  v.  a.  berá- 
csozni. 

Inricli.  v.  Enrich. 

Inroad,  s.  száguldozás ;  be- 
rohanás,  beütés. 

Insalubrious(— széljti'briász) 
adj.  egészségtelen,  egész- 
ségrontó, fídvetlen. 

Insalu'brity,  8.  egészségtelen- 
ség,  üdvetU  még. 

Insanable  (— sen'ébl),  adj. 
gyógyúlhatatlan. 

Insane  (—sén'),  adj.  örült. 

Insanity  (inszén'iti),*-.  őrült- 
ség. 

Insatiability,  s.  telhetíenség. 

Insatiable '  (— sze'sébl),  adj. 
telítetlen. 

Insatiate,  /•.  Insatiable. 

Insaturable  (— szét'sjurébl), 
adj.  telíthetlen. 

Insconce,  v.  to  Ensconce. 

Inscribe  (— szkreib'),  v.  a.  fel- 
írni, beinti :  to  —  a  book 
to  some  one,  könyvet  aján- 
lani rkinek. 

Inscription  ,  8.  felirat :  fel- 
író*, beirás. 

Inscnül  (— skrol'),  v.  a.  be- 
lajstromozni. 

Inscrutability,  s.  kinyomoz- 
hat la  nság,  kitanulhatlan- 
ság. 

Inscrutable  ( —  szkroftébl  )  , 
adj.  kinyomozhatlan,  kita- 
nulhatlan. 

Inscru'tably,  adv.  kinyomoz- 
hat! a  mil,  kitanulhatlanúl. 

Insculp  (— szkálp'),  v.  a.  be- 
vésni. 

Insect  (in'szekt).  v.  rovar. 

InBecta'tion  (-— szekte'sanj,  8. 
üldözés'. 

Insec'tile,  adj.  rbvarféle. 

insectivorous  (  —  szektiv'- 
orasz),  adj.  rovarevő. 

Insecure  (—  szikjur'),  adj, 
nem  biztos. 

[nsecu'rity,  -.  biztosság  hiá- 
nya'. 

In-' ration  (— szikju'sán),  s. 
üldözés. 

Inseminate  (— szem'inét),  v. 
a.  bevetni. 

insensate  (— szen'szet),  adj. 

leien,   nkta- 

lan.  botor. 


Insensibility 

Insensibility,  g.  érzetlenség, 
érzéktelenség ;  érezhetlen- 
ség,  észrevehetlenség ;  ok- 
talanság. 

Insensible  (— szen'szibl)  ,adj. 
érzetlen,  érzéketlen  ;  érez- 
Itetlen,  éserevehetlén  :  ok- 
talan. 

Insen'sibly,  adv.  érzetlenűl, 
érzéketlenül :  érezhetleniil, 
észreveheti énül,  lassanként, 
halkkal. 

Inseparabil'ity,  s.  elválaszt- 
hatlanság. 

Inseparable  (  — szep'érébl), 
adj.  elválaszthatlan. 

Inseparably,  adv.  elválaszt- 
katlanul. 

Insert  (—szert'),  v.  a.  beik- 
tatni; to  —  a  word,  szót 
közbeszúrni;  to  —  a  day, 
napot  közé  csúsztatni ;  to 

—  some  communication 
in  a  newspaper,  vmely  köz- 
leményt az  újságba  tenni. 

Insertion,  s.  beiktatás,  köz- 
bevetés :  közbetétel. 

Inservient  ( —  szerv'i-ent ) , 
adj.  használatos. 

Inshrine  (— srein'),  v.  a.  szek- 
rénybe tenni;  gondosan 
tartogatni. 

In'side  (— szeid) ,  g.  belseje 
vminek;  adv.  bettt,  belül; 

—  callipers,  g.  jil.  homorú 
czirkalom;  —  screw,  g. 
anyásra/,  anyacsavar. 

Insiiíiate  (— szid'i-et),  v.  a. 
lesni. 

Insid'iator,  .s.  lesekedő,  lesdi. 

Insid'ious  (— i-ász),  adj.  les- 
deklö ,  cselfes;  — ness,  s. 
lesdeklés,  cseleskedés,  csel- 
hányás. 

In'sight  ( — 'szeit),  g,  belátás, 
dologhoz-értés. 

Insignia  (— szig'nié),  g.  pl. 
jelvények. 

Insignificancy,  g.  jelentékte- 
lenség. 

Insignificant  (  —  Difiként ) , 
adj.  jelentéktelen,  esekélg. 

Insincere  (— szinszír'i,  adj. 
nem  őszinte ,  lm  mis.  két- 
színű. 

Insincer'ity,  g.  kétszinűség. 

[nsinaate  (■  szin'ju-et),  v,  ". 

Vtgyt  látni ;  '  átr. 

18.". 


Inspect 

ért.)  elfogadtatni,  megked- 
veltetni (  rkirel  rmit  i;  ér- 
tésére adni,  czélozni  f-ra, 
-re,  szárai  )  ;  színien  tárni 
( tőle )  :  to  —  one's  self  into 
some  one's  good  graces, 
behízelegni  magát  rki  ke- 
gyébe: — ,  v.  it.  becsúszni, 
belopózkodni. 

Insinuation,  g.  becsusztatás, 
behizelgés  ;  értésére  adás  ,• 
beirás,  beiktatás. 

Insipid  (— szip'id),  adj.  Ízet- 
len :  —ness ,  g.  izetlen- 
ség. 

Insipidity,  r.  Insipidness. 

Insipience  (— szipl-ensz),  s. 
balgaság. 

Insist  (—sziszt'),  v.  n.  to  — 
upon,  el  nem  állani  |  vmi- 
töl),  rendithetlenül  rajta 
lenni  <  ftnin  i  :  I  —upon  it, 
attól  nem  állok  el,  annak 
meg  kell  lenni. 

Inslave,  v.  Enslave. 

Insnare  ( — szner'),  v.  a.  tőr- 
be ejteni:  körülhálózni; 
to  —  one's  self,  italába 
kerülni. 

Insobriety  (— szobrei'iti),  g. 
részegség,  részegeskedés. 

Insociabil'ity ,  g.  ridegség , 
társaságkerülés. 

Insociable  (-^-szo'si-ébl),  adj. 
társasa gtttlan. 

In'solate  (—szolét),  v.  a. 
napra  kitenni,  a  napon  me- 
legít ni. 

Insolence  (in'szalensz),s.  il- 
letlenség,  garázdaság 
rombaság,  szemtelenség. 

In'solent,  adj.  illetlen,  ga- 
rázda, gurunál,!,  szemtelen. 

Insolubility,  g.  feloldhatlan- 

sóg. 

Insoluble  (— szal'jnbl),  adj. 
feloldhatatlan. 

Insolvable  (  Bzal'vébl),  adj. 
feloldhatlan,  megfizethetet- 
len, 

Insol'vency,  g.  nem  fizethe- 
tés,  fizetési  teht  ti  tlenség. 

Insolvent  (— szal'vent),  adj. 
ii.it  ni  nem  képes,  nem  fi- 
zethető. 

Insomnious   (    szam'niász), 

adj.  álmatlan. 

In-  p<  cl  (    azpekf),  v.  a.  be- 


Inspection 

nézni,    átnézni,   megszem- 
lélni ;  felügyelni. 
Inspection ,    s.    megszemlé- 

i. .-.  c  cmn  i .  i- 1  1:  líigyíl:  s 
szemle;  on  the  first  — ,  első 
tekintetre. 

Inspec'tor,  s.  felügyelő;  — 
snip,  8.  felügyelőség. 

Inspiraton  (— szpire'sán),  s. 
besztvás,  belelteié*:  ihletés, 
ihlet. 

Inspire  (— speir'),  v.  a.  bele- 
lehelni; sugallni,  ihletni; 
to  —  comfort,  megvigasz- 
talni; to  —  one  with  sen- 
timents of  virtue,  erényre 
felbuzdítni  chit;  —,  v.  71. 
beszívni,  belehelni. 

Inspirit  (— szpir'it),  v.  a.  lel- 
kesíti! i. 

Inspissate  (— szpisz'szét),  v. 
a.  sűrttni. 

Insjnssa'tion,  s.  sűrítés. 

Inst.  (=Instant) ,  s.  folyó 
hónap. 

Instability,  s.  mulékonyság ; 
állhatatlanság. 

Instable,  v.  Unstable. 

Install,  (— sztaál'),  v.  a.  be- 
vezetni, iktatni  (hivatal- 
ba). 

Installation,  s.  bevezetés,  be- 
iktatás. 

Install'ment,  s.  beiktatás; 
szabott  idő;  részlet,  ille- 
tékrés- ;  to  pay  by  install- 
ments,  részenként  fizetni. 

Instance  (— in'szténzs),  s.  kö- 
nyőrgés;  kereset,  vad,  pa- 
nasz; bírósági  lépesözet; 
példa ;  véilr  ;  eset:  alka- 
lom, alkalmi  ok;  for  — , 
■például  :  in  every  —  where 
....  minden  egyes  esetben, 
midőn  . . . ;  in  the  first  — , 
először,  elsőben,  elsij  ízben; 
— ,  v.  a.  and  n.  példát  fel- 
hozni;  utalni,  hivatkozni 
vmire. 

In'stant,  s.  pillanat,  időpont; 
folyó  hónap ;  adj.  sürgető; 
sürgetős,  halaszthatatlan  ; 
azonnali. 

Instantaneous,  (— te'niász), 
adj.  rögtöni,  azonnali;  —  ly, 
adv.  rögtön,  azonnal. 

In'stantly,  adr.  tüstént,  eb- 
ben a  pillanatban. 


Instate 

Instate  (— sztét'),  v.  a.  beik- 
tatni, hivatalba   tenni. 

Instaurate  (— sztaa'ret),  v.  a. 
Vissz  ii  helye  :ni,     megújít  u  /. 

Instead  (— szted'),  prp.  he- 
lyett ;  —  of  me,  helyettem. 

Instep  (in'sztep),  s.  lábfej; 
to  be  high  in  the  — ,  ma- 
il a  sun  hordani  fejét. 

Instigate  (in'sztigét),  v.  a. 
felizgatni ;  to  —  one  to  . ., 
késztetni  vkit  -ra,  -re. 

Instigation,  s.  hajtogatás,  iz- 
gatás. 

Instiga'tor,  s.  bujtogató,  iz- 
gató. 

Instill  (— sztnT),  v.  a.  becse- 
pegetni. 

Instilla'tion,  s.  becsepegetés. 

In'stinct  (— sztiukt),  s.  ter- 
mészeti ösztön. 

Instinctive,  adj.  ösztönszerű; 
— ly,  adv.  ösztönszerűleg. 

Institute  (in'sztitjud),  v.  a. 
meghatározni,  elrendelni, 
megállapítani ;  oktatni,  ta- 
nitni  :  alapitni,  felóllítni ; 
intézni,  elrendezni ;  megin- 
dítni,  elinditni ;  s.  elren- 
dezés, elintézés;  rendsza- 
bás; életszabály;  perinté- 
zet, perút. 

Institution ,  •»'.  intézkedés, 
intézmény ;  intézet ;  tanin- 
tézet ;  oktatás ,  tanítás ; 
beiktatás;  alapítás. 

In'stitutor,  s.  elintéző;  ala- 
pító;  oktató,  nevelő. 

Instruct  (— sztrákt'),  v.  a. 
tanítani,  oktatni:  utasítást 
adni  ;  to —  in,  tanít  ni  -ra, 
-re;  to  —  on,  értesíteni 
-ról,  -ről. 

Instruction,  s.  oktatás,  uta- 
sítás. 

Instructive,  adj.  oktató,  uta- 
sító;  tanulságos. 

Instructor,  s.  tanító. 

In'strument  (in'sztrument), 
s.  eszköz ;  műszer,  hangmű- 
szer;  oklevél. 

Instrnment'al,  adj.  eszközül 
szolgáló;  elősegítő,  közre- 
működő; —  music,  hang- 
szeres zene  'ének  nélkül). 

Insubordination  (— -szábardi- 
ne'sán),  s.  engedetlenség, 
fegyelemhiány. 

184 


Insurmountable 

Insubstantial  (— szábsztén'- 
sél),  adj.  nem  lényeges,  lé- 
nyegtelen. 

Insufferable  (— száf'ferébl) , 
adj.  szenvedhetetlen,  tűr- 
hetetlen. 

Insufficiency  (—  száffis'en- 
szi),  s.  elégtelenség  ;  képes- 
séghiány,  tehetetlenség. 

Insufficient ,  adj.  elégte- 
len. 

Insuit  I  -szjut'),  .-;.  kérelem, 
folyamodvány. 

In'sular  (— sjulér),  adj.  szi- 
fieti ;  s.  szigetlak   t, 

Iusulary,  v.  Insular. 

In'sulate  (—lét),  v.  a.  szige- 
telni. 

In'sulated,  v.  Isolated. 

Insulsity  ( — szál  sziti)  .  ••. 
ízetlenség,  képtelenség,  bo- 
t  vrság. 

Insult  (— szált'),  v.  a.  gya- 
lázni, gyalázattal  illetni, 
bántalmazni ;  v.  n.  to  — 
over,  gúnyolódni,  csúfot 
űzni  -hói,  -liöl  :  — ,  s.  fel- 
robbanás  ;  rohanás. 

In'sult,  s.  meggyalázás,  bán- 
talom . 

Insulta'tion,  s.  bántalmazás, 
gyalázás,  durva  sértés. 

Insult'ingly,  adv.  gyalázva, 
gúnyolva. 

Insuperability,  s.  legyőzhet- 
lenség,  felül mulhatl ansá g  ; 
áthághatlanság. 

Insuperable  (— szju'perébl), 
adj.  legyőzhetlen,  felülni  ul- 
hatlan  ;  áthághatlan  ;  an 
—  objection,  czáfolhatlan 
ellenvetés. 

Insuperableness,  v.  Insuper- 
ability. 

Insupportable ,  ■'.  Unbear- 
able. 

Insurance  (— sju'rénsz),  s. 
biztosítás;  —  company,  s. 
biztosító-társulat ;  life  — , 
s.  életbiztosítás  ;  fire  — ,  s. 
tűz   elleni   biztosítás. 

Insure  (— sjur'),  v.  ár.  bizto- 
sítni,  mentesítni. 

Insu'rer,  s.  biztosító. 

Insurgent  (— szár'dsent),  s. 
lázadó ;  felkelő  vitéz. 

Insurmountable  ( — máun'- 
tébl),  adj.  áthághatlan. 


Insurrection 

Insurrection  (— szárrek'sáu), 

s.  felkelés,  lázadás. 
Insusceptible    (— szászszep'- 

tibl),   adj.  (of)   nem  fogé- 
kony, érzéketlen. 
Insusurration  (— szjuszáre'- 

sán),  s.  besugallás. 
Intact    (— tékt') ,    adj.    meg 

nem  illetett,  érintetlen:  éj). 
Intaglio   (— tél'jo),  s.  vésett, 

bevésett    kő,   metszett  drá- 

gakö. 
Intail,  v.  Entail. 
Intangible  ( — tén'dsibl),  adj. 

tapinthattam. 
Integral  (iu'tifírél),  adj. egész, 

teljes;    egész,     nem    tört; 

egészítő,    kiegészítő ;    ép  ; 

épjellemü  ,     tiszt  aj  ellemü  ; 

—  calculus,  s.  egészleti  szá- 
molás, 

In'tegrant,  adj.  kiegészítő. 

Integrate  (in'tegrét),  v.  a. 
kiegészíteni. 

Integra'tion,  s.  kiegészítés. 

Inttg'rity,  s.  teljesség:  ép- 
ség :  feddhetlenség,  jellem- 
tisztaság. 

Integument  (— teg'jument), 
s.  hártyázat,  burkozat,  fe- 
dezet. 

In'tellect  (— tellekt'),  s.  érte- 
lem. 

Intellectual  ( — tsjuél),  adj. 
az  értelmet  illető,  érte  mi  ; 

—  powers,  8.  pl.  értelmi 
tehet  sérjek. 

Intelligence  (— tel'lidsensz), 
s.  értehnessé<i,  értelmiség, 
belátási  tudósítás,  értesí- 
tés :  tudomás ;  egyetértés  ; 
to  give,—  of . . .,  értesíteni 
-ról,  -röl :  to  be  in  —  with 
. . . ,  egyetértésben  lenni 
-ml,  -vél;  office  of — ,  ér- 

tesUÖ  intézet  ;  —X,  S.  tuihí- 
sítií,  értesítő;  kém;  értesí- 
tőin]), hirlő. 

Intelligent,  adj.  értelmes ; 
— ly,  adr.  értelmesen,  be- 
látással. 

Intelligibility,  s.  érthetőség. 

Intelligible  (— tel'lidsibl ),adj. 
érthető;  (bölcs.)  nem  tü- 
neményes. 

Intelligibly,  adv.  érthető- 
leg. 

Intemerate  |    tem'erét),  adj. 


Intemperance 

tiszta,  szeplőtlen;  — ness, 
S.  tisztaság,  szeplőtlenség. 

Intemperance  (  —  tem'per  - 
énsz),   s.   mértékletlenség. 

Intem'perate  (—perét),  adj. 
mérsékletlen:  szenvedélyes; 
rendetlen  ;  mértékhaladó, 
módtalan ;  túlságos;  — 
weather,  s.  rendkívül  hi- 
deg v.  rendkívül  meleg  idő; 
— ly,  adv.  mérsékteleniil  ; 
módtalanúl;  túlságig ;  — 
ness,  s.  mérsékletlenség, 
módtálanság ;  rósz  idő. 

Intempestive  (  —  tempesz'- 
tiv),  adj.  roszkori;  — ly, 
adv.  roszkor. 

Intempestiv'ity,  s.  alkalmat- 
lan idő;    alkalmatlanság. 

Intenable  (— ten'ébl) ,  adj. 
tarthatlan  ;  nem  védelmez- 
hető. 

Intend  (—tend'),  v.  a.  kife- 
szíteni, megfeszíteni ;  szán- 
dékolni; szándékozni;  szán- 
dékkal lenni ;  figyelni  -ra, 
-re;  szánni  -nnk ,  nek; 
what  do  you  —  to  do?  mi 
szándékkal  vagytok  már 
most  ?  I  —  to  depart  to- 
morrow, holnap  szándéko- 
zom elutazni :  I  intended 
it  for  him,  azt  neki  szán- 
tam ;  the  money  intended 
for  the  poor,  a  szegények- 
nek szánt  pénz. 

Inten'dancy,  s.  főfelügyelet. 

Inten'dant,  $.  főügyelő,  fő- 
gondviselő. 

Intenerate  (— ten'eret),  v.  a. 
meglágyítni  ,    megpuhítni. 

Intenera'tion,  8.  meglágyítás, 
megpuhítás  •  megindítás  , 
elérzékenyítés. 

Intense  (— tensz'),  adj.  fe- 
szült,  felfokozott ,  lint  hatos; 
belterjes,  hatályosrút ;  an 
—  heat,  tikkasztó  hőség; 
an  —  sound,  éles  hang;  — 

phrases,    erős    kifejezések. 

Intense'ness,    s.  feszültség; 

bei-erő:  erőfeszítés;  to  pray 
with  great  ,  igen  lm  zgón 
imádkozni. 
Inten'sion  |  zsan),  s.  feszült- 
ség, hatályosxdás ;  b  el  térj ; 
menu 

Intensity,  8.  feszültség,  ha- 
185 


Interchange 

tályosság ;  legmagasb  foka 
erőkifejtés. 

Inten'sive,  adj.  megfeszült : 
hatályos;  — ly,  adv.  hatá- 
lyosan; (-nak,  -nek)  bei- 
erejére  nézve. 

Intent',  adj.  he  is  —  upon 
vexing  me,  azon  jár,  hogy 
engem  boszantson;  to  be  — 
upon  some  one's  ruin,  vki- 
nek  resztét  akarni. 

Intent',  .-.-.  szándéklás,  szán- 
dék ;  czélzat ;  to  that  — , 
azon  végre,  azon  czélbál  ; 
to  all  intents  and  pur- 
poses, minden  tekintetben. 

Inten'tion.s.  szándéklás, szán- 
dék ;  feltétel,  feltett  szán- 
dék. 

Inten'tional,  adj.  szándékos, 
czélba  vett ;  szántszándé- 
kos ;  — ly,  adv.  szándéko- 
san, szántszándékkal;  szán- 
dék szerint  (bár  nem  tett- 
leg). 

Inten'tive ,  adj.  szemfiiles, 
ügy  ekéző. 

Inter  (— ter'),  v.  a.  eltemetni, 
beásni. 

Intercalar  (— terTiélér),  adj. 
k'o  be  vetett,  közbeszöktetett. 

Intercalary,  v.  Intercalar. 

Intercalate  (—kelét),  v.  ". 
közbevetni,  közbeszöktet n i. 

Intercala'tion,  s.  közbevetés, 
közbeszöktetés. 

Intercede  (—szid'),  v.  n.  köz- 
benjárni; közbejárulni,  to 

—  in  one's  behalf,  közbe- 
vetni mayát  vkiért ,  vki 
mellett  szólni. 

Intercede!  (— szí'der),  s.  köz- 
benjáró. 

Intercept  (— szept'),  v.  a.  el- 
fogni (p.  levelet)  ;  felkop- 
ni ;  to  —  one's  course,  út- 
ját állani  v.   útját  elvágni. 

Inter cer/t ion,  .•>■.  elfogás ;  fel- 
fogás. 

Intercession  (••  szes'an),  s. 
kö ;  benjárás,  s  s<  íszólás. 

Interces'sor  ( -szesz'er),  s. 
közbenjáró,  szószóló. 

In'terchange  (  -tsends'),  s. 
csere;  cseretozs;  változás; 

—  of  gifts,  kölcsönös  meg- 
ajándékozás ;  ,  ment,  s. 
kölcsönösére. 


Interchange 


Interested 


Interpellation 


Interchange',  v.  a.  cserélni, 
felcserélni,  megcserélni;  el- 
váltani; kiváltani;   v.   n. 

(■tiltakozni,  változni. 

Intercipient  ( — szip'i-ent) , 
adj.  elfogó,  felfogó,  fel- 
kapó :  8.  megakasztó  kö- 
zeg. 

Interclude  (— kljud'),  v.  a.  el- 
zárn  i,  megsza  kaszt  a  ni. 

Interclusion  (— klju'zsán),  s. 
elzárás,  megszakasztó^. 

Intercoms',  v.  n.  közbejönni. 

Intercostal  (— kasz'tél),  adj. 
oldalbordaközi. 

Intercourse  (— in'terkórsz),s. 
közlekedés,  társalkodás;  I 
never  had  any  —  -with 
bim,  soha  sem  voltam  köz- 
lekedésben vele. 

Intercurrence  (— kár'rensz), 
s.  közbejövet,  közbejött  eset. 

Intercurrent,  adj.  közbejövő; 
—  pulse,  változó  érverés. 

Intercutaneous  (— kjuté'ni- 
ász) ,  adj.  hör  és  hús  kö- 
zötti. 

Interdeal  (— díl'),  s.  közleke- 
dés. 

Interdict  (in'terdikt),  s.  tila- 
lom :  egyháztilalom. 

Interdict',  v.  a.  (from)  meg- 
tiltani, eltiltani ;  kitiltani; 
the  interdicted  fruit,  a  til- 
tott gyümölcs. 

Interdiction,  s.  megtiltás,  ti- 
lalom. 

Interdic'tive,  adj.  tilalmazó. 

Interest  (in'tereszt),  s.  érdek; 
kamat,  haszon;  részvét; 
befolyás  tekintet,  to  have 
an  —  in  .  .  .,  részesnek 
lenni  -ban,  -ben  ;  to  pay  — 
for  .  .  . ,  kamatot  fizetni 
-tói,  -tői;  to  be  in  one's 
— ,  vki  részén  lenni;  to 
take  an  —  in  ... ,  érde- 
kelve lenni  -ban,  -ben,  ér- 
dekeltetni vmi  által,  rész- 
véttellenni vmi  iránt;  gond- 
jának lenni  -ra,  -re;  to 
get  an  —  with  some  one, 
vkit  magához  hódítani; 
compound  — ,  kamatok  ka- 
matja ;  — ,  v.  a.  érdekelni ; 
érdekeltetni;  részt  venni; 
részesnek  lenni  ( vmiben); 
to   —  one's  self  in  some- 


thing, részt  venni  vmiben; 
érdekkel    lenni  vmi   iránt. 

Interested,  adj.  érdekelt,  ré- 
szes ;  haszonleső,  önző. 

Interesting,  adj.  érdeklő,  ér- 
dekes ;  vonzó. 

Intersection  (  —  fek'sán ) ,  s. 
agyonütés  :  gyilkolás . 

Interfere  (—fir'),  v.  n.  ellen- 
kezni.  .;;;,  t.ít^...  hí  .  (in) 
avatkozni,  keveredni;  don't 

—  with  me  !  hagyjon  bé- 
két nekem  !  ne  avatkozzék 
az  én  dolgomba  !   I  never 

—  in  matters  of  this  kind, 
én  sohasem  ártom  magamat 
az  efféle  ügyekbe. 

Interference  (— fí'rensz)  ,  s. 
Mxbsfcvüs  hdibevétés  ,  be- 
avatkozás ;   közbenjárás. 

Interfe'ring,  s.  összeütközés, 
ellenkezés. 

Interim  (in'terim),  S.  ideig- 
lenség,  időköz ;  in  the  — , 
azonközben. 

Interior  (— tí'riár),  adj.  bel- 
sö;  s.  benföld,  bentarto- 
mány  ;  belseje  v.  belje  vmi- 
nek. 

Interjacent(— dsé'szent) , adj . 
közbenfeJfvŐ. 

Interject  (  — dsekt'),  v.  a. 
közbevetni;  an  interjected 
phrase,  közbevetett  mon- 
dat ;  — ,  v.  n.  közbejönni. 

Interjection  (— dsék'sán),  s. 
közbevetés ;   indulatszó. 

Interlapse  (—lépsz'),  s.  idő- 
köz. 

Interleave  (— lív'),  v.  a.  to  — 
a  book,  levelenként  tiszta 
papirost  kötni  a  könyv  lap- 
jai közé. 

Interline  (—lein'),  v.  a.  so- 
rokat ritkitni  (nyomtatás- 
ban); s.  ritkító  vonal. 

Ln'terline,  s.  ritkító  vonal. 

Interliniar  (— lin'i-ér) ,  adj. 
sorközi. 

Interliniation  (— lini-e'sán), 
s.  sorok  közti  irás. 

Interlink  (— lingk'),  o.a.  ösz- 
szekapcsolni. 

Interlocution  ( — lak'kju'ián), 
s.  beszélgetés,  párbeszéd ; 
közbenszóló  ítélet. 

Interlo'cutor,  -s.  közbenszóló 
személy. 

186 


Interlope  (—lop'),  v.  n.  kon- 
tárkodni ;  dugáruskodni ; 
árán  alól  eladni ;  inter- 
loping trade ,  csempüzés, 
csempészkedés. 

Interloper ,  s.  kontár,  czé- 
hetlen,  csempész,  dugárus. 

Interlucate  (— ljuTíét),  o.  a. 
vigálgítni  'erdőt). 

In'terlude  (— ljud),  s.  közbe- 
vetett játék. 

Intermeddle  (— med'&l),  o.  n. 
(in,  witb)  más  dolgába  ke- 
veredni. 

Intermed'dler,  s.  avatkozó. 

Interme'diacy ,  s.  közbenjá- 
rás :  by  the  —  of,  által ; 
-rul,  -vei. 

Intermedial  (— mí'diél),  adj. 
közbenfekvő. 

Intermediate  (— mi' diet), adj. 
közbeli ,     közben  ....   ... 

közötti ;  —  ly,  adv.  közepett, 
közben. 

Intermedium  (— rní'diám),  s. 
köz. 

Inter'ment,  s.  temetés. 

Inter'minate  (— minet),  adj. 
határtalan  :  végtelen  :  v.  a. 
fenyegetni. 

Intermingle  (— min'gl),  v.  a. 
elegyít  ni  ;  közbevegyítni; 
v.  n.  elegyülni. 

Intermis'sion  (— mis'an),  t. 
félbenhagyás,  szünetlés. 

Intermis'sive  (— misz'iv), adj. 
félbenhagyó,  szűnetlö,  vál- 
tozó. 

Intermit  (—mit'),  r.  n.  félbe- 
hagyni :  v.  a.  megszakasz- 
tani. 

Intermittent ,  adj.  félben- 
hagyó; —  fever,  8.  váltó- 
láz. 

Intermix  (— miksz'),  r.  u. 
elegyítni     v.  u.  elegyülni. 

Intermutual,  v.  Mutual. 

Intern  (—tern'),  adj.  belső; 
benlakó ;  belföldi. 

Internal  (— ter'nél)  adj.  ben- 
ső ;  — ly,  adv.  I"  Utókép. 

International  (  — nes'ánél) , 
adj.  nemzetközi. 

Interpeal  (— píl'),  o.a.  közbe- 
szólni;  nyilatkozat  ra  >'  t- 
szólítni. 

Interpel  (—pel'),  v.  Interpeal. 

Interpellation  (— pellé'sán),s. 


Interpoint 

közbeszólás ;  nyilatkozatra 
felszólító  bírói  parancs. 

Interpoint  (—paint'),  v.  a. 
írásjeleket  felrakni,  irás- 
jelezni. 

Interpolate  (— polet),  v.  a. 
közbetoldani  ,  közbetenni, 
közbe  iktatni;  becsúsztat- 
ni, belopni  (iratokba),  ha- 
misítni  (iratokat). 

Interpolation,  s.  közbeikta- 
tás ,  közbetoldás ;  közbe- 
esusztatás,  hamisítás. 

Interpolator  (— poléter),  s. 
irathamisító. 

Interposal  (— po'zél),  s.közbe- 
jö  vet :  kö :  be  njárás. 

Interpose  (— poz'),  v.  a.  közé 
tenni,  közébe  tenni ;  v.  ti. 
szavába  vágni  vkinek;  köz- 
be vetni  magát. 

Interposition  (— zis'án) ,  s. 
közé  v.  közébe  tevés ;  közbe- 
jövt's,  beavatkozás. 

Interpret  (— ter'pret),  v.  a. 
magyarázni,  megfejtegetni. 

Inter'pretable,  adj.  magya- 
rázható. 

Interpretation,  s.  magyará- 
zás, fejtegetés,  megfejtés; 
magyarázat. 

Interpreter,  s.  tolmács,  ma- 
gy  arázó. 

Interpunction  (— jiángk'sán) , 
g.  irás>  jelzés,  jelrakás. 

Interreign  (— rén'),s.  időközi 
kormány,  kormányköz. 

Interrogate  (— roget),  v.  a. 
kérdeni,  kérdezni, vallatni. 

Interrogation,  s.  kérdezés ; 
kérdezgeti* ;  kikérdezés ; 
kérdő-jel. 

Interrog'ative ,  adj.  kérdő, 
kérdezkedö  ;  —Ív.  adv.  ker- 
tit■'.:  kedöleg,  kérdezőleg. 

Interrogator,  s.  kérdező,  ki- 
kérdező. 

Interrog'atory,  adj.  kérdő; 
kérdőleges ;  s.  kikérdezés, 
kihallgatási  vallatás. 

Interrupt  ( — rapt'),  v.  a.fél- 
besi  a  kasztom  i ,  mega  kosz- 
tani,  feltartani. 

Interruption,  s. félbeszakasz- 
itís,  megszákasztás,  meg- 
akasztás ;  —of  time,  idő- 
köz ;  without  — ,  szakadat- 
lanul, folyvást. 


Intersect 

Intersect  (— szekt'),  v.  a.  át- 
metszeni ;  keresztülvágni  ; 
v.  n.  keresztülvágni  egy- 
mást. 

Intersection,  s.  átmetszés; 
átmetszeti  pon'. 

Intersert  (—szert') ,  v.  a. 
közbevetni. 

Interser'tion,    s.   közbevetés. 

Intersole  (—szol') ,  s.  fél- 
emelet. 

Intersperse  (— szpersz'),^.  a. 
közé  szórni,  belekeverni. 

Interstellar  (— sztel'lér),  adj. 
csillagközi. 

In'terstice  (— sztisz),  s.  tér- 
köz, időköz. 

Intertex  (— teksz'),  v.  a.  bele- 
szőni. 

Intertex'tnre  ,  s.  beszövés ; 
szövet;  különféleség,  válto- 
zatosság. 

Intertwine  (— twein'),  v.  a. 
egymásba  fönn i,  egymásba 
szőni;  v.  n.  összekunkorod- 
n i,  összetekergőzni. 

In'terval  (— val),  s.  köz  <  idő- 
köz, térköz,  távköz,  hang- 
köz). 

Intervene  (  — vín'),  v.  n. 
közbejönni;  közbevetni! 'ma- 
gát ) ;  közbenjárni. 

Intervenient  (  — ví'ni-ent) , 
adj.  közbejövő. 

Intervention,  g.  közbejövés ; 
közbenjárás,    beavatkozás. 

In'terview  (— vju),  s.  szem- 
beniéi ;  összejövetel,  össze- 
találkozás,  beszélgetés,  ér- 
tekezés. 

Interweave  (— wív'),  v.  a. 
közészőni,  belé  szőni. 

Intestate  (— tesz'tet) ,  adj. 
végrendelet  nélküli. 

Intestinal  (— tesz'tinél),  adj. 
bél  . . .,  belekhez  tartozó. 

Intes'tine  (—tin),  adj.  belső. 

Intes'tines.  g.  pl.  belek. 

Inthral  (— thraal'),  v.  a.  rab- 
bá tenni,  iga  alá  vetni; 
—ment,  s.  rabszolgaság. 

Inthrone  (— throu'j,  V.  a. 
trónra  emelni. 

In'timacy  (— timészi),  g.  meg- 
hittség. 

In'timate  (—tünet),  atlj.  ben- 
ső, meghttt. 

Iu'tiniate    (—timet) ,    r.    a. 

187 


Intrap 

(to)  értésére  adni  (vkinek 
vmit) . 

Intima'tion,  g.  tudtúladás; 
ráutalóé. 

Intimidate  (— tim'idet),  v.  a. 
megfél  említni. 

Intiniida'tion,  s.  megfe'lemí- 
tés. 

Into  (in'tu),  prp.  -ba,  -be; 
-va,  -vé ;  -ra,  -re ;  to  go  — 
the  room,  a  szobába  men- 
ni ;  to  throw  —  the  sea,  a 
tengerbe  vetni;  to  rush  — 
the  house,  a  házba  bero- 
hanni ;  to  get  —  a  rage, 
felbőszülni ;  to  iiy  —  a 
passion,  fellobbanni ,  ha- 
ragra gerjedni ;  to  give  — 
one's  hand,  kezébe  adni 
vkinek;  to  grow  —  a  habit, 
szokássá  válni  ;  to  turn  — 
stone,  kővé  válni ;  to  turn 
a  thing  —  money,  pénzzé 
tenni  vmit ;  to  translate  — 
English,  angolra  fordíta- 
ni ;  —  the  bargain,  azon- 
felül. 

Intolerable  (— tal'erébl),  adj. 
tiirhetlen,  elviselhetlen;  — 
ness,  g.  türhetlenség. 

Intol'erably ,  adv.  türhetle- 
nül,  kiállhatlanúl. 

Intolerance  (— rénsz),  g.  tü- 
relmetlenség. 

Intol'eránt,  adj.  türelmetlen. 

Intomb  (—turn'),  v.  a.  elsl- 
rolni,  eltemetni. 

Intonation  (— toué'sán),  s. 
hangoztatás;  mennydörgés. 

Intoxicate  (— taksz'ikét),  v. 
a.  mámor ozni,  megresze- 
gitni. 

Intoxica'tion,  g.  mámor,  má- 
morosság. 

Intractability,  g.  hajthat- 
lanság ;  makacsság,  konok- 
ság. 

Intractable  (— trék'tébl),  adj. 
nem  bánhat  ós,  makacs,  ko- 
nok. 

Intransient  (—trén'zsi-ent), 
adj.  nem  mulandó,  nem 
múlékony. 

Intranslatable  (— trőnszlé7- 
tébl),    adj.    lefordítliatlan. 

IntranBmutable  (  -mju'tébl), 

adj.  változhatlan. 
Intrap,  17.  Entrap. 


Intreat 

Intreat,  v.  Entreat. 
Intrench  { — brents'),  v.  a.  el- 

vágni,  bevágni,  lemetszeni; 
elsánczolni,  besánczólni;  v. 

n.  to  — upon,  karosítni,  rö- 
vidséget  okozni;  — ment, 
•-'.  sánezolat. 
Intrepid  (— trep'id),  adj.  ré- 
mit hetetlen, rettenthetetlen; 
—ÍJ,  adv.  rettenthetetlenül. 

Intrep'idity,  *\  rettenthetet- 
lenség. 

Intricacy  (in'trikészi),  g.  bo- 
nyolődottság. 

Intricate  (in'triket),  v.a.ösz- 
szebonyolítni ;  adj.  bonyo- 
lódott, zavart. 

Intrigue  (—trig'),  g.  ármány, 
fondorlat;  áskálódás,  ár- 
mánykodás; szerelmi  vi- 
szony; v.  n.  áskálódni, 
cselt  szőni,  fondorkodni;  v. 
a.  bonyolítni. 

Intrig'uer,  s.  cselszövő,  áská- 
ládá,  ármány kodó. 

Intrinsic  (— trin'szik),  — al, 
adj.  belső,  benső,  valódi, 
lóin/eges;  —ally,  adv.  bel- 
sőleg, valódilag,  lényege- 
sen. 

Introduce  (— trodjusz'),  v.  a. 
bevezetni,  bemutatni;  be- 
hozni ;  szokásba,  divatba 
hozni;  allow  me  to —to  you 
a  man  of  great  renown, 
engedjen  bemutatnom  egg 
igen  híres  embert;  to  —  into 
the  mind,  megtanítani, 
oktatni  -ra  ,  -re  ,  eszére 
adni. 

In'trodu'cer,  s.  bevezető. 

Introduction  (— dák'sán),  s. 
bevezetés;  bemutatás;  be- 
hozás. 

Introgres'sion  (— gres'án),  s. 
belépés,  bemenet. 

Intromis'sion  (— mis'án),  s. 
beeresztés,  bebocsátás. 

Intromit  (—mit'),  v.  a.  be- 
ereszteni, bebocsátani. 

Introspection  (— szpek'sán), 
s.  be  nézés ;  megnézegetés ; 
megvizsgálás ;  —  of  one's 
self,  magábaszállás. 

Intrude  (—trad'),  v.  n.  (upon) 
tolakodni,  alkalmatlankod- 
ni ;  (into)  betolakodni ;  >-. 
a.  to  —  one's  self  into  . . ., 


Intruder 

befúrni  magát,  közé  /ér- 
kezni, betolakodni ;  vhová 
oda  tolni  a  pofáját ;  to  — 
one's  self  upon  . . .,  rátolni 
v.   rákötni   magát  -ra,  -re. 

Intru'der,  g.  tolakodó,  alkal- 
matlankodó ;  betolakodó. 

Intra'sion,  g.  tolakodás,  al- 
kalmatlankodás ;  betolako- 
dás. 

Intru'sive,  adj.  tolakodó,  fu- 
rakodó, tolárd. 

Intrust  (— trászt'),  v.  a.  meg- 
bízni; to  —  one  with  a 
thing,  vkit  vmivel  megbíz- 
ni ;  to  —  a  thing  to  one's 
care ,  vki  gondviselésére 
bízni  vmit. 

Intuition  (— tju-is'án),  s.  néz- 
let. 

Intuitive  (— tju'itiv),  adj.néz- 
leti ;  — ly,  adv.  nézletilcg. 

Intumescence  (— tjumesz'- 
ensz),  s.  feldagadds. 

Intwine(— tweüi'),i>.  a. össze- 
fonni, egymásba  fonni;  v. 
n.  egymásba  fonódni ;  ösz- 
szekunkorodni. 

Inuendo,  v.  Innuendo. 

Inula  (in'julé),  s.  örvénygyö- 
kér. 

Inumbrate  (— árn'bret),  v.  a. 
beárnyékozni ,  árnyékkal 
beborítani. 

Inunction  (— ángk'sán) ,  s. 
írezés,  megkenés. 

Inundate  (— án'dét),  v.  a.  el- 
árasztani. 

Inunda'tion,  g.  áradás,  ár- 
víz ;  elárasztás. 

Inurbanity  (— árbén'iti),  s. 
udvariatlanság. 

Inure  (— jur'),  v.  a.  szoktat- 
ni, hozzászoktatni,  rászok- 
tatni; to  —  one's  self  to 
.  . . ,  rászokni  -ra  ,  -re  ; 
—ment,  g.  megszokás;  meg- 
szokottság. 

Inusitate  (— ju'zitet) ,  adj. 
szokatlan. 

Inutile  (— ju'til),  adj.  hasz- 
talan. 

Iuutü'ity,  g.  hasztalanság. 

Inutterable  (— át'terébl),  adj. 
kimondhatlan. 

Invade  (—ved'),  v.  a.  beütni, 
berontani  ( ellenségképen ); 
to  —  a  country,  országot 

188 


Inventory 

háborúval  elborítani ;  to  — 
some  one's  right,  jogaiban 
sérteni  vkit;  to  —  the 
government,  a  kormány  el- 
len kikelni ;  he  was  invad- 
ed with  fear,  a  félelem 
fogta  el. 
Inva'der,  g.  jogbitorló ;  meg- 
támadó, becsapó. 
Invalescence  ( — vélesz'szensz), 

s.  egészség,  erőtel.esség. 
Invaletn  dinary    ( — litj  u'din- 
éri),  adj.  beteges,  gyöngél- 
kedő. 
Invalid  (—  vél'id),  adj.  erőfo- 
gyott,   rokkant,  szolgálat- 
képtelen ;  jog-érvénytelen ; 
s.  sérvvitéz,  kivénült  kato- 
na, kivénült  matróz. 
Invalidate  (— vél'idét),  v.  a. 

érvénytelenítni. 
Invalidity ,    s.    érvénytelen- 
ség. 
Invaluable  (— véTjuébl),  adj. 

megbecsülhetetlen. 
Invariable    (— vé'riébl),   adj. 
változ katlan  ;     — ness  ,    s. 
változhatlanság. 
Inva'riably,    adv.    változhat- 
lanúl,    állandóul;    rende- 
sen. 
Invasion  (— ve'sán),  s.  becsa- 
pás, berontás,  beütés;  jog- 
bitorlás. 
Invective     (— vek'tiv) ,    adj. 
sértő,   megtámadó,   szidal- 
mas ;  s.   sértés,    megtáma- 
dás, szidalom. 
Inveigh  (—ve'),  v.   n.  szitko- 
zódni;  to  —  against  one, 
kikelni  vki  ellen. 
Inveigh'er,     s.    szidalmazó, 

sértő. 
Inveigle   (— ví'gl),    v.   a.   biz- 
gatni,  elcsábít  n- ,   rávenni, 
vetemítni  ( -ra,-rej;—  ment, 
s.  elcsábítás,   rávétel,  biz- 
gatás. 
Inveig'ler,  s.  csábító  bizgató. 
Invent  (—vent'),  v.  a.  kita- 
lálni,    kigondolni ;    kiko- 
holni. 
Inven'tion ,    s.    kigondolás  • 

találmány. 
Inven'tive,  adj.  találós,  lele- 
ményes. 
Inven'tor,  s.  feltaláló. 
In'ventory,  g.  leltár,  lelettár; 


Inventress 

v.  a.  leltározni,  leltárba 
jegyezni. 

Inven'tress,  s.  feltaláld  (nő). 

Inverse  ( — versz'),  adj.  meg- 
fordított. 

Inversion  ( —  ver'zsán ) ,  s. 
megfordítás,  szórendi  meg- 
fordító*. 

Invert',  v.  a.  megfordítani; 
fordítva  szedni  (a  betű- 
ket): —ed  commas,  s.  pl. 
idézőjel. 

Invest  (—veszt'),  v.  a.  to  — 
with,  felruházni,  megbízni 
-val,  -vei ;  to  —  money  in 
. .  . ,  pénztfektetni  -ba,  -be. 

Inves'tigable  (—  vesz'tigébl), 
adj.  megv  izsgálható. 

Inves'tigate  (  —  get),  v.  a. 
megvizsgálni ,  nyomozni , 
kutatni. 

Investigation,  s.  vizsgálás ; 
vizsgálat. 

Inves'tigator,  s.  vizsgáló,  ku- 
tató ;  fürkész. 

Inves'titure  (— vesz'titsjur), 
s.  felavatás,  beigtatás ;  hü- 
béradás. 

Invest'ment,  s.  felruházás ; 
ruházat ;  tőkésítés. 

Inveteracy  (— vet'erészi),  s. 
megrögzöttség. 

Invet'erate  (—erét),  adj.  meg- 
rögzött;  — ly,  adv.  megrög- 
zöttül. 

Lövet era'tion,  s.  jmegrögzés. 

Invidious  (— vid'iász) ,  adj. 
irigy  ,  kaján  ;  —  ly  ,  adv. 
."••.■  ','.7.'. 7  — ness  s,  irigy- 
ség, gyűlölség. 

Invigorate  (— vig'arét),  v.  a. 
erősbíteni,  élénkíteni. 

Invigora'tion ,    g.   erösbítés; 

l-l    ...//../  .';:,   éli  ,'.'/  .ll:  :: 

Invincibil'ity,  s.  legyözhet- 
lenség. 

Invincible  (— vin'szibl),  adj. 
legyö  \  hetién,  meggyőzhet- 
lek. 

Invin'cilil.v,  adv.  meggyőzhe- 
tetlenül, ség. 

Inviolabil'ity,    g.   sérthetlen- 

Inviolable  (— vei'alébl),  adj. 
íérthetlen. 

Invi'olablenesg  ,  v.  Inviola- 
bility. 

Inviolate  (— vei'alét) ,  adj. 
sértetlen. 


Invious 

Invious  (in'viász),  adj.  jár- 
hatlan,  utatlan. 

Invisibü'ity  (— vizzibil'iti),  s. 
láthatatlanság. 

Invis'ible,  adj.  láthatatlan. 

Invitation  ( —  vite'sán ) ,  s. 
meghívás. 

Invitatory  (— vei'tétari),  adj. 
meghívó. 

Invite  (—veit'),  v.  a.  meghív- 
ni ;  to  —  one  to  dinner, 
ebédre  meghívni  vkit. 

Invit'er,  s.  meghívó. 

Invit'ing ,  adj.  kecsegtető; 
meghívó ;  —  ly,  adv.  kecseg- 
tetve. 

Invocate(in'vakét),  v.  a.  hívni 
(ál,  ül) ;  folyamodni,  kö- 
nyörögni. 

Invocation,  s.  könyörgés,  se- 
gélykérés. 

Invoke,  v..  Invocate. 

Invol'untariness,  g.  önkény- 
telenség,  n ka ratla nság. 

Involuntary  ( —  val'ántéri ) , 
adj.  önkénytelen,  akarat- 
lan. 

Involution  (— volju'sán),  s. 
betakargatás  ;  boríték  ;  bo- 
nyolódás. 

Involve  (— valV),  v.  a.  (in), 
betakargatni ;  bebonyolít- 
ni;  befoglalni;  benfoglalni; 
involved  in  iébt,adósságba 
merült,  eladósodott  ;  to  — 
one's  self  in  .  .  .  ,  keve- 
redni, bonyolódni  -ba,  -he. 

Invulnerable  (— vál'nerébl), 
adj.  sebhetetlen,  megsebe- 
sít hetién ;  — ness,  s.  megse- 
besíthetlenség. 

Inwall  (— waal'),  v.  a.  fallal 
körülvinni. 

Inward  (in'wárd),  adj.  belső, 
benső  ;  adv.  befelé ;  belső- 
ki']/  :  s.  belseje  v.  belje 
v  minek. 

In'wardly,  adv.  belsőkép,  ben- 
sőké]!, magában  ;  befelé. 

In'wardneBS,  s,  bensőség. 

In'waxds,  adv.  befelé :  ben- 
tőleg  :  s.  /'/.  belek  ;  zsiger. 

Inweave  (— wív7),  v.  a.  bélé- 

Inwrap  (inrép'),  v.  a.  bebo- 

ritni ,  betakargatni. 
Inwreatib    |  inridh'l ,    v.    a. 

189 


Irrational 

megkoszorúzni;  körül köszö- 
nizni. 
Inwrought  (inraaf),  adj.  be- 

lészövött. 
I.  O.  U.  v.  Owe.  ihla. 

Iodine    (ei'odiu) ,   g.    iblany, 
Irascibü'ity,  s.  haragosság. 
Irascible  (eirész'szibl),  adj. 

hirtelen   haragú,   haragos, 

mérges. 
Ire    (eir'),   s.  harag ;  —  ful, 

adj.  haragos. 
Iris  (ei'risz),  *'.  szivárvány  ; 

szivárványhártya  ,     ívhár- 

tya  ;  nőszirom. 
Irish  (ei'rish) ,   adj.    ir  .  .  ., 

irföldi,  irhoni ;  —  apricots, 

s. pl.   burgonya,  krumpli; 

—  wedding,  g.  verekedés. 
I'rishman,  g.  irföldi. 
Irishwoman,  s.  irföldi  nő. 
lik   (érk),   v.  a.   boszantani; 

it  irks  him,  az  öt  boszant  ja. 

Irk'some  (—szám),  adj.  bo- 
szantó ,    kelletlen;    hajas. 

Iron  (ei'örn),  g.  vas ;  forged 
— ,s.  vert  vas;  cast — ,  s.  ön- 
tött vas ;  flat  — ,  s.  téglázó 
vas ;  bar  — ,  s.  rudvas ;  pig 
of  — ,  s.  vasmedve ;  —  bar, 
g,  vasrúd;  crow  of — ,  s.fesz- 
rüd,  vasdorong;  —foundry, 
s.  vas-öntöde;  —  glue,  g. 
vasragasz ;  —jack,  s.  gere- 
benkerék; —  mine,  s.  vas- 
bánya;  —  mould,  g.  rozsda- 
folt;  —  monger,  8.  vas- 
árus; —  ore,  8.  vas-érez ; 
magnetic  —  ore,  g.  nyolc  z- 
lapu   vasércz,   delejvaskő; 

—  ware,  g.  vasáru;  — ,  adj. 

vas  .  .  .  ,  vasból  való;  — , 
v.  a.  vasalni,  téglázni. 

Ironical  (eiran'ikél),  adj.  gu- 
nyoros;  — ly,  adv.  gunyo- 
rosan. 

Frony,  8.  gúny  or. 

Irradiance  (irré'di-énsz) ,  g. 
megsugárolás ;  ragyogás. 

Irra'diate  (—ét),  v.  a.  besu- 
gározni; megvilágosít  ni  , 
f-i  világi  isit  ni ;  díszesítni ; 
v.  n.  ragyogni,  sugárzani. 

Irrational  (irrés'onél),  adj. 
oktalan  ; okszerűtlen  :  ly, 
adv.  oktalanul  ;  okszerűt- 
lettííl;  — ity.  g,  oktalanság; 

okszi  rűtlenség. 


Irreclaimable 

Irreclaimable  (— klem'ébl) , 
adj.  javithatlan,  megment- 
heti en,  veszett;  visszahoz- 
hatlan,  visszakövetelhetlen. 

Irreconcilable  (— rekanszei'- 
lébl) ,  adj.  össseférhetten, 
összt  >um  egyeztethető ;  en- 
gesztelhetten;  — ness,  s.  en- 
gesztelhetlenség ;  —ment, 
s.  egyezheüenség. 

Irrecoverable  (— rikáv'erébl), 
adj.  megtéríthettem,  vissza- 
hozhattan. 

Irrefragabil'ity,  s.  eldöntliet- 
lenség,  czáfolhatiamság. 

Irrefragable  (  —  rif  rég'ébl ) , 
adj.  eldönthetlen ,  czáfol- 
hatlan. 

Irrefutable  (— rif  ju'tébl), adj. 
czáfolhatlan. 

Irrefu'tably ,  adv.  czáfolhat- 
lanúl. 

Irregular  (— reg'julér),  adj. 
szabálytalan ,  rendetlen; 
— ly,  adv.  szabálytalanul, 
rendetlenül. 

Irregular'ity,  s.  szabálytalan- 
ság, rendetlenség;  kicsa- 
pongás. 

Irrelative  (— rel'étiv)  ,  adj. 
viszonytalan. 

Irrelevant  (— rel'ivént),  adj. 
a  dologra  nem  tartozó. 

Irrelievable  (— rilív'ébl),  adj. 
gyámolíthatlan. 

Irreligion  (— rilids'án),s.  val- 
lástalanság. 

Irreligious  (— rüids'ász),  adj. 
vallástalan;  — ly,  adv.val- 
lástalanúl. 

Irremediable  (— rimi'diébl), 
adj.  orvosolhatlan. 

Irreme'diably,  adv.  orvosol- 
hatlanul. 

Irremissibie  (— rimisz'szibl), 
adj.  elengedhetlen,  megbo- 
csáthatlán  ;  — ness,  s.  el- 
engedheti en^'y. 

Irremis'sibly,  adv.  megbocsát- 
hatlanul. 

Irremovable  ( — rimúv'ébl), 
adj.  elmozdíthatta/n,i 

Irreparabü'ity,  8.  pótolhat- 
lanság ,  helyrehozhattan- 
ság. 

Irreparable  (— rep'érébl),ad;'. 
pótolhattam,  helyrehozhat- 
lan. 


Irrepealable 

Irrepealable  (— ripíl'ébl),  adj. 
visszavonhatlan,  eltörölhet- 
len  (p.  törvény  <. 

Irrepentance  (— ripent'énsz), 
s.  töredelmetlenség. 

Irreprehensible  ( — wprihensz'- 
ibl),  adj. feddhettem; — ness, 
s.  feddhetlenség. 

Irreprehens'ibly,  adv.  fedd- 
hettemüL. 

Irreproachable  ( —  riprots'- 
ébl),  adj.  szemrehányástól 
ment,  feddhettem. 

Irreprov'able,  v.  Irreproach- 
able. 

Irresistibil'ity,  s.  ellenállhat- 
lanság. 

Irresistible  (—rizisz'tibl), adj. 
ellenállhatlan. 

Irresis'tibly,  adv.  ellenállhat- 
lomul. 

Irresolute  (— rez'oljut),  adj. 
magát  elhatározni  nem  tu- 
dó, határozatlan,  ingatag; 
— ly,  adv.  elhatározhatla- 
nul,  habozva. 

Irresolu'tion,  Irresoluteness, 
s.  elhatározatlanság,  ha- 
bozás. 

Irrespective  (— riszpek'tiv), 
adj.  tekintetbe  nem  vevő ; 
—of,  eltekintve  -tói,  -tői. 

Irresponsible(— riszpan'zibl) 
adj.  nem  felelős. 

Irrestrainableí— risztren'ébl) 
adj.  visszatartó ztathatlan ; 
zabolázhattam. 

Irretrievable  ( — ritrív'ébl ) , 
adj.  megtéríthettem,  vissza- 
hozhatlan. 

Irreturnable  ( — ritár'nébl) , 
adj.  viszonozhatlan. 

Irreverence  (— rev'erensz),  s. 
tiszteletlenség. 

Irrev'erent,  adj.  tiszteletlen. 

Irrevocability,  s.  visszavon- 
hatlanság. 

írre  vocable  (—re  v'akébl) ,  adj . 
visszavonhatlan. 

Irrevocably,  adv.  visszavon- 
hatlanúl. 

Irrigate  (ir'riget),  v.  a.  ön- 
tözni. 

Irriga'tion,  s.  öntözés. 

Irrision  (— rizs'án),  s.  kine- 
vetés ;  gúnykaczaj . 

Irritability ,  s.  izgatagsáy, 
ingerlékenység. 

190 


It  

Irritable  (ir'ritébl),  adj.  >:- 
gatag,  ingerlékeny. 

Irritate  (ir'ritet),  v.  <i.  inge- 
relni, izgatni ;  fel  indít  ni, 
boszantani. 

Ir'ritatory,  adj.  ingerlő,  iz- 
gató. 

Irruption  (irráp'san),  s.  be- 
csapó*,  beütés. 

Isiele,  v.  Icicle. 

Isinglass  (ei'ziuglász),  s.víza- 
hólyag\  hal-enyv. 

Is'land  (ei'lénd),  s.  sziget. 

Islander,  s.  szigetlakó. 

Isle  (eil),  s.  sziget ;  oldalfo- 
lyosó, oszlopfolyosó. 

Is'let  (ei'let),  s.  kis  sziget. 

Isolate  (iz'alét),  v.  a.  elszi- 
getelni, elkülönítni. 

Isola'tion,  .5.  elszigetelés;  má- 
gányoskodás. 

Is'sue  (is'ju),  v.n.  származni, 
eredni,  fakadni ;  előjönni, 
kijönni;  végződni;  the 
child  that  issued  from 
thee,  a  gyerek,  ki  tőled 
vette  eredetét ;  water  is- 
sues from...,  víz  fakad 
-bál,  -bői;  consider  well, 
before  the  words  —  from 
your  mouth,  rágd  meg  a 
szót,  mielőtt  kimondod;  — , 
v.  a.  kibocsátani,  kiadni ; 
to  —  orders,  rendelést  ki- 
bocsátani;  to  —the  first 
number  of  a  weekly  pub- 
lication, egy  hetilap  első 
számát  kiadni ;  — ,  s.  kö- 
vetkezés ,  következmény ; 
kimenet;  kimenetel,  vég; 
folyó-seb,  genykutacs:  szár- 
mazék, ivadék ,  magzat ; 
kérdéses  pont,  tárgyalás 
alatti  ügy ;  to  bring  sea  ie 
matter  to  a  prosperous  — , 
jó  kimenetelét  eszközölni 
vmely  dolognak ;  —  of 
blood,  vér  olyas;  the  ques- 
tion at  — ,  a  fenforgó  kér- 
dés. 

Is'sueless,  adj.  gyermekte- 
len, magtalan  ;  örököste- 
len. 

Isthmus  (iszt'mász),  s.főld- 
szorulat,  tengerköz. 

It  (it),  pron.  ez.  az  :  it  rains, 
eső  esik ;  it  happens  some- 
times, megesik  némelykor; 


Italian 

in  its  beginning,  kezdeté- 
ben ;  I  got  nothing  of  it, 
nekem  semmi  se  jutott  be- 
lőle :  I  never  heard  any- 
thing of  it,  soha  sem  hal- 
lottam semmit  felőle;  to 
add  to  it,  hozzá  adni ;  I 
see  it,  látom  ;  far  from  it, 
távol  attól ;  .how  did  he 
come  by  it?  hogy  jutott 
hozzá?  he  got  three  florins 
for  it,  három  forintot  ka- 
pott érte ;  it  early  pricks 
that  will  be  a  thorn,  ami 
csatán,  csíp  az  korán. 

Italian  (it-él'i-én),  adj.  and 
s.  olas-. 

Ital'ic,  adj.  —  letters,  futó 
betűi;. 

Itch  (its),  .v.  rüh;  viszketés; 
v.  u.  viszketni. 

Itch'y,  adj.  riihes. 

Item  (ei'tem),  adv.  hason- 
lat/, továbbá ;  s.  számadási 
tétel. 

Iterate  (it'erét),  v.  a.  ismé- 
telni. 

Iteration,  s.  ismétlés. 

Itinerant  (eitin'erént),  adj. 
vándorló,  utazó. 

Itinerary  (eitin'eréri),  adj. 
úti,  utazási;  s.  útleírás, 
utrajz,  átirat. 

Itinerate  (eitin'eret),  v.  n. 
utazni. 

Itself  (itszelf),  pron.  (az) 
maga  ;  of  — ,  magától  (p. 
teremni)  ;  in  — ,  magában ; 
by  — ,  magában  ;  magától; 
külön. 

Ivory  (ei'vári) ,  s.  elefánt- 
csont. 

Ivy  (ei'vi),  s.  repkény,  boros- 
tyán,  télizöld, 


)  (dzsé),  s.  a  .1  betű  neve. 

Jali  (dzséb),  v.  «.  döfni. 

Jabber  (dzsél/br),  v.  n.  csa- 
csogni,  csevegni ;  s.  csacso- 
gó*, csevegés  ;  —  er,  s.  csa- 
csogó ,  csacska,  locska; 
— ment-,  s.  locsogás,  csacso- 
aás. 

Jable,  v.  to  Javel. 

(dzsék),   8.   Jankó  :  fa- 


Jackal 

jankó,  csizmavető;  ficzkó, 
betyár;  matróz,  hajósle- 
gény ;  kulacs  ;  lobogó;  kan, 
him ;  bottle  — ,  s.  pecsenye- 
forgató ;  —  with  a  lantern, 
s.  tüzember  ,  bolygótűz ; 
iron  — ,  s.  gerebenkerék ; 
jumping  — ,  s.  mankócz, 
röptelen ;   —   of   all  sides, 

—  on  both  sides,  s.  kö- 
penyforgató ;  —  anapes 
(dzsék'énépsz),  g.  szájtáti; 

—  adandy,  .<.  balgóc z,  kacz- 
ki ;  —  by  the  hedge,  s. 
hagymaszagú  szegecs,  sza- 
pora szegecs  ;  —  catch,  s. 
hóhér,  bakó;  —  boots,  s. 
2>l.  kurirsaruk;  —  chain, 
s.  kerékkötöláncz ;  —  daw, 
s.  csóka  (madár);  —  pud- 
ding, s.  paprika -Jancsi : 
ugrócz ;  —  sprat,  s.  kamasz, 
bamba  ;  kotnyeleskedő ;  — 
will  never  make  a  gentle- 
man, ökör  csak  ökör,  ha 
Bécsbe  hajtják  is ;  —  Sprat 
would  teach  his  grandam, 
a  tojás  akar  okosabb  lenni 
a  tyúknál. 

Jackal  (dzsék'él) ,  s.  sakál, 
arany  farkas,  törökróka. 

Jacket  (dzsék'it),  s.  ujjas. 

Jactaney  ( dzsék'ténszi ) ,  8. 
kérkedés. 

Jactitation  (dzséktité'sán), 
g.  nyugtalanság  ;  hánykó- 
dó* (betegről );  kérkedés. 

Jaculate  (dzsék'julet),  v.  a. 
nyilazni ;  hajítni,  lökni. 

Jacula'tion,  g.  nyilazás,  nyil- 
lövés  ;  hajítás. 

Jaculatory  (dzsék'julétari), 
adj.  lök  .  .  . ,  lakd;  — 
prayer,   g.  felfohászkodó*. 

Jade  (dzséd),  s. gebe; szajha; 
v.  a.  elcsigázni ;  v.  n.  el- 
lankadni, eltikkadni. 

Jadish  (dzsé'dis),  adj.  rósz, 
hitvány ;  kurvás. 

Jag  (dzségg),  v.  a.  rovaté- 
kolni,  fugákra  kimetélni, 
kicsipkézni;  s.  rovaték  ; 
csipke. 

Jag'ged,  Jag'gy,  adj.  rovaté- 
kos,  csipkés. 

Jag'ging-iron,  g.  czifravas. 

Jail  (dzsől),  g.  tömlöcz,  bör- 
tön :     —    liird  ,    8.    fogoly, 

191 


Jar 

börtönrab  ;  — ,  v.  a.  bebör- 
tönözni. 

Jail'er,  s.  tömlöcztartó,  por- 
koláb. 

Jakes  (dzseksz) ,  s.  árnyék- 
szék, ganajverem;  —cleans- 
er, g.  árnyékszéktisztitó. 

Jalap  (dzséí'ép),  s.jalap. 

Jam  (dzsem) ,  s.  gyümölcs- 
sűrű; v.  a.  megszorttni; 
lenyomni. 

Jamb  (dzsémb),  s.félfa;  osz- 
lop. 

Jangle  (dzsén'gl),  v.  n.  riká- 
csolni; zsémbelödni ;  czi- 
vódni ;  v.  a.  csörgetni;  *. 
czivódás  ;  rikács. 

Jan'gler,  g.  czivódó,  zádor ; 
rikácsoló. 

Janitor,  v.  Doorkeeper. 

Janizary  (dzsén'izéri),  s.  ja- 
nicsár. 

Jannock  (dzsén'nák),  s.  zab- 
kenyér. 

Jant  (Vlzsánt),  r.  n.  kalézolni, 
kószálni ;  s.  kalézolás;  rán- 
dulás, kirándulás ;  to  take 
a  —  into  the  country,  a 
falura  kirándulni. 

Jant'iness,  s.  vidor  sag. 

Jantle  (dzsán'tl) ,  s.  bohós- 
kodó, csélcsap. 

Jauty  (dzsán'ti),  adj.  dévaj, 
csélcsap,  ledér ;  cziczomás. 

January  (dzsén'juéri),  s.  tél- 
hó,  első  hó. 

Japan  (dzsé-pén'),  s.  Japan; 
—  earth  ,  s.  porvasárga ; 
— ,  v.  a.  lakkozni,  fénymá- 
zolni. 

Japanese  (dzsép-én-íz'),  adj. 
and  s.  japáni. 

Japan'ner,  g.  lakkozó,  fény- 
mázoló. 

Jape  (dzsép),  v.  a.  tréfát 
Űzni  (rkiliöli,  lúddá  tenni 
(vkit);  v.  n.  bohóskodni; 
8.  bohózat,  tréfázat ;  — r,  g. 
csélcsap. 

Jar  (dzsár),  s.  korsó  :  kere- 
pelSc  csirg<  ■  íssrsmpilés 
kellemetlen  zaj;  czivódás; 
the  door  is  apón  the  — , 
the  door  is  a  — ,  félig 
nyitni  oil  a:  ajtó  ;  — ,  V.  n. 
csörögni,  zörögni,  csöröm- 
pölni :  (with)  czivakodni . 
[on,  upon)  ütközni,  >  lien 


Jardes 

kezni;  roszúl  hangzani; 
— ,  v.  a.  csörgetni,  zörgetni, 
kerepelni  :  rázni,  zőcskölni. 

Jardes  (dzsárMez) ,  s.  pók, 
inpók  >  lóbetegség). 

Jargle  (dzsá/gl),  v.  n.fiilsér- 
töleg  hangzani. 

Jar'ring,  g.  csörgés  ;  ellenke- 
■■■:  sts&hü  í;;.  adj. csör- 
gő, zajos,  roszúl  hangzó. 

Jarvis  (dzsár'visz) ,  s.  bér- 
kocsis. 

Jar'vy,  r.  Jarvis. 

Jasmine  (dzséz'rnin),  s.  jáz- 
min ;  Persian—,*,  orgona- 
lila, szelencze. 

Jasp  (dzseszp),  s.  jászpiskö. 

Jasper,  v.  Jasp.  [gakór. 

Jaundice  (dzsan'disz),  s.sár- 

Jaun'diced,  adj.  sárgakóros. 

Jaunt,  v.  Jant. 

Jaunty,  v.  Janty. 

Javel  (dzsév'il),  s.  kóborló; 
v.  a.  bepiszkolni. 

Javelin  (dzsévlin),  g.  nyárs- 
gerely, gyaksa. 

Jaw  (dzsaa),  s.  állkapcza, 
állcsont;  (vulg.)  to  hold 
one's  — ,  száját  befogni ;  — 
fallen,  adj.  csüggedt;  — 
tooth,  g.  zápfog;  —  work, 
s.  evés,  rágás,  majszolás ; 
— ,  v.  a.  lehordani. 

Jawn  (dzsaan),  v.  Yawn. 

Jay  (dzse),  s.  szarka;  csóka- 
varju ;  rima. 

Jayl,  v.  Jail. 

Jealous  (dzsel'ász),  adj.  fél- 
tékeny;  szerélemféltő ;  to 
be  —  of  one's  wife,  fele- 
ségét félteni ;  to  be  —  of 
one's  honour ,  becsületét 
félteni ;  —  ly,  adv.  félté- 
kenyül. 

Jealousy  (dzsel'ász-i),  s.  fél- 
tékenység ;    szerelemféltés. 

Jeat  (dzset),  s.  gágát-szén. 

Jeer  (dzsír),i\ a. megtréfálni, 
ingerelni;  v.  n.  kötekedni, 
faggatózni ;  to  —  at  one, 
gúnyolódni  vki  ellen;  — , 
s.  gúnyolódás,  gúny,  b'őkö- 
szó ;  to  pass  a  —  upon  one, 
tréfát  v.  csúfot  űzni  vki- 
ből. 

Jeer'er ,  g.  gúnyoló,  csúfoló. 

Jeer'ingly,  adv.  csúfolódja, 
gúnyolólag. 


Jejune 

Jejune  (dzsidzsjun') ,  adj. 
éhom,  étlen-itlan  ;  Ízetlen; 
a  —  style,  lelketlen,  élet- 
telen irmodor  ;  — ness,  s. 
éhom,  étlen-itlanság ,  éli- 
gyomor ;  izetlenség;  ihlet- 
telemé lg ,  lelkesültség  hiá- 
nya. 

Jeju'mty,  v.  Jejuneness. 

Jelly  (dzselli),  s.  fagyalék ; 

—  broth,  s.  táplaleves. 
Jemmy   (dzsem'i),   adj.  csi- 
nos, takaros,  czifra. 

Jenny  (dzsen'i),  g.  Janka 
i  hönév);  mot  óla  ;  fesz  rúd  ; 

—  wren,  g.  csaláncsattogó. 
Jeopard    (dzsep'árd),    —ize, 

v.  a.  veszélyezni,  koczkáz- 
tatni,  vészedéi mezt etni. 

Jeop'ardous,  adj.  veszélyes; 
koczkáztatott ;  — ly,  adv. 
veszély ezve,    koczkáztatva. 

Jeoj/ardy,  s.  veszély ;  veszé- 
lyesség;  to  be  in  — ,  ve- 
szélybenforogni;  to  bring 
into  — ,  veszélyeztetni ;  ve- 
szedelembe ejteni. 

Jerk  (dzserk),  s.  zökkentés, 
lökés,  löket ;   lódítás  ;  the 

—  of  an  epigram,  az  epi- 
gramm  élpontja ;  — ,  v.  a. 
zökkenteni,  lökni,  láditni, 
taszítni :  — ,  v.  n.  zökkenni, 
zokogni ;  nekirohanni  ;    to 

—  out,  rúgni  (lovaktól). 
Jerkin    (dzserTdn) ,    g.   mel- 
lény ,    ujjasmellény ;  —  of 
leather,  boring. 

Jerrysneak  (dzser'riszník), 
s.  papucs  alatt  lévő. 

Jest  (dzseszt),  v.  n.  tréfálód- 
ni ;  s.  tréfaság,  bolondozás; 
to  break  jests  upon  one, 
vkiből  tréfát  űzni;  to 
make  a —  of  one,  vkit  bo- 
londnak tartani,  vkit  bo- 
londdá tenni ;  for  — ,  in  — , 
tréfából;  to  turn  some- 
thing into  a  — ,  tréfára 
fordítani  a  dolgot. 

Jest'er,  g.  tréfálódó,  bolon- 
dozó ;  the  king's  — ,  s.  ud- 
vari bolond. 

Jest'ing,  s.  tréfálódás  •  adj. 
tréfa-űző;  —  stock,  g.  tré- 
fa-czégér. 

Jet  (dzset),  s.  szurkos  kő- 
szén,    gágátszén ;     víz-su- 

192 


Jocnlator 

gór;  ércz-olú,  olda ;  önte- 
lék  ;  öntet;  v.  n.  kinyúlni, 
kiállani ;  büszkén  járni, 
kelni. 

Jetty  (dzset'ti),  adj.  gágát- 
szénböl  való ;  koromfekete; 
s.  kinyúlás  ;  (ép.)  kiugrás, 
erkély ;  révgát,  révpart. 

Jew  (dzsju),  s.  zsidó;  —  's-ear, 
s.  egérfül  (növény) ;  — 's- 
harp,  g.  doromb;  — 's-pitch, 
s.  földszurok. 

Jewel  (dzsju'il),  s.  ékszer, 
díszáru,  kincs,  drágakő ; 
—  office,  —  house,  g.  ki- 
rályi kincstár  (London- 
ban) ;  my  — ,  kedvesem, 
kincsem.  [köúrus. 

Jew'eler,  s.  ékszerész,  drága- 

Jew'ess,  s.  zsidónő. 

Jew'ish,  adj.  zsidó,  zsidós ; 
— ly,  adv.  zsidóul,  zsidó- 
san. 

Jew'ry,  s.  zsidóság;  zsidí- 
utcza,  zsidóváros. 

Jib  (dzsib),  g.  orrmánysudár 
vitorla  ;  —  boom,  s.  orr- 
mánysudár ;  — ,  v.  «.  szúr- 
ni (szóval). 

Jig  (dzsig),  s.  táncz  neme. 

Jilt  (dzsilt),  g.  imádóin  túl- 
adó kaczérj  v.  a.  túladni 
(szeretőjén). 

Jingle  (dzsin'gl),  s.  csörömpö- 
lés; v.  n.  csörömpölni ;  u. 
a.  csörgetni. 

Jingo  (dzsin'go),  s.  (vulg./ 
by  — ,  bizony  Isten  ! 

Job  (dzsab),  s.  apró  munka  ; 
átalánosan  alkudt  munka ; 
to  do  a  — ,  munkát  tenni  ; 
to  do  one's  — s,  szükségét 
végezni ;  good  — ,  jó  dolog; 
bad  — ,  rósz,  bajos  dolog;—, 
v.  a.  döfni;  — ,  v.  n.  haj- 
hászkodni. 

Jockey  (dzsakTd),  g.  lovász, 
lovász-inas ;  lócsiszár. 

Jocose  (dzsokosz'),  adj.  tré- 
fás, enyelgő;  —  ly,  adv. 
tréfásan,  enyeleg  ve;— ness, 
s.  tréfaság. 

Jocos'ity,  v.  Jocoseness. 

Jocular  (dzsak'julér) ,  adj. 
tréfás. 

Jocularity,  v.  Jocosen 

Joc'ulator,  s.  tréfálódó,  csél- 
csap. 


Jocund 

Joc'und  (dzsakliánd),  adj. 
vidor,  víg;  — ly,  adv.  vi- 
llan ;  —ness,  s.  vidorsdg. 

Jocund'ity,  s.  vidorsdg. 

Jog  (dzsag),  v.  n.  ballagni ; 
r.  a.  taszítni,  megrazmi 
to  —  out  of . .,  felrázni  -bői, 
-bői ;  — ,  s.  lökés  ;  zökkents; 
akadály,  nehézség. 

Jog'gle,  p.  a.  megrázni,  meg- 
taszítni;  v.  n.  lökögni ; 
inogni.'' 

John  (dzsaan)  ,  s.  János; 
sweet   — ,  pompás  szegfű,; 

—  a  dreams,  ábrándozó; 
country  — ,  paraszt  tus- 
kő;  —  Bull,  az  angol  nép. 

Joiu  (dzsaiu'),  v.  a.  összekap- 
csolni, összefoglalni,  össze- 
ereszteni  ( p.  deszkákat  I ; 
csatlakozni  ,  hozzáállani, 
hozzá  kapcsolni  magát;  ta- 
lálkozni  (-val,    -vei)  :    to 

—  one's  regiment ,  ezre- 
déhez csatlakozni;  he  join- 
■  '1  them  ,  hoz  zajok  csat- 
lotta  magát :  — ,  r.  n.  érint- 
kezni, határosnak  lenni: 
•  gyeetsint.  ré  •  t  itnni  ,  to 

—  with  some  one,  egyesül- 
ni i  kivel ;  to  —  in  the 
conversation,  részt  venni  a 
társalgásban. 

Join'der,  .«  kapcsolat,  össze- 
foglalás, egyesülés. 

Join'er,  -.  asztalos ;  — y,  s. 
ós :  t  ah  is  ni  a  ni; a, i  is  ttálosság. 

Joint  (dzsaint),  s.  ereszték, 
összefoglalás ;  csukló,  haj- 
lós :  tag,  tetein  :  t<>  put  out 
of  — ,  kiiiczamítaiti ;  to  set 
into  —  again,  helyre  tenni 
1  kificzamútptt  tagot );  a  — 
of  matton,  ürüezívier ;  — , 
ad),  kapcsolt,  foglalt  ;  kö- 
.;;.-.-  —  business,  —concern, 

S.  társaskereskedés;  —  lieir, 
8   sr^hssiéfs    —  owner    g. 

tortOÍ  t::.s      ],:.    f :;l.i /  hm, is  ; 

—  stock-company,  8.  rész- 
vénytársulat ;  — ,  v.  a.  kap- 
csolni,  'összefoglalni;  ösz- 

•ii  :    felvagdalni, 
feltaglalni. 
Joint'ed,    adj.    összefoglalt ; 

i  li        :;:■:  ■■:  •■'•:.■      :. 

Join'ter,  t.  színlőgyalú  ;  don- 
dongavas. 


Jointly 

Jointly,  adv.  együtt ;  egye- 
temi eg ;  közösen. 

Jointure  (dzsain'tsár),  s.  éle- 
lem-alku ;  szerződési  öz- 
vegypénz, özvegy  tartás,  öz- 
vegyiák; szerződési  hitbér. 

Joke  (dzsook) ,  s.  tréfa  ;  to 
practice  a  —  upon  one, 
vkit  megtréfálni  ,  vkitt 
csínyt  ejteni ;  to  take  a  — , 
tréfát  érteni ;  to  crack  a — , 
cselét  csapni ;  — ,  v.  n.  tré- 
fálni,  tréfálkodni ;  in  a 
joking  manner,  tréfásan, 
tréfálva. 

Jo'ker,  s.  tréfás  ember. 

Jole  (dzsol),  s.  pof,  pofa; 
cheek  by  — ,  egymás  mel- 
lett. 

Jollification  (dzsalhfike'sán), 
8.  vigalom. 

Jol'liment,  v.  Jolhty. 

Jollity,  S.   vígság. 

Jolly  (dzsalli),  adj.  víg,  vi- 
dám, jókedvű. 

Jolt  (dzsolt),  v.  a.  lökni,  lök- 
dösni; s.  lökés,  zókkenés. 

Jolt'ing,  g.  lökdösés,  zökögés. 

Joseph  (dzso'zef),  s.  József; 
félénk  ember,  ujoncz  ;  asz- 
szonyi  felruha. 

Jostle  (clzsaszl),  v.  n.  nyo- 
makodni, tolakodni,  gyú- 
ródni; tusakodni;  birkóz- 
ni ;  V.  a.  taszigálni  ;  to  — 
off,  eltolni) 

Jot  (dzsat),  s.  petty,  pont; 
not  a  — ,  legkevesebbet  sem: 
every  —  of  it,  teljesen,  egé- 
szen, utolsó  cseppig. 

Journal  (dzsár'nei), ,s.  napló, 
naplókönyv  ;  napilap. 

Jour'nalist,  8.  hiríapiró. 

Jour'ney  (dzsár'ni),  8.  egy- 
napi ól  ;  ót,  Utazás  :  V.  u. 
utazni. 

Journeyman,  s.  napszámos  .• 
mesterlegény. 

Jour'neywork,  8.  napszám, 
iiii/ii  munka. 

Joust  (dzsászt),  8.  harezjá- 
téi; :     v.    n.    harezjátékot 

i'r.ni. 

Jőve  (joov),  s.  Jupiter  (görög 

isten  r.  by  -  !  bizony  isten  '. 
Jovial  (dzso'viél),  adj.  vidor, 
víg  kedélyű  ;     ly,  adv,  vi- 
dorúl. 


Judgement 

Jovialness,  v.  Jovialty. 

Jo'vialty,  8.  vidor ság. 

Jowler  (dzsol'er),  s.  vizsla. 

Jowter  (dzso'ter),  s.  halsza- 
pócs. 

Joy  (dzsai),  s.  öröm  ;  it  gives 
me—,  örvendek  (-on,  -en}; 
to  wish  one  —  of  ... ,  sze- 
rencsét kivonni  -hoz,-hez; 
— ,  r.  a.  örvendeztetni ;  it 
joys  my  heart,  örvendez- 
teti szívemet ;  —  v.  n.  örül- 
ni, örvendeni. 

Joy'ful,  adj.  örömteli,  örven- 
detes ;  — ly,  adv.  örömmel, 
örvendezve  :  örömtelve. 

Joyless,  adj.  örömtelen  ;— ly, 
adv.  örömtelenül;  — ness, 
8.  örömtelenség. 

Joy'ous  (—ász) ,  adj.  örven- 
detes ,  örvendező  vidám; 
— ness,  g.  öröm,  vidámság. 

Juharh  (dzsju'bárb),  s.  fülfii. 

Jubilant  (dzsju'bilént),  adj. 
örvendező,  vigadozó. 

Jubilation  (— lé'san),  s.  viga- 
dás,  vigalom,  örömzaj. 

Jubilee  (dzsju'büí'),  s.  viga- 
lom ünnep  ,  öröm  -  ünnep  ; 
the  year  of  — ,  öröm-év,  vi- 
galom-év. 

Judaical  (dzsjudé'ikél),  adj. 
zsidó,  zsidós  :  — ly ,  adv. 
zsidóul,  zsidósan. 

Judaism  (dzsju'dé-izm) ,  s. 
zsiilóság. 

Ju'daize  (— dé-eiz),  v.  n.  zsi- 
dóskodni. 

Judge  (dzsádzs),  v.  n.  Ítélni, 
ítéletet  hozni,  következtet- 
ni, vélekedni :  to  —  of .  . ., 
Ítéletet  liozni  v.  mondani 
-nil,  -riil;  to  —  of  others, 
másuk  feliil  ítélni;  as  far 
as  I  can  -  by  that,  a 
mennyit  abból  Ítélhetek;  — 

V.a.  megítélni,  elitélni, kár- 
hoztatni  <  bibi. );  — ,  8.  biró; 
hozzáértő,  dologértő  szak- 
értő :  to  be  no  —  of  ... , 
nem  érteni  -hoz,  -he.. 

Judge'ment,  8.  ítélet  :  ítélő 
ti  hetség  :  vélemény,  véle- 
ményzet ;  day  of  ,  vég- 
itélei  napja  ;  to  Bit  in 

tervi  mit    ■élni       ni    ni' 
ítéletem  szerint. 


ív:   Anirol -magyar 


L93 


Judicative 

Judicative  ( dzsju'dikétiv) , 
adj.  —  faculty,  itéW  tehet- 
ség. 

Ju'dicatory,  ádj.  birói,  tör- 
vényszéki; S.  bíróság. 

Ju'dícature,  s.  törvényható- 
ság. 

Judicial  (dzsjudis'al),  adj. 
birói,  törvényszéki;  — ly, 
adv.  bíróilag,  törvényszé- 
kileg. 

Judiciary  (— dis'éri),  adj.  bi- 
rói, törvényszéki. 

Judicious  ( — dis'asz),  adj.  ér- 
telme*, okos,  ítéletes ;  — ly, 
adv.  értelmesen,  okosait. 

Jug  (dzság),  8.  korsó;  v.  n. 
énekelni  (  mint  a  fülemile). 

Juggle  (dzsag'gl),  v.  n.  szem- 
fényvesztést űzni,  bűvész- 
kedni; s.  szemfényvesztés, 
alákosság. 

Jug'gler,  s.  szemfényvesztő, 
alakjátékos,  bűvész. 

Jug'gling,  adj.  csalékony, 
ámító ;  —  ly,  adv.  csaléko- 
nyon, ámitólag. 

Jugulation  (dzsugjule'sán), 
g.  meg  fojtás,  megzsinegelés. 

Juice  (dzsjusz),   g.  nedv,  lé. 

Juice'less,  adj.  nedvetlen,  le- 
vetlen. 

Jui'ciness,  s.  nedvesség,  le- 
réssé  g. 

Jui'cy,  adj.  nedves,  leves. 

July  (dzsjulei'),  s.  hetedhó, 
nyárhó. 

Juiuble  (dzsám'bl),  s.  keve- 
rék, zagyvalék;  bonyoda- 
lom; v.  n.  megzavarodni, 
összekeveredni;  v.  a.  össze- 
vissza  hányni. 

Jum'bler,  s.  zavaró;  zavargó. 

Junient  (dzsju'uient),  S.  te- 
herhordó állat. 

Jump  (dzsámp),  v.  n.  ugrani, 
ugrálni,  szökdelni;  to  — 
over,  átugrani  (vmin);  to 

—  up,  felugrani;  to— down, 
h  ugrani :  to  —  for  joy,  örö- 
mében ugrálni  ;  to  —  at  ..., 
kapm  kapni,   -on,  -en  ;   to 

—  with,  megfelelni  -nak, 
-nek,  illeni  -hoz,  -hez ; — , 
v.  a.  koczkáztatni ;  — ,  s. 
szökés,  szökellés;  ugrás; 
szerencséltetés;   to  give  a 


Juniper 

— ,  egyet  ugrani ;  to  put 
to  a—,  veszélyeztetni,  kocz- 
káztatni. 

Jump'er,  g,  ugró,  ugráló. 

Junction  (dzsánk'sán ) ,  g, 
egyesiilés;öss  :e folyás;  egye- 
sítő pont,  egyiték. 

Juncture  (  dzsánk'tsár )  ,  s. 
ereszték  ,  összefoglalás ; 
csukló,  ízesiilés ;  érintke- 
zéspont ;  időpont ;  fordu- 
lat;  viszonylat,  körülmé- 
ny ezés. 

June  (dzsjun),  g.  nyárelő, 
június. 

Jungle  (dzsán'gl),  g.  haraszt. 

Junior  (dzsju'ni-ár),  adj.  if- 
jabb, fiatalabb. 

Juniper  (dzsju'niper),  g.  bo- 
róka, borsfenyü  ;  —  oil,  s. 
fenyiimagolaj. 

Junk  (dzsánk),  s.  hajócska 
fa  cliinai  tengeren). 

Junk'et,  g.  csemege,  nyalánk- 
ság ;  v.  n.  torkoskodni; 
pákoszt  oskodni. 

Junt  (dzsánt),  g.  rima. 

Jupiter  (dzsju'piter),  *•.  Jupi- 
ter ;  égszín  ;  —  's  beard,  s. 
ezüstlevelii  szapáka  ;  —  's 
flower,  g.  ernyős  konkoly. 

Jurat  (dzsju'rét),  s.  esküdt. 

Juration  (dzsjuré'sán),  s.  es- 
küvés. 

Juridic  (dzsjurid'ik),  adj.  tör- 
vényes, jogos,  jogi ;  —ally, 
adv.    törvényesen,  jogilag. 

Jurisconsult  (dzsjuriszkan'- 
szált),  s.  jogtudós. 

Jurisdic'tion,  g.  törvényha- 
tóság. 

Jurispru'dence(— pru'densz) , 
g.  jogászat. 

Jurisprudent,  adj.  jogtudó, 
törvénytudó. 

Juror  (dzsju'rár),  g.  esküdt, 
esküdtszék  tagja. 

Jury  (dzsju'ri),  s.  esküdtszék; 
—man,  g.  esküdtszék  tagja; 
grand  — ,  nagy  esküdtszék ; 
petty  — ,  kis  esküdtszék. 

Just  (dzsászt),  adj.  igazsá- 
gos, méltányos ;  jogszerű  ; 
helyes,  igazi, valódi;  való; 
a  —  man ,  igáz  ember ; 
a  —  cause ,  igazságos 
ügy  :  —  distance,  g.  kellő 

194 


Juvenility 

távol;  — ,  adv.  épen ; pont- 
ban ;  —  now,  épen  most ; 
—  then,  épen  akkor,  ugyan 
azon  időben;  —  in  time, 
épen  jókor ;  —  here,  épen 
itt ;  —  there,  épen  ott ;  — 
enough,  épen  elég  ;  —  so, 
épen  ügy ;  épen  bizony  !  — 
as  much,  ugyanannyi ;  — 
as  bad,  szintoly  rósz. 

Just,  s.  —  v.  Joust. 

Justice  (dzsász'tisz),  g.  igaz- 
ság; jogosság;  jog;  biró ■ 
to  do  one— , igaz.  ígot  tenni 
vkinek  ;  —  of  the  peace,  s. 
békebiró;  Lord  chief  — ,  g. 
főbíró. 

Justiceship,  s.  bíróság,  birói 
hivatal. 

Justiciable  (— tis'i-ébl),  adj. 
törvényszék  alatti. 

Justiciary,  s.  törvénykezési 
tisztviselő. 

Justifiable  (dzsász'tifei-ébl), 
adj.  igazolható ;  törvényes: 
— ness  ,  g,  törvényesség  ,• 
feddhetlcnség. 

Justification  ,  g.  igazolás ; 
sorpótolás,  sorzárás. 

Justificative  (— kétiv),  adj. 
igazolási ;  igazoló. 

Justificatory,    adj.    igazoló. 

Justifier  (dzsász'tifei-er),  s. 
igazoló;  igazító;  irány- 
lécz,  egyenmérő. 

Jus'tify,  t7.  a.  igazolni ;  zárni 
(sort) ;  igazítni,  kéllösítni. 

Justle,  v.  Jostle. 

Justly,  adv.  igazságosan; 
jogosan;  méltányosan,  mél- 
tán ;  helyesen;  pontosan. 

Just'uess,  *•.  igazság ;  helyes- 
ség ;  pontosság. 

Jut  (dzsát),  17.  n.  (out)  kiál- 
lani, kinyúlni ;  s.  kiállás, 
kiugrás,  nyuladék ,  nyúl- 
vány. 

Jute  (dzsjut),  g.  keletindiai 
kender. 

Jutty,  v.  Jut. 

Juvenile  (dzsju'vinil)  ,  adj. 
ifíi*i  ifjúi;  —  years,  g.  pl. 
ifjúkor ;  —  party,  ••>'.  gyer- 
mekbál. 

Juvenility,  g.  ifjúság,  fiatal- 
ság; ifjai  hevesség;  ifjúi 
csin. 


Kail 


K 


K  (ke),  s.  a  K.  betű  neve. 

Kail  (kel),  í.  fodorkáposzta. 

Kale,  v.  Keal. 

Kalei<loscope(kélei'doszkop), 
9.  képcső,  buvcső. 

Kalendar.  v.  Calendar. 

Kali  (keli),  v.,  Potassa. 

Kálium  (— li-áni),  v.  Potas- 
sium. 

Kangaroo  (kénggérú'),  s. 
kenguru,  fiahordó. 

Kaw  (kaa),  v.  n.  károgni,  krá- 
kogni ;  s.  károgás. 

Keal  (kíl),  g.  kel,  kelkáposzta. 

Keale  (kíl),  s.  kova  ;  kavics. 

Kealy,  adj.  kavicsos. 

Keck  (kek),  r.n.  ökrődni;  to 
—  at,  undorodni  -tói,  -tői. 

Kecksy  (kek'szi),  s.  bürök. 

Kecky  (kekl),  adj.  bür'ók  . . ., 
bürkös. 

Kedge  (kedzs) ,  v.  a.  húzni, 
vont  itt  ni  i  hajót). 

Kee  (kíl,  S.pl,  tehenek  i  ac). 

Keech  (kits),  g.  darai),  go- 
mcly    r&g,  gsrcngy  c.<i>m 

Keel  (kíl),  g.  bókony  :  hajó- 
gerincz,  hajóteknő;  liütö- 
kád;  v.  a.  hűsítni,  hülesz- 
teni ;  to  —  over,  felbuk- 
kanta,.! :  r.  n.  meghűlni. 

Keel'age,  s.  révpénz,  r<  vbér. 

Keen  (kín)  ,  adj.  élen  ;  át- 
ható ;  éles,  csípős;  heves, 
leledző,  <ovár ;  —  edged, 
adj.  éh*  •  p.  kard  i  :  — 
sighted,  adj.  éleslátású  :  — 
eyed,  adj.  élesszemű  ;  a  — 
breeze,  csípős  szél ;  —  it 
mind,  éleselmü  ;  — ,  ''.  ". 
élesítni. 

KeenCness,  g,  élesség  ,•  csípős- 
ség  ;  eszélyesség, ;  finomság; 
hevesség;  —  of  desire,  •-"- 
vargái ;  of  .<  jest,  tréfa 
csípőssége. 

Keep  (kíp),  e.  a.  ir,-.  (kept 
Kept     kept),  tartani,  iiieij- 

tartani,  fentartani,  eltar- 
tani ,  kitartani  :  őrizni, 
megóvni;  ügyelni,  őrszem- 
mel kisérni;  to  one's 
tongue  within  on<  '- 

át  befogni ;  t"      one's 

He,  /"/  mm1    tartani  ;    tű 


Keep 

—  one's  word,  szavát  tar- 
tani; to  —  silence,  hall- 
gatni;  to  —  time,  hang- 
mértéket  tartani,  idömér- 
tékben  maradni ;  to  —  a 
good  table,  nagy  asztalt 
tartani ;  to  —  the  common 
road,  a  járt  utón  maradni; 
to  —  a  shop,  bohóskodni, 
kalmárkodni ;  to  —  com- 
pany with  some  one,  tár- 
salkodni vkivel ;  to  —  one's 
bed,  ágyban  feküdni,  ágy- 
ban fekvő  beteg  lenni ;  to 

—  good  hours,  esténként 
korán  haza  jönni,  to  — 
bad  hours ,  esténként  ké- 
sőn haza  jönni;  to  —  a 
guard  over  (or  upon)  one's 
tongue ,  nyelvét  zabólán 
tartani ;  to  —  one's  family, 
családját  táplálni ;  to  — 
the  peace,  a  békét  meg  nem 
zavarni ;  to  —  one  hungry, 
koplaltatni  vkit;  to  —  a 
strict  eye  upon  (or  over) 
one,  szemmel  tartani  vkit; 
to  —  one's  temper,  fel  nem 
indulni,  fel  nem  gerjedni, 
magával  bírni,  magán  ural- 
kodni ;  to  —  sight  of,  szem- 
mel kisérni;  to  —  one  a 
close  prisoner,  vkit  szoros 
fogságban  tartani ;  to  — 
one  waiting,  vkit  megvára- 
koztatni ;  to  —  it  a  secret, 
titokban  tartani;  to  — 
something  to  one's  self, 
magában  tartani,  ki  nem 
mondani  rinit  ;  to  —  a 
thing  from  one,  vki  előtt 
maii  elhallgatni ;  vkinek 
vmit  ki  nem  adni ;  to  —  the 
field  (after  a  battle),  meg- 
tartani a  csatamezőt,  urá- 
nak maradni  a  esatamező- 
iiek  ;  to  —  up  one's  spirits, 
el  nem  csüggedni ;  to  —  the 
books,   könyvet   vinni;   to 

—  one's  countenance  ,  a 
sodrából    ki   nem   esni:  to 

—  one's  birthday,  születési 
napját  ünnepelni ;  to  —  one 
from  .  . ,  visszatartó  tatni, 
,  Ivonni  vkit  -tói,  -tői  :  — , 

r.  n.  tartani  ;  nem  niltir.ni; 

él   nem   romlani ;  tartani, 

nem  szűnni,  maradni;  foly 

196 


Keeve 

tatni,  tovább  cselekedni ; 
tartózkodni ;  these  apples 
don't  — ,  ezen  alma  nem 
áll  el;  this  colour  keeps, 
ez  a  szín  tartás  ;  to  —  aloof 
from,  to  —  away  from, 
magát  távol  tartani  -tál, 
-tői ;  to  —  out  of  a  hasty 
man's  way,  a  heves  ember 
elől  kitérni ;  it  keeps  on 
raining,  az  eső  folyvást 
tart ;  to  —  on  chattering, 
iiieq  nem  Si  un;u  f>  3gi  ym 
he  kept  vexing  me,  foly- 
vást boszantott ;  —  where 
you  are,  csak  maradjatok, 
a  hol  vagytok  ;  to  —  within 
doors,  szobában  maradni ; 
to— within  bounds,  önha- 
tárában  maradni,  magát 
mérsékelni ;  to  —  fair  with 
one,  barátságban  élni  vki- 
vel; to  —  to,  ragaszkodni 
-hoz,  -hez ;  szorosan  kötni 
v.  tartani  magát  -)ioz,-)iez; 

—  to  the  right ,  jobbra 
tarts  ;  to  —  out  of  harm's 
way,  a  veszedelmet  kerülni ; 
to  —  up  with  some  one, 
lépést  tartani,  egyenlően 
haladni  vkivel:  felérni  vki- 
vel;  to  —  up,  feltartani 
magát;  —,  s.  gondviselet, 

felvigyázót  ;  tartás,  eltar- 
tás ;  fentartás  ;  megtartás  ; 
őrizet,  fogság;  állapot,  kar. 
Keep'er,  s.  ...  tartó ;  felvi- 
gyázó,  gondviselő ;  meg- 
tartó; tápláló;  erdős:,  er- 
dész,   vadász,    vadmester; 

—  of  the  prison,  tömlöcz- 
tartá  ;  house  — ,  házgond- 
viselő  (nő);  —  of  the  great 
seal,  Lord  — ,  főpecsétőr, 
(ki  egyszersmind  főkan- 
czellár  i. 

Keeping,  g.  tartó.-:  ;  gondvi- 
selés :  tartogatás  ;  tápláló*, 
eleség,  takarmány  -.fentar- 
tás; to  be  in  —  with,  egye .  - 
ni,  megegyezni;  tárgysze- 

rintesnek  lenni,  megfelelni 
-Iliik,  -ink. 

Keep'sake  (    szék),  g.  emlék; 

by  way  <>f      ,  emlékül. 
Keeve  (kív),8.  kád,  hűtőkád; 

r.   a.   felfordítni,   feldön- 

leni. 


Keg 

Keg  (keg),  s.  hordócska. 

Ken  |kenl,  s.  láttáv,  látkör; 
r.  a.  megérteni,  észrevenni; 
tudni,  ismerni  :  v.  n.szély- 
lyelnézni. 

Ken'nel,  ••-•.  ebház  :  lyuk,  bar- 
lang; utejsaesatorna,  mos- 
lékcsatorna ;  pocséta,  tó- 
csa. 

Keut  (kent),  8.  színes  zseb- 
kendő. 

Ken'tle,  s.  mázsa. 

Kerb,  v.  Curb. 

Kerchief  (ker'tsif),  s.  kendő  ; 
baud  — ,  s.  zsebkendő. 

Kerf  (kerf),  s.  rovaték,  bero- 
vás. 

Kern  (kern),  s.  irföldi  pa- 
raszt; irföldi  gyalogkato- 
na :  kóborló  ;  kézi  majom  ; 
köpű;  őrszem  (írjei):  — 
rnilk,  s.  iró;  —,v.a.  besózni; 
— ,  v.  n.  szemesedni,  mag- 
oasodni,  évelem  re  jutni. 

Ke ruel  (ker'nil),  s.  mag,  szem , 
bél,  dióbél;  fenyütoboz; 
görvély, futosó  mirigy;  — 
of  oats,  zabszem  ;  — ,  v.  n. 
szemesedni,  magvasodra. 

Kettle,  (ket'tl),  s.  hazán,  üst  ; 
a  pretty  —  of  fish,  kutya- 
d  lo  t :  —  druin,  s.  üst- 
dob. 

Kével  (ke^il),  s.  farkascsat; 
horgony-ág, horgony  köröm. 

Kew  (kju),  s.  kedvszesszenés, 
szesszenet. 

Key  (ki),  s.  kulcs  ;  hangnem  ; 
treble  — ,  s.  hegedűkulcs ; 
finger — ,  s.  pendítő ;  bil- 
lentyű: —  note,  s.  alap- 
hang; —  stone,  s.  zárkő ; 
under  lock  and  — ,  zár 
alatt. 

Kibe  (keib),  s.  fagydaganat. 

Kick  (kik),  v.  a.  rúgni,  rug- 
dalni ;  to  —  one  down  the 
:-tairs,  rúgva  lelökni  a  lép- 
csőn vkit ;  to  —  one  out 
of  the  house,  rúgva  kiker- 
getni  vkit ;  to  —  up  one's 
heels,  felrúgni,  megdögle- 
ni :  to  —  the  wind,  szá- 
radni az  akasztófán;  to  — 
up  a  row,  lármát  csapni : 
—  ,  v.  n.  rugódozni,  rugs 
dosni  ;  — ,  s.  rúgás. 

Kid  (kid),  s.  kecskeji,  fiakecs- 


Kidder 

ke  :  rőzsenyaláb;  —  gloves, 
.->•.  pl.  sík  keztyü ;  — ,  v.  n. 
elleni  :  — ,  i'.  a.  nyalábba 
kötni. 

Kid'der,  S.  gabonauzsorás. 

Kidnap  (kid'nép),  v.  a.  em- 
bert elkaparítni. 

Kid'napper,  s.  emberlopó,  em- 
berorzó;  lélekáros;  marta- 
lácz ;  matróz  fogdosó. 

Kidney  (kid'ni) ,  s.  vese ; 
people  of  the  same  — ,  egy- 
szőrű  emberek. 

Kill  (kii),  v.  a.  ölni,  megölni: 
levágni,  leölni,  mészárolni; 
to  —  an  ox, ökröt  levágni ; 
to  —  one's  self,  magát 
megölni  :  to  —  one's  self 
with  drink,  agyon  inni 
magát ;  to  —  the  time, 
időt  ölni;  he  that  kills  a 
man  when  he  is  drunk 
must  be  hanged  when  he 
is  sober,  aki  részegengyil- 
kol,   akadjon  fel  józanon. 

Kiln  (kiln),  s.  égető  ketnen- 
cze  ;  brick  — ,  téglake- 
mencze ;  lime  — ,  mész- 
kemencze. 

Kimbo  (kün'bo),  adj.  görbe, 
meghajlott ;  to  set  the 
arms  a  — ,  csípőre  tűzni  a 
kezeket. 

Kimnél  (kim'nel),  s.  serfőző 
kád. 

Kin  (kin),  s.  rokonság,  atya- 
fiság; s.  and  adj.  atyafi. 
rokon  ;  he  is  no  —  to  me, 
nem  áll  atyafiságban  ve- 
lem ;  to  be  of  —  to,  atya- 
fiságban állani  -vol,   -vei. 

Kind  (keind'),  S.  nem ;  faj, 
fajta  :  minőség; human—, 
s.  emberi  nem  ;  woman  — , 
s.  fejérnép;  man  — ,  s.  fér- 
fiak, emberi  nem  ;  to  grow 
out  of  — ,  elfajulni;  of 
every  — ,  every  —  of,  min- 
denféle;  in  — ,  természet- 
ben ;  an  odd  —  of  aff air, 
furcsa  eset,  furcsa  dolog ; 
this  —  of  cloth,  az  efféle 
posztó. 

Kind,  adj.  kegyes,  szíves,  jó- 
ságos ;  a  —  man,  szíves  em- 
ber :  a  —  receptión,  szíves 
fogadás :  be  so  — ,  legyen 
oly  szíves,  szíveskedjék  ;  to 

196 


Knack 

be  —  towards  some  one, 
szívességgel    viseltetni    rki 
iránt ;  —  ly,  adv.  szívesen, 
kegyesen. 
Kind-hearted,    adj.  jószívű. 
Kindle  (kin'dl),  v.  a.  gyújta- 
ni:  gerjeszteni  (tüzet,  ha- 
ragot stb. ) ;  felbujtani. 
Kindler,    s.   gyújtó;   bujto- 
gató. 
Kindness  (keind'nesz),  s.  szí- 
vesség,   kegyesség;  his   — 
tome,  irántami  szívessége; 
have  the  — ,  szíveskedjék. 

Kindred  (km'dred),  s.  rokon- 
ság ;  rokonok. 

Kine  (kein),  s.  pl.  tehenek 
i  av.  i. 

King  (king),  s.  király  ;  —  at 
arms,  s.  czímernök. 

King'dom,  s.  ország,  király- 
ság. 

King'hood,  s.  királyság,  ki- 
rályi méltóság. 

King'iy,  adj.  királyi,  kirá- 
lyias;  adv.  királyiasan. 

King'ship,  s.  királyság,  ki- 
rályi méltóság. 

Kink  (kink),  v.  n.  zihálni. 

Kinsfolk  (kinz'faok),  s.  ro- 
konuk. 

Kins'man,  s.  atyafi. 

Kius'woman,  s.  rokon  (nő). 

Kirk,  v.  Church. 

Kirtle  (ker'tl),  s.  váll,  mel- 
lény :  lenkéve. 

Kiss  (kisz),  v.  a.  csókolni; 
— ,  s.  csók. 

Kit  (kit),  8.  dézsa,  fejődézsa; 
ismerős ;  cziczike ;  —  after 
kind,  macskának  fia  is  örö- 
mest egerész. 

Kitchen  (kits'in),  s.  konyha  ; 
—  stuff,  s.  kisiflt  zsír;  — 
wench,  s.  konyliaszolgáló . 

Kite  (keit),  s.  csirkésző  ká- 
nya;  sárkány  (papirosból :. 

Kitten  (kit'tn),s.  kis  macska, 
cziczike. 

Kittlish  (kit'tlis),  adj.  csik- 
landós. 

Klick    (klik),    v.   n.   zörögni 
< mint  a  malomi ;  ketyegni 
mint  az  óra). 

Knab  (néb),  v.  a.  rágni, 
majszolni. 

Knack  (nékk),  s.  fogai,  for- 
tély, csín;  ügyesség;  v.  n. 


Knackish 

roppanni  ;  to  —  with  one's 
fingers,  fitty  égetni. 

Knack'ish,  adj.  ravasz,  for- 
télyos :  — ness,  s.  ravasz- 
ság, fortélyosság. 

Knaggy  (nég'gi),  adj.  görcsös, 
csomós. 

Knap  (nep),  g.  domb,  dom- 
borúlat :  dudor,  kidudoro- 
dó* ;  púp:  v.  n.  ropogni, 
roppanni ;  v.  a.  csappan- 
tam :  lecsipkedni. 

Kuapltottle,  s.  pipacs,  vad- 
mák. 

Kuappish  (nep'pis),  adj.  dur- 
csás,  haragos;  —  ly,  adv. 
durczásan,  haragosan. 

Knapsack  (nép'szék),  s.  ta- 
risznya. 

Knar  (nár),  s.  görcs,  bütyök. 

Knave  (név),  s.  kópé,  dévaj, 
ravasz  :  inas,  szolga  ;  alsó 
(kártyajátékba  n) . 

Knavery  (ne'veri),  s.  kópé- 
són,  lurkóság ;  csíny,  gaz- 
tág. 

Knavish  (né'vis),  adj.  kópés, 
dévaj;  eszel 'yes  :  ravasz. 

Knavishness,  v.  Knavery. 

Knead  (níd),  v.  a.  dagaszta- 
ni, gyúrni. 

Knee  (ni),  s.  térd;  to  bow 
the  knees  to  one,  térdet 
hajtani  vki  előtt :  —  deep, 

—  high,  térdig  érő  ,•  i  p  to 
tin'  knees,  térdig. 

Knee]  (nil),  v.  n.  irr.  (knelt 

nelt]  ,    knelt) ,    térdelni, 

térdepelni ;  to  —  to  some 

one,    térdre    borain  i    vki 

előtt. 

Knell  (nell),  s.  halálharang. 

Knicker  (nüVker),  g.  fitty. 

Kuicknack  (nik'nék),  g.  já- 
tékszer, csécsi .  ■  iecsebecse. 

Knife  (neif),  s.  (pi.  knives 
n'-iv-z  i.  kés :  table  — , 
asztali  két ;  pen  — ,  toll- 
ies, peneczillus;  priming 
— ,  kertészkés. 

Knight  (neit),  s.  lovag  .  rend- 
vitéi  :  ugró  <  o  sal,  kban  ) ; 

—  of  the  garter,  térdkötő- 
rend vitéze  .  -  errant,  s. 
kalandor  lovag  ;  of  the 
rainbow,  inas,  komornak, 
szolga :     -,  r.  a.   lovaggá 

nr.it  ni. 


Knighthood 

Knightliood,  s.  lovagság,  lo- 
vagrend. 

Knit  (nitt),  v.  a.  tűvel  kötni 
r  harisnyát  stb.);  to  — 
one's  brow,  ránezba  szedni 
a  homlokát. 

Knit'tinj,',  x.  kötés  ;  — needle, 
x.  kötőtű. 

Knob  (nab),*,  görcs,  bütyök, 
gömb,  gomb  ;  ajtófogantyú; 
bojt,  rojt. 

Ivnobljy,  adj.  görcsös,  gom- 
bos. 

Knock  (nak),  i\  a.  ütni,  ver- 
ni, csapni,  vágni,  taszíta- 
ni; to  —  one  down, /öM- 
hez  csajoii  vkit ;  to  —  one 
upon  the  pate,  fejbe  ütni 
vkit :  to  —  one's  head 
against  the  wall,  fejét  a 
falba  ütni;—,  v.  n.  kopog- 
ni ;  to  —  at  the  door,  a: 
ajtón  kopogni;  let  us  — 
off  here,  hagyjuk  abban 
most,  hagyjunk  fel  vele;  — , 
s.  ütés,  csapás  ,  kopogás. 

Knocker  (nakTiíír),  s.  ajtó- 
kalapács, ajtózörgetyű. 

Knoll  (uall),  s.  domb,  halom  ; 
v.  a.  and  n.  harangozni. 

Kiiop  (nap),  s.  gömb,  gomb; 
bimbó. 

Knot  (nat),  s.  csomó,  csom- 
bók, bog,  görcs ;  bimbó, 
rügy,  szem;  bonyodalom, 
bonyoltság .-  csoport,  cso- 
portozat :  to  seek  a  —  in  a 
bulrush,  Lakán  csomót  ke- 
resni; to  tie  a  — ,  csomót 
kötni :  to  untie  a  — ,  esti- 
mát feloldani  ;  nuptial  — , 
S.  házassági  kötelek. 

Knot'tiness,  s.  bonyodalom, 
akadály,  bökkenő. 

Knotty  (mit'ti),  adj.  csomós, 
görcsös;  banyait,  bonyolult, 
bajos,  nehéz: 

Know  (noo),  r.  a.  irr.  (knew 
[nju ,  known  noon  ),tud- 
ni,  ismém' ;  (bibi.)  meg- 
hálni ;  to  —  one  by  sight, 
vkit  látásból  ismerni  :  to 
—  one  by  name,  nevéről 
ismerni  vkit ;  t<>  —  much, 

okát  tudni  ;  to  — nothing, 

mitsem   tudni;  do  you  — 

how  to  read?  tűdön  olvas- 
ni '  to   —   for  certain,   bi- 

197 


La 

zonyosan  tudni ;  I  don't  — 
anything  about  it,  nem  tu- 
dok róla  semmit ;  to  —  of 
something,  tudni  vmiröl ; 
to  let  one  — ,  tudtára  ad- 
ni vkinek  ;  to  come  to  — , 
megtudni,  kitudni '.-he  must 
not  —  of  it,  semmit  se  tud- 
jon felöle  ;  to  —  asunder, 
megkülönböztetni :  to  be 
better  known  than  trust- 
ed, rósz  hírben  lenni ;  he 
knows  one  point  more  than 
the  devil,  ravaszabb  mint 
az  ördög. 

Know'able,  adj.  tudható;  is- 
merhető. 

Knuw'iug,  g.  tudomás,  tudás, 
tudat,  ismeret  ;  adj.  jártas, 
tanult,  tapasztalt;  eszé- 
lyes,  okos;  — ly,  adv.  tud- 
va, szántszándékkal. 

Knowledge  (nal'ledzs),  .«.  tu- 
domás, tudás;  tudomány, 
ismeret;  a  man  of  exten- 
sive — ,  sok  tudományú  fér- 
fiú ;  a  man  without  — ,  tu- 
datlan ember :  to  my  — , 
tudtomra,  a  mennyire  én 
tudom  ;  without  my  — , 
tudtom  nélkül ;  I  have  no 
—  of  it,  én  mitsem  tudok 
róla ;  a  little  —  is  a  dan- 
gerous thing,  jobb  semmit 
nem  tudni,  mint  imígy - 
amúgy. 

Knub  (néb),  v.  a.  meyök- 
lözni. 

Knub'ble,  v.  Knub. 

Knuckle  (nák'kl),  s.  bütyök, 
izbütyök  ;  uj perez ;  boka, 
csög;  to  rap  one  on  the  — s, 
pere ;r re  kajiintani  vkinek. 

Knuff  (naff),  •«.  korhely,  ka- 
masz. 

Knurl  (narl),  s.  görcs,  csomó, 
bütyök, 

Koney  (ko'ni),  adj.  csínos. 

Koran   (ko'ren),  g.   alkorán, 

(Ural   s  tail ;,):/r 

Kyldee  (kü'dí),  s.  zárda. 


L  (ell),  g.  " :  /.  betű  neve. 

La  | la,  la),  int.   /",    '»',   ihol. 


Labefaction 


Lacerate 


Lambeake 


Labefaction  (lébifék'sán),  8. 

erőtlenítés,  gyengítés. 
Labefy  (léb'ifei),  v.  a.  erőt- 

lenítni,  gyengítni. 

Label  (le'brl),  s.  függvény, 
ragjegy,  függjegy;  czédu- 

lácska  :  díszkép,  czímkép, 
képecs ;  felirat ;  v.  a.  rag- 
jegyezni. 

Labial  (lélíi-él), adj.  —letter, 
s.   ajak  betű ;  — ,   8.  ajak- 
hang. 
Labiate   (le'biet),   — d,    adj. 

ajaka*  :  ajakon. 
Labor,  v.  Labour. 
Laboratory    (léb'oxetari),    s. 
dolgozó  hely,  veyymühely. 
Laborious   (lébo'riász),   adj. 
munkás,   szorgalmas;  fá- 
radságos; —Íj,   adv.  mun- 
kásait,  fáradságosan;    — 
ness,  s.  munkásság  ;  fára- 
dalmasság,  nehézség. 

Labour  (lé'bár),  s.  munka, 
dolog,  fáradozás,  fáradság, 
vajúdás;  to  be  in  — ,  va- 
júdni ;  he  will  lose  bis  — , 
hiába  fáradozik  ;  — ,  v.  n. 
dolgozni,  munkálni,  mun- 
kálkodni, fáradozni  :  szen- 
vedni -ban,  -ben  :  to  — 
with  child,  vajúdni  ;  to  — 
under  a  mistake,  tévedés- 
ben lenni  :  to  —  under 
great  difficulties,  bajlódni, 
nagy  nehézségekkél  küz- 
deni; to  —  at . .,  dolgozni 
-on,  -en:  — ,  v.  a.  megmun- 
kálni; kidolgozni:  készítni. 

Labourer, s.  dolgos,  munkás, 
napszámos. 

La'bour'less,  adj.  nem  fára- 
dalmas,  könnyű. 

Laburnum  (lébár'nám), s.fai 
zanót. 

Labyrinth  (léb'i-rintb) ,  s. 
tömkeleg,  csalkert. 

Labyrin'thian,  adj.  tömkeleg- 
féle. 

Lace  (lesz),  s.  csipke ;  réz- 
csipke ;  -párta ;  fűzőszalag, 
fűzőzsinór;  Brussels  — , 
real  — ,  s.  brabanti  csipke  ; 
neck  — ,  s.  nyakköt ö,  nyak- 
boncz;  —,  v.  a.  fűzni,  be- 
fűzni; felcsipkézni,  csip- 
két varrni  rá  ;  felpaszomá- 
nyozni ;  megpakolni. 


Lacerate    (lész'er-et),    v.  a. 

szétszaggatni,  széttépni. 
Lacera'tion,  8.  szétszaggatás, 

széttépés. 
Lachrymable     (lék'riniébl) , 
adj.  siralomra  méltó,  siral- 
mas. 
Lach'rymal,  adj.  —  gland,  s. 
könymirigy  ;  — fistula,  s. 
köny sipoly. 
Lach'rymary,  adj.  köny  . . .; 

s.  köny edény. 
Lack  (lékk),  s.  Hiány;  szük- 
ség; mintegy   100000    frt- 
nyi    pénz  -  összeg     (Kelet- 
indiában );  for  —of  money, 
pénz  szűke  miatt;  to  have 
—   of   something,  vmiben 
hiányt  szenvedni,  vmi  hiá- 
nyával   lenni;    — ,    v.  a. 
szükségeim  (vrnit ),  szüksé- 
gének lenni  (vmire)  ;  — ,  v. 
n.   nem  lenni,    hiány zani ; 
there  is  nothing   lacking 
to  him,  semmiben  sem  szű- 
kölködik. 
Lackaday',  int.  jaj  istenem  ! 
Lackadai'sical(lékkédé'zikél) 
adj.jajos,  veszékelő,  csüg- 
gedező. 
Lack-brain',  s.  agyatlan,  ok- 
tondi. 
Lack'er,  s.  aranymáz;  szűköl- 
ködő;  v.  a.  lakkozni,  fény- 
mázolni. 
Lackey  (lék'i),  s.  inas,  szolga. 
Lacmus    (lék'mász),  s.   lak- 

musz. 
Laconic  (lékan'ik),  — al,  adj. 
lakoni,  egyszavá,  rcvidtcl- 
jes  :  —  ally,    adv.   röviden, 
velősen. 
Lacnu'icism,   Lac'onism,    s. 
egyszavuság,rövidteljesség. 
Lactary    (lék'téri),   s.    tejes- 
kamra, tejesjjincze. 
Lactate  (lék'tét),  s.  tejsavas 

só. 
Lactation  (— te'sán),  s.  szop- 
tatás. 
Lacteous  (— tiász),  adj.  tej- 
féle, tejnemű  :  —  circle,  s. 
ég-út,  tej-út. 
Lactiferous(léktif'erász),«í7;. 

tejhozó,  tejibis. 
Lad  (léd),  s.  ifjoncz,  suhancz, 

gyerkőcz. 
Lad'der,  s.   lajtorja,  }iórCsá. 

198 


Lade  (led),  v.  a.  irr.  (laded, 
laden),  megrakni,  megter- 
helni, rakodni,  fuvaroztat- 
ni;  (átv.  ért.)  halmozni 
-val,  -vei. 
La'ding,  s.  rakás,  rakodás, 
telier,  fuvar;  bill  of—,*'. 
teherlevél,  rakodási  levél. 
Ladle  (le'dl)  s.  meritőkanál , 
főzökanál ;  lapátfog  (ma- 
lomkereken i. 
Lady  (lé'di),  s.  hölgy,  delnő  ; 
(vezeték-  v.  keresztnév 
előtt  I  nagyságos  v.  méltó- 
ságos asszony  :  our  — ,  bol- 
dogságos  szűz;  your  good 
— ,  az  ön  hitvese ;  a  —  of 
pleasure ,  a  —  of  easy 
access,  a  —  of  easy  virtue, 
kéjhölgy,  ringyó  ;  —in  the 
straw,  gyermekágyas 
szony ;  —  bird,  —  fly,  s. 
fiiskata;  —  like,  adj.  hölgy- 
hez illő,  szende,  szelid,jó- 
nevelésii ;  asszonyias ;  — 
mantle,  s.  bokái;  — 's- 
cushion,  s.  köldökfü  ;  — 's- 
finger,  s.  bibetyű :  — 's- 
foxglove,  s.  farkköré;  —  's- 
thistle,  s.  tarkabogács,  tar-. 
katövis. 

La'dyship,  s.  asszonyság; 
your  — ,  kegyelmes,  méltó- 
ságos v.  nagyságos  asz- 
szony. 

Lag  (lég),  s.  utálja,  vége  v. 
hátulja  vminck:  alj,  söpre- 
dék ;  adj.  utolsó,  végső  ;  v. 
n.  ballagni,  késedelmesked- 
ni :  to  —  behind,  hátrama- 
radni. 

Lag'gard,  adj.  késedelmes, 
lomha. 

Lag'ger,  s.  késedelmező,  ».'■■- 
r adózó,  szakad.  :ú. 

Laic  (lé'ik),  s.  and  adj.  világi, 
nem  egyházi. 

La'ical,  adj.  v.  Laic. 

Lair  (lér),  s.  vaczok  fekhely; 
legelő. 

Laird  (lérd),  s.  földe  -ur. 

Lake  (lék),  s.  tó ;  lakkfesték 
( növény  nedvből )  :  v.  n. 
enyelegni. 

Lamb  (lém),  s.  bárány  :  bá- 
rányhús ;  v.  n.  bárányosai. 

Lambeake  (lém'bik),  v.  a. 
megbotozfii,  megverni. 


Lambkin 

Lamb'kin,  8.  bárányka. 

Lame  (lém),  adj.  béna,  sán- 
ta ;  to  go  — ,  sántítni ;  a  — 
excuse,  kopasz  mentség  ; 
— ness,  g.  bénaság,  sánta- 
sag. 

Lamellar  (lém'mellér),  adj. 
lemezes. 

Lament  (lement'),  v.  it.  si- 
ránkozni, jajogni,  veszé- 
kelni;  v.  a.  siratni;  s.  ve- 
g :  éltelés,  jajongás. 

Lamentable,  adj.  siralmas; 
siránkozó,  jajos. 

Lam'entably,  adv.  siralma- 
san ;  nyomorultan. 

Lamentation  (— te'san) ,  s. 
siránkozás,  jajgatás,  jaj- 
panasz. 

Lamin  (lém'in),  s.  lemez. 

Lamina,  v.  Lamin. 

Laminate  (lem'ineth  v.  ». 
/oszlani,  lemezedni ;  v.  a. 
lemezítni. 

Lammas  (lém'mész),  s.  va- 
sas sz.  Péter  (Augusztus 
elseje)  :  at  latter  — ,  soha- 
napján. 

Lamp  (lémp),  g.  lámpa  .•  ,-i- 
l  ág :  —black,  s .  _  fii  s  t  hon  un, 
lámpakorom  ;  —  lighter,  s. 
lámpagyujtogató;— maker, 
s.  lámpacsináló  ;  —  post, 
S.  lámpáimra  ;  safety  — ,  g. 
biztosító  lámpa. 

Lampadary  (lém'pédéri),  8. 
lámpatartó. 

Lam'pern,  g.  folyami  orsá- 
hal. 

Lampoon  (lém'pán),  p.  n, 
gúnyolódni  vkire,  gúnyira- 
tot intézni  vki  ellen  ;  —,  g. 
gúnyirat ;  gúnyvers. 

Lam'poonf-r,  g.  gúnyirat  szer- 
zője. 

Lamprel,  v.  Lampern. 

Lamprey  (lém'pri),  g.  tengeri 
orsóhal. 

Lance  (lánsz) ,  g.  lándsa  , 
dsida  :  corporal,  g.  őr- 
vezető, alkáplár  ;  v.  a.  ási- 
dázni :  bemetél/ni  (gerely- 
lyel). 

Lanceolate  (lén'sziolét),  — d, 
adj.  gerelyalakú. 

Lancet  (lán'Bzet),  8.  gerely  ; 
—  arcb,    .--.    esúcsív,  gótív. 

Lamb,  v.  Launch, 


Land 


Larceny 


Land  (lend),  s.föld;  száraz, 
szárazföld;  to  travel  by—, 
szárazon  utazni;  a  fruit- 
ful—, g.  termékeny  föld ; 
—  bred,  adj.  honi  •  —  for- 
ces, s.  pl.  szárazföldi  had- 
erő;  —  turn,  s.  szárazföldi 
szél :  —  waiter,  s.  vám- 
ügy elő ;  — ,  v.  n.  szárazra 
szállani :  —,  v.  a.  kiszál- 
lítni  (hajón). 

Land'ed,  adj.  —  property,  s. 
földbirtok. 

Landholder,  s.  földbirtokos. 

Landing,  .«.  kikötés,  partra 
szállás  :  —place,  s.  kiszálló 
hely,  kikötő. 

Landlady,  g.  földbirtokosnő; 
gazdasszony;  házi  asszony: 
fogadósnő. 

Landlord  ,  g.  földbirtokos, 
gazda:  házi  ur  ;  kocsmá- 
ros. 

Land'men,  s.  pl,  szárazföldi 
katonaság. 

Landress,  v.  Laundress. 

Landscape  (lénd'szkep),  g. 
táj,  tájék;  tájkép;  — 
painter,  s.  tájfestő. 

Land'ward ,  adv.  partfelé. 
szárazfelé. 

Lane  (lén),  g.  hosszú  közle, 
hosszá  utczácska. 

Lan'gnage  (léng'gwidzs),  s. 
nyelv,  beszéd  ;  English  — , 
g.  angol  nyelv;  foul  — ,  s. 
káromkodás ;  trágárkodás; 
injurious  — ,  s.  szitok,  szi- 
dalom, sértőbeszéd. 

Lan'goid  (léng'gwid) ,  adj. 
lankadt,  bágyadt,  gyenge, 
epedő ;  — ness,  s.  lankadt- 
ság, gyengeség. 

Lan'gnish  (léng'gwis),  v.  n. 
lankadni,lankadozni;eped- 
ni :    sóvárogni ;   sorvadni, 

fogyni  :  eltikkadni,  i-leped- 
ni  :  r.  a.  lankasztani,  csüg- 
geszteni; s.  lankadtság; 
epedé  s. 

Languishing,  part.  and  adj. 
lankad,;,  gyenge,  epedő ; 
— ly,  adv.lankadtan,epedve. 

Lan'guiahment ,    s.    epedés, 

la  ni; adás. 

Languor  (lén'gwar),  g.  lan- 
kadtság, gyengeség :  estíg- 
gedtség  ;  epedés. 

199 


Lanigerous  (lénid'zserász), 
adj.  gyapjas. 

Lank  (lénk),  adj.  nyúlánk. 
karcsú,  szikár;  petyhedt; 
v.  n.  elsavanyodni,  megfo- 
gyatkozni. 

Lank'ness  ,  g.  nyalánkság, 
karcsúság ;  petyhüÜtség. 

Lanner  (lén'ner),  g.  fürjész- 
sólyom. 

Lannier  (lén'jer),  g.  szíj. 

Lan'neret,  v.  Lan'ner. 

Lantern  (léii'tern),  g.  lámpás; 
kézi  lámpás;  vezértfiz,  jel- 
tűi ;  dark  — ,  s.  tolvajlám- 
pa ;  a  man  with  —  jaws, 
beesett  képű  ember;  — 
wheel,  g.  hajtókerék. 

Lanuginous(lénju'dzsinász), 
adj.  piheszőrü. 

Lap  (lép),  g.  Öl,    k ib el  :  CSŰC8, 

lebeny  (ruhán  stb.  I;— dog, 
g.  öl-eb :  —  of  the  ear,  g. 
karéj,  fülezimpa  ;  —eared, 
adj.  lelógó  fülű. 

Lap,  r.a.  betakargatni,  be- 
burkolni :  nyalni  ;  v.  >t.  le- 
lógni. 

Lapidary  (lép'idéri) ,  g.  kő- 
metsző ;  drágakőáros. 

Lapidate  (lép'idet),  v.  a.  kö- 
ri'-, ni. 

Lajíida'tion,  g.  kör,  iés. 

Lapideuiis  (lépid'iasz) ,  adj. 
kőnemií  :  körvs. 

Lapidification  ( lépidifiké'- 
sán),  •-■.  kövítés. 

Lapid'ify  (— ifei),  v.  a.  m, g- 
kövítni,  kör,'  változtatni  : 
r.u.  megkövülni,  kővéválni. 

Lap'pet,  x.  lebeny  ke. 

Lapse  (lépsz),  •■.-.  esés,  elcsú- 
szás :   botlás,    hiba,    vétek  : 

lejárat ;  visszaszállás,  há- 
ramlás ;  "í  time,  g.  idö- 
lefólyta  ;  -,  v.  n.  esni,  el- 
csúszni; lejárni;  elmúlni; 
(to)  rászállani :  (into)  esni, 
sülyedni  -ha,  -hr  .■  hibái  ej- 
teni :  — ,  v.  ".  elmulasztani; 
to  —  a  term  of  law,  a  tör- 
vényes  batáridő:  elmulasz- 
tani. 

Larboard  (lar'bórd),  .-■•.  tathal 
i  tatröl  vett  bálrésze  a  ha- 
jónak i. 

Larceny  ilár'szini),  g.  lopás 
1  mint  tárgy  >. 


Larchtree 

Larch-tree  (lárts-trí),  g.  ve- 

resfenyü. 
Lard  (lard),  s.  zsír,  disznó- 
zsír ;  szalonna  ;  v.  a.  zsí- 
rozni :    szalonnával    tűz- 
delni. 

Lar'der,  s.  éléskamra. 
Lar'ding-pin,  s.  szalonnatü. 

Large  (lardzs),  adj.  nagy ; 
bőséges ;  terjedelmes,  mesz- 
szeterjedö  ;  bő,  széles  :  a  — 
liouse ,  nagy  hó:  ,■  a  — 
mouth,  nagy  száj;  —  of 
lini lis,  vaskos,  izmos  ;  a  — 
town,  nagy  város; a,  —  for- 
tune, nagy  gazdagság, nagy 
vagyon  ;  the  culprit  is 
still  at  — ,  a  vétkest  mén 
nem  fogták  el ;  he  was  left 
upon  the  world  at  — ,  egé- 
szen  manóra  colt  utalva; 
to  talk  at  — ,  hosszúra  nyúj- 
tani a  beszédet. 

Largely,  adv.  bőven,  bősége- 
sen :  terjedelmesen,  hossza- 
sa n :  to  speak  —  upon 
some  subject,  hosszasan 
beszélni  vmiről. 

Large'ness,  g.  nagyság,  szé- 
lesség ;  terjedelem,  vastag- 
ság; —  of  heart,  nagyszi- 
vüség. 

Largess  (lár'dzsesz),  s.  bőke- 
zűség ;  megajándékozás ; 
ajándék. 

Largition  (lárgis'án),  s.  aján- 
dékozás :  ajándék. 

Lark  (Iáik),  s. pacsirta;  tréfa, 
csiny ;  sky  — ,  szántóka  ; 
crested  — ,  búbos  pacsirta, 
pipiske  ;  he  did  it  for  a  — , 
azt  tréfából  tette  :  — ,  v.  n. 
tréfálni,  ezédálkodni,  paj- 
kosságot űzni;  — ,  c.  a. pa- 
csirtákat fogni. 

Lark'ing,  s.  pacsirtafogás. 

Larmier  (lár'niier),  g.  csator- 
nás fődéi ;  falpárta  ;  szem- 
ér  (lóé). 

Larrnn  (lér'ám),  s.  serkentő 
(órában  i. 

Larva  (lár'vé),  .<.  hernyóbáb, 
buga. 

Laiyngotomy  (léringat'umi), 
s.  gögmetszés. 

Larynx   (lé'ringksz),   s.  gég, 

Adóm  almája,  torokdió. 
Lascivient,  v.  Lascivious. 


Lascivious 


Latter 


Lascivious     (lész-sziv'iász), 
adj.  pajkos,  pajzán  .•  buja  ; 
szatyor;  — ness,  s. pajkos- 
ság,  bujaság,    fajtalanság. 
Laser-wort    (lé'zer-wört),   s. 

hordamug. 
Lash  (lés),  r.  a.  ostorozni, 
korbácsolni;  to  —  to,  meg- 
kötni -)ioz,  -hez  ;  to  —  up, 
fölvetni :  — ,  v.  n.  csattanni, 
pattanni ;  to—  iuto  exces- 
ses, kicsapongani,  kikapni; 
to  —  at  vice,  a  gonoszságot 
ostorozni  (gúny nyal);  to  — 
out,  rugdosni ;  — ,  s.  ostor, 
korbács;  ostorvágás-,  ostor- 
csapás ;  csík  ,  sáv  i  verés- 
től) ;  szóf illánk,  vagdaló- 
zás,  fulánkos  beszéd. 
Lask  (lészk,  lászk),   v.  n.  la- 

bodázni;  s.  hasmenés. 
Lass  (lász,  lesz),  s.  leány. 
Lassitude    (lész'szitjud),    s. 

fáradtság,  lankadtság. 
Lasso  (lász'szo),  s.  pang  va- 
kötéi, vetőhurok. 
Lassy,  v.  Lass. 
Last    (lászt),    í>.  n.    tartani; 
fenmaradni ;   it   won't    — 
long,  nem  tart  sokáig;  this 
will  —  for  ever,  ez  örökké 
fog  tartani :   a  lasting  im- 
pression ,    maradandó   be- 
nyomás. 
Last,  s.  kapta,  kaptafa. 
Last,  adj.   utolsó,  végső ;  — 
but  one,  utolsó  előtti;  — 
evening ,   tegnap   este ;   — 
year,   tavai :  —  will,  vég- 
intézet :  he  is  upon  his  — 
legs,  végsőre  jutott,  utolsó- 
ban van  ;  —,  adv.  utóijóra, 
végtére ;    — ,   s.    utolja    v. 
vége  viliinek;    to   breathe 
one's—,  lelkét  kiadni;  to 
the  — ,   véglehelletig ;  kö- 
römszakadtáig; at  the—, 
at  — ,   végtére  ;   — ly,  adv. 
utolszor,  utoljára. 
Latch  (lets),  s.  ajtókilincs ; 
— key,  s.  házkulcs;  — ,  v.  a. 
bekilincselni. 
Latchet  (léts'it),s.  czipőfűző; 

czipőcsat. 
Late  (lét),  adj.  (comp.  latter), 
késő;  régi,  hajdani;  bol- 
dogult; ujabbkori;  —  Her 
Majesty".-   treasurer,    volt 

200 


királyi   kincstárnok  ;    my 

—  father,  boldogult  atyám; 
—,  adv.  (comp.  later),  ké- 
sőn ;  better  —  than  never, 
jnbl)  későn,  mint  soha;  —  in 
the  night,  éjnek,  éjszaká- 
ján ;  of  — ,  ujabban  :  — ly, 
adv.  ujabban;  imént:  rö- 
vid idő  óta. 

Latency  (le'teuszi),  s.  lap- 
pangás; lappangóság. 

La'tent,  adj.  lappangó. 

Lateral  (let'erél),  adj.  oldal 
.  .  .  ,  mellék  .  .  . ;  —  heir, 
s.  oldalörökös,  i  ■■■Uékön',- 
kös  ;   —  vein,  s.  oldal-ér : 

—  judge,  s.  táblabíró,  se- 
gédbiró;  — ly,  adv.  oldalast, 
oldalt,  oldalaslag ;  oldal- 
félt,  oldalról. 

Latest  (le'teszt),  adj.  legké- 
sőbb, legújabb  ;  —  fashion, 
8.  legújabb  divat. 

Lath  (láth),  s.  lécz  ;  v.a.  meg- 
léczezni. 

Lathe  (lédh),  s.  esztergáig, 
eszterga . 

Lather  (lédh'er),  s.  szappan- 
tajték;  v.a.  beszappanoz- 
ni;  v.  n.  tajtékzani. 

Latin  (lét'iu),  adj.  latin  :  s. 
latinnyelv. 

Lat'mism,  s.  latinosság. 

Lat'iuist,  s.  deák,  latin. 

Latin'ity,  s.  latinság. 

Lat'inize  (— neiz),  v.  n.  deá- 
kos  kifejezésekkel  élni. 

Latitate  (lét'-i-tét),  v.  n.  lap- 
pangani,  rejleni. 

Latitude  (lét'i-tjud) ,  g,  szé- 
lesség, tágasság,  kiterjedés; 
the  great  —  of  his  know- 
ledge, nagy  kiterjedésű  is- 
meretei;  northern  — ,  éj- 
szaki szélesség. 

Latitudiuarian  (— dine'rién), 
8.  hajlékony  elvű;  szaba- 
doii  gondolkozó. 

Latrant  (lé'trént), adj.  ugató; 
zsémbes. 

Latten  (lét'tn) ,  s.  horgréz, 
sárgaréz ;  adj.  sárgarézből 
való. 

Latter  (lét'ter),  adj.  később  ; 
ujabb;  —day,  s.  Ítélet  nap- 
ja; —day  saints,  s.  pl.  a 
mormonok ;  —math,  s.  sar- 
jú :  —  fruits,   s.  pl.  kései 


Lattice 

gyümölcs;  — ly,  adv.  nem 
rég,  ujabban;  rövid  idő 
óta. 

Lattice  (lét'tisz),  s.  rostéig, 
rács ;  —  window,  s.  rosté- 
lyos ablak. 

Laud  (laad),  s.  dicséret  ;v.  a. 
dicsérni;  dicföitni ,  ma- 
gasztalni. 

Laudable  (laad'ébl),  adj.  di- 
cséretes,   dicséretre   méltó. 

Laud'ably,  adv.  dicséretesen. 

Laudanum  (laad'enám) ,  s. 
máhony,  álomszer. 

Laud'ative ,  .í.  dics-beszéd, 
dics-irás. 

Laud'atory,  adj.  dicsérő. 

Laugh  (láf),  v.  n.  nevetni; 
to  —  outright,  hallat  líra 
fakadni ;  to  —  at,  nevetni 
-on,  -en  :  to  —  at  a  feather, 
ok  nélkül  nevetni  ;  to  —  at 
one,  megnevetni,  kinevetni 
vkit ;  mosolyogni  vkire ;  to 

—  in  one's  sleeve,  maiid- 
ban nevetni,  titkosan  örül- 
ni;  — ,  v.  a.  to  —  one  out 
of  countenance,  nevetéssel 
vkit  sodrából  kivenni;  to 

—  one  to  scorn,  kinevetve 
csúffá  tenni  vkit ;  — ,  s.  ne- 
vetés, kaczaj. 

Laughable  (láf'ebl),  adj.  ne- 
vetséges ;  I  don't  find  that 
— ,nem  kaczaghatnék  rajta. 

Laugh'ing,  s.  nevetés;  adj. 
nevető  ;  — ly,   adv.  nevetve. 

Laugh'ter,  s.  nevetés,  kacza- 
gás ;  to  break  out  iuto  — , 
kaczajt  ütni,  hahotára  fa- 
kadni. 

Launch  (láns),  v.  a.  lökni, 
hajítni,  röpít  ni ;  uj  hajót 
vízre  r.  tengerre  ereszteni; 
v.  n.  elhajókázni;  to  — 
into  the  world,  a  nagy  vi- 
lágba menni ;  to  —  out  into 
digressions,  kicsapongani 
/,,  izédben  vagy  írásban  ; 
to  —  forth  in  si  mii'  one's 
praise,  nagyon  dicsérni 
vkit ;  ---,  s.  tengerre  erész- 
ti's ;  i  vulg. )  lébetegedés. 

Launder  (JAn'der),  s.  vizes 
teknő,  vizes  kád;  v.  a. 
in  1 11  a  i . 

Laun'derer,  «.  mosó. 

Laun'dress,  «.  mosónő. 


Laundry 

Laun'dry,  s.  mosda,  mosóház. 

Laureate  (laa'ri-et),  adj.  ba- 
bérkoszorúi; s.  udvari  költü 
(Angliában);  v.  a.  megko- 
szorúzni (babérral ). 

Laurel  (laa'ril),  s.  babér;  — 
wreath,  s.  babérkoszorú; 
—  herb,  s.  boroszldn ;  — 
tree,  s.  borostyán,  boros- 
ti/iinfa. 

Lavation  (lévé'sán),  s.  mosás. 

Lavatory  (léVétari),  s.  mos- 
da ;  érezmosás :  mosóhordó; 
mosómedencze. 

Lave  (lev),  v.  a.  mosni,  fü- 
röszteni; v.  n.  mosdani, 
fürdeni. 

Laveer  (lévír'),  v.  n.  hajót 
szél  ellen  forgatni,  labo- 
dázni. 

L  a  vender  (lév'ender),  s.  le- 
vendula. 

Laver  (lé'ver),  ••*.  mosómeden- 
cze. 

Laverock,  v.  Leverock. 

Lavish  (lév'is),  adj.  pazar  ; 
to  be  too  —  of  expense, 
kellet  inéi  többet  költeni; 
to  be  too  —  of  one's  tongue, 
kellet  inéi  többet  beszélni: 
— ,  V.  a.  elpazarolni,  elté- 
kozolni. 

Lav'ishrr,  s. pazarló,  tékozló. 

Lav'ishment,  s.  pazarlás,  té- 
kozlás. 

Lav'ishness,  v.  Lavishnient. 

Law  (laa),  s.  törvény;  jog; 
jogtudomány ;  common  — , 
közjog,  szokásbeli  jog; 
statute  — ,  parlamenti  vég- 
zések, irott  törvény ;  —  of 
nature,  természeti  jog; 
civil  — ,  polgári  jog ;  ma- 
rine laws,  8.  pl.  tenger  joy  ; 
good  in  — ,  joiiérvényes  ;  to 
be  at  — ,  perlekedni,  pert 
folytatni;  to  go  to  — , 
pert  indítani;  to  goto  — 
with  one,  perbe  fogni  vkit; 
Doctor  at  — ,  8.  jogtudor  : 
father  in  ,  —  8.  ipa,  após  ; 
mother  in  — ,  8.  napa, 
any  ós  :  son  in  —  ,  8.  VÖ  ; 
daughter  in  — ,  s.  meny  : 
bi-ntlier  in  — ,  s.  sógor,  ev, : 
sister  in  — ,  8.  sógorasz- 
szony,  sógornő,  ángy;  — 
suit,  s.  kereset,  peres-ügy, 
201 


Lay 

per ;  —  charges ,  —  ex- 
penses,   .S.  pl.  perköltség  ; 

—  breaker,  s.  törvényszegő: 

—  breaking,  s.  törvénysze- 
gés; —  giver,  s.  törvény- 
tevő; —  maker,  s.  törvény- 
alkotó :  —  giving,  adj.  tör- 
vényhozó. 

Law'ful,  adj.  törvényes,  jog- 
szerű; szaluul,  megenge- 
dett; — ly,  adv.  törvénye- 
sen; méltó  joggal :  — ness, 
s.  törvényesség,  jogszerű- 
ség. 

Law'less,  adj.  törvénytelen, 
jogszerűtlen  ;  — ly  ,  adv. 
törvénytelenül  ;  — ness,  s. 
törvénytelenség. 

Lawn  (laan),  s.  gyep,  pázsit; 
patyolat,  fátyol  vászon. 

Law'yer,  s.  jogász,  törvény- 
tudós. 

Lax  (léksz),  adj.  ingó,  nem 
szoros;  laza,  petyhüdt: 
határozatlan,  meq  nem  sza- 
bott. 

Lax'ative,  adj.  hashajtó;  s. 
hashajtószer. 

Lax'ity,Lax'ness,.s\;)eí;//f/7</í- 
ség ;  hasfolyás  ;  lazaság  ; 
erkölcsi  lazaság. 

Lay  (lé),  v.  a.irr.  (laid  [led] , 
laid),  tenni,  fektetni,  he- 
lyezni I  vhovái,  letenni,  le- 
rakni :  megdönteni;  szab- 
ni, róni  (-ra,  -re)  ;  csilla- 
pítani,  enyhíteni;  vetni, 
kivetni ;  to  —  a  wager,  fo- 
gadni (-ba,  -be)  ;  to  — 
eggs,  tojni ;  to  —  a  snare, 
tört  vetni ;  to  —  the  foun- 
dation, alapot  oetni;  to  — 
the  cloth,  asztalt  terítni  : 
to  —  a  thing  to  one's 
charge,  vkit  vmivel  vádol- 
ni ;  he  lays  the  fault  on 
me,  nyakamba  keríti  a  hi- 
bát ;  to  —  a  penalty  upon 
one,  bünteti isi  e  ilnu  ; 7/;v 
to  —  claim  to  something, 
igényelni  emit,  számot  tar- 
tani vmire:  to  -  by  money, 
pénzt  megtakaritni ;  to  — 
in  a  store  of  provisions, 
élelmi  szereket  bőségben 
szerezni  be  ;  to  —  bold  on 
a  thin^,   vm it  megragadni, 

megkapni,  megfogni;  vmibe 


Lay 

kapaszkodni ,  fogődzani ; 
to  —  fast  hold  on  a  thing, 
emit  jól  megfogni,  erősen 
t (irt (i ni ,  they  laid  hold  on 
the  thief,  elfogták  a  tol- 
vajt :  to  —  one  under  obli- 
gations, vkit  lekötelezni  : 
to  —  waste,  elpusztitni : 
to  —  open,  leleplezni;  to 

—  taxes  upon  . .,  adót  vet- 
ni -ra,  -re;  the  rain  has 
laid  the  corn,  az  eső  meg- 
döntötte  a  gabonát;  the 
rain  has  laid  the  dust,  az 
eső  elverte  a  port;  to  — 
aside,  félre  tenni;  letenni, 
lemondani  ( Miiről),  abban- 
hagyni  (vmit);  to  — apart, 
elkülönítni;  to  —  one's 
-Aí  at  one's  mercy,  feltét- 
lenül  megadni   magát  ;  to 

—  down,  letenni,  lerakni: 
letéteményezni  ;  állítani 
(szabályul);  to  —for  an  ex- 
cuse, mentségül  felhozni : 
to  —  on  blows,  megrakni, 
elverni ;  to  —  out  money 
in  . .,  pénzt  költeni  -ra,  -re: 
to  —  together,  összetenni  ; 
to  —  the  heads  together, 
összedugni  a  fejeket;  to  — 
up,  eltenni,  megtartani ; 
megtakargatni ;  to  —  a 
thing  in  one's  dish,  sze- 
mére vetni  vkinek  vmit; 
— ,  v.  n.  tojni  :  tenni,  be- 
tenni (a  játékban) ;  to  be 
laid  up  (with),  fekvő  beteg- 
nek lenni,  betegen  fekünni; 
to  —  on,  ráütni,  ráverni; 
to  —  about,  vagdalkozni, 
ráütni ;  he  laid  about  him 
among  the  cats,  ráütött  a 
macskákra  ;  to  —  in  for, 
lesni;  to  —  out  for,  igye- 
kezni, törekedni  -ra,  -re; 
to  —  upon,  vki  nyakán 
lenni,  vkinek  rimánkodni ; 
— ,  S.  réteg  ;  fogadás  ;  ének, 
dal,  dana  :  gy épség,  rét- 
ség. 

Lay,  —man,  s.  világi  (nem 
egyházi)  ember. 

Lay'er,  s.  réteg;  porhajas, 
sarjuág. 

Lazer  (lé'zer),  s.  bélpoklos; 
—house,  s.  betegház,  kór- 
ház. 


Lazaret 

Lazaret  (léz'zéret),  s.  koró- 
da ;  i^esztegház. 

Lazily  (le'zili),  adv.  resten, 
tunyán. 

La'ziness,  s.  röstség,  tunya- 
ság. 

Lazy  (lé'zi),  adj.  rest,  tunya, 
(damár ;  —  bones,  s.  pl. 
henyélő. 

Lea  (lí),  s.  kerített  v.  tilos 
rét ;  gyep,  pázsit. 

Lead  (led),  s.  ólom ;  függély- 
zö,  mélymérő;  ritkító  vo- 
nalak ;  white  — ,  fehér 
álom:  Keswick  — ,  irla, 
rajzla  ;  red  — ,  veres- 
por,  miniom ;  sugar  of  — , 
,>-•.  ólomezukor ,  eczetsavas 
ólom;  —  mine,  s.  őlömbá- 
nya  ;  —  spar,  s.  ólompát:— 
wort,  s.  ólmoncz ;  —  v.  a. 
ólommal  beönteni ,  beól- 
mozni, ólmítni. 

Lead  (líd),  v.  a.  irr. (led  [led] , 
led),  vezetni:  vezérleni: 
to  —  the  way,  előlmenni, 
vezetni ;  to  —  a  dance,  elö- 
tánczolni :  to—  an  army, 
sereget  vezénylem;  to  — 
one  into  temptation,  kí- 
sértetbe vinni  vkit;  to  — 
one  into  blunders,  téve- 
désbe ejteni  vkit;  to  — a 
happy  life,  szerencsés  éle- 
tet élni ;  to  —  one  a  sorry 
life,  vkinek  az  életét  elke- 
seritni;  to  —  one  out  of 
the  way,  vkit  félrevezetni 
eltévelyítni,  alútra  vezet- 
ni ;  this  way  leads  to  the 
town,  ez  az  út  a  városba 
visz ;  to  —  a  life  of  plea- 
sure, rig  életet  élni :  — ,  v. 
n.  vezérkedni  :  uralkodni  : 
(bill.)  a  labdát  kitenni; 
to  —  off,  kezdeni;  — ,  s. 
vezetés,  vezérlet ;  to  have 
the  — ,  kijátszani,  kiadni 
(kártyát) ;  to  take  the  — , 
elölmenni,  vezetni;  vezé- 
nyelni. 

Lead'en  (led'dn),  adj.  álom 
.  . .,  álomból  való. 

Leader  (líd'er),  .?.  vezető,  ve- 
zér, kalauz  :  főczinkos,  ko- 
lomjws ;  vezérczikk. 

Leading,  s.  vezetés,  vezérlet: 
adj.  vezető,  vezérlő  ;  fő,  fö- 

202 


Leaningstaff 

képeni ;  —article,  s.  vezér- 
czikk ;  —  question,  s.  fő- 
kérdés  ;  —  strings,  s.  pl. 
vezérszalag ,  gyermekjár- 
tató. 

Leady  (led'di),  adj.  ólom- 
színű. 

Leaf  (líf),  s.  (pl.  leaves),  le- 
vél (falevél ,  könyvlevél 
stb.)  ;  —  gold,  s.  levél- 
arany;  —  silver,  s.  levél- 
ezüst ;  to  turn  over  the 
leaves  of  a  book,  könyvet 
átlapolni,  forgatni  a  könyv- 
ben ;  to  turn  ov  |i  a  new 
— ,  megjobbulni,  jóra  tér- 
ni; — ,  v.  n.  levelesedni. 

Leafage,  s.  lombozat. 

Leafless,  adj.  leveletlen. 

Leafy,   adj.  leveles,  lombos. 

League  (líg),  s.  frigy,  sz 
ség ;  franczia  mérföld;  v. 
n  s/<:vetl  t.  )u    rn.ii/es-'dn 

Lea'guer,  s.  frigyes,  szövet- 
séges, frigytárs. 

Leak  (lik),  s.  hasadék;  to 
spring  a  — ,  megrepedni ; 
— ,  v.  n.  csepegni,  folyni, 
szivárogni. 

Leakage  (lik'idzs),  s.  csurga- 
ték  :  i  haj. )  lyuk.  nyilas. 

Leak'y  adj.  hasadt,  hasado- 
zott, repedezett,  szivárgó : 
lyukas, megnyiladozottf ha- 
jó) ;  locska. 

Leal,  v.  Loyal. 

Lean(lín),  adj.  sovány, ösztö- 
vér, vézna:  vékony;  szá- 
raz, silány  :  to  prow  — , 
megsoványodni ;  —  liberty 
is  better  than  fat  slavery, 
szabadság  jobb  a  gazdag- 
ságnál ;  —  faced,  adj.  so- 
ványarczú  ;  —  witted,  adj. 
higeszii. 

Lean  (lin),  v.  n.  reg.  and  irr. 
(leant,  leant),  hajlani,  tá- 
maszkodni, dőlni;  to  — 
against,  dőlni  -hoz,  -hez ; 
to  —  on,  upon,  támaszkod- 
ni -ra,  -re,  bizni  ba,  -be ; 
to  —  to,  hajlani  -ra,  -re, 
vonzódni  -hoz,  -hez  ;  to  — 
over,  áthajtani,  kinyúlni ; 
— ,  v.  a.  to  —  against,  tá- 
masztani -hoz,  -hez:  -  .;, 
-re. 

Lean'ing-staff,  s.  mankó. 


Leanness 

Lean'ness,  s.  soványság,  ösz- 
tövérség  ;  silányság,  hit- 
ványság. 

Lean'to,  g.  toldalék  épület, 
félszer. 

Leap  (lip),  v.  n.  and  a.,  reg. 
and  irr.  (lépt  [lépt],  lépt), 
ugrani,  ugrálni,  szökni; 
to  —  over,  átugrani;  to 
for  joy,  örömében  ugrálni; 
— ,  .*.  szökés,  ugrás;  to  take 
a  — ,  egyet  ugrani;  by 
leaps,  ugrásilag;  — year, 
s.  szökőév. 

Leap'er,  s.  ugró. 

Leap'ing,  s.  szökés,  ugrás ; 
adj.  ugró;  meghágó;  — 
beetle,  g.  szökcsér. 

Leap'ingly,  adv.  ugrálva,  ug- 
rásilag. 

Leant  (lem),  v.  a.  and  n.  reg. 
and  irr.  (learnt  [lernt] , 
learnt),  tanulni,  értesülni; 
he  learns  to  read,  olvasni 
tanul ;  I  —  from  this,  eb- 
böl  látom,  (hogy  i. 

Learu'ed,  adj.  tanult,  tapasz- 
talt ;  the  — ,  S.  pl.  a  tudó- 
tol;. 

Learn'edness,  s.  tanultság, 
tudományosság. 

Learn'ing,  s.  tudományosság, 
tudomány. 

Lease  (lísz),  8.  haszonbérle- 
vél :  haszonbér ;  bérlet. 

L<  aser  (lí'zer),  s.  kaié 
dS :  hazug. 

Leash  (lis),  s.  kötő;  szíj; 
füzér. 

Leasing  (lí'zing),  s.  kalász- 
■  ■  .1  dés. 

Leaser,  v.  Lessoi . 
e,  v.  Lessee. 

I.i  ast  (liszt),  adj.  legkisebb, 
legcsekélyebb;  the  —and 
w<  akest  man  can  do  some 
Imit,  nincs  oly  nyomorult 

ember,  ki  ártani  nem  tud- 
na :  —  part,  s.  legkisebb 
:  —,  adr.  legkevésbé  ; 
at  ,  legalább ;  not  in 
the     ,   legkevésbé  sem. 

I.'  asy  ilí'zii,  adj.  vékony, 
gyenge. 

I.i-iit  (lit),  s.  malom  ón-ka. 

Leather  (ledh'íír),  8.  bőr. 

Leath'ern,  adj.  bőr  . .,  bőrből 
való. 


Leathery 

Leath'ery,  adj.  bőrnemű; 
nyúlós,  szívós. 

Leave  (lív),  v.  a.  irr.  (left, 
[left] ,  left)  hagyni ;  el- 
hagyni;  örökül  hagyni, 
hagyományozni ;  ráhagy- 
ni, rábízni;  abbahagyni ; 
felhagyni   (-vol,  -vei)  ;  to 

—  the  town,  odahagyni  a 
várost  ;  I  cannot  —  thee, 
nem  bírlak  elhagyni  tége- 
det ;  —  that  to  me  ,  azt 
rám  hagyhatod  ;  to  —  the 
door  open,  nyitva  hagyni 
az  ajtót;  to  —  behind, 
hátrahagyni ;  he  was  left 
an  orphan,  árván  maradt; 
to  —  out,  kihagyni;  let  us 

—  off  this  wrangling,  hagy- 
junk fele  czivódással ;  — , 

V.  u.  megszűnni,  elállani ; 
it  left  off  raining,  the 
rain  left  off,  elállott  az 
eső  ;  to  —  off  working,  fel- 
hagyni a  munkával  ;  to  — 
off  speaking,  abbahagyni 
a  beszédet ;  —,  s.  engede- 
lem :  távozhatási  engedély, 
szabadság ;  elmenetel,  bií- 
csúvétel ;  to  take  —  of 
some  one,  búcsút  venni 
vkitöl ;  to  take  French  — , 
ellopódzani,  alattomban  fi- 
menni ;  by  your  — ,  enge- 
delmével ;  to  ask  — ,  to  beg 
— ,  engedelmet  kérni  (-ra, 
-re). 

Leaved  (livd),  adj.  leveles. 

Leave'less,  adj.  leveletlen. 

Leaven  (lev'vn),  g.  kovász; 
v.  a.  kovászolni. 

Leav'ings  (liv'ingsz) ,  s.  pi. 
maradékai;. 

Lecher  (lets'er),  s.  buja,  fes- 
lett ember ;  v.  n.  bujálkod- 
ni, fajtalankodni. 

Lecherous,  adj.  fajtalan, 
buja. 

Lech'erousnesB,  Lech'ery,  s. 
fajtalanság,  bujálkodás. 

Lection  (lek'san),  s.  olvasás, 
eltérő  olvasás. 

Lecture  (lek'tsár),  s.olvasás; 
felolvasás ;  curtain  — ,  pa- 
■pucsleczke  ;  —,  v.  n.  félol- 
vasást r.  iaiótóist  tartani : 
— ,  v.  a.  megdorgálni. 

Lec'tnr<  r,   .  /-  lolvasó. 

203 


Legation 

Ledge  (ledzs),  s.  szél,  él; par- 
tázat, léczdarab  ;  réteg. 

Ledger  (led'zser),  s.  főkönyv, 
számlakönyv. 

LedTiorse,  s.  vezetékló,  ru- 
dasló. 

Lee  (lí),  g.  szélalatti,  szél- 
mentes oldal;  üledék,  sank; 
to  be  in  the  — ,  szél  alatt 
lenni. 

Leech  (líts),  s.  piócza,  orvos; 
—  owl,  s.  füles  bagoly,  su- 
holy. 

Leef,  v.  Lief. 

Leek  (lik),  s.  póréhagyma, 
párhagyma. 

Leer  (lír),  g.  bandsalogás, 
kémpillantás;  v.  n.  ban- 
dsalogni ;  v.  a.  csábítni 
(szemmel  intve). 

Lees  (líz),  s.  pl.  üledék  ;  — 
of  sugar,  ezukor salak. 

Leet  (lit),  g.  hühértörvény- 
szék ;  —  day,  g.  törvény- 
nap. 

Left  (left),  adj.  bal;  the — 
hand,  bal  kéz;  — ,  s.  bal 
(fél);  to  the  — ,  balra; 
balfelé;  it  is  on  the  — , 
bal  félre  esik;  —  handed, 
adj.  balog :  —  handed- 
ness, s.  balogság. 

Leg  (leg),  8;  szár,  lábszár ; 
ezomb ;  —  of  mutton,  iirü- 
ezomb ;  —  of  veal,  borjú- 
czimer ;  —  of  a  table,  asz- 
talláb ; .  to  give  leg-bail, 
megszökni;  she  has  broken 
her  leg  above  the  knee, 
fattyat  vetett ;  to  be  on 
one's  last  legs,  rósz  lábon 
állani,  utolsóban  lenni; 
black  — ,  s.  hamis  játékos; 

csempész. 

Legacy  (leg'észi),  s.  hagyo- 
mány. 

Legal  (li'gél),  adj.  törvényes; 
— ly,  adv.  törvényesen. 

Legal'ity,  g.  törvényesség. 

Legalize  (li'geleiz),  v.  a.  tör- 
vényesitni ,    törvény  szerit- 

SÜtni,   llitelesitlli. 

fcary,  v.  Legatee. 
Legate  (leg'gél  i,  g.  követ. 
Legatee  (leggétí'),  8.  hagyo- 
mányos,   végrendeleti  örö- 
köt. '  g. 
ni,  8.  követ- 


Legator 

Legator  (lige'ter);  s.  hagyo- 
mány ző. 

Legend  (li'dzsend),  t.  legen- 
da, szentrege,  monda. 

Leg'endary  (led'zsenderi) , 
adj.  mondukénti ;  reges ;  s. 
legenda  (könyv)  ;  legendá- 
ira. 

Leger,  v.  Ledger. 

Legerdeinain(ledzserdirnén) 
s.  gyorskeziíség,  szemfény- 
vesztés, 

Leger'ity,  s.  könnyűség,  gyor- 
saság, fürgeség,  ügyesség. 

Legged  (legd),  adj,  two  — , 
adj.  kétlábú. 

Legibility,   s.   olvashatóság. 

Legible  (led'zsibl),  adj.  ol- 
vasható.       ,  [légió. 

Legion    (li'dzsán),  s.  sereg; 

Le'gicnary,  s.  légió  tagja. 

Legislate  (led'zsiszlét),  v.n. 
törvényt  hozni,  törvényt 
szabni. 

Legislation,  s.  törvényhozás. 

Legislative,  adj.  törvényho- 
zó, törvényhozói. 

Legislator,  s.  törvényhozó. 

Legislature,  s.  törvényhozás; 
törvényhozó  testület. 

Legist  (li'dzsiszt),  s.  törvény- 
tudó. 

Legitimacy  (lidzsit'ünészi), 
8.  törvényszerűség. 

Legitimate  (—met),  adj.  tör- 
vényszerű, törvényes;  tör- 
vényes ágyban  született ;  v. 
a.  törvényesítni. 

Legitima'tiou,  s.  törvényesi- 
tés. 

Legume  (leg'jum),  s.  ázalék, 
hüvelyes  vetemény. 

Leguminous  (ligju'minasz), 
adj.  hüvelyes. 

Leisurable  (li'zsárébl),  adj. 
kényelmes ;    alkalomszerű. 

Lei'surably,  adv.  kényelme- 
se n ,  alkalomszerüleg. 

Lei'sure,  g.  üres  v.  szabad 
idő;  —  hour,  s.  szabad  óra, 
szünidő. 

Lei'surely,  v.  Leisurably. 

Leman  (li'mén),  s.  rima ; 
kúra  ti. 

Lemon  (lem'án),  s.  czitrom  : 
—  coloured,  adj.  czitrom- 
sárga  ;  —  squeezers,  s.  pl. 
czítrotnsajtó: 


Lemonade 

Lemonade    (— ned),   s.  czit- 

romríz,  ezitromlé. 
Lend  (lend),   v.  a.  irr.  (lent 
[lent] ,  lent),  kölcsön  adni ; 
to  —  a  helping  hand,  se- 
gédkezet nyújtani. 
Lend'er,  6.  kölcsönadó. 
Length    (length),  s.    hosszú- 
ság ;  full  — ,  s.  életnagyság, 
természeti   nagyság;  a.  hűl 
—  picture,  természeti  nagy- 
ságú kéj) ;  in  —  of  time, 
idővel ;  at  — ,  végtére. 

Length'en,  v.a.  meghosszab- 
bítni ;  megnyújtani;  v.n. 
meghosszabbodn i;  megnyúl- 
ni. 

Length'wise  (— weiz),  adv. 
hosszában. 

Length'y,  adj.  hosszas,  hosz- 
szadalmas. 

Le'nieucy,  s.  enyheség;  szen- 
deség,  kegyesség,  jóság. 

Lenient  (li'ni-ent),  adj.  lágy, 
enyhe,  szelíd;  enyhítő ;  s. 
enyhitőszer. 

Lenify  (lenlfei),  r.  a.  enyhí- 
teni.   ■  ■ 

Lenitive  (lenltiv),  s.  enyhítő- 
szer  ;  adj.  enyhítő. 

Lenity ,  s.  lágyság  ,  enyhe- 
ség, szelídség. 

Lens,  Lense(lenz),  s.  lencse- 
üreg. 

Lent  (lent),  s.  böjti  idő. 

Len'ten,  adj.  böjti ;  —  fare,  s. 
böjti  étek. 

Lenticular  (lentik'jiüér),  adj. 
lencsealak u,  lencséded. 

Lentiform,  v.  Lenticular. 

Lentigo  (lentei'go),  s.  bőr- 
seny,  szeplő. 

Lentü  (len'til),  s.  lencse. 

Len'tor,  s.  késedelmesség,  las- 
súság. 

Leonine  (li'onein),  adj.  orosz- 
lánnemü. 

Leopard  (lep'árd),  s.  pár- 
ducé. 

Leper  (lep'er),   s.   bélpoklos. 

Leperous,  d.  Leprous. 

Lepidoptera  (lepidap'teré), s 
pl.  pikkelyes  szárnynak. 

Lepra  (li'pré),  s.  bélpokol. 

Leprosity  (lepraszlti),  S.  bél- 
poklosság. 

Lep'rosy,  s.  bélpokol,  bélpok- 
losság. 

204 


Let 

Leprous  (lep'rász),  adj.  bél- 
poklos. 

Lére  (lír),  s.  tanitmáuy  ;  v. 
a.  tanitni. 

Lerry(ler'ri),s.,/V(/(7e.s;(  vulg. ) 
lárma. 

Lesion  (lí'zsán),  8.  sérté*, 
sérelem. 

Less  (lesz),  adj.  kevesebb, 
kisebb;  considerably  — , 
jóval  kevesebb;  much  — , 
by  íar  — ,  sokkal  kevesebb  ; 
— ,  adv.  kevésbé. 

Lessee  (lesz'szí),  s.  haszon- 
bérlő, árendás. 

Lessen  (lesz'szn),  v.  a.  ke- 
vesbítni;  v.n.  kevesebbedni. 

Lesson  (lesz'szn),  s.  leczke ; 
v.  a.  leczkézni. 

Les'sor,  s.  bérbe-adó. 

Lest  (leszt),  conj.  nehogy, 
hogy  ne. 

Let  (let),  v.  a.  irr.  (let,  let), 
hagyni,  ereszteni,  enged- 
ni, megengedni;  átengedni; 
bérbe  adni  kiadni  (p.  la- 
kást );  —  me  see  it,  hadd 
lássam;—  him  go,  hadd 
menjen;  —  us  go,  men- 
jünk ;  —  me  go,  ereszszen  ; 

—  me  go  there,  engedjen 
oda  mennem ;  —  me  pass, 
engedjen  átmennem,  enged- 
jen tovább  mennem  ;  —  me 
alone,  hagyj  békét  nekem: 

—  me  alone  for  that,  csak 
hagyjad  azt  én  rám;  —  the 
subject  rest,  hagyja  el  azt; 
to  —  one  know,  tudtára 
adni:  he  won't  —  me 
read,  nem  hagy  engem  ol- 
vasni;  don't  —  that  man 
come  in,  ne  ereszsze  be  azt 
az  embert ;  to  —  drop,  el- 
ejteni;  to  —  slip  an  occa- 
sion, elszalaa  Anni  a:  alkal- 
mat ;  to  —  blood,  eret  vág- 
ni;  to  —  down,  leereszte- 
ni;^ —  off,  elereszteni; 
elsütni;  this  house  to—, 
this  house  is  to  be  — ,  e 
ház  bérbe  adandó. 

Let,  v.  a.  el-,  visszatartóz- 
tatni, akadályozni,  hátrál- 
tatni ;  what  has  letted 
thee?  mi  tartóztatott  trisz- 
sza  9  — ,  v.  n.  tartóztatni 
magát;    — ,    8.    akadály: 


Lethal 

without   — ,    akadálytala- 
nul. 
Lethal  (li'thél),  adj.  halálos. 

Lethal'ity,  s.  halálosság. 

Lethargic  (lethár'dzsik),— al, 
adj.  álomkóros. 

Leth'argy  (— érdzsi),  s.  dlom- 
hárság. 

Lethe  (li'thi),  s.  alvilági  fo- 
lyam ;  feledséf/. 

Lethiferous(Letif  'érász),  adj. 
halálhozó. 

Letter  (let'ter),  s.  betű ;  ön- 
tött hetit ;  levél  ;  okirat ; 
capital  —  .  öreg  betű  ; 
Roman  letters,  s.  pl.  álló 
hetük:  italic  letters,  s.  pl. 
dőlt  betűk ;  —  of  attorney, 
8.  meghatalmazó  levél;  let- 
ters-patent, s.  pl.  nyilt  le- 
vél, rendelvény,  szabadal- 
mazvány ;  man  of  letters, 
g.  tudós  .-to  let  one  know 
by —  .vkinek  omit  megír- 
ni :  —  carrier,  s.  levélhor- 
dó ;  —  board,  s.  szedő  desz- 
ka ;  —  case,  s.  hetüláda  ; 
levéltáska  ;  —  founder,  s. 
betűöntő;  —  foundeiy,  s. 
betüöntés;  —learned,  adj. 
iskolatudós  ;  —  learning,  s. 
isktilatudásxág  :  —  paper, 
8.  levélpapiros. 

Let'teied,  adj.  tanúit,  tudós. 

Lettuce  (let'tisz),  s.  saláta  ; 
cabbage  — ,  s.  fejes  saláta. 

Leiu-in  (lju'szin),  s.  fehér- 
dák. 

Leucite  (lju'szit),  8.  amfigén 
pat. 

Levant  (lev'ént),  adj.  keleti, 
napkeleti ;  s.  a  földi  >zi 
t>' nyer  keleti  része. 

Levee  (hVí),  .  felkelés,  reg- 
gély,  regg-udvarlás. 

Level  (leVel),  8.  sík,  síkság, 
egyenes  térség  ;  színvonal ; 
vízmérleg ;  to  be  apón  a 
— ,  egy  színvonalon  Unni  .• 
— ,  adj.  tík,  róna,  vízirá- 
nyos,  'ekmentes  ;  to  make 
— ,  egyenlőzni  (fóldtért) ; 
!■•>■  thing  lies  to  his 
wish,kivánsága  szerint  ran 
dolga  :  - ,  v.  ".  szinte  ni, 
mérlegezni;  (at,  against) 
irányozni,  czélozni ;  to  — 
with    the  ground,  földig 


Leveler 

lerontani;  to  —  affronts 
against  some  one,  gúnyo- 
lódni vki  ellen;  — ,  v.  n. 
(with)  egyenlőnek  lenni 
(  vmivel )  ;  egyezni ;  rend- 
különbséget    megszűntetni. 

Lev'eler,  s.  egyenlősítő ;  tér- 
szin'vtő. 

Lev'elness,  s.  szintezet,  fek- 
méret ;  egyenlőség. 

Leven,  v.  Leaven. 

Lever  (lí'ver),  s.  emeltyű. 

Leveret  (lev'eret),  s.  mezei 
nyál ;  nyúl  ti. 

Leverock  (Lever'ak),  s.  pa- 
csirta. 

Levigate  (lev'iget),  v.  a.  köny- 
nyítni,  könny  ebbítni;  porrá 
dörzsölni;  kisimítni;  adj. 
könnyű,  könnyebbült;  sima. 

Levity  (lev'iti),  s.  könnyelmű- 
ség ;  körtnyűség. 

Levy  (lev'i),  v.  a.  emelni,  ki- 
emelni, felvenni,  beszedni, 
ujonezozni ;  to  —  taxes, 
adót  beszedni;  to  —a  ditch, 
árkot  hányni  fel;  — ,  s. 
emelés, kiemelés,  felvétel, be- 
szedés, katonaszedés,  ujon- 
czozás. 

Lew  (lju),  Lew-warm,  adj. 
lágymeleg. 

Lewd  (ljud),  adj.  fajtalan, 
buja,  feslett ;  — ness,  8. faj- 
talanság, feslettség. 

Lewd'ster,  s.  fajtalankodó, 
feslett  életű  ember. 

Lexicon  (leksz'ikan),  s.  szó- 
tár. 

Liability  (Isi  Ébil'iti)    s,  h 
telezettség;  felelősség ;  alá- 
vetettség :  hajlam. 

Liable  (lei'ébl),  adj.  to  be  — 
to  .  . ,  kitéve  lenni  -fiak, 
-nek  :  köteleztetni  -ra,  -re  : 
to  be  —  tát  .  .  ,  felelősnek 
lenni  -ért  :  —  to  a  tax, 
megadóztatható ;adóalatti; 
to  make  one's  self —  to  . . , 
kötelezni    magát    -ra.   -re  ; 

kitenni  magát  -nak,  -nek  : 
man  is  —  to  error,  ax  rat- 
her a  tévedésnek  alája  van 

vetve. 

Li'ableni  as,  v.  Liability. 

Liar  (lei'er),  s.  hazug,  há- 
túdé :  a  is  not  believed 
when  he  speaks  the  truth, 

205 


Libidinous 

akkor  sem  hisznek  a  hazug- 
nak, ha  igazat  mond ;  a  — 
must  have  a  good  memory, 
jó  fejűnek  kell  a  hazugnak 
lenni  ;  —  s  have  short 
wings ,  nem  messze  megy 
az  ember  a  hazugsággal. 

Libation  (leibé'sán),  s.  ital- 
áldozat. 

Libel  (lei'bel),  s.  gúny-irat ; 
keresetlevél  (av.) ;  v.  a. 
to  —  some  one,  gúny-iratot 
intézni  vki  ellen. 

Li'beler,  s.  gúny-irat  szer- 
:<">je. 

Libelous  (leil)elász),  adj.  be- 
csűletbevágá,  becsületsértő. 

Liberal  (lib'erél),  adj.  ada- 
kozó, bőkezű  ;  nagylelkű; 
szabadelvű;  szabadon  gon- 
dolkozó; he  is  very  —  of 
.  .  ,  nem  fukarkodik  -val, 
-vei;  — ly,  adv.  bőkezűen: 
szabadlelküleg  ,  szahadel- 
müleg. 

Liberality ,  s.  bőkezűség  ,• 
nagylelkűség ;  szabadelvű- 
ig. 

Liberate  (lib'eret),  v.  a.  sza- 
badítni,  megszabadítni;fel- 
szábadítni ;  (from)  felmen- 
teni, mentesüni. 

Liberation,  í.  szabadítás ; 
felszabadítás  ;  szabadulás; 
mentesítés. 

Lib'erator,  s.  megszabadító. 

Librertinage ,  s.  feslettség; 
elvtelenség\ 

Lib'ertine  (lib'ertin),  *-.  fes- 
lett életű  ember;  elvtelen,-.; 
szabadosított,  szabadon  bo- 
csátott  '  av.  i. 

Lib'ertiuism,  s.  szabadosság; 
kicsapongás,  feslettség. 

Liberty  (lib'erti),  s.  szabad- 
ság; szabadalom;  kivált- 
ság ;  engedély  ;  mirjér  ;  to 

pine  for  — ,  szabadságra 
vágyni ;  I  am  at  -  to  etc., 
szabadomban  áll  stb.  ;  to 
set  at  — ,  felszabadítani; 
to  take  the  — ,  bátorkodni, 
merészelni;  —  of  thepress, 
sajtószabadság;  -of  trade, 
kereskedelmi  szabadság ; 
religions  ,  vallásszabad- 
ság. 
Libidinous  (libid'inasz),  adj. 


Librarian 

buja  :  — ly  ,  adv.  buján  ; 
— ness,  s.  bujaság. 

Librarian  ( leibré'rién ) ,  s. 
hőnyvtárnok. 

Library  (leiTiréri),  s.  könyv- 
tár :  circulating  — ,  s.  hot- 
csőnkönyvtár. 

Librate  (lei'bret),  v.  a.  meg- 
mérlegelni  ;  megfontolni ; 
fontolgatni. 

í.ibra'tion,  s.  mérlegelés; fon- 
tolgatás. 

License  (lei'szensz) ,  .*.  en- 
gedmény, szabadítéh;  en- 
gedelemlevél ;  feljogosítás ; 
— ,  v.  a.  engedélyezni,  en- 
gedelemlevelet  adni,  feljo- 
gositni. 

Licentiate  (leiszen'si-et),  s. 
—  of  tbe  college  of  physi- 
cians, az  orvosi  társaság 
által  a  gyágyászkodásra 
felhatalmazott  egyén. 

Licentious  (lei'szensász),(/r//. 
kicsapongó,  feslett,  féket- 
len ;  — ness,  s.  kicsapon- 
gás, fedettség,  féktelenség. 

Licit  (lisz'it),  adj.  megenge- 
dett, szabad;  tiltatlan ; 
— ly,  adv.  szabadon,  jogo- 
san. 

Licb  (lits),  s.  hulla,  halott; 
—owl,  s.  halálmadár,  ku- 
vik, csuvik. 

Lichen  (lei'ken  ,  litsen) ,  s. 
zuzmó. 

Lick  (likk),  v.  a.  nyalni ; 
megpakolni;  s.  ütés,  vágás, 
csapás ;  sókút ,  sóforrás, 
nyal  ásó. 

Lickerish  ( likk'eris ) ,  adj. 
ínynek  való,  nyalánk;  — 
ness,  s.  nyalánkság. 

Lick'erous,  v.  Lickerish. 

Lick'ing,  s.  verés,  ütleg;  to 
get  a  — ,  verést  kapni;  to 
give  one  a  good  — ,  vkit 
megrakni. 

Licorice,  v.  Licorish. 

Licorish  (lik'áris),  s.  hig- 
viricz;  Spanish—,  s.  hig- 
viricznedv. 

Lid  (lid),  s.  fedél ;  eye  — ,  s. 
szemhéj. 

Lie  (lei),  s.  hazugság ;  to  tell 
a  — ,  hazudni :  to  give  one 
the  — ,  vkit  meghazudtolni: 


Lie 

that  is  a  —with  a  latchet, 
all  the  dogs  in  the  towns 
cannot  match  it,  (vagyi 
if  a  —  could  have  choked 
him,  that  would  have  done 
it,  olyat  hazudott,  majd 
leesett  alatta;  — ,  v.  n.  ha- 
zudni; he  lies  as  fast  as  a 
dog  can  trot ,  (vagy)  he 
lies  as  fast  as  a  dog  can 
lick  a  dish,  hazud,  in  in  tit  a 
olvasná. 

Lie,  s.  lúg ;  savanyú  víz;  to 
wash  with  — ,  belúgozni, 
szapulni. 

Lie,  v.  n.  irr.  (lay  [lé]  ,  lain 
len  ),  feküdni,  heverni, 
lenni ;  függni  (-tői,  -töl), 
állani  (-on,  -en);  to  — 
down,  lefeküdni;  to  —  in, 
gyermek-ágyban  feküdni  ; 
to  —  under  a  mistake,  té- 
vedésben lenni;  to  —  under 
an  obligation,  kötelesnek 
lenni  vki  irányában  vmire; 
to  —  at  the  mercy  of . . ., 
vki  hatalma  alatt  állani. 
vkitöl  függni ;  as  much  as 
in  me  lies,  a  mi  tőlem  te- 
lik ;  if  it  lies  in  my  power, 
ha  hatalmamban  áll;  to  — 
in  wait,  to  —  in  ambush 
(for),  lesni,  lesben  állani  ; 
it  lies  upon  him,  kötelessé- 
gében áll;  the  goods  are 
lying  upon  his  hands, 
nem  adhatja  el  a  porté- 
kát ;  it  lies  upon  the  table, 
az  asztalon  fekszik ;  to  — 
idle,  henyélni;  heverni; 
to  —  lurking,  buvni. 

Lief  (líf),  adj.  (comp.  hever) 
kedves  (av.)  ;  adv.  (comp, 
rather),  as  — ,  szintoly  örö- 
meit. 

Liege  (lídzs),  s.főur;  hűbér- 
úr ;  — man,  s.  vazall ;  hű- 
bérnok. 

Lientery  (lei'enteri),  s.  has- 
folyás. 

Lieu  (lju),  •>-.  in  —of,  helyett. 

Lieutenancy  (levten'énszi), 
s.  helytartóság ;  hadnagy- 
ság. 

Lieuten'ant ,  s.  hadnagy ; 
helytartó. 

Lieutenantship ,  v.  Lieu- 
tenancy. 

206 


Lift 

Life  (leif),  s.  (pi.  lives),  élet : 
életrajz  ;  életpálya  :  élet- 
mód ;  elevenség,  élénkség  ; 
to  take  one's  — ,  életétől 
megfosztani  vkit;  to  lose 
one's  — ,  életét  veszteni  ; 
to  depart  this  — ,  kimúlni, 
az  életből  elköltözni ;  early 
in  —  I  had  to  etc.,  fiatal 
koromban  már  kellett  ne- 
kem stb. ;  country — ,  falusi 
élet ;  he  is  full  of  — ,  csupa 
elevenség  az  ember ;  to 
draw  from  the  — ,  termé- 
szet után  rajzolni  ;  such  is 
— ,  ilyen  a  világ,  ilyen  az 
élet ;  a  pension  for  — ,  hol- 
tiglani  kegy elemdíj ;  to 
keep  a  heavy  —  with  one, 
vkinek  az  életét  elkeserít- 
ni;  to  keep  a  heavy  —  at 
one,  tele  lármázni  vkinek 
füleit,  vki  nyakán  lenni  : 
I  dare  not  do  it  for  the  — 
of  me,  azt  a  világért  sent 
merném  tenni ;  long  — has 
long  misery,  hosszú  élet, 
hosszú  szenvedés  ;  there  is 
little  hope  of  his  — ,  életé- 
hez kevés  a  remény  (  kévé* 
remény  van  életben  mara- 
dásához) ;  —  boat,  s.  i?ientö 
csónak;—  guard,  s.  test- 
őrség; —  guardman,  *. 
test-őr;  —  insurance,  s. 
életbiztosítás  ;  —  string,  s. 
élet  fonala  ;  weary  of  life, 
adj.  'Uetúnt. 

Lifeless;  adj.  élettelen ;  — ly, 
adv.  élettelenül. 

Life'time,  s.  in  his  — ,  életé- 
ben. 

Lift  (lift),  v.  a.  and  n.  reg. 
and  irr.  (lift,  lift),  emelni, 
felemelni;  elvinni;  to  —  up, 
( nyomd,  fosztani  ;to— out,  a 
szedett  sorokat  a  sorszedö- 
böl  kiemelni;  to  —  up  one's 
eyes,  szemeit  felütni ;  to  - 
up  one's  voice,  uavát  fel- 
emelni, fentebb  hangon  szó- 
lani;  to—  a  burden,  ter- 
hetemelni; — ,  s.  emelés: 
at  one  — ,  egyszerre ;  i 
dead  — ,  hiábavaló  fá- 
zós;  to  give  a  — ,  /  '  mel- 
ni ;  felsegitni ;  to  be  at  a 
I    -,  ti'-m  tudni   magán 


Lifting 

segíteni;    —  of   the    lock. 
zsilip-esés,  vízvédeset. 

Lift'ing,  adj.  emelő ;  —  bar, 
S.  emelőszer,  emelörúd ;  — 
jack,  s.  szekér-emelő,  sze- 
kér-emeltyű. 

Ligament  (Mg'ément),  g.  sza- 
lag. 

Ligamen'tal,  adj.  szalagos. 

Ligature  (lig'étsár),  s.  kötés, 
elkötés ;  érkötő ;  kettős- 
betű. 

Light  (leit),  adj.  világos;  — 
coloured,  adj.  világos  szí- 
nű ;  —  haired  ,  adj.  szőke  ; 
—red,  ad]  világos  r  ■■  .; 
—  yellow,  adj.  világos 
sárga . 

Li'ht,  g,  világ;  világosság; 
világítás  :  megvilágositás ; 

1  ll  jj  :r:.rj;;::       fgft  U&goSi 

dós  ;  belátás  ;  day  — ,  nap- 
világ :  caudle  — ,  gyer- 
tyavilág ;  gas  — ,  légszesz- 
világ ;  to  stand  in  one's 
— ,  vki  elöl  elfogni  a  vilá- 
gosságot; gátolni,  hátrál- 
tatni vkit ;  to  stand  in 
one's  own  — ,  saját  javát 
nem  látni;  to  come  to  — , 
napfényre  jönni;  to  bring 
to  — ,  napfényre  hozni ;  to 
throw  —  on  some  subject, 
vmely  dolgot  megvilágosít- 
ni;  —,  v.a.  reg.  and  irr.  (lit, 
lit),  megvilágítni :  to  — 
one  home,  vkit  lámpával 
haza  kísérni ;  to  —  a 
candle,  gyertyát  gyújtani; 
to  —  a  lire,  tüzet  rakni  ; 
to  —  up,  világUni,  megvi- 
lágítni  :  a  smile  lighted  ap 
his  features,  mosoly  dön- 
tette fel  at 
Light,  v.  n.  reg.  and  irr.  (lit, 
hi),  szállani,  leszállani,  rá- 
■■  .állani ;  érni  ;  akadni  -ra, 
■re;  to  —  off,  to  —  from, 
•  '•Hani ;  I  could  not  — 
on    lniii    anywhere    sehol 

"in  akadtam  rá;  I  lighted 

on  him  in  the  street,  tör- 
ténetesen  találkoztam  vele 
'/:  atczán;  the  lot  lighted 
"ii  him,  iit  érte  a  sors; 
what  mischief  lighted  on 
dim  /  mibaj  érte  őt  '  <  kid's 
corse    -    <.ii  thee!   Isten 


Light 


Like 


átka  szálljon  rád  .'  — ,  v.  a. 
könnyebbítni. 
Light,    adj.    könnyű;   lassú 
(nem  zajos  t ;  fürge,  sebes; 
futólagos,  félüleges,  köny- 
nyed;    könnyelmű;  —  of 
digestion,  könnyen  emészt- 
hető; —  of  belief,  könnyen 
hivő,  hiszékeny ;  to  make 
—  of,  to  make  —  account 
of,    kicsinybe    venni,    nem 
igen  gondolni  vele;  —horse, 
g.   könnyű   lovasság;    a  — 
sound,     lassú    hang;    — , 
— ly,    adv..    könnyen;   las- 
san   (halk    hangon);  für- 
gén ;  felMegesen,    könnye- 
den, futva. 
Lightbrain,  s.  gyenge  fej,  os- 
toba ember. 
Light'en,    v.    a.    könnyitni, 
megkönnyeiibitni ;   világU- 
ni, megvilágítni ;  felvilágo- 
sítni ;  felderítni ;  to  —  a 
ship,    haját  kiiirítni,    árut 
kirakni  a  hajából ;  — ,  v. 
re.  villámlani,  villanni ;  vi- 
lágolni; it  lightens,  villám- 
lik. 
Lightfooted ,     adj.     könnyű 

lábú,  fürge,  futás. 
Lightheaded ,     adj.    gondo- 
latlan :  esztelen. 
Lighthearted,  adj.  vidor,  víg, 

jókedvű. 
Lightminded,  adj.  könnyel- 
mű. 
Light'ness  ,    s.     könnyüség ; 
fwrgeséq  ;    1   nmj$lmi&8&q  . 
lengeség. 
Light'ning,  .<.  villám  ;   köny- 
nyítés ,    megkönnyebbítés ; 
—  rod,  — conductor,  g.  vil- 
lámhárító. 
Lights,  6. pl.  tüdő  (baromé). 
Light'some,  adj.  világos,  de- 
rült ;  víg,  vidor ;  —  n< iss,  t. 
világosság,    tisztaság,    de- 
rültség ;  vidámság. 
Ligneous  (lig'niász),  adj.  fa 
. . .,  fából  való  ;  faféle,  fa- 
nemű. 
Lignin  (lig'nin),  g.  farost,  fa- 

dék. 

Lignite   (lig'neit),  g.  ásvány 

faszén.  kova. 

Ligwort   íligVört),  ••>■.  fark- 

Lik*'    (leik) ,    adj.    hasonló, 

207 


egyenlő;  ugyanazon;  szint  - 
oly,  szintolyan ;  valószínű; 
adv.  hasonlóan,  egyenlően; 
úgymint;  szintúgy:  való- 
színűleg;   s.   hasonló;   ha- 
sonlat;   valószínűség;    in 
the  —  manner,  ugyanazon 
módon;  to  be  of —  force, 
egy  erejűnek  lenni ;  it  is  — 
gold,  hasonló  az  arányim:: 
that  is  —  him,  az  kitelik 
tőle  ;  he  is  —  to  die  this 
winter,    ugy  látszik,   hogy 
ki  nem  húzza  a  telet ;  I  am 
—   to   depart    to-morrow, 
valószínűleg  holnap  utazom 
el ;  —  a  gentleman,  mint 
mívelt  emlier.    mint  mívelt 
emberhez  illik ;  to  dress  — 
a   gentleman,   uri    módon 
öltözködni;    —  an   angel, 
angyalként;   —  a  father, 
atyailag  ;  such  — ,  afféle; 
there  is  nothing  —  it,  azt 
semmi  fel  nem  múlja,  azon 
semmi    túl  nem  tesz  :  —  a 
cat,  he  will  still  fall  upon 
his    legs,    mindig    talpra 
esik,  mint  a  macska  ;   —  a 
hog,  he  does  no  good  till 
he  dies,  (olyan  >  mint  a  ser- 
tés :   nines  semmi  haszna, 
míg  él  (fösvényről  mond. ); 
—  master,  —  man,  kutya 
gazda,  eb  szolga;  he  has 
not  his  — ,  nincs  mássá;  — 
will  to  — ,  as  the  devil  said 
to  the  collier,  hiszen  min- 
denki magóhoz  hasonlóval 
társalkodik  .'     így     szólító 
meg  az  ördög  a  köszénbá- 
nyászt;  —  loves  — ,  —  draws 
to  — ,   lasnakosnak  pokró- 
ezos   a  társa ;   to   give  — 
for  — ,  jóért  jóval,  roszért 
roszszal  fizetni. 
Like    (leik),    v.  a.    kedvelni, 
szeretni ;  how  do    you  — 
London?  hogy  tetszik  ön- 
nek London  ?  I    don't   — 
that,  a :  lukéin  in  ni  tetszik, 
an  nincs  kedvemre  :  he  likes 
to  write,  szert  t  irni  ;  I  — 
coffee,    szeretem  a  kávét  : 
1  should    -  to  go  home, 

szcretinl;    haza   menni  ;  — , 

V.     II.      kedvet     találni    Villi 

III  II. 


Likelihood 

Likelihood  (— lihúd),  s.  va- 
lószínűség ;  in  all  — ,  való- 
színűleg. 

Like'ly,  ad;,  tetsző,  kedves, 
kellemes;  valószínű,;  adv. 
valószínűleg. 

Lik'en  (lei'ku),  v.  a.  to  —  to, 
hasotdíim  -lm:,  -hez,  össze- 
hasonlítni  -vol,  -vei;  — ,  v. 
n.  hasonlani  (-hoz,  -hez). 

Like'ness,  8.  hasonlatosság, 
hasonlóság ;  képmás. 

Like'wise  (weiz),  adv.  hason- 
lóképen, hasonldg,  szint- 
ágy. 

Liking  (leiTiing),  s.  tetszés, 
kedvelés;  to  take  a  —  to 
something  or  to  somebody, 
megkedvelni  vmitv.  vkit ; 
it  is  not  to  my  — ,  nincsen 
kedvemre  ;  — ,  adj.  testes, 
vaskos  i  av.  i 

Lilac  (lei'lék),  8.  orgona  lila, 
boroszlán;  adj.  orgonavi- 
rágszvnű. 

Liliaceous  (lilié'sász) ,  adj. 
liliomos;  liliomnemű,  li- 
liomféle. 

Liliputian  (lilipju'sán),  adj. 
piczinke. 

Lily  (lü'y),  8.  liliom;  —of 
the  vailey,  s.  gyöngyvirág, 
lengenye. 

Lirnate  (lei'met),  v.  a.  meg- 
reszelni. 

Lima'tion,  s.  reszelés. 

Limature  (lei'métsár),  s.  re- 
szelék  :  reszelés. 

Limb  (lirn),  ••>.  tag;  v.  a.  ta- 
fiosítni ;  feltagolni  ; felvag- 
dalni. 

Limb'ed,  adj.  strong  — ,  adj. 
izmos. 

Limber  (lim'ber),  adj.  hajlé- 
kon íj,  nyulékony  ;  — ness, 
s.  )i  ajlékonyság,ny  illékony  - 
súg. 

Limbo  (lim'bo),  s.  előpokol, 
elömenny. 

Lime  (leim),  8.  mész;  lép; 
quick  — ,  égetett  mész,  ol- 
tatlan  mész;  slacked  — , 
oltott  mész ;  bird  — ,  ma- 
dárlép ;  —  tree,  s.  hársfa  ; 
—  stone,  s.  mészkő;  — 
burner,  s.  mészégető  (em- 
ber) ;  —  kiln,  s.  mészégető 
i.  kemencze)  ;  —  water  ,  .*. 


Limer 

mészlé ;  —,  v.  a.  mészszel 
trágyázni. 

Limer  (lei'mer),  8.  vezetékeb, 
vezéreb. 

Liming  (lei'ming),  s.  mészlé. 

Limit  (lim'it),  s.  határ,  kor- 
lát;  v.  a.  meghatárolni, 
korlátozni ;  meghatározni, 
megszabni. 

Lim'itable,  adj.  meghatárol- 
ható ;  meghatározható. 

Limitation  (— té'sán),  s.  ha- 
társzabás, korlátolás,  meg- 
szorítás ;  meghatározás  , 
megszabás. 

Lim'ited,  adj.  határolt,  kor- 
látolt, megszorított ;  meg- 
határozott, megszabott. 

Lim'itless,  adj.    határtalan. 

Limn  (lim),  v.  a.  rajzolni, 
festeni. 

Limon  (lim'án),  8.  czitrom  ; 
kökörcsin. 

Limous  (lei'mász),  adj.  isza- 
pos, agyagos. 

Limp  (limp),  adj.  petyhüdt, 
puha,  gindár ,  ernyedt; 
this  shirt-frill  is  too  — , 
ezen  ingfodor  yiiticsen  elég- 
gé keményítve ;  — ,  v.  n. 
sántikálni,  biczeyni,  czibe- 
kelni. 

Limpid  (lim'pid),  adj.  tiszt'/ 
(folyadékról). 

Limpidity,  s.  tisztaság  (fo- 
lyadékról), 

Limp'ingly,  adv.  czibekelve. 

Limsy  (lim'zi),  adj.  gyenge, 
hajlékony. 

Limy  (lei'mi),  adj.  meszes, 
mésznemü ;  ragadós,  tapa- 
dás. 

Linage,  v.  Lineage. 

Linch  (lints),  s.  határ,  meg- 
gye, gyep;  —pin,  s.  ten- 
yelyszeg. 

Lind,  Linden  (lind,  lin'den), 
s.  hársfa  (av.). 

Line  (lein),  s.  vonal;  sor; 
szak,  szakma ;  kötél ;  len  ; 
nemzetség  ,  nemi-ág  ;  sor- 
katonaság ;  egyenlítő ;  a 
straight  — ,  egyenes  vonal; 
to  write  a  few  lines  to 
some  one,  vkinek  egy  pár 
sort  imi ;  that  is  not  in 
my  — ,  ez  nem  vág  szakom- 
ba ;  a  clothes  — ,  ruhaszá- 

208 


Link 

rító  kötél ;  ascending  — , 
felmenő  ág,  nemző  ág ;  des- 
cending — ,  lemenő  ág, 
nemzett  ág  ;  ship  of  the  — , 
sorhajó ;  to  pass  the  line, 
az  egyenlítőt  meghaladni. 
Line,  v.  a.  bélelni;  to  — 
with  fur,  szőrmével  bélel- 
ni ;  to  —  with  marble,  ki- 
márványozni; to  —  one*s 
purse,  vki  erszényét  pénz- 
zel megrakni. 
Lineage  (lin'i-édzs)  8.  ág, 
nemzetség. 

Lineal  (lin'i-él),  adj.  egyenes 
vonalban  menő;  'vonatos; 
vonalmenti. 

Lin'eament,  s.  arczvonal. 

Linear  (lin'iér),  adj.  vonatos; 
—  perspective,  s.  vonali 
látarány. 

Linen  (lin'en),  s.  vászon ;  fe- 
hérruha, fehérnemű ;  foul 
— ,  szennyes  ruha  ;  —  drap- 
er, s.  vászonárus,  gyolcs- 
árus. 

Liner  (lei'ner),  s.  postahajó. 

Ling  (ling),  s.  fürtfogú;  bar- 
nahátu  gadócz  ;  avarfü. 

Lin'ger  (hug'ger),  v.  n.  eped- 
ni:  senyvedni,  sorvadni; 
sokáig  tartani;  habozni: 
to  —  for,  óhajtva  várni 
( vmit );  a  lingering  poison, 
lassú  méreg ;  — ,  v.  a.  húz- 
ni halogatni. 

Lin'gerer,  s.  halogató,  kése- 
delmező. 

Lingo  (ling'go),  s.  (vulg.) 
nyelv ;  értetlen  beszéd : 
zsivány-nyelv. 

Linguacious  (ling'gwésasz), 
adj.  fecsegő,  nyelves,  tré- 
cselő. 

Lin'guac'ity  (— gwészsz'iti), 
s.  csacskaság,    nyelvesség. 

Lin'gual  (ling'gwél),  adj.  a 
nyelvheztartozó; — muscle, 
8.  nyelvizom  ;  — ,  s.  nyelv- 
betű. 

Linguist  (ling'gwiszt) ,  s. 
nyelvész. 

Liniment  (lin'iment),  s.  ke- 
nőcs. 

Lining  (lei'ning),  s.  béllé", 
béllet. 

Link  (link),  s.  láncz  szeme  ; 
rész  a  beszédben;   fáklya; 


Linnet 

v.  a.   összelánczolni,    kap- 
csolatba hozni ;  v.   n.  kap- 
csolkodni. 
Linnet    (liu'net),    t.   kende- 
rre :r. 
Linseed     (lin'szíd),    g     len- 
mag. 
Linstock    (lin'sztak),    s.   ka- 

nóczbot. 
Lint  (lint),  s.  len. 
Lintel  (lin'tel),  s.  ajtófej ;  ab- 
lak fej. 
Lion    (lei'an),    g.    oroszlán ; 

she  — ,  nőstény  oroszlán. 
Lio'nell,  g.  fiatal  oroszlán. 
Lioness,    .-•.    nőstény    orosz- 
lán. 
Lip  (lip),  g.   ajak;  between 
the   hand  and  the  —  the 
morsel  may  slip,   (vagy) 
there  is  many  a  slip  be- 
tween the  cup  and  the  — , 
táltól  s:ájia   is   elcsorgat- 
hatni a:  ételt. 
Lipothvmy    (lipath'imi),    s. 

ah'/tsár/. 

Liquabfl'ity,  g.  olvadékony- 
ság :  olvászthatóság. 

Liq'uable  (lik'wébl),  adj.  ol- 
tható ;  olvadható,  ol- 
vadékony. 

Liquate  (lei'kwet),  v.  n.  ol- 
vadni,  elolvadni. 

Liquefaction  (likwifék  sáu) , 
's.  olvasztás. 

Liquefiáble  (likwifei'ébl),a4/. 
olvasztható. 

Liquefy  (lik'witVi),  v.  a.  ol- 
vasztani ;  v.  ii.  olvadni. 

Liquescent  (nkwesz'entj.aá/. 
olvadó,  olvadékony,  főly  '- 

kun  if. 

Liquid  (lik'wid),  adj.  folyó, 
folyékony  ;  világos,  kiszá- 
molt :  8.  folyadék :  folyé- 
kony mássalhangzó. 

Liquidate   (lik' wide t),  v.  a. 

olvasztani  ;  folyóvá  tenni; 

tába  ho  ni.  kiegyenlít- 

Liquida'tion  .     s.    hátralévő 
adóstágnak  tisztába  bará- 
tain :  kiegyenlít 
molds,  számfeji 

Liquidity  (likwid'iti),<./oiyé"- 
konyság,  folyó 

Liquor  (lik'kár),  g.  folyadék; 
'  :  he  was  in  — , 

Bxzoxn :  Angol-i 


Liquorice 

részeg  volt;  — ,  v.   a.   be- 
kenni. 
Liquorice,  v.  Licorice. 
Lisp  (liszp),  v.  n.  selypegni, 

sziszegni. 
Lisp'er,  É.  selypegd. 
List,  o.  to  Enlist. 
List  (liszt),  s.   lajstrom,  sor- 
jegyzék ;     rekesz,    korlát; 
posztószél;    to   enter  the 
lists,  kiállani  a   sikra;  — , 
v.  n.  kívánkozni,  akaród- 
zani;  as  you    — ,    a  mint 
nektek  tétszik  :  he  does  as 
he  lists,  kénye  szerint  cse- 
lekszik;—, v.  a.  megcsíkol- 
i  i :  hallgatni.  kos. 

List'ed,   adj.    csíkozott,  csí- 
List'en,  (lisz'szn),  v.  n.  to  — 

to,  hallgatni  -ra,  -re. 
Listfener  (lisz'ner),  s.  fülelő, 

hal  I  y  at  á,  hallgatódzó. 
List'ful  (liszt'ful),  adj. figyel- 
met e*. 
Listless,    adj.  figyelmetlen, 

gondatlan,  kedvetlen. 
Literal    (lit'erél),   adj.   betű 
szerinti:     — ly,    uilv.     betű 
szerint;  a  szá  teljes  értel- 
mében. 
Lit'erary,  adj.   irodalmi  ;  tu- 
dományos ;   —  history,   g. 
irodalmi  történet. 
Literate     (lit'erét),    adj.    ta- 
nult, tudós. 
Literature  (litf erétsur),  s.  iro- 
dalom ;  tudományosság. 
Litharge   (lith'érdzs),  s.  gé- 
lét ;    ólmag ;    —   of   gold, 
arany  gélét ;   —  of  silver, 
ezüstgélét. 
Lithe  (leidlii.  adj.  hajlékony, 
nyúlékony  ;  v.  a.  csiüapít- 
ni ;  enyhítni. 
Lither  (leidh'Sr),  adj.  hajlé- 
kony,  nyúlékony;   kedvet- 
len, unalmas,  rest. 
Lithe'some,   Li'thy,    adj.    r. 

Lithe. 
Lithia  (lith'ié),  g.  laréley. 
Lithic    (litb'ik),  adj.     -acid, 

s.  húgytav. 
Lithium    (lith'iam),    s.    la- 

vany. 
Lithocolla  (lithokallé),  s.  k,',- 

tapasz,  KŐragasz. 
Lithographer  (nthag'refer),  s. 

kőnyomdás  - ,  kőraj  toló. 

309 


Little 

Lithographic  (lith-o-gréfik), 
— al,  adj.  kŐrajzi,  kőirati, 
könyomatu;    —ally.    adv. 

l:;r:l}    :')/,    h  l/iiiila/    1:1- 

nyomatilag. 

Lithography  (lith-ag'ré-fi),  g, 
kőrajz,  kőirat  ;  kőnyomda. 

Lithology  (lithál'adzsi) ,  g. 
kőtan,  kőismeret. 

Lithotomist  (hthat'omiszt), 
8.  kőmetsző  (sebész  i. 

Litigant  (lit'igént),  adj.  per- 
lekedő, peres  fél. 

Litigate  (Htigőt),  v.  n.  perle- 
kedni. 

Litiga'tion,  g.  perlekedés; 
per. 

Lltig'ious    (litid'zsász)  ,    adj. 

peres  ;  patvarkodó;  — ness, 
8.  patvarság,  ■patvarkodás. 
Litter  (lifter),  S.  alom,  mar- 
hák alá  vetett  szalma;  szál- 

matakaró ;  hordszék  ,  gya- 
loghintó;  rendetlenség,  \iir- 
zavar ;  (egyszeri)  mala- 
ezozás,  köly kezes  r.  fiad- 
:ás ;  egy  fiadzásból  való 
futó  vad ;  to  make  a  — , 
m  indent  öss  zevisszahányn  i; 
malaczhodni;  -,  v.  a.  almot 
vetni;  süldeni,  malaczoz- 
ni ,  kölykezni  ,  fiadzani  ; 
ősszevisszálni. 
Little  (lit'tl) ,  adj.  (comp. 
less,  superl.  least),  kis,  ki- 

csiny '.csekély;  hevesi  meny- 
nyiségre  nézve  I  :  a  —  boy, 
his  iiyermek  :  my  —  finger, 
kis  ujjam  ;  a  —  while,  egy 
kis   ideig;  a   -while  ago, 

kevéssel  ezelőtt  ;  a  —  while 

after,  kevéssel  azután;  take 
a  —  rest,  nyugodjék  ki  egy 
kevéssé;  he  has  hut  — 
money,  csak  kevés  pénze 
van .-  —  odds  between  a 
féast  ami  a  full  wame,  rse- 

Mly  a  k::l-.;ihs  ii  a  i  li.i- 
kás  és  a  lakoma:, Is  között 
i  nem     kivan    sokat,    kinek 

elege  run);  a  —  pot  is 
soon    hot,    kicsiny   fa. ól, 

hamar  felforr;  ,  adv. 
kissé,  kevéssé  :  wait  a  — , 
várjon  egy  kissé;  I  am  a 
—  tired,  egy  kiss,'  fáradt 
vagyok  :  a  too  much, 
egykevéssé  tok  ;        knows 


Liturgy 

the  fat  sow  what  the  lean 
one  means,  a  gazdagok 
nem  tudjál;,  mit  éreznek  a 
szegények  ;  hy  —  and  — , 
apródonként  :  — ,  s.  kevés, 
csekélység :  many  littles 
make  a  mickle,  sok  kevés 
sokra  megy  ;  give  me  a  — 
of  that  black  pudding, 
adjon  nekem  egy  keveset 
abból   a  véres    hurkából ; 

—  ness,  s.  kicsinység ;  pa- 
rányiság,  csekélység. 

Liturgy  (lit'árdzsi),  s.  egy- 
házi  szertartás. 

Live  (liv),  v.  n.  élni;  lakni, 
tartózkodni;  as  long  as  I 
— ,  míg  élek ;  as  sure  as  I 
— ,  lelkemre  mondom  ;  to  — 
upon  bread,  nem  enni 
egyebet  kenyérnél;  he  lives 
upon  his  fortune,  vagyo- 
nából él :  to  —  to  see,  meg- 
élni, megérni:  to  —  in 
idleness,  henyélve  tölteni 
az  időt;  he  lives  at  his 
ease,  kényére  él,  gond  nél- 
kül él ;  he  lives  by  his 
labour,  munkájából  él; 
to  —  upon  hope,  remény- 
nyel táplálkozni ;  to  — 
within  one's  income,  ad- 
dig  nyújtózni,  a  meddig  a 
takaró  ér ;  to  —  to  a  great 
age,  nagy  öregséget  érni; 
where  does  your  sister 
live?  hol  lakik  az  ön  nő- 
testvérei she  lives  in  town, 
a  városban  lakik;  to  — 
with,  lakni  -nál,  -nél ;  he 
liveth  long  that  liveth 
well,  az  él  soká,  a  ki  jól 
él;  — ,  v.  a.  to  —  a  country- 
life,  falun  élni;  to  —  out, 
túlélni  <  vntit). 

Live  (leivj,  adj.  élő,  eleven ; 

—  coals,  s.  pi.  eleven  szén, 
parázs,  párszén  ;  —  stock, 
s.  lábas  jószág;  marha- 
szám. 

Livelihood  (leiv'li-húd) ,  s. 
életfentartás,  életmód,  élet- 
nem; kereset,  kereset  mód- 
ja ;  élelem ;  to  get  one's 
— ,  élelmét  keresni;  how 
does  he  make  his  —  ?  mi- 
ből él  t 

Liveliness     (leiv'linesz) ,    s. 


Livelong 

elevenség,  élénkség,  fürge- 
ség. 

Livelong  (leiv'lang),  adj.  the 

—  day,  egész  áldott  nap. 
Lively    (leiv'li),  adj.   élénk, 

fürge,  vidor ;  a  — boy,  für- 
ge gyermek :  a  —  resem- 
blance, szembetűnő  hason- 
latosság ;  — ,  adv.  elevenen, 
élénken,    fürgén,  vidoran. 

Liver  (liv'er),  s.  máj;  the 
longest  — ,  a  túlélő,  legto- 
vább élő. 

Liv'ered,  adj.  májas ;  white 
— ,  adj.  gyáva. 

Liv'ery,  s.  átadás;  hübérjó- 
szág  ;  gyámmentesítés  ;  li- 
béria, cselédruha;  —sta- 
bles, s.pl.  bérlovak  állása ': 
béristóllók ;  —  man,  s.  vá- 
lasztó polgár  (londoni  bel- 
városban); liveries,  s.  pl.  a 
városi  elöljáróságot  válasz- 
tó czéhek  (Londonban ). 

Livid  (liv'id),  adj.  ólont- 
színü. 

Liv'ing,  .?.  egyházi  javada- 
lom, papjáradék ;  élelem  ; 
to  make  a  —  by..,  élni 
-hói,  bői ;  — ,  adj.  éld,  ele- 
ven ;  hatályos. 

Livor  (liv'vár),  s.  ólomszín  ; 
irigység. 

Lixivium  (liksziv'iám) ,  s. 
lúg. 

Liz'ard  (liz'zérd),  s.  gyík. 

Lo,  int.  v.  La. 

Loach  (laots) ,  s.  bajuszos 
tergélye. 

Load  (laod),  s.  r okmány,  te- 
her, terhelés;  ér,  telér, 
válkony ;  —  of  life,  élet 
terhe;  —  stone,  s.  delej, 
mágnes;  —  star,  s.  sark- 
csillag ;  —,  v.  a.  reg.  and 
irr.  (part.  loaden),  terhel- 
ni, megterhelni,  megrakni; 
to  —  with  chains,  vasra 
verni  (vkit). 

Loaf  (laof),  s.  egy  kenyér, 
egész  kenyér;  a  —  of 
sugar,  egy  süveg  ezukor ; 

—  sugar,  süvegezukor. 
Loafer,  s.  napold,  utczalesö, 

ácsorgó,  csavargó. 
Loam(laom),s.  márga,agyag- 
sár,  siker ;   v.  a.  agyaggal 
kitapasztani. 

210 


Lock 

Loa'my,  adj,  agyagos,  agyag- 
in- mii. 

Loan  (laon),  s.  kölcsönadón, 
kölcsön  :  —  oftice,  s.  köl- 
es nhá. ■ ;  —  v.  a.  telesen 
adni. 

Loath  (loth),  adj.  undorodó; 
I  am  —  to  do  it,  azt  nem 
'örömest  teszem,  azt  nem 
szeretem  tenni. 

Loathe  (laodh),  v.  n.  undo- 
rodni;  v.  a.  undorít  ni ; 
utálni. 

Loath'ing ,  s.  undorodó* ; 
utáló*;  adj.  undorodó; 
— ly,  adv.  undorral,  undo- 
rodva. 

Loatb/some,  adj.  undok,  un- 
dorító ;  utálatos;  — ness, 
s.    undokság;   utálatosság. 

Lob  (l&h),  s. pimasz;  —  worm, 
8.  giliszta. 

Lobby  (labTn),  s.  előcsar- 
nok. 

Lobe  (lob) ,  s.  tüdőkaréj  , 
agykaréj ;  karéj. 

Lobspound  (labsz'páund),  s. 
börtön. 

Lobster  (lab'szter),  s.  ten- 
geri rák. 

Local  (loTcél) ,  adj.  helyi, 
helybeli ,  helyköri ;  —  ly, 
adv.  helyben. 

Local'ity,  s.  helyiség. 

Localize  (lo'kéíeiz),  v.  a.  bi- 
zonyos helyre  szorítani;  el- 
helyezni. 

Locate  (lo'ket),  v.  a.  helyez- 
ni, behelyezni,  elhelyezni ; 
összeállítani :  v.  n.  tele- 
pülni. 

Loca'tion,  s.  helyezés,  elhe- 
lyezés, behelyezés ;  hely, 
fekvés  ;  települt*. 

Loch,  v.  Lake. 

Loche  (laots), s. bajuszos  ter- 
gélye. 

Loches  (lats'ez),  .s.  pl.  gyer- 
mekágyheli  tisztu 

Lock  (lak),  s.  lakat  zár; 
gócz,  puskaszerszám ;  zsi- 
lip, ví  z  rekesz ;  fürt,  haj- 
fürt ;  under  —  and  key, 
zár  alatt ;  to  keep  under 
—  and  key,  elcsukva  tar- 
tani ;  zár  alatt  tartani  :  — 
smith,  s.  lakatos ;  —,  v.  a. 
bezárni,    becsukni;    to    — 


Locker 

up  one's  money,  pénzét 
elcsukni ;  to  —  in  one's 
arms,  megölelni,  karjai 
közé  szorítani;  to  —ont, 
kizárni,  kicsukni;  — ,  v. 
n.  záródni,  bezáródni ;  to 
—  into,  betefogódzni. 

Lock'er,  s.  kihúzó  v.  fiókos 
szekrény ;  kihúzó  fiái;. 

Lock'et,  .?.  diszlakatocska, 
nyakfúggő,  tokcza . 

Lock'rani  (lak'rém),*.  darócz, 
zsákvászon. 

Locomotion  (lokomo'sán),  s. 
helyváltozás,  helyváltozta- 
tás. 

Locomo'tive  ,  adj.  helyről 
mozdító;  —  engine,  s.  moz- 
dony  :  —  faculty,  g.  hely- 
változtatási tehetség. 

Locust   (lo'kaszt),  s.  sáska. 

Lodge  (ladzs),  V.  n.  lakni: 
beszállani;  megdőlni  (mint 
a  huza)  ;  v.  a.  szállásra  be- 
fogadni :  megdönteni  (ga- 
bonát) :  letenni :  gondvise- 
lése alá  adni  ;  to  —  one's 
E,  megfészkelni  magái  ; 
körülsánczolni  a  tábort;  to 

—  a  detainer  against  some 
one,  elfogatási  parancsát 
kibocsátani  vki  ellen  ;  to  — 
an  authority  in  some  one, 
hata'.mat  adni  vkinek;  to 

—  a  credit,  hitelt  nyitni; 
— ,  8.  házacska  ;  szabad  kő- 
művesek gyülhelye;  vaczok. 

Lod'getr,  s.  bérlakó. 

Lodg'ing,  S.  lakás:  szállás; 
a  night's  — ,  éjjeli  szállás. 

Loft(laft),  s.  jtaálás,  széna- 
padlás  ;  padlásszoba,  pá  l- 
láskamra. 

Loft'ily,  adv.  fennségesen ; 
fennen. 

Loffiness,  s.  fennség ;  fenn- 
héjázás, gőg. 

Lofty,  adj.  fennséges ;  fenn- 
költ, fennhéjázó. 

Li.<:  (lag),  8.  tuskó,  czöiönk, 
törzsök  ;  sebességmérő,  mé- 
rő-oreó ;  t<>  heave  the  — , 
mérő  orsói  kivetni,  a  hajó 
I  mérni ;  —  book, 
égméreti  jegyző- 
könyv :  -  line,  s.  mérő- 
madzag  :  wood,  e.  ber- 
,,  verbélfa. 


Logarithm 

Logarithm  (lag'érithm),  s. 
a  rányszám ,  sorszám . 

Logarith'mic,— sú,adj. arány- 
számi. 

Log'gerhead  ,  g.  tajbász ; 
— ed,  adj.  buta,  ostoba. 

Logic  (ladzs'ik),  s.  elmészet. 

Log'ical,  adj.  elmészeti;  — ly, 
adv.  éümészetileg . 

Loin  (lain),  g.  ágyék,  vé- 
kony ;  —  of  veal,  ( borjú- ) 
vesepecsenye. 

Loiter  (lai'ter),  v.  n.  ácsorog- 
ni, darvadozni ;  késleked- 
ni, állon  ya  ni. 

Loi'terer,  s.  ácsorgó,  leb- 
zselő. 

Loll  (lal),  v.  n.  elnyújtódza- 
ni,    heverni;    kilógni;   to 

—  upon,  dőlni  -nak,  -nek  ; 
— ,  r.  a.  nyelvét  kinyújtani. 

Loll-eared,  adj.  lelógó  fülű. 

Lollop  (lal'lap),  v.  n.  nyuj- 
tódzani,  heverni. 

Lombard  (lam'bard),  s.  köl- 
cs'őnba  n  k ;  jién :  vál  tó,  pén z  - 
tőzsér. 

Lomp  (lámp),  s.  tekehal. 

Lone  (loon),  adj.  magányos ; 
— ly,  adv.  magányosan. 

Loneliness,  s.  magányosság. 

Lone'some,  adj:  magányos; 
unalmas;  — ly,  adv.  nia- 
gányosan,  ridegen  ;  unal- 
masan :  — ness,  s.  magá- 
nyosság. 

Long  (láng),  adj.  hosszú;  & 

—  life,  hosszú  élet :  a  — 
street,  hosszú  utcza;  three 
yards  — ,  három  rőfnyi 
hosszaságú  ;  to  go  to  one's 

—  home,  meghalni ;  it  is 
as  broad   as   it   is   — ,    az 

mind   egyre    megy  ;    ill    the 

—  run,  idővel,  végtére  ;  — , 

adv.  hosszait,  sokáig ;  as  — 
as,  so  —  as,  a  míg,  a  med- 
dig :  all  day  — ,  egész  nap, 

égés:  nag<ai   át  :   how  —  is 

it  since  you  etc.,  mennyi 
ideje,  hogy  'ón  sth.  ;       ago, 

—  since,  régen,  régóta  ; 
ere  — ,  nemsokóra,  rövid 
idő  múlva  ;  —  before,  sok- 
kal azelőtt ;  Dot  —  before, 

kevéssel    azelőtt  ;       -    after, 

sokkal  azután;  not  —  af- 
ter, bevéssél  "  után  ;   did 

i'll 


Look 

you  stay  —  in  England? 
sokáig  tartózkodott  ön  An- 
golhonban ?  — ,  s.  the  — 
and  the  short  of  it  is,  that 
etc.,  az  egész  dolog  abban 
áll,  hogy  stb. ;  he  knows 
the  —  and  the  short  of  it, 
ismeri  az  egész  históriát. 
Long,  v.  n.  vágyni,  sóvárog- 
ni, áhítozni ;  to  —  for,  só- 
várogni -ra,  -re;  I  —  to 
see  you,  nagyon  óhajta- 
nám önt  látni. 

Longanim'ity  (langénim'iti) , 
s.  hosszútürés ,  türelmes- 
ség. 

Long'er,  adj.  hosszabb;  adv. 
többé,  tovább ;  I  cannot 
stand  that  any  — ,  azt  nem 
tűrhetem  tovább  :  he  no  — 
complains,  nem  panaszko- 
dik többé. 

Longevity  (landzsiv'iti),  s. 
hosszú  élet,  nagykor,  vén- 
ség. 

Longing  (lang'ing),  g.  áhitás, 
vágyódás;  to  have  a  — 
after . .,  vmi  után  esengeni; 
—  adj.  vágyó,  vágyódó; 
sóvár  :  — ly,  adv.  sovárúl, 
forrón,  vágijtou  vágyva. 

Long'ish,  adj.  hoBszacska  ; 
hosszúkás. 

Longitude,  g.  hosszúság; 
degree  of  — ,  hosszúsági 
fok. 

Lougitu'diual,  adj.  hosszu- 
sági  :  —  ly,  adv.  hosszába, 
hosszában. 

Long'legged,  adj.  hosszúlábú. 

Longspun  (lang'szpán),  adj. 
körülményes  ,  hosszadal- 
mas. 

Long'ways  ( — \vez),adv.  Ivosz- 
szában. 

Long' wise  (— weiz),  v.  Long- 
ways. 

Loobily  (lú'bili),  adv.  kama- 
szul. 

Loo'hv,  s.  kamasz,  qolyhá. 

Loof  (luf),  8.  SZélfél,  'szélol- 
dal :  to  keep  the  — ,  szél- 
feli  járni :  to  spring  the 
— ,  szél  irány  ho:  közeledni. 

Look  (luk),  17.  n.  nézni, szem- 
lélni, tekinteni:  látszani, 
tetszeni;  utána  látni,  meg- 
vizsgálni :  gondjának  len- 


Look 

nt  I  vmire  I ;  to  —  out  of 
the  window,  az  ablakon 
kinézni  ;  —  at  it  now,  nézd 
meg  most:  —  at  your  watch, 
nézze  meg  óráján;  to  — 
hard  at  one,  szemhegyre 
remii  vkit;  to— all  wonder, 
szemét  száját  eltátni  :  to  — 
down  upon  one,  vkit  le- 
nézni, vkit  félvállról  néz- 
ni; to  —  for,  keresni: 
looked  for,  várt:  not  looked 
for,  váratlan  ;  I  was  look- 
ing for  you  every  where, 
mindenfelé  kerestem  önt ; 
to  —  about,  körülnézni ;  a 
good  looking  girl,  szép  le- 
an;/ ;  to  —  grave  (at),  ko- 
moly tekintetet  mutatni; 
to  —  hlack,  fanyar  -pofát 
vágni :  to  —  forward  to  . ., 
óhajtva  várni;  to  —  up, 
fölnézni,  föltekinteni :  to 
— after, utána  nézni:  utána 
látni :  to  —  hack,  hátra  v. 
visszanézni ;  to  —  hack 
upon,  visszatekinteni  -ra, 
-re:  to  —  into,  benézni; 
megvizsgálni ;  to  —  on, 
upon,  ránézni,  rátekinte- 
ni; to—  on  one  with  sus- 
picion, gyanúban  tartani 
vkit  :  I  ioathe  to  —  upon 
that  fellow,  ki  nem  állha- 
tom azt  az  embei't :  he  is 
looked  upon  as  an  honest 
man,  becsületes  embernek 
tartják  ;  that  looks  splen- 
did, az  felségesen  néz  ki, 
az  pompásan  veszi  ki  ma- 
gát ;  he  looks  honest,  he 
looks  like  an  honest  man, 
a gg  látszik,  hogr  becsüle- 
tes ember  :  to  —  to  some 
one  for..,  várni  vkit  öl 
emit:  t  o— to  some  matter, 
ügyelni  vmire,  gondját  vi- 
selni vminek:  —  to  your- 
self, vigyázzon  magára  : 
to  —  in  upon  one,  v kihez 
befordulni :  to  —  like,  ha- 
sonlónak lenni,  hasonlani 
> '  -hoz,  -hez) ;  it  looks  like 
him,  az  kitelik  tőle :  lie 
looks  like  the  picture  of 
ill  luck,  olyan  mint  a  fan- 
csali feszület;  — ,  v.  a.  to 
—  out,  kikeresni,  kiválasz- 


Lookeron 

tani,  kiválogatni ;  — ,  8. 
tekintet,  kinézés,  külseje 
vminek  :  ábrázat,  arczkife- 
jezés  :  a  hanging  — ,  lator- 
arc z ;  to  cast  a  —  at . .,  te- 
kintetet vetni  -ra,  -re. 

Looker-on,  s.  néző. 

Look'ing-glass,  s.  tűkön-. 

Look-out,  s.  kilátás,  kinézés; 
kémlelődés,  leskelödés ;  őr- 
torony, lestorony  :  keresés: 
kur kaszás;  to  he  on  the—, 
keresni,  leselkedni,  hallga- 
tódzni,  kémlelni. 

Loom  (hím),  s.  szövőszék  ; 
házi  eszköz;  v.  n.  mutat- 
kozni,láthatóvá  lennif  hajó 
tengeren). 

Loon  (lún),  s.  kamasz:  éj- 
szaki bukdár ;  szeszély. 

Loop  (lúp),  s.  hurok,  hurok- 
kötés ;  zsineg ;  paszomány: 

—  hole,  s.  lö-rés  ;  nézlik ; 

—  lace,  s.  párta ;  — ,  v.  a. 
to  —  up,  felkötni  (ruhát), 

Loop'ed,  adj.  lyukas. 

Loord  (lúrd),  •?.  lajhár. 

Loose  (lúsz),  adj,  laza,  tág, 
ingó,  lógó,  lobogó ;  elol- 
dott, feloldott ;  megeresz- 
tett, leeresztett  ;  eleresztett, 
saabad  .  •■■■■■■  sfiaggstlen 
(átv.  ért.  i  pajkos,  zabolát- 
lan; to  let  — ,  szabadon 
ereszteni;  röpít  ni :  uszíta- 
ni (kutyát)  ;  to  break  — , 
magát  kiszabadítani ;  to 
hang  — ,  lobogni :  he  is  — 
in  the  hilts,  benne  nem  le- 
het bízni  :  — ,  s.  szabadság, 
megszabadítás,  megszaba- 
dulás ;  kötetlenség,  zabo- 
látlanná y  :  eleresztés :  nyíl- 
lövés;  — ,  r.  a.  megoldani, 
leoldani,  eloldani:  hasat 
hajtani;  (from)  megszaba- 
dítani;— ,  v.  n.  horgonyt 
szedni :  elhajókázni. 

Loosen  (lú'zn),  v.  a.  megol- 
dani, leoldani,  eloldani; 
fellazítni  ;  megereszteni  , 
megtágítni ;  elválasztani ; 
—,  v.  n.  feloldódni :  fella- 
zulni, megtágulni ;  leválni. 

Loose'ness,    s.   felíazultság, 
tágultság  :    tágulás  ;  zabo- 
lát la nság  ;   feslett sé g ;    — 
212 


Lose 

of  principles,  tágelvüség  ; 

elvtelenség. 

Loover  (lú'ver),  •••'.  házfödél 
ablaka,  tetőlyuk. 

Lop  (lap),  s.  nyesölék ;  v.  a. 
megnyesni  (fát),  megmet- 
szeni (szőlőt). 

Lop'per,  s.fanyesö  (ember). 

Lop'pings,  s.  pl.  töremora, 
nyesedék,  metélyfa. 

Loquaci  us (lokwé'sász ),ad). 
beszédes,  bőbeszédű ;  csacs- 
ka. 

Loquacity  (lokwéssSti) ,  s. 
beszédesség ;  csacskaság. 

Lord  (laard),  s.  főúr;  —  of 
the  manor,  földbérnök, 
földbértulajdonos  ,  földes- 
úr; the  house  of  Lords,  fő- 
rendiház ,  felsőház ;  the 
Lord's  house,  isten  háza, 
templom ;  the  Lord's  pray- 
er ,  úr  imádsága,  mi- 
atyánk; the  Lord's  supper, 
úr  vacsorája,  szentvacsora; 
the  Lord's  day,  vasárnap  ; 
the  day  of  the  Lord,  Ítélet 
napja,  utolsó  Ítélet  ;  m 
the  year  of  our  Lord  1876, 
1876-ik  évben  Krisztii*  szü- 
letése után  ;  — ,  v.  n.  urias- 
kodni ;  zsarnokoskodni. 

Lord'ling,  s.  uracs. 

Lordly,  adj.  uras ;  adv.  ura- 
sa n . 

Lord'ship,  s.  uraság;  your—. 
Méltóságod  (czím  >. 

Lore  (lor),  í.  tan,tunitmóny, 
tudomány. 

Loricate  (lar'ikét),  s.felpán- 
czélozni,  felvértezni. 

Lorica'tion,  s.felpánczélozás; 
kivakolás  •    megtapasztáí. 

Lom  (laarn),  adj.  elhagyott, 
magányos  ;  vesztett. 

Lose  (híz),  v.  a.  irr.  (lost 
[laaszt] ,  lost),  veszteni, 
veszítni,  elveszteni  :  to  — 
an  opportunity,  alkalmat 
els-.alasztani  ;  to  -  one's 
life,  életét  veszterii;  to — 
sight  of..,  többé  nem  lát- 
ni ;  to  —  all  patience,  tü- 
relemből kifogyni :  it  is  all 
lost  upon  him,  semmi  se  , 
fog  rajta ;  to  be  lost  in 
conjecture  ,  gyanitásokba 
merülni  ;   to  —  one's  bal- 


Losel 

ance ,  a  súlyegyent  vesz- 
teni;  to  —  one's  way,  elté- 
vedni ;  (átv.  ért.)  tévedés- 
be esni ;  to  —  one's  spirits, 
elcsüggedni,  kedvét  vesz- 
teni ;  to  be  lost  to  all  sense 
of  shame,  semmit  sem  szé- 
gyenleni, minden  szemér- 
met levetkezni ;  — ,  v.  n. 
veszendőbe  menni,  elveszni. 

Los'el  (laz'zl),  s.  gazember. 

Loss  (lasz) ,  s.  veszteség ; 
kárvallás ;  I  am  at  a  — 
what  to  do,  soha  sem  tu- 
dom mi  tevő  legyek ;  to 
bear  the  — ,  maiidra  venni 
a  veszteséget ;  to  sustain  a 
— ,  kárt  vallani. 

Lot  (lat),  g.  sors;  végzet: 
hányad,  hányadrész,  juta- 
lék ;  adóhányad  ;  n 
ke;  részfóld;  birtokrész- 
let, telekrészlet  ;  sokaság, 
számosság ;  to  draw  lots, 
Sorsot  hár.ni ;  to  cast  lots, 
sorsot  vetni:  to  sell  in 
small  lots,  részletenként 
eladni :  lots  of  people,  sok 
ember :  a  —  of  money,  sok 
pénz ;  his  —  is  bitter  pov- 
erty, nyomorúság  az  ö  sor- 
sa :  — ,  v.  a.  részletezni ; 
felcsapatozni  <  árukat);  ki- 
sorsolni. 

Loth,  v.  Loath. 

Lothe,  v.  Loathe. 

Lotion  (lo'sán),  s.  megmosás; 
mosdó  VÍZ  •  széjátő  VÍZ. 

Lottery  (lat'teri),  s.  sorsjá- 
ték :  —  ticket,  s.  sorsjel, 
sorslevélke. 

Loud  (láud),  adj.  ha  gos, 
hallhat á:  — ly,  adv.  han- 
gosan, hallhatólag,  fenszó- 
val. 

Lough  (laak),  s.  tó. 

Lounge  (láundzs),  v.  u.  léb- 
aselni,  helébelni,  kószálni. 

Loun'ger ,  g.  lebzselő ,  kó- 
száló. 

Lour,  /'.  to  Lower. 

Louse    (láusz),  s.    [pl.   lice 
l.i~/.   |,  tetű  :  v.   a.   tetüt 

keresni. 

Lousy  (lau'zi),  adv.  tetves; 
int  ráng,  czudar,  czondor  ; 

fukar. 
I.'.u;  (hinti,  g.  kamat 


Loutish 

Lou'tish ,  adj.  parasztos, 
golghó ;  —  ly,  adv.  parasz- 
tosan, kamaszul;  —  ness, 
s.  golyháság,  kamaszság. 

Lovable  (láv'ebl),  adj.  szere- 
tetreméltó, szerelmetes. 

Lov'ably,  adv.  szerelmetesen. 

Love  (láv),  v.  a.  szeretni ;  to 

—  one  with  the  utmost 
affection,  buzgón  szeretni 
vkit ;  —  me  little,  —  me 
long,  ne  szeress  hevesen,  de 
szeress  nemesen :  szeress 
híven  és  mindig. 

Love,  s.  szeretet ;  szerelem  ; 
he  is  in  — with  an  English 
lady,  egy  angol  nőbe  szerel- 
mes; he  is  making  —  to  an 
English  lady,  egy  angol  nő- 
nek udvarol ;  egg  angol  nő 
szivét  megnyerni  igyeke- 
zik; for  the  —  of  God,  is- 
tenért; to  fall  in  — ,  szere- 
lembe esni;  to  fall  in  — 
with,  belészeretni  -ba,  -be ; 
my  — ,  szívem,  kedvesem; 

—  and  a  cough  cannot  be 
hid,  szerelmei  s  hurutot  el 
nem  titkolhatni:  the  course 
of  true  —  never  did  run 
smooth ,  szerelem  búra 
visz;  hot  —  is  soon  cold, 
sohasem  tartós  a  heves  sze- 
relem ;  —  does  wonders, 
but  money  makes  mar- 
riages, csudát  mivel  a  sze- 
relem, de  csak  a  pénz  a: 
igazi  házasságszerző ;  — 
affair,  s.  szerelem-ügy  :  — 
letter,  g.  szerelmes  levél  ;— 
sick,  adj.  szerelembeteg ;  — 

—  token,  s.  szerelem  zá- 
loga. 

Love'less,  adj.  szeretetlen. 

Loveliness  ,  g.  kellemesség, 
kedvesség,  kecs,  kellem. 

Lovely,  adj.  kellemes,  kedves, 

szerelmetes ;  kecses,  bájos. 
Lov'er,  g.  szerető. 
Lov'ing,  adj.  szerető,  kegges, 

szives,  gyengéd. 
Low    (loo),    adj.    alacsony, 

al  .  .  .;  elvetemült ;  of  a  — 

stature,  alacsony  termetű  ; 

—  countries,  .s-.  pl.  alföld  ; 
the  -  countries,  g.  ///.  Né- 
metalföld; water,  g. 
apály  :  a  i'i-  csekély  volta; 

213 


Lubber 

to  speak  in  a  —  tone,  halk- 
kal v.  suttogva  beszélni : 
at  a  —  rate ,  olcsón ;  — 
spirits,  s.  pl.  csüggedtéig; 

—  spirited,  adj.  csüggedt  ; 

—  bred,  adj.  neveletlen, 
pa  rasztos,  pórias ;  —  mind- 
ed ,  adj.  alacsony  gondol- 
kozású ;  — ,  adv.  alacso- 
nyul ;  aljasán ;  olcsón  ; 
halkkal,  gyenge  szóval; 
le ;  — ,  v.  a.  alacsonyabbá- 
tenni ;  lealacsongítni. 

Low,  v.  n.  bőgni. 

Low'er,  adj,  alacsonyabb,  le- 
jebbi,  alábblévő;  ujabb; 
at  a  —  price ,  olcsóbban ; 
— ,  v.  a.  leereszteni ;  leszál- 
lítni ;  apasztani ;  lesütni 
(a  szemét);  alacsonyabbá 
tenni :  lealacsonyítani ;  — , 
v.  n.  apadni,  csökkenni. 

Lower  (lau'er),  v.  n.  borulni: 
elkomorulni,  elmogorvúlni; 
the  sky  lowers,  borúi  az 
ég ;  — ,  s.  ború,  borúlat ; 
komorság. 

Low'ering,  adj.  borongó  ;  ko- 
mor; — ly,  adv.  borongólag, 
borongva;  komoran. 

Lowermost,  v.  Lowest. 

Low'ery,  adj.  borús,   borúit. 

Lowest  (loo'est),  adj.  leg- 
alsó ;  legalacsonyabb  ;  leg- 
olcsóbb. 

Lowing,  g.  bögés. 

Lowliness,  s.  alacsonyság ; 
alrcndüség ;  alázat,  aláza- 
tosság. 

Lowly,  adj.  alacsony :  al- 
rendéi, alacsony sorsú  ;  alá- 
zatos; adv.  alacsonyan, 
alacsonyul. 

Lown  (láun),  g.  gazember. 

Low'ness  (loo'nesz),  s.  ala- 
esonyság,  alrcndüség :  le- 
vertség, csüggedtseg. 

Loyal  (lai'él),  adj.  hív,  igaz- 
lelkű,  őszinte  ;  --  ly,  adv. 
híven,  őszintén. 

Loyalist ,  x.  hív-indulatu  : 
király -párthív. 

Loy'alty,  8.  hírsúg,  igazlelkü- 

ség. 

Lozenge  (laz'endzs),  ■»■.  ezu- 
korlepény ,  czukorka,  le- 
pényke :  esürlő,ferdény. 

Lubber  (lat/ber),  g.  kamasz. 


Lubberly 

Lublierly ,  adj.  otromba , 
mulya,  kamasz. 

Lubricate  (lju'brikét),  v.  a. 
sikamlővá  tenni. 

Lubricity  (— brisz'iti),  g.  8Í- 
kamlóság ;  ingatagság,  áll- 
hatatlanság ;  bujaság. 

Lubricous  (— brikász),  adj. 
sikamló ;  ingatag. 

Luce(ljusz), g.  megnőtt  csuka. 

Lucent  (lju'szeut),  adj.  vilá- 
gitó,  fénylő,  ragyogó. 

Lucid  (lju'szid) ,  adj.  vüá- 
gos,  fényes  ;  világos,  átlát- 
szó; világos,  érthető,  értel- 
mes;  —  intervals,  világos 
pillanatuk. 

Lucid'ity,  s.  világosság ;  át- 
látszóság ;  érthetőség. 

Lucifer  (lju'szifer),  s.  hajnali 
csillag;  Luczifer;  —match, 
s.  dörzsgyúfa. 

Luck  (Iák),  s.  szerencse;  sors; 
vak  eset ;  ül  — ,  s.  balsze- 
rencse ;  good — ,  s.  szeren- 
cse; by  — ,  történetesen. 

Luck'ily,  adv.  szerencsésen. 

Luckless,  adj.  szerencsétlen. 

Luek'y,  adj.  szerenesés. 

Lucrative  (ljuTu'étiv),  adj. 
nyereséges. 

Lucre  (ljuTíer),  s.  nyereség. 

Lucubrate  (rju/kjubr§t),u.«. 
éjjel  dolgozni. 

Lucubra'tion,  g.  éjjelezés;  éji 
munka. 

Luculent  (lju'kjiüent),  adj. 
világos,  szembetűnő. 

Ludicrous  (lju'dikrász),  adj. 
nevetséges ;  furcsa,  bohók ; 
— ly,  adv.  nevetségesen,  fur- 
csán. 

Ludification  (ljudifLké'sán), 
s.  kijátszás,  ámítás,  bolon- 

dítás. 

Lug  (lág),  v.  a.  húzni,  rán- 
gatni:  csépelni ;  béléfonni 
(beszédbe);  to  —  proverbs 
into  one's  discourse,  köz- 
mondásokat beléfonni  be- 
szédjébe;—, v.n.  czipelödni; 
to  —  out,  kardot  húzni  v. 
rántani;  —  ,  s.  fülkaréj; 
teher;  csepelés ;  rúd;  to 
give  one  a  — ,  fülön  kapni 
vkit. 

Lug'gage,  s.  podgyász  ;  —  of 
war,  tábori  podgyáss. 


Lugubrious 

Lugubrious  (ljugju'briász), 
adj.  gyászos,  siránkoa 

Lukewarm  (Íj uk'waarm) ,adj. 
lágymeleg ;  buzgalmatlan  ; 

— ness  ,    g.   lágymelegség  : 
bvsgalmatlanság. 

Lull  (lál),  v.  a.  elcsucsültatni, 
elaltatni ;  to  —  a  child 
asleep,  gyereket  énekkel 
elaltatni ;  — ,  v.  n.  csilla- 
podni (szél). 

Lullaby  (lál'lébi),  s.  bölcső- 
dal. 

Lumbago  (lámbé'go),s.  csip- 
fájdaíom ,  ágy  ék  fájás. 

Lumbal  (lám'bél)  ,  adj. 
ágyék  .  .  ,  ágyékhoz  tar- 
tozó. 

Lumber  (lám'ber),  s.  taraty- 
tyú,  ócska  holmi ;  dongafa 
— room,  s.  zsibkamra. 

Lurn'ber,  v.  a.  összehányni ; 
rakásba  rakni;  v.  n.  cze- 
pelődni,  vánszorogni. 

Luminary  (lju'minéri),.s.  sa- 
ját fénynyel  bíró  égitest  : 
világosság ;    felvilágosító ; 
népfelvilágosító ;  the  great 
— ,  nap. 

Luminous  (lju'minász),  adj. 
világos,  fényteli:  — matter, 
s.  fény-anyag. 

Lump  (lámp),  s.  rög,  idom- 
talon  darab  ,  tömeg ;  — 
sugar,  's.  rögezukor ;  a  — 
of  sugar,  egy  darab  ezu- 
kor ;  by  the  — ,  egyben. 
egészben  ;  purchase  in  the 
— ,  általában  vétel ;  --,  v.n. 
rögzeni,  csomódni ;  — ,  v.  a. 
egészben  venni. 

Lump'ish,  adj.  idom' alán, 
otromba,  esetlen  ;  gyámol- 
talan, ügyetlen;  — ly,  adv. 
esetlenül ;  ügyetlenül. 

Lump'y,  adj.  rögös,  darabos; 
csomós. 

Lunacy  (lju'nészi),  g.  őrült- 
ség, elmehábor ;  holdkór. 

Lunar  (lju'nér),  adj.  hold  ... , 
holdat  illető ,  holdi ;  — 
cycle,  s.  hold  időköre  (29 
év) ;  —  year,  s.  holdév 
(354  nap,  8  óra,  48  első  és 
36  másodpercz).    > 

Lunatic  (lju'nétik),a£Í/.  őrült, 
bódult,  eszement,   tébolyo- 
214 


Lustful 

dott ;    —    asylum,    s.   té- 
bolyda. 

Lunch  (lánts),  g.  ebédfia,  vé- 
kony-ebéd; v.  a.  vékony- 
ebédet  tartani. 

Luncheon,  o.  Lunch. 

Lune  (Íj un),  g.  hold  ;  félhold; 
bolondóra;  szíj:  —  of  a 
hawk,  sólyomszíj . 

Lungs  (lángz),  s.pl.  tüdő. 

Lung-sick.    adj.   tüdővészes. 

Lungwort,  s.  tiidöfü. 

Lurch  (lárts),  s.  tönk,  macs; 
les;  hajó  megdőlése;  to 
leave  one  in  the  — ,  cser- 
ben hagyni  vkit;  to  lie 
upon  the  — ,  lesben  állani; 
— ,  v.  a.  macsolni ;  rászed- 
ni; to  be  lurched,  macs 
lenni :  — ,  v.  n.  leskelődni; 
megdőlni  l hajó)-,  macsot 
nyerni. 

Lure  (ljur),  -s.  csaltoll  (soly- 
mászaiban);  csalétek;  v. a. 
csalogatni ;  csábít  ni. 

Lurid  (lju'rid),   adj.  fekete- 
sárga ;  homály  zavarót 
tét. 

Lurk  (lárk),  v.  n.  lesben  ál- 
lani, hallgatózni;  rejteni, 
lappa nga ni,  b ujkál n i . 

Lurk'er,  s.  lappangó,  buj- 
káló; leselkedő,  hallgatózó. 

Lurk'ing-place,  g.  búvóhely, 
rejtekhely ;  leshely. 

Lurry  (lár'ri) ,  g.  sokaság ; 
csoport,  falka. 

Lus'cious  (lás'ász),  adj.  fe- 
lette édes,  émelygető ;  el- 
ves, kéjteli,  gyönyörköde- 
tes. 

Lusern  (lju'szern),  s.  hiúz. 

Lu'serne,  g.  csigacső,  német 
lóhere. 

Lusk  (lászk),  adj.  lusta  ;  v. 
n.  lustálkodni. 

Lusk'ish,  adj.  henye  :  —  ly, 
adv.  henyén ;  — ^*-ss ,  s. 
lustálkodás :  henyes  g. 

Lust  (lászt),  g.  vágy,  sovár- 
so::  gyciitjcr.  fos)  buja- 
ság ;  the  —  of  lucre,  nyere- 
ségvágy. 

Lust'wort,  s.  harmatfü. 

Lust'ful,   adj.    kéjteli; 
goncz ;    buja,    bujálkodó; 
— ness,  s.  bujavágy. 


Lustily      

Lust'ily,  adv.  elevenen,  vigan, 
v  idomul. 

Lust'úiess ,  8.  virgonczság, 
épség,  izmosság. 

Lustless,  adj.  erőtlen;  kéj- 
telen. 

Lustrate  (lász'tret),  v.  a.tisz- 
títni,  kitisztítni,  szentelni; 
szemlélni. 

Lustra 'tii ni,  8.  engesztelő  ál- 
dozat ;  beszentelés ;  szemle. 

Lustre  (lász'ter) ,  8.  fény  ; 
dics;  koszorú-gyertyatartó; 
évötöd. 

Lustrous  (lász'trász  ) ,  adj. 
fényes. 

Lusty,  adj.  virgoncz,  víg,  iz- 
mos, erős. 

Lute  (ljut).  8.  lant;  agyag, 
siker :  tapasz  ,  ragasz ;  to 
play  upon  the  — ,  lantot 
pengetni;  — ,  v.  a.  beta- 
pasztani. 

Lutheran  (lju'ther-én),  adj. 
Luthert  követő,  lutherá- 
nus :  8.  hutlier  követője. 

Lu'theranism,  s.  lutheránus- 
ság. 

Lutíiern  (lju'them),  s.  ház- 
födél  ablaka.  tás. 

Luting  (lju'ting),  s.betapasz- 

Lutist  (lju'tiszt),  s.  lantos. 

Lutulent  (lju'tsjulent),  adj. 
issapos,  zavaros,  sáros. 

Lux,  v.  Luxate. 

Luxate  (laksz'ét),  v.  a.  ki- 
ficzamitni. 

Luxa'tion,  s.  kificzamodás. 

Luxe  (laksz),  s.  fényűzés  : 
bőtenyészet. 

Luxuriance  (laksz  ju'riénsz), 
8.  bőtenyészet ;  bőség,  l;é- 

Luxu'riant,  adj  buja  növésű, 

bu  ):■',!    n   i :  I  !  v  •  h:í.  :■'.-■  , 

bőtermő ;    kéjelgő,    buja; 
— ly,  adv.   bőven  ,   buján  ; 
— ness,  8.  bőtenyészet ;  bő- 
tég :  kéjelgés. 
Luxurious    ( lákszju'riász  ) , 

adj    /■-■ -/■  '■■-<'     '•  -■:'■)  :    i  ;•'./     / 

ölő  :  — ly  .  adv.  kéje- 
legve, buja  ■  8.  ké- 
li I  i    ;    .'.iz/í/xi-',      ;.  lí  SÍi  •'■ 

Luxury  flák'sari),  8.  pazar- 
fény;  fényelgési  áru;  ké- 
jelgés. 


Lye 

Lye,  s.  —  v.  Lie. 

Lying  (lei'ing),  s.  hazudós; 
fekve*. 

Lying-iu,  s.  gyermekágy  :  — 
hospital,  8.  szülészde,  szülő- 
ház. 

Lymph  (lünf),  8.  nyirk,  táp- 
nyirk. 

Lymphatic  (limféfik),  adj. 
nyirk . . ;  tápnyirkos;  őrült, 
eszement;  —  iluets,  s.  pl. 
nyirkedények. 

Lynch  (lints),  v.  a.  and  n. 
törvényes  sljárés  nélkül 
elitélni  s  kivégezni,  nép- 
s  n-.r,i  regien  ehMlm  s 
megbüntetni :  Vörvénytelen- 
kedni ;  —  law,  —  justice,  s. 
népbiráskodás. 

Lynx  ( liugksz  ) ,  s.  hiúz  ; 
—eyed,  adj.  hiúz-szemű. 

Lyon,  v.  Lion. 

Lyra  (lei'ré),  Lyre  (leir),  s. 
hint. 

Lyric  (lir'ilí),  s.  dalköUŐ;  — , 
— al,  adj.  dalszerű. 

Líi   ;  í.in.  s  iallfcltészet. 

Lyrist  (lei'riszt),  8.  hintós. 

Lysard,  v.  Lizard. 

Lysimachia  (lizime7kié)  ,  e. 
csővirics. 


M 

M  (emml,  8.  az  M  betű  neve. 

Mab  (mcb).  8.  -under) ';/••.•/.■/■ 
nő :  v.  n.  lomposkodni,  l/a- 
nyagon öltözködni. 

Mac  i niék),  8.  fiú;  —  Wil- 
liam, Vilmos  fia. 

Macadamize  (mékéd'émeiz), 
<•.  a.  mákademizálni,  apró, 

kövezettel  ép'itni  (Utat). 

Macaroni  (  mékéro'ni ) ,  s. 
paprikajancsi,  bohócz;  pi- 
perkőc* :  — ,  8.  ///.  csöves- 
laska,  olasz  laska. 

Macaroon  (mékérún'),  e. 
ezukros  mandolasütemény ; 
kamasz  ;  piperkőcz. 

Macaw  (méTiaa),  s.  Iiosszú- 
farkú  papagáj. 

Mac  (mész),  8.  szerecsendió- 
virág ;  bunkó;  kormány- 
pdicza,  királyi  páleza; 
'     — reed, s.  gyékény;  bodnár- 

215 


Mad 

gyékény,  bákány  :  — , v.  a. 
adósságot  csinálni. 

Macer  (mész  er) ,  s.  hajdú, 
poroszló. 

Macerate  (mész'erét),  V.  a. 
áztatni,  páliasztam. ;  elcsi- 
gázni; gyötörni. 

Macera'tion,  s.  pállasztas, 
áztatős :  elcsigázás. 

Macliinal(mék'inél)  ,adj.  gép- 
szerű. 

Machinate  (mék'inét),  v.  n. 
fondorkodni;  cselt  szőni; 
v.  a.  forralni,  koholni,  ki- 
kohóíni ;  bujtogatni. 

Maehina'tion,  8.  fondorkodás, 
cselszövés,  koholó*. 

Machinátor  (mék'inéter),  s. 
fondorkodó,  cselszövő. 

Machine  (mésín'),  s.  gép.gé- 
pely,  mozgony  ;  —  for  ven- 
tilation, légszívó;  —  of 
strings,  kötélgép. 

Machinery  (mésí'neri),  s.  gé- 
pezet. 

Mackerel  (mék'erel),  s.  koz- 
makor ( fialj:  fekete  hóda  : 
kerítő ;  — guíl ,  8.  kacza- 
gány ;  —  mint,  s.  zöld 
menta. 

Macrocosm  (mé'kmkazm),  8. 
nagy   világ,   világegyetem. 

Macula  (mék'julé),  8.  folt, 
mocsok :  hiba,  szeplő. 

Maculate  (mék'julet),  r>.  a. 
bemocskolni  ;  szeplősítni; 
adj.  piszkos,  mocskos;  fer- 
tőzött. 

Macula'tion,  s.  bemocskolás; 
szeplőMés. 

Maculatures(mék'julétsjurz) 
8.  pl.  elhányt  iromány,  el- 
hányt nyomtatvány  ,  ta- 
karó papiros. 

Macule,  p.  Macula, 

Maculous  (mék'julász),  adj. 
mocskos. 

Mad  (med),  adj.  őrüli  ,  bő- 
szült, eszement  ;  a  —  dog, 
veszett  kutya;  a  —  hull, 
dühöngő  bika  ,•  to  go  — ,  to 
run  — ,  megbolondulni; 
megveszni ;  he  is  —  with 
joy,  nem  bir  örömével:  to 
be  —  after,  for,  on,  of,  le- 
ledzeni  vmi  után,  fogának 
fájni  vmirr;  belebőszülni 
-lm,  -be;  — ly,  adv.  bőszen, 


Madam 


Magnanimous 


Maintenance 


eszeveszetten  ;  to  be  madly 
in  love  with  .  . ,  őrülten 
szeretni;  —  cap,  8.  dőre; 
—  house,  s.  tébolyda;  — , 

r.  a.  and  n.  —  v.  Madden. 

Madam  (méd'eni),  8,  asz- 
szony  (  megszólításban ). 

Madden  (med'dn),  v.  a.  eszét 
venni,  megbolondítni;  v.  n. 
eszét  veszteni,  megbolon- 
dulni. 

Madder  (mM'der),  s.  pirosító 
bnzér. 

Mad'dish,  adj.  bolondos,  egy 
kissé  örült. 

Madef  action  (médifék'sán), 
8.  megnedvesítés,  megázta- 
tás. 

Madefy  (méd'ifei),  v.  a.  meg- 
nedvesít en  i ,  m  egáz  tat  ni. 

Mad'man,  .s.  bolond,  örült. 

Mad'ness,  s.  őrültség,  esze- 
veszettség. 

Madonna  (médan'né),  s.  bol- 
dogasszony, szent  szűz. 

Madrepore  (méd'ripor),  s. 
csülagkoraü  ,  csillagbu- 
rán y. 

Madrigal  (méd'rigél),s.  mad- 
rigal,dalocska,  Itárom  vers- 
szakból  álló  ének. 

Mads  (médz),  s.  kergeteg, 
k  e  rgeség,  ke  rge  kór. 

Magazine  (mégézin'),  s.  rak- 
ta}-; hadszertár;  tudomány- 
tár. 

Maggot  (meg'gát),  s.  nyű ; 
szeszély,  ábránd. 

Mag'goty,  adj.  nyüves;  áb- 
rándos. 

Magic  (méd'zsik),  s.  bűvészet; 
— ,  — al,  adj.  bűvös,  igéző, 
varázsló;  —ally,  adv.  bű- 
bájosán, igézve. 

Magician  (médzsis'án),  s.  bű- 
vész. 

Magisterial  (rnédzsisztí'riöl), 
adj.  parancsoló,   uraságos. 

Magistracy(méd'zsisztieszi), 
s.  békebirósóg:  reiul-örbiró- 
ság;  elöljáróság ;  tanáesos- 
ság. 

Magistrate  (méd'zsisztrét), 
s.  békebiró ;  rend-őrbiró ; 
tanácsbeli ;  tis:ti  személy. 

Magna  charta(még'nékár'té), 
s.  alkotmányiéról. 

Magnanimity     (mégnénim'- 


iti),«.  nagylelkűség,  nemes- 
lelküség. 

Magnanimous  (mipnén'iraáBzV 
adj.  nagylelkű,  nemeslelkit. 

Magnesia  ( megní'zsié ) ,  s. 
keseréleg,  keserföld. 

Magne'sian,  adj.— limestone, 
s.  dolomit. 

Magnesite  (még'nizeit),s.  ke- 
ser  őcz. 

Magnesium  (mégní'zsiám), 
s.  kesereny. 

Magnet  (még'net),  s.  mágnes, 
delej. 

Magnet'ic,  — al,  adj.  delejes ; 
— ally,  adv.  delejesen. 

Mag'netism,  s.  delej esség. 

Magnific  (mégnif'ik),.  adj. 
nagyszerű,  pompás,  dicső. 

Magnificence  (rneKiiifiszensz), 
s.  nagyszerűség,  pompa. 

Magnificent,  v.  Magnific. 

Magnifier  (még-nifei-er),  s. 
nagyító ;  dicsőítő,  magasz- 
taló ;  nagyitóüveg. 

Mag'nify  ( — nifei),  v.  a.  na- 
gyítni ;  magasztalni,  di- 
csőítni. 

Magniloquence  ( mégnil'o- 
kwensz),  s.  kérkedés ;  fel- 
lengzö  irály. 

Magnitude  (még'nitjud) ,  s. 
nagyság,  jelentékeny  ség. 

Magpie  (rnég'pei),  s.  szarka. 

Mahogany  (méhag'éni),  s. 
mahagonfa ;  adj.  mahagon- 
fiiiiól  való. 

Mahomedan  (méham'edén), 
s.  muhamedhitű. 

Mahometism(méham'etizm) 
s.  muhamedvallás. 

Maid  (méd),  s.  hajadon,  ha- 
jadon szűz  ;  leány  ;  —  of 
honour,  s.  udvari  hölgy  ; 
old  — ,  s.  leányok  anyja. 

Maiden  (me'dn),  s.  hajadon 
szűz  ;  leány  ;  — ,  adj.  szűz- 
leányos ;  —  speech,  s.  vki 
első  nyilvános  beszédje ;  — 
hair,  s.  köruta ;  white  — 
hair,  s.  köruta  bordalap ; 
—  pink,  s.  leányszegfü. 

Maid  enhead,  s.  szüzesség  ; 
szeplötlenség. 

Maid'enhood,  ('.Maidenhead. 

Maid'enly,  adj.  sz&zleányos, 
szűzi,  szerény. 

Maiden-rent,  v.  Marchet. 

216 


Mail  (ni el),  s.  levélposta; 
pánczél;  vértkarika;  — , 
v.  a.  felpánczélozni. 

Maim  (mém),  v.  a.  bénítni, 
csonkítni ;  s.  csonkúltság, 
bénaság ;  bénítás. 

Maim'ed,  adj.  béna  ;  —  ness, 
S.  bénaság. 

Main  (mén),  adj.  fő,  föké- 
peni ;  nagy;  —  body,  s. 
fősereg ;  —  sea,  8.  nyílt  v. 
sík  tenger ;  —  point,  s.  fő- 
pont; —  works,  s.  pl.  fő- 
vármű  ;  —  mast,  8.  föár- 
bocz ;  —  land,  s.  száraz- 
föld; —  guard,  s.  főör, 
nagy  őr;  —  top,  s.  (haj.} 
főtereb  ;  —yard,  s.  főtörzs- 
vitorlája;  —,  s.  főrész,  fő- 
dolog ;  az  egész ;  az  égés  % 
dolog  ;  csatorna;  lecsapoló 
árok  ;  koczkavetés ;  in  the 
— ,  valójában,  voltaképen  ; 
upon  the  — ,  végre ;  vég- 
eredményre nézve;  with 
might  and  — ,  egész  erővel, 
erőnek  erejével. 

Main'ly,  adv.  főképen. 

Mainpernor  (mén'peiner),  s. 
kezes;  kezessóg. 

Main'prise  (— preiz),  v.  a. 
kiváltani  (vkit);  to  — 
one's  self  for  some  one, 
kezeskedni  vkiért. 

Mam'swear,  v.  n.  irr.  (v.  to 
Swear),  hamisan  esküdni. 

Maintain  (mentén'),  v.  a. 
megtartani ,  fenntartani ; 
élelmezni,  táplálni;  állí- 
tani, vitatni;  el  nem  álla- 
ni -tói,  -tői;  to  —  one's 
family,  családjót  táplálni; 
to  —  one's  post,  helyét 
megtartani  ;  to  —  a  cause, 
ügyet  védni ;  to  —  oue's 
self,  magát  fenntartani, 
táplálkozni ;  — ,  v.  n.  vmi 
mellett  maradni. 

Maintainable,  adj.  megtart- 
ható, fenntartható,  oltal- 
mazható. 

Maintain'er ,  s.  megtartó.; 
állító ,  védelmező,  védő ; 
tápláló:  oltalmazó-. 

Main'tenance,  s.  tartás,  étel- 
let tartás  ;  tartási  költség  , 
fenntartás,  fennmaradás  : 
védelmezés. 


Maize 

Maize  (mez),  s.  kukorieza. 

Majestic  (medzsesz'tik),— al, 
adj.  felséges,  felség i ;  fel- 
séges, dicső ;  —ally,  adv. 
felségesen. 

Majesty  (médzs'eszti),  s.  fel- 
ség. 

Major  (rne'dzser),  adj.  na- 
gyobb  ;  s.  őrnagy;  — doruo, 
s.  udvarmester,  udvarnagy. 

Majorom  (méd'zsarém),  s. 
majoranna. 

Majority  (  medzsar'iti)  ,  s. 
többség, nagyobb  rész ;  nagy  - 
korúság,  teljeskorúság ;  — 
of  voices,  —  of  votes,  szá- 
többség. 

Make  (niék),  v.  a.  irr.  (made 
[mid],  made),  csinálni, 
tenni,  készítni,  szerezni; 
teremteni,  alkotni;  kiesz? 
közölni,  okozni,  véghez  vin- 
ni;  alakitni ,  képezni ; 
-atni,  -etni,  -tatni,  -tetni : 
to  —  use  of  a  thing,  vmit 
használni,  vmivel  élni;  to 

—  hay,  szénát  gyűjteni; 
to  —  hay  while  the  sun 
shines,  felhasználni  a  ked- 
vező alkalmat;  to  —haste, 
sietni;  to  —  a  mistake, 
hibát  ejteni ;  tévedni,  csa- 
latkozni ;  to  —  love  to . ., 
szerelmeskedni  -vol,  -vei ; 
to  —  resistance,  éllentál- 
lani;  to  —  a  vow,  foga- 
dást tenni,  fogadni  (  vmit ); 
to  —  a  trial,  kísérletet  ten- 
ni ;  to  —  a  stand,  megál- 
lani; to  —  a  speech,  be- 
szédet tartani :  to  —  a  jest 
of  one,  tréfát  űzni  vkiböl  ; 
to  —  verses,  versikét  csi- 
nálni ;  he  will  —  a  good 
soldier,  jó  kat  na  lesz  be- 
lől,-. —  yourself  easy  on 
that  BCore,  ne  aggódjék 
a  .on  :  to  —  arrangements, 

intézkedni  ,  készületeket 
tenni ;  to  -  good  one's 
word,  szamát  megtartani; 
to  -  good  a  payment, 
fizetési  teljesítni,  fizetni ; 
to  —  a  c]«aii  breast  of 
it  ,  mindent  megvallani ; 
I    don't    know    what    to 

—  of  it ,  nem  iga  '.odha- 
tom  el  rajta  ;   to  much 


Make 

of  one,  sokat  tartani  vki 
felől ;  to  —  the  most  of  . ., 
a  lehető  legnagyobb  hasz- 
not húzni  -bál,  -bői;  to  — 
out,  kifejteni,  megfejteni; 
kitalálni,  kiismerni;  érte- 
ni, átlátni,  megfogni;  be- 
bizonyítani, számot  adni, 
megmutatni  :  to  —  up  an 
account,  számlát  bezárni ;  i 
to  —  up  one's  mind,  ma- 
gát  eltökélni;  to  —  up  a 
breach,  rohamrést  betölte- 
ni;  to  —  up  a  quarrel,  vil- 
longást elintézni ;  to  —  it 
up  with  one,  vkivel  össze- 
békülni, vkivel  kiegyezni ; 
to  —  it  up  to  one,  vki  ká- 
rát kipótlani;  I  made  ujj 
my  loss,  veszteségemet 
helyrehoztam  ;  to  —  one 
angry,  vkit  megharagitni ; 
to  —  one  happy,  boldogit- 
ni,  boldoggá  tenni  vkit ;  to 

—  ready,  elkészíteni ;  to  — 
one's  self  miserable,  bol- 
dogtalanná tenni  magát; 
to  —  water,  vizelni;  the 
ship  makes  water,  a  hajó 
megnyiladozott;  to  —boast 
of..,  kérkedni  -vol,  -vél; 
to  —  shipwreck,  hajótörést 
szenvedni ;  to  —  known, 
tudtul  adni,  megismertet- 
ni ;  kihirdetni;  to  —one's 
escape,  megmenekedni;  to 

—  one's  obeisance,  to  — 
one's  reverence,  meghaj- 
tani magát;  to  —  one's 
first  appearance  on  the 
stage,  először  lépni  fel  a 
színpadon  :  to  —  one 
laugh,  vkit  megnevettetni ; 
to  —  one  sit  down,  vkit 
leültetni;  lie  made  me 
taste  his  bread,  kenyerét 
kóstoltatta  velem  ;  you  can 
never  —  me  believe  it, 
azt  ön  soha  el  nem  hiteti 
veit  in  .'to  —  a  hole  in  the 
water,  belepottyanni  a  víz- 
be ,•  to  a  mountain  of  a 
mole-hill,  túlozni,  nagyít- 
va előadni;  to  a  panada 
for  the  devil,  hiába  fárad- 
ni ;  —,  v.  n.  to  —  merry, 
vigadni,  vígan  lenni  ;  to 
off,    to  away      kereket 

217 


Malcontentedness 

oldani,  elkotródni ;  to  — 
away  with  some  one,  vkit 
orozva  meggyilkolni ;  to  — 
away  with  one's  self,  ma- 
gát kivégezni  a  világból; 
to  —  after  one,  utána  ered- 
ni; to  —  up  to  one,  neki- 
menni vkinek,  közelítni 
vkihez:  to  —  for  the  forest, 
az  erdőbe  sietni,  az  erdőbe 
menni;  to  —  out  of  the 
harbour,  kievezni  a  kikötő- 
ből ;  this  makes  up  for  my 
loss,  ez  helyrehozza  vesz- 
teségemet ;  to  —  up  for  a 
deficiency,  a  hiányt  kipó- 
tolni ;  — ,  8.  munka,  mun- 
kabér; csinálmány,  készít- 
mény ;  alak ;  (av.)  barát, 
czimbora,  hitvestárs;  — 
bate,  s.  békerontó,  össze- 
veszítő ;  —  peace,  s.  béke- 
szerző, békéltető;  —weight, 
s.  nyomtatéi;,  ráadás. 

Make'able,  adj.    csinálható. 

Make'less,  adj.  hozzáfoghat- 
lan;  barátian;  a—  wife, 
'özvegyasszony. 

Maker,  s.  csináló,  készítő; 
gyártó,  gyámok  :  teremtő. 

Ma'kiug,  s.  készítés ;  gyár- 
tás :  munka  ;  it  is  none  of 
your  — ,  ez  nem  az  ön  mii- 
re ;  that  was  the  —  of 
him,  az  húzta  ki  a  sárból, 
az  tette  gazdaggá  v.  híres- 
sé;  it  is  a  — ,  munkában 
van. 

Malady  (mél'édi),  s.  beteg- 
ség. 

Malanders  (mél'énderz),  s. 
})l.  békavar,  csűdsömör  (lo- 
vak lábán). 

Malapert  (mél'épert) ,  adj. 
neveletlen,  csíntalan,  nem 
módos  ;  — ness,  g.  nevelet- 
lenség, csintalanság. 

Malapropos  ( mélép'ropo  ) , 
ailv.  alkalmatlan  időben  ; 

helytelenül. 
Malaxate   (meléks/.'et),  v.  a. 

meglágyítni. 
Malaxa'tion.  s.  meglágyítás, 

meglágyulás. 

Malcontent  ( méTkantent) , 
— ed,  adj.  elégedetlen, 

Malcontenfedness,  s.  <  lége 
detlenség. 


Male 

Male  (mel),  s.  him,  kan;  adj. 
hímnemű :  ji . . :  —child,  .s. 
f gyermek :  —  horse,  s. 
ménló,  monyai. 

Maledicent  (mélidisz'ent) , 
adj.  rágalmazó. 

Maledict'ed(mélidik'ted),  <wy. 
átkozott. 

Maledic'tion,  s.  megátkozás, 
elátkozás,  átok. 

Malefaction  (mélifék'sán),  s. 
gonosztett,  bűntény. 

Malefac'tor,  s.  gonosztevő. 

Malefeasance ,  v.  Malefac- 
tion. 

Malefic  (nielef'ik),  adj.  go- 
nosz, roszlelkü,  kártevő. 

Malefice  (ruel'ifisz),  s.  go- 
nosztett :  megbűvölés. 

Maleficent  (—szent),  v.  Mal- 
efic. 

Maleficiate  (mélifi'si-ét),  v. 
a.  megbabonázni,  megbű- 
völni. 

Maleiica'tion,  s.  megbaboná- 
zás,  megbűvölés. 

Malenders,  v.  Malanders. 

Malengine  (inélen'dzsin),  s. 
varázslat,  bűvészet;  cselfo- 
gás, álnokság. 

Malevolence  (niélev'olensz), 
s.  roszakarat. 

Malev'olent ,  adj.  roszaka- 
ratú. 

Malice  (mél'isz),  s.  feneke- 
dés  ;  gonoszság,  gonoszlel- 
kiiség ;  boszant-vágy ;  to 
bear  — ,  fenekedni. 

Malicious  (rnéli'sász),  adj. 
gonosz,  roszindulatú ;  bo- 
szantani  szerető. 

Malign  (rn élein'),  adj.  go- 
nosz, alattomos;  roszter- 
mészetű  :  roszfaju  (nyava- 
lya ) ;  — ,  v.  ci.  ellenséges 
indulattal  viseltetni  <  vki 
iránt),  megszólni,  rágal- 
mazni. 

Malignancy  (mélig'nénszi), 
s.  gonoszság,  rósz  természet, 
roszakarat. 

Malig'nant,  adj.  gonosz,  rosz- 
akaratú ,  rosztermészetü  : 
— ly,  adv.  roszakaratúlag, 
roszindulattal ,  gonoszul , 
kajánál. 

Malignantness,  v.  Malignan- 
cy. 


Maligner 

Maligner  (rnélein'er),  s.  ka- 
ján, roszszívű,  rágalmazó. 

Malignity  (mélig'niti),.-.-.  rosz- 
indulat,  kajánság,  gonosz- 
lel kii  ség. 

Maikin  (maa'kin),  s.  csám- 
pás v.  csatakos  szeméig  ; 
ijesztő. 

Mail  (maal),  g,  iitü,  kótis, 
sulyok. 

Malleability  (raélli-ébil'iti) , 
s.  kovácsolhatáság,  nyújt- 
hatáság. 

Malleable  (mél'li-é-bl),  adj. 
kovácsolható,  nyújtható. 

Malleate  (mél'i-et),  v.  a.  ko- 
vácsolni, kalapálni. 

Mallenders,  v.  Malanders. 

Mallet  (mél'lit),  s.  sulyok. 

Mallows  (niél'loz),  s.  pl.  er- 
dei mályva. 

Malmsey  (máni'zi),  .<.  mal- 
váziai  bor. 

Malpractice  (mélprék'tisz) , 
s.  cselfogás:  dugárlás:  sik- 
kasztást 

Mait  (maalt),  s.  maláta;  — 
drink,  g.  sör; —  floor,  s. 
malátaszárító;  —mill,  g. 
malátamalom ;  — ,  v.  a. 
maláta zni ;  — ,  v.  n.  malá- 
tá*odni. 

Maltreat  (méltríf),  v.  a.  ke- 
gyetlenül bánni  (vki  vei/, 
méltatlankodni  fvkin). 

Malversation,  s.  csempész- 
kedés,  elsikkasztás,  eltö- 
kítés. 

Mamma  (mámmá'),  s.  mama. 

Mammalia  (mámmá'lié),  s. 
pl.  emlősök. 

Mammoe  (mém'mak),  s.  gö- 
röngy, rög. 

Mammon  (mém'man) ,  s. 
kincsbálvány,  kincs,  gaz- 
dagság. 

Man  (men) ,  s.  {pl.  men 
[men]),  ember,  férji,  ka- 
tona, hajóslegény ;  inas, 
szolga  ;  —  of  war,  s.  hadi- 
hajó;  merchant  — ,  s.  ke- 
reskedőhajó ;  so  much  a  — , 
egy re-egyre ennyi;  to  a  — , 
utolsó  lábig:  egyhangú- 
lag; to  come  to  — 's  estate, 
emberkorba  lépni;  to  show 
one's  self  a  — ,  férfinak 
mutatni  magát ;  —  propo- 

218 


Mandrake 

ses,  God  disposes,  ember 
teszi  a  szándékot,  isten. 
aki  rendeli;  a  —  of  straw 
is  worth  a  woman  of  gold, 
szalma-férfi    is  arany-asz- 

•  szonyt  érdemel ;  —  eater, 
S.  emberevő ;  —  hater,  .v. 
embergyűlölő  ;  —  slaugh- 
ter, s.  (szándéktalan  >  em- 
ber-ölés  ;  —  slayer,  g.  em- 
ber-ölő ;  — ,  v.  a.  fellegé - 
nyeziti.felhndazni  í  hajót); 
katonákkal  megrakni. 

Manacle  (mén'ékü.s.  perecz- 
vas,  kézbilincs ;  v.  a.  kéz- 
bilincset vetni  vkire  ;  le- 
nyűgözni. 

Manage  (mén'idzs),  v.  a. 
bánni  (-val,  -vei ),  kezelni; 
intézni,  elintézni ;  eljárni 
(-ban,  -ben)  ;  igazgatni, 
kormánya : n i;  taka rékosa  n 
bánni  (vmivel) ;  I  know 
how  to  —  him,  majd  el  tu- 
dok én  bánni  vele  :  — ,  v. 
n.  intézkedni  :  felügyelni 
(vmire) ;  I  managed  so 
as  to  etc.,  ugy  intézked- 
tem, hogy  stb . 

Man'ageable ,  adj.  engedé- 
keny, bánhatós;  —  ness,  .v. 
engedékenység. 

Management,  g.  igazgatás, 
kormányzás  :  eljárás  <  vmi- 
ben) ;  kezelés:  ügyesség, 
jártasság  :  gazdálkodás ; 
gazdálkodóság. 

Man'ager,  g.  ügyvezető,  ügy- 
vivő :  gondviselő,  igazgató: 
gazdálkodó. 

Man'agery,  g.  ügyvitel,  igaz- 
gatás ;  kezelés. 

Manati  (méne'ti),  s.  manát- 
rozmár,  markoncz. 

Mana'tus,  v.  Manati. 

Mandate  (men'dét) ,  S.  pa- 
rancs, birói  parancs ;  meg- 
hagyás. 

Man'datory,  adj.  p  irancsoló, 
meghagyó ;  s.  megbízott. 

Mandible  (mén'dil.'i.  s.  áll- 
kapcza,  állcsont;  adj.  meg- 
ehető. 

Mandibular  (méndib'julér), 
adj.  állkapcza  .  . ,  állcsont- 
hoz tartozó. 

Mandrake  (mén'drek),  g.  al- 
tató nadragulya. 


Mandncate 


Maniple 


Many 


Manducate  (rnén'djukét),  v. 
a.  rágni,  megrágni,  maj- 
szolni. 

Manduca'tion,  s.  rágás,  maj- 
szolás. 

Mane  (mén),  s.  nyakszőr,  sö- 
rény. 

Manes  (ménz),  s.  pl.  árnyak, 
holtak  szelleme. 

Manege  (mén'edzs) ,  s.  ido- 
mító* :  lovarda. 

Manful  (mén'full),  adj.  fér- 
fias, bátor,  állhatatos,  szó- 
tárta ;  —  ly,  adv. férfiasan, 
bátran  ;  — ness,  s.  férfias- 
ság, bátorság. 

Manganese  (inéng'geníz),  s. 
barnakö ;  cseleny. 

Mangane'sian  (méngéni  zsién), 
v.  Manganic. 

Manganic  (méngén'ik),  adj. 
— acid,  s.  cselsav. 

Mangcorn  (méngTtam),  s. 
kétszeres  gabona. 

Mange  (méndzs),  s.  rüh. 

Manger(mén'dzser),8.  teknő; 

jászol. 

Manginess  (rnen'dzinesz),  s. 
rühesség. 

Man'gle  (méng'gl),  s.  mán- 
golá,  mángorló;  v.  a.  mán- 
golni,  mángorolni. 

Mau'gler ,  s.  mángoló  (em- 
ln'r  r  csonkító. 

Mangy  (men'dzsi),  adj.  rü- 
hes. 

Manhood  (mén'húd),  s.  fér- 
fiasság, vitézség ;  férfiság ; 
férfikor. 

Mania  (mé'nié),  s.  düh,  szenv; 
őrültség. 

Maniac  ( — niék),  adj.  and  s. 
diihi'dt,  örült,  eszement. 

Manicliee  (ménikí'j ,  s.  ma- 
nichaeus. 

Manieon  (mén'ikan),  s.  masz- 
lagot nadragulya. 

Manifest  (mén'ifeszt),  adj, 
nyilvános,  világos ;  s.  nyi- 
latkozvány, közhirdetmény; 
r.  a.  nyilatkoztatni. 

Manifi  station  (  -  te'sán  ),  8. 
nyilatkoztatáfi ,  nyilatko- 
zás, nyilvánítás. 

Manifesto  (ménifesz'to) ,  s. 
közhirdetmény,    nyilvánít- 

ráng  ;  !,,■■-, illá.-i  jegyzék. 

Manifold   (mén'ifold),   adj. 


sokféle,  különféle;  —  ly, 
adv.  sokféleképen,  küUön- 
féleképen  ;  —ness,  s.  sok- 
f eleség,  különf eleség. 

Maniple  (mén'ipl),  s.  marok. 

Manipulation  ( ménipjule'- 
sán),  8.  kezelés. 

Mankind  (mén'keind),  s.  fér- 
fiúéin ;  emberi  nem. 

Manlike  (mén'leik),  adj.  fér- 
fias. 

Munliiiess(nién'linesz),s./ér- 
fiasság,  jellemszilárdság. 

Manly  (mén'li),  adj.  férjin*, 
bátor,  jellemszilárd ;  adv. 
férfiasan,  vitézül. 

Manna  (mén'né),  s.    manna. 

Manner  (mén'ner),  8.  mód, 
modor;  szokás;  illendőség; 
magaviselet;  in  this  — , 
így,  ekképen ;  in  that  — , 
úgy,  akképen ;  in  like  — , 
szintúgy,  hasonlag,  hason- 
lókép ;  in  what  — ?  ho- 
gyan ?  miképen  ?  in  a  — , 
némiképen,  bizonyos  tekin- 
tetben :  no  —  of  doubt, 
semmi  kétség  ;  their  man- 
ners differ  from  ours,  szo- 
kásaik különböznek  a  mie- 
inktől;  good  manners,  s. 
pl.  udvariasság,  embersé- 
gesség;   he    knows    g 1 

manners,  but  he  uses  but 
a  few,  tud  ő  emberséget, 
csakhogy  nem  él  vele. 

Mannerism  (mén'nerizm),  s. 
modorosság. 

Man'nerliness,  s.  udvarias- 
ság, módosság. 

Man'nerly ,  adj.  udvarias, 
módos,  jóviseletii. 

Manuikin  (mén'ikin),  8.  em- 
berke, törpe. 

Manning  (mén'ning),  8.  fel- 
legényezés ,  felhadazás ; 
part.  fellegényező ,  félha- 
ilazó. 

Manoeuvre  (mén-u'-ver) ,  8. 
hadmozgalom  ;  hadgyakor- 
lat; fogás,  csín;  r.  n.  mozga- 
dozni,    fordulatokat  tenni. 

Manor  (mén'er),s,  földesura- 
ság. m:il    1  ■■:: 'I       /'■  'l ) :'..'■     •'./ 

Lord  of  the  — ,  földes-úr. 

Manour,  v.  Manor. 

Manse  (rnénsz),  8.  hát  ;  pap- 
Ház  :  paraszt  major. 
219 


Mansion  (mén'sán) ,  s.  úri- 
ház,  úri  lak ;  —house,  s. 
úri  lak,  lakház ;  hivatal- 
ház; városház  (London- 
ban): —  v.  n.  úri  házban 
lakni. 

Mansuete  (mén'szwít),  adj. 
szelíd,  szende. 

Mansuetude  (men'szwitjud) , 
s.  szendeség,  szelídség. 

Mantelet  (mén'telet),  s.  kö- 
penyke. 

Mantle  (rnén'tl),*.  köpönyeg: 
—  piece,  s.  kandalló-pár- 
kány ;  — ,  v.  a.  beburkolni, 
betakarni; — ,  v.n.  nyúj- 
tózkodni, nyújtózni;  bu- 
zogni, 'pezsegni. 

Manto  (nién'to) ,  s.  női  kö- 
peny. 

Manual  (mén'juél),  adj.  kéz 
.  .  . ,  kézi :  s.  kézikönyv, 
kézkönyv. 

Manubrium  (ménju'briám), 
s. fogantyú ,  markolat,  nyél. 

Manufacti  >ry(ménj  uf  ék'tári) , 
s,  kézmüház,  gyár. 

Manuíecture(menjufek'tsur) 
s.  árukészités,  kézmű-gyár- 
tás;  kézmit,  yyármií ;  —,  v. 
n.  készíteni,  gyártani. 

Manufac'turer ,  s.  gyártó, 
gyámok. 

Manumission  (menj umis'án) 
s.  szábadosítás. 

Manumit  (men'jumit),  v.  a. 
szabadon  bocsátani,  sza- 
badsággal  megajándékoz  ni 
(  rabszolgát ). 

Manurable  (ménju'rébl),  adj. 
m  Ívelhető  (föld). 

Manure  (menj ur'),  s.  trágya, 
ganaj  :  v.  <i.  trágyázni. 

Manu'rer,  s.  földmivelő. 

Manuscript  (mén'juszkript), 
8.  kézirat. 

Ma'ny  (mén'ni),  adj.  sok,  so- 
kan :  némely,  némelyik  ; 
how  —  ?  hányan  '  how  — 
persons?  hány  ember?  — 
of  the  children,  sokan  a 

(gyermekei;  közül;  —  a  sol- 
dier lias  been  killed,  sok 
katona  eleseti  ;  —  of  the 
soldiers  ran  away,  soka/n 
n  katonák  közül  elszalad- 
tak :  hands  make  light 
work,  sok  ké;  hamar  kész; 


Map 

—  go  ont  for  wool,  arid 
come  home  shorn,  sokan 
mennek  gyapjúért  és  nyír- 
va jönnek  haza  ;  —  a  little 
makes  a  mickle,  sok  hevét 
sokra  megy  ;  —  a  time,  — 
times,  sokszor :  —coloured, 
adj.  sokszínű;  —  headed, 
adj.  sokfejű  :  — ,  s.  számos- 
ság, sokaság. 

Map  (mép),  s.  földkép,  tér- 
kép, tengerkép;  v.  a.  ké- 
pelni, abr oszolni. 

Maple  (rné'pl),  s.  júcor,  já- 
vorfa. 

Mappery  (mép'peri),  s.  ábro- 
szolás,  aJbroszolásta  n . 

Mar  (már) ,  v.  a.  elrontani, 
megrontom  i ;  elgyéngítn  i, 
elcsonkítni;  pocsékká  ten- 
ni, sikeretlenítni;  one  scab- 
bed sheep  will  —  a  whole 
flock ,  egy  riihes  juh  az 
egész  nyájat  megrontja; 
— ,  s.  elrontás;  hátrány;  tó, 
pocsék. 

Mara  (má'ré),  s.  tó ;  pocsék, 
pöcsét  a. 

Marace  (már'ész),  s.  golgota. 

Marauder  (mérod'er),  s.  ma- 
r adózó;  dűlő,  zsákmányoló. 

Maraud'ing,  s.  zsákmány lás, 
dúlás  ;  hátramar  adózás. 

Marble  (márbl),  s.  márvány; 
artificial  — ,  s.  színmár- 
vány, gipsztapasz;— cutter, 
s.  márvány  simító;  —  quar- 
ry, s.  márvány  fejtés,  már- 
ványbánya;— ,  adj.  mar- 
ván}! ■  ■ .  márványból  való ; 
— ,  v.  a.  márványozni. 

Marcessible(márszesz'szibl), 
adj.  hervadható,  hervatag. 

March  (márts),  8.  harmadhó, 
márezius;  mars,  induló, 
menet,  hadmenés;  to  be  as 
mad  as  a  marchhare,  esze- 
lösködni ,  bolondoskodni ; 
—,  v.  n.  masírozni,  mar- 
siilui,  indulni,  menni  ;  v.  a. 
masiroztatni. 

March'er,  s.  határ-őr,  határ- 
nak. 

Marches  (márts'iz),s.pZ.  ha- 
társzél. 

Marchet  (márts'it) ,  s.  juris 
primae  noctis  megváltási 
ára. 


Marchioness 

Marchioness  (márts'anesz), 
8.  örgrófné,  márkgrófnő. 

Mare  (mér),  s.  ka/ncza;  night 
— ,  s.  nyomócz,  nyomag. 

Marechaí,  v.  Marshál. 

Margarite  (  már'géreit ) ,  s. 
gyöngy. 

Margarites  (már'géreitsz),  s. 
bárling,  amaránt. 

Margin  (már'dzsin),  s.  szél, 
vég  ;  part ;  v.  a.  széle: ni  ; 
szélére  írni. 

Marginal,  adj.  szél  .  . ,  oldal 
.  . ,  szélére  írott. 

Mar'ginate,  v.  a.  szélezni. 

Margrave(már'grév),..s.  mark- 
ára/. 

Margra'viate,  s.  markgrófság. 

Marigold  (mér'-i-gold),  .;.  pe- 
remér. 

Marinate,  v.  to  Pickle. 

Marine  (mérín'),  adj.  tenger 
.  .  . ,  tengeri ;  s.  tengeré- 
szet ;  tengerész. 

Mar'iner,  S.  tengerész,  hajós. 

Marish  (már 'is),  adj.  lápos, 
pocsékos. 

Marital  (mér'-i-tel),  adj.  há- 
zassági, férji. 

Maritime  (mér'itim),  adj. 
tengeri,  tengermelléki,  ten- 
gerparti; —  power,  s.  ten- 
yéri hatalmasság,  tengeri 
ország  ;  —  town,  s.  tengeri 
város ;  —  commerce,  s.  ten- 
geri kereskedés. 

Marjoram  (inár'dzsarém),  s. 
majoranna. 

Mark  (máik),  s.  jel,  jelenség, 
nyom;  jegy;  bórcza,  márka 
(ezüstérem);  marka  (mér- 
ték); kalózhajó ;  to  come 
up  to  the  — ,  megütni  a 
mértéket  ,  megütni  a  pró- 
báit ;  to  miss  one's  — ,  czél- 
ját  elhibázni;  to  hit  the 
— ,  a  czélt  megülni,  mey ta- 
lálni;  to  shoot  above  the 
—,fenn  lőni ;  — 's  man,  s. 
lövész ;  — ,  v.  a.  észre  ven- 
ni ;  megjegyezni ;  felje- 
gyezni :  jelelni,  jegyezni; 
bélyegezni ;  vigyázni ,  fi- 
gyelni ;  —  me  !  hallyasson 
rám ;  to  —  with  a  hot  iron, 
megsütögetni  ;  .-t  her  ges- 
tures, csak  nézze  meg  az  ö 
taglejtését ;    to    —    down 

220 


Marry 

with  a  pencil,  czeruzával 
fel  jegy  ezn  i,  felírni. 

Mark'er,  s.  jelelő;  játék-őr. 

Market  (márk'it,  már'ket),s. 
vásár;  vásárpiacz,  vásár- 
hely ;  kereskedelmi  forga- 
lom, adás  ve  rés ;  kelendő- 
ség, kelet ;  to  meet  with  a 
ready  — ,  jól  kelni,  nagy 
kelendőségének  lenni;  to 
make  a  good  —  of  a  thing, 
liusznut,  nyereséget  húzni 
vmiből;  —  day,  s.  vásár 
napja  ;  —  rate,  —  price,  s. 
piaczi  v.  vásári  ár;  — 
folks,  s.  pl.  vásárosok  ;  — , 
v.  n.  alkudni ;  to  go  mar- 
keting, bevásárlani  menni. 

Marketable ,  adj.  kelendő, 
eladható,  kapós. 

Marl  (márl),  s.  márga  :  v.  a. 
margóval  trágyázni,  már- 
yózni. 

Marly,  adj.  márgás,  márga- 
nemii. 

Marmalade  (már'méled),  s. 
narancssűrű  ;  gyümölcssű- 
rű. 

Marmot  (már'mat),  .s.  mar- 
mota,  morga  ;  germán  — , 
s.  hó  re  sok. 

Maroon  (ménm'),  8.  haraszti 
szerecsen,  bujkáló  szere- 
csen. 

Marquis  (már'kiz),  s.  mark- 
gróf; markgrófnő  (n.  h.). 

Marquisate  (már'kiz ét),  s. 
markgrófság. 

Mar'rer,  s.  örömháborító; 
rontó. 

Marriage  (mér'ridzs),  s.  há- 
zasodó*, hózassóy,  menyeg- 
ző ;  —  day,  s.  násznap  ;  — 
dress,  s.  nász  ruha;  —te, 
s.  házassági  ki-telék. 

Marriageable,  adj.  felnőtt, 
férjhezmehető. 

Married  (mér'rid),  adj.  há- 
zas; a  —  coup]',  házas- 
pár; —  state,  Itó  ;asélet ; 
she  is  already  — ,  már  férj- 
hez ment. 

Marrow  (mér'ro),s.  csontvelő; 
veleje,  java  vminek. 

Mur'rowbone,  s.  velős  csont. 

Mar'rowless,  adj.  velőtlen, 

Mar'rowy,  adj.  velős. 

Marry   (rnér'ri),    v.    a.    nőül 


Marsh 

venni,  férjhez  menni:  ki- 
házasUani :  megházasíta- 
ni :  to  —  a  pretty  girl, 
szép  leányt  nőül  venni; 
she  won't  —  the  count, 
nem  akar  férjhez  menni  a 
grófhoz ;  —  your  sons 
when  you  will ,  your 
daughters  when  you  can, 
házasítsd  meg  fiadat,  a  mi- 
kor neked  tetszik,  de  add 
férjhez  leányaidat,  mihe- 
lyest   a  lka  Imád   van    reá  : 

—  in  haste,  and  repent  at 
leisure,  csak  házasodjál 
hamarjában,  majdlesz  elét/ 
időd  a  megbánásra  :  to  — 
for  wealth,  pénzért  háza- 
sodni, pénzre  nézni  a  há- 
zasodásnál. 

Marsh  (mars),  s.  láp,  pos- 
vány, marczal,   ingovány  ; 

—  lever,  s.  posványláz  :  — 
land.  s,  lápföld;  —  rocket, 
.■-■.  vidra-eleezke  ;  —  tit- 
mouse, s.  mocsári  czinege; 

—  tare,  s.  tavi  bükkön. 
Marshal  (niár'sél),  s.  tábor- 
nagy; udvari  számoló;  — 
of  the  King's  household, 
udvarnagy  ;  Lord  — ,  ud- 
vari fömarsátt. 

Mar'shal,  v.  a.  vezérelni,  ve- 
:etn: ,  rendbe  állítni-  (into) 
beparancsolni,  bevezetni. 

Marshy  iinár'si),  adj.  lápos, 
ingoványos :  —  grounds, 
s.  pl.  posványos  föld,  köp- 
lény. 

Mart  (márt),  s.  vásár,  vá- 
sárhely; kereskedelmi  for- 
galom ,  adásvevés  ;  v.  i. 
vásárolni,  eladni  ;  r.  n.  al- 
kudni, adni  '■enni. 

Martagon  (mártí  gan),s.  tur- 
bán liliom.  í/yözni. 

Martéi  (már'tel),  v.a.pőrb- 

Marteu   (marten),  8.  nyest. 

Martial  (már'sél),  adj.  har- 
czias,  hadias;  vasas;  court 
— ,  e.  hadi  törvény. 

Martin  (martin),  ».  Márton 
i  ím. );  falfecske  ;  nyesi ; 

mass,    g.     Mártim    napja  : 

—  mass-beef,  s.  füstölt 
marhahús;  St    V  summer, 

Márton   nyara  ( meleg 

napid;  novemberben  . 


Martinet 

Martinet  (már'tin-et),  s.  fal- 
fecske; szigorú  katonatiszt. 

Martlernass,  v.  Martinmass, 

Martyr  (már'ter,  már'tör),  s. 
vértanú  ;  r.  a.  kínozni. 

Martyrdom,   s.  vértanúság. 

Martyrology  (— ral'-o-dzsi) , 
s.  vértanuk  könyve. 

Marum  (már'ám),  s.  gyö- 
könke. 

Marvei  (már'vel),  s.  csuda  ; 
bámulat:  v.  n.  to  —  at, 
csudálkozni  -on,  -en. 

Mar'vellous  (— lász) ,  adj. 
csudálatos  ;  — ly,  adv.  csu- 
dálatosan ;  —ness,  s.  csu- 
dálatosság. 

Masculine  (niész'kjudin),<Kfj. 
hímnemű,  nnemü  ;  férfias, 
bátor,  izmos  :  —  gender,  s. 
hímnem,  férfinem  ;  — ly, 
adv.  férfiasan  :  —  ness,  s. 
férfiasság,  vitézség. 

Mash  (més),  s.  hurok,  bokor, 
szem  (  harisnyán  ) ;  keve- 
rék, egyveleg;  kása  ;  r.  a. 
zúzni,  habarni,  kavarni, 
keverni:  mashed  potatoes, 
s.  pl.  áttört  burgonya,  bur- 
gonyakásá. 

Mask  (maszk),  s.  álarc z  ;  ál- 
ruha ;  to  pull  off  one's  — , 
levetni  az  álarc zát  ;  — ,  v. 
a.  and  n.  álarczázni. 

Mask'ery,  s.  álarczázás  ;  ál- 
rulia  :   álarczos   mulatság. 

Mason  (mé'zn),  s.  kömíves ; 
szabadkaiul ves  ;  master—, 
8.  kőmívesmester ;  journey- 
man — ,  s.  kőmíveslegény. 

Mason'ic,  adj.  szabadkőmi- 
vesi;  —  hall,  s.  szabadkő- 
művesek gyüldéje. 

Ma'sonry,  s.  kőmüvesség ; 
kőauű  ;   szabadkőművesség. 

Masquerade  (máskered'l,  s, 
álarczázás,  álarczos  mulat- 
ság :    v.  n.  álarczáskodni. 

Mass  (mész),  s.  anyag;  tö- 
meg ;  sokasai/,  csoport,  ra- 
kás; mise;  to  say  — ,  mi- 
séi mondani :  —  weed,  8. 
miseruha;     .  v.  u.  misézni. 

Massacre  (mész'székr),  e.  öl- 
döklés, vérontás,  mészár- 
Ms  ;  v.  a.  lekaszabolni,  <'<!- 
dökleni. 

221 


Mastery 

Masseter    (mész'szeter) ,    s. 

rág- izom. 
Massive  (mész'sziv),  adj.  tö- 
mör, tömött;  otromba;  tö- 
meges. 

Mast  (mászt,  mészt),  s.  ár- 
bocz,  árboc  zf a,  vitorlafa  ; 
hizlalás:  v.  a.  felárboczoz- 

ni  (haját ). 
Master  ( má'szter ,  rnász'- 
ter),  8.  mester:  gazda: 
úr,  főnök ;  tőzshajó  ka- 
pitánya :  tanító;  tulajdo- 
nos, birtokos  ;  post  —  gen- 
eral, 8.  postaügy  minister , 
főpostamester  ;  dancing  — , 
s.  tánczmester ;  music  — , 
s.  zenetanitó ;  —  of  arts, 
s.  magister  <  akadémiai 
rang);  —  printer, s.  könyv- 
nyomtató mester:  —mason, 
s.  kőművesmester :  —  of 
the  rolls,  s.  fölevéltárnok  : 

—  hand,  8.  mesterkéz  ;  — 
piece,  .v.  remekmű,  remek: 

—  work,  s.  remekmunka  : 

—  stroke,  .s.  mesterfogás, 
remek  csini/ ;  to  be  —  of . ., 
vmit  birni :  vmin  uralkod- 
ni:  mesternek  lenni  mii- 
ben ;  he  is  his  own  — , 
maga  ura,  szabad  ember 
ö; — ,v.a.  legyőzni:  erői 
venni,   uralkodni   (  vmin  >  : 

jál  megtanulni,  alaposan 
érteni. 

Mas'terless  ,    adj.    uratlan  , 

gazdátlan:  zabolátlan, fék- 
télen. 

Mas'terly,  adj.  mesteri,  re- 
mek ;  úrias  ;  adv.  mesteri- 
leg,  remekül :  parancsoló- 
lag. 

Mas'tership,  s.  mesteriség, 
remekség;  uraság,  uralom, 
hatalom  ;   uralkodás,  meg- 

zabola .<is  ;  elsőség. 
Mas'tery,  .--.  hatalom,  erő, 
meggyőzés  ;  birtoklás,  l/ir- 
toklat :  mesteriség  ;  első- 
ség ;  to  get  the  —  of  .  ., 
magát  vminel;  urává  ten- 
ni, vmit  hatalmába  kerí- 
teni; vmit  alaposan  meg- 
tanulni; to  get  the 
over  .  .,  erőt   venni  vkin  v. 

vmin ,    legyőzni     vkil    v. 

vmit. 


Masticate 

Masticate  (mész'tiket),  v.  a. 

rágni,  megrágni, majszolni. 
Mastica'tion,  s.  rágás,  meg- 

rágás,  majszolás. 

Mastich,  Mastic  (mesz'tik), 
s.  masztiksi  mézga  ;  köra- 
gasz ;  —  of  bees,  sonkoly, 
léphenyér ;  —  thyme,  s. 
élet-illat-tarorja ;  —tree,  $. 
masztikszfa. 

Mastiff,  Mastif  (mész'tif),  s. 
szelindek. 

MastlesB,  adj.  árbocztalan; 
makktalan. 

Mat  (met),  s.  gyékény  ;  szal- 
mafonat ;  —weed  ,  s.  gyé- 
kénykáka, gyékény  fű;  —, 
v.  a.  gyékénynyel  beborí- 
tani ,  gyékény  ezni. 

Matadore  (métédoor'),  s.főb- 
bes  (n.  h.);  biróskártya. 

Match  (méts),  s.  illő,  hozzá- 
való, összeillő ;  mása  vilii- 
nek v.  vkinek ;  gyufa;  ka- 
nőt;  játék,  ráta  (biliárdon 
stb.) ;  fúiiadás;  versein/; 
házasságkötés  ;  —  making, 
s.  házasságszerzés  ;  I  am  a 
—  for  him,  kiállók  v.  fel- 
érek vele;  he  has  not  his  — , 
nincs  mása,  nincs  párja  : 
he  has  met  with  his  — , 
emberére  talált ;  he  is  not 
his  — ,  nem  ér  fel  relé  ;  she 
is  not  his  — ,  nem  neki 
való  nő  az;  they  are  no—, 
nem  illenek  össze ;  give  me 
a  — ,  adjon  nekem  egy  gyu- 
fát; — ,  v.  n.  összeilleni ; 
összekelni,  házasodni ;  ösz- 
szepárosodni;  forogni,  bag- 
zani;  they  don't  — ,  nem 
illenek  össze;  — ,  v.  a.  fel- 
érni f-val,  -vei),  hozzá- 
illeni,  rá  illeni ;  (to)  össze- 
szeilleszteni,  ráilleszteni ; 
(with)  összeszerezni,  össze- 
párositni ;  összeházasítni ; 
to  —  one's  daughter  with 
a  king ,  leányát  király- 
ival összeházasítni ;  these 
chairs  don't  —  the  couch, 
e  székek  nem  illenek  a 
nyugágyhoz ;  he  is  not  to 
he  matched,   nincs  párja. 

Match/able ,  adj.  Jwzzafog- 
ható;  hozzáilleszthető ;  hoz- 
závaló. 


Matchless 

Matchless,  adj.  hozzáfoghat- 

lan  ;  —  ly,  adv.  hozzá fog- 
hatlanul ;  — ness,  s.  hi>;:á- 
foghatlanság. 

Mate  (met),  s.  czimbora, paj- 
tás, tár< :  házastárs,  hitves- 
társ;  mess — ,  s.  evőtárs, 
éttárs  ;  —  of  a  ship  of  war, 
fökormányos  ( hadihajón ); 
— ,  v.  a.  összetársasítni ; 
párosítni ;  összeházasítn  i ; 
macsolni ;  — ,  adv.  tönk- 
sakk. 

Material  (métí'ri-él ) ,  adj. 
testi,  anyagi;  lényeges; 
— ly,  adv.  testileg,  anyagi- 
lag ;  lényegesen ;  — ness,  s. 
fontosság;  anyagiság. 

Mate'rialist ,   s.    anyagelves. 

Materiality ,  s.  anyagiság, 
testiség. 

Materialize  (méti'riéleiz),  v. 
a.  anyagit  ni,  megtestesíti!  i. 

Mate'rials,  s.  pl.  szerek; 
anyagszer. 

Maternal  (métei'nél),  adj. 
anyai ;  — ly,  adv.  anyailag. 

Maternity  ( méter'niti ) ,  s. 
anyaság. 

Math  (méth) ,  s.  kaszálás ; 
after  — ,  s.  sarjú. 

Mathematic  (méthimét'ik), 
— al ,  adj.  mennyiségtani; 
—ally,  adv.  mennyiségta- 
nilag. 

Mathematician  (— ti'sán),  s. 
mennyisé gt adás,  mathema- 
tikus. 

Mathemat'ics,  s.  pl.  mennyi- 
ségtan. 

Matin  (mét'in),  s.  reggel; 
hajnali  mise. 

Matress  (mét'resz) ,  s.  szőr- 
zsák, matrácz. 

Matrice  (mé'trisz),  s.  anya- 
méh (n.  h.);  öntőminta. 

Matricide  ( mét'riszeid )  ,  s. 
anyagyilkolás ;  any  agy  il- 
kos.  [late. 

Matriculate,   v.   Immatricu- 

Matrimonial  (métrimo'niél), 
adj.  házassági,  házasság- 
beli. 

Mat'rimony  (— mani),  s.  há- 
zasság. 

Matron  (mé'tran),  s.  anyasz- 
szony;  vén  asszony ;  ápo- 
lónő. 

222 


Maunder 

Matter  (mét'ter),  s.  anyag; 
ügy,  dolog;  tárgy;  ok; 
baj,  panasz ;  geny ;  what's 
the  —  ?  mi  a  baj .?  mi  kell  ' 
miről  van  a  s:ó  ?  what  is 
the  —  with  him '.'  mi  baja 
van  ?  to  enter  upon  the  — , 
vmit  tárgyalni  kezdeni; 
it  is  no  — ,  az  nem  baj,  az 
mit  sem  tesz;  a  —  of  law, 
jog-ügy  :  in  —  of  religion, 
vallás  dolgában  ;  no  such 
— ,  éjien  nem;  in  small 
matters,  csekélységekben  ; 
I  make  no  —  of  it,  sem- 
mibe sem  veszem  ;  nem  gon- 
dolok vele;  —  of  fact,  tény, 
történt  dolog,  valóság ;  to 
resolve  into  — ,  genyedni; 
— ,  v.  n.  jelenteni,  tenni; 
genyedni;  what  matters 
it?  mit  tesz  az?  mi  kár? 
it  does  not  — at  all,  az  mit 
sem  tesz. 

Mat'terless,  adj.  anyagtalan, 
tartalmatlan. 

Mat'tery,  adj.  genges,  geny- 
nemü. 

Mat'tock  (mét'tak),  s.  kapa. 

Mattres,  v.  Matress. 

Maturate  (mét'juret),  v.  a. 
érlelni  ;  v.  n.  érni,  meg- 
érni. 

Matura'tion,  .?.  megérlelés; 
to  grow  to  — ,  megérni. 

Mat'urative  (— rétiv),  adj.  ér- 
lelő. 

Mature  (métjur',  rnétsjur'),- 
adj. érett;  upon  —  delibera- 
tion, jól  meggondolván ; 
— ,  v.  a.  megérlelni ;  — ,  v. 
n.  megérni. 

Maturity,  s.  érettség;  váltó 
lejárata,  váltólejárati  idő. 

Matutinal  (métju'tmél),  adj. 
reggeli,  hajnali. 

Maudlin  (maad'lin),  adj.  ka- 
patos, mámoros;  s.  Mag- 
dolna (nőn. );  májfü. 

Maugre  (maager),  adv.  mind- 
azáltal, mindamellett  ;-nak, 
-nek  daczára. 

Maul  (maal),  s.  sulyok;  — 
stick,  s.festöpálcza. 

Maund  (mánd),  s.  kézikosár. 

Maun'der,  v.  n.  morogni: 
— er,  s.  morgó,  dörmögő 
(ember);  koldus. 


Maundy 

Maun'dy-Thuxsday,  g.  nagy- 
csütörtök. 

Maw  (maa),  s.  zúza:  begy. 

Mawkish  (maa'kis),  adj.  un- 
doros  :  ízetlen. 

Mawmish  (maa'rnis),  adj. 
gyermeke*,  bárgyú. 

Maxillar  (még /.ill érj ,  odj. 
állkapcza  .  .  . ,  állkapocs- 
hoz tartozó. 

Maximum  (méksz'im-am),  8. 
legmagasb  fok,  legmagasb 
ár;  legtöbbje  vmhiek. 

Maxim  (méksz'irn),  s.  sza- 
bályéit. 

May  (me),  s.  május,  ötödhó ; 

—  bloom,  8.  galagonya, 
cseregalagonya  ;  —day,  s. 
május  elseje  ;  —  fish,  S. 
garda  (halj;  —,  v.  n.  virá- 
got szedni  május  elsején. 

May  (me),  v.  n.  irr.  (might 
meit  ,lmote  [av.] ), -hatni, 
-lietni,  lehetni,  hatalmá- 
ban állani ;  merni,  bátor- 
kod  ni  ;  what  —  be  the  time 
now  ?  ugyan  hány  ára  le- 
ltet most  !  what  —  be  the 
cause  of  it ?  mi  lehet  an- 
nul; az  oka  ;  it  —  be,  meg- 
lehet; —  be,  —hap,  talán; 

—  I  go  now?  elmehetek 
must  ?  —  I  ask  you  ? szabad 
Unt  kérdeznem  ?  —  he  be 
happy  !  legyen  ö  szermesés! 

—  the  curse  light  on  him  ! 
átok  szálljon  rá .'  —  it 
please  God!  adja  isten! 
I  —  be  mistaken,  talán 
csalatkozom,  meglehet, hogy 
csalatkozom  ;  he  might  not 
know  it  yet,  so  I  had 
better  inform  him  of  it, 
talán  még  nem  tudja,  te- 
hát inkább  meg, ..ondóm  ne- 
ki :  he  might  take  it  amiss, 
6  azt  rost  néven  vehetné ; 
I  might  have  not  a  deal  of 
money,  if  etc.,  sok  pénzt 
kaphattam  volna,  ha  <tl>. 

Mayor  (mé'er),  s.  polgármes- 
ter, hivatal. 

Mayoralty,  s.  polgármesteri 

May'orees,  s.  polgármesterné. 

Maze  (méz),  «.  téveg,  tömke- 
leg} taoarvltság,  rémület; 
v.  ".  zavarba  ejteni,  zavar 
rodásba  / 


Mazement 

Mazement,    v.  Amazement. 

Mazy  (me'zi),  adj.  megré- 
mült, megzavarodott  meg- 
döbbent ;  kavargó,  bonyo- 
dalmas. 

^Me  (mí),j>ron.  engem,  nekem; 
give  —  some  of  it,  adjon 
nekem  belőle  ;  that  amuses 
— ,  az  engem  mulattat; 
that  was  intended  for  — , 
az  nekem  volt  szánva  ;  he 
is  angry  with  — ,  harag- 
szik rám  ;  he  is  kind  to- 
wards — ,  hozzám  jó ;  he 
came  to  — ,  hozzám  jött; 
you  have  laid  a  great  obli- 
gation upon  — , ön  nagyon 
lekötelezett  engem  ;  this 
book  was  written  by  — ,  e 
könyvet  én  Írtam  ;  he  got 
the  money  from  — ,  tőlem 
kapta  a  jiénzt ;  he  con- 
sulted with  — ,  tanácsko- 
zott velem  :  they  spoke  ill 
of  — ,  roszat  beszéltek  fe- 
lőlem. 

Meacoek  (mi'kak),  s.  and  adj. 
gyáva. 

Mead,  v.  Metheglin. 

Meadow  (rned'o),  s.  rét;  — 
ground,  s.  rétföld;  —sweet, 
8.  legyező  bajnócza  ;—  tre- 
foil, s.  réti  lóhere. 

Meager  ( mí'ger ) ,  adj.  so- 
vány;  meddő;  csekély; 
— ness,  s.  soványság. 

Meak  (mik),  8.  sarló;  kasza. 

Meal  (mél,  mil),  s.  liszt,  kor- 
paliszt :  evés,  ebéd,  vacsora 
slh. :  etetés;  étel:  takar- 
mány, abrak;  —time,  s. 
evés  ideje ;  —  worm,  s. 
lisztféreg. 

Meal'y ,  adj.  lisztes,  liszt- 
nemií. 

Mean  (min),  adj.  aljas ;  ala- 
nd .  fttti  ."7  /  /'  ■  ■  . 
középső;  ;<  fallow,  hit- 
vány ember ;  a  —  stature, 
középnagyság  ;  -  time,  in 
the  —  time,  in  the  —while, 
azonközben,  azalatt  .■  to  en- 
tertain a  —  opinion  of 
one's  talents,  nem  sokat 
tartani  vki  észtehetségei- 
ről :  -  -ly,  adv.  aljasán ; 
alacsony  lelkiÜeg,czűdarul; 
— ness,  s.  aljasság  :  aláva- 

223 


Means 

lóság,  czvdarság;  galád- 
ság, fösvénység. 

Mean,  s.  közép  :  szer,  eszköz, 
útmód;  átlag;  fennhang, 
tenor :  időköz. 

Mean  ,  v.  a.  and  n.  irr. 
(meant  [ment],  meant), 
vélni  ,  gondolni  ,  érteni 
alatta  :  szándékozni,  szán- 
dékkal lenni,  akarni ;  je- 
lenteni ;  whom  doest  tliou 
— '.'  kit  értesz?  kit  gon- 
dolsz ?  I  did  not  —  to  hurt 
your  feelings ,  nem  volt 
szándékom  önt  megbánta- 
ni v.  megbdsítni  ;  I  meant 
to  say,  azt  akartam  mon- 
dani :  what  does  that  —  ? 
mit  jelentsen  ez  ?  I  —  to 
depart  to  morrow,  hol- 
nap szándékozom  elitta: ni: 
what  do  you  —  by  that? 
mit  akar  ön  azzal  kijelen- 
teni? no  harm  was  meant, 
ni  ni  ros:  szándékból  esett  ; 
to  —  one  ill,  roszat  akarni 
vkinek. 

Meander  (mi-en'der),  s.  te- 
kervény,  csavar gósság,  ki- 
gvódzás;  the  meanders  of 
tlie  law,  törvény  csavarás, 
jogcsavarás  ;  — ,  v.  u.  ki- 
gyódzani,  tekerődzeni;  — , 
V.  a.  kanyaritni ,  tekervé- 
nyessé tenni. 

M*an'drian(— dri-én),Mean'- 
drous.  (— drász),  adj.  ki- 
gyódzó,  tekervényes,  ka- 
nyarulatos. 

Meaning  (mín'ing),  s.  véle- 
mény, gondolat,  értelem  ; 
szó uilél;,  akarat  :  jelentés, 
értelem  ;  that  was  not  my 
— ,  nem  ugy  értettem,  nem 
azt  akartam  ;  what  is  the 
—  of  this  word  ?  mit  jelent 
i :  a  szói?  in  an  other—, 
más  értelemben  ;  full  of  — , 
jelentékes, jelentős,  nyoma- 
tékos ;  double  -,  kétértel- 
műség. 

Mean'ingless,  adj.  értelmet- 
len, puszta,  semmit-jelentő, 
kifejezéstelen. 

i  (mínz),  •-■.  sing.  ami 
pl.  szer,  eszköz,  máid;  — , 
x.  yl.  érték,  vagyon,  jó- 
szág, mád  ;  útmód ;  monej 


Mease 

is  but  a  — ,  a  pénz  csak 
eszköz  :  to  be  a  —  (of), 
,'\  runui:  dm  1  les  1:  1- 
ni :  this  is  the  oiily  — , 
nincs  más  mód;  to  Leave 
lid  —  untried,  minden  le- 
hető eszközt  felhasználni, 
minden  módot  elkövetni; 
by  no  — ,  semmi  módon, 
semmiképen  ;  by  all  — , 
mindenképen,  mi  mien  etet- 
ve :  by  fair  — ,  jó  móddal  : 
by  this  — ,  ezáltal,  ezzel ; 
ekképen ;  by  —  of,  -vol, 
-vei ;  által :  by  his  — ,  áí- 
/«/<7  ;  by  our  — ,  általunk  ; 
by  fair  —  or  by  foul ,  jog- 
gal vagy  jogtalanul,  szép 
móddal,  ha  lehet,  erőszak- 
kal, ha  szükséges  (per  fas 
et  nefas) ;  ruy  —  would 
not  reach  so  far,  annyi  ér- 
tékkel nem  birok  :  a  man 
of  large  — ,  gazdag  ember. 

Mease  (mísz),  g.  a  —  of  her- 
rings, ötszáz  hering. 

Measles  (mí'zlz),  s.  pl.  ka- 
ni/ a  ró. 

Measurable  (mezs'árébl)  ,adj. 
mérhető  — ness,  s.  mér- 
hetőség. 

Méas'urably,  adv.  mérhető- 
leg. 

Measure  (rnezs'ár),  s.  mér- 
ték ;  mérv  ;  versmérték ; 
hangmérték,  tactus ;  intéz- 
kedés ;  in  some  — ,  némely 
részben,  némiképen,  némi- 
leg :  bevond  — ,  out  of 
all  — ,  szertelenül,  szerfe- 
lett, mód  felett :  to  take 
one's  measures,  módját 
elintézni ,  intézkedéseket 
tenni:  — ,  v.  a.  mérni, 
megmérni,  felmérni,  kimér- 
ni i ;  to  —  one's  length  on 
the  floor,  egészen  elnyiij- 
tódzva  a  földön  feküdni. 

Meas'ureless,  adj.  megmév- 
lietlen.  [ret. 

Measurement,  s.  mérés,  mé- 

Meas'urer,  s.   mérő,  kimérő. 

Meat  (mit),  s.  hits,  tápla, 
eledel ;  roast  — ,  s.  pecse- 
nye ;  sweet  meats,  s.  pi. 
befőzött ;   ezukor sütemény. 

Meawl  (miáol),  v.  n.  miákol- 
ni, nyávogni. 


Mechanic 

Mechanic  (mik'éiiik),  a,  kéz- 
műves, mester-ember;  — , 
— al,  adj.  gépi,  erőmübeli; 
géptant ;  —ally,  adv.  gépi- 
leg :  géptanilag. 

Mechanician  (— sán),  8.  gé- 
pes: :  erőművész. 
Mechanics  |  m  Lkén'iksz),  s.pl. 
gépészet  ;    géptan,    evőmii- 
tan. 

Mechanism  (mek'é-nizm),  s. 
gépezet,  münlkat. 

Mechanist  (mek'éniszt) ,  8. 
gépész,  gépmester. 

Medallion  (midél'jan),  ••>-. 
mellpénz;  emlékpénz,  nyák- 
érem. 

Meddle  (med'dl),  v.  a.  bele- 
keverni; v.  n.  avatkozni;  to 
—  in,  avatkozni  -ba,  -be; 
to  —  with  something,  t'Hi  f- 
be  elegyedni,  vmibe  avat- 
kozni;  vmive  adni  magát; 
vmivel  gondolni;  to  —with 
some  one,  vki  dolgába 
avatkozni. 

Med'dler,  s.  kotnyeles,  avat- 
kozó. 

Med'dlesome,  adj.  avatkozó. 

Meddley  (med'dli),  8.  elegy  - 
belegy,  csőcselék. 

Medial  (mí'diél),  adj.  közve- 
tett :  közéj),  középső. 

Median  (mí'dién),  adj.  kö- 
zéj), középnagg  ;  —  paper, 
s.  közép  nagy  papiros. 

Mediate  (mí'diét),  adj.  köz- 
benső;  közbülső;  közép; 
v.  a.  közvetítni,  viszonyba 
hozni,  közbenjárása  által 
elintézni,  elvégezni ;  v.  n. 
közben  lenni ;  magát  közbe 
vetni. 

Media'tion  (—sán),  s.  közve- 
títés ;  közbenjárás. 

Media'tor,  s.  közbenjáró. 

Mediatorial  (— to'riél)  ,  adj. 
közbenjárási. 

Media'tress,  v.  Mediatrix. 

Mediatrix  (mi-di-é'triksz).  s. 
közbenjárónő. 

Medicable  (med'ikébl),  adj. 
orvosolható. 

Medical  (med'ikél),  adj.  or- 
vosi, gyógyszeres,  gyógg- 
szeri :  a  —  man,  orvos  ;  a 
—    practitioner,   gyakorló 

224 


Meet 

orvos ;    — ly,    adv.    orvosi- 
lag, gyógyszerileg. 

Med'icament ,  s.   gyógyszer. 

Medicinal  (medisz'mél),  adj. 
orvosi,  gyógyerejű. 

Medicine  (med'iszin),  s.  or- 
vassáfi  ;  orvos -tudomány . 

Medics  (med'iksz),  s.  pl.  or- 
vos-tudomány. 

Mediety  (midei'iti),  s.  közép 
rend,  közéj)  sors;  fele  vilii- 
nek. 

Mediocrity  (midiak'riti),  s. 
középszerűség. 

Meditate  (med'itét),  v.  n.  el- 
mélkedni; to  —  on,  gon- 
dolkodni vmi  felől  :  —  v. 
a.  to  —  mischief,  roszbam 
törni  a  fejét,  gonoszon  jár- 
ni az  eszével. 

Medita'tion,  s.  elmélkedés. 

Med'itative,  adj.  gondolkozó, 
elmélkedő. 

Mediteranean      ( mediteré'- 
nién),    adj.     földközi ; 
földközi  tenger. 

Medium  (mi'diám) ,  s.  kö- 
zeg ;  közvetítő;  átlag;  kö- 
zép-át ;  through  the  —  of, 
ál'al ;  -vol,  -vei. 

Medlar  (med'lér),  s.  nasz- 
polya. 

Medle,  v.  Meddle. 

Medley,  v.  Meddley. 

Meed  (mid),  s.  jutalom,  díj  ; 
adomány. 

Meek  (mik),  adj. szelíd,  szen- 
de, nyájas:  — ness,s.szen- 
deség,  jóság,  nyájasság. 

Meek'en.  v.  a.  szendítni. 

Meer   (mír),   8.   tó;    határ: 

—  sauce,  s.  sóié ;  —  stone, 
8,  határkő. 

Meet  (mit),  v.  a.  irr.  (met 
[met],  met),  találkozni: 
I  met  him  in  the  street. 
az  utezán  találkoztam  vele: 
to  go  to  —  one,  elébe  men- 
ni;  he  promised  to  —  me 
in  the  wood,  azt  ígérte, 
hogy  az  erdőben  fog  talál- 
kozni velem,  az  erdőben 
adott  nekem   légyottot ;  to 

—  one  by  chance,  történe- 
tesen ráakadni  vkire  ;  ir 
this  action  he  met  '..- 
death,  ez  ütközetben  találta 
halálát;  — ,  v.  n.  összeta- 


Meet 


Mellow 


Men  sur  ability 


lálkozni ;  összejönni,  ösz- 
szegyülni,  összegyülekezni; 
rátalálni,  ráakadni:  tör- 
ténni i  vele), megesni  rajta: 
ke  met  with  a  kind  recep- 
tion, szíves  fogadtatásra 
talált:  he  met  with  a  mis- 
fortune, baj  érte  öt;  he 
met  with  an  acquaintance, 
egy  ismerőssel  találkozott ; 
when  will  they  —  again  ? 
mikor  fonnak  ismét  össze- 
jönni '  to  make  hoth  ends 
— ,  addig  nyújtózni,  a  med- 
dig  a  takaró  ér;  they  are 
well  met,jól  összeillenek  ; 
well  met,  épen  jókor  ta- 
lálkozunk. 

Meet,  adj.  illő,  alkalmas,  he- 
lyes;  it  is  — ,  igazságos  és 
illendő:  —  for,  alkalmas 
-ra,  -re ;  to  he  — with  one, 
visszaadni  a  kölcsönt,  rosz- 
i 'rt  roszszal  fizetni;  adat- 
nak nem  maradni. 

Meefrrag,  s  .?.■,'.•/.'. ];,  ts,.  $yu 
lekezet ;  találkozás  :  temp- 
lomozás  Methodistáknál  ); 
—  house,  s.  gyülésház  : 
imaház  <  Methodistáké). 

Meet'ness,  g.  illendőség,  he- 
lyesség .  a  I  kalmasság. 

Mela  (mí'lé),  s.  kutasz. 

Melatapode  (mí'lémpod),  s. 
békabogyó -takta. 

Melaneh*  'lie  (mel'éngkallk), 
adj.  méla,  mélabús  :  méla- 
kóros, hálára*. 

Melancholist ,    s.     búkóros, 

iinda. 

Mel'ancholize  (— leiz),  v.  a. 
elkomorítni;  v.  n.  elkomo- 
rodni, mélázni. 

Mel'ancholy,  s.  lélábú,  mé- 
lóság;  mélakór,  búkor; 
adj.  búskomor,  méla,  méla- 
kóros, búkóros. 

Melange  (méléndzs?),s. elegy. 

Meliorate  (mí'li-o-iet),  v.  a. 
jobbitni,  javítni,  finomít- 
iii  :  v.  n.  jobbulni,  javulni. 

Meliora'tion,  8.  jobbítás,  ja- 
vítás ;  javulás  :  nemesbítés. 

Melliferous(melliferász),a<#. 
méztermő. 

Mellifluent,    v.  Mellifluous. 

Mellifluous    (melüfljuász) . 

Bizonfy:  ^ngol-magytu 


adj.  mézzel  folyó,  mézes, 
édes. 

Mellow  (mel'lo),  adj.  szoty- 
vás,  érett :  ízes ;  gyenge, 
lágy  :  —  ness,  s.  szotyvás- 
ság,  érettség,  ízesség;  gyen- 
geség, lágyság. 

Melodious  (milo'diász),  adj. 
dallam*  zerii,zenyzetes;—\y, 
adv.  zengzetesen,  dallam- 
szerűleg;  —ness,  s.  dallam- 
szerűség. 

Melody  (mel'odi),  s.  zengzet, 
dallam. 

Melon  (mel'án),  g.  dinnye. 

Melt  (melt),  v.  a.  irr.  (melt- 
ed, molten),  olvasztani, 
megolvasztani;  a  melting 
discourse,  szívreható  be- 
széd; — ,  v.  n.  olvadni,  el- 
olvadni, megolvadni :  to  — 
into  tears,  könnyekre  ol- 
vadni. 

Melt'er,  g.  nlvasztá. 

Member  (mem'ber),  s.  tan  ; 
tar/tár*. 

Membraneous  (memhre'- 
niász),  adj.  hártya*. 

Membrane  (membrén'),  s. 
hártya  :  winking  — ,  s. 
szemhártya.  [lékjei. 

Memento  (mimen'to),  s.  cm- 
Memoir  (me'mór,  me'mair), 
8.  emlékirat  :  emlékeztető 
irat  :  kérlevél ;  — s,  s.  pl. 
emlékezetességek ,  emlék- 
iratuk. 

Memorable  (mem'arébl),ad/. 
emlékezeti-* :  —ness,  s.  em- 
lékezetesség. 

Memorandum  ( mimorén  '- 
dám),  g.  feljegyzés;  — 
book,  s.  jegyzékek  könyve. 

Memorate  (mem'oret),  v.  a. 
emlékeztetni,  említeni. 

Memora'tioK,  s.  emlékeztetés, 
említés. 

Memorial  (mimo'riél),  s.  em- 
lékirat :  emlékjel  ;  benyújt- 
va a  y,  kérlevél. 

Memorize  (mem'oreiz),  v.  a. 
emlézni. 

Memory  (mem'ari),  g.  emlé- 
kezet, emlékező  tehetség  : 
emlékezet,  emlék  ;  I  cannot 

call  t<>  —  ,  nem  jut    e*:vm- 

he  -  in  -  of,  -nnk,  -in  I.  em- 
lékezetén . 


Menace  (men'ész),  g.  fenye- 
getés ;  r.  a.  fenyegetni ;  to 
—with,  megfenyegetni  -ml, 
-vél. 

Men'acmg,  adj.  fenyegető  ; 
— ly,  adv.  fenyegetőleg,  fe- 
nyegetőt . 

Menagery  (menazs'eri)  ,  g, 
állatkert :  állatsereglet. 

Mend  (mend),  v.  n.  javítni, 
kijavitni,  megfoltozni;  to 

—  stockings,  harisnyákat 
kijavítani  to — one's  life, 
jobb  útra  térni,  mamit 
megjóbbítni  :  least  said  is 
soonest  mended,  halina** 
nyélvem,  nem  fáj  fejem  : 
— ,  v.  n.  jobhiilni:  gyó- 
gyulni; thepatient  lupins 
to  — ,  a  beteg  jobban  kezd 
lenni  :  never  too  late  to 
— ,  sohasem  késő  a  megté- 
rés. 

Mendable  (uiend'ébl).  adj. 
javítható  ,  kijavítható  ; 
megjobbítható. 

Mendacious  ( mendé'sász ), 
adj.  hazug. 

Mendacity  (mendész'iti),  .<. 
hazudd*. 

Men'dicancy,  ■•••.  koldulás. 

Mendicant  (men'diként),«(?j. 
kolduló :  *■  koldus. 

Mendicate  (men'diket),  v.  a. 
and  u.  koldulni. 

Mendicity  (mendisz'iti),  g. 
koldulás,  koldusság;  to 
reduce  to  — ,  koldusbotra 
juttatni. 

Mend'ment,  v.  Amendment. 

Menial  (mi'niél),  adj.  cse- 
léd . .,  cselédes  ,  szolgai ; 
— BfS.pl.  cselédek,  cseléd- 
ség. 

Meninges  (minin'dzsiz).  8. 
pl.  agykér. 

Mense  (mensz),  g.  illedelem: 

—  ful,    adj.    illedelmes . 

—  less,  adj.  illedelmetlen . 
Menses  (men'sziz),s.j»?.  havi 

tisztulás. 
Menstrual  (men'sztnndl. adj. 
havi  :  olvasztó  :    -  ÖUX,  i  . 

havi  tisztuld*. 
Menstruum  (men'sztruam), 

.•>•.  oldószer. 
Men8urabü'ity,  s.    mérheti 

ség. 


Mensurable 


Mere 


Metachronism 


Mensurable  (men'zsjurebl), 
adj.  mérhető. 

Afen'surate  (—ret),  v.  a.  mér- 
ni, kimérni,  felmérni. 

Mensura'tion,  s.  mérés,  ki-, 
felmérés. 

Mental  (nient'el),  adj.  ész- 
beli ;  —  powers,  e.  pl,  ész- 
béli tehetségek  ;  —  ly,  adv. 
gondolatilag. 

Mention  (inen'sán),  s.  emlí- 
tés .  v.  a.  említeni;  don't 

—  it  to  anybody,  ne  mondja 
men  senkinek. 

Mephitic  (mifit'ik),  —  al,  adj. 

döglelet  es. 
Meracious  (mire'sász),   adj. 

leitisztult  (bor). 
Mercantile(rner'kénteil),  adj. 

kereskedési,  kereskedelmi : 

—  town,  s.  kereskedőváros. 
Mer'cenariness,  8.  megvásá- 

rolhatőság ,  megveszteget- 
hetőség, ároslelküség. 

Mercenary  (mer/szinéri),afí/. 
megvásárolható;  ároslelkű. 

Mercer  (mer'szer),  .?.  rőfös- 
kalmár  ;  silk  — ,  s.  selyem- 
árus. 

Mer'cery,  s.  rőfös  kereskedés, 
selyemkereskedés. 

Merchandise  (mer'tséndeiz), 
s.  áru, portéka  ;  kereskede- 
lem- v.  n.  kereskedést  űzni. 

Merchant  (mer'tsént),  s.  ke- 
reskedő, tőzsér. 

Merchantable,  adj.  kapós, 
kelendő  (áru). 

Merciful  (mer'szifull),  adj. 
irgalmas,  könyörületes;  ke- 
gyes ;  —  ly,  adv.  irgalma- 
san ;  —  ness,  s.  könyörüle- 
tesség, irgalom. 

Mer'ciless,  adj.  irgalmatlan; 
kegyetlen ;  — ly,  adv.  ir- 
galmatlanul ,  könyüriilet 
nélkül ;  —ness,  s.  irgal- 
matlanság ;    kegyetlenség. 

Mercurial  (merkju'riél),  adj. 
h  ig a  n y 08 ,  ké n esős . 

Mercury  (mer'kjuri),  s.  Mer- 
kúr :  hírnök  (bolygó  csil- 
lag ) ;  kéneső,  higany. 

Mercy  (messzi),  s.  kegye- 
lem, irgalom;  to  have  — 
upon  one  I  t>;/  mini  vl  in; 
to  be  at  the  —  of..,  ha- 


talmában v.  kezében  lenni, 
függni  -tói,  -tői. 

Mere  (mír),  adj.  merő,  csu- 
pa, puszta  ;  it  is  a  —  sup- 
position, az  merő  feltevés; 
— ly,  adv.  csupán. 

Mere,  v.  Meer. 

Meretricious  (meritris'ász), 
adj.  ringyós ;  fajtalan  ;  ha- 
mis, ál. 

Merge  (merdzs),  v.  a.  elme- 
rítni,  bemártani;  v.  n.  be- 
mcriilni,  elmerülni,  elsü- 
lyedni. 

Meridian  (mirid'ién),.  s.  de- 
lelő, délkör:  dél,  délidő; 
—  line,  s.  délvonal ;  calcu- 
lated for  our  — ,  felfogá- 
sunkhoz arányzott. 

Merid'ional,  adj.  déli,  dél- 
szaki ;  —  ly,  adv.  délnek, 
délre. 

Merils  (nier'ilz),  s.  pl.  mal- 
mosai, malomjáték. 

Merino  (rneri'na),  s.  gyapjú- 
szövet neme ;  spanyol  me- 
rinójuh  ;  french  — ,  tibet 
(gyapjúszövet  neme). 

Merit  (rner'it),  s.  érdem:  v, 
a.  érdemelni,  megérdemel- 
ni. 

Meritorious  (merito'riász), 
adj.  érdemes,  jutalomra 
méltó ;  —ness,  s.  érdemes- 
ség. 

Meritory,  v.  Meritorious. 

Meritot  (mer'itat),  s.  hinta, 
himba,  gallóka. 

Merlin  (mer'lin),  s.pacsirtn- 
vadászó  sólyom. 

Mermaid  (mer'med) ,  s.  hab- 
nő,  tengeri  nimfa. 

Merrily  (mer'rili),  adv.  ví- 
gan, vidáman. 

Merrimake  (mer'rimék),  s. 
mulatság,  vigalom;  lako- 
ma; v.  n.  vigadni,  lako- 
mázni. 

Merriment,  .?.  vigasság,  vi- 
galom ;  lakomázás. 

Merry  (mer'ri),  adj.  víg,  vi- 
dám, jókedvű;  as  —  as  a 
cricket,  víg  mint  a  tücsök; 
to  make  — ,  vígan  hnui, 
vigadni ;  to  make  —  with 
one,  tréfát  űzni  vkiből ; 
to  be  in  a  —  pin,  to  be  set 
on  the   —  pin,  jő  kedré- 

226 


ben  lenni;  a  —  grig,  tré- 
fás ember ;  a  —  conceit, 
furcsa  ötlet;  —  Andrew,  8. 
paprika  Jancsi,  bohócz ; 
—  begotten,  s.  törvényte- 
len gyermek  :  —  wing,  s. 
szúnyog. 

Mersion  (mer'sáu) ,  s.  elme- 
rül és,  bemárt  ás. 

Meseems  (miszímz'),  v.  imp. 
nekem  úgy  tetszik  v.  lát- 
szik. 

Mesenteric  (mezenter'ik) , 
adj.  fodor . .  .;  —glands,  .?. 
2)1.  fodormirigyek. 

Mesenterium(mezentí'riám) 
.-•.  bél  fodor. 

Mesh  (mes),  s.  hurok,  bokor, 
szem  (harisnyán ) ;  v.  a. 
meghálózni ;  hálóba  kerí- 
teni, tőrbe  ejteni:  behur- 
kolni. 

Mesh'y,  adj.  hálódad,  re- 
czés. 

Mesprise(meszpreiz'),.s./«íY/- 
r  i-t  és. 

Mess  ( mész ) ,  s.  közétek  ; 
közétkezés  ;  tál  (  étel  i  ; 
közétkezési  társaság;  ke- 
verék, zagyva :  to  make  a 
— ,  mindent  összevissza- 
hányni; malaczkodni  ;  to 
get  one's  self  into  a  — . 
bajba  keveredni;  —  mate, 
s.  evötárs ;  — ,  v.  n.  ét- 
kezni. 

Message  (mesz'széds),  s.  ize- 
net ;  to  send  a  —  to  some 
one,  vkinek  vmit  izenni ; 
to  carry  a—,  izenetet  vinni; 
to  send  a  —  by  some  one, 
vki  által  vmit  izenni ;  to 
deliver  a  — ,  izenetet  meg- 
vinni. 

Messenger(mesz'szendzsSr) , 
s.  izenetvivö,  hírvivő,  hír- 
nök, követ,  küldött. 

Messiah  (mészáj'é),  s.  mes- 
siás. 

Messrs.  (=Messieurs  [mes'- 
JTU-z  ),  s.  pl.  uruk;  to — 
Brown  &  Co.,  Brown  és 
társa  uraknak. 

Messuage  (mesz'szuédzs),  8. 
telek ;  tanya,  épület. 

Metacarpus  (metékár'pász) , 
s.  kézkíízép. 

Metachronism     (  mitek '  ro- 


Metal 

nizin),  s.  kortévesztés,  idő- 
számítási  hiba. 

Metal  (met'tl),  s.  érez;  (átv. 
ért.)  tüzesség  t  hevesség, 
elevenség. 

.Metallic  (mitel'lik),  adj.  érez 
. .,  férni;  —  currency,  s. 
pengő  pénz. 

Metallography  ( raetéllag'- 
réri),  s.  érczleirás. 

Metallurgy  (metél'lárdzsi),  s. 
kohótan,  kohászat,  ércz- 
tan,  érezváíasztási  tudo- 
mány. 

Metamorphize  (metáinaar'- 
feiz),  v.  a.  átalakítani,  át- 
változtatni. 

Metamorphose ,  v.  Meta- 
morphize. 

Metamor'phosis  (— foszisz), 
■•>•.   átalakítás,  átalakulás. 

Metaphor  (met'áíer),  g.  át- 
képítés :  hasonképlet,  kép- 
máslat. 

Metaphorical  (— phar'ikél ) , 
adj.  hasonképletes,  képle- 
ges ;  — ly,  adr.  képleg. 

Metaphrase  (met'éfrez)  ,  s. 
szószerinti  áttétéi,  átirás. 

Met'aphrast  (— frészt),g.  szó- 
szerinti áttevő  v.  fordító. 

Metaphysic  (— fiz'ik),  — al, 
adj.  érzéktúli,  alapbölcsel- 
in  i. 

Metaphysician  (— zis'án),  s. 
érzéktúli  bölcselő,  metafi- 
zikus. 

Metaphys'ics,  g.  pl.  érzéktúli 
bölcselet,  alapbölcselem. 

Metastasis  (mitész'tészisz), 
l.  átrakodás. 

Metatarsus  (metétaVszász  | . 
s.  lábközép. 

Mete  imíti,  /■.  i  mérni;  to 
—  out,  kimérni;  —,  v.  n. 

Í0  —  at,    CZéloZni    jfa,   -fi  -. 

— ,  s.  határ;  —  wand,  — 
yard,  s.  mérővessző,  mérő- 
pózna. 

Metempsychosis     (  na  t<  mp- 

Bziko'szisz),  .v.  lélekköltö- 

meny. 

Meteor  (mi'tiár),  g.  légtüne- 

Meteorolite  (mitiar'oli 
égkő,  lebkő. 

Methraks   (mithingkszf),    v. 

imp.   in  ],,  ni    úgy    tit-  lik    V. 

úgy  látszik. 


Method 

Method  (meth'ad),  s.  mód, 
módszer:  tanmodor;  eljá- 
rásmód. 

Methodical  (  mithad'ikél ) , 
adj.  módszeres  ;  — ly,  adr. 
módszeresen. 

Methodism  (meth'adizm),  s. 
Wesleytan,  metlmdistaság, 
módszeres  ájtatosságú  hit- 
felekezet. 

Meth'odist,  g.  methodista  ; 
módszerész. 

Metre  (mí'ter),  .s.  versmér- 
ték, versméret;  méter  ( mér- 
tél; neme). 

Metrical  (  met'rikél ) ,  adj. 
versméretes,  versmértéki. 

Metrology  (metral'odzsi),  ••;. 
mértéktan. 

Metronome  (mi'tronom),  s. 
ütemmérő.  főváros. 

Metropolis    (mitrap'oliz),    s. 

Metropolitau'(mitroparitéu) , 
adj    t  ..:  ím  i  :  •-'.     ;  el 

Mettle  (mét'tl),  g.  bátorság, 
elevenség,  tüzesség;— some, 
adj.  bátor,  eleven,  heves, 
tüzes. 

Mew  (rajit),  v.  n.  miákolni, 
nyávogni  ;  tollait  hullatni, 
vedleni ;  becsukni,  bezárni; 
to  —  one's  self  up  from 
the  world,  a  világtól  elvo- 
nulni ;  — ,  g.  cstíUŐ,  sirály; 
vedlés,  kiiklés  ;  kalitka. 

Mewl  (mjul)  ,  v.  n.  nyivá- 
kolni i  mint  a  kisgyermek); 
—ex,  g.  nyivákoló  gyermek. 

Miasm  (mei'ezm),  g.  gerj,  ra- 
góig. 

Miasma,  v.  Miasm. 

Miasmatic  ( mei-ézmét'ik)  , 
adj  ragályos    gsrjss. 

Mica  (mei'ké) ,  g.  csillám, 
csillámpor. 

Micaceous  (mejke'sasz),  adj. 
csiUámszerü  ;  csillámos. 

Michael  (mei'kl),  g.  Mihály. 

Michaelmas  (meikTdmész  | . 
g.  Sz.  Mihály  ünnepe;  — 
day,  g.  .S'r.  Mihály  napja. 

Miche  (mits),  v.  n.  bujdok- 

lani. 

Mioh'ery,  s.  csalárdság. 
Mich'ing,  adj.  lusta. 
Mickle   (mifkl),    adj.    sok; 

many  a  little  makes  a  — , 
sok  kenés  sokra  megy. 

227 


Mightily 

Microcosm  (meiTirokazm),  s. 
kis  világ. 

Micrometer  (meicrani'iter) , 
g.  kicsinymérö  (górcsőlen- 
csén I. 

Microscope  (  mei'kroszkop), 
s.  górcső,  nagyító. 

Mid  (mid) ,  adj.  közép  .  .  . 
középső;  —day,.-.',  dél,  dél- 
idő  :  —  summer,  g.  nyári 
napfordulat;  —  winter, 
.-•.  féli  napfordulat. 

Midden  (mid'dn) ,  g.  ganaj- 
domb. 

Middle  (mid'dl),  adj.  közép 
.  . ,  középső  ;  közbenső  :  — 
classes,  .s.  pl.  középosztá- 
lyok; —  course,  s.  közép- 
út; —sized,  adj.  középszerű 
nagyságú  ;  a  —  aged  man, 
megélemedett  ember;  — ,  g. 
közép,  derék  :  in  the  —  of 
the  town,  a  város  közepén: 
in  the  —  of  the  night,  éj- 
félkor ;  we  are  now  in  the 
—  of  the  winter,  a  tél  dt  - 
rékán  vagyunk  most. 

Mid'dling  ,  adj.  középszerű . 
meglehetős  :  adv.  középszt  - 
rüen,  meglehetősen  :  I  am 
hut  — ,  csak  megvagyok 
valahogy. 

Midge  (midzs),  g.  tipoly,  szú- 
nyog. 

Midmost,  adj.  középső,  köz- 
belső. 

Midnight  (mid'neit),  g.  éjfél. 

Midshipman  (mid'sipmén), 
g.  tengeri  hadapród. 

Midst  (midszt),  g.  közép;  in 
the  —  of,  közepén,  köze- 
pette :  adj.  közép,  közbelső; 
adr.  közepett. 

Midwife  (mid'weif),  8.  bába. 
s  zülész  'u"i. 

Mid'wifery,  ••••.  bábaság,  bába- 
mesterség. 

Mien  (min),  s.  tekintet,  ábrá- 
zolt. 

Miff    (miff),    ■-'.    kedvetlenség. 

boszankodás. 
Miffed  (mif'fd),  Miffy,  adj. 
kedvetlen,  boszús. 

Might     (Uleitl  ,     g.      hatalmi  . 

erő  :  with  —and  main.  erő- 
nek erejével. 
Mighfily,  adv.  hatalmasan, 
erősen,  nagyon. 


Mightiness 

Mightiness,  8.  hatalmasság ; 
magasság,  fenség  (czím  . 

Mighty,  adj.  hatalmas,  erds, 
nagy,  roppant ;  a  —  na- 
tion, hatalmas  nemzet ;  a  — 
famine,  borzasztó  éhszük- 
ség  ;  —  things,  fontos  dol- 
gok ;  — ,  adv.  nagyon,  igen; 
it  is  all  —  fine  and  —  well 
what  you  said,  but  etc.,  « 
mit  ön  mondott,  az  mind 
nagyon  jó  és  szép,  de  stb. 

Migniard,  v.  Miniard. 

Mignonette  (ininyanetf),  s. 
rezeda. 

Migrate  (mei'gref),  r.  n.  köl- 
tözni. 

Magra  ticn.  s   /   íi:   is. 

Mi'gratory,  adj.  költöző. 

Milane>e  (mü'eníz'),  adj. 
and  s.  milanói. 

Milch  (mils),  adj.  fejős ;  — 
cow,  -s.  fejős  tehén. 

Mild  (nieild),  adj.  szende, 
szelíd,  nyájas,  kegyes; 
enyhe,  szelíd;  —  weather, 
s.  enyhe  idő;  — ly,  adv. 
szendén,  szelíden,  kegye- 
sen ;  —  ness,  s.  szendeség, 
kegyesség. 

Mildew  (mil'dju),  s.  ragya  ; 
penész. 

MÜe  (  nieil ) ,  s.  mérföld  ; 
—stone,  s.  mérföldkő. 

Militant  (niil'itént),  adj.  küz- 
dő ;  csatázó,  harezoló ;  the 
—  church,  íí  vitézkedő  egy- 
ház. 

Military  (mil'itéri),  adj.  har- 
ezos,  hadias;  hadi;  a  — 
man,  hadfi,  katona ;  — 
architecture,  s.  hadi  épí- 
tészet, hadi  építés;  — ,  s. 
katonaság,  had. 

Militate  (mil'itet),  v.  n.  csa- 
tázni, vívni  :  vitázni,  vitat- 
kozni. 

Militia  (milis'é),  s.  néphad, 
honvédség;  —man,  s.  pol- 
gárkatona. 

Milk  (milk),  s.  tej;  —cow, 
.-.-.  fejős  telién  ;  —  maid,  s. 
fejd  szolgáló ;  —  pail,  s.  fe- 
jőké, fejődézsa  :  —  thistle, 
s.  dudv  a-csorbáka ; — tooth, 
s.szopófog;  —  woman,  s. 
tejesasszony  ;  — ,  v.  a.  fejni, 
megfejni. 


Miiken 

Milk'en,  adj.  tejes  ;  —  diet, 
-■.  tej-ét. 

Milk'er,  s.  fejő. 

Milk'y,  adj.  tejféle,  tejes; 
—way,  s.  téj-ui,  ég-út. 

Mill  (mill),  s.  mali  an  :  paper 
— ,  x.  papirosmalom  ,  pa- 
pirosgyár :  water  — ,  s.  vízi 
malom  :  wind  — ,  s.  szél- 
maUrm;  hand  — ,  s.  kézi 
malom ;  (prov.)  he  was 
born  in  a  — ,  ő  süket ;  — 
brook,  s.  malompatak';  — 
stone,  s.  malomkő;—  wheel, 
x.  malomkerék. 

Milleuarian  (milline'rién),  s. 
ehiliasta. 

Millenary  (millinéri) ,  adj. 
ezeréves ;  s.  évezred. 

Millennial  (mülen'niel) ,  adj. 
ezeréves. 

Millennium  (— ni-ám),.s.  év- 
ezred :  chiliasmus. 

Millepede  (miripíd),  s.  száz- 
lábú pinczebogár. 

Miller,  x.  molnár. 

Millesimal  (millesz'szimél), 
adj.  ezeredik ;  ezeres. 

Millet  (miHit),  s.  köles,  köles- 
kása. 

Milliarv  (mü'lieri),  s.  mér- 
földkő. 

Milliner  (mil'liner),  s.  pipe- 
re sznő. 

Millinery,  s.  pipereműgyár- 
tás. 

Milüon  (mil'lián),  s.  milliom. 

Miit  (miit),  x.  l<:p;  haltej. 

Milt'er,  g.  tejeshal,  himhal. 

Mime  (meim),  s.  minijeitek ; 
in  i ínész. 

Mimer  (mei'mer),  .s.  mimját- 
szá :  bohó  ez. 

Mimic  (mim'ik),  adj.  mimle- 
ges  :  —art,  a.  mimmüvészet; 
—,  s.  mim  játszó ;  majmoló; 
— ,  r.  a.  majmolni. 

Mimicry  (mim'ikri),  -s-.  maj- 
molás,  mujmolgatás,  utá- 
nozgatás. 

Mim'ics,  s.  pl.  min\íiiüvészet. 

Minacious  (mme'sász),  adj. 
fenyegető. 

Mince  (minsz),  v.  a.  apróra 
vagdalni. 

Mind  (meind),  s.  emlékezet, 
ész;  kedv;  kedély  :  érzü- 
let ;    indulat ;    vélekedés  ; 

223 


Mind  

szándék,  akarat;  to  bear 
in  — ,  emlékezetben  tartani 
(vmitr,  to  call  to  --,  em- 
lékezni   (vmiről) ;  to  put 

one  in  —of  .  .,  emlék,:- 
tetni  vkit  -ra,  -re,  eszébe 
juttatni  vkinek  emit;  it 
occurred  to  his  — .  azon 
gondolatra  vetemedett,azon 
gondolatra  jött  ;  it  will 
not  o~\t  of  my  — ,  a:t  ki 
nem  vethetem  a:  eszemből; 
out  of  sight,  out  of  — ,  a 
mit  a  szem  nem  ''át,  a  szív 
hamar  felejti ;  a  thing  out 
of  — ,  feledékenységbe  ment 
dolog ;  to  go  out  of  one's 
— ,  eszét  veszteni ;  time 
out  of  — ,  emlékezetlvaladó 
idő  óta ;  if  he  has  a  —  for 
a  walk  to  the  park,  ha 
neki  kedve  van,  a  ligetbesé- 
tálni menni:  Ihaveagreat 

—  to  thrash  the  scoun- 
drel, nagy  kedvem  van,  a 
gazembert  jól  megpáholni ; 
I  spoke  my  — ,  ugy  beszél- 
tem, a  mint  gondolkodom  : 
to  open  one's  —  to  some 
one ,  szívét  kitárni  vki 
előtt ;  to  make  up  one's  — , 
magát  eltökéleni ;  to  my — , 
véleményem  szerint ;  my  — 
misgives  me,  roszat  sejtek: 
to  change  one's  — ,  másra 
gondolni  magát,  megvál- 
toztatni szándékát  :  with 
one  — ,  egy  akarattal,  egy- 
hangúlag ;  so  many  men, 
so  many  minds,  a  hang 
fő,  annyi  vélekedés;  — ,  v. 
a.  figyelni,  hallgatni  <  -ra. 
-re);  gondolni  (-val,  -vei  I, 
gondjának  lenni  ( -ra,-re>: 

—  what  I  say,  hallgass 
reám,   hajts   szavamra:   t<> 

—  one's  work,  munkájá- 
hoz látni ;  who  is  to  —  the 
children?  ki  ügyel  a  gyi 
rekekre  ?  —  you:' own  bu- 
siness !  gondoskodjék  saját 
dolgáról !  I  had  to  —  my 
luggage,  málhámra  kellett 
vigyáznom  ;  I  don't  — .  nei  i 
bánom ;  I  don't  —  it,  t  em 
gondolok  vele:  never  —  • 
never  —  it,  sohase  gondolj 
vele. 


Minded 

Mind'ed,  adj.  szándékú ;  ér- 
zelmű, indulatú  ;  noble — , 
adj.  nemesérzelmű,  nemes- 
lelkű.  ;  well  — ,  adj.  jóindu- 
laté :  ill  — ,  adj.  roszindu- 
latű. 
Mind'ful,  adj.  figyelmes,  vi- 
gy ázó, gondos;  to  be  —  of 
.  .  ,    emlékezetben    tartani 
emit  ;      figyelemmel    lenni 
vmi  iránt ;  — ly,  adv.  gon- 
dosan;   — ness  ,  s.  figyel- 
messég, gondosság. 
Mind'less,  adj.  figyelmetlen, 
gondatlan;  to  be  —  of  .  . , 
meg    nem    emlékezni   •ről, 
-rö'l. 
.Mine   (mein),  pron.  enyim; 
a    friend    of     — ,    barátim 
egyike;  it  was  no  fault  of 
— ,  nem  én  voltam  a  hibás, 
arm  miattam  esett  a  hiba  ; 
whose  is  this  book  ?  it  is 
— ,  kié  ez    a    könyv  ?    az 
enyim. 
Mine  (mein),  s.  alma  :  ércz- 
akna,  bányaüreg,  bánya; 
the  leads  of  a—,  érczerek; 
— ,  v.    n.   aknát  készíteni; 
— ,  v.  a.  aknászni. 
Miner   (mei'ner),   ••>.   bánya. 
míves  ;  aknász;  — 's  track, 
s.  csille,  tolószekér. 
Mineral  (min'erél),  s.    ás- 
vány ;  adj.   ásványi,  ásvá- 
nyos,   érczes ;   —  coal,  s. 
kőszén  :  —  kingdom,  g.  ás- 
ványország;  —  waters,  s. 
pl.   ásványforrás ,  érczfor- 
rás. 
Min'eralist,  s.  ásvány  ász,  ás- 
ványtudós,   kohász,    ér"z- 
ismész. 
Mineralogies!  (— lad'zsikíd), 

adj.  ásványtani . 
Mineralogist  (minerél'odzs- 

iszt),  t.  ásványtudós. 
Mineral'ogy,  g.  ásványtan. 
Min'gle  (ming'gl),  v.  n.  ele- 
gyülni, vegyülni,  kevered- 
ni;  he  did   not  —  with 
tin  in,    ő   /a-m    keveredett 
közéjök;  to    -i  nto  society, 
társaságba    menni ;  — ,   v. 
a.  elegyítni,   kn-erni ;   —, 
•'.   /•'  verek ;       mangle,  s. 
agyi  alék,  <  legy-belegy. 
"1,    Migniard    (min'i 


Miniature 

ard),  adj.  kicsiny ded,  szé- 
pecske,  csínos,  finom. 

Miniature    (min'ietsjur),    s. 

kis/estés,  kiesided  festés. 
Minikin    (min'ikin),   s.    ked- 

vencz ;  adj.  kicsinyke. 
Minim    (min'im),   s.    törpe : 
egriponty  ,     karcsuponty ; 
kisferenezi  ;    félkáta,    fél- 
ütemnyi  hangjegy. 
Miniment  (min'iment),s.  ok- 
irat, bizonyítvány. 
Minimum     (min'imám) ,    s. 
vminek  legkevesebbje ;  leg- 
kisebb érték. 

Mining  (mein'ing),  s.  bányá- 
szat, aknázás. 

Minion  (min'ián),  s.  ked- 
vencz  ;  —like,  adj.  negély - 
zett,  negédlett,  kényes,  el- 
kényeztetett. 

Minister  (min'iszter),  s.  szol- 
gálattevő, szolyálkodá ;  kii- 
vet ;  lelkész  (protestánsok- 
nál); miniszter;  — ,  v.  n. 
szolgálni,  szolgálatára  len- 
ni i  rkiuek);  lelkészkedni ; 
(to)  orvosságot  adni  i  vki- 
nek) ;  segédül  lenni  (vki- 
nek ) ; —,  v.  a.  adni,  oda 
nyújtani:  to  —an occasion 
of..,  alkalmat  nyújtani 
-ra,  -re. 

Ministerial  ( miniszti'riél)  , 
adj.  szolgála,  alárendelt; 
hivatalos,  hivatali  :  paphi- 
vatali ;  lelkészi;  templomi; 
ministeri  ,  ministerialis  ; 
—  garments,  s.  pl.  temp- 
lomi ékszerek. 

Min'istrant  ,  adj.  szolgáló, 
szolgalmas. 

Ministra'tion,  s.  szolgálatté- 
tel; hivatalkodás;  hivatal; 
egyházi  hivatal;  lelkészke- 
dés, 

Min'istry,  s.  szolgálat,  hiva- 
tal; paphivatal,  prédika- 
torság ;  ministerium. 

Minor  (mei'ner),  8.  a  kiskorú; 
lágyhang;  altétel,  altét 
leiben  I  :  adj.  kisebb, 
csekélyebb  :  kiskorú  .■  lágy- 
hangú i  zen.  i :  Asia 
Kis -A  zsia. 

Minorate  (mei'narét),  v.  a. 
kisebbítni. 

229 


Mirror 

Minorite    (mei'narit),   s.  fe- 

renczrendi,  kisferenezi.  ' 
Minor'ity    (minar'iti),  s.  ki- 
sebbség ;  kiskorúság. 
Minotaur  (min'otaar),  g.  mi- 
nőt aur  us. 
Minster    (min'szter),  g.  szé- 
kestemplom, monostor. 
Minstrel  (min'sztrel),  g,  köl- 
tö,    dalnok,   zenész ;    ván- 
dorló   dalnok    v.    zenész ; 
—   sy,  s.  zenészek,  muzsi- 
kusok ;    zenekar,  énekkar. 
Mint    (minnt)  ,    s.     menta ; 
pénzverde  ,    pénzverőház  ; 
pepper  — ,   borsos   menta; 
balm  — ,  fodormenta;  mas- 
ter of  the  — ,  s.  pénznagy  ; 
—,   v.  a.   bányolni,  pénzt 
verni  ;    koholni ;   —,   v.    n. 
törekedni  í  -ra,  -re). 
Mint'er,  s.  pénzverő  ;  koholó. 
Minute  (minjut') ,    adj.    ki- 
csinyeled; aprólékos;  pon- 
tos,  szabatos ;    —ness,    s. 
pontosság. 
Mm'ute  (min'nit),  ü.  perez  : 
rövid  vázlat,  rövidlet ;  — 
book ,    s.    irkakönyv ;    — 
hand,  s.  perezmutató  ;    — 
man,  s.  tartalékos. 
Minutiae   (minju'si-i),  8. pl. 
részletek,   aprólékosságok. 
Minx    (mingksz),    g.  pajkos 

leány. 
Mony  (mei'ni),  adj.   aknás ; 

alóásott. 
Mirable  (mei'rébl),   adj.  csu- 
dálatos. 
Miracle  (mir'ékl),    .s.  csuda  ; 
to  work  miracles,   csudát 
mívelni. 
Miraculous    (mirék'julász)  , 
adj.    csudás,    csudálatos'; 

természetfeletti  ;   — ly,  ailv. 

csudálatosan  ;    —ness,    g. 
csudálatosság. 
Mirador    (mirédor'),    g.    er- 
kély. 

Mirage  (mei'rédzs),  s.  lég- 
kép,  délibáb,   légtükrözet. 

Mire  (meir),  g.  sár;  hangya  : 
hi'  is  in  the  — ,  benn  ran  a 
hínárban  :  —  drum,*,  do- 
bosáéin. 

Mirk  (nií'-rk),  —  some,  adj. 
homályos,  borús. 

Mirror    (mír'rar),  g.   tükör  : 


Mirth 

—  stone,  g.  rétege*  gipsz, 
üvegM,  holdkő;  — ,  v.  a. 
tükrözni,  tükröztetni. 

Mirth  (mörth,  nierth),  g.  o,</- 

gd&. 
Mirth'ful,  adj.  víg,    vidám; 

— ly,  adv.  vígan,  vidámul; 

— ness,  g.  vidámság. 

Mirthless ,    adj.     v'ígatlan  ,■ 

—ness,  s.  ingatlanság. 
Miry  (mei'ri),  «í7j.  sáros. 
Misadventure    (miszédven'- 

tsár),    g.    baleset,    balság, 

szerencsétlenség. 
Misadvice  (ruiszedveisz'),  s. 

?-os£  tanács. 
Misadvise  (— veiz'),  r.  «.  to 

—  one,  vkinek  rósz  taná- 
csot adni;  vkit  tévútra 
vezetni. 

Misaclvis'ed,  adj.  félreveze- 
tett. 

Misafiected  (— éffek'ted) ,adj. 
elégületlen ;  ellenséges. 

Misaim'ed  (iniszeni'd),  adj. 
czélté  vesztett. 

Misalliance  (miszéllei'énsz), 
8,  egyenetlen  házasság,  bal- 
házasság. 

Misanthrope  (misz'énthrop), 
s.  embergyűlölő. 

Misanthropic  ( — thrap'ik ) , 
— al,  adj.  embergyűlölő,  em- 
bergyülöleti. 

Misan'thropist,  v.  Misan- 
thrope. 

Misan'thropy  (— én'thropi)  ,s. 
embergyiilölés. 

Misapply  (— épplei'),  v.  a. 
helytelenül  alkalmaztatni; 
rósz  czélra  fordítani. 

Misapprehehd(— épprihend') 
v.  a.  félreérteni. 

Misapprehen'sion,  s.  félre- 
értés. 

Misbecome  (—bikám'),  v.  a. 
it  misbecomes  him,  nem 
illik  hozzá;  roszúl  áll  neki. 

Misbehave  (— biheV),  v.  n. 
illetlenkedni;  v.  a.  to  — 
one's  self,  roszúl  viselni 
magát. 

Misbehaved,  adj.  rósz  ma- 
gaviseletű. 

Misbehaviour  (— bihev'iar) ,  s. 
rósz  magaviselet. 

Misbelief  (— bilíf),  s.  tévhie- 
delem. 


Misbelieving 

Misbeliev'ing,   adj.   tévhitü. 
Misbestow    |  —  biszto' ) ,    v. 

a.  aránytalanul  kioszta- 
ni; méltatlanra  vesztegetni 
(vmit). 

Miscall  (— kaal'),  v.  a.  balál 
v.  hibásan  elnevezni;  nem 
nevezni  igaz  nevén. 

Miscalculate  (— kél'kjulét),r. 
a.  roszúl  számolni,  htbá- 
san  felvetni. 

Miscarriage  (— kér'ridzs),  s. 
idétlen  szülés;  felsülés, 
balsiker. 

Miscarry  (—  kér'ri),  v.  n,  idét- 
lent szülni;  roszúl  sülni 
el ;  dugába  dőlni. 

Miscast  (— kaszt'),  v.  a.  hi- 
básan felvetni  v.  felszá- 
molni. 

Miscellaneous  ( — szellé'ni- 
ász),  adj.  elegyes,  külön- 
féle. 

Miscellany  (misz'szeileni),s. 
elegy ;  miscellanies,  s.  pl. 
vegyes  iratok. 

Mischance  (— tsánsz'),  g,  bal- 
ság, baleset,  szerencsétlen- 
ség. 

Mis'chief  (— tsif),  s.  baj,  kár: 
to  make  — ,  rósz  fát  tenni 
a  tűzre,  bajt  okozni,  bajt 
szerezni ;  to  bring  —  on 
some  one,  bajba  keverni 
vkit;  to  repair  a  — ,  az 
okozott  bajt  orvosolni. 

Mischievous  (misz'tsivász), 
adj.  kártevő,  kártékony ; 
csintalan  ;  — ness,  s.  kár- 
tékonyság, csintalanság. 

Miscibility  (— szibil'iti) ,  s. 
elegyíihetőség,  vegyíthető- 
ség. 

Miscible  (misz'szibl) ,  adj. 
elegyíthető,  vegyíthető. 

Miscite  (— szeit'),  v.  a.  ha- 
misan v.  helytelenül  idézni 
(p.  vki  irodalmi  müvé- 
ből). 

Misclaim  (—klem'),  s.  alap- 
talan igény. 

Miscompute  (— kampjut'),  v. 
a.  számvetésben  hibázni, 
roszúl  kiszámítni. 

Mis  conceit  (—kanszít') ,  s. 
téves  felfogás ;  balértelem ; 
álfogalom  ;  félreértés. 

Misconceive  (— kanszív'),  v. 
230 


Misdoing 

a.  félreérteni,  roszúl  v.  té- 
vesen felfogni. 

Misconcep'tion,  v.  Miscon- 
ceit. 

Misconduct  (— kan'dákt),  g. 
rósz  magaviselet. 

Misconduct  (— kaudákt'),  v. 
a.  roszúl  kezelni,  roszúl 
vinni  ip.  gazdaságot j  ;  to 
—  one's  self,  roszúl  viselni 
magát. 

Misconjecture  (— kandzsek'- 
tsár),  s.  alaptalan  gyaní- 
tás. 

Misconstruction  ( —  kan- 
sztrák'sán),  g.  félremagya- 
rázás ;  félremagyarázat. 

Misconstrue  (— kansztru'),  v. 
a.  félremagyarázni ;  to  — 
one's  words,  félremagya- 
rázni vki  szaruit. 

Miscount  (— káunt'),  g.  té- 
vesztett számlálás ;  v.  a. 
roszúl  számlálni. 

Miscreance  (misz'kri-énsz), 
s.  tévhit ;  tévhiedelem. 

Mis'creant,  s.  tévhitü,  hitet- 
len ;  istentelen,  gonosz. 

Miscreated  (— kriét'ed).  adj. 
idomtalan,  csúnya,  rút. 

Misdeal  (— díl'),  v.  a.  roszúl 
osztani  i  kártyát j. 

Mis'deed  (—did),  s.  gonosz- 
tett, bűntény. 

Misdemean  (— dimín'),  v.  a. 
to  —  one's  self,  roszúl 
viselni  magát. 

Misdemeanour  (— dimín'ár), 
s.  rósz  magaviselet ;  hibá- 
zás,  vétek,  vétség,  (törv. 
delictum ). 

Misdesert  (— dizert'),  s.  vét- 
kesség, vétek,  bűn. 

Misdevotion  (— divo'sán),  s. 
álajtatosság. 

Misdirect  (—direkt'),  v.  a. 
roszúl  utasítni :  térirány- 
ban elküldeni ;  roszúl  czi- 
mezni  (levelet,  árukülde- 
ményt stb.). 

Misdo  (— du'),  v.  a.  and  n. 
irr.  (v.  to  Do),  hibázni, 
véteni;  I  have  misdone, 
hibáztam,  vétettem. 

Misdo'er,  s.  rosztevö,  gonot  .- 
tevő. 

Misdo'ing,  -?.  hiba zás,  gonosz- 
tett. 


Mise 


Misintelligence 


Missionary 


Mise  (meiz),  s.  vég-itélet; 
perköltség. 

Misemploy  (— emplai'),  v.  a. 
rósz  czélra  fordítani ;  to  — 
one's  time,  idejét  elveszte- 
getni. 

Miser  (mei'ztíi-),  s.  zsugort, 
fukar ;  —  Ív,  adj.  fösvény, 
fukar. 

Miserable  (miz'erébl),  adj. 
nyomorult ;  — ness,  s.  nyo- 
morultság. 

Mis'erably ,  adv.  nyomorul- 
tan. 

Mis'ery,  8.  nyomorúság. 

Misesteem  (miszesztím'),  v. 
a.  kevésre  becsülni,  megvet- 
ni ;  s.  megvetés. 

Misfare  (—fér'),  v.  n.  roszúl 
járni-,  s.  balság,  baleset. 

Misfasbiou  (— féss'án),  v.  a. 
elcsufitni ,  éktelcnítni. 

Misform  (— faarm'),  v.  a.  el- 
rátítni,  alakjából  kivenni. 

Misfortune  (— faar'tsán),  s. 
szerencsétlenség. 

Misgive  (— giv'),  v.  a.  irr.  (v. 
to  Give),  my  mind  mis- 
gives me,  roszat  sejtek. 

Misgiv'ing ,  s.  balsejtelem , 
gyanú,  aggodalom. 

Misgotten  (— gat  tn) ,  adj. 
rósz  utón  nyert. 

Misgovern  (— gáVern),  V.  n. 
roszál  kormányozni,  a  ha- 
talommal visszaélni;  ro- 
szál gazdálkodni,  roszúl 
kezelni,   tönkre  igazgatni. 

Misgov'ernment,  s.  rósz  kor- 
mányzás; ro.<z  kezelés,  rósz 
igazgatás. 

Misguidance  (— gei'dénsz),  s. 
félrevezetés  ;  elcsábítás. 

Misguide  (— geid'),  v.  a.fél- 
n  vezetni;  elcsábít  ni. 

Mishap  (— hép),  s.  baleset, 
szerencsétlenség. 

Mishear  (— hér,  —hír),  v.  a. 
roszál  hallani,  félreérteni. 

MisimproYe  ( — impruv/),t>.  a. 

javítva  rontani. 

Misinform  (— infaarm'),  v.  a. 

roszál  értesíteni  ;  —ed,  adj. 

rot  .ál  értesített. 
Misiiiforma'tion,  «.  tévelyítö 

értesítés. 
Misinstruct  (— insztrákt'),  v. 


a.  roszúl  tani' ani,  hamisan 
oktatni. 

Misintelligence  ( —  intel'lid- 
zsensz),  s.  félreértés  ;  té- 
velyítő  értesítés. 

Misinterpret  (— inter'prett), 
v.  a.  balra  magyarázni ; 
félremagyarázni. 

Misinterpretation ,  s.  bal- 
magyarázat  ;  félremagya- 
rázat. 

Misjudge  (— dzsádzs'),  v.  a. 
balul  ítélni. 

Mislay  (—lé'),  v.  a.  irr.  (r.to 
Lay),  eltenni,  nem  tenni 
helyére  (vmit) ;  he  mis- 
laid his  book,  eltette  köny- 
vét, hogy  most  maga  sem 
találhatja. 

Misle  (mizl),  s.  •por-eső, per- 
meteg. 

Mislead  (—líd'),  v.  a.  félre- 
vezetni, tévútra  vezetni,  el- 
csábítni. [bitó. 

Mislead'er,  s.  csábító,  elcsá- 

Misluck  (—Iák'),  s.  szeren- 
csétlenség. 

Mismanage  (— mén'édzs),  v. 
a.  roszúl  kezelni  (p.  hiva- 
talt, gazdaságot  stb.). 

Mismanagement,  s.  rósz  ke- 
zelés. 

Misogamy  (miszag'émi),  s. 
háza  sságg  y  ü  löl  és . 

Misogynist(miszad'zsiniszt), 
8.  nőgyűlölő. 

Misogyny  (miszad'zsini),  s. 
nógyiitölés. 

Misorder,  s.  rendetlenség. 

Mispersnasion  (— perszwé'- 
zsán),  8.  balvélemény,  csa- 
latkozás. 

Misplace  (— plész'),  v.  a.  el- 
mozdítni,  eltenni,  rósz  hely- 
re tenni ;  méltatlanra  vesz- 
tegetni. 

Mispronounce(— prouáunsz') 
V.  a.  roszál  kiejteni  ( szót ). 

Misquote  (— kwoot'),  v.  Mis- 
cite. 

Misreckou  (— rek'kán),  v.  a. 
TOSZÚl  számolni. 

Misreport  (—riport'),  v.a.  ha- 
misan jelenteni  (vkinek 
vmit  i,  hamis  v.  téves  jelen- 
tési tenni. 

Mis'report,  8.  hamis  jelentés- 
tétel :  álhír. 
231 


Misrepresent  (— reprizent'), 
V.  a.  elferdítve  előadni,  ha- 
mis oldalról  mutatni,  félre- 
ismertetni <  vkit  v.  vmit)  ; 
roszúl  képviselni. 

Misrule  (— rúl') ,  s.  rósz  v. 
igazságtalan  kormányzás  ; 
zendülés,  zenebona;  láza- 
dás. 

Miss  (misz) ,  .«.  kisasszony, 
leányasszony. 

Miss  (misz) ,  v.  a.  hiányt 
észrevenni,  hiányolni ;  el- 
lenni ( vmi  nélkül),  nélkü- 
lözni (vmit),  eltéveszteni, 
elvetni,  elhibázni,  elmu- 
lasztani; I  never  missed 
it,  észre  sem  vettem  hiá- 
nyát; I  did  not  —  the 
book  till  next  day,  csak 
más  nap  vettem  észre,  hogy 
a  könyv  hiányzik;  we  can't 
—  him,  él  nem  lehetünk 
nála  nélkiil ;  to  —  a  step, 
elhibbanni ;  to  —  one's 
mark,  czélját  elhibázni; 
félre  lőni ;  the  pistol  mis- 
sed fire,  a  pisztoly  nem 
sült  el ;  to  —  one's  way, 
elvéteni  az  utat ;  to  —  the 
train,  későn  jönni,  későn 
érkezni  a  vonathoz ;  he 
never  missed  his  duty, 
sohasem  mulasztotta  el  kö- 
telességét; — ,  v.  n.  hiá- 
nyozni, hibázni;  there  is 
something  missing  here, 
itt  vmi  hibázik  ;  — ,  8.  hiá- 
vallét :  hiány  ;  tévedés,  el- 
vetés, hiba;  we  have  no 
great  —  of  him,  könnyen 
el  lehetünk  nála  nélkül: 
there  was  never  a  —  of 
these  papers,  észre  sem 
vették  ezen  iratoknak  hiá- 
nyát. 

Missal  (misz'szél),  8.  mise- 
iininiló  könyv. 

Misshape  (— sép'),  v.  a.  el- 
csufitni, alakjából  kivenni. 

Missile  (misz'szil),  adj.  ha- 
jított; s.  hajító  fegyver,  Vök- 
fegyver. 

Mission  (mis'án),  8.  külde- 
tés; hitkövetség;  hittérítő 

társaság. 
Mis'sionary  (—éri),  8.  hitk;>- 
Vi  t,  hittérítő. 


Missive 


Mistrustful 


Mode 


Missive  (misz'sziv),  adj.  kül- 
dött ;  letters  — ,  s.  pL  kör- 
levt  lek  ;  —  weapons,  s.  pi. 
lökfegyverek. 

Misspend  (— szpeniV),  v.  a. 
elpazarolni :  elvesztegetni. 
Mist  (miszt),  S;  köd  ;  scutch 
— ,  8.  permeteg ;  to  cast  a 
—  before  one's  eyes,  vkit 
elánútni;  to  be  iu  a  — , 
hüledezni;  — ,  v.  n.  perme- 
tezni; — ,  v.  a.  ködbe  bori- 
tani. 

Mistakable,  < .  Mistakeable. 

Mistake  (— tek'j,  v.  a.  irr. 
(v.  to  Take),  félreérteni ; 
félreismerni  ,  másnak  tar- 
tani, másnak  tekinteni,  el- 
téveszteni :  to  —  one*s  cha- 
racter ,  félreismerni  rki 
jellemét,  csalódni  vkiben; 
you  —  rue  for  another,  'őn 
engem  félreismer \ön  engem 
másnak  tart,  mint  a  ki  va- 
gyok :  I  mistook  you,  én 
önt  félreértettem  :  — ,  17.  n. 
tévedni,  tévedésben  lenni, 
csalatkozni ;  to  be  mista- 
ken, tévedésben  lenni ;  if  I 
am  not  mistaken,  ha  nem 
csalatkozom  ;  I  was  mista- 
ken in  that  man,  csalód- 
tam abban  a:  emberben  ; 
— ,  s,  félreértés,  tévedés, 
elvetés,  hiba;  to  commit 
a  — ,  to  make  a—, tévedni, 
hibát  követni  el;  by  — ,  té- 
vedésből. 

Mistake'able,  adj.  eltéveszt- 
hető, félreismerhető,  félre- 
érthető. 

Mista'kingly,  adv.  tévedés- 
ből, tévesen. 

Mister  (misz'ter),  s.  ár;  Mr. 
Luff,  L  uff  úr. 

Mistime  (— teim'),  v.  a.  al- 
kalmatlan időben  tenni. 

Mistle,  v.  Misle. 

Mistle-bircl ,  s.  gyöngyevő 
húros,  léprigó. 

Mistletoe  (miz'zl-to),s.  gyim- 
bor,  fagyöngy. 

Mistress  (misz'triz),  s.  asz- 
szony,  úrnő;  szerető;  scbool 
— ,  tanítónő;  Mrs.  Luff, 
Lap  né. 

Mistrust  (— trászt'),  v.  a.  to 
—  one,  bizodalmatlansdg- 


gal   viseltetni   vki    iránt; 
— ,  s.  bizodalmatlansdg. 
Mistrustful,    adj.    bizodal- 
inatlan,  [nakodó. 

Mistrust'lcss,  adj.  nem  gya- 

Mist'y,  adj.  ködös. 

Misunderstand  ( — ánder- 
szténd') ,  v.  a.  irr.  (v.  to 
Stand),  félreérteni. 

Misunderstand'ing,  s.  félre- 
értés: egyenetlenség,  viszáU 

kudos. 

Misusage  (— ju'zedzs),.s.  visz- 
szaélés ;  méltatlankodás. 

Misuse  ( — júz'),  v.  a.  vissza- 
élni i  -vol,  -vél );  méltatla- 
nul bánni  i  -val,  -vei ) ;  s. 
visszaélés:  méltatlankodás. 

Miswrite  (— reit'),  v.  a.  hibá- 
san irni. 

Mitchel  (mits'il),  s.  négy- 
szögű út  kő. 

Mite  (meit),  s.  fillér,  csekély- 
ség, csekély  adomány;  at- 
ka, kollancs. 

Mitigant  (mit'igént),  adj. 
enyhítő,  szeliditö. 

Mitigate  (mit'igét),  v.  a.  eny- 
híteni, lágyítani;  szelídí- 
teni. 

Mitiga'tion,  s.  enyhítés,  lá- 
gyítás,  szelidítés. 

Mitigative,  v.  Mitigant. 

Mitre  (mei'tr) ,  s.  püspöksü- 
veg. 

Mitten  (mit'tin),  s.  fejeskez- 
tyü  ;  to  give  one  the  — , 
kosarat  adni,  házassági 
ajánlatot  el  nem   fogadni. 

Mittimus  (mit'timász),s.  el- 
fogatásiparancs. 

Mix  (miksz),  v.  a.  keverni, 
elegyttni:  összekeverni:  she 
felt  in  some  way  mixed  up 
with  the  affair,  bizonyos 
tekintetben  magát  is  ezen 
ügybe  kevertnek  vélte:  to 
—  wine  with  water,  a  bort 
vizezni ;  — ,  v.  n.  keveredni, 
elegyülni ;  he  never  mixed 
among  us,  sohasem  kevere- 
dett közénk,  sohasem  tár- 
salkodott velünk. 
Mix'en  (Mik'szn),  s.  ganaj- 

domb. 
Mixt'ly,  adv.  vegyesen^ 
Mixture  (miksz'tsár),  s.  ke- 
verék, vegyitek. 

232 


Mizzen  (miz'zn)  ,  s.  tatár- 
bocz ;  tatvitorla. 

Miz'zle,  v.  Misle. 

Mizzy  (miz'zi),  s.  mocsár. 

Mnemonic  (niman'ik),  — al, 
adj.  emlézettani. 

Mnemonics  (nimau'iksz),  g. 
pl.  emléktan,  emlézettan. 

Moan  (maon),  v.  n.  zokogni, 
jajdulni,  nyögni;  v.  a.  si- 
ratni, megsiratni;  s.  jaj- 
gatás, keserv,  jajj;anasz  ; 
nyögés. 

Moau'ful,  adj.  jajos,  sirán- 
koző;  — ly,  adv. siránkozva, 
nyögve. 

Moat  (maot),  s.  vár-árok ;  v. 
a.  beárkolni. 

Mob  (mab),  *-.  nép  alja,  nép 
söpredéke  :  v.  a.  a  söpre- 
dék-nép hatalmába  adni 
(vkit),  kegyetlenül  bánni 
i  vkivel);  beburkolni;  v.  n. 
dühösködni,  zajongani. 

Mob'bish,  adj.  aljnépies,  köz- 
népies,  aljas,  czudar. 

Mobile  (mo'bil),  adj.  mozgé- 
kony, ingó:  s.  mozgószer. 

Mobility,  s.  mozgékonyság ; 
ingatagság, állhatatlanság. 

Moble  (mo'bl),  v.  a.  bebur- 
kolni. 

Mock  (makk),  v.  a. to  —one, 
csúfst  v.  tréfát  v.  m  v) '  ibul, 
gúnyolódva  mímelni,  lúddá 
tenni,  bolondnak  tartani 
vkit :  —,  v.  n.  to  —  at  one, 
csúfolódni,  gúnyolódni  vki 
felett ;  — ,  s.  csúf,  gúny  ; 
majmozás  :  csúf-üzés ;  — 
bird,  s.  sokszavú  rigó;  — 
fight,  s.  árnyékviadal;  — 
moon,  s.  mellékhold ,  ál- 
hold;  —  poein,  s.  gúny- 
vers  :  —  praise,  ■■>■.  gúnydi- 
cséret ;  —  turtle-soup,  •«. 
utánzott  teknősbe  ka-leves. 
Mock'ery  ,  s.  gúnyolódás  , 
gúnymaj molds;  ^  úf-üzés  : 
vakitás,  ámítás,  káprázat, 
csalszín. 
Mock'ingly,  adv.  csúfolódva, 
gúnyolódva  ;  csúfolólag  , 
gúnyolólag. 
Modai'ity,  s.  módozat. 
Mode  (mood), s.  mód;  sz  kás; 
divat;  fok:  —  of  living, 
életmód. 


Model 

Model  (mad'el),  s.  minta, 
mintakép,  mintabáb;  v.  a. 
mintázni. 

Modeller,  s.  mintász. 

Moderate  (macl'eret) ,  adj. 
mértékletes,  mérsékelt:  ftö- 
zépszerü;  — ly,  adv.  mér- 
tékletesen,  módjával;  — 
ness,  s.  mérséklet,  mérsé- 
keltség. 

Moderate  (mad'erét),  v.  a. 
mérsékelni ;  zabulázni. 

Modera'tion ,  s.  mérséklés, 
mérséklet. 

Modern  (mad'ern),  adj.  je- 
lenlegi, mostani,  mai;  áj; 
divatszerű. 

Mod'eniize  (— neiz),r.  a.  di- 
vatszerüsitni. 

Modest  (mad'eszt),  adj.  sze- 
rén;/, illedelmes;  — ly,  adv. 
szerényen,  illedelmesen. 

Mod'esty,  s.  szerénység,  szép- 
viselet; mérséklet;  —  piece, 
8.  mellbodor. 

Mod'ifiable,    v.  Modificable. 

Modificable  (madifikebl  i , 
adj.  módosítható,  megvál- 
toztatható. 

Modification  (— ké'sán),  s. 
módosítás. 

Modify  (mad'ifei),  v.  a.  mó- 
dosítani ,  megváltoztatni , 
megszorítani,    mérsékelni. 

Modish  (mo'dis),  adj.  divat- 
szerinti, divatszerü;  — ly, 
adv.  divat  szerint. 

Modulate  (mad'julet),  v.  a. 
hanglejteni,  hangot  vál- 
tani. 

Modula'tion,  ••>•.  hanglejtés, 
hangváltás. 

Modulé  (mad'jul),  s.  minta; 
oszlopmérték. 

Moiety  (mai'iti),  s.  fele  vmi- 

nek. 

Moil  (mail),  8.  folt,  mocsok ; 
r.  a.  bepiszkolni,  besároz- 
ni :  elcsigázni ;  v.  n.  baj- 
lódni,   vesződni,  kínlódni, 

a  sárban  ukniliii. 

Moist  (maiszt),  adj.  nedves, 
nyirkos  ;    -  sugar,  s.  dara- 

Moist'en,  v.  a.  megnedvesít- 

ni,  megnedvezni. 
Moisfure    ( maisz'tsar ) ,    s. 

in  de.    mill  . 


Molar 

Molar  (mo'lér),  adj. őrlő;  — 
teeth,  s.  pl.  őrlőfogak. 

Mold,  v.  Mould. 

Molder,  v.  Moulder. 

Mole  (mool),  s.  méh-üszög, 
üszög-magzat ;  vakandok ; 
anyajegy  ;  kőgát,  kőtöltés, 
révgát;  sírjel,  sírhalom; 
—  hill,  8.  vakandturás  ;  — 
trap,  s.  vakandesapda  ;  — 
catcher,  .s.  vakandász. 

Molest  (mal'eszt),  v.  a.  ter- 
hére lenni  v.  esni;  hábor- 
gatni. 

Molesta'tion,  s.  háborgatás, 
alkalmatlankodás,  zakla- 
tás. 

Mollar  (mailer),  g.  téntafé- 
reg. 

Mollieut  (mal'li-ent),  adj.  lá- 
gyító, enyhítő. 

Mollification  (malliíiké'sán), 
x.  lágyít  ás,  enyhítés. 

Mol'liíier  ( — iei-ex),s.lágyító- 
szer,  enyhítőszer;  békél- 
tető. 

Mollify  (rual'lifei),  v.  a.  lá- 
gyítni,  puhít  ni,  enyhítni. 

Mollusca  (mallász'ké),  s.  pl. 
puhányok. 

Molt,  v.  Moult. 

Molt'en,  adj.  olvasztott;  on- 
tott. 

Moly  (mo'li),  .s.  aranyszínű 
hagyma. 

Molybdena  (molibdi'né),  s. 
alany  fény  le. 

Molybdenum  (molibdi'uám), 
s.  alany. 

Molyb'dic,  adj.  —  acid,  s. 
alany  sav. 

Moment  (mo'ment),  s. pilla- 
nat, időpont;  pont;  fon- 
tosság, nyomaték  ;  Imtány; 
for   a   — ,    szempillanatra  ; 

in  a  — ,  egy  szempillanat- 
ban; it  is  of  no  — ,  annak 

nines  fontossága,  n:  nem 
érdemes  íiggelemre  ;  it  can 
he  of  no  —  to  our  under- 
taking, ":  nem  szolgál- 
hnt  vállalatunk  előmozdí- 
tására. 
Moment'al,  adj.  piilanati; 
fontos;  — ly,  adv.  pillana- 

tilag. 

Momentaneous  (— té'niász), 
v.  Momentary. 


Monition 

Momentary  ( mo'mentéri ) , 
adj.  szempillanatnyi,  mú- 
lékony. 

Mo'mently ,  adv.  tüstént ; 
minden  pillanatban. 

Momentous  (mament'ász), 
adj.  nagy  fontosságú,  nyo- 
matékos. 

Mommery,  v.  Mummery. 

Monarch  (mon'árk),  s.  ön- 
uralkodó  ;  fejedelem. 

Monar'chic  (— nárTrik),  — al, 
adj.  fejedelmi,  b'núri,  mo- 
narchiái ;  —ally,  adv.  fe- 
jedelmileg,  önúrilag,  mo- 
uarchiaiíag. 

Mon'archy,  s.  fejedéi  miség, 
monarchia. 

Monastery  (man'észteri),  s. 
zárda,  monostor.  « 

Monastic  (mo-nesz'tik),  adj. 
zárda...,  zárdai,  monos- 
tori; S.  szerzetes. 

Monas'ticism,  s.  szerzetesség, 
szerzetes-élet. 

Monday  (man'dé),  8.  hétfő; 
saint  — ,  szent  heverd-el 
nap. 

Monetary  (mán'itéri) ,  adj. 
pénz . .,  pénzbeli. 

Money  (mán'i) ,  s.  pén  >. ; 
ready  — ,  —  in  hand,  — 
down  upon  the  nail,  kész- 
pénz ;  to  be  out  of  — , 
pénz  Mával  lenni,  pénz- 
ből kifogyni  ;  in  —  mat- 
ters, pénz  dolgában;  — is 
the  God  of  the  world,  a 
pénz  a  világ  istene,  azt 
imádják  mindenütt ;  — 
bag,  8.  erszény,  pénzes 
tacskó;  —lender,  s.  pénz- 
kölcsSnadó ;  —  changer,  s. 
pénzváltó ;  —  maker,  s. 
pénzszerző;  —  making,  s. 
pénzszerzés;  —  proof,  adj. 
megvesztegethetvén. 

Mon'eyed,  adj.  pénzes. 

MoiiVyli  ss,  adj.  jié/r.etlen. 

Mong'er  (mang'ger),  s.  kal- 
már ;  készítő ;  cheese  — , 
g.     sajt -ár  us;    news    — ,  s. 

újdondász. 
Mongrel   (man'gril),  s.  and 

adj.  korcs. 
Momment,  v.  Monument. 

Mon  -li,  V.  Admonish. 
Monition,  v.  Admonition. 


Monk 


Monumental 


More 


Monk  ( niangk ) ,  s.  szerze- 
te?, barát;  —  fish,  s.  szár- 
nyas czápa ;  — 's-head,  s. 
pitypang;  —  's-hooii,  s.  kék 
sisakvirág;  —'a  rhubarb, 
s.  parajlórom. 

Monkey  (ínáuk'i),  s.  majom. 

Monk'liood  (—húd),  s.  szer- 
zetesség, szerzetes  állapot. 

Monk'ish,  adj.  baráti,  szer- 
zetesi. 

Monocular  (mouak'kjulér) , 
adj.  félszemű,  egyszemű. 

Monoculous,   v.  Monocular. 

Monody  (man'odi),  s.  egy- 
hangú ének,  egyhangú 
gyászének. 

Monogamy  (monag'émi),  s. 
egynegüség.  {névjegy. 

Monogi-ani  (man'ogrém),  s. 

Monograph  (man'ogréf),  s. 
egyedirat. 

Monog'raphy,  s.   rajzvázlat. 

Monologue  (man'olog),  s.ma- 
gánbeszéd. 

Monopetalous  ( nianopet'  - 
élász),  adj.  egylevelü. 

Monopolist  (monap'oliszt),s. 
egyed-árus. 

Monop'olize  (— leiz),  v.  a. 
egyedározni. 

Monop'oly,  s.  egyed-árusság. 

Monosyllable  (man'oszillébl) 
s.  egytagú  szá. 

Monotonous  (monat'onász), 
adj.  egyhangú,  egyszavú; 
egyféle ;  u  nalmas . 

Monot'ony,  s.  egyhangúság. 

Monsoon  (manszún'),  s.pász- 
tás  szél. 

Monster  (man'szter  )  ,  s. 
szörny,  szörnyeteg. 

Monstrosity  (mausztraz'iti), 
s.  szörny etegség. 

Monstrous  ( man'sztrász ) , 
adj.  szörnyű,  éktelen,  idom- 
talan  ;  —  ly,  adv.  szörnyen. 

Month  (mánth),  s.  há,  hó- 
nap; lunar  — ,  s.  holdhó- 
nap ;  solar  — ,  s.  naphó, 
polgári  hónap ;  —  's  mind, 
S.  sóvárgás. 

Month'ly,  adj.  havi,  hóna- 
pos, hónap  . . :  adv.  havon- 
ként, hónaponként . 

Monument  (man'jument),  s. 
emlék,  emlékjel,  emlékosz- 
lop, díszemlék. 


Monumen'tal,  adj.  emléki ; 
emlékszerü. 

Mood  (múd),  S.  kedv,  kedély- 
hangulat ,  kedélyállapot ; 
mód;  építésmód;  to  be  in 
an  angry  — ,  roszkedvűnek 
lenni,  boszonkodni :  I  am 
not  in  a  —  to  write,  most 
nines  kedvem  az  iváshoz; 
subjunctive  — ,  s.  foglaló 
mód. 

Moodiness  (mú'dinesz),  s. 
roszkedvűség ,  szeszélyes- 
ség. 

Moodily  (mú'dih),  adv.  sze- 
szélyesen ;  boszúsan  ;  bú- 
san. 

Moody  (rnú'di),  adj.  szeszé- 
lyes, boszús. 

Moon  (mún),  s.  hold ;  hó- 
nap (n.  h.);  half  — ,  fél- 
hold ;  new  — ,  újhold  ; 
full  — ,  teli  hold ;  —  eyed, 
adj.  holdasszemü,  holdvak; 
—fern,  s.  holdruta-ozmund; 
—  stone,  s.  köüveg ;  — 
struck,  adj.  holdas,  hold- 
kóros. 

Moonlight  (—leit),  s.  hold- 
világ. 

Moou'shine  (— sein),  s.  hold- 
világ; valódiatlanság,  ha- 
szontalanság ,  kölcsönzött 
fény,  semmiség;  —  wisdom, 
s.  iskolai  bölcseség,  beta- 
nult bölcseség,  mely  nem  az 
itélö,  hanem  csak  az  emlé- 
kező tehetségnek  köszön- 
hető; it  is  all  —  ,  mindez 
csak  ámítás  és  szemfény- 
vesztés. 

Moon'ish ,  adj.  változatos, 
szeszélyes,  állhatatlan. 

Moor  (múr),  s.  mór ;  néger, 
szerecsen;  láp,  posvány, 
ingovány  :  — hen, s.  hada; 
—land,  3.  lápföld. 

Moor'y,  adj.  lápos,  posvá- 
nyos, ingoványos. 

Moot  (műt),  s.  vitató  érteke- 
zet, vita;  v.  a.  tárgyalni, 
megvitatni;  v.  n.  vitat- 
kozni. 

Mop  (mapp),  s.  törlőrongy ; 
mops  and  mows,  ar  ez  fin- 
tor gatás ;  — ,  v.  a.  eltöröl- 
ni, törlőrongy gyal  tiszto- 
gatni;    — ,    v.    n.    száját 

234 


félrehúzni ;  arczát  finto- 
rítni. 

Mope  (moop),  v.  n.  du: . 
kodni;     ábrándozni ;    he- 
nyélni; v.  a.  elkedvetlenü- 
ni  ;  el  tompít  ni ,  elbutítni . 

Moral  (markel),  adj.  erkölcs 
. . .,  erkölcsi  ;  erényes  : 
(bölcs.)  az  akarat  irányát 
illető,  vágy-irányi :  s.  er- 
köl-stan  ;  tanúiság. 

Mor'alist,  s.  erkölcstanító. 

Moral'ity ,  s.  erkölcsiség  .- 
(bölcs.)  akarat  iránya. 

Mor'alize  (—leiz),  r.  ;;.  (on, 
upon),  erkölcsészkedni  ér- 
tekezni erkölcsi  kérdések- 
ről ;  v.  a.  erkölcsösítni. 

Mor'alizer,  s.  erkölcsészkedS. 

Morass  (morész'),  s.  mocsár. 

Moras'sy,  adj.  mocsáros,  pos- 
ványos. 

Morbid  (maar'bid),  adj.  be- 
teges. 

Morbose  (rnarboosz') ,  adj. 
egészségtelen ;  betegségből 
eredő. 

Morbos'ity,  s.  beteges  álla- 
pot. 

Mordacious  ( marde'sász  ) , 
adj.  harapás;  mardosó; 
sértő,  falánkos  ;  maró. 

Mordacity  (— dész'iti),  s.  ha- 
rapósság ;  csipösség  ;  fel- 
maró  erő. 

Mordicant  (mariiként),  ntí/. 
harapós;  csípős,  mardosó; 
maró. 

More  (moar),  adj.  több  ;  he 
has  —  money,  neki  több 
pénze  van ;  he  has  no  — 
money,  neki  már  nines 
pénze;  give  me  some  — 
of  it,  adjon  nekem  még  be- 
lőle; give  me  two  pounds 
— ,  adjon  még  két  fontot ; 
somewhat  — ,  vmivel  több; 

—  than  two  pounds,  több 
két  fontnál:  without  any 

—  ado,  minden  tcoábbi  hí- 
mezés  nélkül;  td  do  — , 
többet  tenni;  that  is  — 
than  I  can  believe,  azt 
már  nem  hihetem;  — or 
less,  több  kevesebb :  —. 
adv.  —  lasting,  adj.  I  vrtő- 
sabb :  go  no  —  there,  tie 
merjj  többé  oda ;  he  is  no 


Moreover 

— ,  ö  már  meghalt:  so 
much  the—,  annál  inkább, 
annyival  inkább';  the  — 
. .,  the  —  . .,  minél  inkább 
.  .,  annál  inkább  .  .  ;  never 
— ,  nem  többé,  solia  többé 
nem  :  once  — ,  még  egy- 
szer;  twice  — ,  még  két- 
szer; —  and  — ,  mindin- 
kább inkább. 

Moreover  (moro'ver),  adv. 
azonfelül. 

M<  irigeration  ( moridzsere'- 
san),  s.  szófogadás. 

Morig'erons  (—érász),  aáj. 
szófogadó. 

Mormons  (mar'mansz),  s. 
pl.  a.  mormonok. 

Morn  (maarn),  v.  Morning. 

Morning  (maarning),  s.  reg- 
gel, délelőtt ;  early  in  the 
— ,  korán  reggel :  —  star, 
s.  hajnali  exiling. 

Morose  (morosz'),  adj.  ked- 
vetlen, mogorva. 

Moros'ity,  s.  komorság,  dur- 
ezásság. 

Mormw  (rnar'ro),  s.  reggel; 
good  — ,  jó  reggelt:  to- 
morrow, holnap ;  to-mor- 
row  morning,  holmi])  reg- 
gel :  after  to-morrow,  hol- 
nap-titán. 

Morse)  (maar'szul),  g.  joint, 

harapás. 

Mortal  (taaar't él),  adj.  ha- 
l'in'Iá ;  —  enemy,  —foe,  s. 
halálos  ellenség  •  —  hour, 
s.  halálóra  ;  — ly,  adv.  ha- 
lálosan :  —,  8.  ember;  a 
strange  — ,  különös  ember. 

Mortality,  s.  halandóság; 
halálozás;  hill  of  _|  ]mlá- 

lozási  kimutatás. 
Mortar  (maar'tér),  g.  mozsár; 

mozsár-ágyu ;  vakol  a. 
Mortgage    (maar'gédzs) ,    s. 

áng,     ingatlan    zálog: 

záloglevél,  sáloglekötés ;  v. 

a.  Zálogul  lekötni  \  ingatlan 

jószágot  i. 

Mortgagee  (— dzsí'),  s. zálog- 
hitelező. 

Mortgager,  s.  hitelzálogos, 
zálog-adós. 

Mortiferoas  inmartif  érász), 
adj.  fialálhozó. 

Mortification     ( maartifiké'- 


Mortify 

sán),  s.  holt  fene  ;  boszan- 
tás,  búbánat ;  önsanyarga- 
tás. 

Mortify  (maar'tifei),  v.  a.  el- 
fojtani .  elnyomni ,  meg- 
t  r;:i  ■■•r.u/arri  sin:  bus- on- 
tani, bántani,  epeszteni  ; 
v.  n.  megfáradni ;  'önmagát 
sanyargatni. 

Mortpay  (maart'pe),s.  hátra- 
levő adásság. 

Mosaic  (mozé'ik),  adj.  mo- 
zaik ;  mázes i ;  —  law,  s. 
Mózes  törvénye;  — work, 
s.  rokmii :  — ,  s.  rákkép. 

Mosaical,  adj.  mozaik. 

Mosquito  (maszki'to),  g,  szú- 
nyogféle rovar. 

Moss  (masz),  s.  moh;  pos- 
váng  :  —  campion,  g.  mécs- 
virág;  —  rose,  s.  borzas 
rózsa  ;  —  grown,  adj.  moh- 
lepte. 

Mossy,  adj.  mohos. 

Most  Imaoszt),  adj.  legtöbb; 
for  the  —  part,  nagyobb- 
részt ;  at  the  — ,  legfölébb ; 
—  of  the  teachers,  a  I uni- 
tok nagyobb  része  ;  —  adv. 
the  —  beautiful  women,  a 
legszebb  nők;  a  —  popu- 
lous country,  igen  népes 
ország  ;  it  vexes  me  —  of 
all,  az  engem  leginkább  bo- 
szant. 

Mostly,  adv.  többnyire,  job- 
bára,  főként,  nagyobbrészt; 
leginkább. 

Moth  (math),  g.  moly,  kid- 
lanes,  atka  ;  — eaten,  adj. 
moly -ette ;  —  mullein,  g, 
moly  fü , moly  űző  fark-kárá . 

Mother  (madh'er),  g.  anya  ; 
méh,  méhanya;  seprő,  üle- 
dék, ágy  ;  —  country,  s. 
anyaországa  —  of-pearl,  s. 
gyöngyház  ;  —  in  law,  g. 
napa,  anyós. 

Moth'erhood,  s.  anyaság. 

Moth'erless,   adj.   anyátlan. 

Moth'erly,  adj.  anyai  ,■  adv. 

anyailaii. 
MothVry,  adj.  seprős,  s&rü. 
Mothy  (math'i),  adj.  molyos. 
Motion  (mo'san),  s.  mozgás; 
indítvány;  has-ürülé8,8zék; 
the       was  carried,  az  in- 
dítvány  elfogadtatott;  to 
235 


Mount 

put  in  — ,  mozgásba  hozni: 
accelerated  — ,  g.  gyorsab- 
bodó  mozgás  ;  uniform  — , 
s.  egyenlő  mozgás  ;  laws  of 
— ,  g,  pl.  morgás  törvényei. 

Mo'tionless,  adj.  mozdulat- 
lan. 

Mo'tive  (— tiv),  s.  indok,  in- 
dító ok;  adj.  indító;  mo:- 
gatá ;  —power,  g.  mozgató 
erő. 

Motley  (mat'ly),  adj.  tarka  ; 
vegyes,  kevert  ;  zavart. 

Mo'tor,  x.  vügerö,  mozgató, 
mozgony. 

Motto  (mat'to),  s.  jelmondat, 
jelszó. 

Mould  (mold),  g.  minta,  kas. 
Öntőminta,  téglaminta,  iir 
minta;  termőföld;  kerti- 
föld,  színföla  :  anyag  .- 
alak,  forma  ;  faggyuteknő; 
eznkorminta  :  penész ;  bor- 
virág ;  folt,  mocsok;  he  is 
a  man  of  vulgar  — ,  ő  igen 
közönséges  ember;  to  con- 
tract — ,  penészesedni,  vi- 
rágosodul;  iron  — ,  s.  rozs- 
dafolt;—, v.  a.  mintázni, 
alakítni,  képezni;  dagasz- 
tani, gyúrni  ntent  ( min- 
tába r.  penészítni  :  — ,  v.  n. 
penészesedni,  virágosodul  : 
moulded  bread,  penészes 
kenyér. 

Moulder,  s.  alakító;  min- 
tás-. :  v.  n.  purhadni,  pur- 
hásodni,  revesedni;  v.  a. 
purhasztani. 

Mould'iness,  g.  penészesség. 

Moulding,  g. párkány;  váll- 
kő. 

Mould'y,  adj.  penészes. 

Moult  (molt),  v.  n.  vedleni, 
küldeni. 

Mound    (máund) ,   8.    töltés, 

SánCZ,    fóldsi'inrz,    fóldbás- 

tya;  v.  a.  köriügátolni,kö- 

rülsáne:olni. 
Mount  (máunt) ,  v.  a.  fel- 
menni, felhágni,  fellépni 
<  miire  ,  :  felemelni,  felrak- 
ni ;  lovat  adni  (  vki  alá ); 
foglalni  <  -'«',  -6e ) :  to  —  a 

hill,  felmenni  a  heggre  : 
to  —  in  gold,  aranyba  fog- 
lalni :  to  —  a  musket,  hadi 
puskát  ágyazni;  to— guard, 


Monntain 

örségre  menni;  to  — a  can- 
non, löveget  a  talpra  emel- 
ni :  — ,  V.  n.  felemelkedni : 
felmenni,  felhágni,  felülni 
Inra  ,  ;  'összesen  tenni , 
menni,  rúgni  '-ni,  -ret;  to 

—  to  power  and  greatness, 
hatalomra  és  tekintélyre 
vergődni;  to  —  on  horse- 
back, lóra  ülni;  —  s,  emel- 
vény, magaslat,  domboru- 
lat, halom,  hegy  :  górvéd. 

Mountain  ( máunt  en ) ,  s. 
hegy;  — ash,  .•;.  berkenye- 
fa;  —  cock,  s.  erdösz  fajd; 

—  crystal,  s.  hegyi  jegecz  ; 

—  heath,  s.  kőtör;  —  pa- 
jmrthegyikéreg(  a  kölenneh 
egy  faja)  ;  —  rose,  s.  ra- 
gyabura; —  wormwood,  s. 
havasi  üröm. 

Mountaineer  (— tenír') ,  s. 
hegyidkos. 

Mount'ainous  (—nász),  adj. 
hegyes  (p.  vidék). 

Monnt'ebank  (— ibénk) ,  s. 
színtár,  csalafinta,  nyegle, 
kérkedi ;  v.  a.  megcsalni; 
— ery,  s.  színtárlás,színtár- 
kodas ;  nyegleség,  kérke- 
dés. 

Mourdant  (mor'dént),  s.  csat 
peezke. 

Mourn  (mórn),  v.  n.  (for,  at, 
over),  gyászolni;  gyászba 
■li.  ni ;  búsulni ,  szomor- 
kodni; she  mourns  for 
her  mother,  anyját  gyá- 
szolja ;  — ,  r.  a.  gyászol- 
ni, siratni  ,  fájlalni  :  he 
mourns  the  loss  of  his 
property,  vagyonának  vesz- 
tét siratja. 

Mourn'er,  8.  gyászoló;  halott- 
kisérö. 

Mourn'ful,  adj.  gyászos,  szo- 
morú. 

Mourn'ing,  s.  gyász;  gyász- 
öltözet :  deep  — ,  s.  mély 
gyász ;  second  — ,  half  — , 
s.  félgyász  ;  — ,  adj.  gyá- 
szoló, gyász  . .  . ;  —  dress, 
8.  gyászruha;  —hat -band, 
s.  gyászfátyol. 

Mouse  (máusz),  s.  (pl.  mice 
[meisz]  |,  egér;  to  catch 
mice,  egereket  fogni ;  — 
hawk,  s.  egerésző  kánya ; 


Mousetrap 

—  hole,  s.  egérlyuk;  —tail, 
S.  mizura. 

Mousetrap  (máusz'trép),  s. 
kelepcze ,  csaptár ;  par- 
son's — ,  s.  esketés,  össze- 
adás :  házasságkötés;  — ,  v. 
n.  egerészni. 

Month  imáuth),  g.  száj;  nyi- 
las, torkolat,  szájlyuk; 
ágyutorok;  by  word  of  — , 
élő  szávai:  —of  the  womb, 
méhszáj:  —  piece,  s.  szájba 
fogni  való  része  vminek; 
szóló ,    szószóló,     hírnök ; 

—  expenses,  s.  pl.  asztal- 
pénz. 

Movable  (inúv'e-bl).  adj.  in- 
gó ;  mozgatható ,  mozgé- 
kony :  — ness,  s.  mozgat- 
hatóság, mozgékonyság. 

Mov'ables,  s.  pl.  ingóságuk, 
inga  javak  ■  bútorok. 

Move  (niúv),  r.  a.  mozdítni, 
mozgatni :  indítni  ;  meg- 
indítni;  indítványozni;  iz- 
gatni ;  he  is  not  to  be 
moved  from  his  purpose, 
őt  nem  bírhatni  arra,  hogy 
szándékáról  lemondjon;  öt 
el  nem  tántoríthatni  útjá- 
ról :  to  —  to  tears,  sírásra 
indítni:  to  —  to  sedition , 
fellázít  ni ;  to  be  moved 
at.  .,  megindulni  main;  — , 
v.  n.  mozdulni,  mozogni: 
forogni,  kerengni,  járkál- 
ni 1  ii:h-hu  to  — 
about,  járni  -  kelni ;  to 
— forward,  előre  nyomulni; 
to  —  on,  tovább  menni,  út- 
ját folytatni ;  to  —  to,  to 

—  into,  beköltözni,  beköl- 
tözködni 'szállásra  i :  to  — 
off,  elindulni,  elmenni,  el- 
távozni: — ,  .?.  húzás,  me- 
nés 'pl.  sakkjátékban); 
mozzanás,  mozzanat :  to  be 
on  the  — ,  talpon  lenni, 
járni-kelni. 

Moveless,  adj.  mozdulatlan; 
mozgékonytalan, 

Move'ment,  s.  mozgás,  moz- 
dulás, forgás  ;  járás,  me- 
nés :  mozdítás;  tactui  'ze- 
nében, tánezban ). 

Moving,  adj.  mozgó ;  moz- 
gató ;  indító ;  szívreható; 
s.  mozgás:  mozgatás  :  indí- 

236 


Much 

tás;   költözködés,  hurrzol- 
kodás. 

Mow  (moo),  v.  a.  reg.  and 
irr.  (mowed  [mood]  ,mown 
"moon  ),  kaszálni,  leka- 
s;áhii:  betakarítni,  bearat- 
ni; v.  n.  kaszálni:  bőgni ; 
bégni;  to  —  at,  rósz  ké- 
pit mutatni  -nak,  -nek. 

Mowburn  (moo'bern,  moo'- 
börn).  v.  n.  megüszögö- 
södni. 

Mow'er,  s.   kaszás,   kaszáló. 

Moyle  (maail),  v.  Mule. 

Much  (máts),  adj.  sok  '  meny- 
nyiségre  nézve);  s.  sok, 
sokság ;  bőség  :  adv.  na- 
gyon, igen:  csaknem,majd; 
sokkal,  sokat  :  —  money, 
many  friends,  a  pénzes 
embernek  sok  barátja  van  ; 
it  did  him  —  good,  hasz- 
nára volt,  igen  jól  <.<>tt 
neki;  I  had  to  take  — 
pains,  sok  fáradságomba 
került;  —  would  have 
more,  minél  többet  bírnak 
az  emberek,  annál  többet 
kívánnak  :  he  made  —  of 
me,  ö  engem  nagyon  meg- 
tisztelt, ő  engem  elhalmo- 
zott nyájasságával  :  to 
make  —  of  one's  self,  so- 
kat tartani  maga  felől,  ma- 
gát hánytatni ;  I  have  — 
to  tell  you,  sok  mondani 
valóm  van  :  too  —  breaks 
the  bag,  sokat  szekér  sem 
bír ;  he  is  too  —  for  him, 
nem  ér  fel  vele ;  to  eat  — , 
sokat  enni;  to  speak  — , 
sokat  beszélni :  to  think 
it  too — ,  sokallani ;  as  — 
as  I  know,  a  mennyire  én 
tudom  ;  how  —  ?  mennyi? 
hogy  ?  how  —  is  there  of 
it?  mennyi  van  abból? 
how  —  is  the  bread  ?  hogy 
a  kenyér  ?  how  —  was  the 
meat?  hogy  volt  i  hús?  if 
you  knew  how  --  I  love 
you,  ha  tudná,  mennyire 
szeretem  önt;  so  — ,  annyi, 
ennyi;  annyit,  ennyit: 
annyira,  ennyire;  I  Le 
you  so  — that  etc.,  an 
szeretem  önt,  hogy  stb. ;  as 
—  again,  megannyi ;  twice 


Macid 

as   — ,    kétszer   annyi;  as 

—  as,  annyi  mint :  so  — 
the  better,  annál  jobb;  so 

—  the  worse,  annál  ro- 
szabb ;  —  bigger,  sokkal 
nagyobb;  —  more,  sokkal 
t'nlih  :  még  inkább  ;  —  less, 
sokkal  kevesebb;  sukkal  ke- 
vésbé; —  beloved,  igen  sze- 
retett; you  are  —mistaken, 
ön  nagyon  téred;  it  is  — 
the  same  thing,  csaknem 
egyre  megy. 

Mucid  (mju'szid),  adj*,  dohos, 
nyirkos';  sárszagú;  pené- 
szes. 
Mucilage    (mju'sziledzs),   s. 

nyák. 
Mucilaginous  (— inasz),  adj. 

nyákos. 
Muck  (makk)  ,  s.  ganaj; 
szí  nny;  fco  run  a  — ,  dühön- 
geni, dühösködni;  —  and 
pelf,  összezsugorított,  ösz- 
szezsarolt  kincs;  —worm, 
8.  ganajtúrony  ;  —  ily.  .-.-. 
ganajlégy;  — ,  v.  a.  trá- 
gyázni. 
Mtick'er,  r.  a.  összekaparni, 

gyűjteni. 
Muck'erer,  s.  zsugori,  fiUé- 

rezö. 
Muckle,  v.  Mickle. 
MuckS .  adj.  szennyes  .  gana- 

jos. 
Muooaity    (mjukasz'iti) ,   s. 

nyálka,  nyálkásság. 
Mucous  [mjn'íkBz), adj. nyál- 
kás,   nyálka...;  — mem- 
braur  ,     s.     nyákhártya ; 
—  ness,  s.  nyálkásság. 
Mncroüated  (mju'kronéted), 

adj.  hegyes,  hegyezett. 
Mucus  niijii'kás,)..--. nyálka; 

turha  :  nyák. 
Mud    (mád),  8.  sár,   iszap : 
agyág  ,  agyagsár;  —  wall, 
s.  sár/al,  agyagfal :  gyur- 
gyalag :       boot,      vízhat- 
lan csizma  ;      fish,  s.  csík; 
—,  r.  a.  zavarosítni ;    sá- 
rozni. 
Mud'diiy,  adr.  zavarosan. 
Mnd'diness,    8.    iszaposság; 
zavarosság. 

ilc   (mad'dl),  8,    zűrza- 
var, rendetlenség;  zavaros- 


Muddy 

ság;  to  make  a  —  of  some- 
thing, vmit  összezavarni ; 
—  headed,  adj.  zavart fejii; 
— ,  v.  a.  zavarosítni;  elká- 
Htni  :  megrészegíti) i. 

Mud'dy,  adj.  sáros,  iszaptos ; 
zavaros;  —  water,  s.  zava- 
rás viz. 

Mue  (mju),  r.  n.  vedleni. 

Muff  (ináff),  s.  karmantyú, 
tuszli  ;  morfondi. 

Muffin  (máf'fin).  s.  pogácsa, 
lepény. 

Muffle  '(máf'fl),  8.  kémtok, 
duglya,  hőtök  ;  v.  a.  bebur- 
kolni, betakarni ;  körülte- 
kerni :  bepólázni :  v.  n. 
in  tinim!  ni. 

Mug  (mag),  s.  korsó,  kor- 
sócska; —  house,  s.  sör- 
ház; —  weed,  s.  müge;  — 
wort,  8.  üröm. 

Mug'gy,  adj.  nedves,  nyirkos, 
ködös. 

Mulberry  (mál'berri),  s.  fái 
eper ;  —  tree,  s.  eperfa. 

Mulct  (málkt),  v.  a.birságól 
ni:  s.  bírság,  pénzbírság. 

Mule  (mjul),  s.  öszvér:  — 
driver,  .s.  öszvérhajtő. 

Muleteer  (mjuletír'),  8.  ösz- 
vére*. 

Mulish,  adj.  makacs. 

Mull  (máll),  v.  a.  megédesít- 
ni  ;  mulled  wine,  un  leg 
bor,  megédesített  bor. 

Mull  (máll),  x.  murva,  po- 
rond :  burnótszelencze. 

Mullet  (mál'let),  s.  bajszos 
rózsahal. 

Mullion  (mál'ián),  8.  ablak- 
kereszt. 

Mullock  (mál'lák),  8.  söpre- 
dék. 

Multangular    (  málténg'gju- 

1:  l),  al.    sr.h;       /,-/    ;;:;/:.    .(• 
Irlíí. 
Multicolor  (niáltik'alár),'"//'. 

soks 

Multifarious  (máltifé'riasz), 
adj.  sokféle:  -ínv-s,  s.  sok- 
féleség. 

Mul'tiform,  adj.  sokalakú. 

Multilati  ral  |  lét'erél),  adj. 
sokoldalú. 

Multiloquoua  i  til'o-kwasz), 
adj.  bőbes  tédü,  sokbeszédű. 

237 


Munch 

Multipede    (mál'tipíd),   adj. 

sokláblt ;  8.  százlábú  pin- 

czebogár. 
Mul'tiple,  adj.  sokszoros. 
Multipliable  ( — plei'ébl), adj. 

sokszorozható.  [able. 

Multiplicable,    v.    Multipli- 
Multiplicate    ( mál'tipliket ), 

adj.  többszörös,   sokszoros. 
Multiplication,    s.    szorzás, 

sokszorozás ;  sokasítás ;  — 

table,  s.  az  egyszeregy. 
Mnltiplica'tor,  s.  szorzó ;  so- 

kas'itá. 

Multiplicity  (— plisz'iti),  s. 
sokféleség. 

Mul'tiply  (— plei),  v.  a.  szo- 
rozni, sokszorozni;  soka- 
sítni ;  v.  n.  szaporodni. 

Multipotentí— tip'otent),«í7/. 
sokhatalmú,  tehető. 

Multiscious  (—  ti'sász),  adj. 
soktudó. 

Mul'titude  (— tjud),  s.  soka- 
sai/ :  a  köznép. 

Multitudinous(— tju'dinász), 
adj.  nagyszámú ;  sokszo- 
ros, sokféle ;  roppant. 

Mum  (mám),  adj.  hallgatag, 
csendes;  to  be  — ,  hallgat- 
ni :  — ,  int.  csitt!  — ,  s. 
brunszvigi  ser. 

Mumble  (mám'bl),  v.  a.  and 
n.  mormogni,  mormolni, 
dörmögni;  majzolni,  dör- 
mögni. 

Mumm  (mámm),  v.  a.  bebur- 
kolni :  alakozni  ;  álar- 
ezozni. 

Mum'mery,  s.  béburkólás,  ál- 
arezoskodás ;  álarezos  mu- 
latság. 

Mummy  (mam'mi),  g.  mú- 
mia, holtaszat. 

Mump  (mánip),  v.  a.  and  n. 
mormogni,  mormolni  :  rág- 
ni, rágcsálni;  koldulni,  re- 
ménykedni :  rászedni. 

Mump'er,  s.  élősködő,  ebéd- 
leső, kolduló. 

Mump'ish,  adj.  morgó,  mor- 

fnlltli. 

Mumpa   (mámpsz),  8.  pl.  to- 
rokgyík :  to  be  in  one's 
roszkedvünek  lenni. 

Munch  un  bits),  V.  a.  and  a 

moht  is  ( igga  1  enni ,  fal  ni . 


Muncher 

Rítmcb'er,  s.  fuldokló;  faló. 
Munoh'ing,  g.  fuldokló*  ,■  fa- 

Ids. 
Mundane  (mún'den),  adj.  vi- 

hUji,  földi. 
Mundatory  (inán'détari), «<//'. 

tisztító. 
Mundic  (mán'dik),   g.  rézko- 

vaud;  yellow  — ,  s.  hénho- 

vand;  white  — ,  s.  mireny 

kova  ii  d. 
Mundifi  cation  (— difike'sán), 

g.  tisztító*. 

Mundificative,  s.  tisztító- 
szer :  adj.  tisztító. 

Mundify  (mán'difei),  v.  a. 
tisztítni,  megtisztítni. 

Munerary  (rnju'neréri),  adj. 
díjúi   adott,    ajándékozott. 

Munerate,  v.  Eeninuerate. 

Mungrel,  v.  Mongrel. 

Municipal(mjunisz'ipél),a4?- 
községi,  helyhatósági. 

Municipality,  s.  helyható- 
ság. 

Munificence(injuniflszensz) 
g.  bőkezűség. 

Munificent,  adj.  bőkezű. 

Muniment  (mju'niment),  s. 
erődítés,  erődítmény,  erős- 
ség  :  okmányt  oklevél ;  — 
house,  g.  levéltár. 

Munition  (mjuni'sán)  ,  s. 
hadiszer,  lőszer;  erődítés, 
sánczólat ;  —  bread,  g.  ka- 
tonakenyér. 

Murage  (mju'redzs),  s.  fal- 
áda. 

Murai  (injulél),  adj.  fal. . . 
—  breach,  s.  falrom,  fal- 
rés. 

Murder  (möYder,  méVder), 
d.  a.  meggyilkolni ;  8.  gyil- 
kosság, 'ölés  ;  guilty  of  — , 
vétkes  a  gyilkosságban. 

Mur'derer,  s.  gyilkos. 

Mur'deress,  s.  gyilkosnö. 

Mur'dering,  s. gyilkolás:  adj. 
gyilkoló. 

Mur'derous  (— derász),  adj. 
gyilkos,  vérengző;  —  ly, 
adv.  gyilkosan,  kegyetle- 
nül; — ness,  s.  vércngezés; 
vérszomj. 

Mure  (mjur),  s.fal,  kőfal,  v. 
a.  to  —  up,  elfalazni ;  be 
falazni.  vas  só. 

Muriate   (mju'riet),   s.  sósa- 


Muriatic 


Muster 


Muriatic  (mjuriét'ik),  adj. 
sósavas ;  —  acid,  g.  sósav. 

Murk  (mörk,  rnerk),  s.  ho- 
mály; törköly. 

Murky,  adj.  sötétes,  sötét; 
bonis,  homályos. 

Murmur  (mör'mor,  meYnier) 
g.  mormogás  ;  moraj,  mor- 
gás ;  v.  a.  and  n.  mormog- 
ni, mormolni ;  v.  n.  morog- 
ni ;  to  —  at  something, 
vmi  miatt  zúgolódni. 

Mur'muring,  g.  mormolás, 
mormogás;  zúgolódás,  mor- 
gás. 

Murrain  (már'rin),  s.  marha- 
dög, marhavész. 

Murrey  (rnár'ri),  adj.  rőt. 

Murther,  v.  Murder. 

Muscadel  (mász'kédel) ,  s. 
m  us  ka  tálbor;  m  uska  tál  sző- 
lő, bakator. 

Muscadine,  v.  Muscadel. 

Muscle  (mász'szl),  s.  izom; 
csiga;  —  shell,  g.  csiga- 
ház, kagylóhéj ;  —  fish,  g. 
éti  góezány. 

Muscular  (mászlíjuler),  adj. 
izom  . .,  izomhoz  tartozó. 

Miiseiúous  (mász'kjulász)  , 
adj.  izmos. 

Muse  (rnjuz),  s.  mázsa. 

Muse  (mjuz),  v.  n.  gondola- 
tokba merülni ,  gondolko- 
dóba esni  ;  merengeni ;  to 
—  on  [vagy  upon)  some- 
thing, vmi  felől  gondolkod- 
ni;  to  —  at  something, 
álmélkodni  vmin ;  — ,  s. 
gondolkodás. 

Muse'ful,  adj.  gondolkodó, 
merengő. 

Museum  (mjuzi'ám),  g,  mú- 
zeum, miítár. 

Mushroom  (más'rúm),  &, 
gomba. 

Music  (mju'zik),  g.  zene,  ze- 
nészét ;  —  master,  s.  zene- 
tan i tó. 

Musical  (mju'zikél)  ,  adj. 
hangászati,  zenei,  zenészt  : 
zengzetes,  bájhangú;  — 
composer,  s.  hangszer .ő, 
zeneköltő ;  —  instrument, 
g.  hangműszer  ;  — ly,  adv. 
zeneileg,  zenészetileg;  zeng- 
zetes rn. 

238 


Musician  (mjuzi'sán),  g.  ze- 
nész. 

Musk  (maszk),  s. pézsma;  — 
animal,  s.  tatár  pézsmáiig ; 

—  cat,  s.  pézsma-macska  ; 

—  apple  ,  g.  muskatálal- 
ma  ;  —  pear,  .s.  muskatál- 
körte ;  —  seed,  s.  pézsma- 
szem. 

Musket  (niász'ket),  s.  mus- 
kéta,  hadi  puska  ;  —  ball, 
s.  puskagolyó ;  —  shot,  s. 
■puskalövés. 
Musketeer  (— tír'),  g.  muské- 
tás ;  gyalog  katona. 

Muskin  (mász'kin),  g.  czine- 
ge,  czinke. 

Musklness,  $.  pézsmaszag, 

Musk'y,  adj.  pézsmaszagú. 

Muslin  (mázlin),  g.  csalán- 
szövet. 

Musquash  (mász'kas),  g.  éj- 
sza k-a merika i  pézsmapat- 
kány; pézsmapatkány  bőre; 
pézsma  patkány -prém. 

Musrole  (máz'roi),  s.  orrszíj, 
orrfék. 

Muss  (mász),  g.  zűrzavar: 
to  make  a  — ,  martalékul 
adni ;  — ,  v.  a.  összezavar- 
ni; to —  up,  összegyűrni. 

Mussel,  v.  Muscle. 

Mussulman  (mász'szálmén), 
g.  muzulmán,  Mohammed 
követője. 

Must  (mászt),  v.  n.  def.  kel- 
leni, kénytelen  lenni ;  I  — 
go,  mennem  kell ;  it  —  be 
so,  ugy  kell  lennie;  I  — 
not  speak  of  it,  arról  nem 
szabad  beszélnem. 

Must,  v.  a.  penészítni;  v.  n. 
penészedni. 

Must,  g.  must. 

Mustache  (mász'tes),  v.  Mu- 
stachios. 

Mustachios  (mászté'siaz),  g. 
pl.  bajusz,  bajsz.  [tár. 

Mustard  (mász'térd),  ^.mus- 

Muster  (mász'ter),  I .  5.  ki- 
állitni  inézés  végett); 
szemlélni:  szerezni,  leni- 
ni, felhajhászni,  össze- 
gyűjteni; to  —  up  money. 
pénzt  keríteni;  to  —  up 
courage,  neki  bátorodni; 
— ,    v.    n.    gyűlni :    — .    s. 


Mustiiiess 

szemle ;    hadszemle ;    név- 
jegyzék ( katonáknál ). 
Musti'ness,    s.  penészesség; 
dohosság. 

Musty  (mászt'i),  adj.  pené- 
szes; dohos. 

Mutabü'ity,  s.  változékony- 
ság ;  változtathatóság. 

Mutable  (mju'tébl),  adj.  vál- 
tozékony, változtatható. 

Mutation  (mjuté'sán),  g.  vál- 
toztatás, változás. 

Mute  (mjut),  adj.  néma;  — 
sorrow,  s.  néma  hú  ;  — ,  s. 
néma  betű;  —  ness,  s.  né- 
maság. 

Mute,  s.  madár  ganaj ;  v.n. 
ganaj  la  ni. 

Mutilate(mju'tilét),  v.a.  cson- 
kít ni. 

Mutüa'tion,  s,  csonkítás. 

Mutineer  (mjutinír'),  s.  zen- 
dítő, lázító;  zendülő,  lá- 
zadó. 

Mutinous  (mju'tinász),  adj. 
lázadozó ;  lázongó,  zenebo- 
náé :  —ness,  .■>-.  lázongás. 

Mutiny  (mju'tini),  s.  láza- 
dós, zendülés;  v.  n.  felzen- 
dülni, fellázadni. 

Mutter  (mát'ter),  v.a.  and  n. 
mormiczolni ,  mormogni, 
mormolni;  morogni;  s.  mor- 
iii ónos  ;  morf/ás . 

Mut'terer,  s,  mormiezoló, 
mormogó ;  morgó. 

Mut'tering ,  S,  mormogás  ; 
morgás:  adj. mormogó;  mor- 
gó ;  —  ly,  adv.  mormogva, 
morogva. 

Matton  (mát'tn),  g,  juhhús. 
ürühús;  leg  of  — ,  ///•/,- 
ezomb. 

Mutual  (mju'tsjut'1),  adj.  vi- 

s/onor    A'.'   í  ;/;. •-.•:    — ly  .  :ldv . 

viszont,  kölcsönösen. 

Mutual'ity,    s.    viszonosság, 

Ír   1  Be  TíaSSJ  7 

Muzzle  (maz'zl),  s.orj  (álla- 
toké); nyiláé,  száj,  torko- 
lni ;  szájkosár,  kaponcza  ; 
— ,  v.  n.  megkaponczázni ; 
megszaglálni ,  megszima- 
tolni ;  -— r,  8.  pof,  pofoncsa- 
pás. 

Muzzy  (maz'zi),  adj.  szóra- 
kozott :  megzavarodott  ; 
megháborodott. 


My 

My  (mei), pron.  az  én  -m,  -am, 
-om,  -em,  -ion;  this  is  — 
house  and  not  thine,  ez  az 
én  házam,  nem  a  tied ;  my 
head  aches,  fejem  fáj ;  I 
sold  —  horse,  eladtam  lo- 
vamat. 

Mycantha  ( mikén'thé  ) ,  s. 
egértövis,  szúrós  péra. 

Myologie  ( mei-al'odzsi ) ,  s. 
izomtan,  izomtanítmány. 

Myops  (mei'apsz),  s.  rövid- 
látó. 

Myopy  (mei'api) ,  s.  rövid- 
látás. 

Myriad  (mir'iéd),  s.  tízezer; 
roppant  szám,  tömérdek- 
ség. 

Myr'k,  v.  Mirk. 

Myrrh  (mer),  g.  mirha. 

My  rtif  or  m  (m  er't  i  f  aarm ) ,  adj . 
mirtusalakú. 

Myrtle  (mer'tl),  s.  mirtus. 

Myself  (meiszelf),  pron.  ma- 
gam ,  magamunk ,  maga- 
mat ;  I  did  it  — ,  azt  én 
magam  tettem ;  I  see  —  in 
the  looking-glass,  látom 
magamat  a  tükörben. 

Mysterious  ( miszti'riász ) , 
adj.  rejtelmes;  —  ly ,  adv. 
rejtelmesen. 

Mystery  (misz'teri),  s.  rej te- 
lem. 

Mys'tic,  s.  merengősdi. 

Mys'tical,  adj.  titokteljes, 
rejtelmes,  merengős ;  — ly, 
adv.  rejtelmesen. 

Mys'ticism  (— szizm),  s.  me- 
rengősdiség ;  állítólagos  is- 
meretek, melyek  fogalmak- 
ba nem  foglalhatók  és  azért 
nem  is  közölhetők. 

Mystification  (— fiké'sán),  s. 
altatás. 

Mys'tify  (— fei),  v.  a.  áltatni. 

Mythic  (mi'thik)  ,  —  al,  udj. 
reges, 

Mythol'ogist,  8.  régész,  hit- 
regész. 

Mythological  (mitholad'zsi- 
kél),  adj.  regészi,  régészeti. 

Mythology  (— thalíodzai),  s. 
régészet,  regetan. 


539 


Naked 


N 


N  (enn),  s,  az  N  betű  neve. 

Nab  (néb),  g.  tető,  csúcs, 
hegycsúcs;  (vulg.)  fej,  ka- 
lap, sapka;  v.  a.  megkapni, 
megfogni,  megcsípni. 

Nabob  (né'bab),  s.  keletin- 
diai fejedelem  ;  pénzes  em- 
ber, dúsgazdag. 

Nack  (nék),  s.  hajlandóság, 
hajlam  ;  to  have  a  —  of..., 
hajlamának  lenni  -ra,  -re. 

N acker  (nék'er),  g.  hám- 
gyártó. 

Nacking  (nék'king),  g.  nyak- 
kötő. 

Nacre  (ne'ker),  g,  gyöngyház. 

Nacreous  (ne'kriász) ,  adj. 
gyöngyházféle. 

Nadir  (né'dir),  g.  talppont. 

Naff  (nef),  s.  búbos  bukdár. 

Nag  (nég),  g.  poroszkai  sze- 
rető. 

Naif  (néf),  adj.  gyermeteg, 
természetes,  nyiltszívűgnes- 
terkéletlen,  elfogulatlan. 

Nail  (nél),  s.  szeg  ;  köröm;  to 
pay  down  upon  the  — , 
készpénzzel  fizetni;  dead 
as  a  door  — ,  merőholt;  to 
labour  tooth  and  — ,  kéz- 
zel-lábbal  dolgozni,  min- 
den erejéből  rajta  lenni; 
to  hit  the  —  on  the  head, 
fejére  ütni  a  szegnek;  vmit 
eltalálni;  one  —  drives 
out  another,  szeget  szeg- 
gel ;  — ,  v.  a.  szegezni,  be- 
szegezni, felszegezni ;  to  — 
to  the  wall,  falra  szegezni; 
to  —  up  a  cannon,  löveget 
beszegezni. 

Nail'er,  g.  szegmíves,  szegcsi- 
náló; — y,  g,  szegműhely. 

Naive  (név),  adj.  gyermeteg, 
nyíltszívű,  természetes,  el- 
fogulatlan; — ly,  adv.  ter- 
mészetesen, elfogulatlanul, 
őszintén. 

Naivete,  Naivety  (nev'ti),  g. 
gyermetegség,  el  fognia  II  an- 
sa g,  természetesség,  őszin- 
teség, naivság. 

Naked  (né'ked),  adj.  mezit- 
len,  meztelen,  csupasz ;  to 
strip  — ,  meztelenüni;  (átv. 


Naked 

i'rt.  mindenéből  kivetkez- 
tetni, kifosztani ;  — ly,  adv. 
meztelenül ;  — ness,  s.mez- 
telenség. 

Na'ked,  s.  oszlopszár,  oszlop- 
tudor.. 

Naker,  d.  Nacre. 

is  all  (naal).  s.  török,  ár. 

Nambypamby  |  ném'bi-pém- 
bi),  adj.  negélyzjett,  kicsi- 
nyes. 

Name  (nem),  s.  név;  what 
is  his  —  ?  mi  a  neve?  he 
got  an  ill  — ,  veszett  neve 
indult :  in  God's  name,  Is- 
ten nevében:  (prov.)  give 
a  dog  an  ill  — ,  and  his 
work  is  done,  <  vagy )  give 
a  dog  an  ill  —  and  you 
may  as  well  hang  him,  a 
kinek  veszett  nevét  költik, 
el  kell  annak  veszni;  to 
call  one  names,  vkit  csúf- 
nevekkel illetni,  vkit  gya- 
lázni; christian—,  kereszt- 
név; — ,  v.  a.  nevet  adni, 
elnevezni ;  megnevezni: em- 
líteni ;  —  the  child!  siesd 
Itt .' 

Naine'less,  adj.  névtelen;  — 
ness,  s.  névtelenség. 

Namely,  adv.  né  eszerint ; 
tudniillik. 

Name'sake,  8.  ját. 

Nan  (nén),  — cy,  s.  Anikó; 
—house,  8.  bordélyhoz. 

Nap  (nép) ,  s.  Jikarcz,  ros- 
tocska  :  kis  alvás;  to  take 
a  — ,  egy  keveset  aludni: 
— ,  v.  n.  szenderegni. 

Nape  (nep),  s.  —  of  the  neck, 
nyaktő,    nyakszirt,    tarkó. 

Napkin  (népldn),  s.  tányér- 
kendő. 

Napless,   adj.  kopott,  nyűtt. 

Nappy  (nép'pi),  adj.  gyapjas, 
kóczos,  rostos ;  tajtékos. 

Narcosis  (nárko'zisz),  s.  bő- 
dulás. 

Narcotic(nárkat'ik),— al,  adj. 
bódító ,  altató ;  —ally,  adv. 
bóditólag,  altatólag ;  — ,  s. 
altatószer,  bődárszer. 

Nareotine  (nár'katin),  s.  bó- 
dadék,  bódal. 

Nare  íner),s.  orrlyuk. 

Narrable  (nér'rébl),  adj.  cl- 
beszélhetö. 


Narrate 

Narrate  (uér'rét),  v.  a.  elbe- 
szélni. 
Narra'tion,  .<.  elbeszélés. 

Narrative  (ner'rétiv) ,  s.  be- 
szély, rege;  adj.  beszélyes, 
elbeszélő;  — ly,  adv.  elbe- 
szélőié g. 

Narrator  (nérre'tár),  s.  elbe- 
szélő. 

Narrow  (ntVro),  adj.  szűk; 
keskeny ;  szigorú,  pontos; 
to  have  a  —  escape,  nagy 
nehezen  menekülni  ;  he  had 
a  —  escape  of  getting 
drowned,  kevésben  múlt, 
hogy  nem   halt  a  vízbe;  a 

—  passage,  szurdok  ;  a  — 

—  bridge,  keskeny  híd;  a 

—  inquiry,  szigorú  vizsgá- 
lat :  a  —  understanding, 
szűkkörű  elme ;  — hearted, 

—  minded,  adj.  kislelkü, 
alacsony  gondolkozású-;  —, 
v.  a.  szükítni,  keskenyítni: 
— ,  v.  n.  szűkülni,  keske- 
nyedni. 

Narrowly  (nér'roli),  adv.  szű- 
ken, szorosan,  szigorúan, 
pontosan  ;  nagy  nehezen  : 
dig;  he  —  escaped  drown- 
ing, kevésben  múlt,  hogy 
nem  halt  a  vízbe ;  to  look 

—  into  some  matter,  szi- 
gorúan megvizsgálni  vmit ; 
to  look  —  at  one ,  szem- 
liegyre  venni,  jól  megnézni 
vkit ;  to  watch  one  — ,  min- 
dig  szemmel  tartani   vkit. 

Nar'rowness ,  s.  szorosság, 
keskenység;  szűkléte  vmi- 
nek. 

Nasal  (né'zél),  adj.  orr  .  .  .; 
s.  orrhang. 

Nastüy  (nász'tili),  adv.  pisz- 
kosan, undokul,  rútul. 

Nas'tiness,  g.  piszkosság,  rút- 
ság, undokság,  förtelmes- 
ig. 

Nasty  (nász'ti);  adj.  piszkos, 
rút,  förtelmes. 

Natal  (né'tél),  adj.  születési  ,• 

—  hour,  s.  születés  órája. 

Natation  (néte'sán),  s.  úszás. 

Nation  (ne'sán),  s.  nemzet. 

National  (nés'ánél),ad;.  nem- 
zeti:  nemzet  .  .  . ;  — debt, 
s.   államadósság :    nemzeti 

240 


Naughtiness 

adósság  :  —  customs, 8. pl. 
nemzeti  szokások;  —  ly, 
adv.  nemzetileg,  nemzetie- 
sen. 

National'ity,  g.  nemzetiség. 
Native  (né'tiv),  adj.  született; 
veleszületett;  születési;  my 

—  country,  hazám;  — .  e. 
benszülött  ;  öslakó  ;  the 
natives  of  Peru,  Peru  ős- 
lakói ;  he  is  a  —  of  Hung- 
ary, 9  magyar  születésű. 

Nativity,  s.  születés;  szüle- 
tés •  riúja  ■:.  !!:_,(:_ tii  g  'lé- 
té shely. 

Natural  (né'tsjurél),  adj.  ter- 
mészetes ,  mesterkéletlen, 
őszinte,  egyszerű:  termé- 
szeti, törvénytelen  :  termé- 
szeti,  veleszületett;  vad, 
nem  kerti :  —  fruits,  s.  pl. 
vadgyümölcs;  to  die  a  — 
death,  természetes  halállal 
halni  meg:  —  history,  ■-. 
természetrajz;  —parts,  ... 
pl.  természeti  tehetség ;  — 
disposition,  s.  természeti 
hajlam  :  —ness,  s.  termé- 
szetesség, természetiség. 

Na'turalist,  s.  természettu- 
dós; termoszét  tanítványa. 

Naturalization  (— lize'san), 
g.  honosítás. 

Nat'uralize  (— leiz),  v.  a.  ho- 
nosítni. 

Nature  (né'tsjur,  ne'tsár),  s. 
természet ;  természet  orszá- 
ga: természete,  természeti 
mivolta  vminek;  véralkat: 
testalkat ;  human  — ,  em- 
beri természet ;  ties  of  — , 
a  természet  kötelékei,  vér- 
rokonság ;  good  — ,  jószí- 
vűség; by  — ,  természettől: 
to  draw  from  — ,  termi 
után  rajzolni. 

Na'tured,  adj.  good  — .  adj. 
fis  ivü.  lői&rmés  fii;  j ' 
indulatú ;  ül  — ,  adj.  ros' 
természetű,  roszirtiulatú. 

Naufrage,  s.  —  v.  Shipwreck. 

Naught    (naat),    s.    semmi; 
nulla:    adj.     nem     módos, 
csintalan,  neveletlen  : 
mis;   —   money,  s.    ; 
pénz;   to   set    at    — .    nem 
hajtani  cmire. 

Naught'iness,    s.    csintalan- 


Naughty 

sag,  neveletlenség ;semmire- 
kellőség. 

Naughfy,  adj.  csintalan,  ne- 
veletlen :  semmirevaló,  hit- 
vány. 

Nausea  (naa'sié),  s.  csömör, 
émelygés. 

Nauseate  (naa'si-et),  v.  n. 
tengeri  kórságban  szenved- 
ni ;  to  —  at  .  .  ,  émelyegni 
-tói,  -tol ;  megcsömörleni  ; 
— ,  r.a.  émélyítni,  felundo- 
rítni :  utálni. 

Nau'seative,  adj.  émelyítő. 

Nauseous  (  naa'sász  ),  adj. 
csömörletes,  undorító,  un- 
dok :  —  ness,  s.undorosság. 

Nautic  (naa'tik),  — al,  adj. 
tengerészeti,  hajózási;  — 
chart,  8.  tengeri  abrosz. 

Naval  (né'vél),  adj.  hajózati, 
hajózási;  haji':  .  .  ,•  —  ar- 
chitecture, s.  hajóépitészet 
—  army  ,  s.  hajóhad  ;  — 
engagement,  s.  tengeri  üt- 
közet :  —  forces,  s.  pl.  ten- 
geri hadsereg. 

Nave  (név),  s.  <  ép.  i  hajó,  kp- 
zéptér  -.  •  gép. ,  kerékagy  ; 
the  hollow  of  the  — ,  ke- 
rékagylyuk. 

Navel  (né'vl),  s.  köldök;  — 
string,  s.  köldökzsinór;  — 
wort,  t.  köldökfii. 

Navicular  (névik'julér),  adj. 
csónak  ....,■  csónakdad, 
csónahalákú. 

Navigable  (néVigébl),  adj. 
hajózható,  hajóbiró ;  — 
at  38,  ...  hajózhatóság. 

Navigate  (néi  'igét),  v.  n.  ha- 
józni :  v.  a.  behajózni,  la. 
jón  megjárni;  kormányozni 
•  hajót  i. 

Navigation,  s.  Ivájózás. 

Navigator,  s.  tengeri  hajós; 
kormányos. 

Navy  (né'vi),  s.  hajóhad; 
hadi  hajósereg ;  tengeri 
hadi 

Nay  (né),   adv.   nem  .•    vagy 

inkább  ;  SÓi  ;  V.a.  tavi  nini, 

nemmel  felelni. 

Neal  inéi,  nil),   v.  a.   lassan- 
ként megtüzesítni ;  lassan- 
ként kihÜteni ;  v.  a.  i 
ként  na   tüzesedni ,  l 
ként  meghűlni. 

Bizokfv  :  Angol-magyai 


Near 

Near  (nér,  nír),  adj.  közel, 
l-:>,  (V.:  i  •■  /..  eh.  kezeiről 
való  ;  adv.  közel,  csaknem, 
majd;  a  —  relation,  közel- 
ri'il  való  rokon  ;  —  hand, 
s.  balkéz  [  kocsisé); — horse, 
.••■.  nyerges  ló  .•  —  the  town, 
a  városhoz  közel,  a  város 
közelében  ;  he  will  go  —  to 
do  it,  kitelik  tőle,  aligha 
meg  nem  teszi ;  to  draw  — , 
közelgetni;  he  was  —  losing 
his  life,  kereslten  mult, hogy 
életét  nem  vesztette;  don't 
come  Dear  me,  ne  közelíts 
hozzám;  —  is  my  shirt, 
but  nearer  is  my  skin, 
'  i  a  hi/  i  near  is  rny  petti- 
coat, but  nearer  is  my 
smock,  (  vagy  )  near  is  the 
kirtle,  but  nearer  is  the 
sark,  közelebb  a:  ing  a  csu- 
háitól; not  —  so  good,  ko- 
rán -■  ,ii  ::!■;/  — :  v.  a.  I  ■ 
zelebb  vinni,  közelítni;  —, 
v.  ii.  közeledni,   közelgetni 

]■:::.  ::l:i ni     /,:.    .  /  j:i rillni 

Nearest,  adj.  legközelebbi, 
legközelebb  ;  the  —  way,  a 
legközelebb  ót:  the  —  price, 
utolsó  ár;  —  adv.  legköze- 
lebb. 

Nearly,  adv.  közel ,  csak- 
nem, majdnem,  alighanem, 
nte;  kevésben  múlt,  hogy 
slb.,  I  .- ;  í  8  hl /  i  :  olí  he  /'/ 
stb. ;  the  grapes  are  —  ripe, 
a  szőlő  csaknem  egészen 
megérett ;  he  —  lost  his 
life,  kevésben  mult,  hogy 
életét  nem  r,  sztette  ;  I  — 
feli,  majd  elestem. 

Near'ness.  s.  közellét,  közel- 
ség :    s    ;,-/:/       ;l..:  .-/     ZSU  .'  in 

ság  :  meghittség. 

Neat  (nit),  adj.  takaros,  csi- 
nos, helyes :  tiszta  (p.  jö- 
vedelem ,    nyereség    stb. )  ; 

— ly,  aór.   takarásán,  csi- 
nosan ;    tisUón  ;        Hess,  8. 

takarossal/,  csinosság. 
Neat,  s.  barom,  szarvasmar- 
ka ;  — '8-leather,  s.  marha- 
bőr;  — 's-dung,   8.   tehén- 

,/an.ij.         t 

Neaving   (ni'ving),  s.   a  sör 

habja.  korsóm,. 

Neb  (neb),  t.  cstics,  s-.ój  ip. 

Jíl 


Nectar 

Nebula  (néb'julé),  s.  ködfolt; 

szemfolt. 
Nebulous    (neb'julász),    adj. 

ködös,  felhős. 
Nec'essaries(nesz'szeszériz), 

s.  pl.  szükséglet :  —  of  life, 

szükséges  élelem. 
Necessarily,  adv.  szükségké- 
pen :  szükségesen. 
Nec'essary ,    adj.   szükséges; 

szükségképi. 
Necessitate  (neszesz'szitét), 

v    n.  ■■  ''/.:.-  ghipu      ti  nni 
Neces'sitous  (— szitász),  adj. 

szűkölködő,  szűkült; — ness, 

S     S;-ül :  11  ::d<  s     .; ni  i:lt::;:  .7 

rászorvlás. 

Neces'situde  (— tjud),  s.  szük- 
ség. 
Neces'sity,   s.   szükség;  szűr' 

/:■■  11  '..■/.'  s,  Sí  •  :/;  :::is;  ./    s:;:i. 
3Í  !■  SSí,    I  ,       0    íiküi  ','/  -  /;/.•::  g, 

kénytelenség ,  kimardahat- 
lansóii  (p.  okozaté  a:  ok 
beállta  után);  —  teaches 
the  lame  to  dance,  a  szük- 
ség mo, i  a  bénát  is  meg- 
tánczoltatja  ;  —  dispenses 
with  decorum,  a  szükség 
nem  ismer  illedelmet;  —  is 
the  mother  of  invention, 
minden  mesterségre  megta- 
nít a  nyomorúság;—  hath 
no  law,  szükség  törvényi 
hont;  of  — ,  szükségké- 
pen. 

Neck  (nekk),  s.  nyak  :  to  slip 
one's  —  out  of  the  collar, 
a  tőrből  kimenekedni;  a  — 
of  land,  fóldszorulat ;  —of 
a  shirt,  inggallér;  —  ker- 
chief, s.  nyakbéli;  —  lace, 
s.  nyakdísz,  nyakboncz  .■■ 
tie,  8.  nyakravaló,  nyak- 
kötő; —  Verse,  8.  az  51-ik 
zsoltár  kezdete, 

Necrology  (nekrol'ladzsi),  s. 
halotti  jegyzék ;  halott- 
hirlő. 

Necromanci  r  (nek'kromén- 
szi'i'i,  s.  varázsnak,  ördön- 
gös, halottidéző. 

Nec'romancy,  8.  varázslat, 
ördöngösség,    halottidézés. 

Necro8Ís(nikro'sziz),«.  csont- 
fene, csonti  ■ 

Nectar  (nek'tér),  8.  istenital, 
nektár. 


Nectarean 

Nectareau  i  te'rir-n ) ,  adj. 
nektár-édes. 

Nectarine  (uek'terin).  s.  ba- 
raczkszilva  ;  adj.  nektár- 
édes. 

Need  (níd),  s.  szükség  :  szü- 
k  ./  ..-/- '.■: .  Si  srúUság  to 
stand  in  —  of  .  .  ,  to  have 

—  of  .  . ,  szükségének  lenni 
-ra,  -re  :  in  ease  of  — ,  szük- 
ség esetében ;  if  —  be,  ha 
szükséges  :  a  friend  in  — 
is  a  friend  indeed,  szükség 
próbálja  meg  a  barátot; 
— ,  v.  a.  szükségének  len- 
ni (-ra,  -ró.  szükségeim 
(  vmii  i  ■■■.  ;;l  !l  dm  ■  ,111 
nélkül);  — ,  v.  n.  kelleni, 
szükségesnek  lenni;  I  — 
not  go  there,  nem  szüksé- 
ges, hogy  odamenjek  ;  they 

—  only  wait  for  a  fitter 
opportunity,  csak  jobb  al- 
kalmat kell  bevárniok; 
what—  I  care?  mi  gondom 
arra  ' 

Needful,  ad}  szükséges;  szű- 
kölködő; —ij,  adv.  szüksé- 
gesen. 

Needlness,  s.  szűkölködés, 
ügyefogyottság. 

Needle  (ní'dl) ,  s.  varrótű; 
delejtü,  iránytű;  knitting 
— ,  s.  kötőtű ;  —  work,  s. 
varrás  ;  tübeli  munka. 

Nee'dler,  s.  tűs,  tűcsináló. 

Need'less,  adj.  szükségtelen ; 
— ly,  ailr.  szükségtelenül. 

Needs  (nídz),  adv.  szüksége- 
sen, szükségképen:  élmul- 
hatlaniíi,  elkerülhetlenül ; 
egyáltalában ;  I  —  must 
go  there,  nekem  minden- 
esetre oda  kell  mennem. 

Need  \  adj  sziikclkodÉr  szo- 
rult, szegény. 

Nef,  v.  Nave. 

Nefarious  (nifé'riász ),  adj. 
törvény  -  ellen?* ,  iszonyú, 
gyalázatos ;  — ly,  adr.  go- 
noszai, istentelenül. 

Negation  (nigé'sán),  s.  taga- 
dás. 

Negative  (neg'étiv),  adj.  ta- 
gadó, nemleges  ;  — ,  8.  ta- 
gadó válasz ;  tagadó  szócs- 
ka ;  to  answer  in  the  — , 
nemmel  felelni. 


Negatively 

Neg'atively,  adv.    tagadólag. 

Neg'atory,  adj.  tagadólagos. 

Neglect  (neglekf) ,  *•.  elha- 
nyagolás, elhány  agoltatás; 
to  suffer  — ,  elhanyagol- 
taim :  elmellőztetni ;  nem 
méltányoltatni ;  — ,  v.  a. 
elhanyagolni  ;  elmellőzni  : 
elmulasztani;  figyelemre 
nem  méltatni ;  to  —  an 
opportunity,  elmulasztani 
az  alkalmat. 

Neglect'ful,  adj.  ha nyag,  gon- 
*datlan,muletsztékony ;  rész- 
vétlen. 

Negligee  (neg'lidzsí'),  s.  pon- 
gyola. 

Negligence  (neg'lidzsensz), 
x.  hanyagság,  tunyaság, 
gondatlanság  ,  mulaszté- 
konyság. 

Negligent,  adj.  hanyag,  gon- 
datlan, mulasztékony  :  to 
he  —  of ... ,  nem  gondol- 
ni, nem  törődni  -val,  -vei; 
— ly,  adr.  hanyagon,  gon- 
datlanul, pongyolán. 

Negotiable  (nigo'sicbl),  adj. 
eladható,  elhelyezhető, for- 
galomba hozható. 

Negotiate  (nigo'si-ét),  V.  n. 
alkudni,  tőzsérkedni,  üzér- 
kedni; v.  a.  megfordítni, 
forgatni,  eladni,  megvásá- 
rolni ;  to  —  a  bill  of  ex- 
change, váltót pén :  :é  tenni. 

Negotia'tion ,  s.  alkudozás; 
kereskedés,  tőzs. 

Nego'tiator,  .*.  alkudozó,  al- 
kus:, alkar. 

Negress  (ni'gress),s.  négernő. 

Negro  (ni'gro),  s.  néger,  sze- 
recsen. 

Negus  (ni'gász),  .í.  ital  neme. 

Neigh  (né),  v.  n.  nyerít  ni ;  s. 
nyerítés. 

Neighbour  (né'bár),  s.  szom- 
széd ;  [bibi.)  felebarát;  adj. 
szomszéd,  szomszédos  :  v.  n. 
szomszédságban  lakni. 

Neighbourhood  (—hűd),  s. 
szomszédság. 

Neighbouring, r/(/y.  szoms :  éd, 
szomszédos,  határos. 

Neigh'bourly,  adj.  szomszéd- 
hoz illő,  szolgálatkés:;  adr. 
szomszédilag  :  készségesen. 

Neither    (ni'dher,  nei'dher), 

242 


Nestle 

pron.  sem  a:  egyik  ,  sem 
a  másik;  —  of  ns,  egyi- 
künk sem;  —  of  them, 
egyikök  sem  .■  to  be  on  — 
Bide,  to  take  —  part,  g<  m- 
legesnek  lenni;  — ,  con]. 
neither . . ,  nor . . ,  sem. . . . , 
sem  .  .  .  :  nor  then  — ,  még 
akkor  sem  ;  nor  I  — ,  én 
sem  :  lie  is  not  going  there, 
nor  I  --,  ij  nem  megy  oda, 
én  sem  megyek  :  he  has  no 
money,  nor  I  — ,  neki  nincs 
pénze,  nekem  sincs;  —  is 
he  so  bad,  nem  is  olyan 
rósz. 

Nemesis  (nem'isziz),  .•?.  for- 
bátistennö. 

Nenewhare,  v.  Nenuphar. 

Nenuphar  (ni'njufár),  s. 
nimfa. 

Neologism  (nial'odzsizml,  s. 
ujitgatás,   nyelvújítás,  új 

szólás,   nj  SZÓ. 

Neologist   (nial'odzsiBzt) ,  s. 

nyelvújító,  szón jitó. 

Neophyte  (ní'oJit),  8.  hit- 
újonc:,  ujoncz. 

Nep  (ne})),  s.  esipkepitty, 
macska  esipkepitty. 

Nephew  (nev'ju),  s.  unokaöcs. 

Nephritic  (nifrit'iki,  adj. 
vese  .  . ;  —  pains ,  s.  pl. 
vesefájdalom;  —  Stone,  8, 
vesekő;  —wood,  .s.  kék 
szantálfa. 

Nephritis  (nifrei'tisz),  s.  vese- 
lob,  vesegyuladás. 

Nepotism  ( nep'otizm ) ,  s. 
atyafi  pártolás. 

Neroli  (ner'oli),  s.  narancs- 
virág-olaj i  illó  olaj). 

Nerve  (nerv),  s   ideg,  in. 

Nerve'less  ,  adj  idegteleti  : 
erőtlen,  gyenge. 

Nervine  (ner'vin),  adj.  ideg- 
erősitö ;  s.  idegerösUöszer. 

Nervous  (nerV&sz),  adj.  ideg, 
idegi;   ideggyenge  :   izma-, 

erős. 

Nervy  (ner'vi),  adj.  ideges ; 
erős. 

Nest  (neszt),  s.  fészek;  lak  ; 
búvóhely  :  —egg,  s.  palozt 
na,  esaltojás  ;  — ,  v.  n. 
ket  rakni;    almozni,  fész- 
kelni. 

Nestle  (nesz'szl),  v.  n.  fesz- 


Nestling 

kelni ;  to  —  close  up  to 
some  one, simulni,  szorulni 
akihez;—,  v.  a.  gedélni; 
to  —  one's  self,  befészkelni 
magát. 

Nest'íing,  .v'.  fészekfentő. 

Net  (nett),  g.  háló:  repze; 
hajrecze;  —  of  wire,  sod- 
ronyrács :  —  work,  s.  te- 
ezézett. 

Nether  (nedh'er),  adj.  al  . . ., 
alsó;  —lip,  s.  álajk,  alsó 
ajk;  —world,  s.  alvilág; 
Netherlands,  s.  pl.  német 
alföld  :  —  most,  adj.  leg- 
alsó 

Net'ting,  s.  reczézés,hálózás; 
reczézet,  reczemű. 

Nettle  (net'tl)  ,  g.  csalón  ; 
blind  — ,  dead  — ,  s.  árva 
csalán,  foganőtt :  —  hamp, 
s.  kenderike -foganőtt ;  — 
rash,  s.  csalánküteg ;  —,  v. 
a.  csípni  (mint  a  csalón;, 
boszantani:  it  nettles  him, 
«:  őt  boszantja. 

Neurology  (njural'odzsi),  s. 
idegtan. 

Nenroptera  (njurop'tiré),  s. 
pl.  reczeszámyuak. 

Neutral  (nju'trél),8.  and  adj. 
semleges;  — ly,  adv.semleg. 

Neutrality,  s.  semlegesség. 

Never  (b  Ver),  adv.  soha,  so- 
hasem, sohase;  —heard  of, 
hallatlan :  —  ceasing,  — 
ending,  adj.  minduntalan; 
—  fading,  adj.  h<  rnidliat- 
lan;  hem  színehagyós ;  let 
him  be  —  so  rich,  bármily 
gazdag  legyen  is  ö;  —  a 
one,  egy  sem  ;  —  a  whit, 
legkevésbbé  sem,  egy  csep- 
pet sem  •  matt  ailr.  so- 
hasem, sióia  többé  nem. 

Nevertheless,  "'/''.  mind- 
amellett, minda  .által. 

New  (nju) .  adj.  uj  :  fris  ; 
mostani,  nem  régi  ;  járat- 
lan ,  tapasztalatlan;  a  — 
dress,  uj  ruha  :  -bread,  . 
puha  kenyér ;  born,  adj. 
újonnan  született;  comer, 
s.  jövevény  ;  uew-laid  egg, 
x.  fris  tója  i :  —  fashioned, 
adj.  uj  divatú  ;  year,  0. 
újesztendő;  —year's  day, 
.«.    uj    ír    napja  :       year's 


News 

eve,  s.  Serestélj/  napja ; 
— ly,  adv.  újonnan,  újólag, 
nem  régen;  but  newly, 
csak  minap;  — ness,  s.  új- 
donság. 
News  (njúz),«.  (sing.diplur.  > 
újság,  hír  :  hírlap ;  s.  pl. 
újságok,  hírek ;  what's  the 

—  ?  mi  az  újság  > 
News'paper ,    .*?.    hírlap ;   — 

report,  g.  hírlapi  tudósí- 
tás. 

News'writer,  s.  hírlapira. 

Next  (uekszt),  adj.  legköze- 
lebb, legközelebbi ;  követ- 
kező, jövő;  he  was  sitting 

—  to  me,  épen  mellettem 
ült:  — -  of  kin,  legközelebb 
rokon:  —  after  me,  a: 
1  Isii  utánam  :  —  year,  jövő 
év;  he  will  come  —  year, 
majd  eljön  jövő  évben;  — 
week,  jövő  héten  ;  —  Mon- 
day, jövő  hétfőn :  the  — 
time,  legközelebb  ;  —  day, 
más  nap,  holnap ;  it  is  — 
to  impossible ,  az  már  a 
lehetetlenséggel  határos. 

Nias  (uei'ez),  v.  Nestling. 

Nib  (nib),  s.  madár-orr;  hegy 
(p.  tollé);  v.a.  meghegyezni 
([).  tollút ). 

Nibble  (nib'bl),  v.a.  majszol- 
ni, megrágni  ;  r.  n.  yáncso- 
lódni. 

Nü/bler,  g,  gáncsoló,  qáneso- 
lódő. 

Nice  (neisz),  adj.  csinos,  ta- 
karos,szépecske;  hihés,  ké- 
nyes: finnyás;  akadékos; 
pontos,  szabatos  ;  a  —  girl, 
csinos  leány  :  a  —  garden, 
szép  kert ;  to  be  too  —  in 
some  matter,  akadékos- 
kodni vmiben  :  — ly,  adv. 
csinosan,  szépen. 

Nicety  (nei'sziti),  s.  csinos- 
ság :  pontosság :  finnyás- 
ság :  akadékoskodás. 

Niche  (nits),  s.  fülke;  vak- 
ablak, rejtek. 

Nick  (nikk),  g.  rovás,  rovat; 
rovaté k  :  számla  ;  old  ,  x. 
ördög  :  in  the  very  —  of 
time,  épen  jókor  ;  —  name, 
x.  gúnynév  :       uacks,  s.  pl. 

báb,  csecsebecse,    has.onta- 

lanság;       ninny,  •-•.  nyo- 
243 


Nignt^ 

morú,  banya,  gyáva;  meg- 
csalatott férj. 

Nick,  v.  a.  jókor  rátalálni 
vkire;  rovatékolni;  össze- 
illeszteni; vkit  felülmúlni, 
vkinek  túljárni  az  eszén  : 
csínyt  ejteni  rkiu. 

Nickel  (nikTd),  s.  alany. 

Nick'er,  s.  csíntevő;  —pecker, 

S.   ]■•::    ::;;::'  '/,"*   í:lk::S. 

Nictate  (nik'tét),  v.  n.  kacsin- 
tani:  szemmel  inteni,  hu- 
nyorgatni. 

Nicta'tion  ,  .5.  kacsingatás, 
hunyorgatás. 

Nide  (neid) ,  g.  költés ;  ma- 
dárnak ;  egy  fészekalj. 

Nidget  (nid'dzset),  g.  bamba. 

Nidiíicate  (nid'ifikét) ,  v.  n. 
fészket  rakni. 

Nidorous  (nei'dárász),  adj. 
kozmás,  pörzs-szagű. 

Nidour  (nei'dar) ,  s.  illat: 
zamat. 

Niece  (nísz),  g.  unokahúg. 

Niggard  (nig'gárd),  s.  fukar, 
zsugori;  — ly,  adj.  fukar. 
zsinór,  sziikkezü :  —  ly, 
adv.  fukarul,  fösvényen. 

Nig'gardliness,  g.  zsugoriság, 
fösvénység. 

Nig'gardness,  v.  Niggardli- 
ness. 

Nigger  ( vúly. ),  v.  Negro. 

Nig'ging,    s.    pénzű yirkiílás. 

Niggle  (nig'gl),  v.n.  enyeleg- 
ni, játszadozni ;  v.  a.  csú- 
fot űzni  chiliül. 

Nigh  (nei),  adj.  közel,  közel- 
ről való;  adv.  közel;  a 
—  kinsman,  közelről  való 
rokon  :  the  morning  draws 
— ,  már  nem  sokára  nap- 
palodik :  the  winter  is  — 
at  hand,  közel  van  a  tél; 
well  -,adv.  csaknem, majd- 
nem :  --,  r.  u.  közelgetni, 
közeledni,  közelítni;—  v. 
a.  közelebb  vinni,  köze- 
lítni. 

Nigh'ness,  s.  közellét,  közel- 
it g. 

Night  (licit),  g.  éj,  éjszaka  : 
by  -,  éjjel  :  to  ,  ma 
este :  last  — ,  tegnap  este ; 
az  éjjel  :  day  and  ,  éjjel- 
nappal :  Late  ni  til-     ,  éj 

nek  éjszakóján:  to  wish  Or 


Nightingale 

to  bid  one  a  very  good  — , 
jó  éjszakái   kívánni    vki- 

nek  :  when  the  —  is  dark- 
est the  dawn  is  nearest, 
boriira  derii  :  —  bird,  s. 
éjmadár  :  —  brawler,  s.  éj- 
kóbor  ;  —  butterfly,  s.  éj- 
pille,  éjlepke,  bagolypille; 

—  cap,  s.  hálósipka  ;  háló- 
fejkötő ;  —  crow,  s.  lap- 
pantyú ;  —  fall,  s.  éjjélés  : 

—  gown,  .?.  hálóing;  — 
hawk,  s.  éjjeli  v.  tarka 
gém;  —  mare,  s.  nyomócz, 
nyomug ;  — shade,  s.  eb- 
szölö,  csucsor ;  —  time,  s. 
éjjeli  idö;  —  vision,  s.  éji 
látvány  :  —  wTatch,  s.  éj- 
jeli őrség ;  éj-őr ;  —  work, 
.s.  éjjel  dolgozás;  éjjeli  mun- 
ka. 

Nightingale  (neit'ingel),  s. 
fülemile. 

Nighfrlj  ad)  -/.•  ■ij(h;adv, 
éjenként,  éjjelenként. 

Nihility  (neihil'iti),  s.  sem- 
miség. 

Nül  (nil),  r.  a.  nem  akarni ; 
will  he— he,  akár  akarja, 
akár  nem,  akarja,  vagy 
sem. 

Nimble  (nim'bl),  adj. fürge; 

—  ness,  s.  fürgeség. 

Ninib'less,  v.  Nimbleness. 

Xim'bly,  adv.  fürgén. 

Nimbus  (nim'bász),  s.  fény- 
sugár, fénykoszorú,  fény- 
kor. 

Nimiety  (nim'ei-iti),  s.  feles- 
leg. 

Nimius  (nim'i-ász),  adj.  fe- 
lettébbváló, felettevaló, túl- 
ságos, szerfeletti. 

Nimmer  (nim'mer),  s.  lopó, 
tolvaj. 

Nine  (nein),  adj.  kilencz ; 
— ,  s.  kilenczes;  the  sacred 
— ,  a  múzsák. 

Ninefold,  adj.  kilenczszeres. 

Nineniurder,  s.  tövisszúró  gé- 
bics, őrgébics,  szarka-gá- 
borján. 

Nine'pins,  s.  pl.  kúpjáték; 
to  play  at  — ,  kúpozni. 

Nine'teen  (—tin),  adj.  tizen- 
kilencz. 

Nine'teenth,  adj.  tizenkilen- 
czedik. 


Ninetieth 

Ninetieth  (— ti-eth),  adj.  ki- 
lenczvenedik. 

Nine'ty,  adj.  kilenczven. 

Ninth  (neinth),  adj.  kilen- 
czedik. 

Ninthly,  adv.  kilenczedszer. 

Nip  (nipp),  v.  a.  csipni;  el- 
nyomni;  gyötörni,  zaklat- 
ni :  gúnyolni;  to  —off, 
el-,  lecsípni,  elmetszeni,  el- 
vágni :  to  —  in  the  bud, 
csirájában  elfojtani  ;  a 
nipping  jest,  csípős  v.  sértő 
tréfa  ;  — ,  s.  elmetszett  da- 
rab, metszetke,  szeletke; 
csípés,  csipkedés;  bökősző, 
fulánkos  beszéd;  gúny. 

Nij/per,  s.  harapó [fogócska; 
csikófog,  tejfog ;  gúnyoló. 

Nip'perkin,  s.  poharacska. 

Nipple  (nip'pl),,<f.  csecsbimbó: 
gomböcs;  —  wort,  s.  nyul- 
saláta. 

Nit  (nit),  s.  serke. 

Nitency  (nei'tenszi),  s.  fény- 
let ;  törekvés. 

Nitid  (nit'id),  adj.  fénylő  : 
tiszta. 

Nitrate  (nei'tret),  s.  légsavas 
só,  légencz ;  —  of  potash, 
S.  légsava*  ham-éleg. 

Nitre  (nei'ter),   s.   salétrom. 

Nitric  (nei'trik),  adj.  —acid, 
s.  légsav,  salétromsav. 

Nitrogen  (nei'trodzsen),  .s. 
légeny. 

Nitrous  (nei'trász),  adj.  sa- 
létromos; —  acid,  s.  légecs- 
sav. 

Nitty  (nifti),  adj.  serkés : 
zsugori,  gálád. 

Niveous  (niv'iász),  adj.  hó. 
fejér. 

No  (no),  adv.  nem;  píron,  sen- 
ki, semiui:nincs,  nincsenek; 
is  he  still  asleep  ?  no,  he  is 
awake,  alszik  <">  még?  nem 
alszik,  ébren  vau;—  penny, 
—  paternoster  ,  Krisztus 
koporsójót  sem  őrizték  in- 
gyen ;  —  lock  will  hold 
against  the  power  of  gold, 
aranykulcscsal  minden  aj- 
tót felnyithatni ;  —  re- 
ceiver, —  thief,  ha  orgazda 
nem  volna,  tolvaj  sem  len- 
ne ;  —  man  can  say :  of 
this  water  I  will  drink  — 

244 


Nod 

more,  azt  senkisem  mond- 
hatja :  e  vízből  soha  többé 
nem  iszom  ;  to  —  purpose, 
hiába;  I  take  —  supper, 
én  nem  vacsorálok;  I  drink 
—  wine,  én  nem  iszom  bort; 
I  have  —  money,  nekem 
nincs  pénzem  :  it  is  — 
matter,  semmit  sem  tesz: 
by  —  means,  semmiképen, 
semm;  esetre;  —  one,  — 
body,  senki,  senkisem  ;  — 
ways,  adv.  semmiképen; 
semmiféleképen:  —  where, 
adv.  sehol,  seholsém. 

Nobilitate  (nobil'itét),  v.  a. 
nemesítni. 

Nobil'ity,  s.  nemesség:  ne- 
mesi rend. 

Noble  (no'bl),  adj.  nemes; 
jeles;  jóféle;  dicső,  dísz- 
teljes,  pompás;  s.  nemes- 
ember: arany  (pénz);  v. 
a.  nemesítni. 

No'bleman,  s.  nemesember. 

No'bleness,  s.  nemesség. 

No'blewoman,  s.  nemes  asz- 
szony. 

No'bly,  adv.  nemesen,  jele- 
sen. 

Nobody  (no'badi),  v.  No. 

No'cent  (no'szent),  adj.  ár- 
talmas; s.  vétkes. 

Noék  (nak),  s.  rovaték;  v.  a. 
beilleszteni;  felnyilazni  (az 
íjat). 

Nock'y  (nak'ki),  adj.  egy- 
ügyű, bárgyú. 

Noctambula'tion  (naktém- 
bjule'sán),  s.  alvajárás. 

Noctam'bulist,   s.    alvajáró. 

Noctivagant  (naktiv'égént), 
s.  and  adj.  éj  kóbor. 

Xoctivagation  (— végé'san) , 
s.  éjkóborlás. 

Nocturnal  (naktárn'él),  adj. 
éji,  éjjeli  ;  s.  csillagtól- 
mérő. 

Nocuous  (nak'juhsz) ,  adj. 
ártalmas. 

Nod  (nad),  v.  a.  and  n.  bó- 
logni,  bólogatni,  szende- 
regni ,  hieczeiiteni  a  fejé- 
vel; to  —  at,  to  —  to,  in- 
teni,  bólogatni  -nak,  -  ek; 
to  —  assent,  fejbiczerttéssel 
helyeslését  nyilvánítni;  fe- 
jével igenlőleg  inteni;  —, 


Nodding 

s.  fejbiczentés,  bólogatás  ; 
szendergés;  he  is  gone  to 
the  land  of  — ,  elszende- 
riilt. 

Nodding-starwort,  s.  türem- 
pikk. 

Noddle  (nad'dl),  8.  fej;  v.  n. 
főt  biczenteni. 

Noddy  (nad'di),  s.  tajbász; 
to  play  the  —,  együgyűnek 
tettetni  magát. 

Node  (nod),  s.  bütyök,  cso- 
mó; holttetem. 

Nodose  (nodosz'),  adj.  büty- 
kös ;  göcsös. 

Nodosity (nodasz'iti),  s.  haty- 
hössig  gássseség. 

Noggin  (nag'gin),  .v.  kulacs, 
csutora :  merő  edény. 

Noint,  v.  Anoint. 

Noise  (naiz'i,  s.  lárma,  zaj, 
robaj  ;  hir  :  sin-ill  — ,  nyi- 
rogás;  humming  — ,  don- 
gas, bongás  :  csörgedezés; 
thundering  —  ,  dörgés ; 
there  is  a  —  abroad  that 
etc.,  az  a  hire  jár,  azt  re- 
besgetik, hogy  stb.;  the 
children  made  an  awful—, 
a  gyermekek  rémítő  lár- 
mát csaptak;  —  maker,  s. 
zajgó,  lármázó;  — ,  r.  n. 
zajt  ütni,  lármázni  ;  — ,  v. 
<i.  t"  —  abroad,  to 
about,  kihirlelni. 

Noise'ful,  17,  Noisy. 

Noiseless,     adj.     zajtalan, 

ztelen ,    csendes  ;    — ly, 

adv.  zaj  nélkül,  csendesen, 

Noi'siness,  s,  zajosság,  robo- 
gás. 

Noisome  (nai'szam),  adj.  \  n- 

dorOS,     .'■   :i:    rletes      }>::::   .: 

ártalmas ,  egészségtelen  ; 
Ív.  adv.  ártalmasán,  un- 
dorosan  ;  —  ness,  s.  ártal- 
masság, undor  osság. 

Noisy  (nai'zi),  adj.  zajos,  lár- 
más. 

Nolition  (nahs'an),  s.  nem- 
akarás, honi  uti. 

Nomád  (nam'éd),  s.  nomád, 

Nomad'ic,  adj.  vándoréletű, 

honi  no. 

Noma'des,  s.  pl.  barangok, 
nomádok,  vándornép. 

Nomenclature  (nomenklé'- 
tsjur),  s.  névjegyzék. 


Nominal 

Nominal  (nam'inél) ,  adj. 
névszerinti;  czímzetes,  tisz- 
teletbeli ;  —  ly,  odr.  névsze- 
rint. 

Nominate  (nam'inét),  v.  a. 
nevezni,  elnevezni;  kine- 
vezni; kijelölni,  ajánlani 
(  hivatalra). 

Nom'mately,  adv.  névszerint, 
külön-külön. 

Nomination,  g.  elnevezés; 
kinevezés. 

Nom'inative,  adj.  elnevező: 
—  case,  s.  alany-eset. 

Nom'inator,  s.  kinevező  (hi- 
vatalra i ;  nevező  (törtszá- 
mokban). 

Nominee  (nam'iní),  8.  kine- 
vezett egyén. 

Nomology  (nomal'adzsi),  s. 
törvénytan. 

Non-abüity  (nan-ébil'iti),  s. 
tehetetlenség ;  ellenvetés. 

Non-acceptance,  g.  el  nem 
fogadás. 

Nonage  (non'édzs),  g.  kiskor, 
kiskorúság. 

Non'aged,  adj.  kiskörű. 

Nonagesimal  (non-é-dzsesz'- 
imél),  adj.  kilenczvenedik; 
s.  kilenczvenedik  fok  (  nap- 
pályáé i. 

Nonagon  (nan'-é-gan),  s.  ki- 
lenczszög. 

Non-appearance  ínan-éppír'- 
§nsz),  g.  meg  nem  jelenes 
i  törvényszék  előtt  ). 

Non-attention  (nan-étten'- 
sán),  g.  figyelmetlenség. 

Nonce  (nonsz),  s,  szándék, 
czél :  for  the  -,  szándéko- 
san, készakarva. 

Non-commis'sioned  ( — kam- 
mis'sánd),  adj.  —  officer,  g. 
altiszt. 

Non-conform'.st,  v.  Dissent' - 
er. 

None  (nan) ,  " pron.  senki, 
semmi,   nincs,    nincsenek; 

1  had  some  money,  but  I 
have —  now,  volt  pénzem, 
ile  most  nincsen  ;        of  us, 

Sent  I   I       ::l::<l!        c:,i><  I  :illl 

sem  ;  of  them  w » •  1 1 :  to 
the   theatre,   o   színházba 

2  :<:/;l  I.  sem  men'  :  tins 
liook  is         of  mine,  e.     nem 

a .  én  könyvem  ;  it  is       of 
245 


Nor 

ours  and  it  is  —  of  yours  > 
ez  sem  a  mienk,  sem  a  tie- 
tek ;  these  are  —  of  theirs, 
ezek  nem  az  övéik  :  there 
is  —  but  knows,  mindenki 
tudja;  —  ever  gives  the 
lie  to  those  that  praise 
him,  dicsérőit  senki  sem 
szokta  meghazudtolni. 

Nonentity  (nanen'titi) ,  g. 
nemlény  ;  képtelenség. 

None-sueh  (nan'-sáts),  adj. 
páratlan  ,    hasonlíthattam. 

Non-existence  (— egziszt'- 
ensz),  g.  nemlét. 

Non'juror,  g.  nem  esküvő, 
esküéinemfogadó. 

Nonpareil  (nanpérel'),  s.  ha- 
sonlíthatlanság;aprónyom- 
dabetii ;  almafaj. 

Non-payment  (— pé'ment),  8. 
nemfizetés. 

Non-plus  (nan'-plász),  g.  ne- 
tovább; to  be  at  a  — ,  már 
nem  tudni  magán  segíteni ; 
to  put  one  to  a  — ,  sarokba 
szorítani  vkit;  száját  be- 
dugni vkiuek  ;  — ,  v.  a.  el- 
hallgattatni, letorkolni. 

Non-resistance  (  — riziszt'- 
ensz),  s.  ellen  nem  állás, 
vakengedelmesség. 

Nonsense  (nan'szensz) ,  g. 
esztelenség;  értelmetlenség, 
badarság;  to  talk  — ,  ba- 
darogni. 

Nonsens'ÍCal,  adj.  esztelen  ; 
dőre,  értelmetlen,  badar; 
—  talk,  gj  hadar  beszéd; 
— ly,  adv.  esztelenül,  dörél- 
kedve. 

Nonsuit  (nan'szjut),8.(  'törv. ) 
megszüntetés ,  lemondás  : 
v.  a.  elutasítni  (a  pana- 
szost . 

Noodle  (nú'dl),  s.  oktondi, 
huta  :  --  jees,  8,  pl.  má- 
csik, metéli  :  csöves  laska. 

Nook  (mik),  8.  szöglet. 

Noon  (min),  8.  dél,  délidő; 
at  — ,    délben  :  towards 

délfelé,  déltájban:  after 
— ,  g,  délest,  délutáni  idő. 

Noose  (núz),  8.  hurok:  tőr; 
'  tréf.  I  he  ran  himself  into 
the  of  matrimony,  a  há- 
zassági burokra  került. 

Nor      (  naar  )  ,      conj.      sem  ; 


Normal 

neither..,  nor..,  sem.., 
sem  . . :  not  more  nor  less 
than..,  sem  4866,  sem  ke- 
vesebb ->idJ,  -nél. 

Normal  (naar'mel),  adj 
bályszeríí ;   rendes;   függ- 
irányos. 

North  (naarth),  s.  éjszak; 
—  east,  ■-■.  éjszakkelet,  éj- 
kelet;  —  west,  s.  éjszak- 
nyugot;  —  light,  s.  éjszak- 
fény ;  —  stay,  s.  sarkcsil- 
lag; —  wind,  s.  éjszaki 
szél  ;  —  east  by  — ,  éj-éj- 
szakkelet ;  —  roy,  s.  német 
tenger :  —  ward,  —  wards. 
adv.   éjszakfelé,  éjszakra. 

North'erly,  adj.  éjszaki,  éj- 
szakra fekvő,  éjszaki  irá- 
nyú :  adv.  éj  szakilag. 

North'ern,  adj.  éjszaki,. 

Nose  (naoz),  S.  orr;  fúvó  cső; 
to  poke  one's  —  into  other 
people's  business,  mások 
dolgába  avatkozni  ;  to 
thrust  one's  —  into  every 
corner,  mindenbe  beleütni 
az  orrát :  his  —  will  abide 
no  jests,  ö  nem  érti  a  tré- 
fát, relé  nem  jó  tréfálód- 
ni ;  bis  —  swells  at  that, 
az  öt  boszantja,  azt  -."kun 
részi :  to  lead  one  by  the 
— ,  ámitgatni,  orránál  fog- 
va vezetni  rkit ;  to  follow 
one's  — ,  orra  után  menni; 
to  fuddle  one's  — ,  megré- 
szegedni; —  of  a  vessel, 
hajóorr;  —,  v. a.  kiszima- 
tolni; — ,  v.  n.  nagyra  tar- 
tani az  orrát,  fennhéjázni. 

Nose'band  (—bend),  s.  orr- 
fék,  orrszíj. 

Nosed  (naozd),  adj.  flat  — , 
lapos  orrú  ;  hawk  — ,  hor- 
gas orrú.  sasorrú  ;  pug  — , 
piszeorrú. 

Nose'gay  (— gé) ,  s.  virág- 
bokréta. 

Noseless,  adj.  orrtalan. 

Nosology  (nozal'odzsi)  ,  s. 
kártan. 

Nostalgy  (nasztél'dzsi) ,  s. 
honvágykór. 

Nostock  (nasz'tok),  s.tajték- 
kocson. 

Nostril  (nasz'trib,  s.  orrlyuk; 
horty. 


Nostrum 

Nostrum  (nasz'tráin),  s.  tit- 
kos szer. 

Not  (natt),adv.  nem;  I  did— 
know,  nem  tudta/m;  Idont 

(=  do  not)  see  him,  én 
nem  latum  tit;  I  can't 
(=  cannot)  help  it,  nem  te- 
ltetek róla  :  —  at  all,  —  in 
the  least,  legkevésbé  sem 
he  is  —  at  all  afraid,  egy 
cseppet  sem  fél ;  he  is  — 
at  all  sorry,  legkevésbé  v. 
legkevesebbet  sem  búsul. 

Notable  (noo'tébl),  adj.  ne- 
vezetes; a  — liar,  s.  nagy 
hazug;  —  ness,  .>•.  neveze- 
tesség. 

Notable  (natt'ébl),  adj.  ipar- 
kodó, munkás,  szorgalmas, 
takarékos;  —  ness,  s.  ipar- 
kodás,  munkásság,  üzelmes- 
ség,  szorgalmasság. 

Notary  (no'teri),  s.  jegyző, 

Notation  x.  1-  tje '/'/  38 ;  je- 
lentés, értelem. 

Notch  (nats),  s.  rovaték;  — 
wheel,  s.  kapaszkodó  ke- 
rék ;  — ,  v.  a.  rovatékolni. 

Note  (noot),  s.  jel ;  jelvény  ; 
ismertető  jel:  bélyeg:  jegy- 
zés.  I:  77    .'  f      old::lj:  :j>;   :'  /•  . 

magyarázat ,  értelmezés  : 
tudomás;  hangjegy;  —of 
hand,  .-;.  adósságlevél  ;  — 
of  interrogation,  .<.  kérdő- 
jel :  to  take  —  of  some- 
thing, tudomásul  veméi 
emit,  magának  emit  meg- 
jegyezni;  elméjében  meg- 
tartani vmit  ;  to  take 
notes,  feljegyezni,  röviden 
felírni  (vmit);  authors  of 
— ,  híres  irók;  five  pound 
— ,  •■>.  öt  fontos  bankó;  — , 
v.  a.  megjelelni;  megje- 
gyezni i  magának);  to  — 
down,  feljegyezni,  felírni  ; 
noted  for  . . .,  ismert  v.  hi- 
res -ról,  -ről. 

No'tedly,  adv.  nevezetesen; 
lul:ii-:ren  :  is  pedig 

No'tedness,  s.  ismeretesség ; 
uevesség. 

Noteless,  adj.  észrevétlen ; 
tekintetlen  :  híretlen. 

Nothing  (náth'ing), •«</('.  and 
s.  semmi,  semmisem,  mi- 
sem ;  to  come  to  — ,  füstbe 
246 


Notionality 

menni,  semmivé  lenni;  — 
came  of  these  investiga- 
tions, e  vizsgál lídásna k  nem 
volt  semmi  eredménye;  I 
know —  of  it,  nem  tudok 
róla  semmit  :  that  is  —  to 
me,  semmi  közöm  hozzá  : 
for  — ,  ingyen:  good  for 
— ,  semmirevaló;  —abash- 
ed, legkevésbé  sem  elhűlve 
bele ;  —  down ,  —  up, 
í  vagy  ,  —  stake,  —  draw, 
(  vagy  )  —  venture,  —have, 
mitsem  mersz  ,  mitsem 
nyersz;  of  —  comes  — , 
semmiből  semmi   sem   lesz  : 

—  is  hard  to  a  willing 
mind,  mit  jó  kedvvel  tészsz, 
nem  esik  a:  nehezen  ;  —  is 
easy  to  the  unwilling,  a 
könnyű  is  nehéz  a  nem  aka- 
rónak. 

Noth'ingness,  s.  semmiség. 

Notice  (noo'tisz),  í.  tudósí- 
tás ;  észrevétel  :  tudomás  ; 
ismérv,  jegy:  felmondás: 
I  take  no  —  of  him,  ttgy 
teszek,  mintha  nem  is  lát- 
nám iá,  semmi  tudomást 
nem    veszek  róla:  to  take 

—  of  one,  tudomást  venni 
vk:r::\  }-;-.nte)ii  elmek 
szóba  ereszkedni  vkivel; 
to  give  — ,  felmondani  (a 
szolgálatot  vagy  a  bérle- 
tet) ;  to  give  one  —  of.., 
V'kit  tudósítani  -ról,  -ről  ; 
I  bad  timely  —  of  it,  jó- 
kor tudtomra  jött;  — ,  v. 
a.  észrevenni,  figyelemre 
venni ;  I  never  noticed  it, 
észre  sem  vettem  ;  he  used 
to  —  me,  szóba  szokott 
ereszkedni  velem. 

Notification  |notilike'san) , 
s.  jelentés,  közlés,  tudatos. 

No'tify  (— fei),  v.  a.  közleni; 
tudatni. 

Notion  (no'sán),  s.  fogalom ; 
képzelés,  képzelödés ;  to 
have  a  —  for  .  . ,  Hwánsá- 
gának  lenni  -ra, -re:  undei 
that  — ,  azon  szempontból  : 
airy  notions,  s.  pl.  légvá- 
rak, fennhéjázás. 

No'tional,  adj.  képzelni : 
képzelt. 

Notional'ity,  8.  képzelödés. 


Notoriety 

Notoriety  (notorei'iti),s.  köz- 
tudomás, nyilvánosság. 

Notorious  (noto'riász),  adj. 
köztudomású ,  nyilvánsá- 
goí  :  — ly,  mlr.  nyilvánsá- 
gosan. 

Notoriousness,  v.  Notoriety. 

Nőtt  (natt),  adj.  nyírt. 

Notwithstanding  (natwith- 
szténd'ing),  conj.  mind- 
amellett, mindazáltal. 

Nought,  s.  v.  Naught. 

Noun  (náun),  s.  névszó. 

Nóurice   (nár'isz),  s.  dajka. 

Nourish  (nár'ishl.  v.  n.  táp- 
lálni; v.  n.  táplálásnak 
lenni. 

Noin/isher,  s.  tápláló. 

Nourishing,  adj.  táplálás, 
táplálékony  ;  — ly  ,  adv. 
táplálé  konyán. 

Nourishment,  s.  táplálat  ; 
tápla,  f'ltlem. 

NouViture,  v.  Nurture. 

Nourste  inár'szl).  v.  a.  fel- 
nevelni, feltartani. 

Noursling,  v.  Nursling. 

Novaié  (no'yél),  s.  irtomány, 
uj  törés. 

Novation,  v.  Innovation. 

Novel  (naVel) .  adj.  ujabb, 
nem  régi;  ujábbkorú;  s. 
beszély,  novella;  —writer, 
.-.  bés  télyiró. 

Novelist,  8.    újító  :    In  szély- 

költő.. 

Nov^  Iness,  a.  újság,  újdon- 
ság. 

Nov'elty,  s.  újdonság,  újság. 

November  (november) ,  ■-■. 
november. 

N".  .'•'•  (naVisz),  8.  ujon*  :, 
avatonoz :  adj.  tapasztalat- 
lan ;  —ship,  i  avatoncz- 
tág,  ujonczság. 

Noviciate,  v.  Noviceship. 

Novity  (nav'iti),  s.  újság. 

Now  inául.  mlr.  most;  but 
— ,  but  jü  most, 

esni;    épen    mOSÍ  : 

then,  némelykor,  koron- 
ként, néJia-nélia,  lielylyel- 
tel :  until  .  ekkoráig, 
eddig,  még  eddig :  before 
— ,  már  ezelőtt ;  —  at 
Length,  végtére  ;  adays, 
adv.  mai  napság,  mai  idő- 


Noway 

ben  ;  —  adj.  mostani  :  — ,  8. 
mostanság  ;  jelenkor. 

Noway  (no'wéj,  Noways  (no'- 
wész),  adv.  semmiképen. 

Nowee  (nooz),  s.  pl.  házas- 
sági kötelék. 

Nowhere  (no'wér),  adv.  se- 
hol, seholsem. 

Nowise  (no'weiz)  ,  adv.  se- 
hogy, sehogysem. 

Noxious  (nak'sász),  adj.  ár- 
talmas; — ness,  s.  ártal- 
masság ;  hátrányosság. 

Noyance,  v.  Annoyance. 

Nozzle  (naz'zl),  s.  orr,  száj, 
csitcs  ;  bélcső  :  fuvószáj. 

Nub  (nab),  s.  nyak  ;  elhalás. 

Nubilate  íiiju'bilet),  v. a.  fel- 
hűvel béborítni  v.  bevonni. 

Nubile  (nju'bil),  adj.férhez- 
mehető. 

Nubilous  (nju'bilász) ,  adj. 
félhős,  borús. 

Nude  (njud),  adj.  mezítlen; 
csupasz;  semmis,  érvény- 
télen. 

Nudity  (nju'diti),  s.  mezte- 
lenség. 

Nugacity  (njugész'iti),  s. 
hiábavalóság .  csekélység, 
bolondság. 

Nu'gatory,  adj.  gyermekes, 
haszontalan. 

Nuisance(nju'szénsz),s.  tisz- 
tátalanság :  alkalmatlan- 
ság, kelletlenség,  kellemet- 
lenség; ártalom,  károsság. 

Null  (n:\ll),  adj.  semmis,  ér- 
vénytelen; to  declare  — 
and  void,  érvénytelennek 
v.  nem  kötelezőnek  nyilat- 
koztatni '  vmit  i. 

Nullibiety  (nállibei'iti),  s.  se- 
hollét. 

Nullify    l'nál'liiei),    V.   a.    i'r- 

vénytelenítni ,  semmíteni. 

Nulli'ety,  Nullity  (— liti),  s. 
semmiség ,   éri  énytelenség. 

Numb  (nam),  adj. (with)  me- 
revedett, zsibbadt,  i't 
len  ;  v.  a.  merevenitni,  meg- 
merevítni,  megdermeszteni; 
elérzéketlenítni. 

NumbedneBS,  v.  Numbness. 

Number  (nám'bbr),  s.  szám  ; 

ámjegy  ;  sokaság  :  vers ; 

vertmérték  :  even  — ,  s.  pá- 

247 


Nuncupate 

ros  szám  ;  odd  — ,  s.  párat- 
lan szám  :  the  singular  — , 
egyes  szám  ;  the  plural  — , 
többes  x:iím  :  in  great  num- 
bers, nagy  számmal;  he 
lives  at  —  10,  10-ik  szám 
alatt  lakik ;  — ,  v.  a.  szám- 
lálni ,  olvasni;  számje- 
gyezni. 

Num'berer,  S.  s:ániliíló,  ol- 
;■(•/.-.•<;. 

Num'berless,  adj.  számtalan. 

Numb'ness,  .--.  merevedtség, 
érzéketlenség ;  kábultság. 

Numerable  (nju'merébl),aáj\ 
megszámlálható,  megolvas- 
ható. 

Numeral  fnju'merel),  adj. 
számot  illető,  számhoz  tar- 
tozó; s.  számbetű;  —  ly, 
adv.  számszerint. 

Numerate  (nju'meret),  v.  a. 
számolni ;  számlálni. 

Numera'tion,  s.  számolás; 
számlálás. 

Nu'merator,  8.  számláló. 

Numeric  (njnmer'ik)  ,  — al, 
adj,  számszerinti;  —ally, 
adv.  számszerint. 

Numero  (nju'mero),  s.  szám. 

Numerosity  (njumerasz'iti), 
s.  sokaság. 

Numerous  (nju'merász),  adj. 
nagyszámú,  számos;  jÓ- 
hangzatu  :  —ness,  s.  szá- 
mosság ;  jóhangzás. 

Numismatics  (njumiszméf- 
iksz),  8.  jil.  érmészet,  érmé- 
tan. 

Numismatol'ogist  ( —  al'o- 
dzsiszt),  s.  érmész. 

Numms  (námz) ,  s.  gallér, 
inggallér. 

Numps,  v.  NumskulL 

Numskull  |  nám'szkál)  ,  .••■. 
butafejü,  oktondi. 

Nun  (nan),  s.  upi'iem  ,•  kék 
czinke,  csuklyás  galamb. 

Nunchion     (  nán'san  )  , 
uzsonna. 

Nunciature  (nán'si-é-tsjur), 
s.  pápai  követség. 

Nuncio  (nan'sio),  8.  pápai 
követ. 

Nuncupate  (nanTqupét),  v.a. 
nyilván  kijelenti  ni  v.  ki- 
nyilatkoztatni. 


Nuncupation 

Nuncupation,  s.  szóbeli  vég- 
rendelet. 

Nttneu'pative,  adj.  szóbeli; 
nyilván  kijelentett. 

Nundinal  (nan'dinél)  ,  adj. 
vásár  .  . ,  vásári  ;  —  laws, 
s.  pl.  vásártörvények. 

Nunnery  (nán'neri),  s.  apá- 
czazárda. 

Nuptial  (náp'sél),  adj.  me- 
riyekzöi. 

Nup'tials,  .-•'.  pl.  menyekzö. 

Nurse  (nársz),  s.  dajka  ;  be- 
tegápoló;  wet  — ,  szoptató 
dajka;  dry  — ,  szárazdaj- 
ka :  — ,  r.  a.  dajkálni, szop- 
tatni; cipelni,  ápolgatni. 

Nursel,  Núrsle  (nár'szl),  v. 
a.  ápolgatni,  gedélni. 

Ntu/sery ,   s.  gyermek/szoba ; 
taiskcía  ;      r.  ia  i  nyiskola 
ápolás   i  n.  h. ) :  —  garden, 
s.  faiskola. 

Nursling ,  .s.  tápgyermek ; 
anyás  gyermek,  anya  ked- 
vencze. 

Nurture  ínár'tsjur),  s.  táplá- 
lót;  tápla,  tartás,  koszt; 
V.  a.  táplálni,  nevelni. 

Nusance,  v.  Nuisance. 

Nustle  (nász'szl),  v.  a.  ge- 
délni,  czirógatni;  ápol- 
gatni. 
Nut  (nát),  s.  dió,  mogyoró; 
wall  — ,  dió ;  small  — , 
mogyoró;  Brasil  — ,  bra- 
zíliai dió;  cocoa  — ,  kó- 
kusdió  :  —  crackers,  .?.  pl. 
diótörő:  —  hatch,  —pecker, 
.s.  magtörő  holló ;  —  shell, 
.s.  dióhéj  ;  —  tree,  s.  f  élő , 
diófa  ;  —  wood,  .s%  diófa  ; 
adj.  diófából  való. 
Nutation  (njuté'sán),  s.  in- 
gadozás. 
Nutmeg  (nát'meg),  s.  szere- 

csendió. 
Nu'triment   (nju'triment),  s. 
tápla,  élelem;  takarmány. 
Nutriment'al,  adj.  tápláló.-:. 
Nutrition  injutrií;  ini,  s.  táp- 
lálás ;  táplálék. 
Nutritious   (— trís'ász),   adj. 
táplélékony,    tápláló ,-    — 
ness,  8.  táplálékonyság) 
Nutritive,  v.  Nutritious. 


■_ Nuzzle 

Nuzzle  (náz'zl),r.  a.  ápolni; 
nevelni,  Jelnevelni :  gedél- 
ni ;  v.  n.  szaglálni,  szima- 
tolni :  rejtekezni. 

Nye  (nei),  g.  falka,  folt. 

Nymph    (nimf).    s.    nimpha. 

Nympha  (nim'íé),  s.  bogár- 
báb :  nym'phae,  pl.  szemé- 
rt majkak. 

Nything  (nith'ing),  s.  ezu- 
dar. 


0  (oo,  oh),s.  az  0  betű  neve  ; 

int.  o  .'  oh  '.  ejnye  ! 
Oaf  (aof),*\  váltott  gyermek: 

bakó,  pimasz. 
Oafish,  adj.  bárgyú,  ostoba: 

—  ness,  8.  bárgyúság,  os- 
tobaság. 

Oak  (aok,  ook),  s.  tölgy, 
tölgyfa,  cser,  cserfa:  —of 
Jerusalem ,  szőlő  fü ;  — 
fern,  s.  tölgyfapáfrán  ;  — 
agaric,  s.  golyva  ,-  —apple, 

—  gall,  s.  gubacs,  suska ; 
heart  of  — ,  s.  vitéz,  hős- 
szivü  ember. 

Oak'en,  adj.  tölgyfából  való. 

Oakum  (aok'ám,  ook'ám),  s. 
kátéitépet. 

Oar  (oor),  s.  evező,  evezőla- 
pát; v.  a.  and  n.  evezni. 

Oasis  (o-é'sziz),  s.  (pl.  oases), 
oáz,  gyepsziget. 

Oast  (aoszt),  s.  szárasztó  v. 
aszaló  kemencze. 

Oat  (aot,  oot),  s.  zab ;  — 
bread,  s.  zabkenyér;  — 
meal,  s.  zabdara,  zabliszt; 

—  thistle,  .s.  zabtövis. 
Oat'en,  adj.  zab. ..,  zabliszt 

.  . .,  zablisztes. 

Oath  (aoth,  ooth),  s.  eskü, 
hittétel ;  to  take  an  — , 
esküt  letenni,  megesküdni : 
to  administer  an  — ,  to 
take  some  one's  — ,  vkit 
megesketni;  to  deny  by—, 
esküvel  tagadni;  I  am  un- 
der an  — :  esküvel  fogad- 
tam ;  —  of  fealty,  hűségi 
eskü;  —  of  office,  szolgálati 
eskü. 

Oats,  s.  pl.  zab  :-•  yellow  — , 
sárga  zab  :  wild  —  ,  héla 
zab;  he  has  sown  his  wild 

248 


Object 

— ,  ő  már  tál  van  ifjúkor 
bolondságain. 
Obduction  (abdák'sán),s.  be- 
borítás,  befedés. 
Obduracy    (ab'djurészi)  ,    S. 
.//  zratosság    esik:  vtösség 
kemény  szívüség. 
Obdurate     (ab'djurét),    adj. 
makacs,     nyakas,    konok; 
— ly,  adv.  konokul,  nyaka- 
son :  —  ness,  s.  makacsság 
konokság,  fejesség. 
Obdúra'tion  ,  s.   megátalko- 
dás,  megkonokodás  ;  meg- 
konokltás. 
Obdure  (ahdjur'),   v.   a.  ke- 
ményítni ;     megkonokítni. 
Obedience  (obi'diensz),  s. en- 
gedelmesség ;  in  —  to  your 
command,  parancsához  ké- 
pest. 
Obe'dient,  adj.  engedelmes : 
he  is  not  —  to  me,  nem 
engedelmeskedik      nekem  : 
— ly,  adv.  ingi  .-hímesen. 
Obediential(obidien'sél),a<y. 

engedelmesség:. 
Obeisance    (abé'szénsz)  .    s. 

főhajtás  :  bókolat. 
Obei'sant ,  adj.    engedelmes- 
kedő, tiszteletadó. 
Obelisk  (ab'iliszk),  s.  torony- 
oszlop,   díszlobor,    négyol- 
dalú gúla. 
Obese  ( obísz' ) ,  adj.  testes, 
pohos,  kövér  testű  ;  —ness, 
s.  testesség,  vaskosság. 
Obesity  (obesz'iti),  a. pohos- 
ság, kövérség    testé). 
Obey   (obe7),    v.    a.  engedel- 
meskedni,   szót     fogadni : 
to  —  orders,  parancsot  tel- 
jesíteni :   he   does   not   — 
me,   nem  engedelmeskedik 
nekem. 
Obfuscate  (abfász'két),  v.  a. 
elhomályosítni ;     — ,    adj. 
elhomályosított. 
Obfusca'tion,  s.  ei.'iomályosí- 

tás ;  kapatosság. 
Obit   (o'bit),    s.    kedottmise, 

gyászmise. 

Obit'ual ,    adj.    halotti;. — 

notice,    s.    hala  bejelentés. 

Obituary      (obit'sjuéri)  ,     S. 

gyászmiselajstrom;  .'  i  ott- 

névsor,  halotti  jegyzék. 

Object  (abdzsekf),  v.  a.  and 


Object 

n.  ellenvetni,  ellenmondani, 
kifogást  tenni  :  ellenezni  : 
óvást  tenni,  tiltakozni;  el- 
lenni :  he  objects  to 
come  here,  ö  m-m  akar  ide 
jönni  ;  I  must  —  to  these 
proceedings,  óvást  keli  ten- 
nem ezen  eljárás  ellen. 

Object  (ab'dzsekt),  .<.  tárán; 
ezél,  vég;  what  is  his  — 
in  praising  that  scoundrel? 
mit  akar  awal  elérni,  hogy 
azt  <i  gazembert  dicséri  ' 
on  this  — ,  e  felől. 

Übjee'tion,  s.  ellenvetés,  el- 
lenszó, kifogás;  there  can 
he  no  —  to  this,  < ;  ellen 
nem  lehet  kifogás;  tornáké 
an  — .  ellenvetni,  kifogást 
tenni ;  I  have  no—,  semmi 
szólóm  nines  ellene,  nem 
bánóm. 

Objective,  adj.  tárgyilagos, 
tárgyias,  tárgyi;  —case, 
8.  tárgyesetj  —\j,adv.tár- 
gyilag  :  — ness,  .>•.  tárgyi- 
lagosság, tárgyiság. 

Objurgate  (abdzsár'gétt,  c. 
a.  megdorgálni,  szidni; 
szemére  hányni. 

Objurga'tion,s.  megdorgálás; 
szemrehányás. 

Oblation  (ablé'san),  s.  áldo- 
zás, áldozat. 

Oblectate   (ablek'tet),    r.  u. 

gy    /.':/    !  >■    :líet;:: 

OblectH  ti::n  ,  .--.  .-;  /r/:  rhs  - 
<•/';•  •/;/■  m/  rksdtsiés 

Obligate  (abliget),  v.  a.  kö- 
ti lezni,  elkötelezni. 

t  )bliga'tiuii, s.  kötelezés,  elkö- 
telezet; köteleztetés,  kö  - 
lezettség  :  kötlevél ;  to  lay 
an  upon  me,  lekötelezni 
vkit  :  kötelezni  vkit  (  vmi- 
to  be  under  an  —  to 
Borne  "íj'-,  lekötelezve  lenni 
■  I :  i,--:nt :  1  teletnek  lenni 
vki  irányában  vmire. 

Obligatory,  adj.  kötelezői 
this  sacrifice  is  —  on 
every  christian ,  minden 
keresztény  ember  kötelessé- 
gében   áll,  ezen  áldozatot 

tenni. 

Obiige  (öbleid zb'),  r.  n.  köte- 

•  •/,  leköti  lezni :  kényte- 

lenítni ;  to       one  with  . ., 


Obliging 

lekötelezni  vkit  -vol,  -vei; 
would  you  —  me  with  a 
cup  of  tea?  lenne-e  oly 
szíves,  nékem  egy  ivndzsa 
theát  adni  '  I  am  much 
obliged  to  you  for  it,/e- 
lettr  le  vagyok  önnek  érette 
kötelezve;  they  were  ob- 
liged to  heg.  kénytelenek 
fúltuk  koldulni  :  I  am  not 
obliged  to  do  anything  of 
the  kind,  én  nem  vagyok 
köteles  olyasmit  tenni. 

Obiiging  (oblei'dzsing),  adj. 
lekötelező,  készséges,  szol- 
gálatrakész, udvarias; — ly, 
nílr.  kés  iségesi  n,  lekötele- 
zőleg  :  —ni  bs,  s.  szolgálat- 
készség,  szívesség,  udva- 
riasság. 

Oblique  (ablik'l,  adj.  rézsen- 
tes  :  kajács,  ferde ;  —line. 
g.  szögirá/nyos  vonal :  — 
ways,  s.  pl.  cselutak;  — 
ness,  s.  ferdeség,  elhajlás. 

Obliq'uity,    v.    Obliqueness. 

Obliterate  (ábliferét),  v.  a. 
1 1  ;■-  Iní  1  iSsv:  lm  :  (from) 
1  //'/'/;,(    semi/in  j   ti  ::ni 

Oblitera'tion,  s.  kitörlés  ;  el- 
törlés, semmivététel. 

Oblivion  (abhVián),  s.  fele- 
dés,   feleit  sen  ;     act    OÍ    — , 

bűnfeledés;  adósság  <  lengi  - 

(lése. 

Oblivious  (abhViasz),  adj. 
feledékeny;  felelhető;  — 
Q<  --,  -.  f  h  dékenység. 

< >blocutor  (at/lokjuter] ,  g. 
ócsárlő,  rágalma  zó. 

Oblong  (ablang),  adj,  hosz- 
szudad,  hosszúkás;  s.  hossz- 
négyszög. 

Obloqúious  (  ablc/kwiász  ) , 
ml],  szidalmat,  ócsárlő,  rá- 
galmazó. 

Obloquy,  s.  szidalom  :  to  he 
under  some  —,rns:  hírben 

lílllllli. 

'  >bnoxious  (abnak'sász),  adj. 
ártalmat,  rotz  ;  \t>>)  kitett, 
alávetett ;  büntethető  :  an 

—  Conscience,  roti  lelkiis- 
meret :  -  t  <  >  every  Btorm, 
minden    viharnak    kitéve; 

I    am      -  tn  him,  szálka 
i  \gyok  s  emébi  n,  nem  va- 
gyok neki  kedvei. 
249 


Observatory 

Obnubilate  (  ahnjuTjilet),  v. 
a.  befellegezni ;  elhomályo- 
sítni. 

Obnubilation .  g.  befelleijezés; 
elhomályosít  ás. 

Obreption  (abrep'san),  s.  be- 
csuszás,  becsusztatás  ;  meg- 
lepés. 

Obreptitious  (— ti'sász),  adj. 
becsúsztatott;  becsúszó,  be- 
lopózó ;  —  ly.  nílr.  belopóz- 
va ;  becsúsztatva. 

Obrogate,  v.  Abrogate. 

Obscene  (abszín'l,  adj.  faj- 
talan ,  trágár  ,  szátyár; 
— ly,  adv.  fajtalanúl. 

Obscenity  (abszen'iti),  s.  trá- 
gárság. 

Obscuration  (abszkjure'san) 
g.  elhomályosítás,  elhomá- 
lyosodás. 

Obscure  (abszkjur7),  adj.  ho- 
mályos; érthetetlen  ;  — 
birth,  s.  ismeretlen  szár- 
mazás; — ,  v.  a.  elhomályo- 
sítni. 

Obscu'rity,  s.  homály :  rej- 
tettség, elvonultság;  érthe- 
tetlenség. 

Obsecration  (abszikré'sán), 
.-.-.   esedezés.,   rimánykodás. 

Obsequent.  v.  Obsequious. 

Obsequies  (ab'szikwiz) ,  •••. 
pl.  ünnepélyes  temetés,  vég- 
tisztelet. 

( obsequious  (ab'szikwiasz) , 
adj.  szófogadó,  engedelmes; 
(to)  hódoló,  magát  alávető; 
— ues-<,  s. szófogadás,  >  ".</<  - 
delmesség ;  engedékenység. 

Observ'able    (abszer'véb]  |  . 
adj.   észrevehető;    ><■ 
tes ;  megtartható. 

Observance  (abszer'vénsz), 
s.  megtartás, szabály  tartás; 
bevett  szokat,  szokásszerti- 
ség;figyelet  ;  tisztelet-mu- 
tatás. 

Observ'ant,  mlj.  megtartó; 
teljesítő;  tisztelő;  —  of 
his  word,  szavatartó. 

•  ration  (  vr's-'tn! ,  g. 
észrevétel :  szemmeltartás; 
ím gtai tás,  .'  ntülvaló  tar- 
tás. 

Obsc  rva'tor,  s.figyt  Inu 

<  ►bserv'atorj  (absz<  rvétari), 
.-•.  csillagda. 


Observe 

Observe  (abszerv'),  v.  a.  and 
a.  észrevenni ;  megtartani, 
teljesítni ;  ünnepelni;  ész- 
revételt tenni,  megjegyez- 
ni (szóval);  szemmel  tar- 
tani; to  —  the  Laws,  a  tör- 
vényt megtartani;  he  ob- 
served that  I  should  etc.. 
azt  mondta,  hogy  nekem 
kellene  Stb. 

Observ'er.  s.  figyeld,  szem- 
lélő. 

ObseiVingly,  adv.  szemUlve; 
tinijeire,  őrszemmel  kisérve. 
-  sed(abszesz'd),  adj.  ör- 
dSngoe  űrűaggel  t .  íjss. 

Obsession  (abszes'sán),  s.  Ör- 
döngösség. 

jnate  (abszig'net),  v.  a. 
megpecsételni,    hitelesítni. 

Obsignation,  s.  megpecséte- 
lés,  hitelesítés. 

Ob'solete     (ab'szolet)  ,    adj. 
avult,   elavult :  — n<  ss, 
avultság. 

Obstacle  (ab'sztékl),  s.  aka- 
dály: 

Obstinacy  (ab'sztinészi),  s. 
konokság,  ma kacsság. 

Obstinate  (—net),  adj.  ko- 
nok, makacs ;  — ly,  adv. 
konokul,  makranczosan. 

Obstipation  (abs  ztipe'sán) , 
g.  hasszorulás,  dugulás. 

Obstreperous  I  absztrep'  - 
érász i,  adj.  lármás,  zajos  : 
— ness.  s.  robaj,  zaj,  lárma. 

Obstruct  (absztrakt'),  v.  a. 
elrekeszteni,  elzárni;  út- 
jában állani ;  hasszorulást 
okozni;  to  —  the  passage, 
az  utat  elzárni;  to  —  one's 
designs,  vki  terveit  elron- 
tani. 

Obstruction,  s.  dugulás  ;  el- 
rekesztés,  elzárgatás;  meg- 
gátolás,    megakadályozás. 

Obstructive,  adj.  gátló,  has- 
szorító; •-.  akadály,  okádék, 
niit.  gáncs. 

Obstruse     (absztrnz'),    adj. 

homályos,  rejtelmes. 

Obstupefaction  labsztjirpe- 
fék'sánl,  s.  el  kábítás,  elbá- 
ditás. 

Obtain  (al.teii  l.  v.  <>.  meg- 
nyerni, kapni  :  to  —  the 
victory,  győzni  ;  to  —  per- 


Obtainable 

don,  engedelmet  kapni 
-rn  .  -re :  to  —  money 
by  fraudulent  pretences, 
pénzt  kicsalni;  to  —  by 
flattery, kihizelegni{  miit); 
to  —  by  entreaty,  kéréssel 
megnyerni. 

Obtainable,  ml',  kapható, 
megnyerhető. 

Obtempera'tion,  s.  engedel- 
meskedés .    engedelmesség. 

Obtenehration  (abtenibré'-. 
Bán),  s.  elhomályosítás,  ho- 
mály. 

Obtend  (abtend'),  v.  a.  ellen- 
vetni ;  ellenezni. 

Obten'sion,  s.  ellenvetés,  ki- 

1  _  :>■;■■>  ;   iíTÍÍ  ■'/ 

Obtest  (abteszr),  v.  a.  esde- 
ni, az  ériekre  kérni;  v.  n. 
tiltakozni. 

Obtcsta'tion,  s.  rimánkodás, 
esedezés.  _  . 

Obtrectation(abtrekte'sán),s. 
rágalmazás. 

Obtrude  (abtrúd'),  v.  a.  rá- 
tolni, rátukmálni :  to  — 
one's  self  everywhere,  min- 
denhol befúrni  magát. 

Obtru'sion,  S.  rátolás  :  tola- 
kodását]. 

Obtru'sive.  adj.  tolakodó,  al- 
kalmatlan. 

Obtund  (abtánd'),  v.  a.  tom- 
pítani; elkábitni.     . 

Obturation  (abtjuré'sán),  s. 
bedugulás. 

Obtuse  (abtjusz'),  adj.  torn- 
pa  ;  —  angle.  S.  tompa 
I  :  —angled,  adj.  torn- 
pa  sznqii  ;  — ness,  s.  tom- 
pítsa,i. 

Obiunbrate  (abám'brét),  v. 
a.  beárnyékozni,  árnyék- 
kal beborít  ni. 

Obumbra'tion.  .<.  beárnyéko- 
zás.  _   . 

Obvallation  (abvelle'sán),  s. 
köriilsánczólás,  körgát. 

Obvention  labven'sán) ,  •-■. 
esetlegesség ;  mellékjövede- 
lem :  váratlan  nyereség. 

Obversant  (abver'zént),  adj. 
jártas,  tanult  a  dologban. 

Obverse',  adj.  visszás;  $.  hát- 
lap, háttel. 

Obvert  (abverf),  P.  a.  oda 
fordítani. 

250 


Occult 

Obviate  (aVvi-et), V.  a.  kike- 
rülni, elhárítni  >  vmit   . 
jét  venni    vmim  /'.   . 

ObvioUS  iftb'viászh  adj..- 

köztes,  szemközti;  szemmel- 
látható, nyilvánvaló,  vilá- 
gos :  to  be  —to  the  eye, 
szembe  szökni;  it  is  — , 
nyilvános  dolog;  —  ly.  adv. 
szembetünöleg,  szembetűnő- 
en,   világosan  ;    —ni  -  5 

elláthatóság,    világos- 
ság. 

Obvolute  (ab'voljut) ,  adj. 
gyilrúded,  gyürtiidomú. 

Occasion(akké'zsán),  s.  alka- 
lom, alkalmatosság  ;  szük- 
ség ;  on  this  — ,  ekh 
alkalommal:  on  one  — , 
egyszer,  egykor  ;  on  one  — 
he  said  etc.,  egyszei  azt 
mondta  stb. :  an  —  lost 
cannot  be  redeemed,  a : 
elmulasztott  alkalom  nem 
tér  többé  vissza  ;  upon  — , 
alkalmilag  ;  to  embrace 
the  — .  megragadni  az  ál- 
ltaimat: to  have  —  for, 
szükségének  lenni  -ra,  -re: 
I  have  —  for  money,  szük- 
ségem van  pénzrt  ;  — ,  v. 
a.  alkalmat  adni  -ra,  -re; 
okozni:  to  —  differences, 
viszályt  előidézni. 

Occasional,  adj.  alkalmi : 
némelykori;  — ly,  adv.  al- 
kuim (lag,  némely  kor. 

Occident (ak'szident),?.  nyű- 
göt. 

Occident'al,  adj.  nyugoti; 
— ly,  adv.  nyugotilág,  nyu- 
gotfelé,  nyugotnak. 

Occipital  (akszip'itél),  adj. 
nyakszirt  ....  nyakszirti. 

Occiput  (ak'sz.pjut),  í.  teg, 
nyakszirt. 

Occision  (akszizs'án),  -*.  em- 
berölés, agyon-iités. 

Occlude  (akkljuü'h  v.  a.  el- 
zárni. 

Occluse  (akklusa  >,  adj.  el- 
zárt. 

Occlu'sion  (— zsán),  8.  elzá- 
rás. 

Occult  (akkálf),  adj.  rejtett; 
rejtelmes,  titkos:  — ly,  adv. 
rejtetten,  titkon:  —ness, 
s.  rejtettség  ;  titkosság. 


Occultation 

Occulta'tion,  s.  rejtegetés ; 
titkold*. 

Occupancy  (aktjupénszi),  s. 
birtokbavétel ;  birtoklás. 

Occupant,  s.  birtokbavevő; 
birtokló. 

Occupate  (ak'kjupet),  v.  a. 
birtokolni. 

Occupation,  s.  elfoglalás, 
birtokbavétel  ;  birtoklás  ; 
foglalatoskodás,  foglalatos- 
ság :  what  is  his  —  now? 
mivel  foglalatoskodik  most? 

Oc'cupier  (  -pei-Sr),  s.  bir- 
tokló. 

Occupy  (ak'kjupei).  v.  a.  el- 
foglalni, birtokába  venni  ; 
birtokolni ;  foglalatoskod- 
tatni,  foglalatosságot  adni 
i  vkinek  I  :  who  occupies 
this  bouse?  ki  lakja  e  há- 
iccupied  just 
now,  ö  el  ran  foglalva  must: 
to  keep  one  occupied,  fog- 
lalkoztatni vkit  :  — ,  v.  n. 
foglalatoskodni. 

Occur  (akkár),  v.  n.  megesni, 
megtörténni,  előfordulni ; 
íbe  jutni ;  it  occurs 
Bometimi  s  .  megesik  né- 
melykor;  it  occurred  to 
mé,  az  jutott  eszembe  :  the 
idea  occurred  to  my  mind, 
arra  <•  gondolatra  jöttem. 

Occur'réuce,  s.  esemény,  tör- 
ténet :  eset    alkalom. 

Occur  n-nt,  adj.  történő,  elő- 
dúló,  előkerülő. 

Occur'sniii ,  s.  előfordulás, 
eset ;  ö  tszetalálkozás  ;  >',s:- 
tzeiitődés ;  the  oocursions 
of  a  ghost,  lélekjelenéséi 
9.  világten- 
ger; adj.  világtengeri. 

-:-cn'iki.  adj.  vi- 
lágtengeri. 

Ochlocracy  (aklak'részi),  s. 
pórkormány,  póruraság. 

Ochre  (oTtíír),  s.  porva  ;  red 
— ,  s.  vörös  czeruza. 

< ►ctagon  (ak'tégan),«.  nyolcz- 
8zőg. 

Octahedi  m  (aktéhi'di 
nyolczlap. 

Octave  ( ;i k't ■  \  i,  $.  nyolezad, 
nyolezadfoki  hang,  nyol- 
ezad fogás. 


Octavo 

Octavo  (akté'vo),  s.  nyolczad- 
rét . 

Octemiial  (akten'niél),  adj. 
nyolezéves,  nyolezévi. 

October  (akto'ber),  s.  őszlió, 
October. 

Octogenarian  (aktadzsine'- 
riéu),  8.  nyolezvanas. 

Octogenary  (akto'dzsenéri), 
adj.  nyolezvanéves. 

Octuple(ak'tjupl),a  dj.nyi  \lez- 
szoros. 

Ocular  (ak'julér),  adj.  ■•■-fin 
. . ,  szemhez  tartozó  :  szem- 
mel látott;  —  intercourse, 
a.  szembeszéd. 

Oculist  (ak'juliszt),  s.  szem- 
orvos, szemész. 

Odd  (add),  adj.  páratlan, 
fél;  egyes,  egyenkéntes; 
A.-/- .'(..-;  furcsa  s  'ámlilat- 
lan;  feles,  számfeletti;  an 

—  glove,  páratlan  keztyü  : 

—  number, páratlan  szám; 
an  —  kind  of  man,  an  — 
fellow,  furcsa  ember,  kii- 
lancz  ;  it  is  very  — ,  u: 
igen  furcsa ;  he  is  four- 
score and  — ,  felül  van 
nyolezvan  esztendőn;  — 
even  of  the  night,  éjfél- 
táj- 

Odd'ity,  s.  páratlanság;  kü- 

lancsst  v   furcsaság. 
Odd'ness,  v.  <  >ddity. 
Odds,  s.  pl .  egyenlőtlenség  ; 

/'  /'  :::■-■  :;        >:  !:  ■!:    I.     telsc:; 

túlnyomóság ,  felülmulás, 
fennhatalom,  nagyobb  erő; 
egyenetlenség,  viszály;  to 

lay  —  with  one,  egyenlőt- 
len betétre  fogadni  vkivel ; 
there  are  great  — ,  a  kü- 
lönbség (  egyenlőtlenség  > 
igen  nagy  :  to  have  the 
of  one .  előnyben  lenni, 
rl.it  ■: lúlmülni  '/■'...•  iihm  1 
i  gazdagabbnak,  hatalma- 
sabbnak stb.)  huni  vkinél; 
to  fight  against  -,  erőséb- 
bel  küzdeni :  to  he  at  — 
(with),  viszálkodni,  egye- 
netlenki  dm  ,•  to  fall  at 
összeveszni  ;  to  set  at  — , 
itni :  —  and  ends. 
.  /)/.  maradványok,  dirih. 
darab. 

Odds.    int.  tisli  !         lobs! 

251 


Of 

—  my  life  !  —  heart !  te- 
remtette! lánczos  lobogós! 

—  blood  and  hounds!  hogy 
a    tüzes  i*ten  nyila   üssön 

heir  ! 

Ode  (ood),  s.  óda,  magasdal. 

Odious  (o'diász),  adj.  gyűlö- 
letes :  Utálatos  ;    — neSS,    3. 

gyúl  .letess:  g    utálatosság 

Odium  (o'diám),  s,  gyűlölet, 
gyúlcls&g    gyűl  let:  ssc:<. 

Odometer  (odam'iter),  s.  út- 
mérő. 

Odontalgia  (odautél'dzsie), 
s.  fogfájás. 

Odor,  v.  Odour. 

Odorate  (o'doret),  adj.  sza- 
gos. 

Odoriferous  (odorif érász)  , 
adj.  illatos,  szagos,  jó  il- 
latú :  — ness,  x.  illatozás. 

Odorous,  v.  Odora  te. 

Odour  (o'dár),  z.  illat  :  illat- 
szer. 

Oeconomy,  v.  Economy. 

Oecumenical,  v.  Ecumenical. 

Oedema  (idí'nié),  s. vízdaga- 
nat, vizeny. 

Of  (av,  of),  prep,  -é,  -nak, 
-nek  ;  -tói,  -tői :  -ról,  -rid  : 
-bői,  -hői ;  -hun,  -hm  :  -on, 
-ön,  -en,  -n  :  közül  :  the 
son  of  this  man,  i  en  em- 
bernek j'oi  :  I  have  not 
seen  yours,  but  that  of  the 
neighbour,  nem  a:  önét, 
hanem  a  szomszédét  lát- 
tam; London  is  the  big- 
gest town  of  Europe,  Lon- 
don Európának  legnagyobb 
városa :  a  piece  of  meat, 
égy  da  rnh  Jais ;  a  piece  of 
good  news,  örvendetes  lúr, 
jó  újság :  a  house  of  ill 
fame,  bordélyház  ;  a  ring 
of  gold,  aranygyűrű ;  to 
consist  of  .  .,  állani  dud, 
-hűl;  to  deprive  one  of 
something ,  vkit  vmitől 
tiiegf osztani ;  to  be  afraid 

of  some  one,  rkitid  jelui  : 
whom  are  you  talking  of? 
kiről    beszéltek  '   1    never 

heard  of  it,  sohasem  hal- 
lattam semmil  róla  :  he 
did  imi  eat  of  it,  ő  abból 
nem    érett  :   take  >oine  of 


Off 

it !  vegyen  belőle  ;  he  died 
oí  pneumonia,  tüdőlobban 
hali  meg;  to  die  of  hunger, 
éhhel    v.  éhen   meghalni; 
guilty  of  murder,  vétkes  a 
gyilkosságban  ;   suspected 
of  . . ,   iii/miiis  -ban,  -ben  ; 
to   be   in  want  of  some- 
thing, szűkölködni  vmiben, 
szükségének  lenni    vmire; 
I    never     thought      of   it, 
sohasem  jutott  eszembe,  so- 
hasem gondoltamarra;  no 
doubt  of  it,  nincs  kétség 
benne:  to  be  proud  of.., 
büszkélkedni    -ban,    -ben, 
büszkének    lenni    -;•«,  -re ; 
lie  smells    of  brandy,  pá- 
linkaszaga    run;  in  spite 
of..,  -waft,   -nek  dac-ára; 
of  bis  own  accord,  'önszán- 
tából ;  one  of  us,  egy  kö- 
zülünk,   egyikünk  ;    some 
of  us,  némelyikünk  ;  every 
one  of  us,  mindegyikünk  ; 
all    of   us,    mindnyájunk ; 
many  of  the  soldiers,  so- 
kan  a  katonák   közül ;   a 
Mend  of  mine,  of  thine, 
of  bis,  of  hers,  of  ours,  of 
yours,  of  theirs.'&arátaim, 
barátaid,    barátai,    bará- 
taink, barátaitok,  barátaik 
egyike  ;  of  all  things,  min- 
denek felett,  főképen ;  öf  a 
sudden,   hirtelen,   hirtele- 
nében ;  of  late,    ujabban ; 
of  old,   of  yore,    hajdan, 
régente;  of  necessity,  szük- 
ségképen. 
Off  (affl,  adv.  el,  le,  innét, 
innen,  tova,  távol;  let  us 
be    off!    menjünk   el !   be 
off !    el    innen !    take   off 
your  bat !  vegye  le  kalap- 
ját I  off  with  your  bat !  le 
a    kalappal  !    to    take    off 
one's  boots,  levetni  a  csiz- 
máját;  to  take  off   one's 
clothes,  levetkezni;  to  drive 
off,    elhajtani,    elűzni;  to 
send  off,  elküldeni;  elker- 
actui  ;  to  break  off,  eltör- 
ni,  félbeszakasztani :  to  go 
off,  elmenni ;  elsülni  (mint 
a  puska  ) ;  far  off,  afar  off, 
távol,  messze ;   be  is  well 
off,  jól    birja   mayát;    jó 


Offal 


Offic 


dolga  ran;  he  is  badly  off, 
he    is   ill  off,   rosz   dolga 

ran  ;  off  and    on,    helylyel 

közzel :  hehjlyel  helylyel : 

ide  8  tnra  :  to  be  off  and 
on,  habozni,  változékony- 
nak lenni ;  to  keep  off  and 
on,  húzni-halasztani ;  o&- 
hiiu<\,  job),  kéz  i  kocsiz.  • 
in  an  off-hand  manner, 
rövideden,  teketória  nél- 
kül :  to  treat  one  in  an 
off-hand  manner,  kurtán 
bánni  vkivel;  off -horse,  s. 
gyeplős  ló;  — ,  prep,  off 
Portsmouth,  Portsmouth 
átellenében  (  a  tenyerén  t  ; 
six  miles  off  this  town, 
hat  mérföldnyire  ezen  vá- 
rostól ;  off  duty,  szolgála- 
ton kivül ;  to  be  never  off 
one's  legs,  mindig  talpon 
lenni. 
Offal  (af'fal,  af'faal),  s.  Jel- 
zek, maradvány,  aprólék 
(  mészárszékben  )  :  belek ; 
bélfodor;    paczal;   selejt, 

(Intl. 

Offence  (affensz'),  s.  sértés, 
sérelem  ,  bántalom  ;  bot- 
rány, vétség,  hibázás  ;  t'<ó-- 
vényszegés,  bűn,  bűntény  : 
to  give  — ,  megbántani; 
botránkoztatni ;  to  take  — 
(at),  rosz  néven  venni,  meg- 
bántódni'; weapons  of  — , 
támadófegyverek. 

Offence'ful,  adj.  botrányos, 
sértő. 

Offence'less,  adj.  botrányta- 
lan  ;  nem   bántó,  ártatlan. 

Offend  (affend'),  v.  a.  meg- 
sérteni, megbántani,  bán- 
talommal illetni:  ellenére 
lenni :  the  smell  of  brandy 
offends  me,  ki  nem  állha- 
tom a  pál inkaszagot;  I  did 
not  mean  to  —  him,  nem 
volt  szándékom,  öt  meg- 
bántani; — ,  v.  n.  véte- 
ni: vétkezni;  botránkozást 
okozni ;  to  —  against  the 
laws,  a  törvényt  Megsér- 
teni. 

Offend'er  (affen'der),  s. sértő, 
bántalmazó :  '  gonosztevő, 
vétkes,  bűnös. 
Offensive  (affen'ziv),  adj.bot- 

252 


rányos;  bántalmas,  sértő; 
kellemetlen;    megtámadó : 

an   —    smell ,    kellemetlen 
szag , büdösség  ;  — ,  S.  táma- 
dás, megtámadás. 
Offer  (affér),  V.  a.  ajánlani  ; 
kínálni,  megkínálni;  oda 
nyújtani;  áldozni,  felaján- 
lani :  to  —  for  sale,  áruba 
bocsátani:  to  —  violence 
to  E  "lie  one,  eröszakot  el- 
követni   vkin ;    to    —  .an 
abuse  to  some  one,  mél- 
tatlankodni   vkin;    to  -- 
battle,  megütWzni ;  to  — 
an  observation,  megjegyez- 
ni, észrevételt  tenni  (vmi- 
re) ;  to  —  wrong,  sérteget- 
ni,  bántálmakkal  illetni: 
to—  up, feláldozni ;  to — 
one's  aid  to  some  one,  se- 
gélyét    ajánlani    rkinek ; 
—,v.  n.  ajánlkozni,  adód- 
ni:   bátorkodni,    merészel- 
ni,   merni :    kísérletet  ten- 
ni ;  áldozatot  hozni;  when 
the  opportunity  offers,  ha 
alkalom  adódik:  he  offers 
to  go,  menni  akar;   they 
offered  to  land,   kísérletet 
tettek    a    partot    érni;    I 
never  offered  ather  shrine, 
én      sohasem      udvaroltam 
neki ;  — ,  s.  áldozat;  aján- 
lat, ajánlkozót  :  ígéret, ár- 
igéret;  kísérlet;  to  make 
an   — ,  ígéretet  tenni;   to 
make  an  —  of  one's  ser- 
vices ,     szolgálatát     aján- 
lani. 
Offering,*,  ajánlás,  áldozás. 
Offertory  (affértari),  s.  bemu- 
tatás, felajánlás. 
Office   (af'fisz',  s.  szolgálat, 
szolgálattétel  ;       hivatal  , 
tiszt;     kötelesség;     iroda. 
Írószoba  tüzérét;  hivatal- 
szoba;    kiszabott    eyyhái 
imák;   isteni  tisztelet ;  he 
is  now   in  hw  — ,  ö  rnost 
irodájában  van:  he  is  now 
in  — ,  ö  most  hivatalra  lé- 
pett; post  — ,  postahiva- 
tal; postairoda,  printing 
— ,  nyomda;  housfi  of  — , 
árnyékszék:  offices,  pl.  ka- 
marák: oldalszobák;  offices 


Officer 


of  love,  pl.  tettleges  feleba- 
ráti .szeretet. 

Officer  (af'fiszer),  s.  tiszt ; 
törvényszolga;  comrnision- 
ed  officer,  katonatiszt; 
non  commissioned  — ,  al- 
tiszt ;  custom-house  — , 
vámügyelö. 

Offi'ciaL  (affis'él),  s.  tisztvi- 
selő, hivatalnok  ;  püspöki 
helytartó;  adj.  tiszti,  liiva- 
talos;  — ly,  adv.  hivatalo- 
san. 

Officiate  (affis'i-et),  v.  n. 
hivatalosan  működni:  mi- 
sézni ;  helyetteskedni  :  v. 
a.  hivatalosan  kézhez  szol- 
gáltatni. 

Of'fi'cious  (affis'ász)  ,  adj. 
készséges,  szolgálatra  kés:: 
— ly,  adv.  készségesen ;  — 
ness,  8.  készség,  szólgála- 
tosság,  szolgálatkészség. 

Offin<í,  8.  n gilt  tenger. 

Offscooxing  (aff'szkáuiing), 
s.  söpredék,  szemét,  giz- 
gaz. 

OŐ'scum  (aff'szkám),  adj.  a 
leszedett  habhoz  tartozó, 
hitvány,  söpredék..,  alá- 
való. 

Offset,  s.  sarjadék  :  viszon- 
érték,  viszontszámla :  el- 
igazítás, kiegyenlítés. 

Off 'shoot,  s.  ostorinda  ;  tő- 
sarjodék. 

Offspring,  8.  sarjailék,  iva- 
dék, utód. 

Offuscate  (affászTket),  v.  a. 
elhomályositni. 

Offusca'tion,  s.  elhomályosí- 

tás. 

Off 'ward,  s.  mjili  tenger; 
adv.  tengerf  lé. 

Oft,  v.  Often. 

Often  (af'fn,  af'tn)  ,  adv. 
gyakran  ,  gyakorta  :  — 
turn  a,  <"/'•.  sokszor. 

Ogee  (odzsí'),  s.  gyámbolt; 
—  arch,  s,  gót  '''.  csúcs  ív. 

Ogle  (c/glj,  s.  szerelmes  piüo- 
gatás,  kacsingató* ;  — ,  v. 
a.  szerelmes  szemeket  vet- 
ni, kacsingatni  <  -ra,  -re  ). 

oh  foo),  int.  öli  I  jaj  ! 

Oil  (ail),  8.  olaj  :  cloth,  8. 
viaszos  vászon  ;  —  gas,  •-•. 
olajgáz,  olajszesz;       man, 


Oily 

*-.  olaján/s;  —  mill,  s.  olaj- 
malom  ;  —  skin,  S.  viaszos 
tafota;  —  stone,  s.  olaj  kő; 
castor  — ,  himboj-olaj ; 
olive  —.faolaj:  —  of  anise- 
seed,   anizs-olaj ;  to  cast 

—  into  the  fire,  olajt  ön- 
teni a  tűzre,  nevelni  a 
bajt:  — ,  v.  a. megolajozni; 
oiled  silk,  viaszos  tafota; 
his  tongue  is  well  oiled,  jo 
kereplője  ran. 

Oil'y,  adj.  olajos ;  —  palm,  s. 
olajpálma. 

Oint  (aint),  v.  a.  kenetelni, 
bekenni,  megkenni  (írrel ). 

Oint'ment,  s.  kenőcs,  ír: 
blue ' — ,  higany  ír. 

Oister,  v.  Oyster. 

Okefern,  v.  Oakfern. 

Oker,  v.  Ochre. 

Okra  (o'kré),  •-•.  pézsmahibik. 

Okúm,  v.  Oakum. 

Old  (aold),  adj.  öreg,  vén, 
koros;  régi,  ó;  ócska; 
régi,  hajdani;  idős;  — 
man,  »■.  vén  ember ;  eső  sza- 
lonka ;  —  woman,  s.  öreg 
v.  vén  asszony  ;  —  age,  s. 
vénség,  öregkor,  nagy  kor; 

—  fashioned,  "(//'.  ódivatú; 
an  —  fox  understands  the 
trap,  nehéz  a:  agg  rókát 
tőrbe  ejteni  :  none  so  — 
that  he  hopes  not  for  a 
year  of  life,  nincs  oly  öreg, 
a  ki  tovább  nem  akarna 
élni ;  to  bring  an  —  house 
on  one's  head,  vkit  tönkre 
juttatni;  as  —  as  a  ser- 
pent,  vén,  mint  maga  az 
opereueziás  ;  an  —  dog 
will  learn  no  tricks,  késő 
agg  ebet  tánezra  tanítani: 

—  do^'s  hark  not  for  no- 
thing../'"'" '  :n  eli  ugatásra 
kitekinteni  :  ten  years  — , 
tíz  esztendős ;  of  ,  régen- 
te, hajdan:  from  of  — ,  rég 
idő  óta  ;  a  friend  of  — , 
régi  barát;  to  grow  — ,  öre- 
gedni, vénülni  ;  -  wo- 
man's tooth,  8.  alj  gyalu  ; 

—  Nick,  —  Harry,  s.  ör- 
dög. 

Old'en,  adj.  régi;  in  —times, 

régi  idi'dien,    hajdan. 

I  dd'ish,  adj.  öreges,  vénes. 

253 


Omnipotent 

Oleaginous  (oliéd'zsinász)  , 
adj.  olajos. 

Oleander  (olién'derj.s.  olean- 
der torokrojt. 

Oleaster  (oliész'ter),  s.  vad 
olajfa. 

Oleate  (o'liet),  8,  olajsavas  só. 

Olfactory  (alfék'tari),  s.  — 
nerves,  s.  pl.  szag-idegek. 

Olid  (al'id),  adj.  büdös. 

Olid'ity,  s.  büdösség. 

Ol'idous,  v.  01id1 

Olivaceous  (alive'sász)  ,  adj. 
olajbogyó  színű,  olajbogyó- 
zöld. 

Olivas'ter,  v.  Olivaceous. 

Olive  (al'iv),  s.  olajbogyó; 

—  branch,  s,  olaj-ág  ; 
colour,    s.   olajbogyószín  : 

—  coloured,   adj.   olajbo- 
gyószínű; —  tree,  s.  olajfa: 

—  oil,  8.  faolaj. 
Olympiad     (o-lim'pi-éd) ,    s. 

olympiász  (négy   évi    idő- 
szak i. 
Olym'pian,  adj.  olimpiai ;  — 
games,  s.  pl.  olimpiai  já- 
tékok ;  —  blue,  8.   rézkél:  ; 

—  green,   s.   arany  enyv, 
hegyi  zöld. 

Olym'pic,  v.  Olympian. 

Omelet  (am'let)  ,  8.  tojásle- 
pény, jd- 

Omen  (o'men),  s.  előjel,  jós- 

Ominate  (am'inet),  v.a.  előre 
jelenteni,  jövendölni;  sej- 
teni. 

Ominous  (am'inász) ,  adj. 
kedvező  jóslata;  (to)  bal- 
jóslata, végzetes. 

Omis'sion  (omis'án),  s.  kiha- 
gyás;  abbanhagy  ás,  elmu- 
lasztás. 

Omit  (omit'),  V.  a.  kihagy- 
ni ;  abbanhagyni ,  elmu- 
lasztani. 

Omnibus  (am'nibász), «.  tár- 
saskocsi. 

Omnifarious  (amnifé'riász), 
adj.  mindenféle. 

Omniform  (am'nifaarm), adj, 
mindenalakú. 

Omnigenous      ( amnid'zsi- 

nász),  adj,  mindennemű. 

Omnip'otence,  8.  mindenha- 
tóság. 

Omnipoteni  (amni'potent), 
adj.  mindenható. 


Omnipresence 

Omnipres'ence,  s.  mindenütt- 

lét,  mindenütt  jelenvaló- 
ság. 

Omnipresent  ( —  prez'ent), 
adj.  mindenü ttlevö,  min- 
di nütt  jelenvaló. 

Omnis'cience,  s.  mindentu- 
dóság. 

Omniscient (0111  nis'ient)  ,adj. 
mindentudó. 

Omniscious,  v.  Omniscient. 

Omnivorous  ( —  niv'orász), 
adj.  in  indent  evő. 

On  (an),  prep,  -on,  -n,  -ön, 
-en;  -ra,  -re  ;  -nil,  -röl; 
-ltd  ,  -rel ;  -ban  ,  -hen  ; 
(dutt ;  it  lies  on  the  table, 
az  asztalon  fekszik ;  put  it 
on  the  table,  tedd  az  asz- 
talra :  there  is  a  spot  on 
it,  folt  ran  rajta;  on 
Saturday,  szombaton  ;  on 
Thursday,  csutcrt'kin  :  to 
think  on  .  .,  gondolni  -ra, 
-re,  megemlékezni  -ról,-ről; 
on  the  other  hand,  más 
részről,  másfelől;  on  a  sud- 
den, hirtelenséggel,  hirte- 
len :  on  account  of .., 
miatt  :  on  account  of  the 
bad  weather ,  a  csúnya 
idő  mi  at  t :  on  account  of 
his  good  conduct,  jó  ma- 
gaviselete tekintetéből;  on 
(upon)  no  account,  semmi- 
Képen;  on  his  own  account, 
saját  rovására,  maga  ke- 
zére;  saját  szukáidra  :  on 
condition  of ..,  on  (upon) 
that  condition,  azon  felté- 
tel alatt  when  he  was  on 
the  point  of  starting,  mi- 
dőn indulófélben  volt;  on 
horseback ,  lóháton  ;  on 
foot,  gyalog ;  to  play  on 
the  üute,  fuvolázni,  ftótáz- 
ni :  on  the  left  (hand)  bal- 
felöl ;  to  appear  on  the 
stage,  a  színpadon  fellép- 
ni :  to  live  on  (upon)..,- 
táplálkozni  -vol,  -rel ;  on 
(upon)  this  occasion,  ez 
alkalommal;  to  buy  on 
credit,  hitelbe  r.  hitelre 
tenni  (p.  portékát)  ;  to 
lean  on  one's  elbow,  kö- 
nyökére támaszkodni;  to 
set    on  fire,  felgyújtani; 


Once 

the  house  is  on  fire,  a  ház 
lángban  áll;  on  the  road, 
a:  nton ;  on  my  way 
thither,  oda  mentemben  : 
on  the  contrary,  ellenke- 
zőleg ;  on  purpose,  /.•  és :  - 
a  karra:  — ,  adv.  tovább 
előre  ;  fel  :  and  so  on,  8 
igy  tovább :  to  put  one's 
hat  on,  kalap ját  feltenni ; 
to  go  on,  folytatni;  útját 
folytatni;  to  go  on  with 
reading,  tovább  olvasni; 
to  work  on,  folytatni  a 
munkát,  tovább  dolgozni; 
he  had  his  regimentals 
on,  ezredi  egyenruhába  volt 
öltözve.;  on  and  off,  hébe- 
korba;  on  then!  cheerily 
on  !  nosza  rajta  .' 
Once  (waánsz),'f(7r.  egyszer; 
egykor,  valaha,  valamikor; 
this  — ,  most  az  egyszer  : 
for  —in  a  way,  most  a: 
egyszer  legalább;  —  upon 
a  time  there  was  a  king, 
volt  egyszer  egy  király ;  — 
a  thief,  always  a  thief,  ki 
egyszer  lopott,  mindig  tol- 
vaj marad:  —  more,  még 
egyszer  :  —  for  all,  egyszer 
mindenkorra  :  at  — ,  egy- 
szerre ;  all  at  — ,  hirtelen  : 

—  in  a  while,  néha  néha  ; 
more  than  — ,  többször. 

One  (waán),  adj.  egy ;  egyik ; 
valaki :  az  ember  ;  —  swal- 
low makes  not  a  spring, 
egy  fecske  nem  h<>:  tavaszt; 

—  crow  will  not  pick  out 
another  crow's  eyes,  egyik 
holla  a  másiknak  nem 
vájja  ki  szemét ;  —  of  us, 
egyikünk:  —  of  you,  egyik- 
tek ;  which  —  ?  melyik? 
on  the  —  hand,  egyfelől, 
egyrészről;  —  day  he  said, 
egyszer  azt  mondta  ;  —  of 
these  days,  ezekben  a  na- 
pokban ;  —  should  think, 
azt  gondolná  az  ember :  — 
would  not  believe,  az  em- 
ber nem  hinné;  it  is  — 
o'clock,  egy  az  óra ;  last 
but  — ,  utolsó  flőtti ;  — 
and  all,  egytől-egyig;  with 

—  another,  egymással; 
they  love  —  another,  sze- 

254 


Only 

rétik  egymást;  it  is  all  — 
to  me,  nekem  mindegy; 
as  —  man,  egy  akarattal : 
—by—,  egyenként:  every—, 
mindenki,  some  — ,  vki; 
any  — ,  bárki,  akárki:  min- 
denki :  no  — ,  senki ;  — 's 
self,  magát,  magának  :  to 
shave  — 's  self,  borotvál- 
kozni; I  for  — ,  én  részem- 
ről; if  —  cuts  — 's  finger, 
ha  az  ember  megvágja  az 
ujját;  —  eyed,  adj.  egy- 
szemű, félszemű ;  —  hand- 
ed, adj.  egykezü,  fél  kezű; 
—  berry,  s.  farkasszőlő, 
czillár;  —  blade,  s.  hoglár- 
pót;  —,  s.  to  bring  forth 
young  ones,  ollózni  (mint 
a  juh,  kecske,  szarvas  i,  el- 
leni, kolgkezni  stb. :  the 
fair  ones  ,  a  delnők  :  the 
little  ones,  a  kisdedek,  a 
kicsinyek;  he  is  a  sharp 
one,  éleselmü  r.  ravasz  em- 
ber ii. 

Oneirocritic  (oneirokrit'ik), 
adj,  álomfejtési :  s.  álom- 
fejtés, álomhüvelyezés. 

Oneiromancy  (— ram'énszi ) , 
s.  álomjóslat. 

Oneiroscopist  ( —  rasz'kop- 
iszt),  s.  álomfejtő,  álomjós. 

Oneiroscopy  (— rasz'kopi),  s. 
álomfejtés  mestersége, álom- 
jáslat  művészete. 

One'ness,  s.  egység. 

Onerary  (an'eréri),  adj.  te- 
herviselő, teherhordó. 

Onerate  (an'erit),t'.a.  megter- 
helni, megrakni;  ( átv.  ért.) 
terhelni,  terhére  lenni. 

Onera'tion,  s.  megterhelés  ; 
háborgatás,  terhelés. 

Onerous  (an'erász),  adj.  ter- 
hes, súlyos ;  nehéz,  alkcd- 
matlan. 

Onion  (an'ján),  .<.  hagyma, 
vöröshagyma. 

Only  (on'li) ,  adj.  cgyetUn, 
egyedüli ;  an  —son,  egyet- 
len fiú;  —  adv.  egyedül, 
csak,  csupán  ;  —  one,  csak 
egy;  —  this  once,  csak 
most  az  egyszer;  —  that  I 
don't  know  etc.,  csak  hogy 
nem  tudom  stb. ;  not  —  . ., 
but . .,  nemcsak  . .,  hanem. 


Onocratal 

Onocraial  (an'nokretél),  s. 
gödény. 

Onomatopeia  (— métopí'jé), 
s.  hangutánzás,  hangután- 
zat. 

Onset  (an'szet),  s.  támadás, 
megtámadás,  rolnim  ;  v.  a. 
megtámadni. 

Onslaught  (an'szlaat),  g. 
megrohanás,   megtámadás. 

Onward  (an'ward),  adv.  elő- 
re, tovább :  adj.  előhaladó; 
előmozdító. 

On'wards,  adv.  elő/elé,  előre, 

tcrább. 

Onyx  (o'niksz),  s.  ónikszkő: 

Oolite  (o'alit),  •■>-.  ikrás  mész- 
kő, ikráskŐ. 

Ooze  (úz),  r.  n.  szivárogni, 
kifolydogálni;  to  —  out, 
kiszivárogni;  — ,  s.  kifo- 
lyás, lefolyás;  farrá*,  riz- 
kelet ;  cserié,  csáva;  iszap. 

Ooz'iness,  s.  posvány ság. 

Qoz'y,  adj.  posványos,  mo- 
csáros. 

Opaeity  (apész'iti),  g.  homá- 
lyosság, átlátszatlanság. 

Opacous  (ope'kász),  adj.  ho- 
mályos, átlátszatlan;  — 
ness,  8.  átlátszatlanság. 

0]üil  (o'pél),  s.  opálkő. 

Opalescence  (opélesz'szensz) 
g.  csil!  >gás. 

Opales'cent ,  adj.  csillogó 
i  mini  az  opálkő). 

Opaque,  Opake,  v.  Opacous. 

Opaqueness,  v.  Opacity. 

Ope,  v.  Open. 

Open,  (oo'pen  oo'pn),  adj. 
in/ ilt.  tárt,  zár atUm.,dugat- 
Inii :  kerítetlen  (p.  telek  ; 
nyilvános;  an  -  letter, 
nyílt  levél ;  m  the  —  air, 
n  szabadban ;  in  tlie  — 
-ti'i  t.  nyilvános  utczán  ; 
—  to  an  engagement,  sze- 
gődésri  kész  ;  -  to  blame, 
feddendő,  hibás  :  li<'  is  — 
to  the  reproach  ol  being 
too  etc.,  a  -t  lehet  neki  sze- 
mére hányni,  hogy  stb.;  to 
have  an  account  with 
. .  . ,  ni/ilt  számvitelének 
lenni  -val  -vél ;  t<>  throw 
— ,   nyitni,  felnyitni;    to 

lay        ,  kitárni  :         -ale,    g. 

árverés;  weathi 


Open 

enyhe  idő; —  handed,  adj. 

bőkezű ;  —  hearted,  adj. 
nyíltszívű;  —  heartedness, 
s.  nyiltszívűség ;  —  ly,  adv. 
nyitva  ,  tárra  :  nyíltan, 
őszintén,  egyenesen;  nyil- 
váu.  nyilvánosan  :  —ness, 
s.  nyíltság ;  őszinteség. 

Open,  v.  a.  nyitni,  fel-,  ki- 
nyitni, tárni,  kitárni  ;f el- 
szakasztani, felbontani  ;  to 
—  one's  eyes,  szemeit  ki- 
111/ it  ni :  to  —  the  door,  the 
window,  kinyitni  az  ajtót, 
az  ablakot ;  to  —  a  letter, 
leniét  felbontani ;  to  — 
the  body,  hasat  hajtani; 
to  —  one's  heart  to  some 
one,  szívét  kitárni  vki 
előtt;  to  —  the  campaign, 
a  hadjáratot  megkezdeni; 
— ,  v.  ii.  nyílni  ;  kezdőd- 
ni ;  fakadni,  kivirágzani ; 
i  vad.  i  ugatni. 

Open-arse,  s.  berkenye;  nasz- 
polya. 

0  pening,  g.  nyilas,  nyitás  : 
iiresséi/  i  hivatalban  i ;  kez- 
dődés,  kezdés  :  kezdet. 

Opera  (ap'erá);  s.  zene-szín- 
mű, dalmű  ;  —  glass,  s. 
kukucs-üveg. 

Operate  (ap'eret),  v.  h.  to  — 
on,  hatni  -ra,  -re  ;  —,  r.  a. 
metszeni,    sebes:  i    műtéteit 

végezni. 

Operatical  (aperét'ikél),  adj. 
dalműszerü. 

Opera'tion,  s.  hatás,  műkö- 
dés ;  gyógy  metszés,  gyógy- 
inii  ;  műtétei ;  bánás,  eljá- 
rás. 

Operative  (ap'erétiv) ,  adj. 
hatásos,  ható;  hatályos; 
hatály..:,  hatályi;  — ,  s. 
gyármunkás  j  kézi  munkás. 

Op'erator,  g.  sebész;  gyár- 
munkás. 

Operose  (aperoz'),  adj.  fá- 
radságos ;  dolgos,  munkás, 

terrkeiu/,  seréiig. 

Operns'ity,  s.  munkásság,  .*,•- 

rénység  ;  fáradalom. 
( tpifice    (ap'ifisz) ,    g.    kézi 

inn  n  ka.  kás. 

Opificer,  t.   művezető,  [mun- 
Opinable    (apeüa'ébl)  .    adj. 
gondolható,  vélhető. 
255 


Oppose 

Opin'iate,  v.  Opiniative. 

Opine  (opein'),  v.  n.  vélni,  ré- 
lekedni,  tartani. 

Opiniative  (opin'iétiv),  adj. 
makacs,  konok,  elfogult  ; 
— -ly,  adv.  makacséi,  kono- 
kul, elfogultan;  —ness,  $. 

ma kaesság,  elfogultság. 

Opiniatre   (opini-é'ter),  adj. 

makacs  elfogult :  s.  véle- 
ményéhez makacsul  ragasz- 
kodó ember. 

Opinia'trety  (— triti),  g.  ma- 
kacsság, elfogultság. 

Opinion  (opin'iún),  s." relé- 
méiig :  véleményzet ;  in 
my  — ,  véleményem  szerint; 
to  entertain  an  ill  —  of 
some  one,  rósz  vélemény- 
nyel lenni  rkiröl,  mm  so- 
kat tartani  vki  felől :  you 
have  the  —  of  a  valiant 
gentleman,  éait  vitéz  em- 
bernek tartják  :  what  is 
your  —of  it?  mit  tart  on  a 
felöl :  I  am  of  your  — ,  én 
egg  véleményen  vagyok  'ón- 
nel. 

Opitulation  (opitjulé'sán),  s. 
gi  gély,  segedelem. 

Opium  (o'piám),  g.  mákony. 

Opossum  (opasz'szam),  g.  er- 
szényes fiahordó. 

Oppidan  (ap'pidén),  s.  városi, 
városbeli. 

Oppilation    (appilé'san),    s~. 

dugulás. 

Oppletion  (appli'sán),  g.  meg- 
töltés. 

Oppone,  v.  Oppose. 

Opponency  (appo'nenszi),  s. 
ellenbeszéd,  ellenvetés. 

Oppo'nent,  adj. ellenző,  ellen- 
vető :  s.  ellenvető,  ellenvt  tö 

fél,  ellenző  fél. 

Opportune  (appartjun'),  a<lj. 

alkalmas,    j  ókori  ;     —  ly, 

mii-,  alkalmas  időben,  já- 
kor,  idején,  alkalmasan. 

Opportunity    (-  tjn'niti),    g. 

alkalom  ,     alkalmatosság  ; 
alkalmas  idő. 
Oppose  (appoz'),  V.  a.   ellen- 
állani ;   ellenkezni ;  ellen- 
re! ni  :  ellenbe  tenni  :  ellene 

állítni  :  to     -  Borne  one, 

ellenállani  rkinek ;  to  — 
one's  self  to . . ,  ellene  tzt  - 


Opposer 

gezni  magát  -mil;,  -nek; 
the  commons  opposed  this 
measure,  a  képviselőház 
ellenezte  e:en  indítványt; 
— ,  v.  n.  to  —against,  elle- 
ne lenni,  eüenzékeskedni; 
ellentállani. 
Oppo'ser,  8.  ellen,  ellenes, 
ellenfél,  ellenszegülő;  ver- 
senytárs, vetélytárs. 
Opposite  (ap'pozit),  adj.  el- 
lentétes ;  szembetett,  szem- 
benálló; átellenes;  adv. 
átellenesen,  átellenében;  — 
to  me,  velem  szemközt; 
—  the  church,  —  to  the 
church,  «  templom  át  elle- 
néhen. 

Opposi'tion,  s.  ellenállás,  el- 
lenzés; ellentét ;  ellenzék; 
tőzsverseny  ,  versenyzés  ; 
in  —  to,  -nak,  -nek  ellené- 
hen ;  -ml,  -vei  eUentétbt  n  ; 
i  keresk.)  -vol ,  -vei  verse- 
nyezve. 

Oppress  (appresz'),  v.  a.  le- 
nyomni ,  elnyomni;  nyo- 
morgatni,  szorongatni;  le- 
sújtani; he  is  oppressed 
by  trouble,  nyomja  az  ag- 
godalom ;  oppressed  with 
grief,  búnyomott. 

Oppressive,  adj.  elnyomó; 
lesújtó;  an  —  heat,  tik- 
kasztó hőség. 

Opprobrious  íappro'briász), 
adj.  gyalázatos;  — ly,  adv. 
gyalázatosan:  — ness  ,  s. 
gyalázatosság. 

Oppugn  (appjun'),  v.  a.  meg- 
vívni, megvitatni,  ellent- 
mondani. 

Oppugnancy  (apnág'nénszi) , 
s.  ellenkezet ;  ellenzet. 

Optable  (ap'tébl),  adj.  kívá- 
natos. 

Optative  (ap'tétiv),  adj.  óhaj- 
tó;  s.  óhajtó  mód. 

Optik  (ap'tik),  adj.  a  látér- 
zéket  illető:  lát...;  — 
nerves,  s.  pl.  látidegek. 

Op'ticai,  adj.  láttani,  fény- 
tani, optikai. 

Opti'cian  (aptis'án),  s.  lát- 
szerés  >. . 

Op'tics  (— tiksz),  s.pl.  hittan, 
fénytan.  [kelőién. 

Optimacy  (ap'timészi),  s.  elö- 


Option 

Option  (ap'sán),s.  szabad  vá- 
lasztás; to  leave  to  one's 
— ,  tetszésére  hagyni;  at  — , 
tetszés  szerint. 
Opulency  (ap'julenszi),-.  va- 
gyonosság, bőség. 
Opulent,  adj.  vagyonos,  gaz- 
dag,, jómódú  ;   — ly  t   adv. 
gazdagon. 
OpuscuÍe(apász'kjul),s.  mun- 
ka cs  ka. 
Or    |ar,    aar)  ,    conj.    vagy: 
either  .  . ,  or  .  .  ,  vagy  .  . , 
vagy. 
Or,  v.  Ere. 

Orach    (o'rék) ,    s.   libatopp, 
maglapéi ;  garden  — ,  kerti 
maglapéi. 
Oracle  (ar'ékl),  s.  jósda,  //as- 
szék ;  jós-ige;   v.  n.  jósol- 
kodni. 
Oracular    (arék'juler),   adj. 
jósolmány szerű ;  — ly,  adv. 
jősolmányszerűleg. 
Oraculous,  v.  Oracular. 
Oraison    (árasán),    g.    ima, 

imádság. 
Oral    (o'rél)  ,    adj.    szóbeli; 

— ly,  adv.  élőszóval. 
Orange  (aa/éndzs),  s. narancs; 
—  coloured,  adj.   narancs- 
színű ;  —peel,  s.   narancs- 
héj. 
Orator  (ar'éter) ,  s.  szánok; 

folyamodó. 
Oratorial  (— to'riel),  adj.  szó- 
noki; szánokias  ;  —  ly,  adv. 
szónok  Hon. 
Oratorical,  v.  Oratorial. 
Oratorio  (aréto'ria),  s.   ima- 
ház, imaterem. 
Oratory  (ar'étari),  s.  imaház, 
imaterem  ;  szónoklat;  szó- 
noklattan. 
Orb    (aarb),  s.   teke,   gömb; 
földteke;  szemteke,  kör,  ke- 
rék;  v.  a.  kerekít  ni,  göm- 
bölyítni. 
Orbation  (arbe'sán),  s.  elár- 
vulás,    elárvultság  ;   gyer- 
mektelenség. 
Orbed  (aarbd),  adj.  kordéd; 

gömb  idomú,  tekéded. 
Or'bie,  v.  Orbicular-. 
Orbicular  (arbik'julér),  adj. 
kordéd,  kerek  f  gömbalakú, 
tekéded ;    — ly ,    adv.    kör- 
alakban ;  tekédeden,  göm- 
256 


Orderliness 

bölyüen  ;  —ness,  s.  gömbö- 
lyüség. 

Orbit  (aar'bit),  s.  bolygócsil- 
lag pályája  ;  szemgödör. 

Or'bitude,  s.  árvaság  ;  gyer- 
mektelenség. 

Orchanet  i  aar'kenet)  ,s.  festő  - 
atraczél. 

Orchard  (aar'tsárd),  s.  gyü- 
mölcskert, bigecs,  lanka ; 
faiskola. 

Orchestra  (arkesz'tré),  s.  ze- 
nekar. 

Orchis  (aar'kisz),  s.  kosbor. 

Ordain    (ardén'),    v.   a.    ren- 

■  delni ; parancsolni ;  megál- 
lapít ni :  felszentelni  (pap- 
nak). 

Ordeal  (aar'diél),  s.  isteníté- 
let. 

Order  (aar'der),  s.  rend  ren- 
delet, meghagyás ;  megren- 
delés; utalvány;  kiszolgál- 
tatási jegy ;  hagyomás,  bi- 
zomány;  rend,  szerzet,  lo- 
vagrend, vitézroid:  osz- 
tály; sor;  oszloprend;  my 
brother  is  in  orders,  a  bá- 
tyám pap  :  to  take  orders, 
to  enter  into  holy  orders, 
pappá  felszenteltetni  ma- 
gát ;  to  give  one  an  —  for 
some  goods,  portékát  ren- 
delni vkinél ;  to  put  in  — , 
rendbehozni:  to  put  out 
of  — ,  a  rendből  kivenni; 
my  watch  is  out  of  — ,  a 
zsebórám  nem  jár  '  v.  ren- 
detlenül jár/:  to  call  to 
— =,  rendtartásra  felszólítni; 
to  obey  orders,  parancsot 
teljesíteni  :  the  —  of  the 
garter,  térdszalagrend:  the 
Corinthian  — ,  korinthiai 
oszloprend  :  in  —  to,  in  — 
that,  a  czélból,  hogy  stb.; 
— ,  v.  a.  rendezni,  elren- 
dezni:  rendelni,  megren- 
delni :  páran  sol  ni  :  lii 
vatni ;  to  —  a  pair  of  shoes-; 
egy  pár  czipöi  rendelni ; 
to  —  one  off,  kiadni  vki- 
nek  az  útját ,  vkit  elker- 
getni;  to  —  up,  megren 
delni,  hozatni,  hivatni;  — , 
v.  n.  rendelkedni, 
Or'derless,  adj.  rendetlen. 
Orderliness,  s.  rendesség. 


Orderly 

Or'derly,  adj.  rendes,  rend- 
szerető, rendtartó;  —man, 
8.  paroiicsíjr  ;  ,  adv.  ren- 
dese)). 

Or'dinance  (— nénsz),  s.  ren- 
delet, parancs;  szabály, 
végzet. 

Or'dinary  (—dineri),  adj.  szo- 
kat, rend.s  I  snsí  ,'■  s 
g.  közasztal,  társas  asztal; 
börtön  -  leikés.: ;  chaplain 
in  — ,  s.  udvari  pap  ;  phy- 
sician in  — ,  g.  házi  orvos. 

Or'dinate  (—net),  v.  a.  ren- 
delni; beiktatni;  felszen- 
telni :  adj.  rendes:  szabály- 
szerű ;  s.  oldalszegvény, 
rendező. 

Ordina'tion,  s.  megrendelés; 
felszentelés. 

Ord'nance  (—nénsz),  s.  ne* 
}ir:  lövegek  :  a  piece  of  — , 
ágyú :  master  generál  of 
the  — ,  fb"  táborszernagy. 

Ordure  (aard'jur),  s.  dunes, 
szenny ;  szemét. 

Ore  (aar),  s,  érez,  fém  ;  part, 
határ ;  kegyelem. 

Organ  (aar'gen),  g.  szerv,  él- 
szer  ;  orgona  :  barrel  — ,  s. 
sípláda . 

( targanic  (aargén'ik), — al,  adj. 
szerves. 

Or'ganjem,  s.  szervezet:  szer- 
kezet. 

Or'ganist,  s.  orgonás. 

Organization    i  -zé'sán),   8. 
vezés,  szervezet. 

Organize  (— neiz),  v. a.  szer- 
zni. 

Orichalch  (or'ikélk).  s.  sárga- 
.  horgréz. 

Orient  (o'ri-ent),  adj.  hajna- 
lodó, hajnalszinü,  ragyo- 
gó; keleti  :  keleties  :  s.  ke- 
lt. 

Orient'al,  adj.  keleti. 

Orifice  (aar'ifisz),  s.  nyilas, 
száj. 

Origin  (ar'idzain),  t.  eredet; 
származás. 

Original  (oridzs'inél),  s.  ere- 
det ;  különcz;  adj.  eredeti; 
— ly,  adv.  eredetileg. 
nalness,  v.  <  originality, 
aal'ity,    s.    eredetiség; 
valódiság  ,     eredethiteles- 


O  riginary 

Originary  (orid'zsinéri),  adj. 
eredeti,  kezdetleges. 

Originate  (orid'zsinét),  v.  a. 
előhozni,  teremteni,  létre- 
hozni :  v.  n.  eredni ,  szár- 
mazni,jönni;  this  idea  ori- 
ginated with  him  ,  ezen 
eszme  tőle  vette  eredetét  ,• 
these  views  —  with  the 
French,  ezen  nézetek  a 
francziáktól  származnak  ; 
to  —  in  a  mistake,  félre- 
értésből <  v.  tévedésből ) 
eredni. 

Ofigina'tion,  s.  eredés,  ere- 
det :  szárma zás. 

Orion  (arei'án),  s.  (csillag.) 
kaszahúgy-. 

Ornament  (aar'nément) ,  8. 
ék,  ékesség,  díszek;  czif- 
rázat;  r.  a.  ékeútni,  dísze- 

s'itlli . 

Ornament'al,  adj.  ékesítésre 
való;  ékítményes,  diszít- 
menyes. 

Ornate  (ar'net),  v.  a.  feldí- 

s  ;,;,i    ad]   dis.    t:U    •/      $8. 
Ornithology  (arnithal'odzsi), 

g.  madártan. 
Orphan  (aar'íén),  g.  ami  adj. 

árra. 
Orthodox      (  aar'thodaksz  ) , 

— al,  adj.  igazhitű  :  — y,  s. 

igazhitŰség, 
Orthographic  (— thogréfik), 

— al,  adj.  helyesírási  ;   hi- 

bátlan ,     helyesen     irott ; 

— ally,  adv.  helyesen  irva. 
Orthog'raphy,  s.  helyesírás; 

állórajz,  homlokrajz. 
Ortolan  (aar'tolén),  g.   kerti 

sármány. 
< >rtfyard,  v.  Orchard. 
Os'cülate  (asz'illét),  v.  n.  rez- 

geni;  billenni,  ingázni,  in- 

gani ;  lengeni. 
Ősi  dlation,  g.  re  :gée     inga 

.iis,  billegés ;  lengés. 
Os'cülatory   (—létári),  adj. 

rezgő  ;  ingázó. 
i  »-'•  litancy    (asz'iténszi) ,   s. 

ás'itás. 

Os'citant,  adj.  ásító;  álmos. 
Oseita'tion,  v.  <  >scitancy. 
(oo'zser),  s.  kötőfűz. 
/.'iász),  adj.cson- 

tOS. 

| —tike's 'ill),      t. 


Ought 

elcsontulás ,     megcsontoso- 
dás. 
Os'sify  (— fei) ,  v.  a.  csonto- 

sítni  ;  v.  n.  megcsontosodni. 
Ostensible  (aszten'zibl),  adj 

mutatható,  előmutatható  ; 

látszólagos ;  valószínű. 
Ostensive  (aszten'sziv),  adj. 

láttató,  fitogató,  fényelgő ; 

— -ly,  adv.  fitogatva. 
Ostenta'tion ,     s.    fitogatás, 

kérkedés. 

Ostenta'tions(— té'sász),  adj. 
kérkedékeny,  fitogató;  - 
ness,  g.  kérkedés,  fitogatás. 

Osten'tative,  ^.Ostentatious. 

Ostenta'tor,  g.  kérkedi. 

Osteology  (aszteal'odzsi),  g. 
csonttan. 

Ostler  (aszler),  s.  házi  szól- 
na, lovász-szolga,  lovász. 

Osflery,  s.  szerszámtár;  ló- 
istálló. 

Ostracism  (asz'trészizm),  g. 
cserépitélet. 

Ostracise  (asz'frészeiz),  v.  a. 
száműzni. 

Ostrey  (asz'tri),  s.  fogadó, 
kocsma. 

Ostrich  (asz'trits),  g.  struez, 
szaladár;  —  feather,  g. 
strucztoll. 

Other  (adh'er),  adj.  más  ; 
másod;  másik;  to  put  on 
an  —  dress,  más  ruhát  fel- 
venni ;  an  —  time,  máskor; 
every  day,  minden  má- 
sod nap;  for  no  —  reason 
but  .  .  .  csak  azért ,  mert  .  .  ; 
on  the  —  hand,  más  rész- 
ről ;  somebody  or  — ,  vala- 
ki; none  —  than,  senki 
más ;  each  — ,  egymást,  egy- 
másnák;  for  each  — ,  egy- 
másért :    to    hate   each  — , 

gyűlölni  egymást ;  to  help 
each  — ,  segítni  egymáson  : 
to  become   reconciled  to 

e  i.-h  -,  ■  ss.  -la  1  ■///.■  the 
— day,  minap;  —wise,  más- 
képen, egyébkép  ;  though 
-  wise  a  fool,  bár  minden 

más  tekintetben  liolond. 

Otter  (after),  8.  vidra. 

Ought  (aat),  v.  n.  de(.  kel- 
lene :  I  —  to  go  there,  oda 
kellene  mennem  ;    he    —   to 

be  here  by  this  time,  most 


BlZONFT  :    .»  ;  ,/. i'.tiir. 


257 


Ought 

már  itt  kellene  lennie ; 
they  —  to  be  told  <>f  it, 
<i:t  meg  keüeru  nekik  man- 
do  ni. 

Ought,  v.  Anght. 

Ounce  (aunsz),  g.  obon  (két 
onka. 

Ouphe  (úf),  s.  manó. 

Out  (áur), pron.  -mi];,  -ünk, 
-aink.  -jaink,  -eink, -jeink; 

—  house,  ••>■.  házunk;  — 
child,  s.  gyermekünk;  — 
horses,  s.  pl.  toraink:  — 
őzen,  s.  pl.  ökreink. 

Ours  ( áurz ),  pron.  mienk, 
mieink:  this  is  — ,  ez  a 
mienk;  these  arc—,  ezek 
a  mieink:  this  house  is — , 
i :  a  ház.  o  mienk;  a  friend 
of  — ,  barátaink  egyike; 
some  friends  of  — ,  bará- 
taink közül  némelyek. 

Ourself,  pron.  We  — ,  Mi 
Magunk  (fejedelmi  leira- 
tokkan ). 

Ourselves  (áurszelvz'), pron. 
magunk,  magunknak,  ma- 
gunkat :  we  don't  know  it 
— ,  magunk  sem  tudjuk. 

Ouse  (úz),  s.  cser,  csáva. 

Ousel  (ú'zl),  s.  rigó;  ring—, 
8.  örves  rigó. 

Oust  (áuszt),  v.  a.  kivetni, 
kiiizni,  kicsapni :  elmoz- 
dítni,  eltávolítni;  eltörölni; 
a  1, irtokhál  kivetni. 

Out  (áut),  adv.  ki,  kinn,  kí- 
vül, kifele,  el ;  speak  it  —  ! 

—  with  it!  csak  ki  vele! 
süsd  ki .'  hear  me  —  !  hall- 
gasson engem  végig  J  to 
find  — ,  kitalálni :  to  go  — , 
kimenni :  the  fire  goes  — , 
a  tit:  rial--: ik :  the  fire 
is  — ,  a  tüz  elaludt;  my 
master  is  — ,  az  uram 
nincs  itthon  :  they  had 
been  — ,\vhen  I  came  there, 
nem  voltak  otthon,  mikor 
odajöttem;  there  you  are 
mightily  — .  ahbun  ön  na- 
gyon téred:  to  smoke  a 
pipe  — , pipát  kiszíni;  the 
story  is  — .  vége  a  mesének; 
— ,  int.  love?  —  upon- the 
word  !  szerelem  .'  vigye  el 
a  maná  e  szát .'  —  on  thee  ! 


Outhar 

piha !  átok  szállj,, u   rád: 

—  alas  !  jaj  nekem  '.    — ,  .v. 

entleman  of  three  outs 

(—at  heels,  —  at  elbows, 
and  -  -  of  pocket),  S.  ringy- 
rongy,  géeen-gúz  (ember ); 
the  ins  and  outs  (those  in 
of  rice  and  those  —  of 
office),  a  kormánypárt  és 
az  ellenzék,  a  hivatalban 
léről:  s  o  hivatalból  kieset- 
tek; lie  is  well  acquainted 
with  all  the  ins  and  outs 
of  the  country,  jól  ismeri 
6  a:  ország  minden  hegyét 
völgyét,  minden  útját  s  ös- 
vényét :  — ,  prp.  —  of,  -hál, 
-hál ;  he  is  —  of  money, 
kifogyott  a  pénzből;  he  is 

—  of  favour  with  the  duke, 
kiesett  a  herczeg  kegyel- 
méből ;  he  is  —  of  patience, 
kifogyott  a  türelemből ;  — 
<>i  sight,  —  of  mind,  a  mit 
a  szem  nem  lát,  a  szív  ha- 
mar felejti:  —  of  GocVs 
blessing  into  the  warm 
sun,  lóról  szamárra  ;  to  he 

—  of  humour,  roszkedvü- 
nek  lenni;  —  of  tune,  el- 
hangult ;  kedvetlen;  —  of 
the  way.  különös,   furcsa  • 

—  of  breath,  lélelr.ete  fo- 
gyott :  —  of  doors,  a  házon 
kn.il  c ttkin n  :  —  of  i ui  10- 
sity ,  kandiságból;  —  of 
fun,  tréfáljál  ;  —  of  kind- 
ness, jóságból ;  it  is  —  of 
my  reach,  azt  el  nem  ér- 
hetem :  he  is  —  of  hearing, 
nincsen  cl:/  1,  1 .  hegy 
szavamat  (szavadat,  sza- 
vunkat stb.i  hallhatná: 
get  —  of  my  sight !  menj 
szemem  elő!  !  — ,  v.  a.  ki- 
űzni, a  birtokbál  kivetni. 

Outbar  (áutbár'l,  v.  a.  ki- 
zárná, kirekeszteni. 

Outbid  |—  bid'),  v.  a.  irr.  töb- 
bet igérni. 

Outbrave  (—  brev'i,  v.  a.  da- 
czolással  legyőzni. 

Out'break  (— 'brék), s.  kiütés, 
kitörés. 

Out'burst  (— 'börsztl.  s.  ki- 
fakadás,  kitörés. 

Outcast  (—'kaszt),  .v.  kihányt 
ember,    söpredék    ember; 

258 


Outlive 

s :á,n ii \öit  ,     szám kiretett  ; 
adj.  számkivetett. 

Outcraft  i—  kráft'i,  u.  a.  ra- 
vaszságban felülmúlni;  rá- 
szedni. 

Out'cryl  — 'krei),  s.  felkiáltás; 
lárma  :  kótyavetye,  árve- 
rés. 

Outdare  (—dér'),  v.  n.  daezo- 
lásban  felülmúlni,  daezo- 
lással  legyőzni. 

Outáaté  \  -dét'),  v.  a.  elavit- 
ni,  eltörölni,  megszüntetni. 

Outdo  ( —  du'i  .  v.  a.  irr.  tál- 
tenni |  vkín  rmr 

Outer  (áut'er),    adj.  kül  .  . , 
külső:   — ly ,    adv.    kivül, 
kinn  :  —must.  adj.  i 
szélső,  legvégsőbb. 

Outface  (—  fesz'),  v.  a.  sze- 
mét mereszteni  vkire,  ar- 
czátlankodva  sodrából  ki- 
venni avarba  . ■  item  vl  ií-. 
szemtelenül  dacolni  vki- 
vel,  szemtelenül  állítani  V. 
tagadni ;  he  will  —  it,  szem- 
telenség* v  •'  abból  is  ki- 
húzza mayát. 

Outfit  (aut'fit),  s.  felszerelés. 

Outflank  (—  tíeuk'i,  v.  a.  meg- 
kerülni az  ellenséget);  túl- 
szárnyalni. 

Outgoings  laut'go-iugsz),  s. 
pl.  költség. 

Outgrow  (— groo'),  v.  a.  irr. 
túlnőni;  növésben  megelőz- 
ni   benőni   h  '.-;■,-  ■  adni 

Out 'guard  (— gárd),  s.  tábor- 
szem, előőrs. 

Out'house  (— háusz),  s.  Ita- 
tni só  épület. 

Outknave  (—név'),  v.  a.  ra- 
vaszságban felülmúlni. 

Outlandish  (—  lémlis),  adj. 
külföldi. 

Outlaw  (—  laa),  s. földönfutó, 
számkivetett. 

Outlawry ,  s.  számkivetés; 
törvénykiviiliség. 

Outleap  (— líp'),  s.  ugrás;  ki- 
buvó ;  v.  a.  átngr~ani. 

Outlet  (—let),  s.  kijárás,  ki- 
járó hely  :  eresztő   nyílás. 

Outlie  (—lei'),  v.  a.  hazudós- 
ban felülmúlni. 

Outline  (—lein),  s.  l'rrujz 
vázlat. 

Outiive  (— hV),  v.  a.  túlélni. 


Outnumber 

Outnumber  ( — nam'ber),  v.a. 
számra  nézve  meghaladni, 
többségben  lenni,  nagyobb 
számerővel  hi  mi. 

Out'rage  (— rédzs),  s.  mor- 
donkodás,  erőszakoskodás ; 
méltatlanság,  méltatlanko- 
dás; bántalom,  gyalázás, 
gyalázat ;  v.n.  mordonkod- 
ni ,  méltatlankodni,  erő- 
szakoskodni; v.a.  nagyon 
megbántani  ;  gyalázattal 
illetni. 

Outrageous  (  —  ré'dzsász  ) , 
adj.  gyalázatos;  meggya- 
lázó; mordonos,  erőszakos; 

—  ly  ,  adv.  gyalázatosan, 
sértőleg  ;  erőszakosan,  dü- 
hösen :  -  ni  ss,  •--.  gyaláza- 
tosság; erőszakosság;  dü- 
hösködés. 

Outright  (— reitf),  adv.  egye- 
nest, egészen,  teljesen;  egy- 
szerűen, minden  teketória 
nélkül :  to  laugh  — ,  haho- 
tára  fakadni. 

Outroot  (—rút'),  v.  a.  kiir- 
tani. 

Outrun  (—  ran'),  v.  a.  irr. 
futásban  meggyőzni;  his 
tongue  outruns  his  sense, 
a  iiijein  gyorsabb  mint  az 
esze. 

Out'set  Bzet),s.  kezdet,  in- 
dulás. 

Outshine  (— sein'),  v.  a.  irr. 
'  .•;  így  un  ■  r  bbel  l  ■■:  ); 
felülmúlni. 

Out'side  (■   seid) ,  s.  külseje 
vminek;  külszín;  adv.  kinn, 
ottkinn :   he   is    — ,    kinn 
van  ;       ,  prep.    kivül : 
the  house,  a  házon  kivül. 

Oufskirt  1  -szkert),  s.  kül- 
város. 

Outsleep  (— szlíp'),  v.  a.  irr. 
elaludni  miit. 

Outstanding  (— szténd'ing), 
</(//'.    kinnálló ,    kinnlevő; 

—  debt,  s.  kinnlévő  adós- 
tág. 

■  p  i     sztep'),   r.   a.  át- 
hágni,  átlépni. 
Outi  ]■  v.  a.  felül- 

múlni, felülhaladni. 
oot'),  V.  a. 
Ili. 

'),  s.  külfal. 


Outward 

Out'ward  (—ward),  adj.  kül- 
ső ;  külsőleges  ;    -ly,  adv. 

h.  ■:1.<:::Í. '  .'/        i  nir.l :  pen ,      ki 

vülről. 
Oufwards,  adv.  kifelé,  kinn. 

Outwear  (— weY),  v.a.  irr. el- 
viselni, elkoptatni  (ruhát ); 
túlélni  (emitt:  eltölteni 
(az  időt). 

Outweed  (— wíd'),  /•.  n.  ki- 
gyomlálni. 

Outweigh  (— wé'),  v.  a.  túl- 
nyomni, súlyosabbnak  len- 
ni. 

Outwing  (—wing'),  r.  a.  túl- 
szárnyalni. 

Outwit  (—wit'),  r.  a.  ravasz- 
ságbanfelülmúlni ;  túljárni 
vkinek  eszén. 

Outwork(áut'wörk,  ánt'wJ'rk) 
s.  külvármü,  külbástya. 

Outworn  (—worn'),  adj.  ko- 
pott, elhasznált;  elnyűtt; 

—  with  age,  elaggott. 
Oval   (o'vél),   adj.   tojásdad, 

tojásalakú  ;  s,  tojásdad 
iiink. 

Ovary  (o'véri),  s.  petefészek, 
petény. 

Oven  (áv'n),  s.  sütőkemencéé; 
pecsenyesütő  kémen*   • . 

Oyí  i  [c\ .  r)  //•/'•  .  l  tt  fc 
Uíl ;  felett,  felől :  felibe;  a 
storm  hangs  —  us,  vihar 
függ  1-  ..-.•.//  fblitt;  the 
balloon  passed  over  the 
town,  a  léghajó  n  város 
fölött  ment  el :  he  reigns 

—  us,  ií  uralkodik  fölöt- 
tünk :  to  go  the  hill,  a 
hegyen  keresztül  menni: 
to  go  —  the  bridge, a  hídon 
átmenni  ;     to     fly  the 

house,  a  házon  átrepülni ; 
to  climb  —  the  wall,  a  fa- 
lon átmászni ;  to  Bpread 
the  whole  country,  a .  egét 

srs  •■!  -ii  i->  1  Iter}  ■an:  to 
be  head  and  cars  in 
debt,  fülig  adósnak  lenni; 
write  your  Dame  it,  irjn 
nevét  felibi  ;        the  way, 

átellenben  ;         ,    mlr.    CipIiic 

—  }-.i''.i.i""  "'  •'  8°  —  I  men- 
jen 'it  '.  to  lilusb  all  —,/''- 
Ug  pirulni :  I  am  all  — 
muddy,  tetőtől  talpig  .-•<;- 

vagyok  ;   it    is  all 

259 


Overcome 

vége  can  már  mindennek; 
it  is  all  —  with  me,  oda 
vagyok,  végem  ran  .-  —ami 
above,  mind  ezenfelül,  t al- 
félül :  —  again,  mégegy- 
szer,  újra  ;  and  -  .  igen 
sokszor,  gyakran  egymás 
után  :  a  small  matter  — or 
under,  vmivel  több  vagy 
kevesebb  ;  —  against  this 
church,  e  templom  átelle- 
nében. 
Overact  (— ékt'),  v.  a.  tiil- 
rinni . 

1  i\i  rawe  1—  no'),  v.  a.  meg- 
félemítni. 

Overbalance  ( — bél'énsz),  s. 
túlsúly  túlnyomóság;  v.a. 
túlnyomni ;  felülmúlni. 

Overbear  (— béV),  v.  a.  irr. 
szerfelett  megterhelni,  túl- 
terhelni :  elnyomni,  lábbal 
tapodni. 

Overbear'ing ,  adj.  kajfosA 
fenhéjáző. 

Overbid  (—bid'),  v.  a.  irr.  túl- 
igérni,  megdrágítni. 

O'verbig  (—big) ,  adj.  igen 
nagy, felette  nagy,  túl/nagy. 

Overblow ( — blao'),  v.a.  irr. 
elférni ;  v.  n.  elvonulni,  el- 
húzódni; 1  Imiílni. 

Overboil  (—bail'),  v.  a.  szer- 
felett megfőzni;  v.n. főve 
kifutni. 

Overburden  ( — börMn),  /■.  a. 
szertelenül  megterhelni, túl- 
terhelni. 

Overbuy  (—báj') ,  v.  a.  irr. 
nagyon  drágánvenni  (por- 
tékát I. 

<  >\<  rcast  1  kaszt'),  v.  a.  irr*. 
béborítni;  túlhajintani;  the 
sky  is      ,  a .  ég  felleges. 

Overcatch  (■  kéts'),  v.  a.  irr. 
utolérni. 

Overcharge  1  -tsárdzs'),  v.  a. 
túlterhelni :  túlságosan  ki- 
vánni  v.  követélni. 

Overcloy  (  klai'),  v.  a.  inén 
tele  tölteni,  megtömni. 

Overcome  1  kam'h  v.  a.  irr. 
elfogni,  megszáüani,  rá- 
fi 1:11:         ne  7  ,'.''•■   ■  ■.'        :  r  t 

venni ;  eltűrni,  elszenvedni; 
he  was  unable  t"  the 
loss  of  his  fortune,  nem 
tudta  elviselni  vagyonának 


Ovorconfidence 

vesztét :  he  was  —  by  friglit, 
félelem  szállta  meg  .-  —  v. 
n.  győztesnek ,  nyertesnek 
lenni. 

Overoonfidenoe  ( —  kan '  ti  - 
densz) ,  8,  elbizottság,  el- 
hittség :  vakmerőség. 

Overcon'tident,  adj.  elbízott, 
elhitt :  vakmerő. 

Overcurious  ( —  kju'riasz  ) , 
adj.  felette  kandi. 

Overdo  ( — dú'),  v.  a.  irr.  tú- 
lozni, túlvinni;  túlságosan 
megsütni,  elsütni  (a pecse- 
nyéi). 

Overdrive  (— dreiv'),  v.  a.  irr. 
igen  meghajtani,  túlhaj- 
tani :  elcsigázni. 

Overeat  (—if),  v.  a.  irr.  to 
—  one's  self,  tele  enni  ma- 
flát, gyomrát  étellel  meg- 
terhelni. 

Overeye  (— ei'),  v.  a.  szemmel 
tartani  hsdnt  (  vmi  fe- 
lett I  :  felügyelni  (  vmire). 

Overfill  (—fill'),  v.  a.  igen  tele 
tölteni. 

Overflow  (— flao'),  v.  n.  irr. 
átfolyni,  kiáradni,  kiöm- 
leni;  V.  a.  árasztani. 

Overfreight  (— fref),  v.  a.  irr. 
túlságosan  megterhelni. 

Overget  (  —  get'),  v.  a.  irr. 
utóiérni. 

Overgrow  (— grao'),  V.  a.  irr. 
benőni;  túlnőni;  overgrown 
with  rnoss,  bemohosúlt. 

Overhang  (— héng'),  v.  n.  irr. 
i  '  tte   féiggwi      dthajlam 

Overhasten  (— hesz'n),  v.  a. 
elhamarkodni ,  elsiettetni 
i  omit). 

Overhasty  (— heszfi),  adj. 
hirtelenkedő,    hamarkodó. 

Overhaul  (— haol'),  v.  a.  utól- 
<  rm  ■  iiji  j  zznii  ni  újra 
átvizsgálni;  kergetés  által 
kifárasztani;  the  rope  is 
overhauled,  a  kötél  fesze- 
sedik. 

Overhead  (— hed'),  adv.  fenn: 
tetőpontban. 

Overhear  (—her'),  /■.  a.  irr. 
hallgatózva  kitudni,  ki- 
hallgatni; meg  nem  hal- 
lani. 

Overjoy  (— dzsai'),  v.  a.  gy'ó- 


Overlabour 


Overt 


nybrkbdtetni,  elragadni ;  s. 
elragadtatás  (örömre )'. 

Overlabour  (  — li'hár),  v.  a. 
erején  felül  dolgozni. 

Overlade  (—led'),  v.  a.  irr. 
túlterhelni,  túlságosan  meg- 
terhelni. 

Overlay  (—le'),  v.  a.  irr.  rá- 
tenni, beteríteni  (-val,-vel); 
overlaid  with  gold,  arany- 
nyal  borított. 

O'verleather  ( — ledher) ,  8. 
felső  bőr. 

Overload,  v.  Overlade. 

Overlook  (— lúk'),  v.  a.  át- 
nézni ,  átvizsgálni;  észre 
item  venni  |  látásban  I ;  el- 
nézni, elengedni. 

Overmaster  (— mászt'er),  v. 
a.  felülhaladni;  meggyőzni. 

Overmatch  (— méts),  s.  erő- 
benfelülmúló; v.  a.  erőben 
felülmúlni. 

Overmeas'ure  (— mezs'ár),  s. 
túlság  a  mértékben ;  rá- 
add.-:. 

Overmost  (— moszt')  ,  adj. 
legfelső. 

Overmuch  (—mats'),  adj.  fe- 
lette sok  :  adv.  felette  igen. 

Overneat  (— nít'j,  adj.  igen 
csinos. 

0 verof fi'cious  (  —  affis'ász  ) , 
adj.  felette  készséges :  al- 
kalmatlan. 

Overpass  (— pász'),  v.  a.  hall- 
gatással elmellőzni  vmit. 

Overpast  (— pászt),  adj.  el- 
múlt ;  mult  i  iiló  i. 

Overpay  (— pe') ,  v.  a.  túl- 
fizetni, nagyon  drágán  fi- 
zetni. 

O'verplus  (— plász),  s.  többlet. 

Overply  (— plei'),  v.  a.  meg- 
erőltetni. 

Overpoise  (— paiz'),  •>■.  túl- 
súly ;  v.  a.  túlnyomni. 

Overpost  (  —  poszt'),  v.  a. 
átszökni  I  vmiii  )  ,  észre 
nem  venni,  elhamarkodni 
i  vmit  i. 

Overpower  (— páu'er),  v.  a. 
legyőzni  (vkit),  erőt  venni 
( vkin  I. 

Overprize  (— preiz'),  v.  a. 
túlbecsülni. 

Overrate   (—ret),  v.   a.   túl- 

260 


adóztatni,  igen  nagy  adó- 
val  terhelni ;   túlbecsülni. 

Overreach  (— ríts') ,  v.  a. 
utolérni  :  túlnyúlni  rá- 
szedni, kijátszani. 

Overreach'er,  8.  csaló. 

Overread  (— ríd'),  /•.  a.  irr. 
átolvasni ;  to  —  one's  self, 
sok  tanulás  által  elbutulni. 

Overripe  (— reip'),  adj.  túl- 
érett. 

Overrule  (— rúl'),  t>.  a.  jogo- 
sítatlannak  nyilvánítni  i 
meghóditni,  legyőzni,  ural- 
kodni. 

Overrun  (— rán'),  v.  a.  irr. 
futásban  meggyőzni;  (fut- 
tában) elütni;  ellenségké- 
pen berontani,  pusztitni ; 
letaposni,  letapodni  ^futó- 
lag átolvasni;  a  face  — 
with  wrinkles ,  ránezos 
arcz;  — ,  v.  n.  kifolyni,  ki- 
csordulni ;  kiáradni,  ki- 
ömleni. 

Oversee  (—szí') ,  v.  a.  irr. 
észre  nem  venni  ( látásban  j: 
felügyelni  i  -va.  -re  i. 

Overseer  (— sí'er)  ,  8.  fel- 
ügyelő. 

Overset  (—széf),  v.  a.  irr. 
feldönteni ,  felfordítni  ;  v. 
n.  felfordulni,  feldűlni. 

O'versight  (— szeit),  s.  észre 
nem  vévé*  ;  felügyelet  ;  by 
— ,  tévedésből. 

Overskip  (— szkip'),  v.  a.  át- 
szökelni,  átszökni  (vmin, 
p.  olvasás  közben ). 

Oversnow  (— sznao'),  v.  a. 
behavazni. 

Oversoon  (— szún'),  adv.  igen 
korán,    annak  ideje   előtt. 

Overspent  ( — szpenf),  adj. 
kifáradt. 

Overstand  (— szténd'),  v.  a. 
irr.  el  nem  állani  (-tói, 
-tői). 

Overstrain  (—  sstren'),  v.  a. 
túlfeszítni,  fel. 'tte  kinyúj- 
tani. 

Overstrew  (— sztrao'),  v.  a. 
irr.  behinteni,  meghinteni. 

Overstrow,  v.  Overstrew. 

Oversway    (— szwé') , 

meghóditni,  legyőzni,  ural- 
kodni. 

Overt    (o'vert),  adj.    nyilvá- 


Overtake 

nos,  nyilvánvaló;  — ly,  adv. 
nyilvánosan. 

Overtake  (— tek'),  v.  a.  irr. 
utolérni;   rajta  kapni. 

Overtax  (— téksz'),  v.  a.  túl- 
adóztatni, túlságosan  meg- 
adóztatni. 

Overthrow(— thrao'),  v.a.  irr. 
felfordttni,  feldönteni ;  le- 
omlasztani,  lerontani  -.fel- 
forgatni ;  megbuktatni ;  s. 
felforgatás  ;  megbuktatás ; 
régromlás. 

Överthwart  (—thwart'),  adj. 
fonák,  felfordult :  haránt ; 
adv.  keresztben ;  harántul; 
v.  a.  megakadályozni,  meg- 
hiusítni. 

Overtire  (— teir'),  v.  a.  elfá- 
rasztani, ellankasztani. 

Overture  (o'vertsjnr),  s.  kez- 
det ;  közlés  ;  nyitány. 

Overturn  (—tarn'),  v.  a.  fel- 
forditni,  feldönteni ;  s.  fel- 
fordítás,  feldöntés ;  felfor- 
dulás. 

Overvail  (—vei'),  v.  a.  befá- 
tyolozni; befedni,  belep- 
lezni. 

Overvalue    (— vél'ju) ,   v.  a. 

túlbecsül  ni. 

Overveil,  s.  Overvail. 

Overvote  (— voot'),  v.  a.  le- 
szavazni, szavazattal  le- 
győzni. 

Overweak  (— wík'),  adj.  igen 
gyenge. 

Overweary  (— wí'ri),  adj.  ki- 
fáradt ;    megunatkozott. 

Overween  (—win'),  v.  n.  ma- 
gát túlbecsülni  ;  elbiza- 
kodni. 

Overween'ing,  adj.  elbizako- 
dott :  s.  elbi  zottság. 

(overweight  (  -wét),  s.  túl- 
súly. 

Overwhelm  (— hwelm'),  v.a. 
lesújtani,  erőt  venni  (-on 
-en  i  :  lesiUyeszteni ;  over- 
whelmed with  care,  bú- 
nyomott. 

Overwise  i    wei/.'i,  adj 
felett  okos,  túlokos. 

Overwork  (  work'  -werk'), 
v.  a.  to       one's  Belf,  el- 

roiigáini  magát  std;  mun- 
kával, erején  felül  dol- 
gozni. 


Over-worn 

Overworn  (—worn'),  adj.  el- 
használt, kopott,  elkopott. 

Oviform  (o'vifaarm),  adj.  to- 
jásdad. 

Owe  (ao'),  v.  a.  tartozni :  kö- 
szönni;  I  don't  —  him 
anything,  én  semmivel  sem 
tartozom  neki ;  I  —  my 
life  to  him,  csak  neki  kö- 
szönhetem  ,  hogy  élek  ;  ö 
mentette  meg  életemet ;  it 
is  all  owing  to  my  impru- 
dence, az  én  gondatlansá- 
gom mind  ennek  az  oka; 
I.  0.  U.  (I  -  you  [/.  e.  £ 
10]  én  önnek  tartozom  [p. 
ti.  fonttal});  —s.  adósság- 
levél ,  kötelezvény. 

Ow'ing,  adj.  adós  ;  származó ', 
eredő :  there  is  so  much 
— ,  ennyire  megy  az  adós- 
ság ;  it  is  —  to  etc.,  ez  on- 
nan ered,  hogy  8tb. ;  —  to 
his  merits,  érdemei  tekin- 
tetéből;  —  to  this  circum- 
stance, e  körülmény  követ- 

keztélieit. 

Owl  (ául),  s.  bagoly  ;  to  make 
an  —  of  one,  lúddá  tenni 
okit :  to  take  — ,  zokon 
venni;  the  —  thinks  all 
her  young  ones  heauties, 
bagolynak  is  széj,  a  maga 
fia,  v.  bagoly  is  azt  véli, 
sólyom  az  ö  fia. 

Öwl'er,  s.  dugáros,  csempész. 

Owl'ing,  s.  dugárkodás,  csem- 
pészet. 

Own  (eon),  adj.  saját,  tulaj- 
don ;  with  his  —  hand,  sa- 
ját kezével  :  of  one's 
accord,  maga  szántából; 
my  —  self,  önnönmagam  ; 
at  his  —  house,  saját  há- 
:ában  :  he  has  nothing  of 
his  — ,  nincs  semmi  vagyo- 
na; this  is  my  — ,  ez  sajá- 
tom. 

Own,  c.  a.  sajátjának  elis- 
merni ;  bírni  i  vmii ) ;  be- 
vallani, megvallani ;  who 
owns  this  house?  kié  t  a 
ház'  it  must  be  owned, 
that  etc.,  meg  kell  vallani, 

hogy  st>>. 

<  )\vse,   V.  Ouse. 
Owze.  v.  to  Ooze. 

Ox  (aks/.i,  8.  (pi.  oxen),  dkdi 
2(il 


Pacifier 

—eye ,  s.  ökörszem  (ma- 
dár); ökörszemfü ;  —lip,  s. 
kerti  kankal in. 

Oxalate  (aksz'olet),  s.  sóska- 
savas só. 

Oxalic  (aksz'elik),  adj.— acid, 
s.  sóskasav. 

Oxycrate  (aksz'ikret),  8.  ecze- 
tesv'tz. 

Oxydate  (aksz'idet),  v.  a.  éle- 
nyitni. 

Oxyda'tion   s  ilsnyiiis 

Oxygen(aksz'idzsen),s.éZe7M/. 

Oxyhydrogen  (— heidradzsen) , 
S.  durrlég,  durrgőz. 

Oxymel  (ak'szimel),  s.  eczet- 
mcz. 

Oyer  (o'jer),  S.  vallatás,  ki- 
hallgatás :  véghatározat. 

Oyster  (ai'szter),  s.  osztriga; 
—  hed,  s.  osztrigaponk ;  — 
shell,  s.  osztrigahéj. 

Ozaena  (ozí'né),  s.  büdös  orr- 
f ekéi  ii. 


P  (pi),  s.  a  P  betű  neve. 
Pa  (pá),  S.  papa. 
Paage  (pe'edzs),  s.  útvám. 
Pabulation   (pebjule'san),  s. 

etetés,    abrakolás;     eleség. 

Pabulous   (péb'julász),  adj. 
tápláló,  táplálékony. 

Pace  (pész),  s.  lépés  ;  menés, 

járás;    lépés,  poroszkálás  ; 

lépcső ;  to  go  at  a  slow  — , 
lassan  menni ;  to  go  at  a 
great  -,  sebesen  menni, 
nagyokat  lépni ;  to  keep 
—  with..,  lépést  tartani 
-ral,  -vei  :  short  — ,  iskola- 
lépés; — ,  v.  n.  lépni,  men- 
ni, poroszkálni  ;  —,  v.  a. 
megjárni,  lejtéssel  kimér- 
ni ;  léptetni. 

Pacer  (pé'szer),  s.  poroszka. 

Pacific  (pésziric),  adj.  béke- 

séges,  békeszerető  ;  csendes: 

s.  Csendes-tenger,  keleti 
oczean. 

Pacification     (— ke'sán) ,    s. 

megnyugtatás  ;  békéltetés, 
un  genges  .ti  lés. 

Pacificator,  v.  Pacifier. 
Pacifier  (pész'ifei-er),  s.  bé- 
kéltető, békeszerző. 


Pacify        

Pac'it'y  (— ifei),  v.  a.  békél- 
t<  tin',  megengesztelni  :  meg- 
nyugtatni. 

Pack  [pékk),  v.  a.  bengyelni, 
göngyölni,  rakolni;  ben- 
gyelítni,  göngyölítni,  becso- 
mózni; málházni;  a  packed 
jurv,  csupa  kormánypárti 
vagy  megvesztegetett  em- 
berekből álló  esküdtszék : 
to  —  up,  bepakolni ;  berak- 
ni; — ,  r.  u.  to  —  away,  to 

—  off,  lódulni,  tisztulni, 
takarodni:  —  hence!  ló- 
dulj !  to  send  one  packing, 
vkit  elkergetni;  to  —  with 
one,  alattomban  kifőzni, 
kicsinálni  vkivel  vmit  ; 
czinkoskodásba  bocsátkoz  - 
ni  vkivel :  — ,  s.  bengyele, 
nyaláb,  köteg,  göngyöleg; 
csoport,  sereg  ;  czimbora- 
ság;  a  —  of  cards,  egy 
játék  kártya  .  naughty  — , 
gaznép. 

Package  (pék'édzs),  s.  nya- 
láb txcmá,  l  ,-.  q  gcngyc- 
leg ;  boríték;  göngyöletbér  : 
rakodóbér. 

Pack'er,  g.  málhakötő,  ra- 
kodó: málhadorong. 

Paek'et,  s.  nyálábka,  köteg- 
cse;  —  boat,  s. postahajó ; 
—.  i  a  ■  zs.  sgcngyclgsini. 
göngyölni. 

Pack'ing,  s.  málházás,  gön- 
gyölés  ;  pakolás  ;  —  cloth, 
s.  borítékvászon;  —needle, 
s.  málhatü  ;  —  thread,  s. 
málhafonal. 

Pact  (p'ékt),  Paction  (pék'- 
sán),  s.  szerződvény,  egyez- 
mény. 

Pactitious  (pékti'sász),  adj. 
szerződésszt  rü;  egyezés  sze- 
rinti. 

Pad  (péd),  g.  vánkoska  ;  ven- 
dég-üstök ;  nőnyereg ,  ha- 
rántnyereg; ösvény,  út;  — 
way,  s.  gyalog  út ;  —  of 
straw,  s.  szalmazsák;  — 
nag,  s.poroszka  ;  —  v.  a.  to 

—  out  with  .  .,  kitömni  -vol, 
-vei;  — ,  v.  n.  gyalogolni; 
utat  törni,  egyengetni,  csi- 
nálni. 

Padár  (pé'dár),  g.  dara;  kor- 
pa. 


;_  Paddle 

Paddle  (péd'dl),  g.  evezőla- 
pát :  lapát,  szórólapát;  r. 
n.  evezni :  lobácsolni,  po- 
csogni. 

Paddock  (péd'dack),  ■-■.  kerí- 
tett hely ;  béka. 

Padlock  (pédlak),  s.  lakat; 
ti.  n.  ellakatolni. 

Paean  (pí'én),  s.  diadalének, 
dicsének. 

Pagan  (líe'gén),  g.  pogány. 

Pa'ganism,  g.  pogányság. 

Page  (pédzs),  s.  könyv  lapja; 
lapszám  ;  apród. 

Page'ant  (péd'zsént),  g.  lát- 
ványosság, látvány  ság, pom- 
pa, fény  :  álfénylés,  üres 
pompa;  bábalákos  játék; 
álrorczás  körülmenet;  adj. 
pompás :  látványos. 

Pa'geantiy,  g.  látványosság, 
pompa. 

Pagod,  v.  Pagoda. 

Pagoda  (pégo'dé),  g.  pagód, 
bálványtemplam ;  arany- 
érme. 

Pail  (pel),  g.  dézsa,  veder. 

Pailmail,  v.  Pallmall. 

Fam  (pen),  s.  fájdalom,,  bun- 
íetis  baj,  fárad::,  : 
szcidés  :  to  he  in  — ,  kínt 
vallani ;  to  put  to  — ,  fáj- 
dalmat okozni;  upon  — 
of  death,  halálos  büntetés 
alatt ;  to  take  pains,  fára- 
dozni, iparkodni,  igyekez- 
ni; — ,  v.  a.  fájdalmat 
okozni,  fájni. 

Pain'ful,  adj.  fájdalmas,  fá- 
jós ;  fáradságos]  terhes  ; 
— ly,  adv. fájdalmasan;  fá- 
radságosan. 

Painim  (pe'nim),  g.  and  adj. 
pogány. 

Painless,  adj.  fájdalmatlan. 

Painstaker  (pénz'teker),  s. 
iparkodó, szorgalmas,  mun- 
kás ember. 

Pains'taking,  g.  munkásság, 
igyekezet,  rajta  létei,  fá- 
radhatlanság;  adj. munkás, 
fáradhatlan. 

Paint  (pent),  v.  a.  festeni; 
to  —  in  oil,  olajban  feste- 
ni; for  whom  does  the 
blind  man's  Jwife  —  her- 
self? ugyankinek  kedveért 
festi  magát  a  vak  ember  | 
262 


Pale 

neje  ?  painted  calico,  tarka 
karton;  — ,  v.  n.  kendőz- 
ködni ;  she  paints,  festi 
magát ;  — ,  s.  festék;  arcz- 
f esték,  arczkenőcs. 

Paint'er,  s. festő,  festesz,  kép- 
író ;  színélő,  szobafestő. 

Paint'ing,  s.  festés,  képírás; 
festészet ;  festmény  ,  fes- 
tőit kép;  —root,  s.  mézei 
kö'i'og. 

Painture,  g.  festészet. 

Pair  (per),  g.  pár,  egy  pár :  a 
—  of  shoes,  euif  pár  czipő; 
a  —  of  breecheB,  nadrág  ; 
a  —  of  drawers,  gatya, 
lábravaló;  a  —  of  scissors, 
olló;  — ,  v.  a.  párosítni 
— ,  v.  n.  párosulni ;  pár- 
zani. 

Paisage  (pe'szidzs),  g.  tájék, 
vidék. 

Pait  (pét),  -s.  borz. 

Pal  (pél),  .s.  czimbora,  rálő. 

Palace  (pél'ész),  g.  palota  .- 
crystal  — ,  g.  sydenhami 
üvegpalota. 

Palanka  (pélén'ké), g. palánk; 
körülkarózás. 

Palankeen  (pélénkín') ,  s. 
gyaloghintót,  kólya. 

Palatahle     (pél'étebl) ,    adj. 
jóízű,  ízes  ;  —ni 
ség,  jói.z.  n//. 

Palatals  (pél'étélz),  s.  pl.  i 
hangol;. 

Palate  (péTét),  g,  ing,  száj- 
padlás; (átv.  ért.)  ízlés, 
íz;  to  have  a  dainty  — , 
finnyásnak  lenni,  finnyás- 
kodni. 

Palaver  (pélé'ver),  g.  fecse- 
gés. 

Pale  (pel),  adj.  sápadt,  hal- 
vány; to  look  — ,  sápadt- 
nak lenni ;  to  grow  — ,  el- 
sápadni; színtelenedni;  — 
ale,  s.  fejér  ser  ;  — ,  v.  a. 
halaványítni ,  színtélevít- 
ni;  — ,  v.  n.  h  ■Iváiviodni, 
színtelenedni;  — ness,  s. 
sápadság,  halványság,  hal- 
ványszín, színtelenség. 

Pale,  g.  karó;  palánk;  ke- 
rített helg  ;  kör  ,  körlet 
kövület ;  korlát,  halár;  it 
is  not  within  the  —  of 
probability ,   nem   valószí- 


Paleography 

nil;  within  the  —  of  the 
church,  az  egyház  kebelé- 
ben :  —,  v.  a.  bekarózni, 
körülkarózni. 

Paleography  (péliag'réfi),  s. 
6  irat  ;  ó  irattan. 

Paleology  (— al'ladzsi),  s. 
óságtan. 

Paleous  (pe'liász),  adj.  hü- 
velyes, héjas,  ■golyvás. 

Palfrey  (paal'fri),  s.  díszlet, 
pompáid. 

Palindrome  (pél'indrom),  s. 
rákszó  (p.  kék). 

Paling  (peTing),  s.   karózat. 

Palingenesis  ( pélindzsen'- 
iszisz),  s.  újszületés ;  lét- 
újulás. 

Paunody  (pél'inodi),  s.  visz- 
szahúzás. 

Palisade  (péliszed'),  s.  czd- 
Vapzet,  tinnye. 

Palish  (pe'lis).  adj.  sápatag; 

—  blue,  adj.  halaványkék. 
Pali    (paal ),'.-■•.    halottlepel; 

(ir  palcSi  P~JSP<  1-  '  pa- 
lást :  r.  a.  belepj  ez  a  i :  be- 
palástolni. 
Pall.s.  csömör;  gyomor-émely- 
gés; adj.  ízevesztett,  '/.ét- 
len :  v.  n.  elizetlenedni ;  to 

—  upon  one's  taste,  felun- 
dorítni  :  ,  v.  a.  elízetle- 
riitn ',  elgyengitni. 

Palladium  (péllé'diám),  s.  őr- 
kép,  védkép,  védpallást. 

Palled  (paal'd),  adj. ízevesz- 
tett. 

Pallet  (péTlit),  s.fekpad,desz- 
ka-ágy  ;  festéklap. 

Palliament  ípél'liémentjj  s. 
öltőruha,  öltöny. 

Palliate  (pél'liét),  '■.  a.  pa- 
lástolni,  enyheszteni,  eny- 

latin     I,    ::ii:/e!.:::<nt       ;   Itl 

h  tesen  gyógyítni. 

Pallia'tion  i  é'sán),  s.  pa- 
lástolás :  enyhesztés ;  felü- 
letes gyógyítás  :  in  -of.., 
mentségül  -ra,  -; .  nézve, 

Palliative  i  étiv),  adj.  pa- 
lástoló; enyhítő;  s.  eny- 
hítő -  szer  :  leplező  -  szer  : 
ürügy,  mentekezés. 

Pallid  (péTlid),  adj. halvány, 
sápadt :  Is ,  '"//■.  sápad- 
tan :  ii.  -  -.  .-.  halovány- 
tág,  sápadtság. 


Pallium 

Pallium  (peTliám),  s.  felső- 
ruha :  püspöki  palást  :  ha- 
lott-lepel. 

Pallmal]  (pél-mél),  s.  sulyok; 
játék  neme.  ság. 

Pallor  (péllar),   s.  halvány- 

l'alm  (pám),  8.  tenyér ;  pál- 
ma :  pálmaág,  diadalpál- 
ma ága  :  diadal ;  horgony- 
ásó,  horgony  köröni ;  te- 
nyérszélesség; —  fruit,  s. 
t  .■■■  h  szilva  —  Sunday 
s.  virág-vasárnap  :  —  tree, 
s.  pálmafa  ;  —  wine,  s. 
pálmabor;  — ,  v.  a.  megta- 
pintani :  megilletni ;  rá- 
szedni :  to  —  something 
upon  one,  nyakába  varr- 
ni vkinek  emit. 

Palmer,  8.  zarándok;  — , 
—  worm,  s.  vándorhernyó. 

Palm'y,  adj.  pálmadús ;  dia- 
dalmas. 

Palpabil'ity,  s.  tapintható- 
ság  :  kéz  zel foghatóság. 

Palpable  (pélp'ebl),  adj.  ta- 
pintható :  kézzelfogható. 

Palpal. leness,  r.  Palpability. 

Palp'ably.  ade.  tapintható-, 
lag :  kézzelfoghatóiéig. 

Palpitate  (pélp'itét),  v.  n. 
dobogni  (  mint  a  szív  ). 

Palpita'tion,   s.   szívdobogás. 

Palsied  (paal'zid),  adj.  y.él- 
hüdt,  bénult;    köszvényes. 

Palsy  (paal'zi),  s.  szélhüd- 
ség  :  bénultság  :  r.  a.  bé- 
nítni. 

Palter  (paal'ter),  v.  a.  paza- 
rolni; v.  n.  kalafintát 
hányni;  I  am  not  to  be 
paltered  with,  nem  taná- 
csos engem  ámitgatni  v. 
velem  tréfát  űzni. 

Pal'terer,  s.  habozó,  tétovázó; 
rósz  hiszeniti,  ámító,  csaló. 

Paltriness  (paal'trinesz),  s. 
csekélység .  jelentéktelen- 
ség, potomság. 

Pal'try,  adj.  csekély,  potom, 
jelentéktelen. 

Pampas   (pém'pész),    s,    pl. 
ti  rsí  ■:■  titksáig,  nagy  tetj; 
del  mii  rétség  |  Dél-Ameri- 
kában ). 

Pamper  (pém'per),  v.  a.  igen 
/..'/  tartani,  megtömni  ele- 
dellel ;  elkényeztetni. 

263 


Pannikel 

Pamphlet  (pém'flet),  s.  röp- 
irat. 

Pamphleteer  ( — tír'),  s.  röp- 
iró. 

Pan  (pén) ,  s.  serpenyő  ; 
frying  — ,  ••>.  pecseny&suté 
serpenyő:  sauce  — ,  s.főzö- 
fazék  ;  warming  — ,  s.  ágy- 
melegítő; —  cake,  s.  pala- 
csinta —,  i  a  ■  ■■■.  eh •■.' in 
összekapcsolni. 

Panderism  (pén'derizm),  s. 
kerítés. 

Pan'der,  s.  kerítő;  v.  a.ke- 
ritni.  összekeritni. 

Pan'derly,  adj.  kerítő. 

Pane  (pén)  ,  s.  üvegtábla, 
üvegkarika;  lap,  köz  (aj- 
tókban, falbéllésekben  stb); 
window  — ,  s.  dblakfiók, 
ablakkarika. 

Panegyric  (pénidz'sir'ik),  s. 
dicsbeszéd;  — ,  al,  adj. 
dicsérő,  magasztaló. 

Panegyr'ist,  ••-•.  dicsszónok. 

Pan'egyrize  (— dz'sireiz),  v. 
a.   dicsőítni,   magasztalni. 

Panel  (pén'il),  s.  lap,  köz  |  aj- 
tókban stb.  i :  a :  esküdtek 
névsora . 

Pang  (peng),  s.  hirtelen  szív- 
fájdalom :  megfájdulás  : 
kín  ;  pangs  of  death,  a  lat- 
iul kínjai :  it  gives  me  a 
—  to  think  on  it,  lelkem 
fájbele,  ha  gondolok  rá,  lel- 
kem'beledöbben,  ha  eszembe 
jut  :  -,  v.  a.  kínozni,  hir- 
telen fájdul  mat  okozni :  it 
pangs  me,  .':  engem  nyag- 
gat, azon  keserkedem. 

Pangolin  (péng'olin),  s.  rö- 
vid farkú  tobzoska. 

Panic  (pén'ik) ,  s.  rögtöni 
, /:  ily  .-/  ■  ,  al.  ad),  a  — 
terror,  vak  rémülés. 

Panicle  (pén'nikl),  s.  buga  ; 
— d,  '/.//'.  bugás. 

Pank  (pénk),  s.  egriponty. 

Pannel  (pén'nil),  s.  nyereg- 
párna. 

Pannick  (pén'nik),s.  tatárka, 

hnriesha. 

Panniele  (pén'nikl),  8.  izom- 
hártya; tatárka. 

Pannier  (peu'iii-ir),  8.  ke- 
nyér kosár.  ponya. 

Pan'nikel,   t.  koponya,    ka- 


Pannikin 

Pannikin  (pén'nikin),  s.  ser- 

penyőcske. 
Panorama    (pénoré'mél .    s. 

környékkép. 
Pansy  (pén'zi),  s.  háromszínű 

viola. 
Pant  (pent),  v.  n.  pihegni ; 
reszketni,    rezegni  :   to   — 
for  breath,  piheskedni  ,  le- 
vegő után  kapkodni ;  pant- 
ing of   the  heart,   szívdo- 
bogás. 
Pantaloon  (péntélún') ,«.  pan- 
talon,  ugrócz,  bohócz;pan- 
talon  i  hangszer). 
Pantaloons,  •-.  pl.  bugyogó. 
Pantheist    (pénthi'iszt)  ,    s. 

egyetem-istenlő.. 
Pantheon  (pénthi'án),s.  min- 
den-istenek háza  ;  dicsház. 
Panther   (pén'ther),   s.  pár- 

duez. 
Pant'ingly,  adv.  piheskedve, 

levegő  után  kapkodva. 
Pantler  (pént'ler),    g.  sáfár, 
házgondviselö  :    úri    sütő ; 
tálnak. 
Pantomime  (pén'tameim),  s. 
némajáték,  jelbeszéd  :  far- 
sangi játék  ;   némajátékos. 
Pantomimic  (— rnim'ik),  — al, 
adj.    némajátéki,  ncmahe- 
szédi. 
Pantoufle    (péntií'fl),  .-■.  pa- 
pucs;  the  tragic  — s,  ko- 
thurnus,  szomorújáték  :  to 
stand  upon  one's  —  s,  fon- 
toskodni; feltartani  magát. 
Pantry  (pén'tri),  .?.  éléskam- 
ra, élésház. 
Pap  (pép),  s.  csecsbimbá,  ha- 
biig; pép. 
Papa  (pápá'),  s.  papai 
Papacy   (pé'pészi),  s.  pápa- 
ság. 
Papai  (pé'pél),  adj.  pápai; 

—in,  s.  pápista. 
Papaverous     ( pépév'erász) , 

adj.  máknemü. 
Papé,  v.  Pope. 
Paper  (pé'per),  s.  papiros: 
news  — ,  hírlap,  újság; 
daily—,  napilap;  weekly 
— ,  heti  lap ;  —  of  pat- 
terns, mustralap,  tnuta- 
téklap ;  blotting  — ,  íí<í- 
tópapiros ;  writing  — ,  iró- 
papiros ;    to    commit    to 


Papil 

— ,  Írásban  feltenni;  — 
hanger,  8.  kárpitos;  — 
hangings,  8.  pl.  szönyegpa- 
piros;  — ,  v.  a.  papirossal 
kibélelni  :  papirosba  ta- 
karni. 
Papil  (pép'ill,  g.  csecsbimbó. 
Papilio    (pépil'jo),    s.    lepke, 

pille. 
Pap'illary    Papulous,     adj. 
csecshez     tartozó ;     csecs- 
alakú. 
Papism    (pe'pizm),  s.  pápa- 
ság, pápai  tan. 
Pa'pist,  s.  pápista. 
Papist'ic,  — al,  adj.  pápai; 

pápista. 
Pa'pistry,  c.  Papism. 
Pappous  (pép'pász),ad/\  szö- 
szös (növ.) 
Pappus  (pép'pász),  g.  bóbita. 
Pappy  (pép'pi),  adj.  pépes. 
Papulae  (pép'juli),  s.  pl,  víz- 
himlő. 
Par  (pár),  g.   hasonérték,  ha- 
sonbecs;  to  be  at  — ,  hason- 
értékiinek     lenni;    to    be 
upon  a  — ,  egy  rangúnak 
lenni  <  vkivel). 
Parable  (pér  ebi),  adj.  meg- 
szerezhető :  8.  példabeszéd. 
Parabola  (péréb'olé),  .s.  kúp- 
vonal, hajíték. 
Parabolic    (pérébal'ik),  — al, 
adj.  példázatos ;  kúpvona- 
los. 
Parachute (pérésjuf),  g.  hull- 
erni/ö,   szállernyő   (légha- 
józ.). 
Parade   (  pér'ed' )  ,  S.    d'szel- 
gés, pompa  ;  dísz-ünnepély; 
parádé:     katonai     díszel- 
gés  ;  ütés  eltérítése  (  vívás- 
ban) ;  — ,  v.  a.  láttatni,  fi- 
togtatni, mutogatni!  mait); 
to  —  one's  scientific   ac- 
complishments ,    tudomá- 
nyát fitogtatni;   — ,  v.  n. 
díszelegni ;  fegyverben  dí- 
szelegni ;    ütést     elcsapni, 
vágást  elhárítui. 
Paradigm  (péré'dim),  s.  min- 
ta, példamii,  példaszó. 
Paradise  (pér'édeiz),   s.  pa- 
radicsom, éden  ;  the  fool's 
— ,  János  pap  országa. 
Paradisean(paradizs'én),fl<fy'. 
paradicsomi,  édeni. 

264 


Paralyse 

Paradisiacal,  v.  Paradisean. 
Paradisial,  v.  Paradisean. 
Paradox     (  per edaksz )  ,    s. 

l.;l    lie   ir.-t,    l:ih:!K.  Iffli'- 

mé ni/,  felt ü n vény,  tetszkép- 
telenség. 
Paradoxal,  v.  Paradoxical. 
Paradox'ical(pérédak'szikél), 
adj.  különködő,  tanellenes, 
feltünvényes. 
Parage  (pér'edzs),  g.  egyen- 
jogúság. 
Paragoge     (pérégo'dzsi),    s. 

szút  old  ás,  hangtoldás. 
Paragon  (pér'égan),  g.  remek, 
disz:  mintakép,  remekké 'p; 
a  —  of  virtue,    remeke   az 
erénynek. 
Paragraph  (péVégréfJ.g.gsaíc, 
szakasz  :   szakjel,  szakasz- 
jegy, czikkjel,  kacs. 
Paragraphical,  adj.    szaka- 
szos. 
Parahelion    (péréhí'lian),   ••>. 

■melléknap,  álnap. 
Parallactic     (  pérréllék'tik ) , 

adj.  látközi. 
Parallax  (péYélléksz),  g.  lói- 
köz,  láthelyköz,  helyköz. 
Parallel   (pér'éllel),  adj.  pár- 
huzamos.! y  yen- 
közit  :  to  run  —   (to)  .  pár- 
huzamosnak   lenni;   — ,    8. 
párhuzam,  közegyen;  — ,  v. 
a.  összeegyenlítni,    egybe-, 
hasonlítni ;  párhuzamozni, 
párvonalozni. 
Par'allelism,    g.  párhuzam; 
egyenközüség;  páros  hang- 
menet  :  hasonlóság;  hason- 
lat. 
Par'allelle>s,    adj.    hasonUt- 

hatlan,  hozzáfoghattam.. 
Parallelogram  (— lel'ogi  lm), 
s.    egyenközény,   párlap  ; 
—  of  forces ,   erőegyenkö- 
zény. 
ParalÍelopiped(— lelopei'ped) 
s.     egyenközlap,     hosszü- 
koczka. 
Paral'ogism,  g.  I  vészit  t. 
Paralogize  (pérél'odzseiz),  v. 
n.    hamisan   következtetni. 
Paral'ogy  (— odzsi),  g.  hibás 

következtetés. 
Paralyse  (pér'éleiz),  í.  a.  el- 
bénítni;  (átv.  ért.)  elgyen- 
gítni. 


Paralysis 

Paral'ysis  (— iszisz),  s.  bénu-  j 
lás,  bénaság. 

Paralyt'ic,  —  al,  adj.  bénult, 
szélhüdt. 

Pai-'aments,  s.  pl.  díszruha, 
pomparuha. 

Parameter  (pérém'iter) ,  s. 
góczhár. 

Paramount  ( pér'émáunt ) , 
adj.  fő,  föképeni  ;  legfőbb  ; 
döntő;  8.  főnök,  felsösétí, 
főúr,  liiibé r-tír. 

Paramour  (pér'émúr),  8.  sze- 
rető, kedves:  his  — ,  her— , 
kedvese.  red. 

Parapet    (péYépit),    8.     inell- 

Paraphernalia(péréfirne'lié), 
s.  pl.  jegyajándék. 

Paraphimosis  (— fimo'szisz), 
s.  makkper ecz. 

Paraphrase  (pér'éfrez),  s.  ko- 
riilirás  :  v.  a.  körülírni. 

Paraphrast  (pér'éfrészt),  s. 
körül-isró. 

Paraphras'tie.  — al,  adj.  kö- 
rülíró, magyarázó. 

Paraselene  (pérésziH'ni),  8. 
mellékhold. 

Parasite  (péVészeit),  S.  élődi, 
élősdi,  élősködő. 

Parasific  (—  szit'ik),  —ai,adj. 
élődi,  élősködő  ;  a  —  plant, 
élődi  növény. 

Parasitism,  s.  élődiség,  élős- 
ködés. 

Parasol  (pér'észal),  s.  nap- 
ernyő. 

Parboil  (pár'bail),  v.  a.  félig 
főzni. 

Parboiled  (pár'baild) .  adj. 
félfőtt. 

l'aibreak  (péVbrek),  v,  n. 
okádni ;  v.  a.  to—  out,  ki- 
akadni, kihányni. 

Parcel  (pár'szl),  s.  réi 
szecske,  darab;  nyalábka, 
kötegcse,  bengyele,  csomó ; 
csajul  t  •  részleg  ;  rakás  • 
sokaság ;  a  —  pi  goods, 
egy  csapat  árui  a  —  °f 
thieves,  tolvajcsapat  ;  by 
parcels,  darabunk-ént  csa- 
patonként :  részletenként; 
,  v.  a  ni,  felosz- 

tani, feldarabolni  ;    to    — 
out,  kiosztani. 

Parcenary     (pársz'néri) ,    s. 
tokost  ág. 


Parcener 

Parcener  (pársz'ner),  s.  köz- 
birtokos. 

Parch  (parts),  v.  a.  pörkölni, 
kiszárítni;  v.n.pörkölődni, 
aszni. 

Parch'ment  (párts'ment),  s. 
sz  irony,  hártya,  pergamen. 

Pard  (pard),  s.párducz. 

Par'dale,  v.  Pard. 

Pardon  (pár'dn),  s.  bocsánat; 
megkegyelmezés;  bűnbocsá- 
nat ;  to  beg  one's  — ,  bocsá- 
natot kérni  vkitől ;  I  heg 
your  —  ,  bocsásson  meg  1 
bocsánat!  general  — ,  8. 
közbocsánat ;  — ,  v.  a.  meg- 
bocsátni,  megkegyelmezni ; 
—  all  men,  but  never  thy- 
self, bocsáss  meg  minden- 
kinek, csak  önmagadnak 
nem. 

Par'donable,  adj.  bocsánatos, 
megbocsátható. 

Pare  (per),  V.  a.  elvagdalni 
la  körmöt);  lefaragni  la 
ló  körmét):  lehántani  , 
meghántani,lehéjazni,meg- 
héjazni,  meghámozni. 

Paregoric  (péregar'ik),  adj. 
fájdalom-euyliítö:  8.  fájda- 
lom-enyhítöszer. 

Parent  (pi'rent),  s.  szülő. 

Pa'rentage,  8.  rokonság,  atya- 
fiság;  származás,  születés. 

Parental     (péren'tél) ,    adj. 

SZÜlÖi. 

Parentation  ( — te'sán)  ,  .--. 
gyászbeszéd,  sirfeletti  be- 
széd. 

Parenthesis  (péren'thisziz), 
8.  közhevetett  mondat;  zár- 
jel 

Parenthet'ic,  — al,  adj.  köz- 
bevetett; zárjelzett;  —ally, 
adv.  közbevetőleg;  zárje- 
lezve. 

Parer  (pe'rerJjS.  körömhántó. 

ParVrgy  (péYerdzsi),  s.  mel- 
lékmü :  mellékmunka. 

Parget  (pár'dzset),  s,  zsirla- 
por,  felár  arezfesték,  fe- 
hér arezpor;  gipszkő;  le- 
mezboiítás  >  a  falakon  I  , 
mészvíz  ;  r.  a.  meszelni,  f<  ■ 
hérítni :  v.  n.  magát  fes- 
teni ;  arezpor  ózni. 

Par'geter,  x.  meszelő,  fehérí- 
tő; gipszmüvei,  gipszelő. 

265 


Paroqnet 

Parietal  (péri-í'tél),  adj.  — 
bone,  s.  halántékcsont. 

Parie'tary,  s.  falfű. 

Parings  (pé'ringsz) ,  s.  pl. 
hántalék. 

Parish  (pér'is),  s.  plébánia- 
község ;  to  come  upon 
the  — ,  elszegényedni  ,  a 
községi  segélyt  igénybe 
venni;  —  church,  s.  plé- 
bánia-templom ;  —  clerk, 
.-•.  egyházfi ;  —  priest,  s. 
plébános ;  —  rate,  s.  köz- 
ség-adó. 

Parishioner,  (péris'áner),  8. 
egyházi  község  tagja. 

Parity  (pér'iti),  s.  egyenlő- 
ség ;  by  an  exact  —  of 
reason,   ugyanazon  okból. 

Park  (park),  s,  ligetkert;  esz- 
tena  ;  —  leaves,  s.  pl.  Un- 
ka :  — ,  v.  a.  bekeritni. 

Parlance  (pár'lénsz),  s.  be- 
szélgetés, értekezés. 

Parle  (pari),  v.  Parley. 

Parley  (pár'li),  s.  beszélgetés, 
alkudozás ;  v.  n.  (with) 
beszélgetni,  alkudozni. 

Parliament  (párliment),  s. 
országgyűlés;  member  of 
— ,  parlament  tagja;  — 
bouse,  s.  országház. 

Parliamentary,  adj.  ország- 
gyűlési :   —  train,  s.  olcsó 

vonat. 

Parlour  (pár'lár),  8.  beszélő 
szoba,  lakszoba,  földszinti 
szoba. 

Parochial  (péroltiél),  adj.  a 
plébánia  községhez  tartozó, 
a  jlébánia-községet  illető; 

—  relief,  s.    községi  segély, 
község     általi     gyámitta- 

tás. 

Paro'chian ,  adj.  plébánia 
községi  :  s.  plébánia-köz- 
séghez tartozó  egyén. 

Parody  (pér'odi),  .s.  gúny  más, 
paródia  ;  v.  a.  paródiázni. 

Parol  (pérol'),  adj.  szóbeli. 

Parole  (pérol'),  s'.  hadi  jel- 
szó, jelnév  :  becsületszó. 

Paronomasia  ( peronomé' - 
zsié),  g.  egyenhanguság. 

Paronychia  (péronik'ié),  .--. 
körömméreg. 

Paroquet  (péVoket),  s.  kis 
ftiij  nyáj.  papagájfaj. 


Parotid 

Parotid  (pératfid),  adj.  — 
gland,  s.  fölmirigy. 

Paroxism  (pér'akszizm),  s. 
roham,  lázroham. 

FariiudalfpSmszsrdí  \\  ady, 
atyagyilkosi. 

Parrioid'ious,    v.  Parricidal. 

Parricide  (pér/riszeid) ,  s. 
atya-,  anyagyilkos. 

Parrot  (pér'rat),  s.  papagáj. 

Parry  (pér'ri),  v.  a.  élté- 
rítni,  elhárítni ,  elcsapni 
■  ütést). 

Parse  (pársz),  v.  a.  taglalni, 
eltemé:  ni. 

Parsimonious  |  párszimo'- 
uiászi,  adj.  takarékos. 

Parsimony  (pár'szimani),  s. 
takarékosság. 

Parsk-y  (párszli),  s.  petre- 
zselyem. 

Parsnip  (pársz'nip),  s.  pász- 
ti ndk:  yellow  — ,  s.  murok, 
sárgarépa. 

Parson  (pár'szn), s. plébános. 

Par'sonage  ( — szánédzs)  ,  s. 
plébánia  ;  papház,  paplak. 

Part  (párt),  s.  rész  ;  részért ; 
jutalék,  hányadrész  :  ille- 
ték ;  párt,  jel,  felekezet, 
rész;  kötelesség;  szerep; 
vidék  :  ész,  okosság  :  —  of 
speech,  beszédrész  :  —pay- 
ment,  részfizetés;  in  — 
of  payment,  lerovásul ;  to 
take  —  in..,  részt  remii 
-ban,  -ben  ;  to  take  in  good 
— ,  jó  néven  venni  ;  to  take 
in  ill  — ,  rósz  néven  venni, 
bairn  magyarázni :  to  take 
—  with  one,  vki  pártjára 
állani  :  to  take  one's  — , 
vki  részére  állani,  vkinek 
pártját  fogni,  vkinek  ügyét 
félfogni;  to  do  one's  — , 
kötelességét  teljesít  ni ;  to 
act  a  — ,  szerepet  játszani; 
a  man  of  sound  parts, 
józanészéi  ember;  parts  of 
mind,  észbéli  tehetségek ; 
for  my  — ,  részemről :  for 
the  most—,  nagyobb  részt; 
in  foreign  parts,  a  külföl- 
dön :  in  these  parts,  e  vi- 
déken :  — ,  í\  a.  elválasz- 
tani, szétválasztani  :  szét- 
osztani, szétszelni,  széthull- 
ta ni,   letárni;    el-,   felosz- 


Partake 

tani,  elrekeszteni;  to  — 
the  combatants,  a  vereke- 
dőket szétválasztani;    — , 

v.  n.  elválni,  megválni,  el- 
lve,i/m  éítússií  in  I  tad- 
ni,  túladni,  elidegenítni, 
más  kezére  bocsátani  :  ré- 
szesülni; we  must  —  now, 
most  el  kell  válnunk  egy- 
mástól ;  he  parted  with 
(vagy  from)  his  wife,  el- 
vált nejétől,  elhagyta  ne- 
jét; he  parted  with  his 
horses,  kiadott  lovain:  I 
would  sooner  —  with  my 
life  than..,  inkább  meg- 
halnék, mintsem  .  .  ;  to  — 
with  one's  right,  jogáról 
lemondani. 

Partake  (parték'),  v.  n.  irr. 
(v.  to  Take),  to  —  of  (in), 
részt  venni,  osztozni  -ban, 
-ben  :  he  did  not  —  of  the 
pork  ,  ö  a  disznóhúsból 
nem  evett :  —,  v.  a.  része- 
sítni  :  részeltetni  (  vmit 
-val .  -vei )  :  osztani. 

Parta'ker,  S.  részes:  rés  .ve- 
vő :  bűntárs,  czinkos. 

Partak'ing,  s.  titkos  össze- 
szövetkezés,  titkos  szövet- 
ség. 

Part'er,  s.  elválasztó,,  szét- 
választó; aranyválasztó. 

Parterre  (pártér),  s.  virág- 
ágy, virágosztály,  virág- 
szak :  földszín,  földszinsor. 

Partial  (pár'sél}, adj.  részen- 
kénti :  részlege--,  részbéli  ; 
részrehajló :  he  was  — to 
me,  hajlandó  volt  hozzám; 
— ly,  adv.  részenként;  rész- 
ben :  részrehajíólag. 

Partial'ity,  S.  részrehajló*. 

Par'tialize  (— sél-eiz)  ,  v.  n. 
részrehajlónak  lenni;  v.  a. 
részrehajlóvá  tenni. 

Partihil'ity,  s,  eíválasztható- 
ság. 

Partible  (pár'tibl),  adj.  elvá- 
lasztható, szétválasztható. 

Participant  (partisz'ipént)  , 
adj.  részes,  részvevő. 

Participate  (—  pét'),  c.n.to 
—  in,  részesnek  lenni  -ban, 
-ben  ;  to  —  of'  (in),  része- 
sülni, részt  venni  -ban, 
-heii;I—  in  this  feeling. 

266 


Partner 

éu  is  részt  veszek  ezen  ér- 
zelemben, én  isszintúgy  ér- 
zek. 

Participation  s  rss/itstdís 
részvevés;  el-,  fel-,  kiosz- 
tás. 

Participial  (— szíp'i-él),  adj. 
ige  ne  res. 

Participle  (pár'tis.zipl),  s.  ré- 
s  •  suit    ig:  ív  i 

Partiele  (pár'tikl),  s.  részecs- 
ke ;  enclitical  — ,  s.  ékhát- 
rázó  szócska  ;  elválaszthat- 
lak szócska. 

Particular  (pár'tikjulér),  adj. 
tjih  a:. ■  sajátlagos,  kirvl- 
ményes,  részletes:  pontos, 
szigorú;  kiváló;  my  — 
friend,  meghitt  barátom  : 
in  a  —  case,  kivételes  eset- 
ben ;  he  is  very  —  in  it,  ö 
azt  igen  szorosan  részi ;  in 
— ,  Mválólag;  kiváltkép,',,, 
különösen;  főképen,  kitii- 
nőleg ;  — ly,  adv.  különö- 
sen, kiváltképen. 

Particularity,  s.  különösség, 
kulink  gessi  g  hulcn  I i 
riiivii  :;.'/  ;  /  ráírni  n:  ess:  i, 
részletesség. 

Particiúarize(partik'juléreiz) 
v.  a.  részletesen  előadni, 
körülményesen    élbesz  élu  i. 

Partic'ulars,  s.  pl.  részletek, 
l;i  /...■;.■•'  /.-  ndményék  .  to 
enter  into  — ,  részletekbe 
bocsátkozni. 

Parting  (pár'ting) ,  s.  elválasz- 
tás, elválás:  búcsú;  — of 
the  way,  válasz-út;  —  cup, 
s.  búcsú-pohár. 

Partisan  (pár'tizén),  s.  pár- 
tos, pártfél ;  vezérbot;  ka- 
lóz. 

Partition  (partisan),  s.  elvá- 
lasztás ;  osztás;  osztóig: 
deszkafal,  deszkarekesz;  — 
wall,  x.  válaszfal,  közfal: 
— ,  v.  a.  fiókosni,  elde  -- 
kázni,  elrekeszteni,  elosz- 
tályozni. 

Partitive  (pár'titiv) ,  adj. 
(nyelvi.)  részW. 

Partizán,  v.  Partisan. 

Partly  (párt'ly),  adv.  ré-.int. 

Partner  (párt'ner),  s.  társ  ; 
résztárs  ;  kereskedőtárs  : 
táneztárs ;  játéksegéd. 


Partnership 

Part'nership ,  s.  társaság, 
társulat,  részesület,  keres- 
kedelmi társaság. 

Partridge  (pártridzs),  s.  fo- 
goly, fogolymadár ;  white 
— ,  s.  fehérfajd. 

Parturient  (part  ju'ri-énth/f7y. 
vajúdd. 

Parturition  (— ris'an),  s.  va- 
/<.'./.■.;  s  ul.  s  vajudc  f&j  ■ 
dohnak  :  szülemény. 

Party  (pár'ti),  s.  részleg; 
csapat  ,  -,  regosztály  ,  osz- 
tag ;fél ;  felekezet :  társa- 
ság, mulatság,  vigalom  : 
személy  ;  t  ke  -  concerned, 
az  illető  fél ;  I  sold  it  to 
some  other  —,  azt  más  vki- 
nek  adtam  el;  we  hail  a  — 
yesterday,  tegnap  társa- 
ság  volt   nálunk  ;  to  be  a 

—  in .  .,  részesnek  lenni 
-ban,  -Urn  ;  —  man,  g.  pár- 
tos,félekezetes,részrelvajló; 

—  rag''.  9.  pártdüh  :  — 
spirit,  g.  pártszellem. 

Parvenu  ipár'vinju),  s.  ér- 
demtelen szerencsefi. 

Parvis  (per'visz),  g.  előcsar- 
nok. 

Parvity  (párViti),  g.  kicsiny- 
ség. 

Pas  (pász),  g.  előlmenés,  el- 
sősélg ;  to  yield  the  -  to 
some  one,  a:  első  ibséget 
adui  vkinek. 

Paseh  (pészk),  g.  husiét  : 
húsvét  ünnepe  a  zsidóknál. 

Pash  (pes),  v.  Pasch. 

Pasli   (pes),  ■-•.  ütleg,  vágás, 
csapáss;   fej,  ara  ;  a  mad 
— ,  bolond  Istók  ;      ,  '•.  ". 
mi  jcsapm  ;  g    í;  -r,r    ss 
-   to   dust, 
porrá  törni. 
il  (pész'kviP,  g.  gúny- 
irat,   csúfirat,     mocskoló 
irás. 

Pas'quiller,  g.  csúfirai  szer- 
,  gúnyvró. 

Pasquinade  (pészkwinéd'),  g. 
csúfirai  :  v.  a.  csúfiratban 
ostorozni,  mocskokkal  illet- 
ni vkit. 

Pass  (pász),  v.  a.  menni,  át- 
menni, elmenni  <  vmi  mel- 
lett), át nia .ni ,  átlovagol- 
ni,   átkocsizni,    keresztül 


Pass 

menni,  keresztül  hatni; 
tovább  menni,  útját  foly- 
tatni ;  történni,  megesni : 
múlni,  elmúlni,  elenyészni; 
vétetni  ,  tartatni  ( -mii:  , 
-nek  •  :  nem  játszani :  lök- 
ni, döfni  (vívásban);  let 
me — ,  engedjen  tovább  men- 
nem, engedjen  átmennem  ; 
—  on  !  előre  !  menjen  !  foly- 
tassa útját :  to  —  by  the 
side  of  some  i>i;e,  vki  mel- 
lett elmenni:  he  addressed 
a  few  words  to  us ,  as 
lie  was  passing  by,  néhány 
siót  i nté:, 'ft  lm:  iánk,  mi- 
dőn mellettünk  elment :  I 
did  not  see  him  — ,  nem 
láttam  öt  erre  menni:  to  — 
through  a  wood,  erdőn  ke- 
resztül menni;  the  ball 
passed  through  bis  heart, 
szívén  keresztül  ment  a 
golyó;  he  passed  before 
our  house,    házunk   előtt 

ment    el  ;     to     —    over   the 

bridge,  a  hi  don  átmenni ; 
an  expression  of  surprise 
passed  over  his  face, a  megr 
lepetés  kifejezése  futotta 
el  arczát;  how  did  it  come 
to  —  ?  hogy  történt  az  '  it 
came  to  —  as  I  bad  fore- 
told, betelt  a  jövendölé- 
sem ,  úgy  történt  ,  a  mint 
előre  mondtam;  it  passes 
through  his  hands,  kezén 
megy  keresztül;  I  don't 
know  what  passed  in  her 
mind,  nem  tudom,  mil  ér- 
zett 8  mit  gondolt  :  he  pas- 
ses for  a  rich  man,  gazdag 
embernél;    tartatik  ;     time 

passes,  '/:  idő  múlik :  half 
a  year  passed  away  since, 
egy  félév  telt  el  azóta  ;  let 
that  — ,  hagyjuk  azt  !  — , 
v.  a.  átlépni,  átmenni,  meg- 
haladni :  keresztül  vinni, 
■:i :  min  odanyújtani  k; 
adni,  forgalomba  hozni ; 
tölteni  i a:  időt  i :  átszűr- 
ni ;  szitálni :  kiadmányok  • 
ni :  átküldeni ;  elmellőzni ; 

észre  m  m  venni  ;  fel  iá  múl- 
ni, felülhaladni ;  elmulasz- 
tani, elszalasztani;  abban- 
Jiagyniffel   nem   venni ;  to 

267 


Passible 

—  the  frontier,  a  határt 
átlépni  :  to  —  the  hue,  az 
egyenlítőt  meghaladni  ;  he 
was  at  a  loss  how  to  - 
away  his  time,  nem  tudta 
mivel  töltse  idejét  :  where 
I  had  passed  the  night,  a 
hol  éjjeleztem  ;  to  —  the 
day  in  complaints  and 
lamentations,  siránkozás- 
sal  tölteni  a  napot :  to  — 
sentence  of  death  on  one, 
halálra  Ítélni  vkit:  to — 
bad  money,  hamis  pénzt 
forgalomba    hozni  :  if  you 

—  our  offer,  ha  ön  ajánla- 
tunkat el  nem  fujadja  :    to 

—  one  by,  vkit  elmellőzni ; 
to  —  something  over  in 
silence,  szo  nélkül  hagy- 
ni, hallgatással  elmellözni 
emit  :  to  —  to  one's  credit, 
javára  imi,  követeibe  ten- 
ni; to  —  a  draft  upon.., 
váltót  tukványozni  -ra,  -re. 

Pass,  g.  szoros :  lökés,  dö  és 
(vívásban);  állapot:  we 
are  at  a  fine  — ,  szépen  va- 
gyunk ;  to  what  a  —  we 
are  brought!  mire  jutánk! 
to  make  a  —  at  one,  döfni 
vkire ;  —parole,  s. jelszó; 

—  velours,  g.  bársonytaréj- 
fürt :  —  volant,  g.  becsúsz- 
tatott katona  ;   vak   ntizá. 

Pas'sable  (pász'ébl),  adj.jár- 
hntii;  kelendő:  meglehe- 
tős, tűrhető:  — ness,  s.  jár- 
hatóság;  kelendőség;  tűr- 
hetőség. 

Pas'sably  (pász'ébli)  ,  adv. 
meglehetős,- n.  i  ürhetőleg. 

Pas'sage  (pész'édzs),  s.  át- 
menet, út,  ösvény,  átjárás; 
folyosó,   tornáé:  ;  révpéu:  ; 

hely,  mandat  i  könyvben )  : 
hangmenetel  <  ten. )  :  — 
money,  g.  huj, ibér,  révbér; 
a  bird  of  — ,  költöző  ma- 
dár, vándormadár. 

Pas'senger  (pész'éndzsSr),  t. 
utazó,  nta*. 

Passer  (pász'er),  g.  nta 

—  by.  g.  mellette  elmenő. 
Passibil'ity,  s.  érezhetés,  ér- 
zés tehetsége. 

Pas'sible  (pész'ibl),  adj.  fáj- 
dalmat érezni  képes. 


Passing 

Pas'sing  (p&sz'ing),  adj.  ki- 
váló, jeles  :  felülmúló  ;  fu- 
tólagos; a  —  glance,  futó- 
lagos pillanat  v.  tekintet  ; 
— ly,  adv.  kiválólag,  kitü- 
nőleg. 
Pas'siou  (pes'an),  s.  szenve- 
dés, szenvedély  ;  to  fly  into 
Br—Jelbősziiln  i,  fellobban  n  i 
•  haragjában  I;  he  is  unable 
to  subdue  liis  — ,  nem  Mr 
haragjával  ;  he  has  a  — 
for  dancing,  halálban  sze- 
ret tánczolni  ;  to  put  one 
in  a  — ,  felbőszitni  chit;  — 
flower,  g.  golgota:  —  week, 
s.  nagyhét. 
Pas'sionate  (pés'ánét),  adj. 
szenvedélyes ;  hirtelen  ha- 
ragil; — ness,  s.  szenvedé- 
lyesség ;  haragosság. 
Pas'sionless,  adj.  szenvedély- 
telén. 
Pas'sive  (pész'iv),  adj.  szen- 
vedő ;  a  verb  — ,  szenvedő 
ige:  — ,  s.  szenvedő  igenem, 
szenvedő  ige  hajtogatása. 
Passiv'ity,  s.    szenvedőleges- 

ség. 
Passless  (pé&zlesz),  adj.  jár- 

hatlan,  utatlan. 
Passover  (pész'over),  8.  hús- 
vét ünnepe  (a  zsidóknál); 
húsvéti  bórán;/. 
Passport  (pász'port),  s.  útle- 
vél. 
Past  (=passed  pászt  ),part. 
and  adj.  máit,  elmált,  el- 
telt ;  it  is  —  three  o'clock, 
három  óra     elmált;    it    is 
near  half  —  five,  fél  hatni 
jár  ;  a  quarter  —  six,  egy 
negyed  hétre :  —recovery, 
gyógyulhattam  ;    —    cure, 
gyógyitfiatlan  ;  —  shame, 
szemtelen  :  it  is  —  compre- 
hension, az  minden  képze- 
letet felülmái.  idő. 
Past  (pászt),  s.   máit;  múlt 
Paste  (pészt),  *■.  tészta,  csi- 
riz, ragasz  ;   csehkö,  álkő ; 
—  board,  s.  táblapapiros, 
lemezpapiros ;     —     wTork  , 
S.    táblapapirosbál   készált 
mit  :  — ,  v.a.  esirízelni,  ra- 
gasztani. 
Paste]  (pész'tl),  s.  festőesül- 
leng,  festő  fii. 


Pastern 

Pastern  (pész'tern),  s.  csü- 
lök (lovaknál  i ;  —  joint, 
8.  csülökcsukló. 

Pastil  (pész'til),  s.  illatgyer- 
tya :  színkréta,  iracs ;  — 
painting,  s.  vasztélfest- 
mény,  pasztelkép. 

Pastime  (pász'teim),  *-.  idő- 
mulatás,  időtöltés:  byway 

of  — ,  időtöltésül. 

Pastor  (pász'ter),  s.  pásztor; 

lelkipásztor. 

Pas'toral,  adj. pásztori,  pász- 
toros  ;  lelkészi,  papi  ;  — ,  s. 
pásztori  költemény,  pász- 
tordal. 

Pastry  (pészt'ri)  ,  s.  süte- 
mény, pástétom,  torta;  — 
cook,  .s.  pástétomsütő. 

Pasturage  (pész'tsjurédzs), 
s.  legeltetés,  legelés:  legelő- 
hely. 

Pas'ture,  s.  legelő,  marhacsa- 
pás; takarmány:  — ground, 
s.  legelőhely ;  — ,  v.  n.  le- 
gelni;—,  v.   a.  legeltetni. 

Pasty  (pész'ti),  s.  pástétom. 

Pasty  (pész'ti),  s.  tésztás, 
csirizét. 

Pat  (pét)  ,  adj.  alkalmas, 
megfelelő :  —  to  the  time, 
épen  jókor ;  —  to  the  pur- 
pose, czélirányos,  alkal- 
mas. 

Pat,  8.  csapi ntás,  czirőgatás  ; 
v.  a.  csapintani,  czirógat- 
n  i. 

Pat  (=  Patrick)  ,  s.  Patrik 
(jmév);  an  Irish—,  irhoni 
hóbortos. 

Patch  (péts),  s.  folt,  ták  ;  v. 
a.  foltozni  ;  to  —  up,  össze- 
férczelni  :  <  átv.ért. )  palás- 
tolni, himezni-hámozni. 

Patch'work,  s.  férczelmény, 
összetoldozott  mii,  férczmu. 

Patch'er,  s.  foltozó. 

Patch'ery,  s.foltozat,  férczel- 
mény. 

Pate  (pét),   8.  koponya,  fej. 

Pated  (pé'ted),  adj.  long  — , 
csácsosfejü ;  shallow  — , 
lapos  fejű;  [  átv.  ért. )  gyen- 
ge eszű ;  curl  — ,  bodri. 

Patee  (péti'),  s.  pástétoni. 

Patefaction  (pétifék'sán),  í. 
nyilvánítás ,  kinyilatkoz- 
tatás. 

268 


Patriarchate 

Paten,  v.  Patin. 
Patent  (pe'tent),  adj.  nyílt, 
nyilvános;  szabadékos;  a 

—  commodity ,  szabadé- 
kos ám  ;  letters  — ,  s.  pl. 
nyilt  levél:  szabadalmaz- 
vány  :  — ,  s.  szabadalmaz- 
vany  ;  — ,  v.  a.  s-abadé- 
kozni. 

Patentee  (pétentí'),  8.  szaba- 
dalomtulajdonos. 

Paternal  (péter'nel)  ,  adj. 
atyai. 

Pater'nity,  s.  atyaság, 

Pater-iioster(iiéter-nosz'ter), 
s.  miatyánk ;  no  penny, 
no  — ,  (nincs  garas,  nincs 
miatyánk)  Krisztus  ko- 
porsóját sem  őrizték  in- 
gyen. 

Path  (páth),  s.  ösvény;  — 
way,  8.  gyalogút;  —,  v.  n. 
járni,  menni;  — ,  v.  a.  utat 
nyitni. 

Pathetic  (péthet'ik) ,  —  al , 
adj.  szenvületes :  — ally, 
adv.  szenvületesen. 

Pathless  (páthlesz) ,  adj. 
utatlan. 

Pathology  (péthal'odzsi),  s. 
kórtan. 

Pathos  (pé'thosz),  s.  szen- 
vület. 

Patible  (pét'ibl),  adj.  tűrhető, 
elviselhető. 

Patilnilary  (pétib'juléri),aaj*. 
akasztófa  .  . .,  akasztófára 
való. 

Patience  (pe'sensz),  s.  türe- 
lem ;  to  have  — ,  to  take  — , 
tűrtetni  mayát,  türelemmel 
lenni ;  to  be  out  of  — ,  ki- 
fogyni a  türelemből ;  by 
your  — .  engedelmével;  to 
wear  out  one's  — ,  türelmé- 
ből kivenni  okit,  vki  türel- 
mét kimerítni. 

Pa'tient,  adj.  türelmes;  (of) 
elviselő;  (with,  kíméletes 
— ,  s.  beteg,  szeiuedo. 

Patin  (pét'in),  í.  kehelytá- 
nyér,  kehelyfedő. 

Patriarch  (pé'tri-érk),  s.  pát- 
riárka, törzsatya  ;  föpüs- 
p'ók. 

Patriarchate  (pétriár°:.'ti,  s. 
patriarkaság  ,      föpüspök- 


Patriarchs  hip 

Patriarcbsbip,  v.  Patriarch- 
ate. 

Patri'cian  (pétris'án),  g.  fő- 
polgár;  adj.főpolyári,  nem- 
zet séy  béli. 

Patri'ciate  (pétris'ét),  s,  fö- 
poigán  r:  ;id.  fSpcigarsag, 

Patrimonial  (pétrimo'niél) , 
adj.  atyai  örökséghez  tar- 
tozó;  —  estate,  g.  atyai  v. 
nemzetségi  örökség  v.  jó- 
szág. 

Pat'rimouy,  g.  atyai  örökség, 
irókteít  i  agyon 

Patriot  (pét'riat),  s.  hanti, 
honba  ra t. 

Patriotic  (pétriatfik) ,  adj. 
hazafiúi ,  honfias. 

Patriotism,  g.  honfiság,  hon- 
szeretet. 

Patrocinate  (pétrasz'inet),  v. 
a.  oltalmazni,  uédni,  se- 
gélni. 

Patrocina'tion,  s.  oltalmazás, 
pártolás. 

Patrol  (pétroll'),  s.  kerüld  őr; 
őrjárő,  őrszem  ;  v.  n.  őrt 
járni,  Srszemkedni,  czir- 
kálni. 

Patron  (pe'tran),  s.  véd/ár, 
kegyúr ;  védszent ;  hajó- 
mester :  pártfogó. 

Patronage  (pét'ranedzs),  g. 
!  •■!'•■■  i  ■■■■■■  l :  gyári  jcg  ; 
pártfogás,  pártfogétág. 

Patronize  (pét'roneiz),  v.  a. 
pártját  fogni ,  kedvezni 
( vkinek  );  oltalmazni,  véd- 
ni :  elősegíteni. 

Pafronizer,  s.  pártfogó. 

Patten  (pét'tin),  s.  felczipő; 

—  of  a  pillar,  oszlopl  Vb- 
párta. 

Patter  (pét'tS  r),  v.  n.  topog- 
ta :  v.  a.  elcsacsogni. 

Pattern  (péftern),  s.  minta, 
mintakép,  előkép  ;  mustra, 
mutatvány,  példány ;  — 
book,  8.  mustrakönyv;  — 
card,  s.  mustralap,  muta- 

Irt. 

Paucity  (paa'sziti),  ».  heves- 
ség. 
Poultry,  v.  Paltry. 
Paoncrj  (pans),  g,  has  ;  poh  ; 

—  bellied,  '"//'.  pohos,  pot- 
rohos :  -  -.  v.  a.  kizsigerel- 
ni, beleket  kivenni. 


Pauper 

Pauper  (paa'per),  g.  szegény 
I  kit  a  község  eltart  v.  ,'/'/"'- 
molit ). 

Pause  (paaz),g.g2ünef,  nyűg; 
szűnjél,  nyűgjei ;  to  stand 
m  — ,  habozni;  —  in  a 
verse,  versmetszet  ;  — ,  r. 
n.  szünetelni ;  megállapod- 
ni ;  habozni. 

Pave  (pév),  v.  a.  kövezni,  ki- 
kövezni,  burkolni;  utat 
nyitni. 

Pave'ment,  s.  kövezet, burko- 
lat :  gyalogkövezet,  járda, 

Pa'ver,  s.  utczarakó,  útkö- 
vező. 

Pavilion  (pévil'ián),  g.  sáto- 
ros liáz,  kertház,  kéjde. 

Paving  (pé'ving),  g.  kövezet ; 
kövezés;  —  beetle,  g.  kö- 
vező kótis ;  —  stone,  g. 
pallókő. 

Paw  (pao),  g;  láb,  lábú,  láb- 
fej (állatoké)  ;  v.  a.  and  n. 
vakarni,  kaparni;  simo- 
gatni. 

Paw,  int.  piha ! 

Pawn  (paon),  s.  zálog  :  ingó 
záloy  ; paraszt  (sakkjáték- 
ban ) ;  my  honour  is  at  — , 
becsületem  le  van  kötve  zá- 
logul;  — ,  v.  a.  elzálogo- 
sítni. 

Pawn'brocker ,  g.  zálogba- 
vevő; — 's  shop,  g.  zálog- 
ház ;  zsibárus  bolt. 

Pawnee  (paonf),  g.  záloghi- 
telező. 

Pawn'er,  g.  zálogosító. 

Pay  (pé),  v.  a.  irr.  (paid 
[ped  ,  p&id),  fizetni,  meg- 
fizetni; kiegyenlíteni,  le- 
róni; degetelni,  kátrányol- 
ni  :  letorkolni :  nekieresz- 
teni ;  lakolni,  megadózni; 
to  — -  dowi.,  készpénzzel 
fizetni;  to  —  one's  self, 
mayái  kifizettetni ;  to  — 
one's  debt,  adósságát  le- 
róni ;  to  —  a  visit  to  some 
one,  meglátogatni  vikit;  to 
—  one's  respects  to  some 
one,  tisztelkedni  vkinek  v. 
vkinél ;  to  —  attention 
to . .,  figyelmezni  -ra,  -re  ,■ 
to  —  with  one's  life  for  . ., 
életével  lakolni  (vmi)-éri ; 
to  —  back,  visszafizetni; 
269 


Peacock 

to  —  off,  kifizetni ;  to  — 
scot  and  lot,  mind  egy  fil- 
lérig meyfizetni ;  — ,  s.  fi- 
zetés, díj,  zsold;  —  day,  g. 
fizetési  nap  :  —  master,  g. 
fizető  mester. 

Payable  (pé'ébl),  adj.  fizet- 
hető; fizetendő,  fizetni  való. 

Payee  (pé-í'l,  .<>•.  fizetés  végetti 
bemutató. 

Pay'er,  s.  fizető ;  fizető  mes- 
ter. 

Pay'ment,  s.  fizetés  •  kifize- 
tés :  ftzetmcny  :  prompt  --, 
készfizetés. 

Pea  (pí),  .•>•.  (pl.  peas,  pease 
[píz]),  borsó;  grey  — ,  g. 
bagolyborsó ;  — 's  cod,  g. 
beczö,  hüvely  ;  —ore,  g. 
szemes  vas-ércz  ;  —stone, 
x.  borsókő. 

Peace  (písz);  g.  béke,  béke- 
ség  :  to  be  in  — ,  to  live  in 
— ,  békeségben  élni;  to 
make  — ,  békét  szerezni ; 
békét  kötni;  to  make  one's 

—  with  one,  megbékülni 
r kivel;  leave  me  in  — , 
hagyj  békét  nekem ;  to 
hold  one's  — ,  veszteg  ma- 
radni,  hallgatni;  treaty 
of — ,  s.  békealku;  justice 
of  the  — ,  s.  békebiró  ;  — 
breaker,  g.  béketörő :  — 
maker,  g.  békeszerző;  — 
offering,  g.  engesztelő  ál- 
dozat. 

Peace'able,  adj.  békeséges, 
békülékeny  ;  —  ness,  g.  bé- 
külékenység. 

Peace'ably ,  adv.  békesége- 
sen. 

Peace'ful ,  adj.  békés,  béke- 
séges, csendes;  szende,  sze- 
líd; ly,  adv.  békén,  béke 
ségesen,  csendesen;  aess, 
g.  békeség,  békülékenység. 

Peace'less ,  adj.  békétélen, 
békétlen. 

Peach  (pits),  .-;.  őszi  baraczk; 

—  brandy  ,  s.  baraczkpá- 
Unka. 

Peach,  v.  a.  vádolni,  bevá- 
dolni, 

Peachik  (pí'tsik),  s.  natal 
páva. 

Peacock  (pí'kakk),  ■*.  páni, 
hi  in  páva  ;  proud    ;is   :)    -  , 


Peahen 

kevély   mint   a  páva ; 
fish,  s.  j  áva-ajak-hal. 

Peahen  (piheni,  s.  jéreze- 
páva. 

Peak  (pik),  s.  <vi?c.--,  oran  ; 
harkály. 

F;  ilv  ;  «.  .•'  íA  ...7  i//.w  roc. 
s:iiih,n  lenni;  csúszni- 
mássni ;  csúnya  szerepet 
játszani;  pale  and  peaked, 
sorvadt  s  halovány. 

Peak'ish,  adí.  dombos  ( r/- 
í/f'/,). 

Prak'v,  «(//'.   rothadás  (fa). 

Peal  (píl),  s.  zuhaj,  zuhogás, 
hangzás  ;  —  of  rain,  zápor- 
zuhogás ;  —  of  thunder, 
égcsattanás;  —  of  artillery, 
ágyúdörgés;  —  i  >f  laughter, 
hahota  ;  to  ring  the  bells 
in  — ,  'összeharangozni  ;  — , 
e.  ».  zajogni ;  zuhanni,  dö- 
rögni; — ,  c.  a.  megsiketít- 
ni :  megkavarni;  zúdít  ni, 
dörgetni. 

Pear  (per),s.  fcöríe,  körtvély. 

.  Pearl    (perl),     s.    gyöngy; 

gyöngybetú  ;  mother  of  — , 

gyöngyház ;    —   coloured, 

'/(.';    7  /■  ;; ',<,■/.,   .■;(!/  ;  —  spar 

s.  barnamész  ;  —stone,  s. 
gyöngykő,  gyöngyié  ;  — , 
v.a.  gyöngygyei  megrakni; 
— ,  v.  n.  gyöngyelleni. 

Veaxl'y, adj. gyöngyös;  gyöngy- 
dús. 

Peasant  (pez'ént),  s. paraszt. 

Peas'antry,  s. parasztság, pa- 
rasztnép. 

Pease,  v.  Pea. 

Peat  (pit),  s.  turfa,  tőzeg; 
tőzegszén ;  barnaszén  ;pál- 
czaló,  nádparipa;  — bog, 
s.  tőzegásás,  tőzegtelep. 

Pebble  (peVbí),  s.  kova  .•  kő, 
kövecs  ke :  liömpkő. 

Peccable  (pek'kébl),  adj.  vét- 
kes. 

Peccadillo  (pekkédil1o),s.  kis 
vétek. 

Peccant  (pékként),  adj.  vét- 
kező ;  ártalmas,  rósz. 

Peck  (pekk),  s.  egy  angol 
mérő  negyede  (mintegy  tíz 
liter ) ;  in  a  —  of  troubles, 
nagy  bajban  :  — ,  v.a.  csip- 
kedni, vagdalni,  felcsip- 
kedni,   kivagdalni    (csor- 


Pecker 

nil);     to    —    down     one's 
bead,  fejét  lesütni. 
Peck'er,   s.  fakusz,  fahágő ; 

harkály. 
Peck'isb,  adj.  nagyéhes. 
Peckled,  v.  Speckled. 
Pectoral    (pek'tárél),     adj. 
mell  .  .  .  :    —   fins,    s.   pi. 
melluszony,   mellpara  :   — 
lozenge,  s.  mellény  hitő  le- 
pény. 
Peculate    (pek'julet),    v.  u. 

pénztárt  rabolni. 
Peculation,  s.  pénztárlopás  : 

s  i  k  kaszt  ás ,  el  tök  ités . 
Pec'ulator,  s.  sikkasztó. 
Peculiar  (pikju'liér),  adj.  (to) 
sajátságos,  sajátlagos,  kü- 
lönös; — ly,  adv.  sajátságo- 
san,   sajátlagosan,    saját- 
szerűleg,  különösen ;  főké- 
pen. 
Peculiarity,  s.  sajátsait,  sa- 
játlagosság,  sajátszerűség; 
különösség. 
Pecuniary  (pikju'niéri),  adj. 

pénz  .  . ,  pénzbeli. 
Pecunious  (pikju'niász),  adj. 

pénzes. 
Ped  (ped),  s.  kis  raknyereg; 

kosár. 
Pedware  (ped'wer),s.  ázalék, 

hüvelyes  veti  ■meny. 
Pedagogic     (  pedégad'zsik ) , 
— al,  adj.  nevelési,  nevelés- 
tani. 
Pedagog   (ped'égag) ,    s.   ne- 
velő;  bajmocz;  v.a.  lecz- 
kézni ;    iskolásdiában    ne- 
velni. 
Ped'agogy  (— gadzsi),  s.  ne- 
veléstan. 
Pedal  (ped'él),  s.  labitá  (or- 
gonában); adj.  láb  .  . ,  láb- 
hoz tartozó. 
Pedant  (ped'ént),  s.  iskola- 
mester,   tanár;    iskolásai, 
bajmocz. 
Ped'antism,   s.  iskolásdiság, 

bajmoczság. 
Ped'antize  (— teiz),  v.  n.  baj- 

moczkodni. 
Peddle,  v.  Pedle. 
Pedestal   (ped'isztél),    ».   ta- 
lapzat, lábazat,  oszlopszék. 
Pedestrian  (pidesz'trién),  s. 
gyalogló,    gyalogos ;    adj. 
gyalog. 

270 


Pelf 


Pedigree  (ped'igrí),  S.  '.inul, 

nemzetség/a  ,•  származás. 
Peel  (píl),  s.  Mm,  héj;  v.  a. 
meghámozni ;  héjból  kifej- 
teni; to  —  an  apple,  almát 
meghámozni ;  — ,  v.  n.  hám- 
laui. 
Peel'ings,  s.  pl.  hántalék. 
Peep  (pip),  v.  u.  kandikálni, 
kukucskálni,  nézgélmi;  ki- 
kukkanni;   előjönni,   elő- 
tűnni ;     csipegni  ;    to    — 
through,  átkukucsálni;  the 
day  begins  to  — ,  pitymal- 
lik :  —,  s.  kiikucsálás  ;  rá- 
pillantás;  szárcsa  :  to  take 
a    —    at  ...  ,    rátekinteni, 
pillantani  -ra,  -re ;  —  of 
day,  pitymallat,   viradat. 
Peer  (pír),  v.  n.  to  —  at,  meg- 
tekinteni,   ránézni;   to  — 
into  other  people's  affairs, 
más    dolgába   beleütni   az 
orrát;  — ,  s.  társ,  rangtárs; 
osztálysorsos  ;  egyenlő;  — 
of  the   realm ,  s.   ország- 
úti)///. 
Peer'age,  s.  országnagyi  mél- 
tóság ;  főnemesség. 
Peer'dom,  v.  Peerage. 
Peerless,   adj.   hozzáfoghat- 
lan,  páratlan  ;    — ly,    adr. 
hozzáfoghatlanűl ;  — ness, 
s.hasonlUhatlanság,párat- 
lanság. 
Peevish  (pív'is).  adj.  inger- 
lős  ,  morfondi ,   zehernye  ; 
—ness,  s.   ingeriősség,  mo- 
gorvaság. 
Peg  (peg),  s.  faszeg ;  to  lower 
a  — ,  beljebb  szedni  a  gyep- 
lőt,  alább    hagyni  vmivel : 
—  ladder,  s.  <  yép.)  csúsz- 
tató fa  ;  —  top,  S.  hajtácsi- 
ga  ;  — ,   v.  a.  bekátisolni : 
megczövekelni ;  megszegez- 
ni (faszeggél). 
Pegasus    (peg'ézáz),  s.  szár- 
nyas paripa. 
Peggy  (peg'gi),  s.  Margitka. 
Pegm   (peni),  s.  állvány,  al- 
kotmány. 
Pego  (pi'ga),  s.  hímvessző. 
Peise,  r.  Poise. 
Pelerine  (pel'erin),  s.  ny  k- 

prém. 
Pelf   (pelf),   s.    vagyon,  gaz- 
dagság,   pénz;     kincsbál- 


Pelisse 

vánt/,  földi  javak,  hiúság, 
múlékony  ság. 

Pelisse  (pelísz'),  s.prémrulia, 
felköntös. 

Pellet  ipel'lit),  s. puskagolyó. 

Pellicle  (peJ'likl),s.  hártyács- 
ka. 

Pellitory  (pellitari),  s.  orvosi 
/ni/ti ;  bastard  —,szakafö. 

Pell-mell  (pel-mel),  adv.  ösz- 
szevissza. 

Pellucid  (pellju'szid) .  adj. 
átlátszó ;  —  ness,  s.  átlát- 
szóság. 

Pellucid'ity,  v.  Pellucidness. 

Pelt  (pelt),  v.  a.  dobni,  do- 
bálni; vetni,  hajítni :  zu- 
dítni,  zuhantani;  v.  n.  zu- 
hanni ■>)  ni  n::  :  '/'•'/)••■ 
ködni;  — ,  s.  bőr,  szőr- 
me: vágás,  csapás;  tárcsa 
(paizs);  lull  — ,  sebes  vág- 
tatva :  to  be  in  a  — ,  zsém- 
belődni  :  boszankodni ;  — 
monger,  s.  szőrmekereske- 
db  :  —  wool,  s.  dög  gyapja. 

Pelt'ry,  ••>■.  szűcs-áru,  szőrme  : 
dealer  in  — ,  .-•.  szűcs-áru- 
kereskedő. 

Pelure  (püjur/),  s.  héj. 

Pen  (pen),  s.  toll  :  irótoll : 
tollcsö;  búg,  rekesz,  ketrecz; 
juhkosár;  —  knife,  s.  toll- 
kés,  peneczillus ;  —  man, 
8.  iro,  szépiró  ;  iróm  ster  : 
iró,  szerző ;    steel    — ,    s. 

ur;,~lti>H  ;    — ,     V .  a.     Írásba 

foglalni,  felírni  ;  feltollaz- 
ni :  ketreczbe  tárni. 
Penal  (pi'nél),  adj.  büntető  : 

—  laws,  s.  pl.  bűntörvény  ; 

—  code,  8.  büntetőkönyvi 

—  colony,  s.  fegytelep. 
Penality  (pinél'ity),  s,  bün- 

hedöség. 

1  uaiíi  (pen":  Itu  g.  bírság  : 
bünieté  . 

Penance  (pen'énsz),  s.  bűn- 
hődés; bűnbánat;  elégtétel; 
t<>  do  for . . .  elegt  I  tenni, 
hii iili>>il ni  i  t-mi  ,-i'rt. 

Penat'  ■,  s.  pl.  házi 

nek. 

.mi  (pen'tsént), s.  haj- 
landóság, hajlam  ;  to  have 
a  —  f<»r  .  . .  vonzalommal 
v.  hajlandósággal  huni 
mii  iránt. 


Pencil 

Pencil  (pen'szil),  s.  czeruza, 
Ír-ón  :  ecset ,  festőecset  ; 
red  — ,  s.  veres  czeruza,  ve- 
res irag  ;  — ,  v.  u.  futva 
rajzolni,  körvonalozni,  vá- 
zolni. 

Pend'ant  (pen'dént),s.  tolda- 
lék, toldat,  függelék  ;fitye- 
h  J  ír  if:  !-  fuifúggt  _  lo- 
bogó (főárboczon  ). 

Pend'ence  (pend'ensz),  s.  lej- 
tőség, lejt,  ereszkedő. 

Pend'encv,  s.  haladék,  ha- 
lasz. 

Pendent  (pen'dent),  adj.  füg- 
gő; s.  gyámoszlop,  váll, 
váükő;  —  s,  ••-•.  pl.  porhon, 
portul:. 

Pending,  adj.  függő;  folyó, 
folyamatban  lévő  ;  eldön- 
tetlen. 

Pendulous  (pend'julasz),ad/. 
függő;  kétséges,  bizonyta- 
lan :  habzó,  el  nem  tökélt. 

Pendulum  (pend'julám),  s. 
inga,  lógony :  composed 
ír.  compound)  ,  s.  össze- 
tett, gyakorlati,  testi  inga; 
mathematical  ,  s.  meny- 
nyiségtdni  inga  ;  conver- 
tible — ,  s.  megfordítható 
inga ;  —  clock,  s.  ingás 
óra. 

Penetrabil'ity,  s.  áthatható- 
ság. 

Penetrable  (p'en'itrébl),  adj. 
átható. 

Penetrancy  (pen'itrénszi),  s. 
beható  erő,  behatás,  átha- 
tás :  átlátás,  élesbelátás. 

Pen'etrant,  adj.  beható,  át- 
ható :  átlátó),  élesbelátású. 

Penetrate  (pen'itrét),  v.  a. 
behatni,  áthatni  ;  fenekére 
lát  ni  |  miinél;  ),  kitanulni, 
kiismerni. 

Penetra'tion,  s.  behatás,  át- 
ható* :  kitanulás,  kitalá- 
lás, megértés :  éles-elmüség. 

Penetrative  (pen'itrétiv),óíi/. 
átható,  mélyreható;  kita- 
nuló,  kitaláló;  éles-elmű. 

Pen'etrativeness ,  s.  átható- 
ság :  élesbelátás. 

Penguin  (pen'gwin),  s.  röpte- 
len, Ilin  ni 

Peninsula  (penin'szjulé),  s. 
félsziget. 

271 


Pentahedron 

Penitence  (pen'itensz) ,  s. 
bűnbánat ,  töredelmesség ; 
lakolás. 

Pen'itent,  adj.  bűnbánó,  tö- 
redelmes; töredelmeskedő ; 
gyónó;  — ly,  adv.  töredel- 
mesen. 

Penitential  (peniten'sél) ,adj. 
töredelmes;  bűnbánati;  — 
psalms,  s.  pl.  bűnbánati 
zsoltárai: :  — ,  s.  bűnbánat- 
könyv. 

Peniten'tiary,  s.  penitencziát 
adó  :  töredelmeskedő :  ja- 
vít-  inti   et    ::  gyint:   <  l 

Pennacb'ed  (  pennedzs'd  ) , 
adj.  csíkalakú  vonásokkal 
tarkázott,  tarkacsíkos. 

Pennate  (pen'nét),  — d,  adj. 
tollas,  szárnyas. 

Penniless  (pen'nilesz),  adj. 
fillértélen,  pénztelen. 

Penny  (pen'ni),  s.  (pl.  ]>ei 

|  .lis/  ,  )  in  -jii  J:i  :iji  :ir  :  v- 
tékű  rézpénz  :  to  be  —  wise 
and  pound  foolish,  kímélni 
a  Urajczárt  s  kidobni  a  fo- 
rintot ;  —  and  —  laid  up 
will  be  many,  krajezáros 
gazdálkodás,  gazdaság. 

Pennyworth  ( pen'niwárth, 
pen'nárth,  pen'nörth) ,  s. 
egy  penny  áru. 

Pensiíí  (pen'szu),  a:1/   '~U,gg£ 
lebegő. 

Pension  (pen'sán),  s.  jára- 
dék;  tartási   ilij:   nevelő- 

ir:        ner,  /•..*;/;       :  i        <  i  :!  , 

nyugpénz  :  v.  a.  évdíjjál  el- 
látni, nyugdíjai  ni. 

Pensionary  (pen's  anéri) ,  8. 
nyugdíjas,  segélydíjas. 

Pén'sioner ,     s.    nyugdíjas; 

..'    I  :l::h]:l.<        '  thl  rlÍ       I  OS 

tos,  növendék. 

Pensive  (pen'ziv),  adj.  gon- 
dolkozó, gondolatokba  me- 
rült; —ness,  g.  gondolko- 
dás, merengés. 

Pentaedral,  v.  Pentahedral. 

r  atagon  (pen'tégan),  s.  öt- 
szög. 

Pentagonal  (  pentég'onél ) , 
adj.  ötszögű. 

Pentahedral  (pentéhí'drél), 
adj.  ötlapu. 

Pentahe'dron,  s,  ötlap. 


Pentameter 


Peragrate 


Perflation 


Pentameter  (peutem'iter),  s. 
ötméretii  vers. 

Pentandrian  (pentén'drién), 
adj.  öthimes. 

Pentateuch  (pen'tétjuk),  s. 
Mózes  öt  könyve. 

Pentecost  (pen'tikost),s.2?it?i- 
kisd  p u ii k csdrn  n ;;epe. 

Penthouse  (penfhausz),  s. 
félszer,  ernyő. 

Pentice,  v.  Penthouse. 

Penurious  (penju'riasz),  adj. 
ínséges;  zsugorgó ;  — ly, 
adv.  zsugorkodva  ;  ínsége- 
sen;— ness,  s.  zsugorgás; 
ügyefogyottság,  nyomorú- 
ság. 

Penury  (pen'juri),  s.  ínség. 

Peon  (pi'an),  s.  gyalogka- 
tona (Keletindiában);  pa- 
raszt ( sakkjátékban  >. 

Peony  (pí'oni),  s.  bazsál,pün- 
kösdi  rózsa. 

People  (pí'pl),  s.  nép,  nép- 
ség ;  emberek :  the  streets 
are  full  of  — ,  az  utczák 
lepvék  emberekkel;  the 
English  are  a  generous  — , 
az  angol  nép  nemeslelkü  ; 
the  favour  of  the  — ,  nép- 
kegy; —  say,  azt  mondják: 
there  are  some  very  rich 
—  living  in  this  town,  né- 
hány igen  gazdag  ember 
lakik  e  városban  ;  — ,  v.  a. 
népesUni  ;  — ,  v.  n.  népe- 
sedni. 

Pepper  (pep'per),  s.  bors;  to 
take  —  in  the  nose,  meg- 
haragudni ;  —bos,  s.  bors- 
millyer;  —  corn,  s.  bors- 
szem :  — ,  v.  a.  megbor- 
sozni. 

Pep'permint,  s.  borsos  menta. 

Per  (per),  prep,  által,  át; 
ként;  -úl,  -ül;  -ra,  -re; 
-tói,  -tol ;  —  annum,  éven- 
ként, évre ;  —  cent,  száztól, 
s.  száztóli,  '  százalék  ;  — 
centage,  s.  százalék ;  szá- 
zalékkamatok ;  üzérdíj : 
váltó dij  ;  rf szilietek  ;  — 
balance  (of  all  accounts), 
egyenlegül;  —  advance,  elő- 
leg, előlegesen;  —  se,  ma- 
gától; magában;  egyma- 
gában. 

Peradventure      ( perédven  '- 


tsjur),  adv.  véletlenül,  tör- 
ténetesen ;  talán. 

Peragrate  (perégréf),  v.  a. 
bejárni,  beutazni, 

Peragra'tion,  -;.  bejárás,  be- 
utazó*. 

Perambulate  (perém'bjulét), 
v.  a.  bejárni,  összejárni, 
i '■.:;uifj,-»t  i p.  haiárt,  er- 
dőt t '. 

Perambula'tion,  s.  bejárás  ; 
határjárás,  erdőjáró*,  er- 
döszemle ;   erdőfelmérés. 

Perambula'tor,  s.  átmérő ; 
gyermekkocsi. 

Percase  (perkész'),  adv.  ta- 
lán. 

Perceivable  (perszív'ébl)  ,adj. 
észrevehető. 

Perceiv'ably,  adv.  észrevehe- 
tői eg. 

Perceive  (perszív'),  v.  a.  ész- 
re venni:  megérteni,  meg- 
érezni; to  —  before-hand, 
előre  megérezni. 

Perceptibil'ity,  s.  észrevehe- 
töség ,  érezhetőség ;  érző 
tehetség. 

Perceptible  ( perszep'tibl) , 
adj.  észrevehető,  érezhető. 

Perception,  s.  észrevevés ; 
észrevevő  tehetség :  érze- 
lés ;  észlelés. 

Percep'tibly,  adv.  észrevehe- 
tőleg,  érezhetöleg. 

Perceptive  (perszep'tiv),  adj. 
észrevevő ;  érző. 

Perceptivity,  s.  érzőtehetség, 
észrevevőtehetség. 

Perch  (perts),  s.  sigfr  (hal); 
mérőrúd,  mérőpózna  :  ka- 
kas-ülő, tyuk-ülő :  v.  n. 
leülni  (madarakról  \. 

Perchance  (pertsánsz'),  adv. 
történetesen  :  talán. 

Perchers  (perts'erz),  s.  pl. 
oltári  gyertyák;  viaszgyer- 
tyák. 

Percip'ient,  adj.  észrevevő, 
érző. 

Percolate  (per'kolét),  v.  a. 
átszűrni. 

Percola'tion,  s.  átszürés. 

Percus'sion  (perkás'án)  ,  s. 
csapás,  csappantás;  —gun, 
s.  csappantyús  puska  ;  — 
powder,  s.  csappanta  por. 

Perdi'tion  (perdis'án),s.  vég- 
272 


veszély,    végronüás;    örök 

veszedelem  ;  to  his  — ,  vesz- 
tére. 

Perdurable  (per' djurébl), adj. 
tartós;  húzamos;soká  tartó. 

Perdura'tion,  s.  tartósság. 

Perdy  (per'di),  adv.  bizony 
isten  ! 

Peregrinate  (per'egrinet) ,  v. 
n.  vándorolni,  utazni. 

Peregrina'tion,  s.  vándorlás, 
utazó*. 

Peregrina'tor,  8.  vándorló, 
vándor,  utas. 

Peregrine  (per'egrhi)  ,  adj. 
idegen  ;  a  falcon  — ,  ván- 
dorsólyom. 

Perempt  (peremf),  v.  a.  ér- 
vényteleníteni ,  megsemmi- 
síteni. 

Peremption  (perem'sáu),  s. 
érvénytelenítés,  érvényte- 
lenülés, elenyészés. 

Per'emptorily,  adv.  eldöntő- 
leg,  végvetőleg ,  feltétlenül. 

Peremptory,  adj.  eldöntő, 
elhatározó,  régvető. 

Perennial  (peren'niél),  adj. 
évelő,  tartós,  felelős:  örök- 
kétartó :  s.  telelő  növény. 

FerenmU  s.  irskíség  őrcí 
kétartóság. 

Perfect  (per'íekt),  s.  múlt 
idő  adj  tchsletes  te-;:  ■ 
to  be  —  in  a  thing,  alapo- 
san érteni  vmit,  jártasnak 
lenni  a  dologban:  — ly,  adv. 
tökéletesen,  teljesen,  egé- 
szen. 

Perfect',  v.   a.  tökéletesítni. 

Perfectibility,  s.  tökéletesít- 
hetőség. 

Perfectible  (perfekt'ibl),  adj., 
tökéletesíthető. 

Perfec'tion  ,  s.  tökéletesség, 
tökéig. 

Perfec'tionate  (—  fek'sánet), 
v.  a.  tökélyesítni,  kiké- 
pezni. 

Perfec'tive,  adj.  tökéletesítő. 

Perfidious  (períid  iász),  adj. 
hűtlen,  hamis,  álnok;  — 
ness,  s.  hűtlenség, álnokság 

Perfidy  (pér'fidi),  s.  hiteti  n- 
ség ;  hirtelenség,  árulko- 
dás. 

Perfiation  (perüé'sán),  s.  át- 
járás, keresztül  fit  vís. 


Perforate 

Perforate  (per'forét),  v.  a. 
átfúrni. 

Perforation,  s.  átfúrás;  át- 
lyukasztás :  furádéi;,  lyuk. 

Perforce  (perforsz') ,  adv. 
erővel. 

Perform  (perfaarm'),  v.  a. 
megtenni,  véghez  vinni, 
végrehajtani,  teljesíteni,  el- 
végezni :  előadni,  eljátsza- 
ni, adni  (játékszínen    ;  to 

—  one's  promise,  Ígéretét 
téljesitni;  to  —  one's  duty, 
kötelességének  eleget  tenni; 

—  yonr  office  !  tegye  meg 
hivatali  kötelességét  '.  — , 
r.  n.  kijátszani;  to  —on 
the  sta^e,  a  színpadon  ját- 
szani :  to  —  on  tlit-  piano, 
zongorázni :  he  performed 
admirably  ,  csudálatosan, 
felségesen  játszott. 

Perform 'a  Me.  ';■//-.  véghezvi- 
hető, teljesíthető. 

Performance,  9.  véghezvitel, 
teljesítés-,  megtevés ;  ját- 
szás, előadás,  játék  :  mun- 
ka, mű. 

Perform 'er ,  g.  véghez  vivő, 
teljesítő  :  játszó,  színját- 
szó, zenés;,  műlovar,  kö- 
téltánczos,  színtánczos,  erö- 

b it  vés;. 

Perfume  (perfjum'),  s,  illat- 
szer; illat:  v.  a.  illatosít  ni. 

Perfum'er,  g.  illatszerész. 

Perfiim'erv,  s.  illatszer  észét. 

Perfonctorily(perfank'tarüi), 
adv.  felületesen,  hanyagon. 

Perfunc'tjry,  adj.  felületes, 
hanyag. 

Perfuse  (perfjúz'),  v.  a.  meg- 
önti ni.  megáztatni. 

Perfusion  (— fju'zsan) ,  g. 
megöntözés,  megáztatás. 

Perhaps  (— hépsz'),  adv.  ta- 
lán. 

Pericai  -ilium  (perikárMiam), 
ívtok,  szívburok. 
itat'-  (perik'litét),  v.  n. 

élyben  ("ingni    |  duhig- 

rál ,  :  v.  a.  r,  szélyeztetni, 
merényélni,  kísérelni. 

Periclita'tiou,  g.  veszélyezte- 
tés; veszély,  merény,  Kísér- 
let. 

Pericranium  (p<  rikré'-niam), 
x.  koponyahártya. 


Perihelion 

Perihelion  (perihí'lián) ,  g. 
napközei. 

Peril  (per'iD.  g.  veszedelem, 
vészéig  :  v.  a.  veszélyeztet- 
ni :  v.  n.  veszedelemben  fo- 
rogni. 

Perilous  (per'ilász),  adj.  ve- 
szélyes, veszedelmes  .•  — ly, 
adv.  veszélyesen,  veszedel- 
mesen; — ness,  g.  veszélyes- 
ség, vészedéi  messég. 

Perinaeum  (periru'am),  s. 
(Anat.    gát. 

Period  (pí'riad),  g.  időszak, 
iáéi  !  •)'■■  il  kim  11- 
dat  :  in  the  last  —  of  his 
life,  életének  utolsó  szaká- 
ban :  to  put  a  —  to  . .,  vé- 
get vetni  -nak,  -nek. 

Periodical,  adj.  koronkénti, 
időszaki,  időközi:  rende- 
sen visszakerülő  :  —  ly,  adv. 
időkoronként  ,  koronként, 
szakonként. 

Periodicity  (piriodisz'iti),  s. 
koronkéntiség,  időszakon- 
kénti visszatérés. 

Periosteum  (periasz'tiám),  s. 
csonthártya. 

Periphery  (piriferi),  g.  körű- 
iét, körzet. 

Periphrase,   v.    Paraphrase. 

Periscians  (peris'iénszj.s.pí. 
Körárnyuak. 

Periscopiciperiszkap'ik)  ,</<//. 
körülmutató. 

Perish  (per'is),  v.  n.  elvesz- 
ni; to  —  with  hunger,  éh- 
hel halni :  to  —  by  (vagy 
with)  cold,  megfagyni ;  tő 
—  by  the  Bword,  karddal 
.ni ;  —,  v.  a.  megveszte- 
getni. 

Perishable,  adj.  veszendő, 
enyészt  U  t  ;  mulandó. 

Perisperm  (peViszperm),  s. 
magbőr,  magtok. 

P(  risaology  (periszal'odzsi), 

.v1.  s:éiár,  szádagáig. 

P(  ristyle  (per'iszteil),  í 
lopzat. 

meum  (peritoni'am),  g. 
hashártya,  bélhártya. 

Periwig  (per'iwig),  g.  paróka, 
álhaj :  —  maker,  g.  paró- 
kás. 

Periwinkle  (per'iwingkl),  .-. 

éti  tZÜVi  ng. 


Pernicious 

Perjure  (perMzsjur),  v.  a.  to 

—  one's  self,  hamisan  es- 
küdni. 

Per'jure,  — d,  —  r,  .<.  hamisan 

esküvő. 
Perju'rious     (—  riász)  ,    adj. 

hitszegő. 
Per'jury,  g.  hamis  esküvés. 
Perk  (perk),  adj.  fennhéjázó, 

pi  peres  :     esi  nos  .•    fürge  ; 

v.  n.  fennhéjázni :  v.  a.  to 

—  wp,felpiperézni., 
Perlustratioii     ( perlásztré'- 

sán),  s.  átvizsgálás,  átné- 
zés, átolvasás. 

Permanence  (per'ménensz), 
g.  maradóság  •  állandóság. 

Per'manent, adj.  megmaradó, 
állandó,  áÜandós;  — ly, 
adv.  maradólag ;  állan- 
dóan. 

Perineal >le  (per'mi-ebl),  adj. 
átjárható,  áthathat, i. 

Permeate  (pei'mi-et),  v.  a. 
átjárni,  áthatni. 

Permis'sible  1  pennisz'ibl), 
adj.  megengedhető;  —ness, 
g.  megengedhetőség., 

Permis'sion  (permis'an),  s. 
1  ngedelem  :  with  your  — , 
engedelmével. 

Permis'sive  ( — misz'iv),  adj* 
megengedő,  helybenhagyó; 
— ly,  adv.  helybenhagyá- 
lag. 

Permit'  (—mit'),  V.  a.  enged- 
ni, megengedni,  helyben- 
hagyni :  if  occasion  per- 
mits, ha  az  alkalom  SBOlr 
gól  :  I  am  not  permitted 
to  go  there,  nem  szabad 
óda  mennem. 

Per'mit,  s.  szabadlevél;  en- 
gedvény  ;  menetlevél. 

Permittance  (permitfténsz), 
g.  megengedés,  engedelem. 

Permixtion  |  — miksz'tsan), 
g.  ,  legyítés,  <  legyedés. , 

Permutation  (—  mjute's.-'in), 
g.  felesi  rélés  ;  csere. 

Permute  |  -mjutf),  v.  a.  el- 

es,  vélni.  felCSi  lelni. 

Perni'cioua  (— nis'asz),   adj. 

vészterhes  ,     vészhozó ,    /«'- 

lette   ártalmas  .-       Ív,   adv. 

hozólag  :   ártalmasán  ; 

n.  sa,  1.  vészesség,  ártal- 
masság. 


i  >      \n  [ol-n 


.::: 


Pernicity 

Pernicity  (— nisz'iti),   s.fiir 

geség. 
Pernoctation    (— nakté'sán), 

s.  virasztás. 
Peroquet,  v.  Paroquet. 
Peroration  (— ore'sán),  s.  be- 
széd fi'ot1. 
Peroxide,  Peroxyde  (— aksz'- 
id),  s.felélegi  —  of  man- 
ganese, cselfelélet) ;  barna- 
kő. 
Perpend  (— pend'),  v.  a.  fon- 
tolóra venni.  [kő. 
Perpend'er,  g.  gyámkő,  pocz- 
Perpendicular     ( —  pendik'- 
julér),  s.  függirányo8  vo- 
nal; adj.  függirányos,  füg- 
gőleges ;    —  ly,   adv.  függ- 
iránylag. 
Perpension    (— pen'sán) ,    s. 
megfontolás,   meggondolás. 
Perpetrate   (per'pitrét),  v.  a. 
elkövetni;  to—  an  act  of 
vengeance,  boszút  állani : 
to  —  a  fraud,  csalni ;  to  — 
some  joke  upon  one,  vkit 
megjátszani. 
Perpetra'tion ,    s.    elkövetés, 

tétel. 
Perpetual  (— pet'sjuél),  adj. 
szüntelen,  folytonos, örökös; 
—ly,  adv.  f oly  tonosan,szün- 
telenül,  örökösen. 
Perpetuate   (— pet'sjuet),   v. 

a.  örökítni,  megörökítni. 
Perpetua'tion,    s.   megörökí- 
tés; folytonosítás,  folyto- 
■nosodás. 
Perpetuity     (— petju'iti) ,    s. 
örökkévalóság,   örökkéta r- 
tás ;  folytonosság. 
Perplex     (— pleksz') ,    v.    a. 
megdöbbenteni,  zavarba  ej- 
teni. 
Perplex'ed,  adj.  megdöbbent, 
megzavarodott,    hüledező; 
zavart;  —  ness,  s.  zavaro- 
dottság ;  rémület. 
Perplex'ity,  s.  megdöbbenés, 

küledezés,  rémülés. 
Perquisites  (per'kwizitsz),  s. 
pl.    mellékjövedelem,   mel- 
léhség; mellékkereset.  , 
Perquisi'tion    ( — kwizis'án), 

«.  nyomozás,  motozás. 
Persecute  (per'szikjut),  v.  a. 
üldözni;  háborgatni,  zak- 
latni, alkalmatlankodni. 


Persecution 

Persecution,  s.  üldözés; zak- 
latás. 

Perseverance  (— szivi'rensz), 

s.  állhatatosság. 
Perseve'rant,  adj.  állhatatos: 

— ly,  adv.  állhatatosan. 
Persevere    (— szivíi/),   v.   n. 
megmaradni  (  v mi  mellett), 
állhatatosnak  lenni   'r mi- 
ben);  to  —  in  a  fault,  hi- 
bát le  nem  tenni. 
Persian  (per'sán),  adj.  persa; 
—order ,    g.    persa-oszlop- 
rend ;  — ,  g.  persa  ;  selyem- 
szövet neme. 
Persiflage  (per'sziflédzs),  s. 

finom  gúnyolódás. 
Persist  (—sziszt'),  v.  n.  meg- 
maradni <  vmi  mellett)  ;  to 
—  in,   le   nem    tenni  -ról, 
-ről ;   el   nem   állani    -tői, 
-tol  ;     ragaszkodni     -hoz , 
-hez. 
Persistence     (— sziszt'ensz), 
g,  állhatatosság;  konokság, 
megátalkodottság. 
Persistency,    v.  Persistence. 
Person  (per'szn),  g.  szemeli/ ; 
szere});   ember;  kül-alak ; 
lelkész ;    in   — ,   személye- 
sen ;  no  — ,  senki;  any  — , 
akárki;  mindenki ;  I   was 
pleased  with  his  — ,  külseje 
megtetszett  nekem. 
Personage  (per'szánedzs),  s. 
Jobb  rangú  személy;  jellem- 
szerep ;  személy. 
Per'sonal ,    adj.    személyes ; 

— ly,  adv.  személyesen. 
Personality,  g.  személyesség, 

személyiség. 
Personate  (per'szánét),  v.  a. 
képviselni,   személyesítni  ; 
to   —   one's    self,    kiadni, 
mondani,    állítani    magát 
-nak,  -nek. 
Personification(— nifike'sán) 
s.  személyesítés ;  személy- 
költés. 
Person'ify  (— fei),  v,  a.  szemé- 
lyesítni. 
Personize,  v.  Personify. 
Perspective    ( perszpek'tiv  I , 
adj.    látarányos,   távlati ; 
s.  távcső,  látcső;  látaráruj; 
távlát;    távtan,   távoltün- 
tan;  kilátás.  tileg.] 

Perspec'tively,  adv.  távtüne- 

274 


Pertnscd 

Perspicacious  (— szpiké'sász) 

adj.  élesbelátásu. 
Perspicacity  (— szpikész'iti), 

g.  élesbelátás,  éles  elme. 
Perspicuity  ( — szpik'jriiti),  g. 

<•  ilágosság,  érthetőség. 
Perspic'uous  (— juász),  adj. 

világos,  érthető. 
Perspiration    (— szpiré'sán), 
g.  izzadás,  izzadság  ;  kigö- 
zölaés  (n.  h.). 
Perspire  (— szpeir'),  v.  n.  iz- 
zadni;  kigőzölögni. 
Persuadable   ( |  axsvéd'ébl ) , 

adj.  rávehető. 
Persuad'ably,  adv.  hihetőleg. 
Persuade   (perswéd'),    v.    a. 
rábeszélni,  rávenni;  to  — 
one's  self,  elhitetni  magá- 
val ;  lam  — d   of . . ,  meg 
vagyok  győződve  -ról,  -ről; 
to  —  one  from   a  thing, 
vkit  vmiről  lebeszélni. 
Persuasible,  v.  Persuadable. 
Persuasibly,  v.  Persuadably. 
Persuasion  (perszwe'sánl,  g. 
rábeszélés  ;   meggyőződés  ; 
rábeszélő  telietség. 
Persua'sive,   adj.   rábeszélő, 

megnyerő ;  meggyőző. 
Persua'sory,   v.   Persuasive. 
Pert  (pert),  adj.  élénk,  für- 
ge ;  merész ;  hetyke ;   — ly, 
adv.  élénkenjürgén;  hety- 
kén ;   —ness,  s.   élénkség, 
fürgeség ;   hegykeség,    me- 
részség ;  sebesnyelvüség. 
Pertinacious     ( —  tine's  ász). 
adj.  makacs,  akaratos,  fe- 
jes; — ly,  adv.  makacsul. 
Pertinacity   (— tinész'iti),   s. 

mak a csság ,  akarat oss ág . 
Pertinence   (per'tinensz),   s. 

helyesség,  illőség. 
Per'tinent,  adj.   helyes,  illő, 
alkalmas:  —to,  hozzá  illő, 
hozzá  való;  --ly,  adv.  he- 
lyesen,   illendői  n,    illötey, 
megfelelőleg. 
Pertinentness,  v.  Pertinence. 
Perturb  (— tjurb'),  v.  a.  há- 

borítni ;  elzavarni. 
Perturbate,  v.  Perturb. 
Pertnrba'tion  (— tjurb é'sán), 
s.    háborítás  ,    háborodás ; 
lélekháborgás. 
Pertus'ed  (— tjuzd),  adj.  át- 


Perfusion 

lihasztott ,  kilyukasztott , 
megfúr  ott. 

Pertusion  (— tju'zsán),  s.  át- 
fúrás ;  fúrtlyuk. 

Peruke,  v.  Periwig. 

Peruié   (per'jul),  s.   riigyta- 

Perusal  (perju'zél),   s.   átol- 
vasás, átnézés,  átvizsgálás: 
Peruse  (perjuz'),  v.  a.   átol- 
vasni;   végigfutni    vmin; 
rendre  vizsgálni. 

Pervade  (—véd'),  v.  a.  átjár- 
ni, áthatni. 

Pervasion  (— vezsán),  s.  át- 
hatás,   átjárás,  áthúzódás. 

Perverse  (—versz'),  adj.  fo- 
nák, ferde  ;  gonosz  ;  —  ly, 
oar.  fonákul, ferdén ;  go- 
nosza). 

Perversion  (— ver'sán),  s.  el- 
fordítás :  elcsavar  ás,  elfor- 
gatás :  megvesztegetés,  el- 
rontás :  romlottság. 

lVrver'sity  (— sziti),  í.  fonák- 
ság, visszásság  ;  romlott- 
tág  ;  —  of  mind,  gonosz- 
lelkiiség;  —  of  manners, 
erkölcsi  romlottság. 

Pervert  (—vert'),  v.  a.  elcsa- 
varni; megvesztegetni  :  to 
—  a  girl,  leányt  elcsábítní, 
erkölcstelenítni. 

Pervícacious  ( — vike'sász  i, 
adj.  honok. 

Pervicacity  (— vikész'iti),  8. 
konokság. 

Pervious  (  per/viász  ),  adj. 
járható. 

Pessary  (pesz'szeril,  s.  méh- 
hérő. 

Pest  (peszt),  8.  dögvész ;  — 
house,  8.  dőgkóroda. 

Pester  (peszt'Sr),  v.  a.  háho- 
rítni,  zaklatni ;  to  —  one 
With..,  zaklatni  rkit  -ral, 
-vei. 

Pestiferous  ( pesztif'erász )  , 
adj.  dögvészhozó. 

Ptstfilence,  t. dögvész,  halál- 
vész. 
'ilent,  adj.  dogvészes. 

Pestilential     (pesztüen'sél), 
adj.  dögvészes,  halálvészes, 
dögkóros  ;   |  átv.  ért.  >  bor- 
tó,  iszonyú. 
(pef  z'tl),  s.  mozsár -ütő, 
írtörő. 


Pet 

Pet  (pet),  8.  bosszúság,  ha- 
rag ;  to  be  in  a  — ,  boszan- 
kodni ;  to  take  —  at.., 
rósz  néven  venni  vmit,  meg- 
haragudni, neheztelni  vmi- 
ért. 

Pet,  8.  kedvencz ;  v.  a.  ye- 
delni. 

Petal  (pet  el),  s.  szirom. 

Petard  (pitárd'),  .s-.  roncsa. 

Petardeer  (pitárdír')  ,s.  roncs- 
ár. 

Petechiae  (pitfki-i),  8.  pi. 
paté  is. 

Petechial  (piti'kiel),  adj.  — 
fever,  s.  patécsláz. 

Peter  (pí'ter),  s.  Péter ;  kö- 
penyzsák ;  —  boat,  s.  ha- 
lászsajka; —  wort,  s.  magas 
Unka. 

Peterel  (pí'terel),  s.  hojsza, 
vészmadár. 

Petition  (piti'san),  s.  kére- 
lem, folyamodvány;  v.  a. 
and  n.  (for)  kérni,  folya- 
modni. 

Petitionary,  adj.  kérelmi; 
folyamodó;  —letter,  .v.  kér- 
levél. 

Peti'tioner,  s.  kérő,  kérelme- 
ző, folyamodó. 

Petrifaction    ( petrifék'sán), 

■v.  kövitéS,  kövülés  ;  kövü- 
let. 

Petrify  (petri'fei),  V.  a.  kö- 
i  :tn:  i  »  l  ::i  /■•  ín:  ;  he  \v  xs 
petrified  with  terror,  szinte 
káré  vált  rémületében. 

Petroleum  (pitroliám) ,  s. 
kőolaj. 

Petticoat  (pet'tikaot),  8.  szok- 
nya ;  —  government,  8. 
szoknyakormány  ,  nőkor- 
many. 

Pettifogger  (net'tifagger),  s. 

törvényesava n'i,  jogesa va- 
ra, furfangoskodé. 

Pet'tifoggery,  s.  törvénycsa- 
varás, jogcsavargatáB,  fur- 
fangoskodás  ;  fondorlat . 

Pettifogging,  v.  Pettifoggery. 

Pettiness  (pet'tinesz),  8.  ki- 
es i nység .  cse helység. 

Pettish  (pet'tis),  adj,  hara- 
gos, boszús  ;  ly,  adv.  bo- 
szusan  ;  aess,  8.  boszon- 
kodás. 

Petto   (pet'to),   s.   kebel;    to 

275 


Pheasant 


i  — ,  magában  tar- 
tani, titokban  tartani. 
Petty   (pet'ti),  adj.    kicsiny, 
csekély  ;  —  gods,  s.  pl.  ál- 
istenek  :  —  coy,  x.  gyopár  : 

—  larceny,  s.  csenés ;  — 
morrel,  s.  ángyelika;  — 
muguet,  s.  téjoltó  galaj ; 

—  mullein,    s.  farkkóró ; 

—  spurge,  x.    farkasfütej ; 

—  whin,  .v.  tövises  i<iliez, 
ekegát,  ökörgúzs  ;  —  cash- 
book,  8.  jegyzékkönyv  ki- 
sebb kiadásokra. 

Petulance  (pet'julénsz) ,  s, 
pajkosság,  pajzánság,  ezé- 
áaság,  s,:  emtelenség. 

Pet'ulant,  adj.  pajzán,  czéda, 
szemtelen, ;  — ly,  adv.  paj- 
kosan, pajzánul. 

Pew  (pju),  s.  padszék  (tem- 
plomban i. 

Pe'wet  (pju'et),  s.  bibié.,  ii- 
buez. 

Pew'ter  (pju'ter),  s.  czinve- 
gyíték. 

Pew'terer,  s.  czinöntő,  czin- 
müves. 

Phaenoinenon,  v.  Phenome- 
non. 

Phagedena  (fédzsidi'né),  s. 
rágó  r.  harapózó  fekély ; 
rákfekély. 

Phalanx  (féléngksz),  s.  zárt 
sor,  csatarend. 

Phantasm,  v.  Fantasm. 

Phantom,  v.  Fantom. 

Pharisaism  (fér'iszéizm),  *-. 
farizeusok  tana  :  képmuta- 
tás, színeskedés. 

Pharisee  (fér'izíl,  s,  farizeus, 
képmutató. 

Pharmaceutical  (tármészju'- 
tik;l).  mii    gyúqyszerésif.i 

Pharmacology  ( fármekal'- 
odzsi),  8.  gyógyszertan. 

Pharmacopy  (fár'mékopi),  s. 
gyógyszerkönyv. 

Pharmacy  ( fár'mészi ) ,  s. 
gyógyszerészei ;  gyógyszer- 
tár. 

Pharos  (fe'raz),  8.  világító 
torony,  jeltorony. 

Phasie  (fé'szisz),  s.  változat, 
változvány  ;  —  of  develop- 
ment,   fejlettségi   fokozat. 

Pliasm,  v.  Fantasm. 
Pheasant  (iez'ént),s.fáczán; 


Pheese 

painted  — ,  s.  aranyfáczán; 
penciled  — ,».  ezüstfáczán; 
—  walk,  s.fáczános,fáczán- 
tenyésztés. 

Pheese  (fiz),  v.  a.  megva- 
karni (lovat);  8.  boszúság, 

kedvetlenség. 

Phenomenon  (fiiiam'inán), 
s.  tünemény,  tünet. 

Phial  (fei'él),  s.paliczka. 

Philanth ropieal  (filénthrap'- 
ikél),  adj.  emberbaráti,  em- 
berszerető. 

Philanthropist  ( filén'thro- 
piszt),  í.  emberbarát,  em- 
berszerető. 

Philanthropy  (filén'thropi), 
s.  emberszeretet. 

Philippic  (tilip'ik),  s.  fegy- 
beszéd. 

Philologer  (filal'odzser),  s. 
nyelvész, 

Philologist,  v.  Philologer. 

Philology  (filal'odzsi),  s. nyel- 
vészet. 

Phüosophaster  (filaszofész'- 
ter),  s.  álbölcs. 

Philosopheme  (filasz'afeni), 
s.  bölcsészeti  tantét,  bb%- 
cselmény. 

Philos'opher  (— ofer),  s.  böl- 
csész; natural  — ,  s.  termé- 
szettudós. 

Philosophic  (filoszaf'ik),— al, 
adj.  bölcsészeti,  bölcseimi; 
—ally ,  adv.  bölcsészetileg, 
bölcseim il eg ;  bölcsen. 

PhUos'ophize  (filasz'ofeiz), 
v.  n.  bölcselkedni. 

Phüos'ophy ,  8.  bölcsészet, 
bölcseiéin :  moral  — ,  s. 
erénytan;  natural  — ,  s. 
természettan. 

Philter  (fil'ter),  s.  szerelem- 
ital, bájital;  v.  a.  elbá- 
jolni. 

Phiz  (fiz),  v.  Physiognomy. 

Phleborrhage  (flebar'redzs), 
.<.  érszakadás,  éraérv. 

Phlebotomize  (flebat'omeiz), 
v.  a.  eret  vágni. 

Phlebotomy  (flebat'cmi),  s. 
érvágás. 

Phlegm  (flem),  s.  nyálka, 
turha  :  lomhaság,  hidegvé- 
riiség. 

Phlegmatic  (flegmét'ik),— al, 
adj.     hidegvérű,     lomha; 


Phlegmon 

— ly,  —ally,  adv.  hidegvé- 
rülég,  lomhán. 
Phlegmon  (fleg'man),  s.  vér- 
kelés. 

Phlegmonous  (fleg'monász), 
adj.  kelése*. 

Phlogistic  (tiodzsisz'tik) ,adj. 
yyúanyagtartalmu. 

Phlogis'ton,  s.  gyúanyag. 

Phoca  (foo'ké),  8.   óka. 

Phosphate  (fasz'fét),  8.  vil- 
savas  só. 

Phosphite  (fasz'fit),  s.  vilacs- 
só. 

Phosphor  (fasz'far),  s.  vi- 
lany,  viló. 

Phosphoric  (faszfar'ik),  ad'. 
vitás;  — acid,  ••>.  vihar. 

Phosphorous  ( fasz'forász ) , 
adj.  —acid,  .s.  vüacssav. 

Phosphuretted  (íasz'fjuret- 
ted),  adj.  vil  .  .  . ;  —  hy- 
drogen, 8.  vilköneny. 

Phos'phorus,  v.  Phosphor. 

Photograph  (fo'tagréf),  v.  a. 
and  n. fényképelni;  s.  fény- 
kép. 

Photog'rapher,  s.  fényképelő. 

Photog'raphic,  adj.  fényira- 
tos. 

Photog'raphy,  s.  fény  képelés, 
fényirás. 

Photometer  ( fotam'iter),  .s. 
fénymérő. 

Phrase  (írez),  s.  szalum,  szó- 
lásmód; v.  a.  kifejezni. 

Phraseology  (frézial'odzsi), 
s.  beszédmód,  kifejezésmód; 
szólamtár.  szójárástan. 

Phrenology  •  (frinal'odzsi),  s. 
kopony  ászát,    koponyatan. 

Phrensy  (fren'zi),  s.  örjület  : 
őrültség  ;  agydüh. 

Phthisical  (tiz'ikél),  adj.  sor- 
vad'') :  sorvadási. 

Phthisis  (teisz'iz),  s.  sorva- 
dás, sorvadály,  aszkór. 

Phylacter  (filék'ter),  —  y,  s. 
varázsjel;  emlékirat  (zsi- 
dóknál). 

Physic  (fiz'ik)  ,  s.  gyógy- 
szer;  gyógytan;  gyógy  tu- 
domány; to  take— gyógy- 
szert bevenni ;  to  practise 
— ,  az  orvosi  tudományt 
gyakorolni ;  — ,  v.  a.  hasat 
hajtani;  orvosságot  adni 
(vícinek). 

276 


Pick 

Phys'ical,  adj.  természeti, 
testi,  érzéki;  természettani; 
orvosi:  gyógyszeri;  — ly, 
adv.  természetűé g,  testileg; 
éptanilag ;  éptan    szerint. 

Physi'cian  (fizis'án),s.  orvoi; 
természettudós;  consulting 
— ,  8.  tanácsadó  OTVOS. 

Physics  (fiz'iksz),  s.  pl.  ter- 
mészettan. 

Physi  gnomei'(fiziag'nomei) 
s.  arcz-ismerő,   ecrczjelész, 

Physiog'nomy,  ü.  arczulat, 
arczvonalzat  :  arczisme, 
arczjeltan. 

Physiology  (fizial'odzsi),  .>-. 
Szervélettan. 

Phytography  (fitag'réfi)  ,  .s. 
növénytan,  fii  vészét. 

Phyz,  v.  Phiz. 

Piacular(pei-ék'julér),  adj.  en- 
gesztelő; lerovandó  (bűn). 

Piaculoufl,  v.  Piacular. 

Piano  (pié'nai,  adv.  gyöngén, 
szendén,  csendesen. 

Piano,  Pianoforte  (— for'ti), 
s.  zongora. 

Pica  (pei'ké,  pi'ké),  s.  Cicen  - 
betűk  ;  meg  kívánás  (  vise- 
lős nőé). 

Picaroon  (pikérún'),  s.  ten- 
yeri  rabló. 

Piccage  (pik'kédzs),  s.  sátor- 
pénz,  helypénz. 

Piccaninnies  (pikkénin'nesz) 
8.  pl.  néger  gyermekek. 

Pick  (pikk),  v.  a.  csípni, fél- 
csipkedni (csorral)  ;'  fel- 
csipni,  felszedni,  felvenni  : 
csípni,  csenni;  elcsípni, 
eltépni,  széttépni,  tépe- 
getni: vájni,  piszkálni: 
rágni,  megrágni;  kiszed- 
ni, kiválogatni,  kikeresni: 
to  —  one's  teeth,  fogát 
piszkálni:  to  —  pockets, 
kizsebelni,  másnak  zsebé- 
ből kilojnii ;  to  —  peas, 
borsót  szedni ;  to  — ab<  ue, 
a  húst  lerágni  a  csontról  • 
to  —  a  quarrel,  ujjat  húzni, 
kötekedni :  to  —  a  liveli- 
hood,ügygyel  bajjal  elélni : 
to  —  up,  felszedni,  fele  m- 
ni :  to  —  up  one's  crams, 
lábbadni,  lábra  kapni;  to 
—  up  flesh,  mayát  felvenni, 
testesedni ;    to  —  out,   ki- 


JPick^ 

szedni,  kiválogatni ;  to  — 
out  the  best,  a  jurát  kivá- 
lasztani; one  crow  will 
not  —  out  another  crow's 
eyes,  holló  hollónak  nem 
vájja  ki  szemét. 

Pick,  .s.  csákánykalapács; 
tooth  — ,  s.  fogvájó,  fog- 
piszkáló; — axe,s,  csákány- 
kapa, hegyes  csákány;  — 
fork,  s.  szénahányó  villa  ; 
—  lock,  s.  nyitóvá*,  ál- 
kulcs,tolvajktdcs;—poGket, 
s.  zsebelő,  zsebtolvaj;  — 
pocketing,  ••*.  zsebelés  ;  — 
thank,  s.  hírsugó,  sündSr- 
kSdd. 

Pick'ed,  adj.  hegyes. 

Pickeer  (pikkír'),  v.  n.  kalóz- 
kod ni  ;  csatározni;  to  — 
with  the  eyes,  kacsongatni. 

Picket  (pik'kit),  S.  karó,  czö- 
vek;örfS,  ortanya;  pikét 
(kártya-játék);  v.a.  iika- 
rózni. 

Picidé  (pik'l),  g.  sóvíz,  sóié  : 
paprikás  eczetlé ;  he  is  in 
a  fine  — ,  benne  can  a  lé- 
ben, benn  van  a  hínárban; 
— ,  v.  a.  beeczetelni ,  be- 
iózni. 

PicTiles,  s.  ]'L  beeczetelt  ve- 
reshagyma, kartifiol,  ubor- 
ka, borboly  ahogy  ó  stb. 

Picture  ( pik'tsár  ) ,  t.  fest- 
mény, kép  :  arczkép  ;  le- 
rajzolás, szóbeli  leirás;  to 
draw  a  —  of  somebody  or 
of  something,  lerajzolni 
rkit  r.  vmit  :  — ,  v.  a.  fes- 
teni, lefesteni ;  lerajzolni, 
leirni;  to  —  to  one's  self, 
képzelni. 

Picturesque  (piktejureszk'), 
mil    1    itfll  ■:■■  ■■■    •■■  ■■•!    ! 

Piddle  (pid'dl),  v.  n.  játsza- 
dozni, babrálni;  vizelni; 
rágódni,  rágdogálni. 

Pie  (pei),«.  szarka;  pástétom; 
misemondókönyv. 

Piebald (pei  ba&li),adj. tarka, 

Pieball  (peiTjaal),  g,  tarka  hi 

Piece  i  pisz),  g.  darab  ;  a  — 
of  bread,  egy  darab  kenyér; 
a  —  of  meat,  egy  darab 
hús;  a  —  of  ordonasoe, 
ágyú ;  a  tieid  ,  tábori 
ágyú  ;    to  take   to   i1 


Pied 

*  n't  s:ed Hi,  szétbontani,  szét- 
rakni ;  to  cut  in  pieces, 
darabokra  vagdalni:  to 
tear  to  pieces,  összetépni, 
széttépni  ,  szétszaggatni, 
összeszaggatni  ;  by  the 
— ,  darab  szómra  ;  —  by 
— ,  darabonként ;  a  —  of 
music  ,  zenedarab  ;  a  — 
of   bad  news,  rósz   újság : 

—  meal,  adv.  eldarabol- 
tan  ,  darabkánként,  töre- 
dékesen ;  adj.  eldarabolt, 
töredékes;  s.  darab,  töre- 
dék; —,  v.  a.  eldarabolni : 
toldani ;  foltozni ;  to  —  up, 
hozzátoldani ;  to  —  out, 
hosszabbra  csinálni,  meg- 
nyújtani. 

Pied  (peid),  adj.  tarka. 

Pier  (pír),  s.  kőhidláb ;  rév- 
part, kőtöltés,  kőgát ;  sar- 
kantyúgát. 

Pierce  (pírsz),  v.  a.  keresz- 
tülszúrni, átdöfni;  áthatni; 
átfúrni,  átszegezni ;  átváj- 
ni ;  megjárni  (hordót); 
pierced  work,  g.  átlyugga- 
tott munka  ;  a  piercing 
sound,  fűlhasitó  hung; 
piercing  words,  .>;.  pl.  fn- 
lánkos  beszéd ;  piercing 
saw,  ■-•.  lyukasztófürész. 

Pietism  (pei'etizm),  .v.  szen- 
teskedés. 

Pi'etist,  8.  szenteskedö. 

Piety    (pei'eti)  ,   8.    kegyelet; 

(:.■(.' /;/.'?.' ::,  a)tai::ssi.;    j::m- 

borság ;  gyermeki  szeretet. 

Pig    (pig),    s.    malaci  ;    nagy 

érezdurab  ;  sucking  — ,  ma- 

laczka;  —  iron,  .v.  bagyik  ; 

—  sty,  8.  malaezál ;  —tail, 
x.  e:ibak,  ezaff ;  pigs  like 
to  lie  together,  laenakos- 
nak  pokróc  ax  a  társa;  he 
sleeps  like  a—,  alszik  mint 
a  yözii ;  —  ,  v.  n.  mala- 
ezozni,  megmalaczozni ;  to 

—  together,    együtt  hálni. 
Pig'eon  (pid'zsin),  g.  galamb; 

carrier  — ,  postagalamb  ; 
cock  -  ,  himgalarnb  ;  lien 
— ,  tojó  galamb  ;  —  foot,  g. 
galambgerely  ;   —  hawk,  8. 

héja,  kerra ;  hearted, 
adj.  félénk  :  —  herb,  8.  ga- 
lamboci  ;    -  house,  >•.  ga- 

277 


Pillar 

lambház  ;  —  livered,  adj. 
szende,  szelíd;  —  pea,  8. 
boki-os  akász ;  — ,  v.  a. 
megkopasz ta n  i,  megszedni , 
megcsalni. 

Piggin  (pig'gin) ,  g.  veder, 
rocska. 

Piggish  (pig'gis),  adj.  malacz; 
— ly,  adv.  malaczúl. 

Pigment  (pig'ment),  s.  fes- 
ték-anyag. 

Pigmy  (pig'mi),  .s.  törpe. 

Pignoration  (pignore'sán),  s. 
elzálogosítás. 

Pignorative(pig'norétiv)//í/,:. 
zálog  .  .  ,  zálogos. 

Pike  (peik),  8.  dsida;  széna- 
hányó villa  ;  tövis  ;  csuka 
(hal);    hegyes    szegecske ; 

—  man,  s.  dsidás ;  —  v.  a. 
hegye:  ni.  [lop. 

Pilaster  (pilesz'ter),  s.faosz- 

Pilch  (pilts),  8.  ködmönös  ru- 
ha, suba,  mente  ;  kardhü- 
vely. 

Pilchard  (pilts'erd),  s.  corri- 
ivalli  hering. 

Pilcher,  v.  Pilch. 

Pile  (peil),  s.  karó,  alapczö- 
löp  ;  válútöke;  rakás,  fa- 
rakás,  máglya  ;  nyíl ;  elő- 
fél,  képlap  { képes  oldala 
a  pénznek);  piles,  s.  pl. 
aranyeres  csomók,  arany- 
ér ;    czövekzet,    czölöpzet : 

—  v.  a.  felrakásain! ;  to  — 
arms,  gúlát  rakni. 

Pilfer  (pil'fer),  i\  a.  csenni, 
csillenteni. 

Pil'ferer,  s.  csenő,  lopó. 

Pil'fering,  8.  csenés,  lopás. 

Pilgrim  (pü'grim),  s.  zarán- 
dok. 

Pilgrimage  (pil'grimedzs),  g. 
zarándoklás,    zarándoklat. 

Pill  (pill),  x.  pílula,   labdacs. 

Pill,    í'.  a.  prédálni,  rabolni. 

Pill,  v.  a.  lehántani,  h  hé - 
jazni ;  c  n.  hámlani  :  s. 
hárs. 

Pillage   (pillédzs) ,  g.   zsák- 

mánylás,  d/ilás,  r<űdás  ;  v. 
a.  zsákmányolni,  dűlni,  ra- 
bolni. 

Pillager ,  s.  zsákmányoló, 
düh'),  rabló. 

Pillar  (pillér),  g.  oszlop;  gyá- 
mul ;  oszlopkép. 


Pillér 

Pillér,  v.  Pillager. 

Pillion  (pírján),  s.  nyereg- 
párna  :  nönyereg,  haránt- 
nyereg. 

Pillory  (pü'lári),  s.  pelengér, 
bitőfa,  szégyenkö;  v.  a. 
szégyenkőre  állítani. 

Pillow  (pillo),  s.  fejalj,  ván- 
kos, párna  ;  —case,  s.  pár- 
nahéj. 

Pilot  (pei'lat),  s.  hajókalauz; 
kormányos;  v.  a.  hajót 
kalauzolni. 

Pilous  (pei'lász),  adj.  szőrös. 

Pitup  (pimp),  s.  kerítő;  v.  a. 
keríteni. 

Pimp'ing,  adj,  hitvány  :  s. 
kerítő*. 

Pimple  (pim'pl),  s.  köpers; 
höpörcs. 

Pin  (pin),  -s.  gombostű  ;  mell- 
tű  ;  kup ;  peczek  ,  szeg  ; 
hangulat,  kedv;  közép- 
pont :  a  tárcsa  közepe ; 
hair  — ,  hajtű  :  wooden 
— ,  faszeg  ;  larding  — , 
szalonnatií  ;  rolling  — , 
nyújtója,  sodrófa  ;  the  — 
of  a  sun-dial,  napóra  mu- 
tatója :  to  play  at  nine 
pins,  kúpozni,  kuglizni ; 
I  care  not  a  — ,  hónain  is 
én  ;  to  be  in  a  merry  — , 
vígkedvűnek  lenni ;  to  be 
upon  a  peevish  — ,  roszked- 
vűnek  lenni:  —  cushion, 
s.  tűpárna;  —money,  s.  tű- 
pénz;  — ,  r.  a.  tűvel  rá  v. 
/elszúrni,  feltűzni;  aláépít- 
ni ;  to  —  one  down  to  a 
bargain,  foglalót  adni;  to 

—  one's  self  upon  some 
one,  ragaszkodni  vkihez, 
vki  nyakán  lenni :  to  —  a 
story  upon  one,  nyakába 
varrni  vki  nek  emit ;  ráfog- 
ni, koholni  emit  vkire;  to 

—  up,  feltűzni,  felszórni 
(tűvel  . 

Pinafore  (pin'éfor),  s.  elö- 
kötő,  zubbony. 

Pincers  (pin'szersz),  s.  pl. 
fogó. 

Pinch  (pints),  v.  a.  csípni, 
megcsípni;  to  —  off,  elcsíp- 
ni, lecsípni ;  to  —  one  of 
his  meat,  vkit  éheztetni; 
to  —  one's  self  of  some- 


Pine 

thing,  vmit  megvonni,  meg- 
tagadni magától  :  — ,  s. 
csípés:  csipet,  szippantat; 

a  —  of  snuff,  egy  szippan- 
tat tobák  :  to  be  at  a  — , 
megszorulva  lenni ;  at  a  — , 
szükség  esetében. 

Pine  (pein),  v.  n.  epekedni, 
búsulni;  to  —  away,  bújá- 
ban elveszni :  to  —  at,  ke- 
seregni, szomorkodni,  bán- 
kódni -on,  -en,  -n  ;  to  — 
for,  esengeni  vmi  után  :  to 
—  in  dungeon,  a  tömlöcz- 
ben  senyvedni ;  — ,  v.  a. 
epeszteni;  to  —  one's  self 
to  death,  holtra  epeszteni 
magát. 

Pine,  s.  fenyő  ;  —  apple,  .s. 
fenyőtoboz;  ananász;  — 
martin,   s.    nyusztmenyét. 

Pin'guid  (ping'gwid)  ,  adj. 
kövér. 

Pinion  (pin'ján),  s.  szárny, 
szárny  tollak,  evezőtollak ; 
rabszíj;  v.  a.  megkötni ^rab- 
szíjra fűzni. 

Pink  (pink),  .s.  szegfii;  rózsa- 
szín; legmagasb  fok,  leg- 
főbb polez  ;  kis  teherhajó  ; 
egriponty  ,  karcsúponty  ; 
adj.  rózsaszínű. 

Pinnacle  (pin'nékl),  s.  orom, 
orma,  ormózat;  v.  a.  or- 
mázni. 

Pint  (peint),  s.  hígmérték 
neme  ( mintegy  másfél  mesz- 
szely). 

Pioneer  (peionír'),  s.  utász, 
sánczóló. 

Pious  (pei'ász),  adj.  jámbor, 
istenfélő;  — ly,  adv.  jám- 
borul, ajtatosan;  — ness, 
s.  jámborság,  ájtatosság. 

Pip  (pip),  x.  pip;  szem  'kár- 
tyán) ;  v.  n.  pipegni ;  sü- 
völteni. 

Pipe  (peip),  s.  síp;  eső;  pipa; 
nyolcz  akós  hordó;  wind—, 
légcső,  gége  ;  water  — ,  víz- 
cső :  gas  — ,  gázcső ;  rural 
— ,  pásztor  síp;  —,  u.  a.  and 
n.  sípolni. 

Pip'er,  s.  sípos,  fuvoly ás;  du- 
dás. 

Pip'iug,  adj.  gyenge:  —hot, 
adj.  forrómeleg. 

Piquaut  (pik'ént), adj.  szóró, 

278 


JPitapat 

éles  ;  fűszeres  ;  csipős  ,■  in- 
gerlő. 

Pique  (pik),  v.  a.  and  n.  in- 
gerelni, bosza/ntaríí,  bán- 
iam mgerulni  falas 
kodni :  to  be  piqued  at .  ., 
neheztelni  vmiért,  boszan- 
kodni  vmin  ;  to  —  one's 
self  on  (upon)  a  thing, 
megkötni  magot  vmire,fo- 
gának  fájni  vmire  ;  — ,  g. 
neb-  ztelés,  boszankodás, in- 
gerültség :  —  of  honour,  s. 
becsületérzés. 

Piracy  (pei'részi),  s.  tengeri 
rablás,  kalózás  ;  ragado- 
zás ;  utánnyomat;  irói  ór- 
iás. 

Pirate  (pei'rét),  s.  tengeri 
rabló;  kalózhajó;  raga- 
dozó; utánnyomtató;  irat- 
orv. 

Piratical  (peirét'ikél),  adj. 
kalóz  .  .,  kalözkodó  ;  rabló. 

Piscivorous  ( pisziv'orász  ), 
adj.  halevö. 

Pish  (pis),  int.  piha  ! 

Pismire    (piz'meir).    s.   han.- 

0Va- 

Piss  (pisz),  v.  a.  hugyozni  ; 
to  —  down  one's  back,  hí- 
zelegni vkinek  ;  —,  s.  hiígy. 

Pissing,  s.  hugyozás ;  — 
place,  s.  vizelőzúg ;  to  stay 
a  —  while,  egy  kissé  meg- 
állani. 

Pistil  (pisz'til),  s.  anyaszól, 
terme. 

Pistol  (pisz'tel,  pisz'tl),  s. 
pisztoly.  'daily. 

Pis'tolet  (pisz'tálet),  -■>.  mor- 

Pit  (pit),  s.  verem,  vájna, 
üreg ,  bányaüreg ;  föld- 
szín (színházban);  akna 
(hány. )  ;  coai  — ,  s.  kőszén- 
akna  ;  —  of  the  stomach, 
»'.  gyomorfej,  szívgödör ;  — 
hole,  S.  himlőhely,  ragya, 
ripacs  ;  sebhely.  ■  bibi. )  the 
nether  — , pokol  —,  v.  a. 
gödrözni,  ripacsossá  tenni; 
to  —  one  against  another, 
vkit  más  ellen  felbujtani  ; 
— ,  v.  n.  ripacsossá  lenni. 

Pitapat  (pit'épét),  adv.  tiptg- 
topogva,  ketyegve; s.  tipe<i- 
topogás,  ketyegés,  szívdo- 
bogás. 


Pitch 

Pitch  (pits),  s.  szurok;  nagy- 
ság, magasság  ;  orom;  fok; 
to  raise  one's  indignation 
to  the  highest—,  visit  iszo- 
nyúlag  boszantani;  the 
highest  —  of  perfection, 
legfőbb  tökély ;  to  fly  a 
high  — ,  magason  repülni, 
fennszárnyalni;  to  soar  a 
high  — ,  magosra  emelked- 
ni ;  —  dark,  adj.  korom- 
sötét ;  oil  of  — ,  balsam  of 
—,s.szurok-olaj;  —  fork,  s. 
hangvilla;  szénahányó  cil- 
ia :  —note,  s.  alaphang  ; 
—  ore,  s.  sárgany,  szurok- 
érc z  ;  — stone,  g.  szurokkö; 
— ,  v.  a.  beszurkolni;  meg- 
szurkozni; beszúrni,  bever- 
ni, beütni  (földbe);  burkol- 
ni :  felállít  ni  ;  csatarendbe 
állítni :  meghatározni,  ki- 
tűzni: to  —  a  net,  hálót 
vetni;  a  pitched  battle, 
rendes  csata  ;  — ,  v.  n.  tele- 
pülni :  bukni,  megbukni, 
rohanva  esni:  (haj.)buk- 
dálni ;  to  —  upon  a  day, 
napot  meghatározni;  to  — 
upon  a  thing,  kiválaszta- 
ni, kiszemelni  emit,  elha- 
tározni magát  rmire;  to  — 
upon  one's  head,  hanyatt 
bukni. 

Pitch'er,  s.  korsó;  vasdorong; 
kapa,  ásó;  iprov.)  the  — 
does  not  go  so  often  to 
the  water,  but  it  comes 
home  broken  at  last, 
(vagy  i  the  —  goes  so 
often  to  the  well  that  it 
gets  broken  at  last,  addig 
jár  a  korsó  a  kútra,  míg 
el  nem  törik ;  she  has 
cracked  her  -  ,  szüzessége 
űdű  van. 

Pitch'y,  adj.  szuroknemü. 

Piteous  (pit'i-ász),  adj.  szá- 
nakozásra  méltó,  siralmas, 
nyomara,  nyomorult;  —  ly, 

adc.   siralmasan  ;     ízánan- 

dólag,  sajnosán. 

Pith  (pith),  s,  csontvi !'' :  bél 
(fában,  tollban  stb.  I;  átv. 
Írt.)  Idl.e,  velejt  vmi- 
nek  ;  nyomosság, fontosság; 

spinal     ,  s.  </<" '."•   i 


Pithily 

Pith'ily,  adv.  velősen,  erősen, 
nyomatékosan. 

Pith'iness,  s.  velőssé g ;  nyo- 
maték. 

Pith'y,  adj.  velős,  erős,  nyo- 
matékos. 

Pitiable  (pit'iébl),  adj.  nyo- 
morult, nyomorúságos,  szá- 
nalmas, 

Pitiful  (pit'ifull),  adj.  kö- 
nyörületes, irgalmas  ;  szá- 
nandó, nyomorúságos;  —  ly, 
a:h  kcmyiTuls&ssen  nyo- 
morúságosan :  — ness ,  s. 
könyörületesség ;  nyomorú- 
ság, szánandó ság. 

Pit'iless,  adj.  könyörületlen, 
irgalmatlan,  kegyetlen;  — 
ness  ,  x.  könyörületlenség. 

Pit'tance  (pitt'énsz),  g.  adag 
(  zárdákban  I  ;  részecske  , 
csekélység,  kevés. 

Pituitons  (pitju'itász),  adj. 
nyálkás,  beenyegesedett. 

Pity  (pitt'i),  >-.  szánalom,  kö- 
nyörölet,  szánakozás  ;  to 
take  —  of  one,  megkönyö- 
rülni vkin  ;  to  have  —  on 
(upon)  one,  szánakozni 
vkin  :  to  show  —  to  some 
one,  könyörülettel  viseltet- 
ni vki  iránt;  what  a  — ! 
beh  kár  !  for  pity's  sake  ! 
az  egekért  !  — ,  v.  a.  to  — 
one,  sajnálni,  szánni  vkit, 
sajnálkozni  vkin. 

Pizzle  (piz'zl),  x.  bull's  — ,  s. 
bikacsék. 

Placabil'ity,  s.  engesztelhető- 
ség. 

Placable  (ple'kébl),  adj.  en- 
gesztelhető. 

Placate  (plé'ket),  /■.  ".  meg- 
engesztelni, kibékítni,  le- 
csendesítni. 

Place  (plész),  g.  hely;  tér; 
szolgálat,  hivatal,  állomás; 
a  shady  — ,  árnyékos  hely  : 
a  —  of  refuge,  menedék- 
hely  :  market  —  ,  vásár- 
hely,   vásártér  ;     shooting 

— ,  lőtér,  töveidé;  he  is 
out  of  — ,  most  nincs  hiva- 
tala, nincs  helye;  to  give 
up  one's  -,  hivatalát  le- 
tenni ;  of  this  ,  ide  való; 
of  that  — ,  oda  való,  onnan 
i  ah',  ;   in    the    first    — ,  elő- 


Plain 

szőr;  elsőbben,  legelsőbben; 
in  the  second  — ,  másod- 
szor :  in  some  — ,  valahol ; 
in  another  — ,  máshol ; 
to  take  — ,  végbe  menni  ; 
to  take  —  of  one,  főbbran- 
gúnak lenni  vkinél;   give 

—  !  helyet !  a  trading  — , 
kereskedő  hely  ;  a  fortified 
— ,  megerősített  hely:  — ,  v. 
a.  helyezni;  to  —  in  order, 
rendbe  szedni;  to  —  a 
sentry,  őri  állítani;  they 
placed  the  dish  before 
him,  elébe  tették  a  tálat; 
to  —  firm  trust  in  provi- 
dence, bizodalmát  az  isteni 
gondviselésbe  helyezni ;  to 

—  a  cannon,  ágyút  kisze- 
gezni :  to  —  to  one's  ac- 
count, tartozásul  v.  terhiil 
irni. 

Placenta  (pleszen'té),  .s.  méh- 
lepény, szülep. 

Plac'id  (plész'id),  adj.  szende, 
szelid  ,  nyájas  ,  kegyes  ; 
— ly,  adv.  szendén,  szelí- 
den, békével. 

Placid'ity,  g,  szendeség,  sze- 
lidség,  nyájasság. 

Plagiarism  iple'dzsiérizin), 
x.  írói  orvás,  könyvmarta- 
lék. 

Pla'giary,  g.  könyvmartalócz, 
orvíró;  gyérmekrabló  ( n. 
h.). 

Plague  (pleg),  g.  dögvész, 
dögkár,  halálrész;  vesződ- 
ség, baj  :  a  —  on  him!  hogy 
a  fészkes  fene  rágja  meg! 

—  sore,  —  token,  g.  dög- 
var;—, v.  a.  megdöglesz- 
teni, elragályozni ;  zaklat- 
ni, gyötörni. 

Plaguy  (plé'gi),  adj.  dögvé- 
szes, ragályos;  terhes,  ba- 
jos, alkalmatlan,  zaklató, 
gyötrelmes. 

Plaid  (pléd)  ,  *••.  tarkacsíkos 
vállruha,  vállra  való, sál. 

Plaice  (plesz),  g.  társony. 

Plain  (plén),  adj.  sik,  egye- 
nes; sima;  egyszerű,  mes- 
terkéletlen :  nyilt,  őszinte, 
egyenes  szirti  :  nyilvánvaló 

világos;  egyszerű,  nem  vi- 
rágos,  nem    hímzett,   nem 
ázott;       Looking,  adj. 


Plain 

közönséges  arceú,  nem  szép; 

—  silk,  s,  egyszínű  selyem  ; 

—  truth,  s.  nyilvánvaló 
igazság  :  to  be  —  with  one, 

to  speak  to  one  in  — 
terms ,  nyíltan  beszélni 
vkivel,  hímezés  nélkül  vki- 
nek  megmondani  az  igazat; 
to  make  a  thing  — ,  a  dol- 
got megviláyosítni ;  to  be 
occupied  with  —  sewing, 
fehérneműt  varrni  ;  — 
dealer,  8.  egyenes,  őszinte, 
igaz  járatbeli  ember  :  — 
dealing,  s.  nyiltszívüség, 
őszinteség;  —  spoken,  adj. 
egyenes  beszédű,  nyiltkeb- 
lű ;  —  ,  adv.  egyenesen, 
őszintén,  nyíltan  ;  egysze- 
rűen; világosan,  érthetöleg; 
to  speak  plain,  őszintén 
(v.  érthetöleg)  beszélni. 

Plain,  s.  tér,  térség,  síkság ; 
csatatér  ;  v.  a.  egyenesítni, 
egyengetni,  eyyenlőzni;  ki- 
simít ni,  kiegyenítni. 

Piain'ly  ,  adv.  egyszerűen, 
őszintén,  nyíltan,  világo- 
san, hímezés  nélkül :  egye- 
nesen; to  see  — ,  világosan 
hit  ni. 

Plain'ness,  s.  egyenesség,  si- 
maság; egyszerűség;  nyílt- 
ság, őszinteség ;  világosság. 

Piaint  (plént) ,  s.  panasz, 
vád. 

Plaint'ful,  adj.  panaszos,  pa- 
naszkodó. 

Plaint'irf,  s.  panaszló,  vádló, 
felperes. 

Plaint'ive,  adj.  panaszos,  si- 
ránkozó ;  — ly,  adv.  pana- 
szosan, nyögve,  siránkozva. 

Plaise,  v.  Plaice. 

Plait  (plét),  s.  ránéz;  hajfo- 
nat, fonaték,  czibak ;  v.  a. 
ránczolni ,  ránczolgatni ; 
fonni  ( hajat ). 

Plan  (plén),  s.  terv,  tervezet; 
tervrajz,  alaprajz ;  v.  a. 
tervezni,  tervet  csinálni. 

Planch  (pléns),  v.  a.  kidesz- 
kázni,  kipallózni;Tplaxiched 
gate,  deszkakapu. 

Planch'er,  s.  padozat,  szoba- 
palló. 

Planchier  (plén'tsír),  s.  desz- 
kázat. 


Plane 

Plane  (plén),  s.  lap,  terület  ; 
sík  lap;  lapály,  róna,  róna- 
föld; gyalu;   cornish   — , 

simító  gyalu  :  inclined  — , 
hajlóit  sík  ;  —,  v.  n.  lebeg- 
ni;  — ,  v.  a.  tíkitni,  simít- 
ni, egyéni! ni;  gyalulni,  si- 
mára gyalulni. 

Planet  (plén'et),  >-..  bolygó, 
bujdosó  csillag;  —  struck, 
adj.  ragyaütött ;  szélhüdt. 

Planetary  (plén'itéri),  adj. 
csillag..,  bolygó  csillag- 
zati.  ' 

Planet'ical,  v.  Planetary. 

Planimetry  (plénim'itri),  g. 
lapmértan,  sík  mért  an. 

Planish  (plén'is),  v.  a.  lapít- 
ni ;  sikít  ni,  simítni:  siká- 
rolni,  pallérozni. 

Plan'isher,  .*.  simító. 

Planisphere  (plén'iszfír),  •--. 
lapgömb,  tekeraj:. 

Plank  ípléngk),  s.  deszka  ;  v. 
a.  kideszkázni. 

Plan'ner,  s.  tervező. 

Planoconvex  ( plénokan'  - 
veksz),  adj.    domborlapos. 

Plant  (plánt),  s.  növény;  v. 
a.  ültetni,  plántálni. 

Plr.ntage  (plén'tedzs),  s.  ül- 
tetmény. 

Plantain  (plén'tin),  s.  útifű  ; 
paradicsomfiye. 

Plantation  (plánté'sán),  s. 
ültetés;  ültetvény  ;  beülte- 
tett hely  ;  gyarmat,  telep. 

Planter  (plánt 'er),  s.  ültető; 
ültetvényes ;  gyarmatos. 

Plash  (plés),  v.a.  fonni,  egy- 
másba fonni;  sövény ezni ; 
kötni ;  to  —  the  water,  pa- 
csangolni;  to  —  mortar, 
vakolatot  csinálni  v.  kavar- 
ni ;  — ,  s.  cserény vessző;  po- 
csalék,  pocséta. 

Plaster  (plász'ter),  s.  tapasz; 
vakola ;  gipszvakolat:  — 
of  Paris,  s.  vegyvakolat, 
gipszből  és  fehér  márvány- 
ból készült  vakolat  ;  — ,  v. 
a.  tapaszolni ;  vakolni,  be- 
vakolni. 

Plas'terer,  s.  gipszelő,  gipsz- 
míves. 
Plas'tering,  .s.  bevakolás;  csa- 
pott vakolat. 
Plastic  (plész'tik),  — al,  adj. 

280 


Play 

ayyayképlési ;   képelő,   áb 
rázmányos. 

Plat  (plét),  adj.  lapos,  sík; 
the  —  veins  of  a  horse, 
sziigyerek;  — ,  s.  lapály, 
rét ;  tenger-abrosz  :  gyé- 
kény. 

Plate  (plét),  s.  czüstnemü, 
ezüstszer  ,  ezüstedények  ; 
lap,  lemez ,  rézlap,  réz- 
tábla ;  tányér ;  one  —  full, 
egy  tányérral;  gold  — ,  s. 
aranyedények  :  —  glass,  s. 
tükör-üveg;  — ,  v.  a.  le- 
mezeim; ezüstö'>ii:  arany- 
nyal borítni. 

Platform  ( plét'faarm  ) ,  s. 
emelvény,  deszka-állás;  la- 
pos födél ;  erkély  ;  alap- 
rajz :  felső  hajófödél. 

Platine  (plét'in),  s.  érenyr 
fehér  arany  ;  spongy  — ,  s. 
s.  érenytaplő. 

Platter  (plét'ter),  s.  fatál. 

Plausibility,  s.  valószínűség. 

Plausible  (plaaz'ibl),aáj.íáí- 
szatos,  tetszetes,  valószínű, 
elfogadható. 

Plaus'ibly ,  adv.  látszólag, 
tetszőleg,  valószínűleg,  el- 
fogadhatálag. 

PÍay  (plé),  v.  n.  játszani;  to- 

—  at  cards,   kártyázni ;  to- 

—  at  whist,  csittezni ;  to 

—  for  money,  pénzre  v. 
pénzbe  játszani ;  to  —  like 
children ,  yyerme keskedn i ; 
to  —  on  the  piano,  zon- 
gorázni ;  to  —  upon  some 
one,  tréfát  űzni  vkiből ;  to- 

—  false,  csalfáskodni ;  — , 
v.  a.  to  —  the  piano,  zongo- 
rát verni;  to  —  the  fiddle, 
hegedűt  húzni ;  to  —  a 
merry  tune,  víg  nótát  ját- 
szani ;  to  —  one  a  trick, 
vkit  m egji itszani ;  vakot 
ütni  vkin;  to  —  the  rogue 
with  one,  vkit  rászedni; 
to  —  the  fool,  bohradoskod- 
ni;  bolondnak  tettetni  ma- 
gát ;  to  —  away  one's  mo- 
ney, pénzét  eljátszani;  — ,  s. 
játszás,  játék,  színjáték  ; 
mozoghatóság ,  mozyataa- 
ság  ;  mozgás,  forgás  ,-  r,  le- 
bánás  ;  to  bring  into  — t 
mozgásba   hozni,   megindí- 


Player 

tani ;  to  give  one  fair  — , 
méltányosan  bánni  vki- 
vel ;  this  is  not  fair  — ,  ez 
nem  becsületes  eljárás.;  to 
go  to  the  — ,  a  színházba 
menni:  this  is  mere  child's 
— ,  ez  igen  könnyű  dolog; 
foul  —  ,  csaló*  ,  cseleske- 
dés  ,  méltánytalankodás ; 
—  bill,  s.  színlap  ;  —  fel- 
low, —  mate,  s.  játszótárs; 
—house,  s.  színház:  — 
thing,  -s.  játékszer. 
Play'er,  s.  játsző ;  színjátszó, 

színész. 
Play'ful,   adj.  játszi,   enyel- 

gős. 
Play 'some,  adj.  játékos.,  csin- 
talan. 
Plea  (plí),  •-'.  vád,  vádbeszéd, 
vádpont  :    védv  ,    véd-ok  , 
védbeszéd;  ellenbeszéd,  ki- 
fogás;  törvényes  ok;  ment- 
ség, örv,  ok  :  pleas  of  the 
crown,  s.  pb  bűnügyi   ese- 
tek ;  —  in  abatement,  sem- 
miségi  kérelem  ;  to  put  in 
a  — ,  kifogást  tenni. 
Plead    (plíd),    V.    a.    and    n. 
perben  beszélni,  pert  vinni: 
felhozni ;  védvűl  felhozni, 
okiíl    adni  :    to  —  at    the 
bar,  perben  beszélni  :  to  — 
by    covin,    a:     ellenféllel 
egyetérteni :    to   —    igno- 
rance, tudatlanságát  ment- 
ségülfelhozni. 
Plead'er,  s.  védszónok,  jog- 
véd, perlekedő. 
Pleasant  (plez'ént),  adj.  kel- 
lemetes,   kellő,   kies  :   víg  ; 
tréfás. 
Pleasantry,  s.  sillám,   tréfá- 
sa,,. 
Please   (plíz),  v.   a.  and  n. 
tetszeni :   kielégíteni ;  ele- 
get  tenni  '-uuk,  -neki ;  to 
be  pleased  with. .,  elégült- 
nek lenni  -ral,  -vei:  to  be 
ill  pleased  with  some  one, 
elégületlennek   lenni    vki- 
r,l:    —  to  take  a  seat,  be 
pleased   to    take    a  seat, 
take  a  seat,  if  you  — ,  tes- 
tek  helyt  t  foglalni ;  only 
to  —  him,  csupán   at    6 
l,i  dveért :  lie  is  hard  to  be 
pleased,  nehéz  neki  eleget 


Pleaseman 

tenni :  as  yon  — ,  tetszése 
szerint, a  mint  tetszik;  if 
it  so  pleases  you,  ha  ön- 
nek úgy  tetszik  :  —  God, 
lia  isten  úgy  akarja. 
Please'man,  s.  hízelgő,  hízel- 
kedő. 
Pleas'ing,  part.  and  adj.  kel- 
lemes, tetsző,  tetszetős; 
— ly,  adv.  tetszőién,  kelle- 
mesen; — ness,  s.  tetszőség, 
kiesség. 
Plea'surable  ( plezs'árébl ), 
adj.  mulatságos,  gyönyör- 
ködtető, gosan. 
Pleas'urably,  a/lv.  mvlatsá- 
Plea'snre  (plezs'ár),  s.  gyö- 
nyör, öröm,  mulatság  :  tet- 
szés, kény;  to  take  —  in  a 
thing,  kedvét  lelni  vmiheii: 
mulatni  viliivel,  gyönyör- 
ködni viliiben  :  with  — , 
örömest,  örömmel:  this 
news  gives  me  much  — , 
igen  örülök  e  hírnek ;  I 
leave  that  to  your  — ,  tet- 
szésére hagyom;  what  is 
your  —  ?  mi  tetszik  ?  plea- 
sures, while  they  flatter, 
sting,  hízeleg  a  gyönyör, 
de  majd  megérzed  falánk- 
ját  :  —  ground,  s.  játék- 
hely, pázsitos  hely,  gyep  ; 
—trip,  8.  kéj-utazás  ;  — .  v. 
a.  to  —  one  in  some  mat- 
ter, vkinek  kedvére  járni 
v.  tenni;  to  —  one  with 
a  thing,  juttatni  vkinek 
rmit. 
Plebeian  (plibi'én),  adj.  pó- 
rias /  ii'pii-'  ;  s.  I  ■:. ■  poi- 
nd r. 
Pledge  (pledzs),  S.  zálog; 
kezes,  túsz  :  visszaköszön- 
te* (  áldomásnál )  ;  to  put 
in  —  ,  zálogai  adni:  to 
hold  in  — .  lálogban  bírni 
'  viliit) ;  to  take  the  — ,  a 
SZeSZeS  italoknak  búcsút 
mondani;  — ,  v.  a.  zálogba 
lenni,  elzálogosítni;  kezes- 
kedni; to  —  one,  vissza- 
köszönteni,  állani    vkinek 

i  áldomásnál  ,  :  to  -  one's 
word  of  honour,  becsüle- 
térefogadni, szavát  adui. 
Plenary,  (plen'éri),  adj.  tel- 
jes. 

281 


Plight 

Plenilune  (  plen'iljun  )  ,  s. 
telihold. 

Plenipotence(plenip'atensz), 
8.  teljhatalom,  teljes  hata- 
lom. 

Plenip'otent,  adj.  teljes  ha- 
talmú, megbízott. 

Plenipotentiary  ( — ten'séri), 
s.  teljhatalmazott;  adj.  tel- 
jes hatalmú. 

PÍeuish  (plen'is),  v.  a.  meg- 
tölteni. 

Plenitude  (plen'itjud),  8.  tel- 
jesség :  vérbőség  ;  —  of 
power,  teljes  hatalom. 

Plenteous  (plen'tsász),  adj. 
hős,  bőséges,  bőtermo  :  teli; 
— ly,  adv.  bőven,  bősége- 
sen ;  — ness,  s.  bőség,  diís- 
sá.q. 

Pleu'tiíul,  adj.  bővelkedő,  bő- 
séges :  a  —  year,  bő  eszten- 
dő a  —  land,  termékeiig 
föld :  a  —  fortune,  vagyo- 
nosság ;  — ly,  adv.  bőven, 
bőségesen. 

Plenty  (pleu'ti),  s.  bőség  ;  to 
have  — of  all  things,  min- 
deiiben  bővelkedni ;  in  — , 
bőven  :  the  horn  of  — ,  bő- 
ségszaru; — ,  adv.  bőven, 
bőven  éléi,. 

Pleonasm  (pli'onézm),  8.  szó- 
felesleg. 

Plethora  (plith'ore) ,  s.  véi- 
diizzadás. 

Plethoric  (pli'tharik) ,  —  al, 
adj.  vérbő,  duzzadozo. 

Pleura  (plju'ré),  s.  mellhár- 
tya. 

Pleurisy  (plju'riszi),  8.  mell- 
hártyalob,  oldal ny  Uniós. 

Pliability  (plei-ébil'iti) ,  s. 
hajlékonyság,  engedékeny- 
ség. 

Pliable  (plei'ébl),  adj.  hajlé- 
kony, engedékeny. 

Pliant,  v.  Pliable.  ' 

Pliantness,  v.  Pliability. 

Plica  iplei'ké),  x.  lengyelfürt. 

Plication,  v.  Plicatme. 

Plicature  (pleik'étsar),  s.  re- 
dőzet :  redő,  rá  ne:. 

Plier  (plei'er),  8.  utczalesö  ; 
napszámos. 

Pliers  (plei'erz),  8.  pl.  CSÍpő- 
vas,  foi,á. 

Plight' (pleit),  8.  állapot,  kar. 


Plinth 

mibenlét;  zálog;  he  might 
now  be  in  very  good  —  ,jó 
dolga  lehetne  most ;  — ,  v. 
a.  zálogba  adni;  to  — 
one's  faith,  hűségéré  fo- 
gadni. 

Plinth  (plinth),  8.  talplap ; 
övpárkány. 

Plod  (j)ladd),  e.  /(.  vesződni, 
bajlódni,  bajoskodni ;  to 
—  upon,  törődni  -val,  -vei. 

Plot  (platt),  s.  szövevény, 
cselszövény  ,    összeesküvés, 

titkos   :ss,(.:,     I  Síki      •:.   )  .M- 

dorlat :  földdarab  ;  the  — 
of  a  play,  csomó  megkötése, 
bonyolítás  <  színműben); 
—,v.n.  (against),  áskálód- 
ni ,  összeesküdni,  ármány - 
kodni :  — ,  i7.  a.  kielmélni, 
kikoholni,  tervelni ;  to  — 
mischief,  roszban  törni  fe- 
jét. 

Plough  (pláu),  s.  eke ;  hor- 
nyoló gyalu  :  —  beam,  g. 
ekegerendely  ;  —  coulter, 
.v.  ekevas;  —  handle,  í. 
ekeszarv,  csigatyú ;  — 
knife,  s.  metszővas  (könyv- 
kötőknél) ;  —  man,  s.  eke- 
tartó :  szántóvető;  — ,  v.  a. 
and  n.  szántani. 

Plough'er,  s.  szántó. 

Plough'ing,  s.  szántó.,. 

Plover  (piaver),  s.  lile. 

Pluck  (plákk),  v.  a.  tépni,  ko- 
pasztani, melleszteni ;  sza- 
kasztani ;  to  —  asunder, 
szétszakasztani ^szétválasz- 
tani :  to  —  up  courage, 
szívet  venni,  nekibátorod- 
ni ;  to  —  down,  lerántani, 
leszakasztani ;  — ,  s.  zsi- 
ger  :  bátorság  :  rántás. 

Plug  (plág),  s.  csap;  dugasz; 
v.  a.  dugaszolni. 

Plum  (piám),  g.  szilva  ;  ma- 
lozsa. 

Plumage  (plju'médzs),  .s.  tol- 
lazat ;  tollbokréta. 

Plumb  (piám),  8.  álom; 
piom;  estellő;  adv.  függ- 
irányosan  ;  —  down,  adr. 
felülről  lefelé,  egyenesen  le; 
— ,  v.  a.  piomozni ;  ónnal 
betömni,  kiónozni. 

Plumbean,  v.  Plumbeous. 


Plumbeous 

Plumbeous  (plám'biás ?.),adj. 
ódoni  .  .,  idomból  roló. 

Plumb'er,  s.  ólom-öntő,  ólom- 
műves. 

Plume  (pljum),  s.  toll :  toll- 
bokréta :  — ,  v.  a.feltollaz- 
ni ;  to  —  one's  self  on . ., 
büszkélkedni  -  vol ,  -vei , 
-ban,  -ben  ;  to  —  out,  fel- 
csinositni ,  felpiperézni. 

Plummet  (plam'mit),  s.filgg- 
óloti',  mérőn  :  nehezék. 

Plumosity  (pljumasz'iti),  s. 
tollasság. 

Plumous     (plju'masz),    adj. 

tollas. 

Plump  (plamp),  adj.  vastag; 

kövér,      testes;     teli,     trljes 

i  arcz  stb  i  ;  dúzos,  pqfesz; 
s.  idomtalan  darab;  cso- 
port ;  a  —  of  horsemen, 
lovag-csoport ;  —,  v.  a.  fel- 
duzzasztani,  félpuffaszta- 
ni ;  hizlalni ;  pottyantam, ; 
— ,  v.  n.  felduzzadni  ;  teste- 
sedni ;  pottyanni. 

Plump'nesa,  g.  vaskosság,  tes- 
tesség. 

Plumy  (plju'mi),  adj.  tollas, 
szárnyas. 

Plunder  (plán'der),  v.  a.  dűl- 
ni, rabolni,  zsákmányolni; 
to  —  one  of..,  vkit  meg- 
fosztani -tói,  -tol  ;  — ,  s. 
préda,  zsákmány,  ragado- 
mány. 

Plun'derer,  g.  dúló,  rabló, 
zsákmányoló. 

Plunge  (plándzs),  v.  n.  elme- 
rülni, elbukni  :  sülyedni ; 
to  —  into  the  water,  a 
vízbe  beleugrani ;  a  vízbe 
belepottyanni ;  to  —  into 
misery,  ínségbe  rohanni; 
the  horse  began  to  — ,  a  ló 
rugdosni  kezdett;  — ,  v.  a. 
buktatni,  elbuktatni,  be- 
mártani, elmerítni ;  elsii- 
lyeszteni ;  to  —  one's  self 
into  lewdness,  elbujálkod- 
ui;  — ,  g.  bukás,  buktatás, 
merülés,  rúgás;  szorultság; 
to  be  put  to  a  — ,  szorult 
állapotban  lenni;  by  plun- 
ges, közben-közbeu. 

Plung'er,  s.  búvár;  szivattyú 
rúd.  [többség. 

Plurality     (  pljurél'iti ) ,    g. 

282 


Pocket 

Plush  (plás),  s.  félbársony. 

Pluvial  (plju'viél),  adj.  eső.., 
esős  ;  s.  miseruha . 

Pluvious  (plju'viász) ,  adj. 
esős. 

Ply  (plei),  v.  a.  redőzni,  meg- 
hajtani; hajlandóvá  tenni; 
rávenni,  h:;  fdvcniu  .  sür- 
getni, sarkallani  ;  to  — 
one  with  work,  munkával 
elhalmozni  vkit;  to  — one's 
books,  szorgahnasan  ta- 
nulni ;  —.  V.  n.  hajlani  ; 
engedni;  igyekezni;  rajta 
len n i ;  feküdn i,  tartózkod- 
ni ;  nekiindulni ;  vitorláz- 
ni, evezni,  hajózni;  to- 
tó the  south,  délnek  ha- 
józni;  to  —  on  the  river, 
a  folyóm  hajókázni;  to — 
at  . .,  állomásozni,  feküd- 
ni:  —  you!  rajta!  to  — 
off  and  on,  labodázni ;  — , 
s.  ránc:  ;  megszokás  ;  to 
take  the  — ,  megszokni. 

Pneumatic  (njumét'iki,  adj. 

—  engine,  S.  légszivattyú. 
Pneumonia    (njumo'nié),   g. 

tüdőlob. 

Pneumonics  ( njumon'ikz  ), 
s.  pl.  tüdőszerek. 

Pneu'mony,   v.  Pneumonia. 

Poach  (paots),  v.  n.  vad-or- 
zást  űzni ;  v.  a.  el  nem  vé- 
gezni ;  szúrni ;  félig  fő:  n  i ; 
poached  eggs,  .'-.  pl.  olatz 
rántotta. 

Poach'er,  -s.  vad-or,  vad-tol- 
vaj. 

Poach'iness,  s.  posvány  osság, 
nedvesség. 

Poach'y,  adj.  posványos,  ned- 
ves. 

Pock  (pak),  g.   himlő,  csecs; 

—  fretten,  —  pitted,  adj. 
himlőhelyes,  ragyás,  ripa- 
csos ;  —  mark,  —  hole,  s. 
himlőhely,  ripacs. 

Pocket  (pak'it),  ».  zseb  ;  b  l 
is  out  of  — ,  kiköltekezett  ; 
he  is  five   pounds  out  of 

—  by..,  öt  fontot  résút 
-on,  -en;  —  book,  s.  zseb- 
könyv; —  handkerchief,  s. 
zsebkendő:  —  knife,  g.  zseb- 
kés, bicsak  :  —  money,  s. 
zsebpénz ;  — ,  v.  a.  zsebbe 
v.  zsebre  tenni ;  to  —  mo- 


Pocky 

ney, pénzt  zsebbe  tenni;  to 

—  an  injury,  to  —  up  an 
affront,  hantáimat  eltűrni, 
sérelmet  szó  nélkül  elszen- 
vedni. 

Pocky  (pak'i),  adj.   himlős ; 

bujasenyves. 
Pod  (pad),  s.  heczö. 
Podagra   (podég'ré),   s.    láb- 

köszvény. 
Podge  (padzs),  s.  pöcs. 
Poem  (po'em),  .•.-.  költemény. 
Poesy  (po'iszi),  s.  költészet. 
Poet  (po'et),  s.  költő. 
Poetaster  (po'itészter),  s.  fű :  - 

faköltő.  [nő. 

Poetess  (po'itesz),  s.  költész- 
Poetic  (po-et'ik),   — al,    adj. 

költészeti ;  költészi;  —ally, 

adv.     költészet  Heg,    költé- 

szileg. 
Poet'ies,  g,  pl.   költészettan. 
Poetize  (po'iteiz),  v.  n.  versel- 
ni, költés  zieskedni. 
Poetress,  v.  Poetess. 
Pöetry  (po'itri),  s.  költészség; 

költészet :  költemények. 
Poignancy  (pai'nénBzí),  s.  csi- 

pösség,  élesség. 
Poi'gnant,  adj.  élen,  csípős ; 

átitató :  szúrós. 
Point  (paint),  s.  hegye  vmi- 

nek ;   pont;     fok.    lépcső; 

karcztíí  ;    szélvonat  :    szem 

(koczkán  ,   kártyán ) ;   the 

—  of  a  needle,  tűhegy  ;  to 
end  in  a  — ,  hegyesen  vég- 
ződni ;  —  of  support,  tám- 
pont ;  —  of  honour,  becsü- 
letbeli kérdés,  becsületbeli 
dolog;  —of  inflexion,  térítő 
pont;  —  of  land,  foídfok;  - 
of  sight,  szempont:  —  of 
view,  álláspont,  nézpont; 
chief  — ,  main  — ,  főpont  ; 

—  of  time,  időpont  ;  to  he 
at  the  —  of  death,  haldok- 
lóm :  in  —  of  fact,  tulaj- 
donképen,  sajátképen,  va- 
lóságosan :  In'  was  mi  tlir 

—  of  starting,  indulófélben 
volt  ;  she  was  nn  the  —  of 
being  married,  épen  .férj- 
hez menni  akart ;  to  make 
a  —  of . . ,  mo géit  megkötni; 
sürgetni ;  to  gain  on< 
czélját  elérni;  to  carry 
tin'      ,  győzni,  kivinni ;  in 


Pointblank 

/  —  of  religion,  a  vallás  dol- 
gában :  to  speak  to  the  — , 
a  dologra  szólni  ,•  to  bring 
to  a  — ,  véget  vetni  ,•  rövi- 
den előadni,  rövidre  fogni 
beszédét  ;  it  is  come  to 
that  — ,  annyira  ment  a  do- 
log; to  stand  upon  points, 
igen  szorosan  venni:  teke- 
tóriázni ;  —  by  — ,  pontról 
pontra, pontonként; — ,  v.a. 
kihegyezni,  meghegyezni ; 
pontozni,  megpontozni;  ma- 
tatni, megmutatni ;  figyel- 
meztetni :  to  —  out,  kije- 
lelni ;  to  —  out  the  way  to 
some  one,  ntba  tgazitni 
vkit,  megmutatni  vkinek 
a:     iga:     at  at  ;     to    —    at, 

czélozni,  irányozni,  mu- 
tatni-r  a,  -re;  to  —  one's 
finger  at  something,  újjal 
mutatni  vmire  ;  --,  v.  n. 
állani  I  vizslával  i. 

Pointhlank  (paint'blénk),  s. 
a  tárcsa  közepe  ;  adv.  ke- 
reken, egyenesen,  nyíltan. 

Pointdevise  (painfdiveiz),  s. 
varrás  adv. pontosan,  sza- 
batosan. 

Point'ed,  part.  and  adj.  he- 
gyezett, élezett;  nyomaté- 
kos; — ly,  adv.  élesen,  fa- 
lán kosán  ,  nyomatékosan  • 
— ness ,  s.  hegyezettség, 
nyomatékosság,  nyomaték. 

Point'er,  s.  vizsla;  óramuta- 
tó ;  karcztű. 

Point'ing,  s.  hegyezés,  muta- 
tás, czélzás;  —  stock,  8. 
tárcsa. 

Point'less ,  adj.  kegyetlen, 
tompa  ;  —  ness,  s.  hrgyct- 
lenség,  tompaság. 

Poise  (p.iiz),  *.  súly;  egyen- 
súly; mérleg,  v.  a.  súlyt 
mérni,  mérlegélni ;  megter- 
helni. 

Poison  (paiz'n) ,  s.  méreg ; 
v.a.  mérgezni,  megmérgez- 
ni; to  —  one's  self  with  . . , 
megmérgezni  mayát  -vol, 
■vei;  to  -a  piece, ágyút  be- 
szegezni ;  '  tvéf.  i  to  —  a 
woman,  nőt  teherbe  ejteni. 

Pois'oner,  s.  méreg-étető,mér- 
,  méregkeverő;  csábító, 
erkölcsvesztegető. 

283 


Poliey 

Poisonous  (paiz'nász),  adj. 
mérges;  vészhozó;  —ness, 
s.  mérgesség. 

Poize,  v.  Poise. 

Poke  (pook),  v.  a.  tapogatni; 
piszkálni,  szítogatni  •  to  — 
the  fire,  a  tüzet  szitui ;  to 
—  one's  nose  into  other 
people's  business,  más  dol- 
gába keveredni;  (tréf.i  I 
am  a  member  of  the  anti- 
poke-your-uose-into-other 
people's  -  business-society, 
nem  szoktam  más  dolgába 
avatkozni ;  — ,  v.  n.  pisz- 
kálódni ;  —  s.  zseb  ;  zacs- 
kó ;  zsák  ;  lökés,  döfés ;  ta- 
tárka ;  to  buy  a  pig  in  a 
— , zsákban  venni  malaczot. 

Poker  (poo'ker),  s.  szitóvas, 
piszkavas. 

Polar  (po'lér),  adj.  sark  .  . , 
sarki,  gönczi  ;  —  circle,  s. 
gönczkör,  sarkkör  ;  —bear, 
s.  jégmedve. 

Polarity  (polér'iti),  s.  gön- 
czösség,  sarkiasság. 

Polarisation  (polérizé~'san),s. 
világsarkítás  ;  fénysarku- 
lás. 

Pole  (pool),  s.  sark,  földsark, 
göncz;  lengyel;  karó,  czö- 
löp;  rúd;  mérőrud;  —  of 
a  coach,  s.  kocsirúd  ,■  —  of 
a  ladder,  s.  lábtóoldal ; 
— axe,  s.  kelevész  ;  —  star, 
.5.  sarkcsillag;  — ,  v.  a.  rú- 
dazni  :  rúddal  lökni ;  meg- 
ka  rázni. 

Poledavis  (pol'dévisz),  s.  bo- 
ritékvászon,  vitorlavászon. 

Poledavy,  v.  Poledavis. 

Polemic  (polem'ik),— al,  adj. 
vitázati,  vitázó,  vitatkozó; 
—ally,  adv.  vitázva,  vitá- 
zólag  :  — ,  8.  vitiís:,  vitázó. 

Polemics,  s.  pl.  vitászat,  vi- 
tatan. 

Poley  (po'li),  s.  csombor,  kösz- 
vény -menta. 

Police  (palísz'),  s.  rendőrség; 

—  officer,  s.  rendőrtiszt ; 

—  man,  8.  rendőr  ; — court, 
8.  rendőrhivatal. 

PoüVed,  adj.  polgáriasított, 

polgárisait. 
Policy    (pal'iSZÍ),   8.    ildomos- 

ság,  okosság;  politika;  hi:- 


Poller 

tosUÓjegy  ;jegy,  lapka  :  — 

goes  bevond  strength,  töb- 
bet észszel  mint  erővel : 
honesty  is  the  best  — ,  be- 
csületesség a  legjobb  poli- 
tika :  —  of  insurance,  biz- 
tosiiójegy. 

Polier-slate  (poli'Sr-szlet),  s. 
csiszpala. 

Polish  (polis),  adj.  lengyel : 
—  cat,  .s.  görény  ;  —  jew,  g. 
lengyelzsidó. 

Polish  (pal'is),  v.  a.  pallé- 
rozni, simítni,  csiszolni, 
fényesítni;  in  the  most 
polished  manner,  legud- 
variasabban; — ,  v.n.fé- 
nyesedni;  — ,  s.  fényesség, 
sikárlat,  simaság ;  módos- 
ság,  udvariasság. 

Pol'ishable,  adj.  palléroz- 
ható. 

Pol'isher,  s.  simító,  csiszoló, 
sikárló. 

Pol'ishment,  s.  simaság,  si- 
kárlat :  pallérozottság,  ud- 
variasság. 

Polite  (poleif),  adj.  palléro- 
zott ;  módos,  udvarias,  dí- 
szes viseletű  ;  a  —  man,  ud- 
varias ember,  —  literature, 
g.  a  szép  tudományok ;  — ly, 
adv.  udvariasan,  módosan; 
— ness,  g.  módosság,  udva- 
riasság. 

Politic  (pal'itik),  adj.  ildomos, 
okos,  ravasz,  óvatos. 

Political,  adj.  politikai;  — 
body,  g.  államtest :  —  eco- 
nomy ;  s.  államgazdaság ; 
— ly,  adv.  politikailag. 

Politician  (paliti'sán),  s.  ál- 
lamférfi ,  politikus ;  ra- 
vaszdi. 

Tol'itics.s.  j)l.  politika, <iis:ó  (/- 
lástan;  politikai  ügyek; 
ország  dolga. 

Poll  (pol),  g.  fej,  teg,  nyak- 
szirt; szavazás,  szavazati 
jegyzék;  serincz  (hali:  — 
cow,  s.  szarvatlan  tehén: 
—,  v.  a.  lecsonkázni,  nyes- 
ni;  nyírni;  szavazati  laj- 
stromba irni;  —,  v.  n.  sza- 
vazni. 

Pollard  (paliérd),  v.  a.  lébu- 
gázni,  lecsonkázni ;  s.  cson- 
kított fa ;  megreszelt  arany 


Poller 

(pén:  I  ;    csonka    szarvas  ; 
korpaliszt. 
Poller,  g.  szavazó  ;fajiyeső; 
zsákmányoló. 

Pollicitation  (palliszité'sán), 
s.  igérés,  Ígéret. 

Pollute  (paljúf),  v.  a.  meg- 
fertőzni. 

Polhit'ed,  adj.  férte zett ;  — 
s.  fertezettség,  fertőzet. 

Pollution  (pallju'sán),  s.  fer- 
tőzés, magömlés  ;  fertőzet, 

Polly  (pal'H),  .v.  Marinka; 
papagáj. 

Polonaise  (polonéz'),  s.  len- 
gyel tánc:,  lengyel  zene. 

Poltroon  (paltrún'),  g.  gyáva, 
pulya. 

Poltroon'ery ,  g.  gyávaság, 
pulyaság. 

Polyandria  (polién'drié) ,  g. 
pl.  sokhímes  növények. 

Polyan'drian,  adj.  sok  hímes. 

Polyanthos  (— én'thász) ,  g. 
kankalin. 

Polychrest  (pallikreszt),  adj. 
sokféle  hasznosságit. 

Polygamous  (pohg'émász), 
adj.  soknejű. 

Polyg'amy,  g.  soknejűség. 

Pol'ygon,  g.  sokszög. 

Polyg'onal,  adj.  sokszögű. 

Polyhedral  (polihi'drél),  adj. 
soklapu. 

Polyhedron  ( — hi'drán  ),  s. 
soklap,  soklapony. 

Polym'athy,  g.  soktudás. 

Polynome  (pal'inom),  s.  sok- 
tag. 

Polypetalous  (palipit'élász), 
adj.  soklevelit. 

Polypous  (pol'ipász),  adj. 
habarcznemü  ,pöfeteynemü . 

Pol'ypus,  g.  habarcz,pöfeteg. 

Polytechnic(pahtek'ník),rtrfj. 
műegyetemi ;  —  school,  s. 
műegyetem. 

Pol'itheism,  s.  sokisteniiség. 

Pol'itheist,  s.  sokistenű. 

Politheis'tic  (palithi-isz'tik) , 
— al,  adj.  sokistenségi. 

Pomade,  v.  Pomatum. 

Pomatum  (pome'tám),  s.  haj- 
kenőcs. 

Pomegranate  (pám'grénét), 
s.  gránát  -  alma  ;  gránát- 
ul inat  a. 

284 


Pontifícian 

Pomjferous  (  pamiferász  )  r 
adj.  almát  termő. 

Pommel  (pam'mel),  v.a.  meg- 
öklözni,  megpakolni;  s. 
kardgomb,  markolatgomb  ; 
nysn  ;>fv   nyzrc ;  /  apa 

Pomolo^rist  (pomal'odzsiszt), 
•--•.  gyümölcsé*;. 

Pomol'ogy,  g.  gyümölcsisme, 
gyümölcsészet. 

Pomp(pamp),  s. pompa,  fény, 
dísz. 

Pompion  (pámp'ián),  g.  tök. 

Pomposity  (pompasz'iti) ,  s. 
pompásság  ;  pompázás,  fé- 
ri gelgés. 

Pompous  (pamp'ász),  adj. 
pompás  :  —  ly,  adv.  pompá- 
san ;  —  ness,  g.  pompásság, 
díszéig  :  dagályosság. 

Poncho  (  pan'tso  ) ,  .>>•.  váll- 
ra ha. 

Pond  (pand),  s.  tó. 

Ponder  (pan'der),  v.  a.  meg- 
fontolni, meggondolni;  o.n. 
to  —  over  i  vagy  on),  esz- 
mélkedni, eszével  járni  -on, 
-en :  elméjében  forgatni 
vmit. 

Pon'derable,  adj.  mérlegel- 
hető, súlyozható. 

Ponclerabil'ity,  s.  mérlegel- 
hetőség,  súlgozhatóság. 

Ponderosity  (panderasz'iti). 
s.  súlyosság,  nehézség;  fon- 
t osság ,  nyom ósság . 

Ponderous  (pan'derász),  adj. 
súlyos,  nehéz  ;  fontos,  nyo- 
mós. 

Pongo  (pan'go),s.po/)í7o  (ma- 
jomfaj). 

Poniard  (pan'jérd).s.  gyilok  ; 
v.  a.  gyilokkal  leszűri  i. 

Pontage  (pan'tedzs),  s.  híd- 
pénz, hídvám. 

Pontiff  (pan'tif)  ,  s.  főpap ; 
pápa. 

Pontine,  v.  Pontifical. 

Pontifical,  adj.  /Spapi,  pá- 
pai, püspöki :  ünnepélyes. 

Pontifical'ity,  s.  pápai  mél- 
tóság. 

Pontificate  (—két),  .<;.  főpap- 
ság, főpapi  méltóság  •  pá- 
paság. 

Pontifi'cial,  v.  Pontifícian. 

Pontifi'cian  (pantifis'én),aá/. 


Pontoon 

pápai  ;  pápista  .  .  ,  pápis- 
tás. 

Pontoon  (pantún'),  g.  dereg- 
lye, dereglye-komp,  hajó- 
híd, ló. 

Pony  (po'ni),  s.  lovacska,  kis 

Pooh  (pú),  int.  épen  bizony  ! 
no  ugyan  !  hogy  is  ne  ! 

Pooh-pooh  (pú'-pú'),  v.  a.  to 

—  one  down,  fityma  szil- 
vákkal elhallgattatni  vkit; 
vkivel  megvetöleg  bánni. 

Pool  (púi),  S.  pacsulija,  mo- 
csár ;  betétel   a  játékban; 

—  counter,  s.  játékbár cza; 

—  snipe,  —  suite ,  s.  mo- 
csári szalonka. 

Poop  (púp),  .s.  hajófar ;  v.  a. 
hátulról  lökni;  r.  n.  (  vulg.) 
fingani. 

Poor  (pur),  adj.  szegény : 
the — ,  s.  pl.  a  szegények; 
a  — fellow,  szegény  legény; 
a  —  soil,  silány  föld ;  a  — 
language,  szűknyelv ;  he 
is  a  —  scholar,  6  nem  inén 
tanult  ember ;  to  make  but 
a  —  shift,  sanyarogni,  el- 
tengődni;  —  little  thing ! 
szegényke!  (prov.)  poor 
men's  tables  are  soon 
spread,  (szegéin/  ember  asz- 
tala hamar  meg  ran  terít- 
ve) szegény  embei'  hamar 
megolvashatja  mohi  -.nit , 
a  —  man  is  fain  of  little, 
szegéiig  embernek  kicsiny 
is  sol; ;  the—  do  penance 
for  the  follies  of  the  rich, 
a  szegények  lakolnak  a 
gazdagok  hibáiép  ;  as  — 
as  Job,  (  vagy  )  as  —  a>  a 
church  moose ,  szegény, 
mint  a  templom  egere  ;  — 
rate,  s.  szegény-adó :  — 
spirited,  adj.  bátortalan, 
pulyalelkü. 

Poor'ish,  adj.  szegényes. 

Poorly,  "'/'■.  szegényül;  to 
live  — ,  nyomorkodni :  lie 
is  — ,  roszúl  ran. 

Poorness,  s.  szegénység;  si- 
lányság ;  csekély  léte  v. 
volta  vminel . 

Pop  (papp)  r.  n.  surranni  ; 
csattanni  ;  pnjianni  ;  cscr- 
diilni :  tn  in,  besurranni ; 
t  I        almi;,',  elsurranni  ;  to 


Pope 

—  off,  elillanni  ;  to  —  up, 
felugrani,  felszökni;  to  — 
with  the  mouth,  pittyen- 
ni ;  to  —  upon  one,  buk- 
kant vkire;  to —  at  a  bird, 
madárra  lőni;  — ,  v.  a.  hir- 
telen elrejteni,  eldugni; 
hirtelenül  mozgásba  liozni; 
(  vulg.  t  agyonlőni;  zálogba 
adni  :  to  —  off  a  pistol, 
pisztolyt  hirtelen  elsütni; 
to  —  one's  hand  into  the 
dish ,  kezével  hirtelen  a 
tálba  nyúlni  :  to  —  out  a 
word,  egy  szót  szalasztahi 
ki  a  száján:  to  —  the  ques- 
tion, leányt  megkérni  (nő- 
ül ) ;  to  —  one  out  of  a 
thing,  vmitől  elejteni  vkit, 
vkitől  emit  elcsalni :  — ,  s. 
csattogás ,  csapás  :  puffa- 
nás;   nyinés,    nyikkanás; 

—  gun,  s. puffanó ;—,  adv. 
hirtelen,  váratlanul. 

Pope  (poop) ,  ••;.  pápa  ;  se- 
rine:. 

Pope'dom,  .s.  pápaság. 

Pope'ry,  s.  pápistaság. 

Pop'ish,  adj.  pápista  ..,  pa- 
pist ás. 

Poplar  (pap'lér),  .í.  nyárfa  ; 
black  — ,  g.   fekete  nyárja. 

Poplin  (pap'ün),  s.  gyapjú- 
szövet neme  ;  félselyem. 

Poppy  (pap'pi),  g.  mái; ;  — 
head,  g.  mákfej,  mákbuga; 

—  seed,  8.  mákmag. 
Populace (pap'julesz),  g.  };'<'>.- 

nép. 

Popular  (pap'julér),  adj.  nép- 
szerű; a  —  man,  a  nép 
kedvencze ;  a  —  desease, 
honikór ;  — ly,  adv.  nép- 
szerüleg. 

Popularity,  s.  népszerűség  ,• 
népnyelv. 

Popularize  (pap'juléreiz),  v. 
a.  népszerüsítni. 

Populate     (pap'julet),     v.    a. 

népesítni ;  r.  n.  népesedni. 

Population  (— lé'sán),  8:  né- 
pesség, népszám., 

Populous  (pap'julasz),  adj. 
népes :     uess,  s.  népesség. 

Porcelain  (por'szilén),*.  por- 
czellán  i  a.  h.  i. 

Porch  (paarts),  --.  pitvar,  elő- 

csariiol. . 

885 


Porter 

Porcupine  (paar'kjupein),  g. 

tövises  disznó,  süldisznó. 

Pore  (por),  g.  bőrlikacs,  iz- 
zólik. 

Pore,  v.  n.  to  —  upon  (on, 
over),  fejét  törni  -on,  -en, 
elmélyedni,  elmerülni  -ha, 
-be  :  — ,  v.  a.   vizsgálgatni. 

Pore'blind  (—  bleiud),  adj. 
rövidlátó,  sila,  kukucs. 

Porism  (po'rizm),  s.  (math.) 
folyomány. 

Pork  (paark),  s.    disznóhús; 

—  eater,  g.  disznóhúsevő. 
Pork'er,  s.  sertés. 

Porket  (pork'it),   s.   malacz. 

Porkling,  v.  Porket. 

Porosity  (parasz'iti),  s.  lika- 
csosság. 

Porous  (po'rász),  adj.  lika- 
csos. 

Porousness,  v.  Porosity. 

Porpentine,  v.  Porcupine. 

Phorphyry  (par'fári),  s.por- 
fir,  petgle. 

Porjjoise  (par'pász),  s:  bar- 
na delfin,  disznóhal. 

Porrection  (parrek'sán),  g. 
ki  nyújtás. 

Porridge  (par'ridzs),  g.  leves, 
kása. 

Porringer  (par'rindzser),  s. 
levestál. 

Port  (port),  s.  révpart;  kapu; 
tatbal  (tatról  vett  bal  ré- 
sze a  hajónak);  hordké- 
pesség; testtartás;  — ,  — 
wine,  s.  portugálbor;  the 
sublime  — ,  török  udvar  ; 

—  charges,  g.  pl.  révpénz  : 

—  grave,  g.  révmester;  — 
vent,  g.  szélcső  i  org. ). 

Port'able,  adj.  vihető,  elti- 
hető. 

Port'age,  g.  hordás;  ágyú- 
iéi; i  hajŐn)  :  vitelbér. 

Port'al,  g.  díszkapu. 

Port'cluse,  (  -klusz),  g.  iiulló 
rostéig,  véd/rács. 

Portéiul  (partend'),  V.  a.  elő- 
re jelenteni  ;  it  portends 
no  good,  '<:  nem  mutat 
jóra. 

Portent',  g.  előjel. 

Portent'ous     (  partent'ász  )  , 

adj.    baljóslatú  ;     szörnyű, 
iszonyú. 
Portit  (port'ei  |,  g.  vivő,  Imr- 


Porterage 

dozó;  házi  szolga;  fekete 
ser. 

Port'erage,  s.  vitelbér. 

Portfolio  (— fo'lio),  s.tárcza; 
levéltáska. 

Portico  (par'tiko),  g.  oszlop- 
s't kotor,  oszlopcsarnok. 

Portion  (por'sán),  s.  rész  ; 
adag  ;  jutalék  ;  örökrész, 
kelengye;  v.  a.  kiosztani; 
kikelengyézni ,  'osztályré- 
szét kiadni  ;  évi  tartatot 
kiszabni. 

Portland-stone  ( port'lénd- 
szton),  s.  csigamész. 

Portliness  (port'linesz) ,  s. 
méltóságos  magatartás ;ter- 
metesség,  derékség. 

Portly,  adj.  termetes,  derék; 
méltóságos  magatartású. 

Portmanteau  (portmén'to), 
.?.  köpenyzsák,  batú ;  bő- 
rönd; utazó  tiíska. 

Portrait  (por'tret),  s.  arcz- 
kén,  képmás  ;  v.  a.  lefes- 
teni;  lerajzolni. 

Por'traiture,  í.  arezkép;  arcz- 
képfestés. 

Portray  (portré'),  v.  a.  arcz- 
képezni,  lefesteni;  leraj- 
zolni. 

Pory,  v.  Porous. 

Pose  (pooz),  v.  a.  kikérdez- 
ni ;  megzavaró  kérdéseket 
tenni;  zavarodásba  hoz- 
ni ;  s.  nátha  :  rekedő  nát- 
ha ;  állás,  testtartás. 

Pos'er,  g.  kikérdező,  vizs- 
gáló ;  feltartóztatás,  aka- 
dály, gáncs. 

Posi'tion  (pozis'án),  .?.  állás, 
helyzet;  állítás,  tétel;  a 
man  of  no  —  in  society, 
egy  ember,  a  kinek  nincsen 
társadalmi  állása. 

Positive  (paz'itiv),  adj.  állí- 
tó ,  igenleges ;  bizonyos , 
biztos;  valóságos,  tényle- 
ges; állító;  tételes;  határo- 
zott, kifejezett ;  feltétlen  .• 
to  be  —  of  a  thing,  biztos- 
nak lenni  vmiben,  bizton 
állítani  ;  lam  not  —  as  to 
that,  azt  nem  mondhatom 
bizonyosnak  :  — ly,  üdv. 
igenleg ;  bizonyosan,  biz- 
ton; határozottan;  — ness, 


Positure 

8.  határozottság,  bizonyos- 
ság :  ténylegesség. 

Positure,  17.  Posture. 

Posse  (pasz'szi),  s.  fegyver- 
hatalom  ;  —  comitatus,  s. 
a  megyék  fegyveres  népe, 
népfelkelés. 

Possess  (pazzesz'),  v.  a. 
bírni ,  birtokában  lenni 
(vminek)  ;  to  —  abilities, 
szép  tehetségekkel  birni : 
he  lost  all  he  possessed, 
mindenét  elvesztette  ;  he 
was  possessed  of  a  small 
fortune,  volt  neki  egy  kis 
vagyonkája;  to  be  possess- 
ed by  the  devil,  ördöngös- 
nek  lenni ;  he  was  possess- 
ed with  a  panic  fear,  ret- 
tegés fogta  el ;  he  is  pos- 
sessed with  business,  fe- 
lette sok  dolga  van  :  to  — 
influence  over  one,  befo- 
lyással lenni  vkire ;  to  — 
one's  self  of  a  thing,  vmit 
elfoglalni,  vmit  birtokába 
venni :  vmit  magáévátenni. 

Posses'sion  (pazzes'án),  s. 
birtoklás  ;  birtok  ;  right  of 
— ,  birtokjog;  to  take  — 
of..,  birtokába  venni;  to 
have  the  —  of . . ,  birtokol- 
ni ;  our  —  s,  jószágaink  ; 
to  recover  one's  self  — , 
eszére  térni ,  önuralmát 
visszanyerni. 

Posses'sive  (pazzesz'iv),  adj. 
birtok  .  .,  birtoki ;  —  case, 
s.  birtoki  eset,  birtok  ejtés. 

Posses'sor,  g.  birtokos. 

Pos'sessory,  adj.  birtok  . ., 
birtoklási. 

Pos'set  (pasz'it),  g.  savó; 
— ale,  s.  sersavó ;  — ,  v.  a. 
oltani  (tejet). 

Possibility,  s.  tehetség,  lehe- 
tősén. 

Pos'sible  (pasz'ibl),  adj.  le- 
hetséges, lehető;  it  is  — , 
meglehet. 

Pos'sibly,  adv.  lehetőén,  le- 
hetőképen ;  if  I  —  can,  ha 
csak  valahogyan  megtehe- 
tem. 

Post  (paoszt),  s.  karó ;  fa- 
oszlop; állás,  állomáshely, 
hivatali  állás ;  őrs,  őrhely; 
számlatétel ;  posta  ;  posta- 

286 


Postillion 

állomás  ;  postanap  :  gyors- 
hirnök, postalovag;  hír,  tu- 
dósítás;  door  --,  g.  ajtó 
félfa,  ajtófél ;  to  enjoy  a 

—  under goverment,  a  kor- 
mány szolgalatjában  álla- 
ni, államhivatalt  viselni; 
in  — ,  sietve ;  in  all  — ,  seb- 
bel lobbal ;  to  travel  — , 
postán  utazni ;  by  return 
of  — ,  posta  fordultával; 
knight  of  the  — ,  g.  hamis 
tanú;  — boy,  s.  postalegény; 

—  man,  g.  levélliordó ;  — 
master,  g.  postamester;  — 
mill,  g.  szélmalom  |  mely- 
nek egész  teste  fordul  I;  — 
office,  s.  postahivatal,  pos- 
taház ;  —  paid,  adj.  bér- 
ment ;  — ,  v.  a.  helyezni, 
elhelyezni,  fel  állítni ;  fel- 
adni (postára);  beirni,  át- 
írni; kiragasztani  i  hirde- 
tést stb.)  ;  to  —  one's  self, 
állást  foglalni ;  to  —  a 
letter,  leveletfeladni  a  pos- 
tára ;  to  —  from  the  jour- 
nal to  the  ledger,  a  nap- 
lóból a  számlakönyvbe  át- 
írni ;  to  —  tip  a  bill,  czé- 
dulát  kiragasztani ;  to  — 
one  off,  kiadni vkin,  eluta- 
sítani vkit;  — ,  v.  n.  postán 
utazni;  sebesen  menni: 
sietni;  to  —off,  elsietni; 
to  —  away  with  a  thing, 
valamely  dolgot  hamarjá- 
ban elintézni.  {bér. 

Post'age,   s.  levélbér,  posta- 

Post'date  (— dét),  v.  a.  utó- 
keltezni, hátranapolni;  s. 
utókeltezés,  későbbi  költe- 
zés,  későbbi  kelte  vminek. 

Poste-restante  (post-reszt- 
ént')  =  to  be  left  till  call- 
ed for,  postán  hagyva  v. 
tartva. 

Posterior  (paszti'riár),  adj. 
utóbbi,  későbbi ;  — s,  g.  ri. 
alfél. 

Posteriority ,  g.  utóbbiság, 
késöbbiség. 

Posterity  (pasztcr'iti),  g.  utó- 
kor, utódiság. 

Postern  (pasz'tern),  s.  há- 
tulsó ajtó;  rejtett  ajtócska 

Postillion  (posztil'ján) ,  s. 
postalegény . 


Postliminium 

Postliminium,  v.  Postliminy. 
Postliminy  (posztlim'ini),  s. 

birtokba  vissza  helyezés. 
Postmeridian    (— mirid'ién), 

adj.  délutáni. 
Postpone  (— ]>on'),  V.  a.  hátra 
tenni,    utána  tenni :  elha- 
lasztani. 
Postponement,   s.   elhalász- 
ta*, elnapolás  :  haladék. 

Postponence  (— po'nensz),  s. 
elmulasztás  :  elmcllözés. 

Postposition  (—  pozi'sán),  s. 
utánatétel,  hátratétel ;  el- 
halasztás. 

Postscript  (— szkript'),s.  utó- 
irat. 

Postulant  (paszt'julént),  s. 
követelő;  kérő,  kereső. 

Postulate  (—lét),  8.  követelő 
mondat ;  követelés,  kívá- 
nat :  kívánalom  ;  v.  a.  kö- 
vi telni,  kívánni:  köyetel- 
ményezni. 

Postuía'tioii,  s.  követelés,  fel- 
it vés  ;  i  lőfeltétel. 

Pos'tulatory  (paszt'julétari), 
adj.  követelő,  feltételező, 
feltételes. 

Postulatum  (— le'tám),.s.  kö- 
vetelő  mondat:  kivánmány, 
követelmény. 

Pos'ture  (paszt'sjur),  s.  ma- 
gatartás, testtartás;  állás. 

Posy  (po'zi),«.  emlékmondat, 
felirat  :  virágbokréta. 

Pot  (patt),  s.  fazék  ;  mérték 
neme  (két  angol  pint);  to 
go  to  — ,  tönkre  jutni;  — , 
v.  a.  fazékba  tenni;  —,  v. 
n.  dőzsölni. 

Potable  (potébl),  ad;,  iható. 

Potage  (patt'édzs) ,  s.  leves. 

Potash  (patt'es),8.  hamúzsír, 
szalaj,  ham-éleg. 

Potaasa  (potész'szé),  s.  ham- 
éleg,  hanoi  a. 

Potas'sium  (— sziárn),  s.  ha- 
many. 

Potation  (poté'san),  t.  dőzsö- 
lés, tivornya. 

Potatoe  (poteta),  8.  burgo- 
nya, pityóka. 

Potency  (po'tenszi),  s.  erő, 
til,,  tség,  hatalmasság. 

Potent,  adj.  hatalmas;  te- 
hetőn; erős;  — ly,  adv.  ha- 
talmasan, i  rősen. 


Potentate 

Potentate  (po'tentet),8.  ural- 
kodó fejedelem. 

Potential  (poten'sél),  adj.  te- 
hető :  hatályerői;  s.  tehető 
ige;  —  ly,   adv.   tehetőleg, 

err Hi/  ilea. 

Potentiality,  s.  hathatósság, 
hatályerő. 

Pothecary,  v.  Apothecary. 

Pother,  v.  Bother. 

Potion  (po'sán),  s.  ital ;  love 
— ,  x.  szerélem-ital,  báj- 
ital. 

Pottage,  v.  Potage. 

Potter  (pat'ter),  S;  fazekas, 
göröncsér ;  — 's  clay,  s.fa- 
z  kas  agyag ;  —'a  wheel, 
g.  korong. 

Pottery,  s.  fazekasat  ti ;  faze- 
kasmühely. 

Pouch  (pants) ,  s.  zacskó, 
ttlska,  zseb;  tobacco  — , 
dohányzacskó  ;  birding  — , 
vadásztáska  ;  —  mouth- 
ed, adj.  vastagajakú;  — , 
v.  a.  zsebbe  tenni:  elnyelni. 

Poult  (polt),  s.  csirke. 

Poulterer,  s.  baromfi-árús. 

Poultice  (pol'tisz),  s.  boro- 
gatmány. 

Poultry,  s.  baromfi;  —yard, 
s.  tyúkudva/r. 

Pounce  (páunsz),  s.  karom 
i  ormadáré ) ;  porított  si- 
kárkő  :  átlyuggatott  mun- 
ka; v.  a.  mer/ragadni; 
átlyuggatni ;  tajtékkövel 
megdörzsölni :  v.  n.  to  — 
on  (upon),  nekiesni,  rá- 
rohanni; csapkodni  (  zsák- 
mányára a:  ormadár  I. 

Pound  (páund),  s.  font  ;  zá- 
log-ól; by  the  — ,  fon- 
tonként :  one  —  sterling 
(=  £  1),  pgy  font  ster- 
ling ( mintegy  nyolczadfél 
(irammá  termék  arany);—, 
v.  a.  porrá  tömi,  zálog- 
ólba bezárni. 

Pound'er,  s.  mozsártörő. 

Pout  (poor)  ,  v.  a.  önteni ; 
ömles.teni ;   to   —   out,   ki- 

'  ni :  kitölteni :  to  — 
off,  letölteni ;  to  —  on 
(upon,  over),  ráönteni ;  rá- 
tölteni :  to  —  forth  one's 
lamentations,  jajokra  fa- 
kadni ;   to  — .  fortli  one's 

287 


Practicable 

knowledge ,  tudományát 
fitogatni;  — ,  v.  n.  sza- 
kadni, zuhogni  (mint  az 
eső) ;  the  rain  pours  in 
torrents,  csak  ugy  önti  ; 
(prov. )  it  cannot  ram,  but 
it  pours,  nem  jár  társ  nél- 
kül a  szerencsétlenség. 

Pourtray,  v.  Portray. 

Pout  (pánt),  s.  tengeri  orsó- 
Ital  :  duzzaszkodás ;  v.  n. 
kint/nini, kiállani:  duzzasz- 
kodni,  dúzni  az  orrát :  v.  a. 
to  —  one's  ]ips,száját  pity- 
tyeszteni. 

Poverty  (pav'erti),  s.  szegény- 
ség, when  —  comes  in  at 
the  doors,  love  leaps  out 
at  the  windows,  mikor  a 
S   ;.'/ .;   7   bel    s     it  a    ajtón, 

akkor  a  szeretet  kiugrik  a: 
ablakon. 

Powder  (páu'der),  s.  por; 
hair  — ,  hajpor;  gun  — , 
puskapor  ;  sneezing  — , 
tűsszentőpor ;  — bag,  s.  haj- 
porzacskó ;  —mill,  s.  löpor- 
gyár ;  —  sugar,  s.  porczu- 
kor ;  —,  17.  a.poritni;  haj- 
porozni. 

Pow'er  (páur),  s.  hatalom,  te- 
hetség, erő;  horse  — ,  ló- 
erő; our  reasoning  pow- 
ers, észbeli  tehetségeink ; 
to  give  full  —  to  some  one, 
teljes  hatalmat  adni  vki- 
nek  :  to  have  —  with  some 
one,  sokat  tehetni  vkinél ; 
it  is  not  in  my  — ,  nem  áll 
hatalmamban  v.  tehetsé- 
gemben :  —  of  attorney,  s. 
meghatalmazó  levél;  kép- 
viseleti felhatalmazvány  ; 
when  the  Tories  came  to 
— ,  midőn  a  tory-párt  a 
kormányra  került;  celes- 
tial powers,  égi  hatalmas- 
ságok. 

Pow'erful,  adj.  erős,  erőtel- 
jes, hatalmas  :  — ly,  adv. 
■  rősen,  hatalmasan. 

Pow'erless,  adj.  tehetetlen. 

Pox  (paksz),  s.  himlő ;  — 
French  — ,  s.  bujasenyv. 

Practicabil'itj  ,  s.  kivihető- 
sea. 

Practicable  (préktikébl), ad;'. 


Practicably 

kivihető,  megtehető ;  jár- 
ható. 

Practicably,  adv.  kivihető- 
.111,  lehetőén. 

Practical,  adj.  gyakorlati ; 
alkalmazott;  gyakorló;  al- 
kalmas'; tapasztalt;  —  Ív, 
adr.  gyakorlatilag,  gya- 
korlólag,  gyakorlatosan. 

Practice  (prektisz),  s.  gya- 
korlat ;  —  makes  perfect, 
gyakorlás  mesterré  teszen  : 
to  put  to  — ,  gyakorlatba 
venni ;  words  tn  — ,  hasz- 
nálatban  lévő  szavak  ;  the 

—  of  the  court,  a  birói  v. 
törvénykezési  eljárás :  foul 
practices,  s.  pi.  cseleske- 
dés,fondorkodas;— ground, 
$.  iőhely.  lövölde. 

Practise  (prék'tisz),  v.  a.  gya- 
korolni, ü:ni ;  begyakorol- 
ni; cselekedni;  to  —  wicked 
works,  roszat  cselekedni; 
to  —  physic,  az  orvosi  tu- 
dományt gyakorolni;  he 
does  not  —  what  he 
preaches  ,  tettei  nem  felel- 
nek meg  tanításának;    to 

—  a  joke  upon  one,  meg- 
játszani vkit,  csínyt  ejteni 
vkin  ;  — ,  v.  u.  gyakorolni 
magát;  to  lie  well  practised 
in  a  thing,  jártas-keltés- 
nek lenni  miiben;  to  — 
upon  one,  lúddá  tenni  vkit. 

Practiser,  v.  Practitioner. 

Practi'tioner  (préktis'áner) , 
s.  gyakorló;  a  medical  — , 
gyakorló  orvos. 

Pragmatic  (prégmét'ik),  adj. 
okádó,  okfejtő ;  tudákos, 
kíváncsi. 

Pragrnatist  (prég'métiszt),  s. 
avatkozó. 

Práiry  (pre'ri),  s.  nagy  terje- 
delmű rétség  |  Éjszakame- 
rikában i  ;  —dog,  s.  éjszak- 
amerikai  marmota. 

Praisable  (préz'ébl),  adj.  di- 
cséretes. 

Piai-'ably,  n<lc.  dicséretesen. 

Praise  (préz),  s.  dicséret;  — 
worthy ,  adj.  dicséretre- 
méltó, dicséretes  ;  — ,  v.  a. 
dicsérni,  magasztalni. 

Prune  (prém),  s.  dereglye  ; 
ladik. 


Prance 

Prance  (prénsz),  v.  n.  ágas- 
kodni (lóról );  to  —  about, 
büszkén  járni-kelni ;  fitog- 
tatni magát. 

Pranc'er,  s.  diszló,  pompaló. 

Prank  (prénk),  s.  csíny;  r.a. 
felcziczomázni ;  adj.  csin- 
talan :  cziczomás. 

Prate  (prét) ,  s.  csacsogás  ; 
v.  n.  csacsogni,  csacskál- 
kodni. 

Prat'ing,  adj.  csacsogó,  csacs- 
ka. 

Prattle  (prét'tl),  v.n.fecsegni, 
locsogni,  csacsogni:  >ótv. 
ért.)  prattling  box,  s.  tan- 
szék, szószék  ;  —,  s.  locskál- 
kodás. 

Prat'tler,  s.  locska. 

Pravity  iprev'iti),  s.  gonosz- 
ság, romlottság. 

Pray  (pre),  r.a.  kérni;  —teli 
me,  muraija  meg,  kérem  ; 
— ,  v.n.  imádkozni,  könyö- 
rögni. 

Pray'er,  s.  ima  ,  imádság, 
könyörgés  ;  the  Lord's  — , 
miatyánk;  common—,  egy- 
házi ima ;  to  say  one's 
pray e  ra,  í  mád  koz  n  i . 

Preach  (príts),  v.  a.  and  n. 
prédikálni ;  to  —  up,  di- 
csérni, feldicsérni  ;  to  — 
down,  kikelni  vmi  ellen. 

Preach'er,  s.  prédikátor,  hit- 
szónqk. 

Preamble  (prí'émbl),  s.  beve- 
zetés, előszó,  előjáték. 

Preambulate  iprí-ém'bjulét), 
v.  n.  elöl  V.  élőre  menni. 

Precarious  (priké'riász),  adj. 
bizonytalan,  kétes;  kegy- 
beli ;  — ness,  8.  bizonytalan 
volta  '  viliinek  /. 

Precative  (pri'kétív),  adj.  kö- 
nyörgő, kérő. 

Precatory,  v.  Precative. 

Precaution  (prikao'sán) ,  s. 
óvatosság,  elővigyázat  ;  to 
use  great  precautions,  elő- 
vigyázatosnak lenni,  óva- 
kodni, őrizkedni :  --  v.  a. 
meginteni,  intéssé1  óvni. 

Precautionary ,adj.  elővigyá- 
:oti. 

Precede  (priszícP),  v.  a.  meg- 
előzni ;  tlie  preceding  day, 
előtteváló  nap. 

288 


Precisian 

Pnece'dence  ,    8.     elöbbség, 

megelőzés;  előrang  ;  el- 
sőbbség  ;  to  have  the  —  of 
one,  főbb  range  mik  lenni 
vkin  él. 

Prece'dent,  adj,  előbbi,  meg- 
előző;  s.  előzék;  példa- 
eset. 

Precept  (pri'szept) ,  8.  sza- 
bály :  rendelet. 

Preceptor,  .s.  tanító. 

Prec.nct  (pri'szinkt),  s.  kerü- 
let, környület;  körszél ;  the 
—  of  a  jurisdiction,  tör- 
vényhatósági kerület ;  — s, 
s.  pl.  határok. 

Preciosity  (prisi-asz'iti),  s. 
drágálatosság,  becsessé g. 

Pre'cious  (pres'ász),  adj.  drá- 
galátos, becses  ;  a  —  while, 
jó  darah  ideig;  —stones, 
8.  pl.  drágakövek ;  — ly, 
adv.  drágáhitosan. 

Precipice  (presz'ipisz),  s.  ör- 
vény, meredek  mélység. 

Precipitancy  (priszip'iténszi) 
8.  hanyatt  rohanó  hirtelen- 

keilés. 

Precipitant,  adj.  lerohanó, 
hanyatt  rohanó;  meredek; 
hirtelenkedő,  hamarkodó ; 
s.  lecsapószer. 

Precipitate  (priszip'itét),  v. 
a.  lebuktatni,  lezuhantaui, 
letaszítani  i örvénybej  ;  el- 
hamarkodni; lecsapni :  le- 
ülepíteni;  v.  n.  lerohanni 
lebukni  ;  hirtelenkedni ;  8. 
csapadék. 

Precipitation,  8.  elhamarko- 
dás,  ehsiettetés;  hirtelenke- 
dés,  hamarkodás ;  leroha- 
nás, leesés;  lecsapás,  leüle- 
pítés  ;  leülepedés. 

Precipi'tious  (preszipis'ász), 
adj.  meredek;  hirtelenkedő, 
hamarkodó. 

Precise  (priszeisz'),  adj. pon- 
tos,   szabott ,    . 
szorgos. 

Precisely,  adv.  pontosan, 
szabatosan ;  —  at  rive 
o'clock.po/ií'/í/H  öt  órakor; 
—  so !  ii gy  van,  úgy  ! 

Preciseness,  v.  Precis:. 

Precisian  (priszizs'én ) ,  8. 
szigorász,  szigorkodó  ;  baj- 
móc z. 


Precision 


Predicament 


Prelect 


Precision    (priszizs'án ),    s. 
pontosság,  szabatosság,  ha- 
tározottság. 
Preclude    (prikljud'),    v.    a. 
elzárni ;  megakadályoztat- 
ni, meggátolni;  elhárítani; 
elejét  venni  (vminek ). 
Preclusion  (priklju'zsán),  s. 
elzárás,  meggátolás,  elhá- 
rítás. 
Precocious  (priko'sász),  adj. 
kora  ;  koraérett ;  koraeszü. 
Precogitate    ( prikadzs'itét) , 

v.  a.  előre  meggondolni. 
Preconceit    (prikanszíf),   s. 

élővélemény,  előítélet. 
Preconceit'ed  (— azí'ted), adj. 
előre  bevett  (p.  vélemény  >. 
Preconceiv'ed,  v.  Preconceit- 

ed. 
Preconception    (— kanszep'- 
sán),  s.  előképzelem ;   elő- 
ítélet. 
Preconcerted(— kanszert'ed), 
adj.  i alattomban)  előreki- 
csinált. 
Preconize  (prikoneiz'),  v.  a. 
püspökségre   méltónak    ki- 
hirdetni;  dicsérni,  magasz- 
talni. 
Precursor    (prikör'szt-r) ,    s. 

előjel;  előfutó  (n.  h.). 
Precursory    (—szári) ,    adj. 
bevezető ;  előleges  ;  s.  beve- 
zetés. 
Predaceous  (pridé'sász),  adj. 

ragadmányból  élő. 
Predal  (pri'dél),    adj.   raga- 
dozó ;  zsákmányo*. 
Predatory    (pred'étari),  adj. 
rabló,   zsákmányoló ;  a  — 
excursion,  rablójárat. 
Predeces'sor  (prediszesz'tr), 

*.  előd,  eldöd. 
Predestinate  (pridesz'tinet), 
v.  a.  eleve  elrendelni;  ki- 
választani. 
Predestina'tion,  s.  elövégzet. 
Predes'tine,  v.  Predestinate. 
Predeter'minate ,   adj.  előre 

elrendelt. 
Predetermination    ( —  diter- 
miné'sán),  s.   élőrendelte- 
tés, elövégzet. 
Predetermine  (— diter'min), 

v.  <i.  előre  elrendelni. 
Predial    (pri'di-él),    adj.    — 

BizoNrv  :  Anijol-rnaícyar  szótár 


estate,   s.  falusi  v.  mezei 
jószág. 

Predicament  (pridik'ément), 
s.  mondomáiu/ ;  osztály, 
szak ;  \re  are  in  the  same 
— ,  mi  is  úgy  vagyunk,  mi 
is  szintoly  helyzetben  va- 
gyunk. 

Predicant  (pred'iként),  s.  ál- 
lító, tulajdonító ;  hitszó- 
nok ;  dominicanus. 

Predicate  (pred'iket),  v.  a. 
állítani  ,  tulajdonítani  ; 
prédikálni :  kihirdetni;  s. 
állít  mony,  tulajilonítmány, 
mondomóny. 

Predicatory  ( pred'ikétari ), 
adj.  állító;  állítmány i ; 
igenleges. 

Predict  (pridikf).  v.  a.  előre 
megmondani ;  jövendölni. 

Prediction,  s.  előre  hirdetés; 
jövendölés. 

Predilection  ( j>ridilek'sán), 
s.  előszeretet. 

Predispose  (pridisz-poz'),  v. 
a.  előkészíteni ;  eleve  haj- 
landóvá tenni. 

Predisposi'tion(— pozizs'án), 
S.  hajlandóság,  előkészült- 
ség. 

Predominance,  v.  Predomi- 
nation. 

Predominant  (— dam'inént), 
adj.  fennuralkodó ,  túl- 
nyomó. 

Predominate  (pridam'inet), 
v.  n.  fennuralkodni,  túl- 
nyomónak lenni. 

Predomination,  s.  túlnyo- 
móság, elsőbbség,  uralko- 
dás. ' 

Preeminence  (— em'inensz), 

g.  els::s: ;;      I  n  :n:::r:  .",' 

Preeminent ,  adj.  kitűnő, 
legjelesebb  ;  iu  power  — , 
leghatalmasabb, legerősebb. 

Preemption     (— em'sán),    s. 

s.  elővétel,  elővételi  jog. 
Pit-exist    (priegziszf),   v.    n, 

előbb  létezni. 
Preexis'tence ,    *. 

döbbeni  létezés. 
Preexis'tent ,    adj 

tező. 

Preface  (preffesz') 

előbeszéd;    v.    a. 

ellátni. 

289 


előbbiét : 

.    előbbíé- 

t.  elősző, 

lí:s.:Vlll 


Prefatory    (pref'étari) ,    adj- 

elöbeizédi ;  bevezető. 
Prefect  (pri'fekt),  s.  helytar- 
tó. 
Prefecture   (pref'ektsjur),   s- 

helytartóság. 
Prefer  (prifer'),  v.  a.  inkább 
akarni,    inkább    szeretni- 
elsőséget    adni;    előhozni, 
felhozni,  előadni;  hivatal- 
ra emelni;    I    —    tea    to 
coffee,  jobban    szeretem    a 
theát  minta   kávét;  to  — 
a  recpiest,  kérelmet  előad- 
ni;  a   charge  of  murder 
■was  preferred  against  him, 
gyilkossággal    vádoltatott. 
Preferable,  adj.  elsőséget  ér- 
demlő ;  elébbvaló. 
Preference,  s.  előnyadás. 
Preferment,  .s.  előléptetés. 
Prefix  (pri'fiksz),  s.  elörag- 
Prefix',   v.  a.  előre  meghatá- 
rozni, kitűzni,  kiszabni. 
Pregnancy   (preg'nénszi),  s- 
terhesség,    visel  ősség  ;    tel- 
jesség, nyomosság. 
Preg'nant,  adj.  terhes,  vise- 
lős ;  teljes,  nyomós. 
Pregustation  (prigászte'sán) 

s.  megízlelés ;  elöíz. 
Prehension  (pri-hen'zsán),  s. 
megfogás,  megragadás  •  el- 
foglalás. 
Prejudge  (pridzsádzs'),  v.  a- 
előlegesen  elhatározni;  kor- 
déba    ítéletet     mondani  ; 
gyanít  ni :    —ment,  8.  elő- 
ítélet. 
Prejudicate    ( — dzsju'diket), 
v.    a.  előre  elitélni  ;    kárt 
okozni ;  adj.  elfogult. 
Prejudice  (predzs'judisz),  .>-•. 
előítélet;    hátrány,    kár; 
v.    a.   kárt    v.    rövidséget 
okozni,  ártani. 
Prejudicial    (— dis'él),    adj. 
elfogult;     hátrányos,    ká- 
ros. 
Prejudiciary,  v.  Prejudicial. 
Prelacy  (prel'észi),  g.  egyház- 
nagyi   méltóság,    egyház- 
nagyi hivatal. 
Prelate  (prel'ét),  s.  egyház- 
nagy,   főpap ,    —snip,    s. 
egyháznagyi  méltóság. 
Prelect  iini-lrkt'1,1.  n.(upon), 
felolvasni;  tanítást  tartani. 


Prelection 

Prelec'tion,  g.  felolvasás;  elö- 

adás,  tan-óra. 
Preliminary    ( prilim'inéri)  , 

ad]    cici:  .,';••.    t/;     rcin'l      B 

elözet, 

Prelim'inaries,  s,  pl.  elözvé- 
nyek,  előczikkelyek,  előle- 
ges intézkedések. 

Prelude  (priTjudJ.s.  előjáték, 
bem  zetés. 

Prelude',  v.  n.  bevezetőt  ját- 
szani; v,  a.  (vrith),  beve- 
zetni. 

Prelu'dium.  v.  Prel'ude. 

Premature  (primétsjur),  adj. 
elhamarkodott,  időelőtti ; 
— ly,  adv.  idöelött,  kelleti- 
nél  korábban;  — ness,  s. 
időelőttiség. 

Premeditate  (primed'itet),  v. 
a.  elére  átgondolni,  meg- 
gondolni; magában  /el- 
tenni. 

Premeditate,  adj.  meggon- 
dolt, szándékos,  készaka- 
ratos ;  — ly,  adv.  meggon- 
doltan, szántszándékkal. 

Premedita'tiou,  s.  meggondo- 
lás, szándékosság. 

Premices  (jirem'isziz),  s.  pl. 
zsenge. 

Premier  (pri'mier),  s.  minisz- 
ter-elnök. 

Premise  (primeiz') ,  v.  a. 
előre  bocsátani,  megelőző- 
leg elmondani. 

Premises  (prem'isziz),  s.  pí. 
háztelek;  épület,  ház  (min- 
dennel a  mi  hozzá  tarto- 
zik). 

Prem'iss,  s.  előtét. 

Premit,  r.  Premise. 

Premouish  (priman'is),  v.  a. 
előre  figyelmeztetni  ;  — 
ment,  .?.  előfigyelmeztetés, 
eleve  megintés. 

Premoni'tion,  v.  Premonish- 
ment. 

Premonstrants  ( preman'  - 
sztréntsz),.*.  pl.  premontrei 
szerzetesek. 

Prenotion  (prino'sán),  s.  elö- 
fogalom ;  előérzés ;  előtu- 
dat. 

Prentice,  v.  Apprentice. 

Preoecupate  (pnak'jupet),  v. 
a.  elfoglalni,   elébb  birto- 


Preoccupation 

kába      venni  ;     elfogulttá 
tenni. 
Preoccupa'tion,  s.  elfoglalás; 
elf(  igultság,  előítélet. 

Preoc'cupy.  v.  Preoecupate. 

Preopinion  (priopin'ian),  s. 
élővélemény. 

Preparation  (pripére'san),  s. 
előkészítés ,  hozzákészítés, 
elkészítés,  elkészülés;  ké- 
szítmény. 

Preparative  (— pér'étiv),  adj. 
előkészítő,  előlege*;  s.  elő- 
készítőszer;  készület;  in- 
tézkedés. 

Preparatory,  adj.  előkészítő. 

Prepare  (pripéY),  v.  a.  ké- 
szíteni, elkészíteni;  to  —  a 
house  for  habitation,  há- 
zat lakhatóvá  tenni ;  to  — 
one's  self  for. .,  elkészülni 
-ra,  -re;  —,  v.  n.  készülni, 
elkészülni ;  készen  tartani; 
készitgetni ;  —±s.  készület. 

Prepar'ed  (priperd')  ,  part. 
and  adj.  kész,  elkészült  ; 
to  be  —  for  . .,  készen  lenni 
-ra,  -re;  let  us  be  —  for 
the  worst,  legyünk  elké- 
szülve a  legroszábbra. 

Prepay  (— pe'),  v.  a.  előre 
fizetni;  —ment,  .?.  előre 
fizetés. 

Prepense  (— pensz'),  v.  a. 
előre  meggondolni. 

Preponderance  ( — pan'der- 
énsz),  s.  tulngomóság. 

Preponderant,  adj.  túlnyo- 
mó. 

Preponderate  (—ret),  v.  n. 
(over)   túlnyomónak  lenni. 

Prepose  (— poz'),  v.  a.  előre 
tenni,  elől  tenni,  elébe  ál- 
lit a  ni ;  elöljáróvá,  tenni. 

Preposi'tion  (— pozis'án),  s. 
előjáró ,  viszonyszó ,  elö- 
szócska. 

Prepossess  (— pazzesz'),  v.  a. 
elébb  birtokába  venni. 

Preposses'sing ,  adj.  meg- 
nyerő, kellemes ;  —  appear- 
ance,  s.  kellemes  külső. 

Preposses'áion,  s.  elfogult- 
ság, előítélet. 

Preposterous  (->-paz'terasz), 
adj.  fonák,  visszás;  — ly, 
adv.  fonákul,  visszásán; 
290 


Present 

—ness,  s.fonákság,  r  '■ 
ság. 

Prepotent  (— po'tent),  a<lj. 
fennhatalmú,  fenne'rejü. 

Prepuce  (pri'pjusz),  s.  elö- 
bör,  makktyú. 

Prerogative  '(— rag'étiv),  s. 
elöség,  előjog,  kiváltság. 

Presage  (pri'szedzs),  s.  sej- 
dítem, sejáítés  :  élőjelen- 
ség, élőjelentés,  jósjel,  jós- 
lat. 

Presage',  v.  a.  sejdítni;  előre 
jelenteni  ;  jóslani. 

Presage'ful ,  adj.  sejdelmes, 
sejdelemdús ,    sej  delemteli. 

Presage'ment,  v.  Presage. 

Presbyter  ( prez'biter  j ,  s. 
templomát ga,  idösbik;  pop. 

Presbyterian  (prezbití'rién) , 
adj.  püspök  nélküli;  s. pres- 
biteriánus. 

Prescience  (pri'si-ensz)  ,  s. 
előtudat. 

Prescind  (priszind'),  r.  a. 
cl  metszeni,  elvágni ;  elmel- 
lözni,  nem  illetni  (vmit), 
tekintetbe  nem  venni. 

Prescribe  (— szkreib'),  v.  a. 
rendelni,  imit  orvosságot  >; 
előszabni,  meghagyni ;  el- 
ér,;.út  ni. 

Prescription,  s.  gyógy-irat, 
gyógy-rendelet ;  elévesítés; 
elévülés ;  rendelvény. 

Prescriptive  (pris  zkrip'tiv) , 
adj.  elévült,  idősült;  to 
become—,  elévülni,  elidö- 
sülni. 

Prese'ance  (— szi'énsz) ,  s. 
élnökölés,  elnöklet. 

Presence  (prez'ensz),  s.  jelen- 
lét; get  out  of  my  — ,  menj 
szemem  elől :  in  my  —  ^je- 
lenlétemben ,  —  of  mind, 
■í.  lélekjelenlét;  —chamber, 
s.  udvarló  terem. 

Presensation  ( priszenszé'  - 
sán),  s.  előéru  . 

Present  (prez'ent),  adj.  je- 
len, jelenlévő ;  rBgtönható; 
at  — ,  jelenleg ;  for  the  — , 
egyelőre,  mostanra;  tőbe 
—  at . .,  ott  v.  jelen  lenni , 
(gr.)  the  —  tense  of  a 
verb,  jelen  idő ;  -  ,  s.  by 
the  — ,  ezzel,  ezennel,  ez 
által. 


Present 

Pres'ent,  s.  ajándék;  I  got 
it  as  a  — ,  azt  ajándékul 
kaptam  ;  to  make  one  a  — 
of  something,  vkinek  vmit 
ajándékai  adni. 

Present',  v.  a.  előmutatni ; 
bemutatni ;  megajándékoz- 
ni ;  ajánlani;  átadni,  be- 
adni, benyújtani)  —  my 
respects  to  your  mother, 
jelentse  tiszteletemét  édes 
anyjának;  to  —  a  bill, 
váltát  fizetés  végett  bemu- 
tatni ;  to  —  one  to  the 
king,  a  királynak  bemu- 
tatni vkit ;  to  —  one  with 
a  thins,  megajándékozni 
vkit  vmivel ;  to  —  a  child 
at  the  font,  gyermeket 
keresztvízre  tartani;  to  — 
a  petition  to  . .,  kérelemle- 
velei átnyújtani  -nak,-nek; 
<  hadt.  )  to  —  arms,  tiszte- 
legni. 

Presentation,  s.  bemutatás; 
élőmutatás;  átadás;  be- 
nyujtás;  (of)  ajánlási  jog. 

Presential  iprizen'sél),  adj. 
jelenvaló. 

Presentiment  ( priszen'ti  - 
ment),  s.  előérzet. 

Presently  (prez'entli) ,  adv. 
mindjárt,  ezennel,  ezen- 
töst. 

Presentment  (prizent'nient), 
8.  bemutatás;  benyújtás; 
bevádolás,  bejelentés. 

Prea'entofSR,    s.    lélek-éber- 

■"'<!■      ' 

Preservation  (prizerve'san), 
s. megóvás,  megtartás, fenn- 
tartás; self  — ,  s.  önfenn- 
tartás. 

Preservative  (— vétiv),  adj. 
óvó :  8.  óvszer. 

Preserve  (prizerv7),  v.  a.  meg- 
óvni, Hifi/tartani,  fenntar- 
tani, épen  tartani;  beczuk- 
ni,  befőzni ;  to  —  from, 
megőrizni , megmenti  ni -tál, 
■tál ;  heaven  —  yon !  az 
isten  tartsa  meg  l 

Preser'ver,  a.  megtartó;  czuk- 
rász  ;  life  — ,  s.  ólomgombos 
bot,  ímnkósbot;  pr<  Bej  vets, 
y.  pl.  védszemüveg. 

i'i'  s<  rVi  s,  ./  f.  I '■•  ■  ótt gyü- 
mölcs. 


Preside 

Preside  (priszeid'),  v.  n.  (at) 
elnökölni. 

Presidency  (prez'idenszi),  s. 
elnökség,  elnöklet. 

Pres'ident ,  s.  elnök  ;  kor- 
mányzó, helytartó. 

Press  (presz),  v.  a.  nyomni, 
ki-,  megnyomni;  szorítani; 
tnegszorítani;sajtolni,  meg- 
sajtolni ;  fogdosni  ( matró- 
zokat,  katonákat/:  sür- 
getni, szorgolni ,  szoron- 
gatni; to —  out,  kinyom- 
ni, kisajtolni;  kicsikarni; 
to  —  upon,  rátuszkolni, 
rátukmálni ;  he  pressed 
her  in  his  arms,  megölelte 
ötét ;  he  pressed  me  t  i 
stay,  minden  módon  azon 
volt,  hogy  maradjak  még  ; 
do  not  —  this  question, 
ne  követeljen  feleletei  e 
kérdésre ;  he  is  pressed  for 
time,  kevés  ideje  van;  —, 
v.  u.  nyomulni,  nyomakod- 
ni, tolongani,  tolakodni  : 
to  —  upon  the  enemy,  az 
ellenséget  nyomni;  this 
does  not  —  on  my  con- 
science, nem  bánt  ezért  a 
lelkiismeret ;  to  —  eager- 
ly for  a  thing,  törekedni 
vmi  után  ;  to  —  forward, 
előnyomulni. 

Press,  s.  sajtó,  sot  it ;  könyv- 
sajtó; nyomás,  nyomó  das ; 
süryetöséy ;  tolongás;  wine 
— ,  borsajtó ;  liberty  of 
the—,  s.  sajtószabadság; 
in  the  — ,  sajtó  alatt ; 
Bramah's  — ,  s.  vízsajtó; 
sewing  — ,  s.  fűzőszekrény; 
—  gang,  8.  fogdozó  menet. 

Pres'ser,  s.  sajtoló,  nyomó;' 
nyomás.,  levélnyomasz. 

Pres'sing,  part,  and  adj.  sür- 
gető; sürgős,  sürgetős. 

Pres'sion  (pres'an),  s.  nyo- 
más. 

Pres'sure  (preB'jur),  8.  sajto- 
lás, máslás;  nyomás,  öss:e- 

nyomás,  szorítás;  nyomor- 
gatás; —  water,  s.  hajlani:. 
Pr<  sí  ( preszt),  8.  kölcsön  ; 
adj.  csínos;  kész;  —money, 
8.  foglaló,  kézpénz. 

ges  (presz'tidzsez),  s. 
pl.  szemfényvet  I 
991 


Pretended 

Prestigia'tor ,  s.  szemfény- 
vesztő. 

Prestigious  (presztid'zsiász), 
adj.  szemfényvesztő,  ámító. 

Prestriction  (presztrik'san), 
s.  szemtompaság. 

Presumable  (prizju'inébl ), 
adj.  gyanítható,  feltehető. 

Presu'mably,  adv.  gondolám- 
ra, v aktába. 

Presume  (prizjum'),  v.  a. 
feltenni;  v.  n.  vélekedni, 
merészleni,  vetemedni,  elbi- 
zakodni; as  I  — ,  vélemé- 
nyem szerint ;  azt  tartom  ; 
may  I  —  to  ask  ?  szabad 
kérdeznem  .'  to  —  too  far, 
vakmerőnek  lenni,  szemte- 
lenkedni; to—  upon  one's 
indulgence ,  vki  engedé- 
kenységével visszaélni ;  he 
presumes  too  much  of 
himself,  elbízza  mayát. 

Presump'tioii  (prizám'sán), 
s. feltevés,  gyanítás;  vak- 
meröséy,  elbizakodás. 

Presumptive,  adj.  sejtőle- 
yes,  gyanítható,  feltehető  • 
elbizakodott;  — ly ,  adv. 
sejtölegesen. 

Presump'tuous  (— tsju-ász) , 
adj.  elhízott,  merészletes, 
vakmerő;  — ly,  adv.  elbi- 
zottan,  vakmerően. 

Presuppose  (priszáppoz'),  v. 
a.  előfeltételezni,  feltenni. 

Presupposi'tion  (— zis'án),  s. 
elöfeltét,  előfeltétel. 

Pretence  (pritensz'),s.  ürügy, 
szín ;  to  obtain  money 
under  false  pretences , 
pénzt  kicsalni  (vkitöl). 

Pretend  (—tend'),  v.  a.  and 
n.  állítani,  mondani,  elő- 
adni, üirügybl/ni,  tettetni; 
igényelni,  követelni;  he 
pretends  to  know  nothing 
about  this  affair,  úgy  mu- 
tatja, mintha  mitseiu  tud- 
na e  dolog  felől;  he  pre- 
tends to  be  ill,  betegnek 
tetteti  mayát;  lie  pretends 
to  be  the  king  of  Prussia, 
a  porosz  királynak  adja 
ki  magát;  to  —  to  a  thing, 
igényelni  vmit. 

Pretended,    part,    and    adj. 


Pretender 

állítólagos ;  színlett,  tette- 
tett. 

Pretend'er,  s.  igénylő;  koro- 
na-igénylő. 

Pretention ,  s.  igénylés ; 
igény  ;  jogbitorlás ;  ürügy. 

Preterit  (pri'terit),  adj.  műit; 
(gr.)  the  —  tense,  múlt 
idő;  — ness,  s.  máit. 

Preteri'tion  (— ris'án),  s.  él- 
mellőzés;  máit,  múlt  idő. 

Preterlapsed  (— lépsz'd),  adj. 
múlt,  lepergett,  lefolyt. 

Preterinis'sion  (— mis'án),  s. 
elmellőzés;  kihagyás;  ab- 
banhagyás. 

Pretermit  (—mit'),  v.  a.  el- 
mellüzni;  kihagyni;  abban- 
hagy ni. 

Preternatural  (— net's jurél), 
adj.  természet-ellenes. 

Pretext  (— tekszt'),  s.  ürügy, 
szín . 

Pretor  (pri'tar),  s,  j)raetor. 

Preto'rian  (— to'rién) ,  adj. 
praetori ;  bírói. 

Pretorium  (— to'riám),s.  tör- 
vényterem. 

Pret'tüy,  adv.  szépen,  csino- 
san. 

Prettiness  (prit'tinesz) ,  s. 
csínosság,  takarosság ;  — 
makes  no  pottage,  szépség- 
gel jól  nem  lakhatni. 

Pretty  (prit'ti),  adj.  csínos, 
takaros,  szép;  a  —  girl, 
csínos  lányka  ;  a  —  fellow 
indeed  !  szép  madár  !  — 
well,  adv.  meglehetősen. 

Prevail  (privéY),  v.  n.  tál- 
nyomának  lenni,  fenuural- 
kodni ;  erőt  venni,  félülke- 
rülni  (  ckin  v.  v min)  ;  rá- 
bírni, rávenni ;  to  —  upon 
one  by  entreaties,  kérés- 
sel rábírni  vkit  (vmire)  ; 
by  persuasion  he  prevailed 
upon  them  to  return,  rá- 
beszélte őket,  hogy  vissza- 
térjenek; I  cannot  —  on 
myself,  rá  nem  vehetem 
magamat  arra;  he  was 
prevailed  with,  rá  bírták; 
avarice  was  his  prevailing 
passion,  fösvénység  volt  az 
ö  föszenvedélye ;  leave  her 
to  herself,  till  her  better 
judgement  prevails,  hagy- 


Prevailment 

jon  békét  neki,  mig  eszére 
nem  tér ;  to  —  over,  erö- 
sebbnek  lenni  -nál,  -nél, 
uralkodni  -on,  -en,  felül- 
haladni, felülmúlni;  to  — 
one's  self  of  a  thing,  hasz- 
nát venni  vminek,  maga 
hasznára  fordítani  vmit. 

Prevaüment,  v.  Prevalence. 

Prevalence  (prev'élensz),  s. 
túlnyomóság,  fennuralko- 
dás ;  felsőbbség,  nagyobb 
hatalom  ;  elharapózás. 

Prev'alent ,  adj.  túlnyomó, 
fennuralkodó,  fennforgó ; 
hatalmasb,  erősebb. 

Prevaricate  (privér'iket),  v. 
a.  elcsavarni  (beszéd  értel- 
mét), félrecsavarni,  fél- 
re magyarázni  (törvényt 
stb.)  ;  v.  n.  tiszte  ellen  cse- 
lekedni, kötelességéről  meg- 
f eledhez  n  i;fu  rfa  ngoskodni. 

Prevarica'tion,  s.  élmagy ára- 
zás, félremagyarázás,  elfa- 
csaró s  ;  furfangoskodás  ; 
tisztfeledés,  kötelességsér- 
tés. 

Prevaricator,  s.  tisztfeledő, 
kötelességmulasztó;  fur  fan - 
goskodó ;    törvény  csavaró '. 

Prevar'ieatory,  adj.  tisztel- 
lenes, tisztelleni;  fondor ; 
áruló,  hitetlen. 

Prevent  (prívent'j,  v.  a.  meg- 
előzni;  elejét  venni  (vmi- 
nek) ;  megakadályozni  , 
meggátolni;  elhárítani ;  to 
—  a  misfortune,  balságot 
elhárítani ;  that  cannot  — 
me  from  . .,  a:  engem  visz- 
sza  nem  tartóztathat  -tói, 
-tői. 

Preventative,  v.  Preventive. 

Prevention ,  s.  megelőzés  ; 
meggátolás,  megakadályoz- 
tatás ;  elhárítás. 

Preven'tional  (— sánél),  adj- 
megelőző,  megelőzési. 

Preventive,  adj.  megelőző; 
s.  előző  szer,  óvszer. 

Previous  (pri'viász),  adj. 
előbbi,  előbbeni ;  előleges; 
— ly,  adv.  előbb;  előlege- 
sen. 

Prey  (pre),  s.  ragadomány, 
préda,  zsákmány,  marta- 
lék ;  birds  of  — ,  s.  pl.  ra- 

292 


Pride 

gadozá  madarak ;  — ,  v.  n. 
ragadozni,  prédálni,  zsák- 
mányolni ;  (on,  upon) 
emészteni,  mardosni,  fur- 
dalni. 

Prey'er,  s.  ragadozó,  zsákmá- 
nyoló. 

Price  (preisz),  s.  ár,  becs; 
jutalom ;  to  bear  a  high 
— ,  nagy  áron  kelni;  to  set 
a  —  on,  árát  szabni  -nak, 
-nek  ;  — ,  v.  a.  becsülni, 
megbecsülni ;  to  —  highly, 
nagyra  becsülni. 

Priceless,  adj.  megbecsülhe- 
tetlen ;  becsnélküli,  érték- 
telen. 

Prick  (prik),  v.  a.  szúrni,  fel- 
szúrni ;  szurkálni;  meg- 
sarkantyúzni; (on)  hajta- 
ni, ösztönözni,  sarkallani ; 
kótázni ;  (down)  írásba 
foglalni,  fel-,  leirni;  (up) 
féleziezomázni ;  hegyezni  ; 
megjeleni  'kártyát  tüszu- 
rássalj  ;  megnyilazni  (lo- 
vat >  ;  megkezdeni  (hordó 
bort  stb.);  eczetesítni ;  to 

—  up  one's  ears,  füleit  he- 
gyezni ;  it  early  — s  that 
will  be  a  thorn,  ami  csa- 
lán, csíp  a:  korán;  pro- 
vender pricks  him,  a z  ab- 
rak piszkálja  alfelét;  — , 
v.  n.  kicsípni  magát;  czé- 
lozni,  irányozni;  vágtat- 
ni, nyargalni;  eczetesedni; 
— ,  s.  liegye  vminek  ;  tövis, 
tüske;  falánk;  ár;  szú- 
rás; lélekmardosás ;  czél ; 
hímvessző;  nyúlnyom;  — 
pride,  s.  priapismus ;  — 
wood,  s.  orsófa  . 

Prickle  (prik'l).  s.  tövis,  tüs- 
ke;  falánk;  —  back,  s. 
szálkás  durbancs  (hal). 

Prick'ly,  adj.  száras  tövises, 
fulánkos. 

Pride  (preid),  s.  büszkeség ; 
kevélység ;  to  take  a  — 
in  . .,  to  make  it  one's  — , 
büszkélkedni  vmiben ;  the 

—  of  one's  heart,  fenn-ér- 
zet,  magasztos  érzelem  :  — 
will  have  a  fall,  hiddelma- 
gad  ha  veszni  akarsz  ;  — 
goes  before,  and  shame 
follows  after,  hidd  el  ma- 


Pridefnl 

gad,  ha  szégyent  akarsz 
vallani;  the  devil  wipes 
his  tail  with  the  poor 
man's  — ,  szer/íny  kevélyt 
az  ördög  is  neveti;  — ,  v. a. 
to  —  one's  self  in  (vagy 
on),  kevélykedni  vntiben ; 
kérkedni  r mivel. 

Pride'fnl,  adj.  büszke;  ke- 
vély. 

Priest  (príszt),  .9.  pap. 

Priestess  (prisz'tesz),  s.  pap- 
nő. 

Priesfhood,  s.  papság. 

Prig  (prig),  v.  a.  elcsenni ;  v. 
n.  alkudozni,  czigánykod- 
ni ;  s.  csenő;  legényke, 
nczkó,  kotnyeles. 

Priggish,  adj.  kotnyeles. 

Prim  (prim),  adj.  mesterkélt, 
negély zett ,  feszelyő ,  be- 
gyeskedő  ;  r.  a.  negélyez- 
ni :  v.  n.  begyeskedni,  ne- 
gédeskedni. 

Primary  (prei'méri) ,  adj. 
előrendű,  elösoros;  eredeti; 
őstiizi  <  ft.  i  -.  —  Bchool, 
8.  elemi  iskola;  —  matter, 

—  substance,  g.  ős  anyag, 
elemi  anyag. 

Prime  (preim),  s.  első ;  kez- 
det;reg;  toros:;  előkelő- 
ség; Java,    SZÍne    viliinek; 

—  of  life,  *•.  életvirága, 
i  fjekor  ;  —  of  the  moon,  s. 
újhold. 

Prime,  adj.  első,  fő,  főké- 
peni ;  eredeti ,  ős  .  . .-  ki- 
váló; —  cost,  «.  bevásár- 
lási ár;  —  minister,  S.  mi- 
niszterelnök. 

Prime,  v.  a.  serpenyre  pot  ' 
tenni :  aljazni,  alapozni. 

Primeval  (primí'vél) ,  adj. 
Bseredeti,  kezdetleges. 

Primitive  (prim'itiv),  s.  tör- 
zsökszó,  tőszó;  adj.  kezdet- 
leges, eredeti ,  <",.< . .  •  /,-,  5. 
detleges,  egyszerű,  műtelen; 
szertartásos,  negélyzett,  te- 
ketóriás ;      verb,  s.  tősige. 

Primness  (prim'ness, 
tartás,  negédlet. 

Primogeniture  (i>n  imwlzseii'- 
Itejur),  g.  elsőszülöttség. 

Primordial    1  preimardié] ) , 
adj.  eredeti,    kezdi ' 
«.  első  !o  idei. 


Primrose 

Primrose  (prirn'roz),  s.  ta- 
vaszi kankálin. 

Prince  (priusz),  s.  fejedelem ; 
herezeg. 

Prince'ly,  adj.  fejedelmi; 
adv.  fejedelmileg,  nagysze- 
rűen, [czegnő. 

Princess  (prin'szesz),  s.  her- 

Principal  (prin'szipél),  adj. 
fő,föképeni:  that  was  the 

—  thing,  az  volt  a  fődolog; 
he  was  the  —  actor,  <">  volt 
a  főezinkos ;  —  lv,  adv.  fő- 
képen, főleg,  kiváltkép  : 
—,  g.  tőke,  alaptőke  :  is- 
kola-igazgató, tanoda-kor- 
mányzó; főnök,  elnök,  elől- 
járó. 

Prineipal'ity,  s.  fejedelemség; 
főhatalom. 

Principate  (prin'szipet),  s. 
főnökség ;  főuraság. 

Principle  (prin'szipl),  s.  elő, 
kútfő,  kezdet;  ős-elem; 
<lv,  vezérélv;  alaptét; 
alapelv;  v.  a.  szabály-el- 
vet elfogadtatni  vkivel. 

Prink  dirink),  v.  n.felcziczo- 
mázni  magát. 

Print  (print),  s.  nyomtató*, 
nyomat;  nyom;  wheel's 
prints,  8.  pl.  kerék-nyom  ; 
1  könyvker.  1  out  of  — ,  el- 
kelt ;  that  book  is  out  of 
— ,  a:t  a  könyvet  mór  nem 
kaphatni;  — ,  v.  a.  nyom- 
tatni 1  könyvet  sth.  /  ;  be- 
nyomni, rányomni;  — ,  v. 
n.  nyomdászkodni ;  sajtó 
alá.  adni. 

Print'er,  s.  nyomdász;  — 's 
ink,  g.  nyomtató  festék ; 
— 's  devil,  .v.  n  nyomdász 
jóróinasa. 

Print'ing,  8.  nyomtatás ;  art 
of  — ,  gi  nymtdászdt ;  — 
house,  —  office,  *■.  nyom- 
da, könyvnyomtató  mű- 
hely ;  —  press,  8.  könyv- 
sajtó;  —  typeStS.pl.  nyom- 
dabetük. 

Prior  (preier),  adj.  előbbi; 
elscbtet  ti     tííii.    -  il-vir 

—  right,  g.  elsőbbségi  jog ; 

—  to  these  negotiations, 
ezen  alkudozások  előtt. 

Priori  Ipri'i'.ui).  adv.  a  — , 
előleg,  tapasztalát  előtt. 

293 


Privity 

Prior'ity,  s.  elsőbbség  ;  előbb- 
ség. 

Prison  (priz'n),  g.  börtön;  to 
put  to  — ,  bebörtönözni ; 
—  fee,  s.  börtönpénz ;  — , 
v.  a.  tömlöc zbe  vetni. 

Pris'oner,  s.  fogoly,  rab. 

Prisonment ,  v.  Imprison- 
ment. 

Pristine  (prisz'tin),  adj.  haj- 
dani, előbbeni. 

Prithee  (prith'í)  =  I  pray 
thee,  kérlek. 

Privacy  (prei'vészi),  g.  magá- 
nyosság, elvonultság,  házi- 
ság; rejtettség;  meghitt- 
ség ;  'without  my  — ,  tud- 
tom  nélkül. 

Private  (prei'vét),  adj.  ma- 
yán ,  magányos ,  külön ; 
házi;  titkos  ;  Iiivataltalan, 
tisztetlen  ;  in  — ,  bizalma- 
san, titokban  ;  a  —  man, 
hivataltalan  ember :  a  — 
soldier,  tisztetlen  katona, 
közlegény  ;  —  expenses,  g. 
pl.  magánkiadások;  —life, 
g.  magán-élet;  —  tutor,  s. 
házi  oktató;  —  ly ,  adv. 
nem  nyilvánosan,  magán- 
lag,  mayán  ;  — ness,  g.  ma- 
gán-állapot; háziság;  el- 
vonultság ;  rejtettség. 

Privateer  (preivétír'),  g.  ka- 
lóz :  kalózhajó ;  v.  n.  to 
go  a  —  ing,  káló :kod ni. 

Privation  ( preivé'sáu  ) ,  g. 
megfosztás,  meg  fosztottság, 
fogyatkozás;  veszteség;  nél- 
külözés ;  elvontság,  elvo- 
nás. 

Privative  (priv'etiv),  adj. 
m eg 'os :tó ;  k i záró ;  taga- 
dó ;  elront  ;  the  —  „a"  in 
Greek,  a  tagadó  előrag 
„a"  a  görög  nyelvben. 

Privilege  (priv'ilidzs),  g.  elő- 
jog; kiváltson,  szabada- 
lom; — ,  v.a.  kiváltságolni, 
szabadalma  mi. 

Privily  (priv'ili),  adv.  titkon, 
titokban. 

Priv'ities ,  s.  pl.  szemérem- 
test. 

I'iiv  it\  g.  rejtettet  7,  titl  os 
sóy ■    meghittség  ;    h 

járulás;     without    liis    — , 

■1 .  ö  hozzájárulása  nélkül. 


Privy- 
Privy  ipriv'i),  adj.  titkos ;  to 
be  —  to  a  thing,  tudomás- 
sal bírni  vmiről ;  to  be  — 
to  a  crime,  bűnrészesnek 
lenni;  —  chair,  g.  ürszéh  : 

—  council,  g.  titkos  tanács; 

—  counsellor,  g.  titkos  ta- 
nácsos, titkos  tanácsnok  : 
Lord  —  seal,  s.  pecsétőr. 

Prizable  (preiz'ébl),  adj.  be- 
cses; — ness,  .<.  becsessé g. 

Prize  (preiz),  g.  díj,  jutalom, 
pályadíj;  zsákmány;  mar- 
talékhajó; to  carry  the—, 
megnyerni  apályadíjt;  — 
fight,  g.  versenyöklözkedés, 
versenytusa  ;  —  fighter,  s. 
díjöklész;  —  money,  s. 
martalékpénz;  — ,  v.a.  be- 
csülni. 

Pro  and  con  (pro  énd  kan), 

•  =  pro  and  contra,  mellette 
és  ellene. 

Probability  (prabébil'iti),  s. 
valószínűség. 

Probable  (prab'ébl),  adj.  va- 
lószínű. 

Probate  (pro'bet),  s.  meghi- 
telesítés ;  bebizonyítás;  el- 
ismerés. 

Probation  (probe'sán),  .■?.  bi- 
zonyítás ;  kísérlet ,  próba- 
tétel :  vizsgálat;  próbaidő, 
avatonezság. 

Probe  (proob),  s.  kutasz  ;  v. 
a.  kutaszolni. 

Probity  (prab'iti),  g.  jámbor- 
ság, becsületesség. 

Problem  (prab'lem),  g.  kér- 
demény,  feladat,  rejtvény. 

Problematic  (prablimét ' ik) , 
— al,  adj',  kérdeményes,  kér- 
déses, rejtvényes;  bizony- 
talan; — ally,  adv.  felada- 
tilag  ;  bizonytalanod. 

Proboscis  (probasz'szisz),  s. 
ormán;/. 

Procacious  (praké'sász),  adj. 
pajkos,  csíntalan;  szemte- 
len. 

Procedure  (praszí'dsjur) ,  s. 
eljárásmód,  eljárás ;  folya- 
mat. 

Proceed  (praszíd'),  v.  n.  to- 
vább menni,  elömenni ;  el- 
járni ;  eredni:  származni ; 
folytatni;  to  —  against 
one,  pert   indítani  vki  el- 


Proceeding 

len :  to  —  on  one's  way, 
útját  folytatni ;  to  —  to 
business,  hozzáfogni;  his 

misfortunes  —  from  .  . . , 
'/:  ö  szerencsétlensége  ered 
-bál,  -bői. 

Proceeding,  s.  eljárás;  mene- 
tel, folyamat  :  proceedings 
at  law,  törvényes  eljárás. 

Proceeds  (praszidz'),  g.  pl. 
haszon,  nyereség,  jövede- 
lem, bevétel;  the  neat—, 
a  tiszta  jövedelem. 

Procellous  (praszel'lász), adj. 
viharos. 

Process  (pro'szesz),s.  folyam, 
folyamat,  menetéi;  (anat.) 
nyúlvány,  nyujtvány;  tör; 
vényes  eljárás,  perfolyam, 
per  ( n.  h.)  ;  in  —  of  time, 
in  the  —  of  time,  idővel, 
időjárt<íral  :  chymical  — , 
5.  vegyfolyam. 

Proces'sion  (proszes'án),  g. 
búcsújárás,  díszmenet,  me- 
net. 

Proces'sional  (— szes'ánéll, 
adj.  búcsújárási :  s.  bucsu- 
/    r.,.:í  uw'k  :m/V. 

Proces'sionary  (— szes'ánéri) , 
adj.  vándor  ;  búcsújárási : 
—  caterpillars,  s.  pl.  ván- 
dorhernyók. 

Product  (proszinkt'l,  í.  ké- 
szenlét ;  in  — ,  egyszeriben, 
tüstént,  azonnal. 

Proclaim  (proklem'),  v.  a.  ki- 
kiáltani, kihirdetni ;  to  — 
some  one  king  of  England, 
angol  királylyá  kikiáltani 
vkit. 

Proclamation(praklémé'sán) 
g.  kikiáltás,  hirdetés,  hir- 
detmény. 

Proclive,  v.  Proelivous. 

Proclivity  (prokliv'iti),  s.  lej- 
tősség (n.  h.) ;  hajlós; 
hajlandóság,  hajlam:  fo- 
gékonyság ;  sebes  felfogás. 

Proelivous  (— kleiv'ász),  adj. 
lejtős  (n.  h.):  hajlandó. 

Procrastinate  (— krész'tinét), 
v.  a.  holnapozni,  halogatni; 
v.  n.   késlekedni. 

Proerastina'tion,  s.  holnapo- 
zás,  halogatás'. 

Procras'tinator,  s.  halogató, 
késedelmezö. 

294 


Produce 

Proereant  (pro'kri-ént),  adj. 
nemző,  termő ;  —  cause,  s. 
szerző  ni. 

Procreate  (pro'kri-ét),  v.  a. 
nemzeni,  szerzeni,  teremni. 

Procrea'tion,  g.  nemzés. 

Pro'creative,  adj.  nemző;  — 
faculty,  g.  nemző  tehetség. 

Pro'creator,  s.  nemző,  atya. 

Pro'creatrix,  s.  szülő,  anya. 

Proctor  (prak'ter) ,  s.  ügy- 
véd ;  megbízott;  egyetemi 
biró. 

Procurable  (prokju'rébl),«(7/. 
megszerezhető. 

Procuracy  (prakju'részi),  g. 
meghatalmazottság,  üyyvi- 
vőség. 

Procuration  (prakj  uré'sán)  T 
s.  megszerzés;  hatalmazás; 
ügyvitel;  by  — ,  helyettes 
által ,  hatalmazásból;  — 
money,  .<.  üzérdíj. 

Procurator  (prak'j uréter),  s. 
ügyész  ,  ügyvivő,  ügyvéd, 
meghatalmazott. 

Procure  (prokjur'),  v.  a.  meg- 
szerezni, szerét  ejteni  vmi- 
nek:  kitalál  ni, kipuhatolni; 
v.  n.  keriiősködni. 

Procurer,  s.  hajhász,  kerítő. 

Prodigal  (prad'igél),  adj.  and 
s.  pazar  ;  the  — ,  (bibi.)  a 
tékozló  fiú. 

Prodigal'ity,  .?.  pazarlás,  té- 
kozlás. 

Prodigious  (prodidzs'ász ) , 
adj.  csudálatos,  bánudatost 
szörnyű  :  — ly,  adv.  csudá- 
latosan, szörnyen. 

Prodigy  (prad'idzsi),  s.  csu- 
da;  csudaember,  csudafi; 
csudadolog :  to  perform, 
prodigies  of  valour,  csudá- 
latosan vitézkedni. 

Prodi'tion  (prodis'án),  s.  áru- 
lás, elárulás. 

Proditory   (prod'itari),    adj. 
árulatos;    áruló,    hites- 
gett. 

Produce  (prodjuS2*£  v.a.  elő- 
hozni, előállítani,  teremni; 
előidézni,  okozni;  előmu- 
tatni ;  it  produced  no 
effect,  nem  volt  semmi  fo- 
ganatja; he  produced  his 
purse,  elővette  erszényét  ; 
when  he  produced  the  do- 


Produce 

cument,  midőn  előmutatta 
az  okmányt. 

Produce  (prad'jusz),  s.  ter- 
més, termény,  termeszt- 
mény ;  szülemény;  müter- 
mény  ;  jövedelem,  haszon. 

Producer,  s.  termesz,  termé- 
ny'ező ;   készítő;   előállító. 

Product  (prad'ákt),  s.  ter- 
mény, szülemény;  ered- 
mény, következmény;  mí- 
velmény. 

Production  (prodák'sán),  s. 
termés,  termesztés;  szüle- 
mény, ehneszülemény ;  elő- 
állítód, előmutat  ós. 

Productive  (prodak'tiv),  a<lj. 
(of)  szulernzö  :  termő  :  ter- 
melő ;  termékeny ;  alkotó; 
(of)  okozó;  —  uess,  s.  ter- 
mékenység,  termöség. 

Proem  (pro'em),«.  előszó,  be- 
vezetés. 

Proeniial  (pro-i'miél),  adj. 
bevezi 

Profauatiou  (praféné'sán) , 
S.  szentségtelenítés,  szen- 
tetlenit és. 

Profane  (profén'),  adj.  ava- 
tatlan, szentségtelen  ;  vi- 
lági, nem  egyházi;  r.  a. 
szentté gtelenítni ,  szentet- 
lenítni. 

Profanf/ness,  .«.  szentetlen- 
ség,  istentelenség.  . 

Profán  Vr  (— fé'ner),  s.  \  ;<  nt- 
ségteíenítő .    szentetlenítő. 

Profan'ity,    v.    Profaneness. 

Profess  (profesz'),  v.  a.  val- 
lani, megvallani  :  állítani, 
hindui,  mondani  ■  nyilvá- 
nosan tanítni  ;  gyakorol)  \; 
to  —  a  religion,  vmüy  hi- 
tet vallani  :  I  don't  —  to 
be  a  rich  man,  azt  nem 
állítom,  hogy  gazdag  em- 
ber vagyok  :  — ,  v.  ti.  tzer- 
\gadalmat  tenni. 

Profes'sed,  adj.  elismert,  ki- 
jelentett, nyilvánvaló;  — ly, 
adv.  megvallólag,  nyíltan, 
nyilván. 

Profession  (profes'an),  *.  hi- 
vatalos szak,  életmód,  élet- 
nem :  szerzetes  fogadálom  ; 
nyilvános  vallás;  —  of 
faith,  8.  hitvallás;  a  man 
of  the  legal      ,  jogász  ;  a 


Professional 

man  of  the  medical  — , 
OTVOS. 

Proíes'sional(— fes'ánél),'/J/. 
hivatalos  ,  hivatali  ;  — 
exertion ,  s.  hivatalbeli 
buzgóság;  —  dignity,  s, 
tiszti  méltóság  ;  a  —  man, 
orvos,  jogász  sib. 

Profes'sor  (— fészer),  s.  kö- 
vetője vmely  vallásnak : 
tanár,  tanító;  —  of  mu- 
sic, s.  zenetanító. 

Proffer  (praffer),  v. a.  ajánla- 
ni, javallani,  ajánlatba  v. 

javaslatba    hozni,    illditva- 

nyozni;  s.  ujaidat,  kíná- 
lat; indítvány;  kísérlet. 

Profi'ciency  (protis'enszi),  s. 
előmenetel,  haladás. 

Profi'cient  ( profls'ent ) ,  •?. 
he  is  a  great  —  in  this 
science,  nagij  előmenetelt 
tett  e  tudományban. 

Proncuous(prüfik'juász)//í7y. 
használatos,  hasznos,  elő- 
nyös. 

Prorile  (pro'ril,  profil'),  s.  ol- 
dalkép, arczél :  átmetszés, 
átmetszet  rajza  :  v.  a.  ol- 
dalfái rajzolni. 

Profit  (profit),  ••>•.  nyereség, 
haszon;  to  leave  a  — ,  hasz- 
not haj  a ui ,  nyereséges- 
nek huni ;  clear  — ,  tisz- 
ta nyereség;  — ,  v.  a.  ami 
u.  (by)  nyerni,  hasznának 
lenni  <  rajta  v.  In  nne  .1. 
hasznot    nyereséget  húzni 

1  -ból,  -hill  1,  tanulságot  ven- 
ni 1  -hói  ,  -hői )  :  (from) 
használni,  hasznára  fordí- 
tani ;  to  —  in  learning, 
előmenetelt  tenni  a  tudo- 
mányokban. 

Profitable,  adj.  hasznos,nye- 
reséges,  jutányos;  — ness, 
s.  hasznosság,   előnyösség. 

Profitably,  adv.  hasznosan, 
nyert  ségesen;  előnynyel. 

Profitless,  adj.  nem  hasz- 
nos, nem  jövedelmet  ;  nye- 
reség nélküli. 

Profligacy  (prafligészi),  s. 
elvetemedetttég,   feslettség. 

Profligate,  adj.  elvetemedett, 
feslett  életű. 

Profligateness,  v.  Profligacy. 

Profound   (profáund'),    adj. 

295 


Prohibitory 

mély  ;  alapos  :  ravasz  ; 
— ly  ,  adv.  mélyen  .:  — , 
— ness,  x.  mélység  :  — ,  v. 
n.  mélyen  behatni  (-bar 
-be). 

Profundity  (profán'diti),  s. 
mélység,  alaposság. 

Profuse  (profjuz'),  adj.  ára- 
dozó ;  bőséges ;  fecscrlő. 

Profusion  (profju'zsán),  s. 
áradozás ;    hőség;    dósság: 

feleslegség  ;  pazarlás. 

Prog  (prag),  v.  n.  koldulgat- 
ni, kéregetni  :  esenni  :  ta- 
karmányozni  :  s.  összekol- 
dult élelmi  szerek  ;  csavar- 
gó, kóbor. 

Progenerate  (prodzsen'eret), 
v.  ".  10  in  zeni,  tenyészteni. 

Progenera'tion,  s.  nemzés, 
tenyészés. 

Progen'itor,  s.  ös,  előd. 

Prog'eny  (prad'zsini),  s.  iva- 
dék, maradék;  nemzetség,- 
törzsök. 

Prognosis  (i)ragno'szisz),  s- 
előjóslat,  jóslat. 

Prognostic  ( pragnasz'tik ) , 
adj.  előjeleiiségi  ;  s.  elője- 
le nt és,  előjel emég. 

Prognos'ticable ,  adj.  előre 
mondható,  előre  tudható, 
előre  megismerhető. 

Prognosticate  (—tikét),  v. 
a.  előre  megmondani,  jó- 
solni. 

Progress  (prag'resz),  s.  elő- 
menetel, haladás;  he  makes 
no  — .  nem  tesz  semmi  elő- 
menetelt ;  in  —  of  time,. 
idővél. 

Progress',  v.  n.  haladni,  elő- 
menetelt tenni. 

Progres'sion  (progres'an),  s. 
haladat :  haladvány. 

Progres'sive  (— gresz'iv),  adj. 
haladó  ;  — ly,  adv.  halad- 
va :  lépcsőnként  ,  fokon- 
ként. 

Prohibit  (prohibit),  v.  <i. 
tiltani ,  eltiltani  ;  meg- 
akaSZtani,  meggátolni. 

Prohibition,  x.  tiltás,  tilal- 
ma., is,  tilalom  :  megakasz 

tás. 

Prohibitive,  adj.    tiltó,   ti- 
lalmi. 
Prohibitory    v.  Prohibitive. 


Project 

Project  (prodzsekf),  v.  a. 
hajítni,  lökni,  kilőni,  ki- 
futni; tervezni;  v.  n.  ki- 
állani, kinyúlni. 

Project  (prad'zsekt),  8.  terv, 
javaslat. 

Projectile  (prodzsekf il),  adj. 
hajított;  vetített;  s.  löve- 
tek, löket. 

Projection  (prodzsek'sán),  s. 
hajítás;  vetület;  tervezet; 
látkép;  rajz;  kinyúlás. 

Projeeture  (prodzsek'tsjur), 
&,  kiugrás,  nyuladéi;,  nyúl- 
vány. 

Prolapse  (prolépsz'),  s.  élő- 
esés, iszam ;  v.  n.  előre 
esni  :  iszamni. 

Prolate  (prolét),  adj.  lapos. 

Prolegomena  (praligam'iné), 
8.  pl.  elöngyelmeztetés;  elÖ- 
gyakorlat. 

Proletaneous  (prolité'niász), 
adj.  sokgyermekü,  gyerme- 
ket; alávaló,  hitvány,  köz- 
népi. 

Prolific  (prolif'ik),  —  al,  adj. 
tenyésző,  szapora. 

Prolix  (— liksz'),  adj.  terje- 
delmes, hosszadalmas ;  túl- 
terjeszkedő, túlbő. 

Prolix'ity,  s.  terjedelmesség, 
hosszadalmasság. 

Prologue  (prolag'j,  s.  előbe- 
széd, előszó. 

Prolong  (—láng7),  v.  a.  meg- 
hosszabbítni  (fizetési  ha- 
táridőt, váltót),  elhalasz- 
tani. 

Prolongation,  s.  hosszabbí- 
tás ;  elhalasztás. 

Prolusion  (prolju'zsán),  s. 
előjáték. 

Promenade  (pramenéd'),  8. 
séta,  sétáló.-;;  v.  n.  sé- 
tálni. 

Prominence  (pram'inensz), 
8.  kinyúlás,  kiemelkedés ; 
emelvény. 

Prom'inent,  adj.  kinyúló; 
szembeszökő. 

Promiscuous  (pro-misz'kj  u- 
ász),  adj.  elegyített,  ele- 
gyes, vegyes  ;  közös ;  — ly, 
adv.  elegyesen ;  összevisz- 

,    '/      h.:;lznbs?n  iiííl  :d. 

Promise  (pram'isz),  s.  ígé- 
ret ;  to  make  a  —  to  some 


Promissorily 

one,  Ígéretet  tenni  vkinek; 
promises  make  debts,  Ígé- 
ret adományt  vár ;  the 
land  of  — ,  az  ígéret  földe; 
— ,  v.  a.  and n. igérni, meg- 
ígérni; I  promised  it  to 
liim,  azt  megígértem  ?ieki: 
he  who  promises  runs  in 
debt,  Ígéret  adományt  vár. 

Pronfissorily,  adv.  igéröleg. 

Promissory  ( pram'iszari ) , 
adj.  igérő;  igéreti;  —note, 
s.  írásban  tett  lekötés  v. 
kötelezés,  kiklevél,  adósle- 
vél. 

Promontory  (pram'mantari) , 
s.fok,  hegyfok,  előhegy. 

Promote  (promoof),  v.  a. 
előmozdítani  ,  elősegítni ; 
siettetni. 

Promo'ter,  s.  előmozdító,  elő- 
segítő;  pártfogó;  bujto- 
gató. 

Promo'tion,  s.  előmozdítás ; 
előléptetés. 

Promove  (prornúv'),  v.  a. 
előléptet  n  i,     előmozdító  n  i. 

Prompt  (pramt),  adj.  gyors, 
kész,  haladéktalan,  azon- 
nali; pontos ;  —  payment, 
s.  készfizetés;  —  ly,  adv. 
gyorsan,  haladék  nélkül, 
azonnal,  j)ontosan. 

Prompt,  v.  a.  sürgetni,  szor- 
golni,  indítani,  ráhinti, 
rés  eriiam  ráhajtani^  súg- 
ni; the  step  I  had  taken 
was  prompted  Ly  this  very 
circumstance,  épen  ezen 
körülmény  indított  engem 
arra  a  lépésre;  I  was 
prompted  to  it  by  your 
letter,  </:  ön  levele  indított 
engem  arra. 

Prompt'er,  s,  súgó;  indító, 
serkentő. 

Promptitude ,  r.  Prompt- 
ness. 

Prompt'ness  ,  s.  készség , 
gyorsaság ,  haladéktalan- 
ság, pontosság. 

Promulgate  (promál'géti,  v. 
a.  közzé  tenni,  kihirdetni. 

Promulga'tion,  s.  közzététel, 
kihirdetés. 

Promulga'tor ,  s.  h  ires  a  telő ; 
közzétevő. 

Prone  (proon),  adj.  meghaj- 

296 


Propagator 

lőtt,  lehajlott ;  lejtős;  haj- 
landó :  to  be  —  to  anger, 
könnyen  haragra  gerjedni. 

Prong  (prang),  s.  fog,  hegy 
(villán,  gereblyén  stb.). 

Pronoun  (pro'náivn),  s.  név- 
más. 

Pronounce  (pronáunsz'),  v. 
a.  kimondani,  ejteni,  kiej- 
teni; nyilvánítani,  kijelen- 
teni,  mondani;  ,,th"  is 
not  to  be  pronounced  like 
,,z",  a  „t/("  nem  ejtetik 
„z"  gyanánt  ;  it  was  pro- 
nounced perfect,  tökéletes- 
nek mondták  ;  — ,  v.  n.  Íté- 
letet hozni. 

Pronunciation  (pronánszi-e'- 
sán),  s.  kiejtés,  kimondás  ; 
előadás. 

Pronunciative  ( —  nán'szi  - 
étiv),  adj.  elhatározó,  dönt- 
vényszerü. 

Proof  (prúf),  s.  próba,  kísér- 
let ;  érv,  bizonyító  ok,  bi- 
zonyíték ;  áthatlanság;  le- 
vonat, próba-nyomat,  javi- 
ték  ív;  to  put  to  the — , 
próbára  tenni ;  —  by  wit- 
nesses, tanubi:onyítás,  ta- 
nupróba  ;  convincing  — , 
meggyőző  ok,  döntő  bizo- 
nyítvány;  —sheet,  s.javi- 
ték-ív ;  — ,  adj.  próbaálló ; 
áthatlan;  bomb  — ,  adj. 
bombát  kiálló,  roncsaálló; 
water  — ,  adj.  vízhatlan, 
vízálló;  fire  — ,  adj.  tűz- 
álló, tűzmentes;  —  against 
bribes,  megvesztegethetlen. 

Proofless,  adj.  bizonyítat- 
lan,  be  nem  bizonyított,  bi- 
zonyítvány nélküli. 

Prop  (prap),  s.  támasz;  i.  a. 
támasztani,  támogatni ;  to 
—  one's  self  upon..,  tá- 
maszkodni -ra,  -re,  bízni 
-ban,  -ben. 

Propagate  (prap'éget),  v.  a 
tenyészteni  ;  terjeszteni , 
szaporítni ;  v.  R.  tenyész- 
ni; terjedni,  szaporodni. 

Propagation,  s.  tenyésztés  ; 
tenyészés ;  terjesztés,  el- 
szaporítás;  terjedés,  elsza- 
porodás. 

Prop'agator,  s.  tenyésztő;  ter- 
jesztő. 


Propel 

Propel   (propel'),   v.   a.   elő- 
lökni. 
Propen'sion,  v.   Propensity. 
Propen'sity  (propen'sziti),  s. 
hajlós;    hajlandóság ;   tö- 
rekvés. 

Proper  (prap'er),  adj.  tulaj- 
don, saját;  tulajdonképi, 
sajátlagos,  nem  képleges  ; 
igazi,  valódi;  alkalmas, 
helyes,  illendő ;  a  —  name, 
tulajdonnév;  the  —  sense 
of  a  word,  vmely  szó  igazi 
értelme;  this  is  not  a  — 
answer,  ez  illetlen  felelet; 
this  is  not  the  —  place 
to..,  itt  nincs  annak  he- 
lye,  hogy  . . ;  at  the  —  tüne, 
annak  idejében;  — ly,  adv. 
tulajdonképen ;  illőleg,  il- 
lendően; helyesen,  jól  ;  he 
did  not  know  his  lesson 
— ,  nem  tudta  jól  leczké- 
jét. 

Properate  (prap'eret),  v.  a. 
siettetni,  gyorsítni. 

Propera'tion ,  s.  siettetés , 
gyorsítás. 

Property  (prap'trti),  s.  saját, 
tulajdon;  birtok;  saját- 
ság, tulajdonság;  real — , 
8.  ingatlan  jószág;  a  spe- 
cial — ,  sajótság. 

Prop'erties,  s,  pl,  kellékek , 
hoz  -.óealók. 

Prophecy  (praf'iszi),  s.  jö- 
vendölés ;  jóslat. 

Prophesy  (prafiszei),  v.  n. 
jövendőt  mondani;  v.  a. 
megjövendnln  i ,  jóslani. 

Prophet  (praf'et),  s.  próféta, 
jós. 

Prophet'ic  (profet'ik),  — al, 
adj.  jós  ■ .,  látmoki;  —ally, 
adv.  látnokilag. 

Prophetize  (praf'iteiz),  v.  n. 
jövendőt  mondani. 

Prophylactic  (prafilék'tik) , 
adj.  óvó,  hárító,  hárítóla- 
gos  :  a  —  remedy,  óvszer, 
hárítószer ;  — ,  8.  óvszer, 
iá-szer. 

Propine  (propein'),  v.a.  meg- 
ízlelni, előre  megízlelni, 
ráköszöntem  (poharat). 

Propin'quate  (proping'kwit), 
v.  n.  közeledni,  közelegni. 

Propín'quity  (— kwiti),  s.  kö- 


Propitiable 

zel,  közelség;  közelről  való 
rokonság. 

Propi'tiable(propis'iéhl),<7<7j. 
engesztelhető. 

Propi'tiate  (— pis'iet),  v.  a. 
megengesztelni,  kibékítni  ; 
v.  n.  eleget  tenni,  bűnhődni 
(vniiért). 

Propitia'tion,  s.  kiengeszte- 
lés;  engesztelő  áldozat. 

Propi'tiatory ,  adj.  engesz- 
teld ;s.   kegyelem  táblája. 

Propi'tious  (— pis'ász),  adj. 
kedvező,  kegyes;  — ly,  adv. 
kedvezőleg ,  kegyesen ;  — 
ness,  s.  kedvezés,  kegyes- 
ség. 

Proponent  (propo'nent),  s. 
előterjesztő ,    ja  vaslattevő. 

Proportion  (propor'sán),  s. 
arány;  rule  of  — ,  s.  hár- 
mas szabály  ;  — ,  v.  a.  ará- 
nyosít ni,  aranyozni. 

Propor'tionable,  adj.  arány- 
in gets. 

Propor'tional,  adj.  arány  . ., 
arányos;  —  numbers,  s. 
pl.  arányszámok. 

Proportionate  (— por'sánet) , 
adj.  arányszerv,,  arányo- 
sított; v.a.  arányosít  ni. 

Propor'tionately,  ai.lv.  arány- 
szeriileg. 

Propor'tionateness,  8.  ará- 
nyosság. 

Propor'tionless,  adj.  arány- 
talan. 

Proposal(propo'zél),  8.  javal- 
lat, javaslat,  ajánlat;  to 
make  a  — ,  javaslatba, 
ajánlatba  hozni. 

Propose  (propoz'),  v.  a.  ja- 
vullani,  javasolni,  i mii Irá- 
nyozni, ajánlani;  to  — a 
questii  m,  kérdést  felvetni ; 
to  —  to  one's  self ,  feltenni 
magóban;  — ,  v.  n.  szán- 
dékozni, szándékolni;  be- 
szélgetni. 

Proposition  (propozis'an),  s. 
tétel :  fiadat :  indítvány, 

javaslat  ;  állítás. 

Propound  (propáund'),  v.  a. 
etiadm.  elbterj  ss  tsni  msg- 
fontoltatni  |  vkivel  vmit). 

Proprietary    ( proprei'etéri), 
adj.    tulajdon,    tulajdoni, 
saját ;  s.  tulajdonos. 
297 


Prosperous 

Proprie'tor ,  s.  tulajdonos , 
birtokos. 

Proprietress,  s.  tulajdonos- 
nő. 

Propri'ety,  s.  saját,  tulajdon; 
birtok;  illedelem,  illendő- 
ség. 

Propugn  (prop j un'),  v.  a. 
védni,  oltalmazni  (p.  jo- 
90t). 

Propilaeum  (prapilí'ám),  s. 
előcsarnok. 

Prorogation  (praroge'sán),  s. 
elnapolás;  elhalasztás. 

Prorogue  (prorog'),  v.  a.  el- 
napolni ;  elhalasztani. 

Prosaic  (prozé'ik),  adj.  pró- 
zai. 

Prosa'ist,  s.  próza-iró. 

Prosal,  v.  Prosaic. 

Proscarab  (proszkér'éb),  s. 
cserebogár,  csajva. 

Proscribe  (proszkreib'),  v.  a. 
számkivetni. 

Proscript  (— szkript'),  s.  and 
adj.  számkivetett. 

Proscrip'tion,  s.  számkivetés. 

Prose  (prooz),  s.  próza;  kö- 
tetlen beszéd;  v.  n.  folyó 
beszédben  irni. 

Prosecute  (j>rasz'ikjut),  v.  a. 
üldözni;  bepanaszolni,  be- 
vádolni;  üidlevéllel  nyo- 
moztatni ;  folytatni ;  v.  n. 
pert  indítani. 

Prosecu'tion,  .-■.  üldözés;  foly- 
tatás;  vád,  bűn  rád. 

Pros'ecutor,  8.  üldöző;  vá- 
doló. 

Proselyte  (prasz'ileit),  s.  tért- 
hit ii. 

Proselytism  (prasz'ilitizm), 
s.  térit getés. 

Prospect  (prasz'pekt),  s.  ki- 
lótós  ;  tekintet. 

Prospectus  (proszpek'tász), 
x.  élőrajz,  értesítvény. 

Prosper  (prasz'per),  v.  n. 
boldogulni;  sikerülni;  v. 
a.  boldogítni  :  sikereim'. 

Prosperity  (praszpér'iti),  s. 
jólét,  boldoglét,  szerencse, 
vagyonosság,  jó  mód;  — 
and  vanity  arc  often  lod- 
ged together,  ritka  nagy 
szerencse  kis  kevélység  nél- 
kül. 

Prosperous  (praBz'perász) , 


Frospicience 

adj.  kedvező  ;  sikeres;  sze- 
rencsés. 

Prospi'cience  ( praszpis'i- 
eiisz),  8.  előrelátás,  óvatos- 
ság. 

Prosteraation  (praszterne'- 
san),  s.  lebomlás,  térdre- 
t  iés :  —  of  Bpirits,  levert- 
ség. 

Prostitute  (prasz'titjut),  adj. 
fertőztetett;  s.  megvásárol- 
ható eniber;  kéjhölgy;  v. 
a.  bitangra  ereszteni,  meg- 
gyalázni ;  to  —  one's  self, 
árúi  adni  magát,  bitangra 
ereszteni  magát ;  magát 
meggyalázni. 

Prostitution,  s.  meggyalá- 
zás;  kurvaság. 

Pros'trate  (prasztréY),  adj. 
leterített  ,  fíddre  vert  ;  le- 
borult, térdenálló;  to  fall 
— ,  leborulni,  térdre  esni-; 
to  lie  — ,  térden  állani;—, 
v.  a. földhez  csapni  (  vkit  >; 
to  —  one's  self  before  some 
one,  vki  előtt  arczra  bo- 
rulni. 

Prostra'tion,  s.  leterítés  ;  le- 
borúlás,  arczra  borulás, 
térdre-esés;  imádás;  le- 
vertség. 

Protect  (protekf),  v.  a.  oltal- 
mazni, véd  ni :  pártfogolni. 

Protection  (protek'sán),  #.  ol- 
talmazás, oltalom  ;  pártfo- 
gás ;  oltalomlevél. 

Protec'tor,  s.  védő ;  pártfogó; 
véd-ár. 

Protee'torate     (— to-ret) ,    .s. 
ország  helytartósága;  párt- 
fogóság: 
Protegee  (protidzsi'),  s. párt- 
fogolt, védencz. 
Protend  (protend'),  v.  a.  ki- 
nyújtani. 
Protest  (proteszf),  v.  n.  to 
—    against,    óvást    tenni, 
tiltakozni vmi  ellen;  v.  a. 
erősen  állítani,  ünnepélye- 
sen   kijelenteni ;    ávatidni 
i  váltót)  ;  he  protested  his 
innocence,  ártatlannak  ál- 
lította magát. 
Pro'test,  s.  tiltakozás,  óvás, 
váltó-óvás ;   to   make    — , 
óvatolni ;   to  order   a   — , 
óvást  tétetni ;  —  charges, 


Protestant 

s.   pl.    óvatolási    költség, 
óvásköltség. 

-tant  (prat'esztént) , 
adj.  and  s.  protestáns; 
— ism,  8.  protestantismus. 

Protestation  (prateszté'sán), 
s.  ünnepélyes  kijelentés; 
ellennyilatkozás ;  tiltako- 
zás :  óvás. 

Protocol  (pro'tokal),  s.  jegy- 
zőkön If  v. 

Prototype  (pro'toteip),  .5.  elő- 
kép, őskép. 

Protract  (—  trékt'),  V.  a.  húz- 
ni-halasztani,  húzni  halo- 
gatni. 

Protract'er,  s.  elJuüogató. 

Protrac'tion,  s.   élhalogatás. 

Protrude  (protrud'),  v.  n.  ki- 
állani, kinyúlni,  kilógni; 
V.  a.  eltaszítani,  előre  tol- 
ni;  kinyújtani. 

Protrusion  (protru'zsán),  s. 
kinyúlás;  eltaszító*,  tolás. 

Protuberance  (— tju'berénsz) 
S.  kinyúlás ;  kidudorodás, 
dudor. 

Protu'berant,  adj.  kidudoro- 
dó;  (bot.;  gumós. 

Protuberate  (— tju'berét),  v. 
n.  kidudorodni. 

Proud  (práud),  adj.  büszke; 
pompás,  díszes ;  a  — man, 
büszke  ember ;  a  —  palace, 
pompás  palota. 

Proud'ish ,  adj.  egy  kissé 
büszke. 

Proudly,  adv.  büszkén. 

Provable  (prúv'ébl),  adj.  be- 
bizonyítható. 

Prov'ably,  adv.  bebizonyitha- 
tólag. 

Prove  (prúv'),  v.  a.  bebizo- 
nyítani, megmutatni;  meg- 
kísérteni, megpróbálni;  ta- 
pasztalni; to  —  the  charge, 
a  vád  alaposságát  bebizo- 
nyítani; nothing  was  prov- 
ed against  him,  nem  bizo- 
ny odott  rá  semmi;  — ,  v.  n. 
bizonyulni ,  bebizonyulni, 
mutatkozni;  it  proved  true, 
valónak  bizonyúlt;he  prov- 
ed a  villain,  gazembernek 
bizonyult.         > 

Provender  (prav'endSr) ,  8. 
takarmány,   szüleség,    ab- 

298 


Provision 

rak;  —  pricks  him,  abrak 
piszkálja  a:  alfelét. 
Proverb   (praVerb),   s.    köz- 
mondás. 

Proverbial  (proverTbiél),  adj. 
közmoudási ;  —  ly,  adv.  7.';;:- 
móndásilag. 
Provide  (proveid'),  v.  a.  to 
—  with,  ellátni  -val,  -vei ; 
to  —  against,  for,  megsze- 
rezni, készen  tartani;  ki- 
kötn  i ;  feltételes! tni ;  — ,  v. 
n.  to  —  against,  előre  gon- 
doskodni -ról,  -ről  :  elejét 
venni  -nak,  -m  k  ;  elhárít- 
ni  vmit;  to  —for  the  poor, 
a  szegényekről  gondoskod- 
ni. 
Provid'ed     that  .  .  ,   feltéve 

hogy  stb. 
Providence  (prav'idensz),  s. 
isteni  gondviselés;    élőre- 
gondoskodás. 
Provident,  adj.  előregondos- 
kodó ;  — ly,  adv.  előre  gon- 
doskodva. 
Providential    (praviden'sél) , 
adj.  gondviselésszerű  ;  —  ly, 
adv.  gondvisélésszerüleg. 
Provider  (provei'der),  s.  gon- 
doskodó, tápláló;  beszerző; 
felszerelő. 
Province   (prav'insz),  s.  tar- 
tomány ;  püspökmegye;  já- 
rás,  menye;    tiszti  járás; 
tevési  kör ;  it  is  not  within 
my  — ,  az  nem  áll  tisztem- 
ben, az  nem  tartozik  reám; 
the  woman's  — ,  a  nő  fel- 
adata,  a  nő  hatásköre;  — 
rose,  s.  kerti  rózsa. 
Provinciai   (provin'sél),  adj. 

tartományi. 
Provin'cialism.  s.  tájszólás. 
Provine  (provein'),  s.  bujtó- 
ág ;  v.  n.  bujtani,  homlítni. 
Provision  (provizs'án) ,  8. 
élőregondoskodás ,  előrelá- 
tás; intézkedés,  előkészít 
let ;  ellátás  ;  készlet ;  szü- 
leség, eleség;  üzérdíj ;  to 
make  — s,  intézkedéseket 
tenni;  to  make  a  —  for 
some  one,  vki  tartásáról 
gondoskodni ;  till  further 
—  is  made,  további  rende- 
lésig ;  — ,  v.  a.  élelemmel 
ellátni. 


Provisional 

Provisional,  adj.  ideiglenes; 
— It,  adv.  ideiglenesen. 

Proviso  (— vei'zo),  g.  kikö- 
tés, fenntartás. 

Provi'sor,  g.  gondviselő;  gön- 
dör, sáfár. 

Provi'sory,  adj.  ideiglenes. 

Provocation  (pravoke'sán),  s. 
kihívás ;  ingerlés. 

Provocative  ( pravo'kétiv ) , 
adj.  ingerlő ;  s.  ingerlő- 
szer. 

Provocatory  (provo'krtári ) , 
S.  kihívás. 

Provoke  (provook'),  v.  a.  ki- 
hívni;  ingerleni,  boszanta- 
ni;    előállítani,    előidézni, 

okozni;  v.  n.  botránkozást 
okozni. 

Provo'king ,  adj.  boszamtő, 
botrányos ;  —  ly,  adv.  bo- 
szantva,  kihívólag. 

Provost  (prav'aszt),  s.  főnök, 
elnök:  hadbíró;  prépost; 
—  of  a  college,  iskolaigaz- 
gató. 

Provost  (provo'),  s.  hadbitó'; 
porkoláb ;  —  marshal,  g. 
börtönnagy. 

Prow  (prau),  s.  hajó  eleje: 
adj.  bátor,  merész. 

Prowess,  s.  bátorság;  hős- 
tett. 

Prowl  (prául) ,  v.  n.  kóbo- 
rolni, zsákmányt  lesni,  tol- 
vajkodni; v.  a.  bebaran- 
golni: lopni,  orozni;  kizsa- 
rolni, kicsikarni. 

Prowl'er,  s.  kóborló,  tolvaj- 
kodé. 

Proximity  (prakszim'iti),  s. 
közelség;  szomszédság;  — 
of  blood,  s.  vérrokonság. 

Proxy  (praksz'i),  g.  helyet- 
tes., képviselői  hatalma- 
zott, megbízott  ;  ügyvivő  ; 
helyettesség,  ügyvitel;  vá- 
lasztók jegyzéke  ;  válasz- 
tás ;  by  — ,  helyettes  által. 

Prude  (prud),«.  negédes,  ma- 
gatartó, begyes  i  nő). 

Prudence  (pru 'densz),  s.okos- 
ság. 

PrnMent,  adj.  okos;  -]y,adv. 
okosan. 

Prudential  (pruden'sél),  adj. 
lyes,  ildomos,  okos,  elő- 
vigyázatos;    ly,  adr.  esze- 


Prudery 

sen,  ildomosán,  okosan, 
óvatosan. 

Prudery  (pruMeri) ,  g.  be- 
gyesség,  magatartóság,  ne- 
gédeskedés. 

Prudish  (pruMis),  adj.  maga- 
tartó,  negédes,  begy  lies. 

Pruiuous  (prú'inász),  adj. 
deres. 

Prune  (prúii'),  s.  szilva  ;  v. 
a.  megnyesni;  to  —  a  vine, 

SZŐlőt    megmetszeni;    — ,  V. 

n.  magát  feleziezomázni. 

Pruning  (prún'ing),  s.  meg- 
nyesés;  —  knife,  s.  kaczúr. 

Prurience  (pru'ri-eusz)  ,  s. 
viszketés,  viszketegség. 

Prurient,  adj.  viszketeg, visz- 
keteges. 

Prus'sia  (práss'é),  g.  Porosz- 
ország. 

Prus'sian  (pras'sén)  ,  adj. 
porosz,  burJcus  ;  —  blue,  g. 
berlini  kék.t 

Prus'siate  (práss'iét),  g.  kön- 
kéksavas  só. 

Prus'sic  (prász'szik),  adj.  — 
acid,  g.  könkéksav. 

Pry  (prei'),  v.  n.  kandikálni, 
kémkedni,  szemlélődni;  to 

—  into,  az  orrát  beleütni 
-ba,-be; — ,  g.  kémkedés; 
emelőin,  emeltyű. 

Pry'rng,  adj.  kandi,  kémes, 
tólárd. 

Psalm  (számi,  g.  zsoltár. 

Psal'mist  (szal'miszt),s.  zsol- 
tár költő,  zsoltáriró. 

Psalmody  (szal'modi),  s.  zsol- 
tárének. 

Pseudo  (szjuMo),  adj.  (ösz- 
szetételckben)   ál,   hamis: 

—  bunium,    s.    virnáncz; 

—  santalum,  g.  kislevelü 
szilfa. 

Pseudology  (szjudal'odzsi), 
s.  hamis  tan,  igaztalanság, 
hazugság. 

Pseudon'ymous  ( —  dan'  - 
imász),  adj.  álnevű. 

Pshaw  (sao),  int.  dehogy. 

Psora  (szo'ré),  g.  riih. 

Psoric  (szar'ik),  adj,  riih- 
nemii. 

Psoi/ics,  8.  ]d.  riih  elleni  sze- 
rek. 

Psyche  (szei'ki),  ».  Psyche  ; 
lélek. 

399 


Puddle 

Psychologist  (  szeikal'od  - 
zsiszt),  8.  lél-ektanász. 

Psychology,  s.  lélektan. 

Ptyalism  (tei'élizm),  s.  nyíl- 
folyás. 

Puberty  (pju'berti),g.  serdiilt- 
ség. 

Pubes'cence  (pjubesz'ensz), 
s.  serdülés  ;  szösz. 

Pubes'cent ,  adj.  serdülő  ,- 
serdült ;  piheszakállu;  sző- 
rös. 

Public  (páb'lik),  adj.  nyilvá- 
nos: köztudomású;  to  make 
— ,  közzé  tenni;  in  — .  nyil- 
vánosan ;— debt,  s.  állam- 
adásság: —  funds,  g.  pl.  ál- 
lampapírok ;  —  house,  g. 
kocsma ;  —  revenues,  g. 
pl.  országos  jövedelem  ;  — 
treasury,  g.  közkincstár ; 
—  minded ;  —  spirited, 
adj.  haza  tini,  hazafias  ;  — 
good,  g.  közjó;  — ly,  adv. 
nyilvánosan;  — ,  s.  közön- 
ség. 

Publican  (páb'likén),  g.  kocs- 
máros  ;  (bibi.)  publikálni*. 

Publication  ( — ke'sán ) ,  s. 
nyilvánositás,  hirdetés;hir- 
detmény:  kiadás  (könyvé); 
a  monthly  — ,  havilap ;  a 
weekly—,  hetilap;  —  s,  s. 
pl.  nyomat-árú. 

Publicist  (—sziszt),  g.  or- 
szágjpgász. 

Publicity,  g.  nyilvánosság. 

Publish  (páb'lis),  p.  a.  nyil- 
vánosítni,  közzé  tenni;  ki- 
adni (könyvet  stb. ). 

Publisher,  g.  kiadd. 

Puck  (pakk),  s.  manó,  hegyi 
manó. 

Puck'er,  v.  a.  összegyűrni, 
ránczolni :  v.  n.  gyűrődni, 
ránezosodni  .-  g.  pöfesz  ; 
zsák;  ránéz;  zavar,  zava- 
rultság. 

Pudder  (pad'der),  s,  lárma  ; 
v.  n.  lármát  ütni ;  v.  a.  za- 
Varbü  ejteni. 

Podding  (pud'ding),  g.  pud- 
ding i  étek  ),  plum  — ,  8. 
malozsás  gombod  ;  white 
— ,  s.  májas  kolbász :  blaci 
— ,  8.  véres  hurka. 

Paddle  (pád'dl),  s.  Iocs,  po 

eséta  :    v.   a.   zavarni    l  vi- 


Puddly 

zet) ;    pocskolni;    beisza- 
polni. 
Piul'clly,  adj.  pocsékos,  isza- 
pos. 

Pudency,  v.  Pudicity. 

Pudieity  (pjudisz'iti),  s.  sze- 
mérmesség. 

Puerile  (pju'iiü),  adj.  gyer- 
meke*. 

Puerility,  8.  gyermekesség. 

Puerity  (pjuer'iti),  s.  gyer- 
mekkor. 

Puerperal  (pjuefpirél),  adj. 
anyaágy  i;  —  fever,  s.  gyer- 
mekágybeli  láz. 

Puff  (paff),  8.  ]  öf;  pöfeteg ; 
méhszédítő  pöfeteg;  duzza- 
dozás,  2)  a  fa  dels ;  fuvalom, 
lehelet,  szusz;  szélroham; 
puffancs  ;  dúz,  dudor  ;  haj- 
porbojt;  dagályosság  (be- 
szédben, Írásban)  ;  dicse- 
kedés ;  nyegleség,  kajdász- 
ság,  hűhó;  v.  n.  pöfedni, 
felduzzadni  ,  dagadozni ; 
fúni,  lihegni,  pihegni ;  fel- 
fúvódni, felpuffadni;  fel- 
fuvalkodni, kevélykedni  ; 
v.  a.  (up),  felpuffasztani , 
felfújni ;  borúra  derűre  di- 
csérni (pl.  árut  hirdeté- 
sekben); to  —  away,  elsiet- 
ni;  elragadni,  elhordani; 
elfúni ;  to  —  by,  elrohanni 
vmi  v.  vki  mellett;  he  huffs 
and  puffs,  nagy  nehezen 
lélekzik.y 

Puffer  (páf'fer),  s.  nyegle, 
kajdász., 

Puffin  (páf'fin),  s.  bukrueza; 
hosszan  bukó  (madár),  éj- 
szaki álka;  nyílfarkú  rája; 
poszgomba,  pöfpteg. 

Puff  iness,  s.  duzmadtsáy  ; 
duzzadósság, beszéddagály. 

Puffy  (páf'fi),  adj.  duzma, 
felpöffedt ;  (szán.)  dagá- 
lyos. .. 

Pug  (pág),  s.  majmocska ; 
mopsz,  fitorka  íebfaj)  ;  — 
nose,  s.  piszeorr. 

Pugh  (pú),  int.  dehogy,  épen 
bizony,  pih  ! 

Pugilist  (pju'dzsiliszt),  s.  'ök- 
löző, öklész. 

Pugnacious(págué'sász)/u/j. 
verekedő  •  harezvágyó. 

Puisne  (pju'ni),  adj.  ifjabb, 


Puissance 

fiatalabb;  utóbbi;  al . . ., 
aláhhlévö. 

Puissance  (pjulszénsz),  s. 
hatalom ;  erő ;  tehetség  ; 
had-erő.  [hetős. 

Pu'issant,  adj.  hatalmas;  te- 

Puke  (pjukj,  s.  hánytató, 
hánytatászer ;  okádék;  v. 
n.  okádni. 

Pu'ker,  8,  hánytatászer. 

Pulchritude  (pál'kritjud),  s. 
szépség. 

Pule  (pjul),  v.  n.  pityegni. 

Pull  (puli),  v.  a.  rántani, 
rángatni,  húzni,vonni,  von- 
gálni ;  szakasztani ;  to  — 
back,  visszarántani;  to  — 
down  a  house,  házat  le- 
rontani v.  ledönteni ;  to  — 
in  the  bridle,  a  gyeplöt 
feszesen  fogni ;  to  —  the 
bell,  a  harangot  meghúzni; 
to  —  to  pieces,  széttépni, 
összetépni ;  I  piüled  off  my 
hat,  levettem  a  kalapomat ; 
to  —  off  the  mask,  az  dl- 
arezot  lerántani;  to  —  out, 
kirántani  ;  kihúzni ;  to  — 
lip,  felhúzni;  felemelni; 
megállítni  (a  lovakat,  a 
kocsit);  to  —  up  a  good 
heart,  szivet  venni,  felbá- 
torodni ;  to  —  rip  stakes, 
útra készülni,  sátorfáját  fel- 
szedni; — ,  v.  n.  evezni,  dal- 
lazni ;  — ,  s.  rántás,  hú- 
zás, vonás;  húzom;  tusa. 

Pull'en,  (puliin),  s.  baromfi. 

Pull'et  (pufiit),  s.  csibejyiik. 

Pull'ey  (pulii),  s.  emeld  csi- 
ga ;  tekerő  csiga. 

Pullulate  (pál'ljiüét),  v.  n. 
csírázni. 

Pullula'tion,  s.  csírázás. 

Pulmonary  (pármonéri),arfy. 
tüdő . .;  —  consumption,  s. 
tüdővész ;  —,  s.  tüdőfü. 

Pulmonic  (pálman'ik),  adj. 
a  tüdőt  illető,  a  tűdőhez 
tartozó ;  tüdövészes. 

Pulp  (pálp),  s.  szak ,  pép, 
gyümölcs  húsa. 

Pulpit   (pul'pit),   s.  szószék. 

Piúpous  (pálp'ász),  adj.  hú- 
sos (gyümölcs)í 

Pulsation  (pálsze'sán),  s.  ér- 
ütés,  ér-verés. 

300 


Pnnotnate 

Pulsa'tor,  s.  famoly,  kopogó 
termesz. 

Pidse  (pálsz),  s.  ér-ütés,  ér- 
verés ;  to  feel  one's  — ,  vki 
erét  tapintani;  (Jig.)  ki- 
ugrasztani a  nyulat  a  bo- 
korból.  , 

Pulse,  s.  ázalék. 

Pultise,  v.  Poultice. 

Pulverate,  v.  Pulverize. 

Pulverization  (pálverizé'- 
sánj,  s.  porrátörés. 

Pulverize  (páfvereiz),  v  .  a. 
porrá  törni,  porítni. 

Pulverulent  (pálver'julent), 
adj.  poros. 

Pulvil  (pál'vil),  s.  illatpor;  v. 
a.  illatosítni. 

Pumice  (pju'misz),  —stone, 
s.  sikárkö. 

Pump  (pámp),  s.  szivattyú, 
szivárvány ;  tánezoló  czi- 
pő ;  v.  a.  and n. szivattyúz- 
ni. 

Pumpion  (pámp'ian),  s.  tök; 
tökfilkó. 

Pumpkin  (pámpTíin),  s.  tök. 

Pun  (pán),  s.  szójáték ;  v. 
n.  szójátékot  csinálni,  el- 
ménczkedni;  v.  a.  szétzúz- 
ni, széttörni. 

Punch(páns),  s.  bohácz  (báb- 
alakos játékban);  árr ; 
lyuk-ásó  vas  ;  betübélyeg  ; 
köpezös  ember;  puncs;  adj. 
köpezös,  tömött;  v.  a.  lyu- 
kasztani, lyuggatni. 

Puncheon  (páns'án),  s.  árr ; 
tövis ;  pénzverővas ;  betü- 
bélyeg;  tonna  (mérték  ne- 
me); hasáb.  _ 

Punctilio  ( pánktil'io  ) ,  s. 
agyaskodás ;  szőrszálhaso- 
gatás, akadékoskodás ;  to 
stand  upon  punctilios , 
akadékoskodni,  teketóriáz- 
ni,  minden  csekélységen 
fennakadni. 

Punctilious  (párktillász) , 
adj.  szőrszálhasogató;  te- 
ketóriás ;  aggósdi,  akadé- 
koskodó. 

Punctual  (pánk'tsjuél),  adj. 
pontos;  — ly,  adv.  ponto- 
san. 

Punctuality,  s.  pontosság. 

Punctuate  (pánk'tsju-et),  v. 


Punctuation 

a.  irásjelezni,  az  Írásjele- 
ket felrakni. 

Punctua'tion,  s.  írási  jelzés, 
jelrakás. 

Puncture  (  pánk'tsjur ) ,  s. 
szúrat:  v.  a.  megszurkál- 
ni;  felszúrni. 

Pungency  (pán'dzsenszi),  s. 
élesség,  csipősség. 

Pun'gent,  adj.  éles,  csípős. 

Punic  (pju'nik),  adj.  hamis, 
csalárd,  hiteszegett. 

Punice,  v.  Bug. 

Puni'ceous  (pjunis'ász),  adj. 
bíborszínű. 

Punish  (pán'is),  v.  a.  büntet- 
ni, megbüntetni. 

Pun'ishahle,  adj.  büntethető. 

Pun'islier,  s.  büntető. 

Pun'ishment,  s.  büntetés. 

Puni'tion,  s.  megbüntetés. 

Pu'nitive,  adj.  büntető ,;  — 
law,  s.  büntető  törvény. 

Pu'nitory,  v.  Punitive. 

Punk  (pánk),  s.  cserfatapló ; 
szajha. 

Puny  (pju'ni),  adj.  fatal, 
kicsi,gyenge;  csekély, apró: 
s.  íijoncz ;  piczinke. 

Pupil  (pju'pil),  8.  gyámgyer- 
mek; növendék,  tanuló; 
szemfény. 

Pu'pilaga,    8.  gyámkorúság, 

tanulókor,  tanulóság. 

Pn'pilarity,  g.  kiskorúság. 

Pupilary  (pju'piléri),  adj. 
gyám  . .,  árva  . ..  árvabeli; 
növendéket  illető. 

Puppet  (pap'pit),  g.  báb,  sod- 
ronybáb. 

Puppy  (páp'pi),  s.  ebkölgök  . 
ny atkafii  v.  >'■  kölykezni. 

Por  (par),  v.  n.  fonni  (mint 
a  macska) ;  s.  macskafo- 
nás. 

Purldiud  (perTdeind),  adj. 
tompalátású. 

Purchasable  (peYtsészébl), 
adj.  megvásárolható. 

Purchase  (per'tsész),  s.  ve- 
vés  ,  vásárlás  :  beszerzés ; 
vétel ,  vásárlat ;  szerze- 
mény  ;  csiga,  horgony  csi- 
ga :  mozgás  ;  by  -,  vétel- 
knit  :  at  twenty  years  — , 
szó ;alól; i<i  :  to  make 
a  good  — ,  jól    vásárolni ; 


Purchaser 

—  money,  s.  vételpénz ; 
vételár;  — ,  v.  a.  venni, 
vásárolni ;  szerezni. 

Pur'chaser,  s.  vevő. 

Pure  (pjur),  adj.  tiszta,  mo- 
csoktalan ;  tiszta,  szeplőt- 
len, ártatlan ;  csupa,  merő; 
tiszta,  elméleti;  a  —  vir- 
gin, szeplőtlen  szűz;  — 
gold,  s.  mind  arany,  csupa 
arany;  — ly,  adv.  tisztán, 
csupán. 

Pureness,  v.  Purity. 

Purfie  (per'rl),  v.  a.  hímezni; 
s.  hímmunka. 

Purgation  (párgé'sán),  g.  tisz- 
títás, tisztulás  :  hashajtás. 

Purgative  (pár'gétiv),  adj. 
tisztító;  s.  and  adj.  has- 
hajtó. 

Pur'gatory,  adj.  tisztító;  s. 
purgatórium. 

Purge  (pördzs),  s.  hashajtó- 
szer;  v.  a.  tisztitni,  meg- 
hajtani (hasat) ;  v.n.  has- 
menésének lenni.   _    ,, 

Purification  (purifike'sán),  s. 
tisztulás,  tisztítás;  igazo- 
lás. 

Purificative  ( pjurif'ikétiv  ) , 
adj.  tisztító. 

Purificatory,  v.  Purificative. 

Purify  (pju'ri-fei),  v.  a.  tisz- 
titni,  megtisztítni ;  tisz- 
tulni; igazolni;  v.n  tisz- 
tulni. 

Puritan  (pju'ritén),  s.  tiszta- 
hitü,  puritanus. 

Pu'ritanism,  8.  puritánusok 
tana. 

Pu'rity,  s.  tisztaság ;  sziízes- 
gvg.  ,, 

Purl  (pari,  peri),  s.  csörgede- 
zés ,  csörgedezet ;  szegély, 
párta,  bodro-.at ;  karika- 
.ós ;  ürmös  ser ;  v.  n.  csör- 
gedezni, felbillenni;  v.  a. 
beszegni,  fodorgat ni . 

Purlieu  (per'liu),  8.  pagony  ; 
vadászkerület ;  erdőhatár, 
környezet. 

Purloin  (perlain'),  v.  a.  el  to- 
kit ni. 

Purloin'er,  8.  eltökítő,  /«/«<. 

Pornell  (pár'nell) ,  s.  piros 
tikszem. 

Parparty  (peYpárti),  s.  rés:, 
jutalék. 

301 


Pursue 

Purple  (per/pl),  s.  bíbor,  bí- 
borszín ;  biborköntös ;  bi- 
bornokság ;  adj.  bíborszínű; 

—  cow-wheat,  s.  csormo- 
lyafintor;  —fish,  s.  bár- 
songcsiga ;  —  flower,  s. 
jáczint ;  — ,  v.  a.  bíborszí- 
nű re  festeni. 

Purples,  v.  Scarletfever. 

Purport  (per'port),  s.  értelein, 
szándék,  vélemény,  jelen- 
ték ;  jelentés;  foglalat,  tar- 
talom;  v.  n.  jelentésének 
lenni. 

Purpose  (per'pász),  s.  szán- 
dék, czél,  feltétel ;  to  what 

—  ?  mi  czélból  ?  mi  végett  f 
to  no — ,  hiába;  czéltala- 
núl ;  for  what  —  ?  mire? 
minek  ?  on  — ,  of  — ,  kész- 
akarva ;  on  set—,  szánt- 
szándékkal; he  changed 
his  — ,  másra  gondolta  ma- 
gót  ;  to  all  inteuts  and 
purposes,  minden  tekin- 
tetben; this  is  nothing  to 
the  — ,  ez  nem  tartozik  a 
dologra;  —,  v.  a.  sziíndék- 
lani,  szándékozni ;  elhatá- 
rozni ;  — ,  v.  n.  feltett  czél- 
jának  lenni. 

Pur'posely,  adv.  készakarva, 
szándékosan. 

Purr,  v.  Pur. 

Purse  (persz,  parsz),  s.  er- 
szény ;  v.  a.  erszénybe  ten- 
ni;  to  —  up  the  lips,  fel- 
pittyeszteni  száját. 

Pur'ser,  s.  fizetőmester,  pénz- 
kezelő. 

Pur'siness,   s.   szükmellüség. 

Pur'siveness,  v.  Pursiness. 

Purslain  (persz'lin),  s.  kövér 
porcsin ;  —  tree,  8.  ezüst 
maglapéi. 

Pursuable  (persz ju'ébl),  adj. 
üldözhető;  követhető;  foly- 
tatható. 

Pursu'ance,  s.  folytatás ;  in 

—  of  .  . ,  -nak,  -nek  követ- 
keztében. 

Pursu'ant,  adj.  —  to . . ,  -hoz, 
•liez  képest. 

Pursue  (perszjú')  v. a.  üldöz- 
ni; utána  járni ; folytatni; 
he  does  n.it  know  what 
course  to  — ,  nem  tudja, 
hova  forduljon  (  o.  mi  tevő 


Pursuit 

legyen ) ;  to  —  one's  walk, 
Útját  folytatni ;  to  —  one's 
discourse,  folytatni  a  be- 
szédet;  they  pursued  him 
to  death,  halálra  Üldözték; 
-—,  r.  H.  folytatni. 

Pursuit    (perszjuf),  g.  üZdö- 

:>"••>■,■    utánajárás;   igyeke- 

.  foglalkozás  ;  in  the  — 

of  pleasure,  örömöket  haj- 

hászva.  [mellű. 

Pur'sy   (peVszi),   adj.   sziik- 

Pur'tenauce,  s.  tartozni ny, 
tartozék,  hozzávaló;  zsiger. 

Purulence  (pju'rulensz),  s. 
genyedtség,  genyédés. 

Pu'rulent,  .adj.  genyedt. 

Purvey  (pár've),  v.  a.  and  n. 
beszerezni,  ellátni;  gon- 
doskodni -ról,  -ről. 

Purveyance,  g.  tápgyüjtelék; 
élelemmel  ellátiís. 

Purveyor,  g.  szállító,  beszer- 
ző; élésmester,  élelmező; 
kerítő. 

Pus  (pász),  s.  geny. 

Push  (puss),  v.  a.  tolni,  ta- 
szitni  ;  hajtani,  utána  len- 
ni;  szorgolni,  sürgetni,  elő- 
mozdítani :     zaklatni  ;    to 

—  aside,  félre  tolni ;  to  — 
hack,  visszatolni,  vissza- 
taszítani; to  —  on,  haj- 
tani; ráhajtani ;  sürgetni, 
előmozdítni;  to  —  out, 
kitolni,      kitaszítani ;     to 

—  the  door  open,  az  aj- 
tót  taszítva    kinyitni;   to 

—  one's  fortune ,  ügye- 
kezni  szerencsére  szert  ten- 
ni ,  szerencsét  próbálni; 
I  am  pushed  for  an 
answer,  szorítanak  a  vá- 
laszért ;  — ,  v.  n.  tiirkölőd- 
zeni ;  to  —  at,  törekedni 
-ra,  -re;  to  —  forward 
•with  a  rapid  pace,  gyors 
lépéssel  előrenyomulni ;  —, 
s.  tolás  ,  taszítás ;  döfés ; 
támadás,  roham  ;  sürgetés; 
igyekezet;  erőltetés)  hő- 
per  s ;  at  one  — ,  egyszerre ; 
I  will  have  another  —  for 
it,  megkísértem  még  egy- 
szer; when  it  came  to  the 
— ,  midőn  piaijára  kelt  a 
dolog,  midőn  ütközet  re  kelt 
a,  dolog ;  the  last—,  vég- 


Pushing 

U  t ;  to  hring  to  the  last  — , 
végsőre  vinni;  —  bolt,  s. 
tolózár. 

Push'ing,  adj.  merész ;  szC- 
rénytelen  :  8.  tolás,  taszí- 
tás;  nyomulás. 

Pusillanimity,  g.  kiselmiiség, 
csüggetegség. 

Pusillanimous  (pjuszülén'i- 
rnász),  adj.  kiselmü,  csüg- 
geteg. 

Puss  (pusz),  s.  czieza. 

Pussy  (pusz'szi),  adj.  duzma, 
fólpöffedt. 

Pussy,  v.  Pursy. 

Pustule  (pász'tsjul),  s.  faka- 
dék, genyedék. 

Pustulous  ( pász'tsjulász  ) , 
adj.  fakadékos,  genyedé- 
kes. 

Put  (putt),  v.  a.  irr.  (put, 
put),  állítni,  tenni,  helyez- 
ni, fektetni,  rakni ;  to  — 
aside,  félre  tenni:  to  — 
away,  eltenni,  elrakni;  to 

—  away  cares,  gondjain 
túladni ;  to  —  Lack,  vissza- 
tenni; hátra  tenni :  hátra 
igazítani  (órát ; ;  to  —  by, 
fél retenn i,  m egta ka rga t u i; 
to  —  down,  letenni;  meg- 
alázni, kisebbíteni ,  ócsá- 
rolni; megszégyenítni;  meg- 
szüntetni:  elnyomni ;  to  — 
forth,  kitenni ;  előállítani, 
előmutatni,  előadni;  nyúj- 
tani, kinyújtani, oda  nyúj- 
tani;  to  —  one's  mind 
forth,  érzelmét  v.  vélemé- 
nyét nyilvánítani ;  to  — 
forward,  előmozdítni;  sür- 
getni; előhozni,  napvilágra 
ltozni ;  to  —  one's  self  for- 
ward, kitenni  magáért ;  to 

—  in,  betenni,  berakni ;  to 

—  in  a  word  for  one,  vki 
mellett  szólni ;  to  —  con- 
fidence in  one,  bízni  vki- 
ben,  bizodalmát  helyezni 
vkibe;  to  —  into  one's 
hands,  kézhez  adni,  kézbe- 
sít ni  ;  to  —  in  fear,  meg- 
félemítni;  to  —  in  order, 

rendbe  hozni,  rendbe  szed- 
ni, rendbe  rakni;  to  —  in 
pledge,  elzálogosítni ;  to  — 
in  hail,  kezeseket  állítani ; 
to  —  one  in  mind  of  .  .  , 

302 


Put 

vkit  emlékeztetni  -ra,  -re ; 
to  —  in  a  passion,  haragra 
gerjeszteni ;  to  —  one's 
self  in  a  passion,  haragra 
gerjedni ;  to  —  into  writ- 
ing, Írásba  foglalni,  felír- 
ni, feljegyezni :  to  —  in 
print,  nyomtatni,  kiadni 
(  könyvet)  ;  to  —  in  prac- 
tice, gyakorolni,  gyakor- 
latba venni;  to  —  one's 
finger  in  the  fire,  kész- 
akarva bajba  keveredni ; 
I  —  a  spoke  in  his  wheel, 
meghiúsítottam  törekvését 
v.  tervét ;  to  —  faith  in 
tale-bearers,  hírhordóknak 
hitelt  adni;  to  —  off,  le- 
tenni, levenni;  vontatni, 
halogatni,  halasztani,  el- 
halasztani ;  húzni  halasz- 
tani, szóval  tartani;  I 
can't  —  him  off  any  long- 
er, tovább  már  nem  várat- 
hatom őt;  to  —  011, felven- 
ni, felölte  ni ;  to  put  on  a 
new  dress,  vj  ruhát  felöl- 
tem v.  felvenni:  to  —on 
a  clean  shirt,  tisztát  ven- 
ni ;  to  —  on  one's  hat,  ka- 
lapját feltenni ;  to  —  on  a 
cloak,  köpönyeget  magára 
venni  ;  to  —  on  a  public 
gown,  közhivatalt  vállal- 
ni; to  —  on  (upon),  ráten- 
ni;  rámérni;  ráróni:  rá- 
fogni; —  the  inkstand 
upon  the  table,  tegye  a 
tintatartót  az  asztalra;  to 

—  a  punishment  on  (upon) 
one,  büntetést  szabni  vki- 
re ;  to  —  out,  kitenni;  ki- 
dugni;  kinyújtani,  kiöl- 
teni ;  kiszakítani,  kiszag- 
gatni; kitolni;  kiszúrni 
i  szemét  vkinek)  ;  to  — 
ont  a  candle,  gyertyát  el- 
oltani;  to  —  out  money 
to  interest,  pénzt  kamat r" 
kiadni ';  to  —  ore  out,  to 

—  one  out  of  countenance, 
to  —  one  out  of  his  bias, 
vkit  sodrából  kihozni,  vkit 
zavarba  ejteni ;  to  —  one 
out  of  heart,  kedvét  szegni 
vkinek,  bátortálanítnl  vkit: 
to  —  out  of  order,  rendet- 
lenségbe hozni;  to  —  out 


Pnt 

of  joint,   kificzamitni ;  to 

—  to,  hozzá  tenni ;  to  —  to 
the  test,  próbára  tenni;  to 

—  to  the  sword,  Jcardra 
hányni;  to  —  to  account, 
számításba  tenni ;  to  —  to 
auction,  elárverezni ;  to  — 
to  death,  kivégezni,  men 
ölni;  to—  to  the  blush, 
megpirít  ni  (  vkit ) ;  to  —  to 
the  cudgel,  megpakolni, 
meglasnakolni ;  to  —  to 
shame,  megszégyenítni;  to 

—  to  night,  megszalaszta- 
ni,  megfutamltni ;  to  — 
one  to  pains,  fáradtadat 
okozni  vkinek,  fárasztani 
vkit;  to  —  one  to  it,  vkit 
ráhajtani,  rászorítni,  rá- 
fogni :  I  —  it  to  you,  most 
már  kérdezem  önt;  to  — 
one  to  BÜence,elhallgattat- 
nivkit;  to—  to  the  ven- 
ture, szerencsére  vetni  , 
koczkáztatni  ;  to  —  horses 
to  the  coach,  lovakat  be- 
fogni a  kocsiba;  to — one's 
hands  to  the ] dough,  hozzá 
fogni  a  munkához  ;  to  —  a 
question,  kérdést  tenni;  to 

—  a  question  to  one,  kér- 
dést intézni  vkihez;  to  — 
a  stop  to  . .,  megakasztani, 
gátat  vetni  -tuti;,  -nek  :  to 

—  an  end  to . .,  véget  vet- 
ni -nal;,  -nek;  to  —  an  end 
to  some  one,  kivégezni, 
megölni  vkit;  to  —  one  to 
bed,  az  ágyba  fektetni  vkit; 
to  —  one  to  bed  with  a 
shovel,    vkit  eltemetni  :  to 

—  together,  összetenni,  ös& 

8.  ■  nll:t;:i      ..-::■•  era)  in      Sfl 

tzéalkotni,  összeszerkeszte- 
ni ;  to  —  up,  feltenni,  fel- 

óUítui,  felrakni ;  összerak- 
vi;  to  —  up  the  sword,  a 
kardot  bedugni ;  to  — up  a 
claim  to  a  thing,  igényel- 
ni vmit;  to  —  a  wrong 
construction  on  (upon) 
something,  félre  magya- 
rázni iiuit ;  to  under 
tlie  table,  ".  us  Jul  alá 
tenni;  to  —  under  one's 
care,  vki  gondviselésére 
b  i  i  a  i  t  cm  it  i ;  to  —  a  riddle, 
talányt  feladni;  he  —  his 


Putage 

arms  about  her  neck,  meg- 
ölelte őt ;  to  —  the  cart 
before  the  horse,  hátul  be- 
fogni a  lovat,  fonákul  fog- 
ni viliihez;  — ,  v.  n.to  — 
to  sea,  tengerre  bocsátkoz- 
ni ;  to  —  forth,  kiindulni, 
kievezni  (a  kikötőből ):  elő- 
jönni; sarjadni,  hajtani, 
bimbózni ;  to  —  in,  betér- 
ni, befordulni ;  to  —  in  at 
. .,  behajózni,  beállanif rév- 
be i  ;  to  —  in  for. .,  utána 
járni  vininck  ;  folyamodni 
vmiért;  vmit  megnyerni 
igyekezni;  (haj.)  felétar- 
tani ;  to  —  off,  a  parttól 
távozni,  elevezni;  —  on! 
hajts  !  siess  !  to  —  over, 
áthajózni;  to—  up  with 
.  .,  eltűrni,  clviselni{  vmit); 
megelégedni  (viliivel) ;  —, 
s.  putt  i  kártyajáték  );  szaj- 
ha; pimasz,  bangó;  a  forced 
— ,  szükség,  kénytelenség; 
—  off,  x.  elhalasztás ;  — 
on,    s.     ürügy,    szín  fogás. 

Putage  (pju'tédzs),  s.  szaj- 
hálkodás. 

Putanism  (pju'ténizm) ,  s. 
kurvaélet. 

Putative  (pju'tétiv),  adj. vélt, 
gondolt. 

Putid  (pju'tid),  adj.  büdös; 
hitvány,  alávaló,  ezudar; 
— ness,  .5.  ezudarság ;  gya- 
lázatosság. 

Putlog  (pát'lag),  s.  állásfa, 
áUásgerenda. 

Putredinous  (pjutred'inasz), 
adj.  büdös ;  rothadt. 

Putrefaction  (pjutrifék'sán), 
s.  rothasztás,  rothadás. 

Putrefy  (pju'trifei),  v.  a.  rot- 
hasztani; v.  n.  rothadni. 

Putres'cence  (pj  utresz'ensz), 
.•>■.  rothadás. 

Putrescent,  adj.  rothadó. 

Pntres'cible,  adj.  rothadé- 
kony,  rothatag. 

Putrid  (pju'trid),  adj.  rot- 
hadt ;  —  fever,  s.  rothasz- 
tó láz. 

Putrid'ity,  s.    rothadtság. 

Patter  ( pat'ter),  s.  zaj,  lár- 
ma. 

Patter  (pat'ter),  s.  —on,  s. 
bujtogató,  kontogató. 

303 


Pyx 

Putting  (putting),  s.  tevés, 
állítás,  helyezés ;  —on,  s. 
hajtogatás ;  —  stone,  s. 
sarokkő. 

Puttoc  (pát'tak)  ,  .s.  gatyás 
ölyv. 

Patty  (pát'ti),  s.  üvegragasz; 
mázföld;  v.  a.  mázítni, 
mázzal  bevonni. 

Puzzle  (páz'zl),  s.  bonyoda- 
lom, rejtély;  megfoghat- 
lanság;  zavarúltság,  lóile- 
dezés  ;  it  is  a  —  to  me,  azt 
meg  nem  foghatom,  az  rej- 
tély előttem  ;  — ,  v.  a.  meg- 
zavarni, elbáilittni,  hábo- 
r'itni ;  it  puzzles  me,  nem 
tudok  eligazodni  rajta;  — , 
v.  n.  háborodni,  zavarod- 
ni :  to  —  over,  hiába  törni 
a  fejét  -on,  -en. 

Pybald,  v.  Piebald. 

Pygmy  (pig'mi),  s.  törpe. 

Pylorus  (pilo'rász),  s.  gyo- 
morcsuk. 

Pyramid  (pir'émid),  s.  lobor, 
gtíla,  kúposzlop. 

Pyram'idal,  adj.  lóbordad, 
loboralakú ,  guládad. 

Pyramid'ical,  v.  Pyramidal. 

Pyrate,  v.  Pirate. 

Pyre  (peir),  *'.  máglya,  fa  ra- 
kás. 

Pyretic  (piret'ik),  s.  lázelleni 
szer. 

Pyretológy  (pirital'odzsi),  s. 
láztan. 

Pj-riform  (pir'ifarm)  ,  adj, 
körtealaku. 

Pyrite  (pir'it),  s.  kovand:  ko- 
va, tűzkő. 

Pyrit'ic,  adj.  kovanemü. 

Pyrolatry  (piral'étri),  s.  tüz- 
imádás. 

Pyrotechnic  (  pirotek'nik  ) , 
adj.  tüzmüvészeti ;  — s,  8. 
pl.  tűzinüvés:<t. 

Pyrotech'nist,  s.  tüzmüvész. 

Pyrotic  (pirat'ik),  s.  maró- 
s:er. 

Pyroxene  ( pir'akszin ) ,  s. 
fényié,  ragyla. 

Pyrrhonism  (pir'onizm),  s. 
kétkedöség,  kétségeskedes; 
kétli'iség. 

Pyx  (piksz),  x.  szentségtartó. 


Qnab 


Q  (kju),  s.  a  Q  betii  neve. 
Quab  (kwéb,  kwab),  s.  meny- 

Ital,  folyami  menyleg. 
Quack  (kwékk),  s.  javos,  he- 
nöfenö ;  Jtajdász,  nyegle, 
kérkedi ;  v.  n.  nyeglélhed- 
ni;  kuruttyolni ;  kontár- 
kodni. 
Quack'ery,    s.   kenöfenőség ; 

nyeglélkedés. 
Quack  ish,  adj.  nyegle. 
Quack'isin,   s.   kenöfenőség ; 

kontárság ;  nyegleség. 
Quack'salver   (— szálver),   s. 

kenő  fenő,  javos  ;  nyegle. 
Qnadragenary     ( kwad'  rád  - 
zsenéri),  s.  and  adj.  negy- 
venéves. 
Quadragesimal     ( kwad'  rá  - 
dzsesz-imél),    adj.    nagy- 
böjti. 
Quadrangle  (kwad'réngl),  s. 

négyszög. 
Quadrau'gular  (— gjuler),a<7;'. 

négyszögű. 
Quacl'rant  (k\va'drént),s.  ne- 
gyed, körnegyed. 
Quad'rate    ( qua'dret ) ,    adj. 
négyszögű ;  illő,  megfelelő; 
s.  négyszög;   v.  n.   illeni, 
megfelelni. 
Quadrat'ic,  adj.   négyzetes ; 
—  equations,  s.  pl.  másod- 
fokú v.  négyzetes  egyenle- 
tek. 
Quad'rature,  s.  négyszögítés, 
négyzetítés ;     holdnegyed , 
negyedfény. 
Quadrennial  (kwédren'niél) , 

adj.  négyévi. 
Quadrilat'eral,   adj.  négyol- 
dalú. 
Quadroon  (kwédrún'),  s.  fe- 
hér és  vegyenez  szülék  iva- 
déka. 
Quadruped(kwad'ruped),ad/. 
négylábú  ;  s.  négylábú  ál- 
lat. 
Quadru'pedal  (— pidél),  adj. 

négylábú. 
Quadruple  (kwad'rupl),  adj. 
négyszeres;  v.  a.  négyszer 
rezni. 
Quad'ruply,  adv.  négyszere- 
sen. 


Quaff     

Quaff  (kwéf,  kwaf),  s.  korty; 
v.  a.  and  n.  kortyogni, 
kortyongatni,  dőzsölni. 

Quaf'fer,  .s.  kortyondi,  dözs  ; 
v.  n.  tapogatődzni,  szima- 
tolni. 

Quaggy  (kwég'gi),  adj.  posvá- 
nyos". 

Qnag'mire,  (— rneir),  s.  pos- 
ványos  föld,  i  moly  a. 

Quail  (kwél),  g.  fürj:  szajha; 

—  pipe,  s.  fürj  síp ;  — ,  v. 
n.  összerogyni,  elájulni;  — , 
v.  a.  elnyomni. 

Quaint  (kwént),  adj.  külö- 
nös, furcsa;  csínos;  — ly, 
adv.  különösen,  furcsán; 
csinosan:  elmésen  ;  — ness, 
s.  különösség,  furcsaság; 
csinosság. 

Quake  (kwék),  v.  n.  reszket- 
ni;  dideregni;  s.  i-eszke- 
tés ;  rengés. 

QuaTíer,  s.  reszkető ;  quaker. 

Qua'kerism,;).  quakerek  tana. 

Qua'king,  s.  reszketés ;  —  of 
the   earth,   s.  földrengés; 

—  grass,  s.  rezge. 
Qualifiable    (  kwal'ifei-ébl ) , 

adj.  módosítható,  mérsé- 
kelhető. 

Qualification  (— fike'sán),  s. 
módosítás,  minősítés;  meg- 
szorítás, mérséklés ;  kép- 
zettség; megnevezés,  czime- 
zés ;  — s  of  the  mind,  s. 
pl.  elmebeli  tehetségek. 

Qual'ified  (— feiá), adj.  ügyes, 
képes;  megszorított,  mérsé- 
kelt ;  megnevezett ;  in  a  — 
sense ,  némi  megszorítás- 
sal. 

Qualify  (kwal'ifei),  v.  a.  mó- 
dosít n> ;  meyszorítni,  mér- 
sékelni; ügyesitni,  képessé 
tenni ;  megnevezni,  czímez- 
ni;  to  —  one's  self  for . ., 
ráképesülui. 

Qualitative  (kwal'itétiv),  adj. 
minőségi,  minőséges,  minő- 
leges. 

Quality  (kwal'iti),  s.  minőség; 
tulajdonság  ;  tekintély  , 
czím,  rang ;  people  of  — , 
főbb  rangú  emberek. 

Qualm  (kwaam),  *.  vértód  li- 
lás ;  gyomor-émelygés ;  — s 
of  conscience,  s.  pl.  lelki- 

30 1 


Quarter 

ismereti  kétség;   lélek  fur- 
dalás. 
Qualm'ish,  adj.  Iam— ,  éme- 
lyeg a  gyomrom. 
Quandary  (kwan'déri),  s.  za- 
varodás,  rémülés,  habozás; 
kétesség ,    bizonytalanság, 
baj ;   to  be  in  a  — ,  nem 
tudni  hova  lenni,  nem  tud- 
ni magán  segíteni. 
Quantitative   (kwan'titétiv), 
adj.  mennyiségi,  mennyi- 
ségben, mennyisé 'gest 
Quantity  (kwan'titi),  s.  meny- 
nyiség ;     hang  mennyiség  , 
hangmérték ;     időmennyi- 
ség, időmérték. 
Quantum     ( kwan'tám) ,     s. 

mennyiség ;  öszlet. 
Quarantain  (kwarénten'),  8. 
veszteglés ,     veszteglő ;    tc- 
perform     — ,    vesztegelnir 
veszteg  időt  tartani. 
Quarrel  (kwar'rel),  s.  perpat- 
var,   villongás,    czivódás  ; 
veszekedés  ;     ablak-üveg  ; 
üveg-tábla ;  to  pick  a  — , 
ujjat  húzni,  kötekedni,  ra- 
dóskodni ;  — ,  v .  n.  cziva- 
kodni,   veszekedni ;  perle- 
kedni; — ,  v.  a.  megszidni. 
Quarreler,  s.  veszekedő,  ra- 

dó,  czivódi. 
Quar'relous,  v.  Quarrelsome. 
Quar'relsome,  adj.  rigolyái, 
veszekedő;  — ness,  s.  czira- 
kodóság. 
Quarry  (kwar'ri).s.  kőbánya; 
négyszög;  vadászrész;   — 
of  glass,  s.   üvegtábla  ;  — 
stone,  «.  bányakö;  — ,  v.  a. 
fejteni    (követ     a    bányá- 
ban);  — ,  v.  n.  falni. 
Quart  (kwart),  «.  négy ed[, ál- 
lon (két  atigot  pint). 
Quartan    (kwart'én),   s.   ne- 
gyednapos láz. 
Quarter    (kwart'er),    s.    ne- 
gyed;   városnegyed ;     ég- 
táj; évnegyed;  lokás,  lak- 
hely ;  kegyelem;  a  —  of  an 
hour,  egy  negyedóra ;  a  — 
of  a  mile,  egy  negyedmér- 
föld ;  a  —  of  a  pound,  egy 
negyed  font ;  a  —  to  eigbt, 
húrom  negyed  nyolezra ;  a 
—  past  seven,  egy  negyed 
nyolezra ;  to  change  one's 


Quarterly  Queen 

rodó;  lankadt;  (with)  unt, 

unatkozott ;  a  —  question, 
bibés  kérdés. 

Queen  (kwízi),  g.  királynő; 
fejérszemély ;  need  makes 
the  naked  —  spin,  megta- 
nítja a  szükség  a  meztelen 
in'it  fonni ;  —  apple;  s.  bör- 
alma;  —  post,  s. függd  osz- 
lop ;  —  gilliflower,  g.  es- 
tike. 

Queer  (kwír),  adj.  különkö- 
dö,  különös;  fonák  gondol- 
kozású; a  —  fellow,  kü- 
löncz,  hóbortot,  csodálatos 
szerit ;  — ness,  s.  különös- 
ség, fonákság. 

Queest  (kwíszt),  s.  vadga- 
lamb :  'örves  galamb. 

Quell  (kwel),  v.  a.  megölni; 
elnyomni;  v.  n.  apadni, 
csökkenni;  s.  ölés,  gyilkos- 
ság. 

Quel'ler,  s.  meggyőző,  elnyo- 
mó. 

Quench  (kwens),  v.a.oltani, 
eloltani,  megoltani :  gyen- 
gitni,  elzsibbasztani;  el- 
nyomni, elfojtani ;  it  has 
quenched  his  thirst,  az 
csillapította  szomját;  — , 
v.  n.  lecsillapodni. 

Quench'less,  adj.  őlthatlan, 
elolthatlan. 

Querele  (kwer'il),  í.  vád,  ke- 
reset. 

Querent  (kwí'rcnt),  s.  pa- 
naszló  v.  keresőfél. 

Querimonious  ( kwerimo'  - 
niász),  adj.  patvarkodó, 
perlekedő. 

Querist  (kwi'riszt),  s.  kérde- 
ző, kérdéstevő. 

Quern  (kwern),  s.  kézi  ma- 
lom. 

Querry  (kwer'ri),  s.  ló-istálló; 
lovász-mester,  idoma,-. 

Querulous  (kwer'julasz),  adj. 
panasza    puna  tznlkodó. 

Query  ikv.  '.  ii,  s.  kérdés  ;  v. 
a.  kikérdezni :  megkérdez- 
ni :  kétségbe  vonni  ,•  v.  n. 
kérdési  tenni;  kétségesked- 
ni. 

■  (kwest),  8.  keresés ; 
nyomozán,  kutatás ;  kére- 
lem ;  to  b  in  of,  keres- 
ni, keresgetni ;  to  go  in  — 

305 


— s,  más  szállásra  költöz- 
ni ;  to  have  free  — s,  in- 
gyen lakni;  to  cry  — ,  to 
call  for  — ,  kegyelmet  kér- 
ni:  to  give  — ,  kegyelmet 
adni ;  —  of  assembly,  s. 
gyiilcle;  —day,  s.  évnegyed 
napja;  —  deck,  g.  tatfö- 
dél ;  —  master,  8.  szállás- 
mester ;  —  wind,  8.  oldal- 
szél; — ,  v.  a.  felnegyedél- 
ni;  beszállásolni ;  to  — 
one's  self  upon  some  one, 
megszóllani  vkinél,  szálla- 
ni vkihez  :  —,  v.  n.  szállá- 
solni ;  beszállani . 
Quarterly,  adj.  évnegyedi, 
évnegyedes  ;  né  gyvés.;:  ; 
adv.  évnegyedenként. 

Quart'ern,  s.  negyed,  negyed- 

messzely. 

Quarto  (kwar'to),  s.  negyed- 
rét. 

Quartz  (kwartsz),  s.  varla, 
kovarcz;  violet  — ,  violakő. 

Quarz,  v.  Quartz. 

Quash  (kwéss),  v.  a.  zúzni, 
nyomni;  összezúzni,  szét- 
zúzni; elnyomni;  érvény- 
telenitni ,  megsemmisítni ; 
to  —  a  rebellion,  zendülést 
elnyomni :  — ,  v.  n.  ingani, 
ingadozni. 

Quassation  (kwaszszé'sán), 
8.  rázás;  rendítés;  rengés. 

Quat  (kwat),  s.  pers,  faka- 
dék. 

Quater  (kwa'ter),  g.  négy*  ; 
—  cousins,  s.  pl.  távolról 
rokonok. 

Quaternary  (kwater'nérü'/'/y. 
négyes. 

Quave  (kwéy),  v.  n.  reszketni. 
Qua'ver,    s.    nyolczadkáta ; 

hangrezgés,  rezgi  ly  :  v.  n. 

rezegni,  rezgélyezni . 
Quay    ( kf),    g.    partszegély, 

vol; pari.  kiipnvt. 

QueaHi   (kwits),  e.    haraszt, 

cserje. 
Queach'y,    adj.    haraszton, 

cserjés,  bokros;  reszketeg, 

ingado./.. 

Queau,  Queen  (kwín),  s.  nő- 
személy ;  i  zajha. 

Queas'iness   (kwi'zinesz),  g. 
émelygés;  lankadtság. 
'■■  (kwi'zi),  adj.  undo- 

Hí/unt  v :  Aiigol-magyai 


Quick 

of,  to  set  out  in  —  of,  ke- 
vesni  menni ;  — ,  i;.  a.  ke- 
resni, nyomozni. 

Quest'ion  (kwesz'tsán)  ,  s. 
kérdés;  tn  put  a—,  kér- 
dést tenni:  to  put  one  to 
the  — ,  vallatni ,  kinvallat- 
ni  vkit :  to  put  in  — ;  kér- 
désbe tenni,  kétségbe  von- 
ni;  that  is  out  of  the  — 
under  these  circumstan- 
ces, ily  körülmények  kö- 
zött arról  szó  sem  lehet:  to 
be  or  not  to  he,  that  is 
the  — ,  lenni va  y  nem  len- 
ni, az  itt  a  kérdés;  the 
matter  in  — ,  a  szőnyegen 
forgó  ügy ;  to  bring  into 
— ,  kétségbe  hozni,  kéte&ít- 
ni,  veszedelmeztetni ;  to 
make  it  a  — ,  vizsgálat  v. 
vita  tárgyává  tenni ;  to 
call  into—,  kétségbe  vonni; 
to  make  no  —  of  it,  két- 
ségbe nem  vonni,  bizonyos- 
nak tartani  vmit  ;  — ,  v.  a. 
megkérdezni ;  kikérdezni : 
vallatni  ;  kétségbe  vonni  ; 
— ,  v.  n.  kérdezősködni. 

Qaestfionable(kwest'sánébl), 
adj.  kérdéses, kérdés  alatti; 
kétséges  ;  gyanús. 

Quest'ionary ,  adj.  kérdez- 
kedő :  kérdezősködő. 

Questioner,  s.  kérdező,  ki- 
kérdező :  vizsgáló. 

Questionless,  adj;  kétségte- 
len ;  adv.  kétségtelenül. 

Quest'or,  s.  számtartó,  szám- 
vevő. 

Quest'uary  ( -sjuéri),  adj. 
nyervágyó. 

Quih  (kwib),  s.  bökőszó ;  v. 
a.  szúrni  i  szóval  i. 

Quibble  ikwil/hl),  g.  szójá- 
ték ;  elménczkedéS ;  v.  n. 
szójátékot  csinálni  ;  el- 
ménezkedni. 

Quick  (kwik),  adj. surge, für- 
ge :  gyors,  sebes :  eleven  ; 
élénk,  vidor;  —  with  child, 

közel  várandós  ;  —    tire,  x. 

lángtűi  :  a  —  wit,  sebes  el- 
me; —  of  sight,  éleslátású; 
—  of  comprehension,  se- 
bes felfogású  ;  to  be       al 

.  .,     ügyesnek    lenni     -ban, 

-ben  ;  gyorsan  végliei  vin- 

t 


Quick 

ni  rin it,  sürgölődni;  be  —  ! 
siess!  to  make  a  —  return, 
jól  kelni,  jó  kdeiének  len- 
ni :  (prow,  I  good  ware 
makes  —  markets,  n  jó 
árú  hamar  fogy;— at  meat, 
—  at  work ,  />•;'  hamar 
eszik,  hamar  dolgozik;  — 
set,  —  set  hedge,  s.  eleven 
kérteié* ;  —  sighted,  adj. 
éleslátású  ;  —  work,  s.  a 
hajó  vízben  járó  része; 
— ly,  adv.  fürgén;  gyorsan, 
sebesen  :  élénken,  vidoran; 
— ness,  s.  sürgeség;  eleven- 
ség;  élénkség;  gyorsaság, 
sebessé//:  <  tehetségekről) 
élesség,  rínom  sót/ . 

Quick,  s.  élő,  eleven;  elevenje 
műnek ;  the  —  and  the 
dead,  az  elevenek  és  a  liol- 
tak  ;  to  touch  the  — ,  to 
touch  to  the  — ,  elevenjére 
hágni,  elevenjére  találni; 
to  cut  to  the  — ,  elevenig 
vágni;  (átv.  ért.)  nagyon 
megbántani. 

QuickTjeam  (—hím),  *.  veres 
berkenye. 

Quick'en  (kwik'kn),  v.  a.  ele- 
venít ni ;  éleszteni:  gyorsít- 
ni :  buzdítni :  v.  n.  eleve- 
nedni :  rángani. 

Quick'grass  (— grász),.s.  ebfií. 

Quicklime  (—leim),  s.  oliat- 
lan  mész. 

Quick'silver  ( — szilver),  s. 
kéneső,  higany. 

Quid  (kwidj,  v.  n.  dohányt 
rágni. 

Quiddity  (kwid'diti),  s.  nri- 
ség ;  szőrszálhasogatás,  el- 
ménczkedés,  agyasködás. 

Quidist  (kwid'iszt),s.  dohány- 
raIgó. 

Quidnunc  (kwid'nánk) ,  s. 
kormányi  dolgokat  fesze- 
gető. 

Quiescence(kwei-esz'szensz) 
g,  nyugvás. 

Quies'cent,  adj.  nyugvó ;  — 
letter,  s.  néma  betű. 

Quiet  (kwei'et),  adj.  nyugal- 
mas :  csendes,  nyugodt, 
szende ;  a  —  life,  nyugal- 
mas élet ;  he  —  !  légy  bé- 
kével!  maradj  veszteg', 
hallgass  '.    — ly,  adv.  nyu- 


Quieter 

galmasan  :  csendesen,  nyu- 
godtan, békével;  — ness, 
8.  nyugodtság;  csiUap , 
csend,  béke  ;  — ,  v.  a.  meg- 
nyugtatni, csendesítni,  le- 
csendesítni. 

Qui'eier,  s.  csendesítő:  nyug- 
tató. 

Quietism  (kwei'etizm)  ,  s. 
vágy -elfojtás  ,  é  rzésielení- 
tés. 

Quietude  (kwei'etjud),  s. nyu- 
galom, csend,  csillap. 

Quietus  (kwei'etász),  s.  vég- 
nyugalom,  halói:  nyugtat- 
ván//, bizonyíték. 

Quill  (kwill),  s.  tollszár,  toll- 
csév,  toll ;  first  — ,  s.  tok 
i  lúdtoll)  ;  —  driver,  s.  fir- 
káló, mázoló ;  — ,  v.  a.  re- 
dő: ni  (]>.  ing  fodrot). 

Quilt  (kwilt),  s.  paplan,  ke- 
resztül varrott  ágyterítő; 
v.  a.  tűzni,  keresztül  varr- 
ni. 

Quilt'ing  (kwil'ting),  s.  tüz- 
delés,  ti'/zdelet  ;  piké  (kel- 
me neme,. 

Quinary  (kwei'néri),  adj. 
ötös  ;  ötszörös. 

Quince  (kwinsz),  s.  birs;  — 
tree,  s.  birs  a. 

Quinch  (kwins),  v.  n.  mocz- 
czanni. 

QuiiKHien'nial  (kwinkwen'- 
niél),  adj.  ötéves,  ötévi. 

Quinsy  (kwin'zij,  s.  torok- 
gyík. 

Quint  (kwint),  s.  ötös. 

Quint'al,  s.  mázsa. 

Quintessence  (— esz'szensz), 
s.  legjava,  lelke ,  veleje 
vminek. 

Quintuple  (kwint'jupl),  adj. 
ötszörös. 

Quinzy,  v.  Quinsy. 

Quip,  i-.  Quib. 

Quire  (kweir),  ■?.  koncz  (pa- 
piros) ;  templomkar. 

Quirister  (kwir'iszter), .<.  kar- 
énekes. 

Quirk  (kwvrk),  s.  ütés,  vá- 
gás ;  a  law  — ,  jogcsel, 
ügyészi  fogás;  — s,  s.  pl. 
ótletek. 

Quit  (kwit),  v.  cv.  felmenteni; 
megszábadítni ;  elhagyni, 
odahagyni ;  elereszteni,  el- 

306 


Quiz 

ejteni ;  lemondani,  letenni; 
elintézni,  eligazítni,  tisz- 
tába liozi/i :  visszafizetni, 
kifizetni  ;  kiegyenfitni ;  to 

—  one  of .  . .,  vkit  megszá- 
badítni -tói,  -tői ;  to  — 
one  from  . .,  vkit  felmente- 
ni, feloldozni  vmi  alól;  to 

—  an  apprentice,  inast 
mesterlegénynyé  tenni;  to 

—  one's  ground,  hátrálni; 
to  --  a  siege,  az  ostromot 
megszüntetni;  to  —  an  em- 
ployment, szolgalatját,  hi- 
vatalát odahagyni ;  to  — 
one's  hold,  kezéből  el 
teni  emit;  to  —  scores 
with  some  one,  kiegyez- 
kedni,  végezni  vkivel,  ki- 
elégítni  vkit;  to  —  one's 
self  like...,  mutatni  ma- 
gát -nak,  -nek. 

Quit,  adj.  ment,  szabad  ;  to 
be—  of..,  mentnek  lenni 
-tói,  -tői;  to  go  —^felsza- 
badulni ;  —  claim,  s.  le- 
mondás. 

Quite  (kweit),  adv.  egészen, 
teljesen,  tökéletesen  ;  igen; 
I  am  —  exhausted,  egé- 
szen ki  vagyok  merülve  ;  I 
am  —  at  your  service,  egé- 
szen szolgalatjára  vagyok; 
I  am  —  well  to-day,  ma 
nincsen  semmi  bajom :  I 
know  that  —  well,  azt  igen 
jól  tudom;  there  you  aie 

—  out,  abban  ön  nagyon 
csalatkozik. 

Quits  (kwitsz),  adv.  we  are 

—  now,  most  már  nem  tar- 
tozunk egymásnak. 

Quit'tal,  8.  forbátlat. 

Quittance  (kwitfténsz),  ••.  ki- 
fizetés, kiegyenlítés  :  vi- 
szonzás, forbátolás ;  nyug- 
ta, nyugtatván// :  v.  a.  vi- 
szonozni, forbátolni. 

Quiver  (kwiv'er)  8.  nyíltok, 
tegez;  adj.  fürge,  eleven: 
v.  n.  reszketni:  w  ith  quiver- 
ing lips,  reszketeg  ujukkal. 

Quiz  (kwiz),  v.  n.  megtréfál- 
ni, ingerelni;  ingerkedni, 
faggatódzani,  aggatod .a- 
ni,  kötekedni  (-val,  -vei); 
s.  bökőszó ;  megtréfáló '.< ; 
ingei  kedés. 


Qnizzer 

Quiz'zer,  s.  kötekedő,  inger- 
kedő. 

Quoin  (kwain),  s.  sarok,  sa- 
rokkő :  ék,  irány-ék. 

Quoit  (kwait) ,  s.  hajító-ko- 
rong. 

Quota  (kwo'té),  s.  hányad, 
jutalék. 

Quotation  (kwoté'sán),S.  idé- 
zés, idézet,  idézmény.  hi- 
vatkozmány ;  árjegyzék  : 
— s  of  specie,  pénzek  árfo- 
lyama. 

Quote  (kwoot),  v.  a.  felhozni, 
előhozni,  idézni;  (ker.)  je- 
gyezni, tenni  -ra,  -re:  to  be 
quoted  at . .,  forgalomba 
jönni  -on,  -en  (p.  öt  forin- 
ton). 

Quoth  (kwoth),  v.  def  —  I, 
mondtam;  —lit-,  azt  mond- 
ja, azt  mondja  vala,  azt 
mondta. 

Quotidian  (kvrotid'ién),  adj. 
mindennapi,  mindennapos. 

Quotient  (kwo'sent),  g.  há- 
nyados, osztat,  osztmány. 


R. 

R  (ári,  g.  a:  1!  betű  neve. 

Babaté  rébét'),u.  a.(si  lym.) 
lecsapni. 

Rab'bate  (réb'ét),  v.  a.  apasz- 
tani, csökkenteni :  alább 
szállitni ;  x.  lerovat,  leen- 
gedés. 

Bab'bi  (réblbi),  g.   zsidópap. 

BaVbinic  i  rébin'ik ) ,  adj. 
zsidópapi. 

RaVbit  fréb'it),  S.  tenyéri 
nyúl  :  doe  — .  •■•.  tengeri 
nyúl  nősténye. 

Babble  (réVbl),  s.  nép  alja, 
nép  söpredéke  :  —  ment,  g. 
csoportosulás,  aljnép  cso- 
portosulása. 

Babid  (réb'id),  adj.  dühös; 
— nef-s,  s.  diihösség. 

Race  (rész),  s.  tör:*,  törzsök; 
nem  ;  faj.  fajta  ;  verseny- 
futát; lófuttatás,  lóver- 
seny ;  folyás  :  the  human 
— ,  a:  emberinem;  -horse, 
••-•.  versenyló,  futtató  hi; 
—   '  'at,;  pálya  : 


Rachites 

— ,    v.    n.  versenyt   futni: 
versenylovakat  tartani. 

Rachites,  v.  Rickets. 

Rack  (rék),  .s.  kínpad  :  já- 
szólrács  :  vasrács  ;  íjnok  ; 
ruhafogás;  nyujtópad;  gu- 
zsfily  :  to  put  to  the  — , 
kínpadra  húzni  :  flirt.)  to 
put  one's  brains  to  the  — , 
fejét  törni;  to  set  one  on 
the  — ,  gyötörni  vkit;  t.i  go 
to  —  and  ruin,  veszendőbe 
menni,  végromlásra  jutni ; 
— ,  v.  a.  nyújtani,  kinyúj- 
tani, elnyújtani;  kínpadra 
lir  ;n  )  me  mi.  7.7  t  írni 
nyomorgatni,  sanyargatni; 
—,  v.  n.  vonulni  (felhők- 
ről). 

Rack'er,  s.  kínzó,  hóhér-inas, 
hóhérlegény  :  a  —  of  laws, 
törvénycsavaró. 

Rack'et  (rékTdt),  g.  labda- 
verő  récze  ;  zaj,  lárma  ;  v. 
n.  lármát  ütni. 

Raek'ing,  .-■.  kifeszítés,  ki- 
nt/ ujtás  ;  — s  of  conscience, 
g.  pl.  lélekmar dosás. 

Racy  (részi),  adj.  csipősízű  ; 
élesszagu ;  szeszes:  szellem- 
dús. 

Eaddle  (réd'dlhg.  sövényvesz- 
szö ;  —  hedge,  g.  sövény; 
v.  a.  fonni  (sövényt  1. 

Radiance  (re'diénsz),  s.  su- 
gárzás, ragyogás. 

Ra'diant,  adj.  sugárzó,  ra- 
gyogó. 

Eadiate  (ré'diét),  v.  a.  sugá- 
rozni; v.  n.  ragyogni. 

Ba'diated,  adj.  sugáros :  — 
flowers,  g.  pl.  sátoros  virá- 
gok. 

Radia'tion,  g.  sugárzás. 

Badical  (réd'ikél),  adj.  gyö- 
keres; meggyökerezett,  vele 
született,  természeti;  ere- 
deti; alap  .  .  .  ;  —  word,  g. 
tőszó;  törzsökszó;  a  — 
truth,  alapigazság;  — 
sign,  g.  gyökjel;  —mois- 
ture, g.  életnedv;  -,  g.  vt.  I 
gyök;  (jtyt.  1  gyökszó,  gyö- 
kérszó :  gyöké rbi  tií. 

Radicate  (réd'ikét),  v.  n.  meg- 

■,;,.',   ,.,-.        -.,     •       n,j^        m,      ,./ry 

kerezelt. 

.""7 


Rail 

Radica'tion,   g.   meggyökere- 

zés. 

Radiometer  (rédiam'iter),  s, 
kaszahúgy,  kaszáscsillag  ; 
hollandi  fokív  (  műszer). 

Radish  (réd'is),  g.  retek,  hó- 
napos retek. . 

Radius  (ré'diász)  .  g.  (pl. 
radii),  sugár,  félátmérő; 
orsócson ' ;  —  of  gyration , 
s. forgási  sugár;  —  ofcur- 
^  ituie,  a  gsrial  u  i-  un. 
rö:  —  of  inertia,  g.  tehetlen- 
ségi  sugár;  —  vector,  g. 
vonsugár. 

Raff  (réff),  g.  zagyvalék,  gyü- 
levész. 

Raffle  (rSffl),  s.koczkajáték; 
pass;  to  have  a  —  for.., 
koczkán  kijátszani;  — .  v.  n. 
koczkázni  :  to  -  for,  kocz- 
kán kijátszani. 

Raft  (ráft),  g.  tutaj,  fatalp, 
szálhajó,  csillehajó;  tisza- 
fa. 

Rafter  (rafter),  .?.  gerenda, 
.félgerenda. 

Rag  (rég),  g.  rongy  ;  to  be 
all  in  rags,  rongyosnak  len- 
ni :  to  boil  to  rags,  szét- 
főzni :  szétfőni :  —  man,  g, 
rongyszedő :  —  stone,  g. 
fenkő;—  wort,  g.  berzedt 
üszög-őr;  —,  v.  a.  megdor- 
gálni; gyalázni. 

Ragamuffin  (régémáffin),  s. 
ringy-rongy,  gézengúz{  em- 
h  r.  | 

Rage  (rédzs),  g.  düh,  méreg, 
bősz,  ádázát ;  to  be  in  a 
— ,  dühben  lenni;  to  get 
into  a  — ,  felbőszülni;  — , 
v.  n.  dühösködni. 

Ragged  (rég'ged),  adj.  ron- 
gyos :  szakadozott  ;  csip- 
h  c  /••  ngyac  rigsi  bej 
tus,  gubanczos  ;  —  school, 
g.  szegények  iskolája;  — 
stone,  8.  terméskő. 

Ra'gingly  (ré'dzsingly),  adv. 
dühösködve. 

Ragout  (régú'),  g.  liásvagda- 
lék  :  1  légy -bel  egy. 

Baid  (rédj,  g.  ötlet. 

Bail  (rél),  s.  pályasín  ;  vas- 
rúd; rács,  korlát;  sorom- 
pó; keresztfa,  zár  a:  hars, 
haris,  gurut  ,•        road, 


Railer 

way,  .-•.  vasút;  — ,  V.  a.  kö- 
rülrácsozni,    berácsozni , 

korlátolni ;  — ,  v.  n.  (at) 
tréfát  íí:ni  [-bál,  -bői),  in- 
gerkedni (-ml,  -vél). 

RaU'er,  .-.  megtréfáló,  gú- 
nyoló. 

Raü'ery,  .-t.  tréfa,  csúfolódás. 

Raü'ing,  .--.  rács,  korlát. 

Raiment  (ré'ment),  s.  Dltö- 
zt't.  öltőruha. 

Eain  írén),  g.  esö;  pl.  éjsz. 
széles.  J  és  10 J  közt  fekvő 
t£]    —  bow    S   g  nan  •;).'/ 
ég-iv  :  —  time,  s.  esöszak  : 

—  water,  g.  esővíz  :  — ,  v. 
a.  and  n.  esni,  esőzni;  it 
rains,  esö  esik ;  it  is-  goiug 
to—,  esni  fog;  ifit  rains 
cats  and  dogs,  ha  vasvilla 
esik  is,  ha  tüzes  esö  esik 
is;  (prov.)  it  never  rains 
but  it  pours,  bajjal  jár  a 
baj,  v.  nem  jár  társ  nélkül 
a  szerencsétlenség. 

Raindeer  (réh'dír),  g.  iram- 
szarvas, iramaim.. 

Rainy  (rén'i),  adj.  esős ;  a  — 
day,  esős  nap. 

Rai^e  (réz),  v.  a.  emelni,  fel- 
emelni ;  felállítni;  felven- 
ni :  feltámasztani ;  idézni : 
felszálUtni,  feliinni:  ne- 
velni:  kerítni,  szerezni; 
felkelteni  ;  felbujtani ;  ter- 
meszteni,  tenyészteni;   to 

—  one's  eyes,  szemeit  fel- 
vetni :  to  —  one's  voice, 
szavát  felemelni,  fentebb 
hangon  szólani:  to  —  a 
loan,  kölcsönt  felvenni  ;  to 

—  soldiers,  katonákat  szed- 
ni, ujonczozni ;  to  —  the 
siege,  az  ostromot  megszün- 
tetni; to  —  the  dust,  port 
iitni:  to  —the  prize  of  a 
thing,  vmi  nek  az  árát  fel- 
vinni ;  to—  the  devil,  az 
ördögöt  idézni ;  to  —  from 
death,  a  1ml  álból  feltá- 
masztani:  to  —  from  the 
dead,  halottaiból  feltá- 
masztani ;  to  —a  wall,  fa- 
lat felrakni;  to  —  a  bank, 
gátol  felhányni  :  to  —  a 
monument,  emléket  emel- 
ni v.  állítni :  to  —  one's 
Belf, felvenni  magát, felver- 


Raisin 

gödni,  tekintélyre  jutni : 
to  —  one's  bristles,  méreg- 
be jönni; — ,  g.  to  make  a 
— ,  megszerezni,  szert  ten- 
ni vmi  re,  szerét  ejteni  vilii- 
nek. 

Rais'in  (rez'n),  g.  malozsa. 

Raj  ah  (ré'dzsé),*.  keletindiai 
fejedelem. 

Rake  (rék),  s.  gereblye  ;  fes- 
lett ember  ;  hajónyom  :  v. 
a.  gereblyézni  :  kaparni ; 
gyűjteni,  összekaparni,  fel- 
túrni, összevájni :  to  — 
together  riches,  kincset 
'összekaparni;  to  —  ivp,  fel- 
túrni, felvájni ;  — ,  v.  n. 
kutatni,  kajtatni,  fürkész- 
ni :  feslett  életet  élni:  to  — 
into,  kikutatni ;  beleavat- 
kozni: herakes  and  scrapes 
for  an  estate,  minden  úton 
módon  meg  akar  gazda- 
gúlni. 

Eakehell  (rék'hel),  adj.  ki- 
kapó, feslett ;  s.  feslett  em- 
ber. 

RaTier,  s.  szénvonó,  asag  ; 
gereblye :  gereblyélő. 

Eakish  (rék'is),  adj.  kikapó, 
feslett :  — ness,  g.  feslett- 
ség. 

Rally  (rél'li),  v.  a.  ismét  ösz- 
sssvonni,  sorba  gyüjtem 
i  katonaságot )  ;  ismét  csa- 
tarendbe állítani;  megtré- 
fálni; ingerkedni  ' -val , 
-vei  >  ;  v.  n.  ismét  sorba 
gyűlni  :  tréfálózni ;  — ,  g. 
csatarend  helyreállítása , 
sorbagyiilés ;  ingerkedés  , 
tréfa. 

Earn  (rém),  g.  kos;  faltörő 
kos ;  —  rod,  s.  töltő  vessző; 
— ,  v.  a.  kosolni,  sulykol- 
ni :  to  —  in  piles,  karókat 
leverni. 

Eamage  (rém'edzs),  g.  ágak, 
galyazat ;  csiripel  és ,  csi- 
csergés  ;  virágos  bársony  ; 
to  have  a  —  taste,  vadsza- 
gának lenni. 

Eamage.  v.  to  Eummage. 

Eainble  (rém'bl),  v.  a.  rán- 
dulni, kászáliii,  szerteszét 
járkálni :  s.  kaszálás. 

Eam'bler,  g.  kószáló. 

Eamltling,  adj.  kósza. 

308 


Rand 

Ram'ents  (ré'mentsz),  g.  pl. 
vakar  ék,  hulladék. 

Ramification  (réniifiké'sán), 
g.  elágazás. 

Eamify  (rém'ifei),  v.  a.  el- 
ágítni;  v.  n.  elágazni. 

Rammer  (rém'mer),  s.  su- 
lii:;! ,  kos  üiőhas  telid  v&sz- 
sző. 

Rammish  (rém'mis) ,  adj. 
bak'n'ízü:  —  stench,  -s.  bak- 
bűz. 

Rammy,  v.  Rammish, 

Ramous  (re'masz).  adj.  ágas, 
ágas-bogos. 

Eamp  (rémp),  v.  n.  mász- 
ni, indásodni,  kacsolódni : 
egyet  szokni,  egyet  ugrani: 
s.   szókés,    ugrás ;    pajkos 

leámi. 

Eampal'lian  (rémpél'ién),  s. 
hitvány,  gézengúz  t  ember; . 

Rampancy  (rém'pénszi),  s, 
más:ás :  indásodás,  bujál- 
kodás, terjedés  :  bőség,  fe- 
leste;!. 

Ram'pant,   adj.  mászó;   in- 
dásodó,  buján  növő  :    ép. 
lejtős. 

Earn  part  (rém'pert),  g.  vár- 
töltés ;  mellvéd  :  mellvéd- 
ót,  gátony-út;  v.  a.  körii1- 
sánczolni. 

Eampion  (rém'pián),  s.  ra- 
poncz. 

Rampire,  v.  Rampart. 

Eamscuttle  (rém'szkát-tl),  g. 
rima. 

Ramsons  (rém'szansz),  s.  pl. 
ziliz. 

Ranch  (réns),  v.  a.  megrán- 
tani (p.  lábát);  kirándi.t- 
ni :  s.  megrándidás  <  lábé  . 

Rancho  (rén'ko),  .<.  kunyhó. 

Rancid  (rén'szid),  adj.  avas, 
avatag;  to  get  — ,  avasod- 
ni ;  — ness,  g.  avasság. 

Rancid'ity,  v.  Rancidness. 

Ranc'orous  (rénglcarász  ,  , 
adj  elli  nsigss,  yutelsí  ges; 
elkeseredett,  ellenséges  in- 
dulatú .-  —Ív.  ailv.  ellensé- 
gesen, gyüldlségesen,  ellen- 
séges indulattal. 

Ranc'our  (reng kár),  g. 
séges  indulat,  gyűlölség,  el- 
keseredettség. 

Rand  (rend),  s.  szél,  szegély. 


Random 

Random  (rén'dám) ,  •--.  tör- 
ténet, véletlen  ;  at  — ,  ta- 
lálomra, véletlenre,  vak- 
tóba. 

Range  (rendzs),g.  sor,  rend; 
osztály;  létrafog;  szita, 
rosta  :  tűzrács;  szekérrúd; 
szekérnyújtó ;  vándorlás ; 
terjedelem,  körület,  kör  ; 
lőtávol ;  elérlietöséfi ;  —  of 
projection,  g.  li'iktárol ;  — 
of  mountains,  g.  hegysor, 
hegyláncz;  to  take  a  wider 
— ,  tovább  terjeszkedni;  to 
give  free  — ,  szabad  mezőt 
engedni  (-ndk,  -m-h.)  ;  ma- 
gára ha  ;i  íj  ni  ;  it  is  not 
within  the  —  of  possibil- 
ity, /■:  a  tehetség  körén  tál 
esik :  —,  v.  a.  sorakoztat- 
ni :  sorozni,  sorba  tenni : 
sorba  állítni;  rendbe  szed- 
ni; rakásolni ;  — ,  v.  n. 
sorban  állani ;  sorakozni; 
barangolni,  sordini ;  ván- 
dorolni;  vizslatni,;  to  — 
along  tin-  coast, part  men- 
tében vitorlázni;  to  ín  mi 
one  topic  of  conversation 
to  another,  össze-vissza  bt  - 

szidni;  to  —about  at  one's 

own  will,  kedve  szerint  kó- 

■hii. 

Rang'er,  g.  fürkész-eb;  kóbor- 
ló :  vadmester. 

Ran'gle  (réng'gl),  v.  n.  ka- 
csolódni :  indásodni :  ran- 
gling  plants,  g.  pl.  kacsnö- 
vények. 

Rank  (réngk),  s.  rang;  rend, 
sor;  —  and  tile,  közlegé- 
nyek és  altisztek  ;  to  tu::i 
one  into  the  ranks,  kato- 
nát vesszőzni;  a  man  of  — , 
főbb  rangú  ember;  -  ,  v.  a. 
sorakoztatni,  sorba  állíta- 
ni ;  to  —  with,  egy  sorba 
tenni  -val,  -vei ;  — ,  v.  n. 
sorakozni,  sorba  v.  rendbe 
állani ;  to  -  -  with,  egy- 
rangúnak  lenni  -vol,  -ifi. 

Bank,  adj.  buja;  iizekedő, 
koslatag ;  avas;  lmján  n'<>- 
vö  :  to  Be  with,  vmi  bii- 
zűnek  huni .-  ly  ,  adv. 
buján,  bőségesen  : 
■  iija-áij  :    bőtenyi 

ara 


Rankle 

Rankle  (réng'kl),  v.  n.  meg- 
tüzesedni (seb)  :  genyedni; 
harapózni. 

Kansark  (rén'szék),  v.  ".  ki- 
zsákmányolni ,  kirabolni, 
megfosztani. 

Ransom  (rén'szám),  s.  vált- 
ságdíj;  — ,  v.  a.  fogságból 
kiváltani. 

Rant  (rent),  v.  a.  fennen  be- 
szélni, nyeglélkedni,  dagá- 
lyoskodni ;  s.  dagályosko- 
dás,  beszéddagály;  nyegle- 
ség. 

Ran'ter,  s.  nyegle  ;  dagályos- 
kődő. 

Rantipole  (rén'tipol),  s.  ki- 
csapongó; adj.  czéda,  dé- 
vaj, szilaj  :  r.  n.  kicsapon- 
gani,  f éktelenkedni,  dom- 
bérozni. 

Ranula  (rén'julé),  g.  békada- 
ganat. 

Ranular  (ren'julér),  adj.  — 
veins,  g.  pl.  nyelv-erek. 

Ranunculus(rénang'kjulász) 
g.  szironták. 

Rap  (rép),  v.  a.  ami  n.  ko- 
pogni, koczogni,  kopogtat- 
ni, koczogtatni,  dörögni, 
dörget n i,  z'ár<iet n i :  rem i, 
ütni,  megütni;  elragadni, 
elbájulni ;  elkapkodni ;  to 

—  one  on  the  knuckles, 
perczére  ütni   vkinek;   to 

—  out  an  oath,  átkot  mon- 
dani :  lie  is  rapped  with 
joy.  örömében  nem  tud  hová 
lenni;  — ,  g.  legyintés;  üt- 
leg :  fricska  ;  Jillér  :  kopo- 

.,<  :r.  t  l-f:  ':'.:.  •'.  i:ih.:l;  .-: 

to  give  a  — ,  kopogni,  :;;/'- 
getni. 

Rapacious  (répe'sász),  adj. 
dúvágyú,  ragadozó;  — ly, 
adv.  ragadaeólag  ;  ni  ss, 
.v.  dúvágy,  ragadozási  vágy. 

Rapacity  (répész'iti),  s.  ra- 
gadozás,  ragadozási  vágy. 

Rape  (rép),  ■•-.  dúlás,  rablás ; 
préda,  ragadomány  ;  erő- 
:akos  paráználkodds ;  nő- 
rablás  ;  to  commit  a  — , 
erőszakot  tenni  nőszemé- 
hjin  ;  —  wine,  .--.  szembor  ; 

—  oil,  8.  repezeolaj ;  — 
i,  .v.  karórépamag,  rep- 
nag. 

309 


Rase 

Rapee  (répí'J,  s.  derczebur- 
nát . 

Rapid  (rep'id),  adj.  sebes, 
gyors,  ragadó;  —  ly,  adv. 
sebesen,  gyorsan  ;  —  ness, 
x.  sebesség. 

Rapid'ity,  g.  sebesség,  hirte- 
lenség. 

Eap'ids,  g.  pl.   folyamroha- 

llílt. 

Rapier  (ré'pier),  s.  vivószál; 
—  fish,  .v.  dögönyhal. 

Rapine  (rép'in) ,  g.  dúlás, 
rablás;  erőszakoskodás, erő- 
szaktétel; rablott  jószág; 
v.  a.  rabolni,  megrabolni. 

Rapper  (rép'pér),  g.  ajtóka- 
lapács, ajtózörgetyü,  ajtó- 
koezogó. 

Rapt  (répt),  adj.  elbájolt,  el- 
ragadt ;  s.  elragadtatás. 

Rapter  (rép'ter),  •■■•.  rabbi,  nij- 
rábló :  erőszaktevő. 

Rapture  (rép'tsár),  s.  elra- 
gadtatás :  sebesség  ;  rdga- 
dozás  i  n.  h.  i ;  to  he  in 
raptures ,  elragadtatni  ; 
poetical  — ,  költői   ihlett- 

Raptured  (rép'tsard),  adj.  el- 
bájolt, elragadt. 

Rapturous  (rép'tsuxász),ad/. 
elragadtató. 

Rare  (rér),  adj.  ritka  :  fél- 
főtt;   — ly,    adv.    ritkán; 
ne--,  g.  ritkaság. 

Rarefaction  (rérifék's  m ),  g. 
ritkítás. 

Rarefy  (réYifei),  v.  a.  ritkít- 
ni.  higitni;  v.  n.  ritkódni, 
ritkulni. 

Rarity  (re'riti),  s.  ritkaság, 
ritka  dolog :  gyérség. 

Rasant  (réz'ént),  '"//'.  sodró. 

Rasbi  rry,  v.  Raspberry. 

Rascal  (rászTtél),  s.  gazem- 
ber. 

í'ity,  g.  ezudarság,  alá- 
valóság; íja.-inji,  ringy- 
rongy-nép 

R;i-e.iiiion   (rászkéTjan),    •-•. 
i  ngúz  '  ember). 
ally,  adj.  hitvány,  ezu- 
dar. 

Base    (réz),   '■.   ".   sodorni; 
:  földig  lerontani; 

kiirtani;  l;iralai  ni    j 

kitörölni  :  not  to  lie  rased 


Hash 

out,  kitörölhetlen  ;  — ,  v.  u.  j 
csikófogait  elhullatni ;  — ,  j 
s.  horzsolt  seb. 

Rash  (rés), .-.'.  szittyó.  Mica  ; 
1  ,it:  .7. p.  rsem  s  t;  latins 
adj.  hirtelenkedő,  sietsé- 
ges :  meggondolatlan  :  túl- 
érett, száradt ;  —  headed, 
adj.  gondolatlan;  hirtelen- 
kedő :  — ly,  adv.  sebesen  ; 
— ness.  .s'.  hirtelenkedés ; 
meggondolatlanság  ;  — ,  v. 
a.  darabokra  vagdalni  ; 
agya/rolni. 

Bash'er,  s.  —  of  bacon,  s.sza- 
lonnaszélet. 

Easor,  v.  Bazor. 

Basp  (rászp),  s.  múlna  ;  rás- 
poly  ;  v.  a.  ráspolyozni. 

Raspberry  (ráz'beri),  s.  mál- 
na, málnabogyó;  —  jam, 
s.  málnasűrü;  —  bush)  s. 
málnabokor;  — ale,  s.  mál- 
naser. 

Eat  (íet),  x.  patkány  ;  szöke- 
vény ;  to  smell  a  — ,  gya- 
núperrel élni ;  cselt  sejte- 
ni; —  catcher,  s.  patkány- 
fogó (ember);  —  trap,  s. 
patkányfogó ,  patkányke- 
lepcze;  — 's  bane,  s.  pat- 
kányvesztő. 

Eatable  (ré'tébl),  adj.  meg- 
becsülhető; egyértékü,  ha- 
sonértékü ;  megadóztatha- 
tó;  arányos. 

Ra'tably  ,  adv.  aránylag  , 
arány  szerüleg. 

Batch  (réts),  s.  merítő  kerék 
1  órában  1. 

Eate  (ret),  s.  (szabott)  ár; 
illeték;  adó;  becslés, fel- 
vetés; összeg;  mérv  ;  mód; 
fajta  ,  minőség  :  poor  — , 
szegény  adó;  water  — , 
víz-adó;  —  of  exchange, 
váltó-árfolyam ;  —  of  in- 
terest, kamatláb;  at  any 
— ,  minden  áron  ;  minden 
esetre ;  at  a  high  — ,  nagy 
áron;  fennhéjázva;  to  talk 
at  a  high  — ,  nagyoskodni, 
fennen  beszélni  :  to  drink 
at  a  high  — ,  iszákoskodni; 
a  first  —  article,  elsőfajta, 
legjava  áru  ;  — ,  v.  a.  bees- 
leni,  becsülni ;  adót  vetni 
(-ra  ,    -re)  ;    megfeddeni, 


Rateable 

megdorgálni :    to    —    one 

for,  rádőlni  rkit  -ról,  -ről. 
Rateable,  v.  Eatable. 
Eater  (re'trr),  .v.  becslő. 
Bath  (rath),  s.   domb;    adj. 

kara. 

Bather  (rádh'cr),  adv.  in- 
kább ;  to  have  --,  inkább 
akarni;  I  would  —  walk 
than  ride  in  a  coach,  in- 
kább szeretnék  gyalogolni 
mint  kocsin   menni;!  was 

—  surprised,  egy  kissé 
meg  roham  lépetve  ;  he 
came  —  late,  nem  igen  ko- 
rán jött ;  —  the  egg  to- 
day than  the  hen  to-mor- 
row, jobb  ma  egy  veréb 
mint  holnap  egy  túzok. 

Eatification  (rétifiké'sán),  s. 
megerősítés,  elismerés,  jó- 
váhagyás. 

Batiíy  (rét'ifei),  v.  a.  meg- 
erősítni,  elismerni,  jóvá- 
hagyni. 

Eatio  (re'si-o),.s.«  rá  ni/, arán  n- 
zat. 

Batioeinable,  r.  Eational. 

Eatiocinate  (résiasz'met),  v. 
n.  következést  húzni,  okos- 
kodni. 

Eatiocina'tion,  s.  következte- 
tés, észlet,  okoskodás. 

Eatioc'inative  (— nétiv),  adj. 
észletszerű. 

Eation  (re'sán),  s.  rész,  adag, 
étadag,  ital-adag. 

Eational  (rés'ánél),  adj.  <d;- 
szerií,  észszerű;  végszerü, 
mérszerü;észszél  biró, eszes; 

—  horizon,  s.  valódi  lát- 
/,..;  -—h.adi  siszervha; 
végszerüleg  ;  eszesen. 

Eationale  (res'i-o-ué'li) ,  s. 
okokkal  támogatott  magya- 
rázat. 

Bationality  (résánél'iti),  s. 
észszerüség,  eszesség. 

Battle  (rét'tl),  s.  kelep,  ke- 
replő, csörget yii,  zörget gű; 

kelepelés,    csörgés;    CSaCSO- 

gás,  csevegés ;    kajmacsór, 

kakastaréj  ;  red  — ,  S.  pos- 
vány kajmacsór;  —  snake, 
x.  csörgekigyó ;  —  snake- 
root,  x.  csészeszár:  — ,  v.  n. 
kslepelni;  csersgm  bal 
zani;  to  — in  the  throat, 

310 


Raw 

hörögni;    —,   v.    a.    csör- 
get ni. 

Eattoon  (réttivn'),  *.  mosó- 
medve. 

Eaucity  (raa'sziti),  s.  rekedt- 
ség. 

Baucous  (raa'kász),  adj.  re- 
kedt. 

Baunch,  v.  to  Wrench. 

Eavage  (rév'edzs),  v.  a.  pusz- 
títni,  elpusztítni,  feldúlni ; 
s.  pusztítás, elpusztítás,  dú- 
lás. 

Eav'ager,  s.  pusztító. 

Eave  (rév),  v.  n.  őrjöngeni ; 
to  —  upon  one,  bele  bolon- 
dultnak lenni  vkibe ,  vki 
után  bolondulni. 

Bav'el  (rév'vl),  v.  a.  fosztani, 
kifosztani,  kirostálni ;  fel- 
bontani, feloldani,  felfejte- 
ni;  összebonyolítni ;  v.  n. 
f oszlani,  kirostálódni  ;  ÖSZ- 
szebonyőlódni. 

Eavelin  (rév'lin),  ••>'.  vértgát. 

Eaven  (ré'vn),  s.  holló. 

Eav'en  (rév'vii),  s.  ray  ado- 
mány ;  v.  a.  and  n.  raga- 
dozni, mohókod/ni,  faldo- 
kolni. 

Eav'ener,  s.  mohókodó,  ful- 
dokló, ragadozó . 

Bav'ening,  s.  v.  Bavenous- 
ness. 

BaVenous  (rev'venász),  adj. 
mohó,  falánk,  ragadozó; 
— ly,  adv.  mohón,  falánkul, 
ragadozólag;  — ness,.s.  mo- 
hóság, falánkság,  ragado- 
zósi  vágy. 

Eaver  (ré'ver), .?.  őrjöngő. 

Bavin  (rév'in),  s.  mély  át,  öb- 
lös út,  hegyzúg,  gyugypr. 

Bavine  (révín'),  •«.  esőpaták. 

Eaving  (ré'ving),  s.őrjöngét; 
esi :  I  ,:■}  A&S  —  udl  ■;_  y.n- 
gő  ;  eszelősködő:  —  ly,  adv. 
őrjöngve  :  eszélősködve. 

Bavish  (rév'is),  v.  a.  nösze- 
mélyen  eröszakot  tenni;  el- 
ragadni, elrabolok  ;  elbá- 
jolni, elragadni ;  — er,  s. 
erőszaktevő,  nőrabló,  rab- 
ló ;  — ment, s.  erőszaktétel 
(nőszemélyen  1  ;  rablás  .■  /- 
ragadtatás,  elbájoló  (n. 
h.). 

Eaw  (rao),  adj.    nyers,   ter- 


Rawisli 

mék :  készítetten;  fővetlen, 
sületlen;  zordon  (idő); 
tapasztalatlan,    járatlan  : 

—  silk,  s.   tennék  selyem  ; 

—  boned,  adj.  csont-bőr; 

—  materials,  s.  pl.  nyers 
aiii/(in  ;  — ly,  adv.  nyersen; 
tapasztalatlanul ,  ügyetle- 
nül ;  —  ness,  s.  nyerseség  ; 
zordonsári . 

Raw'ish,  adj.  zordon  (idő). 
Ray  (re),s\  sugár,  fény  sugár; 
rája  (hal);  vetési  konkoly; 
csík,  vonal;  —  of  hope,  s. 
reménysugár ;  —  of  light, 
s.  fénysugár;  —  of  gold, 
a.  aranylevél;  —  grass,  s. 
perje  ;  borsókás  perje ;  — , 
v.  a.  csíkozni  :  bemocskol- 
ni :  ömleszteni  ;  —  ,  v.  n. 
sugárzani. 
Ra  e,  v.  Base. 

Razor   (ré'zcr),   s.   borotva, 

szákállkés ;   pacific  — ,   g. 

ővborotva ;  —  stra}),  s.  bo- 

rotvaszíj. 

Reabsorb  (ri-ehszarl/),   v   a. 

ismét  beszívni. 
Reach  (ríts),  v.  a.  érni,  elér- 
ni :  nyújtani,  odanyu  tani; 
I  cannot  —  it,  it  is  too 
In  'h ,  igen  magas ,  nem 
érem  :  to  —  the  bottom, 
fenekét  érni  (vminek) ;  — 
me  the  saltcellar,  nyújtsa 
nekem  ide  a  sótartót;  to 
—one's  hand,  kézhez  jutni; 
when  it  reached  my  ears, 
midiin  hullattam,  midőn  ér- 
tésemre e.<ett :  she  reached 
her  ends,  elérte  czélj  it ; 
to  —  down,  lenyújtani; 
— ,  p.  ;/.  érni,  terjedni; 
émelyedni,  oJtddozni;  to  — 
one ,  beperelni,  perbe 
vonni  i  kit  ;  to  —  to,  érni 
-if) ;  to  —  down,  leérni  ;  it 
does  not  —  bo  far,  odáig 

nem  ér  ;  a :  :nl  nem  lehet 
beérni :  -,  s.  érés  ,  elérés  ,- 
elérhetőség :  távol,  terje- 
delem, kör,  tér;  émelygés, 
okádozás;  cselfogási  with- 
in — ,  elérhető  :  mit  of  — , 
elérliellen  ;     Within     —     of 

gun-shot,  lőtávolban  :  it  is 

not  in  my  — ,    it    i-  not 


React 

within  the  —  of  my  power, 
nem  áll  hatalmamban. 

React  (riékf),  v.  a.  újraját- 
szani, ismét  adni  (játék- 
színen); v.  n.  (on)  vissza- 
hatni, ellenhatni. 

Reaction  (riék'sán),  s.  visz- 
szahatás ,  ellenhatás;  — 
wheel,  s.  visszahatási  ke- 
rék. 

Read  (rid),  v.  a.  and  n.  irr. 
(read  [red], read),  olvasni; 
kitalálni,  kiismerni  f  n.h.  ); 
mondani,  bes-élni  (n.  ft.); 
to  —  the  (newspapers,  a 
hírlapokat  olvasni ;  to  —  a 
letter  to  some  one,  levelet 
felolvasni  vki  előtt  ;  to  — 
on,  tovább  olvasni;  to  — 
out,  fenhangon  olvasni; 
végig  olvasni ;  to  —  over, 
átolvasni. 

Read  (red),  adj.  olvasott,  sok 
olvasottságú. 

Read'er  (rí'der),  s.  olvasó. 

Readily  (red'ili),  adv.  készen; 
készségesen;  halogatás  nél- 
kül; to  sell  — ,  jól  kelni 
i  portékárál ). 

Read'ing  (rí'ding),  s.  olvasás, 
felolvasás  ;  olvasottság ;  el- 
térő olvasás. 

Readiness  (red'inesz),  s.  ké- 
szenlét ;  l :  s:s:  .7  /  ::>nn/i: 
Sí  7       i."77'  ■'■■:':;  ,      í::i:í:  Sí  :; 

with  — ,  készséggel,  kész- 
ségesen ;  to  set  in  — ,  elké- 
szítni;  to  keej>  in  — ,  ké- 
szen tartani  ;  —  of  mind, 
lélek-éberség :  —  of  wit, 
sebes-el mii séii ;—  of  speech, 
beszédkönnyüség. 
Readjourn  (ri-éd-zsárn') ,  v. 

a.  UJra   elnapolni;    másod- 

szor  idézni. 
Readjust  (rí-Sd-zsasztf),  v.  a. 

ismét  rendbe  lio:ni. 

Readmis'sion  (rí-éd-mis'an), 
x.  isméti  bebocsátás. 

Readmit  (ri-éd-mif),  v.a.  is- 
mét bebocsátani. 

Readmit'tance,  v.  Readmis- 
sion. 

Ready  íred'i),  adj.  kész,  ké- 
ssen lévő  :  elkészült  :  ke's:- 
séges ;  kés.,  gyors,  ügyes; 
are  my  limits      \>  /. 

::il 


Reanimate 

csizmáin  ;  I  am—,  kész  va- 
gyok; I  am  —  to  serve 
you,  szolgalatjára  vagyok; 
to  be  —  to  depart,  készen 
lenni  az  útra  ;  to  get  — , 
elkészíini ;  to  get  one's 
self  — ,  elkészülni  ;  —  for, 
kész  -ra,  -re ;  —  to  sail,  — 
for  sea,  vitorlázni  kés:, 
vitorlakész ;  to  be  —  at 
baud,  kéznél  lenni;  —  of 
invention,  találás,  talál- 
mányos;  —  money,  s.  kész- 
pénz ;  —  apprehension,  s. 
sebes  felfogás  ;  —  recki  mer, 
s.  gyors  v.  ügyes  számító ; 
to  meet  with  a  —  sale,  jó 
keletének  lenni:  — ,  adv. 
készen,  könnyen,  gyorsan. 

Reagent  (ri-e'dzsent),  s.  kém- 
szer. 

Real  (rí'él),  adj.  dologi ;  do- 
logbei i:  valódi,  iyazi;  va- 
lószerű; —  estate,  s.  főid- 
birtok  ; —  property,  s.  in- 
gatlanjószág; —  money; 
s.  pengő  pénz  ;  —  security, 
s.  ingatlan  zálog. 

Eealgal,  v.  Realgar. 

Realgar  (rí'élgér) ,  s.  vörös 
mirkénle. 

Real'ity,  s.  valóság,  valódi- 
ság. 

Realization,  s.  valósítás,  lé- 
tesítés ;  pénzzétevés. 

Realize  (rí'éleiz),  v.  n.  való- 
sítn'i,  létesítői;  készpénz- 
ért eladni;  ingatlanokba 
fektetni  (pénzét);  valónak 
tartani  v.  képzelni  I  vmit  i: 
nyereséget  húzni  {-bál, 
-bőli. 

Re'ally,  adv.  valóban,  iga- 
zán, voltaképen  ;  1  —  don't 
know,  én  bizony  nem  tu- 
dom. 

Realm  (relm),  s.  ország,  ki- 
rályság, sói/. 

Realty   (rí'élti),  s.  ingatlan- 

Ream  (rím),  8.  ri.ma  ;  köteg 
(20  konci  papiros  |  .•  v.  n. 
rimánkodni,  vészé  kelni ;  v. 
a.  tágítni,  kivájni. 

Ream,  v.  Cream. 

Reanimate  (ri-éii'iniet I,  v.  a. 

isnn't   felélés- leni,    feleleve- 
nít Ili  :  ismét  fel viditni ,  J'el- 

bátorítni. 


Reap 


Reasonable 


Recapitulation 


Reap  (rip),  v.  a.  sarlózni, 
aratni;  to  —  the  harvest, 
aratni,  bearatni;  to—  ad- 
vantage, hasznának  lenni 

i  vmiböl  I;  as  you  sow  you 
shall  — ,  hi  mint  vet,  ugy 
arat:  hi  mint  igyekszik, 
nini  veszi  hasznát. 

Reap'er,  s.  arató. 

Reap'ing,  s.  aratás;  —  hook, 
s.  sarló;  —  time,  s.  aratás 
ideje. 

Reappear  fri-éppír'),  v.  n.  is- 
mét vagy  újra  megjelenni. 

Reappear 'an  ce,  s.  isméti  meg- 
jelenés. 

Reappoint  (—paint'),  v.  a.  is- 
mét hivatalba  tenni. 

Rear  (rír),  s.  utósereg,  utó- 
véd, hátvéd;  háttér;  utolja 
vminek;  to  bring  up  the 
— ,  az  utóhadat  vezényelni; 
utolsónál;  lenni;  to  walk 
in  the  —  of  some  one, 
vkit  követni  (  utána  men- 
ni i:  —  ndmh-al,  s,  tengeri 
alvezér: —  guard,  s.  hát- 
véd: utóharczvonal ;  — 
mouse,  s.  denevér. 

Rear  (rír),  v.  a.  emelni,  fel- 
emelni; felállít ui :  felne- 
velni ;  feléleszteni,  felbáto- 
rítni :  felhajtani,  felverni 
i  vadat) ;  to  —  up  a  child, 
gyermeket  felnevelni :  to  — 
one's  self  up,  emelkedni, 
felvenni  magát,  felvergőd- 
ni; — ,  V.  n.  ágaskodni. 

Reascend  (ri-ész-szend'),  v. 
n.  ismét  felszállni,  újra 
felemelkedni ;  v.  a.  újra 
megmászni;  ismét  felhágni, 
felülni. 

Reason  (rí'zn),  s.  és:  •  ész-ók, 
ok;  igazság,  méltány,  mél- 
tányosság :  észkövetkezte- 
tés; észszerűség;  to  bring 
one  to  — ,  eszére  hozni 
vkit ;  to  hear  — ,  észre  hall- 
gatni ;  to  speak  — ,  okosa>t 
beszélni;  in  — ,  in  all—, 
igazság  és  méltány  szerint; 
to  do  one  — ,  igazságot 
tenni  vkinek,  igazságosnak 
lenni  vki  iránt;  tó  do  — , 
állani  vkinek  (áldomás- 
nál ) ;  by  —  of,  azon  okiból, 

azon   oknál  fogni:    (prOV.) 


there  is  —  in  the  roasting 
of  eggs,  minden  dolognak 
megvan  a  maga  CSÍnja; 
— ,  v.  n.  érvelni,  okoskodni; 
következtetni :  (with)/eie- 
selni  :  vitatkozni;  értelez- 
ni :  (of)  elmélkedni,  gon- 
dolkodni ,  okára  menni 
rmiiiek ) ;  to  —with  one's 
self,  magában  tanakodni; 
—,  v.  a.  meggondolni,  fej- 
tegetni. 

Reasonable  (rí'zn-é-bl),  adj. 
eszes;  méltányos;  mérsé- 
kelt; meglehetős ;  — ness, 
•?.  méltányosság ;  mérsé- 
keltség. 

Rea'sonably,  adv.  eszesen ; 
méltányosan ;  meglehető- 
sen;  okkal-móddal 

Rea'soner,  s.  okoskodó,  el- 
mész ;  eszeskedő. 

Rea'soning,  s.  okoskodás,  kö- 
vetkeztetés. 

Rea'sonless,  adj.  esztelen,  ok- 
talan ;  okatlan. 

Reassemble  (ri-esz-szem'bl), 
v.  n.  ismét  összejönni,  is- 
m:t  ss  ;i!t-:!ii,  v.  a.  is- 
mét egybegyűjteni. 

Reassurance  (ri-ésju'rénsz), 
s.  viszonbiztosítás  :  viszon- 
bátorság. 

Reassure  (ri-ésjúr'),  v.  a.  is- 
mét lecsillapít  ni,  ismét  fel- 
bátorít ni  ;  viszonbiztositni. 

Reastiuess  (rísz'tinesz ),  s. 
aaasság. 

Reas'ty,  adj.  avas. 

Reate  (rít),  s.  sás. 

Reatteinpt  (ri-éttemf),  v.  a. 
újra  megkísérteni. 

Reave  (rív),  v.a.  irr.  (reaved 

[rí'vd] ,   reft     "reft" ) ;   el- 

fúni :  elrántani,  elragadni: 

to  —  of,  megfosztani  -tói, 

-tői. 

Rebaptization  ( ribéptize '  - 
sán),  s.  újra  v.  másodke- 
reszt élés. 

Rebaptize  (— bépteiz'),  c.  a. 
újra  keresltei iti. 

Rebaptizer  (— tei'zer\  s.  ke- 
resztség-ismétlő. 

Rebate  (ribef) ,  v.  a.  rovát- 
kolni, vójir.ni,,  hornyolni ; 
1  íi  ssbiteni  emtfliv.  m  csil- 
lapít ni;    levonni,    leszám- 

312 


lálni :  leengedni;  s.  rovát- 
kólat,  homyolat,  vájuzat; 
mellékjegy ;  lerovat. 

Rebbit  (reb'bit),  s.  szamárfül 
(behajtás  a   könyvlapon). 

Rebel  (reb'el),  v.  n.  lázadni, 
zenebonáskodni ;  s.  lázadó; 
zendülő;  adj.  lázos,  zene- 
bonás. 

Rebel'ler,  s.  pártütő,  zendítő. 

Rebellion,  s.  lázadás,  párt- 
at é  . 

Rebellious,  adj.  lázadozó; 
zenebonái,  lázas. 

Reblossom  (riblaoz'szam),  v. 
n.  ismét  virágzani. 

Reboil  (ribail'),  v.  n.  újra 
felforrni;  haragra  lob- 
banni. 

Rebound  (ribáund'),  v.  n. 
visszapattanni ,  visszaug- 
rani,  visszaverődni;  visz- 
hangzani;  v.  a.  visszapat- 
tantani ;  visszahangozni ; 
s.  visszapattanás. 

Rebuff  (ribáff),  s.  visszave- 
rés; visszautasító.;;  to  meet 
with  a  — ,  eligazító  felele- 
tet kapni;  rövidebbet  húz- 
ni; — ,  v.  a.  visszaverni, 
visszaűzni. 

Rebuild  (ribild'j,  v.  a.  újra 
felépítni. 

Rebuke  (ribjuk'),  v.  a.  meg- 
feddeni, megróni,  megdor- 
gálni;  S.  feddés,  megrovás. 

RebuUition  (riballi'sán),  >. 
buzongás ;  forrás. 

Rebus  (ri'bász),  s.  képes  ta- 
lány. 

Rebut  (ribat'),  v.  a.  vissza- 
verni, elűzni;  ellentálla- 
ni  ;  v.  n.  visszavonulni, 
hátrálni. 

Recall  (rikaal'),  v.  a.  vissza- 
híni ;  ismét  meginni;  s. 
visszahívás;  isméti  meghí- 
vás. 

Recant  (rikénf),  v.  a.  and  n. 
visszavenni  (szavát). 

Recanta'tion,  s.  vissza  vétel, 
visszavonás  ,  visszahúzás 
(szóé). 

Recapitulate  (riképit'julét), 
v.  n.  röviden  isméth  ni  a 
tartalmat. 

Recapitula'tion,  s.  tartalom- 


Recapture 

ismétlés,  összefoglaló*,  vég- 
űt nézet. 
Recapture  (rikép'tsjur), v.  a. 
visszafoglalni ;    s.    vissza- 
foglalás. 
Recarry  (rikér'ri),  v.  a.  visz- 

szavinni. 
Recede  (riszíd'),  v.n.  hátrál- 
ni :  elállani  ( -tói,  -till). 
Receipt   (riszíf),  »•.  átvétel, 
vétel :  bevétel ;  fogadó.-:,  fo- 
gadtatás :  vevény  :  nyugta; 
on  —   of   this ,  on   —  of 
the  present,  e  levél  rétele 
után;  to  give  a  — ,   nyug- 
tatványt  r.  vétjegyet  adni; 
—  in  full,  x.   egyenlítési 
nyugta  ;   — s,   8.  pl.  ■pénz- 
bevétel;  — ,   v.  a.  nyugtat- 
ványozni. 
Receivable   (riszíVébl),  adj. 

elfogadható. 
Receive  (riszív').  r.a.  kapni, 
venni,    átvenni:    tagadni: 
to  —  a  letter,  lev<  let  venni; 
to  —  money,  pénzt  kapni; 
to    —   some   intelligence, 
tudósítást  venni  v.  kapni; 
to  —  one  well,  jól  fogadni 
rl.it:    to    —    ;i    less,    kárt 
vallani. 
Receiv'er,  .s.  átverő;  orgaz- 
da; beszedő;  bura;  —  of 
the  customs,  s.  vámszedő. 
Recency  (ri'szenszi),  e.   új- 
donság, újság. 
Recense  (riszensz'),  r.a.  meg- 
vizsgálni, megbírálni. 
Recen'-sion,  s.  megvizsgálás, 

s\,  mrevétel ;  számlálás. 
Recent  (ri'szent),   adj.   uj, 
fris  :   minapi  ;   — ly  ,   ad  ■ 
imént,  iniiiaji. 
Receptacle    (ri  izep'tékl) ,  g. 
tartály,  tartó;  búvóhely; 
vaczok. 
Bea  ptary(rÍ8zep't@ri).  8.  fel- 
tevény, félU  vés  :  adj.  fel- 
tett, előfeltételét. 
Receptibü'ity ,  s.  fogékony- 
ság. 
Recep'tion,  s.  átvétel,  fi  ívé- 

tel :  fogadás,  fogadtatás. 
Recep'tive,  s.  gyüht  ly  ;  adj. 

fogékony. 
Eteceptiv'ity,  v.  Receptibüity. 
tory,   adj.   elfogadott. 
zesz'),  s.  i 


Recession 

vonulás;  rejtek,  vakablak; 
országgyűlést  berekesztő  be- 
széd; mélyedék. , 

Reces'sion  (riszes'án),g.  i  isz- 
szavonulás;  elállás,  lemon- 
dás, engedmény. 

Rechange  (ritséndzs'),  v.  a. 
visszaváltani,  újra  megvál- 
toztatni, ismét  cserélni;  s. 
viszváltó. 

Recharge  (ritsárdzs') ,  v.  a. 
viszonvádolni ,  ellenvádat 
felhozni;  újra  megtölteni 
(lőszert);  újra  megtámad- 
ni ;  s.  viszonvád ;  uj  meg- 
támadás ;  ellentámadás. 

Recharter  (ritsár'tSr),  v.  a. 
ismét  vitelre  vagy  fuvarba 
adni. 

Recidivate  (fiszid'ivét),  v. 
n.  visszaesni  (ugyanazon 
betegségbe  ). 

Recidiva'tion,  g.  visszaesés 
i  betegségbe),  kárt  éret. 

Recidivous  (riszidei'vász) , 
adj.  visszaeső. 

Recipe  (risz'ipi),  g.  gyógyren- 
delet  (n.  h.). 

Recipient  (riszip'ient),  g.  át- 
vevő, felvevő;  bura  i  n.  h.). 

Reciprocal  (riszip/rokel),£w£/. 
viszonos;  váltogatás;  —  ly, 
adv.  viszonosan ;  válto- 
gatva. 

Reciprocate    (riszip'roket ) , 

r.     a.     viszonozni;     válto- 
gatni. 

Reciproca'tion,  g.  viszonzás; 
váltogatás. 

Reciprocity  (— prasz'iti),  g. 
viszonosság. 

Recital  (riszei'tél),  g,  előadás; 
elmondás,  elbeszélés. 

Recita'tion,  v.  Recitál. 

tative  (reszitétiv')  ,  g. 
énekbeszéd,  zenebeszéd,  ze- 
nei szavalás. 

Recite  (riszeif),  v.  a.  elbe- 
szélni, elmondani,  előadni. 

Ri  ci'ter,  g.  elbeszélő,  előadó. 
(rekk),  v.  n.  to  —  of, 
törődni  -on,  -en,  gondjának 
lenni  -ra,  -re  ;  — ,  v.  a.  fi- 
gyelembe venni ;  it  recks 
me  cot,  /"  /"  gondolok  vele. 

Reokless,  adj.  gondolatlan, 
semmivel  sem  gondoló;  to 
be  of,    nem    gondolni 

313 


Reclusion 

-ral,   -vei  ;   — ness,  g.  gon- 
datlanság. 
Reckon   (  rekken,  rek'kn  ) , 
v.  a.  számlálni,  számolni, 
számít  ni ;  felvetni;  beszá- 
mítni   i  rkinek   rmitj  ;  tar- 
tani  i  -nak,    -nek  i  ;    to    — 
up,   összeszámítni,   összve- 
gezni,    összevetni;    kiszá- 
mítani :  he  is  —  ed  a  very 
sensible  man,   igen  értel- 
mes embernek  tartatik  ;  — , 
v.     n.    számlálni ;    számat 
vetni :  számba   venni :  s-_á- 
niot  tartani  <  -ra,  -re);  vél- 
ni,   tartani;    to    —    with, 
számat    vetni   vkivel  ;   kér- 
dőre vonni   vkit ;   to  —  on, 
upon, számot  tartani rmire, 
bizni  rmibe. 
Reck'oner,   g.   számító,   szá- 
maié. 
Reck'oning,s.  számítás,  Szám- 
vetés,   számai  ás ;   számla  ; 
becslés;  to  be.. out  of  one's 
— ,  számolásában  megtéved- 
ni :  he  makes    no  —  of  it, 
azt  nem  részi  számba. 
Reclaim  (liklém'),  v.  a.  visz- 
szahíni  (n.   h.t;  visszakö- 
vetelni; megjobbítni;  sze- 
lídítni,  fékezni,  zabolázni; 
he  is   not   to  be  —ed,   ö 
megjobbíthatlan  ;  — ,  v.  n, 
to    —  against,  tiltakozni 
vilii  ellen. 
Reclaim'able,  adj.  megjobbít- 
ható :      visszakövetelhető , 
viszszakapható . 
Reclaim'ant,  g.  ellenvető. 
Reclaima'tion,  g.  visszaköve- 
telés :  jobbítás. 
Reclination  (rekline'sán),  s. 
ri  szadőlés;  sarkmagasság- 

ti'di  iltérés. 

Recline  (riklein'),   v.   a.  (oó, 

Upon)     támasztani      |  -ha., 

-in  :  ,  :  v.  a.  (on)  támasz- 
kodni,  dőlni  '  -hoz,  -hez  i. 

Reclose  (rikloz'),  v.  a.  ismét 
bt  zárni. 

Rt  elude  (rikljud'),  v.  a.  fel- 
nyitni. 

Recluse  (rikljuz'),  adj.  elvo- 
nult, magányos;  s.  magán- 
kodó,  magányosságban  élő: 
magáin.,  remete. 

Reclu'sion,   s.    zárkózás,   <i- 


Recognisance 

zártság :  elvowultság,  ma- 
gányosság :  remetelak. 

Recognisance  |  rikag'  ni- 
szénsz),  s.  elismerés;  írás- 
ban tett  lekötés  r.  kötele- 
zés, biztosíték,  ját-állás. 

Recognition,  s.  ráismerés ; 
elismerés;  átvizsgálás. 

Recognize  (rek'agneiz),  v.  a. 
ráismerni  :  elismerni:  újra 
átvizsgálni. 

Recoil  (rikaü"),  v.  n.  (from) 
visszavonulni,  visszahúzód- 
ni; visszapattanni;  (at) 
irtózni  (-tói,  -till);  (to) 
i  iss,  íít  ria  >  ;i ,  -re)  ■■■••;- 
szezsugorodni;  v.  a.  vissza- 
űzni; (back)  visszaijeszte- 
ni; s.  visszavonulás;  visz- 
szapattanás ,  visszaborza- 
dás. 

Recoin  (rikain'),  v.  a.  újra 
verni  (pénzt). 

Recollect  (rekallekf),  v.  a. 
ismét  összeszedni;  emlékez- 
ni <-ra,  -re,  -ról,  -röl)  ;  to 

—  some  occurrence,  vmely 
eseményre    emlékezni ;    to 

—  one's  self,  összeszedni 
magát. 

Ee'coílect,  v.  Recollet. 

Eecollec'tion,  s.  összeszedés 
i  n.  h.r.  emlékezés,  megem- 
lékezés ;  to  my  — ,  to  the 
Lest  of  my  — ,  a  mennyire 
emlékezem. 

Recollet  (ri'kallet) ,  .?.  kisfe- 
renczi  (szerzetes ). 

Eecomfort  (rikám'fart),  v.  a. 
ism  ét  m  egv  igaszta  Ini. 

Eecommence(rikammensz'), 
V.  a.  újra  kezdeni. 

Recommend  (rekarumeiid'), 
v.  a.  ajánlani. 

Recommend'able,  adj.  ajánl- 
ható, [lás. 

Recommenda'tion,   s.    aján- 

Reconimend'atory,«<7/.  aján- 
ló ;  ajánlási. 

Recommit  (rikammit'),  v.  a. 
újra  letartóztatni. 

Eecompensa'tion,  s.  kárpót- 
lás, megtérítés  ;  megjutal- 
mazás,  jutalom. 

Eecompense  (rek'ampensz), 
v.  a.  kárpótolni ,  megtérí- 
teni; megjutalmazni;  s. 
kárpótlás  :  jutalom. 


Reconipose 

Recompose  (rikampoz'),  v. 
a.  ismét  összetenni,  össze- 
rakni ;  megnyugtatni. 

Recompositionjrekampozis'- 
án),  s.  isméti  összetétel. 

Reconcilable  (rikanszei  lébl), 
adj.  (to,  with)  engesztel- 
hető; — ness,  s.  engesztel- 
het őség. 

Reconcile  (rikanszeiT),  v.  a. 
megengesztelni,  megbékít- 
ni,  összebékítni ;  (to,  with) 
ass  ■  ■'!>/■  h  ii'i  oss  hangba 
hozni;  (to)  megbarátkoz- 
tatni :  to  —  one's  self  to 
somebody,  kibékülni  vki- 
vel  ;  they  are  — d  again, 
összebékültek  ismét  :  — ,  v. 
n.  összebékülni. 

Reconcileable,  v.  Reconcil- 
able. 

Reconcilement  (— szeil'rnent) 
s.  kibékülés. 

Reneonciliatiou(— szilié'sán) 

.v    :sq   ibi  /  :t:  ■■     ss   r'bi  I     1    s 

összeegyeztetés ,    összhang. 

Reconcü'iatory,  adj.  engesz- 
telő. 
Recondense  (ríkandensz'),  v. 

a.  ujra  megsiir'ttni. 

Recondite  (rek'andeit),  adj. 
rejtékes. 

Reconditory  (rikan'ditari),  s. 
rejtek  ,  rejtekhely  :  élés- 
kamra ;  raktár. 

Reconduct  (rikandákt'),  v.  a. 
visszavezetni,  visszakísér- 
ni. 

Reconnoit'er  (rikanai'ter),  v. 
n.  ráismerni  ( n.  h.) ;  ki- 
fürkészni, nyomozni,  kém- 
lelni :  szemrevenni. 

Reconquer  (rikang'kerh  v.  a. 
visszafoglalni,  ujra  elfog- 
lalni. 

Reconsider  (rikanszid'er),  v. 
a.  még  egyszer  gondolára 
venni. 

Reconvene  (rikanvín'),  v.  a. 
ismét  egybehívni ;  v.  n.  is- 
in, l    ■  r.:    i  ■n;:íí;_  j  íZI'.'. 

Record  (rikaard'),  v.  a.  jegy- 
zőkönyvbe ivni,  bejegyez- 
ni; lajstromozni;  felje- 
gyezni, felírni :  említeni : 
dicsérettel  említeni;  év- 
könyvbe irni;  megénekel- 
ni: s.  okmány,  okirat; jegy- 

314 


Recrement 

zökönyv  ;  évkönyv  ;  old 
— s,  s.  pl.  oklevéltár /keeper 
of  the  — s,  s.  oklevéltár- 
nok ;  the  — s  of  time,  s. 
pl.  történet,  történetkönyv, 
időraj:  ,  krónika  :  it  is 
upon  —,fel  van  irva,  fel 
van  jegyezve:  történetileg 
említve  van. 

Record'er,  s.  iktató,  jegyző- 
könyv-vezető;  irattárnok  ; 
váras  írnoka,  jegyző ;  kró- 
nika -i ró.  történet-iró. 

Recount  (rikáunf),  v.  a.  el- 
beszélni ;  isinél   elbeszélni. 

Recount'ment  ,  s.  elbeszé- 
lés. 

Recourse  (rikörsz',  rikorsz'), 
s.  visszatérés  :  menedék  ; 
viszkereset  ;  the  course 
and  —  of  times,  időforgás; 
to  have  —  to  some  one, 
vkihez  fordulni,  meneked- 
ni:  viszkeresettel  élni, 
magát    kármentessé  tenni. 

Recover  (rikaVer),  v.  a.  visz- 
szanyerni  ,  visszakapni; 
megszabadítni :  megtérit- 
ni,  helyrehozni :  to  —  da- 
mages, megtéríttetni  ma- 
gát, kárpótlást  kapni :  to 
—  one's  health,  egészségét 
visszanyerni ;  — ,  v.  n.  fel- 
lábadni, felgyógyulni,  fél- 
épülni; (against)  viszke- 
resettel élni,  megtéríttetni 
magát. 

Recoverable,  adj. visszanyer- 
hető :  megszabadítható  . 
gyógyulható. 

Recov'ery,  s.  visszanyerés; 
fellábadás,  felgyógyulás  • 
kártálaníttatás ;  past  — , 
megtérítheticn  ;  gyói  yul- 
hatatlan. 

Recreant  (rek'riént) ,  adj. 
hiteszegett  :  gyáva. 

Recreate  (rek'ri-ét),  v.  a.  uj- 
ra teremteni:/,  liidítni,  fe>- 
éleszteni  ;  meg:  idámítni . 
mulattatni :  tő  —  one"s 
self,  uj  erőt  venni,  felfri- 
sülni,  mulatni. 

Recrea'tiou,  -s.  felüdülés,  fd- 
frisülés;  múlatás. 

Recrea'tive,  adj.  felüdít  >,  vi- 
dámító, mulattató. 

Recrement    (rek'riment) ,  s. 


Recrexnental 


Recuperation 


Redress 


toroczk,  salak,  ruskó,  se- 
lejt. 

Recrement'al,   adj.  salakos. 

Recriminate  (rikrim'inét),  v. 
a.  visszavádolni,  ellen  vá- 
dat  felhozni. 

Recrimina'tion,  s.  viszonvd- 
dolás,  viszonkodás;  viszon- 
vád,  ellenvád. 

Recrim'inatory,  adj.  viszon- 
vádi,  ellenvádi. 

Recrudes'cent  ( rikrudesz'- 
ent),  adj.  mer/újuló,  ujra 
kifakadó  ( seb  I. 

Eecruit  (rekrutf),  v.  a.  helyre- 
állítni,  megújítni,  kiegé- 
szitui,  kipótolni;  feliidít- 
fti,  feléleszteni;  nj  erőt  ad- 
ni ;  ujonczozni ;  to  —  the 
fire,  a  tüzei  feléleszteni, 
szenet  v.  fát  rakni  a  tűzre; 
to  —  one's  strength,  erőre 
kapni;—,  v.  n. felépülni, 
vj  erőt  venni;  katonái  fo- 
gadni, tóborzani;  — ,  s. 
ujoncz ;  toborzás,  ujonczo- 
zás.  [borzó. 

Recruit'er,  g.  hadfogadó,  to- 

Recruit'ing,  s.  toborzó*,  had- 
fogadás; —  officer,  s.  had- 
fogadó tiszt. 

Eect'angle,  s.  derékszög, 
tgygnszcg  adj.  den  i  ■  gú 
egyejnzögü. 

Rectangular(rekténg'gjulér), 
adj.  derékszögű;  — ness,  s. 
kszögüség. 

Bectifiable  (rék'tifeiébl),ad/. 
igazitható,  megigazítható. 

Rectification  (— fike'sán),  s. 
igazítás,  megigazítás;  tisz- 
títás :  görbe  vonal  kiegy&n- 

Rectify  (rek'tifei),  v.  a.  iga- 
zítni,  megigazttni  •  tisztái- 
Ki,  tisztára  párolni;  ki- 
egyenlítni  (görbe  vonali). 

Rectitude  (rek'titjud),  «.£</?/£- 
nesség  ;  őszinteség. 

Bectoi  (rek'tár),  s.  igazgató; 
•plébános  ;  —  shij>,  s.  rec- 
torság  ;  y,  g.  plébánia  ; 
papház. 

mbent     ( rikam'bi  nt ), 
adj.  halra  lülő,  düleszkedö; 
nyugvó;  bizakodó. 
iperate   (rikju'peret),  v. 
zanyerni. 


Eecupera'tion,  s.  visszanye- 
rés. 

Recur  (rikár'i ,  v.  n.  vissza- 
term  viaszay.  nm  tcli/rt- 
modni,fordulni(-hoz,-hez); 
eszébe  jutni  ;  to  —  to  one's 
studies,   ismét  nekifeküdni 

a  tanutasnak. 

Eecure  (iikjur'),  s.  segítség, 
met  menekvés  ;  r.  a.  meg- 
gyógyítni;  v.  n.  meggyó- 
gyulni. 

Recurrence  (riká'rensz),  g. 
visszatérés  ;  ismétlődés. 

Recurrent,  adj.  visszatérő; 
ismétlődő. 

Eecur'sion,  s.  visszafutás : 
visszatérés. 

Recusancy  (rikju'zénszi),  g. 
elszakadó*  (az  uralkodó 
egyháztól ). 

Recu'sant,  adj.  el  nem  fo- 
gadó ;  elszakadó  (az  ural- 
kodó angol  egyháztól). 

Recusa'tion,  g.  el  nem  foga- 
dós, visszavetés. 

Recuse  (rikjuz'),  v.  a.  el  nem 
fogadni,  elvetni. 

Eecus'siou  (rikas'san),s.vtgz- 
szapattanás. 

Red  (red),  adj.  (comp.  red'- 
der;  superl.  red'dest),  vö- 
rös, piros;  blood  — ,  adj. 
vérpiros  ;  crimson  — ,  adj. 
skarlátpiros  :  dark  — ,  adj. 
sötétvörös;  to  make  — ,  vö- 
rösítni,  pirosítni;  to  grow 
— ,    ;  -  ,-■  ■  ám     pzroscdTii 

i         t;n    tú   ■      dm      — íttirda 

s.  pirók;  — breast,  g.  vö- 
rösbe 7'/ ;  —  chalk,  s.  •  vrcs 
irag ; —  faced,  adj.  piros 
arezú  :  —  haired,  adj.  vö- 
rös hajú;  —  hide»'f — heidz  i, 
g.   pl.    bagaria ;  —lead,    g. 

niininm  :  —  letter-day,  g. 
ünnepnap;  —  letter-man, 
t.  pápista  ;  —  pole,  g.  csi- 
cserke  ;  —  start,  —  tail,  s. 
csipke  madár;  —wing,  s. 
csepegő  rigó;  —  wood,  g. 
berzsenfa. 

Redargue  (ridár'gju),  v.  a. 
megczáfolni. 

Red'den,  v.  a.  vörösítni,  pi- 
rn   •'/■■'     ■'  .  n.  l ■:.;■■-:;:  :ln:    ji: 

rosodni.  ses. 

Red'dish  (— dis),   adj.  vörö- 


Reddition  (reddi'sán),g.  visz- 
szaadás. 

Eeddle  (red'dl),  s.  vörös 
irag. 

Redeem  (ridím'),  v.a.  kivál- 
tani, kiszabadítni ;  bevál- 
tani (szavát,  igéretét); 
helyrehozni,  kipótolni;  ele- 
get tenni  (vmiért),  meg- 
bűnhődni; (Obi.)  megvol- 
ta ni :  to  —  one's  crime, 
vétkeért  megbűnhődni  v. 
eleget  tenni;  to  —  one's 
promise ,  igéretét  teljesí- 
teni. 

Redeem 'al  Jé, 'id/,  kiváltható; 
megváltható. 

Redeem'er ,  g,  szabadító  ,- 
megváltó. 

Redeliver  (ridihVer),i;.  a.  is- 
mét kézhez  szolgáltatni. 

Redemand  (ridimánd'jj  v.  a. 
visszakövetelni;  s.  vissza- 
követelés. 

Redemption  (ridem'sán),  s. 
kiváltás,  váltság;  megvál- 
tás. 

Redemp'tory,  adj.  váltság. .; 
—  price,  g.  váltságdíj. 

Redintegrate  (ridin'tigret) , 
v.  a.  ismét  kiegészíteni; 
adj.  kiegészített. 

Redintegra'tion,  g.  isméti  ki- 
egészítés.  ' 

Redisburse  (ridiszbörsz'),  v. 
a.  visszafizetni. 

Redness  (red'nesz),  g.  vörös- 
ség. 

Redolence     (red'olensz) ,    s. 

illat. 

Red'olent,  adj.  illatozó,  il- 
latos. 

Redouble  (ridábl),  v.  a.  meg- 
kettőzni, megkettőztetni;  v. 

n.  kettősöd  ni. 

Redoubtable(ridáut'ébl),adf/. 
félelmet  gerjesztő,  rettentő. 

Redoubt'ed,  adj.  félelmetes, 
rettenetes. 

Redound  (ridánnd'l,  v.  n. 
visszafolyni;  válni,  szol' 
gálni  (-ra,  -re) ;  bővelked- 
ni i  -ban,  -i»  a  >  ;  származ- 
ni, eredni:  bekövetkezni. 

Redress   (ridresz'),  v.  a.  is- 
mét kiegyenesítni   ( //.  //. ), 
jóvá  tenni,   helyre  '< 
orvosolni,  tenni  -ról,-ről; 


Redresser 


Reduplication 


Reflexive 


enyhíteni  ;  vigasztalni ;  to 

—  a  grievance,  bajt  orvo- 
solni ;  to  —  one's  self,  ma- 
gót  kármentessé  tenni,  ma- 
gának elégtételt  szerezni; 
to  —  pain,  fájdalmat  eny- 
hítni; — ,  s.  jóvátevés, 
helyrehozás;  orvoslás,  or- 
voslat; enyhítés;  past—, 
helyrehozhatlan ,  orvosol- 
hatlan. 

Redress'er,  s.  segítő,  helyre- 
hozó. 

Redres'sive,  adj.  jővátevö, 
helyrehozó,  orvosló. 

Redressless,  adj.  orvosolhat- 
lan. 

Redsear  (redszír'),  v.  n.  hő- 
tSretüvé  lenni ;  adj.  hőtö- 
retü. 

Reduce  (ridjusz'),  v.  a.  visz- 
szavezetni  :  visszavinni  ; 
átváltoztatni :  arányítni, 
kisehli  mértékre  venni;  fel- 
oldani (egyenletet);  ■•:'- 
nítni  (fémet);  kevésbítni; 
to  —  to  rules,  szabályokra 
vonni  (vmit) ;  to  —  to 
ashes,  hamuvá   tenni;  to 

—  to  beggary,  koldusbotra 
juttatni :  to  — to  nothing, 
megsemmisít  ni ;  to  —  the 
price  of  some  commodity, 
vminek  árát  leszállítani. 

Reducement,  v.  Reduction. 

Redu'cible,  adj.  visszavezet- 
hető;  átváltoztatható;  ke- 
vesbíthető ;  leszáUitliató ; 
kisebbre  vehető,  sziníthető. 

Reduct  (ridákf),  s.  hátsáncz. 

Reduct,  v.  to  Reduce. 

Reduction  ( ridák'sán )  ,  s. 
visszavezetés,  visszakozás ; 
leszállítás,  kevésbítés :  ki- 
sebbre vétel;  egyenlet  fel- 
oldása :  fémszinítés. 

Reductive  (ridaVtiv),  adj. 
visszavezető;  átvevő;  visz- 
szavivő;  kevesbítő;  s.  szi- 
nítőszer. 

Redundancy  (ridán'denszi), 
8.  bőség,  felesleg;  hossza- 
dalmasság ;  szóhalom. 

Redun'dant,  adj.  hosszadal- 
mas, bő  |  beszéd  \. 

Reduplicate  (ridju'pliket),  v. 
a.  kettőzni,  megkettőzni. 


Reduplica'tion,  s.  kettőzés, 
megkettőzés. 

Ree  (rí),  v.  a.  rostálni. 

Re-echo  (ri-ekk'o),  v.  a.  visz- 
hangozni;  v.  n.  viszhang- 
zani. 

Reechy  (ríts'i),  adj.  kormos; 
füstös  :  szennyes. 

Reed  (ríd),  S.  nád;  burán; 
nyíl    — 'y,  adj.  nádas. 

Re-edification(ri-edifiké'sán) 
.s.  isme  ti  felépítés,  újra 
építés. 

Re-edify  (ri-ed'ifei),  v.  a.  új- 
ra felépitni. 

Reef  (ríf),  s.  sziklahát;  — , 
—line,  s.  fogás,  vitorla- 
madzag; — ,  v.  a.  fogást 
tenni  v.  bekötni  a  vitorlán. 

Reek  (rík),  s.  boglya;  füst, 
pára,  gőz;  v.  n.  füstölni, 
párállani,  gőzölögni. 

Reel  (ríl),  v.  n.  tántorogni; 
v.  a.  matólálni;  s.  matóla. 

Re-elect  (ri'ilekt),  17.  a.  ismét 
megválasztani. 

Re-elec'tion,  s.  isméti  megvá- 
lasztás. 

Re-emhattle  (ri-emhét'tl),  v. 
a.  ismét  csatarendbe  állí- 
tani. 

Re-enforce  (ri-enforsz'),  0.  a. 
megerősítni;  öregbítni;  — 
ment,  s.  megerősítés,  'öreg- 
bítés. 

Re-enjoy  (ri-endzsai'),  v.  a. 
újra  élvezni. 

Re-enter  (ri-en'ter),  v.  a. 
and  n.  ismét  bemenni,  ujra 
belépni;  —ing  angle,  s. 
beálló  szög. 

Re-establish  (ri-esztéblis) , 
v.  a.  helyreállítani. 

Reetle  (rí'tl),  v.  a.  javítni, 
felcsinosgatni. 

Reeve  (rív),  s.  soltész;  kol- 
dusbirá ;  felvigyázó,  fel- 
ügyelő. 

Refect  (rifekf),  v.  a. felélesz- 
teni, félfrisítni,  megújí- 
tani. 

Refec'tion,  s.  felélesztés,  fel- 
üdít és. 

Ref<  c'tory,  s.  étterem. 

Refer  (rifer'),  v.  a.  vonatkoz- 
tatni, viszonyítni;  utasít- 
ni,  utalni;  meghagyni,  ra- 
li; ni  ;  to  —  every  thing  to 

316 


one's  self,  mindent  magára 
érteni     v.    vonatkoztatni; 

tii  —  one  to..,  ntasitni 
vkit  -hoz,  -hez ;  —,  v.  n. 
vonatkozni  ,  hivatkozni  , 
utalni;  that  does  not  — 
to  me,  az  engem  nem  illet; 
in  reply  he  referred  to  . ., 
feleletül  utalt  -ra,  -re. 

Reference  (ref'ferensz),  s. 
vonatkozás  ,  viszonylás  ; 
ut'itás,  utasítás ;  (nyomd.) 
jegyzés  jele ;  ajánló;  in  — 
to  . .,  -ra,  -re  vonatkozólag. 

Referen'dary,  s.  ügy  mondó ; 
választott  biró. 

Refine  (iiíem'),v.a.  megtisz- 
tít ni  ;  finomítni,  tisztulni ; 
to  —  gold,  aranyat  meg- 
tisztítni;  to  —  iron,  vasat 
készélni  ;  —,  v.  n.  tisztulni; 
finomodni,  finombúi  ni ;  to 
—  on,  mesterkedni :  vizs- 
gálódni; hajszálat  hasogat- 
ni :  — d,  adj.  finomított; 
megtisztelt;  kiművelt  mes- 
terkélt; — ment,  s.  megtisz- 
tulás, finomító*  ;  művelt- 
ség ;  mesterkéltség  ,■  — r,  e. 
finomító  ,  tisztuló,  dúsító; 
mesterkedő  ;  — r  of  the 
language,  nyelvtisztító. 

Refit  (rifif),  v. a.  helyrehozni, 
megtatarozni. 

Reflect  (riflekf),  v.  a.  vissza- 
vetni, visszavetni,  vissza* 
t.ilr:  ni  viss/asugdrctni > 
v.  n.  visszahajtani,  hát- 
rahajlani ;  visszaverődni, 
visszasugárzani  :  to  —  on, 
gondolkodni  -ról,  -ről;  te- 
kintettel lenni  -ra ,  -re; 
gáncsoskodni. 

Reflection ,  s.  visszavetés, 
visszavetődés\  visszaverés, 
visszaverődés,  visszasugár- 
zás,  viszfény ;  elmélkedés, 
gondolkodás ;  tekintet,  ész- 
revétel, gáncsc  tkodás. 

Reflect'ive,  adj.  visszasugár- 
zó ;  gondolkod '■>  .  meggon- 
doló. 

Reflex  (ri'fleksz),  adj.  visz- 
szahajlott ,  liátrahajlott , 
meggondolt;  s.  viszfé 

Reflex'ive,  adj.  vis  ■  wető, 
visszaverő :  visszasugárzó ; 
visszatérő;  gáncsoló;  — ly, 


Refloat 

adv.  visszatéröleg ;  gán- 
csolva. 

Refloat  (rifloof) ,  s.  vissza- 
folyás ;  apály. 

Reflourish  (riflár'is),  v.  n.  is- 
mét virágzani. 

Beflow  (riflao'),  v.  n.  vissza- 
folyni. 

Refluent  (refTjuent ),  adj. 
visszafolyó. 

Reflux  (ri'fláksz),  s.  vissza- 
f  oly  ás. 

Reform  (rifaarm'),  v.  a.  át- 
alakítani, megváltoztatni, 
javítani,  ujítni :  megszün- 
tetni, eltörölni :  kimustrál- 
ni :  v.  n.  jobbulni,  magát 
megjobbítni ;  s.  átalakítás, 
javítás,  változtatás;  —  er, 
s.  javító;  országjavitó ; 
egyház  javító. 

Reformation  (rifarme'san), 
g.  javítás,  alakítás  :  val- 
lásajítás. 

Reformist,  s.  református. 

Refound  (rifáuucl'),  v.  a.  újra 
önteni. 

Refract  (rifrékt'),  v.  a.  törni 
(sugarakat  i. 

Refrac'tion,  s.  sugártörés. 

Refrac'tory,  adj.  ellenszegülő, 
konok,  makacs,  engedetlen. 

Befragrable  (ref'régébl),  adj. 
megezáfolható. 

Refrain  (rifrén'),  v.  a.  meg- 
fékezni, megzabolázni;  v. 
n.  (from)  megtartóztatni 
magát  (vmitől) ;  elfogni 
magától  (vnlit);  he  could 
not  —  from  laughing,  nem 

állhatta  meg  a  nevetést; — , 

t.  ismétlösor,  versisméttét. 

Refrenation  (riírine'san),  s. 
türtőzködés,  Önmegtartóz- 
tatás :  megzábolázás. 

Refresh  (litres'),  v.  a.  hűsítni, 
in  eg  li  ii  resit  a  i ,  meg  frit  itni, 
föléleszteni  ;  — ,  —ment,  s. 
megfrisités,  felélesztés,  föl- 
üdüés :  innivaló,  ennivaló. 

Refrigerant  (rifridzs'erént), 
adj.  hűtő,  hiísitö. 

Refrigerate  (rifridzs'eret),  v. 
a.  hűteni,  kii  sít  ni. 

Refrigerá'tion,  s.  meghütés, 
meghűlés. 

kRefng'erative,  adj.  hiit<">;  s. 
hűtő 


Refrigeratory 

Refrig'eratory,  adj.  hűtő;  s. 
hűtőedény.  [dék. 

Refuge  (reí'judzs),  g.  mene- 

Refugee  (refjudzsíÓ.g.  mene- 
kült. 

Rei'ulgency  (rifál'dzsenszi), 
g.  ragyogás,  féiig. 

Reful'gent,  adj.  ragyogó,  vil- 
logó, fénylő,  fényes. 

Refund  (rifáncV),  t?.  a.  vissza- 
fizetni, visszatérít  ni. 

Refusal  (rifju'zél),  g.  tagadó 
válasz,  megtagad/i-t,  megvo- 
nás. 

Refuse  (rifjnz'),  v.  a.  and  n. 
megtagadni,  megvonni;  el 
nem  fogadni,  visszautasí- 
tani ;  szabódni. 

Refuse  (ref'juz),  g.  selejt,  alj, 
söpredék;  the  —  of  the 
people,  nép  alja,  nép  söp- 
redéke;  —,  adj.  selejtes, 
aljas,  kivetni  való. 

Refutation  (rifjuté'sán),  g. 
megczáfőlás,  czáfolat. 

Refute  (rifjut'),  v.  a.  megezá- 
folni. 

Regain  frígen'),  v.  a.  vissza- 
nyerni. 

Regal  (ri'gél),  adj.  királyi; 
— ly,  adv.  királyilag. 

Re'gal,  s.  emberhang  (orgo- 
nában); választóvíz;  ki- 
rályi jog. 

Regale  (rigel'),  s.  felségjog, 
királyi  jog  •  vendégség,  la- 
koma ;  v.  a.  megvendégelni; 
v.  n.  lakomázni. 

Regality  (rigellti) ,  g.  király- 
ság, királyi  méltóság. 

Regard  (rigárd'l,  g.  tekintet  ; 
figyelem  :  tisztelet  ;  mélta- 
tás ;  to  have  —  to,  tekin- 
tettel lenni  -ra, -re  ;  in  — 
to,  with  —  to ,  -ra  ,  -re 
nézve ;  in  —  of  his  merits, 
érdemei  tekintetéből ;  to 
have  a  great  —  for  some 
One,  nagyrahersiilui  vkit ; 
— ,  v.  a.  tekinteni,  megte- 
kinteni :  tekintetbe  venni , 
tekintettel  lenni  |  vmire ) ; 
méltatni  .-figyelni  (  vmire); 
as  regards  me, a  mi  engem 
iUet ;  he  doea  not  —  what 
1  say,  nem  haji  szavamra  : 
be  docs  not  -the expense, 

fel  sem  rrs.i  a  költséget. 

817 


Regress 

Regard'ful,  adj.  figyelmes; 
méltányos;  tiszteletteljes  ; 
— ly,    adv.    méltányosan; 

tisztelettel. 

Regardless,  adj.  (of)  figyel- 
metlen, tekintet  nélküli; 
—,  ness,  s.  figyelmetlenség. 
tekintetnélküliség. 

Regency  (ri'dzsenszi),«.  ural- 
kodás; ország  lielytartá- 
siíga. 

Regenerate  (ridzsen'eret),  v. 
a.  újra  szülni ;  újra  lett  - 
sítni;  helyreállítani;  adj. 
újonnan  született. 

Regeneration,  g.  ujraszvle- 
tés ;  helyreállítás. 

Re'gent,  s.  uralkodó;  biro- 
dalmi helytartó. 

Regicide  (redzs'iszid),  s.  ki- 
rálygyilkolás ,-  királygyil- 
kos. 

Regimen  (redzs'imen  ) ,  g. 
életrend,  étrend,  étmérsék. 

Regiment  (ridzs'ment,redzs'- 
iment),  g.  ezred;  kormány. 

Regimental  (redzsiment'él), 
adj.  ezredi;  — S,  g.  pl.  egyen- 
ruha. 

Region  (ri'dzsen),  g.  táj ;  vi- 
dék. 

Register  ( redzs'iszter ) ,  ■». 
lajstrom,  sorjegyzék ;  irat- 
tárnok  ;  változat  ( orgoná- 
ban);  v.  a.  heirni,  beik- 
tatni, bejegyezni. 

Registrar,  g.  irattárnok,  laj- 
stromozó. 

Registry,  s.  lajstrom ;  laj- 
stromozás; lajstromozó  hi- 
vatal, irattár. 

Regnant  (ívg'iit'iit), adj.  urai- 
kodé,  ;  túlnyomó. 

Regorge   (rigaardzs') ,   v.   a. 

ismét  kiokádni;  ismét  el- 
nyelni. 

Regrate  (rigref),  v.  a.  elővá- 
sárolni, felvásárolni;  árul- 
ni (  kii/árként  i. 

Regra'ter,  •-•.  fel  vásári,:,  Ssz- 
szevásárló;  tarattyús,  zsib- 
árus. 

Begreet  (  -rigrít'),  v.  a.  is- 
mét köszönt, ni ;  viszonozni 
a  köszöntést. 

Re'gress  (ri'gresz),  .--.  viss:a- 
térés. 

K  gress',  v.  n.  visszatérni. 


Regression 

Regression  ,  s.  visszatérés, 
visszafordulás. 

Regret  (rigretf),  v.a.  sajnálni, 
megbánni;  s.  sajnálás, saj- 
nálat, bánat :  —hü.  adj. 
*ajnos  :  —fully,  adv.  sajno- 
sán. 

Regular  (reg'julér),  s.  szerze- 
tes; adj.  rendes,  szabályos, 
szabályszerű;  — ly,  adv. 
rendesen,  szabályosan. 

Regularity,  s.  szabályosság, 
rendesség. 

Regulate  (reg'jul  it),  v.  a.  sza- 
bályozni; rendbehozni ;  el- 
intézni. 

Regulation,  s.  szabályozás; 
elrendezés ;  elintézés. 

Reg'ulator,  s.  szabályozó,  ren- 
dező;  óraszabályozó,  óra- 
billegö. 

Regurgitate  (rigár'dzsitét),  v. 
n.  kiáradni,  kiömleni ;  v. 
a.  ismét  elnyelni;  ismét 
kihányni. 

P.ebabilitate  (rihébil'itét),  r. 
a.  visszahelyezni  az  előb- 
beni  állapotba. 

F\.eha.bmta'tion,s.visszahelye- 
zés  i 'élőbbe ni  állapotba  ). 

Rehearsal  (riher'szel),  s.pro- 
bakénti  előadás,   ismétlés. 

Rehearse  (rihersz'),  v.  a. 
próbaként  előadni,  ismé- 
telni;  to  —one's  part,  sze- 
repét elmondani. 

Reigle  (ri'gl),  s.  hornyolat, 
vájuzat;  horony  sáncz. 

Reign  (rén),  v.  n.  uralkodni; 
s.  uralkodás. 

Reimburse  (ri-imbörsz'),  v. 
a.  visszafizetni,  visszaté- 
rít ni. 

Rein  (rén),  -s.  kantárszár,  fék- 
szár ;  fék,  zabola;  vese; 
v.  a.  felkantározni ;  féken 
tartani;  —less,  adj.  fék- 
telen. 

Reindeer,  v.  Raindeer. 

Reinforce,  v.  Re-enforce. 

Reinsert  (ri-inszerf),  v.  a. 
ismét  beiktatni  (hírlapba). 

Reinstall  (ri-in<ztaal'i,  v.  a. 
újra  beiktatni   hivatalba. 

Reinstate  (ri-insztétf),  v.  a. 
ismét  beiktatni  (birtokba), 
b  irtokba  v  issz  a  helye:  n  i. 


Reiterate 

Reiterate  (ri-it'erjst),  v.  a.  is- 
mételni. 

Reject  (ri(lzsekt'),  v.  a.  el- 
vetni, el  nem  fogadni,  visz- 
szavtasitni. 

Rejec'tion,  s.  elvetés,  el  nem 
fogadás,  visszautasítás. 

Rejoice  (ridzsaisz'),  v.n.  (at, 
in,  over)  örülni,  örvendeni: 
v.  a.  megörvendeztetni. 

Rejoi'cings,  s.pl.  vigadás,  vi- 
galom. 

Rejoin  (ridzsain'),  v.  a.  ismét 
összefoglalni,  ismét  egye- 
sitni  :  ismét  csatlakozni 
(-hoz,  -hez),  ismét  hozzá- 
állani ,  ismét  hozzákap- 
csolni magát;  ismét  talál- 
kozni (-vol,  -vél);  vála- 
szolni ,  viszonozni ;  v.  n. 
válaszolni,  viszonozni. 

Rejoin'der,  s.  válasz,  viszon- 
zás, v  iszonf eleiét ;  v.  n.  vá- 
laszolni. 

Rejoint  ( ridzsaint' )  ,  v.  a. 
helyretenni  ( kificzamodott 
tagot  >. 

Rejolt  (ridzsolf),  s.  zökkenés. 

Rejuvenate  (ridzsu'viuét),  v. 
a.  megifjítni. 

Rejuvenes'cence,  s.  megifjl- 
tás,  megifjodcU. 

Rekindle  (ri-kin'dlt,  v.  a.  is- 
mét meggyújtani,  újra  fel- 
gerjeszteni. 

Relapse  (rilépsz'),  s.  vissza- 
esés; v.n.  visszaesni  ( ugyan- 
azon hibába ,  betegségbe 
Stb.). 

Relate  (rilétf),  v.  a.  vissza- 
hozni;  elbeszélni,  megmon- 
dani;  v.  n.  (to)  vonatkozni 
(-ra,  -re > ;  hozzátartozni; 
to  be  — d  to  .  . ,  atyafiság- 
ban lenni  -val,  -vei. 

Rela'tion,  s.  vonatkozó*,  rá- 
vitel,  viszonylat,  viszony ; 
elbeszélés,  előadás ;  rokon- 
ság ;  rokon ;  —ship,  s.  ro- 
konság. 

Relative  (rel'étiv),  s.  rokon; 
viszonyszó ;  adj.  viszonyos, 
viszonylagos,  ráviteles,  ille- 
tőleges :  —idea,  s.  viszony- 
béli  fogalom;  a  pronoun 
— ,  visszamutató  névmás; 
—ív,  adv.  viszonyosán,  rá- 
vitelesen,  illetőleg. 

318 


Relic 

Relax  (riléksz'),  v.  a.  meg- 
ereszteni ;  ellankasztani : 
lágyítni,  gyengítni;  mér- 
sékelni, könnyebbítni ;  v.  n. 
petyhüdni,  ernyedni;  tá- 
gulni, ereszkedni;  csök- 
kenni, alábbhagyni,  csilla- 
podni;  kipihenni;  s.  meg- 
nyugvás ;  kipihenés. 

Relaxa'tion,  s.  tágulás  ,■  pety- 
hüdtség,  emyedtség;  mér- 
séki  Es, enyhítés;  megnyug- 
vás,  kipihenés,   felüdülés. 

Relay  (rilé'),  s.  pihent  lovak  ; 
előfogat ;  ló  váltás  ;  —dogs,' 
S.  pl.  pihent  kutya];. 

Release  (rilíz'),  v.  a.  eleresz- 
teni, szabadon  bocsátani; 
felszabadítni ,  feloldozni, 
felmenteni;  elengedni;  le- 
mondani fvmiről);  mérsé- 
kelni;  to  —  a  prisoner, 
rabot  kiereszteni;  to  —  one 
from,  vkit  feloldozni  vmi 
alól ;  — ,  s.  szabadonbocsá- 
tás,  szabad  lábra  állítás; 
feloldás,  felmentés  :  elen- 
gedés :  nyugtat vány  :  — 
ment,  s.  szabadonbocsátás: 
feloldás  ;  megszabadítás. 

Relegate  (rel'igét),  v.  a.  ki- 
tiltani, számkivetni,  eluta- 
sítni. 

Relega'tion,  s.  tovautasítás, 
számkivetés. 

Relent  (rilent'),  v.  n.  lágyul- 
ni,  puhulni;  olvadozni, 
ereszkedni,  nedvesedni. -en- 
gedni:  engesztelődni ,  lá- 
gyulni; v.  a.  engesztelni, 
megkérlelni ;  felolvasztani 
( n.  h.r,  s.  nyugvás;  késés; 
without  — ,  késedelem  nél- 
kül; —less,  adj.  kérlelhet- 
len,  irgalmatlan ;  —ment, 
s.  lágyulás,  olvadás  ;  meg- 
engesztelödés ;  engedés. 

Relevancy  (rel'ivenszi),  s.  al- 
kalmazhatóság :  nyomós- 
ság,  fontosság. 

Rel'evant,  adj.  ein-iö :  alkal- 
mas ;  nyomós,  fontos. 

Reliance  (rilei'énsz),  s.  bizo- 
dalom, bizakodás ;  there  is 
no  —  on  him,    nem 
bízni    benne,    nem    tartja 
meg  szarát. 

Relic  (rtl'ik),  s.  maradék,  ma- 


Relict 

radvány ;  erehhje ,  szent 
tetem. 

Eelict  (rel'ikt),  8.  özvegyasz- 
szomj. 

Belief  (rilíf),  s.  könnyebbi- 
tés,  enyhítés;  könnyebbü- 
lés, enyhülés ;  őrváltás ; 
segítség,  gyámsegítség;  jog- 
orvoslat ;  felmentő  r.  sza- 
badító sereg;  dombormű; 
—  of  the  poor,  szegény- 
ápolás,  szegénypénz;  to 
come  to  one's  — ,  segítsé- 
gére menni  vkinek. 

Believe  (rilíf),  v.  a.  kSnnyeb- 
bitni ,  enyhítni  :  segélni, 
segélyt  zni.  gyámolítni; fel- 
váltani •  őrt) ;  fölmenteni 
< <mt mm  alól);  helyreállí- 
tani (sértett  jogot);  to — 
each  other  (in),  egymást 
felváltani  (-hun,  -ben). 

Relievo  (rilí'vo),  8.  dombor- 
mű ;  basso—,  s.  lapon  dom- 
bormű ;  demi  — ,  s.féldom- 
bormű ;  to  give  —  (to), 
domborítni,  kiemelni. 

Religion  (rüidzs'án),  s.  egély, 
hit. 

Religious  (rilidzs'ász),  adj. 
egélyes,  hitbeli;  ájtatos; 
— ness,  8.  egélyesség,  ájta- 
tosság. 

Relinquish  (rilingtwis),  v.  a. 
odahagyni,  elhagyni;  abba- 
hagyni; lemondani  (vmi- 
ről);  elállani  (vmitől);  — 
ment,  s.  ■■  lahagyás,  elha- 
gyás;   lemondás;    elállás. 

Relique,  y.  i;   !  e. 

Relish  (rel'is),  v.  a  ízleni, 
l-.i  :nel  tálaim  i  siíres 
Le  docs  pot  -  my  counsel, 
tanácsom  nines  ínye  sze- 
rint •'  — *  ''■  "•  (with)  esni 
(jól,  roszúl  I;  (of) ,  vmely 
ízének  lenni,  —ízűnek  len- 
ni ;  it  does  Dot  —  with  me, 
roszúl  esik    nekem  :    — ,    s. 

U  :  ízlés :  ina,  tetsa  s ;  lie- 
lyeslés :  to  Lave  a  —  of, 
vnu  ly  ízének  lenni. 

Relive  iiilivj,  r.  n.  ismét 
félelevenedni,  isméi  feléled- 
ni; v.  a.  ismét  felelevnítni 
<  a.  ii. ,. 

Reluctanc  •  (rilák'ténBz),  s. 
ellenkezés;  ellentartás,  vo- 


Relnctant 

nakodás;  with  — ,  nem  örö- 
mest, kedv  ellen. 

Reluc/tant,  adj.  vonakodó; 
— ly,  adv.  fonákodra,  nem 
örömest. 

R  ílnc'tate  (—tét),  v.  n.  ellen- 
zegiilni,  vonakodni. 

Rely  (rilei',  rüáj'),  v.  n.  tá- 
maszkodni (-ra,  -re),  Iázni 
(-ban,  -ben);  bízni  maiját 
(-ra,  -re):  he  is  not  to  he 
relied  on  (upon),  nem  bíz- 
hatni benne,  nem  lehet  hi- 
telt adni  szavának. 

Remain  (rimén'),  v.  n.  ma- 
radni, megmaradni,  hátra- 
maradni •  tű  —  with,  ma- 
radni -ff"'',  -Jf:/ ;  it  — s  to 
he  proved,  még  nincsen  be- 
bizonyítva ;  még  bebizonyí- 
tandó; It  -s  that  I  tell 
you  etc.,  men  men  kell  mon- 
danom önnek  fib.  ;  to  — 
silent ,  hallgatni  ;  that 
which  — s,  a  többi,  a  hátra- 
lévő;—, 8.  maradi1!;,  ma- 
radvány :  a — of  auttquity, 
ódonmü  ;  — s,  s.  jd.  marad- 
ványok ;  az  elhunytaknak 
kamrai. 

Remain'der,  s.  maradék,  ma- 
rodra ng  ;  —  in  goo'h.  x. 
árukészlet :  —  of  a  debt,  s. 
tartozási  hátralék. 

Remand  (rimánd'),  v.  a.  visz- 
8  - '  íddeni  .  visszák  ivett  l 
ni:  marasztalni,  fajra  tar- 
tani. 

Rem'anent,  v.  Remnant. 

B  inuk  (rimárk'),  v.  a. 
venni ;   megjegyezni,  meg- 
jegy    ■•■    tenni     s.  ■  t  revt 
tel;  megjegyzés-  —able,  adj. 
m  '.gjegyzésre  m  Utó,  neve- 
zetes. 

I;  in  iri'v  irim  Vril.  r.  a.  />•- 
m't  férjhez  menni,  ismét 
megliázaso  Ini :  ism  'i  m<  g- 
házasítni  >  n.  h. ). 

liable  (rimí'cliébl),ad/. 
orvosolható. 

1!  medial     (rimí'diél) ,    a  Ij. 
gyógy  erejű,    gyógyszeres 
a  )i  s  h  í  i  no  ■  h  lyrehc 
helyreállító. 

R  'in  'dy  (rem'i<li),  s.  gyógy- 
szer, szer :  orvoslat  viszke- 
reset,  kártalanítás  ;  —  at 

319 


Remit 

law,  törvényes  segedelem  ; 
— ,  v.  a.  orvosolni. 

Remember  (rimem'bíír),  v. 
a.  emlékezni;  emlékeztet- 
ni (rí.  h.  i  :  (■'•/  end  ékezeté- 
he ajánlani:  do  you  — 
that  man?  emléke:/'!;  é>n 
még  arra  a:  eniberre?  to  — 
some  one  in  one's  pray- 
ers, vkit  imájába  foglalni; 
to  —  one  of  .  .,  emlékeztet- 
ni vkit  -ra,  -re ;  —  me 
kindly  to..,  legyen  szíves 
engem  -nák,  -nek  ajánlani . 

Remembrance  (riniem'brín-iz) , 
s.  emlékezés,  emlékezet  : 
emlékeztetés:  to  bear  in  — . 
emlékezetében  tartani ;  to 
put  in  — ,  eszébe  juttatni, 
emlékeztetni. 

Remigrate  (rem'igret),  v.  n. 
visszaköltözni. 

1     ni    .ra  t    >n.  .s'.    VICSZ  il    ;í 
zés. 

Remind  (rimeind'),   v.  a.  to 

—  one  of  a  thing,  emlé- 
keztetni vkit  vmire,  eszébe 
juttatni  vkinek  vmit. 

Reminiscence      ( reminisz'  - 

-  ;ensz),s.  visszaemlékezés; 
emlékezvén;/. 

Reminiscen'tial  ( — szen'sal), 
adj.  emlékezvényes. 

Remiss  (rimisz'),  adj.  er- 
nyedt :  lomha,  tunya. 

Rem's'sihli'  (rimisz'ibl,  adj. 
elengedhető  ;  megbocsát- 
ható. 

Remis's'on  (rim's'áu),  s.  er- 
nyedtség  :  elengs  lé.--,  meg- 
bocsátái;  enyhülés,  álább- 
hagyás  :  szünetelés. 

B  'in  s'^iv!'  (rim.sz'iv),  adj. 
elengedő,  megbocsátó :  szü- 
netelő. 

B  -mit  (rim it'),  v.  a.  vissza- 
küldeni; átküldeni,  meg- 
küldeni ;  engedni,  elenged- 
ni :  megbocsátani  ;  áten- 
gedni; hivatkozni;  to  — 
the  punishra  snt,  a  bünte- 
tést elengedni;  to  —  to 
custody,  njra  bezáratni, 
fogságra  vettetni ;  I  — 
myself  to  you,  én  önre  hi- 
vat!; izom  ;  -.  v.  n.  alább- 
hagyni, csillapodni,  en- 
a  ■  I  ni. 


Remittance 

Bemitftance,  s.  váltó  v.  pénz- 
küldemény; fizetetten  váltó 
kiegyenlítésére  küldött  fe- 
dezet. 

Remnant  (rem'nént),  s.  ma- 
radvány, maradék  ;  adj. 
maradék ....    megmaradt. 

Remonstranoefriman'sztrénsz), 
g.  eüenbeszéd,  ellennyilat- 
kozás, figyelmeztetés,  meg- 
intés, megrovás. 

Remou'stiant,  adj.  ellenvető, 
roszaló,  intő,  megintő. 

Renion'strate  (— sztrét),  v. 
n.  (with  one,  against)  ki- 
kelni (cini  ellen),  elinteni 
(vmiröl );  ellenzeni:  lelkére 
adni  (vkinek  vmit);v.a. 
elébe  terjeszteni,  szem  elé 
állítani  ( vkinek  vmit). 

Reinonstra'tion,  s.  ellennyi- 
latkozás ,  ellenzés,  intés, 
mer/intés,   elébe   terjesztés. 

Reinora  (rem'oré),  s.  hala- 
dék, feltartóztatás ,  aka- 
dály. 

Reinorate  (rem'orét),  v.  a. 
feltartóztatni ,  megakasz- 
tani, akadályozni. 

Remorse  (rimaarsz'),  s.  lé- 
lek furdalás, lélekmardosás; 
— fűi,  adj.  bánatos;  jólel- 
kű: —less,  adj.  roszlelkü, 
irgalmatla  n ,  kegyetlen. 

Remote  (rimotf),  adj.  távol- 
levő, távolvaló,  távol ;  — 
from  ,  távol  -tói ,  -tői  ; 
— ness,  s.  távolság,  távol- 
lét, távol. 

Remo'tion,  s.  eltávolítás,  el- 
mozdítás. 

Remount  (rimáunf),  v.  n. 
ismét  felszállni  ;  felhágni  : 
felülni;  v.  a.  ismét  lovat 
adni  alája,  ismét  lóval  el- 
látni;  ismét  lóra  ülni. 

Removability,  s.  eltávolit- 
hatóság,    elmozdíthatóság. 

Removable  (rimúv'ébl),  adj. 
eltávolítható , el  mozdítható . 

Remov'al,  s.  elmozdítás,  eltá- 
volítás ;  eltakarítás,  elhor- 
d'-s :  í   lie  I  nőés. 

Remove  (rimiiv'),  v.  a.  el- 
mozdítni,  eltenni,  félre  ten- 
ni, máshova  tenni;  eltaka- 
rítni,  elhordani;  elháríta- 
ni;   leszakasztani    (lópat- 


Removed 

kót);  to  —  out  of  the  way, 
láb  alól  eltenni ;  to  —  dif- 
ficulties, nehézségeket  v. 
akadályokat  elhárítani ;  — , 
p.  n.  költözködni, más  szál- 
lásra hcltszm  ell  ii  :zl:d- 
ni ; — ,  s.  eltevés,  elmozdí- 
tás, eltávolítás;  elhordás; 

1  cli-:  i  /.•.:,  sll :  ItÖ!  i  S  ha- 
last ostábla  játékban  );fók; 
rokonsági  fok;  távkóz;  egy 
fogás  (étel);  ujrapatkolás; 
it  is  but  one  —  from  no- 
thing, vmivel  több  semmi- 
nél. 

Reinov'ed,  adj.  távol,  távol 
eső ;  — ness,  s.  távolság, 
messzeség. 

Remunerable  (rimj  u'nerébl) , 
adj.  megjutalmazható,  for- 
bátolható. 

Remunerate  (rimju'ueret),r. 
a.  megjutalmazni ;  forbá- 
tolui. 

Remuneration,  s,  megjutal- 
mazás  ;  forbátolás. 

Remu'nerative  (— rétiv),  adj. 
jut  almás. 

Rencounter  (renkáun'ter),  s. 
'ósszetálálkozas ;  összeütkö- 
zés ;  ütközet ;  verekedés ; 
véletlen  párbaj  ;  v.  n.ösz- 
szetalálkozni ;  összeütköz- 
ni;  csátározni;  v.  a.  ta- 
lálni, rátalálni;  megtá- 
madni. 

Remi  (rend),  v.  a.  irr.  (rent 
[rent],  rent),  rántani,  re- 
peszteni,  hasítani,  szakasz- 
tani, szétszakasztani  ;  to 
—  one's  heart,  vkinek  szí- 
vét vérezni :  they  rent  the 
air  with  their  cheers,  a  le- 
vegő megrendült  éljenzé- 
süktöl ;  to  —  off,  elszakít- 
ni;  —,  v.  n.  szakadni,  re- 
pedni. 

Render  (ren'der),  v.  a.  adni. 
visszaadni:  tenni  (  -vá,-vé); 
előadni,  leírni :  lefordít  ni 
magyarázni,  kitenni:  át- 
szolgáltatni, kiadni ;  to  — 
thanks,  hálát  adni  (vilii- 
ért/, megköszönni  (vmit); 
to  —  assistance,  segedel- 
met nyújtani;-  to  —  an 
account  (of),  számot  adni 
( -réd,    -nil ,  :   to  —  to  ac- 

320 


Reorganize 

count,  hasznot  hajtani,  jö 
védelmezni ;  that  rendered 
him  careful,  a:  óvatossá 
tette;  to  —  up,  átadni,  át- 
engedni. 

Renegade  (ren'iged) ,  Rene- 
gado  (renigé'do),  s.  hite- 
hagyott. 

Renew  (rinjn'),  v.  a.  meg- 
ujítni,  ismételni;  — al,  g. 
m  eg  uj  Has ,  is  in  ét  lés . 

Renitence  (riuei'tensz),  s.  eh 
lenszegülés :  ellenhatás. 

Reni'tent,  adj.  ellenszegülő; 
ellenható. 

Renounce  (rináunsz'),  v.  a. 
and  n.  megtagadni;  lemon- 
dani (-ról,  -r 81), felhagyni 
(-vol,  -vei  i :  s.  hibázó  szín 
( kártyajátékban );  —ment, 
s.  lemondás,  felhagyás; 
megtagadás. 

Renovate  (ren'ovét),  v.  a. 
megujítni,  megjobbítni  (pl. 
épületet). 

Renova'tion,  s.  megújítás. 

Renown  (rináun'),  s.  híres- 
ség, jó  hír;  v.  a.  híressé 
tenni. 

Renown'ed,  adj.  híres,  nagy- 
hírű; —  for,  híres  -ról,  -röl. 

Rent  (rent),  v.  a.  bérleni, 
bérbe  fogadni;  (out  to) 
bérbe  adni;  s.  szakadék, 
repedek ;  bérpénz,  házbér  : 
járadék,  jöoedelem;grovmd 
—,  s.fóldbér;  —  roll,  s.  jö- 
vedelmi jegyzék  ;  —  free, 
adj.  házbérmentes,  fóldbér- 
mentes. 

Rent'able,  adj.  bérbe  fogad- 
ható ;  bérbe  adható. 

Rent'er,  v.  a.  hozzá  varrni: 
s.  bérlő. 

Renunciatioii(rmánszié'sán) 
s.  lemondás,  felhagyd?. 

Renverse  (renversz'),  v.  a. 
felfordít  ni,  feldönteni. 

Reobtain  (ri-abtJn'),  v.  a 
visszakapni. 

Reopen  (ri-o'p3n), Vi  a.  ismét 
fel-,  ki-,  megnyitni :  v.  n. 
ismét  nyílni;  ismét  ki-, 
megnyílni. 

Reorganization  (ri-argém 
sán),  s.  újra  szerve:  ' 

Reor'ganize  (— neiz),  v,  a. 
újra  szervezni. 


Repacify 

Repacify  (ri-pész'ifei),  v.  a. 
ismét  lecsendeSUni. 

Repair  (ripér'),  v.  n.  indulni, 
menni  (vhová) ;  lie  —  ed 
to  his  apartment,  szobá- 
jába vonult;  — ,  v.  a.  ki- 
javítni;  jó  karba  helyezni; 
helyrehozni  ;  jóvátenni , 
megtérítni ;  to  —  a  ship, 
hajót  megtatarozni  ;  to  — 
a  loss,  veszteséget  megtérí- 
teni; — ,  8.  kijavítás;  me- 
netel; nyál  fekvés  ;  to  keep 
in  good  — ,  jó  karban  tar- 
tani; out  of  — ,  rósz  kar- 
ban. 

Reparable  (rep'érébl),  adj. 
kijavítható ;  helyrehozha- 
tó, helyreállítható;  kipó- 
tolható. 

Reparation  (repére'sán),  s. 
kijavítás  ;  helyreállítás  ; 
megtérítés :  elégtétel ;  — 
of  honom-,  becsületmen- 
tés, becsület  visszaállítása. 

Repartee  (repértí'),  s.  élezés 
felelet,  gyors  válasz ;  v.  n. 
gyorsan  s  élezésért  felelni. 

Repass  (rípász'),  v.  a.  ismét 
átmenni  ( -on,  -en);  ismét 
mellette  elmenni;  v.  n.  visz- 
sza me n n i,  viss : atérn i. 

Repast  (ripászf),  •<.  evés; 
ebéd,  vacsora,  ozsonno  stb. 

Repay  (ripé'),  v.  a.  visszafi- 
zetni, viszonozni ;  to  — 
one's  self,  mayát  megká- 
ratlanítni;  —ment,  8.  visz- 
sza fizetés. 

Repeal  (ripíl'),  v.  a.  vissza- 
venni, visszahozni,  eltárol- 
ni: s.  visszavétel,  visszahíi 
zás,  eltörlés,  megszüntetés. 

Repeat  (ripíf),  v.  a.  ismé- 
tli ni:  el-,  elő-,  félmondani; 
s.  ismétlés. 

Repeafedly,  adv.  ismételve, 
többször,  több  ízben. 

Repel  (ripel'),  v.  a.  vissza- 
v  ni  i  .'.-:<.•  ;,//(  to  —  an 
objection,  ellenvetést  meg- 
czáfolni. 

Repent  (ripentf),  v.  ".  and 
n.  bonni,  megbánni;  I  — 
of  it,  it  —8  me  f  n.  li. ),  bo- 
nom, megbánom  ;  — ance, 
».  bánás,  megbánás,  bá- 
nat ;  —ant,  adj.   bánatos. 

Bizonfy  :  Angol-magyar  nzótár 


Repeople 

Repeople  (ripí'pl),  v.  a.  is- 
viét  megnépesítni. 

Rejtercuss  (riperkász'),  r.  a. 
visszalökni. 

Repercus'sion  (— kás'án),  .«. 
visszalökés. 

Repertory  (  rep'ertari ) ,  s. 
lajstrom,  sormutató:  tárgy- 
mutató. 

Repetition  (repiti'sán),  s.  is- 
métlés. 

Repine  (ripein'),  v.  n.  (at) 
bánkódni. 

Replace  (riplesz'),  v.  a.  he- 
lyérc visszatenni. 

Replant  (riplánf),  v.  a.  újra 
ültetni  ,  átültetni ;  ismét 
beültetni. 

Rejdenish  (riplen'is),  v.  a. 
megtölteni;  v.  n.  megtelni. 

Replete  (riplíf),  adj.  töltött, 
tömött,  teli. 

Repletion  (riplí'sán),  s.  tele- 
séy  ,  tömöitség  ;  gyomor 
megterhelése ;  vérmesség  , 
bönedvüség,  bővérüség. 

Replevin  (riplev'in),  8.  ki- 
váltás; birtokba  visszahe- 
lyezés. 

Replication  (replike'sán),  s. 
viszhang  :  válasz  ,  viszon- 
zás :  viszonj 'eletet. 

Reply  (riplei'l,  v.  a.  válaszol- 
ni :  s.  válasz ;  in  —  to 
your  favour,  becses  soraira 
válaszolólag. 
Report  (ripaarf),  v.  a.  jelen- 
tést tenni,  hírül  adni ;  elő- 
adni, előterjeszteni;  elbe- 
szélni, elmondani;  it  is 
reported,  azt  mondják;  he 
is  reported  to  have  been  a 
good  man,  azt  mondjál;, 
hogy  jó  ember  volt;  — ,  «, 
jihntcs,  értesítés;  előadás: 
lór,  szó  szele ;  —  of  ord- 
nance, s.  ágyúszó;  to  make 
— , jelentést  tenni;  the  — 
goes,  azt  beszélik;  to  have 
an  ill  — ,  rósz  hírben  álla- 
ni ;  —  at  the  custom- 
house, árubevallás. 
Report'er,    s.    jelentestévé, 

híradó. 

Repose  (ripoz'),  s.  nyugalom, 
nyugvás  ;  nyugpont  ;  v.  n. 

nyugodni;  (on)  bizni'  -ban, 
-ben )  •     v.     a.     lefektetni  , 

321 


Repression 

nyugtatni  ;  (in,  on,  upon) 
letenni,  lerakni  (-ra,  -re  t ; 
bizodalmát  helyezni  Ivki- 
be). 
Repos'it    (ripaz'zit) ,     v.    n. 
visszatenni  :    helyreigazí- 
tani ;  letéteményezhi,  őri- 
zet alá  adni. 
Reposi'tion    (ripozis'án),    a. 
helyreigazítás  ;     letétemé- 
nyezés. 
Repository  (ripaz'zitari),  s. 
tár,   pólió,    rákhély ;    ét- 
szekrény  ;  börtön. 
Repossess  (ripaszesz'),  v.  a. 
ismét    birui ;    to  —  one's 
self  of  . .,  ismét  elfoglalni, 
ismét  birtokába  kerít  ni. 
Reprehend    (reprihend'),    v. 

a.  meyfeddeni. 
Reprehen'sible,  adj.  fedden- 
dő, feddelmes. 
Reprehen'sion ,     s.    feddés  , 

megrovás. 
Reprehen'sive,  adj.  feddő. 
Represent  (reprizent'),   v.  a. 
előadni,  elbeszélni,  leírni, 
festeni,  rajzolni;  feltüntet- 
ni;  elébe  terjeszteni,  lelké- 
re  adni;   képviselni ;    sze- 
mélyesítni;  they  represent- 
ed   the  affair   differently, 
máskép  tüntették  azt  fel ; 
to  —  a  borough  (in  parlia- 
ment),   mezővárost  képvi- 
selni. 
Represen'tant,   s.  képviselő. 
Representation,  s.  képvise- 
lés ;  élébe  terjesztés,  intés  • 
előadás,  leírás,  lerajzolás  ; 
képmásolat,  ábrázolat. 
Representative,  adj.  képvi- 
selő; képviseleti;  ábrázoló, 
ábrázolt  :  8.  képviselő. 

Represen'ter,  a.  előadó  .■  sze- 
mélyesítő :  képviselő,  he- 
lyettes. 

Represenfment,  8.  képmás, 

kép,  ábrázolat  ;  előadós  • 
előterjesztés:  külső  alak. 

Repress  (ripresz'),  v.  a.  el- 
nyomni :  elfojtani  :  gá- 
tolni, akadályozni;  fékez- 
ni, zabolázni. 

Repression  (ripres'an),  s.  el- 
nyomás, elfojtás  :  akadá- 
lyozás. 


Reprieval 

ReprieVal,  8.  halasztás,  ha- 
lasztási idő. 

i;  iprieve  (ripríV),  s.  halasz- 
tás ;  megkegyelmezés;  v.  a. 
halasztási  időt  engedni : 
megkegyelmezni. 

Reprimand  (reprimand'),  r. 
a.  megfeddeni,  megróni;  s. 
feddés,  megrovás. 

R  sprint  (riprinf),  v.  a.  újra 
nyomtatni,  újra  nyomatni, 
kiadni  |  könyvet). 

Repri'sal  (ripreiz'él),  s.  visz- 
szatorlás  ;  letter  of  — ,  s. 
kalózlevél  ,  hálózatra  fel- 
hatalmazó levél ;  to  make 
— s  (on  one),  visszatartani. 

Reprise  (ripreiz'),  v.  a.  visz- 
szafoglalni :  visszatorlani : 
s.  visszafoglalás;  visszator- 
lás; at  three  — s,  három 
ízben;  at  several  — s,  ismé- 
telve, többször. 

Reproach  (repraots'),  v.  a. 
szemére  hányni ;  to  —  one 
with.  .,  szemére  vetni  vki- 
nek  emit:—,  s.  szemrevetés; 
gáncs,  hiba,  vetek;  gyalá- 
zat ;  —  fal,  adj.  hánytor- 
gató,  szidalmas,  sértő;  gya- 
lázatos; —  fully,  ado.  hány- 
torgatva  :  gyalázatosan  ; 
—  fulness,  .s.  gyalázatos- 
ság. 

Reprobate  (rep'robét),  v.  a. 
félrevetni,  elkárhoztatni ; 
s.  and  adj.  elvetemedett  ; 
— ness,  s.  elvetemedettség. 

Reproba'tion,  s.  félrevetés ; 
kárhoztatás. 

Reproduce  (riprodjusz'),  v. 
a.  újra  előhozni,  újra  lé- 
tesít ni :  újra  megindít  ni 
(vmit). 

Reproof  (riprúf) ,  s.  rosza- 
lás ;  feddés,  megrovás,meg- 
dor gálás. 

Reprovable  (riprúv'ébl),  adj. 
fed  de  n  <  ló ,  fed  del  in  es. 

Reprove  (riprúv'),  v.  a.  ro- 
szálni :  feddeni,  megróni, 
megdorgálni. 

Reptile  (rep'til),  adj.  csúszó, 
mászó  ;  8.  csúszó-mászó , 
hüllő. 

Republican  (ripáh  'likén)  ,adj. 
köztársasági ;  s.  republi- 
kánus. 


Republish 

Republish    (rip&b'lis) ,  v.  a. 

újra  kiadni  (könyvet);  új- 
ra kihirdetni. 

Repudiate  (ripju'di-et),  v.  a. 
elcsapni;  el  nem  fogadni, 
el  nem  ismerni;  el-,  vissza- 
utasítni. 

Repudiation,  s.  elcsapás ;  el 
nem  ismerés,  el  nemfoga- 
dás, visszautasítás. 

Repugn  (ripjun'),  v.  n.  ellen- 
kezni ;  ellenére  lenni  :  r.  a. 
ellenzeni,  ellene  lenni,  el- 
lentörni. 

Repugnancy  (ripág'nénszi), 
.í.  ellenkezés,  ellenkezöség, 
egyezhetlenség  ;  ellenkező 
indulat,  idegenkedés. 

Repugnant,  adj.  ellenkeze- 
tes  ,  ellenes,  ellenkező: 
egyezhetlen;  — Ív,  adv.  el- 
lenesen ;  ellenkező  indulat- 
tal, idegenkedve. 

Repulse  (ripálsz'),  v.  a.  visz- 
szaűzni,  visszaverni;  el- 
lökni ;  elutasitni;  s.  visz- 
szaverés  ;  elutasítás  ;  to 
meet  with  a  — ,  visszave- 
retni; el  utasíttatni,  tagadó 
választ  kapni. 

Repul'sion,  g.  ellökés  :  visz- 
szaüzés,  visszaverés:  power 
of  — ,  ellökési  erő. 

Repul'sive,  adj.  ellökő  ;  elle- 
nes, kellemetlen,  visszata- 
szító. 

Repurchase  (ripör'tsesz),  v. 
a.  visszavásárolni ;  s.  visz- 
szavásárlás. 

Reputable  (rep-jutébl),  adj. 
jó  hírű.  [sen. 

Rep'utably,    adv.    dicsérete- 

Reputa'tion,  s.jóhír ;  becsü- 
let, tekintély. 

Repute  (ripjut'),  v.  a.  tarta- 
ni, vélni,  gondolni  (-nak, 
-nek)  ;  s.jóhír,  hírnév. 

Request  (rikweszf),  v.  a. 
kérni,  megkérni;  elkérni : 
to  —  one's  permission, 
vkitől  engedelmet  kérni 
(vmir.e)  ;  to  —  a  thing  of 
one,  vkitől  vmit  kérni; 
— ,  s.  keresettség;  megkere- 
sés, kérelem  ;  in  great  — , 
igen  keresett  ,\,at  the  —  of, 
-nak,  -nek  kívánatára  r. 
kérelmére. 

322 


Resemblance 

RBquick'en  (rikwik'kn),  r.  a. 
ismét  feléleszteni. 

Requiem(ri'kwi-em),s.  gyász- 
mise, halottmist'. 

Requietory  (rikwei'etari),  s. 
nyughely. 

Requirable  (rikweir/ebl),  adj. 
megkívántató,  kellő. 

Require  (rikweir'),  v.  a.  ki- 
vonni, megkívánni ;  kellé - 
k..itt  smksigelm.  that  íq 
not  — d  now,  az  nem  ki- 
vántatik  most;  you  are  — d 
to  sign  the  document,  ön- 
nek kell  az  okmányt  aláír- 
ni; what  does  he  —  of 
me?  mit  kivan  tőlem  /  that 
— s  much  time,  ez  sok  időt 
kivan;  —ment,  g.  kellék, 
kívántat  óság. 

Requisite  (rek'wizit) ,  adj. 
megkívántató,  kellő,  szük- 
séges;  s.  kellék,  kivántu- 
tósóg. 

Requisition,  g.  megkeresés; 

követelés;  zsarolás;  tőbe 
called  into  — ,  igénybe  vé- 
tetni. 

Requital  (rikwei'tél),  s.  for- 
bátlat,  jutalom. 

Requite  (rikweif),  v.  a.  for- 
bátolni,  visszafizetni,  meg- 
jutalmazni; kölesönt  visz- 
szaadni,  lakoltatni. 

Rescind  (riszind'),  v.  a.  el- 
törölni, megszüntetni,  meg- 
semmisítni  ;  elmetszeni  |  n. 
h.>. 

Rescission  (riszis'án),  •$.  él- 
törlés,  megszüntetés,  meg- 
semmisítés. 

Rescribe  (riszkreib'),  v.  a. 
visszaírni ;  újra  megírni  ; 
ismét  leírni. 

Re'script  (risz'kript),  g.  visz- 
szairat,  válasz,  felelet;  ren- 
delet. 

Rescue  (resz'kju),  v.  a.  ki- 
szabadítani, kimenteni;  aj 
kiszabadítás,  kimentés;  to 
the  — !  segítse e  .' 

Research  (riszerts'),  .■>.  nyo- 
mozás, buvárlás;  buvárlat, 
fürkészet,  vizsgálat ;  v.  a. 
nyomozni,  búvárolni,  ku- 
tatni ;  újra  keresni  újra 
megvizsgálni. 

Resemblance  (rizem'blénsz), 


Resemble 

g.  hasonlóság,  hasonlatos- 
ság ;  to  bear  —  to . . .,  fca- 
sonlónak  lenni  -hoz,-hez, 
Resemble    (rizem'bl),    v.    a. 
and  n.   hasonlitni    (-hoz, 
-hez). 
Resent  (rizenf),  v.  a.  megto- 
rolni, megbőszülni ;  —  ful, 
adj.  boszús,   boszú-vágyó ; 
— ment,  s.  neheztelés,   bo- 
szankodás,  boszúvágy,  bo- 
szúállás. 
Reservation  (rizérve'san),  s. 
fentartás,  kikötés :  mental 
— ,  tártaiéi; gondolat. 

Reser'vatorv,  s.  tartó,  fogó, 
tartály. 

Reserve  (rizerV),  v.  a.  fenn- 
tartani, kikötni;  tartogat- 
ni, megtartani,  visszatar- 
tani; 8.  tartalék;  tartalék- 
ot raj:  fentartás :  tartózta- 
tás ;  tartózkodó*. 

Reserv'ed,    adj.    tartózkodó. 

Reset'  vedly ,  adv.  tartói- 
kodra. 

Reser'vcilness,  g.  tartózko- 
dásai/, tartózkodás;  óva- 
tosság, zárkózottság. 

Resettle  (riszet'tl),  v.  a.  is- 
mét rendbe  hozni,  ismét 
helyreállítani;  ismét  meg- 
nyugtatni, [székelni. 

li<  si<k  (rizeid'),  r.  n.   lakni, 

Residence  ( rez'idensz) ,  •-■. 
lak  ,  lakhely  ,  székláb/ ; 
üledék. 

Res'ident,  adj.  székelő;  s. 
ügyviselő,  alkövet. 

Residuary  (— ju'éri),  adj.ma- 
radék . .,  megmaradt;  — 
legatee.  s   fSéröMs, 

Residue  (rez'idju),  g.  hátra- 
lék, marad'  L  :  üledék. 

Resign  (rizein'),  i .  a.  lemon- 
dani I -ról,  -röl);  to  — 
oik's  self  to  . .,  megnyu- 
godni -lam,  -ben. 

Resignation  (rezigné'san),  s. 
lemondás  ;  belenyugvás  ; 
megadás,  maga  megadása. 

Rengned  (rizein'd),  adj.  be- 
lenyugvó,  magái  alávető; 
Ív,   adr.    belenyugvólag. 

Resile  (rizeil'),  /-.  n.  el;  le- 
pattanni, visszaugrani. 

ace  (rizil'iensz),  •-•.  el-, 
lepattanás,  visszaugrás. 


Resin 

Eesin  (rez'in),  s.  gyanta,  fa- 
gyanta. 

Resina'cious,  v.  Resinous. 

Resinous  (rez'inász)  ,  adj. 
gyantás. 

Resipiscence  ( reszipisz'  - 
szensz),  .-..  megjózanodás  ; 
megbánás;  jobb  útra  térés. 

Resist  friziszt'l,  v.  a.  ellent- 
óllani ;  nem  engedni. 

Resist'anee,  s.  ellentállás. 

Resist'ible,  adj.  ellenállható. 

Resist'less,  adj.  ellenállhat- 
tál!; — ly,  adv.  ellenállhat- 
ta mil. 

Resoluble  (rez'oljubl),  adj. 
elolvasztható ,    feloldható. 

Resolnte  (rez'oljut),  adj.  el- 
határozott ,  elszánt,  eltö- 
kélt; bátor,  mérés:;  — ly, 
adr.  eltökélten  :  bátran  ; 
— ness,  8,  eltökéltség,  el- 
szántság ;  bátorság  ;  me- 
részség. 

Resolution  (rezolju'sán),  g. 
feloldás,    eloszlatás:    elha- 

t&rc  •':■■      .-■>■'■• 1   lés     eltö- 
kéltség. 

Resolutive  (rez'oljutiv),  adj. 
feloldó  (  n.  h.i.' 

Resolvable  (rezal'vébl),  adj. 
feloldható ;  megfejthető ; 
eloszlatható. 

Resolve  (rizalv'),  v.  a.  fel-, 
megoldani ;  eloszlatni ;  el- 
széleszteni :  megfejteni  , 
megvilágosúni  ;  rábírni , 
határozni;  to  —  a  doubt, 
kétséget  eloszlatni;  to  — 
difficulties ,  nehézségeket 
elhárítani :  —,  r.  n.  felol- 
vadni; feloldódzani ;  el- 
oszlani :  végzést  hozni,  el- 
határozni; eltökélni,  elha- 
tározni maiiát  ;  slif-  resolv- 
ed  on  (upon)  leaving,  el- 
határozta mailát  tarozás- 
ra :  to  -  into  mattéi',  el- 
genyedni;  --,  i.  határo- 
zat, végzés;  feltett  szándék, 
ritákélés,  tökélet :  megfej- 
tés, felvilágosítás. 

ResolvVd,  imrt.  and  adj.  el- 
határozott, meghatározott ; 
elhatározott,  eltökélt,  <7- 
s.ánt. 

vedly,  adr.  eltökélten, 
elszántan. 


Respectless 

Resol'vedness,  g.  eltökéltség, 
elszólítsál/. 

Resolvent  (rizal'vent),  g.  fel- 
oldó szer. 

Resonance  (rez'annénsz),  s. 
viszhangzat;  hangzat;  ösz- 
szezengés. 

Resonant,  adj.  viszhangzó, 
utánhangzó. 

Resorb  (rizarl/),  r.  a.  magá- 
ba színi. 

Rési  rt  (rizarf),  v.  n.  (to) 
járni  (vhová)  ;  gyülekezni 
(vhol)  ;  fordulni  (vkihea  I; 
to  —  to  artifices,  fogásuk- 
kal élni ;  — ,  s.  gi/iilhely  ; 
'/i/nhL'zrs  sesz&jcvet;  mz- 
nedék,  menhely;  törvény- 
hatósági kerület ;  last  — , 

légmelledéi;. 

Resound  (rizáund'),  v.  n. 
viszhangzani ;  harsogni;  r. 
a.   viszhangozni ;    mirsog- 

tatni. 

Resource  (riszoorsz'),  g.  se- 
gédforrás, eszköz,  át  mód  ; 
menedék  ; pénzforrás. 

Respect  (riszpekf),  s.  tekin- 
tet ;  tisztelet,  becsület;  to 
have  —  of  persons,  sze- 
mélyre tekinteni :  in  some 
— ,  némely  részben,  bizo- 
nyos tekintetben  ;  in  many 
— s,  sok  tekintetben  ;  give 
my  —  s  to  . . .,  present  my 
— sto..,  jelentse  tisztele- 
temet -nak,  -nek:  — ,  v.  a. 
tekintetbe  venni,  tekinteni 
(  emit ),  nézni  (  rmire  i  ;  il- 
letni t  érdekelni );  tisztelni, 
becsül  ni. 

Respectability,  g.  tiszteletre- 
méltóság :  tisztessel/. 
Respectable    (riszpekt'ébl ), 

adj.   tiszteletreméltói  :   tisz- 
tességes, jcs. 

Respect'ful,  adj.  tisztelettel- 

Respecf ing,  part.  illető,  vo- 
natkozó. 

Respect'ive  (riszpek'tiv), </<//. 
illető,  vonatkozó;  viszonos, 
kölcsönös  :  szemes,  óvatos  ; 
— ly,  adv.  illetőiéi/;  viszont, 
kölcsönösen  ;  húMn. 

Respect'lcss ,  mlj.  tekintet 
nélküli:  tiszteletlen;  ness, 
s.  tekintet  nélküliség;  tisz- 
teletlenség. 


Respirable 

Respirable  (riszpei'rébl), «<(/'. 
beszívható. 

Respiration  (reszpiré'sán),  s. 
lélékzés,  lélekzet. 

Respire  (riszpeir'),  v.  n.  lé- 
lekzeni,  lehelni,  hitéletet 
venni :  v.  a.  beszívni,  kile- 
helni. 

Respite  (resz'pit),  s.  halasz- 
télt, halász;  days  of  — ,  ki- 
méleti  napok ;  — ,  v.  a.  el- 
halasztani;  halasztékot  en- 
gedni. 

Resplendency  ( riszpleu'  - 
denszi),  s.  fény,  csillogás, 
ragyogás. 

Ef splen'dent ,  adj.  fénylő, 
csillogó,  ragyogó. 

Respond  (riszpand'),v.  a.  fe- 
lelni: megfelelni ;  s.  felel- 
gető egyházi  ének. 

Respond'ent.  s.  alperes. 

Response  (riszpansz'),  s.  fe- 
lelet .  válasz  ;  felelgető 
ének. 

Responsibility,  s.  felelősség. 

Responsible,  adj.  (for)  fele- 
lős. 

Respon'sive ,  adj.  válaszoló, 
feleli ;  megfelelő. 

Rest  (reszt),  v.  n.  nyugod- 
ni, pilienni  ;  veszteg  ma- 
radni ;  maradni,  megma- 
radni (a  helyen/;  nem  ját- 
szani ,  szünetelni  (játék- 
ban);  (írom)  kipihenni; 
(on,  upon)  alapulni,  nyu- 
godni (vmin)  ;  támaszkod- 
ni (vmire);  it  rests  with 
me,  rajtam  áll,  tőlem  függ: 
you  may  —  assured,  ön 
biztos  lehet  benne;  — ,  v.  a. 
nyugasztani ;  megnyugtat- 
ni ;  (ón)  támasztani  (  vmi- 
re i ;  God  —  his  soul,  isten 
nyugossza  öt;  —,  s.  nyu- 
galom, nyugvás,  pihenés; 
maradék,  hátralék;  végre- 
mény, végmenedék:  támasz, 
gyámot;  szünet;  versnyug; 
a  többi;  a  többiek;  day 
of  — ,  nyugnap,  szünnap; 
to  go  to  — ,  to  retire  to  — , 
lefeküdni,  lenyugodni ;  to 
take  one's  — ,  nyugodni, 
pilienni;  for  the  — ,  egyéb- 
iránt ;  —  ful,  adj.  nyugal- 
mas ;  —less,  adj.  nyugta- 


Restagnate 

lam  ;  —  lessness,  s.  nyug- 
talanság. 
Restagnate  (risztég'net),  v. 
n.  tespedni,  pangani. 

Restagna'tion  ,  s.  tespedés , 
pangás. 

Restauration,  (.Restoration. 

Restif,  Restiff,  v.  Restive. 

Restitute  (reszt'itjut),   v.  a. 
VIS3  anil:  n;       i  I**-  ladm 
megtérítni ;  kiegészíti//'. 

Restitution,  s.  visszaállítás; 
visszaadás ;  visszatérítés ; 
kiegészítés. 

Rest'ive,  adj.  csökönös,  bok- 
ros (ló) ;  csökönösség,  bok- 


Restora'tion,  s.  helyreállí- 
tás,  felgyógyulás ;  tiszt- 
újítás In.  h.i;  trónba 
visszahelyezés. 

Restore  (risztoor'),  v.  a.  hely- 
reáll"/tani,  megújítani ;visz- 
szaadni ;  visszaszolgáltat- 
ni ;  felgyógyítni ;  to  —  to 
reason,  eszére  terítni;  to 
—  to  life,  feléleszteni,  újra 
felelevenítni ;  to  — one  to 
liberty,  felszabadítni,  sza- 
badon bocsátani  vkit. 

Restrain  (risztrén') ,  v.  a. 
(from)  visszatartóztatni ; 
korlátozni,  féken  tartani ; 
to  —  one'  s  anger,  haragját 
elnyomni. 

Restraint',  s.  fel-,  visszatar- 
tóztatás :  korlátozás;  féke- 
zés ;  megszorítás ;  szorit- 
kozás. 

Restrict  (risztrikf) ,  v.  a. 
megszoríta  n  i,  korlátozni ; 
to  —  one's  self  to  . .,  szo- 
rítkozni -ra,  -re. 

Restriction,  s.  megszorítás, 
korlátozás. 

Restrictive,  adj.  megszorító, 
korlátozó;  —  ly,  adv.  meg- 
szorUoa,  korlátozva;  fenn- 
tartás mellett. 

Restringe  (risztrindzs'),  v. a. 
összehúzni,  szorítani,  szo- 
rulást okozni;  korlátozni, 
megszorítani. 

Restrin'gent,  adj.  összehozó ; 
s.  szorítószer. 

Resty  (resz'ti),  adj.  csökönös; 
makacs. 

Result  (rizálf),  s.  eredmény, 

324 


Retain 

következmény ;  végzés,  ha- 
tározat ;  r.  n.  (from)  kö- 
vet ke :  ii  i ,  eredn  i ,  folyn  i , 
kerekedni;  (in)  kimenni, 
vezetni  l-ra,  -re);  végezni, 
elhatározni. 

Resul'tant,  s.  középerő,  kö- 
zép gy  or  sasa  g . 

Resume  (rizjurn'),  v.  a.  visz- 
szaveni/i ;  ismét  felvenni, 
újra  kezdeni;  visszafog- 
lalni; röviden  ismétleni; 
to  —  a  discourse,  a  beszéd 
fonalát  ismét  felvenni ;  to 
—  one's  journey,  ismét  to- 
vább utazni,  útját  folytat- 
ni ;  to  —  one's  seat,  ismét 
leülni,  ismét  helyére  ülni. 

Resumption  (risám'sán),  s. 
visszavétel ;  irméti felvétel, 
újrakezdés ;  rövid  ismétlés. 

Resupine  (riszju'pein),  adj. 
hanyatt  fekvő. 

Resurrection  (rezzárrek'sán) 
s.  feltámadás;  —man,  s. 
halottrabló. 

Resurrec'tionist,  s.  feltáma- 
dáshivő;  halott-or. 

Resurvey  (riszárvé') ,  v.  a. 
újra  megnézegetni ,  újra 
megvizsgálni. 

Resus'citate  (riszász'itet),  v, 
a.  újra  felelevenítni,  ismét 
feléleszteni;  feltornászta  ni; 
V.  n.  ismét  felelevenedni. 

Resuscita'tion,  .?.  feltámasz- 
tás, újra  felelevenítés,  újra 
felelevenedés. 

Retail  (rí'tél),  s.  részlettözs, 
aprókereskedés ;  to  sell  by 
— ,  kicsiben  árulni ;  to  deal 
■wholesale  and  — ,  nagyban 
és  kicsiben  árulni. 

Retail  (ritéT),  v.  a.  kicsiben 
árulni;  részletezni;  rész- 
letesen előadni. 

Re'tailer,  .*.  kiskereskedő,  kis- 
kalmár,  aprószeres,  boltos. 

Retain  (ritén'i,  í.  a.  vissza 
tartani;  megtartani ;  em- 
lékezetében tartán,  el  nem 
felejteni ;  bérelni,  fogadni; 
while  he  retains  his  senses, 
míg  eszén  van;  — ,  v.  /;. 
foganni,  meghasasodni;  el- 
tűrni;  tartozni  v) 
— er,  •>-.  visszatartó;  párt- 
hív, követő;  bérszolga,  bér- 


Retake 

futnok,  bérinas;  foglaló, 
előpénz,  előre  fizetett  díj. 

Retake  (riték'),  v.  a.  irr.  |  v. 
to  Take),  visszavenni;  visz- 
szafoglalni. 

Retaliate  ( ritél'iét ) ,  v.  n. 
(upon  one  with  .  .)  vissza- 
torhnti ;  v.  a.  forbátolni, 
visszonozni. 

Retalia'tion,  s.  visszatorlás : 
law  of  — ,  visszatorlási 
jog- 

Retard  (ritárd'),  v.  a.  késlel- 
tetni ;  v.  n.  késni;— ment, 
s.  halasztás,  késleltetés. 

Retarda'tion,  s.  késleltetés ; 
késedelem  ;  haladék. 

Retch  (rets),  v.  n.  émelyegni, 
okádni. 

Reten'tion,  s.  visszatartás; 
megtartás ;  emlékezet,  em- 
lékező tehetség;  —  of  urine, 
húgyf elakadás. 

Retentive,  adj.  visszatartó; 
megtartó;  tartékomj ;  — 
faculty,  emlékező  tehetség ; 
to  have  a  —  memory,  nagy 
emlékező  tehetséggel  birni; 
— ness,  s.  tartékonyság,  jó 
emlékező  tehetség. 

Reticence  ( ret'iszensz ) ,  s. 
hallgatagság ;  elhallgatás. 

Reticency,  v.  Eeticence. 

Reticent ,  adj.  hallgatag, 
titoktartó. 

Reticular  (ritik'jnler) ,  adj. 
hélódad,  reczés. 

Ret'iform,  v.  Reticular. 

Retinue  (ret'inju),  s.  kiséret, 
kísérők. 

Betiracy  (ritei'részi),  .-.  visz- 
ezavonulás ;  megtakarított 
vagyon  ;  he  has  a  — ,  ren- 
dén van  a  t  énéja  .  nyuga- 
lomba vonulhat. 

Rt  tire  (riteir'),  v.  n.  vissza- 
vonulni; visszalépni;  eltá- 
vozni :  tO  —  to  rest,  aludni 
menni  ;  tű  —  f]"lii,    vissza- 

vonulni  -tói,  -tál  .•  ,  >■.  a. 
visszavonni,  elvonni  <  n.h.  i. 

Retired  (riteird'),  adj.  elvo* 
műt,  magányát  ;  Life,  t. 
magány -éU  t ;  -  ly  ,  adv. 
elvonultan,  elvonulva  :  — 
ii.  se,  t.  elvonultság,  ma- 
gányosság. 

Retirement,  t.    visszavonu- 


Retort 

lás,  visszalépés  ;  elvonult- 
ság, magán  g  osság . 

Retort  (ritaart'),  v.  a.  and  n. 
visszahajtani,  visszavetni ; 
(upon  one)  visszatörölni, 
viszonvádfilni,  letromfolni, 
gorombául  felelni  ;  — ,  .?. 
visszatorlás,  v  is  ton  vád;  gö- 
reb. 

Retortion,  s.  visszatorlás,  vi- 
szouvád,  let niinf ulás. 

Retoas  (ritasz'),  v.  a.  vissza- 
lökni. 

Retrace  (ritresz'),  v.  a.  újra 
rajzolni,  újra  leírni :  nyo- 
mozni :  to  —  one's  steps, 
visszamenni. 

Retract  (ritrékf),  v.  a.  visz- 
szahuzni,  visszavonni,  visz-. 
sza venni;  to  —one's  wordB, 
szavát  visszavenni. 

Retracta'tion,  s.  visszaihuzás. 

Retrac'tion,  s.  visszavonulás, 
hátrálás:  összehúzás,  zsu- 
gorodás :  visszahuzás. 

Retreat  (ritríf),  v.n.  hátrál- 
ni, visszavonulni ;  mene- 
külni :  — ,  6.  hátrálás,  visz- 
szavonulás,  há  rálát  ;  elvo- 
nultság, magányosság:  me- 
nrdi'k,  menhely;  hátráló: 
to  sound  the  — ,  hátrálát 
fúni;  to  beat  a  hasty — , 
kereket  oldani. 

Retrench  (ritrents'),  v.  a.  el-, 
levágni;  kevesbítni;  ezü- 
kítní ;  elsánczolnt  ;  v.  n_. 
megvonni  magái,  takaré- 
kosam élni :  —ment,  ».  el-, 
levágás;  sánczolat,  elsán- 

CZOlás  ;    klirtí'ás  ;     il  vonás, 

kevesbítés. 

Retribute  (ritrib'jut),  v.  a. 
viszonozni ,  visszafizetni, 
visszatérttni. 

Retribu'tion ,  s.  viszonzás, 
visszafizetés,  visszatérítés  ; 
meg  jutalmazás ;  meglakol- 
ta t  ás. 

Retrievable  (ritrív'ébl),  adj. 
megtéríthető ,  visszanyer- 
hető. 

Retrieve  (ritrív'),  o.  u.  vissza- 
nyerni, megtérítni,  helyre- 
hozni; isméi  felverni,  fel- 
hajtani |  vadat  I;  to  one's 
error,  hibáját  helyrehozni; 
to  —  one's  liberty,  szabad- 


Reunite 

ságát  visszanyerni :  — r,  s. 

vizsla. 
Retrograde  (ret'trogred),  adj. 

visszamenő,  hátráló  ;   v.  n. 

hátrálni . 
Retrogression  (— gres'án),  s. 

liát válás,   viss;umeiiés. 

Betrospeet  (rit'traszpekt),  v. 
n.  visszatekinteni :  $.  visz- 
szapillantás ,  visszatekin- 
tés. 

Retrospection,  s.  visszané- 
zés ;  visszatekintés. 

Retrospective,  adj.  vissza- 
tekintő: —  view,  s.  vissza- 
tekintés. 

Return  (ritárn',  ritörn'),  v. 
n  nss/atei  m.  l  /.;.•;.  ./ y  nni 
visszamenni ;  visszaérkez- 
ni :  to  —  to  one's  parents, 
szüleihez  visszamenni ;  let 
us  —  to  the  business  in 
hand,  tárjunk  vissza  a  mi 
ügyünkre;  to  —  to  the 
skies,  elmúlni,  abbanma- 
radni, létre  nem  jönni ;  — , 
v.  a.  visszaadni,  visszakül- 
deni, visszaszolgáltatni:  vi- 
szonozni, visszaszolgálni ; 
to  —  a  book,  könyvet  visz- 
szaadni;  to  —  thanks,  há- 
lát adni  t  viliiért),  megkö- 
szönni i  vin it);  she  return- 
ed no  reply  to  our  in- 
quiries ,  tudakozásainkra 
semmi  feleletit  nem  adott; 
— ,  s.  visszajövetel.  vissza- 
térés  :  visszauta  .ás,  vissza-, 
iin-nés :  visszaadás,  vissza- 
szolgáltatás :  viszonozás , 
visszaszolgálás ;  viszonszol- 
gálat :  a  választott  képvi- 
selők névsora  :  jövedelme- 
zi's ;  pénzküldemény  ;  visz- 
szahajlás,  kanyarulat,  gör- 
bület ;  tó  make  a  —  to 
one's  Love,  viszontszeretni; 
to  make  good  —8,  sok 
hasznot  hajtani;  t<>  yield 

a  quick  — ,  jól  kelni,  ha- 
mar elkelni  (portékáról); 
by  -  of  post,  postafordul- 
tával; in  — ,  viszonozásul. 

Reunion  (rijun'ian),  s.  is- 
méti  egyesülés;  kibékülés; 
'összeforr adás. 

Reunite  (rijnneif),  v,  <>.  újra- 
egyesítni;    ismét    ösi 


Roimitioii 

látni :  r.n.  újra  egyesülni, 
összeforr  adni. 

Keunitiou  ( rijuiiis'án ) ,  s. 
újraegyesítés,  összebékélte- 
1('s  ;  visszakapcsolás. 

Reveal  |rivü'),  v.  a.felfedez- 
ni ,  feltárni  (p.  titkot); 
nyilatkoztatni ,  kinyilat- 
koztatni; — er,  s.  kinyi- 
latkoztató :  eláruló. 

Revei  (rev'el),  v.  n.  dombé  - 
rozni;  s.  dombérozás;  — ler, 
s.  dombérozó. 

Revelation  ( rewilé'sán ) ,  s. 
kinyilatkoztatás;  János  je- 
lenései. 

Rev'elry,  s.  dombérozás,  dö- 
zsölés,  zajongás,  dáridó. 

Reveiige  (riveiidzs'),  v.  a. 
megbőszülni;  s.  boszúállás, 

boszú. 

Revenge'ful ,  adj.  boszúvá- 
gyó ;  — ness,  s.  boszúvágy. 

Reven'ger,  s.  bőszülő. 

Revenue  (rev'inju),  s.  jöve- 
delem. 

Reverberate  (riverlieret),  v. 
a.  visszavetni,  visszaverni; 
v.  n.  visszaverődni. 

Reverbera'tion ,  s.  visszave- 
rés, visszaverődés. 

Revere  (rivír'j,  v.  a.  tisztelni. 

Rev'erence,  s.  tisztelet :  tisz- 
telendőséged  fczim  )  :  bóko- 
lás, meghajlás:  v.  a.  tisz- 
telettel viseltetni  (vki  v. 
vmi  iránt  I. 

Rev'erend,  adj.  tiszteletes, 
tisztelendő ;  very  —,fötisz- 
telendő  (esperes);  right  — , 
főtisztelendő  (megyés  püs- 
pök );  most  — ,  főtisztelendő 
érsek). 

Rev'erent,  Reveren'tial,  adj. 
tiszteletteljes. 

Reveren'tialíy,  adv.  teljes  v. 
mély  tisztelettel. 

Reve'rer,  s.  tisztelő. 

Reverse  (riversz'j,  s.  hátfél, 
hátlap,  fonák ;  ellentét,  el- 
lenkezet, ellenkező;  v.  a. 
megfordít  ni ;  felforgatni : 
megsemmisítni ;  érvényt  e- 
lenítní ;    v.  n.    visszatérni. 

Reverse'less,  adj.  setnmisít- 
hetien,  érvény  telenithetlen. 

Reversion  (river'sán),.?.  visz- 
szaháramlás,  visszaszállás; 


Revert 

váromány :  —  ary,  adj.  vá- 
rományi  :     visszaháramló 

(birtok). 
Revert  (riverf),   v.  n.  vissza- 
térni ;     visszaháramlani , 
visszaszállani ;    v.  a.  meg- 
fordítani ;   megváltoztatni. 
Revery  (rev'eri),  s.  ábrándo- 
zás, elmélkedés. 
Review    (rivju'),    s.    átvizs- 
gálás,   vizsgálat:    szemh': 
hadiszemle;  irodalmi  szem- 
le;  v.  a.   átnézni,  átvizs- 
gálni ;    szemlélni,   szemlét 
tartani  <  vmi  felett);  to  —  a 
book,     könyvet     bírálni; 
— ev,s.  szemle  szkedő;bi  róla, 
könyvbiráló,  ismertető. 
Revile   (riveil'),   o.   a.   ócsá- 
rolni ;  — ,  — ment,  s.  ócsár- 
lás  ;  — r,  s.  ócsárló. 
Revi'lingly ,  adv.   ócsárolva. 
Revisal  (rivei'zél),  s.  átnézés, 

áttekintés,  vizsgálat. 
Revise  (riveiz'),  v.  a.  átnézni, 

áttekinteni,  átvizsgálni. 
Riviser   ( rivei'zSr ) ,  s.  vizs- 
gáló; javitnok,   hiba-nyo- 
mozó. 
Revision  (rivizs'án),  s.  átné- 
zés,   átvizsgálás,    megvizs- 
gálás. 
Revisit  (reviz'it),   v.  a.  ismét 
meglátogatni;  újra  átnézni. 
Revival  (rivei'vél),  s.  felele- 
venedés,  üj  életre  ébredés ; 
megújítás. 
Revive  (riveiv'),   v.  n.  felele- 
venedni, uj  életre  ébredni : 
újra  fel  virágzani';    v.    a. 
felelevenít  ni :   megújítani : 
to  —  the  memory  of  .  .  ., 
vminek emlékét  megújítani. 
Revivificate,  Revivify,  v.  a. 

—  v.  Revive. 
Revocable   (rev'okebl),    adj. 
visszahívható ;    visszavon- 
ható. 
Revocate  (rev'oket),  v.  a.visz- 
szahívni;  visszahúzni,  visz- 
szavonni. 
Revocation,   s.  visszahívás  : 

visszakozás,  visszavonás. 
Revoke  (rivook'),  v.  a.  t  issza- 
hivni;  visszahúzni;  meg- 
akadályozni ,  megakaszta- 
ni, tartóztatni ;  —ment,  s. 
visszahívás  ;  visszakozás. 
326 


Rhombic 

Revolt  (rival?) ,  v.  n.  lázad- 
ui, fellázadni,  zendülni  ; 
v.  a.  fellázít  ni ;  S.  lázadás, 
forradalom. 

Revolution  (revolju'sán),  s. 
forgás,  keringés ;  görgetés: 
forradalom  ;  — ary ,  adj. 
forgási:  forradalmi:  s.  for- 
radalmár; — er,  — ist,  t. 
forradalmár. 

Revolve  (rivalv'),  v.  a.  for- 
gatni; to—  in  one's  mind, 
elméjében  v.  eszében  for- 
gatni vmit :  — ,  r.  n.  forog- 
ni, görgézni,  Hengered/ni, 
peregni,  keringeni. 

Reward  (riwoard'),  .<.  juta- 
lom ;  v.  a.  megjutalmazni. 

Rewardable(riwoard'ébl),  adj. 
megjutalmazható ,  jutalom- 
ra méltó. 

Reward'er,  8.  jutalmazá. 

Rewbarb,  v.  Rhubarb. 

Rewrite  (rireif) ,  v.  a.  irr. 
újra  megírni,  ismét  leírni* 

Reynard  (rei/árd),  s.    róka. 

Rhachitis,  v.  Rickets. 

Rhapsodic  (répszad'ik),  — al, 
adj.  összefüggetlen,  töre- 
dékes. 

Rhenish  (ren'is),  adj.  rajnai. 

Rhetor  (rí'tár) ,  s.  szónok, 
szónoklattá  nár. 

Rhetoric  (ret'orik),  s.  szónok- 
lat, szónoklattan. 

Rhetorical  (ritar'ikél),  adj. 
szónoki,  szónoklás,  szónok- 
la'i;  — ly,  adv.  szénokikig, 
szónoki  atilag. 

Rhetorician,  v.  Rhetor. 

Rheum  (rúm) ,  s.  nátha , 
csúz.  csúzos. 

Rheumatic   (runiét'ik),    adj. 

Rhematism  (rú'métizm;,  *. 
csúz,  csúzos  állapot. 

Rhine  (rein),  s.  Rajna  (fo- 
lyam ). 

Rhino  (rei'no),  s.  pénz;  ready 
— ,  készpénz. 

Rhinoceros  (reina-sa'irasz),  s. 
szarvorrú ;  pimasz. 

Rhodium  (ro'diám),  s.  rö- 
teng. 

Rhomb  (rámb),  s.  ferdényT 
dűlt  négyszög,  rézsut-négy- 
szög. 

Rhomb'ic ,  adj.  csürlöded, 
ferde  ny alakú. 


Rhombohedron 


Richard 


Rifle 


Rhorubohedron  (rámbohi'- 
dran),  g.  ferdém/lap. 

Rhomboid  (ram'baid),  s.fer- 
dényded,  dülényded. 

Rhombus,  v.  Rhomb. 

Rhubarb  (ruliarb),  g.  rabár- 
ba ra  ;  —  pie,  s.  rabarbara- 
levél-pástétom  ;  bastard  — , 
g.  havasi  lőrom. 

Rhumatic,  v.  Rheumatic. 

Rhumb  (rámb).  g.  szélvonal. 

Rhyme  (reim),  g.  rim ;  here 
is  nor  —  nor  reason,  ge 
füle,  se  farka; — ,  v.  a.  and 
a.  remélni. 

Rhymeless,  adj.  rímetlen. 

Rhy'mer,  s.  rímelő;  rímgyár- 
tó, rímfaragó. 

Rhythm  (rithm),  g.  hang- 
idom,  hangarány,  hanglej- 
tem. 

Rhyth'mical,  adj.  hanglejte- 
mes,  hangidomos. 

Rib  (rib},  g.  borda;  bolt-él; 
the  seven  true  —  s,  a  hét 
valódi  borda ;  the  five 
false  — s,  at  öt  álborda  ; 
his  — ,  oldalbordája,  a  fele- 
sége; —  saw,  g.  ívelő  fürész; 

—  wort,  g.  keskeny  útifű. 
Ribald    (rib'áld),     g.   feslett 

életű  ember;  adj.  hitvány. 
Rib  aldiih    arii     vasottr    f&s- 

letti  korhely ;  trágá  . 
Ribald'ry,  g.  trágárság,  sza- 

tyárság ;  fedettség. 
Riband  (rib'ban),  s.  galand; 

pántlika  ;  silk  — ,  selyem- 

galand;    —  trade,   g.    ga- 

landkereskedés;  —  weaver, 

g.  szalagszövő. 
Ribbanlt,  v.  Ribald. 
Ribbed  (ribbd),  adj.  hordó*. 
Ribbon    (rib'ban),  g.  szalag, 

galand;  <  haj.  I  mesterlécz; 

—  fish,  g,  csíkos  gadócz ; 
— lavor,  g.  fattyú  mohfaj; 
— ,  v.  a.  felszalagolni,  fel- 
pántlikázni. 

Bice  (reisz),  t.  ris/riskása; 
motóla  :  -  Hour,  g,  rizs- 
liszt :  -  paper,  g.  tínai  pa- 
piros. 

Rich  (rits),  adj.  gazdag;  ra- 
ja* (étel  ama- 
p.  bor) :  a  banquet, 
nagyszerű    lakoma ;  a  — 


man.   gazdag  ember;  the 
— ,  a  gazdagok. 
Richard  (rits'érd),  g.  Rikdrt 

(fin.). 
Rieh'es,  g.  pl.  gazdagság. 
Richly,   ailr.   gazdagon,    bő- 
rén. 
Rich'ness,  g.  bőség ;   zsiros- 
ság ;  szeszessé g  ;   zamatos- 
ság stb. 
Rick    (rik),  s.  boglya,    kepe, 

kalangya. 
Rickets   (rik'kitz),   s.  pl.  an- 
golkor, csontsenyv. 
Rickety    (rik'kiti),  adj.    an- 
golkóros. 
Ricochet    (rikTvoset),  s.  szö- 
keltetés;  szökeltetett  lövés. 
Rid  (rid),  adj.  to  get  —  of . ., 
megszabadulni    -tál ,     -töl, 
táladni  -on,   -n,   -en  :  nya- 
káról     leró  mi      •  vícit  *  V. 
r m  it ,  :  I  could  not  get  — 
of  that  bine,   nem    tudtam 
megszabadulni     attól     az 
unalmas   embertől;    to    be 
—  of ..,  megszabadulva  len- 
ni -tó!,  -tői. 
Rid,  v.  a.  irr.  (rid,  rid),  ki-, 
megszabadítani;  (of,  from) 
megtisztítni    (-tói ,    -tői)  ; 
(out  of,  from)  megmenteni 
(-tál,  -töl);  to—  one's  self 
of  some  troublesome  busi- 
ness ,     kellemetlen     ügyet 
nyakáról   lerázni;   1*11   — 
you  of  your  anxiety,  meg- 
mentem öntaggo  {almaitól; 
to   —   one  of  his  money, 
pénzéből  kipusztítni  vkit. 
Rid'dance,  g.   megszabadítás, 
megszabadulás,  megmentés, 
megmenekedés,   kibontako- 
zás :    elmozdítás,   tuladás, 
levetés,  lerázat 
Riddle   (rid'di),    g.    talány: 
rosta  ;  to  propose  a  — ,  ta- 
lányt    feladni;    — ,    v.    a. 
megrostálni  :    megfejteni  : 
.  v.  n.  rejtély eskedni. 
Rid'dler,  g.  rejtélyeskedő. 
Rid'dlingly,  adv.  rejtélyesen, 

talányosan. 
Bide  (ieid),   ,-.  n.  irr.  [pret. 

tíd,  rode;  jiart.  rid,  rid- 
den I,  kocsin,  lóháton  men- 
ni ;  (on,  apón)  támaszkod- 
ni  -ra,    -r<\    ritetni  ;   to  — 

327 


out,  kimenni  (kocsin,  ló- 
háton); to  —  at  anchor, 
horgonyon  állani;  to  — 
upon  the  main,  a  *ík  ten- 
geren hajózni ;  — ,  v.  a.  lo- 
vagolni, megülni  (lovat); 
to  —  the  great  horse,  |  lo- 
von I  kanyarogni  tanulni  .- 
to  —  a  horse  off  his  metal, 
lovaglással  megrontani  a 
lovat. 
Ride  (reid),  g.  menés  (kocsin, 
lóháton,,  kilóra  f/lós,  kiko- 

csizás  :  tn  take  a   -,  kiko- 
csizni, kilovagolni. 
Rider    (rei'der),    g.    lóhátas 
ember,  lm  ász,  idomár  ;  hó- 

rog  :  '  haj.  >  vasmacska  ; 
keresztgerenda. 
Ridge  (ridzs),  g,  gerincz  :  él, 
szél,  csín  :  csúcs,  orom  ; 
tetőéi,  gerincz  házfQlélé); 
heg y gerincz,    hegyorom  ;  a 

—  of  hills,  hegysor  ;  —  of 
the     nostrils ,    orrközfal ; 

—  tile,  g.  gerinczcserép;  —, 
v.  a.    gerinczczél   ellátni; 

(létezni;  bordásán  ki- 
dolgozni; Jiancsikolni,  ba- 
rázdálni :  redőzni. 

Ridicule  (rid'ikjul),  g.  nevet- 
ség, nevetségesség  :  to  turn 
into  — ,  to  put  a  —  upon 
. .,  nevetségessé  tenni ;  to 
fall  into  — ,  nevetségessé 
lenni ;  — ,  v.  a.  nevetséges- 
sé tenni,  csúffá  tenni. 

Ridiculous  (ridik'julasz),ad/. 
nevetséges  ;  — ly,  adv.  ne- 
vetségesen ;  —  ness,  g.  ne- 
vetségesség. 

Riding  (rei'ding),  g.  lovaglás, 
kocsizás;     adj.     lovagló; 

—  habit,  g.  női  lovagló  ru- 
ha :  —  hood,  8.  női  csuk- 
lyás köpeny. 

Rie  (rei),  g.  rozs  ;  —  bread,  s. 
rozskenyér. 

Rife  (reif),  adj.  gyakori,  ural- 
kodó, közönséges. 

K:í  (riff),  g.  zátony,  szirt- 
zátony. 

Rifle  (rei'fl),  s.  puska,  vont- 
csövű puska .-       barrel,  g. 
puskacső  ;  — ,  v.  a.  foszta- 
ni, meg-,  kifosztani,  kipv 
t'tni  :    vonni,   vonalokkal, 


Rifleman 

rovatékokkal  ellátni  (fegy- 
vercső torkolót iít ). 

Rifleman  (  rei'flmén  ) ,  s. 
gyorslövő;  önkéntes  hon- 
véd. 

Eift  (rift),  s.  repedek :  r.  n. 
repedni :  r epeszteni. 

Rig  (rig),  s.  üvöltés,  zúgás  ; 
csíny ;  tetőéi,  tető,  csúcs, 
orom:  rima;  to  run  the  — , 
csínyt  ejteni,  csínyt  tenni : 
— ,  v.  a.  vitorlákkal  és  kö- 
telekkel feUzerélni{  hajót); 
felkészíteni ,  felékesít  n  i  ,/cl- 
cziczomdzni;  —,  v.  n.  csin- 
talankodni; to  —  about,  to 

—  and  ramp,  csapongani, 
czédálkodni. 

Rig'ged,  adj.  felszerelt,  kötél- 
zettel ellátott ;  felékesített, 
cziczomás. 

Rig'ger,  s.  (haj.)  csarnak- 
mester. 

Rig'ging,  s.  kötélzet,  csar- 
nakzat,  vitorlakészülék. 

Riggish  (rig'gis),  adj.  vásott, 
feslett;  a  —  girl,  csapdi 
leány ;  rima. 

Riggle,  v.  Wriggle. 

Right  (reit),  s.  igaz,  igazság; 
jog  ;  jobb  kéz  ;  you  are  in 
the  — ,  igaza  van  önnek  ; 
to  have  a  —  to  a  thing,  jo- 
got  tartani  vmihez  ;  to  the 
— ,  jobbra;  on  his  — ,  jobbja 
felől ;  to  maintain  one's 
— ,  jogát  fenntartani ;  — s, 
8.  pl.  by  rights ,  igazság 
szerint;  to  set  one  to 
rights,  útba  igazítani,  fel- 
világosítói  vkit :  to  put 
things  to  rights,  föltáka- 
rttni;  rendbe  hozni. 

Right,  adj.  igaz,  igazi,  va- 
lódi ;  igazságos  ,  jogos  , 
méltó ;  jogszerű  ;  egyenes ; 
you  are  — ,  igaza  can  ön- 
nek; the  —heir,  igazi  örö- 
köl ;  to  put  in  the  —  way, 
ntba  igazitni  :  to  take  the 

—  way,  az  igaz  utat  válasz- 
tani ;  that  is  not  — ,  az 
nem  igazságos  ;  az  nem  jól 
van;  to  be  in  one's  — 
senses,  eszén  lenni;  he  is 
not  in  his  —  senses,  el- 
ment az  esze :  he  is  not 
quite  —  in  his  mind,  nincs 


Right 

helyén  az  esze  ;  he  is  not 
quite  —  to-day,  egy  kis 
változása  van  ma;  —,  adv. 
nagyon,  igen;  jól,  kellőleg, 
helyesen  :  —  honourable , 
adj.  méltóságos ;  —  rever- 
end, adj.  főtisztelendőt  me- 
gyés püspök) ;  —on,  egye- 
nest ;  it  serves  him  — ,  úgy 
kell  neki. 

Right,  B.  a.  jogához  juttatni 
(vkit);  igazolni  ;  felegye- 
nesítni;  v.  n.  felegyenesed- 
ni (  megdűlt  hajó). 

Right'en,  v.  a.  jogához  jut- 
tatni ( vkit),  igazságot  szol- 
gáltatni ( vkinek). 

Righteous  (reit'siász),  adj. 
igazságos,  igazlelkü,  becsü- 
letes;  — ly,  adv.  igazságo- 
san, becsületesen  ;  —  ness, 
s.  igazlelküség,  becsületes- 
ség, igazságosság. 

Right'ful,  adj.  jogszerű;  jo- 
gos ;  igazságos  ;  — ly,  adv. 
jogszerűleg;  jogosan;  igaz- 
ságosan ;  —ness,  s.  jogsze- 
rűség :  jogosság ;  igazsá- 
gosság. 

Right'ly,  adv.  egyenesen;  jog- 
gal,  méltán  :  jól :  he  was 

—  served,  ugy  kellett  neki. 
Right'ness,  s.  egyenesség;  jo- 
gosság ;  helyesség. 

Rigid  (rid'zsid),  adj.  merev, 
mereven  ;  szigorú  ;  — ly, 
adv.  merevül;  szigorúan: 
—ness,  s.  merevenség ;  szi- 
gorúság. 

Rigid'ity,  v.  Rigidness. 

Rigmarole  (  rig'mérol ) ,  s. 
szószaporítás,    ret  y  erűt  y  a . 

Rigorous  (rig'garász),  adj. 
szigorú;  szoros,  kemény: 
— ly,  adv.  szigorán  :  kemé- 
nyen; — ness,  8.  szigorú- 
ság ;  keménység. 

Rigour  (rig'gár),  8.  szigor, 
szigorúság ;  keménység. 

Hill  (ril),  v.  n.  csörgedezni, 
csorogni,  folyni;  s.  jiata- 
kocska,  vizecske. 

Rü'let,  s.  patakocska ;  csor- 
dogácska,  kis  csatorna. 

Rim  (rim),  s.  szél,  vég;  — 
of   the    belly,    bélhártya ; 

—  lock,  s.  borított  zár ;  — , 

328 


Riot 

v.  a,  to  —  a  wheel,  kere- 
ket talpazni. 

Rime  (reirn),  s.  dér,  hóhar- 
mat;  létrafog  ;  hasadék:  v. 
n.  it  rimes,  dér  esik. 

Rime,  v.  Rhyme. 

Rimous  (rei'mász),  adj.  ha- 
sadékos. 

Rimple  (rim'pl),  s.  ráncz, 
redő;  v.  a.  ránczolni,  re- 
dőzni ;  v.  n.  összezsugo- 
rodni. 

Rim'pling,  s.  hullámzó  moz- 
gás. 

Rince,  v.  Rinse. 

Rind  (reind),  s.  kéreg,  héj ; 
the  —  of  a  tree,  fa  kéreg ; 
the  —  of  an  orange,  na- 
rancshéj;  — ,  v.  a.  lehéjaz- 
ni,  meghántani. 

Rindy  (reind'y),  adj.  kérges. 

Ring  (ring),  s.  gyűrű;  kör; 
ajtókarika  ;  ökölviadal  : 
the  —  of  an  anchor,  hor- 
gonykarika, horgony  gyű- 
rű; wedding  —, jegygyűrű; 
the  devil's  gold  — ,  gyű- 
rűs pohók,  gyürühernyó ; 
—  dove,  s.  örves  galamb, 
székács;  —  finger,  s.  gyű- 
rű-új,  növendék-ujj ;  — 
leader,  s.  kolompos ;  fő- 
czinkos  :  —  worm,  s.  sö- 
mör ;  — ,  v.  a.  felgyűrűzni; 
körülvenni ;  to  —  a  hog, 
karikát  vetni  disznó  szájá- 
ra; — ,  v.  n.  körbe  v.  ke- 
rékbe állani. 

Ring  (ring),  v.  a.  csengetni ; 
to  —  the  bell,  csengetni; 
harangozni;  — ,  v.  n.  csen- 
geni, csöndülni;  the  whole 
town  is  ringing  with  that 
story,  ezt  a  dolgot  az  e<  ész 
városban  beszélik:  — ,  s. 
csengetés;  to  give  a  — , 
csengetni. 

Ring,  ?;.  to  Wring. 

Ringlet ,  s.  hajfürtöcske ; 
gyürücske  ;  kai  ikácska ; 
lioröcske. 

Rinse  (rinsz),  v.  a.  kiöblítni; 
to  —  one's  mouth,  száját 
kiöblítni :  to  —  a  tumbler, 
poharat  „kiöblítni. 

Riot  (rei'át),  s.  zendülés, 
zenebona;  zsivaj,  zsibon- 
gás, zajongás ;  v.  n.  láza- 


Rioter 

dóst  ütni,  zejiébonáskodhi; 

tobzódni,  csapongani,  za- 
jongani. 

Rioter  (rei'át-er),  .*.  zendülő, 
zavargó;  zajgó,  zsivajgó  ; 
tobzódó. 

Riotous  (rei'átasz),  adj.  zene- 
bonás,  lázas;  tobzódó,  csa- 
pongó; — ly,  adv.  zenebo- 
náskodva  ;  zsivajogva;  tob- 
zódva. 

Rip  (rip),  S.  repedek  :  h alko- 
tó r  ;  a  —  of  a  horse,  gebe ; 
— ,  r.  a.  felhasítani  (pl.  a 
hutát/;  to  —  off,  el-,  lesza- 
kasztani ;  to  —  out  of,  ki- 
szakasztani:  to  —  open, 
felrepeszteni ,  felhasít  ni ; 
felbontani. 

Ripe  (reip),  adj.  érett,  meg- 
ért;  — ly,  adv.  éretten  :  jól 
megfontolva;  —  ness ,  s. 
én  ttség,  megértség. 

Ripen  (rei'pn),  v.  n.  megérni, 
érelemre  jutni  :  v.  a.  ér- 
lelni, megérlelni. 

Ripping  (rip'ping) ,  8.  felre- 
pesztésy  adj.  felrepesztö ; 
— chisel,  g.  ütővésö. 

Ripple  (rip'pl),  g.  gereben ; 
v.  a.  meggerebenezni,  meg- 
szöszölni:  r.  n. folydogálni, 
fodrosodni. 

Ripto^el  (rip'tául),.*.  aratási 
lakoma. 

Rise  (reiz),  v.  n.  irr.  (rose 
i  ioz]  ,  risen  [riz'zn] ), 
kílni  t -ihehi:  email sdszt  ■ 
feltámadni ;  iln:  -.adni :  drá- 
gábbodni;  keletkezni;  I 
rose  early,  karán  keltem 
fól :  it  is  time  to  — ,  iá  rje 
van  fölkelni ;  to  —  from 
one's  Beat,  a  székről  föl- 
kelni; the  tears  rose  in 
his  eyes,   könybe  lohadtak 

mei ;  to  —  from  the 
dead,  halottaiból  feltámad- 
ni; to  be  rising  in  the 
world,  f elvergődni,  magát 

fölvenni:    to    —    to    great 

eminence,  magas  polczra 
eljutni,  nagyra  vinni :  to 

—  from  tin-  table,  at  tál- 
tól fölkelni :  to  —  up  in 
arm1;  hgy  ver  re  helm  f<l- 
lázadni ;  com  is  rising,  '/ 

gain, na  ára  i  un  III  dik  : 


Riser 

s.  emelkedés ;  áremelkedés; 
keletkezés;  fölver gödés,  fel- 
virágzás :  to  give  —  to  . . , 
okot  szolgáltatni,  alkalmat 
adni  -;•</,  -re;  keletkez- 
tetni. 

Riser  (rei'zer),  g.  an  early—, 
kor  ónk  elő. 

Rising  (rei'zing),  adj,  kelő: 
emelkedő;  a  —  ground, 
magaslat,   emelkedés;  the 

—  sun,  kelő  nap  ;  — ,  g.  ke- 
lés ;  felkelés ;  támadás,  lá- 
zadás. 

Risk  (riszk),  g.  veszélyezte- 
tés, koezkáztatás ;  merész- 
let ;  to  run  the  — ,  koczkáz- 
tatni ;  at  the  —  of  his  life, 
életét  koczkáztatva ;  — ,  v. 
a.  veszélyeztetni,  koczkáz- 
tatni. 

Rite  (reit),  s.  szertartás;  fu- 
neral—  s,s.pl.  temet  ési  szer- 
tartások, halotti  pumpa. 

Ritomel  (rit'arnel),  g.  ritor- 
n,ll. 

Ritornello,  v.  Ritomel. 

Ritual  (rit'suél),  adj. szertar- 
tási; s.  szertartások  könyve. 

Rival  (rei'vél),  g.  vágytárs  : 
versenytárs  ;  vetélytárs  ; 
adj.  vetélkedő,  versenyző; 
v.  a.  (in)  vkit  kitárni,  le- 
gyözn  i,  feliilm  uln  i  a  kani  i ; 
v.  n.  (with)  vetélkedni, 

Rival'ity,   v.  Rivalry. 

Rivalry  (rei'vélri),  s.  vetélke- 
dés ,  vágytárs  kodás. 

Rivalship,  v.  Rivalry. 

Rive  (reiv),  v.  a.  irr.  (rove 
[roov]  ,  riven  [riv'vn  I, 
hasítni  ;  v.  n.  hasadni  ; 
riving  knife,  g.  hasit á  kés. 

Rivel  (riv'vl),  g.  ránc:  :  r.  n. 
ránezosodni  ,  zsugorodni, 
töppedni. 

River  (river),  8.  folyam, fo- 
lyó; up  the  — ,  víz  elle- 
nében ;  down  the  — ,  víz 
mentében:  —boat,  8.  fo- 
lyami hajó;  —  driver,  g, 
tutajos;  —horse,  g.  víziló; 

—  horse-tail,  s.  parti  surló, 
űszszakál;  —  lamprey,  s. 
folyami  orsóhul :  —  navi- 
gation, 8.  folyamhajózás ; 

—  water,  g.  folyamvíz;  — 
weed,  i.  vízfonal. 


Robert 

Rivet  (riv'it),  v.  a.  szegecsel- 
ni:  s.  szegecs,  kapcs;  — s, 
8.  pl.  szegecskék, 

Riv'eting,  s.  szegecselés ;  — 
hammer,  s.  szegező  kala- 
pács. 

Rivulet  (riv'julet),  g.  folyóka, 
patak. 

Rixatiou  (riksze'sán),  g.  ve- 
szekedés, ezivakodés ,  vi- 
szálykodás. 

Roach  (raots),  s.  rája  (hal). 

Roach,  v.  Rock. 

Road  (randi,  g.  át,  szekérút ; 
révszél ;  —way,  g.  nagyút, 
országút. 

Roam  (raom) ,  v.  n.  baran- 
golni, csatangolni,  kószál- 
ni, szerteszét  járkálni ;  — , 
—ing,  8.  barangolás,  kaszá- 
lás. 

Roan  (raon),  adj.  a  —  horse, 
pirosszürke. 

Roar  (roar),  v.  n.  orditni, 
bőgni ;  kiabálni ;  to  —  for 
help,  segítségért  kiabálni  : 
the  sea  — s,  zúg  a  tenger; 
the  wind  is  —  ing,  zág  a 
szék;  — ,  g.  ordítás  .■  zúgás; 
kiabálás  :  the  —  of  cannon 
s,  ágyúdörgés;  a  —  of 
laughter,  hahota. 

Roast  (ráoszt),  v.  a.  sütni, 
megsütni:  pörkölni  (ká- 
vét i:  gányorolni. 

Roast,  Roasted,  adj.  süli  : 
roastmeat ,  s.  pecsenye  ; 
roastbeef,  s.  marhasült, 
marhapecsenye. 

Rob  (rabb),  g.  szörp  :  r.  a. 
rabolni,  kirabolni,  megra- 
bolni :  to  —one  of  a  thing, 
ellopni  vkitől  vmit :  to  — 
one  of  an  anvil,  vmely  baj- 
tól megszabadítani  i  kit. 

Rob'ber,  g.  rabló  :  zsivány  ; 
— y,  8.  rablás. 

Robe  (roob),  s.  díszöltöny, 
díszruha,  díszpalást;  gen- 
tlemen of  the  long—,  tör- 
vényszéki személyzet,  ügy- 
védek, bírák:  master  of 
the  robes,  kamarás  ;  —  v. 
a.  díszpalástot  adni  vkire  ; 
1  átr.  ért.  i  ruházni,  felru- 
házni. 

Robert  (rár/bert),  s.  Robert 
i finer ,:  bakbuzü  gerely. 


Robin 

Robin  (raVbin) ,  s.  Róbert  ; 
— ,  — red-breast ,  s.  vörös- 
begy :  —  wake,  s.  konty- 
virág  ;  —  Hood,  egy  ha- 
rambasa  neve  :  many  talk 
of  —  Hood  that  never 
shot  in  his  how,  nem  mind 
szakács,  a  ki  a  kalánt  ke- 
zébe  veszi;  nem  mind  tu- 
dót, ki  pápaszemet  honi. 

Bohorant  (rab'orént) ,  adj. 
erősítő:  s.  erősítőszer. 

Rohora'tion ,  s.  erősítés . 

Robust  (robászf),  adj.  erő*, 
izmos,  markos. , 

Rohustions  (robászt'sjász ), 
adj.  tény  erestalpas,  izmos, 
erős :  — ly,  adv.  erősen  : 
— uess,  .s.  erősség,  izmos- 
ság. 

Rocambole  ( rak'émbol ) ,  s. 
spanyol  foghagyma. 

Roch,  v.  Roach. 

Rochet  (rats'it),  s.  oltári  fel- 
ruha szűk  ujjakkal. 

Rock  (rakk),  s.  kőszikla,  kő- 
szirt :  kötömeg ;  rokka : 
fillér ;  —  crystal,  s.  hegyi 
jegecz ;  —doe,  x.  kőszáli 
zerge :  —  fish,  s.  tölcsér- 
hal :  —  ray,  g.  tüskés  rája; 

—  rose,  s.  sziklai  szuhar ; 
-—  salt,  g.   kősó,   aknasó ; 

—  wood,  s.fakőlen;  — , 
v.  a.  ringatni  ;   rázni :  to 

—  a  child  to  sleep,  gyer- 
meket ringatva  elaltatni; 
— ,  v.  n.  ringadozni  ;  inga- 
dozni. 

Rocket  (rak'kit),  s.  röppen- 
tyű, rakéta,  rajka,  rajgó ; 
zsombor:  double  — ,  estike. 

Rockette,  v.  Rochet. 

Rock'ing,  x.  ringatás;  inga- 
dozás;  adj.  ingadozó. 

Rock'y,  adj.  sziklás-. 

Rod  (rad),  s.  vessző,  supra  ; 
mérőpózna  :  I  have  a  —  in 
pickle  for  him,  majd  meg- 
adom én  neki ;  to  give  the 

—  to  a  child,  gyermeket 
inegsuprálni ;  —  horse,  s. 
rudasla. 

Rode,  v.  Rood.  [s.  nyegle. 
Rod'omont,  Rodomonta'dor, 
Rodomontade  (radomantéd') 

x.  nyeglélkedés,  nyegleség ; 

v.  n.  nyeglélkedni. 


Roe 

Roe  (roo),  g.  a: ,  őztehén ; 
hal-ikra  ;  —  buck,  S.  8z- 
bak  ;  —  calf,  g.  őzborjú, 
ikolló ;  —  stone,  (.  ikrás 
mészkő. 

Rogation  (roge'san),s.  kérés, 
ima,  letenye ;  —  days,  g, 
pl.  keresztjáró  napok:  — 
week ,  s.  keresztjáróhét, 
imahét. 

Roger  (rad'zser) ,  s.  Roger 
(finer  i;  köpeny-zsák  :  hím- 
vessző; v.  n. paráználkodni. 

Rogue  (roog),.s.  kóbor;  huncz- 
fut  :  kópé  ,  lurkó  ;  she 
played  the  —  with  him, 
megjátszotta  őt:  — ,  v.  n. 
kóborolni:  csinyt  tenni: 
— ,  r.  a.  megdorgálni. 

Rogue'ry  (ro'geri),  s.  kóbor- 
lás ;  gazdag  :  lurkóság. 

Rogu'ish  (ro'gis),  adj.  kó- 
borló ;  gaz  ;  kópés ;  —ly, 
adv.  kóborolva;  gazul; 
dérajul. 

Roil  (rail),  v.  a.  felkavarni, 
zavarosítni . 

Roil'y,  adj.  zavaros. 

Kőin  (rain),  g.  var,  kosz. 

Roist  (raiszt),  v.  n.  zajonga- 
ni ;  szájhősködni,  nyeglél- 
kedni :  —  er  ,  s.  zaj  ütő  : 
szájhős,  nyeglye. 

Koist'ing ,  adj.  nyegle ;  s. 
nyegleség ;  —  crow,  g.  kö- 
zönséges  varjú. 

Rokamhole,   v.   Rocamhole. 

Roke  (rook),  g.  füst;  gőz; 
köd. 

Rokelay  (rok'le),  s.  lovagkö- 
peny. 

Roll  (rol),  v.  n.  hengeregni; 
hempelyegni,  hemperegni, 
tekeregni ;  görgeni ;  to  — 
in  wealth,  a  vagyonban 
úszni :  to  —  in  duty,  szol- 
gálatban egy  matt  felválta- 
ni; to  —  down,  legördülni; 
to  —  off,  elgördülni,  elhöm- 
pölyögni;  to  —  away,  el- 
peregni, leperegni;  years 
rolled  away  since,  soA-  év 
folyt  le  azóta ;  the  thun- 
der rolls,  dörög  az  ég  r  — , 
v.  a.  hengerelni,  hengerít- 
rt,  heiupelygetni;  görgetni: 
forgatni  (szemet);  kinyúj- 
tani (pl.  a  tésztát  nyujtó- 
330 


Rompish 

fával)  ;  to  —  up,  felteker- 
ni,' felgöngyölgetni ;  to  — 

a  thing  up  in  paper,  papi- 
rosba takarni  emit;  rolled 
tobacco,  s.  tekercsdohány; 
rolled  iron,  x.  hengere .ett 
vas  ;  —  timber,  s.  széltörte 
fa  :  — ,  x.  liengergés,  gör- 
dülés ;  hengergetés,  görge- 
tés, forgatás,  tekeryetés ; 
henga  g  rg<  g;  rg&: 
görkaHka;  tekercs  :  hajte- 
kercs ;  tekerek  :  védkalap 
(gyermekeknél )  ;  hot  — , 
meleg  zsemlye;  —  brim- 
stone, g.  rúdkén  :  rolls,  pL 
iratok  ,  okiratok  ,  okmá- 
nyok ;  master  of  the  rolls, 
főlevéltárnok. 
Roll'er  (rol'er),  g.  henger  r 
görgő  :  hengermalom  ;  gor- 
ge ;  görgé cz ;  védkalap, 
fejmentő  (gyermekeknél)  : 
garden    — ,    kerti    henger: 

—  of  a  weaver,  zugoly,  zu- 
golyfa. 

Roll'ing  (rol'ing)  ,  adj.  — 
chair,  g.  görszék  ;  —  pin, 
x.  nyujtófa,  sodrófa. 

Romaic  (romé'ik),  g.  uj  gö- 
rög nyelv. 

Roman  (ro'mén),  adj.  római: 

—  letters,  s.  pl.  álló  betűk: 

—  nose,  s.   sasoir;  — ,  s. 
római. 

Romance  (ro'ménsz),  g.  ro- 
mán nyelv  :  regény;  lantot 
regedal,  románcz. 

Roman'cer,  g.  regényíró,  re- 
gényköltő ;  regedalköltő. 

Roman'cist,  v.  Romancer. 

Romanism  (ro'ménizm),  s. 
pápistaság. 

Romantic  (romén'tik),  — él, 
adj.  regényes  ;  —ally,  adv. 
regényesen. 

Romansch(ro'méns),g.(  grau- 
bündteni)  román  nyelv. 

Rome,  r.  Roam.  \ros). 

Rome   (room),  s.  Ráfta  (vá- 

Romish  (rom'is),adj    római; 

pápista*. 

Romp  (ramp),  s.  szilaj  le- 
ány ;  r.  n.  tzilajkodni,  dé- 
vajkodni. 

Romp'isb,  adj.  szilaj,  dec  íj; 
— ness,  s.  szilaj ság,  dévaj - 
ság. 


Rondeau 

Rondeau  (rondoo').  -s.  kör, 
kerék;  körvers,  kordul. 

Rondel  (ran'dl),  ••>-.  körmű, 
kör  fok. 

Ronion  (ran'ján),  s.  zömök 
nőszemély. 

Rood  (rúd),  s.  keresztfa,  fe- 
szület; hosszmérték  none. 

Roof  (ráf),  s.  födél,  házfő- 
déi; pointed  — ,  high—, 
nyereghátu  födél ;  flat  — , 
lapos  födél :  curved  — , 
manzardfödél :  hipped  — , 
sátorfádéi,   holland  födél : 

—  of  a  coach,  hintó  födél, 
kocsiernyő;—,  v.a'.  födelez- 
m,  födéllel  ellátni. 

Roofing,  s.  födél  fa  ;  födél- 
zet:  —  slate,  s.  fádpala. 

Roofless,  adj.  födeleiben. 

Rook  (rúk),  g.  fekete  varjú  : 
toron)/  t sakkjátékban ). 

Room  (iram),  g.  hely  ;  szoba; 
make  —  !  helyet  '.  there  is 
no  —  for  hope,  itt  már 
mitsem  lehet  reményleni 
he  is  in  the  — ,  ö  a  szobá- 
ban van;  hed  — ,  háló- 
szoba •  drawing  — ,  társal- 
gó szoba;  dining—,  ebédlő. 

Room'age,  g.  terhel;/. 

Room'y,  adj.  téres,  tágas. 

Roop  (zűp),  s.rekedtség;  —  y, 
adj.  rekedt. 

Roost  (rúszt),  g.  tyák-iilö : 
v.  n.  aludni  <  madarakról  I. 

Root  (rút),  g.  gyökér ;  gyök  ; 
to  take  — ,  gyökerei  remi: 

—  of  scarcity,  nagy  fehér 
répa  :  cubic  — ,  koczka- 
győk,  köbgyök;  — ,  v.  n. 
gyökeredzeni,  gyökei 
tárni  {disznókról);  — ,  v. 
a.     beülteti;,'  :     beléoltani : 

feltárni ;  to  —  out,  kiir- 
tani; to  —  from  due's 
heart,  szivéből  kitépni. 

Boot'er,  s.  irtó. 

Eooflet,  g,  gyökfan. 

Rope   (roop),  s.    kötél;    — r, 

—  maker,  g.   kötélgyártó; 

—  dancer,  g.    kötéltánczos  : 

—  ripe,  adj.  akasztani 
való,  akasztófára  való;  — 
walk,  —  yard,  s.  kötél- 
gyártóhely  :  ,  r.  n.  uyá- 
lósodni :     ,  v.  a.  rászedni. 

Ru'l'Y,  adj.  nyúlós,  ragadós. 


Roral 

Borai  (ro'rél),  adj.  harma- 
tos. 

Ro'rid,  adj.  harmata*,  ned- 
ves. 

Bosary  (ro'zeri),  s.  rózsa- 
kert: olvasó  i  pápistáknál ). 

Bőseid,  v.  Borid. 

Bőse  (rooz),  s.  rózsa  :  attar 
of  roses,  s.    rózsaolaj  :  no 

—  without  a  thorn,  nincs 
rózsa  tövis  nélkül,  nines 
öröm  bű  nélkül :  —  bay,  s. 
oleander  torokrojt:  —  bud, 
•s\  rózsabimbó:  —  diamond, 
s.  rózsagyémánt ;  —water, 
•s.  rózsavíz. 

Rosier  (ro'zsi-er),  s.  rózsa- 
bokor. 

Rósin,  v.  Resin. 

Bosy  (ro'zi),  adj.  rózsa..., 
rózsás,  rózsaszínű. 

Bot  (ratt),  v.  n.  irr.  (rotted, 
rotten),  rotadni,  rothad- 
ni :  r.  a.  rothasztani  :  s. 
rothadás  •  csapat  ;  juh- 
himlö. 

Rotation  (roté'sán),  s.  for- 
gás, kerengés,  tengely  kö- 
rüliforgás. 

Rote  (root),  g,  kintorna; 
gyakorlottság,  készség :  by 
— ,  gépszerűleg,  gyakorlati- 
lag, gyakorlás  által;  — ,  v. 
a.  begyakorolni. 

Rotten  (rat'tn),  adj.  rothadt; 

—  apple,  g.  rothadt  alma  : 

—  borough,  g.  hanyatlás- 
ban lévő  mezőváros; — ness, 
8.  rothadt ság. 

Rotula  (rat'sjulé),  s.  térdka- 
lács. 

Botund  (rotánd'),  adj.  kerek, 
gömbölyű ;  körded  :  — ity, 
8.  kerekség :  körély. 

Rouge  (rúzs),  adj,  piros  ;  s. 
pirosító  :  she  puts  on  — , 
kendőzi  mayái-,  — ,  v.  u. 
pirosítni  :  she  — s,  kendőzi 
mayát. 

Bough  (raff),  adj.  zord,  zor- 
don :   darabos,   érdes,   dtír- 

ra ;  rögös;  faragatlan;  a 

—  way,  rögös  át ;  to  be  — 
With  One,  durran  bánni 
rkirel  :  the  roughs,  8.  /d. 
betyárok,  utczalesök,  söp- 
redéknép; —  footed,  adj. 
kóczotlabu  ;  —  draught,  t. 

331 


Roup 

vázlat  ;  to  —  draw,  v.  a. 
vázol  ni:  to  —  hew,  r.  a. 
nagyá  ^ól  kifaragni ;  to  — 
work,  V.  a.  irr.  durván  r. 
nagyjábél  Indclgozni  ■  — h 
adv.  durván,  zordonan,  fa- 
ragatlanúl;  —ness,  s.  dur- 
vaság :  zordonság  ;  érdes- 
sé y  :  faragatlanság. 

Rough'en,  v.  a.  simátlanná 
tenni:  durrítrii :  v.  n.  dur- 
vád ni. 

Bough'ings,  s.  })l.  sarjú. 

Boun  (ráun),  v.  a.  and  u. 
suttogni,  súgni. 

Bound  (ráund),  adj.  yöm- 
bölyü  :  kerek;  körded,  kör- 
alakú  adi.  kxrssksrtd 
meg.  .,  másfelé;  prep.  kö- 
rül :  a  —  shield,  ken  l- 
paizs  ;  —  number,  s.  ke- 
rekszám :  —  trot,  s.  üge- 
tés; to  turn  — ,  megfordul- 
ni; to  turn  (a  thing)—, 
megfordítani,  más  felé  for- 
dítani :  to  go  —  about,  fcö- 
r  .7  ■:,.'.•(  !-;rru  (  vmit  i  ■ 
les  feneket  ker'ttni  terűi- 
nek ) :  the  cities  —  about, 
a  körülfekvő  városid; :  all 
the  year  — ,  a:  egész  éven 
át :  —  the  table,  az  asztal 
körül :  —  the  house,  a  ház 
körül . 

Round,  g.  körönd;  gömb, 
yömböly  ,  kör,  kerék  :  ke- 
rület :  örkeriilés  ;  kereny- 
őr  :  kÖzönt&z  :  —  of  visits, 
körlátogatás  ;  —  of  beef, 
marhahústekercs,  ( csontat- 
lan  )  marhasült. 

Bound,  v.  a.  kerckítni,  göm- 
bölyítni  :  körben  jártatni : 
v.  n.  kerekülni,  gömbölyöd- 
ni :  őröket  kerülni. 

Roundel,  v.  Roundelay. 

Roundelay  (ráund'ilé),  g.  kö- 
rének, kördal,  körvers:  kör- 
tánc:. ritóniK. 

Bound'head,  s.  kerekfej,  pu- 

Bound'ish  ,  adj.  kerekded, 
gömbölyded. 

Roundly,  adv.  gömbölyűén  : 
kereken. 

Round'6es8,  g.  gömbölyüség, 
kerekség ;  őszinteség. 

Roup  (raup),  8.  csirakelés, 

esiradayaitós. 


Ronse 

Bouse  (ráuz),  v.  a.  felkelte- 
ni, fölserkentem  ;  felférni, 
felhajtani  *  vadat  I ;  feliz- 
gatni, feUnizdUni  :  to  — 
imp's  temper,  hantára  ger- 
jeszteni vkit  :  — ,  v.  n.fel- 
<t  rkenni. 

Bousing  (ráu'zing),  adj.  iszo- 
nyú, roppant ;  jelserkentő; 
s.  felserkentés;  felbuzdítás. 

Bont  (ránt),  s.  csődülés;  ze- 
nebona; csoportosulás;  cso- 
port :  to  put  to  the  — , 
megfutamítni,  megszalasz- 
tani :  —,  v.  n.  'összecsopor- 
tosulni. 

Bonte  (rút),  s.  út,  útirány, 
utazási  irány. 

Routine  (rutin'),  s.  gyakor- 
lottság, 

Bove  (roovl,  r.  n.  barangol- 
ni, kalézolni;  v.  a.  beba- 
rangolni, keresztülkasul  be- 
járni. 

Rov'er,  s.  kószáló :  rabló, 
tengeri  rabló,  kalóz. 

Bow  (rao),  g.  sor;  házsor; 
dülés,  verekedés,  zene- 
bona; to  get  into  a  —  with 
one,  összeveszni  vkivel;  to 
kick  up  a  — ,  lármát  csap- 
ni, veszekedést  indít  ni ;  — , 
v.  a.  and  n.  evezni;  to  — 
in  the  same  boat,  egy  ha- 
jóban evezni. 

Rowdy  (rao'di),  s.  betyár, 
lármázó,  verekedő. 

Bowel  (rao'il),  s.  sarkantyú- 
taraj. 

Row'en,  s.  tarlóföld;  sarjú. 

Bow'er,  8.  evező  (ember). 

Boy  (rai),  s.  (poet.)   király. 

Boyal  (rai'él),  adj.  királyi ; 
— ly,  adv.  király ilag. 

Royalism  (rai'élizm),  s.  ki- 
rálypártiság. 

Boy'alist,  s.  királypárti,  ki- 
rály párthív. 

Roy'alty,  g.  királyság. 

Royne  (rain),  v.  a.  rágni. 

Roytish  (rai'tis),  adj.  szilaj, 
rendetlen. 

Bub  (rab),  v.  a.  dörzsölni, 
dörgölni  :  to  —  off,  el-,  le- 
dörgölni;  to  —  up,  siká- 
rolni,  kisimítni  ;  to  —  out, 
kidörgölni;  kitörölni:  — , 
v.    n.    dörzsölődni ,    dörgő- 


Rubber 

lődni  ;  magán  segíteni, 
elélni ;  — ,  g.  dörgőles,  dör- 
zsölés, sarlós  ;  dörzsölődés, 
SUrlÓdáS  :  kefélés;  akadok. 
akadály,  nehézség:  vag- 
dalódzós,  bököszó, aggatod- 
;ós  :  megdorgólós  ;  there 
is  the  — ,  ez  ám  a  bökkenő; 
ez  a  bökkenője. 

Bub'ber,  8.  dörzsölő,  dörzs- 
szer  :  öreg  ráspoly  ;  fenkő: 
robber  (csittjátékban );  In- 
dia— ,  ruggyanta,  rugany; 
a  —  of  cuffs,  verekedés. 

Rubbish  (rablás),  s.  söpre- 
dék, hitványság;  ringy- 
rongy  :  rom,  murnya,  om- 
ladék. 

Bubble  (ráVbl),  s.  söpredék  ; 
—  stone ,  8.  görkö ;  — 
stones,  s.  pl.  omlék. 

Rubellit  (ráb'iUit) ,  s.  ra- 
gyogla. 

Rubicell  (rutriszel),  s.  vörös- 
sárga  rubin. 

Rubicund  (ru'bikánd),  adj. 
vörös,  piroska. 

Rubify  (ru'bifei),  v.  a.  vö- 
rösítni,  pirosítni. 

Rubric  (ru'brik),  s.  rovat ; 
rovatczím ;  egyházi  szer- 
tartás: adj.  vörös;  v.  a. 
rovatozni;  vörös  betűkkel 
kijelölni. 

Rubricate  (ru'briket),  v.  a. 
veresítni;  rovatozni;  adj. 
vörösített. 

Ruby  (ru'bi),  s.  rubin  ;  adj. 

VSTŐS      1     3,   !    r  9EÍW! 

Ruck  (rák),  s.  kondor,  grif- 
keselyü. 

Ructation  (rákté'sán),  s.  bö- 
fögés. 

Rud  (rád),  s.  vörös  irag,  vö- 
rös czeruza  ;  adj.  vörös. 

Rud'der,  g,  evező,  kormány- 
lapot, kormány. 

Ruddes  (rád'desz),  8.  gyűrü- 
viróg,  peremér. 

Rud'diness,  s.  pirosság,  pir ; 
vörösség. 

Ruddle  (rád'dl),  s.  vörös  cze- 
ruza. 

Ruddy  (rád'di),  adj.  piros, 
piroska.  > 

Rude  (rúd),  adj.  rögös ;  da- 
rabos,    durva;    goromba; 

332 


Rugose 

lordon;  tudatlan,  művelet- 
len ;  — ly,  adv.  rögösen : 
darabosan,  durván;  go- 
rombául; — ness,  s.  dara- 
bosság, durvaság;  tudat- 
lanság, műveletlenség  ;  go- 
rombaság. 

Rudenture  (ru'dentsjur),  s. 
léczezet. 

Rudiment  (ru'diment),  g. 
alap,  alapzat;  elemek,  első 
elemek. 

Rudiment'al,  adj.  elemi. 

Bue  (rú),  v.  a.  megbánni, 
megkeserülni,  suatni.  fáj- 
lalni, megsínleni:  s.  bánat, 
megbánás  :  ruta ;  goat's 
— ,  holdruta. 

Bue'ful,  adj.  bús,  bánatot, 
szomorú,  gyászos,  siralmas; 
— ly,  adv.  búsan,  gyászo- 
san, szomorúan  :  — ness,  g. 
bánatosság,  szomorúság. 

Ruff  (ráff),  g.  bodor,  fodor ; 
nyakfodor,  kézbodor;  csuk- 
lyás galamb;  v.  a.  tromffal 
megütni  <  kártyajátékban  r, 
rendetlenségbe  hozni,  össze- 
:ararni._ 

Ruffian  (ráf'fién),  g.  betyár, 
durva,  goromba  ember  ,  ve- 
rekedő; gyilkos,  orgyilkos; 
zsivány  ;  — ly,  adj.  betyár 
ros,  durva,  goromba  ;  elve- 
temedett. 

Ruffle  (ráffl),  s.  bodor,  fo- 
dor; nyakfodor:  kézfodor; 
izgalom,  izgatottság,  for- 
rongás ;  —  of  the  blood, 
vértó  dúlás ;  laced  — ,  csip- 
kefodor; — ,  v.  a.  redőzni 
1  p.  ingfodrot)  :  összegyűr- 
ni ;  megzavarni,  elrémítni; 
to  —  one  in  his  temper, 
kedvét  szegni  akinek,  eV 
kedvetlenítni  vkit ;  — ,  v. 
n.  zordonodni;  lobogni; 
czivakodni. 

Rug  (rág),  s.  kesh  ny  lábszö- 
nyeg ;  bolyhos  duócz. 

Rug'ged,  adj.  bolyhos,  kó- 
ezos,  gubanezos,  lompos; 
durva  ;  rögös  ;  — ly,  adv. 
kóczosan  ;  durván  ;  rögö- 
sen;— ness,  s.  káczosság; 
durvaság ;  rögösség. 

Rugose  (ru'gooz),  adj.  rón- 
ezos. 


Rugosity- 
Rugosity  (rugo'ziti) ,  8.  rán- 
czosság. 

Ruin  (ru'in),  s.  összediílés, 
összeomlás,  'össze  roskadás; 
romlás,  végromlás;  pusztu- 
lás; omladék,  rom;  tönk; 
to  fall  to  — ,  romba  dőlni ; 
to  come  to  — ,  tönkre  jut- 
ni :  to  bring  one  to  — , 
tönkre  tenni,  tinikre  jut- 
tatni vkit ;  — ,  v.  a.  feldúl- 
ni, elpusztítni;  tönkre  ten- 
ni ;  to  —  a  girl,  leányt 
megejteni;  to  —  one's  self, 
megrontani  maiját,  tönkre 
jutni. 

Ruinate  (ru'inet),  v.  a.  el- 
rontani, elpusztítni;  tönkre 
tenni. 

Ruina'tion,  s.  elrontás,  el- 
pusztítás. 

Ruinous](ru'inás  z), «(//./<>(.•>;- 
titá,  vészhozó:  dülékeny, 
roskatag. 

Rule  (nil),  S-.  szabály,  hatá- 
rozat; vonaldeszka;  ura- 
lom; as  a  — ,  szabálysze- 
rint,  rendesen,  közönsége- 
sen; to  bear  — ,  uraíogni, 
parancsolni  mint  úr;  — , 
v.  a.  awl  n.  uralkodni;  vo- 
natozni :  i  törr .  i  elhatá- 
rozni, meghatározni,  meg- 
állaz tt ni,  megszabn '. 

Ruler,  8,  uralkodó;  vonal- 
deszka. 

Buling,  adj.  uralkodó,  fő; 

—  price,  ».  árfolyam  ;  vá- 
sári iss  —  rod.  •••  búittetá 
vessző ;  hia  —  passion,  az 
ö  főszenvedélye. 

Rum  (rám),  adj.  furcsa,  kü- 
lönös :  he  is  a  —  one,  csu- 
dálatos szent,  furcsa  ember 
ö  ;  —  beek,  s.  rendőrbiró; 

—  <llV:  1     x     •::i;;es      .<eb,l,: 

—  padder,  S.  Inrus  hara- 
mia. 

Bum  (rám),  s.  rum.  czukor- 

szesz  ;  —  bűd,  s.  rumhimlő, 

bor  himlő. 
Bumble    (ram'bl),   v.  ».    -ö,. 

römhölni;  his  guts  — ,  ko- 
fog  a  ha  síi. 

Buminate  <  ra'minet ) ,  <  •  ". 

und  n.  kérődzeni  ;  to  — 
upon,  gondolkodni  vmi  fe- 
löl r.  r m in. 


Rumination 

Rumina'tion ,  s.  kérődzés ; 
gondolkodás,    megfontolás. 

Ru'minator,  s.  gondolkozó, 
nyomozódó,  tépelődő. 

Rummage  (ram'medzs),  v.  a. 
and  n.  kajtárkodni,  kur- 
kászni,  kajtatni,  keresgél- 
ni, mindent  felhányni,  meg- 
motozni ;  I  have  been 
rummaging  my  whole 
memory,  but  it  does  not 
occur  to  my  recollection, 
eléggé  törtem  fejemet,  de 
inni  jut  eszembe. 

Rumour  (ru'már),.s.  hír,  nesz, 
szószele  ;  there  is  a  — 
abroad,  a  hír f oly  ;—,v.a. 
elhíresztelni. 

Rump  (ramp),  8.  kereszt- 
csont tája  ,  derék;  —  of 
beef,  bogdány pecsenye  ;  — 
steak,  s.  rostélyon  sült  r. 
sütni   való  darai)  vesehús. 

Rumple,,  v.  Crumple. 

Run  (ran),  v.  n.  irr.  (ran, 
run)  futni,  szaladni,  ira- 
modni; folyni,  csurogni; 
folyóvá  lenni,  olvadni;   to 

—  about,  szaladgálni,  ide 
s  tova  járui-kelni  ;  to  — 
after  one,  utána  eredni, 
utána  szaladni;  to  —  away, 
els   dad;::     megs    I  ill  ■  to 

—  away  with  another 
man's  wife,  vki  feleségét 
•  It  zöktetni  ;  the  horse  ran 
away  with  him,  lova  elra- 
gadta ;  to  —  away  with  a 
thing,  elhitetni  magával 
emit,  fejébe  venni  emit  ; 
to  —  against,  nekiszalad- 
ni; ütközni  -ha, -he:  that 
runs  against  reason ,  az 
ellenkezik  a  józan  észszél ; 
to  —  back  ,  visszafutni, 
visszaszaladni :  visszafoly- 
ni :  visszatérni ;  to  —  coun- 
ter (ho),  ellenére  lenni,  el- 
lenkezni -í''//,  -vei  ;  to  — 
down,  leszaladni:  lefolyni, 
lecsepegni;  to  —  in  (into), 
beszaladni,   belefolyni;  i<< 

—  in  (intól  debt,  adós- 
ságba verni  magát  ;  to  — 
into  oonfasion  ,  zavarba 
esni,  avaroddsba  jönni  .• 
to  —  in  with,  megegyt  .ni 
■val,   -vei  :    to    --   in    with 

333 


Run 

the  laud,  partfelé  hajózni: 
that  runs  ever  in  his  rnind,. 
(  vagy  ,  his  mind  runs  con- 
tinually on  that  matter, 
mindig  csak  ez  forog  fejé- 
ben; to  —  off,  elszökni, 
elszaladni ;  to  —  off  read- 
ily, jól  kelni  'áru);  to  — 
on,  folyvást  futni  :  foly- 
vást tartani ;  tovább  foly- 
tattatni ;  to  —  out,  kisza- 
ladni; lefolyni,  lejárni,  ki- 
telni (idő);  to  —  out  of 
one's  wit.-,  megbolondulni: 
to  —  out  of  cash,  pénzből 
kifogyni ;  to  —  over,  át- 
szaladni; kiömleui,  kifut- 
ni, kicsordulni;   his  eyes 

—  over,  köny  csordul  ki 
szemeiből ;  to  —  up,  felsza- 
ladni :  felmenni ,  rúgni  -ra, 
-re ;  the  anecdote  runs 
thus,  igy  beszélik  az  eset- 
két; the  words  of  the  stat- 
ute —  thus,  a  törvény  igy 
szól;   this   vessel    runs,  c: 

u:  edény  foly  v.  csepeg  .■  to 

—  distracted,  megőrülni  ; 
to  —  mad,  megveszni;  thai 
is  enough  to  make  one  — 
mad,  az  ember  megőrülne 
belé  :  the  ice  begins  to  — , 
a  jég  fölenged;  six  times 
running,  hatszor  egymás- 
után :  to  —  high,  hány- 
kódni ( tenger  i.  <  át  v.  ért  , 
nagy  mérveket  ölteni;  — , 
v .  a.  to  —  the  gauntlet, 
vesszőt  futni :  to  —  tin- 
risk,  to  —  the  hazard,  ve- 
szélyeztetni, koczkáztatni; 
he  runs  the  risk  of  his 
life,  életét  koczkáztatja  ; 
to  —  a  race  ,  versenyt 
futni :  versenyt  futtatni ; 
to  —  oné  hard,  szorongat  ni, 
sarokba  szorítani  vkit :   to 

—  one  down,  ócsárolni,  ki- 
sébbitni  vkit  ,  to  -  down 
a  vi  ssel,  hajót  elsüllyesz- 
teni ;  to  -■  over,  elgázolni; 
to  —  over  a  lmok,  köny- 
vet fut, dag  átlapozni  :  his 

course  of  lite  is  Ilin,  cégi't 

érte  földi  pályájának;  to 

—  one's  head  against  the 

wall,  fejét  a  falba  ütni  : 
to  —  one  through  with  a 


Runagate 


sword ,    karddal    átdöfni 
chit :  to  —  up,  felszállítni; 

felmutatni,  felverni ;  sza- 
porodni hagyni;  to  —  one 
up,  feldicsérni  rkit ;  to — 
up  ii  thing  too  high,  tú- 
lozni, túlságig  vinni  miit : 
—,s.  futás,  szaladás;  tódu- 
lás;  folyás  ;  folyamat,  me- 
netel ;  there  was  a—  on  . ., 
tódultak  -hoz,  -hez,  rohan- 
tak -link,  -nek  ;  to  get  the 
—  upon  one,  tréfa-czégérré 
r.  gúnytárgyává  tenni  vkit; 
to  put  one  to  the  — ,  vkit 
megugrasztani;  good  —  at 
pl&y,  játékszerencse;  at  the 
long  — ,  in  the  long  — ,  so- 
kára, idővel,  végtére. 
Runagate  (rán'égét) ,  s.  el- 
pártolt; szökevény;  ország- 
futó. 
Runaway  (rán'éve),  s.  szöke- 
vény. ,  _  ,. 
Buncation    (ránke'sán),    s. 

gyomlálás. 
Bundle  (rán'dl),  s.  fok,  hág- 
csó, létrafok ;  ernyő,  bog- 
ernyő. 
Rune  (run),  s.  róbetü,  rovátk, 

szálkás  betüjegy. 
Bung  (ráng),  8.  fok,  hágcsó; 

fenékgerenda. 
Eun'ner ,   s.  futó,    szolodé; 
futtató  ló,  versenyló;  haj- 
dú, poroszló ;  futnök;  os- 
torinda :  tőhajtás. 
Run'ning,  s.  futás,  szaladás  ; 
folyás  :  adj.  futó,  szaladó  ; 
— horse,  s.  futtató  ló,  ver- 
senyló;   —  place,  3.  futó- 
pálya, — ly,   adv.  futva  ; 
i  utasban. 
Eupee  (rupí'),  s.  egy  pengő- 
forint     értékű     ezüstérme 
Keletindiában'). 
Euption    (ráp'sán),   .s.    repe- 
dés, szakadós. 
Eupture  (ráp'tsjur),  s.  sérv  : 
repedek,    szakadék;     meg- 
hasonlás,  összevesztés ,  el- 
idegenedés. 
Euraí    (ru'rél),    adj.    mezei  ; 
falusi  ;  a  —  excursion,  fa- 
lura ránduló*. 
Buse  (ráz),  s.  esel,  'cselfogas. 
Bush  (rás),  s.  káka,  szittyó ; 


Rush 

hal  — ,  lapos  káka  ;  flower- 
ing — ,  virágos  káka  ;  soft 
— ,  békaszittyó ;  it  is  not 
worth  a  —,egy  babkát  sem 
ér:   to    seek  a  knot  in   a 
bul   — ,    kákán    csomót    ké- 
retni ;    —    grass,    S.    árra 
káka,  bütykös  szittyó;  — 
light,  s.  éjjeli  lámpácska. 
Bush    (rás),    r.    n.    rohanni, 
suhanni;  to  —  out  of  the 
room ,    a    szobából    kiro- 
hanni; to  —  into  the  house, 
a    ] lázba    berohanni  ;    he 
rushed  into  my  arms,  keb- 
lemre   borult  ;     to    —    to 
one's    assistance,    segítsé- 
gére  sietni   rkiuek ;    to  — 
by,  elsietni  mellette  ;  to  — 
upon  one,  rohanva  megtá- 
madni vkit ;  to  —  in  upon, 
nekiesni,    meglepni,  rajta- 
ütni ;  — ,  s.  rohanat,  roha- 
nás ;    zuluim:     zuhanás; 
esés. 
Rush'y,  adj.  kakás. 
Busset  (rász'szit),   adj.  rőt; 
pórias  ;  s.  parasztruha;  — , 
V.  a.  rőtre  festeni. 
Russia  (raVs.[i]é),  s.  Orosz- 
ország, [adj.  orosz. 
Bussian  (rás's  T  én),  .s.  and 
Bust  (raszt),  s.  rozsda;  v.  n. 
rozsdásodni,  rozsdáim  ;  v. 
a.     razsdásítni  ;     — eaten, 
— y,  adj.  rozsdás. 
Bustic  (rász'tik),  s. paraszt; 
adj.  mezei,  falusi;  —people, 
8.  falusi    nép  ;    — al,    adj. 
parasztos;  —ally,  adv.  pa- 
rasztosan. 
Busticate  (rász'tikét),   v.   u. 
falun  lakni  ;   v.  a.  ideiylen 
kitiltani  az  iskolából. 
Eustica'tion,  s.  falusi  v.  me- 
zei élet :  ideiglenes  kitiltás 
(az  iskolából). 
Elasticity  (rásztisz'iti),  s.  pa- 
rasztság  ;    faragatlanság, 
parasztosság ,   gorombaság. 
Bustle  (rász'szl),  v.  n.  szu- 
szogni, siseregni,  ropogni, 
sustorogni. 
But  (rát),  v.  n.  bagzani,  üze- 
kedni,  folyatni ;  s.  bagzás, 
üzekedés,  folyatás;  the  — 
of  the  sea,  hullámtorlás. 

334 


Sacchariferons 

Buth  (rúth),  s.  könyörület ; 
nyomorúság ;  — ful ,  adj. 
könyörületes  (n.h.);  nyo- 
morú, nyomorult;  —fully, 
adr.  nyomorulton,  nyomo- 
rúságosan; — less,  adj.  k'ó- 
nyörületlen,  kegyetlen ;  — 
Is  ssh  adu  1  n:i:  i  ;det  iv  I 
kid  ,  kegyetlenül :  — less- 
ness,  s.  könyörületlenség, 
kegyetlenség. 

Butilant  (ru'tilént),  adj. 
fénylő,    villogó,    aranyló, 

t  ÜZ  SZÍ  nií. 

Butilate  (ru'tilét),  r.n.  arany- 
iam :  c.  «.  aranylóra  tenni. 

Butile  (ru'til),  8.  ragyogta. 

Buttish  (rát'tis)  ,  ad),  kos- 
lató,  üzekedő;  buja. 

Buttle  (rát'tl),  s.  kerep,  ke- 
replő, zörgetyü  ;  —  in  the 
throat,  hörgés;  — ,  v.  n. 
kelepelni,  kerepelni;  hö- 
rögni. 

Bye  (rei),  s.  rozs;  rozsföld; 

—  bread,   s.   rozskenyér; 

—  grass,  g.  kutyazab. 
Byot,  v.  Eiot. 
Rythmic,  v.  Rhythmical. 


S  (esz),  8.  az  S  betű  nerc. 
Sabaism  (széb'éizrn),  s.  csilr 

lat/imádás. 
Sabbath  (széVbéth),  s.  sab- 

besz,   nyugnap ;   to   break 

the  — ,  sabbeszt  megszegni. 
Sabbat'ic,  adj.  nyűg  .  . ,  sab- 

beszi;  — year,  s.  nyugév. 
Sabine  (széb'in),  s.  cziprus- 

fenyő,  nehézszagéi  boróka. 
Sable  (szé'bl),  s:czoboly,czo- 

bolybör,  ezobőlyprém. 
Sable   (szé'bl) ,   adj.    fekete, 

koromfekete. 
Sahot   (szébof),    r,  fasarú 

czákó. 
Sabre  (szé'br),  s.  kard. 
Sabulous  (széb'julász),  adj. 

fövénytartalmú  ( húgy ). 
Saccade  (székkéd'),  s.  zabla- 

ral  rántás. 
Sacchariferous    ( széki. Síif '- 

érász),   adj.   czukortartal- 

mú.  ezukortermő. 


Saccharine 

Saccharine(szék'kérein  ),</<//. 
czukor  ....  czukornemü ; 
—acid,  s.  czukor  sav. 

Sacerdotal  ( szészerdo'tél ), 
adj.  pa/pi. 

Sachel,  i>.  Satchel. 

Sachet  (szés'set),  s.  illat- 
zacskó. 

Sack  (szék),  g.  aSTsúbor;  zsák; 
megvétel  (ostrommal),  ki- 
zsákmányolás; — cloth,  s. 
zsák  vászon  ;  —  but,  Si  pá- 
son :  — ,  v.  a.  zsákba  tenni, 
zsákba  tölteni;  ostrommal 
bevenni  és  kizsákmányolni 
(p.  várost ). 

Sack'age,  s.  kizsákmányolás. 

Saek'ing,  s.  darócz,  zsákvá- 
szon :  zsákmányolás. 

Backless,  adj.  ártatlan,  jám- 
bor :  eiji/éujijá. 

Sacrament  (szék'rément),  -s. 
szentség ;  szentvacsora,  ur- 
vacsora  :  eskü,  hittétel. 

SacramenVal,  adj.  szentségi; 
— ly,  aár.  szentségileg. 

Sacrate  (szé'krét),  v.  a.  szen- 
telni, meg-,  fölszentelni ; 
felavatni;  áldozni;  aján- 
lani. 

(székr),  v.  a.  szentelni; 
fölkenni,  fölszentelni. 

Sacred  (szé'krid),  adj.  szent, 
sít  itséges  ;   (to)     szentelt  ; 
— ly,  adv.  szentül  ;    -ness, 
lenteltség,  sérthetetlen- 
ség. 

Sacnficable  (székrifikébl)  , 
adj.  áldozható,  feláldoz- 
ható. 

Sacrifica'tor , «.  feU  üdozt  ;,•  ál- 
dozó pap. 

Sacrifice  (szék'rifeisz),  v.  a. 
áldozni,  feláldozni;  to  — 
one's  life  to]  some  one, 
életéi  feláldozni  vkiéri  ; 
— ,  x.  áldozat,  áldozás}  fel- 
áldozás. 

Sacrificer,  o.  Sacrificator. 

Sacrilege  i  szék'rileds  i ,  s. 
templomrablás  ;  szentség- 
t,  len 

Sacrilegiousfszekrili'dzsasz) 
adj.  gonosz,  szenteégtele- 
rútö :  templomrablási. 

Sac'rilegist,  s.  templomrabló. 

Sacring  (szélemig),  s.  szén- 
teles,  folt .-  "'-  lés. 


Sacrist 

Sacrist,  v.  Sacristan. 

Sacristan  (szék'risztén),  s. 
sek res  t y  és ,  eg y  liázji. 

Sac'risty,  s.  sekrestye,  szer- 
hely. 

Sad  (szed) ,  adj.  szomorú, 
/»?.-•  ,•  —ly,  adv.  szomorúan, 
búsan  ;  — ness,  s.  szomorú- 
ság ;  in  sober  sadness,  ko- 
molyan ,    valóban,    tréfán 

ki  riil. 

Sad'den,  v.  a.  megbúsüni, 
megszomorítani ;  v.  n.  (at) 
megszomorodni. 

Saddle  (széd'dl),  8.  nyereg; 
one  —  is  enough  for  one 
horse,  elég  egy  lóra  egy 
nyereg;  — ,  v.  a.  megnyer- 
gelni; (with)  megterhelni. 

Sad'dler,  s.  nyereggyártó. 

Sad'dlery,  s.  nyerges  munka, 
szerszámtár. 

Safe  (széf),  adj.   bátorságos, 

biztos  ;  ép,  srrteth'U,  res.é- 

lyen  tál  vagy  kivül  lévő  ; 
he  is  —  now,  tál  esett  a 
oeszedelmen,most  bátorság- 
ban ran;  —  conduct,  -v. 
szabad  menet :  letter  of  — 
conduct,  s.  szabadlevéli 
védlevél,  menedéklevél;  — 
guard,  x.  örkiséret,  védki- 
séret;  —  ly,  aár.  bátorságo- 
san, biztosan;  épen,  sértet- 
lenül :  veszedelem  nélkül, 
veszélytelenül. 

Safe,  s.  tüzhatlan  pénzes- 
láda :  étszekrény. 

Safety  (széf 'ti),  s.  bátorság, 
biztonság,  biztonlét;  ép- 
ség; veszélytelenség:  — 
lamp,  s.  biztosító  lámpa; 
—  valve,  s.  biztosító  sze- 
lep. 

Safnower  (széf'fláuer),  8.  tót 
sáfrány. 

Saffron  (széffrán),  8.  sáf- 
rány :  —  of  gold,  ihirr- 
arany,  rop-arany. 

Sag  (szeg),  r.  a.  megterliel- 
ui :  v.  n.  lelógni,  meggör- 
bülni, meghajtani. 

íous  (szégé'sasz),  adj. 
éleselmejii ;  —  ly,  adv.  éles- 

el  mii  lei). 

Sagacitj  (szégész'ity),  s.éles- 

elmüség. 
Sage  (szédzs),  8.   bölcs  em- 
335 


Sale 

ber  ;  adj.  bölcs,  okos,  eszes; 

— ly,  adv.  bölcsen,  okosan; 
—ness,  s.  bóleseség,  okos- 
ság. 

Sage,  g.  zsálya  ;  — tree,  g. 
zsályabundi,  zsályafűz;  — 
royal,  s.  kerti  zsálya. 

Sagittarius  (szédzsité'riász), 
s.  nyilas  (az  állatkörben). 

Sago  (sze'go),  s.  szágo. 

Sail  (szel),  s.  vitorla  ;  vitor- 
lázót; vitorlahajó;  to  set 
— ,  elvitorlázni ;  to  make 
— ,  a  vitorlákat  kifeszíteni; 

—  cloth,  s.   vitorlavászon  ; 

—  maker,  s.  vitorlagyártó; 

—  yard,  s.  vitorlafa  :  — ,  v. 
n.  vitorlázni ;  — ,  v.  a.  át- 
vitorlázni. 

Sail'er,  8.  vitorlahajó;  mat- 
róz, [ráz. 

Sail'or,  s.   hajásleijénij,  mat- 

Sahn  (szem),  s.  zsir. 

Sainfoin(szén'fain),  s.  takar- 
mány baltaezím. 

Saint  (szent),  adj.  and  s. 
szent;  —  seeming,  adj. 
szenteskedii;  -^éhip,s.szent- 
ség. 

Sake  (szék),  s.  ok  ;  for  the 

—  of ......  ért ;  for  God's 

— ,  az  istenért ;  do  it  for 
my  — ,  tegye  niet/  miattam; 
for  good  fellowship's  — , 
a  jó  barátság  kedveért ; 
for  glory's  — ,  dicsőségért : 
for  the  —  of  gain ,  nyere- 
ség végett,  nyervágyból. 

Salacious  (szélé'sász),  adj. 
buja  :  — ly,  adv.  buján. 

Salacity  (szélész'iti),«.  buja- 
ság. 

Salad  (szel'ed)  ,  s.  saláta  ; 
—dish,  g.  salátatál  ;  —  oil, 
S.  faolaj. 

Salamander  (széTéméinler), 
x.  tlízgyík  :  gőte. 

Salai  ■•,   (S3J  h  ll)     8.  á:/    p  r:i- 

mány,  fizetés. 

Sale  (szel),  8,  eladás,  árulás; 

kelendőség,    kelet ;  public 

— ,  open  — ,  —  by  auction. 
8.  ár  re  rés,  káti/aret  ye.  :  for 
— ,  eladni  raid  ;  to  have  a, 
ready  — ,  to  meet  with  a 
ready  — ,  jól  kelni ,  ke 
lendőségének  lenni  (por- 
tékáról);   to  offer  for  — , 


Saleable 

árulni,  áruba  bocsátani; 
these  goods  find  no—,ezeh 
árunak  nine*  keleté  ;  bill 
of  — ,  s.  eladási  okmány. 

Sale'able,  adj.  eladható,  le- 
lendő (áru). 

Salesman  (szélz'méii),  s.kal- 
már-legény  ;  ruhaáros. 

Salferii  (szeriem),  g.  mezei 
kötnag. 

Saliaut,  v.  Salient. 

Salicine  (szél'iszein),  s.  fü- 
zeny. 

Salieut  (sze'lient),  adj.  szök- 
deld, szökelö,  uiirá:  szem- 
beszökő, felötlő;  a  —  angle, 
kihajtó  szög. 

Saligot  (szél'igat),  s.  súlyom, 
zsiók. 

Saline  (szélein'),  adj.  sás;  s. 
sófőzÖkunyhó ,  sőfözés. 

Saliva  (szélei'vé),  .--.  nyál. 

Salivate  (szél'ivét) ,  v.  a. 
nyálfolyást  okozni;  v.  n. 
m/átfolyásban     szenvedni. 

Saliva'tion,  s.  nyálfolyás. 

Sallet  (szél'Lit),  s.  sisak,  vas- 
fovea:  erdei  sóska  lárom. 

Sallow  (szél'lo),  s.  kecske- 
fii:: adj.  sápadt;  halvány- 
sárga. 

Sally  (szél'li),  8.  Sári  (nő- 
név);  kirontás,  kiütés,  ki- 
rohanás (várból);  kirán- 
dulás, ránduló:—  of  youth, 
ifjúi  csíny ;  —  of  wit,  el- 
més ötlet :  — ,  v.  n.  to  — 
out,  to—  forth,  kirontani, 
kirohanni  ;  kirándulni  ; 
útnak  eredni. 

Salmaguudi  (szélmégáu'di), 
8.  elegy-belegy. 

Salrniac  (szél'miék),.s.  szalá- 
mid. 

Salmon  (szém'áu),  s.  lazacz. 

Saloon  (szélűn'),  s.  terem. 

Salope  (szél'ap),  adj.  pisz- 
kos,  lueskos ;  s.  jiiszkos  nő- 
személy. 

Salsify  (szél'szifei),  s.  kecske- 
disz,  bakszakáll. 

Salt  (szaalt),  8.  só;  smelling 
— ,  szénsavas  huyyag  ; 
common  — ,  konyhasó :  an 
old  — ,  vén  tengerész :  — 
cellar,  8.  sótartó:  — maker, 
s.  sófőzö:  —  making,  s.  só- 
főzés ;  — mine,  s.  sóbánya: 


Saltant 

—  pit,  ,s.  só  akna;  —  spring, 
8.  só  forrás,  sókút;  —  water, 
s.  tengervíz;—  water-man, 
s.    tengerész,    tengerjáró : 

—  wort,  8.  savar  ;  — ,  v.  a. 
sózni,  megsózni ;   besózni. 

Saltant  (szél'tént),  adj.  ugró, 
tánezoló,  szökelő. 

Salta'tiou,  s.  ugrálás,  tán- 
ezoló*. 

Salt'ed,  Salt,  adj.  megsózott; 
besózott :  salt  beef,  s.  besó- 
zott marhahús. 

Saltern,  v.  Salt -work, 

Saltish  (saalt'is),  adj.  egy 
kissé  sás. 

Saltpetre  (saaltpí'tr),  s.  sa- 
litrom  ;  —  house,  s.  salit- 
romfőzőház  ;  —  maker  s. 
salitromföző. 

Saltus  (szél'tász),  s.  szálas 
erdő,  lábas  erdő. 

Salubrious  (szélju'briász ), 
adj.  egészséges,  üdvös; — ly, 
adv.  üdvösen. 

Salu'brity,  s.  üdvössé gesség, 
egészségessé  g . 

Salutary  (szél'j utéri),  adj. 
üdvös,  egészséget  előmoz- 
dító. 

Salutation  (széljute'sán),  s. 
üdvözlés,  köszöntés. 

Salute  (szeljúf),  v.  a.  kö- 
szönteni, üdvözlett i ;  tisz- 
telkedni  (katonásan);  s. 
üdvözlet. 

Salutiferous,  v.  Salutary. 

Salvabil'ity,  .s.  üdvözűlhető- 
ség. 

Salvable  (szél'vébl),  adj.  üd- 
vözülhető. 

Salvage,  adj.  v.  Savage. 

Salvage  (szél'vedzs),  s.  men- 
tőbér. 

Salvation  (szélvé'sán),  8,  üd- 
vözítés. 

Salvatory  (szél'vétari),.s.  tar- 
tály, láda,  szekrény;  ir- 
szelencze. 

Salve  (száv),  s.  ir,  kenőcs; 
v.  a.  kenetetni,  kenni;  segí- 
teni, orvosolni.         , 

Salver  (szá'ver,  szál'ver),  s. 
kinatál. 

Salvo  (szél'vo),  s.  fenntartás; 
ízábadkozás. 

Sam  (szem),  s.  Samu  (fi- 
név. 

336 


Sand 

Same  (szem),  adj.  ugyanaz, 
épenaz;  the  —  m&n,ugyan- 
azon  ember;  at  the  — 
time,  ugyanazon  időben, 
ugyanakkor; egy  füst  alatt; 
it  comes  to  the  — ,  az 
mindegyre  megy;  — nesst 
s.  uyyanazonosság. 

Sample  (szára 'pl),  s.  mustra, 
mutaték;  példa  (n.  h.j. 

Sam'pler,  s.  hímminta. 

Sanable  (szén'ébl),  adj.  gyó- 
gyítható. 

Sanamund  (szé'némáud),  s. 
szegfűszagú  gyökér,  szeg- 
füszagú  czikbís;. 

Sanation  (széné'sán),  s.  gyó- 
gyítás. 

Sanative  (szén'étiv),  adj, 
gyógyító. 

Sanctiücate  (széngk'tifiket), 
r.  a.  szentelni ;  szentté 
tenni. 

Sanctirica'tion,  s.  szentelés, 
szentesít''*. 

Sanctifier  (széngk'tifeir),  s. 
szentesítő. 

Sanctify,  v.  Saiictificate. 

Sanctimonious  (— mo'niász),. 
adj.  szenteskedő;  — ly,  adv. 
szetiteskedvi'. 

Sanctimony  (széngk'timani),. 
8.  szenteskedés. 

Sanction  (  széngk'sán )  ,  8. 
szentesítés,  megerősítés :  v. 
a.  megerősít  ni;  törvényerő- 
re emelni. 

Sanctitude  (széngk'titjud), 
s.  szentség. 

Sanctity  (  széngk'titi ) ,  s.. 
szentség,  erkölcsi  tökély. 

Sanctuary  (széngk'tsjuéri), 
s.  szentség,  szenthely  ;  me- 
nedékhely :  to  take  — ,  a 
temjrfouiba  menekedni. 

Saud  (szénd),  s.  homok,  fö- 
vény, porond ;  —  bag,  s. 
homokzsák ;    —  beetle,    s. 
czingolány ;   —    '-rack,    »■ 
patacsorba,  patahasadék  ; 
—eel,  s.  fövénybwár ;   — 
heat,   s.  fövényfürdő ;   — 
piper,    s.    homoki    hbuez ; 
—  pit  ,    s.    fövénybánya  : 
— stone,*,  homokkő,  fói 
kő;   —  swallow,   s. 
fecske ;  —  walk,  s.  fövény- 
zett   sétasor ;   —   wort,    8. 


Sandal 


Saponification 


Satirize 


homokhúr ;  — ,  v.  a.  megfő- 

venyezni. 
Sandal  (szén'dél),  s.   sólya  ; 

—  wood,  g.  szantálfa. 
Sanderling  iszén'derling),  s. 

iiz  i  szalon  ha  .sár-szalonka . 
Sanders,  v.  Sandal-wood. 
Sandever     ( Bzén'diyer ) ,    s. 

Uvegtajt. 
Sand'ing,  Sand'ling,   s.   tar- 

somf.  [nyes. 

Sand'y,  adj.   homokos,  fové- 
Sane  (szén),  adj.  egészséges; 

józanészé. 
Sanfoin,  v.  Sainfoin. 
Sange  (széndzs),  .«.  holgyo- 

mál. 
Sanglant  (széng'glént),  adj. 

vérző,  véres. 
San'guinary  (széng'gwinéri), 

adj.  vérszomjas. 
Ban'gnine  (széng'gwin),  adj. 

rerun*:  vérszínű;  — ness, 

s.  vérmesség. 
Sanguineous     ( szénggwin'  - 

iasz),  adj.  bővérű,  véres; 

vérhez  tartozó;   — rod,    s. 

veresgyűrű. 
Sanicle    (szén'ikl),  s.   gomb- 

erngö ;   Yorkshire  — ,    fti- 

zóka. 
Sanitary    ( szén'itéri) ,    adj. 

egészségi;     —    board,    s. 

egét :  légügy  i  ta  nács. 
Sanity  íszén'iti),  s.  egészség; 

józai 
Santonine    (szén'tanin) ,    s. 

ürömdék. 
Bap  (szép),  ••>•.  ndvénynedv ; 

gátna;  —  colour,  ■-•.  ned- 

festék;   —  green,  s.   ami 

adj.  nedvzöld;—,  r.  a.  mi  , 

11.  gátnázni;  árká^zni,  alá- 
árkolni. 
Sapid  (szép'id),  adj.  ízletes. 
Sapid'ity,  s.  ízletesség. 
Sapienct   isze'piensz),  s.  böl- 

ség. 
Sa'pient,  '"//'.  bölcs. 
Sapless  (szépQesz),  alj.  ned- 

vétlen. 
Bapling  (szépling), .--.  fácska, 

csemete. 
Saponaoions  (szepone'sasz), 

adj  szappannemű. 
Baponary    i  azép'onéri) ,   «. 

tzappanfű;  adj.  szappan- 

tífinii. 


Saponifica'tion,  s.  szappano- 
sUás  :  szappanodéi. 

Saponify  (szépan'ifei),  v.  a. 
szappanosítni. 

Saporosity,  u.  Saporousness. 

Saporous  (sze'porász),  ailj. 
ízletes;  — ness,  s.  Ízletes- 
ség. 

Sapper  (szép'per),  s.  árkász. 

Sapphire  (széf fir),  s.  zafir 
(drágakő  /. 

Bap'phirine  (széf'firein).  adj. 
zafir . .  . :  —  blue,  adj.  za- 
firkék. 

Bappiness  (szép'pinesz),  s. 
nedvesség,  bőnedvűség. 

Sap'py,  adj.  nedves,  bönedvű; 
gyenge. 

Saque,  v.  Sack. 

Sarah  (szé'ré),  s.  Sára  (nő- 
név). 

Sarcasm  (száfkézm),  .-•.  csí- 
pős gang,  fulánkos  gátig, 
metsző  gang. 

Sarcastic  (szárkész'tik),  — al, 
adj.  gangos,  fulánkos,  csip- 
kedő ;  —ally,  adv.  gűnyo- 
lólag,fulánko*an. 

Sarcle  (szár'kl),  v.  a.  gyom- 
lálni. 

Sarculation  (szárkjulé'sán), 
x.  gyomlálás. 

Sarcocele(szárTioszíl),  .-•.  hús- 
sérv. 

Sarcoma  (szárko'mé),  g.  hús- 
kinövés. 

S;tici)phagous(szárkaf'(Vr  asz) 
adj.  húsevő. 

Sarcophagus  (szárkaf'égáBz), 
x.  koporsó;  kőkoporsó. 

Sarcotio  í  szárkat'ik  ) ,  adj. 
húsnövesztő. 

Sardin  (  szár'diu  )  ,  g.  apró 
ajak. 

Sardine  (szár'dein),  g.  drága- 
kő neme. 

Sardonian,  v.  Sardonic 

Sardonic  (szárdan'ik),  adj. 
—  laughter,  g.  görcsös  ne- 
vetés :  farkasnevetés. 

Sardonyx    (szár'doniksz),  g. 

sötétpiros  drágakő. 
Barge,  v.  Serge. 

Sark  Is/.árkl,  g.  ing  ;  vászon 
felső  ruha. 

Sarin.  11  tons  (szármen'tasz), 

adj.  indás. 
Barp-cloth,  v.  Sarplu  r. 


Sarplier  (szárplír'),  s.  bori- 
fék  vászon,  zsákvászon. 

Sarrasine  ( szér'részin),  g. 
hulló  rostéig,  emélcsős  ka- 
pú  :  likasír. 

Sarsa  (szár'szé),  g.  szárcza- 
gyökér. 

Sarsaparilla,  v.  Sarsa. 

Sarse  (szarsz),  g.  szőrszita. 

Sart  I szári),  s.  irtva ny,  irt- 
v&vajfbld  ajísrsg. 

Barver,  v.  Salver. 

Sash  (szés),  g.  szalagbokor 
(ruhán);  öv,  vitézöv,  tiszt- 
öv;  —  window,  g.  toló- 
ablak, tol-ablak;  —  buckle, 
g.  övcsat :  —  fastener,  g. 
ablak-kallantyú ;  — ,  v.  a. 
szalagbokorral  ékesítni ; 
tói-ablakkal  ellátni. 

Sassafras  (szész'széfrész),  s. 
szásza  frás.. 

Satan  (sze'tén),  s.  sátán. 

Satanic  (szétén'ik),  adj.  sá- 
táni. 

Satchel  (széts'il),  g.  zacskó,. 

Sate  (szét),  v.a.megelégítni, 
tömni. 

Sate'less.  adj.  telhetetlen. 

Satellite  (széféleit),  g.  po- 
roszló, testőr;  mellékboly- 
gó, csatlós,  Ívod. 

Satiate  (szé'siét),  v.  a.  meg- 
elégítui ;  telítni ;  adj.  túl- 
telt. 

Satia'tion  ,  g.  megelégítés  ; 
telítés. 

Satiety  (szétei'iti),  8.  megelé- 
gűltség  .  jóllakottság;  te- 
Uilet  :  túltelület ;   unalom. 

Sat'in  (szét'tin),  •-■.  atlacz  ; 
—  flower,  •■>-.  lapicz ;  — 
ribbon,  g.  atlaczszalag ; 
— ed,  adj.  simított  (papi- 
ros I;  atlaizncmü. 

Satinet  (szét'tinet),  s.félat- 
lacz. 

Satire  (szétíf,  Bzéfteir),  ■-•. 
gúnyor ,  gúnyvers,  gúny- 
irat. 

Satiric  (szétir'ik),  — al,  adj. 
gunyoros :  —ally,  adv.  gu- 
nyorosan. 

Satirist  (seéfiriszt),  s.  gúny- 
iró. 

Batlrize  (széfireiz),  v.  a.  gú- 
nyorolni;  rostál gatni,  még- 
rostálni. 


Bizonfv  :   Ansol-maíO'ar  HZ''it;ir. 


Satisfaction 

Satisfaction  (szétiszfék'sán) , 
.-•.  kielégítés,  elégtétel,  elég- 
tét ;  to  my  — ,  megelégedé- 
semre :  to  give  —  to  one, 
elégtételt  adni  vkinek ;  to 
demand  —  for  .  . .  elégté- 
telt követelni  vmiért. 

Satisfac'torily,  ado.  kielégi- 
töleg. 

Satisfactory  (szétiszfék'tári), 
adj.  kielégítő. 

Satisfy  (  szét'iszfei ) ,  v.  a. 
and  a.  kielégítni ;  elégté- 
telt adni;  eleget  tenni  ,•  be 
satisfied  with  it,  elégedjél 
meg  azzal ;  I  am  satisfied, 
meg  vagyok  elegedre. 

Sative  (szé'tiv),  adj.  kerti 
vetemény). 

Satrap  (sze'trép),g.  szatrapa, 
liely  tartó. 

Satrapy  (szét'répi),  s.  hely- 
tartóság :  zsarnokság. 

Sat-squirrel  ( szét  -  szkwer'- 
rel),  s.  alamár. 

Saturable  (széfsjurébl),  adj. 
telíthető. 

Saturanf  (szét'sjurént),  adj. 
telítő. 

Saturate  (szét'sjuret),  v.  a. 
telítni. 

Satura'tion,  g.  teltté* ;  teln- 
ie*, telidet. 

Saturday  (szefárdé),  s.  szom- 
bat. 

Saturity  (szétsju'riti),  s.  te- 
lültség,  felület. 

Saturn  (szé'tern,  szét'törn), 
g.  Saturnus ;  ólom. 

Saturnalia  (  szét'  rné'lié  ),  s. 
pl.  Saturnus-ünnepély;  dő- 
:  si  <lés .  I;  iesapo  ngds . 

Saturnals,  v.  Saturnalia. 

Saturnine  (széftermein), ad/. 
komor,  zehernye. 

Sat'urnist ,  s.  komor,  zeher- 
nye,  mord  kedvit  ember. 

Satyr  (szé'tár),  .<.  liget-isten, 
szatirus. 

Satyriasis  (  szétirei'éziz  ),  s. 
nőszdüh  (férfiban  >. 

Satyrion  (szétir'ián),  s.  kos- 
bor. 

Sauce  (szaasz),  s.  mártalék. 

Saucer  (szaa'szer) ,  g.  aU<i 
csésze. 

Saieily  (  szaa'szili ) ,  ddv. 
makra  nczosan, szemtelenül. 


Sauciness 

Sauciness  (szaa'szinesz) ,  s. 
durczásság ,     makranczos- 

ság,  szemtelenség. 

Saury  (szaa'szi) ,  adj.  dur- 
czás,  makranczos,  szemte- 
len. 

Saugh  (szao),  g.  fekete  nyár- 
fa. 

Saunders,  v.  Sanders. 

Saunter  (szán'ter),  v.  n.  bal- 
lagni ;  to  —  about,  őgye- 
legni ;  — er,  g.  járdakop- 
tató, nap-idő. 

Sausage  (sza'szedzs),  s.  kol- 
bász. 

Sauterelle  (szaterel'),  .s.  szög- 
letmérö. 

Savage  (szév'idzs),  g.  vad- 
ember; adj.  vad :  durva, 
kegyetlen  :  — ly,  ado.  va- 
dán ;  vadul ;  — ness,  g.  vad- 
ság. 

Sav'agery,  s.  vadon,  vadon- 
ság ;  durvaság,  kegyetlen- 
ség. *   [ség. 

Savanna  (szévén'né),  g.  rét- 

Save  (szév),  v.  a.  menteni, 
megmenteni ,  ki-,  megsza- 
badít ni ;  kímélni:  taka- 
r'üni,  megtakarít  ni,  meg- 
lakargatni ;  to  —  one's 
life ,  vkinek  életét  meg- 
menteni :  to  —  one  from 
drowning,  a  víz'  e  falástól 
megmenteni  vkit ;  to  — 
one's  self,  menekedni,  meg- 
menekedni;  to  —  upmo- 
ney, pénzt  megtakarni;  in 
order  to  —  myself  the 
trouble,  hogy  ne  kelljen 
fáradnom  ;  God  —  you  ! 
isten  tartsa  meg  ! 

Save,  adv.  and  prep,  kivévén, 
kivéve,  -on,  -en  kiriil. 

Saving  (szé'ving),  .s.  meg- 
mentés, megtartás  ;  megta- 
karó s  ;  adv.  kivévén,  ki- 
véve; —  your  presence, 
tisztelettel  légyen  mondva ; 
— ,  adj.  takarékos ;  to  be 
— ,  takarékoskodni ;  tőbe 
—  of  .  . ,  takarékosan  bánni 
-val,  -vei ;  — ly,  adv.  taka- 
rékoskodva, takarékosan  ; 
— ness,  s.  takarékoskodás, 
takarékosság.   , 

Saviour   (szé'viár) ,   ■?.    meg- 
váltó ;  megmentő. 
338 


Saying 

Savonet  (szév'onet),  g.  szap- 
panteke. 

Sav'our  (szé'vár),  s.  íz  ;  szag; 
illat ;    zamat ;   v.  n.  to  — 
of  .  .  ,   vmely    ízzel   birni, 
vmely    ízének    lenni;   this 
— s    of    insanity,    ez    már 
őrültségre  mutat,  ugy  lát- 
szik, hogy  ez  már  őrültség- 
nek a  jele.  [izűség. 
Sav'ouriness,   s.  ízesség,  jó- 
Sav'onriess,  adj.  íze  len, 
Sav'oury,  ad},  jóízű,  ízes,  íz- 
letes. 
Savoy  (szévai'),  g.  fodorkel; 

—  cake,  g.  bábakenyér. 
Savoy,  — ard  (— árd'),  s.  sza- 

vőjai. 

Saw  (szaa),  s.  fürész ;  monda; 
—dust ,  .s.  fürészpor  ,  fü- 
részhulladék;  —file,  s.fii- 
részráspoly;  —  fish.s.  kard- 
hal ;  —  frame,  s.  fiirés:  a, 
Jnrésznyél  :  —  mill,  s.  fii- 
részmalom ;  —wort,  8.  zsol- 
tina ;  — ,  v.  a.  and  n.  fü- 
részelni ;  to  —  off,  el-, 
lefűrészelni:  to  —  through, 
ketté  fiirészelni. 

Sawny  (szaa'ni),  s.  skát  pi- 
masz. 

Sawyer  (szaa'jér),  s.fürészlő, 
deszkafürészlő. 

Saxafrass,  v.  Sassafras. 

Saxifrage  (szék'szifrédzs),  s. 
kőtör. 

Saxon  (szék'szán),  g.  szász. 

Say  (szé),  v.  a.  and  n.  irr. 
(said  széd^ ,  said),  mon- 
dani ;  to  —  one'  prayers, 
imádkozni ;  to  —  mass, 
misét  mondani ;  to  —  one's 
lesson,  felmondani  leczké- 
jét ;  you  don't  —  so  !  ug  ja  n 
ne  mondja  '.  that  is  to  — , 
azaz  ;  I  never  said  so,  én 
azt  sohasem  mondtam;  I 
have  nothing  to  —  to  him, 
szóba  sem  akarok  bocsát- 
kozni vele ;  I  —  !  hallod-e  ! 

—  you  so?  valóban?  nem 
tréfál  ön  ?  it  is  said,  azt 
mondják,  azt  beszélik ;  — , 
s.  beszéd,  mondani  való ; 
let  me  have  my  — ,  let  me 

—  my  — ,  hadd  mondjam 
el,  a  mit  akarok. 

Say'ing,  s.  mondás,  jelmon- 


Scab 

dat :  it  was  a  —  of  his,  azt 
szokta  mondani. 
Scab  (szkéb),  g.  rüh ;  kosz, 

var. 
8cabrbard(8akéb'btíTd,szkéb- 

bárd),  g.  kardhüvely. 
Scablied,  adj.  rühes;  koszos; 
— ness,  g.  rühesség;  koszos- 
ság. 
Scabláness,  v.  Scabbedness. 
Scab'by,  v.  ScaVbed. 
Scabious  (szké'biász),  s.  sik- 
kamtyú  ;   adj.    rühes ;   ko- 
szos. 
Scabrous   (szkeTirúsz),    adj. 
rögös,   göröngyös      —ness, 
s.  rögössé g  :  {  áto.  ért.  I  si- 
nútlawág. 
Scad  (szkéd),  g.  garda  (hal); 

tüskés  makor  { hah. 
Scaffold  (szkéffald),  g.  vesz- 
töpad,  vérpad;  épitő  állás, 
alkotmány,  állvány:  —age, 
— ing,   8.   alkotmány ,  áll- 
vány :  állvány  építés. 
Scaffold,    v.   a.   építni   'áll- 
ványt) ,     rakni     i  állást )  ; 
támaszt  a  n  i,  támoya  tni . 
Scag  (szkég),  8.  pisztráng. 
Scald  (azkaáld),  v.  a.  nwy  for- 
rázni,  megforrázni;  lefor- 
rázni, fórrá  vízzel  leönteni; 
a   scalded    cat    fears    cold 
water,   kinek  a  kása  meg- 
égeite  száját,  máskor  to  illá- 
ját is  megfújja  ;  — ,  s.  meg- 
for  rázás,    átláss?),;    át  var: 
kosz  :   költi', ;  adj.    nyomo- 
rált, hitvány  ;  koszos. 
Scale  (szkél),  g.  halpikk,  hal- 
pikkely;  mérlegcsésze,  inér- 
legserpenyő ;  mérleg  :  m-  <■- 
ték;   mártok;    fokasz;    fo- 
kozat;    Iáit'         lajtorja: 

hqnglajtorja,  zenei  hang- 
sor, hangroval :  ostromlaj- 
torján megmászás  (esca- 
lade) :  on  a  large  .  nagy 
mértékben  ,  nagyban  :  a 
pair  of  s.  serpeny mérleg, 
serpenyüs  mérleg :  — s  of 
iron,  vaspor,  vasszikra : 
tin's  will  turn  tin-  — ,  ez 
majd  fordítani  fog  a  dol- 
gon :   - ,  v.  a.  megvakarni 

halat,;  mérlegelni ;  meg- 
mérni ;  megmászni  {lajtor- 
ján) ;  to       tin-  gans,  ki- 


Scaleless 

lányit  ni  a  lövegeket;  to  — 
money,  pénzt  pa  za  vol  ni ; 
— ,  v.  n.  hámlani,    fosztani 
(pikkelyekben  j. 
Scale'less,  adj.  pikkelytelen. 
Scalene  (szkélín'),  adj. egyen- 
lőtlen oldalú  :  s.   egyenlőt- 
len oldala  háromszög. 
Scaling  (8zké1ing),g.  ostrom- 
lajtorján     megmászás;    — 
ladder,  g.  ostromlajtorja. 
Seall  (szkaal),  g.  kosz,  őtvar. 
Scalliorj  (szkél'ján),  g.  meté- 
lőhagyma. 
Scallop  (szkallap),  .-•.  fésű- 
csiga :  v.  a.  kifogazni,    ki- 
csipkézni, kirovátkolni. 
Soalp  (szkélp,  szkálp),  v.  a. 
lein/ázni,   lehúzni    (a    fej- 
bőrt);  s.  lehúzott  fejbőr ; 
koponya  (n.   h. ,. 
Scalpel  (szkél'pel),  g.  szike. 
Scalp'er,  s.  kareztű. 
Scaly   (szké'li),   adj.  pikke- 
lyes. 
Scamble    (szkem'bl)  ,    v.    n. 
csatangolni,  kalézolni,  ba- 
rangolni ;    ügyetlenkedni; 
(for)    kiizködni ;   kapkodni 
vmi  ntán ;   v.  a.  szétdara- 
bolni; elszórni;  to  —  away, 
elfecsérelni ,  elvesztegetni; 
— ,  -v.  szétszórás. 
Soam'liler,  g.  tolakodó,  élődi. 
Scam'bling,  g.  kalézolds,  csa- 
tangolás; el  vesztegetés,  él- 
tékozlás :    adj.    kalézolő  ; 
tékozló;    elszórt;  tolárd: 
elkapkodó;   — ly,  adv.   el- 
szórva, SZétSZÓrva,   elsZÓr- 
tan  ;   küzködve,    elkapkod- 
va ;  tolakodva. 
Scammony  (szkém'moni),  g. 

kammányyanta. 
Scamp  (szkemp),  s.  kóborló, 

helyár  ;  mihaszna. 

Scamper  (szkém'pSr),  v.  n. 
to  —  off,  to  —  away,  el- 
szökni, elszaladni,  meg- 
ugrani. 

Scam'perer,  g.  szökevény. 

Scan  (s/kénnl,  v.  a.  tagolni 
i  verset  i ;     megvizsgálni , 

megmotozni;    jól    meggon- 
dolni. 

Scandal  (szkén'dél,  Bzkén'- 
dl  i.  g.  botrány  ;  to  raise  a 
— ,  botrányt  okozni i  to  lie 

90Q 


Scape 

under  a  — ,  rósz  hírének 
lenni ;  school  for  — ,  g.  rá- 
galomiskola ;  —  grubber, 
s.  gonosznyelvű  ember;  —, 
v.  a.  rágalmazni,  szidni; 
botránkoztatni. 

Scandalize  (szkén'déleiz),  v. 
ti.  botránkoztatni  ;  becste- 
leiátni,  rágalmazni :  to  be 
— d  at..,  botránkozni-on,-n. 

Scandalous  ( szkén'délasz  i, 
adj.  botrányos,  gyaláza- 
tos ;  —  ly,  adv.  botrányo- 
san, gyalázatosan  ;  —ness, 
.v.  botránkozatosság,  rágal- 
masság.  tagolás. 

Scansion  (szkén'sán), .-.-.  vt  r-- 

Scant  (szként),  v.  a.  megszo- 
rítani; sziíkitni,  elfogni, 
elhúzni,  megvonni,  csorbí- 
tani, kevesbítni;  I  was 
scanted  in  time,  kifogy- 
tam az  időből. 

Scant  (szként),  adj  sziik, 
csekély,  kevés,  ritka,  gyér; 
fukar  :  to  be  —  of. .,  >:ű- 
kihen  lenni  -nak ,  -nek;  fu- 
karkodni -ív//,  -vei;  '—. 
—ness,  g.  csekély  léte  v, 
volta  vminek. 

Scant'ily,  adv.  szűken,  sze- 
gényesen, soványan,  gyé- 
ren :  fukarul ;  alig. 

Scant'iness,  ••-•.  csekély  léte  >■. 
volta  vminek.  szűke  vilii- 
nél; :  elégtelenség. 

Scantle  (szkén'tl),  v.  a.  ki- 
vágni, kivagdalni  ;  elvag- 
dal ni  (darabokra);  —,  v. 
11.  megszökni  ni ,  fogyni. 

Scantlet  (szként'let),  g.  ila- 
rabka  ;  mutaték  ;  mérték  • 
pl.  esáklya. 

Scanty  adj.  sziik,  kevés, 
ritka,  gyér:  fukar;  —  of 
words,  kevés  beszédű,  ke- 
vés szava. 

Se  ip  (szkép),  g.  s:ahaika. 

Scape,  v.  to  Escape. 

Scape  (szkép),  %. szökés, meg- 

meneketlés  ;  átiiiád  a  ine- 
aeknlésre  ;  ga:csiiiy:  szár 
i  növényé  i  •  sca]>es  of  wit. 
elmés  ötletek;  —  gallowg, 
g,    akasztófa    virága;    — 

goat,  g.  bűnbak  ;  —  graC  , 
g.  vadonc:  ;  —  rules,  .-.  pi. 
ritkító  vonalak. 


Scapement 

Scape'meut,  s.  ketyegő  (az 
órában  . 

Scaphoid  (szkéffaid),  adj. 
csónakdad. 

Scapple  (szkér/pl),  v.a.  nagy- 
jából kifaragni. 

Scapula  (szkép'julé) ,  s.  la- 
poczka. 

Scapular;  (szkéj/jnléri),  adj. 
váüapoczkához  tartozó;  s. 
vdllrvha. 

Scapus  (szké'pász),  «.  osz- 
lopderék. 

Scar  (szkár),  s.  sebltely,  for- 
radás ;  bibe,  csúcs  (  növé- 
nyeken);  v.  a.  megjegyez- 
ni vkitíjl.  kardcsapással); 
v.  a.  behegedni,  beforrad- 
ni. 

Scarabee  (szkéVébi),  s.  bo- 
gár. 

Scaramouch  (szkér'emáuts) , 
s.  bohócz,  köznevettető. 

Scarce  (szkersz),  adj.  szűk, 
keres,  ritka,  gyér;  disin- 
terested meri  get  — ,  rit- 
kulnak  az  önzetlen  embe- 
ri]; :  ready  money  is  — ,  a 
készpénz  igen  ritka :  — , 
—Ij,  adv.  clig ;  alighogy. 

Scarceness  ,  s.  szűke  mii- 
nek, csekély  volta  vminek ; 
ritkaság. 

Scare  (szkér),  v.  a.  ijeszteni, 
megijesztem,  megfélemlít- 
ni;  to  —  away,  elijeszteni; 
lie  is  not  to  be  scared,  öt 
el  nem  rémíthetni. 

Scarecrow  (  szker'kro )  ,  .s. 
ijesztő,  madárváz. 

Scarf  (szkárf),  s.  vállszalag : 
sót,  váltravaló;  ereszték, 
toldás :  v.  n.  iísszeereszte- 
n;  ?sss,  £  :r:!  iln:  ■setszeíéí" 
dani. 

Scantl!  .atl:"il'l|s7k;  1   tlkfc'SKll), 

8.  }  nr    t  ss    kspalyá:  i 
Scarinea'tor,  s.  köpölyvas. 
Scarify  (szki'r'ifei),  v.a.  kar- 

ezozni ;  köpölyözni. 
Scarlet  (szkár'iet),  s. skarlát, 
skarlátszín ;  —  cloth,  8. 
skarlátposztó ,  skai  láttzö- 
vet ;  —  fever,  s.  vörlieny- 
láz,  vörheny  :  —  hörae,  8. 
bérlá ;  —  jasmine,  s.  bige- 
beezű ;  —  lychnis,  s.  csil- 
lag mécsvirág. 


Scarletina 

Scarletina   (szkárleti'né),  s. 

vörheny. 
Scar'mage,  v.  Skirmish. 
Scam  (szkárn),  s.  teliénga- 

iinj :  —  bee,  s.  ganajtu- 
rmii/. 

Scarp  (szkárp),  s.  horolat. 

Scarry  (szkár'ri),  adj.  sebhe- 
lyes, forradásos. 

Scary  (szke'ri),  adj.  kopár, 
puszta;  s.  terméketlen  föld, 
puszta. 

Seat  (szkét),  s.  záporeső. 

Scate,  v.  Skate. 

Scath  (szkéth),  s.  hátrány, 
kár  ;  —  fal,  adj.  káros ; 
— less,  adj.  ártalmatlan. 

Scatter  (szkét'ter),  r.  a.szét- 
hinteni,  szétszórni,  elszór- 
ni; eloszlatni,  elszéleszteni 
v.  n.  elszáradni :  elszéled- 
ni, eloszlani. 

Scat'tered,  adj.  elszórt,  szét- 
szórt, elszóródott;  —  ly, adv. 
elszóltán. 

Seat'teringly,  adv.  szétszór- 
va, elszórva. 

Scafterling,  s. bitang,  kóbor, 
csavargó. 

Scatty  (szkét'ti),  adj.  esős, 
nedves. 

Scavage  (  szkév'vidzs  )  ,  s. 
helypénz ,  sátorpénz. 

Scavenger  (szkév'indzscr),  s. 
ntczaseprö,  szemétszedő. 

Scelerat  (szel'ertt),  s. gonosz, 
gonosztevő. 

Scene  (szín) ,  s.  színpad, 
szín,  színhely  ;  színfal :  je- 
lenet, jelenés  (színpadon); 
jelenet,  látvány,  esemény  ; 
the  —  of  war,  hadszín,  csa- 
tatér; —  of  nature,  ter- 
mészeti jelenés  ;  drop  — , 
zárjelevet ;  —  shifter,  s. 
színházi  gépész. 

Scenery  (szi'neri),  s.  jelene- 
tezés,  jelenetekbe  foglalás : 
jelenítek  sora;  színi  ké- 
szület ;  tájkép. 

Scenic  (szin'ik),  — al,  adj. 
színszerinti ;  jelenetes. 

Scenography  (szinag'réfi),  s. 
külső  tiikörrajz. 

Scent    (szent),    s.    szaglás ; 

szimat,  nyom,  szay  :  illat; 

illatszer;   to  take  the  — , 

kineszelni ,    kiszimatolni ; 

340 


Schomburger 

to  he  on  the  wrong  — , 
tévúton  járni :  to  put  a 
wrong—  upon . .,  tévútra 
vezetni;—,  v.a.  iÜatosít- 

ni ;  neszelni,  szimatolni. 

Scent'ful,  adj.  illatos;  jó 
szay)  ás  a. 

Scent'less,  adj.  szagtalan. 

Sceptic,  v.  Skeptic. 

Sceptre  (szep'tr),  .$.  kormány- 
páleza. 

Scheanwing,  v.  Scavage. 

Schedule  (szed'jul),  s.  irat- 
ka,  levélke,  jegyzék,  sor- 
jegyzék, mutató  tábla. 

Scheílent  (szkel'lent),  s.  kér- 
ezemeza.  [hal. 

Schelley  (szkel'li),  .9.   bibor- 

Schematism  (szkí'métizro), 
8,  alakképesség  :  alakzat ; 
bolygó  csillagok  állása. 

Scheme  (szkím),  s.  alak; 
mértani  ábra  ;  terv,  terve- 
zet ;  the  outward  —  of  a 
thing,  vminek  külső  alak- 
ja, küleine ;  — ,  i\  a.  and 
n.  tervezni ;  —  r,  8.  tervezi), 
tervkoholó. 

Schesis  (szkí'sziz) ,  s.  vi- 
szony;  természeti  tulaj- 
don ;  termesze  i  testalko- 
tás. 

Schiefer-spar,  v.  Slate-spar. 

Schiller- stone  (szkil'ler- 
szton),  s.  csillpat. 

Schirrus,  p.  Sclrrhus. 

Schism  (sz'zm),  8.  szakadás, 
elszakadás ;     hitszakadás. 

Schismatic  (szizniét'ik),— al, 
adj.  szakadási :  hitszaka- 
dási ;  —ally,  adv.  szaka- 
dásilay ;    hitszn  kadásilag. 

Schist  (szk'szt),  r.  Slate. 

Schistose,  p.  Siaty. 

Scholar  (szkal'er),  s.  tanuló; 
tudós  ■  he  was  a  great  — , 
ö  igen  tanult  ember  volt. 

Scholast'c  (szkoh*sz'tik),arf/. 
iskolai,  iskolás :  ».  iskola- 
tudós. 

Scholiast  (szko'lié:;/,t), *.jegy- 
zetiró,  magyarázó. 

Schohon  (szko'lián),  s.  ma- 
y  i/a  rázat,  magyarázó  jegy- 
zet. 

Schomhurger     ( szkái: 
ger),    8.  amerikai    tenye- 
licze. 


School 

School  (szkúl),  8.  iskola  : 
fencing  — ,  vivó  iskola  : 
vivárda ;  —  for  girls , 
leányiskola  ;  —  girl,  s.  is- 
kolás lean;/  :  —  master,  g. 
iskolamester  ;  —  mistress, 
s.  tanítónő,  mesternő .-  — , 
v.  a.  tanitui,  (to)  beta- 
intiii . 

School'ing,  g.  tanítás,  okta- 
tás ;  tanultság. 

Schooner  (szkú'ner),s.  köny- 
nijii  kétárboczos. 

Sciatica  (szei-ét'iké),  g.  csíp- 
fájdalom. 

Science  (szei'ensz),  s.  tudo- 
mány ;  tudományosság. 

Scientific  (szeientixik),  —  al, 
adj.  tudományos  :  —ally, 
adv.  tudományosan. 

Scintillate  (szin'tilet),  r.  n. 
szikrázni 

Scintüla'tion,  g.  szikrázás. 

Sciolist  (szei'oliszt),  •■•■.  féltu- 
dás. 

Scirrhtre  (szkir'rász),  s.  meg- 
keményedett mirigy  dag. 

Scis'sion  (ezis'án),  g.  hasa- 
dás, metszés. 

Scissors  (sziz'zárz) ,  s.  pl. 
óllá. 

Scis'sure  (szizs'jor),  s.  hasa- 
dék. 

Sclej  itics  (szklerat'iks),  s. 
pl.  megkeményítő  szerek. 

Scoat  (szkaot),  v.  a  kereket 
kötni,  alabort  vetni. 

Scobs  (szkabsz),  g.  pl.  resze- 
lek :  toroezk  ;  szalaj. 

Bcoff  (szkaff),  v.  n.  to  —  at 
one,  e<áú>lui  i  kit  .  — ,  s. 
csúfolódás. 

Scoff'er,  g.  esti  blódó. 

Scoffing,  s.  aúfolás:  —  ly, 
adv.  esii  olódva,  csúfoló- 
lag. 

Scold  (szkaold),  v.  a.  meg- 
szidni, megdorgálni;  t. 
tsémbes  mi. 

Scold'er,  s.  tsémt 

Scold'ing,  g.  megdorgálás, 
megrovás ;  to  give  one  a 
good  --,./"'/  lehordanivkit. 

Scollop,  v.  Scallop. 

Scolopendra  (szkolopen'dré), 
s.  százlábú  pinczebogár ; 
i  vasnyelvii  bordalap. 

Scomber,  v.  Mackarel. 


Scoinm 

Scomm  (szkam),  s.  csúfbe- 
széd, blikö  szó. 

Sconce  (szkansz),  g.  sánc:, 
védfal,  védgát;  falgyertya- 
tartó, karos  gyertyatartó; 
polczdeizka ;  agy  ;  r.  a. 
bírságolni. 

Scooner,  v.  Schooner. 

Scoop  (szkúp),  v.  a.  kilapá- 
tolni, kimerítni,  elmozdít- 
111  elhordani  /  /;./;.'.•  ki 
öblözni  s.  lapát,  rízlapát: 
merítő  edény  :  vágás,  csa- 
pás, lökés. 

Scoop'er,  s.  lapátoló;  póling. 

Sepr  (szkoop),  g.  czél,  szán- 
dék :  moztér,  korlátlanság, 
szabadság;  darabfold;  to 
afford  — ,  to  give  full  — , 
moziért  engedni;  szabadjá- 
ra hagyni;  to  have  full 
— ,  szabadon  mozoghatni, 
szabadon  intézkedhetni. 

EJcopulous(szkap'julasz), a4/" 

sziklás,  szirtes. 

Scopus  (szko'pász),  .«.  gázló 
madár. 

Scorbute,  g.  v.  Scurvy. 

Scorbutic  (szkarbju'tik),— al, 
adj.  süly ös. 

Scorch  (szkaarts),  v.  a.  meg- 
perzselni, elperzselni,  süt- 
ni :  a  —  íiiíí  heat,  rendki- 
viili forn  s  ■/. 

Scordium  ( szkar'diam  ) ,  g. 
hagymaszagú  tarorja. 

Score  (szkoor),  g.  rovás  ;  ro- 
vat :  költség,  számla  •  ven- 
déglőházban); ok;  húsz; 
he  is  four  —  and  oád,  felül 
ran  nyolczvan  esztendőn  ; 
to  pay  one's  -,  tartozását 
leróni  :  he  may  rest  easy 
On  that  — ,  a  miatt  nem 
kell  aggódnia  :  upon  what 
— ,  miért  '  mi  okból  ?  mire  ? 
to  run  in  — s,  adósságot 
csinálni )  — ,  v.a.  róni,  fel- 
róni, tartozásul  írni ;  to- 
out,  kitárolni. 

SCO  re]     g.    ,     ,'/■  :li;    ::       i.-.f-  / 

Scoria  (szko  rié),  g.  salai;. 

Scorification  (szkarinki 

g.  salakulás. 
Scorify  (szko'rifei),  v.  a.  sa- 

I 'akit  ni. 

3zko'riász) ,    adj. 

sahi 

341 


Scourge 

Scorn  (szkaarn),  v.  a.  meg- 
vetni, fitymálni,  gúnyolni ; 
c  n.  (at)  gúnyolódni ;  s. 
megvetés,  fitymálás,  gúny. 

Scorn'er,  g.  megvető,  fitymál- 
gató\ 

Scorn'ful,  adj.  megvető,  fity- 
máló, gúrfyoló  ;  — ly,  adv. 
megvetéssel .  megvetöleg, 
fitymálgatva ,  gúnyol  >lag. 

Scorpion  |  Bzkaar'pián  I ,  s> 
skorpió,  bököl;  oil  of  — , 
g.  skorpióolaj  ;  —fly,  g.  pa- 
narpa  ;  —spider,  g.  kaszás 
pók;  —thorn,  g.  villongó 
sülbige. 

Scot  (szkatt),  8. adó  ;  számla, 
tartozás :  to  pay  —  ami 
lot,  mind  egyfiUérig  meg- 
fizetni; —free,  adj.  adó- 
im nt  :  büntetlen. 

Scot  (szkatt),  s.  sl-dt. 

Scotch  (szkats),  adj.  skót, 
skótországi;  —man,  g.  skót; 
—  woman,  s.  skót  nő  ;  — 
fiddle,  .«.  riili :  —  ordinary, 
g.  árnyékszék ;  —warming- 
pan,  g.  ágyas. 

Scotch,  g.  bevágás,  bemet- 
szés :  v.  a.  bevágni,  bemet- 
szeni ;  to  —  a  wheel,  ken  - 
ket  kötni. 

Scotish,    Scottish,    adj.    v. 

Scotch. 

Scotia  (szkas'sié),  g.  horny  ; 
öbWzet. 

Scotland(szkat'lénd),8.  Skót- 
ország, Skóthon. 

Scoundrel  (  szkáun'drel) ,  *. 
ezudar. 

Scoun'dreUsm,  g.  ezudarság. 

Scoup,  v.  S< p. 

Scour  (szkáur),  v.a.surőlni: 
tisztítni :  •  hadtud. ,  sodor- 
ni; to  —the  room.,  a  szoba 

talaját    súrol  ni  ;   to  : 

Wo   :1       III::    III  s     íUtal 

megtisztítni  •  a  gyapjút : 
to  —  the  seas,  kalózkodni; 
— ,  v.  u.  hasmenésének  len- 
ni :  kalézolni,  csatangolni; 
to  —  off,  to  —  away,  eltisz- 
tulni, elládul ni:  elballagni. 
Scoiir'er,  g.  sikárló,  surló, 
tisztító :  csatangoló ; 


hashajtó  szer. 
Scourge  (szkard 


rge(szkárdzs,szkördzs), 

ostor  :  r.  a.  ostorozni. 


Scouring  _ 

Scouring,  s.  súrolás,  tisztí- 
tás :  hashajtó  szer  :  —ball, 
.»■.  folttisztító  gömb;  —  sand, 
g.  surlóförény. 

Scout  (szkáut),  8.  keni;  csa- 
pang-őr  ;  csizmaiisztüó  ; 
y.,r  inas  gárbet  sürcí  bul 
dór;  v.  n.  kémlelődni;  üit 
jiírni,  czirkalni ;  v.  a.  csú- 
folni, faggatódzani. 

Scowl  (szkául),  s.  mogorva 
tekintet  ;  r.  n.  (at,  upon) 
mogorván,  görbe  szemmel 
nézni  i  vkit ). 

Scrabble  (szkréb'bl) ,  v.  n. 
kaparni,  vakarni,  vaka- 
rászni  :  v.  a.  befirkálni. 

Scraffle,  v.  to  Scramble. 

Scragged  (szkrég'ged),  adj. 
egyenetlen, szakadozott,  ho- 
porjas,  sovány,  vézna  ;  — 
ness,  8.  egyenetlenség,  ho- 
porjasság,  soványság,  véz- 
naság. 

Scrag'gy,  v.  Scragged. 

Scraíl,  v.  Scrawl. 

Scramble  (szkrém'bl),  v.  n. 
mászni,  kúszni;  kapkodni, 
tasakodra  elkapni  akarni 
i  vmit);  to—  up,  felmászni 
(-ra, -re),  megmászni;  to 
—  for,  kapkodni,  tusakodva 
elkapni  akarni  vmit  :  — ,s. 
kapkodás,  tusakodás,  küsz- 
ködés :  mászás. 

Scrap  (szkrép),  s.  darabka, 
metszetke,  töredék,  morzsa; 
takarék. 

Scrape  (szkrép),  v.  a.  and  n. 
vakarni;  megvakarni,  meg- 
kaparni ;  to  —  off,  leva- 
karni: to— out,  kivakarni; 
to  —  together,  összekapar- 
ni:  to  —  potatoes,  burgo- 
nyát vakarva  meghámozni; 
— ,  v.  n.  bákolgatni ;  dő- 
völni  <  hegedűn  );  vakarász- 
ni :  — ,  8.  ráutaháez  ;  vaka- 
rás ;  szorultság,  szorongás, 
hinár ;  to  get  one's  self 
into  a  — ,  bajha  keveredni; 
lie  is  out  of  the  — ,  kin  run 
a  hínárból. 

Scraper  (szkré'per) ,  s.  va- 
karó, vakarószer,  vakaró- 
vas,  vákarókés  ;  vakáfó- 
kapa ;  sárkefe;   vonópenge 


Scratch 

I  asztalosoknál)  :    kaparó ; 
zsugori;  rósz  hegedűs. 

Scratch  (szkréts),  v.  a.  kör- 
mölni, karmolni,  karczolni, 
vakarni  :  to  —  out  some 
one's  eyes,  vkinek  szemét 
kikaparni;  to— one's  head, 
fejét  vakarni;  (átv.  ért.) 
hüledezni;  to  —  one's  head 
for  .  . ,  fejét  törni,  töpren- 
kedni vmi n  ;  —  my  breech 
and  I'll  claw  your  elbow, 
kéz  kezet  mos,  (  vagy)  nya- 
logatják (dicsérik  i  egymást 
a  szamarak  (mutuum  muli 
scabunt) ;  — ,  .<.  körmölés 
okozta  sérelem ;  karcz,  kar- 
czolat ;  old  — ,  ördög. 

Scraw  ( szkrao ) ,  s.  felület ; 
gyep ;  to  cut  scraws,  gye- 
pet szelni. 

Scrawl  (szkraol),  v.  a.  irkál- 
ni,   firkálni;    s.   irka  firka. 

Scrawl,  v.  to  Crawl. 

Scrawl'er,  s.  firkáló. 

Serawl'ings,  s.  pl.  firkálás, 
firka. 

Screak  (szkrík),  v.  n.  sivítni, 
sic i  -dteni ,  // 1/ :  1-  srcgn i .  ss i 
korogni ;  s.  csikorgás. 

Scream  (szkríru),  v.  n.  si- 
kitni,  visítni ,  riadd  Imu- 
gon  felkiáltani,  vészé  kelni; 
s.  visít  ás,  riadd  felkiáltás, 
veszékelés;  to  set  ujj  a  — , 
elsikítni  magát. 

Scream'er,  s.  rivalgd,  ve- 
székelő. 

Screech  (szkríts),  v.  n.  rikol- 
tani, rikácsolni,  rikkanni; 
kuvikolni  :  •-•.  rikkanás ; 
kuvikolás  :  —owl,  g.  kuvik, 
csuvik,  halálmadár. 

Screen  (  szkrín  ) ,  s.  ernyő, 
ellenző;  tüzellenző,  kályha- 
ellenző;  kályhaernyő;  ol- 
talom; folding  — ,  olasz  fal: 
— ,  v.  a.  oltalmazni,  palás- 
tolni, elfödözni ;  to  —  one 
from  .  .  ,  vkit  megvédel- 
mezni -tói,  -tői ;  to  — one's 
self  from  observation,  rej- 
teke zni. 

Screen  (szkrín),  8.  rosta,  v.  a. 
rostálni. 

Screw  (szkrú),  s.  csavar, 
srdf;  —  and  wheel,  vég 
nélküli  csavar;  female  — , 

342 


Scrotocele 

nöcsavar,  csavartok,  anya- 
sróf;  Archimedian  — ,  víz- 
csavar  ,  vízműi  csavar; 
main  — ,  csavar  orsó;  — 
driver,  s.  srófhuzó  ;  —  nail, 
•v.  srófszeg;  —nut,  s.  nő- 
csavar;  —  propeller,  s. 
csavargőzös  ;  —  wrench,  s. 
csavarkulcs ;  —jack,  s.  sze- 
kér-emeltyű. 

Screw,  i7.  a.  srófolni,  csava- 
rolni ;  szorongatni ,  sanyar- 
gatni;  nyomorgatni ;  zsa- 
rolni ;  to  —  in,  besrófolni T 
becsavarolni ;  to  —  off,  ki- 
srófolni; to  —  up,  felszök- 
tetni (p.  vminek  az  árát); 
to  —  one's  self  into  .  . ,  be- 
fúrni magát;  beleártani 
magát ;  to  —  a  thing  out 
of  one,  kifacsarni  vkiből 
vmit;  titkot  kivenni  vki- 
ből .  to  —  up  a  dismal  face, 
fanyar  pofát  vágni;  te  — 
one's  mouth,  száját  félre- 
laízni  (  megvetőlegj. 

Scribble  (szkrib'bli,  v.a.and 
ii.  firkálni ;  — ,  —scrabble, 
s.  irkafirka. 

Scrib'bler,  s.  firkáló,  firkász , 
irkász. 

Seribe  (szkreib),  s.  irnok ; 
iró,  szerző ;  jegyző. 

Serimer  (szkrei'mer),.s.  vívó- 
mester. 

Serine  (szkrein),s.  szekrény. 

Scrip  (szkrip),  s.  lapka,  czé- 
dula  ;  levéltáska  ;  zacskó. 

Scriptural  ( szkrip'tsjurél), 
adj.  bibliai,  szent-irási. 

Sírip'ture,  s.  irás,  irat,  iro- 
mány ;  szent  irás. 

Scritch-owl,  v.  Screech-cwl. 

Scrivener  (szkriv'ner) ,  s. 
jegyző  :  pénzalkusz. 

Scrofula  (szkraf'julé).s.  gór- 
vély. 

Scrofulous  (szkraf'julász), 
adj.  görvélyes. 

Scrog  (szkrag),  s.  bokor,  tö- 
visbokor. 

Scroll  (szkrol),  $.  tekercs, 
irattekercs  :  —  of  parch- 
ment, pergamentekercs. 

Scrofulary  (szkraf'juléri),  s. 
tákajak. 

Scrotocele  (szkrotoszíl'),  s. 
heresérv,  töksérv. 


Scrotum 

Scrotum  (szkro'tám),  s.  bo- 
rék,  tökzacskó. 

Scrow,  v.  Scroll. 

Scroyle  (szkrail),  s.  gézengúz 
i  ember). 

Scrub  (szkráb),  v.  a.  súrolni, 
dörzsölve  tisztítni ;  to  — 
the  floor,  a  szoba  talaját 
súrolni:  — ,  .>.  elhasznált 
seprű  :  pölfön;  bokor ;  kő- 
tyomfitty. 

Scrub'bing ,  s.  súrolás ;  — 
brush,  s.  surlókefe. 

Scrumptious(szkrámp'tsász) 
adj.  kényes,  finnyás. 

Scruple  (szkrú'pl),  8.  terecs  ; 
kétség,  aggálg  •  lelkiisme- 
reti kérdés  ;  v.  n.  to  —  at, 
átallani,  kéteskedni,  lelki- 
ismeretes dolognak  tar- 
tani. 

Scru'pler,  s.  kétkedő,  akadé- 
koskodó. 

Scru'pulist,  v.  Scrupler. 

ScrupuHze  (szkrú'pjuleiz),  v. 
a.  kétkedésbe  ejteni,  ag- 
gasztani. 

Scrupulosity  (— lasz'iti),  g. 
lelkiismeretesség  ;  kétke- 
dés, habozás. 

Scrupulous  (szknVpjulász), 
adj.  lelkiismeretes ;  akadé- 

kos,  aggódó,  kétkedő; — ly, 
adv.  lelkiismereti  ten  ;  két- 
kedőleg ;  — ness,  9.  lelkiis- 
meretesség; kétkedés,  aka- 
dékoskodás :  óvatosság. 

Scrutable  (szkrú'tébl),  adj. 
kifürkészhető,  végére  jár- 
ható, kitanulható. 

Bcrutation  (szkruté'sáB),  s. 
vizsgálódás ;  fürkészel;  ki- 
tanulás. 

Scruta'tor,  •--.  izsgáló,  für- 
kész :  kitapogató. 

Scrutinize  (szkru'tineiz).  r. 
<i.  und  a.  vizsgálni,  nyo- 
mozni,  fürkészni;  búvár- 
kodni. 

Scru'tiny,  g.  för készet,  nyo- 
mozat,  vizsgálat. 

Scruze  (szkrúz),  v.  a.  nyom- 
ni, zúzni :  t"  -  mit.  ki- 
sajtolni :  kinyomni,  kiszo- 
i  ii  ni. 

Scry  (szkrei),  s.  falka,  fiit. 

Bend    (szkad),   i .    n.  jutni. 

Szaladni,     iramodni;     s.ó 


Scuddle 

guldani  ;  to  —  off,  to  — 
away,  elfutni,  megugrani; 
light  clouds  are  scudding 
over  the  blue  skies,  vilá- 
gos fellegek  száguldanak 
az  égen. 

Scuddle  (szkád'dl),  v  n.  se- 
besen menni,  futni. 

Scuffle  (szkaf'fl),  v.  u.  össze- 
kapni, tusakodni,  vereked- 
ni; tolongani,  tasziijálkod- 
ni:  s.  összekapás, verekedés; 
tolongás ;  háborgás. 

Sculk  (szkálk),  17.  n.  lappan- 
gó ni  ,  rejtekezni  ;  to  — 
after,  utána  lopódzni ;  — , 
s.  csoport,  kisebb  csapat 
állat. 

Sculk'ing,  s.  lappangás ;  — 
place,  g.  rejtek,  rejtekhely. 

Scull  (skáll),  8.  koponya; 
csóinak,  ladik;  evező;  v. 
n.  (baj. )  fúrni. 

8 culler  (szkál'ler),  s.  sajka  ,■ 
sajkás. 

Scul'lery,  .s.  öblögetés,  öblö- 
gető kamra  ;  —  maid,  s. 
öblögető  szolgáló. 

Scullion  (szkál'jan),  s.  konty-' 
hapeszér :  konyhaszolgáló. 

Sculp  (szkálp),  v.  a.  faragni, 
kifaragni,  kimetszeni. 

Sculptile  (szkálp'til) ,  adj. 
faragott,  vese  t. 

Sculp'tor,  •-■.  képfaragó,  szob- 
rász :  vésnök.. 

Sculpture  (szkálp'tsjur),  8. 
képfaragás  ,  szobrászat  ; 
vésmii vészét ;  rézmetszés  ; 
szobrász  mű,  vésmfi :  v.  a. 
faragni,  vésni,  metszeni. 

Scum  (szkam),  s.  hab,  taj- 
ték ;  leszedi  tt  hab  v.  táj- 
tól; :  srprejr  viliinek  ;  v.  a. 
lehabozni,  letajtékozni. 

Scum'mer,  s.  habszedő,  taj- 
tékszedő. 

Scupper-hole  ( szkap'per- 
haol),  8.  vízlék. 

Scurf  (szkárf),  s.  var,  kosz  • 
galóca, 

Scurrüe  (szkér'ril),  adj.  csú- 
fos, sértő;  aljas;  ;i  taunt, 
gúnyolódó   czélzás. 

Sourrffity,  t.  bohóság,  bohős- 

kudds,  trágárkodás,  vastag 

tréfa. 

343 


Sea 

Scurrilous  (  szkár'rilász  ) , 
adj.  bohós,  aljas. 

Scurvy  (szkár'vi),  .?.  süly  ; 
adj.  sülyös;  varas,  koszos; 
ezudar,  alávaló;  —  grass, 
s.  kalánfíí  ;  —  ale,  s.  ka- 
lánfii-sör. 

Scuse,  v.  Excuse. 

Scut  (azkát),  s.  kurta  fark; 
billegény,  fark  (a  rőt  vad- 
nál i  ;  nyúlfark. 

Scutcheon  (szkáts'án),*.  czí- 
mer  ;  paizs. 

Scutil'orm  (  szkju'tifaarni ), 
adj.  paizsalakú. 

Scuttle  (szkát'tl),  s.  árbocz- 
kosár  :  sikhéjkosár ;  rács: 
lisitliullató  ;  gyors  lopós: 
futás :  födéllyuk  ;  v.  a. 
In I  fi  n  ! :  t  ni:  :it:iv;ii  ha- 
jói (fenekét  megfúrva)  el- 
sül ijeszteni :  v.  u.  sebesen 
menni,  futni,  száladni. 

Scymetar,  v.  Cimeter. 
Scythe  (szeidh),  s.  kasza  ;  r. 

a.  kaszálni. 

Sdeignful,  v.  Disdainful. 

Sea  (szí),  s.  tenger;  main  — , 
sik  v.  nyilt  tenger  :  heavy 
— ,  habzuhany;  to  puttó 
— ,  tengerre  szállani;  to  be 
at  sea.  a  tengeren  lenni, 
a  tengeren  hajózni;  to 
travel  by  — ,  a  tengeren 
utazni;  to  be  half  —  sover, 
pityókosnak  lenni;  praise 
the  — ,  but  keep  on  land, 
dicsérheted  a  tengert,  cL 
maradj  a  szárazon  ;  he 
complains  wrongfully  of 
the  —  who  twice  suffers 
shipwreck,  ki  magát  két- 
szer adja     res;, ■delemre,  a 

szerencsét  ne  vádolja;  nar- 
row — ,  tengerszoros,  ten- 
gerszorulat;  —  anemone, 
8.  virágféreg;  ape,  s. 
kimérahal;  —  bank,  s.  ten- 
gerpart :  tengeri  gátpart : 
—  bear,  8.   medvefóka  ;  — 

boat,    8.    tengeri    hajó,: 
breeze,     8.    tengeri    szellő, 
tengeri  szél;  —  calf,  8.  tcu- 
::m   bcrjÁ      -    eapt  un   ... 
kapitány  (hadihajón)  ;  — 

cat,  8.  kutya   czápa  ,  tigris 

(oltn  czápa  :       chart,  s. 


Sea 

tengerabrosz  ,  ti  ngerkép  ; 
—coast,  s.  tengerpart :  — 
cob,  g.  tengeri  csüllő;  — 
cormorant;  8.  kormorán; 

—  dog,  s.  tengeri   kutya; 

—  dragon,  s.  sárkány-ri- 
pacshal ;  —  drake,  s.  kor- 
morán  :  —  duck,  g.  ró'?  ré- 
eze  :  —  eagle,  s.  ráró,  ha- 
lászsas :  —eel ;  g.  tenyéri 
angolna  ;  —  engagement, 
«.  —  fight  s.  tengeri  ■\:/ 
:et  ;  —  farer,  s.  —  faring 
man,  s.  tengerjáró,  tengeri 
hajós  :  —  gate,  s.  tenger- 
hullám :  —  girdles,  S.  ten- 
geri s;i rács  ;  —  girt,  adj. 
tengerövezte;  —  grass,  s. 
hinár,  omboly  ;  —  green, 
adj.  tengerszinti ;  s.  ostor- 
indás  haramag ;  —  hen,  ••-•. 
vöcsök  :  —  hog,  s.  disznó- 
hal ;  —  language,  s.  hajós- 
nyelv ;  —  lamprey,  s.  gá- 
ly agancs;  —  lark,  g.  parti 
lile :  —  lavender,  s.  vörös 
k uhuba ;  —lion,  s.  orosz- 
lánfóka; —  man,  s.  ten- 
gerész, Itajós,  matróz;  — 
men's  wages,  s.  pl.  mat- 
rózbér; —  monster,  s.  ten- 
gerszörny ;  —  moon ,  .•>. 
holdas  kiiUömj ;  —  needle, 
g.  tűhal,  tüves  csuka ;  — 
owl,  s.  lompos  tasza ;  — 
pheasant, s.  kanalas  récze; 

—  plant,  •<.  tengeri  növény; 

—  pool,  s,  sós  tó  :  —  port, 
s.  tengerrév,  tengeri  kikötő; 

—  purslain,  s.  parti  mag- 
lapéi ;  —  quadrant,  s.  hol- 
landi fokív  ;  —  robber,  s. 
tengeri  rabló;  — rover,*'. 
kalóz :  —salt,  s.  tengeri 
só ;  —  serpent,  s.  tengeri 
kigyó;  —  service,  s.  tenge- 

olgálat ;  —  shore,  s. 
tengerpart ;  —  sick,  adj. 
tengerkóros,  tengerkórban 
szenvedő;  —  sickness,  s. 
tengeri  kórság;  —  term, 
gi  hajózási  műszó;  — uni- 
corn, s.  kétfogú  (halj, 
agyard;  —  voyage,  s.  ten- 
geri utazás;  —  ward,  adv. 
tengerfelé ;  —  water,  s. 
tengervíz  ;  —  wrack,  s.  om- 
boly, moszat. 


Seal 

Seal  (szil),  s.  tengeri  kutya, 
tengeri  borjú;  pecsét,  pe- 
csétnyomó; —  skin,  8.  bor- 
jó  fókabőr,  borjú  fókaprém; 
to  put  the  —  upon  . .,  meg- 
pecsételni; to  put  under 
— ,  lepecsételni  ;  our  lady's 
— ,  büdös  gönye;  — engrav- 
er, 8.  pecsétmetsző;  —  ring, 
S.  pecsétgyűrű  ;  —,  v.  a. 
pecsételni ,  lepecsételni  ; 
megpecsételni ;   hitelesítni. 

Seal'ing  s.  pecsétélés ;  begip- 
szelés;  beóhnozás  ;  —  wax, 
S.  pecsétviasz. 

Seam  (szím),  s.  szegély,  sze- 
ges ;  varrat,  varráng ,  te- 
tter, lótéher;  sebhely ;  zsír; 
eresztél;,  választék;  v.  a. 
szegni,  beszegni. 

Seamstress  (szem'sztresz),«. 
varrónő. 

Sean  (szín) ,  s.  huzóháló, 
gyúlom. 

Sear  (szír) ,  adj.  száraz , 
aszott ;  v.  a.  égetni,  meg- 
égetni, megsütni,  rásütni ; 
msgbúyi  geym.  msgsértem- 
megviaszolni. 

Search  (szerts,  szörts),  v.  a. 
and  n.  nyomozni,  kutatni, 
kurkászni,  vizsgálódni;  ke- 
resni; to  —  ont,  kikutatni, 
kivn i  '  s  ni.   I  italaim  -  to 

—  after  truth,  az  igazságot 
nyomozni;  to  —  for  one, 
vkit  keresni;— ,s.  keresés; 
nyomozás,  vizsgálódás;  to 
be  in  —  of  a  wife,  felesé- 
get keresni ;  —  warrant,  s. 
házkutatási  parancs;  — 
after  truth,  iyazságnyo- 
mozós. 

Search'er,  s.  kereső;  tuda- 
kozó; vizsgáló,  nyomozó; 

—  for  mines,  bányakutató; 

—  after  truth,  igazságnyo- 
mozó. 

Sear'ed,  adj.  megégetett;  — 
conscience,  s.  rósz  lelkiis- 
meret; —  bough,  s.  elaszott 
ág ;  —  up,  aszú,  kiszáradt, 
elaszott  ;  kiégett. 

Season  (szí'zu),  g.  év  mik, 
ilény ;  kellő  idő;  every 
thing  is  goodj  in  its  — , 
minden  jó  annak  idejében; 
out    of   — ,     idején    kivül, 

314 


Second 

voszkor ;  hares  are  out  of 

—  in  March,  mdrcziusban 
nem  eszünk  nyálpecsenyét; 
— ,  v.  a.  megérlelni ;  fűsze- 
rezni, megfűszerezni  :  szo- 
rítni:  to  —  with  salt,  meg- 
sózni; — ,  17.  n.  megérni, 
érdemre  jutni;  megszárad- 
ni;  to  —  of,  vmely  ízzel 
birni,  vmely  ízének  lenni. 

Sea'sonahle,  adj.  idényszerű; 
jókon  ;  kellő,  alkalmas. 

Sea'sonably,  adv.  annak  ide- 
jében. 

Sea'sonage,  s.  fűszerezés;  fű- 
szer. 

Seat  (szít),  g.  ülőhely;  szék; 
székhely,  lakhely;  to  take 
a  — ,  helyet  foglalni,  leül- 
ni;  reserved  — ,  zártszék; 

—  of  war,  hadszín;  — ,  v. 
a.  ültetni,  leültetni ;  to  — 
one's  self,  leülni ;  — ,  v.  n. 
feküdni  (n.  h.r,  lakni,  tar- 
tózkodni. 

Seat'ed,  adj.  fekvő,  lévő. 

Sebaceous  (szibé'sasz).  adj. 
faggyú  .  . ,  fuggyus ;  — 
glands,  s.  pl.  faggyútüszők. 

Sebate  (szi'bet),  g.  zsírsa- 
vas só. 

Sebatic  (szibé'tik),  adj.  — 
acid,  g.  zsírsav. 

Sebesten  (szibesz'tn),  .$.  mell- 
bogyó. SZŐ. 

Secant  (sziTíént),   s.   átmet- 

Secede  (sziszíd'j,  v.  n.  el- 
válni, különválni. 

Secern  (sziszem'),  v.  a.  el- 
választani. 

Seces'sion  (sziszes'án),  s.  el- 
válás, különválás ;  eltávo- 
zás. 

Secle  (szi'kl),  s   évszázad. 

Seclude  (szikljud'),  v.  a.  7.7- 
vekeszteni. 

Seclusion  (sziklju'sán),*.  ki- 
rekesztés; elvonultság,  ma- 
gányos élet. 

Second  (szek'ánd),  <dj.  máso- 
dik ;  a  —  time,  másodszor  ; 
every  —  day,  minden  másod 
nap;  he  is  —  to  none,  nem 
alábbvaló  ő  egyiknél  sem 
egy  sorba  állhat  akárki r  I; 

—  thought,   utógoru 
upon  —  thoughts,  jobban 
meggondol ván, jobban  meg- 


Secondary 

hányván-vetvén  a  dolgot ; 
at  —  hand,  második  kéz- 
hi'il ;  — ,  s.  párbaj-segéd  . 
párbaj-tanú  :  másodpercz; 
második  lökés  a  vívásban  : 
harmadik  lap  őrszeme;  — 
of  exchange,  másodváltó ; 
— 's  pendulum,  s.  másod- 
perez-inga  ;  — =-hand,  s, 
másodperczmutató ;  — ,  v. 
a.  segítni,  segédkezni;  má- 
sodikká tenni.  „ 

Secondary  (szek'andéri),ad/. 
másod,  másodszerű  ;  aláso- 
rolt ;  mellék  . .,  mellékes  ; 
s.  helyettes,  altisztviselő, 
alhivatalnok ;  (csillagá- 
szat i  csatlós. 

Second-hand,  adj.  második 
kézitől  váló,  használt,  nem 
uj  ;  —  furniture ,  s.  máso- 
dik kézből  vett,  használt 
bútorok;  (tréf.)  I  won't 
have  a  —  husband,  nem 
megyek    özvegy    emberhez 

férjhez. 

Second'ly,  adr.  másodszor. 

Sec'ond-rate,  adj.  másod- 
rendű. 

Sec'ond-sight,  s.  tünetlátás; 
— ed,  adj.tünetláló,  tünde- 
látó :  —ed  person,  S.  lát- 
nók. 

Secrecy  (szfkriszi),  s.  titkos- 
ság; titoktartás;  bound 
to  — ,  titoktartásra  köte- 
lezett. 

Secret  (szí'kret),  s.  titok;  to 
be  in  the  — ,  a  tit<d;b<i  be- 
avatottnak lenni,  tudni 
vmiröl;  to  let  one  into 
the  — ,  a  titokba  beavatni 
vkit,  titkot  bízni  rkire,  tit- 
kot közölni  vkivel;  to  keep 
a—-,  titkot  megtartani :  to 
keep  it  a  — ,  titokban  tar- 
tani :  — ,  adj.  titkos;  — 
society,  8.  titkos  társaság  : 
—  grief,  ■-•.  titkos  bú;  — ly, 
adr.  titkon  ,  titkosan  ,  ti- 
tokban ;  aess,  s.  titkos- 
ság. 

8eoretaríship(szek'ritérÍBip)l 
s.  titkárság. 

Secretary  (szek'ritéri),  8.  tit- 
kár, titkárnők. 

Secrete  (szikiit  |,  V.  a.  el- 
rejteni,  alattomban    félre 


Secretion 

tenni  <  emit ) ;  eltitkolni ; 
elválasztani. 

Secretion  (szikri'sán),  s.  el- 
választás. 

Secre'tory,    adj.    elválasztó. 

Sect  (szektl,  s.  oltóág,  olt- 
ván)/ -.felekezet,  szakadék; 
hitfelekezet ;    tan  felekezet. 

Sectarian  (  szekte'rién  ) ,  .s. 
and  adj.  felekezö,  félékeze- 
tes. 

Sectarianism,  Sect'arism,  s. 
felekezeiiség ,  félekezetes- 
ség. 

Sect'arist,  Sect'ary,  s.  fele- 
kezö ;  felekezetkövető. 

S'-ction  (szek'sán) ,  s.  met- 
szés, metszet :  osztály  ;  sza- 
kasz :  kerület;  megye;  bon- 
ezólás  (n.  h.);  conic  — , 
kúpmetszet,  kúpszelvény. 

Sect'or,  s.  körkiszelmény,  ka- 
raj. 

Secular  ( szek'julér ) ,  adj. 
százéves :  világi,  világren- 
déi :  —  ecclesiastic,  s.  vi- 
lági pap  ;  —,  s.  világi. 

Secularization  (szekjnlerize- 
san),  s.  világiasítás. 

Secularize  (szek'juléreiz),  v. 
a.  világiasítni ,  világren- 
déivé tenni. 

Secundine  (szek'ándein),  s. 
szülep. 

Secure  (szikjúr'),  adj.  biztos  ; 
he  is  —  írom  .  .  ,  bizton- 
ságban van  -ra,  -re  nézve, 
nem  kell  tartania -tói, -tői; 
to  he  —  of,  bizonyosnak 
lenni  -ban,  -ben  ;  —  ly,  adr. 
bizton,  biztosan. 

Secure',  r.  a.  biztOSltni  :  to 
—  one  from  (against),  biz- 
tosítni  rkit  rmi  ellen  :  meg- 
óvni vkit  vi.itöl;  to  — one 
of,  bizonyossá  tenni  vkit 
vmi  felöl:  to  —  one,  vkit 
elfogatni,  vkit  börtönbe 
zárni;    to  —   a   harbour, 

/  ;l  :.t:t  el     :r,'i 

Seeureness,  v.  Security. 

Security  (szikju'riti),  s.  biz- 
tosság, biztonság,  bátorság; 
biztosíték  :  ingatlan  zálog; 
kezesség  ;    h  :es,  játállá  ,• 

to  stand     -,  kezeskedni. 

Sedan  (szidén'),  —chair,  s. 
gyaloghintő. 

345 


Seed 

Sedate  (szidéf),  adj,  komoly, 
nyugodt,  csendes;  — ly,  adv. 
komolyan,  nyugodtan,csen- 

desen ;  — ness,  .s.  komoly- 
ság, nyugodtság. 

Sedative  (szed'étiv),  adj. 
enyhítő,  nyugtató. 

Sedentary  (szed'entéri),  adj. 
iilö ;  a  —  life,  ülő  élet  mád. 

Sediment  (  szed'imeut )  ,  S. 
üledék,  szálladék. 

Sedi'tion  (szedis'án),  s.  láza- 
dás, zendülés. 

Sedi'tious  (szedis'ász) ,  adj. 
lázadó,  zendülő;  — ly,adv. 
lázadólag;  —ness,  s.  lá- 
zongás. 

Seduce  (szidjusz'),  v.  a.  el- 
csábít ni. 

Seduce'ment,  s.  elcsábítás. 

Sedu'cer,  s.  elcsalnia. 

Seduction  ( szedák'sán ) ,  s. 
csábítás,  elcsábítás. 

Seduc'tive,  adj.  csábító. 

Sedulity  (szedjul'iti),  s. szor- 
galmasság, serénység. 

Sedulous  (szed'julász),  adj. 
szorgalma*,  serény;  —  ly, 
adv.  szorgalmasan,  seré- 
nyen ;  —ness,  .■>.  szorgal- 
masság, serénység. 

See  (szí),  s.  szék,  püspöki 
szék  ;  püspökség ;  the  holy 
— ,  szent  szék. 

See  (szí),  v.a.  and  n.  irr.  (saw 
Baa  ,  seen  szín~ ),  látni; 
nténia  látni:  hozzálátni; 
kiférni:  látogatni:  észre- 
venni ;  did  you  ever  —  the 
queen:'  látta-e  valaha  a  ki- 
rálynői '  did  v(  ni  ever  —  the 
like ?  látott-e  valaha  ilyes- 
mit .'  I  shall  come  to  —  you 
to-morrow,  holnap  meg  fo- 
gom önt  látogatni  ;  to  — 
one  home  ,  ha:a  kisérni 
vkit ;  I  at  once  saw  his 
drift  nun:!/  ■:<  <  S  i  i  <  ttem 
az  ö  szándékát  :  I  shall  — 
to  it,  majd  én  utána  hitok; 
as  I  -,  a  mint  látom  ;  I'll 
—  about  it,  majd  meglá- 
tom ;  to  —  through,  fene- 
kére látni  l  viliinek  |  ;  you 
cannot  —  wood  for  trees, 
sal;    fatál      nem     látja     az 

erdőt. 
Seed  (szid), s. mag,  vetőmag; 


Seedling 

ivadék,  maradék ;  —  bed, 
g.  melegágy  ;  —  bud ,  .-. 
maghon;  —  coat,  8.  bél- 
hártya  ( magban );—  down, 
s.  bóbita;  — field,  8.  p«tő: 
föld;—  lobe,  s.  szífc;  — 
man ,  s.  magkereskedő ; 
magvető  ;  —  pearl,  s.  igen 
apró  gyöngy  :  — 's  man,  8. 
magvető  ;  magkereskedö ; 
— vessel,  s.  magbur,  mag- 
tok ;  — ,  17.  n.  magba  indul- 
ni :  magvasodni. 

Seed'ling,  s.  magból  kifejlő- 
dött növény. 

Seed'y,  adj.  maiira*;  vásott; 
kopott. 

See'üig,  8.  Iát  ás  ;  part.  látó  ; 
ger.  látván  ;  —  how  mat- 
ters stand  I  did  not  want 
to  etc.,  látván  a  dolog  ál- 
lását, nem  akartam  stb. 

Seek  (szik),  v.  a.  and  n.  irr. 
(sought  szaat] ,  sought), 
keresni,  törekedni,  törni 
(  vmire  v.  vmi  után)  ;  to  — 
one"slife,  vki  életért' törni; 
to  —  the  truth,  az  igazsá- 
got nyomozni ;  to  —  some 
one's  affections ,  vkinek 
kedvét  keresni:  to  —work, 
munkát  keresni; h.e  sought 
to  set  me  thinking,  gon- 
dolkozásra akart  engem 
indítani ;  to  —  after  an 
office,  szolgálatot,  helyet 
keresni ;  to  —  for  help,  se- 
gedelmet keresni. 

Seek'er,  s.  kereső;  —  after 
novelty,  ujsághajMsz. 

Se ek-sorrow  (szík'szarro),  s. 
búkeresd. 

Seem  (színi),  v.  n.  látszani, 
tetszeni ;  if  I  —  a  little  se- 
vere, ha  látszólag  egg  kis- 
sé szigora  vagyok  ;  you  — 
disheartened,  ön  elcsüg- 
gedtnek  látszik  ;  he  seems 
to  know  nothing  about  it, 
úgy  látszik,  hogy  li  nem 
tud  róla  semmit  ;  this 
seems  to  me  too  short,  ez 
nekem  rövidnek  tetszik  :  it 
seems  as  if  etc.,  úgy  lát- 
szik, mintha  stb.:  it  seems 
to  me  that  etc.,  nekem  úgy 
lótszik,  hogy  sth. 

Seem'ing,  s.  látszat,  tetszet; 


Seemless 

adj.    látszó,    látszólagos; 

— ly,  ailv.  látszólag:  tet- 
szöleg ;  — ness,  8.  látszó- 
ság. 

Seein'less,  adj.  illedelmetlen. 

Seem'line.-s,  8.  illedelmesség. 

Seem'ly,  adj.  illedelmes  •  jó, 
kinézésű. 

Seen  (szín),  s.  tőgy  (tehéné). 

Seen  (színi,  adj.  (in)  járt  OS, 
ügyes. 

Seen,  part.  —  v.  to  See. 

Seesaw  (szí'szaa),  v.  n.  haj- 
longni ,  himbálódzni  ;  s. 
hajlongás,  himbálódzás. 

Seeth  (szíth),i\  a.  irr.(pret. 
sod,  seethed,  part,  sod) 
főzni,  forralni  ;  v.  n.főni, 
forrni. 

Segar,  v.  Cigar. 

Seggrum  (szeg'grám),  s.  ber- 
zedt  üszög-őr. 

Segment  (szeg'ment),  s.szeg- 
mény. 

Segovies  (szegő' visz), s.^yap- 

JUSZÖVet  neme. 

Segregate  (szig'rigét),  v.  a. 
elválasztani;  a  nyájtól  el- 
választani. 

Segregation,  s.  elválasztás; 

elválás. 

Seigneurial  (szinju'riél),  adj. 
uradalmi  :  földesúri. 

Seignior  (szín'jár),  s.  ur,föl- 
des-ur ;  őúr  :  —  of  the 
fief,  hüvéd-úv;  grand  — , 
szultán,  török  császár. 

Seigniory  (szin'jári),  s.  ura- 
ság, főuraság ;  (czím)  mél- 
tóiságod. 

Seine,  Sein  (szín),  s.  csapó - 
recze,  reczecsapda. 

Seizable  (szí'zébl),  adj.  le- 
foglalható ,  elfoglalható ; 
elkobozható. 

Seize  (szíz),  v.  a.  elfoglalni: 
lefoglalni,  elkobozni;  el- 
fogni; megragadni;  elra- 
gadni; they  seized  upon 
my  store  of  provisions, 
eleségemet  elragadták;  a 
panic  seized  them,  rette- 
gés fogta  el  őket ;  the 
flames  seized  it,  a  láng 
kapott  bele;  the  police 
seized  the  stolen  goods,  a 
rendőrség  elfoglalta  a  lo- 
pott holmit;  he  was  seized 

346 


Self 

and  put  to  prison,  elfog- 
ták és  bebörtönözték ;  to 
be  seized  of  a  thing,  vmi- 
nek  birtokóban  lenni. 

Sei'zer,  s.  elfoglaló,  lefoglaló, 
elkobzó. 

Sei'zin,  x.  elfoglalás;  birtok- 
ba-vétel. 

Sei'zor,  v,  Seizer. 

Seizure  (szi'zsjnr),  s.  elkob- 
zás elfoglalás,  lefoglalás  ; 
zár,  zár  alá  téiel :  roham 
(nyavalyáé) ;  elfogás,  el- 
fogatás. 

Sejourn,  v.  Sojourn. 

Sejunction  (szidsánk'sán),  s- 
elválasztás. 

Sejungible  (szidzsán'dzsibl),, 
adj.  elválasztható. 

Seldom  (szel'dáni),  adv.  rit- 
kán; —ness,  s.  ritkaság. 

Select  (szüekf),  v.  a.  kivá- 
lasztani :  adj.  választott, 
kiválasztott. 

Select'ed,  adj.  választékos  ,- 
kiválasztott  :  — ness.s.  vá- 
lasztékosság. 

Selec'tion,  s.  kiválogatás,  ki- 
választás; választék;  vá- 
logatottság. 

Select'ness,  s.  választékos- 
sag,  jelesség. 

Seleiiiate  (szelí'niet),  s.  re- 
tenysavas  só. 

Selenic  (szüen'ik),  adj.  — 
acid,  s.  retenysav. 

Selenious  (szili'niász),  adj. 
—  acid,  s.  retecssav. 

Selenite  (szel'ineit),*.  retecs- 
sa  vas  só. 

Sel'enite,  s.  holdkö,  kőüvegv 
réteges  gipsz. 

Selenium  (szili'niám),  s.  re- 
teny. 

Selenographic  (szelenagi'éf- 
ik),  —  al,  adj.  holdrajzi. 

Selenography  (szelenag'refi), 
s.  holdrajz,  holdleirás. 

Self  (szeli),  pro n.  {.plur.  selv 
es),maga;  ön;  tdj. saját; 
s.  saját  maga  szentélye;  — 
abasement,  s.  önlealavso- 
nyítás ;  —  ahuse,  s.  önfer- 
tőzés ;  —  active,  adj.  ön- 
tevő;  —  activity,  8.  öl  lé- 
vőség, öntevékenység ;  — 
assumption,  s.  önhittség, 
elbizottság ;  —  conceit,  í. 


Selfhcal 

elbizottság,  'önhitt  elfogult- 
ság; —  conceited,  adj.  el- 
bizakodott, magahitt,  döly- 
fös :  —  confidence,  s.  ön- 
bizodalom,  magábanbízás  : 

—  deceit,  s.  öncsalás,  <hi- 
ámítás  :  —  defence ,  s. 
önvédelem  ;  —  delusion, 
8.  öncsői  ódás  ;  —  denial, 
s.  önmegtagadó* :  —  de- 
pendence ,  s.  önállóság , 
magánállóság;  —  esteem, 

—  estimation,  s.  önbecsü- 
lés;  —  examination,  .s.  ön- 
vizsgálat, önkisértés  ;  — 
possession,    s.    önuralom  ; 

—  praise,  s.  öndicséret ;  — 
preservation,  s.  önfenntar- 
tás :  —  restraint,  s.  önza- 
bolázás ;  —  same,  adj. 
ugyanazon,  ugyanaz;  — 
sufficiency,  s.  önelégedett- 
sa  ■<     mteltsi  ■<     inhxUs&g 

—  sufficient,  adj.  önelége- 
dett,  öntelt,  önhitt;  — 
thought,  adj.  nntanult;  — 
victory,  s.  önlegyőzés;  — 
will,  s.  önakarai,  önakara- 
tosság  :  —  willed  ,  adj. 
akaratot,  önfejű  ;  —  wise, 
<nlj.  önelhitt. 

Selfheal,  s.  torok  villahim, 
torok  fii. 

Selfish  (szerfis),  adj.  önző, 
önhaszonlesö ;  — ly,  adv. 
önzöleg ;  -ness,  9.  önzés; 
önség. 

Seline  (széliéin),  s.  köröm- 
virág. 

Sell  (szeli),  v.  a.  irr.  (sold 
[szóld   .   sold),   eladni :  to 

—  out,  to  —  ofi',  miriSen 
árut  eladogatni .  minden 
árut  pénx  -i  1  mi ;  to  — 
on<  's  bouse,  ltázát  eladni; 
—,v.n.kelni,  keletének  len- 
ni :  to  readily,  jól  fogy- 
ni (portéka  )  ;  to  —  at  (f. 
e.  r  5),  vásároltatni  (p.  ■"> 

fonton  ,. 
Sell'er,  S.  eladó,  áru*. 

Belvage,  Selvege  (szel'vidzs), 

8.  posztószél :  \  haj.  >  szorí- 

ték,  nyakló. 
Semblable  (szem'blébl), '/'//'. 

hasonló. 
Bem'blably,  adv.  hasonlóan, 

hasonlólag. 


Semblance 

Semblance  (szem'blénsz),  s. 
hasonlat:  látszóság,  színes- 
ség,  szín,  külszín. 

Sem'blant  (szem'blént),  adj, 
hasonló  :  s.  szili,  külszín. 

Sémi  (szem'i),  (összetételek- 
ben )  fél. 

Semi-annual  (szemi-én'nju- 
él)  ,  adj.  félévi  ,  féléves  ; 
— ly,  adv.  fél-évenként. 

Semi-barbarian  (barbé'rién), 
adj.  félvad,  félig  mivelt 
(nép,  ember). 

Semi-breve  (szem'ibrív),  s. 
i ■.'/• .:  -  ::t-  iiinni  hangjegy 

Sem'i-circle  (— szörkl),  s.  fél- 
kör. 

Semi-circular(— ször'kjulér), 
adj.  félkörded. 

Semicolon  (— ko'lán),  s. pont- 
vessző (;). 

Senii-cylindric(— szilin'drik) 
— al,  adj.  félhengerded. 

Semi-diameter  (  — dei-em'- 
iter),  8.  félátmérő,  félmérő, 
sugár. 

Semilunar  (— lju'ner),  adj. 
félholdalt,  félholdképű. 

Semi-metal  (szem'i-metl),  s. 
félfém,  félércz. 

Seminal  (szem'inel),  adj. 
inai/  .  .  .,    maghoz  tartozó. 

Seminal'ity,  s.  nemzőtehet- 
ség. 

Seminarist  (  szem'inériszt), 
s.  növendék,  (kiü.)  papnö- 
vendék. 

Sem'inary,  s'.  növendékház, 
papnövelde. 

Seminate  (szem'inét),  /•.  a. 
vetni,  elvetni  1  magot ),  be- 
vetni (maggal) ;  elhinteni, 
elterjeszteni. 

Semina'tion,  s.  magvetés : 
magszórás,  magömlés. 

Seminiferous  ( szeminif  - 
erasz),  adj.  magvas. 

Semiquaver  (szem'ikwever), 
.--■.  tizenhatodkóta. 

Semi-vowel  (szem'i  váuel),  s. 
félhangzó. 

Semolina  (szem'áliné),  .•>•.  bu- 
sadara. 

Sempervive  (Bzem'perveiv), 
x.  örökzöld,  meténg. 

Sempiternal  (szempiter'nél), 

adj.  örök. 

Sem  stress,  v.  Seamstress. 
347 


Sense 

Senary  (szen'éri),  adj.  hat- 
szoros. 

Senate  (szen'ét),  s.  tanács, 
tanácsgyvlés. 

Sen'ator,s.  tanács-úr,  tanács- 
tag. 

Senatorial  (szenéto'riél),r<<7y. 
tanácsosi. 

Sen'atorship,  s.  tanácsossá,!. 

Send  (szend),  v.  a.  and  u. 
irr.  (sent  [szent] ,  sent), 
küldeni ;  he  sent  the  mo- 
ney to  my  house,  házam- 
hoz küldötte  a  pénzt :  — 
me  my  books,  küldje  meg 
nekem  könyveimet;  —  them 
by  your  footman,  küldje 
meg  a:  Ön  inasa  által;  the 
flowers  —  forth  their 
fragrance,  illatoznak  a  vi- 
rágok ;  to  —  one  word, 
vkinek  emit  izenni ;  to — 
one  packing,  vkit  elker- 
getni ;  to  —  for  .  . ,  kül- 
deni -ért,  hozatni  (vmit), 
hivatni  (vkit)  :  to  —  for 
some  wine,  bort  hozatni ; 
to  —  for  a  surgeon,  sebészt 
hivatni. 

Send'er,  s.  küldő. 

Send'íng,  S.  küldés,  elküldés; 
(haj. )  bukdálás. 

Senega  (szen'egé),  s.  csésze- 
szár. 

Senescence(szenesz'szensz),. 
8.  vénülés,  öregedés. 

Seneschal  (szen'iszkél) ,  s. 
udvarmester. 

Senile  (szi'iieil),  adj.  agg. 

Senility  (szinil'iti),  s.  aggott 
öregség. 

Senior  (szí'niar),  s.  idősbfi, 
élőkor os. 

Senior'ity,  s.  idősbség. 

Senna  (szen'nS),  s.  szenna- 
fa;  —  Leaves,  •■<■.  pl.  szenna- 
levelek. 

Sennigbl  (szen'neit),s.  nyolcz 
napi  idő  :  this  day  -,  egy 
hete  múlt  ;  mához  egy 
hétre. 

So  11  (cular(szenak'julér),  adj. 
hatszemü. 

Sensation  (szenszé'sán),  s. 
érzés  :  érzékelés;  érzéklet; 
feltűnés,  zaj. 

Sense  (szensz),  8.  érzék  ;  cr- 

.,  t ;  értelem  ;  értelmesség  ; 


Senseless 

fogékonyság;  érzelem ;  ta- 
pintat ,-  common  — ,  józan 
ész  :  —  of  smell,  szaglás  : 

—    of   BÍght,     látás;    —    of 

hearing .  hallás :  —  of 
taste,  ízlés;  —  of  touch, 
tapin'ás  ;  a  man  of  — ,  ér- 
telmes ember ;  he  is  out  of 
his  senses,  megbomlott  a: 
esze  :  to  speak  — ,  okosan 
beszélni;  in  a  figurative  — , 
-  átvitt  értelemben  ;  to  grat- 
ify one's  senses,  kéjét  töl- 
teni  :  to  mortify  one's 
senses,  'önmagát  sanyar- 
gatni; in  this  — ,  ebben  az 
értelemben;—  of  duty,  köte- 
lesség érzete;  —of  honour, 
becsületérzés ;  to  be  lost 
to  all  —  of  shame,  semmit 
sem  szégyenleni,  minden 
szemérmet  levetkezni:  he 
had  good  —  enough  not  to 
etc.  ;  több  tapintata  celt, 
semhogy  stb. :  to  lie  void 
of  — ,  értelmetlennel;  hinti. 

Senseless,  adj.  értelmetlen  ; 
érzéketlen  ;  — ly,  adv.  ér- 
telmetlenül :  érzéketlenül : 
— ness,  x.  értelmetlenség  ; 
érzéketlenség. 

Sensibility,  s.  érzékenység, 
érzelmesség ;  fogékonyság. 

Sensible  (szen'szibl),  adj.  ér- 
zékeny, érzelmes;  (of)  érző, 
megérző;  (of)  tiidalmas ; 
értelmes,  okos,  eszes;  a  — 
resistance,  érezhető  ellent- 
állás; he  is  a  very  —  man, 
ö  igen  értelmes  ember;  I 
am  —  of  it  that  etc.,  én 
azt  érzem,  én  azt  átlátom, 
hogy  stb. ;  I  am  —  of  your 
kindness  towards  me,  ér- 
zem V.  elismerem  irántami 
sue  esse  get. 

Sensiblenes,  v.  Sensibility. 

Sensibly,  adj.  érzékenyen ; 
érezhetöleg  ;  értelmesen , 
okosan. 

Sensitive  (szen'szitiv),  adj. 
érzéki;  érzékelhető;  érzü- 
lékeny,  ingerlékeny,  izgé- 
kony; — ly,  adv.  érzékileg; 
érzékenyen  :  —ness,  .•,-.  ér- 
iékesség ;  érzékenység. 

Sensorium  (szenszo'riam),  s. 
érzék-eszköz ;  érzőte. 


Sensual 

Sens'ual  (szén'sjuél),  adj. 
érzéki,  érzékbéli;  testi, 
lmja  ;  —  ly,  adv.  érzékileg, 
lmján. 

Sens'ualist,  g.  kéjem-:. 

Sens'uality,  s.  érzékiség  .•  tes- 
tiség. 

Sen'sualize  (szen'sjueleiz),!;. 
a.  érzékit  ni. 

Sent, part.  —  v.  to  Send. 

Sentence  (szen'tensz),  s.  íté- 
let, birói  ítélet;  mondat; 
jelmondat. 

Sentential  (szenten'sél),  atlj. 
jelmondatos. 

Sententious  (szenten'sász) , 
adj.  mondatos,  gondolattel- 
jes, velős  ; —Ij,  adv.  mon- 
datosán, velősen  ;  — ness,  s. 
mondatosság.  velőssé g. 

Sentient  (szen'sient),  adj. 
érző:  s.  érző  leng,  állat,  em- 
beri állat. 

Sentiment  (szen'timent),  s. 
érzelem,  érzet. 

Sentűnen'tal ,  adj.  érzelgő, 
érzelgős;  —  ly,  adv.  érzel- 
gőleg,  érzelegve. 

Sentimentality,  s.  érzelgő- 
ség.  'őrálló. 

Sentinel   (szen'tinel),  g.    őr, 

Sentry  (szen'tri),  s.  őrálló: 
—  box,  s.  őrbutgka. 

Senvey,  Senvy  (szen'vi) ,  .«. 
mustár  /  n.  li.) 

Separability,  s.  elválasztha- 
tó ság,  elválhatóság. 

Separable  (seep'éréM),  adj. 
elválaszthat  ti,  elválltató. 

Separableness,  v.  Separabil- 
ity. 

Separate  (szep'éret),  v.a.  el- 
t  álae/tam,   eUrulcnttm  ;  : 
n.  elválni. 

Sep'arate,  adj.  külön  ;  — ly, 
adv,lnl::n  — ness  a  /••/ 
lönség,  elkülönítettség. 

Separa'tion,  s.  elválasztás, 
elkülönítés ;  elválás,  külön- 
válás. 

Sep'aratist,  s.  kül'ánödö,  kii- 
lönködő,  különelves. 

Sepia  (szí'pié),  S.  tinta  féreg; 
féregtinta. 

Sepiment  (szeplment),  s.  sö- 
réiig, kerítés.  ■ 

Seposi'tion  (szepozis'án),  s. 
félretevés. 

348 


Seqnestrati  on 

Sepoy  (szi'pai),  8.  (bennszü- 
lött) keletindiai  gyalogka- 

ttnta. 

Septangle  (szep'téngl),*'.  hét- 
szög, hétszöglet. 

Septangular(szepténg'julér), 
adj.  hétszögű,  hétszögletü. 

September  (szeptem'ber),  «. 
September,  őszelő,  szt.  Mi- 
hóig  hava. 

Septenary  ( szep'tencri ) ,  s. 
hetes  szám. 

Septennial  ( szepten'niel ) , 
adj.  hétéves,  hétévi. 

Septentrion  (szepten'trián), 
g.  éjszak. 

Septen'trional,  adj.  éjszaki; 
— ly,  adv.  éjszakilag. 

Septic  ( szep'tik ) ,  adj.  rot- 
hasztó. 

Septilateral  (szeptilét'erél), 
adj.  hétoldalú. 

Septuagenary  (szeptjuédzs- 
inéri),  adj.  hetvenéves;  s. 
hetvenes. 

Septuple  (szep'tjupl) ,  adj. 
hétszeres. 

Sepulchral  (szipá)'kivl),  adj, 
temetési,  síri. 

Sep'ulchre,  8.  sir,  sírhely. 

Sepulture  (szep'áltsur),  s.  te- 
metés. 

Sequacious  ( szikwé'sász  ) , 
adj.  követő,  következő  ( n. 
Id:  bánhatós ;  hajlékony, 
nyulékony  ;  —ness,  g.  bán- 
hatósság  ;  nyulékonyság , 
engedékenység,  hajlékony- 
ság. 

Sequaclty ,  v.  Sequacious- 
ness. 

Sequel  (szík'wel),  s.  követke- 
zés, folyamat. 

Sequence  (szí'kwensz),  s.  kö- 
vetkezés, sor,  rend. 

Sequent  (szi'kwent),í/í/y.  kö- 
vetkező; s.  követő. 

Sequester  (szikwesz'ter) ,  v. 
a.  elválasztani;  félre  tenni, 
abbanhagyni ;  lefoglalni, 
lezárolni :  v.  n.  elválni. 

Seques'trable,  adj.  elválaszt- 
ható ;  lefoglalható,  lezárol- 
ható. 

Seques'trate,   v.    Sequi 

Sequestra'tion ,  s.  elválasz- 
tás, elváló* ;  lefoglalás,  zár 
aló  tétel. 


Sequestrator 

Sequestra'tor,  g.  zárgondnok. 

Seraglio  (szirél'jo),  .«.  szerálj 
(szultán  lakja ). 

Seraph  (szer'éf),  s.  (pl.  Ser- 
aphim), szeraf. 

Seraphic  (szerérik), — al,  adj. 
szera n  . 

Sere  (szír),  adj.  aszott ;  s.  ta- 
rom. 

Serenade  (szerinél!'),  g.  esti 
zene. 

Serene  (szirín'),  adj.  tiszta, 
derült:  — ly,  adv. derülten; 
— ness,  g.  derült 'ég. 

Serene  (szirín') ,  g.  esthar- 
mat. 

Serenity  (sziren'iti),  g.  de- 
rültség :  vidámság ,  lelki 
nyugalom. 

Serf  (szeii),  g.  személyrab. 

Serge  (sörazs), s.pitle-szöoe'. 

Sergeant  (szárdzsent),  s.  őr- 
mester; törvényszolga  ;  — 
at  law ,  főügyvéd ;  —  at 
arms,  parlamenti  pálcza- 
vivö. 

Ser'geantship, g. őrnöki  rang. 

Series  (szí'riez),  s.  sor,  sor- 
zat ;  osztály. 

Serious  (szí'riász),  adj.  ko- 
moly ;  — ly,  adv.  komolyan; 
— ness,  g.  komolyság. 

Sermon  (szer'mán) ,  g.  be- 
széd, szentbeszéd  ;  V.  i.aml 
n.  prédikálni. 

Sermonize  (szer'maneiz),  v. 
n.  beszédet  tartani,  prédi- 
kálni. 

Bfirmountairi(szer'máuntin), 
s.  gúzsos  gur gulya. 

Serosity  (sziiusz  iti),  g.  sa- 
vasság. 

Serous  (szí'rász),  adj.  savós. 

Serpent  (szer' pent ),«.  kigyó; 
rajgó. 

Serpentary  (szer'pentéri),  s. 
kigyófü  >  Aristolochia  Ser- 
pentaria). 

I        Serpentine    i  Bzer'pentein  ) , 
adj.  kigyődad ,  kigyóaía- 
ká ;  s.  kigyla,  kigyókő;  v. 
u.  kigyódzni. 
Serpiginous(szerpidzs'inasz) 

adj.  tSmörös. 
Serpigo  (szerpei'go) ,  g.  bőr- 
moh, bŐrseny,  sömör. 
Ben  (Bzerr) .  v.  a.  'összesző- 
rítni. 


Serrate 

Serrate  (szer'rét),  adj.jűré- 
szes,  fogas. 

Serrated,  v.  Serrate. 

Serum  (szí'rám) ,  g.  savó, 
zsendicze ;  vérsavó. 

Servant  (szerv'ént) ,  s.  cse- 
léd :  szolga  ;  szolgáló ;  inán 
— ,  szolga,  inas;  —  girl, 
g.  szolgáló  leány,  szolgáló  . 
— s,  j)l.  cselédség. 

Serve  (szerv),  v.  a.  and  n. 
szolgálni:  feladni  (ételt); 
kedvezni;  to  —  two  mas- 
ters, két  urnák  szolgálni : 
to  —  in  the  army,  kato- 
náskodni; if  my  memory 
— s  me  right,  ha  jól  emlé- 
kezőn :  dinuer  was  served 
at  three,  and  supper  at 
nine  o'clock,  három  óra- 
kor adták  fel  az  ebédet  és 
hat  órakor  a    vacsorát     to 

—  at  table ,  asztal  körül 
szolgáim ;  to  —  at  mass, 
misénél  szolgálni  :  to  — 
one  a  trick,  csinyt  ejteni 
vkin  :  the  wind  — s,  kedvez 
a  szél  ;  it  — s  him  right, 
ugy  kell  neki ;  I'll  —  him 
in  his  kind,  majd  vissza- 
adom neki  a   kölcsönt;  to 

—  one's  self  of  .  . ,  élni 
-vol,  -vcl ;  to  —  a  sum- 
mons upon  one,  perbe,  tör- 
vénybe idézni  vkit  :  to  — 
a  warrant  upon  one,  vkit 
befogni  to  —  one's  time, 
kiszolgálni ;  to  —  the  time, 
elvtelenül  mindig  az  idő- 

hez  alkalmazni  magát,  i'm- 
haszonlesőnek  lenni ;  it  — s 
my  turn,  az  nekem  elég  : 
épen  hajlóra  jön  nekem : 
to  —  one  out  for  some- 
thing, vkit  jói  kifizetni ; 
vkit  lehordani ;  vkit  meg- 
páholni  :  first  come,  first 
served,  aki  előbb  jön,  előbb 
őröl;  to  —  up,  kinevet- 
tet ni. 
Service  (szer'visz),  g.  szolgá- 
lat :  divine  — ,  isteni  szol' 
góiiat;  dinner  — ,  asztal- 
Készület  tkül.  az  összetar- 
tozó tálak  s  tányérok  • : 
public  —  ,  közhivatal  v. 
szolgálat :  naval  — ,  ten- 
geri szolgálat,  tengerész- 
em 


Set 

szolgálat ;  I  am  at  your  — , 
tessék  velem  parancsolni ; 
to  render  a  — ,  szolgálatot 
tenni  :  to  enter  into  — , 
szolgálatba  állani;  he  is 
now  out  of  — ,  nincs  helye, 
nincs  hivatala  most ;  — 
book,  g.  .szertartó  könyv  : 
— tree,  g.  barkóczafa. 

Serviceable  ( szerViszébl) , 
adj.  hasznos,  hasznavehető; 
használatos;— ness,  s.  hasz- 
nosság, Jutsz  navehetőség. 

Ser'viceably,  adv.  hasznosan. 
használhatóiéig. 

Servile  (szerv'il),  adj.  szol- 
gai, rabelmii  ,  csúszó-má- 
szó. 

Szerv'ihiess  ,  Servil'ity  ,  g. 
szolgaiság,  rabelműség,  csú- 
szás-mászás. 

Serv'itor,  g.  szolga  ;  törvéuy- 
széki  szolga  :  tasli. 

Servitude  I  szer'vitjud  )  ,  g. 
szolgaság,  rabszolgaság. 

Sesqui   (szeszkwi),   másfél 

—  alter,  —  altera!,  adj. 
másfeles;  —  cyanide  of 
iron,  g.  kőnké ksa vas  v<is- 
éleg. 

Sess,  v.  to  Assess. 

Sess,  g.  —  v.  Assessment. 

Ses'sion  (szes'án) ,  s.  ülés, 
törvényszéki  ales. 

Set  (szett),  v.  a.  irr.  (set, 
set),  tenni,  helyezni,  állít- 
ni, felállitni  :  rendelni,  ha- 
tározni: mególlap'i  ni,  meg- 
szabni :  kitűzni :  t  nyomd.  I 
kiszedni;  to  —  onshore, 
partra  szállítni ;  to  —  on 
tire,  felgyújtani  ;  to  — 
a-going,  mozgásba  hozni, 
elindítani ;  to  —  an  ex- 
ample (jó  V.  rósz  )  példá- 
val elöl  járni ;  to—  one's 
hand  to  a  tiling,  hozzáfogni 
vmihez  :  to  —  one  free,  to 

—  one  at  liberty,  ''elszaba- 
dít ni,  szabadon  bocsátani 
vkit  ;  to  —  one's  heart 
upon  a  tiling,  óhajtva  ki- 
van II  i  vm  it ,  s :  í  vével  esiiggn  i 
vmin;  to  —  one  right,  utha 
igazitni  vkit  ,  tévedéséből 
kivenni  vkit;  to  —one's  self 
right,  magát  igazolni ;  el- 
igazodni i  vmin  I :   to  —  an 


Set 

affair  to  rights ,  vniely 
ügyet  rendbehozni  v.  elin- 
tézni; to  —  a  guard  upon 
one's  tongue,  nyelvét  fé- 
ken tartani;  to  —  bounds 
to  .  .  ,  határt  vetni  -nak, 
-iwk  ;  to  —  a  price  upon  a 
thing,  línit  szabni  vminek; 

—  a  thief  to  catch  a  thief, 
«  tolvaj  elfogatását  tol- 
vajra  kell  l>i:ni ;  to  —  the 
fox  to  keep  the  geese,  fó- 
liára bízni  a  ludakat;  to 

—  the  cart  before  the 
horse,  hátul  kötni  a  lovat, 
fonákul  tenni  vmit  ;  to  — 
up  one's  staff,  letelepedni, 
letelepedésre  eltökélni  ma- 
gát ;  I  have  n<  t  —  ryes 
on  him  for  ever  so  long, 
már  rég  nem  láttam  :  to  — 
one's  wits  to  work,  össze- 
szedni  az  eszét,  törni  a  fe- 
jéi i  vmiben) ;  to—  one  at 
defiance,   daczolni  vkivel, 

fittyet  hányni  orra  alá; 
they  —  some  roast  veal 
before  me,  borjúsültet  tet- 
tek elembe  :  to  —  a  dog  at 
one,  kutyát  uszitni  vkire; 
to  —  at  odds,  összeveszítni; 
to  —  at  ease,  megnyugtat- 
ni, megvigasztalni  ;  to  — 
at  cross-purposes,  össze- 
háborítni;  to  —  a  sentry, 
őrt  állit ui ;  to  —  the  watch 
(on  board  a  ship)  őrt  ál- 
lítni, az  őrt  felváltani  (ha- 
jón); to  —  a  watch,  zseb- 
árát megigazítani;  to  — 
sail,  elvitorlázni ;  to  —  the 
sails,  szélnek  ereszteni  a 
vitorlákat ;  to  —  one's  self 
to  write ,  hozzáfogni  az 
íráshoz ;  to  —  one's  self 
against  .  .  ,  ellenszegezni 
magát ;  to  —  aside ,  fél- 
retenni :  megsemmisíteni , 
megszüntetni;  to  —  store 
by,  nagyra  beesülni;  to  — 
•down,  letenni  ;  mer/eresz- 
teni, lehangolni,  alábbven- 
ni i  hangszert  I  ;  megálla- 
■pit ni ;  to  —  down  in  writ- 
ing, Írásba  foglalni,  fel- 
írni ;  to  —  one  down  as  a 
thief,  vkit  tolvajnak  tar- 
tani, vkit  tolvajnak  mon- 


Set 

dani ;  —  me  down  at  the 
bank,  hadd  szálljak  ki  a 
banknál  in  kocsiból);  to  — 
forth,  mjilrá nit  ni ,  előhozni, 
mutatni,  láttatni  ;  magijá- 
ra in  /•  it.  .7  ím  <  Ibes  • ím 
that  sets  forth  his  genius, 
ebben  latitat  ui  a:  ö  láng- 
eszét; to  —  forth  one's  pa- 
tience,türelmesnek  mutatni 
magát,  türelmesnek  mutat- 
kozni; to—  in  order,  rendbe 
luiziii ;  to  —  a  thing  off  to 
the  best  advantage,  emit 
kiesinositni ,  emit  legjobb 
oldaláról  mutatni;  to  — 
one,  on  his  legs  again, 
lábra  állítni  (p.  beteget); 
to  —  out,  kiszabni,  kitűz- 
ni, rendi'hii  i  vkinek  emit); 
kiesinositni,  láttatni;  to- 
over,  átszállít, ii,  áttenni ; 
to  —  fire  to  .  . ,  gyújtogat- 
ni; to  —  to  music,  kőtára 
venni,  lekötözni ;  to  —  to 
work,  munkára  fogni,  mun- 
kát adni;  to  —  up,  /Wó/- 
lítni,  alapít  ni ;  to  —  up  a 
flag,   lobogót  feltűzni;   to 

—  up  a  claim,  igénynyel 
fellépni;  to  —  up  a  loud 
scream,  elsikítiii  magát; 
to  —  up  a  shop,  boltot 
nyitni;  to  —  one  up  again, 
lábra  állít n i,  felgyógyító  n i 
vkit;  — ,  v.  n.  leáldozni, 
lealkonyodni  (a  nap);  in- 
dulni ;  bimbózni,  rügyezni: 
hangmüvet  imi ;  folyni, 
áramlani ;  telepedni ;  to  — 
about,  hozzáfogni;  hozzá- 
fogni akarni;  to  —forth 
on  a  journey,  útra  kelni; 
to  —  forward,  előmenni; 
tovább  utazni ;  the  weather 
is  —  in  for  rain,  esőre  áll 
az  idő;  to  —  off,  elindulni ; 
to  —  off  on  a  journey,  út- 
nak indulni,  útnak  eredni: 
to  —  out  in  quest  of  .  . , 
keresni  menni ;  to  —  out 
for  the  metropolis,  a  fő- 
városba utazni  ;  to  —  to 
sea,  tengerre  szállani ;  to 

—  up  in  business,  to  —  up 
for  a  merchant,  kereske- 
dést, tözsöt  nyitni;  to  — 
up  for  a  wit,  elménczkedni. 

350 


Settle 

Set,  part,  and  adj.  merevült, 
merevedt  ;  megállapított, 
meghatározott;  eltökélt;  ki- 
rakott;  kimért,  komoly, 
szeres,  szertartásos ;  beülte- 
tett;  a  —  resolution,  szi- 
lárd elhatározás  ;  —  with 
precious  stones,  drágakö- 
vekkel kirakott :  on  —  pur- 
pose, szántszándékkal ;  — 
upon  mischief,  bajszer- 
zési hajló;  —  prices,  8. 
pl.  szabott  árak. 

Set,  s.  készület ,  készülék, 
összetartozó  tárgyak  bizo- 
nyos száma  :  csapat,  czinv- 
boraság ;  sor  ;  alkonyodat; 
a  —  of  (silver)plate ,  ösz- 
szetartozó  ezüstedények ;  a 

—  of  trees,  fasor  ;  a  —  of 
surgical  instruments,  se- 
bészi készület;  a  —  of 
scoundrels,  gaznép:  there 
was  a  dead  —  at  him,  m  ind- 
ngájan  rátámadtak  ;  —off, 
ellenszámla  ;  ellenkezet,  el- 
lentét :  to  plead  a  —  off, 
ellenköveteléssel    fellépni ; 

—  foil,  -s.  timpó ;  —  screw, 
s.  gates  a  var. 

Seta  (szi'té),  s.  serte. 

Setaceous  (szité'sász),  adj. 
sörtés,  sörteszábásu. 

Seton  (szi'tn),  s.  (seb.)  szőr- 
zsineg  ;  —  needle,  s.  szőr- 
zsinegtü. 

Settee  (szittf),  s.  ágyszék 
párnaszék,  pamlag. 

Settle  (szet'tl),  v.  a.  elintéz- 
ni, rendbehozni,  eligazítni, 
kiegyeidítni  ;  letelepítni, 
végképen  ellátni,  kiszabni; 
meghatározni,  rendelni,  jo- 
gilag átengedni :  megny  ig- 
tatni;  to  —  something 
upon  one,  ruházni  vkire 
viliit,  rendelni  vkinek  emit, 
jogilag  átengedni  vkinek 
emit;  I  have  —  d  my  estate 
upon  my  daughter,  rende- 
lésem szerint  vagyonom 
leányomra  száll  ;  I  have 
— d  £  6000  upon  my  wife, 
feleségemnek  hitbérül  6000 
fontot  kötöttem  le;  to  — 
an  account,  számadáH  ki- 
egyenlílni  :  I  have  — d 
that  matter,  azt  az  ügyet 


Settlement 

elintéztem;  this  question 
is  — d,  e  kérdés  el  van  in- 
tézve :  he  ha*  — d  him, 
ugyan  megnyugtatta  öt 
mindörökre;  — ,  v.  n.  lete- 
lepedni;  üzletet   kezdeni; 

l:  ülepedni. 1  ills  teln:    ni/ll- 

galmát  visszanyerni;  to  — 
to  something,  mar/át  elha- 
tározni entire  megálla- 
podni miiben  :  to —  in  bu- 
siness, üzletet  kezdeni;  to 
—  with  one,  kiegyezkedni 
rid  eel ;  to  —  down  to  one's 
work,  munkára  készülni, 
munkáim;  fogni. 

Settlement,  s.  telepedé*,  le- 
telepedés; gyarmat,  telep, 
telepítvén  y  ;  átruházd*  ; 
rendelés,  lekötés,  szerződés, 
(tlku  :  hitbér, özvegytartás; 
kiegyenlítés  ;  kiegyezke- 
dés :  megállapodás  ;  meg- 
határozás;  to  make  a  — 
upon  íme,  ruházni  vkire 
;  mii  írásban  lékeim  ren- 
delni vkinek  vmit;  act  of 
— ,  trónöröklés  rendje ;  law 
of  — ,  tetepedési  törvényi 

Set'tler,  g.  ujlakos,  telepes. 

Set'tlillí,',  Jiart.  telepedő,  le- 
tel epedd  :  s.  telepedés;  üle- 
dék: —  viit,  s,  szürökád. 

Setwa-U  (szefwaal),  -.  gyö- 
ki) ni-, . 

8et'wort  (szet'wört),  s.  bare* 

alánt . 

SeVen  (szeVn),  adj.  hét;  — 
fold,  adj.  hétszeres. 

SeVennight,  v.  Sennight. 

Sev'enseore,  *.   i  i     .'" 
negyven. 

SeVenteen  i  tín), adj.  tizen- 
hét ;  —  th,  adj.  tizenhete- 
dik. 

Seventieth  (szeVenti-eth), 
adj.  hetvenedik. 

SeVenty,  adj.  hetven. 

SeVer  (szeWSr),  v.  <i.  elvá- 
lasztani ,  szétvál  uztani , 
ketté  szakasztani;  v.  n. 
szétválni. 

í.i!  (szeVerél),  adj.  kü- 
lön ;  több  ;  times,  több 
ízben  :  ,  s.  egyestárgy, 
egyes  körülmény,  részlet. 

Severally,  adv.  küUin,  egyen- 
ként. 


Severalty 

Several'ty,  s.  különlegesség; 
egyes  körülmény;  különí- 
téttség ;  különváltság. 

SeVerance,  s.  elválasztás,  el- 
különítés. 

Severe  (szivír'),  adj.  szigorú, 
kemény,  zordon;  a  —judge, 
szigorú  biró ;  a  —  winter, 
igen  erős  tél  ;  he  has  a  — 
coki,  roszfaju  náthája  van; 
— ly,  ailr.  szigorúan,  ke- 
ményen, zordonul. 

Sever'ity,  s.  szigorúság. 

Sew  (szju),  v.  a.  a  tóvizet 
kiereszteni;  v.  n.  megfene- 
kelni  i  zátonyon). 

Sew  (szoo),  V.a.andn.  ráír- 
ni, összevarrni. 

Sewer  (szoo'er),  S.  varrá. 

Sewer  (szjuer),  s.  pőczecsa- 
torua,  sárcsatorna. 

Sewet,  p.  Suet. 

Ses  (Bzeksz),  S.  nem  ;  the  — , 
a  nők  ,  a  fehérnép ;  the 
fair  — ,  a  szépnem. 

Sexagenary  ( szekszéd'zse- 
néri),  adj.  hatvanéves;  s. 
hatvanas. 

Sexángle  (szekszéng'gl),  s. 
hatszög. 

Sexangular  (  —  éng'gjulér  ) , 
adj.  hatszögű. 

Sexennial  (—  en'niél),  adj. 
hatéves,  hatévi. 

Sextant  (szeksz'tént),  S.  ha- 
todló. 

Sextary  (szeksz'tri) ,  s.  sek- 
restye. 

Sexton  (szeksz'tan),  g.  egy- 
házfi  :  sír-ásó. 

Sextry,  v.  Sextary. 

Sextuple  (szeksz'tjupl),  adj. 
hatszoros. 

Sexual    (szeksz'sjuél),    adj. 

nemi. 

Shali  (séh),  si  ezudar. 

Shali'liily ,  adv.  czudartU, 
.siiiáriíl. 

ShabTuness,  s.  ezudarság. 

Shab'by,  adj.  ezudar,  zsinár. 

Shack  (srk),  r.  n.  tarlóföl- 
dön  legeltetni;  s.  disznó- 
hizlalás,  makkolás ;  ország- 
futó. 

Shack'boit,  g.  békó ;  kézbi- 
lincs. 

Shai  kle  Isrk'kll,  v.  a.  meg- 
l.ih/iesei.i:     ni,  gnyugíii  m  . 

351 


Shaker 

s.  láncz-szem  :  — s ,  g.   pl. 
nyűg,  békó,  bilincs. 

Shad  (séd),  s.  garda   (hal). 

Shaddock  (séd'dák),  g.  po- 
melo (  narancsfa}  i. 

Shade  (séd),  s.  árny,  árnyék; 
árnyéklat,  árny  ázat ;  v.  a. 
árnyékozni,  árnyékkal  be- 
fedni v.  beborítni,  árnyékot 
vetni  -ra,  -re. 

Shadiness  (sé'dinesz),  .-■.  ár- 
nyasság. 

Shadow  (séd'o),  g.  árnyék  ; 
even  a  hair  casts  its  — , 
v:  I  ::lll/    a    haji    :l       lllf   .■.'••• 

van  árnyéka  ;  — ,  v.  n.  be- 
árnyékozni. 

Shad'owy,  adj.  árnyékos; 
árnyékféle,  semmis. 

Shady  (sé'di),  adj.  árnyas, 
árnyékos. 

Shafferoon  (séf'ferún)^.  haj- 
lott tag  (ép). 

Shaffle  (srf'H),  v.  n.  czibe- 
kelni. 

Shaffler,  g.  czibekelö. 

Shaft  (sáft),  g.  nyel,  nyél; 
derék  :  gyáksa  :  nyil  ;  elő- 
ágy  (puskán);  kúpvilár ; 
akna  :  rád,  szekérrúd,  ko- 
csirúd; -  of  a  pillar,  osz- 
lopderék ;  —  bar,  g.  rúd- 
szárny ;  —  horse,  g.  ru- 
das hi. 

Shag  (ség),  g.  bojt,  bozont; 
koloncz  :  —  ged,  — gy,  adj. 
bojtos,  bozontos. 

Shagreen  (ségrín'),  •-■.  ripös 
bőr,  halbőr;  —  ray,  .-.-.  tö- 
vises rája. 

Shake  (si'k),  r.u.  irr. (shook 
snk  ,  shaken),  rázni,meg- 
rázni ;  megrázogatni  :  ti  i 
off,  lerázni ;  to  —  up,  föl- 
tázni ;  to  —  hands  with 
one,  kezet  szorítni  vkivél, 
(átv.  ért.)  elbúcsúzni  vki- 
t<"d  ;  to  —  one's  head,  fejét 
rázni  ;  he  is  not  to  be 
shaken,  ő  tántoríthatlan; 
•  -,  v.  u.  rázkódni,  reszket- 
ni :  dideregni :  -,  s.  meg- 
rázat, megrázogató*;  a  — 
of  wind,  szélroham. 

Shaker   (sr'k."r),  s.    tomboló 

(a    nemi   közösülést   eltiltó 

hitfelekezei  sorsosa ). 


Shaking 

ShaTiing,  s.  rázás;  rázkódás; 
hangrezgés. 

Sha'ky,  adj.  repedékes,  re- 
pedezett; hiűlatag ;    (átv. 

ért.)  erőtlen,  gyarló,  elag- 
gott. 

Shale  (sel),  s.  pala-agyag. 

Shale,  v.  Shell. 

Shall  (sell),  V.  n.  irr.  (pret. 
should  [sud]),  kelleni: 
i  segédige ) fogni;  he  —wait, 
várjon;  he  — bring  it  here, 
hadd  hozza  ide:  what  — 
I  say?  mit  mondjak?  he 
knows  well  enough  that 
he  should  not  do  it,  jól 
tudja  ő,  hogy  azt  nem  kel- 
lene tennie:  I  should  do  it, 
if  it  were  possible,  megten- 
ném ,  ha  lehetséges  volna  ; 
you  —  be  commended,  if 
etc.,  on  meg  fan  dicsértetni, 
ha  stb. ;  you  —  have  the 
money  to-morrow ,  holnap 
ön  meg  fogja  kapni  a  pénzt; 

—  I  have  the  pleasure  of 
meeting  your  sister  there  ? 
lesz  szerencsém  az  ön  nő- 
vérével ott  találkozni .' 

Shallow  (sél'lo),  adj.  sekély, 
sekélyes  ( nem  mély  > ;  — 
pate,  s.  bangó :  — ,  — ness, 
s.  sekély,  sekély ség. 

Sham  (sem),  adj.  ál;  — 
name,  s.  álnév;  —  fight, 
s.  árnyékviadal ;  —excuse, 
s.  kopasz  mentség  :  — ,  s. 
ámítás,  valódiatlanság,  tet- 
tetés, ürügy ;  to  put  a  — 
upon  one,  vkit  elámítni, 
visit  lúddá  tenni ,  vkivel 
vinit  elhitetni  fa  mi  nem 
igaz);  — ,  v.  a.  tettetni; 
ámítgatni ;    elámítni ;    to 

—  Abram ,  betegnek  tet- 
tetni magát;  to  —sleep, 
alvónak  tettetni  magot  : 
— ,  v.  n.  csúfolódni. 

Shamble  (sém'bl),  s.  vágó- 
híd;  nyughely,  nyugszín. 

Shambling  (sém'bling),  adj. 
czepelődő. 

Shame  (sem),  s.  szemérem, 
szemérmesség,  szégyenlés ; 
szégyen,  gyalázat ;  to  cry 

—  upon  one,  utálatát  ki- 
fejezni vki  ellen  ;  —,  v.  a. 
megszégyeiűtni ;  to  —  one 


Shamefaced 

into  common  sense,  gya- 
lázva eszére  hozni  vkit :  to 
—  one  into  decency,  gya- 
lázva illedelmessé  tenni 
vkit :  that  will  —  thee,  az 
gyalázatodra  fog  válni; — , 
V.  n.  I  —  to  repeat  it,  sze- 
gyeidéin mondani. 

Sharne'faced ,  adj.  szégyen- 
kező, szégyenlős,  félénk; 
— ly,  adv.  szégyenlőskedve; 
— ness,  x.  szegy  erdőssé g. 

Schame'ful,  adj.  szégyensé- 
ges,  gyalázatos  :  — ly,  adv. 
gyalázatosan. 

Shameless,  adj.  szégyente- 
len, szemérmetlen,  szemte- 
len ;  — ly,  adv.  szégyentele- 
nül, szemérmetlenül,  szem- 
telenül;  — ness,  s.szégyen- 
letlenség,  szemérmetlenség, 
szemtelenség. 

Sham'mer  (sém'mer),  s. 
ámító. 

Sham'ming,  adj.  cselfes. 

Shammy,  Shamois,  !'.  Cha- 
mois, [non. 

Shampinion,    v.    Champig- 

Shamrock  (sém'rak) ,  s.  ló- 
hetiével,  lóher,  komotyú. 

Shan,  Shand  (sén,  send),  s. 
hamispénz- 

Shank  (séngk),  s.  szár,  láb- 
szár, füszár ;  —  of  a  key, 
kulcsszár. 

Slianker  (séngk'er),  s.  buja- 
rák, bujafekély. 

Shanty  (sén'ti),  adj.  cziczo- 
más ;  vidám. 

Shape  (sép),  s.  alak,  idom, 
forma;  (átv.  éit.i  mód; 
out  of  all— ,ormótV  n  idom- 
talan;  alakjából  kivetkő- 
zött ;  to  come  to  some  — , 
alakot  ölteni ;  kiképződni; 
I  don't  like  the  —  of  this 
bonnet,  e  (nő-)kalap  for- 
mája nekem  nem  tetszik. 

Shape,  v.  a.  reg.  and  irr. 
(pret.  shaped, part,  shaped 
és  shapen),  alakitni ,  ido- 
mltni,  képezni;  (to)  hozzá- 
illeszteni; v.  71.  alakulni; 
illeszkedni. 

Shapeless,  adj.  alaktalan; 
— ness,  8.  alaktalanság. 

Shapeliness,  s.  szépalakú- 
ság. 

352 


Sharp 

Shapely,  adj.  szépalakú. 

Sharavaries  ( sérévé'riz ),  s. 
salavári. 

Shard  (sárd),  s.  cserép ;  ha- 
sadék ;  csorba ;  cserje : 
szárny  héja,  szárnytakaró. 

Share  (ser),  s.  rész,  jutalék, 
illeték  ;  részvény ;  to  have 
a  —  in,  részesnek  lenni 
-ban,  -ben ;  to  bear  a  —  in, 
részt  venni  vmiben,  hozzá 
járulni  vmihez ;  to  fall  to 
one's  — ,  jutni,  illetmény 
gyanánt  járni ;  the  lion's 
— ,  oroszlánrész  ;  —  in 
bank  stock,  bankrészvény; 

—  in  a  mine,  kuksza ,  bá- 
nyarész;  —  in  a  vessel, 
részbirtok  hajóban  ;  — 
broker,    s.    részvényárus ; 

—  holder,  *.  részvénybir- 
tokos. 

Share,  v.  a.  osztani ;  they 
shared  with  me  their 
bread  and  milk,  ök  velem 
osztották  kenyevöket  s  te- 
jöket ;  to  —  one's  joy,  osz- 
tozni vkinek  örömében  ;  — , 
v.  n.  résztvenni,  részesülni. 

Sharer  (sé'rer),  s.  részes, 
részvevő ;  to  be  a  —  in,  ré- 
szesnek lenni  -ban,  ben. 

Shark  (sark),  s.  czápa,  czá- 
pahal ;  dúló,  ragadozó  em- 
ber ;  csaló,  pénzcsikaró. 

Sharp  (skv\)),adj.  éles;  (átv. 
ért.  i  metsző,  csípős ;  szi- 
gorú, kemény,  zordon;  éles- 
látású, élésbelátású,  éles- 
elmü ,  jínomelméjü,  elmés;  a 

—  knife,  éles  kés ;  a  —  win- 
ter, erős  tél ;  a  —  wind, 
csípős  szél ;  a  —  voice,  éles 
hang  ;  to  be  —  upon  one, 
szigorúan  bánni  vkivel ; 
he  is  very  — ,  igen  éles  fel- 
fogása van;  —adv.  to  look 
out  — ,  szemfüleskedni ;  — , 
s.  keresztjelzett  ióta ;  ke- 
resztjegy (zen.) ;  vivószál ; 
—eyed,  —sighted.,  adj.  éles- 
látású; —  pointed,  adj. 
tüskés  ;  — set,  adj.  mohó  : 
nagyéhes  ;  —  visaged,  adj. 
vékonyképű,   sovány  képit ; 

—  witted,  adj.  elmés. 
Sharp,  v.  Sharpen. 
Sharp,  v.  n.  csalárdkodni,  ha- 


Sharpen 

misan  játszani,  czinkos- 
kodni,  pénzt  csikarni  (  vki- 
töl). 

Sharp'en  (sár'pn),  v.  a.  fenni, 
élesítni ;  meghegyezni. 

Sharp'er,  s.  czinkos,  hamis- 
játékos,  pénzcsikaró,  pénz- 
csaló. 

Sharp'ling,  s.  szálkás  dur- 
bancs  (hal). 

Sharply,  adv.  éleién  ;  szigo- 
rúan, keményen,  csijiösen  ; 
to  scold  one  — ,  keményen 
megdorgálni  vkit. 

Sharp'ness ,  s.  élesség ;  ke- 
ménység, szigorúság  ;  él- 
ni ésség. 

Shatter  (sét'ter)  ,  v.  a.  szét- 
rombolni :  szétszórni. 

Shat'ter-brained,  adj.  szóra- 
kozott, esze/elejtett. 

Shat'ters,  s.  pl.  omladék. 

Shat'tery,  adj.  töredékeny ; 
mnladékony ;  romlandó. 

Shave  (sev),  v.  a.  borotválni; 
to  —  one's  self,  borotvál- 
kozni. 

Shave-grass,  s.  mezei  eurló. 

Shaveling,  s.  pilises,  barát. 

Shaver  (sé'ver),  s.  borbély.; 
young  — ,  hajóssuhancz. 

Shaving  (sé'ving),  8.  borot- 
válás, borotválkozás;  — s, 
*.]>!.  gyaMforgács,  gyalú- 
hvüaaék. 

Shaw  (sao),  .s.  liget. 

Shawl  (saol),  s,  sál. 

She  (sí),  pron.  ö  i  nőnem  i;  — 
bear,  s.  nőstény  medve ;  — 
slave,  8.  rabnő ;  —  cousin, 
s.  unoka-nővér ;  —  friend, 
8.  barátnő. 

Sheaf  (síi),  s.  (pl.  sheaves), 
hévé  :  nyaláb. 

Sheal,  v.  to  Shell. 

Shear  (sír),  v.  a.  irr.  (shore, 
Shorn),  nyírni;  kaszálni; 
megfosztani;  to  —  sheep, 
juhokat  nyirni;  to  —  the 
grass,  a  füvet  lekaszálni ; 
— ,  v.  n.  to  —  off,  tágít  ni 
(hajóval). 

Shearing,  t.  nyírés,  nyírét ; 
(  )«ij.i  esetleges  ;  s,  «.  jd. 
n  íj  irt  gyapjú. 

Shears  (sírz),  s.  pl.  juhiu/irő 
(ilbí,  posztónyirű  olló,  fa- 
nyirő  olló. 

Bizonfy  :  Angol-magrar  szótár 


Sheat 

Sheat,  v.  Sheet. 

Sheath  (síth) ,  .?.  hüvely; 
kardhüvely  :  virághüvely  ; 
boríték,  rézboríték ;  —  of 
the  womb,  méhhüvely  ;  — 
wings,  s.  pl.  szárny  héja, 
szárnytakaró. 

Sheathe  (sídh)  ,  v.  a.  hü- 
velybe dugni ;  beborítani ; 
to  —  a  ship,  hajói  rézzel 
beborítani. 

Sheathing  (sí'dhing),  s.  bo- 
ritok ;  copper  — ,  rézborí- 
ték, rézburok. 

Shea-tree  (shí'trí),  s.  vaj  fa. 

Sheave  (sív),   v.  a.  gyűjteni. 

Shed  (sed),  v.  a.  irr.  (shed, 
shed),  elönteni  ;  (  vad.)  el- 
hányni (szarvát);  hullatni 
(fogait);  to  —  blood,  vért 
ontani;  to  —  tears,  könye- 
ket  hullatni. 

Shed,  s.  félszer,  szín  ;  kuny- 
hó, kaliba;  ontás ;  blood 
— ,  vérontás. 

Sheen  (sín),  s.  világosság, 
fényesség  ;  — ,  — y,  adj.  vi- 
lágos, fényes. 

Sheep  (síp),  *■.  (pl.  sheep), 
juh  ;  to  cast  a  — 's  eye  at 
one,  szerelmes  szemeket 
vetni  vkire  :  a  wolf  in  — 's 
clothing ,  farkas  bárány- 
bőrben  :  black  — ,  gazfi ;  to 
—  bite,  v.  a.  csenni;  — 
biter,  s.  csenő;  —  cot,  — 
cote,  —  fold,  s.  birkecse- 
rény  ;  —  farming,  s.  juh- 
tenyésztés ;  —  hook,  8.  ju- 
hászbot ;  —  rot,  8.  guga  ; 
— 's  dock,  — 's  sorrel ,  s. 
madárlórom;  —skin,  s.juh- 
bör;  to  be  a  —  skin,  to 
have  a  —  skin,  tanult  em- 
bernek lenni;  —  walk,  s. 
jultlegelő. 
Sheepish  (síp'is) ,  adj.  bár- 
gyú, balga,  félénk;  — ly, 
adv.  balgán ;  — ness,  s.  bár- 
gyúság, balgaság. 
Sheer  (sír),  adj.  csupa  ;  v.n. 
eltakarodni ;  —  off !  taka- 
rodjék t  lóduljon  '. 
Sheét  (sít),  s.  lepedő:  lemez, 
la]i,  tábla  ;  a  —  of  paper, 
egy  ír  papiros  ;  in  — s,  kö- 
teti, n,  kötflzeflen  (könyv); 
—brass,  s.  sárgarézbádog  ; 

353 


Sheriff 

—  copper,  s.  (vörös)  réz- 
bádog  ;  tábla  réz  :  —  glass, 
8.  táblaüveg ;  —  iron ,  s. 
vasbádog  ;  —  pile,  8.  szád- 
karó;  —  zinc,  s.  horgany- 
bádog;  — ,  v.  a.  lepedni, 
lepedőt  terítni  f-ra,  -re); 
to  —  home,  meghúzni,  ma- 
gához húzni. 
Sheet'ing,  s.  lepedővászon. 
Sheld  (seld),  adj.  pettegetett. 

Sheldafle  (seld'éfl),  s.  pinty. 

Sheldrake  (sel'drek),  s.  pi- 
rőkrécze. 

Shelf  (selv),  s.  [pl.  shelves), 
polcz;  zátony,  homokzá- 
tony. 

Shell  (se!),  8.  héj;  egg—,  to- 
jáshéj ;  nut  — ,  dióliéj ; 
.oyster  —  ,  osztriga  héj '; 
tortoise  — ,  békateknő ,  ta- 
jok  ;  —  of  the  earth,  a  föld 
kérge;  —  lime,  s.  usiga- 
mész ;  —  silver,  s.  kagyló- 
ezüst;  —,  v.  a.  héjából  ki- 
venni; — ,  v.  n.  héjat  vál- 
tani:  to  —  off,  korpázni, 
hámlani. 

Shelter  (sel'ter),  s.  hajlék  ; 
eresz;  (átv.  ért.)  oltalom  ; 
v.  a.  fedni,  veszély  ellen 
óvni;  oltalmazni;  to  — 
one's  self,  menekedni ;  be- 
állani vhová  {p.  eső  elől  )  ; 
they  —  ed  themselves 
under  a  rock,  egy  kőszikla 
alá  menekültek;  to  —  from, 
megóvni  tói,  -tői. 

Shelterless  (sel'terleszj,  adj. 
oltalmatlan. 

Shelving  (selv'ing),  adj:  lej- 
tős;  —ness,  8.  lejtősség. 

Shend  (send),  v.a.  irr.  (shent, 
shent),  gyalázni,  meggya- 
lázni, becstelenítni ;  csúffá 
tenni ;  elcsüfitni,  elrútít  ni; 
tönkre  tenni. 

Shep'herd  (sep'pérd),  8.  juh- 
pásztor, juhász. 

Sheplierdess,  8.  juhászleány, 
juhász  nő. 

Shep'herdish  (sep'perdis) , 
adj.  pásztor os,  pásztori. 

Shep'herdly,  adv.  pásztori- 
lag. 

Sherbet  (serTiet),  s.  szbrb. 

Sheriff  (ser 'if),  8.  megyenagy, 
végrehajtó. 


Sherk 

Sherk  (serk),  v.  a.  figyelemre 
nem  méltatni;  megjátszani. 

Sherry  (ser'ri),  s.  Xenes  (spa- 
nyol  bar  I. 

shew.  v.  Show. 

Shide  (seid),  s.  hasáb. 

Shift  ^sift),  r.  n.  változni  ; 
költözködni,  más  szállásra 
költözni;  átöltözni:  vala- 
hogy eV  enni  vmivel;  to  — 
for  one's  self,  magán  vala- 
hogy segíteni;  átvergődni, 
kivergödni  igyekezni;  the 
wind  shifts,  megfordul  a 
Szél  :  — ,  V.  ".  tolni :  vál- 
tani <p.  ruhát,:  cserélni 
(helyet  :  változtatni,  meg- 
változtatni :  áttölteni,  le- 
fejteni (p.  borjt  mán  edény- 
be); áthelyezni;  kikerülni: 
k itéröleg  felelni;  to  —  one's 
self,  tisztát  venni:  to  — 
one's  clothes  ,  átöltözni ; 
to  —  away,  eltolni;  to — 
one  off,  vkit  nyakáról  le- 
rázni; to  —  the  loading, 
átrakodni,  más  liajóra  rak- 
ni ;  to  —  one's  lodgings, 
más  szállásra  költözni;  to 
—  a  thing  itpon  one,  vki- 
nek  vmit  nyakába  varrni, 
vkire  vmit  ráfogni;  he 
shifts  it  to  another,  niásra 
tolja,  'a  mit  marjának  kel- 
lene végezni):  to— a  tackle, 
kötelet  rángatva  eligazítni; 
— ,  s.  változtatás ;  nöing  : 
(bány.)  műszak:  ürügy; 
fogás ;  szükségbelí  segéd- 
eszköz, szorítkozás,  intéz- 
kedés, magán  segítés  :  élt- 
mád :  to  make  — ,  vala- 
hogy ellenni  vmivel,  magán 
segíteni  valahogyan ;  vmi- 
vel beérni  igyekezni ;  mád- 
ját  ejteni  vmiuek  ;  he 
makes  —  to  live,  he  makes 
hut  a  poor  — ,  esak  teng- 
leng  napról  napra  ;  I  can 
make  —  without  it,  elle- 
hetek a  nélkül  is ;  to  put 
one  to  his  shifts,  vkit  meg- 
szorítani ;  to  be  put  to 
one's  last  shifts,  legvég- 
sőre kényszeríttetni. 
Stuffing,  adj.  ravasz,  forté- 
lyos ;  a  —  fellow,  magán 
segíteni    tudó  ember,   ra- 


Shiftless 

vaszdi ;  —  sand,  s.  futó 
homok,  siványhomok. 
Shiftless,  adj.  magán  segí- 
teni nem  tudó:  we  are 
quite  — ,  minden  módból 
kifogytunk. 
Shifty,  adj.   fortélyos;  fon- 

dor. 
Shillelah   (sillí'lé) ,    s.   bun- 
kós. 
Shilling   (sil'ling)  ,   8.   ötven 
krajezár  értékű  ezüstpénz. 
Shülv-shallv(sil'h-sél'h)  ,adv . 
to"he   at'  —   (:=  shall  I? 
shall  I  not  ?),  habozni,  té- 
továzni;  nem  tudni  magát 
eltökélni. 
Shim  (sim),  t.  háka ;  (ásv. , 

seleny. 
Shin  (sinn),  s.száresont,  láb- 
szár ;   v.  n.  pénzt  kölcsön 
venni. 
Shine  (sein),  s.  fény,  világ; 
derű;  sun  — ,  napfény;—; 
v.  n.  irr.   (shone,  shone), 
fényleni ;  the  sun  — s,  süt 
a  nap ;  the  moon  — s,  hold- 
világ van. 
Shiner  (seiner),  g.  fehérke- 

szeg. 
Shiness,  v.  Shyness. 
Shin'gle  (sing'gl),  s.  zsindel ; 

v.  a.  zsindelezni. 
Shining  (sei'ning),  adj.  fény- 
lő ;  —ore,  s.  vasfényié ;  — , 
s.  fénylés. 
Shiny  (sei'ni),  adj.  fényes. 
Ship  (sipp),  s.  hajó ;  to  take 
— ,    hajóra    szállani:    — 
board,  s.  hajóparkom/ ;  — 
builder,    s.    hajóépítő;    — 
carpenter,  s.  hajóács ;  — 
holder,  —  owner,  s,  hajó- 
tulajdonos;    mid  —  man, 
s.  hajósapród ;  —  mill,  s. 
hajómalom ;  —  sheathing. 
s.  hajóburok  ;  —  wreck,  s. 
s.   hajótörés;  to  suffer  — 
wreck,  to  get  —  wrecked, 
hajótörést   szenvedni;    — , 
v.  a.    hajón   száUítni,   ha- 
jóra szdllítni. 
Ship'ment,  s.  liajónszállítás. 
Ship'pen  (sip'pn),  s.  istálló, 

tehén-istálló. 
Ship'per  ,    s.    szállít mányos, 
■portékát   hajón  szétküldö- 
ző;  hajómester. 
354 


Shocking 

Ship'ping,  .v.  hajóra  szállí- 
tás, liajónszállítás;  hajóra 
szállás;  hajóság;  hajózót; 
to  make  — ,  fiájára  szál- 
lani; —  charges,  •--.  pl.  há- 
jőbér. 
Shire  (sír) ,  s.  megye,  var- 
megye. 

Shirk  (s'rk),  v.  n.  to  —  off, 
elillanni ;  —,  v.  a.  kerülni, 
kikerülni  :  to  —  one's 
dut .. ",  kötelességét  elmu- 
lasztani. 

Shirt  (sört),  s.  ing. 

Shirt'ing,  ü,  ing    ászon. 

Shist  (siszt),  s.  pala. 

Shistous  (sisz'tász),  adj.  pa- 
lünemű,    foszlánk,  réteges. 

Shit,  Shite  (sit),  v.  a.  and  n. 
szarni,  kakálni  :  s. 

Shittle,  v.  Shuttle. 

Shive  (sív) ,  s.  szálka,  da- 
rabka. 

Shiver  (siv'ver),  v.  a.  szét-. 
darabolni,  széttörni,  szrt- 
pattantani;  v.  n.  szétom- 
lani,  szétbomlani.  részekre 
oszlani:  s.  borzongás;  di- 
dergés. 

Shivering  (siv'vering),  •?.  bor- 
zongás; didergés. 

Shiv'ery,  adj'  foszlánk;  tö- 
rékeny ;  borzadozó. 

Shoal  (saol),  s.  raj,  csoport, 
sereg  ,  sokaság  :  sekély  , 
sekélység  ,  homokzátony  : 
v.  n.  sekélyesnek  lenni: 
rajzani,  tolongani. 

Shoal'iness,  s.  sekélység. 

Shoal'y,  adj.  sekélyes. 

Shoat  (saot),  s.  mához. 

Shock  (sakk),  s.  rázkodta- 
tás  .  megrázkódtatás;  ro- 
ham :  lökem  ;  botrány,  bot- 
ránkozás:  kepe,  kalangya, 
kereszt;  bojtos  kutya;  gal- 
vanic — ,  villanyos  meg- 
rázkódtatás ;  — ,  v.  n.  ka- 
langyába rakni;  botr" 
nyosnak  lenni:  megütköz- 
ni; —  ,  v.  a.  meglökni: 
megrettenteni ;  botránkoz- 
tatni: rátámadni ;  ellen- 
tartani. 

Shocking,  adj.  botránkoz- 
tató, botrányos;  rtitentö, 
megrázó ;  — ly,  adv.  botra- 


Shoe 

nyoswn ;  rettentöleg,  meg- 
rázólag. 

Shoe  (si;),  .s.  czipő,sarú ;  the 
wearer  best  knows  where 
the  —  wrings  him,  kiki 
legjobban  tudja,  hol  szárit 
a  saruja;  to  cast  an  old 

—  after  one,  szerencsekivá- 
natdt  kijelenteni;  —  bill, 
s.  sarkszeg;  —  black,  s. 
czipötisztitó  i  —  blacking, 
.s.  csizmaír,  sarumáz,  fe- 
nyítő; —  brush,  s.  czipö- 
kefe;  —  buckle,  s.  czipö- 
csat  ;  —  maker,  s.  varga; 

—  string,  ••;.  czipöszalag  ; 
<-z ipőfüző  ;  horse  — ,  patkó, 
patkóvas;  — ,  v.  a.  irr. 
(shod,  shod),  felsaruzni; 
megpatkolni  :  to  —  a  wheel, 
kereket  megvasalni. 

Shog  (saggl,  s.  lökés,  lódítás; 
v.  a.  lökni  lódít  ni :  v.  n.  to 

—  off,  lódulni. 

Shoot  (síit),  v.  a.  irr.  (pret. 
shot  [sat];  part,  shot, 
shotten  [sat'tn]),  lőni, 
meglőni;  lökni;  pattan- 
tani: kigyalulni;  felbo- 
rítni;  to  —  forth  branches, 
ágasodni ;  to  —  an  arrow 
at  one,  nyilat  lőni  vkire  ; 
to  —  the  bolt,  a  reteszt 
rót  ni  ni ;  to  —  a  cask  into 
the  cellar,    hordót  a  pin- 

-    czébe  korcsolyázni;  — .  v.  re. 

lőni;     hajtani,     sarjadni; 

rohanni,  löm  Ini;  to— wide 
of  the  mark,  czélját  elhi- 
bázni;  gyanitásában  csa- 
latkozni: to  —  down. 
lövelni,  lerohanni :  lezu- 
hanni :  to  —  forth,  M13- 
velni;  kirohanni;  sarjadni, 
hajtani :  elétiinni;  to  —  off, 
i  I-.  kilőni,  elsütni  :  to  — 
out,  kinyúlni;  to  —  out 
into  ears,  kalászosodni  ;  to 

—  up,  hirtelen  felnőni; 
felsarjadni,  felserdülni;  —, 

s.  !:; ;  u  :  sana  1.  1  .    ha  :t  is 

bélfonal,  ontok  ;  folyam.ro- 

hauat. 
Shooter,  8.  lövész. 

Shoot'ing,  s.  lövés;  sarjadás; 

to  go  a  — ,  vadászatra 
menni;  —star,  s.  hullócsil- 


Shop 

lag,  csillagszem ,  csillag- 
szikra. 

Shop  (sapp),  s.  bolt,  áruhalt: 
work  — ,  műhely;  shoe 
maker's  — ,  vargaholt  ,  czi- 
pőbolt ;  —  keeper,  s.  bol- 
tos ;  —  keeping,  s.  boltos- 
kodás ;  —  lifter,  í.  bolttol- 
vaj ;  —  man,  s.  boltosle- 
gény ;  — rent,  s.  boltbér  ; 
— ,  v.  n.  boltokban  vásá- 
rolni. 

Shop'ping,  S.  vásárlás  (bol- 
tokban); to  go  — ,  boltokba 
vásárolni  menni. 

Shore  (soor),  S.  part;  árok; 
csatorna ;  támasz,  ellent- 
állógerenda  ;  on  — ,  a  szá- 
razon; — ,  v.  a.  duczolni, 
támasztani,  támogatni. 

Shorl  (sarl),  s.  berzle,  söröly. 

Short  (síia.rt),adj.  rövid;  por- 
hanyó ,  omlós  (p.  süte- 
mény );  szűk ;  adv.  röviden; 
szűken;  elégtelenül ;  in  a 

—  time,  rövid  idő  alatt; 
in  — ,  rövideden,  egy  szó- 
val; to  fall  —  of  provisions, 
kifogyni  az  eleségböl ;  it 
fell  —  of  my  expectations, 
nem  felelt  meg  várakozá- 
somnál; ;  to  keep  one  —  of 
money,  vkit  szűken  tar- 
tani pénz  dolgaiban  ;  to  be 

—  of  money,  pénz  szűké- 
ben lenni ;  to  come  —  of 
one"s  design ,  czélját  el 
nem  érni;  to  be —of  sight, 
rövidlátásának  v.  rövidlá- 
tónak lenni ;  he  comes  — 
of  no  man  in  that,  ab- 
ban senkinek  sem  áll  utána, 
arra  nézve  akárkivel  is  cyy 
sorba  állhat ;  to  stop  — , 
hirtelen  megállani,  hirte- 
len■■félbenhagyni  ;  to  turn 
— ,  hirtelen  viszafordúlni ; 
to  strike  — ,  melléje  rágni, 
az  ütést  elhibázni ;  to  be 

—  of  breath,  szűklélekze- 
tünek  lenni ;  —  coming,  8. 
elégtelenség;  rövidség,  kár; 

—  hand,  s.  gyorsírás:  — 
hand-writer,  0.  gyorsíró;  — 
hand-writing,  s.  gyorsirat; 

—  lived,  adj.    rövidéletű  ; 

—  ribs,  s.  pl.  álbordák  ;  — 
sighted,   adj.    rövidlátása, 

S5S 


Show 

rövidlátó ;  —  sightedness, 
s.  rövidlátás  :  —  waisted, 
adj.  rövidderekú  ;  —  wind- 
ed, adj.  sziíklélekzetű  :  — 
witted,  adj.  szűkkörű,  el- 
métlen. 

Short,  v.  Shorten. 

Short'en  (saar'tn),  v.  a.  rö- 
viditni,  niegkurtitni ;  v.  re. 
rövidülni. 

Short'ly,  adv.  röviden,  rövi- 
deden ;  rövid  időn. 

Short'ness,  s.  rövidség,  kur- 
taság ;  elégtelenség. 

Shot  (satt),  s.  lövés;  lötá- 
vol ;  golyó  ;  költség  (étel- 
italra )  ;  shots  of  rain,  s. 
pl.  esőszakadás,  esőomlás; 
small  — ,  serét,  göbecs,  ga- 
lacs ;  great  — ,  cannon  — , 
ágyúgolyó;  —bag,  s.  se- 
rétzacskó ;  —  gauge,  s. 
tekemérő;  —  hole,  s.  lőnyi- 
lás ;  —  pile,  s.  tekegomoly, 
golyóhalmaz ;  —  proof,  adj. 
mcylöhetlen. 

Shot'ten  (sat'tn),  adj.  izrok- 
kant ;  megaludt  (tej.) 

Should,  v.  Shalh 

Shoulder  (saol'der),  s.  váll; 
—  of  mutton,  s.  levágott 
ürü  eleje ;  —  blade,  s.  la- 
2>oczka ;  —  bone,  s.  váll- 
csont ;  —  clapper,  —  dap, 
s.  foglár,  fogmeg  ;  —  knot, 
s.vállbojt,  villi  rojt;  — ,  v. 
a.  vállra  venni. 

Shout  (sáut),  v.  n.  ujongat- 
ni,  rivalögni  :  kiabálni ;  s. 
ujongatás  ;  kiabálás  (vki- 
hez) ;  shouts  of  laughter, 
hahotázás. 

Shout'ing,  s.  ujonyás,  ujon- 
gatás; örömkiáltás. 

Shove  (sáv),  v.a.  tolni,  csúsz- 
tatni; taszítni;  v.  n.  előre, 
tolakodni ;  8.  tolás,  csúsz- 
tatás; lökés. 

Shovel  (sáv'vl),s.  lapát;  v.a. 
lapátolni. 

Show  (sao),  v.  a.  irr.  (pret. 
showed ,  part,  showed, 
shown)  mutatni,  megmu- 
tatni ;  to  —  one  the 
way,  megmutatni  vkinek 
az  (igaz )  utat ;  to  —  rea- 
son, to  —  cause  why  etc., 
okát     adni      miinek  ,     ér- 


Shower 

twit     előadni,     indokolni 
emit  :    to    —    a    pair    of 
heels,  sarkát  mutatni ;  to 
—  pity  to  some  one,  kö- 
nyörülni vkin;  to  —  one's 
self  a  man,  férfiúul:   mu- 
tatni magát  ;  — ,  v.  n.  lát- 
szani ;  to  —  off  to  the  best 
advantage,  a  legkedvezőbb 
fényben   tűnni  fel;  — ,  *. 
kiállítás,   mutatás:    látta- 
tó* ,  fitogatás ;   cattle   — , 
baromki  állítás  ;  flower  — , 
virágkiállítás ;  —  window, 
s.    áruablak,     rakablak ; 
mutatószekrény  (áruholtok 
előtt). 
Sliow'er    (sao'er),   s.    muto- 
gató. 
Show'er  (sáu'er),  s.  futóesö, 
zápor:  futó  jégeső ;  —  of 
stone,  közápor ;  —  of  bul- 
lets, golyózápor. 
Show'ery,  adj.  záporos. 
Showily  (sao'ili),  adv.fitoga- 
tólag :  tetszetesen  ;  fénye- 
sen, pompásan. 
Show'iness  ,    s.    ritogatáság ; 
külszín,  fényesség,  pompás- 
ság. 
Rhow'ish,  v.  Showy. 
Show'y,  adj.  fényes  v.  tetsze- 
tes   külsejű,   szembeszökő ; 
szemszúró ;  pompás. 
Shrag  (srég),   V.  a.  herélni ; 

megnyesni. 
Shred  (sred),  v.  a.  irr.  (shred, 
shred),  darabokra  vagdal- 
ni:  darabolni,   rongyolni: 
s.  foszlék,   foszladék,    da- 
rabka, rongyocska,  rongyi- 
ka. 
Shreight  (srét),  s.  léprigó. 
Shrew   (sru) ,   s.   marakodó, 
zsémbes  nő ,  hörcsökös  asz- 
szony  ;  makranezos  hölgy  ; 
—  mouse  ,  s.  cziczkány. 
Shrewd   (srud),  adj.  ravasz, 
furfang,    fortélyos,   fúrt- 
eszű  ;  — ly,  adv.  ravaszul, 
furfangosan ;  — ness.s.  ra- 
vaszság, furfangosság. 
Shrew'ish,    adj.    marakodó, 
zsémbes;   — ness,  s.  zsém- 
beskedés,  zsémbesség. 
Shriek   (srík),  v.  n.  visítni, 
sikoltani;    s.   visitás;    to 


Shrift 

give  a  — ,  elsikoltani  ma- 
gát. 

Shrift  (srift),  s. gyónás;  bűn- 

oldás. 
Shrike  (sreik),  s.  tövisszúró 
gébics,  sza  rka  -gáborján  ,őr- 
qébics. 
Shrill    (srill),    adj.   átható, 
éles    (hang);    v.  n.     nyi- 
rogni. 
Shrimp  (srimp),  s.  bugyacs, 
olláthin   kis   tengeri   rák; 
v.  a.  zsugorítni. 
Shrine  (srein),  s.  szekrény; 

ereklyetok ;  oltár. 
Shrink    (sringk),    r.   ?í.    irr. 
(shrunk  [srángk] ,  shrank 
[sréngkj ;  shrunk,  shrunk- 
en   [srangk'n] ),  zsugorod- 
ni: my  money  begins  to  — , 
fogytán  van  a  pénzem  ;  to 
—  from,  irtózni  -tói,  -tői : 
to  —  back,  visszahúzódni ; 
visszarettenni ;    to   —   for 
fear,   remegni;   —,    v.   a. 
zsugorítni  ;  to  —  up  one's 
shoulders,  vállat  vonítni  : 
— ,  s.  zsugorodás  :  irtózás. 
Shrink'age  ,   s.    zsugorodás ; 
kiszáradós, súly hiá  11  y:  kár- 
batudós (süly hiányért ). 
Shrive    (sreivj ,    r.     a.    irr. 
(shrove    [sroov] ;    shriven 
[sriv'n]  ,    shrift     "srift]), 
gyóntatni ;  v.  n.  gyónni. 
Shrivel  (sriv'l),  v.  n.  zsugo- 
rodni, ránezosodni ;    v.  a. 
zsugorítni,  ránezosítni,  ösz- 
szegyürni. 
Shriver   (srei'ver),   s.   gyón- 
tató. 
Shriving  (srei'ving),  s.  gyó- 
nás ;  gyóntatás. 
Shroud    (sráud) ,   s.   halott- 
lepel :  vitorlavászon;  födél, 
hajlék  ;  menedék;  ág;  v.  a. 
beleplezni ;  fedni,  fedezni ; 
takarni,  rejteni ;   v.  n.  rej- 
tekezni,  menekedni. 
Shrove  (sroov).  v.  n.  farsan- 
golni,farsangoskodni  ;  adj, 
bőjtelői;    böjti;  —tide,  s, 
farsang ;  böjt. 
Skro'ving,  s.  farsangoskodás, 

farsangi  mulatság. 
Shrub  (sráh),  s.  bokor,  cserje 
Shrub'bery,  s.  csepőcze,  cse 
pöleze,  csalit. 

356 


Shut 

Shrub'by,  adj.  bokros,  cser- 
jés-       v 
Shruff  (sráff),  s.  salak. 

Shrug  (srág),  s.  vállvonítás  ; 
to  give  a  — ,  vállat  vonítni; 
with  a  —  of  the  shoulder, 
vállvonítva ;  — ,  v.  a.  to  — 
one's  shoulders,  vállat  vo- 
nítni ;  — ,  v.  n.  összebor- 
zadni. 

Shuck  (sakk),  s.  diókopács  ; 
not  worth  — s,  értéktelen. 

Shudder  (sád'der),  s.  borza- 
lom, borzadós:  v.  n.  bor- 
zadni. 

Shuffle  (sáffl),  v.  a.  rázni, 
keverni ;  to  —  the  cards, 
«  kártyát  rázni ;  to  —  off, 
magáról  elhárítni :  to  — 
one  off,  nyakáról  lerázni 
vkit :  to  —  into,  becsúsz- 
tatni ;  to  —  up,  elhamar- 
kodni: alattomban  kifőzni; 
— ,  v.  n.  kártyát  keverni  v. 
rázni;  döczögni,  biczegni; 
ődöngeni;  tántorogni:  tó- 
in, becsuszamodni,  befura- 
kodni: to  —on,  tovább  bal- 
lagni:  to  —  through,  át- 
vergődni; —,  s.  kártyake- 
verés :  fogós  :  fitrfangosko- 

dós. 

Shuffler,  s.  fondorkodó. 

Shuffling,  s.  keverés;  ürügy, 
furfangoskodás  ;  adj.  fur- 
fangos, fondor;  döczögő, 
biczegő;  a  —  excuse,  ko- 
pasz mentség;  — ly,  adv. 
furfangoskodra ;  tántorog- 
va. 

Shumac  (sju'mék),  s.  eczet- 
szömörcze. 

Shun  (sán),  v.  a.  kerülni,  el- 
kerülni; tartani  {-tól,-töl ,: 
v.  n.  félni,  átallani. 

Shuriot  (sár'iát),  s.  kecsken. 

Shut  (sátt),  v.  a.  irr.  (shut, 
shut),  betenni,  l-  zárni  ;  to 
—  the  door,  az  ajtót  be- 
tenni ;  to  —  the  window, 
az  ablakot  betenni;  to — 
one's  self  up,  bezárkózni ; 
to  —  up  the  shop,  az  áru- 
boltot elzárni;  to  —  up 
shop,  fizetni  megszűnni, 
tönkre  jutni;  felhagyni 
vmivel ;  száját  befogni  ;  — , 


Shutter 

s.  elzárás  ;  zárlat ;  fedő, 
fedél ;  csapó  födél ;  ma- 
lacz  :  — ,  adj.  elzárt :  oldo- 
zott, szabad. 

Sbut'ter ,  s.  elzáró:  ablak- 
tábla  'vas  v.  deszkakész- 
let). 

Shuttle  (sát'tl) ,  s.  vetélő, 
csiirlő ;  —  cock,  s.  tollas- 
lapta. 

Shy  (sei),  v.  n.  ijeszkének 
lenni :  bokrosodni ;  adj.  fé- 
lénk, bátortalan;  — ly,  adv. 
félénken :  — ness,  s.  fé- 
lénkség. 

Sibilant  (szib'ilént),  adj.  and 
s.  sziszegő. 

Sibilation  (szibilé'sán) ,  s. 
sziszegés ;  susogás. 

Sibyl  (s'zib'il),  x.  Sibylla. 

sibylline  (szib'ileiu),  adj.  si- 
byllai. 

Sic,  r.  Sucll. 

Sieeate  iszik'ket),  v.  a.  szo- 
rítni, szárasztani  in.  h.) 

Sicca'tíon,  s.  szárítás. 

Siccity  (szik'szitii,  s.  száraz- 
ság. 

Sice  ( szeisz ) ,  s.  hatszem 
(koczkán  >. 

Sich,  v.  Such. 

Sicily  (szi'szüi),  s.  Sziczilia. 

Sicilian  (sziszü'ién),  g.  and 
adj.  szicziliai. 

Sick  (szik),  adj.  beteg; 
émelygő;  unatkozott;  tó 
fali  — ,  megbetegedni;  to 
be  —  of .  ..  szenvedni -ban, 
-ben  :  nyakig  v.  torkig 
Unni  amivel  ;  to  be  —  of 
the  idles,  irtózni  <i  mun- 
kától: I  feel  — ,  émelyeg 
ii  gyomrom  :  —  at  heart, 
elcsüggedt,  undorodó;  — 
bed,  8.  beteg-ágy;  —  cham- 
ber, 8.  beteg-  zoba; —  head- 
ache, s.  émelygéssel  föl- 
lépő fejfá 

Sick,  v.  Sicken. 

Sicfen  i-'/ik'kni,  v.  n.  be- 
■  ek  Irani,  megbetegedni; 
to  —  at.  undorodni  -tói, 
-tői :  — ,  v.  a.  (with),  meg- 
betegítni;  (of)  megutáltatni 
i  vkivel  r  in  it  . 

Sick'isli, adj. '"  tegt  :  -ness, 
8.  betegeskedés. 

Sickle  (szik'kl),  s.  sarló;  — r, 


Sickliness 

—man,  s.  arató ;  —  wort, 
s.  nyakrovat. 

Sickliness,  s.  götlwsködés. 

Sickly,  adj.  göthös,  beteges. 

Sick'ness,  s.  betegség. 

Sicory   (szik'ori),  s.    katáng. 

Side  (szeidi,  s.  oldal;  táj: 
rész,  fél :  —  of  a  hill,  hegy- 
oldal ;  on  the  other  —  of 
the  Danube;  a  Ihtnán  túl, 
a  Duna  túlsó  portján:  on 
this  —  the  Danube,  a  Du- 
nán innen:  by  the  —  of.., 
mellette  ;  to  sit  —  by  — , 
egymásmellett  ülni  .-  the 
victory  was  on  his  — ,  ő 
ro/t  a  győztes  ;  to  change 
sides,  átpártolni ;  to  speak 
on  one's  — ,  vki  mellett 
szólni :  related  on  the 
mother's  — ,  anyai  részről 
való  rokon;  water  — ,  part; 
—  arms,  s.  pi.  oldalfegy- 
rer :  —  board,  s.  mellék- 
asztal;  —  box,  s.  oldalpá- 
holy :  —  shoots,  s.  pi.  mel- 
léksarjadékok •'  —  view,  •<. 
oldalkép  ,  oldalnézet :  — 
wind,  8,  Oldalszél;  — ,  v.  n. 
to  —  with  one,  vki  ré 
állani,  vki  részén  lenni. 

Sideling,  s.  mesgye,  gyep : 
adv.   oldalaslag,    oldalast. 

Sidelong,  adj.  oldal.  . ,  olda- 
lagos,  oldalfali :  adv.  ol- 
dalról; oldalfélt,  oldalago- 
san. 

Siáer(Bei'á\er),$.pártfél,pár- 
tos,  párthív. 

Sideral  (szid'erél),  adj.  >sil- 
lag  .  .  ,  csillagi .  csillag- 
zati. 

Siderated  (szid'ereted),  adj. 
holtfené8;  szélütött. 

Sidera'tion,  s.  holtfene;  szél- 
ütés. 

Sidereal,  V.  Sideral. 

Siderite  (szid'ereit),  8.  mdg- 
neskő;  sebfü  ;  mocsári  vas- 
kő, mocsár  ér  ez. 

Sideroealcitfsziderokél'szit), 
8.  barnamész,  barnapat. 

Biderograph  (szei'derogréf), 
g.  aczélvu  ' 

Siderography  (Bzeiderag'rén) 
g.  aezélmetszészet. 

Siding  (szei'ding),  s.  pártos- 
ság. 

367 


Sightful 

Sidle  (szei'dl),  v.  n.  oldalt 
feküdni ;  biczegni,  tánto- 
rogni ;  to  —  up  to  one,  ol- 
dalogni vki  mellé. 

Siege  (szídzs),  s.  ostrom,  os- 
tromlás í  rr::lret !.-'•:.  krul- 
fogás ;  szék  ;  husii rülés:  to 
lay  —  to  .  .  ,  ostromolni, 
ostrom  alá  venni,  köriil- 
táborólni. 

Siege,  v.  to  Besiege. 

Sieve  (szív),  s.  szita  ;  —  ma- 
ker, 8.  szitás. 

Sifflement  (szif'íi-rnent),  *. 
csicsergés  süvöltés,  szisze- 
gés. 

Sift  (szift),  v.  a.  szitálni  ; 
nyomozgatn  i,  m  eg  vizsgál- 
ni ;  to  —  a  thing  to  the 
very  bottom,  végére  járni 
vminek:  to  —  one,  vkit 
ürtongatni. 

Siít'er,  s.  szitáló :  nyomozó ; 
firtongató. 

Sigh  (özei),  s.  fohász,  sóhaj  ; 
to  fetch  a  —,  felsóhajtani; 
— ,  v.  n.  sóhajtani,  sóhaj- 
tozni, fohászkodni;  — ,  v.  a. 
sóhajtozni  fvmini.  siratni 
( vkit  v.  vmit.). 

Sight  (szeit),  s.  látás,  meg- 
látás :  látó  tehetség;  <  ker. ) 
lót:  légy,  irányzó  (lőfegy- 
veren i  :  látvány  :  látvá- 
nyosság :  to  know  one  by 
— ,  látásból  ismerni  vkit ; 
after  — ,  lát  után  ;  at  — , 
látra  :  bill  at  — ,  látra- 
váltó ;  to  lose  —  of  a 
thing ,  többé  nem  látni, 
szem  elől  eltéveszteni  vmit; 
I  am  sickened  at  this  — , 
e  látvány  undorít  :  a  sorry 
— ,  szomorú  látvány  ;  to  be 
in  —  of  the  land,  a  partot 
látni :  it  is  within  — ,  azt 
láthatni,  azt  innen  látni 
lehet  :  at  first  — ,  első  te- 
kintetre ;  second  — ,  tünde- 
látás,  jövendőlátás :  — seer, 
8.  mindent  látni  akaró, 
látványvágyó;  to  go  — 
seeing,  a  nevezetességeket 
megnézni. 

Sight'ful,  adj.  látható,  vilá- 
gos :  —ness,  s.  láthatóság, 
világosság. 


Sightless 

Sight'less,  adj.  vak;  — ness, 

s.  vakság. 
Sightliness,   s.  deliség,  ter- 

metesség. 
Sigbt'ly,  adj.  di'li,  termetes. 
Sigil  (szidzs'ü),  s.  pecsét. 
Sigillaria  (szidzsilé'rié),s.j)Z. 

C-Tll  igi    t-  >:l/llf    ,■    .:•  I. 

Sign  (szein),  s.  jét;  jegy; 
jelenség ,  csuda ;  czímcr, 
ez  egér ;  —  of  exclamation 
felkiáltani  jel ;  —  of  inter- 
rogation, kérdőjel;  —man- 
ual,  sajátkezű  aláírás; 
— ,  v.  a.  aláírni;  megje- 
lezni. 

Signal  (szig'nél),  s.  jel,  jel- 
adás, jelsző;  —  of  distress, 
vészjel. 

Sig'nal,  ■adj.  kitűnő,  jeles ; 
— -ly,  adv.  kitünöleg,  jele- 
sen. 

Signalize  (szig'néleiz),  v.  a. 
jelt  adni ;  táviratozni ;  ki- 
tűntetni:  to  —  one's  self 
by  .  . ,  kitenni  magáért. 

Signature  (szig'nétsjur) ,  s. 
bélyeg ;  jelzet  ,  jelzek ; 
(nyomd.)  őrszem;  aláírás. 

Signer  (szei'nei),  s.  aláíró; 
jelző. 

Signet  (szig'net),  s.  pecsét, 
pecsétnyomó ;  —  office,  s. 
királyi  pecséthivatal ;  — 
ring,  s.  pecsétgyűrű. 

Significance  (szignifikénsz), 
s.  jelentés,  értelem  ;  jelen- 
tősség, fontosság;  nyoma- 
ték. 

Significant,  adj.  jelentő,  je- 
lentés ;  nyomatékos  ;  — Ív, 
adv.  jelentésen  :  nyomaté- 
kosan. 

Signification,  s.  értelem,  je- 
lentés. 

Significative ,  adj.  (of)  je- 
lentő, utaló  i-ra,  -re);  je- 
lentős, tartalomdús  ;  nyo- 
matékos ;  —  Ív,  adv.  jelent- 
ve, utalva  i-ra,  -re);  je- 
lentékesen. 

Signify  (szig'nifei),  v.  a.  je- 
lenteni :  tudtul  adni ;  je- 
lenteni, tenni:  it  — s  no- 
thing, az  mitsem  tesz,  az 
jelentéktelen. 

Signior  (szin'jár),  s.  the 
grand  — ,  török  császár. 


Signiory 

Signiory,  v.  Seigniory  et  Se- 
nioritv. 

Sik,  Sic',  v.  Such. 

Sile  (szeil),  s.  iszap,  sár  ;  v. 
a.  átszűrni  (tejet ). 

Silence  (szei'íensz),  s.  hall- 
gatás :  hallgatagság  ;  — is 
the  best  ornament  of  a 
woman,  hallgatással  szép 
az  asszonyember ;  to  break 
— ,  félbeszakasztani  a  hall- 
gatást to  keep  — ,  haügat- 
MÍ/*to  pass  a  thing  over  in 
— ,  hallgatással  elmellőzni 
vmit;  to  put  one  to  — ,  el- 
hallgattatni vkit;  —  !  csitt! 
— ,  v.  a.  elhallgattatni. 

Si'lent,  adj.  hallgatag,  csen- 
des ;  to  be  — ,  to  remain 
— ,  hallgatni ;  —  men,  like 
still  waters,  are  deep  and 
dangerous,  vesztegálló  víz- 
nek, hallgatag  embernek 
nem  kell  hinni ;  — ly,  adv. 
hallgatva,  csendesen;  szót- 
lanul. 

Silentiary  ( szilen'siéri ) ,  s. 
csendparancsoló ;  titoknok. 

Silesia  (szilí'szié),  s.  Szilé- 
zia. 

Silhouette  (sziljuef),  s.  árny- 
rajz, árnykép. 

Silica  (szü'iké),  s.  kovaföld. 

Silicate  (szil'iket),  s.  kovát. 

Siliceous  ( szüis'ász),  adj. 
kova  . . .  ,  kovás  ;  —earth, 
s.  kovaföld;  —  shist,  s.  ka- 
vicspala. 

Silicic  (szilisz'ik),  adj.  — 
acid,  s.  kova  sav. 

Silicious,  v.  Siliceous. 

Silicium  (szilis'iám),  s.  ko- 
va ny. 

Siliculous  (szilik'julász),  adj. 
liii  vei  yes. 

Siliqua  (szü'ikwé),  s.  hüvely, 
beező ;  karat  (arányin. ). 

Siliquose,  v.  Süiquous. 

Siliquous  (szü'ikwász),  adj. 
hüvelyes,  beczös. 

Silk  (szilk),  s.  selyem;  se- 
lyemkelme; —dyer,  s.  se- 
lyemfestő ;  —  husk,  —  nub, 
s.  selyemgubó ;  —  lace,  s. 
selyemcsipke;  — ,  mercer, 
s.  selyemkereskedő,  selyem- 
áros;   —  stockings,  s.  pl. 

358 


Similitudinary 

selyemharisnya  ;  —weaver, 
a.  selyemszövő;  —  worm, 
S.  selyembogár. 

Silk'en,  adj.  selyem. ..selyem- 
ből való. 

Silky,  adj.  selyemnemű. 

Sül  (szül),  s.  küszöb;  villás 
v.  kétágú  tengely ;  window 
— ,  ablakalj. 

Sillabub  (szü'lébáb),  s.  ital 
neme. 

Sülüy  (szü'lüi),  ado.  együ- 
gyűen,  bárgyuasi. 

Silliness,  s.  együgyűség,  bár- 
gyúság. 

Süly  (szüli),  adj.  együgyű, 
bárgyú. 

Süt  (szilt),  .s.  iszaj). 

Silt'ed,  adj.  iszapos. 

Süurus  (szü'jurász),  s.  har- 
csa (hal). 

Silvan  (szü'vén),  adj.  erdős ; 

—  scene,  s.  erdős  táj. 
Silver   (szü'ver),   s.   ezüst; 

native  — ,  tiszta  v.  termék- 
ezüst ;  red  — ,  vörös  ezüst- 
ércz ,  ezüsttünle ;  —  coin, 
s.  ezüstpénz,  ezüstérem  ;  — 
cloth,  s.  ezüstszövet';  — fir, 
s.jegenyefenyű ;  —  foam, 
s.  ezüsttajt,  ezüstgélét ;  — 
mine,  s.  ezüstakna  ;  — ore, 
8.  ezüstércz  ;  white  —  ore, 
s.  szürkeércz ;  —  plate,  s. 
ezüstedények,    ezüst  nemű  .- 

—  sand,  s.  ezüstporond  ;  — 
smith,  s.  ezüstműves,  öt- 
vös ;  —  thistle,  s.  tarkabo- 
gács; —  weed,  s.  libapim- 
pó  :  —  white,  adj.  ezüst- 
fejér ;  —  wire,  s.  ezüstsod- 
rony;  — ,  v.  a.  ezüstözni: 
megezüstözni. 

Sü'verling,  s.  ezüstpénz. 

Sü'very,  adj.  ezüstnemü ; 
ezüstszínű. 

Simagre  (szim'égr),  s.  fintor, 
fintor  arcz,  torzkép. 

Sirnüar  (szim'üér),  adj.  ha- 
sonnemű;  hasonló;  in  a  — 
case,  hasonló  esetben;  —  ly, 
adv.  hasonlóan. 

Similarity,  ■■>.  hasonlatosság. 

Simüe  (szim'üi),  s.  hasonlat, 
példázat,  példabeszéd. 

Simü'itude,  s.  hasonlat,  ha- 
sonlóság, hasonlatosság. 

Simüitu'diöary  (— tju'dinéri) 


Similor 

adj.  hasonlatos,  példáza- 
tos. 

Sim'ilor,  s.  aranymás. 

Sim'kin,  s.  bamba,  fajankó. 

Simmer  (  szirn'mSr  ),  v.  n. 
lassaskán  főni. 

Simper  (szim'per),  v.  n.  vi- 
csorogni, nevetgélni. 

Simple  (szim'pl),  adj",  egysze- 
rű ;  mesterkéletlen  ;  együ- 
gyű ;  —  minded,  adj.  őszin- 
te ;  —,  8.  gyógy  fű. 

Sirn'pleness,  s.  egyszerűség ; 
együgyűség. 

Sim'pler,  s.  fiiszedő. 

Simpleton  ( szim'pltán ) ,  s. 
tajbász,  pimasz. 

Simplicity  (szimplisz'iti),  s. 
egyszerűség  ;  mesterkélet- 
h  ti-.-.' a    i  gyúgyüsi  i. 

Simplifica'tion,  s.  egyszerű- 
sítés. 

Simplify  (szim'plifei),  v.  a. 
egyszerűsítni. 

Sim'pling,  s.fűszedés. 

Sim'plist,  v.  Simpler. 

Simply  (szim'pli),  adv.  egy- 
szerűen ;  merőben  ;  egyene- 
sen, kereken  :  csupáncsak; 
együgyüleg. 

Simulai  (szim'julér),*.  után- 
zó; szineskedő ;  utánzott  : 

ál,  hamis  ;  Színlett,  tette- 
ti ti. 

Simulate  (sziin'julétl.  v.  a. 
utánózni,  színlelni,  ürü- 
gyölni, tettetni. 

Sim'ulate.  — A,  adj.  utánzott, 
színlett,  teltetett,  ál .  ka- 
ni is . 

Simula'tion,  s.  tettetés,  szín- 
lés. 

Simultaneous    (szimalté'ni- 

IV-7.U   adj.   I  7-V      I:  ,/,'í       ,'  7:,'..7- 

tes  :  — ly,  adv.  egyidejűleg, 
együttesen,  egyszerre. 

Simiilty  1  szim'álta  1 ,  .«.  vi- 
szály, viszáVyosság. 

Sin  (szin),«,  bűn.  vétek;  r.  n. 
vétkezni. 

Sinapism  1  szin'épizm  ) ,  .»•. 
mustártapasi . 

Since  |-zin-/). ///■<■/<.  nini  adr. 
óta  :   -tó/ ;    -/ól  fogva  : 
hali  an  hour,  egy  félóra 

óta  :       -    thai    tini.',    a  .mi 

ii/ó  óta  :  Bome  time, 
egy  időtől  inain  ;  evei  — 


Sincere 


Sink 


he  recovered  bis  liberty, 
mióta  szabadságát  vissza- 
nyerte ;  it  is  but  a  quarter 
of  au  hour  — ,  csak  egy  ne- 
gyedórája, hogy  stb.;  — , 
conj.  minthogy  ,  miután, 
minek  utána,  mivelhogy  : 
(prov.)  —  he  cannot  be 
revenged  on  the  ass,  he 
falls  upon  the  pack-saddle, 
a  nyerget  ütik,  hogy  a  sza- 
már érezze;  —  matters 
stand  thus  I  shall  etc-., 
minthogy  a  dolog  igy  áll, 
én  stb. 
Sincere  (szin'szir') ,  adj. 
őszinte;  —  ly,  adv.  őszin- 
tén  ;  — ness,  s.  őszinteség. 
Sincerity    (szin'szir'iti),    s. 

iis :  inteség,  nyiltszivűség. 
Sincipttt   (szin'szipát),  s.  fii 

eleje,  honi. 
Sine  (szein),  s.  kebel,  öböl. 
Sinecure  (szei'nikjur),  S.  he- 
nyehivatal. 
Sinew  (szin'ju),  .s.  ín,  ideg; 
I  átr.  ért.)  erő ;  —ed,  — y, 
adj.  inas,  izmos. 
Sin'ful,  adj.  bűnös,  vétkes; 
— ly,  adr.  bűnösen,  retke- 
sen :   —ness,   s.   bűnösség, 
vétkesség. 
Sing  (szing),  v.a.  and  n.  irr. 
(pret.  Bang  [széng] ,  sung 
Bzang] ;  part,  sung),  éne- 
kelni ;  to  —  a  song,  dalol- 
ni:  who  does  —  so  merry 
a  note  as  he  that  cannot 
change   a  groat?   (va§y) 
win  1  dues  —  so  merry  an 
air  as  lie  that  has   nut  a 
penny  to  spare? vigan  ran, 

a  kinek  semmije  sines,  mert 
nem  jól  a,  f osztástól;  to  — 
tin1  smile  song,  mindig 
egy  húron  rendülni;  to- 
il child  to  sleep,  gyermeket 
énekkel  elaltatni. 
Sin^'c  (színdzs),  v.  a.  per- 
zselni; fco  —  off,  perzselve 

hó  get  ni . 

Singe'ing,  s.  perzselés. 

Sing'er,  S.  énekes,  éneklő. 
Sing'ing,     g.     éneklés;     adj. 

eiiel.il> :      master,  -v.  ének- 
t a  in hi. 
Single  (szin'gl),  t.  kurtafark 
359 


(p.   szarvasé) ;    a    rőtvad 
fara,  őzfar,  hold. 

Sin'gle,  adj.  egyetlen,  egyet- 
lenegy ;  egyes  ;  egyenkén- 
tes  ;  nőtelen  ;  jérjtelen  ,- 
hajadon  :  a  —  man,  nőtlen 
férji :  egyes  ember  :  one  — 
word,  esak  egyetlenegy  SZÓ; 
—  life.  8.  magánélet,  nöte- 
lenség ,  férjtelenség ;  — 
comhat,  s.  párbaj,  pár- 
nádul; —  hearted,  adj. 
őszinte,  jámbor;  —,  r.  a. 
;ll  ul  l.-iin  k::l  :nr:ili::  - 
tani:  kiválasztani;  kita- 
lálni, kiismerni. 

Singleness  (szin'gl-nesz),  s. 
eggetlenség;  magányosság; 
nőtelenség ,  férjtelenség  , 
őszinteség. 

Sin'gly  (szingli),  adv.  egyet- 
lenegyül :  egyedül:  egyen- 
ként, külön,  apránként, da- 
rabonként ;   magányosan. 

Sin'gular  (szihg'gjul'ér),  adj. 
egyes:  etii/ess;ámá  :  külö- 
nös, sajátszerű  .  sajátos ,- 
— ly,  adv.  különösen,  saját- 
szerűleg ,-  egyesszámban. 

Sin'gular,  .s.  egyesszám;  —s, 
s.  pl.  részletek. 

Singularity,  .-•.  különösség, 
sajátszerűség. 

Sin'gult  (szing'gált),  s.  csuk- 
lós. 

Sinister  (szin'iszter)  ,  adj. 
bal:  balszerű,  rósz ;  sze- 
rencsétlen ;  kelletlen,  elle- 
nes :  gonosz  ;  -ly,  adv.  ba- 
lul :  roszúl. 
Sirústrous  i  szin'isztrasz  )  „ 
adj.  bal,  fonák,  rósz  ;  ké/i- 
telen,  ris:ás  ;  -ly  ,  adv. 
halál,  fonákul :  képtelenül, 
visszása  n . 
Sink  (szingk)  ,  v.  n.  irr. 
(pret.  sunk  [szánk],  sank 
[szénk]  ;  jiart.  sunk,  sunk- 
en) ,  siilyeilni,  süppedni; 
apadni;  csökkenni,  alá- 
szállni: the  boat  began  to 

— ,a  hajó  siilyeilni  kezdett; 
to  — on  one's  knees,  térdn 
esni :  to  —  into  despoil 
dency.  elcsüggedni;  to  — 
into  oblivion :  feledékeny- 
ségbe menni  :  tin-  river 
sinks,  a  folyam  apad  ;  my 


Sinking 

spirits  sank  within  me, 
my  heart  suuk  within  me, 
when  etc..  aggódni ,  csü  i- 
gedni  kezdtem,  midőn  stb.; 
to  —  down  upon,  esni  -ra, 
-re:  to  —  in  price,  árának 
C8Ökkenni;—,v.  a.elsülyesz- 
tent;  mélyeszteni,  apasz- 
tani, csökkenteni,  leszál- 
litni;  to  —  a  ship,  hajót 
elsiilyeszteni ;  to  —  a  well, 
kutat  ásni;  to  —  ditches, 
árkolni;  to — money,  pénzt 
elsikkasztani;  — ,  s.  mos- 
léknyelő, csurga,  kiöntö 
cséve,  pöczecsatorna. 

Sink 'ing,  g.  sülyedés,sülyesz- 
tés,  apadás,  apasztás ;  le- 
szállítás; adj.  sülyedő , 
sülyesztö;  apadó  stb.;  — 
fund.s.  törlesztési  v.  egyész- 
tési  alap;  —  pspex,  s.szürö- 
papiros. 

Sinless  (szin'lesz),  adj.  bűn- 
telen, vétkeden;  — ness,  s, 
bűntelenség,    vétketlenség. 

Sinner,  s.  bűnös,  vétkező. 

Sinuate  (szin'juét),  —  d,  adj. 
i  növ.  i  kikanyargatott. 

Sinua'tion,  g.  görbület,  ka- 
nyarulat. 

Sinuosity  ( szinjuasz'iti),  s. 
öblösség,  kanyarulat ,  te- 
kervén  >/. 

Sinuous  (szin'juász),  </<//'. 
öblös,  kanyargó,  kígyózó, 
tekervényes. 

Sinus,  v.  Sine. 

Sinus  (szei'nász),  s.  tenger- 
öböl :  öblözet. 

Sip  (szipp) ,  v.  a.  szörpölni, 
szörpölgetni ;  színi;  s.  ször- 
pentés. 

Siphon  (szei'fán),  s.  szí vócsö. 

Sir  (szőr,  szer),  s.  úr,  uram 
(megszólításban );  lovagot 
illető  czím  i  keresztnév 
előtt);  come  on,  Sir  John, 
jöjjön  el  Nagyságod,  János 
uram;  to  Sir  John  B., 
nagyságos  B.  János  ur- 
nák. 

Sire  (szeir),  s.  felséged ;  apa; 
grand  — ,  nagyapa. 

Sire  (szeir),  v.  a.  nemzeni. 

Siren  (szei'ren) ,  s.  sziréna, 
hableány. 


Siriasis 

Siriasis  (szirei'eszisz),**.  nap- 
szúrás. 

Sirloin  (szoVlaui),  g.  bog- 
dánypecsenye. 

Sirocco  (szirak'ko),  s.  siroc- 
co, hévszél. 

Sirrah  (szer  re),  s.ficzkó,  ka- 
ntasz. 

Sirup  (szír  api,  s.  szörp;  v.  a. 
szörppel  édesít  ni. 

Sirup'y,  adj.  szörpnemü. 

Sister  (szisz'ter),  g.  nőtest- 
vér;  apácza  ;  —  in  law,  s. 
sógornő,  sógorasszony ;  — , 
v.  a.  összenŐvéríini. 

Sisterhood  (szisz'terhúd),  g. 
növérség. 

Sisterly  (szisz'terli),  adj.  nő- 
vé ries  ;  nővéri;  adv.  nővé- 
ricsen.        , 

S'strum  (szisz'trárn),  s.  csör- 
gőbot. 

Sit  (szit) ,  v.  n.  irr.  (sat 
[szét],  Bat),  ülni;  to  — 
down,  leülni:  to  —  up  in 
bed,  az  ágyban  felülni;  to 

—  in  judgement,  törvényt 
ülni ;  to  —  by  the  side  of 
one,   vki  mellett  ülni;  to 

—  side  by  side,  egymás- 
melleit ülni ;  to  —  by  the 
fireside,  kandallónál  ülni ; 
to  —  upon  thorns,  tüskén 
ülni,  aggódni;  to  —  up 
the  whole  night,  virasztva 
tölteni  az  éjét ;  to  —  up 
at  work,  éjjel  dolgozni;  — , 
v. a.  megülni;  to  — ahorse 
well,  jól  megülni  a  lovat. 

Site  (szeit),  s.  fekvés,  táj. 

Sited  (szei'ted),  adj.  fekvő. 

Sith  (szith),  conj.  v.  Since. 

Sithe,  v.  Sythe. 

Sifter,  s.  ülő  :  kotlótyúk. 

Sitting  (szit'ting),  s.  ülés; 
kottás ;  adj.  ülő  :  —  place, 
s.  ülőhely ;  —room,  s.  lak- 
szóba. 

Situate  (szit'sjuét) ,  adj. 
fekvő. 

Sit'uated,  adj.  fekvő;  (kelle- 
mes, kellemetlen)  helyzet- 
ben levő. 

Situa'tion,  g.  fekvés;  hely- 
zet. 

Six  (sziksz),  adj.  hat;  —fold, 
adj.  hatszoros ;  adv.  hat- 
szorosan. 

360 


Skellum 

Sixpence  (siksz'pensz),  s.  25 
krajezár  értékű  ezüstpénz. 

Sixteen  (sziksz'tiu),  adj.  ti- 
zenhat. 

Six'teenth,  adj.  tizenhato- 
dik;  — ly,  ado.  tizenhatod- 
szor. 

Sixth,  adj:  hatodik ;  — ly, 
adv.  hatodszor. 

Sixtieth  (sziksz'ti-eth),  adj. 
hatvanadik. 

Six'ty,  adj.  hatvan. 

Sizable,  v.  Sizeable. 

Size  (szeiz),  s.  mekkoraság 
nagyság;  rétnagyság ;  ara 
nyozási  talaj;  csiriz,  pép 
enyv,  enyves  víz;  mészlé 
what  —  is  it?  mekkora 
— ,  v.  a.  vminek  nagyságát 
vastagságát ,  hossza-tógát 
magasságát  stb.  megható 
rozni ;  üregyezni ;  akólni 
megmérni ;  talaj  ózni  (ara 
nyozásuál );  csirizélni,  pé 
pezni ;  (könyvköt.)  enyve- 
sítni. 

Size'able,  adj.  jókora. 

Sizer  (szei'zer),  s.  tasli,  sze- 
gény deák. 

Siziness  (szei'zinesz),  g.  ra- 
gadóssá g. 

Sizy  (szei'zi),  adj.  ragadós, 
enyekes,  sikeres. 

Skaddle  (szkéd'dl),  s.  kár, 
hátrány. 

Skaddons  (szkéd'dánsz),  s. 
méhivadék. 

Skain,  Skein  (szkén).s.  mot- 
ring,  báb. 

Skate  (szkét),  s.  korcsolya; 
v.  n.  korcsolyázni. 

Skate  (szkét),  s.  sima  rája 
(hal  >. 

Skean  (szkín),  s.  ggilok. 

Skeel  (szkíl)  ,  s.  hütőkád, 
hütőedény  ;  tejes  köcsög. 

Skeg  (szkeg),  s.  kökéiig. 

Skeg'ger,  s.  kis  lazacz ;  — 
trout,  s.  galócza. 

Skein,  v.  Skean. 

Skein,  v.  Skain. 

Skelder  (szkel'der),  v.  a.  rá- 
szedni. 

Skel'eton  (szkel'litán),  s.  váz, 
csontváz;  ernyő,  esernyő 
abroncsozata ;  — key,,>.  tol- 
vajkulcs. 

Skellum  (szkellám),  s.gazfi. 


Sceptic 

Skeptic  (szkep'tik),  g.  kétel- 
gész,  kétkedő;  —  al,  adj. 
kétlőelvü,  kételyö,  kétel- 
göi ;  —ally,  adv.  kétkedő- 
iéi/, kétlőelvűleg,  kételked- 
ve, kételkedéssel. 

Skepticism  (szkep'tiszizm), 
s.  kételgészet,  kételgöség, 
kétlőelvüséy. 

Skepticize  (szkép'tiszeiz),  v. 
n.  kételgészkedni. 

Sketch  (szkets),  g.  előrajz, 
vázlat,  rajzvázlat,  körraj:: 
V.  a.  k''>rronalo:ni,  vázolni. 

Skew,  i .  Askew. 

Skew  (szkju),  v.  a.  'érdén 
nézni  (-ra,-re);  elferdítni. 

Skew'er,  g.  faczövek,  peczek; 
v.  a.  kipeczkezni,  megczö- 
vekelui. 

Skid  (szkid),  v.  a.  kereket 
kö'ni. 

Skiel,  v.  Skeel. 

Skiff  (szkiff),  s.  sajka  ;  v.  a. 
átsajkázni. 

Skirful(szkirfnl),  adj.  ügyes; 
— ly,  adv.  ügyesen;  —  ness, 

Skill  (szkill),  g.  ügyesség. 

Skill'ed,  adj.  ügyesült. 

Skilt  (szkiít),  g.  különbség  ; 
— s,  g.  pl.  térdigérő  nadrág. 

Skim  (szkim),  v.  n.  fölözni, 
lefölözni;  n  tejfölt  leszed- 
ni :  to  —  off,'  habját  l>  - 
■  lm' :  — ,  v.  n.  felülete- 
sen érinteni  ;  átfutni  emit. 

Bkim'mer,  e.  habszédő. 

Skim'milk,  g.  lefölözött  tej, 

Skin  (szkin),  g.  bőr;  to  come 
off  with  a  whole  — ,  '  i> 
veikül  menekedni ;  he  is 
nothing  hut  —  and  bones, 
csontbőr  az  e$  'sz  ember; 
— .  v.  a.  megnyúzni. 

Skink  (szkingk),  g.  lé,  leves; 
ital. 

Skink'er,  g,  pohárnok. 

Bkin'ner,  g,  szűcs;  szőrme- 
kereskedő. 

Skin'ny,  adj.  hörns,  hártyás; 
na. 

Skip  iszkip'),    v.  a.   szökdé- 

<  telni,  ugrálni;  t"      ever, 

átszőhetni,  kihagyni;  — s. 

kés,    ugrás;   to   ín've  a 

— ,  egyet  ugrani. 

Skip'p'T,  g.  ugráló ; szökcsér; 


Scippet 

sajtkukacz  ;  hegcsomí  csu- 
ka;  hajós. 

Skip'pet,  s.  hajócska. 

Skir'm'sh  (szkör'mis,  szker'- 
mis),  g.  apró  csata,  csatá- 
rozás ;  v.  n.  csatározni , 
csete-patézni. 

Skirr  (szkerr),  v.  n.  surranni, 
elsurranni ;  elsudainlani ; 
v.  a.  súrolni. 

Skirret  (szkir'rit),  g.  mézes 
bolonyik. 

Skirt  (  Bzkert ,  szkort ) ,  s. 
szoknya  ;  szél,  vég  ;  határ- 
szél ;  v.  a.  körül kerítni  ; 
szélezni,  széllel  ellátni. 

Skit  (szkit),  s.  ürügy  ;  köny- 
nijehnü  leány;  bökő  szó; 
— ,  v.  a.  criráijatni. 

Skittish  (szkit'tis),  adj.  jeszke 
(Iá);  lenije,  csélcsap,  köny- 
n  íj el m ü  ;  — ly,  adv.  lengén, 
csapadó rál  ;  — ness,  g.  len- 
geség,  csélcsapság,  könnyel- 
műség. 

Skittle  (szkit'tl),  g.  kiip  ;  — 
ground,  g.  kúphely,  tekező 
palija. 

Skonce,  v.  Sconce. 

Skout  (szkéut),  s.  vecsek,  vö- 
csög. 

Skreen,  p.  Screen. 

Skringe  (szkrindzs) ,  v.  a. 
szorítni,  nyomni,  ziizni. 

Skxunge,  v.  Skringe. 

Skrunty  (ezkrán'ti),  adj.  el- 
satinjiílt,  eltörpült. 

Skuaw,  Squaw  (szkwaa),  s. 
(amerikai )  indusnö. 

Skulk,  v.  Scuik. 

Skull,  v.  Scull. 

Skunk  (szkánk),  s.  szagos 
görény. 

Sky  (szkei)  ,  g.  ég,  égbolt, 
]é f/holt ;  cler.r  — ,  tiszta  ég  ; 
to  praise  one  up  to  the 
skies ,  égig  magasztalni 
vkit ;  —colour,  s.égszín; 

—  coloured,  adj.  éjszínű; 

—  flower ,  g.  dugasor ;  — 
lark,  g.  szántóka,  pacsirta. 

Slali  (szléb),  8.  kőlap,  kő- 
tábla, kölemez;  boritő  desz- 
ka, széldeszka,  béllődesz- 
ka  ;  pocsolya  :  marble  — , 
m  irciíiiíjlap,  márványtáb- 
la'; -,  adj.  sűrű,  sikeres, 
ragadás, 

361 


Slant 

Slab'ber,  v.  n.  nyáladzani; 
v.  a.  nyálasít  ni ,  belocs- 
kolni,  elcsorgatni. 

Slab'berer,  .í.  nuáladzó;  csacs- 
ka. 

SlabTjy,  adj.  pocakos. 

Slack  (szlék),  adj.  laza,  nem 
feszes  ■  business  is  — , 
pang  az  üzlet ;  his  zeal  is 
— ,  nem  igen  szorgalmaskó- 
dik  ;  — ly,  adv.  lazán  ;  las- 
sacskán; —ness,  s.  lazaság. 

Slack  ,  g,  széntörek  ;  völgy, 
völgykebel ,  völgy  zug. 

Slack,  v.  Slacken. ' 

Slack'eu  (szlék'kn),  v.  a.  la- 
zává tenni;  lassítni,  csök- 
kenteni ;  elhanyagolni ;  to 
—  one's  pace,  lassítni  a 
lépést ;  to  —  one,  elhanya- 
golni vkit ;  —  v.  n.  lazulni, 
tágulni,  ereszkedni,  alább- 
hagyni, csökkenni,  csilla- 
podni, lassulni :  his  fever 
— s,  láza  csillapodik. 

Slade  (szléd),  .x\  kis  völgy; 
mélyedék. 

Slag  (szlég),  s.  salak. 

Slake  (szlek),  v.  a.  oltani, 
eloltani;  enyhítni,  csilla- 
pítni ;  csökkenteni ;  to  — 
one's  thirst,  szomját  elol- 
tani; to  —  lime,  meszet 
oltani ;  to  —  one's  hunger, 
élu't  lecsillapítani ;  — ,  v.  n. 
elaludni  (tűz):  lazulni; 
csillapodni. 

Slake,  g.  pihe,  hópihe. 

Slam  (szlém),  v.  a.  becsapni 
(az  ajtót);  megölni,  meg- 
senimisítni  ;  s.  tenk,  maccs 
(  kártyajátékban). 

Slamerkin  (szlém'erkin) ,  s. 
ronda  nőszemély. 

Slander  (szlán'der,  szlén'- 
der),  v.  a.  rágalmazni;  s. 
rágalmazás,  rágalom. 

Slanderer,  g.  rágalmazó. 

Slan'derous,  adj.  rágalmat ; 
— ly,  adv.  ráijiilinasan;  — 
ness,  g.  rágalmasság. 

Slane  (szlén),  s.  turfaszelö 
(eszköz). 

Slang  (szleng),  g.  pórnyelv. 

Slank  (szlínk),  g.  hinár,  om- 
boly. 

Slant  (szlánt,  szlent),  adj. 
liarántns  ,    kajsza  ,    ferde, 


Slanting 

hajlott,  meghajlott ;  v.  a. 
ferdítni,  elferdítni :  félre- 
fordítani. 

Slant'ing,  s.  ferde  megjegy- 
zés; adj.  karántos,  rézsen- 
tes  ;  — ly,  ailv.  haránt,  ré- 
zsent,  keresztbe,  hajlottan; 
— ness,  8.  ferdeség;  harán-. 
ték  :  hajlősság. 

Slap  (szlép),  s.  csapintás  ;  to 
give  one  a  —  in  the  face, 
pofon  legyinteni  vhit ;  — , 
v.  a.  csapintani  ,  legyin- 
teni. 

Slash  (szlés),  v.  a.  ostorral 
megvágni ;  bemetszeni,  föl- 
metszeni ;  s.  ostor  vágás, 
sebhely ,  heg ;  bemetszés, 
hasadék  (ruhán), 

Slat  (szlét),  s.  lécz,  léczda- 
rab ;  v.  a.  földhez  csapni. 

Slate  (szlet),  s.  pala  ;  pala- 
tábla ;  —  coloured ,  adj. 
palaszínü  ;  —  quarry  ,  s. 
palabánya ;  —  roof,  s.  pa- 
lafedél; — ,  V.  a.  palával 
fedni. 

Slater  (szlé'ttírh  s.  palafedő. 

Slatter  (szlét'ter),  adj.  ron- 
da, csatakos,  lucskos. 

Slat'tern,  g.  ronda  fehérsze- 
mély ;  v.  a.  elfecsérelni  (p. 
az  időt). 

Slat'ternly,  adv.  rondán, 
lomposan,  lucskosan. 

Slaty  (szlé'ti),  adj.  pala  .  .  , 
palanemű ;  foszlánk. 

Slaughter  (szlaa'ter),  i».  íí. 
leölni,  levágni,  mészárolni, 
lekaszabolni ;  s.  leölés;  le- 
kaszabolás,  öldöklés,  mé- 
szárlás ;  —  house, .?.  vágó- 
szék. 

Slaughterous  íszlaa'terász), 
adj.  vérengző. 

Slave  (szlév),  s.  rab,  rabszol- 
ga; —  trade,  s.  rabáros- 
ság, rabszolga-árosság ;  — 
like,  adj.  rabszolgai;  — , 
V.  n.  raboskodni,  bajlódni, 
vesződni,  erején  felül  dol- 
gozni ;  — ,  v.  a.  rabbá,  tenni. 

Slaver  (szlé'vei),  s.  rabhajó; 
nyál,  tajték ;  v.  n.  nyálad- 
zani. 

Sla'verer,  s.  nyáladzó. 

Slavery,  g.  rabszolgaság. 

Slavish   (szlé'vis),  adj.  rab- 


Slay 

szolgai ;  — ly,  adv.  rabszol- 
ga ilag. 

Slay  (szle),  ;•.  a.  megölni, 
agyon  Ütni,  agyon  verni. 

Slay'er,  s.  ember-ölö;  mészá- 
ros, hentes. 

Sleave  (szlív),  s.  selyem 
mo'.ring ;    v.  a.   motólálni. 

Sleazy  (szlí'zi),  adj.  vékony 
(posztó,  vászon  t . 

Sled,  v.  Sledge. 

Sledge  (szledzs)  ,  s.  szán, 
szánka  :  kovácskalapács, 
pöröl  y. 

Sleek  (szlík),  adj.  sima<  haj  ); 
v.  a.  simítni  (lmját ). 

Sleek'ly,  adv.  simán. 

Sleek'ness,  s.  simaság. 

Sleep  (szlíp),  v.  n.  irr.  (slept 
[szlept^  ,  slept),  aludni ; 
to  —  soundly,  jó  ízűen, 
mélyen  aludni;  to  —  like 
a  top,  aludni,  mint  a  güzü; 
— ,  v.  a.  to  —  a  dog's  sleep. 
ébren  aludni  ,  félszemre 
aludni,  mint  a  kutya  :  to 
—  away,  kialudni  ( vmit  j ; 
— ,  s.  álom. 

Sleep'ily.  adv.  álmosan. 

Sleep'iness,  s.  álmosság. 

Sleep'ing ,  s.  alvás  ;  adj. 
alvó. 

Sleepless,  adj,  álmatlan: 
— ness,  8.  álmatlanság. 

Sleep'y,  adj.  álmos. 

Sleer  (szhr),  v.  n.  bandsa- 
logni. 

Sleet  (szlít),  v.  n.  darázni; 
it  sleets,  dara  v.  zúzmara 
esik,  darázik  ;  — ,  s.  dara, 
da ráeső,  borsóeső. 

Sleeve  (szlív),  s'.  ujj  (ru- 
háé); to  laugh  in  one's—, 
magában  nevetni,  titkosan 
örülni. 

Sleeved  (szlívd),  adj.  ujjas. 

Sleeve'less,  adj.  ujjatlan 
(ruha):  (átv.  ért),  ízetlen, 
képtelen;  balga,  botor;  to 
go  on  a  —  errand,  áprilist 
járni. 

Sleigh,  v.  Sledge. 

Sleight  (szleit),  s.  fogás,  mes- 
terfogás ,  fortély :  —  of 
hand,  sebeskezűség,  szem- 
fényvesztés. 

Síeight'ful,  Sleight'y,  adj. 
fortélyos,  furfang,  ravasz. 

362 


Sliminess 

Sleight'ily,  adv.  fortélyosan, 
ravaszul. 

Slender  (szlen'der),  adj.  nyú- 
lánk, karcsú;  (átv.  éit.) 
silány,  csekély,  vékony  ;  a 

—  dinner,  vékony  ebéd ; 
— ly  ,  adv.  vékonyan  ;  — 
ness,  s.  nyalánkság,  kar- 
csúság; vékonyság,  silány  - 
súg,  csekélység. 

Slew  (szlju),  v.  a.  megfor- 
dít ni ;  to  —  one's  self 
round ,  hirtelen  megfor- 
dulni. 

Sley  (szlé),  v.  Sleave. 

Sley,  s.  borda,  takácsboria. 

Slice  (szleisz),  s.  szeletke: 
v.  a.  szeletelni. 

Slide  (szleid),  v.  n.  ivr. 
(  slid  [  szlid  ]  ,  slidden 
~szlid'dn~),  csúszni;  to  — 
on  the  ice ,  csúszkálni, 
i rongálni ;  to  —  into  an 
error,  tévedésbe  esni;  — , 
v.  a.  csúsztatni ;  to  —  in 
(into),  becsúsztatni  :  —,  s. 
ironga,  csuszka  ;  szán-út : 
átmenet,  átcsuizat. 

Sliding  (szlei'ding),  g.  csú- 
szás;  adj.  csusza ;  —  door, 
g.  tolóajtó ;  —  sash,  g.  toló 
ablak ;  —  staff,  g.  lejtmérő 
lécz  ;  —  valve,  .s.  tolattyú ; 
—place,  s.  ironga,  csuszka. 

Slight  (szleit),  adj.  csekély, 
vékony,  könnyű ,  felüleges ; 
a  —  wound,   könnyű  seb  : 

—  adv.  to  make  —  of,'  ki- 
csinybe venni :  fitymálni; 
— ly,  adv.  könnyen  :  felüle- 
tesen ;  kissé,  kevéssé,  nem 
igen;  it  differs  but  slightly 
from  .  . ,  csak  egy  kissé 
különbözik  -tói,  -tői. 

Slight,  v.  a.  kicsinybe  venni, 
kevésre  becsülni,  fitymálni; 
földig  lerontani;  odasúj- 
tani ( n.  h.j;  — ,  s.  fitymá- 
lás ;  fogás. 

Slüy,  v.  Slyly. 

Slim  (szlim),  adj.  vékony, 
karcsú  ;  furfang  ;  fit  y  ma  ; 
— ness,  g.  vékovysúg,  kar- 
csúság. 

Slhne  (szleim) ,  •$.  nyálka, 
enyek ;  iszap,  sank. 

Sliminess  (szlei'minesz),  g. 
nyálkásság ;  iszaposság. 


Slimy 

Slimy  (szlei'mi),  adj.  nyál- 
kás, enyekes ;  iszapos. 

Sliiiess,  r.  Slyness. 

Sling  (szling),  ,  r.  a.  irr. 
(slung  [szlángj ,  slung), 
hajítni,  vetni,  lökni,  pa- 
rittyázni;  felhúzni  (köte- 
lén); to  —  up,  feltekerni; 
— ,  s.  karpólya,  karfi  Ikötő; 
fegyverszíj;  vállszíj;  hurok, 
vetölvurok ,  pányva;  pa- 
rittya ;  hajítás,  vetés,  Ini- 
rókvetés  ;  •  haj.  I  nyakló; 
ital  neme. 

Slink  (szlingk) ,  v.  n.  irr. 
(slunk  szláuk~  ,  slunk)  , 
alattomban  elmenni,  ello- 
pódzani,  elillanni. 

Slip  (szlip),  p.  n.  csúszni,  el- 
csúszni, eliszamodni,  elii- 
kamlani,  elsiklani,  kicsu- 
szamodni; to —  away,  el- 
Iqpódzam ;  time  is  fast 
slipping  away,  elröpül  a: 
idő; to  —  down,  lecsúszni; 
lecsuszamodni :  to  —  in, 
becsúszni;  becsuszamodni ; 
some  mistakes  may  have 
slipt  into  it,  itt  ott  lii lm 
is  csúszhatott  be  ;  to  —  out, 
kicsúszni;  the  tumbler 
slipped   out  of  my  hand, 

"  Jinl,  ír  kicSÚSZOtt  I  ■:<  iii- 
hiil  :  — ,  r.  a.  csúsztatni, 
csusszantam;  to  —  one's 
luck  out  of  the  collar,  a 
tőrből  kinu  nckedni  ;  tit- 
kon eltávozni;  to  —  a 
guinea  into  one's  hand, 
egy  ginét  kezébe  nyomni 
(csúsztatni)  vkinek ;  to  — 
out  a  word,  szót  ejteni;  — , 
s.  elcsúszás,  elis  amlás,  el- 
eikamlás  ;  kisiJtamlás,  ki- 
siklás,  kicsúszás;  tévedés, 
botlás,  Iliim  ;  ellopódzás, 
eliUanás;  darabka,  met- 
t  tetke;  ot  paper,  papír- 
darahka  :  —    of  memory, 

feledén  (lapSUS  llirm<  ];;i.|; 

by  -  of  memory . 
kenuségből .  of  the  pen, 
tóuhiba  (lapsus  calami) ; 
—  of  t li« •  tongue,  nyelvbot- 
lás (lapsus  linguae] 
give  one  the  .  otthagyni 
rl.it  a  faképnél,  megszökni 


Slipper 

mellőle  :    —  shoe ,   s.  cso- 
szogó papucs,  pacsmag. 

Slip'per,  s.  papucs. 

Slip'pery,  adj.  csúszós ,  si- 
kamlós :  a  —  business,  ké- 
nyes dolog. 

Slip'py,  adj,  csúszós. 

Slit  (szlitt),  s.  hasadék. 

Slit.  p.  a.  reg.  und  irr.  (pret. 
slit,  slitted;  part,  slit, 
slitted),  hasitni, felhasitni; 
p.  n.  hasadni,  félhasadni. 

Sliver  (szlei'ver),  p.  a.  hu- 
siim, ■■■  si  as  tnir  ■  I.  <::rn: 
leszakítni;  s.  leszakított  ág. 

Slobber,  p.  Slabber. 

Slock  (szlakk),  —en,  p.  a. 
oltani. 

Sloe  (szloo),  s.  kökény. 

Sloop  (szlup) ,  s.  hajócska; 
—  of  war,  hadi  hajócska, 
gyorshajócska. 

Slop  (szlap),  s.  moslék;  si- 
lány ital :  matrózbugyogó; 
matrózruha;  —  hasin,  s. 
öblögető  edény ,  öblögető 
tő! :  —  shőp,  s.  ruhakerés- 
keáés. 

Slope  (szloop),  adj.  lejtős, 
menedéke*,  ment  I,  S,  félsze- 
ges,  harántos  ;  s.  lejtősség, 
lejtő,  ereszkedő ;  v.n.  lej- 
teni, lejtősödni ;  v.n.  lej- 
■  ..;:■/.;,    1  /■  .  gssztm. 

slop,  nees    s.  lsjt&ss<  -,<.  Is) 

tőség. 
Slopc'w.S'-.  adv.  lejtősen. 

Sloping,  adj.  lejtős,  félsze- 
ges;    — ly,     adv.     lejtősen, 

félszegest  n. 

Sloppy  (szlap'pi),  adj.  ned- 
ves,pocsékos,  lucskos;  iiios- 
lékos. 

Slot  (szlatt),  8.  szarvas  ugo- 
rna; r.  a.  erősen  csapni 
■i:  ajtót )'. 

Sloth  (szlooth),  8.  hanyag- 
ság, lustaság. 

Sloth'ful,  adj.  hangug,  lusta; 

— ly,  adv.  hanyagon,   lus- 
tán. 
Slottery  (szlat'tSri),  adj',  lom- 
pos, ronda,  piszkos. 

Slouch  (szláuts),  e.  esetlen, 
tohonya  ember:  r.  n.  lö- 
työgni ;  dőczögni ,  ődön- 
geni    les.:-t;::  a   <;  I:         :  lln- 

karni  a  képét. 
383 


Sluttish. 

Slough  (szláu),  s.  mocsár; 
— y,  adj.  mocsáros. 

Slough  (szhíff),  8.  kigyóbör. 

Sloven  (szláv'en),  .s.  ronda, 
csatakos,  czafos  ember. 

SloVenliness,  s.  rondaság, 
csatakosság. 

Slov'eiilv,  udj.  ronda,  csata- 
kos, czafatos;  adv.  rondán, 
lucskosan. 

Slow  (szlao),  adj.  lassá ;  ha- 
nyag; — l.v,  adv.  lassan: 
— ne>s,  .s.  lassúság :  ha- 
nyagság. 

Slow.  p.  a.  lassítni. 

Slubber  (szlaVber),  p.  a.  el- 
hányni -vetni  (a  munkát) 
bepiszkolni ;  v.  n.  hamar- 
koiliii. 

Sludge  ( szládzs ) ,  .-'.  sár, 
iszap. 

Slue  (szlju),  r.  a.  forgatni. 

Slug  (szlágg),  p.  n.  lajlml- 
kodni.  lustálkodni;  s.  lajha 
ember  :  lassú  haja  ;  akn- 
áéiig :  gomoly  :  —  a-bed,  8. 

álomszuszi. 

Slug'gard,  adj.  lajlm,  henye, 
i  \sta  ;  .v.  lajhálkodii,  lus- 
tálkodó. 

Slug'gish,  adj.  lassú,  lajha  : 
— Hess,  8.  lajhaság. 

Sluice     (szljusz),     S.     zsilij). 

gátzsilip  ;  —  keeper,  s.  zsi- 
lipmester;  —  money,  8. zsi- 
lipvám :  — ,  r.  ".  kieresz- 
teni i  a  vizet !. 
Slumber  (szlam'ber),s.  szen- 
déi-:    szendergés  ,    siiiiign- 

dozás;  r.  v.  szenderegni, 
szuny  ad  ózni. 

Slumberous  (szlám'berász], 
adj.  szendergő :  szenderítő. 

Slumbery,  p.  Slumberous. 

Slumpy  (szlam'pi),  adj.  sá- 
ros, pocsékos. 

Slur  (szlár),  .v.  folt,  gyalá- 
zat :   feddés,    hibáztatás  ; 
csíny  :     fogás  ;     ráfogás  : 
zen.     köt  jel   ( —  ) ;   ''•  a. 

bemocskolni  ;       rászedni   : 

(over)  átszökni  (  vmin  >.  el- 
mei lő:  ni  l  rm  it  i. 

Slut  (szlatt)  ,  8.  csatakos, 
roii, !u    női  -'inéig  ;  szajha. 

Slut'tish,  adj. piszkos,  csata- 
kos, roinla:      ly,  adv.  jő- 


Sly 

kosán,  rondán;  — ness,  s. 
piszkotság  ,  csatakosság, 
rondaság. 

Sly  (szlei),  adj.  ravasz,  alat- 
tomoskodó, fortélyos :  — ly, 
adv.  ravaszdi:  — ness,  -. 
ravaszság  ;  — ,  s.  on  the 
sly,  alattomban,  loppal. 

Smack  (szmékk),  s.  te  ;  mrl- 
lék-íz  ;  jó-íz  :  kis  adag, 
kóstoló  :  szín,  jel,  nyom  : 
csónakfaj;  pitty ;  czup- 
pantás ,  czuppanó  csak; 
csettentés .  csettenő  ütés, 
ostqrcsattanás  :  give  me  a 
—  of  it,  hadd  kóstoljam 
meg  :  to  have  a  —  of  .  . . 
vmely  izének  lenni,  vmehj 
ízzel  bírni :  vmire  emlékez- 
tetni; he  has  still  a  —  of 
the  country  squire,  még 
mindig  felismerhetni  benne 
a  falusi  mágnást. 

Smack,  v.  a.  czuppantani; 
czuppantva  csókolni :  to  — 
one's  lips,  pitty  enni ;  to  — 
the  whip,  az  ostort  pattog- 
tatni v.  rittyegtetni  ;  — , 
v.  n.  czuppanni;  ízleni; 
to  —  of,  vmely  ízének  len- 
ni, vmely  ízzel  bír)ii,  vmire 
emlékeztetni. 

Smackering  (szmek'kering), 
s,  vágyakodás,  sóvárgás, 
kivánkozás  ;  to  have  a  — 
after  a  thing,  megkívánni 
vmit,  sóvárogni  vmi  után. 

Smack'ing,  adj.  a  —  breeze. 
(haj.)  kedvező  szél. 

Small  (szmaal),  adj.  apró, 
kicsiny;  kevés,  csekély; 
vékony ,  gyenge  ;  a —  town, 
kis  város;  a  —  village,  kis 
falu ;  a  —  matter,  csekély- 
ség ;  it  was  of  —  avail, 
nem  sokat  használt ;  he 
was  possessed  of  a  —  for- 
tune, volt  neki  egg  kis  va- 
gyonkája ;  on  a  —  scale, 
kicsinyben ;  to  make  one 
feel  — ,  vkit  lealázni,  meg- 
szégyenítem;  '—  heer,  s. 
gyenge  sör;  —  arms.  s.  pi. 
apróbb  lőfegyverek  ;  — 
clothes  — ,  s.  pl.  térdig 
érő  nadrág  ;  —  coals  ,  s. 
pl.  szén  apraja  ;  —  craft, 
*■.    hajacska ;    —    pox  ,   s. 


Smallish 

himlő,  csecs  ;  —  shot, .-.  se- 
rét :  —  talk,  s.  társalgás. 
érdektelen  beszélgetés  ,•  — 
ware,  s.  norimbergai  áruk; 

szalagáruk  :  — ,  8.  the 
small  of  the  leg,  alsó  láb- 
szár hústalan  része,  boka- 
csonttáj :  — s,  s.  pl.  térdig 
érő  nadrág. 

Small'ish,  adj.  kicsinyeled, 
csekélyke. 

Small'ness ,  s.  kicsinység, 
kies  inges,  csekélység. 

Smalt  (szmaalt),  s.  kékeny- 
üveg,  kék  festék. 

Smaragd  (szmér'ég),  s.  sma- 
ragd. 

Smaragdine  (szmérég'din), 
adj.  smaragdból  való;  sma- 
ragdzöld. 

Smart  (szmárt),  v.  n.  fájni, 
sajogni    lakolni:  you  shall 

—  for  it.  ezért  ön  lakolni 
fog     —    s.  f&jás    iajgáz 

—  money, .?.  fájdalompénz, 
sérdij. 

Smart,  adj.  ékes,  csinos,  ta- 
karos, feszes,  helyes  ;  czi- 
""'••',  piperés.;  ügyes, 
okos,  ildomos,  gyorstszü, 
ravasz  :  fájás,  fájdalmas; 
tüzes  (p.  viadal/;  a  —girl, 
nyalka  v.  helyes  leány;  a — 
fellow,  nyalka  legény  ;  to 
make  one's  self  — ,  fel  pi  - 
perézni  magát ;  — ly,  adv. 
takarosan,  ékesen  :  ügye- 
sen ;  ildomosul ;  fájdalom- 
mal, fájdalmasan  ;  élén- 
ken :  csípősen :  —ness,  s. 
takarosság  ;  eziezomázott- 
ság:  ügyesség,  ildomosság  : 
élénkség  :  hevesség  :  tüzes- 
ség ;  sajgpság. 

Smash  (szmés),  v.  a.  szét- 
hajítni,  szétrombolni,  szét- 
zúzni; <átv.  ért.)  tönkre 
tetini ;  to  —  to  pieces,  da- 
rabokra zúzni;  to— down, 
lecsapni,  lezúzni;  — ,  s. 
széthajítás ,  szétrombolás, 
szétzúzás ;  tönk. 

Smatch  (szméts),  v.  n.  íz- 
leni ;  .?.  csattogány. 

Smatter  (szmét'ter),  v.  n.  fe- 
lületesen v.-  szakismeret 
nélkül  csevegni;  felületes 
ismerettel  bimi. 

364 


Smite 

Smat'tering,  s.  felületet  is- 
meret ;  to  have  a  —  of  La- 
tin, törni  a  latin  nyelvet. 

Smear  (szmír),  v.  a.  kenni, 
mocskolni,  bemocskolni ;  s. 
kenőcs. 

Smear'y,  adj.  enyekes,  zsvr- 

llclllii.  faj- 

Smeath  iszmith),  s.  rucza- 

Smee,  v.  Smeath. 

Smeírmatic  (szmeg'métik), 
.  szappannemű,  tisztító. 

Smell  I  szmell ) ,  v.  n.  irr. 
(smelt,  smelt),  (of)  rala- 
mely  szagának  lenni,  szag- 
lani;  (at)  hozzászagolni; 
v.  a.  szagolni,  megszagolni; 
to  —  a  rat,  gyanús  dolgot 
észrevenni,  érezni  a  sáf- 
rányillatot;— ,  ».  szag;  a 
pleasant  —  ,  jó  szag  ;  a 
nasty  — ,  rósz  szag,  büz. 

Smell'ing,  s.  szagló;;  adj. 
szagos  ;  —  bottle,  s.  illat- 
szeres üveg  :  —  salt,  .s.  szén- 
savas bugyog. 

Smelt  (szmelt'i,  s.  eperlán- 
szemling  ( hal). 

Smelt,  v.  a.  olvasztani. 

Smelt'ing,  s.  olvasztás,  adj. 
olvasztó ;  —  house,  s.  oi- 
vosztócsűr,  kohó;  —  fur- 
nace, s.  olvasztókemencze, 
koh. 

Smerk,  v.  Smirk. 

Smerlin  (szmer'lin),  5.  baju- 
szos, tergélye. 

Smew  (szinju),  s.  fekete  fejit 
ha  vár. 

Smick'er  (szmik'ker) ,  v.  n. 
kacsingatni. 

Smick'et  (szmik'kitl,  s.  fél- 
ing,  élőing. 

Smiddy,  v.  Smithy. 

Smile  (szmeil),  v.  n.  somo- 
lyogni,  mosolyogni;  to- 
on (upon)  one,  rámoso- 
lyogni vkire;  — ,  -s.  mosoly. 

SmÜt,  v.  to  Sm  It. 

Sinirk  (szmeik,  szmörk),  v. 
n.  vigyorogni,  hizelgöleg 
mosolyogni. 

Smite  (szmeit),  v.  a.  irr. 
(smote  ^szmoot" ,  smitteu 
~szinit'tn~  I,  ütni,  megütni, 
sújtani,  lökni ;  megigézni; 
(bibi.)  megverni,  bünte- 
tést, csapást  mérni  vkire; 


Smiter 

agyonsújtani,  megölni;  to 
—  one,  vkit  lábáról  leven- 
ni; vMtöl  vmit  kicsalni; 
to  be  srnitten  with  love, 
szerelemittasnak  lenni;  to 
be  smitten  with  amaze- 
ment, elbámulni ;  to  —  to 
the  ground,  földhez  suj- 
tuni  :  his  heart  smote 
him,  fájt  a  szíve;  — ,  v.  n. 
ütődni,  öszszeütődni, 

Smiter  (szmei'ttr),  s.  .sújtó ; 
ököl. 

Smith  (szmith),  g.  kovács; 
lock  — ,  lakatos  ;  silver  — , 
ötvös;  — ,  t>.  a.  kovácsolni. 

Smith'ery,  s.  kovácsmunka  ; 
kovácsműhely. 

Smith';  ,  g.  kovácsműhely, 
vinnye. 

Smock  (szmak),  8.  szoknya, 
tiding;  —  frock,  s.  vászon 
felső  ruha,  foszlány;  vá- 
szon  zubbony;  — mill,  s. 
szélmalom  i  melynek  csak 
sapkája  fordul);  —  race, 
.v.  asszony-verseny  — ,  v.  n. 
leányozni,  lányokat  haj- 
hászni. 

Smoke  (szmookh  v.  a.  füs- 
thn,  ;n;-'iV:st  ivi  dcÉá 
nyozni;  kiszimatolni;  meg- 
tréfálni, lúddá  tenni;  to  — 

a  ]>ij  \  pipázni  ;  to  —  a 
cigar,  szivarozni  ;  — ,  v.  n 
füstölni,  gőzölni  ;  [fai  |  /'/ 
kölni,  Hinliödni;  (against) 
éyni ,  dühöngeni  (  bibi.);  — 
s.  füst ;  gőz ;  —  black,  s 
füstkorom;  —  box,  s.füst 
szekrény:  —  jack, í.  nyárs 
melyei  o  felszálló  füst  foi 
gat. 

Smoker,  s  fk  ■:•■.■  doM 
nyos,  pipás. 

Smo'ky,  adj.  füstös ;  kormos. 
t  iwrtos. 

Smoldering,  v.  Smouldering. 

Smooth  (szmúdh),  adj.  sima, 
sík,  sikár;  to  make  — , 
megsimítni;  a  —  style, 
könnyű,  folyékony  irmo- 
áor ;  a  —  tongue,  sima 
száj;  a  —  face,  szakállat- 
lan  arcz ;  szelíd  arckife- 
jezés; —  tongaed,  adj. 
sírna  szájú;  — ,  s,  pázsit, 
gyep ;  rét,  kaszál,',. 


Smooth 

Smooth,  v.  a.  simítni :  va- 
salni, téglázni ;  pallérozni, 
siká  rolni;  egyengetni,  egye- 
nítni:  csiüapttni,  megnyug- 
tatni ;  to  -  down,  elsi- 
mítni,  lágyítni,  szelidítni  ; 
to  —  the  way,  az  utat  ki- 
egyengetni. 

Smooth 'eu,  v.  a.  simítni. 

Smoother,*,  simító;  simító - 
fog. 

Smooth'ly,  adv.  simán;  lá- 
gyan, szelíden  ;  csendesen, 
lassan  ;  akadálytalanul. 

Smooth'ness ,  g.  simaság  : 
lágyság;  szelídség;  csen- 
desség, lassúság. 

Smother  (szmadh'er),  v.  a. 
megfulasztani ;  elnyomni; 
(a  levegőt  elzárva)  elol- 
tani; v.  n.  megfúlni;  ro- 
szűl  éyni,  füstölni  ;  s.  fojtó 
füst. 

Smoulder (szmol'der),  g.  fojtó 
f;i  i  ,  i  ,i.  roszúl  éc/n,  füs- 
tölni. 

Smoutch  (szmáuts),  v.  a. 
beszennyezni;  rászedni;  s. 
folt,  pecsét ;  zsidó  (gúny- 
név I. 

Smouze  (szmuz),  v.  a.  szét- 
rombolni. 

Smug  (szmág),  adj.  csínos, 
takaros,  eziczomás  ;  v.  a. 
csinosítni,  cziczomázni ;  to 
—  one's  self  up,  kicsino- 
sítni  mayát. 

Smuggle  (szmág'gl) ,  v.  a. 
and  n.  csempészni,  hecsem- 
pészui ;  csempeskedni,  csem- 
pészetet  űzni. 

Smug'gler,  s.  csempész, csemp- 

iizi'i,  d ii yarns. 
Smuggling,     8.     csempészet, 

dugárusság. 

Smut  (szmát),  s.  szenes  v. 
kormos  pecsét,  szenny;  trá- 
gérság  a-  'cg  ;  —  mill,  s, 
üszögtelenítö  gép;  — ,  v.  a. 

lurmosílni,  szenesitni,  be- 
szennyezni. 

Smutch,  v.  to  Smut. 

Snack  (sznék),  s.  osztalék, 
jutalék,    rés, let  ;    siettelett 

falatozd* ;  to  go  — s  with 

one,  vkivel  fele  nyereségen 
lenni. 
Snack'er,  s.  részes,  részvevő. 

365 


Snatoh 

Snacot  (szuék'kát),  s.  tűhal. 

Snaffle  (sznéf'fl),  s.  orrfék, 
zabla  ;  v.  a.  megzabolázni; 
v.  n.  dunnogni,  nyifogni. 

Snaffler,  s.  uton-álló. 

Snag  (szneg),  v.  a.  szabdalni: 
lopni ;  s.  görcs,  bütyök, 
tönk  ;  vízi  csiga  ;  felfog  ; 
— ged,  adj.  görcsös,  tönkös. 

Snag'gv  adj  qarcs  -..■■.  t  nk .-..•.■ 
akadékos  szeszélyes,  dur- 
cás. 

Snail  (sznel),  s.  csiga  :  Inj- 
hár  ( lassú  ertiber );— clover, 
s.  csigacső;— sheü,  s.  csiga- 
ház, csigahéj  :  —  stone,  g. 
csiga  kő. 

Snake  (sznek),  s.  kigyó ;  — 
fish,  .s.  orsóhal ;  — stone, 
s.  kigyó  szem  <  kő);  — ,  v.  a. 
csavarni;  —  v.  n.  csúszni, 
kúszni. 

Snaky  (sznéTiy),  adj.  kiyyós; 
kiyyádzó. 

Snap  (sznép),  v.  a.  elcsattan- 
tani :  hirtelen  törni,  eltör- 
ni; to  —  one's  fingers  at 
some  one,  .fittyet  hányni 
vki  orra  alá;  to  —  the 
pistol,  lepattantani  a  pisz- 
tolysárkányt ;  to  —  away, 
hirtelen  elkapni;  to  — 
asunder,  hirtelen  ketté 
törni;  to  —  one  uj>  short, 
ráförmedni  vkire  ;  —,  v.  n. 
elcsattanni ;  hirtelen  törni, 
eltörni  ;  to  —  at,  hozzá 
kapni,  hirtelen  oda  nyúlni; 
to  —  off,  to  —  asundi  r, 
eltörni,  ketté  törni;  —  s. 
elcsattand*  ;  törés  ;  hozzá- 
ku;  ás,  utánakapd*  :  fitty  ; 
nyakdísz,  karperecz  stb. 
csatja  ;  ráförmedés ;  — 
dragon,  s.pintyő;  —  sack, 
s.  tarisznya ;  —  short,  s. 
ru'ki  ripakodó,   ráförmedő. 

Snap'pish  ,  adj.  zehernye, 
neki  ripakodó. 

Snare  (sznér),  s.  tör;  v.  a. 
tőrbe  ejteni. 

Snarer  (szné'rer),  s.  cselhá- 
ny,;. 

Snarl  (szuárl),  v.  a.  tőrbe 
ejteni ;  v.  n.  kutyamádra 
morogni. 

Snatch  (szucts),  t'.  n.  kap- 
kodni ;    v.  a.  to  —   away, 


Snatchingly 

gyorsan  elkapni,  hirtelen 
elragadni :  to  —  up,  meg- 
kapni, megfogni ;  felkapni; 
— ,  s.  gyors  hozzá-  vagy  el- 
kopás ;  felkapás :  darabka, 
töredéki  by  snatches,  köz- 
ben-közben  ;  töredékesen. 

Snatch'ingly ,  adv.  kapva- 
kapva  ;  közben  -  közben  ; 
közzél-köi  léi. 

Snath  (sznáth),s.  kaszanyél. 

Snead,  v.  Sneed. 

Sneak  (szník),  v.  n.  csúszni- 
mászni,  lappangani,  lop- 
pal járni,  alattomoskodni, 
settenkedni :  to  —  away, 
to  —  off,  alattomban  el- 
menni, elillanni;  to  —  to 
one,  csúszni -mászni  vki 
előtt :  to  —  about,  ólál- 
kodni ;  — ,  s.  ólálkodó, 
alattomoskodó,  csúszó-má- 
iz&. 

Sneak'er,  s.  kis  ital-mérték. 

Sneak'ing,  s.  csúszás-mászás, 
alattomoskodás,  ólálkodás; 
nőj.  csnszó-mászó  lappan- 
gó-, alattomoskodó';  — ly, 
adv.  csúszva-mászva,  alat- 
tomoskodva :  czudarúl,  fu- 
karul. 

Sneaks,  s.  csúszó-mászó;  nyo- 
morult ember. 

Sneap  (szníp),  v.  a.  behatni, 
áthatni;  megdorgálni,  le- 
hordani ;  —ing  wind,  met- 
sző szél;  — ,  *.  lehordás, 
megdorgálás. 

Sneb  (szneb),  v.  a.  megpi- 
rongatni ;  pirongatás. 

Sned,  v.  Snath. 

Sneer  (sznír),  v.  n.  orrát 
fintorgatni ;  fitymálásból, 
gúnyból  száját  félrehúzni ; 
to  —  at,  fitymálni,  gúnyol- 
ni, megvetett  mutatni  fin- 
torkép  által;  — ,  s.  orrfin- 
totítcU,  gúnyoló*.        [teni. 

Sneeze  (szníz),r.  n.  tüsszen- 

Sneez'ing,  s.  tüszszentés ;  — 
powder,  s.  tüsszentő  por. 

Snib,  v.  Sneb. 
Snicker  (sznik'er),  v.  n.  nyi- 
hogni, szakállába  nevetni; 
s.  nyihogás;  taknyoslő. 
Sniff  (szniff),  v.  n.  (at,  on) 
szaglálni,  szaglálódni,  szi- 
matolni. 


Snift 

Snift  (sznift),  ;•.  n.  lehegni, 
fújni  (az  orrával):  hor- 
kanni, hortyogni  <  n.  h.  r. 
s.  pillanat:   szakadó  köd. 

Snig  (sznig),  s.  angolnafúj. 

Snigger,  v.  Snicker. 

Sniggle  (sznig'gl),  v.n.  angol- 
nászni. 

Snip  (sznip),  s.  ollóval  el- 
metszett darab,  esőlék,  hul- 
ladék :  to  go  — s  with  one, 
osztozni  vkivel;  — ,  v.  a. 
lenyesni,  metszeni,  elmet- 
szeni i állával),  darabokra 
ollózni. 

Snipe  (szneip),  s.  szalonka, 
snef. 

Snippy,  adj.  fukar. 

Snipsnap  (sznip'sznép) ,  s. 
perpatvar, czivakodás  adj. 
rövid. 

Suite  (szneit),  v.  Snipe. 

Snitbe  ( Bzneidh  ) ,  Snithy 
(sznidb'y),    adj.    metsző 

(szél,. 

Sniv'el  (szniv'vl),  s.  takony- 
csép  ;  v.  n.  futni  a  takony- 
nak, felszíni  a  taknyát  : 
gyermekmádra  pityeregni. 

Sniv'eler,  s.  pityergő. 

Snob  (sznab),  s.  műveletlen, 
ízléstelen  ember,  ki  urat 
játszik  :  fertálymágnás  :  — 
bish.  adj.  fertálymágnási ; 

—  bery,  s,  urhatnámság. 
Snod    (sznad),   s.  kötő,  sza- 
lag: adj.  eziezomás,  sima. 

Snore  (sznoor),  v.  n.  hor- 
tyogni :  s.  hortyogás. 

Sno'rer,  s.  hortyogó. 

Snort  (sznart),  !?.  n.  horkan- 
ni, tüsszögni   <  mint  a  ló). 

Snot  (sznat),  s.  takony;  v.a. 
kifújni  (  orrát ). 

Snotter  (sznat'ter),  v.  n. 
nyivákolni,  sírniríni ,  zo- 
kogni; s.  gombol yitá  kötél. 

Snotty  (sznat'ti) ,  adj,  tak- 
nyos. 

Snout  (sznáut),  s.  orj  (álla- 
toké). 

Snow  (sznao) ,  s.  hó ;  két 
nagy  és  egy  kis  árboczú 
hajó;  —  ball,  s.  hólabda; 

—  bird,  s.  hómadái  :  — 
drift,  s.  hófuvatj  —  flake, 
s.  hópehely ,  hópihe ;  — 
flood ,    s.    hólé    árja ;   — 

366 


Snuggle 

plough,  8.  hóeke;  —síin, 
e,  hóomla ,  hóomlat ;  — 
white,  adj.  hó  fejér ;  — ,  v. 
n.  havazni ;  it  snows,  esik 
a  hí'. 

Snow'y,  adj.  havas,  hó  fedett; 
hőfejér. 

Snub  (sznább) ,  s.  bütyök, 
csomó  :  —  nose,  s.  fitos  orr: 
— ,  v.  a.  ráförmedni,  le- 
főzni, lehordani;  lény  ir- 
ha hu. 

Snudge  (sznádzs),  v.  n.  kor- 
helkedni,  lappangom;  s. 
korhel ;  lappangó,  alatto- 
moskodó :  zsugori. 

Snutf  (sznáff),  s.  burnót;  égő 
gyertyabél  kormos  vége;  to 
take  — ,  burnátolni,  burnó- 
tot színi :  to  take  in  — ,  to 
take  —  at  .  . ,  orrolni,  rosz 
néven  venni  vmit,  megha- 
ragudni, neheztelni  vmiért; 

—  box,  s.  burnátszeleneze  ; 

—  taker,  s.  burnótoló ;  — 
taking,  s.  burnótolás ;  — , 
v.  a.  to  —  a  candle,  a  gyér 
tya  hamvát  elvenni,  a  gyer- 
tyát koppantam  :  to  — 
pepper,  megbántódni,  meg- 
liaragudni :  to  —  up,  szi- 
pákolni, felszíni ;  to  —  out, 
koppantva  eloltani ;  — ,  v. 
n.  fújni  az  orrával,  orron 
át  lélekzeni ;  to  —  at,  orrát 
fintorgatni. 

Snuff'ers,  s.  pl.  a  pair  of  — , 
koppanta,  hamuvevő. 

Snuffle  (sznif'fl),  v.  n.  duny- 
nyogni .  nyifogni,  orrbál 
beszélni,  szaglálódni ;  or- 
rával fúni,  lehegni;  s.  nyi- 
fogás,  orrbeszéd;  zajos  lé- 
lekzés ;  szagláló  dós. 

Snuf'fler,  s.  nyifa. 

Snuff'y,  adj.  burnótos. 

Snug  (sznág),  adj.  kényel- 
mes, otthonos,  l  iztos,  rej- 
tett, betakart,  beburkolt, 
odasimuló ;  — ,  ly, adv.  ott- 
honosan, kényelmesen,  jó 
hely  en,odasi  múlva ;— ness, 
s.  kényelmesség,  biztosság, 
vesztegletesség,  liozzásim  u  - 
lós. 

Snug,  v.  n.  hozzásimulni. 

Snuggle  (sznág'gl),  v.  n.  jó 


So 

helyt  ülni  v.  feküdni,  hoz- 
zásimulni. 
So  (szoo),  adv.  így,  úgy,  ek- 
képen,    ekként,    ákképen, 

akként,  ily  módon,  oly  mó- 
don ;  so  be  it,  úgy  legyen  : 
for  so  trifling  a  matter, 
ilyen  csekélységért ;  I  have 
so  much  to  do,  oly  sok 
dolgom  ran  ;  I  am  so  much 
in  love  with  her  etc.,  oly- 
annyira szeretem  öt  .sít.  ; 
so  or  so ,  imígy  vagy 
amúgy  ;  a  form  so  noble, 
oly  nemes  alak  :  he  must 
be  compelled  to  do  so,  őt 
kényszeríteni  kell  ró;  I 
never  said  so,  én  azt  soha- 
sem mondtam  :  why  so? 
miért  ?  so  so,  imígy  amúgy; 
jól,  meglehetősen  :  I  am 
but  bo  so.  csak  megvagyok 
valahogy  ;  and  so  on,  and 
so  forth,  a  így  tovább;  so 
as  to  etc.,  úgy,  hogy  stb. ; 
— ,  eonj.  tehát  ;  azért ; 
night  is  coming  on,  so  I 
must  be  off,  már  éj j éledik, 
tehát  mennem  kell. 
Soak  (szaok),  v.  a.  áztatni, 
beoltatni:  beszíni:  v.  n. 
ózni,  átázni ;  s.  beáztatás, 
utaztatás ;  to  give  a  — ,  át- 
ójatni. 

Soak'age,  s.  beáztatás, 

Soak'er.  s.  áztató,  beáztató ; 
iszákos,  nagy  ivó. 

Soak'y,  adj.  csúrvíz ,  nedves- 
séggel teljes. 

Soal,  v.  Sole. 

Soap  (szaop),  s.  szappan  ;  — 

ashes,  g,  pl,  szappanhatmú; 

ball,  8.  szappanteke  :  — 

berry,    s.    szappanbogyó, 

szappanai  ma  ;        boiler,  g. 

szappanfőző,  szappanos;  ■- 
earth,  t.  kallóföld,  sza- 
lonnakő;  — ,  v.  a.  beszap- 
panozni. 

Soap'y,  adj.  szappannemű, 
szappanos. 

Soar  (Bzoor),  v.  n.  föllen- 
géni  ;  fölemelkedni  ,  fel- 
szállani ( madár  i:  fenn- 
szárnyalni  ;  s.  fennszór- 
nyalás. 

Soar'ing,  adj. fennszárnyaló, 
feüengő. 


Sob 

Sob  (szab),  v.  n.  zokogni;  s. 
zokogás. 

Sober  (szo'ber),  adj.  józan  ; 
mértékletes  :  komoly  ;  —  ly, 
adv.  józanéi :  mértéklete- 
sen :  komolyan  ;  — ness,  s. 
józanság. 

Sobriety  (szobrei'iti),  s.  mér- 
tékletesség ;  komolyság:  jó- 
zanság. 

Soc  (szak),  s.  illető  bíróság ; 
tcTV&nyhatóiági    hsrulet 
őrlési  kényszer ;  —  man,  g. 
jobbágy. 

Socage,  Soccage  (szak'kedzs) 
s.- jobbágyi  telek;  — r,   s. 

jobbágy. 

Sociability  (szosiébil'iti),  s. 
társaságosság, társaságked- 
velés, nyájasság. 

Sociable  (szo'siébl),  adj.  tár- 
sas, társalkodó,  nyájas. 

So'ciably,íu/c.  társason,  nyá- 
jasan. 

Social  (szo'sél),  adj.  társi, 
társadalmi,  társas  ;  —love, 
s.  felebaráti  szeretet :  —  ly, 
adv.  társilag,  társadalmi- 
lag :  társasán  ;  —ness,  s. 
társaságosság. 

Society  (szoszei'iti),  .?.  tár- 
saság, társulat. 

Socinian  (szoszin'ién),  adj. 
sorzinhitü ;  s.  soezinianus; 
— ism,  8.  soczinianismus. 

Sock  (szak)  ,  s.  rövidszárú 
harisnya  :  papucs,  vígjá- 
ték :  szántóvas. 

Socket  (szak'it),  s.  bélcsö ; 
üreg,  gödör;  oszlopláb,  osz- 
lop töve;  —  of  a  tooth, 
fcgwreg  fsgfítjt :  —  si  the 
eye,  szemgödör ;  —  chisel, 
g.  fejtő  véső. 

Socle  (szo'kl),  .s-.  faltö;  lába- 
zat. 

Socratic  (szokrét'ik) ,  — al, 
adj.  sokratesi,  sokratikus. 

Sod  (szád),  g.  hantdarab, 
hunt. 

Soda  (szo'dé),  g.  szikag, 
szíksó. 

Sodality  (szodél'iti),  s.  czim- 
boraság. 

Sodden,  v.  to  Seeth. 

Soildy  (szad'di),  adj.  han- 
tos. 

Soder,  v.  Solder. 
367 


Soil 

Sodium  (szo'diám) ,  s.  szi- 
keny,  szikany. 

Sodomite  (szad'omeit),s.  so- 
domita. 

Sodomitic  (szadomit'ik),— al, 
adj.  sodomitai,  sodomai. 

Sodomy  (szad'omi),  g.  sodo- 
mitaság,  sodomai  biin. 

Soe  (szoo),  s.  dézsa. 

Soever  (szo-ev'er),  adv.  who 
— ,  akárki  is:  what  — , 
akármi  is;  how  — ,  akár- 
hogyan is;  mindamellett, 
mindazáltal. 

Sofa  (szo'fá,  szo'fé),  s.pam- 
lag,  kerevet. 

Soffit  (szaf'fit),s.  lödéin/táb- 
lázat. 

Soft  (szaft),  adj.  lágy, puha: 
lágy.  szelíd,  enyhe;  lassú, 
lassúd ,  csendes ;  szende, 
szelíd;  gyengéd,  érzékeny: 
a  —  skin,  gyenge  v.  lágy 
bőr :  a  —  answer,  nyájas 
felelet;  a  —  heart,  érzé- 
keny szív:  — ,  8.  the  — 
of  the  belly ,  vékony,  a 
test  véknya,  lóyyék;  —, 
— ly,  adv.  lágyan,  puhán  : 
szelíden  nyájassan  ;  csen- 
desen, lassan,  halkkal  :  — 
headed,  —  pated,  adj.  bár- 
gyú, ostoba  ;  —  hearted, 
adj.  lágyszívű,  érzékeny. 

Soft'en  (szaf'fn) ,  v.  a.  Iá- 
gyítni,  meyláyyítni,  meg- 
puhít ni  ;     megengesztelni  , 

megindítói  ;    csendesttni , 

CSlllapítni  :  v.  n.  meglá- 
gyulni, megpuhulni ;  meg- 
indulni, megengesztelődni; 
enyhülni. 

Soft'ener,  g.  lágyító  ;  lágyító- 
szer  ;  engesztelő;  enyhítő, 
enyhítőszer. 

Soft'eniug,  s.  láyyítás,  pu- 
hító s  ;  lágyulás,  puhulás: 
megengesztelődés :  enylm- 
let. 

Soft'ness,  s.  lágyság,  puha- 
ság :  szelídség,  nyájassáy  ; 

csendesség,  lassúság. 

Soggy  (szag'gi),   adj.  nedves, 

gőzölgő. 

Soho  (szo'ho),  int.  hajrá. 

Soil  (szail),  s.  föld :  termő- 
réteg; termőföld ;  trágya; 
fertile  — ,  termékeny  föld  : 


Soiled 


Solicitation 


Somebody 


native  — ,  szülőföld ;  — ,  v. 
a.  beszennyezni. 

Soil'ed,  Soil'y,  adj.  szennyes, 
piszkos,  bemocskolt. 

Sojourn  (szo'dzsáru),  s.  tar- 
tózkodás, időzés;  v.n.  tar- 
tózkodni, időzni. 

Sol  (szál) ,  s.  czímermezü ; 
ötödik  Iidit n  a  zenei  hang- 
sorban ;  mintegy  két  kraj- 
ez  ár  értékit  franc zia  réz- 
pénz. 

Solace  (szal'ész),  s.  vigasz; 
v.  a.  vigasztalni ;  v.  ti.  vi- 
gasztalódni. 

Solacious  (szalé'sász),  adj. 
vigasztő,  vigasztaló. 

Solar  (szo'lér),  adj',  nap  .  . , 
napi ;  —  microscope ,  s. 
napgórcső,  verőfényes  na- 
gyító  ;  — month,  *•.  naphó; 

—  rays,  8.  pl.  a  nap  suga- 
rai ;  —  sjjots,  s.  pl.  napfol- 
tok ;  —system,  s.  naprend- 
szer ;  —  year,  s.  nap-év. 

Sold,  v.  to^Sell. 

Solder  (szal'der),  v.  a.  for- 
rasztani ;  s.  forrasz;  soft 
— ,  gyors  forrasz. 

Sol'dering,  s.  forrasztás;  adj. 
forrasztó ;  —  iron,  s.  for- 
rasztóvas ;  —  pipe,  s.  for- 
raszcső. 

Sold'ier  (szol'dzser),  s.  ka- 
tona ;  —like,  — ly,  adj.  ka- 
tonás. 

Sold'iery,  s.  katonaság. 

Sole  (szool),  s.  talp,  lábtalp; 
czipőtalp  ;  a  lapos  tengeri 
halak  egy  faja  ;  v.  a.  tal- 
palni. 

Sole,  adj.  egyetlen,  egyediili; 

—  bili,  s.  magánváltó;  — ly, 
adv.  egyedül,  csak  (n.  h.). 

Solecism  (szal'iszizm) ,  s. 
hibás  szókötés. 

Solemn  (szal'em),  adj.  ün- 
nepélyes ;  — ly,  adv.  ünne- 
pélyesen ;  — ness,  s.  ünne- 
pélyesség ;  komolyság. 

Solem'nial,  v.  Solemn. 

Solem'nity,  s.  ünnepély,  ün- 
nepélyesség. 

Solemniza'tion,  s.  ünneplés. 

Solemnize  (szal'emneiz),  v. 
a.  ünnepelni ,  megünne- 
pelni. 

Solicit  (szalisz'it),  v.  a.  kére- 


gélni, kérni,  megkeresni, 
kérve  sürgetni,  kérve  ser- 
kenteni, szorgolni,  szorgal- 
mazni. 

Solicita'tion,  s.  kéregélés,  ké- 
rés, inegkeresés ,  sürgetés ; 
szorgalmazás  ;    ügtjriselés. 

Solicitor,  s.  szorgalmazó ; 
tir/t/t  t.wló  ugy&Si 

Solicitous  (szalisz'itász)/!  tZ;. 
gondos,  gondoskodó,  szor- 
gos, aggóskodó ;  — ly,  adv. 
gondosan,  szorgosan. 

Solicitude  (szalisz'itjud),  s. 
gondoskodás  ,  gondosság  , 
szorgalmazatossá  g ;  aggós- 
kodás. 

Solid  (szal'id),  adj.  szilárd; 
tömött ;  tartós ;  tiszta,  ter- 
mék ;  valódi ;  —  gold,  s. 
tiszta  arany;—  reasons, 
s.  pl.  erős  okok ;  —  foot, .?. 
köb-láb  (mérték ) ;  —num- 
ber, koczkás  szám  ;  —  ly, 
adv.  szilárdul,  tönwtten, 
tartósan,  tisztán. 

Solidate  (szal'idét),  v.  a.  szi- 
lárdítni,  tartósíttti. 

Solid'ity,  s.  szilárdság ;  tö- 
möttség  ;  tartósság  ;  tiszta- 
ság. 

Soliloquize  (szolü'akweiz), 
v.  v.  magával  beszélni. 

Solü'oquy,  s.  magával  beszé- 
lés, [patáju. 

Solipede  (szal'ipíd),  s.  egy- 

Solitaire,  v.  Solitarian. 

Solitarian  (szalite'rién) ,  s. 
remete. 

Solitariness  (szal'iterinesz), 
s.   magányosság,    magány. 

Sol'itary,  adj.  magányos,  ri- 
deg, elvonult  ;  magányos, 
elhagyott ;  elkülönzött ;  — 
sparrow,  s.  remete  v.  ha- 
vasi holló  {  madár  a  veréb- 
félék rendéből). 

Solitude  (szal'itjud),  s.  ma- 
gány, magányosság. 

Solo  (szo'lo),  s.  magánének, 
magánjáték. 

Solstice  (szal'sztisz),  s.  nap- 
állás, napfordulat ;  sum- 
mer — ,  nyári  napfordulat; 
winter  — ,  téli  napfordu- 
lat. 

Solstitial  (szalsztís'él),  adj. 
napállási,  napfordulati. 

368 


Solubü'ity,  s.  felolvaszt  ható- 
ság, feloldhatóság. 

Soluble  (szal'jubl),  adj.  fel- 
olvasztható,  feloldható  ,osz- 
lékony. 

Solution  (szólj u'sán),  s.  ol- 
vadék, oldat ;  felolvasztás, 
felolvadás ;  megoldás,  meg- 
fejtés ;  eloszlatás ;  elhárí- 
tás. 

Solutive  (szal'jutiv),  adj.  osz- 
lató, hashajtó. 

Solvable  (szalv'ébl),  adj.  fel- 
olvasztható ;  feloldható ; 
megfejthető .  megfizethető ; 
fizetni  képes. 

Solve  (szalv),  v.  a.  feloldani; 
megfejteni ;  to  —  a  pro- 
blem ,  fe la datot  megfejten i ; 
to  —  a  riddle,  talányt  meg- 
fejteni; to  —  a  difficulty, 
nehézséget  elhárítni. 

Solvency  (szalv'enszi),  s.  fize- 
tési képesség,  fizethetés. 

Solv'ent ,  adj.  fizetni  ké  ■ 
pes. 

Somatic  (szomét'ik)  ,  — al, 
adj.  testi,  tetetni. 

Somatology  (szamétal'odzsi), 
s.  testtan,  tetemtan. 

Sombre  (szam'br),  adj.  ho- 
máltjzavaros,  sötét ;  komor. 

Some  (szám,  szám),«d/.  né- 
mely, néhány,  némi,  vala- 
mely ,  valami,  egykevés; 
give  me  —  bread,  adjon 
nekem  kenyeret;  give  me  — 
wine,  adjon  nekem  bort ; 
I  had  —  of  it,  nekem  is  ju- 
tott belőle ;  she  had  —  chü- 
dren,  voltak  neki  gyerme- 
kei ;  he  had  —  difficulties, 
neki  nehézségei  voltak ;  — 
go  to  law  for  the  wagging 
of  a  straw,  némelyek  egg 
szalmaszálért  is  pert  indí- 
tanak ;  —  of  the  soldiers 
ran  away,  a  katonák  közül 
némelyek  elszalrdtak ;  — 
doubt,  némi  kétség;— men, 
—people,  némely  •  mberek; 
—  one,  valaki ;  for  —  time, 
egy  ideig,  darab  ideig ;  — 
time  back,  —  time  ago, 
nem  igen  rég ;  —  tweut\ 
miles,  mintegy  hiísz  m<  r- 
f'óld. 

Somebody  (szám'badi),  s.  va- 


Somehow 

laki ;   he   thinks   hiinself 
— ,  sokat  tart  maga  felöl. 

Some'how,  adr.  valahogyan. 

Something,  s.  valami;  adr. 
egy  kissé. 

Some'time,adv.valaha,néha- 
napján ;  valamikor. 

Some'times ,  adv.  némely- 
kor. 

Some'what,  adv.  némileg, egy 
kissé. 

Sonie'where,  adr.  valahol; 
from  — ,  valahonnan  ;  — 
else,  máshol ;  from  —  else, 
máshonnan. 

Sommersanlt  (szám 'mer - 
szaat),  s.  bukfencz  ;  to  cut 
a  — ,  bukfengzet  vetni  v. 
hányni. 

Somnamhula'tion,  s.  álom- 
boly  gás. 

Somnambulism  (szamném'- 
bjulizm),  s.  holdkórság. 

Somnam'bulist,  s.  álomboly- 
gó, alvajáró. 

Somniferous  (szamnif'erász) 
adj.  álomhozó,  altató. 

Somnolence  (szani'nolensz), 
s.  álmosság,  álomkárság. 

Som'nolent,  adj.  álmos. 

Son  (szán),  s.  fiú ;  my  — , 
fiam ;  our  — ,  fiunk  ;  their 
— ,  fiók. 

Sond  ( szánd),  v.  n.  (haj.) 
bukdálni. 

Song  (száng),  g.  ének,  dal ; 
to  buy  a  thing  for  an  old 
— ,  felette  olcsón  venni 
vmit. 

Song'ster,  s.  énekes,,  éneklő ; 
éneklőmadár. 

Song'stress,  «.  énekesnő. 

Sonnet  (szan'net),  s.  szonett, 
hangzatka. 

Sonorous  (szono'rász),  adj. 
hanga*,  hangzatos,  halla- 
tos, zengő. 

Soon  (szún).  adv.  nem  so- 
kára, rövid  időn,  korán, 
hamar ,  csakhamar  ;  — 
after,  kevéssel  azután  ;  as 
—  as,  mihelyest ;  come  — 
back  a*  un,  /•.,•;/»  vissza 
minélelőbb ;  fchey  had  no 
sooner  arrived  than  etc., 
alig  érkeztek,  már  is  stb.; 
I  would  Booner  pari  with 
my  life  than  etc.,  inkább 


Soot 

meghalnék,  mintsem  stb.  : 
—  enough,  if  well  enough, 
elég  hamar,  ha  elég  jól  ; 
too  — ,  idöelött,  kellettnél 
korábban. 

Soot  (szút),  s    korom. 

Sooth  (s  z  ú  th )  ,s.va  lóság,  igaz- 
ság :  jóslat  :  enyheség,  kel- 
lemesség :  for  — ,  in  — ,  in 
good  — ,  valóban,  igazán  ; 
— say,  v.  a.  irr.  jósolni, 
jövendőt  mondani;  — sayer, 
s.  jós,  jövendölő  :  —saying, 
s.  jóslás,  jövendölés. 

Soothe  (szúdh),  v.  a.  engesz- 
telni,megnyugtatni,  lecsen- 
desítni,  lecsillapítni,  eny- 
hítni; to  —  one,  vkit  meg- 
nyugtatni, megengesztelni; 
to  —  the  pain,  a  fájdalmat 
csillapít  ni;  in  a  soothing 
tone,  engesztelő  hangon. 

Soot'iness,  s.  kormosság. 

Soot'y,  adj.  kormos;  r.  a. 
kormosítni,  kormozni. 

Sop  (szap),  v.  a.  mártani,  be- 
mártani; s.  bemártott  falat. 

Soph  (szaf) ,  s.  másodévi 
diák. 

Sophi  (szo'fi),  8.  Perzsia  fe- 
jedelme. 

Sophism  (szaf'izm),  s.  álböl- 
csélmény ;  csalészlet. 

Soph'ist,  s.  álbölcs,  bölcsé- 
szet tanára. 

Sophisticate  (szofisz'tikét), 
r.  a.  meghamisítni ;  —,  —  d, 
adj.  meghamisított. 

Sophistication,  s.  meghami- 
sítás. 

Sophis'ticator,  s.  meghami- 
sító. 

Sophistry  (szaf'isztri),  s.  ál- 
bölcselkedés. 

Soporiferous  (szapor if  érász) 
adj.  álomhozó,  altató. 

Soporific  (sz aporifik),  adj. 
altató ;  s.  altatószer. 

Sorcerer  ( szaar'szerer ) ,  s. 
hü  mester,  hü  rés:. 

Sor'ceress,  g.  bűvös  asszony, 
boszorkány. 

Sor'ccry,  8.  bűvölet,  boszor- 
kányság. 

Sord  (szaard),  9.  gyep. 

Sordid  (eaaar'didj,  adj.  pisz- 
kos; zsugort,  fukar ;  — ly, 
adv.  piszkosam,  zsugorilag; 


Sort 

— ness,  s.  piszkosság ;  zsu- 
goriság, galádság. 

Sore  (szoor),  s.  sérülés,  seb, 
bibe,  fájós  rész ;  adj.  sé- 
rült, sebes,  fájós,  fájdal- 
mas ;  a  —  throat,  torok- 
fájás ;  —  eyes,  szembaj, 
szemdaganat :  — ly,  adv.  se- 
besen, sérülten,  fájdalma- 
san ;  —ness,  s.  sebhedtség, 
fájdalmasság. 

Sorrel  (szar'ril) ,  adj.  pej; 
light  — ,  világospej ;  burnt 
— ,  sötétpej ;  — ,  s.  piros- 
sárga, pirospej  ló;  sóska; 
wood  — ,  madársóska ;  — 
salt,  s.  sóskasó. 

Sorrily  (szar'rili),  adv.  szo- 
morúan, búsan;  nyomorul- 
ton. 

Sorrow  (szar'ro),  s.  bú,  szo- 
mor,  kesén ;  —  will  pay 
110  debt,  pénzzel,  nem  bú- 
sulássalfizetik a:  adóssá- 
got ;  —  comes  unsent  for, 
nem  kell  a  szerencsétlen- 
ségért követet  küldeni ;  to 
my  — ,  szomorúságomra  ; 
to  yield  to  — ,  búnak  adni 
magát;  — ,  r.  n.  szomor- 
kodni, búsulni. 

Sor/rowful,  adj.  szomorú,  bús, 
búteljes  ;  — ly,  adv.  szomo- 
rúan, búsan  ;  —ness,  s.szo- 
morúság. 

Sor'row'less,  adj.  hütalun. 

Sorry  (szar'ri),  adj.  szomorú; 
to  be  —  for,  sajnálni  1  vkit 
r.  vmit  1 :  a  —  sight,  szo- 
morú látvány;  a  —  fellow, 
nyomorult  ember. 

Sort  (szaart) ,  s.  faj,  fajta, 
féle,  nem  :  all  sorts  of 
hooks,  mindenféle  könyv: 
of  that  — ,  afféle;  in  some 
— ,  némely  részben,  némi- 
leg ;  after  this  —,ekképen; 
in  like  — ,  hasonlólag ;  to 
be  out  of  sorts,  kedvetl  - 
nek  lenni,  szomorkodni ; 
the  common  — ,  a  köznép; 
— ,  v.  a.  osztályozni,  szét- 
válogatni;  to  —  out,  kivá- 
logatni :  to  --  one's  self, 
felesi  nősít  ni  magát  (ebéd 
előtt  I;  -,  r.  n.  to  -  with, 
összeilleui  ;  (  gyesül  ni  ;  ösz- 

szeszövetkezni,  társalkodni 


Bizonfy  :  Angol-magyar  szótár. 


369 


Sortable 


Sounding 


Spanking 


-vol,  -vel :  sort  how  it  will, 
akárhogy  válik  ;  it  sorted 
not,  nem  sikerült ;  it  sort- 
ed not  to  any  right,  nem 
került  ütközetre. 

Sortable  (szaart'ébl),«<//.  osz- 
tályozható ;  szétválogatha- 
tó; összeillő. 

Sort'anoe,  s.  összeillés. 

Sort'er.  s.  portékaválogató, 
selejtelő. 

Sort'ilege,  s.  sorsolás. 

Sort'ment,  s.  osztályozás. 
szétválogatás;  összeváloga- 
tott aruk. 

Sot  (szatt),  s.  oktondi ;  iszá- 
kos, részeges ;  v.  n.  eszét 
meginni ;  v.  a.  elhutitni. 

Sot'tish,  adj.  bárgyú  :  buta  ; 
részeg ;  — ly,  adv.  botorul  : 
részegen;  — ness,  g.  buta- 
ság ;  részegség. 

Soul  (szaol),  s.  lélek :  not  a 

—  was  there,  egy  lélek  sem 
volt  ott ;  upon  my—,  lel- 
kemre mondom ;  with  all 
my  — ,  teljes  szívemből; 
poor—  !  szegény!  szegény 
bohó!  —  cheering,  adj. 
szívvidít''). 

Soul'ed,  adj.  lélekkel  biró, 
lelkes. 

Soulless,  adj.  lelketlen. 

Sound  (száund) ,  adj.  ép, 
egészséges;  nem  romlott: 
alapos ;  józan  :  — ly,  adv. 
épen,  egészségesen ;  alapo- 
san :  józanul:  —ness,  s. 
épség,  egészség;  alaposság; 
józanság. 

Sound  (száund),  s.  hang, 
hangzás,  hangzat ;  tenger- 
szoros ;  kittasz,  kéintií ;  — 
hole,  s.  hangrés,  hanglik  ; 
— ,  v.  n.  hangzani :  mély- 
séget mérni  (ónnal);  it 
sounds  well,  jól  hangul; : 
the  trumpet  sounds,  szól 
a  trombita ;  — ,  v.  a.  har- 
sogtatni,  hangoztatni;  ku- 
taszolni ;     tirtongatni ;    to 

—  the  trumpet,  a  trombi- 
tát fúni  :  to  —  the  charge, 
támadót  fúni;  to  —  the 
retreat,  hátrálót  fúni;  to 

—  one's  own  praise,  dicse- 
kedni ;  to  —  one,  vk it  -ir- 
tatni. 


Sound'ing,  s.  horgonyfenék : 
adj.     hangzó,    hangzatos; 

—  board,  g.  hangfenék. 
Soup  (szúp),  g.  leves. 

Sour  (száur).  adj.  savanyú  : 
fanyar,  komor,  mogorva  : 
v.  a.  savanyitni,  megsava- 
ni/ítni :  to  —  one,  to  — 
one's  temper,  vkit  elmo- 
gorvítni ;  — ,  v.  n.  elsava- 
nyodni :  elmogorvúlni. 

Sovu'ce  (szoorsz),  s.  forrás  : 

—  of  delight,  örömforrás  ; 
it  is  a  —  of  comfort  to  me, 
az  nekem  vigasztalásul 
szolgál. 

Sourd  (szoord),  v.  n.  eredni, 
kiforrani. 

Sour'ing,  g.  kovász. 

Souse  (szánsz),  g.  sóié;  be- 
sózott hús;  v.  a.  besózni ; 
v.  n.  csapni  í-ra,  -re);  to 

—  down,  rohanva  leszállni, 
lecsapni  (mint  a  sas  az 
űzőbe    vett  zsákmányára). 

Sout'age  (száut'edzs),s.zsáfc- 
vászon. 

Souter  (száut'er),  s.  foltozó 
varga. 
|  South (száuth),s.  dél.délszak; 
adj.  déli,  délszaki ;  adv. 
délnek  ,  délre  :  —east,  g. 
délkelet;  adj. délkeleti:  adv. 
délkeletre  ;  —west ,  g.  dói- 
nyugat :  adj.  délnyugati; 
adv.  délnyugatra  ;  —ward, 
adv.  délfelé. 

South'erly  (szádh'erli),  adj. 
dél  féli,  déli. 

South'ern  (szádhern),  adj. 
déli,  délszaki. 

Southsay,  v.  Soothsay. 

Souvenir  (szu'venir),  g,  em- 
lék. 

Sovereign  (szAv'crin),  s. ural- 
kodó, fejedelem  :  húsz  sil- 
ling é-rtékü  aranypénz : 
adj.  föhatalmú :  legfőbb; 
— ly,  adv.  legfelsőbben ;  fe- 
jedelmileg. 

Sovereignty,  s.fólség,  főura- 
ság. 

Sow  (száu) ,  s.  anyasertés, 
eme,  emedisznó,  koczadisz- 
nó :  kis  teknő;  —  bread, 
g.  t a rt<: írom, dis;nókenyér. 

Sow  (szao),  v.  a.  irr.  (sowed, 
sown),  vetni,  magot  vetni; 

370 


he  has  sown  his  wild  oats, 
eltelt  tőle  a  bolondság. 

Sow'er,  s.  vető,  magvető. 

Space  (spesz),  s.  tér;  idő- 
szak, időköz  ;  (erőtan)  se- 
besség;  pl.  (nyomd.)  tér- 
zők ;  for  the  —  of  six 
months,  hat  hónapra,  hat 
hónapig ;  within  a  short 
—  after,  kevéssel  azután; 
in  —  comes  grace,  idővel, 
szalmával  a  nászpolya  is 
megérik ;  —,v.a.  (nyomd.) 
ritkítni;  — ,  v.  n.  baran- 
golni. 

Spacious  (szpe'sász) ,  adj. 
téres,  férés,  tágas  ;  —  ly, 
adv.  tágan,  tágasán ;  — 
ness,  s.  téresség,  tágasság. 

Spade  (szpéd),  s.  ásó;  zöld 
(  kártyában) ;  to  call  a  — 
a  — ,  igaz  nevén  nevezni 
vmit ;  —  bone,  s.  lapoczka 

Span  (szpén),  s.  arasz;  fo- 
gat ;  —  of  an  arch,  ívköz, 
\  vhúr ;  —  clean,  adj.  tiszta, 
csínos,  fényes;  —long,  adj. 
arasznyi ',;  —new,  adj.  u/- 
don-uj  ;  — ,  r.  fl.  araszszal 
átfogni  v.  átérni. 

Spane  (szpen),  v.  a.  a  csecs- 
től elválasztani. 

Spangle  (szpén'gl),s.  arany- 
pillangó,  ezüstpillangó.;  v. 
a.  aranypillangóval  hímez- 
ni;  — d  skies,  s.  pl.  csilla- 
gos ég. 

Spaniard  (szpén'jérd),s.  spa- 
nyol :  spanyolnő. 

Spaniel  (szpén'jel),  s.  für- 
jész-eb. 

Spanish  (szpén'is),  adj.  sjm- 
nyol;  s.  spanyolnyelv;— üj, 
s.  körisbogár;  —  leathe] ,  s. 
kordovány  ;  —  juice,  s.  hig- 
virieznedv;  — red,  s.  híg- 
kénle,  hígpír,  czinóber ;  — 
coin,  s.  bókok ;  —  gout,  s. 
bujasenyv ;  —  padlock,  s. 
szüzeségőrző  (lakat) ;  — 
trumpeter,  s.  ordító  sza- 
már. 

Spank  (szpéngk),  v.  a.  tenye- 
re zni. 

Sjiank'er,  g.  csekélység,  gom- 
bostű, aprópénz. 

Spank'ing,  adj.  termetes,  de- 
rék. 


Spannel 

Spannel,  v.  Spaniel. 

Spar  (szpár),  s.pat,  kovács; 
gerenda ;  calcareous  — , 
n  ész  pat ;  —  of  lead,  ólom- 
pat;  — ,  v.  a.  elreteszelni. 

Spar,  v.  Sparrow. 

Sparable  (szpár'ébl),  s.  apró 
szeg,  szegecs. 

Sparadrap  (szpár'édráp) ,  g. 
viasztapasz. 

Sparagrass,  v.  Asparagus. 

Sparagus,  v.  Asparagus. 

Spare  (szper),  v.  a.  and  n. 
kímélni ;  to  —  no  pains, 
nem  kímélni  a  fáradságot ; 
to  —  one's  life,  vki  életé- 
nek megkegyelmezni  ;  if 
God  —  my  life,  ha  az  isten 
megtartja  életemet ;  —  me ! 
legyen  kímélettel  irá.áam; 
we  might  have  spared  our 
coming  ,  elmaradhattunk 
ralna ;  I  have  no  money 
to — ,  nine*  fölösleges,  nine* 
odaadni  való  pénzem  •  we 
have  not  a  minute  to  — , 
egy  perczet  sem  szabad  cl- 
mulasztanunJt  (  annyira 
sietnünk  kell);  to  have 
enough  and  to  — ,  bővel- 
kedni (vmiben);  to  —  at 
the  spicket,  and  let  it  out 
at  the  bung-hole,  kímélni 
a  krajezárt  s  kidobni  a  fo- 
rintot ;  it  is  too  late  to  — 
when  the  bottom  is  bare, 
fa  ■■:  fagyién  a  g;  ilk  hsWss 

Spare,  adj.  takarékos;  ké- 
rés, szűk;  el  nem  foglalt, 
iii -es ;  to  be  —  of  a  thing, 
takarékosan  bánni  miivel: 
—bed,  s.  vendég-ágy  ; 
diet,  s.  vékony  tartás;  — 
time,  8.  szabadidő ;  — ly, 
adv.  szűken,  alig;  —  ness, 
8,  soványság. 

Sparing  (szpering),  adj.  ta- 
karékos; vékony,  szűk  ; 
of  words,  kevésbeszédű, 
szórestelö;  ly,  adv.  taka- 
rékosan, szűken,  fukarul : 
kiméire  :  ue88,g.  takaré- 
kosság :  ,<ziík  léte  v.  volta 
vminek ;  óvatosság. 

Spark   (szpárk) ,  e.  szikra; 
rető,  udvarló;  nyalka f: 
— ,  v.  n.  szikrázni. 

Sparkle  (szpárTd),  v.  n.  szik- 


Sparrow 

rát  hányni ;  fényleni;  vil- 
logni; gyöngyöUeni ;  pe- 
zsegni ;  sparkling  wine, 
pezsgő  bor:  to  —  like  a 
diamond,  ragyogni  mint  a 
gyémánt. 

Sparrow  (szpér'ro),  e.  veréb; 
common  — ,  közönséges  ve- 
réb ;  —  of  paradise,  vörös- 
orrú magnyitó;  —  hawk, 
g.  karvaly  ;  —  mouth,  s. 
tátott  száj. 

Sparse  (szpárz),  v.  a.  el- 
szórni. 

Spar'sedly,  adv.  elszórtan. 

Spasm  (szpézm),  g.  görcs. 

Spasmat'ic,  Spasmodic,  adj. 

<<::i  :,>:.■.;:.  .-,' :  rcsnemú 

Spasmodic  (szpézmad'ik),  s. 
görcsenyhitö  szer. 

Spasniology  ( szpézmal'od- 
zsi),  s.  görcstan. 

Spat  (szpét),  s.  osztriga-iva- 
dék. 

Spatiate  (szpe'siét),  v.  n. 
szertebqlyongni,kódorogni. 

Spatious,  v.  Spacious. 

Spatter  (szpét'ter),  v.  a. 
fecscsenteni  ;  bepiszkolni; 
becstelenítni,  rágalmazni ; 
r.  n.  bugyogni. 

Spat'terdashcs,  s.  ]d.  szár- 
harisnya  :  gomboltyá. 

Spatula  (szpéfsjulé),  g.  la- 
pocska. 

Spavin  (szpéVin)  ,  g.  csont- 
pók (lónyavalya ). 

Spavined  (szpév'ind) ,  adj. 
csonppokos. 

Spaw  (szpaa),  s.  Spaa  <  város 
neve);  ásványos  fürdő ;  to 
go  to  — ,  fürdőbe  at  ásni. 

Spawl  (szpaal),  v.  n. pökni; 
s.  pök. 

Spawn  (szpaan),  s.  béka- 
porond,  békadvadék  ;  v.  n. 
porondozni  (béka);  ívni 
'bah. 

Spawn' er,  g.   ikrás   v.   nős- 
tényhal. 
Spawn'ing,  g.  ivás ;  ivadék, 

haliradél;  ;    —time,  g.  írás 
ideje. 
Spay    (SZpe)  ,     V.    a.    herélni 

i  nőstény  állatot  i. 

Speak  (szpík),  v.  n.  irr.  (pret. 

spoke      s/punk    ,    spake 
Bzpék  :  part.  Bpoki  a 
S71 


Specific 

szelni,  szólni;  to  —  of  a 
thing,  viliiről  beszélni ;  to 

—  upon  some  matter,  vmi 
felől  beszélni ;  he  is  speak- 
ing to  you,  önhöz  szól,  ön- 
hó:  intézi  szavait ;  I  must 

—  to  him  about  it,  e  felől 
beszélnem  kell  vele ;  to- 
tó the  purpose,  a  dologra 
szólni ;  so  to  — ,  úgy  szól- 
ván; to  —  for  one,  szót 
szólani  vkiért ;  to  —  loud, 
fenhangon  beszélni  :  — 
louder !  szóljon  hangosab- 
biin !  —,  v.  a.  I  should 
like  to  —  a  few  words  with 
him,  szere  nék  vele  egy-két 
szót  váltani;  I  spoke  my 
mind, ágy  beszéltem,  a  mint 
gondolkodom ;  to  —  the 
truth  ,    igazat   szólni ;   to 

—  the  truth  I  never  set 
eyes  on  him,  őszintén  meg- 
vallva ,  én  sohasem  lát- 
tam őt. 

Speak'able,  adj.  nevezhető, 
elmondható,    kimondható ; 

beszédképes. 

Speak'er,  s.  szóló;  az  angol 
képviselőház  elnöke. 

Spear  (szpír),  s.  gerely,  lánd- 
zsa, kelevész  ;  — man,  s. 
lándzsás,   lándzsás  lovag; 

—  mint,  g.  zöld  menta. 
Special  (szpes'él),  adj.  nemi, 

flil         l  :il:  II        kill    Ilii  :/iS 

kiváltképvaló;  —  ly,  adv. 
külön,  különösen,  kiváltké- 
pen. 

Speciality  (szpesiél'iti),  x.  kü- 
lönlegesség. 

Specialize  (szpes'éleiz),  v.  a. 
küldnleg  kijelölni,  részle- 
tezni, egyenként  v.  neven- 
ként följegyezni,  elősorolni. 

Specie  (szpi'sé) ,  g.  pengő- 
pénz,  vertpénz,  készpénz. 

Species  (szpi'sez),  g.  faj; 
nem  :  vertpénz;  human—, 
emberi  nem  :  feline  — , 
macska  nem  :  current  —  fo- 
lyó pénz. 

Spscific  (szpisiifik)    g.  hu 
lönszer. 

Specific,  — al,    adj.  fajlagos, 
lull'  í.  '■'/  fi'i/cs;    -weight 
g,     /,'.7    >isi;i,;      í'f/ ../,' 
ally,  adv.  kiilönleg,  fajhig. 


Specificate 

Specificate,  v.  Specify. 
Specification    ( szpeszifiké'- 
Ban),  s.  részletezés,  részle- 
tesjegyzék, sorjegyzék,  kii- 
lön  feljegyzés. 
Specify   (szpesz'ifei) ,    c.   a. 
részletezni,    egyenként    v. 
nevenként  följegyezni. 
Specimen   (szpesz'imen),  s. 

mutatvány,  példány. 
Specioslty,  v.  Speciousness. 
Specious    (szpi'sász),    adj. 
látszat os,  színleges  ;   — ly, 
adv.  látszólag,  színleg  ;  — 
nesí,  s.  látszat,  látszatos- 
ság,  tetszet. 
Speck   ^szpek),   í.  folt,  mo- 
csok, petty  :  v.  a.  vettyezni. 
Speckle  (szpek'kl),  s.  petty; 

v.  a.  pettyezní,  tarkázni. 
Spectacle  (szpek'tékl).  s.  lát- 
vány, színjáték  ;  — s,  s.  pl. 
s  sem-  ü  ve/i ,  pápaszem. 
Spec'tator  ( szpekté'ter ) ,  s. 

néző. 
Spectatress,  s.  nézönő. 
Spectre  (szpek'tr),  s.  kisér- 
tet, rémkép. 
Spectrum    (  szpek'trám  ) ,  s. 

színkép. 
Specular  (szpek'julér),  adj. 

tükrös. 
Speculate  (szpek'julét),  v.  a. 
and  n.   szemlélődni,    vizs- 
gálódni; to  —  in,  haszon- 
kémkedni   -ra,  -re,    keres- 
kedni -vol,  -vei. 
Specula'tion,  s.  szemlélődés, 
vizsgálódás;  haszonkémlés, 
ny  ereszét. 
Speculative    (szpek'julttiv), 
adj.  szemléleti ;  nyerészke- 
dő,  haszonkémlő ;   vállal- 
kozó. 
Spec'ulator,    s.   szemlélődő ; 

haszonkémlő,  vállalkozó. 
Spec'ulatory,    adj.    kémlési : 

szemléleti ;  vizsgálódó. 
Speculum  (szpek'juLim),   s. 

t::i  "■<'  mzfcSüi  r. 
Speech  (szpíts),  .?.  beszéd; 
to  make  a  — ,  beszédet  tar- 
t'irii ;  kis  —  failed  him,  el- 
állott a  szava ;  kikopott  a 
beszédből ;  a  teliing  — , 
talpra  esett  beszéd,  ecse- 
telő beszéd. 


Speechify 

Speech'ify,  v.  n.  beszédet  tar- 
tani. 

Speechless,  adj.  szótlan,  né- 
ma ;  szava  vesztett ;  — ness, 
s.  szótlanság  ,  némaság  ; 
szavavesztett ség. 

Speed  (szpíd),  s.  sietség; 
gyorsaság,  sebesség ;  fulla- 
dás, előmenet,  foganat :  to 
make  — ,  sietni ;  increased 
— ,  gyorsított  sebesség ;  full 
—  ,  legnagyobb  sebesség  : 
much  haste,  little  — ,  ha- 
mar munka,  késő  haszon 
'  lássam  járj,  tovább  érsz  ). 

Speed  (szpíd) ,  v.  n.  irr. 
( sped  [ szped  ]  ,  sped ) , 
sietni,  haladni,  előmenni, 
sikerülni;  v.  a.  gyorsítni, 
előmozdítani ,  elősegíteni 
(p.  vállalatot);  nem  vára- 
koztatni i  vkit  i. 

Speed'well,  -s.  szigoróll. 

Speed'ily,  adv.  sietve,  hamar, 
hamarjában,  gyorsán. 

Speed'iness,  s.  sietség,  ha- 
marsóg,  gyorsaság. 

Speed'y,  adj.  siető,  hamar, 
gyors;  let  me  have  a  — 
answer,  feleljen  minél- 
elöbb. 

Speiss  (szpész),  s.  végy,  ha- 
rangi-egy. 

Spell  (szpel),  v.  a.  and  n.  reg. 
and  irr.  (spelt,  spelt),  be- 
tűzni, szótagolni,  helyesen 
írni ;  varázsolni. 

Spell,  s.  varázsjel,  varázs- 
betű,  varázsige,  varázslat; 
mese:  felváltás;  váltoga- 
tás; for  a  long  — ,  jó  da- 
rab ideig  ;  —  bound,  adj. 
varázslott,  leigézett. 

Spell'er,  s.  szótagoló ;  he  is 
a  bad  — ,  nem  tud  helye- 
sen írni. 

Spelling,  s.  szótagolás;  lie- 
lyesirós. 

Spelt  (szpelt) ,  s.  tönköly; 
v.  a.  megdarálni :  hasítni. 

Spence  (szpensz) ,  s.  élés- 
kamra. 

Spen'cer,  s.  kulcsár,  sáfár, 
kiadó. 

Spend  (szpend),  v.  a.  irr. 
(spent,  spent),  kiadni,  köl- 
teni (pénzt >:  tölteni  (időt); 
rófordítni;  elgyengítni ;  to 
372 


Spicy 

—  a  great  deal  of  money, 
sok  pénzt  költeni;  to  — 
one's  blood,  vérét  ontani ; 
to  —  one's  self,  kimerí- 
teni ,  elrongálni  magát  : 
feláldozni  magát ;  spent 
with  watching,  éjjelezéstől 
kimerült;  to  —  the  time 
in  discourse,  beszélgetéssel 
tölteni  az  időt;  — ,  v.  n. 
fényelgeni  'sokat  költeni  t: 
nyereségesnek  lenni ;  ára- 
dozni. 

Spend'all ,  .?.  mindenét  elher- 
dálta léhűtő. 

Spend'thrift,  s.  tékozló. 

Sperable  (szpi'rébl),  adj.  re- 
mélhető. 

Spere  (szpír),  v.a.  kémlelni, 
tudakozni ,  kérdezősködni 
i  vmi  után  ,. 

Sperm  (szperm) ,  s.  állati 
mag. 

Spermaceti  (szpermészí'ti), 
s.  czetfaggyú. 

Spermatic  |  szpermét'ik  ) , 
adj.  mag  .  .  . ;  —  vessels. 
s.  pl.  ondóedények. 

Sperse,  v.  to  Disperse. 

Spet  (szpett),  v.  a.  kiönteni, 
kiárasztani;  s.  kiöntés. 

Spew  (szpju),  v.  a.  kipökni, 
kivetni;  v.  n.  okádni. 

Sphacelate  (szfész'ilét),  v.a. 
hideg  fenét  okozni ;  v.  n. 
megfenésedni. 

Sphacelus  (szfész'üász) ,  s. 
hideg  v.  holt  fene. 

Sphenoid  (szfi'naid),  adj.  — 
bone,  s.  ékcsont  (koponya 
alsó  részén). 

Sphenoi'dal,  v.  Sphenoid. 

Sphere  (szfír),  s.  gömb,  teke; 
kör,  hatáskör. 

Spheric  (szferik),  — al,  adj. 
gömbalakú ;  csillagi,  a  csil- 
lagokat illető. 

Spheroid  (szfe'raid),  s.  göm- 
bölyded, [izomi 

Sphincter  (szfink'íer),  s.  zór- 

Sphinx  (szfinksz),  s.  sphinx. 

Spial  (szpei'él),  s.  kémlő ; 
kém. 

Spice  (szpeisz),  s.  fűszer ;  ;■. 
a.  fűszerezni. 

Spicket,  v.  Spigot. 

Spicy  (szpeisz'szi),  adj.  fii- 


Spider 

Spicier  (szpei'der),  s.  pók : 
— 's  web,  —  web,  8. -pók- 
háló; —  catcher,  s.  fal- 
mászó fakusz ;  —  wort,  s. 
hölye. 

Spigot  (szpig'át) ,  s.  csap  ; 
csapfúrás ;  csapfiók. 

Spike  (szpeik),  s.  foglaló- 
s  .  7  ;  .'/■:'-'.'  c  ■  eh  hsgy 
(karóé,  faszéné);  rozska- 
lész;  levendula;  v.  n.  iá- 
szegekkel  beverni;  meghe- 
gyezni. 

Spiked  (szpeikd'),  adj.  kalá- 
szos. 

Spikelet,  s.  fii  ka  lás  i . 

Spiky  (szpeild),  adj.  hegyes, 
meghegyezett. 

Spill  (szpill),  v.  a.  reg.  and 
irr.  (spilt,  spilt),  elcsor- 
gatni, elönteni ;  v.  n.  pa- 
zarlónak lenni. 

Spill,  8.  csap :  czSvek ;  cse- 
kélység. 

Spin  (szpin),  v.  a.  irr.  fpret. 
spun,  span;  part,  spun), 
fonni :  göngyölgetni,  teker- 
getni; (out)  kifenni  ;  hosz- 
szúra  nyújtani;  to  —  a 
top,  csigát  csapni  v.  haj- 
tani :  to  —  a  web  of  false- 
hoods, hazugságokat  kiko- 
holni;  — ,  v.  n.  forogni; 
fonni. 

Spinage  (szpin'edzs),  8.  pa- 
raj, laboda. 

Spinal  (szpei'néll,  adj.  hát- 
gerinczi;  —  marrow,  s.  ge- 
rinczagy,  gerinczvelö. 

Spindle  (szpin'dl),  s.  orsó; 
bibeszár,  nőszár;  r.  n. 
szárba  indulni. 

Spine  (szpein),  s.  hátgerincz; 
tövis. 

Spinel  (szpei'nel),  s.  csip- 
kócz. 

Spinet  (szpin'et) ,  s.  tüske- 
sövény  ;  zongora  neme. 

Spink  (szpingk),  s.  pinty. 

Spin'ner,  8.  fonó  ;  kerti  pök. 

Spin'ning,  s.  fonás ;  —wheel, 
s.  rokka.  kés. 

Spinous  (szpin'asz),  adj,  tűs- 

Spinster  (szpin'szter),  s.  ha- 
jadon :  fonőnö  (  n.  h.j 

Spiny  (8zpei'ni),  adj.  tüskés; 
bajos. 

Spiral  (szpei'rél),  adj.  perge, 


Spire 

csigádad,  csavardad ;  — 
line.  s.  pergevonal,  csiga- 
vonal; —  pump,  8.  vizesa- 
var :  —  spring,  s.  csigaru- 
gony ;  — ly,  adv.  csigáda- 

ilvn. 

Spire  (szpeir),  .-•.  csigavonal; 
csigatekervény ;  v.  n.lobor- 
alakban  emelkedni. 

Spirit  (szpir'it)  ,  8.  lehelet, 
lélekzet;  sziliem,  lélek; 
kedv,  szív,  elme  :  bátorság  : 
szándék,  akarat ;  szesz  ;  — 
of  wine,  horsze.<;  ;  —  of 
the  age,  korszellem  ;  —  of 
love,  szereiét  szelleme;  to 
keep  up  one's  spirits,  el 
nem  csüggedni;  to  be  in 
high  — s,  igen  jó  kedvvel 
lenni ;  to  be  in  low  — s, 
Inertnek  ,  elcsüggedtnek 
lenni,  kedvetlenkedni  ;  to 
put  one  into  —  s,  felvidU- 
ni,  felbátoritni  vkit;  — , 
v.  a.  feümzdztni  ;  felvi- 
d'ttni :  felbátoritni;  lelke- 
sítni. 

Spirited,  adj.  szellemdús: 
élénk,  vidor;  high  — ,  tü- 
zes ;  jókedvű  :  1<  rw  — .  csüg> 
oi  ti  a.  csüggedt. 

Spiritful.  adj.  élénk,  lelkes; 
— nes.-.  8.  élénkség. 

Spiritless,  adj.  szellemte- 
len, bátortalan;  csüggeteg; 
élénktelen. 

Spiritual  (szpir'itsjnél);  adj. 
lelki,  szellemi:  lelki,  egy- 
házi :  — ly,  udr.  lelkileg  ; 
szellemileg. 

Spirituality  (szpiritsjuél'ti), 
8.  szellemiség,  lelkiség. 

Spirit uosity  (szpiritsjuasz'- 
iti),  8.  szeszesség. 

Spirituous  is/.jiir'itsjuász), 
adj.  szeszes;  élénk. 

Spirt  (szpert,  szpört),  v.  a. 
feccsenteni;  v.  n.  feccsenni. 

Spirv  (szpei'ri),  adj.  csavar- 
dad. 

Spi88  (szpisz),  adj.  siirü. 

Spissa'tion,  v.  Inspissation. 

Spit  (szpit),  8.  nyárs  ;  v.  a. 
nyársra  húzni. 

Spit,  v.  a.  and  n.  irr.  (pret. 
spit ,  spat ;  part,  spit, 
spitten,  spitted)  pökni,  ki- 
pi'jkni,  kiköpni. 

373 


Splint 

Spite  (szpeit),  s.  fenekedés, 
hoszi'i  :  ellenkező  indulat ; 
in  —  of,  -nak,  -nek  daczá- 
ra; nem  tekintvén  -ra,  -re; 
in  —  of  me ,  akaratom 
ellen ;  — ,  v.  a.  boszájára 
tenni  vkinek  emit. 

Spite'ful,  adj.  boszúvágyó, 
boszantani  szerető,  hara- 
got tartó :  — ness,  s.  bo- 
szantási  vágy, ellenséges  in- 
dulat. 

Spit'ting,  s.  pokes. 

Spittle  (szpit'tl),  s.  pök,  nyál. 

Spittle,  v.  Hospital. 

Spittoon  (szjiit'tún),  s.  pök- 
dőcze. 

Splanchnic  ( szplénts'nik  ) , 
adj.  bél .  .  ,  belt  illető. 

Splanchnology!  szpléiitsnal'- 
odzsi),  8.  béltan. 

Splash  (szplés),  v.  a.  meglo- 
csolni, Ineskolni. 

Splash'y,  adj.  lucskos,  sáros. 

Splay  (szple),  v.  a.  kapcza- 
tetemessé  tenni    lovat). 

Spleen  (szplín),  s.  b:p  ;  Icp- 
kórság,  komorkórság;  ko- 
morkedrüsi'g  ;  to  have  a 
—  against  one,  fenekedni 
vkire. 

Spleen'ful,  v.  Splenetic. 

Spleen'y,  v.  Splenetic. 

Spleet  iszplítl,  v.  a.  szálkáit 
kiszedni  i  a  Italnál;  ,. 

Splendent  (szplen'dent),  adj. 
fénylő,  fényes. 

Splen'did,  adj.  pompás,  fé- 
nyes; — ly,  adv. pompásan, 
fényesen. 

Splen'dour  (szplén'dar) ,  s. 
pompa.  fény. 

Splenetic  (szplin'etic),  —  al, 
adj.  lépkórós,  komorkóros, 
komorkedvű. 

Splenic  (szplen'ik),  adj.  lép- 
luz  tartozó.  lép-ér. 

Splenitis    ( szplen'itisz  I  .    í. 

Splenitis  |  szplení'tisz  ) ,  8. 
lépgyuladás. 

Splice  (szpleisz),  v.  a.  ha- 
sítni,  hasogatni  :  összefog- 
lalni i  keresztben);  s.  ha- 
sítás. 

Splint  (szplint) ,  .«.  csont- 
küllő; szálka,  forgács  :  r. 
n.  esontküllő  közé  tenni  ; 
forgácsolni. 


Splinter 

Splinfer,  s.  szálka. 

Split  (szplitt),  r.  a.  irr.  (split, 
split)  hasítni,  hasogatni; 
szalátni,  felssakitni ;  szét- 
rombolni ;  to  —  one's  sides 
with  laughing,  majd  meg- 
pukkadni nevettében ;  let 
us  —  the  difference,  felez- 
zük a  különbséget ;  — ,  v.  n. 
hasadni,  repedni,  szétre- 
pedni :  (on,  upon)  füstbe 
menni  kifecsegni  ;  elárul- 
ni ;  to  —  with  laughing, 
megszakadni  nevettében:  to 
— on  a  rock,  dugába  dűlni; 
to  —  on  a  pal,  czimborát 
elárulni;  to  be  —  upon, 
elárultatni;  — ,  s.  hasadék, 
tátva  ny  ;  —  cause,  s.  ügy- 
véd, jogcsavaró ;  —fig,  s. 
fűszerárus. 

Splurge  (szplördzs),  s.  lár- 
ma, zenebona,  tüntetés. 

Splutter  (szplát'ter),  s.  zsi- 
vaj ;  v.  n.  összevisszabe- 
szélni, igen  gyorsan  be- 
szélni. 

Spoil  (szpail),  v.  a.  elron- 
tani :  elkényeztetni,  elge- 
délni ;  megfosztani,  kira- 
bolni, kizsákmányolni;  s. 
zsákmány,  préda. 

Spoke  (szpook) ,  g.  fentő, 
küllő;  létrafok;  (haj.)  do- 
rong. 

Spoke,  v.  to  Speak. 

Spoliate  (szpo'lie't),  v.  a.  meg- 
fosztani, kirabolni. 

Spoliation,  s.  megfosztás,  ki- 
zsákmányolás. 

Spondee  (szpan'dí),  s.  spon- 
daeus,  lépő. 

Spondyle  (szpan'deil),  s.  ge- 
rinczcsont,  csigolya. 

Sponge  (szpándzs),s.  szivacs; 
v.  a.  kitörölni  (szivacs- 
csal); v.  n.  magát  tele  színi 
(mint  a  szivacs). 

Spon'ger,  s.  élődi. 

Sponginess(szpán'dzsinesz), 
s.  szivacsosság. 

Spongious  (szpán'dzsiász), 
adj.  szivacsos. 

Spon'gy,  v.  Spongious. 

Sponk,  v.  Spunk. 

Spons'al  (szpan'zél),  adj.  el- 
jegyzési, eljegyzést  illető ; 
menyasszonyi. 


Sponsor 

Spons'or,   »•.    kezes,  jótálló; 

koma  ,  keresztatya  ;  to 
stand  —  to  .  .  ,  kereszt- 
vízre tartani. 

Spontaneity  iszpauténí'iti), 
.s\  önkénytiség,  önkénytes- 
ség. 

Spontaneous  (szimnté'niász) 
adj.  önkény  ti,  önkénytes; 
— ly,  adv.  önkényt, önszán- 
tából. 

Spool  (szpúl),  s.  csév,  cséve ; 
v.  a.  csévézni. 

Spool'er,  g.  csévélő. 

Spoon  (szpún),  g.  kalán,  ka- 
nál;  table  — ,  evőkanál; 
coffee  — ,  kávés  kanál ;  to 
be  born  with  a  silver  —  in 
one's  mouth,  gazdag  csa- 
ládbál származni,  gyermek- 
ségétől fogva  mindenben 
bővelkedni;  —  v.  a.  szél 
alá  fordítani. 

Spooney  (szpún'i),  s.  balga  ; 
adj.  érzékenykedő ;  he  be- 
gan to  feel  — ,  érzelegni 
kezdett;  he  is  —  on  that 
girl  ,  szerelmes  abba  a 
leányba. 

Sporadic  (szparéd'ik),  — al, 
adj.  szórványos. 

Sport  (szport),  s.  kolduló  ba- 
rátok gyüjtőkosara ;  mu- 
latság, idő  öltés,  testgya- 
korlat, vadászat,  kéjvadá- 
szat,kéjhalászat  stb.;  tréfa, 
csíny,  játék :  to  make  —  of 
one,  tréfát  űzni  vkiböl ; 
to  spoil  one's  — ,  vki  ter- 
vét elrontani,  vki  szándé- 
kát semmivé  tenni  ;  for 
— 's  sake,  időtöltésül .•  — , 
v.  a.  mulatni,  mulattatni ; 
láttatni ;  — ,  v .  n.  játszani, 
tré  tolódni,  enyelegn  i. 

Sport'er,  s.  kópé,  tréfás  em- 
ber. 

Sport'ful,  v.  Sportive. 

Sport'ingly,  adv.  enyelegve; 
tréfából. 

Sport'ive ,  adj.  mulatságos, 
tréfás ;  — ly,  adv.  mulatsá- 
gosan, tréfásan ;  — ness,  g. 
mulattató  s. 

Sport 'ulage,  s.  perdíjak. 

Sport'ule,  s.  adomány. 

Spot  (szpatt),  g.  hely,  )ie- 
lyecske ;  folt,  mocsok ;  a  — 

374 


Spread 

of  ground,  földdarab;  — 
of  interment,  sírhely  ;  on 
(upon)  the  — ,  a  hely  szí- 
nén :  egyszeriben,  tüstént, 
azonnal ;  —  of  grease,  zsír- 
folt;  — ,  v.  a.  bemocskolni: 
tarkázni,  pettyezni. 

Spot'less ,  adj.  szeplőtlen, 
tiszta;  — ness,  s.  szeplőt- 
lenség,  tisztaság. 

Spot'ted,  adj.  tarka,  pettye- 
getett :  —  fever,  g.  paté- 
csos  láz. 

Spot'ty,  adj.  pecsétes,  mocs- 
kos, bemocskolt. 

Spousage  (szpáuz'edzs) ,  s. 
egybekelés,  menyegző. 

Spousal  (szpáuz'éí),  adj.  me- 
nyegzői ;  házassági;  s.  me- 
nyegző, társ. 

Spouse  (szpáusz),  g.  hitves- 

Spouse'less ,  adj.  nőtelen, 
férjtélen. 

Spout  (szpáut),  v.  a.  kifecs- 
•kendeni,  felhány  ni  (vizet): 
v.  n.  kibuzogni,  kilövelni ; 
s.  kutcsö ;  vízsugár :  csor- 
ga,  csatornacső ;  víz-zsák, 
víz-oszlop  :    felhőszakadás. 

Sprain  (szprén) ,  v.  a.  kiri- 
czamítni ;  s.  jiczam. 

Spramts  (szpréntsz),  s.  ga- 
naj  (  vidráé,  nyeste  stb. ). 

Sprat  (szprét),  s.  küsz,  kisz 
( hat);  —  barley,  s.  német 
árpa. 

Sprawl  (szpraal),  v.  n.  hen- 
teregni, csúszkálni,  mász- 
kálni, eviczkélni. 

Spray  (szpré),  s.  ágacska. 

Spray,  v.  Spry. 

Spread  (szpred) ,  v.  a.  irr. 
(spread  ,  spred ;  spread, 
spred),  kiterjeszteni,  elter- 
jeszteni, kiteríteni;  to  — 
over,  teríteni -ra,  -re;  to- 
—  bloodshed  and  ruin 
through  a  peaceful  land. 
békés  országot  vérontással 
s  pusztítással  ■  'borítani  : 
to  —  about  some  report, 
rmely  hírt  elterjeszteni  : 
to  —  a  cold  repast,  hideg 
étkeket  feladni :  —, 
ki-,  elterjedni;  ki-,  (te- 
rülni; terjeszkedni;  ki- 
nyílni, kifeselni  (mint  a 
virág). 


Spree 


Sprit 


Square 


Spree  (szpri),  s.  csapongói, 
kalandoskodás ,  dáridó,  dő- 
zsölés. 

Sprig  (szprig) ,  s.  ágacska, 
hajtás,  gally,  vessző ;  (fej- 
telen) szeg. 

Spright  (szpreit),  s.  lélek; 
kisértet :  —fal,  — ly,  adj. 
élénk,  virgoncz,  vidám,  vi- 
dor. 

Sprigbt'liness  ,  .s.  élénkség, 
virgonczság,  vidámság',  ri- 
dorság. 

Spring  (szpring),  v.  n.  irr. 
1  jiret.  sprung  sziiráiiy  . 
sprang  [szpréng] ;  part. 
sprung  [szpráng]),  ugra- 
ni, szökni :  törni,  elreped- 
ni, elszakadni,  elpattanni: 
eredni,  fakadni,  támadni. 
származni;  to  —  up,  fel- 
ugrani ;  to  —  down,  leug- 
rani; he  sprang  from  his 
horse,  leugrott  lováról; 
all  hearts  sprang  towards 
him,  minden  szívet  vonzott 
magához;  to  —  over,  át- 
ugrani; to  —  out,  Mug- 
ram  _  felsarjadni,,  kisar- 
jadni,  kihajtani:   thence 

—  all  our  misfortunes, 
onnan  ered  minden  szeren- 
esetlenségünk  :  —  ''.  ". 
ugrasztani,  felhajt  vni,föl- 

ú  i  vadat ) ;  fölvettetni 
i  a  kuát ,:  repeszteni  :  hirte- 
len előhozni,  hirtelen  elő- 
idézni :  to  —  a  leak,  meg- 
nyiladozni, kilyukadni;  to 

—  a  well,  kutat  ásni  ;  to  — 
a  light,  tüzet  kiütni :  — ,  s. 
ii  gr  fis  ;  repedek  ;  i 
eredet ;  tavasz  ;  forrás  : 
kútfő;  rugó,  mgony ,  rugó- 
toll;  —  dividers,  s.  pl.  ru- 
ganyos körzij  v.  czirka- 
lom  ;  —  grass,  s.  borjupá- 
zsit;  —  head,  s.  kut fő, for- 
rás ;   —  time,    s.   tavaszi 

:  —  water,  8.  forrásvíz. 
Springe  (szprindzs),  s.   ke- 

lepcze,  tör. 
Springiness  (Bzpring'inesz), 

s.  rugalmasság,   rúg- erő. 

Spriiif-'le,  v.  S]  u  in^»-. 

Spring'y  (szpring'i),  adj.  ru- 
galmas :  fórrá 

Sprinkle    (szprin'kl)  ,    v.    a. 


hinteni  ;  meghinteni ;  meg- 
pettyezni ;  meglocsolni;  s. 
hintező,  szentelő  (templom- 
ban i. 

Sprit  (szprit),  s.  pányva/a 
(vitorláé};  csira;  sarja- 
dék; v.  n.  csírázni. 

Sprite,  v.  Spright. 

Sprite'ly,  v.  Sprightly. 

Si^rout  (szpráut),  v:  n.  csí- 
rázni; sarjadni,   hajtani. 

Sprout,   s.  káposzta  hajtása. 

Spruce  (szprusz),  adj.  csí- 
nos, takaros. 

Spruce ,  s.  szurkos  fenyő, 
lúczfemjö  :  fény  ugyant  a. 

Sprout  (szpránt) ,  adj.  vir- 
goncz, fürge. 

Spry  (szprei),  adj.  fürge,  vir- 
goncz,  derék. 

Spoiler,  p.  Spooler. 

Spume  (azpjom),  s.  tajték, 
hab:  v.  n.  habzani,  tajték- 
zani. 

Spun,  v.  to  Spm. 

Sponge,  v.  Sponge. 

Spungy,  v.  Spongy. 

Spunk  (szpángk),  s.  tapló; 
bátorság,  élénkség. 

Spunk'y,  adj.  bátor,  élénk, 
tüzes. 

Spur  (szpár),  8.  sarkantyú; 
kakassarkantyú  :  ös-jöai, 
indok:  szarvas  rozs;  tő- 
hajtás;  hajóorr;  támasz, 
oldaltámasz;  sietség;  to 
set  spurs  to  one's  horse, 
lovát  megsarkantyúzni;  to 
he  upon  the  — ,  igen  sietni; 
to  come  upon  the  — ,  sza- 
ladva j'"inii ;  — ,  v.  a.  sar- 
kantyúzni; sarkalni,  ser- 
kenteni; to  —  one  ou  to 
..,  ösztönözni  vkit-ra,-re ; 

— ,  l".   11.  sin  ni. 

Spurge  (szpárdzs) ,  s.  fűtej, 
ebtej ;  —  flax,  s.  farkas- 
hárs:  —  wort,  .v.  nőszirom. 

Spurious  (szpju'riász),  adj. 
hamis ,  valódiatlan  ;  be- 
itatott;  — ir-ss,  x.  való- 
diatlanság. 

Spurlin^  (szparling), «.  ökle, 
pölehaL 

Spurn  (szparn),  v.  a.  rúgni, 
seggbe  rágni,  nigra  elker- 
getni ;  megvetni,  fitymálni; 
375 


V.  n.  rugdalódni ,  rugdosni : 
topogni. 

Spmvu'er,  s.  megvető. 

Spur'rer,  s.  sarkantyú zá  ; 
ösztönöző. 

Spurt  (szpárt,  szpört),  v.  n. 
feccsenni,  szökelleni ,  f er- 
ese g  ni. 

Sjratter  (szpát'ter),  v.  a.  and 
n .  f,  icsögn  i;feccse  n  n  i;  fecs- 
csenteni;  bugyogni,  bugyo- 
rogni. 

Spy  (szpei),  .$.  kém;  v.a.  ké- 
mei ni,  kémlelni ;  to  — out, 
kikémlelni ,  föl  fedezni ;  — , 
v.  n.  kémkedni. 

Sqoáb  (szkwab),  adj.  lotyo- 
gás, csupasz  ;  pelyhetlen 
(fiókmadár):  testes,  húsos, 
kövér;  v.  n.  pottyanni. 

Squat/bish ,  adj.  lotyogás, 
húsos,  kövér. 

Squabble  (szkwéb'bl),  v.  n. 
veszekedni,czivakodni,pat- 
va  r  kod  ni  ;  s.  perpatvar, 
villongás. 

SquaVbler,  g.  patvarkodó. 

Squab'by,  v.  Sqoabbish. 

Bquad  (szkwad),  s.  csapat; 
osztag. 

Squad'ron  (szkwad'rán) ,  8. 
lovas  csapat ;  hajócsapat ; 
négyszög  i  Imát.  i 

Squalid  (szkwál'id ) ,  adj. 
szennyes,  piszkos. 

Squalid  ity,  g.  piszkosság. 

Squall  (szkwal),  s.  felkiáltás, 
szélroham  ;  v.  n.  felkiál- 
tani, elkiáltani  magát. 

Squall'er,  s.  kiáltozó. 

Squall'y,  adj.  viharos. 

Squalor(szkwéTár),  g.  pis  tok. 

Sqnanious(szkwé'mász),ííd/. 
pikkelyes,  pikkelynemű. 

Squander  (szkwan'der),  v.  a. 
eltékozolni  ,  elpazarolni; 
to  —  away  one's  fortune, 
elpazarolni  vagyonát;  — , 
8.  tékozlás,  pazarlás. 

Squan'derer,  g.  tékozló,  pa- 
tarió. 

Square  (szkwer),  adj.  négy- 
zetes; egyenszögű;  (átv. 
ért.  i  megegyező,  megfelelő; 
kiegyenlíteti ,  eligazított, 
becsületes,  igazságos;  tag- 
baszakadt, vaskos,  kbpezös; 


Square 

—  mile ,  g.  négyzetmér- 
föld; —  root,  í.  négyzet- 
gyök —  inch,  s.  négyzet- 
hüvelyk; a  —  inán,  köp- 
czös  ember;  three—,  adj. 
háromszögű ;  four  — ,  </<//'. 
négyszögű  ;  —  dealing,  s. 
becsületes  eljárás;— barley, 
g.  négysoros  árpa ;  —  s. 
négyzet,  négyszög;  máso- 
dik hatvány;  négyzetszám; 
sakk-koczka  ;  szögletmér- 
ték; arányszerüség ;  meg- 
egyezés ;  to  bring  to  a — , 
négyzeteim,  négyegelni;  to 
deal  with  one  on  the  — , 
méltányosan  bánni  vkivel ; 
ugy  viseltetni  iránta,  a 
mint  ö  irántunk  viselteti!;; 
that  will  break  no  squares, 
ez  nem  fog  egyenetlenséget 
okozni;  how  go  squares? 
hogy  áll  a  dolog  ? 

Square,  v.  a.  négyzetélni, 
négyegelni  ;  négyzetítni, 
négyszögítni ;  második  hat- 
vani/ ni  emelni;  to  —  the 
circle,  a  kört  négyzetítni; 
I'll  —  it  off  with  him,  majd. 
én  azt  kiegyenlítem  vele; 
majd  visszaadom  neki  a 
kölcsönt;  to  —  one's  be- 
haviour by  .  . . , szabni  ma- 
gát -hoz,  -hez ;  —  v.  n. 
(with)  hozzá  állani,  hozzá- 
ül eni :  hozzávalónak  len- 
ni; megférni,  megegyezni 
-val,  -vei. 

Squash  (szkwas) ,  s.  lágy 
test ;  lotyadék  ;  loityanás  ; 
koronás  tök;  v.  a.  össze- 
zúzni, szétnyomni. 

Squat  (szkwat),  v.  n.  gug- 
golni,  kuezorogni ;  v.  a. 
meglapítni  (földhöz  csap- 
va); adj.  guggoló;  köp- 
czös ;  tömött. 

Squaw,  v.  Skuaw. 

Squeak  (szkwík),  v.  n.  nyi- 
vákolni s.  nyivákolás. 

Squeal  (szkwíl) ,  v.  n.  nyö- 
szörögni. 

Squeamish  (szkwím'is),  adj. 
émelygős ;  — ness,  s.  émely- 
gés. 

Squeasiness,  v.  Queasiness. 

Squeasy,  v.  Queasy. 

Squeeze  (szkwíz),  v.  a.  szo- 


Squeezer 

rítani,  mer/szorítani,  nyom- 
ni, megnyomni ;  csíptetni; 
to  —  out,  kinyomni,  kisaj- 
tolni ;  to  —  in  (into),  bele- 
szorít ni ;  to  —  one's  self 
in,  közé  férkezni,  belefura- 
kodni ;  to  —  one's  hand, 
kezét  megszorítani  vkinek; 
—.  v.  n.  nyomakodni ;  the 
water  — s  through  it,  a 
átszivárog  víz ;  — ,  g.  szo- 
rítás ;  csiptetés. 

Squeezer  (szkwí'zer),  s.  saj- 
toló v.  szorító  csavar. 

Squelch  (szkwels) ,  s.  esés, 
elesés;  v.  n.  elesni;  v.  a. 
szétnyomni. 

Squib  (szkwib) ,  g.  rajka, 
rajgó. 

Squib,  v.  Quib. 

Squill  (szkwil),  s.  csilla. 

Sqiúnancy,  v.  Quinsy. 

Squinant  ( szkwin'ént ) ,  s. 
szittyó  virágú  fény  ér. 

Squint  (szkwint),  v.  n.  kan- 
csalogni;  adj.  kancsal:  — 
eyed,  adj.  kancsalszemü. 

Squint'ing,  s.  kancsalítás ; 
— ly,  adv.  kancsalogva. 

Squin'y  (  szkwin'ni ) ,  v.  n. 
(at)  kanesalítni  (ra,  -re). 

Squire  (szkweir),  s.  fegyver- 
nők, paizshordozó  ;  udvari 
tiszt ;  country  —  földbir- 
tokos, falusi  mágnás;  — , 
v.  a.  kisérni,  követni. 

Squirrel  (szkwer'rel),  s.  mó- 
kus. 

Squirt  (szkwert,'  szkwört), 
v.  a.  fecskendezni ;  v.  n. 
csacsogni ;  s.  fecskendő  ; 
vízsugár  ;  hasmenés. 

Stab  (sztéb),  v.  a.  szúrást 
ejteni  (vkin);  késsel,  gyi- 
lokkal  stb.  leszúrni ;  s.  szú- 
rás ;  to  give  one  a  — ,  szú- 
rást ejteni  vkin,  leszúrni 
vkit. 

Stab'ber,  s.  gyilkos ;  tőrök. 

Stabiliment  (sztébil'iment), 
s.  tartósítás,  támasz. 

Stabilitate  (sztébü'itét),  v.  a. 
tartósítni,  állandésítni. 

Stabil'ity,  s.  tartósság,  állan- 
dóság. 

Stable  (stébl),  s.  istálló ;  — 
yard,  s.  akol;  —  v.  a.  is- 
tálló z  ni. 

376 


Stair 

StaTde,  adj.  tartós,  állandó. 

Sta'bling,  g.  ist ollózás;  is- 
tálló. 

Staccado  (sztékke'do),  g.  ka- 
rózat,  czölöpzet. 

Staccato  (sztékké'to) ,  adv. 
lököleg. 

Stack  (szték),  s.  boglya;  ra- 
kás ;  v.  a.  boglyázni,  bog- 
lyába rakni  ;  rakásolni, 
rakásba  tenni. 

Stadi  ;e  (sztéd'dl),  s.  támasz; 
mankó;  utánfa,  utófa, 
may  csemete. 

Stadle,  v.  Staddiu. 

Staff  (sztéf),  s.  {pl.  staves), 
páleza,  bot;  nyel,  nyél  (p. 
dárdán);  létrafok;  vers- 
szak; vezérkar;  the  —of 
command,  vezérbot;  en- 
sign — ,  zászlónyél ;  regi- 
mental — ,  ezredtörzs;  — 
officer,  5.  törzstiszt; — tree, 
s.  csutkalom. 

Stag  (sztég),  s.  szarvas ;  csi- 
kó :  —  beetle,  s.  szarvas- 
bogár. 

Stage  (sztedzs),  s.  színpad; 
fok  ,  lépcső ,  lépcsőfok ; 
postaállomás  ;  —  coach,  s. 
postakocsi,  gyorskocsi ;  — 
play,  g.  színjáték;  —  player, 
s.  színjátszó;  színész;  — 
waggon,  s.  postaszekér ;  — 
writer,  g.  színmüköltö. 

Stagger  (sztég'ger),  v.  n.  tán- 
torogni ;  tétovázni;  v.  a. 
meghökkenteni. 

Stagnancy  (sztég'nénszi),  s. 
tespedés. 

Stag'nant,  adj.  álló,  tespedő; 
—  water,  s.  álló  víz. 

Stagnate  (sztég'net) ,  v.  n. 
pangani,  tespedni. 

Stagnation,  s.  pangás,  tes- 
pedés. 

Staid,  v.  Stayed. 

Stain  (sten),  s.folt,  mocsok; 
gyalázat;  v.  a.  bemocskol- 
ni; meggyalázni;  tarkázni. 

Stain'er,   s.   tarkó- ó ;   glass 


paper  — , 
papirtarkázó. 

Stain'less,  adj.  mocsoktalan; 
szeplőtlen. 

Stair  (sztér),  s.  lépcső  orá- 
dics ;  to  go  up  — s,  (a  lép- 
csőkön)  felmenni;  to  go 


Stake 

down  — s,  (a  lépcsőkön) 
lemenni ;  to  kick  one  down 
the  — s  ,  rúgva  lelökni  a 
lépcsőn  okit ;  it  is  up  — s, 
fent  van  (az  emeleten) ;  it 
is  down  — s,  lent  van;  up 
one  pair  of  — s,  az  első 
emeletbe,  az  első  emeletben; 
up  two  pair  of  stairs,  a 
második  emeletbe,  a  máso- 
dik emeletben ;  —  case,  s. 
lépcsőtér;  —  case-carpet, 
s.  lépcsőszönyeg. 
Stake  (sztek),s.  karó  ;  betét, 
betétel  (játékban) ;  to  be 
at  — ,  to  lie  at  — ,  veszély- 
benforogni; to  put  to  — , 
koczkára  tenni ;  — ,  v.  a. 
tenni,  betenni,  koczkára 
tenni;  I'll  —  my  life  on..., 
fejemet  teszem  rá;  to  — 
out,  kikarózni. 
Stalactites  (sztéléktei'tiz),  8. 
pl.  csepkövek, függő  csepeg- 
vények. 
Stalagmites  (sztélég'initiz), 
s.  pl.  csepkövek,  álló  cse- 
pegvények. 
Stale  (sztél),  adj.  izevesztett; 
szagavesztett ;  állott;  régen 
sült,  szárat  (kenyér); 
ütött-kopott  (élez) ;  a  — 
virgin,  leányok  anyja  ;  — , 
8.  lóhugy ;  nyel,  nyél; 
létra  fok ;  csalétek,  csalma- 
dár ;  — ,  v.  n.  hugyozni 
:  elvénülni;  — ,  o.  </. 
elvénitni. 
Stalk  (sztaak),  v.  n.  nagyo- 
kat lépni,  büszkén  járni ; 
s.  szór,  inda  ;  —  of  a  leaf, 
levélszár,  levélnyél,  a  p- 
ka ;  —  of  hemp,  kender- 
szár; —  of  8  aherry,  cseres- 
nyeszár;  —  of  a  quill,  toll- 

Stall  (sztaal),  s.  zártszék; 
sátor,  fasátor,  kirakóhely; 
kanonokszék;    istálló   (n. 

h.  ■  ;  v.  a.  is/óllá: ni  (n.  h.) 
Stallion  (sztcl'ján),  8.  ménló, 

tenyészmén. 
Stamina  (sztém'iné),  s.  pl. 
ősanyag ,  eredeti  anyag, 
alapelemek ;  himszálak. 
Stammel  (sztém'ml),  adj.  ki- 
rályvörös,kiáltóvörös;  s.  ki- 
rályszínitenyeres talpas  nő. 


Stammer 

Stammer  (sztém'mer),  v.  n. 
hebegni,  dadogni,  akadoz- 
va beszélni;  v.  a.  elda- 
dogni. 

Stamp  (sztémp),  v.  a.  zúzni, 
törtii,  kölyüzni;  nyomni, 
verni  (p.  pénzt)  ;  bélyegez- 
ni, mer/bélyegezni  (p.  pa- 
pirost);  to  —one's  foot, 
toppanni,  topogni;  — ,  s. 
bélyeg,  bélyegvas  ;  posta- 
bélyeg;  levéljegy  :  pénzve- 
ret ,  pénzkép ;  kölyü ;  re- 
ceipt — ,  s.  nyugtabélyeg ; 
people  of  the  same  — , 
égybordában  szőtt  emberek; 

—  cutter,  s.  bélyegmetsző  ; 

—  office,  8.  bélyeghivatal; 
— room,  s.  verde. 

Stanch  (sztáns),  v.  a.  to  — 
the  blood,  eláUítni  a  vért; 
— ,  v.  n.  ellenállani   (vér). 

Stanch,  v.  Staunch. 

Stand  (szténd),  v.  n.  irr. 
(pret.  stood  s/.túd  i,  ál- 
lani ;  to  —  still,  veszteg  ál- 
lani ;  to  —  on  the  thresh- 
old, a  küszöbön  állani; 
to  —  at  the  door,  a:  ajti 
előtt  állani;  how  does 
corn  —  at  present  ?  hogy 
kél  most  a  gabona  !  mi  OH 
ára  a  gabonának  most?  he 
stood  rooted  to  the  spot 
(with  I,  úgy  állott,  mint  lm 
oda  szegezték  volna  :  to  — 
gaping,  ácsorogni,  száját 
tát  ni,  bámészkodni;  to  — 
staring  at . .,  ráámulni ;  to 

—  still  as  a  stone,  úgy  ál- 
lani,  mint  a   bálvány;  to 

—  on  tip-toe,  lábujjhegyen, 
lábujjhegyre  állani  .•  to  — 
first  (in),  elsőségének  lenni 
(-ban,  -ben  i  :  to  —  aside, 
fr'lrcóllani,  félremenni;  to 

—  about,  áliongani ;  körül- 
állani;  to  —  .against,  el- 
lentdllani;  to  —  back, 
hát  ni  lép n  i  :  visszalép n  i ; 
to  —  before,  előtte  állani ; 
to  —  by,  ott  v.  jelen  lenni; 
to  —  by  one,  vki  mellett 
állani,  pártját  fogni,  párt- 
jára kelni  vkinek;  to  — 
from,  elevezni ;  to  —  in 
awe  of  . .,  rettenni  -tál, 
■tői;  to  —  in  need  of.., 

377 


Stand 

szükségének  lenni  -ra,  -re; 
to  —in  defence  of..,  vé- 
delmezni ;  to  —  in  for  a 
harbour,  révbe  beállani, 
behajózni:  to  —in  one's 
light,  vki  elől  elfogni  a 
világosságot ;  vkinek  aka- 
dályul lenni ;  to  —  in  one's 
own  light,  saját  javát  nem 
látni ;  his  hair  stands  on 
end,  haja  szála  felborzad ; 
to  —  on  (upon)  ceremo- 
nies, teketóriázni;  to  — 
on  one's  defence,  véd-ál- 
lásba  tenni  magát;  to  — 
out,  kinyalni ;  kiemelked- 
ni, kitűnni ;  kinn  lenni, 
hitelen  lenni ;  to  —  over, 
elnapoltatni ;  to  —  to 
one's  word,  szavának  ál- 
lani ;  I  shall  —  to  it,  amel- 
lett megmaradok  ;V\\  —  to 
the  loss,  a  veszteséget  ma- 
gamra veszem;  to  —  up, 
h-láll  a  ni :  to  — up  against, 
ellene  támadni,  kelni;  to 

—  up  for  .  .,  védelmére 
kelni ;  to  —  upon  one's 
guard,  óvakodni ;  to  — 
upon  punctilios ,  teketó- 
riázni,  minden  csekélysé- 
gen fennakadni;  to  — 
with,  összeegyezni,  össze- 
férni ;  to  —  well  with 
some  one,  jó  lábon  állani 
vkivel ;  — ,  v,  a.  (stood, 
stood),  megállani :  kiál- 
lani, elszenvedni,  eltűrni; 
to  —  a  chance  of . . ,  kilá- 
tásának lenni  -ra, -re ;  to 

—  one's  ground,  helyét 
megállani ;  to  —  the  touch, 
to  —  the  test  (of),  megál- 
lani a  próbát ;  I  cannot  — 
that  any  longer,  azt  nem 
tűrhetem  tovább  ;  to  —  a 
siege,  ostromot  kiállani; 
to  —  a  few  bottles  of  wine, 
a  fine  supper  etc.,  bort, 
vacsorát  stb.  fizetni  vkinek 
i  saját  erszényére  másnak 
rendelni);—,  8.  állás;  el- 
lentállás ;  állapoddá,  meg- 
állapodás, szünet  ;  megaka- 
dás, szorulás  :  állá.:,  áll- 
vány, székóMvány ;  aljzat, 
fek  ;  cab  — ,  bérkocsi -állá.i; 
wash    hand    — ,     mosdó- 


Standal  

asztal;  ink  — ,  s.  tinta- 
tartó ;  to  bring  to  a  — , 
megállít  ni;  állásfoglalásra 

kényszerítni  ;  to  take  one's 

—  on,  upon,  állást  foglalni 
<  vhol  i :  szabni  magát -hoz, 
-hez  ;  to  make  a  — ,  megál- 
lani ;  helyt  állani,  ellent- 
állami; to  make  a  —  for  ., 
vnii  mellett  állhatatosan 
megmaradni,  erővel  rajta 
lenni  vmin  ;  védelmezni 
vmit ;  to  be  at  a  — ,  meg- 
akadni;  szorultságban  len- 
ni. 

Standal  (szténd'él),  s.  nagy 
fa,  anyafa  ;  sudarfa,  épü- 
letfa. 

Standard  (szténd'érd) ,  s. 
zászló,  lovagzászló ;  sza- 
bályozó mérték;  minta- 
mérték;  pénzbecs;  lőcs; 
szabály ;  that  is  to  be 
measured  by  a  different 
— ,  azt  más  mértékkel  kell 
mérni;  to  bring  to  a  — , 
szabályozni ;  —  of  value, 
értékszabályozó;  —bearer, 
s.  zászlóvivő;  —gold,  s. 
próbás  arany  ;  —  silver,  s. 
próbás  ezüst ;  —  weight,  s. 
szabványos  siily ,  minta- 
súly. 

Stander  (szténd'er),  s.  álló ; 

—  by,  s.  jelenlévő,  néző; 

—  grass,  ••>-.  kosbor. 
Stand  ing,  s.  állás ;  of  old  — , 

régi;  — adj.  álló;  állan- 
dó; szabványos ;  szabott; 

—  place,  s.  állóhely ;  — 
army,  s.  állandó  hadsereg; 

—  wages,  s.  i>l.  határozott 
fizetés ;  —  rule,  s.  állandó 
szabály. 

Standish  (szténd'is),  s.  Író- 
szer (n.  h.). 

Stang  (szténg).  s.  rúd;  taliga 
rúd;  mérőrúd. 

Stank  (szténgk),  adj.  lan- 
kadt ;  v.  n.  sóhajtozni. 

Stannel  (sztén'nil),  s.  vércse. 

Stanza  (sztén'zé),  s.  stanza 
(versszak  neme). 

Staple  (szté'pl),  s.  rakás; 
árurakhely  ;  fokhely,  vá- 
sár, kereskedőhely,  keres- 
kedőváros. 

Sta'pler,  s.  kereskedő. 


Star 

Star  (sztár),  s.  csillag  ;  blaz- 
ing — ,  üstökös  csillag ; 
shooting  — ,  futó  csillag, 
h állócsillag,  csillagszikra; 
fixed  — s,  pl.  napcsillagok, 
álló  csillagok ;  — fish,  s. 
csillagféreg ;  —  fort,  —  re- 
doubt, 8.  csillagsáncz  ;  — 
gazer,  s.  csillagvizsgáló ; 
—  hawk,  s.  csillagos  só- 
lyom ;  —  light,  s.  csillag- 
fény ;  —  shoot,  s.  csillag- 
szikra ;  —  board,  s.  jobb- 
oldal (hajón). 

Starch  (sztárts),  s.  kemé- 
nyítő, csirnye ;  adj.  feszes; 
v.  a.  keményít  ni  (fehérne- 
műt ). 

Stare  (szter),  v.  n.  szemet 
mereszteni ;  to  —  at  one, 
szemét  mereszteni  vkire ; 
— ,  v.  a.  to  —  one  out  of 
countenance,  (rá  merész- 
kedve) sodrából  kivenni, 
zavarba  ejteni  vkit. 

Stare,  v.  Starling. 

Stark  (sztárk),  adj.  a—  fool, 
sült  bolond;  —  nonsense, 
merő  esztelenség ;  — ,  adv. 
teljesen,  egészen;  —naked, 
adj.fosztor,  anyaszült  mez- 
telen; —  blind,  adj.  merő- 
vak. 

Starless,  adj.  csillagtalan. 

Starling  (sztár'ling),  s.  sere- 
gély; —  s  of  a  bridge,  s.j)l. 
jégtörök. 

Star'ry,  adj.  csillagos ;  —sky, 
s.  csillagos  ég. 

Start  (sztárt),  v.  n.  indulni, 
elindulni,  útnak  indulni; 
üzletet  kezdeni  ;  vissza  hök- 
kenni, fölrezzenni,  fölriad- 
ni; megijedni,  megrettenni; 
eltérni,  eltávozni;  we  start- 
ed at  five  o'clock,  öt  órakor 
indultunkéi;  to  —  for  Lon- 
don, Londonba  indulni, 
Londonba  utazni;  he  — ed 
for  his  office,  irodájába 
ment ;  to  —  in  trade,  üzle- 
tet kezdeni ;  to  —  with  a 
ten  pound  note,  tiz  fontos 
bankóval  üzletet  kezdeni; 
to  —back,  visszahökkenni; 
to  —  at,  meghökkenni  -ra, 
-re;  megrettenni  -tói,  -tői ; 
to  —  from,  elindulni  vhon- 

378 


State 

nan;  eltérni  -tói,  -tői;  to 

—  up ,  felugrani ;  they 
started  up  from  then- 
seats,  felugráltak  ülőhe- 
lyeikről; the  tears  start- 
ed into  his  eyes,  könybe 
lábadtak  szemei;  — ,  v.  a. 
inditni,  elindttni,  megin- 
dítni ,  szőnyegre  hozni; 
életbe  léptetni ;  felhajtani, 
felugrasztani;  alapitni,  ál- 
lít a  ;  felháborít  ni ;  to  —  a 
hare,  nyulat  felverni;   to 

—  one  in  life,  lábat  adni 
vkinek,  üzlethez,  hivatal- 
hozjuttatni vkit;  to  — a 
new  question,  uj  kérdést 
szőnyegre  hozni ;  — ,  s.  in- 
dulás, elindulás;  megelő- 
zés; ger jelem,  roham ;  kedv- 
szottyanás ;  meghökkenés, 
felrezzenés,  felijedés,  fel- 
szökés ;  to  get  the  —  of 
one,  megelőzni  vkit ;  by 
fits  and  — s,  hébehóba, 
hébekorba ;  —  of  thought, 
ötlet ;  — s  of  fancy,  ábrán- 
dos ötletek. 

Start-up,  s.  érdemtelen  sze- 
rencsefi  ;  adj.  hirtelen  fel- 
nőtt. ' 

Startle  (sztár'tl),  v.  a.  meg- 
hökkenteni, megrezzenteni, 
megrettenteni,  felijeszteni; 
to  —  one  out  of  a  doze, 
vkit  fel  riaszta  ni  szendergé- 
séből; —,  s.  fölrezzenés,  fel- 
riadas  ;  felriasztás.  „    • 

Starvation  (sztárvé'sán),  s. 
ínség,  éhségszenvedés,  éh- 
hclhalás. 

Starve  (sztárv),  v.  n.  ínséget 
szenvedni,  koplalni,  éhhel 
halni;  v.  a.  kapcsoltatni, 
kiéheztetni. 

Starveling  (sztárv'ling),s.  in- 
ségeskedö. 

Statary  (szte'téri),  adj.  meg- 
állapított,   me, /határozott . 

State  (sztet).s.  állapot,  hely- 
zet, kar ;  állam ,  álladalom; 
tartomány ;  pompa,   gála; 

—  of  mind,  kedélyállapot: 

—  of  health,  egészségi  ál- 
lapot ;  in  a  wretched  — , 
in  a  —  of  wretchedness, 
nyomorú  állapotban ;  in  a 

—  of    nature,    anyaszült 


State 

meztelen  ;  meztelenül ;  in  a 
good  — ,  jó  karban;  to 
keep  — ,  méltóságát  fenn- 
tartani;  to  keep  the  — , 
felső  helyen  ülni ;  to  keep 
in  — ,  gyászágyra  kiteritni 
( halottat ) ;  to  live  in  great 
—.pompát  ütni ;  the  Uni- 
ted States  (of  America), 
az  egyesült  államok ;  — 
affair,  s.  ország-ügyi  — 
craft,  s.  országlástan ;  — 
paper,  s.  országügyre  vo- 
natkozó okmány  ;  —  room, 
s.  díszterem  :  — 's-mau,  s. 
áüamférfiú  :  blue  apron 
-'s-mau,  s.  politikus  csiz- 
madia. 

State  (sztét),  v.  a.  állítni, 
előadni  ;  megállapitni  , 
meghatározni;  —  the  case, 
adja  elő  az  esetet ;  —  your 
reasons,  adja  elő  érveit ; 
he  — d  that  etc.,  azt  állí- 
totta, hogy  stb.;  to  — one's 
willingness  to..,  késznek 
nyilatkozni  -ra,  -re. 

Stated,  adj.  meghatározott, 
megállapított ;  — ly,  adv. 
meghatározottan  ,  rende- 
sen. 

Stateliness  (sztét'linesz),  s. 
díszessé g,  pompásság. 

Statt'ly,  adj.  díszes,  pompás. 

State'ment,  s.  állítás,  elő- 
adás, vallástétel :  bemon- 
dás: bevallás ;  előadás,  bi- 
zonyítás ;  jelentés,  jelent- 
lény, tudósítás  :  nyilatko- 
zat ;  magyarázat. 

Static  (sztét'ik),  — al,  adj. 
nyugtani. 

Stat'ics,  8-  pl.  nyugton,  súly- 
egyenlőn. 

Station  (szte'san),  s.  állás, 
állomás  :  hely  :  —  of  the 
wind,  szélirány  :  —  in 
life,  rang,  helyzet  a:  élet- 
ben :  —  of  a  planet,  bolyáé, 
csillag  állása:  t<.  maintain 
one's  — ,  helyét  megtarta- 
ni; — ,  r.  n.  állítni,  felál- 
I'ttni,  helyezni.  . 

Stationary  (szté'sánéri),  adj. 
áll,',,  veszteglő  ;  papirke- 
reskedői. 

Stationer  (szté'sáner),  s.  pa- 
pirkereskedő :  könyvkeres- 


Statist 

kedö  (n.  h. ) :  —  y,  s.  papír- 
kereskedés. 

Statist  (szté'tiszt),  -•>.  állam- 
tudós. 

Statistic  (sztétisz'tik),  adj. 
álla m ísmei,  álla mta n i. 

Statis'tics,  s.  pl.  államisme, 
álladalomtan,  ország-isme- 
ret. 

Statuary  (sztéfsjuéri)  ,  s. 
szobrász;  szobrászat,  kép- 
faragás. 

Statue  (sztét'sju),  s.  szobor. 

Stature  (sztet'sjur),  s.  test- 
állás, termet. 

Statute  (sztét'sjut),  s.  sza- 
bály, országos  törvény ;  — 
law,  S.  parlamenti  végzé- 
sek, írott  törvény. 

Staunch  (sztáaus),  adj.  erős; 
állhatatos ,  rendíthetlen  ; 
— ly,  adv.  erősen;  állhata- 
tosan. 

Stave  (sztév),  s.  donga;  v.  a. 
szétverni;  to  —  off,  eltá- 
voztatni, távol  tartani  ma- 
gától ;  to  —  to  pieces,  da- 
rabokra törni. 

Stay  (szte"),  v.  n.  irr.  (stayed, 
staid),  megállani,  marad- 
ni, tartózkodni ;  to  —  at 
home,  honn  maradni;  to 
—  in  bed,  ágyban  marad- 
ni ;  don't  —  long,  ne  ma- 
radjon sokáig  ;  —with  us, 
maradjon  nálunk;  I  have 
been  —  ing  with  my  sister, 
nővéremnél  tartózkodtam  : 
to  —  away,  elmaradni,  él 
nem  jönni ;  to  —  out  long, 
sokáig  elmaradni ;  to  —  to 
dinner,  ebédre  maradni, 
ebédelni  vkivel ;  to  —  for, 
várakozni  -ra,  -re ;  to  —  a 
pissing  while,  egy  kissé 
megállant;  — ,  v.  a.  meg- 
állítani '  n.  h.i;  to  — one's 
stomach,  éhét  lecsiUapít- 
ni ;  to  —  one's  self  upon.., 
bízni  magái  -ra,  -re;  tá- 
maszkodni -ra,-re :  ragasz- 
kodni -hoz,  -hez ;  — ,  s.  tar- 
tózkodás, késés;  megaka- 
dás,   pangás;     horgonyai 

i  hely  I;  támasz  ;  szőlőkaró; 
—s,  a  pair  of  — s,  s.  ]d. 
f&ZŐ,  fiizöráll ;  make  no 
stay,  ne  maradjon  sokáig  : 

379 


Stealth. 

I  stood  at  a  stay,  haboz- 
tam, nem  tudtam,  mi  tevő 
legyek ;  with  prudent  stay, 
óvatosan;  — lace,  s.  fűző- 
zsinór. 

Stay'ed,  adj.  komoly,  nyu- 
godt, [kuli. 

Stay'less,  adj.  késedelem  nél- 

Stead  (szted) ,  s.  hely ;  in 
his  — ,  helyette  ;  személyé- 
ben ;  in  —  of,  helyett:  gya- 
nánt :  in  —  of  me,  helyet- 
tem ;  he  talks  in  —  of 
listening  to  ine,  ti  csak  be- 
szél a  helyett,  hogy  hall- 
gatna rám ;  to  stand  in  — , 
hasznavehetőnek  lenni :  to 
be  of  no  — ,  hasznavehet- 
lennek  lenni;  bed  — ,  s. 
nyoszolya  ;  — ,  v.  a.  helyet- 
tcsítni,  képviselni  (vkit); 
használni,  hasznára  lenni. 

Steadfast  (szted'fászt),  adj. 
erős,  állhatatos  ;  — ly,  adv. 
erősen,  állhatatosan ;  — 
ness,  s.  erősség,  állhata- 
tosság. 

Steadiness  (szted'iness) ,  .•*. 
szilárdság  ,  ingadozatlan- 
ság ;  (átv.  ért.)  jellemszi- 
lárdság. 

Steady  (szted'i),  adj.  szilárd, 
ingadozatlan  :  (átv.  ért.) 
szilárd  jellemű,  tántorít- 
hatlan,  jóerkölcsii. 

Steak  (szték),  s.  sült  r.  sütni 
való  marhahús-szélet. 

Steal  (sztíl),  p.o.  irr.  (sztole 
[sztool),  stolen  [sztooln] ), 
lopni ;  he  that  will  —  an 
egg  will  —  an  ox,  ki  egg 
tojást  lop,  ökröt  xspróbál 
az ;  to  —  a  march  upon  .., 
megelőzni,  meglepni ;  to  — 
one's  self  away,  ellopod- 
zani ;  — ,  v.  n.  to  —  off,  to 

—  away,   ellopódzani;  to 

—  out  of  the  room,  a  szo- 
bából kilopó dzani ;  to  — 
upon  one,  meglepni;  rajta- 
ütni ;  to  —  into  one's  fa- 
vour ,  behízelegni  magát 
vki  keg  gébé. 

Steal,  8.  nyel,  nyél. 

Steal'ingly,  adv.  suttomban. 

Stealtb  (sztelth),  s.  alatto- 
mosság ;  by  — ,  loppal,  alat- 
tomban. 


Stealthily 

Stealth'ily,  adv.  toppal,  gitt- 
tómba  n. 
Steam   (sztínü,   v.  n.  gőzöl- 
öm i,  párállani  :   s.    gőz  : 
pára  ;  —  boat,  s.  gőzhajó  ; 
—  engine,  s.  gőzgép. 
Steam'er,  .s.  gőzös. 
Stearine  (szti'erin),  s.fagy- 

gyatof,  faggyadék. 
Steatite   (szti'éteit),   s.   sza- 
lonnakő.  [lonnadag. 

Steatoina  (s-ztiéto'mé),*.  sza- 
Stedfast,  v.  Steadfast. 
Stee  (sztíl.  s.  létra. 
Steed  (sztíd),  .s.  ló,  paripa; 

mén,  harczi  mén. 
Steel  (sztíl),  s.  aczél:  bar—, 
rúdaczél ;   cast   — ,   öntött 
aczél;  refined  — ,  finomí- 
tott aczél;  true  as  — ,  ren- 
dületlenül hív;  —  buckle, 
s.  aczélcsat;  —  cap,  s.  aczél- 
sisak ;    —    engraving,    s. 
aczélmetszet ;    —   ore ,    s. 
lágyany ;  —  pen,  s.  aczél- 
toll ;   —   spring,   s.  aczél- 
rugó ;  —  wire,  s.  aczéldrót. 
Steel,  v.a.  aczélozni;  edzeni; 
—ed  in  impudence,  arczát- 
lan. 
Bteel'er,  s.piskolcz.      [kacs. 
Steel'y,  adj.  aczélnemü :  ma- 
Steep  (sztíp),  adj.  meredek 
(p.  hegy);  — ness,  s.  mere- 
dekség. 
Steep,  v.  a.  mártani ;  (in)  be- 
mártani;  áztatni  {  kendert 
v.   lent). 
Steeple   (sztípl) ,   s.   torony, 
templomtorony;  —  house, 
s.  templom. 
Steepled  (sztí'p'ld),  adj.  tor- 
nyos. ~dek. 
Steepy  (sztíp'i),   adj.   mere- 
Steer  (sztír),   v.  a.   and   n. 
kormányozni ,   evezni;   to 
—  a   ship,   hajót    kormá- 
nyozni;  —  ing  wheel,  s. 
kormánykerék  ;  —  s.  kor- 
mány;  kormánylapát ;  bi- 
ka ;  bikaborin. 
Steer'age,    s.    kormányzás; 
kormány ;  tözshajó  hátul- 
ja ;  fódélköz  ;   —  way,    s. 
hajónyom. 
Stég  (szteg),  s.  gúnár. 
Steganog'raphist,  s.  jegyek- 
kel iró. 


Steganography 

Steganography   (sztegenag'- 

réfi),  s.  titkos  irástnőd. 
Stele  (sztíl),  8.  sír-oszlop. 

Stellar  (sztel'lér),  — y,  adj. 
csillagai/lka,  csillagos. 

Stellion  (sztel'ján),  g.  földi 
r.  csillagos  gyík. 

Stem  (sztem),  s.  szár,  inda  ; 
faderék;  nemzetség,  ízrend; 
hajó  eleje;  — ,  v.  a.  gá- 
tolni. 

Stench  (sztens),  s.  büdösség, 
büz ;  —,  v.  a.  biidösítni. 

Stench'y,  adj.  büdös. 

Stencils  (szten'szilz),  s.  pl. 
rakmetszvények. 

Stenog'rapher,  s.  gyorsíró. 

Stenography  (stenag'réfi),  s. 
gyorsírás. 

Stent  (sztent),  v.  a.  hátrál- 
tatni, tartóztatni,  feltar- 
tóztatni;  v.  n.  időzni,  kés- 
ni; szünetelni,  felhagyni 
[  vmivel). 

Stentorian  ( sztento'rién ) , 
adj.  stentori. 

Step  (sztep),  s.  lépés;  láb- 
nyom :  lépcső ;  létra  fok ; 
tó  take  a  — ,  lépést  tenni ; 
intézkedni ;  to  make  a 
false  — ,  elvéteni  a  lépést ; 
tévúton  járni ;  he  took  no 
steps  to  prevent  this  mis- 
fortune, e  balság  elhárítá- 
sára semmi  lépéseket  nem 
tett;  to  retrace  one's  steps, 
visszamenni ;  —  by — ,  lé- 
pésenként ;  —  after  —  the 
ladder  is  ascended,  fokon- 
ként haladunk  föl  a  lép- 
csőn ;  a  broad  — ,  lépcső- 
forduló :  —  of  a  coach, 
kocsihágcsó. 
Step,  v.  n.  (prct.  stepped  és 
stept)  lépni ;  to  —into  the 
room,  belépni  a  szobába ; 
to  —  out  of  a  carriage,  ki- 
szállom, kilépni  a  kocsi- 
ból; to—  down,  lelépni; 
to  —  over,  átlépni,  átmen- 
ni;  to  —  up,  fellépni,  fel- 
menni ;  well  stept  in  years, 
öreges,  vénes;  — ,  v.  a.  lé- 
péssel kimérni. 
Step  (összetételekben)  mos- 
toha ;  —  brother,  s.  mos- 
toha-fivér, mostoha-bátya 
v.  öcsé;  —  child,  s.  mos- 

380 


Steward 

toha-gyermek  ;  —  dame,  — 
mother,  s.  mostoha-anya  ; 
—  daughter ,  s.  mostoha- 
leány ;  —  father,  s.  mos- 
toha-atya ;  —  son,  s.  mos- 
tolia-fiu. 

Stercora'tion,   s.   trágyázás. 

Stereograph'ic,  adj.  testrajzi, 
tömörrajzi. 

Stereography  (szteriag'réfi), 
s.  testrajz,  tömör  rajz. 

Stereomet'rical,  adj.  tömmé- 
reti,  tömörmértani. 

Stereometry  (szteriam'itri), 
s.  tömörmértan. 

Stereotype  (szti'rioteip),  s. 
tömnyomat,  lemeznyomat, 
adj.  tömnyomati,  lemeznyo- 
mati ;  v.  a. tömnyomatolni; 
betülemezeket  készíteni. 

Stereotypography(sztiriotip- 
ag'réfi),  s.    tömnyomtatás. 

Sterile  (szter'il),  adj.  termé- 
ketlen, meddő,  kopár. 

Steril'ity,  s.  terméketlenség, 
meddőség. 

Sterilize  (íjzter'ileiz),  v.  a. 
meddősítni,  termé ketlenít- 
ni. 

Sterling  (szterling),  s.  pénz- 
láb ;  az  angol  ér czpénz  tör- 
vényszabta finomsági  tar- 
talma ;  adj.  pénzláb  sze- 
rinti; jó ;  nemes,  jeles;  a 
man  of  —  worth,  nemes 
jellemű  ember. 

Stern  (sztern),  adj.  komoly, 
szigorú,  kemény ;  — ly,  adv. 
komolyan ,  szigorún ,  ke- 
ményen ;  — ness,  s.  komoly- 
ság, szigorúság. 

Stern  (sztern),  s.  tat,  hajó- 
far- 

Sternon  (szter'nán),  s.  mell- 
csont. 
Sternutation     (szternjuti'- 
sán),  s.  tüsszentés,  tüsszö- 
gés. 
Sternutatory    (  SLternju'té- 
tari),  s.  tüsszentő? zer,  tüsz- 
szentöpor. 
Steven  (szti'vn),  s.  kiabálás. 
Stew  (sztju),  v.  a.  pörkölni, 
gőzölni,  párolni  (húst) ;  s. 
pörkölt  hús. 
Steward  (sztju'érd),  s.  sáfár, 
igazgató,  gondviselő,  szám- 
tartó ;  élésmester  (hajón). 


Stewardship 

Stewardship,  s.  gondviselö- 
ség,  számtartóság. 

Stick  (sztik),  s.  bot,  pálcza; 
walking  — ,  sétapálcza  ; 
packer's  — ,  s.  málhado- 
rong ;  the  devil  upon  two 
— S,  manl  :;•/•/;•  .-.-;•  /  .7  (le 
diable  boiteux)  ;  to  cut 
one's  — ,  kereket  oldani. 

Stick, ^  v.  a.  irr.  (stuck 
[sztákk]  ,  stuck),  dugni, 
szúrni ;  döfni  ;  bedugd  os- 
hi ,  megtűzdelni;  ragasz- 
tami; to  —  bills,  czédulá- 
kat  ragasztani  (p.  a  fal- 
ra); to  —  with  lard,  sza- 
lonná ral  tűzdelni;  to  — 
pins  upon  one's  sleeves, 
bókokat  mondani,  hízeleg- 
ni vkiiiek,  csúszni-máé  ni 
vki  előtt  ;  — ,  v.  n.  ragad- 
ni;  ragaszkodni :  akadni, 
meg-,  fennakadni ;  to  —  to, 
ragadni  -hoz,  -liez,  -ra, 
-re ;  ragaszkodni  -hoz,-he:; 
adni  magát  -ra,  -re  ;  to  — 
at,  habozni,  héteskedni ; 
to  —  to  an  opinion,  vmely 
véleményhez  ragaszkodni ; 
to  —  to  business,  foglala- 
tosságai ni  :n  ,'-.;,.■,■  11  I  1  ■ 
feküdni  a  mankónak  ;  that 
sticks  to  my  heart,  az  fek- 
szik szívemen  :  t  1  —  in 
the  mire,  fennakadni  a 
sorban ;  to  —  together, 
összeragadni  ;  to  —  up  for 
one,  pártját  fogni  vkinek; 
to  —  out,  kinyalni ;  ki- 
lógni. 

StickVr,  8.  keletién  árú  ;  bill 
— ,  czédularagasztó. 

Stick'iness,  s.  ragadósság. 

Stick'ing,  s.  dugás  :  megaka- 
dás; ragadós,  ragasztás, 
adj.  ragadó,  ragadós  ;  — 
plaster,  s.  ragtapasz. 

Stickle  (sztiki-h,  v.  n.  két- 
kulacsosnak  lenni;  (for), 
védelmére  kelni. 

Stickler,  s.  bajsegéd,  vedel- 
dós. 

Stick'y,  adj.  ragadós,  tapa- 

Stifl  ís/.tit'f),  adj.  merev,  me- 
reven, merevedi  ;  ly,  adv. 
merevül,  merevedten;  — 
tu  --,  t.  merevenség,  mere- 
vedi 


Stiffen 

Stiffen  (sztif'fn),  v.  n.  mere- 
vedni :  v.  a.  merevítni. 

Stifle  (sztei'fl),  v.  a.  meg/oj- 
tani :  elfojtani,  elnyomni. 

Stigma  (sztig'mé),  s.  bélyeg; 
<  növ.  )  bibe. 

Stigmatize  (sztig'méteiz),  v. 
a.  megbélyegezni;  (átv. 
ért.  i  ggalózattal  megbélye- 
gezni. 

Stile  (szteil),  s.  rácskerítés, 
rácsozat  :  napóra  muta- 
tója ;  turn  — ,  .v'.  forgóke- 
reszt :  to  help  a  lame  dog 
over  a  — ,  akadályon  átse- 
gítni  vkit. 

Stile,  v.  Style. 

Still  (sztill),  adv.  még,  még 
mindig,  még  most  is;  he  is 
—  living  in  town,  <j  még 
mindig  a  farosban  lakik  : 
he  is  —  alive,  ö  még  ól  ; 
you  are  —  here:'  hát  ön 
még  most  is  itt  ran  '  — , 
conj.  mégis  ;  a  ionban. 

Still,  adj.  csendes,  nyugodt ; 
a  —  evening,  nyugodt  est ; 
to  stand  — ,  megállani :  t 

Sit  —    res   I    7    .'//;;.'       to    bv 

— ,  veszteg  feküdni;  — 
waters  are  the  deepest, 
vei  zteg  álló  víznek  nem  keli 
hinni ;  —  born,  adj.  halva 
született;  —  life,  s.  csend- 
élet :  —stand,  8.  megálla- 
podás; -  -,  8.  csend,  csen- 

jessi  g  :  /;•.•</,.■/  11:,  :-r.  ■  lom- 
bik. 

Still,  v.  a.  csendesítni ;  csil- 
lapítni ;  elhallgattatni  ;  le- 
párolni,  lombikolni ;  v.  n. 
cseppenni,  csepegni. 

Stillness,  8.  csendesség. 

Stilt  (sztilt),  s.  garagulya  : 
to  walk  upon  — s,  garagu- 
lyázni :  — ,  v.  </.  emelni. 

Stinmlant(sztim'jnléu  ti,  adj. 

li::/(  1:         s.   :i::j:  r!        rí 

Stimulate  (sztim'julét),  v.  a. 

v.:.í., •.•-?//   n  gaím  ;  vage- 

rélni,  izgatni. 
Stimula'tion  ,     s.    'Ó8ZÍ 

nógatás ;  ingerlés,  izgatás. 
Stimulative    (sztim'julétiv), 

adj.  "■  tton  tő,  buzdító  :  in- 

gt  rlö,  izgató. 
Stimulus   (sztim'julaaz),    s. 

osztón,  inger,  mgerloszer. 

381 


Stir 

Sting  (szting),,  v.  a.  irr. 
(stung  [sztáng] ,  stung), 
fulánkólni ;  he  has  been 
stung  by  a  serpent,  meg- 
csípte a  kiggó  ;  her  cold- 
ness stung  me  to  the 
quick,  irántam  rah:  hideg- 
sége szívemet  vérezte  ;  — , 
8.  falánk;  — s  of  conscience 
s.  pl.  lélekmar dosás. 

Stingily  (sztin'dzsili),  adv. 
zsinórul,  galádul,  fösvé- 
nyen. 

Stin'giness  ,  s.  zsugoriság , 
fukarság,  galádság. 

Stingless  (szting'lesz),  adj. 
fulánktaian. 

Stingy  (sztin'dzsi),  adj.  fu- 
kar, ualdd,  zsugor i. 

Stink(sztink),,  v.  n.  irr.  [pret. 
stuuk  [sztank]  és  stank 
[szténk  1,  büdösnfk  lenni: 
to —  of..,  vmely  bűzének 
lenni;  — ,  8.  büdösség,  bűz  ; 

—  stone,  8.  bűzmész. 
Stink'ing,    adj.    büdös ;    no 

man  cries  —  fish,  minden 
czigány  a  maga  lovát  di- 
cséri. 

Stint  (sztint),  s. megszorítás, 
mérséklés;  szoritkozós  •  r. 
a.  megszorítni,  mérsékelni. 

Stint,  v.  Stent. 

Stinfance,  s.  feltartóztatás, 
akadály. 

Stipend  (sztei  pend),  8.  zsold; 
r.  a.  zsoldot  fizetni  -nak, 
-nek. 

Stipen'diary,  s.  and.  adj.  zsol- 
dos. 

Stiptic,  v.  Styptic. 

Stipulate  (sztip'julöt),  v.  a. 
and  u.  kikötni;  megegyez- 
ni r.ui  iránt. 

Stipula'tion,  s.  kikötés;  meg- 
egy» 

Stipulator,  8.  kikötő ;  szerző- 
dő fél. 

Stir  (sztör),  r.  a.  szítní ;  ha- 
barni, kavarni,  megkavar- 
ni; mozgatni, mozdítni ;  to 

—  together,  összt  kavarni ; 
to  —  the  fire,  a  tüzet  szit- 
ui ;  to  —  apán  angry  feel- 
ing against  ons    gyúl  l  iet 

sátni    vki   'Urn  ;  to   —   to, 

felt  .•.'//;.•;     ingerelni ,    >u- 

ditni    -ra,    -re  ;    to     —    to 


Stirp 

desperation  ,  kétségbeej  - 
teni ;  I  cannot— my  hand, 
nem  birom  kezemet ;  — ,  v. 
/í.  mozogni ;  mozgásban  len- 
ni; moezczanni,  mozzanni; 
sürögni-forogni ;  they  are 
stirring  already,  már  fenn 
rannak  :  már  mozgásban 
rannak  ;  don't— from  this 
place,  ne  mozduljon  innen, 
ne  távozzék  innen  :  he  did 
not  dare  to  —  ont  of  the 
house,  nem  mert  kimenni 
a  házból :  there  is  no  wind 
stirring,  tökéletes  szélcsend 
ran  ;  — ,  s.  mozgalom. 

Stirp  (sztörp,  szteip),s.  törzs, 
nemzetség. 

Stirrup  (sztör'ráp),  s.  ken- 
gyel. 

Stitch  (sztits),  s.  öltés  (té- 
véi) ;  r.  a.  and  n.  fűzni 
i  könyvet)  ;  tűzni,  tűzdelni, 
kivarrni. 

Stive  (szteiv),  v.  a.  rekken- 
teni ;  tikkasztani. 

Stoák  (sztaok),  v.  a.  tömni. 

Stoak,  v.  Stoke. 

Stoaker,  v.  Stoker. 

Stoccade(sztakked').<.'  erőd. ) 
tinnyezet ;  kardszúrás. 

Stock  (sztakk),  s.  törzs,  tör- 
zsök ;  torzsa  :  tuskó,  tusok, 
czölönk  ;  iuskő  (emberi. 
tajbász; nemzetség,  törzsök; 
kerék -agy,  puska- agy  ; 
alaptöke,  tőpénz :  hajóláb, 
hajóbak  ;  pénzkészlet ;  pl. 
értékpapírok,  részvények, 
országos  hitelpapírok ;  pl. 
kaloda ;  leltározót,  lelet, 
lelrényezet ;  —  in  trade, 
árukészlet,  meglevő  áruk: 
live  — ,  marhaszám  ;  —  of 
an  anchor,  horgony  man- 
kó :  laughing  — ,  tréfaczé- 
gér :  —  and  hlock ,  az 
egész ;  over  —  and  stone, 
tüskön  -  bokron  keresztül ; 
to  take  — ,  leltározni,  lel- 
tárt készíteni;  —  broker, 
g.  tőzsde-alkusz,  részvény- 
árus;  —  fish,  s.  tőkehal: 
—  gilly-nower,  s.  ibolya 
rí  rág ;  —  grafting,  s.  fába 
oltás;  —  holder,  s.  rész- 
rénybirtokos,  értékpapírok 
birtokosa  ;  —  jobber,  g,  -  - 


Stocking 

lyamkém,  tőzsdeuzsorás  ;— 

jobbing,  g.  folyamkémlet, 
folyam-uzsora ;  —  shears, 
.--.  pl.  faolló,  fábotoló ;  — 
still,  adj.  csendes ;  — ,  v.  a. 
kalodába  tenni;  ágyazni, 
megágyazni :  to  —  with, 
ellátni  -val,  -vei;  bősége- 
sen beszerezni ;  to  —  up, 
kiirtani. 
Stock'iner,  s.  harisnya  ;  knit 
— ,  kötött  harisnya, ;  woven 
— ,  szőtt  harisnya;  —frame, 
g.  harisnyaszövőszék ;  — 
knitter,    g.  harisnyakötő; 

—  mender ,  s.  harisnya- 
foltozó;  —  weaver,  s.  ha- 
risnyaszövő. 

Stock'ish,  adj.  érzéketlen. 

Stoic  (szto'ic),  s.  stoikus ;  —, 
— al,  adj.  egykedvű,  állha- 
tatos :  —ally,  adv.  egyked- 
vüleg  ,  állhatatosan;  — 
alness,  s.  egykedvűség,  áll- 
hatatosság,   érzéketlenség. 

Sto'icisrn,  s.  stoiczizmus. 

Stoke  (sztook),  v.  a.  szítni 
(tüzet )  ;  fűteni. 

Sto'ker,  8.  fűtő. 

Stole  (sztool),  s.  öltöny  ne- 
me. 

Stolid  (sztal'id),  adj.  buta, 
botor.  [súg. 

Stolid'ity,  s.  butaság,  botor- 

Stomach  (sztam'ak),  s.  gyo- 
mor ;  étvágy;  (átv.  ért.) 
kedv;  boszankodás ;  da- 
gály, gőg ;  v.  n.  boszonkod- 
ni  :  v.  a.  fenekedni  <  vki- 
re ) ;  to  —  an  affront,  sé- 
relmet szó  nélkül  elszen- 
vedni. 

Stom'acher,  g.  mellény,  mell- 
re való. 

Stom'achful,  adj.  makacs. 

Storn'achless ,  adj.  étvágy 
nélküli. 

Stom'achous,  adj.  bőszíts. 

Stone  (sztoon),  s.  kő;  ho- 
lyagkö ,  vesekő;  csontár ; 
precious  — ,  drágakő  ; 
meteoric  — ,  légkö,  égkő  ; 
mül  — ,  malomkő ;  a  —  of, 
meat,   nyolez  font  hűs ;  a 

—  of  wool,  tizennégy  font 
gyapjú ;  to  leave  no  — 
unturned,  minden  lehető 
eszközt  felhasználni,  min- 

382 


Stop 

den  módot  elkövetni;  min- 
den követ  megmozgatni ;  a 
rolling  —  gathers  no  moss, 
gördülő  kövek  nem  moho- 
sainak, állhatatlan  ember 
semmire  sem  mehet ;  — 
blind,  adj.  merövak ;  — 
bow,  s.  gömbíj ;  —  break, 
g.  kötör  (növ.);  —  cast, 
s.  köhajítás,  kőhajításnyi 
távolság;  —  check,  s.  tan- 
talmadár  ;  —  cholic,  s. 
főve ny fájdalmak  ;  —  crop, 
s.  kőmag ;  —  cutter ,  s. 
kőfaragó ;  —  cutting,  8. 
kőfaragás;  —  dead,  adj. 
merőholt ;—  doublet,  s.  bör- 
tön :  —  fruit,  g.  kőmagií 
gyümölcs,  csontár  gyümölcs; 

—  grig,  s.   köfurótergélye  ; 

—  hawk,  .<.  kőfali  sólyom; 

—  hearted,  adj.  kemény- 
szívű, kegyetlen;  —  mason, 
g.  könúves ;  —  pincér,  s. 
kőfurócsiga;  —  pit,  s.  kő- 
bánya ;  —  pitch,  s.  föld- 
szurok :  —  throw,  g.  köha- 
jítás; kőhajításnyi  távol; 

—  wall,   s.    kőfal,   tűzfal : 

—  ware ,  g.  kőedények ;  — 
wort,  s.  szarvasnyelvű  bor- 
dalap. 

Stone,  v.  a.  kövezni,  megkö- 
vezni;  megkövetni. 

Sto'ny,  adj.   köves  :  könemü. 

Stool  (sztúl),  s.  hát  nélküli 
szék:  lmsürülés  ;  foot  — , 
láballó,  zsámoly  ;  close  — , 
gyalog  árnyékszék  ;  — s, 
g.  pl.  anyunövények. 

Stoop  (sztúp),  v.  n.  meggör- 
nyedve járni,  lehajolni, 
előre  hajlani;  csapni,  csap- 
kodnif  zsákmányára  az  orv- 
madár/; (átv.  ért.)  magát 
megalázni ;  s.  meggörnye- 
dés,  előre  hajolás,  lehajlás. 

Stop  (  sztap  ) ,  v.  n.  megál- 
lani,  megállapodni ;  meg- 
szűnni; maradni;  —  a 
moment,  —  a  utile,  —  a 
while,  álljon  meg  egy  kissé; 
to  —  short,  hirtelen  meg- 
állani ,  hirtelen  félben- 
hagyni; to  —  up  the  wh<  le 
night,  reggelig  ennmarad- 
ni ;  to  —  up  till  midnight, 
éjfélig    fennmaradni  ;     I 


Stoppage 

cannot  —  here  any  longer, 
tovább  már  nem  maradha- 
tok itt ;  to  —  at  home, 
honn  maradni;  — ,  v.  a. 
mególUtni  elállít  ni ;  be- 
dugaszol ".i ;  elzárni;  meg- 
akasztani :  megszakaszta- 
ni ;  megszüntetni;  to  — a 
coach,    kocsit    megállítni : 

—  thief!  fogjátok  meg  a 
tolvajt !  to  —  the  blood, 
el  állítni  a  vérfolyást;  to  — 
one's  breath ,  lélekzetét 
megállítni  vkinek,  elfulasz- 
tani  vJeit ;  to  —  a  hole,  lyu- 
kat bedugatni;  to  —one's 
mouth,  bedugni  rkinek  a 
száját ;  his  progress  has 
been  stopped  by  this  ill- 
ness, e  betegség  megakasz- 
totta előmenetelét;  to  — 
payment,  fizetni  megszűn- 
ni; — ,  s.  megállás,  veszteg- 
állás  :  állapodás,  szünet; 
akadály,  gát :  megakasz- 
tás  ;  megszakasztás ;  meg- 
szüntetés: változat  (orgo- 
nában I;  full  — ,  zárpont, 
végpont ;  to  make  a  — , 
megállani ;  to  put  a  — to.., 
gátot  vetni  -nak ,  -nek; 
megszüntetni  '  rmit) ;  to 
come  to  a  dead  — ,  meg- 
akadni, réget  érni;  -cock, 
s.  csapszív;  —  gap,  .s.  h€- 
zagtöltö  :  —  water,  s.  ellen  - 
rí:  i  haj.  I. 

Stop'page ,  s.  megakadás ; 
megállás,  tart*' .Indás  ;  du- 
gulás, dugultság  ;  elzárás. 

Stop'per,  8.  dugó  ;  dugasz  .• 

I:  X:':.:U:    '  htn:  ti  I     -':r<;l  1 1.  ,. 

Stopping,    g.    megakasztás, 
dugaszolás  .    ■  of  payment, 
tésszűnet. 
Stop'ple,*-.  duga.-z :  billentyű 
sípon  .•  v.  a.  dugás  tolni. 
Storage  (azto'rédzs),  s.  rák- 
tárolás  :     raktárdíj  :    áru- 
rdktár. 

Btore    (sztoi  1 1 ,    .-.    I 
gyűjtelek,    szerzek;    áru- 
gyűjtelek  ;  áruraktár  ;  tár- 
ház; bőség;  t < >  keep  in  — , 

létben  tartani,  készen 
tartani  :  to  bave  in  — , 
meglenni;  great  luck  is  in 

—  for  liiiu.  nagy  szerencse 


Storer 

vár  reá;  to  have  a  great 

—  of . . ,  bőviben  lenni  vilii- 
nek ;  to  have  a  great  —  of 
all  things,  mindenben  bő- 
velkedni;  to  set  —  by, 
nagyra  becsülni ;  his  — s 
of  knowledge,  széles  isme- 
retei; —  house,  g.  tárház  : 

—  keeper,  s.  raktárnok ;  — 
room,  s.  éléskamra,  szer- 
kamra; —  bread,  s.  ten- 
geri kétszersült ,  peszmét ; 
— ,  V.a.  beszerezni ;  ellátni 
( -ved,  -vei);  to  —  up,  gyűj- 
teni, rakásra  gyűjteni ;  to 

—  a  ship,  haját  élelemmel 
ellátni ;  to  —  one's  self 
with. .,  magát  ellátni -vol, 
-vei ;  to  —  one's  mind  with 
knowledge,  sok  ismeretet 
szerezni. 

Slo'rer,  s.  gyűjtő,  beszerző. 

Storey  (szto'ri),  s.  emelet. 

Stork  (sztaark) ,  s.  gólya  : 
— 's-bill,  s.  gerely. 

Storm  (sztaarm),  s.  vihar, 
vész,  szélvész,  zivatar,  för- 
geteg, f avatag ;  ostrom,  ro- 
lnim, rohanás  ;  it  blows  a 
— ,  viharzik ;  a  —  of  rain, 
esőzivatar ;  a  —  of  mus- 
ketshot ,  golyózápor  ;  to 
carry  a  place  by  — ,  to  take 
a  place  by  — ,  ostrommal 
elfoglalni  vmely  megerő- 
sített helyet ;  — ,  v.  a.  os- 
tromolni ;  — ,  v.  n.  zajogni, 
dühöngeni. 

Storm'y,  adj.  viharos,  ziva- 
taros, vészes. 

Story  (szto'ri),  .s.  történet; 
t  íírt  énét  ke  ;  elbeszélés,  be- 
szély ;  mese ;  hazugság  : 
emelet  ;  to  tell  a  — ,  tiőrté- 
netkét  elbeszélni,  mesét 
mondani,  hazudni;  a  house 
three  stories  high,  három- 
emeletes ház;  —  teller,*-. 
regéld  :  hazug,  hazudó. 

Stot  (sztat),  t.  ló. 

Stound  (sztánnd),  .-■.  álmél- 
kodás^ bámulás:  szívfájda- 
lom ;  órányi  idő. 

Stout  (sztáut),  adj.  izmos, 
vaskos  ;  erős  :  állhatatos  ; 
makacs  ;  a  —  man,  vaskos 
ember;  a  —  vessel,   erős 

hajó;    ;i       -     heart,     bátor 

383 


Strain 

szív ;  —  hearted,  adj.  bá- 
torszívü  ;  — ly,  adv.  erősen, 
állhatatosan  ,  keményen; 
— ness,  s.  va.skosság ;  erős- 
ség ;  állhatatosság;  ma- 
kacsság. 

Stout,  s.  fekete  sör. 

Stove  ■(sztoov),  g.  kemencze. 

Sto'ver,  s.  marhatakarmány. 

Stow  (sztoo),  v.  a.  elrakni, 
tömni  (p.  árut  -ha,  -be); 
to  —  away  one's  money, 
pénzét  eldugni. 

Stow'age,  s.  clrakás,  bera- 
kás ;  rakhely  ;  rakomány  ; 
rakódij  :  rakhelybér. 

Straddle  (sztréd'dl),  v.n.  ki- 
terpeszkedni. 

Strad'dling,  adv.  kiterpesz- 
kedve ;  s.  kiterpeszkedés. 

Strage  (sztrédzs),  s.  ember- 
ölés. 

Straggle  ( sztrég'gl ) ,  v.  n. 
csavarogni  ,  barangolni  , 
szerte  bolyongni ;  lézenge- 
ni ;  maradozni  ;  buján 
nőni;  a  straggling  lane, 
csavargás  utczácska  ;  a 
straggling  house,  magá- 
nyos ház  ;  a  straggling  sol- 
dier, maradozó. 

Strag'gler,  s.  csavargó ;  ma- 
radozó. 

Straight  (sztrét),  adj.  egye- 
nes ;  a  —  line,  egyenes  vo- 
nal ;  a  —  way,  egyenes  út ; 
to  set  one's  self  — ,  adós- 
ságát letisztázni  ;  — ,  adv. 
egyenesen  ;  tüstént ;  őszin- 
tén ;  to  go  —  home,  egye- 
nesen haza  menni;  to  make 
—  towards  .  .  ,  egyenesen 
nekimenni  ;  go  — on, csak 
egyenesen  tartson  mindig; 
it  —  takes  fire,  tüstént 
meggyúlod  ;  tell  me  — , 
mondja  meg  őszintén  ;  — 
forward,  adj.  egyenes, 
őszinte,  nyíltszívű;  — 
ways,  adv.  egyenesen,  tüs- 
tént, azonnal. 

Straight,  V.  Strait. 

Straighfen,  v.  a.  egyenesítni. 

Straighten,  v.  Straiten. 

StraighfneSS,   S.  egyenesség. 

StraightneaB,  ''.  Straituess. 

Strain  (sztren),  s.  dallam, 
nóta  :  hang  ;  hajlam  ;   ere- 


Strain 

det,  származás  ;  the  lark's 
melodious  — ,  a  pacsirtá- 
nak dallamos  hangicsálása : 
to  talk  in  a  lofty  — ,  fen- 
nen beszél/ni :  he  went  on 
iii  this  — ,  ekképen  ( v.  ezen 
értelemben )  tovább  beszélt: 
a  —  of  horses,  lófajta. 
Strain  (eztrén),  v,  a.  feszit- 
ni,  ki-,  megfeszítni; erőltet- 
ni, megerőltetni ;  meg-,  át- 
szűrni; áttörni  (p.  borsót); 
to  listen  with  strained 
attention,  feszült  figyelem- 
mel hallgatni  <  vkit  v. 
vmit  i ;  to  —  every  nerve, 
minden  erejét  összeszedni, 
megfeszítni :  to  —  one's 
wit,   eszét   összeszedni ;    to 

—  out  the  juice  of  fruit,  a 
gyümölcs  levét  kinyomni; 
to  —  one's  arm,  húrját  ki- 
ficzamUni ;  — ,  v.  n.  eről- 
ködni ;  igyekezni;  (after) 
iparkodni  ,  törni  <  umi 
után  )  ;  to  —  too  far,  túl- 
vinni;  — ,  s.  megerőltetés; 
kinczamítás ;  a  —  of  law, 
törvény  csavarás,  jogcsava- 
rás. 

Strain'er,  s.  szurony,  s  zű- 
rét yü. 

Strait  (sztret),  adj.  szoros, 
feszes;  szigorú;  —gut,  s. 
végbél;  —  handed,  adj. 
szoros  marha,  fukar;  — 
handedness,  s.   fukarság  : 

—  jacket,  s.  kényszer-zub- 
bony ;  — ly,  adv.  szorosan, 
f eszén,  szigorúan;  — ness,  s. 
szorosság,  feszesség,  szigo- 
rúság; szorultság. 

Strait,  s.  szoros;  tengerszo- 
ros ,  tengerszorulat  ;  to 
drive  to  — s,  sarokba  szo- 
rítni;  — ,  v.  a.  zavarba  ej- 
teni. 

Strait'en,  v.  a.  szorítni,  szű- 
kítni  ;  szoros  határok  közé 
venni ;  in  straitened  cir- 
cumstances, szorult  álla- 
potban ;  to  he  straitened 
for  .  . ,  vminek  szükiben 
lenni. 

Strake  (sztrék),  s.  vonal,  kes- 
keny darab;  deszka-jár- 
da ;     kerék  vágás ;    k  eré  k  - 


Stramash 

Stramash  (sztrém'és),  v.  a. 
szétrombolni. 

Strainineous(sztréniin'iász), 
adj.  szalma  .  . ,  szalma- 
nemü. 

Stramonium  (sztrémo'niám) 
g.  maszlagos  redőszirom. 

Strand  (sztréud),  s.  part ; 
folyampart  ;  v.  n.  partra 
vettetni. 

Strange  (sztrendzs),  adj.  ide- 
áén 1  :i'  ii":-,  furcsa  a  — 
story,  furcsa  történet ;  a  — 
ease,  furcsa  eset ;  a  —  sail, 
idegen  haja;  a  —  beha- 
viour, különös  magaviselet; 
I  find  it  very  —  that  etc., 
az  nekem  igen  különösnek 
tetszik,  hogy  stb.  ;  — ly, 
adv.  idegenszerüleg ;  külö- 
nösen, furcsán;  —ness,  s. 
idegenség :  különösség^  fur- 
csaság ;  idegenkedés. 

Strange,  v.  a.  (from),  elide- 
genítni  (  vkit  mástól);  v.  n. 
(at)  csodálkozni  (vmin), 
megütközni  (vmiben). 

Stranger  (sztrén'dzser),  s. 
idegen  i  ember ) ;  he  is  a  — 
to  me,  nem  ismerem  az 
embert ;  he  certainly  is  a 
— ,  but  I  don't  believe  he 
is  a  foreigner,  ugyan  nem 
idevaló  ember,  de  nem  is 
hiszem,  hogy  külföldi;—, 
v.  a.  elidegenítni  <  n.  h.) 

•Strangle  (sztrén'gl),  v.  a. 
megfojta n i,  megzsinegeln i. 

Strangulation  (sztréngjulé'- 
sán),  s.  megfőj tás,  megzsi- 
ncgelés. 

Strangury  (sztrén'gjuri),  s. 
nehézvizelés ,  húgy  erőlte- 
tés. 

Strap  (sztrép),  s.  szíj ;  fenő- 
szíj;  v.  a.  szíjazni. 

Stratagem  (sztrét'édzseni), 
s.  hadi  csel :  fogás. 

Strategy  (sztrét'edzsi),  s.  ha- 
dászat. 

Strath  (sztréth),  s.  völgy, 
alj. 

Stratifica'tion,  s.  rétegzés,  ré- 
tegzet. 

Stratify  (sztrét'ifei),  v.  a.  ré- 
tegezni.  j- 

Stratum  (sztré'tám),  s.  (pl. 
strata);  réteg. 

384 


Strenghtener 

Straw  (sztrao),  s.  szalma ; 
to  stumble  at  a  — ,  csekély- 
ségen fennakadni :  to  be 
in  the  — ,  gyermekágyban 
feküdni ;  I  don't  care  a  — , 
eb  aki  bánja;  chopt  — , 
szecska ;  —  colour,  s.  szal- 
maszín ;  —  coloured,  adj. 
szalmaszvnü;  —  cutter,  s. 
szecskavágó ;  —  mat,  s. 
szalmafonat ;  —  matter,  s. 
hat  tontala nság, csekélység; 

—  paper,  s.  szalmapapiros; 

—  worm,  s.  agyag  fúró. 
Straw 'y.  adj.  szalma  . .,  szal- 
ma nemű. 

Stray  (sztré),  v.  n.  bitangol- 
ni ;  s.  and  adj.  bitang. 

Stray'er,  s.  bitangoló. 

Streak  (sztrík),  s.  vonal, 
csík  (gyümölcsön  stb.)  ;  v. 
a.  csíkol ni. 

Stream  (sztrírn),  s.  folyam, 
folyó :  folyás ;  to  strive 
against  the  — ,  az  ár  ellen 
úszni ;  with  the  — ,  down 
the  — ,  viz  mentében  ;  —  of 
water ,  vízsugár  ;  —  of 
flame,  tűzsugár  ;  —  anchor 
s.  kukázó  macska:  — cable, 
s.  alattság ;  — ,  v.  n.  foly- 
ni, áradni;  the  rain  is 
streaming  down,  szakad 
az  cső :  the  people  were 
streaming  out  of  church, 
tömegekben  tolult  ki  a  nép 
a  templomból;  — ,  v.  a. 
árasztani :  csikolni. 

Stream'er,  s.  lobogó;  pl. 
fényözön. 

Streamlet ,  s.  folyóka  ,  fo- 
lyány. 

Street  (sztrit),  s.  utcza ;  in 
the  — ,  az  utczán ;  —  door, 
s.  ház-ajtó ;  —  walker,  s. 
ringyó. 

Streight,  v.  Straight. 

Streiness  (sztre'nesz),  s.  rán- 
gatódzás. 

Strene,  v.  Strain. 

Strength  (sztrength),  .s.  erő: 
to  gather  — ,  erőre  kapni  ; 
upon  the  —  of  .  . ,  -nál, 
-nél  fogva. 

Strengthen,  v.  a.  erősítni; 
v.  n.  erősbödni. 

Strength'ener,  s.  erősítő,  erő- 
sítőszer. 


Strengthless 

Strength 'less,    adj.   erőtlen. 
Strenuity  (sztrenju'iti), s.  vi- 
tézség, derékség,  bátorság, 
eréig,  serénység. 
Strenuous     ( sztren'juász  ) , 
adj.  vitéz,  bátor,   erélyes, 
serény ;  — ly,  adv.  vitézül, 
erélyesen,  serényen. 
Streperous     ( sztrep'erász ) , 
adj.  zajos. 

Stress  (sztresz),  s.  nyoma- 
ték, fontosság  :  to  lay  — 
upon  .  .  ,  nyomatéhozni, 
súlyt  fektetni  -ra,  -re. 

Stress,  v.  Distress. 

Stress,  v.  to  Distress. 

Stretch  (sztrets),  v.  a.  nyúj- 
tani, kinyújtani  :  kiter- 
jeszteni ;  to  —  out  one's 
hand,  kezét  kinyújtani ; 
to  —  the  leather,  a  bőrt 
nyújtani:  to  —  out  one's 
liitnbs,  nyújtózkodni;  to  — 
a  point  in  one's  favour, 
vki  javára  vnüt  elengedni; 
to  —  out  one's  arms,  kar- 
jait kiterjeszteni ;  — ,  v.  n. 
hosszabbodni,  tágulni ;  ter- 
jeszkedni;  túlozni;  — ,  .s. 
hinyujtás  ;  kinyújtó zás  ; 
kiterjesztés;  terjeszkedés  ; 
erőfeszítés;  túlzás;  to  put 
upon  the  — ,  kínpadra  húz- 
ni: to  put  one's  wits  upon 
the  — ,  túTfeszítni  elmé- 
jét. 

Stretch'er,  s.  nyujtóeszhöz, 
nyujtővas:  saroglya;  fe- 
szítő eszköz  ;  túlzás,  ha- 
zugság. 

Strew  (sztroo),  v.  a.  reg.  and 
irr.  ( strewed  ,  strewn  j  , 
hinteni,  meghinteni;  to  — 
the  way  with  flowers,  vi- 
rággal hinteni  az  utat ; 
to  —  the  table  with  viands, 
ételekkel  megrakni  az  asz- 
talt. 

Striae  (sztrei'í),  s.  pl.  csíkok, 
rovat ''kuk. 

Striate  (sztrei'ét),  — d,  adj. 
csíkos,  rovatékos,  hor- 
nyolt. 

Stricken,  v.  to  Strike. 

Strict  (sztrikt),  adj.  szoros  : 
szigorú :  a  —  friendship, 
SZOrOS   ha  rútság  ;   to  be  — 

Bizonfy  :  Angol-magyar  szótár. 


Strictly 

with  one,  szigorúan  bánni 
vkivel ;  — ness,  s.  szoros- 
ság, szigorúság. 
Strictly,  adv.  szorosan;  szi- 
gorúan; —  speaking,  — 
taken,  szorosan  véve,  szo- 
ros értelemben. 
Stricture  (sztrikt'sjur ) ,  s. 
szűkülés ;  szűk  t'o  ta  vilii- 
nek ;  czélzás;  gáncsolás. 
Stride  (sztreid) ,  v.  n.  irr. 
(pret.  strode,  strid  ;  part. 
stridden)  nagyokat  lépni ; 
to  —  after  one,  nagyokat 
lépve  utána  sietni  vkinek  : 
—,  v.  a.  átlépni;  —,  s. 
nagy  lépés;  he  paced  up 
and  down  the  apartment 
with  long  strides ,  igen 
nagy  lépesekkel  fel  s  alá 
járkált  a  szófiában. 
Strife  (sztreif),  s.  viszálko- 
dós,  viszály;  villongás; 
törekedés. 
Strike  (sztreik) ,  v.  a.  irr. 
(pret.  struck,  part,  struck 
[sztrák] ,  stricken  [sztrik'- 
kn]),  ütni,  csapni,  vág- 
ni ;  lebocsátani  {  a  vi- 
torlákat) ;  megfenekleni, 
fennakadni  (hajó);  érni, 
találni ;  verni  (pénzt);  ki- 
törölni (irást);  megindít- 
ni,  síivéve  hatni;  felötleni, 
feltűnni,  clbámitni ,  meg- 
lepni; to  —  one  on  the 
head,  fejbe  ütni  vkit ;  to 
—  one  down, földhez  Ütni, 
fohlhe:  csapni  vkit;  it 
struck  ten  just  now,  épen 
most  ütött  tizet;  to  —  a 
light,  to  —  fire,  tüzet  ki- 
ütni; to  —  a  flag,  lobo- 
gót leereszteni ;  to  —  the 
sands, zátonyra  jutni ,  meg- 
fenekleni ;  t.i  be  struck 
with  blindness ,  vaknak 
lenni;  to  —  (a  lawyer) 
off  the  rolls,  vkinek  uc- 
cut a:  ügyvédek  névsorá- 
ból kitörölni:  this  news 
struck  him  like  a  thunder- 
bolt, ez  az  újság,  ezen  hír 
mint  mennykőcsapás  ha- 
tott rá;  to  —  one  dumb, 
vkit  clbámitni,  elncinitni  ; 

to  —  the  tents,  a  Bátoro- 
kat felszedni ;  to  —  root, 

385 


Strike 

gyökeret  verni;  without 
striking  a  stroke,  kard- 
csapás nélkül ;  that  struck 
me  to  the  heart,  ez  szi- 
vemre  hatott;  it  struck  me 
that  you  never  etc.,  az  ne- 
kem felötlött,  hogy  ön  soha 
stb. ;  it  struck  me  as  pe- 
culiar, az  nekem  feltünő- 
leg  különösnek  tetszett ;  to 

—  asunder,  szétverni;  to 

—  back,    visszaütni ;    to 

—  off  one's  head ,  fejét 
leütni  vkinek ;  to  —  out, 
kitörölni:  kicsapni:  ki- 
ütni; kielmclni,  kigondol- 
ni; kitalálni ;  to  —  up  a 
bargain,  megalkudni ;  to  — 
up  a  march,  indulót  do- 
bolni ;  indulót  játszani, 
húzni,  vonni;  to  —up  a 
friendship,  barátságot  köt- 
ni;  to  —  up  one's  heels, 
lábat,  gáncsot  vetni  vki- 
nek ;  to  —  with  fear,  meg- 
félemítni ;  to  be  struck 
with  horror,  elrémültnek 
lenni,  eliszonyodni:  he  was 
struck  with  her  beauty, 
szépsége  bámulatba  ejtette; 

—  while  the  iron  is 
hot,  addig  üsd  a  vasat 
míg  tüzes:  — ,  v.  n.  töme- 
gesen abbahagyni  a  mun- 
kát; sugárzaui,  villogni; 
pislogni;  jól  ütni  ki,  sike- 
rülni :  lobogót  leereszteni  ; 
megszólalni,  megzendülni, 
megkondulni  ;  bakzani  , 
üzödni ,  ü  zilálni  :  to  — 
against,  ütődni  -ha,  -be; 
that  strikes  against  rea- 
son, az  ellenkezik  a  józan 
észszél :  the  organ  struck 
up,  meg8ZÓlalt  a:  orgona: 
the  vessel  struck  upon  a 
sand,  zátonyra  ült  a  hajó; 
to  —  into  the  highway,  az 
országútra  térni:  to  — into 
irregularity ,  kirúgni  a 
hámból ,    kicsapongni  ;    to 

into  a  conversation, 
iársalgani  kezdeni,  társal- 
gásban részi  venni  :  to  — 
in  with,  megegyezni  -vol, 
-vei ;  to  — in  with  some 
one,  vki  részére  állani, 
vkihr:  alkalmaztatni  ma- 


Strike 

gát;  to  —  through,  áfsu- 
gárzani,  átviláglani. 

Strike,  .<.  ütés,  csapás  :  töme- 
ges  munkaszüntetés ;  űr- 
mérték neme;  csapófa. 

Striking  (sztrei'king) .  adj. 
iitö:  meglepő,  felötlő,  föl- 
tűnő  ;  a  —  watch,  ütő  zseb- 
óra ;  a  —  likeness,  meg- 
lepö  hasonlóság; — ly,  adv. 
meglepőleg,feUünőleg. 

String  (sztriug),  -s.  zsineg, 
madzag  :  füzér ;  húr;  ív- 
húr;   in;  sor;  to  make  a 

—  of..,  felfűzni ;  he  has 
the  world  in  a  — ,  úgy  megy 
a  dolga,  mint  a  parancso- 
lat ;  —  instrument,  s.  hú- 
ros hangszer. 

String,,  v.  a.  irr.  (strung 
[sztráng~ .  strung),  húroz- 
ni,  meg-  felhíirozni;  zsi- 
neggel ellátni ;  feltűzni ;  to 

—  together,  'összefűzni. 
String 'ed,  adj.   húrzott,  fel-, 

meghúrzott. 

Stringent(sztrin'dzsent)  adj. 
szorító;  (átv.  ért.)  sürge- 
tős; hat  li  at  ós. 

Stringy  (sztring'i),  adj.  kana- 
fos,  rostos. 

Strip  (sztrip),  v.  a.  reg.  and 
irr.  (stript,  stri.pt)  lehúzni; 
lefosztani ;  levetkeztetni ; 
megkoppasztani;  (haj.)  le- 
csarnakolni,  leszerelni;  to 

—  off  one's  clothes,  levet- 
kezni; to  —  one  naked,  vkit 
meztelenre  vetkeztetni  (átv. 
ért.)  rkit  mindenéből  ki- 
vetl;e:tetui,   kifosztani :  to 

—  one  of..,  megfosztani 
vkit  -tál,  -tői ;  to—  one's 
self  of..,  magát  megfosz- 
tani  -tói,  -tői :  she  strip- 
ped herself  to  assist  him, 
mindenét  oda  adta,  hogy 
rajta  segítsen;  to  —  the 
leaves  from  .  .,  leveleit  le- 
fosztani -ról,  -ről;  — ,  s. 
keskeny  darabka  ;  to  make 

—  and  waste,  nyálára 
hágn i  m indenének. 

Stripe  (sztreip),  s.  keskeny 
darabka  ,•  csík  ;  párta  : 
(haton.)  zsin,  karvégsuj- 
tás ;  csík,  sáv  (veréstől); 


Stripling 

ütés,  vágás;  — ,  v.  a.  meg- 
csókolni. 
Stripling  (sztrip'ling),  g.  éret- 
len ficzkó,  suhancz. 

Strive  (sztreiv),  v.  n.  irr. 
(strove  sztroovj ,  striven 
[sztriv'n] ), törekedni,  igye- 
kezni ;  versengeni ;  verse- 
nyezni; to  —  for,  törni 
-ra,  -re  ;  to  —  against  the 
stream,  az  ár  ellen  úszni ; 
to  —  about,  czivódni  -on, 
-en,  versengeni  v mi  felett ; 
to  —  in,  versenyezni  -ban, 
-ben.  [ve. 

Stri'vingly,    adv.   versenyez- 

Strohile  (sztrah'il),  s.  toboz, 
fenyütoboz. 

Stroke  (sztrook),  s.  csapás, 
vágás,  ütés  ;  evezőcsapás  ; 
vonás  ;  óraütés;  —  of  the 
pen,  tollrántás,  tollvonás ; 
to  do  a  nice —  of  husiness, 
jó  vásárt  tenni,  előnyös  al- 
kut kötni :  a  bold  — ,  me- 
rész tett ;  without  striking 
a  — ,  kardcsapás  nélkül ; 
at  a  — ,  at  a  single  — ,  egy 
vágásra  ,  egyszerre  :  he 
has  a  good  —  in  the 
mouth,  mindig  jő  étvágya 
van  ;  to  give  a  finishing  — 
to  a  thing,  utolsó  igazítást 
tenni  vmi  műven. 

Stroke,  v.  a.  czirógatni,  simo- 
gatni;  to  —  one's  cheeks, 
simogatni  vki  arczát. 

Stroll  (sztrool),  x.  kaszálás; 
ballagás ;  to  take  a  — 
round  the  town,  a  város 
körül  ballagni;  — ,  v.  n. 
kószálni  :  ballagni  ;  —  ing 
player,  vándor  színész. 

StroŰ'er,  s.  vándor  színész; 
csavargó. 

Strong  (sztrang),  adj.  erős; 
a  —  man,  erős  ember;  — 
wine,  erős  bor ;  a  —  mind, 
erős   akarat  :    a    —   place, 

( várművekkel }  megerősí- 
tett hely  :  to  come  out  — , 
derekasan      küzködni  ,     az 

élet  bajaival  bátran  szem- 
beszállni; to  go  it  — ,  rajta 
lenni,  minden  erejét  meg- 
vetni ;  to  j-i'ow,  — ,  erősöd- 
ni ;  he  is  —  in  the  purse, 
tömött  erszénye  vau;  I  have 

386 


Strychnine 

—  doubts,  erős  kétségeim 
vannak:  —  bodied, adj.  iz- 
mos;  —  box,    s.  pénzes- 
láda  ;    —  hold,    s.   eröde, 
erősség ;    —  minded,    adj. 
erős  akaratú  ;  —  set,  adj. 
zömök,  köpezös ;  —  water, 
s.  pálinka. 
Strongly,   adv.  erősen;  na- 
gyon  ;  his  heart  is  —  beat- 
ing, nagyon  dobog  a  szíve. 
Strong'ness,  g.  erősség,  szi- 
lárdság. 
Strontia  (sztrau'sié),  .s.  pir- 

föld. 
Stron'tian,  v.  Strontia. 
Strontium  (sztran'siám),  s. 

pirany. 
Stroop    (sztrúp) ,    s.    torok, 
gége.  szak. 

Strophe    (sztroof),    s.    vers- 
Strout  (sztráut),  v.  n.  piiffa- 
dozni,    puffadni;     v.     a. 
puffasztani,  felpuffasztani; 
(átv.  ért.  i  túlozni. 
Strow  (sztroo),  v.  Strew. 
-Strowl,  v.  Stroll. 
Structure    (sztrák'tsjur),   s. 
építés,    épl'.ésmód  ;    szerke- 
zet, alkat;  épület. 
Struggle    (sztrág'gl),    v.    n. 
küzdeni,    tusakodni;   baj- 
lódni, vesződni;  to  —with 
death,    halállal    küzdeni; 
to  —  with   difficulties,  ne- 
hézségekkel küzdeni ; to  — 
against,  vmi  ellei  küzdeni: 
to  —  for,  vmiért  küzdeni ; 
to  —   hard,  kínlódni ;    — , 
g,      küzdelem  ;      kínlódás ; 
vesződség. 
Strum  (sztrám),   v.  n.  czin- 
ezogni  (hegedűn);   to    — 
on    the    piano,    zongorán 
csörömpölni:  •  alj. )  teke)  ni. 
Struma  (sztrú'mé),s.  golyva. 
Strumpet     (sztrám'pet) ,    s. 

szajha. 
Strunt  (sztránt),  s.fark. 
Strut,  v.  Strout. 
Strut  (sztrát),  s.   támaszkö- 
tés,   gyámfa;    felfuvalko- 
dottság, gőg  :  v.  n.  to   — 
about,  büszkélkedni,  buta- 
kén  járni-kelni. 
Strychnine    (sztrik'nein),  g. 
ebvész-vonat. 


Stub 

Stub  (sztáb),  s.  tő,  csonk  ;  v. 

a.  gyökerestől  ki  irtani. 
Stub'bed,  adj.  csonkás  :  vas- 
tag, zömök,  köpczös:— ness, 
8.    csonkása  g ;     tömöttség, 
zömökség. 
Stubble  (sztabTd),  s.  tarló ; 

—  field,  s.  tarlóföld. 
Stubborn  (sztáb'börn),  adj. 
makacs,   konok;    hajthat- 
lan;  — ly,  adv.   makacsul; 
hajthatlanól  ■    —  ness  ,    s. 
makacsság,  konokság;  hajt- 
hatlanság. 
Stubby    (sztaVbi),    adj.    zö- 
mök. 
Stucco  (sztákTio),    s.   gipsz- 
ből s  fejér  márványból  ké- 
szült vakolat. 
Stuckle    (szták'kl),  s.    kepe, 

kalangya. 
Stud    (sztád),    s.    díszgomb; 
inggomb  ;     mén  ,    ménló ; 
ménes ;   dűcz,    sarokdúcz  ; 
gyómol ;  gyám/a  ;faderék; 
v.    a.  to  —  witb     kirakni 
-val,  -vei. 
Student   (sztju'dent),  s.  ta- 
nuló, deák  :  tudós. 
Studied    (sztád'id),  adj.  ta- 
milt :  —  iu   the  law,    tör- 
vénytudó. 
studi.  s  (sztád'iz),  8.  pl.  ta- 
nulmányok. 
Studious  (sztju'diász),  adj. 
szorgalmatos  :     to    be    — 
of.., gondját  viselni  -nak, 
-nek ;  to  be  —  to   please 
some  one,  vkinek  kedvét 
kéretni;  — ly,  ad, .  szorgal- 
matosan; gondosan; 

szorgalmatosság ;  gon- 
dosság. 
Study  (sztád'i),«.  tanulmány, 
tanulmányozás  ;  tanulót ; 
szorgalom,  iparkodás ;  he 
makes  it  bis  —  to  etc., 
azon  ran.  hogy  stb  ;  to  be 
in  a  brows     ,  men  ngeni ; 

— ,    V,    a.    and    n.   tanulni, 

tanulmányozni;  gondolkoz- 
ni ;      szorgalmatoskodni  , 

/-.(,■/.  1 1  n  ■  n  a  i  fcodnx  rt  s- 
galgatni  ■  thyself ,  ta- 
nuld  tenmagadat  megis- 
merni ;  to  for  the  bar, 
jogot  tanulni. 


Stuff 

Stuff  (sztáff),  s.  anyag  ;  kel- 
me ;  dolog  ;  ostobaság,  bo- 
londság ;  it  is  all  —  and 
nonsense ,  bolondság  az 
egész  dohig ;  this  (wine, 
beer  etc.)  is  fine  —  indeed, 
ez  csakugyan  jó  bor,  jó 
sör  stb. ;  there  is  —  to 
laugh  at,  ez  kész  nevetség; 
old  — ,  lom,  tarattyú ; 
woollen  — ,  gyapjúszövet. 
Stuff,  v.  a.  tölteni  (p.  csir- 
két); megtölteni  (p.  pár- 
nát > ;  kitömni  (p.  mada- 
rat i ;  to  —up,  beduggat- 
ni,  kitömni  (p.  rést):  to  — 
one's  belly  with  meat, 
gyomrát  étellel  megtölteni; 
—,  v.  n.  töltözködni,  töl- 
tözni. 
Stuff'ing,  s.  töltelék,  szárma; 

töltés,  tömés. 
Stuke,  v.  Stucco. 
Stull  (sztall),  s.  falat. 
Stulm  (sztálm),  s.  tárna. 
Stultify    (sztál'tifei),    v.    a. 

bolondttni. 
Stultiloquy  (sztáltü'okwi),  g. 

bolond  beszéd. 
Stum  (sztám),  s.  must. 
Stumble     Isztám'bl),     r.     n. 
botlani,  megbotlani ;  to  — 
at,  against,  over,  megbot- 
lani -ban.  -hen  ;  to  —  upon 
one,    ráakadni   vkire  ;   — , 
v.  a.  botlasztani ;  botrán- 
koztatni :  -,  •-'.  botlás  ;  té- 
vedi'*, hiba. 
Stum'bling,    g.    botlás;    — 

block,  .-.-.  botránykő. 
Stump  (sztámp),  •-•.  csonk ; 

—  S,  pl.  lábak  :    —    footed, 
adj.  furkóslábu  ;  -  ,  v.  a. 
csonkitni. 
Stump'y,  adj.  csonkás;  tör- 
pe ;  renkesz. 

Stun    (sztáii),    V,    a.    mrgszé- 

d'itni,  megkábítni. 
.  to  Stiu^r. 

Stunk,  v.  to  Stink. 

Stuii'iied,  adj.  kábult,  eszmé- 
letlen. 

Stunt  (sztánt),   v.  a.   eltör- 
jiítui  ;   elsatnyítni :    v.   n. 
lányulni,  eltörpülni. 

Stupe   (sztjup),  x.  borongó- 
tán;  r.  a.  borongatni. 

387 


Suasible 

Stupefaction  ( sztj  upifék'sán) 
g.  elbódítás,  elbóduló*. 

Stupefac'tive,    adj.  elbódító. 

Stupefy,  v.  Stupifv. 

Stupendous  (sztjupen'dász), 
adj.  bámulatos,  bámulan- 
dó;  — ly,  adv.  bámulato- 
san. 

Stupid  (sztju'pid),  adj.  os- 
toba, buta;  — ly,  adv.  os- 
tobául. 

Stupidity,  .-•.  ostobaság,  bu- 
taság. 

Stupify(8ztju'pifei),i?.a.  eíW- 
dítni ;  elrémítni  ;  atupified 
with  .  .,  elhűlt  -ha,  -he ;  el- 
bódult -tál,  -tői. 

Stupor  (sztju'per),  s.  rémü- 
lés; bódulat;  megmereve- 
dés. 

Stuprate  (sztju'prét),  v.  a. 
megszeplősítni. 

Stupra'tion,  g.    megszeplősv- 

tés. 

Sturdy  (sztor'di),  adj. tenye- 
res-talpas ;  merész  :  ma- 
kacs. 

Sturgeon  (sztör'dzsan) ,  s. 
tnl;  i  hal.). 

Sturk  (sztörk),  g.  tulok. 

Stutter  (sztátVr),  v.  n.  da- 
dogni,  akadozva    beszélni. 

Sty  (sztei),  x.  hidas ;  pig  — , 
x.  disznóól. 

Sty,  s.  árpa  i  a  szemen  i  ;  v. 
a.  ólozni.  disznóólba  zár- 
ni ;  v.  a.  felmászni  ;  fel- 
szállni. 

Style  (szteil),  g.  íróvessző 
(  régieké  i  ;  irály,  i rumour; 
árvéső,  ponc::  bibeszár; 
tin-  gothic  — , gótszerüség  ; 
the  —  of  court,  hivatalos 
irmodor;  to  live  in  — ,  uri- 
ata/n  élni,  pompáskodni; 
— ,  v.  a.  czímezni,  czímet 

adni;  bow  does  he  — 
himself'.'  mi  a  c:imc  .' 

Stylish  (sztei'lis),  adj.  diva- 
tos, pompás. 

Styptic  (sztip'tik),  .v.  vérál- 
lító szer;  ,  al,  adj.  vér- 
állító,  'őstzehu  :<:. 

Suable  (szju'ébl),  adj.  bevá- 
dolható, törvénybe  idéz- 
hető. 

Suaaible  (szwé'zibl),  adj. 
könnyen  rábírható. 


Suasion 

Suasion,  v.  Persuasion. 

Sua'sive,  adj.  rábeszélő. 

Suavity  (s/.wev'iti),  s,  kelle- 
messé (i,  kellem . 

Subacid  (szábész'id),  adj. 
savanyűs. 

Subact  (szábékt'),  v.  a.  le- 
igázni,  meghódítni ,  alá- 
vetni. 

Subac'tion,  s.  alávetés,  meg- 
igázás;  meglágyítás ;  leol- 
vasztás. 

Subaltern  (száb'éltern),  adj. 
alantas  ;  s.  alantos  tiszt. 

Subaltei'nate,  adj.  váltako- 
zó;  alárendelt ;  — ly,  adv. 
felváltólag. 

Subaltema'tion,  s.  aláren- 
delés ;  alárendeltség  ;  fel- 
váltós. 

Subaquatic,  v.  Subaqueous. 

Subaqueous  (szábe'kwiász), 
adj.  vízalatti. 

Subcutaueous(— kjuté'niász) 
adj.  bőr  alatti. 

Subdean  (—din'),  s.  aldékón. 

Subdelegate  (— cíel'iget),  v.  a. 
másodkövetül  rendelni:  s. 
elkövet,  átküldött. 

Subdelega'tion,  «s.  alki'ddött- 
ség. 

Subditi'tious  ( —  ditis'ász ) , 
adj.  becsúsztatott. 

Subdivide  (—  diveid'),  v.  a. 
alosztályokra  felosztani. 

Subdivision  (— divizs'án),  s. 
alosztályozás ;  alosztály. 

Subdolous  (— 'dolász),  adj. 
ra  vasz. 

Subdual  (— dju'él),  s.  aláve- 
tés, meghódítás. 

Subduce  (— djusz')  ,  v.  a. 
(from)  elvonni ;  megvonni: 
fszómt.)  kivonni. 

Subduct,  v.  Subduce. 
Subduction     (— dák'sán),    8. 
elvonás;  megvonás;  szám- 
kivonás. 
Subdue    (— dju'),    v    a.  alá- 
vetni, meghódítni,  legyőz- 
ni;  to  —  one's  passions, 
szenvedelmeit  megzaboláz- 
ni ;    — ment,    s.    alávetés, 
meghódítás;  megzábolázás. 
Subdu'er,  s.  hódító,  legyőző. 
Subbastation  (— hészté'sán), 
8.  árverés. 


Subitaneous 

Subitaneous  (szábité'niász), 

adj.  rógtönös. 
Sub'itany,  v.  Subitaneous. 
Subjacent(— dzsé'szent),a(Zj. 

alatta  fekvő. 
Subject  (— dzsekt'),  v.  a.  alá- 
tenni (n.  h.)  ;  alávetni ;  to 
—  one  to..,  kitenni  vkit 
-nak,  -nek  ;  to  be  —  ed 
to  ..,  alávetve,  kitéve  len- 
ni -nak,  -nck. 
Sub'ject,  .s.  alany;  személy; 
tórgyazat,  tárgy;  alatt- 
való; it  is  ber  perpetual  -  -, 
mindig  csak  arról  beszél; 
I  liave  spoken  to  him  on 
the  — ,  már  beszéltem  vele 
e  dolog  felől ;  let  us  drop 
the  —  ;  hagyjuk  azt  !  — , 
adj.  alávetett  ;  köteles  i  -ra, 
-re ) ;  kitett  ( -nak,  -nek  )  ; 
to  be  —  to  anger,  könnyen 
haragra  gerjedni. 
Subjec'tion,  s.  alávetés;  alá- 
vetettség ;  függés,  alattva- 
lóság;  szolgalom. 
Subjective,     adj.     alanyi; 

— ly,  adv.  alanyilag. 
Subjectivity,  s.    alanyiság; 

alany  iaskodás. 
Subjoin  (— dzsain'),  v.  a.  még 
hozzátenni;    hozzá   mellé- 
kelni. 
Subjugate  (száb'dzjuget),  v. 

a.  leigázni. 
Subjuga'tion,  s.  leigázás. 
Subjunction  (— dzsánk'sán), 
s,  hozzátétel,  hozzá  mellék- 
lés. 
Subjuuc'tive,  s.  kötmód;  adj. 
mellékelt;  foglaló;  —mood, 
s.  foglaló  mód., 
Sublation  (— lé'sán),  s. -elvo- 
nás ;  megvonás. 
Sublevation   (— live'sán),    s. 

felemelés. 
Sublieutenant  (— leftenént), 

s.  alhadnagy. 
Subligation    (— ligé'sán),    s. 

lekötés,  érlekötés. 
Sublimable(— leim'ébl),  adj. 

föllengíthetö. 
Sublimate  (szabiimét), y.  a. 
föllengítni ;  magasztisítni; 
adj.  föllengített ;   magasz- 
tos; s.  etető  higany., , 
Sub'limatory  (— limétári),  s. 
fóllengítő  edény. 
388* 


Subpoena 

Subhmatum  (— lime'tám),  8. 

fóllengvény,  lengítmény. 
Sublime     (szábleim') ,    adj. 

magasztos. 
Sublimity  (— lim'iti),  s.  ma- 
gasztosság. 
Sublimation  (— linié'sán),  s. 

alávonós. 
Sublunar     (— ljun'ér) ,    adj. 

holdalatti. 
Sublunary,  v.  Sublunar. 
Submarine    (— mérín'),  adj. 

tengeralatti. 
Submerge  (— merdzs'),  v.  a. 

elmerítni ;  elárasztani. 
Submersion    (— mer'sán),   s. 

elárasztás ;  áradás. 
Subminister    (— min'iszter), 
v.  n.  (to)  segítségül  lenni ; 
hasznára    lenni,   szolgálni 
( -ra,    -re);   v.    a.    kézhez 
adogatni ;  megkerítni,  sze- 
rezni, szolgáltatni. 
Submin'istrate,  v.  Submin- 
ister. 
Submiss  ( szábmisz' ) ,  adj. 

alázatos. 
Submission   (  — mis'án ) ,  s. 

(to)  alázatosság. 
Submis'sive  (— misz'iv),  adj. 
(to)   alázatos,   engedelmes, 
magát  alávető  ;  —  ly,  adv. 
alázatosan,  engedelmesked- 
ve; — ness,  s.  alázatosság, 
(  ngedelmeskedés. 
Submit   (—mit'),    v.    a.    (to) 
előterjeszteni,  elébe   adni, 
ráhagyni;  alávetni;  v.  n. 
to   —   to,    magát  alávetni 
-nak,  -nek. 
Submoni'tion,  v.  Monition. 
Subordinacy  (— aar'dinészi), 

s.  alárendeltség. 
Subordinate,    v.   a.  aláren- 
delni ;  s.  and  adj.  aláren- 
delt, alattvaló ;  — ly,  adv. 
alárendelt  módon. 
Subordination,  a   alárende 
lés,   alárendeltség ,  függe- 
lem. 
Suborn   (szábaarn'),    v.   a. 
bujtatni,  felbujtatni,  kész- 
tetni ;     tanút   fogadni    i . 
megvesztegetni. 
Suborn'er,  s.  bujtogató;  meg- 
vesztegető. 
Subpoena  (— pí'né),   s.   tör- 


Sabrector 

vénybe  idézés;  v.  a.  tör- 
vénybe idézni. 

Subrector  (— rek'ter) ,  s.  al- 
igazgató. 

Subreption  ( — rep'sán),  s. 
meglesés ;  meglepés ;  Mesa- 
las  ;  álérv. 

Subrepti'tious  (— reptis'ász), 
adj.  kiszínlett ,  kicsalt; 
— ly,  adv.  kicsalva. 

Subri'sion  (— rizs'án),  s.  tit- 
kos nevetés. 

Subscribe  (— szkreib') ,  v.  a. 
aláírni ;  to  —  some  do- 
cument ,  vmely  okmányt 
aláírni ;  — ,  v.  n.  (to)  elő- 
fizetni; adakozni;  (to) 
beleegyezni ,  egyetérteni ; 
to  —  to  charities ,  jóté- 
kony czélokra  adakozni. 

Subscription  (— -szkrip'sán), 
s.  aláírás;  előfizetés;  pénz- 
szedés, pénzgyüjtés. 

Subsecutive  (—  szek'jutiv ), 
adj.  ráki/vetkező. 

Subsecmence  ( száb'szik  - 
wensz),  s.  következés,  rá- 
következés. 

Subsequent,  adj,  következő, 
rákövetkező ;  — ly ,  adv. 
azután. 

Subserve  (—szerv'),  v.a.elö- 
segítni,  elömozdítni ;  segít- 
ségére, szolgálatára  lenni. 

Subservience,  8.  segedelmes- 
ség-,  szolgálatosság;  előse- 
gítés, előmozdítás;  (to) 
alattvalóság ,  szolgálás , 
szolgálat  ;  in  —  of  his 
designs,  terveit  elősegítve, 

SubserVient ,  aáj.  segedel- 
mes, szolgálatos;  szolgal- 
máé, alárendelt  ;  -  gods, 
s.  pl.  alistem  k;  —  to,  en- 
gedelmeskedve -nak,  -nek; 
előmozdítva  vmit. 

Subside  ( — szeid'),  r.  n.  csök- 
kenni, alábbhagyni,  ke- 
vésbedni.  apadni,  lecsilla- 
podni ;  the  swelling  s,  n 
daganat  lelohad. 

Subsidence  (  Bzei'densz), «. 
apadás,  csökkenés,  lecsilla- 
podás :    üledék,  szállodák . 

Subsidiarily,  </<//•.  segédei- 
m  Heg. 

Subsidiary  (    Bzid'iéri),  adj. 


Subsidy 

segedelmi ;  mellékes ;  — 
book,  s.  segédkönyv ;  — 
stream,  s.  mellékfolyam; 
—  troops,  g.  pl.  segéd- 
had. 

Subsidy  (száb'szidi),  s.  sege- 
delem ;  segédpénz ;  subsi- 
dies, s.  pl.  segedelmi  pén- 
zek ;  — ,  v.  a.  pénzbeli  se- 
gélyt nyújtani. 

Subsign  (— szem'),  v.  a.  alá- 
írni, a  kijegyez  n  i. 

Subsignation  (— szigne'sán), 
s.  aláírás. 

Subsist  (—sziszt'),  v.  n.  fenn- 
állani,  létezni ;  el-,  meg- 
élni; to  — on  (upon)  életét 
fenntartani  ,  táplálkozni 
-nil,  -vei. 

Subsistence,  s.  létezés, fenn- 
álló* ;  lényeg;  élelem;  to 
gain  one's  — ,  kenyerét  v. 
élelmét  keresni. 

Subsist'ent,  adj.  létező;  lé* 
nyező. 

Subsoil  (száb'szaü),  s.  föld- 
alj. 

Substance  (száb'sztensz),  s. 
lényeg  ;  anyag  ;  állag  , 
állany,  állomány  ;  vagyon- 
ság ;  in  — ,  lényegesen. 

Substantial  (szábsztén'sél), 
adj.  lényeges;  anyagos; 
anyagzatos  ;  vastag,  erős  : 
vagyonos  :  táplálás  ;  a  — 
man,  vagyonos  ember;  — 
cloth  ,  erős  posztó ;  — ly, 
adv.  lényegeden. 

Substantiality,  S.  lényeges- 
ség, lényeg:  valóság;  any  a- 
gosság  ;  erősség  ;  táplalé- 
konyság. 

Substantiate  (— sztén'siét), 
V.  a.  lényeggé  tenni ;  való- 
sítni. 

Substantive  (szab'szténtiv), 
8  fStiA :  adj  sn±ll£  .  fő 
véri :  -ly,  adv,  önáüólag; 
főnévileg,  főnév  gyanánt. 

Substitute  ( szab'sztitjut ) , 
v.  a.  helyettesítni,  /><>tlé- 
kolni  ;  to  —  rum  for  wine, 
</  bort  rummal  pótlékolni ; 
to  —  this  in  the  room  of 

that,  '  it  mini  mm];  Jielyéhe 

tenni :  ,  g.  helyettes; pót- 
lék. 

389 


Suburb 

Substitution ,  s.  helyettesí- 
tés ;  pátlékolás. 

Substract  (— sztrékt'),  v.  a. 
elvonni ;   kivonni,  levonni. 

Substrac'tion ,  s'.  elvonás; 
szám  ki  vonás,  levonás. 

Substratum  (— sztre'tám),  s. 
alom ;  alréteg. 

Substruction  (— sztrák'sán), 
8.  alépítmény  ;  alépület. 

Substructure  (— sztrák'tsjur) 
8.  alap ;  alépület ;  alap- 
építvény. 

Subsume  (— szjum'),  v.  a. 
aláfoglalni. 

Subtangent  (  — ténd'zsent ), 
8.  alérintő. 

Subtense  (— tensz'),  s.  húr, 
ívszelő. 

Subterfuge  (száb'terfjudzs), 
s.  ürügy, szabadkozás,  szín- 
fogás. 

Subterrane  (— terrén'),*.  pin- 
cze  ;  alag ;  alagút. 

Subterranean  ( —  ré'nién  ) , 
Subterraneous  (— ré'niász) 
adj.  földalatti. 

Subtil  (szab'til),  — e,  adj. 
/inam,  gyenge,  gyengéd, 
vékony  ;  ravasz  ,  elmés  , 
finom  elmü  ;  —  ly ,  adv. 
finomul,  gyengéden  :  rava- 
szul, elmésen. 

Subtiliate,  v.  Subtilize. 

Subtü'itv,  s.  finomság;  vé- 
kony ság  :  ravaszság,  finom 
elmüség  :  szőrszálhasoga- 
tás. 

Subtilize  (száli'tileiz),  v.  a. 
finomítni;  vékonyítni;  v.  n. 
okoskodni. 

Subtiliza'tion,  s.  finomítás  ; 
vékonyitós;  okoskodás, s.ör- 
szálliasogatás. 

Subtle  (szát'tl),  adj.  finom, 
ravasz ;  — nesB,  g.  finom- 
ság, rav.aszság. 

Sub'tly,  adv.  finomul,  rava- 
szul. 

Subtract  (— trékf),  v.  a.  ki- 
vonni. 

Subtraction  ,  8.  kivonás  • 
megvonás,  elfogás,  elhú- 
zás, eltartóztatás. 

Suburb  (szab'arb),  s.  külvá- 


Suburban 

Suburban,  s.  and  adj.  kiil- 
nlrosi. 

Subvention  (  —  ven'sAn  )  ,  s. 
közbejovés  ;  segedelem  , 
pénzbéli  segítség  (n.  h.). 

Sabverse  (—versz'),  v.a.fel- 
fordítni. 

Subversion  (— ver'sán),  s.fel- 
f ordítás,  fe\  forgatás . 

Subversive  (—  versz'iv),  adj. 
felfordító,  felforgató. 

Subvert  (—vert')  v.  a.  felfor- 
gatni. 

Subvert'er,  s.  felforgató. 

Succedaneous  (szákszidé'- 
niász),  adj.  pótló. 

Succeed  (szákszíd'),  v.  n.  kö- 
vetkezni;  követni  (-ban, 
-ben );  sikerülni;  boldogul- 
ni ;  peace  — s  to  war,  há- 
ború után  béke  következik; 
he  —  ed  to  the  business 
of  bis  father,  a:  atyjának 
üzlete  ö  reá  szállott;  the 
speculation  did  not  — ,  a 
vállalat  roszúl  ütött  ki; 
he  — s  in  all  his  under- 
takings, ö  mindenben  sze- 
rencsés, minden  vállalata 
sikerül ;  to  —  with  one, 
rábírni  vkit ;  boldogulni 
vkivel ;  I  did  not  —  in  per- 
suading him,  nem  sikerült 
rábeszélnem  öt ;  — ,  v.  a. 
követni ;  sikerítni  (n.  h.); 
he  has  been  —ed  by  his 
son,  (vagy)  his  son  —ed 
him,  öt  fia  követte  (p.  az 
uralkodásban  /. 

Succeed'er,  v.  Successor. 

Success  (szákszesz') ,  8.  si- 
ker, foganat,  szerencse; 
with  — ,  jó  sikerrel,  sike- 
resen ;  to  meet  with  bad 
— ,  íslsulm  mine!,  mill 
tary  — ,  hadszerencse. 

Successful,  adj.  sikeres,  sze- 
rencsén; eredménydús;  a 
—  war,  siker  dús  hadjárat ; 
he  is  —  in  his  undertak- 
ings, minden  vállalata  si- 
kerül;  — ly,  adv.  sikeresen; 
— ness  ,  8.  sikerülés,  sike- 
resség. 

Succes'sion,  s.  egymásra  kö- 
vetkezés ;  öröködési  rend  ; 
uralkodásban     következés. 


Successive 

trónöröklés  rendje  ;  in  — , 
egymásután  ;  right  of  — , 
öröködési  jog. 

Successive ,  adj.  egymás- 
utáni, egymásra  következő; 
— ly,  adv.  egymásután,  las- 
sanként; —ness,  s.  egy- 
másutániság. 

Successless,  adj.  eredmény- 
telen, sikeretlen  ;  — ly,  adv. 
si  kéretlenül ;  —ness,  s.  si- 
keretlenség. 

Succes'sor  (szákszesz'er),  s. 
utód,  következő. 

Succinct  (szákszingkt'),  adj. 
rövid,  velős,  velősen  rövid, 
tömör ;  — ly,  adv.  röviden. 
velősen;  — ness, .«.  velős  rö- 
vidség, tömörség. 

Succour  (szák'kár),  v.  a.  se- 
gélyezni, segélni,  segítni ; 
s.  segély ,  segítség. 

Succulence  (szák'kjulensz), 
s.  bönedvüség,  levesség. 

Suc'culent ,  adj.  bőnedvű, 
nedvdús,  leves ;  — ness,  s. 
bönedvüség,  levesség. 

Succumb  (szákkámb'),  v.  n. 
(to,  under),  lerogyni,  le- 
roskadni (p.  teher  alatt); 
lesújt  at  ni,  legyőzetni. 

Succumbency,  s.  lerogy  ás, 
aléltság ;  legyözetés. 

Succus'sion  (szákkás'án),  s. 
rendítés ;  rengés,  rendülés; 
megrázás. 

Such  (sáts),  pron.  and  adj. 
ily,  ilyen,  ilyes,  oly, olyan, 
olyas;  in  —  a  case,  ilyen 
esetben;  with  —  a  man, 
olyan  emberrel;  with  — 
people,  olyan  emberekkel ; 
by  —  means,  ily  eszközök- 
kel, ilymódon,  olymódon; 
at  —  a  time,  ilyenkor, 
olyankor;  he  was  moved 
to  —  a  degree,  olyannyira 
megindult;  — is  the  case, 
úgy  van  ám,  úgy  áll  a  do- 
log ;  I'll  do  no  —  thing, 
azt  ugyan  nem  cselek- 
szem ;  —  like,  ilyenféle, 
olyanféle  ;  —  as  are  poor, 
azok,  a  kik  szegények  ;  — 
is  life,  ilyen  az  élet,  ilyen 
a  világ. 

Suck  (szák),  v.  a.  and  n. 
390 


Sue 

szopni,  szopogatni ;  színi: 
to  —  out,  kiszíni ;  to  —  in, 
beszíni;  to  —  one's  mar- 
row, zsírját  kivenni,  kicsi- 
gázni; —,  s.  szopás;  anya- 
tej, csecstej  :  to  give  — , 
csecset  adni;  —stone,  s. 
kőfuró  tergélye  (hah. 

Suck'er,  s.  szopó ;  szívó ;  cse- 
csemő; szivattyú  ramács  r 
szi róka  ;  gályagáncs;  tő- 
hajtól. 

Suck'iug,  s.  szopás  ;  szívás  z 
adj.  szopós ;  —  bottle,  s. 
szoptató  szilke  ;  —  bag,  s. 
ezueza  ,  szopó  zacskó  ;  — 
calf,  s.  szopós  borjú;  — 
lamb,  s.  szopós  bárány  ;  — 
pig,  s.  szopós  malacz. 

Suckle  (zsák'kl),  v.  a.  szop- 
tatni. 

Suck'ling,  .s.  csecsemő. 

Suction  (szák'sán),  s.  szívás; 
—  tube,  —  pipe,  s.  szívó- 
cső, szivornya  ;  —  valve, 
s.  szívószelep. 

Sud  (szád),  s.  szappanosvíz  . 
to  be  in  the  —  s ,  benne 
lenni  a  lében,  szorult  álla- 
pótban  lenni ;  to  leave  in 
the  — s,  cserben  hagyni. 

Sudation  ( szjudé'sán) ,  s. 
izzadás. 

Sudatory  ( szju'détári) ,  .->-. 
izzasztó  szoba. 

Sudden  (szád'dn),  adj.  hir- 
telen, váratlan;  a— death, 
hirtelen  halál ;  his  —  de- 
parture, hirtelen  elutazá- 
sa ;  on  a  — ,  upon  a  — ,  of 
a  — ,  hirtelen,  egyszerre  ; 
on  a  —  he  stood  still,  egy- 
szerre megállott;  — ly,  adv. 
hirtelenül,  hirtelen,  egy- 
szerre. 

Sud'denness,  s.  hirtelenség  ,~ 
with  such  — ,  oly  hirtelen- 
séggel. 

Sudorific  (szjudorü'ik),  adj. 
izzasztó  ;  s.  izzaszt ''szer. 

Suds,  s.  pl.  —  v.  Sud. 

Sue  (szju),  v.  a.  törvénybe 
idézni  ;  to  —  one  for,  ke- 
remii  rajta  (per  utján }  ; 
to  —  to  recover  damage-  r 
per  utján  kárpótiáit  ke- 
resni;   —  a  beggar,   and 


Suet 

get  a  louse,  a  hoi  nines, 
o,t  ne  keress;  — ,  v.n.to 
—  for.  .,  folyamodni  vilii- 
ért, kérni  vmit. 

Suet  (szju'et),  s.  faggyá, mar- 
hafaggyú. 

Suffer  (száflTr),  v.  a.  and 
n.  szenvedni ;  elszenvedni  ; 
eltűrni,  elviselni ;  megen- 
gedni, nem  akadályozni ; 
to  —  a  loss,  veszteséget 
szenvedni ,  kárt  vallani: 
to  —  shipwreck,  Jiajótörést 
szenvedni ;  none  was  —ed 
to  go  out  of  the  room,  sen- 
kinek sem  volt  szabad  a 
szobából  kimenni ;  he  —  ed 
much  from  .  . ,  sokat  szen- 
vedett -tál,  -töl ;  to  —  from 
headache,  főfájásban  szen- 
vedni ;  to  —  for  . .  ,  lakolni 
vmiért. 

Suf  ferable  ,  adj.  tűrhető, 
szenvedhető ;  — ness,  s.  tűr- 
hetőség. 

Sufferably,  adv.  tűrhetőleg. 

Sufferance,  s.  tűrés,  eltűrés; 
türelem  ;  szenvedés  (  n.  h. ). 

Sufferer,  s.  szenvedő,  tűrő ; 
vesztő,  vesztes;  you  shall 
be  no  —  by  it,  nem  fog  ká- 
rára lenni. 

Suffering,  s.  szenvedés;  if 
ydU  consider  my  — s,  ha 
tekintetbe  veszi ,  mennyit 
szenvedtem. 

Suffice  (száffisz'),  v.  n.  elég- 
nek lenni,  elegendőin'!;  len- 
ni ;  to  —  for  .  . ,  elege nilő- 
nek  lenni  -ra,  -re  ;  —  it  to 
say,  elég  az  hozzá  stb. 

Sufficiency  (száftís'enszii,  s. 
elégség,  elegendőség ;  elég- 

::':/."*  /..'  edl  :■  ■'  :::/i/cssi  7 
képzettség  ;  self  — ,  öneié- 
gifítség ;  önteltség,  önhitt- 
ség. 

SufH'cient,  adj.  'lég,  elegen- 
dő, elégséges;  — ly ,  adv. 
elegendően  .  <  V  gendőleg  , 
elégségesen. 

Sufflaminate  ( —  flém'inét ) , 
p.  a.  hátráltatni. 

Sufnate  (-flét'),  v.  a.  fel- 
fújni. 

Suftla'tion,  s.felfuvás. 

Suffocate  (szaftokét),  v.  a 


Suffocation 

megfojtani  :  to  be  — d 
with  . . ,  to  get  — d  with  . ., 
fúlni  -ba,  -be. 

Suffoca'tion,  s.  megfvladás; 
megfojtás. 

Suffocative,  adj.  fojtó. 

Suffragan  ( szaff régén ) ,  s. 
czímzetes  püspök. 

Suffragatiou  (száffrégé'sáii), 
s.  szavazás ;  szentek  köz- 
benjárása v.  szószólása. 

Suffrage  (szál" fredzs),  s.  sza- 
vazat ;  szószólás. 

Suffumigation  (száffjumigé'- 
sán),  s.  befüstölés. 

Suffuse  (— fjuz'),  v.  ti.  dön- 
teni, elborítni  ;  —  d  eves, 
könybe  borúit  szemek :  a 
flush  of  anger  — d  Irs  face, 
a  harag  pirja  borította  el 
arczát. 

Suffusion  (— fju'zsán),  s.  el- 
öntés, elborítás. 

Sugar  (sug'ár,  sug'er),  s.czu- 
kor;  to  sweeten  with  — , 
ezukrozni ;  —  of  milk,  tej- 
czitkor ;  —  of  grapes,  szőlő- 
czukor ;  —  of  oil,  olaj-éd 

—  baker,    8.    ezukorfözö ; 

—  baking,  s.  ezukorfözés, 
ezukorfinomítás ;  —  basin, 
s.  ezukorcsésze  ;  —  candy, 
s.  jégezukor ;  —  cane,  s. 
ezukornád ;  —  loaf,  s.  czu- 
korsiiveg ;  —  mould,  s.  czu- 
korminta;  —  plantation, 
s.  ezukor  -  ültetmény  ;  — 
refiner,  s.  czukorfmomító 
(  személy )  :  -  sifter,  s.  czu- 
kurszóró ;  —  tongs,  s.  pi. 
ezukor  fogó;  —  trade,  s.  czu- 
korkereskedés ;  — ,  v.  a. 
czukrozni ,    megczukrozni. 

Sn^'ary  ,  adj.  ezukarédes ; 
czukortartalmú. 

Suggest  (szagdzseszf),  v.  a. 
sugallani;  javasolni;  eszel- 
ni I  vk it  vmire) ;  nyelvére 
adui,  szájába  rágni. 

Sugges'tion,  s.  sugallat;  ja- 
vaslat :  eszelés. 

Suggillation(szagdzillé''san), 
s.  kék  folt  (lökéstől  stb. .. 

Suicide    (szju'szeid,    s/.ju'- 
íszeil) .    0    ongy!lKt8sZg  ; 
to  commit  — ,  magát  kivé- 
gezni a   világbői. 
391 


Sullen 

Suit  (szút.  szjut),  s.  követke- 
zés, folytatás  ;  kiséret ;  sor; 
több  összetartozó  tárgy; 
keresés,  utánajárás;  —  at 

law,  per,  peres  ügy,  per- 
folyam  ;  a  —  of  mail,  pán- 
czélruha  ;  a  —  of  clothes, 
öltöző,  teljes  öltözet ;  a  — 
of  table  linen,  egy  damasz- 
asztalnemű  ;  a  drawing 
room  — ,  szalon-garnitúra; 
to  have  a  —  against  one, 
pert  folytatni  via  ellen: 
his  —  was  rejected,  kérel- 
mét visszautasították;  — , 
v.  a.  illeszteni,  összeillesz- 
teni ;  tetszeni,  kedvére  v. 
Ínyére  lenni,  alkalmasnak 
lenni;  illeni;  he  —ed  the 
action  to  the  word,  szavát 
rögtön  a  tett  is  követte; 
black  will  —  any  complex- 
ion, a  fekete  szín  minden 
arczlwz  illik;  each  —ed 
his  own  convenience,  min- 
denki kénye  kedve  szerint 
cselekedett ;  that  does  not 
—him,  nincs  kedvére,  nincs 
i m/érc;  when  it  — s  me, 
mikor  nekem  tetszik;  as  it 
— s  him,  as  it  — s  his  fancy, 
a  mint  neki  tetszik;  ifit 
—  s  your  purpose,  ha  czél- 
já mik  megfelel ;  he  is  not 
— ed  to  it,  ö  nem  alkalmas 
arra  ;  they  are  not  — ed 
to  each  other,  ők  nem  ille- 
nek össze,   nem   összerólak. 

Suit'able,  adj.  illő,  megfelelő, 
hozzávaló;  —  ness,  9.  illés; 
megfelelőség. 

Suitably,  adv.  ill  öl  eg,  meg- 
felelőleg. 

Suite,  v.  Suit. 

Suitor  (szju'ter),  s.  kérő 
(leánykérő  ,  hivatalkérő 
stb.  sib.) :  r.  a.  niiiil  kérni. 

Sulk  (szálk),  v.  n.  duzzogni, 
durczáskodni. 

Sulk'ily,    '"/''.   durcáskodva. 
Sulk'iness,   g.  durczáskodás, 

d II.  .ligás. 

Sulk'y,  adj.  durczds. 

Bull  (s/.álll,  x.  eke  ;     paddle, 

g.  ekeszarv,  csigatyii. 
Sullen  (s/.áll'en),  adj.  mor- 

fundi,  dérdúr  ;  knmur  ;  ko- 


Snllens 

nok  :   makacs  ;   —  ly,  adv. 

komorul :  konokul ;  — ness, 
*.  komorság ;  konokság. 
Sullens    (szall'ensz),    s.  pi. 
kontárkodás,  mordság;  ko- 

nokhit. 

Sulliage  ( száll'iedzs ) ,  8. 
szenny,  claries,  mocsok. 

Sully  (száll'i),  v.  a.  beszeny- 
nyezni ;  s.  szenny,  mocsok. 

Sulphate  (szál'fet),  g.  kén- 
savas só ;  —  of  iron,  vas- 
gálicz;  —  of  lime,  gipsz, 
kénsaras  mészéleg ;  —  of 
potash,  kénsavas  haméleg; 

—  of  soda,  kénsavas  szik- 
éleg;  —  of  zink,  kénsavas 
horgéleg. 

Sulphide  (szál'fid),  s.  kénecs- 

savas  só. 
Sulphur   (szál'fár) ,    g.    kén, 

kénkő;  v.  a.  kénezni. 
Sulphurate,  v.  a.  kénezni; 

— d  hydrogen  gas,  s.  záp- 

Sulphureous  (szálfju'riász), 
adj.  kénes,  kénköves;  kén- 
né mü. 

Sulphuret  (szál'fjuret ) ,  s. 
kénfém ;  —  of  lead,  ólom- 
fényi e. 

Sulphuric    (szál'fárik) ,   adj. 

—  acid,  s.  kénsav. 
Sulphurous(szál'fárász),  adj. 

—  acid,  g.  kénecssav. 
Sultan  (szál'tén),  s.  szultán, 

török  császár  ;  —  flower,  s. 
pézsmacsüküllő. 

Sultana  (szálté'né),  s.  szul- 
tánnö. 

Sultaness,  v.  Sultana. 

Sultriness  (szál'trinesz) ,  s. 
hőség,  hévség,  rekkenő  me- 
legség.  ,. 

Sultry  (szál'tri),  adj.  hév,  hő, 
rekkenő,  tikkasztó. 

Sum  (szám),  s.  összeg,  öszlet, 
sommá  ;  —total,  teljes  ösz- 
let, végöszlet ;  — ,  v.  a.  to 

—  up,  összeadni,  összletez- 
ni;  (átv.  ért. )  rövidletezni; 
to  —  up  in  a  few  words, 
vminek  tartalmát  röviden 
ismételni :  — ,  v.  n.  sommá- 
sodra. 

Sumach  (szju'mék),  s.  eczet- 
szömörcze. 


Sunless 

Sum'less,  adj,  számtalan. 

Summnriness  ( Bzám'mér- 
inesz),  g.  sommássá g ;  ösz- 
ezeség,  rövidlet. 

Sum'marily,  adv.  sommásan, 
összefoglalva,  röviden. 

Sum'maiy,  adj.  sommás,  ösz- 
szefoglalt,  rövid;  —  pro- 
ceedings, s.  pl.  sommás  el- 
járás ;  — ,  s.  rövidlet,  össze- 
foglalót. 

Smniner(szám'mer),  s.  nyár: 
mestergerenda,  gyámgeren- 
da ;  —  corn,  s.  tavaszi  ga- 
bona ;  —  house, .?.  nyaraló; 

—  stiult,  s.  bukfencz ;  — 
solstice ,  s.  nyári  napál- 
lás, nyári  napfordulat ;  — 
wheat,  s.  tavaszi  búza  ;  — , 
v.  n.  nyaralni;  — ,  v.  a. 
nyaraltatni. 

Summerset ,  v.  Summer- 
sault. 

Summit  (szám'mit),  s.  orma, 
orom,  csúcs,  tető. 

Summon  (szám'mán) ,  v.  a. 
törvénybe  idézni;  (átv. 
ért.)  hivatni,  fellőni ;  to— 
heart  of  grace,  neki  báto- 
rodni ;  to  —  one  away,  el- 
hívni, elhivatni ;  to  —  up, 
felhívni. 

Sum'mons,  s.  idézvény,  idé- 
zet. 

Sumpter  (szám'tcr),  —horse, 
g.  máihaló;  -—  saddle,  s, 
tehernyereg. 

Sumptuary  ( szám'tsj  uéri ) , 
adj.  fényűzési. 

Sumptuous  (szám'tsjuász), 
adj.  pompás,  fényes,  költ- 
séges ;  —  dinner,  pompás 
ebéd  ;  —  ly,  adv.  pompásan, 
költségesen  ;  —ness,  s. pom- 
pásság, költség. 

Sun  (szán),  g.  nap  ;  the  — 
rises,  kel  a  nap;  the  — 
sets ,  a  nap  lenyugszik ; 
under  the  — ,  a  nap  alatt; 

—  beam,  s.  napsugár ;  his 

—  burnt  face,  napbarní- 
totta arena; — dew,  s.  bar- 
matfii ;  —  dial,  g.  napóra ; 

—  flower,  s.  napvirag ;  — 
dried,  adj.  naponsült;  — 
light,  s.  napvilág;  —  rise, 
s.  nap  kelte;  —set,  s.  nap- 

392 


Super-fetation 

nyugat ;  —  shade,  .«.  nap- 
ernyő, napellenző;  —shine, 
s.  napfény ;  —  shiny,  adj. 
napos,  verőfényes  ;  —,v.a. 
kitenni  (napra) ;  to  sit  a- 
sunning,  sütkérezni. 

Sunday  (szán'dé),  s.  vasár- 
nap ;  when  two  — s  come 
together,  soha  napján. 

Sunder  (szán'.der),  v.  a.  elvá- 
lasztani, elkülöitítni,  elkü- 
ldi \zni. 

Sundry  (szán'dri),  adj.  kü- 
lönféle, többféle. 

Sundries  (szán  driz),  s.  pi. 
különféle  áruk. 

Sunny  (szán'ni),  adj.  napos. 

Sup  (száp),  v.  n.  vacsorálni; 
v.  a.  szörpölni. 

Superable  (szju'perébl),  adj. 
áthágható ;  felülmúlható ; 
meggyőzhető. 

Superabound  (szjuperébáund), 
v.  n.  túláradni,  kiáradni; 
to  —  with,  bővelkedni  -ban, 
-ben,  -val,  -vei. 

Superabundance  (— ébánd'- 
énsz),  s.  bőség;  fölösleg. 

Superabund'ant,  adj.  fölös- 
leges. 

Superadd  (—edd'),  v.  a.  még 
hozzáadni. 

S  upper  addi'tion(— éddis'án) , 
g.  hozzáadás. 

Supperanmiate  (— én'juet), 
v.  n.  kiszolgálni ;  avulni, 
elavulni. 

Superb  (szjuperb'),  adj.  büsz- 
ke, pompás,  fenséges ;  — ly, 
adv.  fenségesen,  pompásan. 

Supercargo  ( —  kár'go) ,  s. 
hajógazda,  felügyelő  (ha- 
jón ). 

Superchery  (sziuper'tseri),s. 
csalás. 

Supercilious  ( —  szil 'jász  ) , 
adj.  gőgös,  kajfos,  bitor, 
uralkodnivágyó ;  — ly,  adv. 
gőgösen,  kajfosatt;  — ness, 
■•>•.  kajfasság,  jélf 'valkodás, 
uralomvágy. 

Super  eminence  (— eminensz), 
s.  föbbrang. 

Superem'inent,  adj.  legjele- 
sebb, föbbrangú. 

Superfetation  (— fite'sán),  s. 
túlterhesités. 


Superfice 


Superfice  (szju'perfeisz) ,  s. 
felület,  felszín. 

Superficial  (— fis'él),  adj.  fe- 
lületes; — ly,  adv.  felülete- 
sen. 

Superficiality  (— fisiél'iti),  s. 
felületessé  fi. 

Superfi'cies  (— fis'ez),  s.  fel- 
szín. 

Superfine  (— fein'),  adj.  leg- 
rinomabb. 

Super'fluence.j-.  Superfluity. 

Superfluity  (— flju'iti),  g.  fö- 
lösleg, fölöslegessé  g. 

Superfl  uou  s  (sz  j  uper'fl  j  nász) 
adj.  fölösleges. 

Superhuman  ( —  h j  u'mén ) , 
adj.  emberfölöt'.i,  ember- 
erőt haladó;  természetfö- 
lötti. 

Superinduce  (— indjusz1),  v. 
a.  még  hozzáadni,  hozzá- 
tenni ;  (upon)  még  ráadni, 
rátenni:  még  felhozni;  még 
behozni;  (upon)  serkenteni, 
buzdít  ni  <-ra,  -re). 

Snperinduction  ( —  indák  '- 
sán),  s.  hozzáadás;  meg- 
szokás. 

Superintend  (—intend'),  v.  a. 
felügyelni  (vmire),  kormá- 
nyozni i  miit ). 

Superintendence,  s.  főfel- 
ügyelet. 

Supf  riutend'ent ,  ».  fofel- 
ügyeld. 

Supe'rior  (szjupi'riár),  adj. 
felső,  fő,  főbb;  felülmúló; 
kitűnő;  a  —  power,  na- 
gyobb  hatalom  ;  to  rise  — 
to  .  . ,  to  be  —  to  .  .  ,  rmi n 
túlemelkedni ;  felette  álla- 
ni -nak,  -nek  :  — .  g.  feWl- 
miilá  :  i iöl iá ,-á;  he  is  my 
—  in  .  :  ,  6  engem  felülmúl 
-ban.  -inn;  my  — s,  a  fel- 
sőbbek '  nálamnál  >. 

Superiority  i  szjupiriar'iti), 
g.  felsősig,  felsőbbség,  na- 
gyobb hatalom,  felülmulás. 

Superlative  (szjuperlétiv),*. 

!'.•].•::,  ti     !inri:::rh'r!   :  ad) 

legfőbb,   legmagasb    fokú  ; 

Ív,  adv.  legmagasb  fokon. 

Supernal  (szjuper'nél),  adj. 

felső;  (átv.ért.    mennyei, 
égi :     Ív,  adv.  fent,  felül, 
Iről. 


Supernatural 

Supernat'ural  (— nét'sjurél), 
adj.  természetfölötti. 

Supernumerary  (— nju'mer- 
éri),  adj.  számfölötti  .fölös. 

Superscribe  (— szkreib'),  v.a. 
felül  imi. 

Superscription  ( —  szkrip'  - 
sán),  s.  felülirat,  felülírás. 

Supersede  (—szid'),  v.  a.  el- 
halasztani ;  félre  tenni: 
mellőzni,  érvénytelenítni ; 
megszüntetni  ;  to  —  an 
officer,  tisztet  a  szolgálat- 
hál kicsapni. 

Supersti'tion  (— sztis'án),  .«. 
babonáshit,  habom:. 

Supersti'tious  (— sztis'ász), 
adj.  babonáshitü,  babonás; 
— ly  ,  adv.  babonásan  ;  — 
ness,  s.  babonaság,  babo- 
náshit. 

Superstruct  (— sztrákt'),  v.  a. 
felibe  építeni,  ráépíteni. 

Supersub'tle  (— szát'tl),  adj. 
szőrszálhasogató. 

Supervacaneous  ( —  veké '  - 
niász),  adj.  fölösleges;  — 
ness,  s.  fölöslegessé g. 

Supervene  (— vín'),  v.  n.  hoz- 
zájárulni. 

Supervenient  (  — ví'nient), 
adj.  hozzájárnia. 

Supervention  (— ven'sán),  s. 
hozzájárulás ;  közbe jövet : 
meglepés  in.  h.  i. 

Supervisal  (-vei'zél),  s.  fél- 
ügyelet. 

Supervise  (— veiz'l,  v.  a.  fel- 
ügyelni <  vmire  r.  félülvizs- 
gálni (  vmit ). 

Supervision  (  — vizs'án),  s. 
felügyelés. 

Supervisor  (— vei'zer),  8.  fő- 
felügyelő ;  ellenőr ;  vám- 
ügyelő,  útügyélS. 

Supine  (szjupein'),  g.  ha- 
nyattszó;  adj.  hanyattan 
fekvő;  (átv.  ért.)  gondat- 
lan :  -ly,  adv.  hanyattan; 
gondatlanul  ,  hanyagon , 
tunyán;    -ness.g.  hanyatt- 

fekvés;    gondatlanság,    til- 
n  i/a  sán. 
Supinity,  v.  Bupineness. 
Suppeditate    (szapped'itét), 
p.  a.  ellátni  (vkü  vmivel), 
megszerezni  ,     mfigkerítni 
nek  vmit  i. 
393 


Support 

Supper  (száp'per),  s.  vacso- 
ra ;  the  Lord's  — ,  ur  va- 
csorája . 

Supper'less,  adj.  vacsoráiban. 

Supplant  (száplánt'),  v.  a. 
lábat  vetni,  megbuktatni; 
kiszorítni,  kitárni. 

Supple  (száp'pl),  adj.  hajlé- 
kony, engedékeny;  —ness, 
s.  hajlékonyság,  engedé- 
kenység;  —  ,  v.  a.  hajlé- 
konynyá  tenni. 

Supplement  (száp'pliment), 
.«.  pótlék,  kiegészítés. 

Supplemental ,  adj.  pátlá, 
kiegészítési. 

Suppletory,  adj.  pátlá;  s. 
páti  ék,  kiegészítés. 

Suppliance  (szápplei'énsz), 
g.  tartás. 

Suppliant  (  száp'pliént ) ,  s. 
and  adj.  folyamodó,  kö- 
nyörgő. 

Supplicate  (száp'plikét),  v.  a, 
könyörögni,  folyamodni. 

Supphca'tion,  g.  folyamodat, 
könyörgés. 

Supplicatory,  adj.  könyörgő. 

Supplies  (száppleisz) ,  g.  pl. 
segédpénz;  segédsereg;  szol- 
gáltatás ;  szállítmány. 

Supply  (szápplei),  v.  a.  pó- 
tolni, helyettesítni ;  (with) 
ellátni :  szolgáltatni;  to  — 
one's  place,  vkit  helyette- 
sítni; to  —  a  deficiency, 
hiányt  kipótolni ;  to  —one 
with  whatever  he  requires 
(to  —  all  his  necessities), 
minden  szükségessel  ellátni 
vkit;  to  —  with  money, 
pénzzel  ellátni;  to  —  with 
provisions,  élelmezni,  éle- 
lemmel ellátni ;  — ,  8.  pót- 
lék, adalék;  szállítás,  szál- 
lítmány :  ellátás,  s:ol gálta- 
tás, készlel :  fresh  —  of 
men,  aj  csapatok,  aj  sereg. 

Support  (— poart'},  v.  a.  tá- 
masztani, tartani,  megtar- 
tani, vinni:  eltartani,  táp- 
lálni; támogatni,  gyámo- 
lítni,  segélyezni ;  she  ed 
herself  by  a  chair,  székre 

táiimslkodott  :    to  one's 

self  by  one's   own   labour, 
munkájából  élni;  to    one's 


Supportable 

self  upon  rapine, prédából 

élni ;  to  —  a  character, 
szerepéből  ki  nem  esni;  — 
arms !  fény  vert  ölbe  !  — , 
s.  támasz  ,  gyám  :  eltar- 
tás, táplálás;  életfentartás, 
megélés  ;  segély  ,  gyámse- 
gély, gyámitás ;  to  derive 
one's  —  from  .  . ,  élni  -hói, 
-bői. 

Support'able ,  adj.  tűrhető, 
elviselhető;  —  ness,  8.  tűr- 
hetőség. 

Support'ance ,  s.  támasz; 
gyám ;  támasztás. 

Support'er,  s.  dúcz,  támasz  ; 
támasztó,  támogató ;  gyá- 
molító, gyámolgató ;  — s, 
s.  pl.  czímertartók  ;  váll- 
Jc'óvek  ;  gyámoszlopok ;  ál- 
láslábak, [lan. 

Support'less,    adj.    gyámta- 

Supposable  (— po'zébl),  adj. 
gyanítható,  vélhető. 

Suppo'sal,  s.  föltevés;  gyaní- 
tás. 

Suppose  (— pooz'),  v.  a.  föl- 
tenni;  venni  (vmit  mű- 
nek); gyanitni,  hinni,  vél- 
ni ;  let  us  —  ihat  he  etc., 
tegyük  fel,  hogy  ő  stb.; 
hut  —  I  had  no  money  ! 
hát  ha  nem  volna  pénzem! 
he  is  — d  to  be  very  rich, 
igen  gazdag  embernek  tar- 
tatik  ;  — ,  s.  föltevés,  gya- 
nítás. 

Supposition  (száppozis'án), 
s.  föltevés;  vélekedés. 

Supposi'tioual,  adj.  feltétes, 
felvételes. 

Suppositi'tious(-pozitis'ász) 
adj.  becsúsztatott ;  képzelt, 
vélt. 

Suppo'sitive,  adj.  elfogadott; 
feltétes. 

Suppo'sitory,  s.  alcsap. 

Suppress  (száppresz ),  v.  a. 
elnyomni,  elfojtani;  elhall- 
gatni, eltitkolni ;  megszün- 
tetni;  kihagyni. 

Suppression  (— pres'án),  s. 
elnyomás,  elfojtás;  elhall- 
gatás, eltitkolás;  kihagyás; 
megszüntetés ;  dugulás. 

Suppressive  (— presz'iv)  ,adj. 
elnyomó,  elfojtó,  elhallga- 
tó, eltitkoló. 


Suppurate 

Suppurate  (szftp'pjuret),  v.n. 
genyedni,  evesedni,  eredni. 

Suppura'tion ,  s.  genyedés, 
evedés. 

Suppurative  (  —  pjurétiv ) , 
adj.  genyesztő,  evesitő. , 

Supputation  ( — pjuté'sáu), 
s,  fölvetés,  felszámolás. 

Suppute  (—  pjut'),  v.  a.  föl- 
vetni, felszámolni,  kiszá- 
mítani. 

Supramundane  ( szjupré  - 
mán'déu),  adj.  földfeletti ; 
mennyei. 

Supra-sensual(— szen'sjuél), 
adj.  érzékfeletti. 

Supremacy  (szjuprem'eszi), 
s.  /elsőség ;  felsőbbség. 

Supreme  (szjuprím') ,  adj. 
legfőbb  ;  the  —  command, 
főparancsnokság. 

Suprem'ity  (szjuprem'iti),  s. 
I     főhatalom. 

Surance  (sju'rénsz),  s.  ke- 
zesség, biztosítás. 

Surantler  (ször'éntler) ,  s. 
szembog. 

Surbate  (szőr bet'),  s.  rok- 
kant pata;  —  n,  adj.  rok- 
kant patáju. 

Surcease  (szörszisz'),  v.  n. 
megszűnni ;  —  from  any 
further  trouble,  ne  aggód- 
jék többé ;  — ,  v.  a.  meg- 
szüntetés ;  —,  s.  szünet,  ha- 
ladék. 

Surcharge  (szörtsárdzs'),  s. 
túlteher ;  táladóztatás;  v. 
a.  túlterhelni,  túladóztatni. 

Surcle  (ször'kl)  ,  s.  hajtás, 
sarjadék. 

Surd  (szörd,  szerd),  adj.  sü- 
ket;  tompa  (hang),  hal- 
latlan; mérszerütlen. 

Sure  (sin),  adj.  biztos,  bizo- 
nyos ;  a  —  man,  hitelké- 
pes ember;  biztos  ember; 
you  may  be  — of  it,  ön  biz- 
tos lehet  benne;    to  make 

—  of  some  one,  vkit  ön 
részére  megnyerni ;   he  is 

—  to  come,  ö  bizonyosan 
eljön  ;  be  —  to  come , 
jöjjön  el  bizonyosan ;  to  be 
— !  hogy  is  ne  '.  —,  — ly, 
adv.  biztosan,  bizonyosan ; 
—ness,  s.  biztosság,  bizo- 
nyosság. 

394 


Surpass 

Sure'tiship,  s.  kezesség. 

Sure'ty  (súr'ti),  s.  biztosság; 
kezesség;  kezes;  to  be  — 
for  some  one,  kezeskedni 
vkiért. 

Surf  (szörf,  sz'r'ii),  ■«.  hullám- 
torlás,  hullámverődés. 

Surface  (ször'íesz) ,  s.  föl- 
szín. 

Surfeit  (szó'. 'fit),  v.  a.  túl- 
terhelni, megtömni  (eledel- 
lel: v.  n.  gyomrát  étellel 
megterhelni ;  s.  túlterhe- 
lés; —  water,  s.  gyomor- 
cseppek,  gyonmrszesz. 

Sur'feiter,  s.  eszem-iszöm  em- 
ber. 

Surge  (szördzs,  szerdzs),  s. 
hullám;  v.  n.  hullám za- 
ni ;  áradni,  dagadni  ;  the 
crowd  — d  forward,  a  nép- 
tömeg előre  hullámzott. 

Surge'less,  adj.  hullámtalan, 
csendes. 

Surgeon  (ször'dzsán ,  szer'- 
dzsn),  s.  sebész. 

Sur'gery,  s.  sebészség ,  sebé- 
szet. 

Surgical  (ször'dzsikél),  adj. 
sebészi. 

Surgy  (ször'dzsi),  adj.  hullá- 
mos, habos. 

Sur'lüy,  adj.  daczosan,  dér- 
dúr,  durran. 

Sm'liness,  s.  mogorvaság,  da- 
czosság,  durvaság. 

Surloin,  v.  Sirloin. 

Surly  (ször'li),  adj.  mogorra, 
daczos,  durva. 

Surmi'sal,  s.  —  v.  Surmise. 

Surinise  (szörmeiz),  s.  gya- 
nítás,  vélekedés,  föltevés; 
v.  a.  gyanitni,  vélni,  föl- 
tenni. 

Surmouut  (— máunt'),  v.  a. 
áthágni;  meggyőzni,  erőt 
venni  (vmin);  meghaladni; 
it  was  —ed  by  a  coronet, 
korona  volt  fölötte;  to  — an 
obstacle,  akadályt  meg- 
győzni. 

Surrnount'able,a«j.  áthágha- 
tó ;  meggyőzhető. 

Surname  (—nem),  s.  veze- 
téknév, melléknév ;  v.  ■••. 
melléknevet  adni. 

Surpass  (— pász'),  v.  a.  felül- 
haladni, felülmúlni. 


Surpassing 

Surpassing ,  adj.  kitűnő; 
— ly,  adv.  kitünőleg. 

Sur'plice  (— plisz),  s.  oltári 
felruha,  mise-ing. 

Sur'plus  (— plasz),  s.  többlet; 
ráadás. 

Smprisal,  s.  —  v.  Surprise. 

Surprise  (— preiz'),  s.  meg- 
lepés, meglepetés  ;  in  — , 
meglepetve;  to  lie  taken 
by  — ,  meglepetni  ;  — ,  v.  a. 
meglepni;  to  be  — d,  meg- 
lepetni; to  be  — (1  at  a 
thing,  bámulni  vmin;  to 
be  —a  in  the  act  of  .  . , 
tetten  éretni ;  it  is  sur- 
prising, bámulatra  méltó. 

Surpri'siiigly,  adv.  bámító- 
lag. 

Surrender  (— ren'dcr),  s.  fel- 
adás; átengedés;  v.  a.  fel- 
adni', átadni;  átengedni; 
to  —  a  town,  várost  fel- 
adni; to  —  one's  self,  ma- 
gát megadni  ;  (keresi;.) 
maga  ellen  a  csőd  élre ndel- 
tetését  kérni. 

Surren'dry,  .»-.  feladás. 

Surrep'tion,    v.   Subreption. 

Burrepti'tious,  v.  Subrepti- 
tious. 

Sur'rogate  (— roget),  g.  a  nil 
adj.  helyettes;  s.pót, pót- 
szer, ;  v.  a.  helyetteeítni. 

Surround  (—ráund') ,  v.  a. 
körülvenni,  körülfogni. 

Snrsise  (— seiz'l,  S.  pénzbír- 
ság. 

Bursolid  ( — szal'nl),.--.  negye- 
dik bátrán//  r.  fid;. 

Burtout  (— tut'),  s.  felső  öl- 
töny, felruha,  fetSltő. 

Survene,  v.  Supervene. 

Survey  (—  vé'j  ''.  "-  áttekin- 
teni, s.emrereni.i ,  megvizs- 
gé&m  tílmi  rní  ( i  lühet) 
felügyelni;  s.  átnézet,  át- 
tekintet, ezemlészet,  felü- 
gyelés ;  felmérés,  földmé- 
rés; telekmérés;  határjá- 
rás;  tájékrajz;  vidékleirás; 
to  take  a  —  of .  . ,  áttekin- 
teni, megtekinteni,  meg- 
szemlélni ;  fölmérni,  föl- 
venni |  ifidé ket  . 

Surveyor,  g.  úgyeli   ?■/'-'  7.7 

lő;  földmérő,    telekmérő; 

határuiérő  ;      —     of     the 


Surveyorship 

highways,  átügyelö ;  —  of 
the    customs,    vámügyelő. 

Survey'orship,  s.  felügyelő- 
ség., mérnökség. 

Survival  (— vei'vel) ,  s.  tál- 
élés. 

Survivance  (— vei'vénsz),  s. 
váromány. 

Survive  (— veiv'},  v.  a.  túl- 
élni, 'élő. 

Survi'ver,  Survivor ,    s.   túl- 

Survi'vershij),  s.  tálélés. 

Susan  (szú'zu),  g.  Zsuzsanna 
( nőnér ). 

Susceptibility,  g.  fogékony- 
ság ;  érzékenység. 

Susceptible  (szászszep'tibl), 
adj   fog', ■  1   ^.7,  ■  ;  a  /  •  ny. 

Suscep'tion,  s.  elfogadás. 

Suscep'tive,  adj.  fogékony; 
tágas,  téres. 

Suscrp'iency,  s.felfogadás,  el- 
fogadás. 

Suscip'ient,  s.  felfogadó,  el- 
fogadó. 

Suscitate  (szász'szitét),  v.  a. 
felébreszteni,  fel  serkenteni, 
felbuzdítni. 

Suscita'tion,  s.  felébresztés^ 
felserkente s,  felbvzdítás. 

Suspect  (szászpekf),  v.  a. 
gyanúban  tartani,  gyana- 
kodni •  -rii,  -re ) ;  to  —  one 
of  theft,  tolvajnak  /ár- 
tani, lopásról  gyanúsít vi 
rkit  ;  sure,  you  would 
not  —  me  of  such  a  thing, 
már  azt  csak  nem  teszi  föl 
rólam ;  to  —  one's  own 
strength ,  saját  erejében 
nem  bízni;  — ,  adj.  gya- 
nús. 

Suspect 'ed,  adj.  gyanús  :  to 
be  —  of,  gyanúsnál;  lenni 
-rál,  -ről. 

Suspect'ful,  adj.  gyanakodó. 

Suspect'less,  adj.  gyanútlan. 

Suspend  (szaszpend'j,  v.  a. 
akasztani .  felakasztani , 
felfüggeszteni ;  elhalaszta- 
ni ;  -:i;  í  /'  nesen  me.is.  .■in- 
tetni; to  —  an  official, 
hivatalától  felfüggeszteni 
rkit:  to  —  anything  im- 
portant, fontos  ügyet  elha- 
lasztani; to  —  cash-pay- 
ments, készpéni  léi  fizetni 
megszűnni ;  to  —  a  thing 

395 


Susurrate 

about  one's  neck,  nyakába 
akasztani  emit;  to  stand 
—ed,  habozni,  tétovázni; 
függőben  lenni. 

Suspend'ers,  8.  ;;/.  nadrág- 
tartó. 

Suspense  (— pensz'),  s.  elha- 
lasztás,  ideiglenes  megszün- 
utes  t!Íí:rrr  b.  iss  bizony- 
talanság, függő  állapot ; 
to  hold  in  — ,  to  keep  in 
— ,  függőben  tartani;  to 
be  in — ,  bizonytalankodni, 
habozni ,  tétovázni. 

Suspension,  .-».  akasztás, 
felakasztás ,  felfüggesztés, 
ideiglenes  megszüntetés;  el- 
halasztás; points  of — ,  s. 
pl.  függesztő  pontok,  akasz- 
pontok;  —  of  arms,  fegy- 
verszünet; —  bridge,  s. 
függőhíd,  lám- híd. 

Suppen'sory,  adj.  függő;  s. 
sérkiitő,  sénzorító. 

Suspi'cion  (— pis'án),  s.  gya- 
nú, yyanakinlás,  yyanítás  ; 
I  had  no  —  of  this,  ezt 
nem  gyanítottam  ;  to  enter- 
tain a  —  of  one,  gy  múban 
tartani  rkit  ,  gyanakodni 
vkire. 

Suspicions  (— pis'ász),  adj. 
gyanús;  —  ly,  adv.  gyanú- 
san: —nes-,  .v.  gyanúper, 
gyanakodás. 

Suspiral  (— pei'rél),8.  szélelő- 
lyuk. 

Suspiration  (— piré'sán),  s. 
sóhajtás. 

Suspire  (— peir'),  c.  n.  sóhaj- 
tani :  s.  sóhaj. 

Sustain  (—  tén'),r.  a.  tartani, 
megtartani ,  támasztani  ; 
eltartani,  táplálni;  kitar- 
tani, kiállani  ;  to  —  B  loSS, 
kárt  vallani:  to  -  inju- 
ries,   megsérülni,    mnjsehe- 

sedni ;  to  —  a  long  siege, 
sokátartó  ostromot  kiálla- 
ni ;  his  labour  — s  him, 
munkájából  él. 

Snstain'able,  adj.  tartható; 
elviselhető. 

Sustenance  (szasz'tenénsz), 
g.  tarlós,  táplálás;  élelem. 

Busti  ota'tion.  t>.  Busti  oano  . 

Susurrate  (szjn'szarrét),  r.  n. 

s  II  sail n  i. 


Susurration 

Susurration,  g.  susogás* 

Sutable,  v.  Suitable. 

Sutle  (szat'tl) .  adj,  tiszta 
( nyereség,  öszlet  stb.);  — 
weight,  s.  tiszta  súly. 

Sutler  (szatfler),  g.  markotá- 
nyos, hadcsaplár,  tábori 
szatócs. 

Suture  (szju'tsjur),s.  (boncét) 
varrás ;  varrat. 

Swab  (szwab),  *•.  lomp,  nyüst- 
bojt ;  v.  a.  tomppal  v.  nyüst- 
bojttal  törülni. 

Swaddle  (szwéd'dl),  s.  pólya; 
v.  a.  pályázni. 

SwTag  (szwég),  v.  n.  lecsüggni, 
lelógni,  lekonyulni,  alá- 
csüggedni; lógázkodni,  ló- 
gázni. 

Swage,  v.  Assuage. 

Swagger  (szwég'ger) ,  v.  n. 
hetvenkedni  ,hösködni  ,száj- 
liSsködni;  a  —  ing  blade, 
hősködi ,  vasgyúró ,  kér- 
kedi. 

Swag'gerer,  s.  kérkedő,  het- 
venkedő, kányaveti. 

Swain  ( szwéu ) ,  g.  szerető, 
imádó  ;  ifjoncz,  süheder  ; 
szerelmes  pásztor,  szerel- 
mes pásztorleány;  —  mote, 
g.  erdőszék. 

Swain'ish,  adj.  parasztos. 

Swaip  (szwéj:>),  v.  n.  büszkén 
járni. 

Swaithe,  v.  Swathe. 

Swale  (szwel),  s.  völgy;  la- 
pály ;  v.  n.  folyni  (gyer- 
tya); v.  a.  leforrázni,  abá- 
rolni,  forró  vízzel  leön- 
teni. 

Swallow  (szwal'lo),  v.  a. 
nyelni,  el-,  lenyelni ;  to  — 
one's  words,  szavát  visz- 
szavenni ;  the  expenses 
—ed  up  the  wdiole  capital, 
(/  költségek  az  egész  tökét 
nyelték  el;  to  —  down,  le- 
nyelni;  —  8.  nyelés,  nye- 
let; nyeldeklő,  torok,  gége. 

Swallow,  s.  fecske;  — 's  nests, 
g.  pl.  ennivaló  fecskefész- 
kek ;  —fish ,  s.  fecskehal 
(tengeri  hal);  —stone,  s. 
fecskekő ;  —tail,  g.  fark- 
ollony ;  (ép.)  fecske <fa rk  ; 
fecskefarkú  fakötés;  — tail- 
butterfly,    g.    fecskefarkú 


Swamp 

pillangó;  —  wort,   8.  gó- 
dircz. 
Swamp   (szwamp),   s.  pos- 
vány, lápmocsár;  — ore,  s. 
mocsári  vaskő  ;  — ,  V.  a.  el- 

sülyeszteni  ( hajót). 

Swam'py,  adj.  posványos. 

Swan  (szwan),   g.  hattyú. 

Swan'nery,  $.  hattyútenyész- 
tés. 

Swap  (szwap),  v.  a.  csapni ; 
kicserélni:  to  —  off,  le- 
csa/ini  (vki  fejét);  — ,  v.n. 
csapkodni. 

Sward  (szwoard),  g.  bőr,  sza- 
lonnabőr ;  pázsit,  hant;  v. 
n.  pázsitozni. 

Swarf  (szwarf),  s.  vasresze- 
lék. 

Swarm  (szwaorm) ,  s.  raj : 
tolongó  sokaság ;  v.  n.  raj- 
zani,  hemzsegni;  every 
place  — s  with  soldiers, 
mindenütt  hemzsegnek  a 
katonák. 

Swart,  v.  Sward. 

Swart  (swoart),  adj.  feketés; 
komor;  baljóslatú. 

Swarth,  v,  Swart. 

Swar'thiness,  s.  feketésség. 

Swar'thy,  adj.  feketés,  sötét- 
barna. 

Swar'tish,  v.  Swarthy. 

Swash  (szwas),  v.  n.  pocs- 
kolni; pocsogni ;  csörögni, 
csörömpölni  ;  dicsekedni , 
szájhősködni ;  s.  zuhany, 
ömlés,  ömledezés ;  szájas- 
kodás  ,  hetvenkedés  ;  — 
buckler,  — er,  g.  vasgyúró, 
szájhös. 

Swash'y,  adj.  szotyós. 

Swath  (szwath) ,  g.  pólya; 
rend  (kaszált  v.  aratott). 

Swathe  (szwéth) ,  v.  a.  pá- 
lyázni ;  swathing  band,  s. 
pólya-szalag  ;  swathing 
clothes,  s.  pl.  pelenkák. 

Swray  (szwé),  v.  a.  forgatni 
(kardot  stb.),  ingatni,  lo- 
bogtatni, lebegtetni  (zász- 
lót stb.);  bitlegtetni,  bil- 
lenteni; uralkodni,  kormá- 
nyozni ,  vezérelni;  to  be 
— ed  by  .  . ,  kormányoztat- 
ni, vezéreltetni  -tói,  -tői; 
to  —  up,  felhúzni  (p.  vi- 
torlát);— ,  v.  n.  lobogni; 

396 


Sweep 

inogni,  ingázni;  billegni; 
lehajtani  ;  befolyással  len- 
ni;  uralkodni ;  the  crowd 
—ed  to  and  fro,  a  néptömeg 
föl  és  alá  hullámzott;  the 
flames  —  to  and  fro,  a 
láng  libeg-lobog;  to  — with 
one,  befolyást  gyakorolni 
vkire ;  to  —  on,  neki  menni 
(az  ellenségnek):  — ,  s.  lo- 
bogós ;  ingás,  ingadozás; 
bVlenés,  (átv.  ért.)  eldön- 
tés;  uralkodás,  uralom, 
hatalom,  befolyás ;  to  hold 
—  over  one,  befolyást  gya- 
korolni vkire  ;  to  rule  with 
absolute  —  (over),  korlát- 
lanul uralkodni,  zsarno- 
koskodni ;  —  bar,  s.  juha. 

Sweam  (szwím) ,  s.  roham 
(nyavalyáé). 

Swear  (szwér),  v.  n.  irr. 
(swore,  sworn),  esküdni; 
káromkodni ;  to  —  at  one, 
szitkokkal  illetni  vkit,  át- 
kot szórni  vki  ellen;  —, 
v.  a.  megesketni ;  esküdni 
(vmire),  esküvel  erősíteni 
vmit,  esküvel  fogadni  vmit. 

Swear'er,  s.  esküvő;  károm- 
kodó. 

Sweat  (szwít),  v.  n.  reg.  and 
irr.  (pret.  sweat ,  swet, 
sweated  ;  part.  sweat , 
swet,  sweaten,  sweated), 
izzadni ;  — ,  v.  a.  kiizzad- 
ni ;  izzasztani;  to  —  out 
some  distemper,  kiizzadni 
vmely  betegséget;  — ',  s. 
izzadság,  veritek  ';  cold  — ,. 
hideg  veríték. 

Sweating,  s.  izzadás ;  izzad- 
ság ;  adj.  izzadó,  izzó, 
izzasztó;  —  sickness,  s. 
izzóláz;— room,  s.  izzasztó- 
szoba. 

Sweat'v,  adj.  izzos,  izzadt. 

Swede  (szwíd'),  s.  svéd. 

Swedish  (szwi'dis),  adj.  svéd, 
svédországi ;  s.  svéd  nyelő. 

Sweep  (szwíp) ,  v.  a.  irr. 
(swept,  swept),  seperni,  el- 
söpörni ,  kiseperni ;  hor- 
zsolni, súrolni ,  sodorni  ; 
elsodorni;  elragadni,  l- 
vinni  ;  to  —  the  room,  a 
szobát  seperni;  to  —  the 
chimney,  a  kéményt  seper- 


Swetper 

ni ;  the  whole  village  was 
swept  away  by  the  flood, 
az  egész  falut  elseperte  az 
árvíz  ;  to  —  in,  besöpörni ; 
to  —  stakes,  to  —  the 
stakes,  az  összes  betéteket 
besöpörni;  mindent  elvin- 
ni; — ,  v.  n.  seperni;  su- 
damlani ,  suramlani ;  sur- 
ranni: büszkén  járni,  se- 
perni (nőszemélyekről  m.); 
utána  húzódni  ;  súrlódni; 
to  —  through,  átsuhanni, 
átsudamlani;  my  thoughts 
swept  hack  upon  . . ,  visz- 
szagondoltam  -ra,  -re ;  — , 
8.  seprés ,  elseprés ;  szél- 
kelep, szélmalom  szárnya  ; 
uszály  ;  pusztítás  ;  arm  ; 
— ,  chimney  — ,  kémény- 
seprő ;  — bar,  s.  derékra* 
(kocsin);  —net,  s.  huzó- 
háló,  gyúlom  ;  —  stake,  .s\ 
nyeremény  i  lefuttatásnál ); 
nyertes. 

Sweep'er,  .s\  seprő  (személy). 

Sweep'ings ,  s.  pl.  söpre- 
dék. 

Sweet  ( szwít ) ,  adj.  édes ; 
kellemes ;  nyájas;  —water, 
s.  forrásvíz,  folyóvíz ;  a  — 
countenance,  kellemes  arcz- 
kifejezés ;  to  be  —  on 
(upon),  édeskedni,  édeleg- 
ni, szerelmeskedni  -val, 
-vei;  —  almond ,  s.  édes 
mandola; —  birch,  8.  fekete 
nyírfa;  —  bread,  s.  borjú- 
kedesz  ;  —  briar,  s.  szagos 
vadrózsa  ;  —  heart,  s.  sze- 
rető; —  John,  e.  csillag- 
szegfű :  —  meats ,  s.  pl. 
nádmézcsemegék ,  befőzött 
gyümölcs;  -  mouth,  8. 
édet  száj,  nyalakodó;  — 
oil,  8.  faolaj ;  —  root,  s. 
édesgyökér ;  —  sounding, 
adj.  édeshangú;  —  willow, 
8.  babirfüz  ;  — s,  s.  pl.  ezu- 
korlepény  ;  the  —a  of  life, 
n  >,  élet  gyönyörei. 

Bwaet'en,  v.a.  édesítni ;  v.  n. 
édesedni. 

Sweet'ing,  8.  mézalma ;  my 
— ,  galambom. 

Bweet'ish,  adj.  édeses. 

Bweefly,  adv.  édesen  ;  nyá- 
jasan. 


Sweetness 

Sweet'ness,  s.  édesség ;  kelle- 
messég ;  nyájasság. 

Swell  (szwel),  s.  nyalka  le- 
gény, piperkőcz. 

Swell  (szwel),  v.  n.irr.  (pret. 
swelled ,  part,  swollen  , 
swoln),  dagadni,  fel-,  meg- 
dagadni; duzzadni,  puk- 
kadni ;  nőni  ;  the  river 
— s,  dagad  a  folyam  vize ; 
to  —  with  anger ,  majd 
megpattanni  mérgében;  to 

—  with  pride,  felfuvalkod- 
ni; — ,  v.  a.  dagasztani, 
jeldagasztani  ;  duzzaszta- 
ni, puffasztani,  pukkaszta- 
ni; növeszteni;  nagyítni; 
heavy  rains  have  swollen 
the  rivers,  a  szapora  eső 
dagasztotta  a  folyamokat  ; 
— ,  s.  dagadás,  feldagadás; 

—  of  the  sea,  a  tenger 
duzzadása  v.  hullámzása  ; 
height  of  — ,  s..  torlási  ma- 
gassá;/ ;  amplitude  of  — , 
8.  torlattáv. 

Swell'ing,  g.  daganat  :  white 
— ,  taytaplósság. 

Swelt  (szwelt),  v.  n.  tikkadni, 
eltikkadni,  elájulni;  v.a. 
ájultságba  ejteni. 

Swelt'er,  v.  n.  tikkadni,  el- 
lankadni (forróságtól);  v. 
a.  tikkasztani;   kiaszítni. 

Swelt'ring,  Swelt'ry,  adj.  tik- 
kasztó. 

Swerve  (szwerv),  v.  n.  bolyon- 
gani, kóvályogni;  (from) 
eltérni,  eltávozni,  eltánto- 
rodni i  -tói,  -tői  i. 

Swift  (szwift),  adj.  fürge,  se- 
bes; a  —  horse,  sebes  ló; 
a  —  river,    sebes  folyam  ; 

—  heeled,  adj.  gyorslábú  ; 

—  winged,  adj.  gyorsszár- 
nyu  ;  — ,  8.  tolyamrohanat ; 
kőfali  fecske;  közönséges 
gyík  :  fonalgombolyító. 

Swift'or,  8.  hajókötél,   övkö- 

tél. 
Swift'ly,  adv. fürgén,  sebesen. 
Swift'ness,  í.  fürgeség,  sebes- 

Swig  (szwig),  )•.  n.  nagyokat 
kottyantani;  billikomozni; 

s.  korty;    to   take  a  good 
— ,  nagyot  kortyantuni. 
Swill    (szwill),  v.  a.    bes  "/<- 

397 


Swinish 

ni,  beinni;  megrészegítni ; 

megöblítni ;  felduzzasztani ; 
to  —  down,  lenyelni;  — , 
v.  n.  iszákoskodni ;  meg- 
részegszem; — ,  s.  silóm/ 
ital. ' 

Swim  (szwim),  v.  n.  irr. 
( swam  [  szwém  ]  swum 
[  szwám  ] ) ,  úszni ;  to  — 
with  the  tide ,  az  árral 
együtt  úszni;  my  head  — s, 
szédül  a  fejem  ;  to  —  over 
a  river,  folyót  átúszni. 

Swim'mer,  s.  úszó. 

Swim'miug,  8.  úszás :  —  of 
the  head,  szédülés,  szédel- 
gés ; —  place,  s,  uszóhely, 
uszhely. 

Swindle  (szwin'dl),  v.  a. 
ámítni,  elómítni,  csalni, 
megcsalni  ;  to  —  one  out 
of  a  thing,  kicsalni  vkitől 
vmit.  'ámító. 

Swin'dler,  .s.  csalafinta,  csaló, 

Swin'dling ,  .s'.  csalárdkodás, 
csalás,  ámítás. 

Swine    (szwein),    s.    disznó: 

—  bread,  s.  disznókenyér, 
türtszirom :  —  pox ,  s. 
disznóhimlő;  —  stone,  s. 
büdös  kö,  disznókő. 

Swing  (szwing) ,  v.  n.  irr. 
(pret.  swang  [szwéng] 
swung  [szwáng],  part. 
swung),  ingani,  lengeni, 
hintálni;  billegni,  ingáz- 
ni ;  he  will  —  for  it,  azért 
az  akasztófán  fog  lakolni; 
— ,  v.  a. forgatni,  ingatni, 
lebegtetni ;  ló y ázni :  rázni. 
rezgetni;  to  —  one's  self 
on  to  .  . ,  fölvetni  magát 
-ra,  -re;  he  — s  his  tail, 
csóválja  farkát;  — ,  s.  in- 
gás,  lengés,  hintálás;  for- 
gás, forgatás,  lebegtetés, 
rezgetés  ;  hinta  ,  himba  , 
hintóka  ;  föllengés  ;  lendü- 
let ;  hajlam  ;  to  take  a 
— ,  himbálódzani ;  to  take 
one's  — ,  kéjét  követni  ;  — 
tree,  ».  felhércz  i  kocsin  i  ; 

—  wheel,  s.  kapaszkodó 
kerék. 

Swinge  (szwind/.s),    v.  a.  08- 

torozni :  s.  forgás. 
Swinish    (szwei'nish) ,    adj. 

disznós. 


Swink 

Swink(szwingk),s.  vesződség, 
fáradság;  v.    u.  vesződni, 

erején  Mii!  dolgozni;  v.  a. 
kifárasztani,  elcsigázni. 

SwinkVr,  s.  málhás  szamár, 
túlterhelt  munkás. 

Swingle  (szwin'gl),  r.  a.  ráz- 
ni, törni  |  kendert ;  :  r.  n. 
lengeni,  hintálni. 

Swiss  (szwisz),  s.  and  adj. 
svájezi. 

Switch  (szwits),  v.  a.  suhan- 
tam; to  —  ahorse,  lovat 
suhintani  ;  — ,  s.  suhang, 
vessző. 

Switzerland  (szwicz'erlénd), 
s.  Svájcz.  [hálni. 

Swive    iszweiv),    v.  a.   meg- 

SwiVel  (szwivvl) ,  s.  forgó- 
kampó  ;  forgattyú ;  hatfon- 
toshajóágyú :  a.  n.  forogni. 

Swoling  (szwo'ling),  s.  telek; 
szántóföld. 

Swoon  (szwnn),  s.  ájulás; 
v.  n.  ájulni;  to  —  away, 
elájulni. 

Swoop  (szwúp),  v.  n.  csap- 
kodni, lecsapni;  the  hawk 
— s  down  upon  the  chick- 
ens, a  csirkékre  lecsap  a 
héja;  — .  v.  a.  elkapni; 
to  —  up,  elragadni ;  — ,  s. 
csapkodás,  lecsapás. 

Swop  (szwap),  v.  n.  cserélni. 

Swop 'ping,  s.  cserélés. 

Sword  (szorcl),  s.  kard;  to 
put  to  the  —  ,  kardra 
hányni;  —  hearer,  s.  kard- 
hordó  ; —  cutler,  s.  kard 
csiszár;  —  fish,  s.  kard- 
hal; —  hilt,  s.  kardmar- 
kolat ;  —  knot,  s.  kard- 
bojt ;  —  shell,  .-■.  szurlap. 

Syharite  (szib'erit),  s.  ké- 
jencz,  tobzódó,  eszem-iszom 
ember. 

Sybil,  v.  Bibyl. 

Sycophancy  (szik'ofeuszi),  s. 
árulkodás,  sündSrködés. 

Syc'ophant,  .-•.  fundér,  sün- 
dörködő. 

Syc'ophantize,  b.  n.  árul- 
kodni, sündörködni. 

Syc'ophantry,  r. Sycophancy. 

Syllable  (szil'léhl),  s.  szótag; 
v.  a.  szótagolni. 

Syllabus  (szüléhász),  s.  rö- 
vid foglalat,  rövidlet. 


Syllogism 

Syllogism  (szil'lodzsizm),  s. 

észtet,  ok  kát  és. 

Syllogis'tic,  — al,  adj.  észUt- 
szerü  ;  észlet i ,  okk'ótési  ; 
—ally,  adv.  észletileg;  ész- 
letszerüleg. 

Syllogize  (szü'lodzseiz) ,  v. 
n.  észletszerüleg  következ- 
tetni. 

Sylph  (szilf),  s.  légszellem, 
légtünde. 

Symbol  (szim'bál),  s.  jelvény, 
jelkép,  j  elv. 

Symbolical  ( szim'barikél ) , 
adj.jelves;  — ly,  adv.  jel- 
vese n. 

Symboliza'tion,    s.  jelvezés. 

Sym'bolize,  v.  a.  jelvényezni, 
jelvezni. 

Symmetrical  (szimet'rikél), 
adj.  mér -arányos,  rész-ará- 
nyos ,  arányzatos ;  — ly, 
ado.  mér-arányosan,  rész- 
arányosán ,  arányzatosan. 

Sym'metrize  (— treiz),  v.  a. 
mér-arányositni. 

Sym'metry  ,  s.  mér-arány, 
rész-arany. 

Sympathetic  ( —  péthet'ik  ), 
— al,  adj,  rokonszenves,  ro- 
konszenvü  ;  —ally,  adv.  ro- 
'komzenvesen. 

Sym'pathize(— pétheiz),  v.  n. 
rokonszenvezni ;  to  —  with 
one,  rokonszenvezni  vki- 
vel :  to  —  with  some  one's 
troubles,  osztozni  vki  fáj- 
dalmában ;  to  —  with  one 
in  .  .  ,együttéreznif  egyenlő 
érzelmeket  táplálni  vkivel 
vmire  nézve. 

Sympathy  ( szim'péthi ) ,  s. 
rokonszenv  :  együttérzés. 

Symphonious(szimfo'niász), 
adj.  öszhangzó. 

Symphony,  s.  őszhang,  si/m- 
phonia. 

Symposium  ( — po'ziám),  s. 
dáridó,  vendégség. 

Symptom  (szim'tám),  s.  je- 
lenség ;  kárjel. 

Symptomatic ,  adj.  esetle- 
ges ;  jelenségi  ;  kárjelek 
szerinti. 

Symptomat'ics,  s.  pl.  kórjel- 
isme. J 

Symptomatology,  s.  kárjel- 
tan. 

398 


Synthetic 

Synagogue  ( szin'égag ) ,  s. 
zsinagóga. 

Synarehy  ( szin'érki ) ,  s. 
együtturalkodás,  közös  or- 
» :  áylás. 

Synchronal,  v.  Synchronical. 

Synchronical  ( — kran'ikél), 
adj.  eyykorbeli. 

Synch  ronisrn(szin'kromzm), 
.«.  egyidejűség,  egykorúság. 

Synchronous,  v.  Synchroni- 
cal. 

Syn'cope  (—köpi) ,  s.  hang- 
ugratás ;  aléltság. 

Syncopize  (szin'kopeiz),  v.  a. 
szót  középen  rövidítni. 

Svn'cretism,  s.   hitegyesítés. 

Syn'cretist  (  — kretiszt),  s. 
hitegyesítő. 

Syndesmologia  (— diszmalo'- 
dzsié),  s.  szálagtan. 

Synocha  (szinak'é),*-.  lobláz. 

Synod  (szin'ád),  s.  zsinat. 

Synodal,  v.  Synodical. 

Synodic  (szinad'ik),  — al,  adj. 
zsinati. 

Synonymal,  v.  Synonymous. 

Synonyme  (szin'onim),  s.  ha- 
sonértelmű szó. 

Synonymise  fszinan'imeiz), 
v.  a.  hasonértelmű  szó  ál- 
tal kifejezni. 

Synonymous  (szinau'imász) 
adj.  hasonértelmű,  rokon- 
értelmű  ;  — ly,  adv.  hason- 
értelntü  szó  által. 

Synonymy  (  szinan'imi) ,  s. 
jelentési  v.  értelmi  szóro- 
konság. 

Synopsis  (  szináp'szisz  ),  S. 
rövidlet. 

Synop'tical,  adj.  rövidleti. 

Synovia  (szino'vié),  s.  íz- 
nedv. 

Synovial  ( szino'viél ) ,  adj. 
íz  .  . ,  —  glands,  s.  pl.  íz- 
mi  rígyek. 

Syn'ovy,  v.  Synovia. 

Syntactic  (szin'ték'tik),  — al, 
adj.  szókötési  aiaoályok 
szerint. 

Syntax  (szin'téksz),  s.  szó- 
kötés. 

Synteresis  (szintí'reszisz),  s. 
lélekfurdalás. 

Synthesis  (szin'thiszis^j,  s. 
ösztét. 

Synthetic  (szinthet'ik),  — al, 


Syphilis 

adj.  összetevő ;  —ally,  adv. 
összetevőleg. 

Syphilis  (szifilisz),  s.  buja- 
senyv. 

Spyhil'itic,  adj.  bujasenyves. 

Syren,  v.  Siren. 

Syringe  (szir'indzs),  s.  fees- 
kendo:  csőre-fecskendő;  fül- 
fecskendő  ;  húdesőfecsken- 
dő;  r.  a.  kifecskendezni. 

■Syringotomy  (— gat'omi),  s. 
sipoly  vágás. 

Syringoton  (— go'tan),  s.  si- 
polykés. 

Syrinx  (szir'inksz),  s.  pász- 
torsíp. 

Syrtis    (szir'tisz),  s.  zátony. 

Syrop,  v.  Sirop. 

System  (szisz'tem),  8.  rend- 
szer;  alkotmány  ;  alkat. 

Systematic  (szisztemet'ik), 
— al ,  adj.  rendszeres;  — 
ally,  adv.  rendszeresen. 

Systematize(szisz'teméteiz). 
v.  a.  renzbtíteresítni. 

Systematiza'tion,  s.  rendsze- 
resítés. 

Systemize,    v.   Systematize. 

Systole  (szisz'toh),  s.  hang- 
zó rövidítés. 

Svtlie  v.  Sithe. 


T. 

T  (ti),  *.  a  T  betű  neve. 

Tabacco,  v.  Tobacco. 

Tabaxir  (tébékszir),  s.  bam- 
busznádnn    . 

Tabby  (téblri),  v.  a.  habozni 
(szövetet ) ;  adj.  habos  (  kel- 
me) ;  —  velvet,,  8.  //"  >os 
bársony;  —  cat,  s.  csíkos 
macska  ;  — ,  .-.  habos  ta- 
tot a. 

Tabefaction  (t@bbifék'sán),«. 
i  osztás ;  Oszkár. 

Tabefy  (téb'ifei),  v.  a.  elsor- 
vasztani, a  tkórt  okozni. 

Tabernacle  (téb'ernékl),  s. 
etség  sátora  '  zsidók- 
nál) •  .-■:,  n'ségház. 

Tabid  (téb'id),  adj.  aszkóros; 
— ness,  x.  aezkár. 

Tablatnre  (tébletsjur) ,  s. 
i-.ias  luia.yrlrh .-  nyers- 
befestés,    mennyezetfestés. 

Table  (te'h]|,x,  tóhhi  ,-  asztal, 


Tabler 

tenyér  :  multiplication  — , 
egyszeregy  :  dining  — ,  ét- 
asztal :  knights  of  the 
round  — ,  s.  pl.  Arthur  ki- 
rály hősei;  —  of  interest, 
kamatszámitási  tál  da  ;  to 
play  at  — s,  ostáblát  ját- 
szani ;  the  — s  are  turned, 
megfordult  a  koczka ;  to 
keep  a  good  — ,  nagy  asz- 
talt tartani;  to  thrust 
one's  feet  under  another 
man's  table,  élősködni,  más 
rovására  lakmározni  :  — 
beer,  s.  gyenge  sör,  asztali 
sör;  —  cloth,  x  abrosz  ;  — 
knife;  s.  aszt(di  kés;  — 
spoon,  s.  evőkanál ;  —  talk, 
s.  ebédfólötti  beszélgetés ; 
—,  v.  n.  kosztolni ;  (at) 
koszton  lenni  rkinél :  — ,  v. 
a.    táblázni,    lajstromozni. 

Tabler,  s.  kosztos;  kosztadó. 

Tablet  (téb'let),  s.  táblácska, 
irátáblácska  ;  lepényke. 

Taboo  (tébú'),  v.  a.  (from) 
kitiltani ;  s.  kitiltás,  kiát- 
kozás. 

Tábor  (te'hi'i'l,  s.  kézi  dob. 

Tabouret  (téh'juret),  s.  fél- 
dob, kézi  dob. 

Tabouret  (téburé'),  s.  gug- 
gony. 

Tabular  (téb'julér),  adj.  táb- 
lás; tabeüás,  lajstromi. 

Tabulate  (téb'julét),  v.  a. 
betáblázni ;  lapositni;  — d 
diamond,  s.  lapgyémánt. 

Tarcn  (ték'ké),  8.  lisztgyö- 
kér. 

Tache  (téts).  s.  horgocska. 

Tachometer  (tékamlter),  8. 
sebességmérő. 

Tachygraphist  (tékig'rénszt) 
x.  gyorsíró. 

Tachygraphy  (tékig'refi),  s. 
gyorsírás. 

Tacit  (tesz'it),  adj.  hallga- 
tag ;  —  understanding,  s. 
hallgatag  beleegyezés;  ly, 
adv.  hallgatagon. 

Taciturn  (tész'itöru),  adj. 
hallgató,  hallgatag,  sz*',t- 
lan. 

Taciturnity,  S.  hallgatagság, 

szótlanság, 
Tack  (ték),  c  "  tűzni,  rátűz- 
ni ;  to  —  together,  'össze- 

399 


Tailor 

tűzni,  összeférczelni,  össze- 
varrni, összekötni ;  — ,  v. 
n.  labodázni  ;  rézsűtől  ni 
(hajával);  — ,  s.  szegecs; 
horgocska  ;  utáíz  ;  folt ;  — 
wind,  s.  oldalszél. 

Tackle  (tékl),  s.  nyil :  fegy- 
ver; csarnak,  csarnakkö- 
tél ;  szerszám ;  v.  a.  fel- 
csarnakolni  (haját);  fél- 
szerszámozni <  lovakat);— A 
stair,  s.  kötéllábtá. 

Tackling  (tck'ling),  s.  csar- 
nakz at ;  szerszám;  fishing 
— ,  halász-szerszám  :  kitch- 
en — ,  konyha-készület. 

Tact  (tekt),  s.  tapintat. 

Tacti'cian  (téktis'én),  8.  had- 
tudás. 

Tactics  (ték'tiksz),  8.  hadtu- 
domány. 

Tactile  (ték'til),  adj.  tapint- 
ható, érezhető. 

Taction  (ték'sán),  x.  tapintás, 
érintés. 

Tadpole  (téd'pol),  e.  békapo- 
ronty. 

Taffeta  (téffité),  s.  tafota. 

Taffy  (téffi),  s,  ezukorsűte- 
méng  neme ;  Dávid  (fi- 
ner ). 

Tag  (tég)  x.  fűzőhegy,  fűzötű; 
csekélység  ,  ringy  -  rongy- 
dolog ;  riiigg-rongy,  gézen- 
gúz (ember )  ;  v.  a.  hozzá- 
fűzni; v.  n.  to  —  after, 
nynmbun  követni. 

Tag'ger,  s.  —  after  women, 
leányok  v. menyecskék  után 
járó. 

Tail  (tél),  S.  fark;  uszály; 
üstök  i  csillagé ) ;  sárkány- 
fark <  csillog:,  i;  kótafark; 
kíséret  ,  kísérők ;  better 
the-  head  of  a  dog  than 
the  —  of  a  lion,  ( vagy  < 
better  ti..'  bead  <>t  an  ass 
than  the  tail  of  a  horse, 
-  vagy  )  better  the  head  of 
the  yeomanry  than  the  — 
of  the  gentry,  inkább  az 
első  ember  a  faluban,  mint 
a:  utolsó  a  városban  :  to 
turn  —  to  .  .,  elszaladni 
vki  v.  vmi  elöl :  -  carrier, 
x.  uszályhordozó. 

Tailless,  adj.  farkatlan. 

Tail'or,  x.  szabó. 


Tailoress 

Taü'oress,  s.  varrónő. 

Tailzie  (téTzi),  v.  Entail. 

Taint  (tént),  v.  a.  bemocskol- 
ni, megfertőzni ;  megned- 
veútni ,  beitatni  (vmit, 
vmivel );  ragályosítni:—eA, 
air,  g.  romlott  levegő,  —ed 
meat,  s.  büszhödésnek  in- 
dult hűs  —ed  name,  s. 
roszhírnév. 

Taint,  8.  folt;  gyalázat,  rósz 
hírrév;  ragály,  ragadvány; 
romlottság  ;  vörös  fóld- 
pondrá ;  pestilential  — , 
döglelet. 

Taint'free,  Taint'less,  adj. 
tiszta,  szeplőtelen,  romlat- 
lan. 

Taint'ure  (tent'sjur),  s.  mo- 
csok ;  fertözet ;  romlottság; 
ragályosság. 

Take  (ték),  v.  a.  in:  (took 
[túk] ,  taken  [teTsn] ),  ven- 
ni, fogni;  elvenni :  bevenni, 
elfoglalni;  felfogni,  meg- 
érteni; el-  megfogni;  tar- 
tani (-nak,  -nek) ;  fogad- 
ni, elfogadni;  eltűrni,  el- 
szenvedni;  to  —  aim,  czé- 
lozni;  to  —  heart,  nekibá- 
torodni ;  to  —  a  thing  to 
heart,  szivére  venni  vmit, 
búsulni,  töprenkedni  main; 
to  —  pity,  to  —  compas- 
sion on  (upon)  one,  könyö- 
rülni vkin  ;  to  —  a  step, 
lépést  tenni;  to  —  a  drop 
too  much,  gagyosodni ;  to 

—  one's  part,  pártját  fog- 
ni, pártjára  kelni  vkinek; 
to  be  taken  by  surprise, 
meglepetni ;  to  —  one's 
departure,  elutazni ;  to  — 
a  fancy  to  one,  to  —  a 
liking  to  one,  megszeretni 
vkit ;  to  —  a  dislike  to  one, 
meggyűlölni  vkit;  to  —  a 
seat,  helyet  foglalni ;  to  — 
part  in  . .,  részt  venni  -ban, 
-ben ;  to  —  an  interest 
in  . .,  érdekeltetni  vmi  ál- 
tal; to  —  delight  in  . .,  to 

—  a  pleasure  in  .  .,  kedvét 
lelni,  gyönyörködni  -ban, 
-ben ;  to  —  leave  of  one, 
elbúcsúzni,  búcsút  venni 
vkitől ;  to  —  alarm  at . ., 
megriadni,  megijedni  vmi 


Take    

felett ;  to  —  a  house  for  a 
term  of  50  years,  házat  50 
évi  időre  bérbe  venni;   to 

—  a  look  at . .,  megnézni 
vmit,  rátekinteni  vmire  ; 
to  —  a  view  of  . .,  megnéze- 
getni vmit ;  to  —  pains, 
igyekezni,  rajta  lenni,  fá- 
radozni;  I  had  to  —  great 
pains,  nagy  fáradságomba 
került;  to  —  things  in 
dudgeon,  zokon  venni ;  to 

—  ill,  to  —  amiss,  balul 
venni,  rósz  néven  venni; 
to  —  in  good  part,  jó  néven 
venni ;  to  —  an  example  by 
..,  példát  venni  -ról,  ről ; 

—  a  man  by  his  word  and 
a  cow  by  her  horns,  tehenet 
a  szarván,  embert  a  szaván; 
to  —  one's  self  off,  elhor- 
dani magát,  elmenni ;  to  — 
a  likeness,  arczképiezni ; 
to  have  a  likeness  taken, 
arczképeztetni;  to  —  pos- 
session of..,  vminek  birto- 
kába lépni :  to  —  heed, 
vigyázni,  óvakodni;  to — 
an  oath,  esküdni;  to  — 
some  one's  oath,  esketni 
vkit ;  to  —a  ride,  kikocsiz- 
ni, kilovagolni ;  to  —  a 
walk,  sétát  tenni ;  to  —  a 
thing  seriously,  komolyan 
venni  vmit ;  to  —  an  end, 
véget  érni ,    végződni ;  to 

—  the  veil ,  fátyolt  öl- 
teni, apáczává lenni ;  to  — 
notice  of . .,  tudomásai  ven- 
ni ;  to  —  heart  of  grace, 
nekibátorodni;  to  —  one  a 
peg  lower,  vkit  megalázni 
v.  megszégyenítni ;  to  — 
pet  at  .  .,  megharagudni, 
neheztelni  vmiért ;  to  — 
revenge  on  . .,  boszút  álla- 
ni vkin;  to  —  fire,  meg- 
gyúl adni  ;  I  am  quite 
taken  with  her,  e  nő  engem 
egészen  elbájolt ;  to  be 
taken  ill,  megbetegedni ;  to 

—  a  leap,  egyet  ugrani; 
you  did  not  —  me  right, 
ön  félreértett  engem ;  he 
took  that  directly,  azt 
mindjárt  megértette ;  to  — 
a  thing  into  one's  head, 
fejébe  venni   vmit;  to   — 

400 


Take 

offence  (at),  megbántódni ; 
to  —  into  consideration, 
tekintetbe  venni;  to  —  hold 
of  a  thing,  megfogni,  meg- 
ragadni vmit,  kapaszkodni 
vmibe ;  to  be  taken  priso- 
ner, fogságba  kerülni;  to  — 
lodgings,  lakást  fogadni; 
to  —  umbrage,  megütközni 
vmiben,  rósz  néven  venni 
vmit;  —  thisterreen  awa}', 
via ife  el  e  levesestálat;  to 

—  away  one's  life,  életétől 
megfosztani  vkit;  to  — 
down  in  writing,  leirni, 
felírni;  to  —  down  one's 
pride,  vki  dölyfösségét  meg- 
törni; to —  one  for  a  thief, 
tolvajnak  tartani  vkit ;  to 

—  in,  bevenni ;  befogadni  ; 
befoglalni,  beszámlálni ;  el- 
fogadni; behajtani  (var- 
rás közben) ;  visszavenni , 
visszavásárolni ;  rászedni ; 
he  has  been  taken  in, 
kiszedték  a  szeme  szőrét  ; 
to  —  in  the  sails,  beszed- 
ni, bezárni  a  vitorlákat  . 
to  —  off  one's  hat,  levenni 
a  kalapját ;  to  —  off  one's 
coat,  levetni  a  kabátját ; 
to  —  off  one's  gloves,  a 
keztyűt  lehúzni,  (átv.  ért.) 
daraboskodni ;  to  —  off 
the  spell,  büvöléstől  meg- 
szabaditni ;  to  —  one  off , 
levenni,  lerajzolni  vkit;  mí- 
melni vkit;  to  —  out,  .A'i- 
ven  n  i ;  kivin  n  i ,  kivezet  ni  ; 
to  —  over,  átvinni ;  to  — 
up,  felvenni;  felfogni,  párt- 
fogása alá  venni  (ügyet) ; 
fogdosni  (katonákat)  ;  be- 
fogni;  to  —  a  tbing  up 
from  the  ground,  földről 
fölvenni  vmit;  to  —  up 
one's  case,  vki  ügyét  fel- 
fogni, vki  pőrét  felvenni ; 
to  —  one  up  fo"  murder, 
gyilkolásért  befogni  vkit; 
to  —  up  arms,  fegyverre 
kelni;  to  —  up  much 
room,  nagy  helyet  el  oglal- 
ni ;  to  —  upon  one's  self, 
magára  vállalni ;  — ,  v.  h. 
kapósnak  lenni,  tetszem  ; 
a  book  that  takes,  kapós 
könyv  ;  there  is  something 


Takein 


very  taking  in  his  looks, 
igen  megnyerő  külseje  van; 
he  takes  after  his  father, 
apjára  ütött;  to  —  in  with, 
tartani  vkivel;  to  —  on, 
szívére  venni,  bánkódni, 
epeszteni  magát ;  to  —  to, 
adni  magát  -ra,  -re,  ra- 
gaszkodni -hoz,  -hez  ;  to  — 
to  one's  heels,  megfuta- 
modni; that  does  not  — 
with  me,  az  épen  nem  hat 
rám  ;  to  —  up  with  . .,  elég 
néven  venni  (vmiti,  meg- 
elégedni -vol,  -eel. 
Take-in,  s.  csalás. 
Ta'ker,  s.  vevő;  intézvényes; 
elfoglaló,  hódító ;  —  in,  s. 
csalrncza. 
TaTíing,  s.  vevés ;  elfogadás; 

aggódás,  aagodalom. 
Talbot  (tél'bat),  g.  agár. 
Talc,  Talck  (télk),  s.  síkkö, 

talkkö. 
Tale  (tél),  s.  elbeszélés;  be- 
szély ;  rege,  mese ;  számlá- 
lat;    to    tell    — s    out   of 
school,    vmit    kifecsegni; 
—  bearer,  s.  hírhordó;  — 
bearing,  s.    hírhordás;  — 
teller,  g.  mesélő,  regélő. 
Talent  (tél'ent),  g.  mintegy 
2063  frtnyi  pénzösszeg  (a 
régieknél ) ;  tehetség,  elme- 
tehetség,  észtehetség. 
Tal'ented,  adj.  szép  tehetsé- 
gekkel hiró,  tehetős  eszű. 
Tales    (telz),    s.   pl.   pótes- 
küdtek. 
Talion    (tél'jan),    s.  farhát, 
forbátlat ;  law  of  —  ,  s.for- 
bátjog. 
Talisman  (tél'izmén),.s.  buv- 

szer,  talizmán. 
Talk  (taak),  v.  n.  beszélnL 
beszélgetni ;  fecsegni,  cse- 
vegni; to  —  about  some 
matter,  miiről  beszélni; 
it  is  not  worth  —  ing 
about,  ez  sz^t  sem  <  ráemel; 
I  must  —  to  him,  beszél- 
nem kell  vele ;  they  have 
been  —  ing  of  me,  rólam 
beszéltek  ;  to  -  big,  kér- 
kedni;  — ,  v.  a.  to  —  non- 
sense, zöldeket  beszélni ; 
to  —  one  over,  rábeszélni 
vkit ;    to      -    away   one's 

Bizonkv  :  Angol-magyar  szótáz 


Talkative 

life,  aggon  beszélni  vkit ; 
— ,  s.  beszélgetés  ;  csevegés; 
hír,  szó  szele. 

Talkative  (taak'étiv)  ,  adj. 
beszédes,  bőbeszédű ;  fecse- 
gő ;  —  ness,  s.  beszédesség  ; 
fecsegőség. 

Talk'er,  g.  beszélő ;  fecsegő; 
kérkedő. 

Tall  (taal),  adj. magas, nagy; 
a  —  man,  nagy,  magas  em- 
ber, magas  szál  ember;   a 

—  pine,  magas  fényű; 
— ness,  .s.  magasság,  nagy- 
ság. 

Tallage   (tél'ledzs),  s.   adó; 

v.  a.  adót  róni  (-ra,  -re). 

Tallow    (tél'lo),   s.  faggyú ; 

—  candle,  g,  faggyúgyer- 
tya ;  —  chandler,  s.  gyer- 
tyamártó ;  —  tree,  g.  fagy- 
gyúfa  ;  — ,  v.  a.  megfagy- 
gyűzni. 

Tallowy,  adj.  fag gy as. 

Tally  (téí'li),  s.  rovásfa ;  ro- 
vat, rovás  ;  hitel;  párda- 
rab ;  on  — ,  hitelbe,  hitelre; 
— ,  v.  a.  felróni,  felrovogat- 
ni ;  felrovatolni ;  hozzá  il- 
leszteni; —,  v.  n.  összeilleti  i, 
összeegyezni ;  to  —  with, 
illeni  -hoz,  -hez,  megfelel- 
ni -)iak,  -nek. 

Talmud  (tél'mád),  g.  új  zsi- 
dó hittörvény. 

Talness,  g.  Taílness. 

Talon  (tél'án),  s.  karom  (or- 
madár  hegyes  körme);  ven- 
ni v.  váltani  való  kártya  ; 
horony.  , 

Talus  (té'lász),  g.  lejtek. 

Tamarin  (térn'érin) ,  g.  szeg- 
sárga majom. 

Tamarind  (térn'ériud),  s.  ta- 
marind; —tree,  s.  tama- 
rindfa. 

Tamarisk  ( tém'ériszk  )  ,  8. 
átán,  tamarik. .. 

Tambour  (tém'bár),  s.  kézi 
dob;  öltőráma,  Mmzöráma. 

Tame  (tém),  v.  a.  szeliditni, 
fékezni;  adj,  szelíd,  enge- 
dékeny ,  bátortalan  ;  to 
grow  — ,  szelídülni;  — ly, 
adv.  szelíden ;  bátortala- 
nul. ;  ness,  8.  szelídség  ; 
bátortalanság. 

Tamer  (tein'er),  .--.  szelídítő . 
101 


Tap 

Tamkin  (témTsin),  g.  dugás;. 

Tamper  (tém'per),  v.  a.  and 
??.  gyógyszerrel  élni;  (with, 
in)  foglalkodni  -val,  -vei, 
elegyedni  -ba,  -be;  alat- 
tomban egyezkedni. 

Tan  (tén),  v.  a.  cserezni,  csó- 
válni;  s.  cser,  timárcser, 
cserié,  csáva;  csercsáva; 
—  house,  —  yard,  s.  timár- 
miihely ;  —  pit,  8.  csáva- 
gödör. 

Tang  (teng),  s.  utófájdalom ; 
kellemetlen  utóíz;  hínár, 
omboly ;  hang;  v.  n.  hang- 
zani, 'tő. 

Tangent  (tén'dzsent),s.  érin- 

Tangibil'ity,  s.  érinthetöség, 
tapinthatóság. 

Tangible  (tén'dzsibl),  adj. 
érinthető,  tapintható. 

Tangle,  v.  to  Entangle. 

Tan'gle  (téng'gl),*.  bonyoda- 
lom. 

Tank  (téngk),  s.  vízfogó. 

Tankard  (téngk'érd),  g.  f'óde- 
les  pohár,  födeles  korsócs- 
ka. 

Tanner  (tén'ner),  .?.  tímár,, 
cserzővarga. 

Tan'nery,  g.  tímárság. 

Tannin  (tén'nin),  g.  csersav, 
cser  anyag. 

Tansy  (tén'zi)  ,  s.  varádics. 

Tantalic  (ténté.l'ik),  adj.  — 
acid,  g.  imenysav. 

Tantalization(téntélizé'sán), 
g.  gyötrés. 

Tantalize  (tén'téleiz),  r.  a. 
gyötörni. 

Tantamount  (tént'émáunt), 
adj.  to  be  —  to  .  . ,  annyi- 
nak lenni,  mint  .  .  ;  — ,  s. 
egyenérték. 

Tantivy  (téu'tivi),  adv.  se- 
besvágtatva; sietve. 

Tantrums  ( tén'trámsz  ) ,  s. 
pl.  szeszély  ;  to  be  in  one's 
— ,  szeszélyeskedni. 

Tanzy,  v.  Tansy. 

Tap  (tép),  v.  a.  koczintani, 
kopintani;  csapra  verni, 
csapolni :  to  —  one  on  the 
shoulder,  vki  vállát  meg- 
veregetni; to  —  a  vessel, 
hordót  csapra  verni ;  to  — 
a  dropsical  person,  I 
rost  csapolni ;     ,  v.  n.  (at) 


Tape 

kopogni  -on,  -en;  — ,  s. 
csap ;  —  borer,  s.  csapfuró; 
—  room,  s.  csapszék,  sör- 
mérés. 
Tape  (tép),  s.  kötetke,  czéma- 
szalag ;  —  worm,  8.  szalag- 

•  féreg,  galandócz. 
Taper  ( té'per )  ,  s.  viaszte- 
kercs ,  viaszgyertyácska ; 
adj,  vékony,  hegyesen  vég- 
iődő. 
Tapestry  (tép'esztri),  s.  fal- 
szőnyeg ;  v.  a.  szönyegezni. 

Tapiooa  (tépio'ké),  s.  tapio- 
l;a,  kasszaveliszt,  manihot- 
liszt  (Aniylum  Maudiocae, 
Farina  Maudiocae). 

Tapir  (té'pir),  s.  tapir. 

Tapis  (te'pisz),  .«.  szőnyeg, 
asztalterítő ;  the  matter 
upon  the  — ,  a  szőnyegen 
forgó  kérdés. 

Tapping  (tép'ping),  s.  kopin- 
tás,  kopogás;  csapolás,  csa- 
pon-vétel ;  has-szúrat. 

Tapster  (tép'szter),  s.  csap- 
lár ;  pinczér. 

Tar  (tár),  s.  deget,  kátrány; 
tá.tv.  ért.)  matróz;  v.  a. 
degetelni,  kátrányolni ;  to 
—  one  on  .  .  ,  bizgatni, 
buzdítni  vkit  -ra-  re. 

Tarantismus  (tér'éntizmász) 
s.  (kórt.)  vidatáncz. 

Tarantula  (térén'tsjulé),  s. 
torontálpók. 

Tardation  (tárdé'san),s.  kés- 
lekedés,  halasztás. 

Tardily  (tár'dili),  adv.  las- 
san, későn. 

Tar'diness,  s.  lassúság,  ké- 
sőség. 

Tar'dy,  adj,  lassú,  késő;  v.a. 
elhalogatni. 

Tare  (tér) ,  s.  göngysúly ; 
abrakbabó ;  v.  a.  a  göngy- 
súlyt  levonni  az  árú  súlyá- 
ból;  to  —  in  a  sail,  vitor- 
lát bezárni. 

Targe  (tárdzs),  s.  tárcsa  (régi 
paizsfaj). 

Target  (tár'git),  s.  tárcsa,  lő- 
czél. 

Tariff,  Tarif  (tér'if),  s.  vám- 
jegyzék. 

Tarn  (tárn),  s.  lápmocsár. 

Tarnish  (tár'nis),  v.  a.  fényé- 
től megfosztani  vmit;  (átv. 


Taroc 

ért.)  el  homályosít  ni ;  v.  n, 
fénytelenedni. 

Taroc  (tér'ak),  s.  tarok  (kár- 
tyajáték neme). 

Tarpaulin  ( tárpaal'in ) ,  s 
kátrányponyva. 

Tarpawling,  v.  Tarpauhn. 

Tarrier  (tér'rier),  s.  tacskó, 
borz-eb  ;  patkány -eb ;  bű- 
vész. 

Tarry  (tér'ri),  v.  n.  késni; 
időzni ;  to  —  for  some  one, 
várakozni  vkire. 

Tar'ry,  adj.  kátrányos. 

Tarse  (társz),  s.  hímvessző. 

Tarsus  (tár'szász),  s.  lábgyö- 
kér. 

Tart  (tárt),  s.  torta. 

Tart,  adj.  fanyar,  csípős; 
— ly,  adv.  fanyarúan,  csí- 
pősen ;  — ness,  s.  fanyarú- 
ság,  csipősség. 

Tartan  (tár'tén) ,  s.  tarka- 
koczkás  sál  v.  vállraváló. 

Tartar  (tár'tér),  s.  tatár :  bor- 
kő ;  alvilág ;  to  catch  a  — , 
csizmadiát,  ördögöt  fogni ; 
cream  of  — ,  s.  borkőtajték; 

—  emetic,  hánytató  borkő. 
Tartareous  (tárté'riász),  adj. 

borkőnemű. 

Tartaric  (tár'tárik),  adj.  — 
acid,  8.  borkősav. 

Tartarin  (tár'térin),  s.  man- 
dril (majomfaj ). 

Tartarous   (tár'térász),   adj. 

—  salt,  s.  borkősó. 
Tartary  (tár'téri),  s.   Tatár- 
ország. 

Tart'ish  (tár'tis),  adj.  fa- 
nyarkás. 

Task  (taszk),  s.  feladat-fel- 
adott  munka. ;  an  easy  — , 
könnyű  feladat ;  to  set  one 
a  — ,  munkát  szabni  kivki- 
nek ;  to  take  one  to  —  for 
.  . ,  to  call  one  to  —  for  . ., 
kérdőre  venni,  leezkézni, 
lehordani  vkit ;  —  v.  a.  to 

—  one  with  .  .  ,    feladatul 
kitűzni  vkinek  vmit. 

Task'er,  Task'master,  s.  mű- 
vezető, mümester;  műlátó  ; 
fegymester. 

Tassel  (tész'szel) ,  a.  bojt, 
rojt. 

Tasses  (tész'sziz),  s.  pl.  láb- 
pánczél. 

402 


Tavern 

Tastable  (tészt'ébl),  adj.  íz- 
lelhető :  ízletes. 
Taste    (teszt),    v.  a.  ízlelni, 
kóstolni,  megkóstolni;  she 
never  — d  supper,  sohasem 
vacsorált ;  — ,  v.  n.  to  —  of, 
kóstolni  vmit;  to  —  bitter, 
keserű  ízének  lenni ;  to  — 
of  (after), vmely  ízzel  bírni; 
— ,  s.  íz  :  ízlés  ;  íny  ;  it  is 
not  to  my  — ,  nincs  ízlé- 
tfiire ;  nincs  ínyemre;  the 
—  of  it  is  good,  jó  íze  van; 
there  is  no  accounting  for 
— s,  az  ízlés  különféle. 
Taste'ful,  adj.  ízletes,  ízlet- 
dús ;   —  ly,  adv.  ízletesen; 
ízlettel;  —ness,  s.  ízletes- 
sé g. 
Taste'less,  adj.  ízetlen ;   íz- 
léstelen; —ness,  s.  izetlen- 
ség ;  ízléstelenség. 
Tast'er,  s.  ízlelő. 
Tast'y,  v.  Tasteful. 
Tat,  Tatta,  v.  Dad. 
Tatter  (tét'ter),  s.  rongy  ;  v. 

a.  rongyolni. 
Tattle- (tét'tl),  r.  n.  fecsegni, 
csevegni ;  s.  fecsegés,  cse- 
vegés. 
Tattler  (tét'tl  r),  s.  fecsegő, 

csevegő. 
Tattoo  (téttú'),  s.  takarodó, 
nyugvó  (dobjel);  v.  a.pety- 
ty  égetni. 
Taunt  (taont),  v.a.  to — one 
with,  szemére  vetni  vkinek 
vmit,  faggatódzani  vk'rvel, 
gúnyolni  vkit :  — ,  s.  fagya- 
tódzás,  gúnyolódás,  szemre- 
hányás, szidalom;  —,   adj. 
magas. 
Taunt'er,  s.  faggatódzó,  gú- 
nyoló, szidalmazó. 
Taunt'iness,  s.  gáncsoskodás, 
gúnyoskodái,  kötekedöség. 
Taunt'ingly,  adv.  kötekedve, 
faggatódzva ,   gúnyolódva. 
Taurus   (tao'rász)    s.   bika 

(csillagzat  neve). 
Tautological(taotalad'zsikél) 

adj.  szószaporítási. 
Tautol'ogist,  s.  szószaporíló. 
Tautol'ogy ,     s.     szószaporí- 
tás. 
Tavern  (tév'ern),  s.  kori  ma, 
tivornya;    —    keeper,    .?. 
korcsmáros. 


Tawdriness 

Taw'driness,  s.  üres  pompa, 
álfénylés. 

Tawdry  (taa'dri),  adj.  czifra, 
cz  ifra-fu  rcsa ,  pilla  ngó,  pil- 
langós. 

Tawed  (taad),  adj.  —  leather, 
.s.  irha. 

Taw'er,  s.  irhás:,  irhatirnár. 

Taw'niness,  g.  cserszín. 

Taw'ny,  adj.  cserszínű. 

Tax  (téksz),  8.  adó;  díj;  bér- 
szabás; vádolás  ;  v.  a.  adót 
vetni  f-ra,  -re)  ;  árszabá- 
lyozni ;  to  —  one  witli  .  .  , 
to  —  one  of  .  .  ,  vádolni 
vkit  -ről,  -röl. 

Tax'able,  adj.  adóztatható, 
adóalatti. 

Taxa'tion,  s.  megadóztatás; 
adókivetés;  adó ;  vádolás, 
okolás. 

Tax'er,  s.  odavető. 

Tea  (ti),  s.  thea ;  —  eup,  s. 
theacsésze;  —plant,  s.  thea- 
cserje ;  — pot,  s.  theakan- 
na  ;  —  things,  s.  pl.  thea- 
késziilet ;  —  tray,  s.  thea- 
deszka. 

Teach  (tits),  V.  a.  irr.  (taught 
[taat] ,  taught),  tanítani, 
oktatni:  to  —  one  drawing, 
rajzolni  tanítani  vkit;  to 
—  one  to  rend,  olvasni  ta- 
nítani vkit;  to  —  one  to 
write,  írásra  tanítani  okit; 
to  —  one  mathematics, 
mennyiségtanra  tanítani 
vkit :  —  your  father  to  get 
children,  tanítsd  apádat 
gyermeket  csinálni. 

Teach'alile,  adj.  tanulékony; 
— ness,  g.   tanulékony  ág. 

Teach'er,  ■-■.  tanító. 

Teád  (tíd),  s.  fáklya. 

Team  (tím),  g.  fogat; falka 
(repülő   vadrécze) ;   v.   a. 
fogni  i  szekérbe). 

Tear  (t ír),  ».  kong;  tó  shed 
— s,  kö  u  íj  eket  hullatni ;  to 
melt  into  — s,  kdnyekre  ol- 
vadni. 

Tear  (tér),  v.  a.  irr.  ípret. 
tore  toor  ,  tare  tér  ; 
part,  torn)  szaggatni 
szaggatni  ;  tépni  ,•  mar- 
czangolni ;  elnyüni,  elszag- 
gatni; (from)  elragadni; 
to  —  to  pieces,  to  —  in 


Tearfnl 

pieces,  darabokra  szaggat- 
ni; összemarczangolni  ;  to 

—  one's  hair,  haját  tépni ; 
to  —  one's  clothes  ,  ruhá- 
ját elszaggatni;  to  —  asun- 
der, Szétszaggatni;  — ,  s. 
szakadék,  hasadék,  repe- 
dek :  wear  and  — ,  elhasz- 
nálás, elkopás. 

Tear'ful  (tír'ful),  adj.  kdnybe- 
láhadt. 

Tearless,  adj.  könyetlen. 

Tease  (tíz),  v.  a.  kártolni  : 
ingerkedni  ( -val,-vel ),  fag- 
gatni (vkit). 

Teasel  (tí'zl),  g.  takácsmá- 
csonya. 

Teat  (tit),  s.  csecsbimbó. 

Teaty,  v.  Teat. 

Teaze,  v.  Tease. 

Techiness(tets'inesz),  s.  mo- 
gorvaság. 

Technical  (tek'nikél),  adj. 
mítszerű  ;  iniitani ;  a  — 
word,  műszó;  — ly,  adv. 
müszerüleg. 

Technology  (teknal'odzsi), ,-;. 
mi'ttan. 

Techy  (tets'i),  adj.  mogorva. 

Tedder  (ted'dSr),  .  s.  kötél, 
pányva;  (át v.  ért.)  moz- 
tér ;  v.  a.  karához  kötni 
(lovat). 

Tedious  (tí'diász), adj.  unal- 
mas;—ly,  adv.  unalmasan; 
—ness,  s.  unalmasság. 

Teem  (tím),  v.  n.  viselősnek 
lenni,  sziilemzeni ;  to  — 
with,  tele  lenfii -vol,  -vei; 
— ,  i\  a.  önteni:  szülni; 
fiad  za  ni,  kölykezni;  elő- 
hozni, elöállítn  i. 

Teem'ful,  adj.  viselős:  pocza- 
kos ,    vemhes  ;     csordultig 

teli,  teliden  teli. 

Teemless,  adj.  meddő. 

Teens  (tíuz),  .-.-.  pl.  tízesek; 
miss  in  her  — ,   anyáiig  i 

hány. 

Teeth  (títh),  v.  n.  fogának 

jönni. 

taler  (tí'totl«r),g.  thea- 
ivó,  vízivó,    bornemiszsza, 
sörnemiszsza. 
Teg  (teg),  8.  második  évben 

I,  ró  dzborjú. 
Tegntnent  (teg'jument) ,   g. 
burkozat,  nártyázat. 
403 


TeU     

Tehee  (tihí'),  v.  n.  vihogni, 
hahogni. 

Teil  (tél,  tíl),s.  hársfa. 

Teint  (tint),  g.  színűiét;  ecset- 
vonal. 

Telary  (tel'éri) ,  adj.  fonó, 
szövő;  s.fonat ;  pókháló. 

Telegram  (tel'igrém),  s.  táv- 
irat. 

Telegraph  (tél'igréf),  s.  táv- 
ira (eszköz). 

Telegraph'ic,  — al,  adj.  táv- 
irati;  távírda  i. 

Telegraphist  (teleg'réfiszt) , 
g.  távira  (szeméig). 

Tel'egraphy,  g.  távírás. 

Teleology  ( telial'odzsi ) ,  g. 
czéltan. 

Telescope  (tel'iszkop),  s.  tű- 
körtávcső. 

Telesm,  v.  Talisman. 

Tell  (tell),  p.  a.  and.  n.  irr. 
(told,  told),  mondani,  meg- 
mondani, elbeszélni  ;  szám- 
lálni ;  jelenteni,  jelentést 
tenni ;  (upon)  hatni  -ra, 
-re ;  to  —  tales  out  of 
school,  vmit  kifecsegni; 
I  told  him  all  about  it, 
megmondtam  neki  az  egész 
históriát  ;  I  told  him 
straight,  ngiltaii  kimond- 
tam neki;  I  can  — ,  meg- 
mondhatom, tudom;  I  can't 
— ,  nem  mondhatom,  nem 
tudom  :  I  have  been  told 
that  etc.,  azt  hallottam, 
hogy  stb. ;  to  —  lies,  ha- 
zudni ;  to  —  again,  ismét 
megmondani,  tovóhli  adni  : 
to  —  money,  pénzt  olvas- 
ni; to— one's  beads,  olvasót 
mondani  r.  imádkozni;  to- 
one  of. . ,  értésére  adni  vki- 
nek  vmit :  not  to  —  on  one 
another,  egymást  el  nem 
árulni ;  tű  Over,  megol- 
vasni, utána  olvasni  i  p. 
pénzt);  this  illness  told 
upon  him,  e  betegség  na- 
gyim megviselte  :  that  tells 

heavilj  apón  his  purse, 
azt  megbánja  az  erszénye  : 
time  has  told  apón  hun, 
agyán  megvénült;  me 
with  whom  thou  goest, 
and  I'll  —  ti what  thou 

doest,    |  vagy  i  mr    the 


Teller 

company  you  keep,  and 
I'll  —  you  what  you  are, 
mondd  meg  kivel  mégy,  s 
megmondom,  hogy  ki  légy. 

Teller,  s.  számláló,  olvasó; 
elbeszélő  ;  fizető  mester. 

Telltale  (tel'tél),  s.  Mrhordő, 
locsjca-fecske,  pletykázó. 

Tellnrate  (tel'jurét),  s.  irány- 

sarus  só. 
Telluric   (t el' j úrik),   adj.   — 
acid,  s.  iranysav. 

Tellurium    ( telju'riám  ) ,    s. 

irány. 
Tellurous    (tel'jurász) ,   adj. 

—  acid,  s.  iracssav. 
Temerarious   (temere'riász), 

adj.  vakmerő;  — ly,  adv. 
vakmerően. 

Temerity  (timer'ity),  s.  vak- 
meröséa. 

Temper  (tem'per),  o.  a.  mér- 
sékelni :  keverni,  elegyitni; 
keményítni,  edzeni;  eny- 
hítni, lágyitni ;  hangolni; 
to— iron  or  steel,  megeresz- 
teni aczélt  v.  vasat ;  to  — 
clay,  agyagot  taposni;  to 

—  one's  self  to  ... ,  alkal- 
mazni magát  -hoz,  -hez ; 
— ,  s.  mérsék,  mérséklet ; 
alkat;  kedvmérsék,  kedü- 
let;  egyéni  természet;  han- 
golat ;  edzet ;  to  be  out  of 
— ,  rósz  kedvűnek  lenni ;  to 
lose  one's  — ,  fölgerjedni, 
kifogyni  a  türelemből;  to 
keep  one's  — ,  föl  nem  ger- 
jedni, nyugalmából  ki  nem 
jönni;  an  even  — ,  kedv- 
egyen ;  bad  — ,  mordkedvű- 
ség ;  she  is  of  a  very  soft 
— ,  ö  igen  szende. 

Tem'perament ,  s.  kedület, 
véralkat,  vérmérséklet. 

Temperance  (tem'peiénsz), 
S.  mérsékeltség,  mértéklet ; 

—  society,  s.  mérsékleti 
egylet. 

Temperate  (tem'perét),  adj. 
mérsékelt ;  nyugodt,  csen- 
des;  — ly,  uilv.  mérsékel- 
ten ;  nyugodtan;  — ness,  s. 
mérsékeltség ;  nyugodtság. 

Tem'perative,  adj.  mérséklő. 

Temperature  (tem'perétsjur) 
9.  mérsék,  hőmérsék  ;  —  of 
the  air,  légmérséklet. 


Tempered 

Tempered  (tem'vjerd) ,  adj. 
bad  — ,  mordkedvű ;  soft 
— ,  szelíd,  engedékeny  ter- 
mészetű; even  — ,  egy- 
kedvű. 

Tempest  ( tem'peszt ) ,  adj. 
szélvész,  vihar,  égiháború : 
v.  n.  viharzani ;  v.  a.  tneg- 
háborítni ;   nyugtalanítni. 

Teinpestive  ( tempesz'tiv  )  , 
adj.  j ókori;  —  ly,  adv.  jó- 
kor, annak  idejében. 

Tempestuous  (tempeszt'sju- 
ász),  adj.  szélvészes,  viha- 
ros ;  — ly,   adv.  viharosan. 

Templar  (tem'plér),  s.  tem- 
plarius,  templomvitéz;  jog- 
gyakornok. 

Temple  (tem'pl),  s.  templom; 
a  londoni  temple,  melyben 
a  jogtanulók  laknak;  ha- 
lánték. 

Tempo  (tem'po),  s.  időmér- 
ték (zenében). 

Temporal  (tem'porél) ,  adj, 
idei,  földi,  világi;  halán- 
téki ;  —  power,  s.  világi 
hatalom;  — ly,  adv.  földi- 
leg,  világilag. 

Temporality,  s.  i>il ági  jószá- 
gok és  jogok. 

Temporaneous,  v.  Tempo- 
rary. 

Tem'porariness,  s.  ideiglen- 
ség,  ideigvalóság. 

Temporary  (tem'paréri),  adj. 
ideigvaló,  ideiglenes,  ideig- 
leni. 

Temporization  (temparize'- 
sán),  8.  időzés,  késedelme- 
zés. 

Temporize  (tem'pareiz),  v.  n. 
időzni,  késlekedni ;  korvi- 
szonyokhoz alkalmazkod- 
ni. 

Tempt  (temt),  v.  a.  kisér- 
teni, kísértetbe  vinni;  pró- 
bára tenni. 

Tempta'tion,  s.  kísértés,  ki- 
sértet;  to  lead  one  into — , 
kísértetbe  vinni  vkit. 

Turnpt'er,  s.  kisértő,  csábító. 

Tempt'ing,  adj.  csábos,  csá- 
bító;  — ly,  adv.  csábítólag, 
csábítva. 

Tempt'ress,  s.  kisértő  nő. 

Temulency  (tem'julenszi),  s. 
ittasság. 

404 


Tender 

Tem'ulent,  adj.  ittas. 

Ten  (ten),  adj.  tíz;  —fold, 
adj.  tízszeres. 

Ten'able,  adj.  tartós;  tart- 
ható. 

Tenacious  (tiiié'sász) ,  adj. 
ragaszkodó,  szilárdul  meg- 
tartó;  ragadós;  fösvény  ; 
a  —  memory,  jó  emlékező 
tehetség ,  hív  emlékezet ; 
they  are  —  of  .  . ,  ragasz- 
kodnak -hoz,  -hez. 

Tenacity  (tinész'iti),  s.  ra- 
gaszkodás; ragadósság,  sz%- 
vósság. 

Tenaille  (tenéT),  s.  forgómü 
(erőd.). 

Tenancy  (ten'enszi),  s.  bér- 
let, bérlemény,  haszonbér- 
let. 

Ten'ant,  s.  árendás,  bérlő. 

Ten'antless,  adj.  árendába 
nem  vett,  lakatlan,  üres. 

Ten'antry,  s.  árendások;  zsel- 
lérek. 

Tench  (tens),s.  czompó(hal). 

Tend  (tend),  v.  a.  ápolni; 
gondot  viselni  < -ra,  -re); 
to  —  an  averment  in  law, 
okait  előterjeszteni ;  — ,  v. 
n.  irányulni,  czélozni  ;  his 
endeavours  —  to  .  .  ,  fö- 
rekvése  -ra,  -re  irányul. 

Tendance,  v.  Attendance. 

Tendency  ( ten'denszi ) ,  s. 
irányzat,  irány osság ;  haj- 
landóság, hajlam. 

Tender  (ten'der),  adj.  gyen- 
ge, lágy  ;  gyengéd,  érzé- 
keny ;  this  meat  is  very 
— ,  e  hús  igen  porhanyó ; 
to  be  —  of  one's  reputa- 
tion, érzékenynek  lenni  jó 
hírnevére ;  —  hearted,  adj. 
érzékeny  szívű ;  — ly,  adv. 
gyengéden,  érzékenyen ;  — 
ness,  s.  gyengédség,  érzé- 
kenység ;  gyengeség,  lágy- 
ság. 

Ten'der,  s.  ajánlat ;  szerko- 
csi ;  kirakó  hajó ;  legal  — , 
törvényes  fizetési  eszköz; 
to  make  a  —  of  one's  ser- 
vices, szolgálatát  ajánlani. 

Ten'der, v. a.  nyújtani;  aján- 
lani; becsben  tartani;  gyen- 
géden bánni  (-val,  -vei); 
to  —  one's  services  to  .  . , 


Tenderling 

szolgálatát  ajánlani  -nak, 
-nek;  to  —  one's  thanks 
to  .  . ,  köszönetet  mondani 
-nak,  -nek. 

Ten'deiiing,  s.   kényencz. 

Tendon  (ten'dán),  s.  in. 

Tendril  (ten'drilj,  s.  hajtás, 
sarjadék ;  inda. 

Tenebrieose,   v.  Tenebrous. 

Tenebrosity  (tenibrasz'iti), 
s.  homályosság,  sötétség. 

Tenebrous  (ten'ibrász),  adj. 
homályos,  sötét. 

Tenement  (ten'iment),s.  bér- 
jászág. 

Tenesmus  (tinesz'mász),  s. 
székerőltetés. 

Ten'et  (ten'net) ,  s.  tantét, 
alaptét,  elv ;  tanczikk. 

Tennis  (ten'nisz),  s.  labdjis; 
—ball,  *.  tollas  labda. 

Tenon  (ten'án),  s.  (ácsm.) 
csap. 

Tenor,  Tenour  (ten'ár) ,  s. 
tartalom,  hang,  mód;  ma- 
gas hang,  fennhang,  tenor; 
tenorista ;  even  — ,  egy- 
arányúság. 

Tense  (tensz) ,  s.  (  nyelvt.) 
idő ;  present  — ,  jelen  idő ; 
preterit  — ,  múlt  idő;  ta- 
tásé — ,  jövő  idő ;  — ,  adj. 
feszített,  feszült ;  —  ness,  s. 
feszültség. 

Ten'sible,  adj.  nyújtható. 

Ten'sile,  v.  Tensible. 

Tension  (ten'sán),  s.  fes  i  ítés, 
Ülés. 

Tent  (tent),  8.  sátor ;  tépsod- 
rat,  kérő  (sebészeknél );  to 
pitch  a  — ,  sátort  ütni. 

Ten  tation  (tenté'sán),  s.  kí- 
sérlet, próba  :  kisé)-tet,  kí- 
sértét. 

Tent'ative,  adj.  kísérleti;  s. 
kísérlet. 

Tent'er,  •-■.  feszítő  kampó; 
posztdfeezUŐ  ;  to  1"'  on  the 
— s,  szőrűt  állapotban  len- 
ni; to  keep  upon  the  — s, 
függőben  tartani,  úsztatni; 
— ,  v.  a.  feszíteni,  kifeszí- 
t'iii  :  ,  r.  n.  feszűlékeny- 
iii  I;  huni. 

Tenth  (tenth),  adj.  tizedik  .• 
*.  tized;  —  ly,  adv.  tized- 


Tentiginous 

Tentig'inous  (tentid'zsinász) 
adj.  feszes. 

Tenuity  (tenju'iti),  s.  vékony - 
*ág,  gyengeség ;  kicsiny- 
ség. 

Tenuous  (ten'juász),  adj.  vé- 
kony, gyenge. 

Tenure  (ten'jur),  s.  birtoklás, 
birtoklót;  —by  lease,  bér- 
let ;  bérledelem  ;  base  —  by 
copy  of  court  roll,  örökös 
hűbér  ;  free—  in  common 
soccage,  szabad  birtok ;  — 
by  knight  service,  lovag- 
birtok,  nemes  telek,  melyet 
vki  oly  föltétel  alatt  nyert, 
hogy  hazáját  s  királyát 
védelmezze. 

Tepid  (tep'id),  adj.  hanyag, 
lágymeleg;  —ness,  s.  há- 
ny agság ,  lágymelegs ég . 

Tepid'ity,  v.  Tepidness. 

Tercet  (ter'szet),  s.  harmad, 
hangharmad. 

Terebinth  (terebinth),*,  ter- 
petin;  terpetinfa. 

Terebrate  (ter'ibret),  v.  a.  át- 
fúrni. 

Terebra'tion,  .?.  átfúrás. 

Tergeminate ,  v.  Tergemi- 
nous. 

Tergeminous  ( terdzsem'  - 
inász),  adj.  háromszoros. 

Ter'giversate,  v.  n.  vonakod- 
ni, mentekezni,  szabadkoz- 
ni, tétovázni,  kétfelé  sán- 
tikálni, fogásokkal  élni. 

Tergiversa'tion  (terdzsiver- 
szé'sán),  s.  vonakodás,  sza- 
badkozás,  tétovázás,  két- 
felé sántikálás. 

Tergiversa'tor,  s.  vonakodó, 
szabadkozó,  tétovázó,  két- 
felé sántikáló. 

Term  (term),  s.  határ;  ha- 
táridő ;  törvényszak ;  szó, 
kifejezés ;  föltétel ;  techni- 
cal — s,  műszók  ;  to  speak 
in  warm  — s  of  some  one, 
vkit  dicsérni;  for  a  —of 
twenty  years,  húsz  eszten- 
dővé: on  advantageous  — s, 
jutányos  feltételek  mellett ; 
— s  for  payment,  fizetési 
határnapok  ;  to  be  upon 
good  —s  with  .  .  ,  jó  lobon 
állati  -vol,  -vei ;  to  live  on 
the  best  — s  with  . . ,  egyes- 

405 


Terrible 

ségben  ,  barátságban  élni 
■vol,  -vei ;  not  upon  any 
— s,  semmi  föltétel  alatt, 
semmiképen,  sehogysem:  to 
come  to  — s  with  .  . ,  meg- 
alkudni, megegyezni  -val, 
-vei ;  to  be  upon  even  — s 
with  one,  vkivel  egyenlő 
joggal  bírni ;  — time,  s. 
tan-év;  —,  v.  n.  nevezni, 
megnevezni. 

Termagancy  (ter'mégénszi), 
s.  zsémbesség. 

Ter'magant,  adj.  zsémbes. 

Terminate  (ter'minet),  v.  a. 
határt  szabni;  végezni; 
v.  n.  végződni. 

Termiua'tion,  s.  határszabás; 
határ ;  bevégzés,  befejezés; 
vég  ;  végződés. 

Terminology  ( terminal'od- 
zsi)-,  s.  muszótan;  műnyelv. 

Terminus  ( ter'minasz  ) ,  s. 
utolsó  vasúti  állomás;  — 
technicus,  műszó. 

Termites  (ter'mitiz),  s.  pl. 
termeszek. 

Term'less,    adj.    határtalan. 

Term'ly,  adv.  határidőnként. 

Tern  (tern),  s.  fecskecsüllö  ; 
czerkó. 

Ternary  (ter'néri),  s.  und 
adj.  hármas. 

Ter'nion,  s.  v.  Ternary. 

Terra  (ter'ré),  s.  föld,  föld- 
szín; —  cotta,  égett  föld  ; 
—  firma,  ugor  föld ;  száraz- 
föld ;  —  Lemnia,  —  sigil- 
lata,  pecsétfnld. 

Terrace  (ter'rész),  s.  foktér, 
fokterű ;  v.  a.  felhányni 
(földet). 

Terrain  (tercen),  s.  lovarda. 

Terrapen,  Terrapin  (ter'ré- 
pin),  s.  tajkoncz. 

Térre  (ter),  .s.  föld;  —plain, 
— plein,  vártöltés. 

Terreen    (terrín'),   s.   U 
tál;—  ladle,  s.  szedőkanál. 

Terrene  (terrín'),  s.  földszín, 
föld  szine. 

Terreous  (ter'riász),  adj. föl- 
des, földelegyes. 

Terrestrial  ( terresz'triél  l , 
adj.  földi  ;  világi  ;  föld- 
in- mii. 

Terrible  (ter'ribl),  adj.  rette- 
netes, rémítő,  iszonyú;    - 


Terribly 

ness,  8,  rettenetesség,  iszo- 
nyúság. 
Terribly ,  adv.  rettenetesen, 

rémit  öle  1 1 ,  Í8Z  0  ny  thin. 

Terrier  (terrier),  *-.  tacskó, 
borz-eb  ;  hübérkönyv  ;  per- 
gő fii  ró. 

Terrific,  adj.  rettentő. 

Terrify  (terrifei) ,  r.  a.  meg- 
rettenteni. 

Terriue,  c.  Terreen. 

Territorial  (territo'riél),  adj. 
területi ,  földterületi ;  — 
right,  s.  területi  jog. 

Ter'ritory,  s.  terület ;  tarto- 
mány. 

Terror  (ter'rár),  s.  rémület; 
to  strike  one  with  — ,  meg- 
rettente ni, megrémít  ni  okit; 
—struck,  adj.  megrémült. 

Terse  (térsz),  adj.  sima;  ki- 
simított; —íj,  adv.  simán; 
csinosan;  — ness,  s.  sima- 
ság ;  csínosság. 

Tertian  (ter'sán),  adj.  har- 
madnapi .  harmadnapos ; 
—  ague, s.  harmadnapi  lii- 
deglelés. 

Tessel  (tesz'szel)  ,  .>•.  fark- 
kóró. 

Tes'selated,  adj.  koczkált. 

Tesseraic,  v.  Tesselated. 

Test  (teszt),  s.  (vegyt.)  űző- 
ké ;  próba  :  kémszer;  eskü ; 
to  put  oue  to  the — ,próba 
alá  venni  vkit ;  to  stand 
the  — ,  to  abide  the  — ,  a 
próbát  kiállani;  to  take 
the  — ,  az  esküt  letenni 
'hivatalba  lépéskor);  — , 
i  .a.  megvizsgálni,  megpró- 
bálni.  próbára  tenni. 

Testaceous  (teszté'sász), adj. 
kérgeshéjú ;  —  animals,  s. 
pl.  héjas  állatok. 

Test'ament,  s.  végrendelés ; 
szövetség;  the  old  — ,  az 
ó  szövetség. 

Testation  (teszti'sán),  s.  ta- 
núsítás ;  bizonyság  :  tanú- 
ság. 

Testa'tor,  s.  végrendelő,  ha- 
gyományozó. 

Testa'trix,  s,  végrendelőnő. 

Test'ed,  adj.  próbált;  hagyo- 
mányozott. 

Test'er,  «.  próbáló;  ágymeny- 


Testicle 

nyezet :  mintegy  25  kraj- 
czár  értékű  ezüstpénz. 

Testicle  (tesz'tikl),  s.  here, 
tők,  mony. 

Testiculate  ( tesztik'julet )  , 
adj.  herés. 

Testification  (tesztifike'sán), 
•;.  tanúsítás. 

Testificator ,  s.  tanúsító, ; 
tanú. 

Testifier,  v.  Testificator. 

Testify  (teszt'ifei),  p.  a.  tanú- 
sít ni. 

Test'ily,  adv.  dérdúr. 

Testimonial  (tesztimo'niél), 
s.  bizonyítvány ;  adj.  bizo- 
nyítvány!. 

Testimony  (teszt'imáni),  s. 
bizonyság ;  bizonyítmány ; 
v.  a.  bizonyítni. 

Test'iness,  s.  mogorvaság. 

Test'y,  adj.  mogorva,  dérdúr. 

Tet  (tet),  s.  tehénganuj. 

Tetanus  (tet'énász),  g.  halá- 
los görcs,  de  r  me  net. 

TeteHy,  v.  Testy.  _ 

Téte-a-téte  (tetátef) ,  adv. 
négyszemközt;  s.  négyszem- 
közti beszéd. 

Téte-de-pont  (tétdipohn),  s. 
híd  fej. 

Tether,  v.  Tedder. 

Tetragon  (tet'régan),s.  négy- 
szög. 

Tetragonal  (tetrég'onél),  adj. 
négyszögű. 

Tetrahedron  (tetréhí'dran), 
s.  négy  lap. 

Tetrameter  (tetrém'iter),  s. 
négyméretű  vers. 

Tetrajnetalous  ( tetrépet '  - 
élász),  adj.  négylevelű. 

Tetrarch  (tí'trárk),  s.  negye- 
des fejedelem. 

Tetrarchate,  v.  Tetrarchy. 

Tetrarchy  (tet'rárki),  s.  ne- 
gyedes fejedelemség,  tet  rar- 
chia. 

Tetrasyllabic  (tetrészü'ébik) 
adj.  négyszótagú. 

Tetrasyllable  (tetrészil'ébl), 
s.  négyszótagu  sző. 

Tetrical  (tet'rikél),  adj.  mo- 
gorva. 

Tetricity  (tetrisz'iti),  8.  mo- 
gorvaság. 

Tet'ter,  s.  sömör ;  v.  a.  sömo- 
rössé  tenni. 

406 


That 

Teutonic  (tjutan'ik),  aiij.  né- 
met; s.  ó  német  nyelv. 

Tew  ( tju  )  ,  s.  anyagszer, 
anyagkészlet ,  épületszer  : 
vaslóncz ;  v.  a.  pukttni, 
sulykolni;  törni  (lent). 

Tewtaw  (tju'tao),  s.  kender- 
törő. 

Text  (tekszt),  s.  szöveg. 

Text'ual  (tekszt'sjuél),  adj. 
szövegszerinti;  a  szöveget 
ült  <■'. 

Texture  (text'sjur).s.  szövet: 
kapcsolat. 

Than  (dlién),  conj.  mint, 
-nál,  -né} ;  mintsem;  more 

—  twenty",  több  mint  húsz, 
több  húsznál ;  she  is  pret- 
tier —  your  sister,  ö  szebb 
mint  az  ön  nővére;  I  was 
oftener  in  town  —  you, 
gyakrabban  voltam  a  vá- 
rosban mint  ön;  I  would 
sooner  part  with  my  life 

—  etc.,  inkább  meghalnék, 
mintsem  stb. 

Thane  (then 'I.  s.  mágnás,  fő- 
nök :  tartomány  nagy. 

Thank  (théngk).  v.  a.  and  n. 
tcstdnni;  I  —  you,  /•  •:  - 
nöm  ;  to  —  one  for  .  . ,  kö- 
szönetet mondani  vkinek 
vmiért ;  he  has  to  —  him- 
self for  it,  azt  önmagának 
köszönheti ;  I  should—  you 
for  .  . ,  ön  lekötelezne  en- 
gem. 

Thank,  -■.  köszönet,  Mia;. to 
return  — s,  köszönetet  mon- 
dani, hálát  adni  ;  —  offer- 
ing ,  8.  hálaáldozat ;  —  s- 
giving,  s.  megköszönés,  kö- 
szönet. 

Thank'ful,  adj.  hálada  os, 
hálás;  —  ly,  >idv.  hálada- 
tosan,  hálával;  —  nes>,  s. 
háládat,  háladatosság. 

Thankless,  adj.  háládatlan: 
hálátlan; — nesf,  s.  hála- 
datlanság ;  hálátlanság. 

Tharin  (thárm),  s.  bél ;  bél- 
húr. 

That  (dhét),  pron.  az,  azon  ; 
az,  amaz  f  ki,  a  ki,  a  mely. 
a  melyik ;  —  book,  az  a 
könyv,  —  hat,  az  a  kalap  : 

—  I  don't  know,  azt  én 
nem   tudom;   —  must   be 


Thatch 

true,  annak  igaznak  kell 
lenni;  —  is  not  true,  az 
nem  igaz ;  what  is  —  to 
me  ?  mi  közöm  nekem 
althoz  ?  —  is  to  say,  azaz ; 
let  rne  alone  for  — ,  leave 
me  alone  for  — ,  csak  hagy- 
jad azt  én  rám  ;  if  it  comes 
to  — ,  ha  arra  kerül ;  by — 
one  can  see,  abból  láthat- 
ni ;  by  —  time,  akkorára, 
akkorig ;  by  —  time  I 
sball  be  here  again,  ak- 
korára itt  leszek  iámét; 
at  —  time,  akkorában,  ak- 
koron, akkor;  in  —  case, 
azon  esetben,  azon  esetre  : 
the  book  —  I  have  read, 
a  könyv,  melyet  olvastam  : 
the  man  —  was  speaking 
to  me,  az  az  emhcr,  a  ki 
r>  lem  beszélt ;  —  penny  's 
well  spent  —  saves  a 
groat,  jo  garas,  mely  szá- 
zai Uitnél :  —  which  is 
evil  is  soon  learnt,  roszra 
nem  kell  mester;  he— will 
steal  an  egg  will  steal  an 
ox,  ki  egy  tojást  lop,  ökröt 
is  próbál  a . ;  — ,  conj. 
hogy  ;  I  did  not  even  know 
—  you  are  ill,  én  nem  is 
tudtam,  hogy  ön  beteg. 

That'll  (théts),  s.  zsúp;  a  roof 
of  — ,  zsúpfödél;  -,  v.  a. 
zsúpolni;—ed  ront,-,  zsúp- 
födél. 

Thatcb'er,  .«.  isúpoló. 

Thaumaturgus  (thaamétár'- 
gasz),  8.  csudatévő. 

Thaw  (than),  r.n.  olvadozni, 
engedni ,  felenged n i ;  s-fel- 
engedés. 

The  (dh'e,  dlh),  def.  art.  az, 
a' ;  —  ok,  az  ökör;  —  oxen, 
at  ökrök;  —  corn,  '/  ga- 
bona; —  rye,  a  rozs;  — 
girls,   a  Irányok  ;   give  me 


Theater 

much  —  worse,  annál  rosz- 
szabh. 

Theater,  v.  Theatre. 

Theatral,  v.  Theatric. 

Theatre  (thí'étr),  s.  játék- 
szín, színház  ;  szvntér. 

Theatric  ( thié'trik  ) ,  — al, 
adj.  játékszíni,  színházi; 
komédiási,  szemfényvesztő. 

Thee  (dhí),  pron.  téged,  ne- 
ked ;  of  — ,  rólad ;  to  — , 
hozzád,  neked. 

Theft  (theft),  s.  lopás;  lopott 
holmi;  —  bote,  —  hold,  s. 
orgazdaság. 

Their  (dher),  pron.  pl.  -jok, 
-ok,  -jök  ,  -ök ;  -ik,  -jaik, 
-aik,  -jeik,  -eik ;  —  house 
házok  ;  —  mother,  any  jok; 
—  bread ,  kenyerek ;  — 
rings,  gyűrűik;  —  matters, 
dolgaik;  —  books,  köny- 
veik ;  I  have  seen  —  king, 
láttam  királyukat. 

Theirs  (dhérz),  pron.  pl. 
övék,  övéik,  this  is  not 
ours,  it  is  — ,  ez  nem  a 
mienk  ,  hanem  az  övék  : 
a  friend  of  — ,  barátaik 
egyike. 

Them  (dheni),  pron.  pl.  őket, 
nekik;  azokat,  azoknak; 
I  love  — ,  szeretem  őket;  I 
gave  —  some  money,  pénzt 
ad  turn  nekik  ;  give  it  to  —  ! 
add  meg  nekik  '.  I  did  not 
apeak  of  — ,  nem  rálok  be- 
széltem ;  I  went  to  — ,  hoz- 
zájuk mentem  ;  with  — ,  ve- 
lök  ;  for  — ,  értőik;  from  — , 
of  — .  tőtök  :  by  — ,  náhd;  ; 
áltatok  ;  apon  — ,  reájuk  ; 
rajtok;  amongst  — ,  kőz- 
tök ;  from  amongst  — ,  kö- 
zülök ;  after  — ,  titánok; 
towards  — ,  feléjek  ■  against 
— ,  ellenök;  without  — ,  nél- 
kiilök. 


—  money,  adja    nekem  a  Llheme  (thím),  s.  tőszó,  tar- 


pénzt  ;    I    have    seen    - 
neighbour,  láttam  a  izom- 

ezédot ;  you  are  —  first,  ött 

:    he  Í8         la-1 .  Ö  o  - 

•■'  i  ,     -  better, 

minél  előbb,  annál  jobb;    - 

more  laws,  —  more  offen- 
inél  több  a  törvény, 

unnál    több    a    ni' 


zsökszó ;  tárgy;  tárgyalap, 
alapeszme  ;  fiiadat. 
Then  (dhen),  adv.  akkor; 
azután  ;  —  .  .  ,  —  . .  ,  majd 
.  .  :  majd. . :  till  — ,  addig, 
addig  u  ;  since  — ,  azóta  ; 
the  Premier,  ":  akkori, 
miniszter-elnök  ;  now  and 
,  néha-néha. 

407 


There 

Thence  (dhensz),  adv.  on- 
nan, onnét;  abból,  attól; 
from  — ,  onnét ;  —  forth, 
—  forward,  adv.  attól 
fogva. 

Theocracy  ( thiak'részi ) ,  s. 
isten-uralom. 

Theocratic  (thiokrét'ik),  adj. 
istenuralmi ,  istenuralko- 
dás i. 

Theodolite  ( thiaiVoleit)  ,  g. 
magasságmérő ,    szögmérő. 

Theologian  (thial'odzsién), 
s.  istenész. 

Theologic  (thiolad'zsik),— al, 
adj.  istenészeti. 

Theologist,  v.  Theologian. 

Theology  (thial'odzsi),  g.  is- 
tenészet. 

Theorem  (thí'orem),  s.  tan- 
tétel. 

Theoret'ic,  — al,  adj.  elmé- 
leti ;  —ally,  adv.  elméleti- 
leg. 

The'orist,  s.  elmész. 

The'ory,  g.  elmélet. 

Therapeutic  (thirépju'tik), 
— al ,  adj.  gyógyászati; 
szemlélődő. 

Therapeu'tics,  s.  pl.  gyógyá- 
szat. 

There  (dher),  adv.  ott,  ottan, 
amott,  amottan;  oda:  I 
have  not  been  — ,  én  nem 
voltam  ott;  —  he  comes, 
ott  jön  ni ;  he  will  go  — 
to-day,  unt  oda  fog  menni; 
—is,  van  ;  —  are,  vonunk  ; 
■—  have  been,  voltuk  ;  is 
a  time  for  all  things, 
mindennek  van  ideje;  - 
is  no  medicine  against 
death,  halál  ellen  nincs  or- 
vosság ;  —  is  no  rule  with- 
out an  exception,  nines 
szabály  kivétel  nélkül ; 
I  quite  agree  with  yon, 
abban  egyetértek  'önnel;  — 
about,  ;ili< mts.  adv.  ott 
valahol;  köriiihi'löl,  mint- 
egy; —  after,  ádv.  annak 
ntánn  :  n  szerint,  annál- 
fogva; —  at,  adv.  azon, 
rajta;  arra;  —  by,  adv. 
az  által  :  annul;  közelében; 
—  fore,  adv.  azért, 
okból,  iiiinnkokáiit;     tore, 

COnj.  tehát  ;  from,  ndr. 


Thermal 

onnan,  onnét;  abból;  — 
in,  adv.  abban;  —  into, 
adv.  abba;  —  of,  ado.  ar- 
ról; —  on,  adr.  azon;  arra  ; 

—  out,  adv.  abból;  —to, 
ado.  ahhoz,  arra;  —under, 
adv.  azalatt:  —  upon,  adv. 
arra  ;  azon  ;  annak  követ- 
keztében ;  azonnal ;— with, 
adv.  azzal;  azonnal;  — 
withal,  adv.  azzal;  azon- 
felül; azonnal. 

Thermal  (ther'mél),  adj.  — 

spring,  s.  hőforrás. 
Ther'mo-electricity,  s.  hövil- 

lanyosság ,      liévvillanyos- 

ság*. 
Thermometer     ( therm  am'  - 

iter),  s.  hőmérő,  hévmérd. 
These  (elhíz),  pron.  pl.  ezek; 

—  ten  years,  tíz  esztendő 
óta;  —hooks,  e  könyvek. 

Thesis  (thí'szisz),  s.  tétel. 

Theurgy  (thi'árdzsi),  s.  szel- 
lemlátás. 

Thew  (thju),  s.  magaviselet. 

They  (dhéj  ,  pron.  pl.  ők ; 
azok ;  —  keep  a  shop,  bolt- 
juk van;  —  are  very  po- 
lite, ők  igen   udvariasak ; 

—  say  so,  azt  mondják. 
Thick  (thikk),  adj.  vastag; 

sürü ;  through  —  and 
thin,  tüskén,  bokron  ke- 
resztül ;  —head,  —  scull,  s. 
buga  ;  —  headed,  —  scull- 
ed, adj.  busa,  buta ;  — , 
— ly,  adv.  vastagon ;  sűrű- 
en ;  — ness,  s.  vastagság. 

Thick'en,  v.  a.  megvastagít- 
ni ;  sűrítni,  megsürítni ;  v. 
n.  megvastagulni ;  megsü- 
rülni. 

Thick'et,  s.  sürjés. 

Thief  (thíf),  s.  (pl.  thieves), 
tolvaj. 

Thieve  (thív),  v.  n.  tolvaj- 
kodni. 

Thiev'ery,  s.  tőlvajVás. 

Thievish,  adj.  lopó,  tolvaj- 
kodó;  — ly,  adv.  tolvajkod- 
ra, tiilvajm  ídra. 

Thigh  ( thei ) ,  s.  ezomb  ; 
ágyék. 

Thill  (thil),  s.  villás  v.  két- 
ágú tengely. 

Thimble  (thim'bl),  s.  gyiíszií. 

Thime,  v.  Thyme. 


Thin 

Thin  (thin),  adj.  vékony ; 
ritka,  gyér ;  híg;  to  grow 
— ,  elsoványodni;—  drink, 
s.  gyenge  sör ;  —  bodied, 
adj.  vékony  dongáju;—  lip- 
ped, adj.  keskenyajkú ;  — 
sown,  adj.  gyér;  — ,  —  ly, 
adv.  vékonyan;  gyéren; 
—ness,  s.  vékonyság  ;  híg- 
*ág;  Sl/érség. 

Thin,  v.  a.  megvékonyítni ; 
meghígítni ,  felereszteni . 
meggyérítni ;  v.  n.  meg- 
vékonyodni ;  meghigúlni ; 
meggyérülni. 

Thine  (dhein),  pron.  tied; 
this  house  is  — ,  ez  a  ház 
a  tied. 

Thing  (thing),  s.  dolog ;  hol- 
mi ;  személy ;  állat;  poor 
httle  —  !  szegényke  !  above 
all  — s,  mindenekfelett  ;'*t 
is  quite  another  — ,  az  egé- 
szen más;  to  do  — s  by 
halves,  felében  tenni  vmit, 
félig  végezni  vmit ;  all  — s 
are  easy  that  are  done 
willingly,  a  nehéz  is  köny- 
nyü    az    akarónak ;  even' 

—  is  good  in  its  season, 
minden  jó  annak  idejében; 
— s  ill  got  have  ever  bad 
success,  ebül  gyűlt  szerdék- 
nek  komondor  a  sáfára. 

Think  (thingk),  v.  a.  and.  n. 
irr.  (thought  [thaot]  , 
thought);  gondolni,  gon- 
dolkozni, gondolkodni;  tar- 
tani, vélni,  képzelni ;  meg- 
emlékezni; szándékozni  ; 
to  —  it  too  much,  sokal- 
lani ;  to  —  it  too  dear, 
drágulni;  to  —  no  more 
about  it,  többé  nem  gon- 
dolni vele ;  I'll  —  of  it,/o- 
gok  róla  gondolkozni;  to 

—  anew  of  it,  még  egyszer 
gondolára  venni;  I   can't 

—  of  it  now,  most  nem 
jut  eszembe;  —  of  your 
mother !  gondoljon  édes 
anyjára  !  what  do  you  — 
of  it?  mit  tart  ön  e  felöl ! 
I  —  it  very  difficult,  én  azt 
igen  nehéznek  gondolom; 
they  thought  them  spies, 
kémeknek  tartották  őket; 
he    thought    there     was 

408 


This 

nothing  more  easy,  azt 
gondolta,  hogy  nincs  an- 
nál könnyebb  ;  to  —  on, 
upon,  gondolni  vmi  felől ; 
visszagondolni  -ra ,  -re; 
to  —  hght  of  .  .  ,  csekély- 
be venni ,  keveset  tartani 
-ról,  -röl ;  to  —  to  one's 
self ,  magában  gondolni 
vmit;  one  may  —  that 
dares  not  speak,  a  gondo- 
lat szabad ;  it  is  not  to  be 
thought  of,  arra  gondolni 
sem  lehet,  abból  semmi  sem 
lesz  ;  to  —  well  of  one,  jó 
véleménynyel  lenni  vkiröl; 
to  —  ill  of  one,  rósz  véle- 
ménynyel lenni  vki  felől. 

Think'er,  s.  gondolkodó. 

Think'ing,  s.  gondolkozás ; 
vélemény ;  to  my  — ,  véle- 
ményem szerint. 

Third  (thörd,  therd),  adj. 
harmadik  ;  s.  harmad  ; 
harmadpercz  (egy  másod- 
percz  hatvanadaj. 

Third'ly,  adv.  harmadszor. 

Thirst  (thörst,  therszt),  s. 
szomj,  szomjúság ;  v.  n. 
szomjazni;  to  —for,  after, 
epedni  vmiért,  vágyni  vmi- 
re  | 'szomjasan. 

Thirst'ily ,     adv.     szomjan , 

Thirst'iness,  s.  szomjúság. 

Thirst'j, adj.  szomjas,  szomjií. 

Thirteen  (thör'tín,  theYtin), 
adj.  tizenhárom. 

Thirteenth  (thörtínth'),.a(Z;. 
tizenharmadik. 

Thirtenthly,  adv.  tizen- 
harmadszor. 

Thirtieth  (thöYtieth),  adj. 
harminczadik. 

Thirty  (thör'ti,  ther'ti),  adj. 
harmincz. 

This  (dhisz),  pron.  ez,  ezen, 
ennek,  ezt;  he  went  — 
way,  ő  erre  ment;  you,  that 
way;  we,  —  way,  tik  arra. 
in  ink  erre  (Shak.)  ;  at  — 
he  suddenly  turned  on 
his  heel,  erre  rögtön  elköt- 
ni dott ;  —  once,  most  az 
egyszer;  by  — ,  ezáltal- 
most  már,  ekkoráig ;  to  — , 
ehhez  ;  for  — ,  ezért ;  in  — 
way,  in  —  manner,  ekké- 
pen;   to  talk    of    —  and 


Thistle 

that,  beszélgetni  erről  meg 
arról;  —is  not  a  new  dress, 
ez  nem  új  ruha ;  —  dress 
is  not  new,  ez  a  ruha  nem 
új. 

Thistle  (thisz'szl) ,  s.  bo- 
gács. 

Thither  (dhidh'er),  adv.  oda; 

—  to,  adv.  odáig ;  —ward, 
adv.  arrafelé. 

Tho',  v.  Though. 

Tholus  (tholász),  s.  kúpos 
boltozat. 

Thong  (thang),  s.  szíj. 

Thor  (thar),  s.  dörgő  isten, 
mennydörgő  isten. 

Thoracic  (thorészlk),  adj. 
mell  .  .,  mellhez  tartozó. 

Thorax  (tho'réksz),  s.  mell. 

Thorn  (thaarn),  s.  tövis,  tüs- 
ke; to  stand  upon—  s,  tüs- 
kén állani ;  no  rose  with- 
out a  — ,  nincsen  rózsa  to- 
ri s  nélkül;  black—,  kö- 
kény ;  white  — ,  cseregala- 
gonya ;  Aegyptian  — , 
ákász,  korona  fa  ;  —  apple, 
8,  maszlagos  redöszirom. 

Thorn'y,  adj.  tövises,  tüskés. 

Thorough,  v.  Through. 

Thor'ough  (thör'ro),  adj.  tö- 
kéletes, teljes,  egész;  ál- 
talános ;  a  —  musician, 
tökéletes  zenész  ;  —  base, 
s.  számzott  ulhang ;  — ly, 
adv.  tökéletesen,  teljesen, 
egészen,  egyáltalában. 

Thor'oughfare,  s.  átjáróhely, 
átjárás  (kocsival). 

Thor'oughstitch,  adv.  telje- 
sen, egészen;  to  go  — , 
vmit  véghezvinni,  végre- 
hajtani. 

Those  (dhoz),  pron.pl.  azok, 
inukat;   what   books   are 

—  ?  miféle  könyvek  azok  ? 
Thou  (dháu),  pron.  te. 
Though  (dlioo),  conj.  ámbár, 

jóllehet;  as  — ,  mintha. 
Thought  (thaat),*'.  gondolat; 
to  have  — s  of  .  .,  szándék- 
kal lenni;  lost  in—,  immer- 
S0d  in—,  elmerült,  gondillá- 
tokba merült;  upon  second 
— s,  a  dolgot  ínég  egyszer 
fontolóra  véve  ;  upon  a  — , 
with  a  — ,  villámsebt 
gel. 


Thougthfnl 

Thought'ful,  adj.  gondolko- 
dó, gondolkozásba  merült ; 
— ly  ,  adv.  gondolkodva  ; 
— ness,  s.  gondolkodás. 

Thoughtless,  adj.  gondat- 
lan; — ly,  adv.  gondatla- 
nul; —ness,  j>\  gondatlan- 
ság. 

Thousand  (tháu'zénd),  adj. 
ezer ;  a  —  pounds,  ezer 
font ;  — ,  s.  ezer  (vmiből). 

Thou'sandth,  adj.  ezredik ; 
s.  ezred. 

Thraldom  ( thraal'dám  ),  s. 
rab,  rabszolgaság,  rabság. 

Thrall  (thraal),  s.  rabszolga. 

Thrall,  v.  Inthrall. 

Thralldom,  v.  Thraldom. 

Thrash  (thrés),  v.  a.  csépel- 
ni ;  megpakolni,  jól  elver- 
ni. 

Thrash'er,  s.  cséplő. 

Thrashing,  s.  cséplés;  to 
give  one  a  good  — ,  elpá- 
holni vkit. 

Thrave,  v.  Threave. 

Thread  (thred),  s.  fonal; 
czérna;  to  reassume  the 

—  of  one's  discourse,  ujra 
felfogni  a  beszéd  fonalát ; 
it  hung  on  a  — ,  csak  egy 
hajszálon  függött ;  — ,  v.  a. 
beléölteni  (czérnát  a  tu- 
be). 

Threadbare ,  adj,  kopott , 
nyűtt;  —ness,  s.  kopott- 
ság. 

Thread'y,  adj.  kanafos,  ros- 
tos. 

Threat  (thret),  s.  fenyegetés; 
v.  a.  fenyegetni. 

Threat'en,  v.  a.  fenyegetni, 
megfenyegetni. 

Threat'ener,  g.  fenyegető. 

Threave  (thrív) ,  s.  nyáj, 
csorda,  gulya;  marhajá- 
rás, legelő  :  kereszt,  csomó 
(24  kéve). 

Threddle  (thred'dl),  v.  a.  be- 
lé húzni,  belé  ölteni  (czér- 
nát a  tűbe). 

Three    (thrí),    adj.    liánná  • 

—  times,  háromszor;  — 
times  as  much,  három- 
szor annyi;  —  celled,  adj. 
háromfiókú ,   hármiiodorú ; 

—  cleft,  adj.  három  oszlá- 
sa ;  —  edged,  adj.   három 

409 


Throat 

élit ;  —  fold,  adj.  hármas, 
háromrétű  ;  s.  lóher,  lóher- 
levél ;  —  forked,  adj.  há- 
romágú; —  headed,  adj. 
háromfejű  ;  —  leaved,  adj. 
háromlevelű;  —  lobed,  adj. 
háromkarélyú ;  —  nerved, 
adj.  (növt.)  háromínú ; 
—  score,  s.  hatvan ;  —sid- 
ed, adj.  háromoldalú;  — 
storied,  adj.  hárameme- 
letü. 

Threne  (thrín),  s.  gyászdal, 
búdal. 

Threnody  ( thren'odi ) ,  s. 
gyászének. 

Thresh,  v.  to  Thrash. 

Threshold  (thres'hold) ,  a. 
küszöb. 

Thrice  (threisz),  adv.  három- 
szor. 

Thrift  (thrift),  s.  boldogulás, 
siker,  előmenetel ;  takaré- 
kosság ;  gombos  lelleg. 

Thrift'iness,  8.  díszlet,  bol- 
dogulás; siker;  gazdálko- 
dt íság,  takarékosság. 

Thriftless,  adj.  nem  takaré- 
kos, tékozló. 

Thrift'y,  adj.  boldoguló,  dísz- 
lö ;  gazdálkodó,  takarékos; 
jóravaló. 

Thrill  (thrill),  s.  pergő  fúró ; 
éles  hang ;  rezgély,  trilla  ; 
hangrezgés  ;  v.  a.  átfúrni ; 
áthatni ;  v.  n.  hatni  (-ra, 
-re);  (with)  rezgeni ;  bor- 
zadni; his  words  —  ed  to 
my  heart,  szavai  szivemre 
hatattak. 

Thrips  (thripsz),  s.  famoly. 

Thrive  (threiv),  v.  n,  irr. 
(throve  [throov] ,  thriven 
thriv'n] ),  boldogulni,  si- 
kert aratni,  díszleni,  gaz- 
dagodni;  nőni :  testesed/iá; 
he  is  thriving  in  his 
wordly  concerns,  felveszi 
magát. 

Thriv'er,  s.  szerencsefi. 

Thrivingly,  adr.  sikerrel,  si- 
kerdúsan:  boldogulva,  gaz- 
dagodva ;  he  goes  on  — , 
felveszi  magát. 

Thro',  v.  Through. 

Throat  (thraot),  s.  torok ;  a 
sore  — ,  torokfájás  ;  to  cut 
one's    — ,   nyakát   elvágni 


Throb 

vkinek ;  —  band,  s.  nyak- 
szíj ;  —  flap,  s.  torokcsap  : 

—  wort,  8.  czérnakürt. 
Throb  (thrab),  v.  n.  dobogni; 

my  heart  —  s  with  fear,  a 
félelem  dobogtatja  szíve- 
met. 

Throes  (throoz),  s.  pl.  vajú- 
dás ;  halálküzdés. 

Throne  (throon),  s.  trón;  v. 
a.  trónra  emelni. 

Throng  (thrang),  v.  n.  tolon- 
gani, tolakodni,  tódulni; 
the  crowd  —ed  towards 
the  building,  a  tömeg  a 
ház  felé  tódult ;  — ,  v .  a. 
—ed  with  . .,  zsúfolásig  tele 
-val,  -vel ;  — ,  s.  tóduló  tö- 
meg, tolongó  sokaság. 

Throstle  (trasz'szl),  s.  rigó. 

Throttle  (thrat'tl),  v.  a.  meg- 
fojtani;  s.  gége,  légcső. 

Through  (thru) ,  pip.  and 
adv.  ót,  által,  keresztül ; 
he  went  —  the  garden,  a 
kerten  ment  keresztül ;  to 
shine  — ,  átvűáglani ;  to 
look  — ,  átnézni,  keresztül 
nézni;  to  see  — ,  átlátni, 
keresztül  látni  ;  fenekére 
látni  (vininek ) ;  to  carry  a 
good  humour — ,  mindig  jó 
kedvvel  lenni;  — fear, fé- 
lelemből ;  —  him,  általa  ; 
I  am  wet  — ,  csórvíz  va- 
gyok. 

Throughly,   v.   Thoroughly. 

Throughout(thrú— áut')jjr/j. 

—  the  year,  az  egész  éven 
át ;  —  Hungary ,  egész 
Magyarországon:  — ,  adv. 
egyáltalában ;  mindenütt. 

Throw  (throo),  v.  a.  irr. 
(threw  [thru] ,  thrown), 
dobni,  vetni,  hujítni.  hány- 
ni;  to  —  shells,  bombát 
hányni;  to  —  away,  elvet- 
ni ;  to  —  away  one's  mo- 
ney, pénzét  kidobni ;  to  — 
one's  self  away,  magát  le- 
alacsonyít ni,  méltóságáról 
megfeledkezni;  to— down, 
ledobni;  to  —  one  to  the 
ground ,  földhez  csapni 
vkit ;  to  —  by,  félrevetni  ; 
to  —  back  one's  head,  fe- 
jét hátra  vetni;  to—  one's 
self  into  the  water,  a  viz- 


Throwster 

be  ugrani;  to  —  into 
despair,  kétségbe  ejteni; 
to  —  into  raptures,  elra- 
gadni, elhajolni  /kit;  to 
—  one  into  the  shade,  ár- 
nyékot vetni  vkire,  háttér- 
be szorítani  vkit ;  to —  one 
into  prison,  börtönbe  vetni 
vkit ;  to  —  one's  self  into 
a  posture  of  defence,  véd- 
állásba  tenni  magát ;  to  — 
off,  elvetni,  elhányni;  le- 
vetni, lerázni;  elcsapni; 
to  —  off  the  yoke,  leró  mi 
a:  igát :  to  —  off  an  ill 
habit,  rósz  szokást  elhagy- 
ni ;  to  —  out,  kivetni,  ki- 
dobni;  to  —out  hints,  fél- 
szóval utalni  vmire,  fél- 
szóval értésére  adni  vkinek 
vmit ;  to  —  up,  feldobni, 
felvetni ;  felhányni ;  abba- 
hagyni; to  —  one's  self  on 
(upon),  magát  bízni  -ra, 
-re ;  to  —  one's  self  upon 
one's  favour,  vkinek  kegyé- 
be ajánlani  magát;  to  — 
snot  about,  ríni ;  to  — the 
house  out  of  the  windows, 
a  házat  az  ablakon  kidob- 
ni, mindent  összevisszáiul, 
iszonyú  zajt  ütni  ;  — ,  v.  n. 
dobáló dni  ;  koczkázni ;  — , 
s.  hajítás,  vetés,  koczkave- 
tés. 

Throwster  (thro'szter)  ,  s. 
sodró ;  silk — ,  selyemsodró. 

Thrum  (thram),  s.  rojt;  v. 
a.  megrojtozni ;  fonni,  sző- 
ni. 

Thrush  (thrás) ,  s.  rigó ; 
golden  — ,  sárga  rigó  ; 
running  — ,  nyir rothadás 
(lónyavalya  i. 

Thrust  (thrászt),  v.  a.  irr. 
(thrust,  thrust),  tolni,  lök- 
ni, taszítani;  döfni,  át-, 
keresztüldöfni,  átszúrni;  to 
—one's  feet  under  another 
man's  table ,  más  aszta- 
lához törülni  a  kést,  más 
nyakán  élni;  to  —  aside, 
félrelökni ;  to  —  aside  the 
curtains,  a  függönyt  szét- 
húzni ;  to  —  one'  out  of 
the  room,  vkit  a  szobából 
kitaszítani ;  to  —  a  nail 
in  a  board,  szeget  beverni 

410  * 


Thns 

a  deszkába;  to  —one  into 
prison,  börtönbe  vetni  vkit; 
to  —  out  the  chest,  mellét 
kidűleszteni ;  te  —  one's- 
self  into  .  .  ,  betolakodni, 
befúrni  magát  -ba,  -he ;  to 

—  off,  to  —  away,  ellökni, 
eltaszítani  ;  to  —  through, 
átszúrni,  keresztül  döfni ; 
to  —  upon,  rátolni;  ( képi. ) 
rákötni,  elhitetni,  elániít- 
ui  :  — ,  r.  n.  (in)  betolakod- 
ni ;  (at)  döfni  -hoz,  -he:  ; 
— ,  ».  döfés,  szúrás :  megtá- 
madás. 

Thrustle,  v.  Throstle. 

Thud  (thád),  .3.  szélroham. 

Thumb  (thám),  s.  hüvelykr 
hüvelyk-ujj ;  to  get  one 
under  one's  — ,  hatálma 
alá  hajtani  vkit ;  felültá- 
madni vkin  ;  to  bite  one's 

—  at  one,  kihívókig  da- 
czólni  vkivel,  tormát  reszel- 
ni vki  orra  alá ;  a  — 's 
breadth,  hüvelyknyi  széles- 
ség;  —,  v.  a.  hüvelykkel  a 
könyv  lapjait  forgatni. 

Thump  (thámp),  .í.  put.  üt- 
leg, csapás;  17.  a.  and  n. 
pufogni,  pufogtatni. 

Thunder  (than'der),s.  menny- 
dörgés ;  —  bolt,  s.  menny- 
kő,  —  clap,  s.  mennykő- 
csapás; —  storm,  s.  égihá- 
ború ;  —,  v.  n.  mennydö- 
rögni; a  —  ing  voice, 
dörgő  szó. 

Thun'derer,  s.  dörgő,  menny- 
dörgő. 

Thun'derous,  adj.  dörgő. 

Thun'ner,  v.  Thunder. 

Thunny  (thán'ni),  s. poszáta^ 

Thurible  (thju'ribl),  s.  wm- 
jén  füstölő. 

Thurincation(thjurifike'sán) 
s.  tömjénezés. 

Thursday  (thörz'dé),  s.  esö- 
törtök  ;  holy  — ,  ascensic^ 
— ,  áldozó  csütörtök;  Maun- 
dy — ,  zöld  v.  nagy  csütör- 
tök. 

Thus  (dhász),  adr.  így,  úgy; 
ekképen ,  e  módon ;  — 
much,  ennyi,  annyi,  en  i\,  i- 
re,  annyira,  ennyit,  any- 
nyit. 


Thwack      

Thwack  (thwaak),  v.  a.  pu- 
fogtatni, megrakni,  megpa- 
kolni ;  s.  puf,  ütleg. 

Thwart  (thwaart),  v.  a.  ha- 
salni; meghiúsítani,  meg- 
akadályozni ;  adj.  kereszt, 
harántos ;  adv.  keresztbe, 
haránt,  harántosan. 

Thwart'ingly,  adv.   ellenére. 

Thy  (dhei) ,  pron.  -d,  -od, 
-ad,  -ed.  -öd,  -id,  -jaid, 
-aid,  -jeid,  -eid ;  —  sister, 
nővéred ;  —  horses,  lovaid; 
I  have  seen  —  horses,  lát- 
tam lovaidat. 

Thynihra  (thünHbré),  s.  szá- 
torja . 

Thyme  (teim),  s.démutka. 

Thyroid  (thei'raid),  adj,  — 
gland,  g.  paizsmirigy. 

Thyrse  (thirsz,  thersz),  s. 
lombhot. 

Thyself  (dheiszelf) ,  pron. 
magad,  tenmagad,  magad- 
nak, magntlat ;  content  — 
with  .  .,  elégedjél  meg  -val, 
-vei. 

Tiara  (tei-é'ré),  s.  pápasü- 
veg. 

Tibia  (tib'ié),  s.  szárcsont. 

Tic  (tik),  s.  —  douloureux, 
arczfájás. 

Tice  (teisz),  v.  a.  csábüni. 

Tichy,  v.  Techy. 

Tick  (tik),  g.  kullancs  :  csin- 
vat ,  párnazsákvászon ;  hi- 
tel; bed—,  párnazsákvá- 
szon, párnázták  ;  on  — , 
upon  — ,  hitelbe,  Ititelre ; 
— ,  v.  n.  hitelbe  venni  (por- 
tékát) ;  keti/er/ni  (mint  az 
óra). 

Tick'en ,  »■.  párnazsák  vá- 
szon. 

Tick'et,  s.  jegy  ;  belépti  jegy; 
menetjegy  ;  sorsjel ;  függ- 
jegy,  árujegy ;  return  — , 
tértijegy. 

Tick'ing,  v.  Ticken. 

Tickle  (tik'kl),  v.  a.  csiklan- 
dani,  csiklaTidoMÁ  :  to  —  a 
horse  with  the  spurs,  lovat 
megsarkantyúzni. 

Tick'Ii'i',  x.  csiklandó. 

Tick'lish,     adj.    csiklandós; 
kényes;    -ness,  s,  csiklan- 
ay,  kényesség. 

Tickrum    (tick'rám) ,   s.    en- 


Tid 

gedvény;  esketési  bizonyít- 
vány. 
Tid  (tidd),  adj.  puha,  gyenge. 
Tidbit  (tidd'bit),  s.  csemege. 
Tiddei  (tid'der),  v.  a.  gedél- 

ni,  kényeztetni. 
Tid'dle,  v.  Tidder. 

Tiddle-Taddle  (tid'dl-téd'dl), 
s.  Iocs  fees. 

Tide  (teid),  s.  ár-apály,  ten- 
ger-apály és  ár ;  apály  és 
ár  ideje;  12  órányi  idő- 
szak ;  idő ;  to  take  the  — 
at  the  flood,  félhasználni 
a  kedvező  alkalmat,  a  va- 
sat verni,  míg  tüzes;  ebb 
— ,  apály  ;  flood  — ,  ár ; 
evening  — ,  est-idő ;  Whit- 
sun  — ,  pünkösd  ;  — ,  v.  n. 
dagadni  (tenger);  v.  a. 
tengerár  idején  elvitor- 
lázni. 

Tidily  (tei'dili),  adv.  takaro- 
san. 

Tidiness  (tei'dinesz),  g.  ta- 
karosság. 

Tidings  (tei'dings),  g.  pl.  hír, 
újság,  tudósítás;  glad  — , 
örvendetes  hír. 

Tidy  (tei'di),  adj.  takaros. 

Tie  (tei),  v.  a.  kötni,  megköt- 
ni; to  —  a  knot,  csomót 
kötni;  to  —  up,  bekötni, 
megkötni,  felkötni;  to  — 
Up  a  parcel,  csomagot  le- 
kötözni :  to  —  together, 
összekötni;  to  —  down, 
lekötni;  to  —  one's  self 
down  to  .  . ,  kötelezni  ma- 
gát -ra,  -re;  to  —  over, 
bíztatni,  reménynyel  tar- 
tani ;  — ,  s.  kötés ;  bokor, 
csokor ;  kötelék;  neck  — , 
nyakkötő;  — s  of  friend- 
ship, a  barátság  kötelékei; 
—  piece,  s.  fiókgerenda. 

Tier  (tei'er),  s.   kötő,  kötöző. 

Tier  (tír),  s.  sor. 

Tierce  (térsz),  .s.  űrmérték 
neme  ;  harmad. 

Tiff  (tiff).  8.  korty,  ivás;duz- 
zogán ;  viszálkodás ;  v.  n. 
duzzogni ,  dwczdshodni  ; 
V.  a.  to  -  one's  self  out, 
d-i,-: iezomázni  magát. 

Tiffany  (tif'eni) ,  s.  fátyol - 
szövet,  patyolat. 

iiidzs),   s.   oszlop* -ál. 

411 


Timber 

Tiger  (tei'ger),.s.  tigris; inas, 
szolga;  —  cat,  s.  onka- 
macska. 

Tight  (teit),  adj.  feszes,  szo- 
ros, szűk;  áthatlan ;  má- 
moros ;  to  perform  on  the 

—  rope,  kifeszített  kötelén 
tánczolni ;  — ly,  adv.  fesze- 
sen, szorosan;  takarosan  ; 
— ness,  s.  feszes  volta  vilii- 
nek ;  takarosság. 

Tight'en,  v.  a.feszesítni. 

Tigress  (tei'gress),s.  nőstény 
tigris. 

Tile  (teil),  g.  cseréptégla,  cse- 
répzsindely ;  —  of  wood, 
zsindel ;  ridge  — ,  gerincz- 
cserép,  öblös  cserép;  — , 
v.  a.  cseréppel  fedni. 

Tiler  (tei'ler),  s.  cserépfödő. 

Tiling  (tei'ling),  s.  cserépfö- 
dél. 

Till  (till),  g.  kihúzó  Hók,  bolti 
pénztár ;  zezámfíí. 

Till,  v.  a.  szántani,  földet 
művelni  v.  megmunkálni. 

Till,  adv.  —ig;—  to-morrow, 
holnapig;  —  now,  mosta- 
náig; —  then,  akkor  ig  ; 
akkorára  ;  from  morning 

—  night,  reggeltől  estig; 
from  Christmas  till  Can- 
dlemas, karácsontói  bol- 
dogasszony napjáig ;  —  , 
fonj.  míg,  a  míg,  mígnem  ; 
mikorra;  I  shall  read  — 
you  come  back,  olvasok, 
míg  ön  visszajön;  don't  go 

—  I  tell  you,  ne  menjen  ön, 
míg  meg  nem  mondám. 

Till'age,  (til'edzs),  s.  földmű- 
velés. 

Tül'er,  s.  földművelő  ;  kihúzó 
fiók ;  nyél. 

Tillyfally  (tilTL-f  elli) ,  adv. 
csiri-csári. 

Tilman,  v.  Tiller. 

Tilt  (tilt),  ?.  sátor,  hajlék, 
ponyva;  dárdásdi,  harcz- 
játék  ,  lovagjáték  :  v.  n. 
harezjátékban  részt  venni ; 
to  —  over,  felbillenni ;  — , 
v.  a.  neki  szegezni  (a  lánd- 
zsát stb.);  befödni ;  to  —  a 
barrel,  hordát  meghajtani. 

Tilth  (tilth),   g.  földművelés. 

Tilt'ingB,  g.  pl.  alj. 

Timber  (tim'ber),  g.  épület- 


Time 

fa,  szálúik ;  v.  a.  ácsolni, 

építni. 
Time  (teim),  s.  idő ;  üteny, 
ütem,  időmerték,  tactus; 
she  is  near  her  — ,  vá- 
randós; he  is  out  of  his 
— ,  már  kitanult,  már 
mesterlegénynyé  lett;  to 
beat  the  — ,  üteny  t  ver- 
ni; from  that  —  forward, 
azon    időtől  fogra;    what 

—  ?  mikor?   what   is   the 
-    —  ?  mennyi  a:  időt   hány 

az  óra?  at  — s,  olykor; 
at  all  — s ,  mindenkor ; 
just  in  the  nick  of—,  épen 
jókor ;  for  a  — ,  egy  ideig ; 
for  a  long  — ,  sokáig ;  up 
to  this  — ,  mostanáig ;  at 
that  — ,  az  időben,  akkor ; 
at  the  same  — ,  ugyan-ak- 
kor;  egyszersmind;  at  no 
— ,  soha;  at  some  —  or 
other,  valamikor,  egykor ; 
it  is  high  —  to  etc.,  ideje 
hogy  stb.;  just  in  — ,  an- 
nak idejében;  in  process 
of  — ,  időjártával ;  from  — 
to  — ,  koronként ;  by  that 
— ,  akkorig,  akkorára;  — 
after  — ,  sokszor,  gyakran 
egymás  után;  this  — twelve 
months,  mához  esztendőre; 
to  kill  — ,  időt  ölni ;  —  and 
straw  make  the  medlars 
ripe,  idővel,  szalmával  a 
naszpolya  is  megérik ;  — 
and  tide  tarry  for  no  man, 
az  idő  és  ár  senkit  sem 
vár;  in  —  of  prosperity 
friends  will  be  plenty ;  in 

—  of  adversity  not  one 
amongst  twenty ,  addig 
tart  a  barátság,  míg  zsíros 
a  konyha  ;  —  glass,  s.  ho- 
mokóra ;  —  piece,  s.  óra, 
asztali  óra  ;  —  pleaser,  — 
server,  s.  köpeny  forgató;  -— 
pleasing,  —  serving,  s.  kö- 
peny  forgatás;  — worn,  adj. 
megavult. 

Time,  v.  a.  jókor  tenni  mait, 
annak  idején  fogni  vmihez; 
időmértékben  maradni ; 
well  — d  ,  jókori ;  tactus 
szerinti;  ül  — d,  roszkori. 

Timeless,  adj.  végtelen;  rosz- 
kori, idöelötti. 


Timely        

Timely,  adj.  jókori;  adv. 
jókor. 

Timid  (tim'id),  adj.  félénk. 

Timid'ity,  s.  félénkség. 

Timorous  (tim'arász) ,  adj. 
félénk,  félelmes,  szorongó ; 
— ly,  adv.  félénken,  félel- 
mesen; — ness,  s.  félénk- 
ség, f élelmesség,  szorongás. 

Tin  (tin),  s.  ón,  ez  in  ;  pénz  ; 

—  foil,  s.  levélczin;—  glass, 
s.  hátrány ;—  man,  s.  czin- 
öntö ;  bádogos;  —  ore,  s. 
ónércz ;  —  stone,  s.  ónkő  ; 
— ,  v.  a.  megónozni,  meg- 
ezínezni. 

Tincal  (tingTiél),  s.  bórsavas 
szikéleg. 

Tinct  (tinkt),  v.  a.  festeni 
(p.  kékrej;  s.  színezet;  mo- 
csuk,folt. 

Tinct'ure  (tink'tsjur),  s.f est- 
vény, festet  ;  szeszes  kivo- 
nat ;  máz,  szín;  v.  a.  szí- 
nelni. 

Tind  (tind),  v.  a.  gyújtani. 

Tind'er,  s.  tapló. 

Tind'erbox ,  s.  taplótartó; 
gyújtószer. 

Tine  (tein),  v.  a.  meggyújta- 
ni, fölgyújtani;  bekeríteni; 
v.  n.  fájni ;  dühöngeni. 

Tine  (tein),  v.  a.  irr.  (part. 
tint)    veszteni,   elveszteni ; 

—  heart,  and  all  is  lost, 
oda  vagy,  ha  bátorságodat 
veszted;  time  tint  is  never 
to  be  found,  az  elfecsérelt 
idő  nem  tér  többé  vissza. 

Tine  (tein),  s.  kerékfog ;  szo- 
rultság. 

Ting  (ting),  v.  n.  csengeni; 
s.  csengés. 

Tinge  (tindzs),  v.  a.  színe- 
sít ni,  színezni  ;  s.  színezet. 

Tin'gle  (ting'gl),  v.  ji.  csen- 
geni;  my  ears  — ,  cseng  a 
fülem;  the  bell  —  s,  cseng 
a  harang. 

Tin'gling,  s.  csengés. 

Tink,  v.  Tingle. 

Tin  Ver,  s.  drótos,  üstfoltozó. 

Tinkle,  v.  Tingle. 

Tinkling,  v.  Tingling. 

Tin'ner,  s.  ónbányász. 

Tinsel  (tin'szl),  s.  sárgasík, 
pillangólemez;  álfénylés. 

Tint  (tinnt),  s.  színfokozat. 
412 


Tithe 

Tiny  (tei'ni),  adj.  piczinyke. 
Tip  (tipp),  s.  hegy  (p.  ujje); 

—  of  the  ear,  fiilczimpa  ; 
— ,  v.  a.  érinteni,  illetni; 
— ,  v.  n.  to  —  off,  elesni ; 
to  —  over,  meghalni. 

Tipple  (tip'pl),  s.  ital;  v.  n. 
iszákoskodni. 

Tip'pler,  s.  iszákos. 

Tipsy  (tip'szi),  adj.  részeg; 
to  get  — ,  megrészegedni. 

Tiptoe  (tip'too),  s.  lábujj- 
hegy ;  to  stand  on  — ,  láb- 
ujjhegyen állani. 

Tirade  (tired')   s.  szóár. 

Tirdles  (tör'dí'z),  s.  pi.  juh- 
mogyoró. 

Tire  (teir),  v.  a.  fárasztani, 
kifárasztani  ;  ékesítni,  fel- 
czifrázni;  koppasztani;  r.n. 
elfáradni ;  to  —  of . .  ,  bele- 
fáradni, beleunni;  —,  s. 
pipere,  fejdísz,  fejékesség ; 
szerszám  ;  szer ;   kerekein. 

Tired  (tei'rd),  adj.  fáradt ; 
(of)  unatkozott;  I  am  —  of 
it,  beleuntam  abba  már; 
he  is  —  of  his  life,  meg- 
unta az  életet;  I  am  — 
with  .  .  ,  elfáradtam  -tói, 
-tői ;  —  ness ,  s.  fáradt- 
ság. 

Tire'some,  adj.  fáradalmas ; 
unalmas ;  —  ness,  s.  unal- 
masság. 

Tire'woman,  s.  pipere sznö ; 
fejkötővarrónő. 

Thing  (tei'ring),  s.  élf ár  osz- 
tás ,   elfáradás ;   ékesítés ; 

—  room,  s.  ruhatár,  öltöző 
szoba. 

Tirletane  (tárl'ten,  tárletén), 

s.  patyolat  neme. 
Tirwit  (tör'wit),  s.  bibicz. 
'Tis  (tiz)  =  it  is. 
Tisic  (tiz'ik),  s.  tüdővész. 
Tis'ical,  adj.  tüdővészes. 
Tissue    (tis'ju),    s.    szövet; 

aranyszövet;    cellular  — , 

sejtszövet;  —  paper,  s.  :e- 

lyempapiros. 
Tit  (titt),  s.  lovakká;  czafra; 

—  for  tat,  forbát. 
Titanium  (tité'niám),  s.  ke- 
meny. 

Titbit  (tifbit),  s.  csemege. 
Tithe  (teith),  s.  tized;  dézs- 
ma;  —free,  adj.  dézsma- 


Tither 

mentes ;  —,  v.  a.  dézsmálni; 
— ,  v.  n.  dézsmát  adni. 

Tither  (tei'ther),  8.  dézsmáló. 

Tit'illate  (tit'tillet),  v.  a.csik- 
landani,  csiklandozni. 

Titilla'tion,  s.  csiklandozás ; 
csiklandék. 

Title  (tei'tl),  s.  czim ;  jog- 
czlm  ;  jogtartás ;  to  have 
a  —  to  a  thing,  jogot  tar- 
tani vmihez;  —  deed,  s. 
okmány  ;  —  page,  s.  ezim- 
lap ;  — ,  v.  a.  czimezni. 

Titleless,  adj.  czimtelen. 

Titmouse  (tit,  máusz),  s.  czin- 
ke,  czinege. 

Titter  (tit'ter),  v.  n.  czin- 
czogni,  nevetni ;  8.  czinczo- 
gás. 

Tittertotter  (tit'tertater),  v. 
n.  tántorogni. 

Tittle  (tit'tl),  s.  petty;  to  a 
— ,  mind  egy  körmi g,  töké- 
letesen. 

Titt'letattle    (tit'tl-téttl) ,    s. 
v  tréeselés;  v.  n.  trécselni. 

Tittling,  v.  Titmouse. 

Tituhate  (tit'jubét),  v.n.bot- 
lani,  megbotlani. 

Tituba'tion,  ••-■.  botlás. 

Titular  (tit'julér),  adj.  czim- 
zetes. 

Titulary  (tit'juléri),  adj.  ezi- 
mes  :  •--.  aJafás,  egyházi  ja- 
vadalma*. 

Tivy  (tiv'i),  adv.  tüstént,  rög- 
tön: 

To  (tu),  prp.  -nak,  -nek; -hoz, 
-hez ;  -ba,  -be:  -ra,  -re; 
-ig  ;  elien  ;  don't  tell  it  to 
anybody,  ne  mondja  meg 
senkinek;  give  it  to  me, 
adja  meg  nekem;  go  to 
him,  menjen  hozzá;  he  is 
not  true  to  me,  ő  hívtélen 
hoz  iám  ;  to  go  to  town,  a 
várasba  menni;  to  go  to 
tin'  market ,  a  vásárra 
menni :  from  top  t<>  fci  ■ 
tetőtől  talpig;  orom  day 
to  day,  napról  napra;  fn  >m 
door  to  door,  házról  ház- 
ra ;  as  to  that,  a  mi  a  A 
illeti;  I  hare  no  objection 
to  it,  semmi  szőlőm  eV 
lene ;  it  cannot  be  com- 
pared to  a  lion,  oroszlánnal 
iám    hasonlíthatni    össze  ; 


Toad 

previous  to  his  departure, 
mielőtt  elutazott;  to  ex- 
pose to  sale,  áruba  bocsá- 
tani;  to  my  knowledge, 
tudtomra,  a  mennyire  én 
tudom  ;  that  is  nothing  to 
me,  semmi  közöm  hozzá; 
to  be  deaf  to  advice,  ir>- 
nácsot  be  nem  fogadni ;  to 
be  cruel  to  animals,  ke- 
gyetlenül bánni  az  állatok- 
kal;  I  am  used  to  it,  hoz- 
zászoktam ahhoz  ;  to-day, 
ma;  to-morrow,  holnap; 
to-night,  ma  este;  here  is 
to  you  !  ön  egészségére  !  to 
it  again !  rajta  még  egy- 
szer !  to  live  to  a  great 
age,  nagy  kort  érni;  —, 
adv.  to  and  fro,  ide  s  tova, 
fel  és  alá;  (határozatlan 
mád  előtt)  to  go,  menni; 
to  begin  to  write,  írni  kez- 
deni; he  is  said  to  have 
been  a  good  man,  azt 
mondják ,  hogy  jó  ember 
volt ;  he  is  not  to  be  seen, 
öt  nem  láthatni ;  what  am 
I  to  say?  mit  mondjak' 
what  am  I  to  do  now  ?  mal- 
most mitévő  legyek  1  tell 
him  to  come,  mondja  neki, 
hogy  jöjjön;  he  is  not  to 
be  listened  tu,  rá  nem  kell 
hallgatni. 

Toad  (taod),  s.  béka;  he 
swells  üke  a  — ,  mérges 
mint  a  varacskos  béka  ;  — 
rush,  .v.  két  ága  szittyó;  — 
stone,  s.  varangykő. 

Toast  (taoszt),  v.  a.  piritni, 
pörkölni ;  to  —  a  lady,  po- 
hár it  r  '/  .;  •  ritem  vnn  ii; 
hölgyre  ;  — ,  s.  lángon  pi- 
rított kenyérszelet;  pohár- 
köszöntés, áldomás. 

Tobacco  (tobéfko),  s.  do- 
hány ;  to  smoke  — ,  dohá- 
nyozni :  —   pi]"',   8.  pipa  : 

—  pouch,  8.  dohányzacskó; 

—  shank,  s.  pipaszár:  — 
tip,  e.  a wpóka. 

Tobac'conist,  s.  dohányáros, 
Toby  |t..'bii,   x.    Tóbiás  (fi- 
ner   . 

["öcsin  (tak'szin),  s.  vészlia- 

rang. 
To-day  (tűdé'),  adv.  ma. 

413 


Toll 

Toddy  (tad'di),  s.  pálmabor ; 
— tree,  s.  borpálma. 

Toe  (too),  s.  lábujj ;  from 
top  to  — ,  tetőtől  talpig. 

Toft  (taft),  x.  hely,  házhely; 
félszer ;  liget. 

Toga  (to'gé),  s.  dóka. 

Together  (tugedh'er),  adv. 
együtt ;  össze ;  összesen  ; 
to  lie  — ,  együtt  hálni;  to 
live  — ,  együtt  lakni,  együtt 
élni;  to  get  — ,  összegyűj- 
teni, összeszerezni ;  össze- 
jönni;  to  go  — ,  együtt 
menni ;  to  belong  —  össze- 
tartozni ;  they  laid  their 
heads  — ,  összedugták  fe- 
jeiket; to  fall  —  by  the 
ears,  egymással  hajba  kap- 
ni; for  days  — ,  egész  na- 
pokig, egész  napokat ; four 
days  — ,  négy  napig. 

Toü  (tail),  v.  n.  magát  törni 
i  munkában  > ,  bajoskodni, 
szepelkedni :  8.  fáradozás, 
munka  —  of  a  spider, 
pókháló  ;  hunter's  — ,  va- 
das.háló. 

Toilet  (taü'et),  8. pipere-asz- 
tal. 

Toil'some,  adj.  fáradságos, 
fáradalmai. 

Toise  (taisz),  g.  öl,  ölmérték. 

Toisond'or  (tai'zn-doori,  8. 
a:  arany  gyapjú. 

Tokay  (toké'),  s.  tokaji  bor. 

Token  (too'kn),  s.  jel ;  as  a 

—  of,  in  —  of,  -nak,  -nek 
jeléül :  in  —  of  love;  szere- 
tetjeléül; they  care  not  a 

—  for  him,  nem  gondolnak 
vele  ;  — ,  v.  a.  jelelni ;  ér- 
tesíteni. 

Tokiu,  v.  Tocsin. 

Tolerable  (tal'erébl),  adj. 
tűrhető ;  —  ness,  8.  tűrhe- 
tőség. 

Tol'erably,  adv.  tűrhetőleg. 

Tolerance  (tal'erénsz),  •-•.  tü- 
relem,   vallástürelem. 

Tol'erant,  adj.  türelmes. 
Toleration  (taleré'san),  s.  tű- 
rés, kímélés,  elnézés. 

Toll  (tol),  8.  vám  :  út  vám  ; 
malomvám  :    harangozás  : 

—  bar,  x.  vámsorompó  ;  — 
corn,  8.  malomrész  :  — ,  v. 
n.  vámot  adni,  vámot  fizet- 


Toll 

ni :  — ,  v.  a.  rámolni ;  ha- 
rangozni. 

Toll  (tal),  v.  a.  megszüntetni, 

megsemmisUni. 
Toller  (tol'er),  8.  vámos;  ha- 

rangozó. 

Tolutation    (taljuté'sán) ,    s. 

poroszkálás. 
Tom  (tam),  8.  Tamás  (finév ); 

—  cat,  8.  kandúr,  kanmacs- 
ka ;  —  fool,  8.  bolondistók; 

—  foolery,  s.  bolondozás, 
esztelen  tréfa ;  —  thumb, 
s.  habszemjankó. 

Tomahawk  (tam'éhaok),  s. 
harczbárd  (amerikai  indu- 
soknál). 

Tomato  (tamé'to),  s.  para- 
dicsomalma. 

Tomb  (tűm),  s.  sírhalom, 
sír;  —  stone,  s.  sírkő ;  — , 
v.  a.  sírolni. 

Tome  (toom),  s.  kötet,  da- 
rab, rész. 

To-morrow,  adv.  holnap. 

Ton  (tán) ,  s.  divatszellem, 
divat. 

Tone  (toou),  s.  hang  ;  hang- 
nem ;  hangsúly;  rágalom. 

Tone,  v.  to  Tune. 

Tong  (tang),  s.  csatpeczek. 

Tongs  (tangz),  s.  pl.  fogó, 
vasfoga. 

Tongue  (táng),  s.  nyelv;  mér- 
legnyelv ;  vitorlaszárny ;  a 
síp  nyelvecske ;  I  have  his 
name  at  my  — s  end, 
(vagy)  I  have  his  name 
at  the  tip  of  my  — ,  nyel- 
vemen van  a  neve ;  to  hold 
one's  — ,  száját  befogni  ; 
his  —  tipt,  meg  siklott  a 
nyelve ;  the  —  ever  turns 
to  the  aching  tooth,  a  mely 
foga  fáj  embernek,  arra  te- 
szi a  nyelvét ;  to  have  no 
— ,  csomót  kötni  nyelvére; 
he  has  a  glib  — ,  he  has 
his  —  well  oiled,  he  has 
his  —  well  hung,  jó  kerep- 
lője van;  — ,  v.  n.  nyelves- 
kcdni ;  csókolózni. 

Tongued  (tángd),  adj.  nyel- 
ves, nyelvvel  bíró. 

Tonic  (tan'ik),  adj.  erősítő, 
idegerősítő ;  hangzó. 

Tonnage  (tán'nedzs),  s.  ton- 
napénz, tonnaszám. 


Tonsill 

Tonsil  (tan'szü) ,  s.  torok- 
mandola. 

Tonsure  (tans'jur),   s.  pap- 
koszorú, környesct. 
Too  (tú),  adv.  nagyon  is ;  is; 

—  much,  kelleténél  több, 
nagyon  is  sok,  felette  sok  ; 

—  good,  kelletinél  jobb  ;  it 
is  —  late  to  spare  when 
the  bottom  is  bare,  késő  a 
takarékosság,  midőn  üres 
a  láda  ;  to  think  it  —  little, 
keveselni ;  kicsinyelleni ; 
to  think  it  —  dear,  drá- 
gállani ;  I  think  so  — ,  ma- 
gam,  is  azt  hiszem ;  I  made 
up  my  mind  to  r.o  there 
— ,  eltökéltem,  hogy  én  is 
oda  megyek. 

Tool  (túl),  s.  eszköz ;  műszer, 
szerszám. 

Toot  (tűt),  v.  n.  kinyúlni ; 
kürtölni. 

Tooth  (túth),  s.  (pl.  teeth 
[títh] ) ,  fog ;  to  have  a 
sweet  — ,  nyalánkoskodni ; 
to  go  to  it  —  and  nail,  kéz- 
zel lábbal  rajta  lenni;  to 
have  an  aching  —  at  one, 
fogát  fenni  vkire  ;  —  ache, 
s.  fogfájás;  —  brush,  s. 
fogkefe;  —  pick,  s.  fog- 
vájó, fogpiszkáló ;  —  pow- 
der, s.  fogpor ;  — ,  v.  a. 
megfogazni. 

Toothless,  adj .  fogatlan. 

Tooth'some,  adj. ízes,  jóízű; 

—  ness,  s.  ízesség ,  jóízüség . 
Top    (tap) ,   s.   csúcs,   orma ; 

hegye,  teteje  vminek  ;  leg- 
főbb polcz  ;  hajtócsiga  ;  — 
of  a  hill,  hegycsúcs,  hegy- 
tető ;  —  of  a  coach,  kocsi- 
tető ;  boot  — ,  csizmafeje  ; 
— end,  s.  fölvég ;  — ,  v.  n. 
kiemelkedni  ;  — ,  v.a.  meg- 
fejelni;  felülmúlni;  tetőz- 
ni ;  fedni. 

Topaz  (to'péz),  s.  topáz. 

Tope  (toop),  v.  n.  dőzsölni. 

To'per,  s.  dözs,  dorbéz. 

Top'ful,  adj.  csordultig  teli. 

Toph  (taf),  s.  darázskö. 

Topic  ( tap'ik ) ,  — al,  adj. 
helyi. 

Top'ic,  8.  helyi  sz,er;  tárgy, 
alaptárgy ;  bizonyító  mon- 
dat ;  közhely ;  —   of  con- 

414 


Tort 

versation,  beszélgetés  tár- 

Topless,  adj.  tetőtlen. 

Top'most,  adj.  legfőbb,  leg- 
felsőbb. 

Topographer  (topag'réfer),  s. 
helyíró,  tájrajzoló. 

Topografic  (topogréf'ik),  adj. 
helyrajzi. 

Topography  (topag'réfi) ,  s. 
helyrajz,   tájrajz,   tájírás. 

Topped  (tapt),  adj.  tetős. 

Topping  (tap'ping),  s.  tető- 
zet; dohánykacsolás  :  adj. 
kiemelkedő ,  kiváló ,  fel- 
lengő. 

Topple  (tap'pl),  v.  n.  hasra 
esni ;  lebukni,  lepottyanni. 

Topsyturvy  (tap'szi-terv'i), 
adj.  felfordult,  összeforga- 
tott ;  adv.  megfordítva,  fo- 
nákul, összevissza. 

Torch  (taarts),  s.  fáklya  ;  — 
bearer,  s.  fáklyavivő ;  — 
light,  s.  fáklyavilág ;  — 
weed,  s.  királygyertya. 

Torch'er,  s.  fáklyavivő. 

Torment  ( tarment' ) ,  v .  a. 
gyötörni,  kínozni. 

Tor'ment,  s.  kín,  gyötrelem. 

Torment'er,  s.  kínzó,  gyötrő. 

Torment'or,   v.    Tormenter. 

Tornado  (torne'do),»-.  vihar- 
szél, forgószél. 

Torpedo  (tarpí'do) ,  s.  rob- 
bantyú ;  zsibbasztó  rája. 

Torpent  (taar'pent),  adj.  el- 
zsibbadt ;  merevedi. 

Torpid  (taar'pid),  adj.  érzé- 
ketlen,   merevedett;  kába. 

Torpid'ity,  s.  érzéketlenség, 
merevedtség ;  kábaság. 

Torpor  (taar'par),  s.  merevil- 
lés. 

Torref  action  (tarrifék'sán), 
s.  aszalás ;  2)örkölés. 

Torrefy  (tar'rifei),  v.  a.  aszal- 
ni ;  pörkölni. 

Torrent  (tar'rent)  s.  ömlék ; 
záporpatak. 

Torrid  (tar'rid) ,  '-dj.  aszú; 
the  —  zone,  a  forró  fóldöv. 

Torsion  (taar'sán),  s.  csava- 
rás, tekerület. 

Tort  (taart),  8.  igaztalanság, 
méltatlanság  ;  kár  ;  hnszú- 
ság. 

Tort,  v.  Tortile. 


Tortile       , 

Tortile  (taar'til),  adj.  tekerés; 
csavart ;  sodrott  (n.  h. ). 

Tortion  (taar'sán),  8.  kínzás, 
gyötr  és. 

Tor'tions ,  adj.  bántalmaz, 
káros. 

Tortive,  v.  Tortile. 

Tortoise  ( taar'tiz  ) ,  s.  taj- 
koncz,  teknősbéka;  —  shell, 
s.  békateknö. 

Tortuous  (taar'tsjuász),  adj. 
pörbe,  tekervényes. 

Tortuous'ity,  s.  görbeség,  te- 
kervényesség. 

Torture  (taar'tsjur),  s.  kin, 
gyötrelem ;  v.  a.  kínozni, 
gyötörni ;  kínpadra  húzni. 

Tor'turer,  s.  kínzó,  gyötrő. 

Torturous  ( taar'tsjurász  ) , 
adj.  gyötrelmes. 

Torvity  (taarv'iti) ,  .-•.  mor- 
donság. 

Torvous  ( taarv'ász ) ,  adj. 
mord. 

Tory  (to'ri),  s.  (pl.  tories), 
úrrendpártoló  ,conservat  iv- 
yórti. 

Tose  (tooz),  v.  a.  gyaratni, 
kártolni. 

Toss  (tasz),  v.  a.  taszítni, 
meglökni;  hányni,  hajít- 
ni,  vetni;  rázni;  felvetni, 
(pénzdarabot  );  ti  I  —  away, 
ellökni ;  to  —about,  hány- 
ni-vetni ;  ide-oda  taszíta- 
ni :  to  —  back  cue's  head, 
hátraért  ni,  hátraszegni  fe- 
ji t :  to  —  a  thing  in  one'á 
mind,  elméjében  forgatni 
nnit,  jól  meg  hány  ni- vetni 
emit ;  —.  v.  n.  hánykódni  : 
— ,  ■?.  .'-/:.'  .  vetít  ha i  í.'.- 
to  be  in  a  — ,  nyugtalan- 
kodni. 

Tos'ser,  t.  lökő.  th  tő,  hajító. 

Total  (to'tél),  adj.  eges:,  tel- 
jes, összes  :    -Ív,    inlr.    eyé- 

teljesen,  összt  en. 

Total'ity,  •  gészlet, 

összeség. 

Totter  (t  after),  v.  n.  inogni; 
tántorogni ;  to  —  out  of 
the  room,  "  ■  zobából  ki- 
tántorodni. 

Totftering,  s.  tántorgás  ;  adj. 
tántorgó;  ly,  adv.  tán- 
torogva. 


Tottery     

Tot'tery,  adj.  ingadozó ;  tán- 
torgás. 

Touch  (tats),  i'.  a.  érinteni, 
megilletni ,  hozzányúlni; 
megindítani ,  meghatni , 
megilletni ;  próbára  tenni; 
vonatkozni  (vmire),  illetni 
(vmit) ;  játszani  { hangsze- 
ren) ;  to  —  one's  cap,  kö- 
szönni (katona  módra); 
don't  —  it !  ne  nyaljon 
hozzá;  to  be  —  erl  at  .  ., 
megindulni  -on,  -en;  my 
heart  was  —  ed  by  her 
sufferings,  megindult  sil- 
vern, midőn  szenvedéseit 
láttam;  he  put  all  things 
in  practice  to  —  her  life, 
minden  utón  módon  életére 
tört :  to  —  the  quick,  to  — 
to  the  quick,  elevenjére 
találni;  to  —  the  glasses, 
poharat   koczczantani ;  to 

—  the  shore,  partra  érni ; 
that  does  not  —  me,  az  en- 
gem  nem  illet ;  to  —  one 
With  pity ,  könyörületre 
gerjeszteni  vkit;—,v.n.  to— 
at  a  port,  révbe  beállani ; 
to  —  upon  some  subject, 
szóval  érinteni  vntely  tár- 
gyat ;  —,  s.  érintés,  ille- 
tés ;  tapintat;  próba:  it 
has  a  —  of  purple,  bibor- 
színbe  játszik  ;  to  stand 
the  — ,  to  abide  the  — ,  ki- 
állani a  próbát  ;  to  give 
one  a  — ,  megérinteni  vkit; 
to  keep  —  with  one,  sza- 
vának állani,  Ígéretét  tel- 
jesíteni;  —  hath,  s.  zu- 
hanyfürdő; —  hole,  s. 
yyuj  ólgiil;  ;    —   needle,   g, 

kémtü  :  —  stone, s.  kémlő; 

—  wood,  s.  tapló. 
Touch'ing,    adj.    meg  indító, 

megható,  s:irrehat<i  :   adv. 

-ni.  -re  vonatkozólag; — ly, 
adv.  szívrehatólag. 

Tbuch'y,  adj.  érzékeny,  köny- 
nyen  meginduló;  csiklan- 
dós (doing). 

Tpugb  itiilíl,  adj.  nyúlás, 
SZÍVÓS  ;  -  ness,  8.  ny lilás- 
sá y,  szívósság. 

Torigh'en,  v. a.  szívóssá  tenni; 
v.  n.  8zivó80dni. 

415 


Towing 

Toupee  (tupf),  s.  üstök,  bó- 
bita. 

Toupet,  v.  Toupee. 

Tour  (túr),  s.  út,  utazás;  for- 
dulat (tánezban) ;  ordu- 
lás,  kerület,  forgás  (n.  h.); 
a  —  of  hair,  vendéghaj. 

Tourist  (túr'iszt),   s.   utazó. 

Tourmaline  (túr'mélin) ,  s. 
berzlc. 

Tourn'ament  (túr'nément), 
s.  harczjáték. 

Toum'ey  (túr'ni),  v.  n.  harcz- 
játékot  űzni. 

Tourniquet  (tár'niket),  s.  ér- 
ngomasz :    keresztsorompó. 

Touse  (táuz),  s.  zenebona; 
v.  a.  ránczigálni,  rángatni; 
megtépázni. 

Tousle,  v.  to  Touse. 

Tout  (táut),  r.  n.  (for)  vevő- 
ket szerezni. 

Tow  (tao),  s.  vontató  kötél, 
alattság ;  kócz,  csepií ;  to 
take  in  — ,  vontatni  (ha- 
jót); — ,  v.  a.  vontatni. 

Tow'age,  s.  vontatás. 

Toward  (to'érd) ,  — ly,  adj. 
hajlékony  ,  engedékeny  ; 
hajlandó,  kész;  tanulé- 
kony ;  —  liness,  .s\  engedé- 
kenység ;  tanulékonyság. 

Toward  (forward'),  —a,  prp. 
felé  ;  iránt ;  -hoz  ,  -hez  ; 
-uuk,  -nek ;  közel;  towards 
evening,  este  felé  ;  to  pro- 
ceed towards  the  mansion, 
a  ház  felé  menni ;  we  ap- 
proach towards  the  town, 
közeledünk  a  városhoz  ;  it 
grows  towards  night,  éjje- 
ledik ;  he  behaves  very 
kindly  towards  me,  igen 
barátságosan  viseli  magát 
irántam. 

Towel  (tául),  s.  törülköző. 

Tower  (táu'er) .  .s.  torony  ; 
várlak,  kastély  ;  v.  n.  tor- 
nyostul ni. 

Towered  (táu'erd),  adj.  tor- 
nyos. 

Towering,  adj.  magas;  fel- 
lengő ;  to  he  in  a  —  rage, 
iszonyúiul  fölb'Ó8zűlni ;  a 
man  of  spirit,  nagyra- 
törő  férfiú. 

Tow'ery,  adj.  tornyos. 
ToVing,  8.  vontatás. 


Town 

Town  (tárni),  s.  város ;  he  is 
in  — ,  a  városban  van;  to 
go  to  — ,  a  városba  menni ; 
woman  of  the  — ,  héj  hölgy; 
—  clerk,  s.  városi  jegyző  ; 
város  levéltő moka:  — crier, 
s.  kikiáltó,  kihirdető;  — 
house,  s.  városház ;  város 
háza;  — 's-man,  8.  városi, 
városbeli;  —  talk,  s.  városi 
beszéd;  —  wall,  s.  város 
fala. 

Town'isli,  adj.  városias. 

Townlet,  s.  városka. 

Town'ship,  8.  város  községe ; 
városkerület. 

Towse,  v.  Touse. 

Toxicodendron  ( taksziko  - 
den'drán),  s.  mérges  szö- 
mörcze. 

Toxicology  (takszikal'odzsi), 
s.  méregtan. 

Toy  (tai),  s.  játékszer  ;  Ger- 
man — s,  s.pl.  norimbergai 
áruk;  —  man,  s. játékszer- 
árus;  — ,  v.  n.  enyelegni. 

Toy'ful,  adj.  enyelgő. 

Toy'ish,  adj.  enyelgös;—ness, 
s.  enyelgés. 

Tozy  (to'zi),  adj.  lágy,  puha. 

Trace  (trész),  v.  a.  nyomozni, 
kinyomozni ,  kipuhatolni, 
kikutatni,  kitalálni;  raj- 
zolni, előrajzolni  (n.  h.)  ; 
v.  n.  járni,  menni. 

Trace,  s.  nyom,  csapa,  csa- 
pás; jel,  jelenség,  nyom; 
istráng,  hámkötél. 

Trachea,  !-.  Windpipe. 

Trac'ing,  s.  nyomozás;  út, 
ösvény. 

Track  (trékk),  s.  kerékvágás, 
nyom,  lábnyom ;  út,  ös- 
vény;  hajtő  vadászat ;  to 
be  on  one's  — ,  vki  nyo- 
mában lenni ;  — ,  v.  a.  ki- 
nyomozni ;  to  —  a  vessél, 
hajót  vontatni ;  road  used 
for  —ing,  hajóhúzóút,  kö- 
télút. 

Tract  (trékt),  s.  vallási  okta- 
tást tartalmazó  irat  ;  —  of 
land,  darab  föld;  —  of 
hills,  hegysor;  —  of  time, 
időszak,  időköz;  by  —  of 
time,   idővel,  időjártával. 

Tractabil'ity,  s.  engedékeny- 
ség. J 


Tractable 

Tractable  (trékt'ébl),  adj.  en- 
gedékeny :  hónhatás. 

Tractile  (trékt'ü),  adj.  nyuj- 
tékony,  nyújtható. 

Tractil'ity,  s.  nyujtékonyság, 
nyujthatáság. 

Traction  (trék'sán) ,  s.  vo- 
nás, húzás ;  vonzalom. 

Trade  (tred),  s.  kereskede- 
lem, üzlet,  ipar,  mesterség; 
to  bind  one  to  a  — ,  inas- 
nak beszerezni  vkit;  two 
of  a  —  seldom  agree,  két 
dudás  egy  csárdában  meg 
nem  fér ;  board  of  — ,  ke- 
reskedelmi minisztérium, 
iparminiszterium  ;  —  of 
barter,  cserekereskedés ;  — 
sale,  s.  új  könyvek  elárve- 
rezése ;  —'s-man,  s.  keres- 
kedő ;  boltos ;  mesterember; 
—  wind,  s.  pásztaszél ;  — 
v.  n.  kereskedni ;  to  —  in 
money ,  pénzzel  nyere- 
kedni. 

Traded  (tré'ded),  adj.  jártas, 
tapasztalt. 

Trader  (tre'der),  s.  kereske- 
dő;  kereskedő-hajó. 

Trading  (tre'ding),  adj,  a  — 
society,  kereskedő  társa- 
ság ;  a  —  town,  kereskedő 
város;  a  —  vessel,  keres- 
kedő hajó. 

Tradi'tion  (trédis'án),  s.  szó- 
hagyomány,  monda. 

Tradi'tional,  adj.  szóhagyo- 
mány i,  mondaszerinti;  — 
ly,  adv.  monda  szerint. 

Traditionary,  v.  Traditional. 

Traduce  (trédjúz'),  v.  a.  meg- 
szólni, megrostálni  (vkit); 
to  —  one  of . . ,  vádolni 
vkit  -ról,  -ről. 

Traduce'ment,  s.  megszólás. 

Traduc'er,  s.  megszóló. 

Traffick  (tréf'rik),  s.  kalmár- 
kodás ;  áru  ;  v.  n.  kalmár- 
kodni. 

Trafficker,  s.  kalmárkodó. 

Tragedian  (trédzsi'dién),  s. 
tragikai  színész;  szomor- 
mü  költő. 

Trag'edy  (tréd'zsedi),  s.  szo- 
morújáték. 

Trag'ic  (tréd'zsik),  — al,  adj. 
tragikai,  szomorú;  —ally, 
adv.  tragikailag. 

416 


Tramp 

Tragicomedy  (trédzsikam'- 
edi),  s.  szomorvígjóték. 

Tragicomical,  adj.  tragiko- 
mikai;  — ly,  adv.  tragiko- 
mikaiiag. 

Trail  (tréi),  s.  nyom;  szag 
(vadé);  fark ;  ösvény  ;  v.  a. 
húzni,  maga  után  vonni; 
v.  n.  húzódni. 

Train  (tren),  s.  vonat;  sor; 
fark;  uszály ;  kiséret;  ke- 
lepcze,  fogó,  csapda  ;  what 
o'clock  does  the  last  — 
leave  for  Paris  ?  hány  óra- 
kor indul  el  az  utolsó  vas- 
útvonat   innen   Párisfelé! 

—  of  thought,  gondolat- 
sor;  to  lay  a  —  for  one, 
cselt  vetni  vkinek;  — bear- 
er ,  .s.  uszályhordozó ;  — 
oil,  s.  czetzsir ;  — ,  v.  a. 
húzni,  vonni;  betanítni, 
ügyesítni,  begyakorolni;  to 

—  one  up  to  .  . ,  vkit  ne- 
velni -»ak,  -nek,  megta- 
nitni  -ra,  -re. 

Train'er,  s.  idomár,  idomító; 
oktató,  ügyesítö ;  hadgya- 
korló mester. 

Train'ing,  s.  idomítás;  had- 
gyakorlat ;  hadgyakorlás 
ideje. 

Trait  (tret),  s.  vonás;  —of 
character,  jellem  vonás. 

Trait'or  (tret'ár) ,  s.  áruló, 
eláruló. 

Trait'orous ,  adj.  árulatos, 
hitetlen  ;  — ly,  adv.  hitetle- 
nül. 

Trait'ress,  s.  árulónö. 

Traject  (tvédzs'ekt),  s.  átke- 
lés, átjárás. 

Traject',  v.  a.  átvetni. 

Traject'ory,  s.  pálya,  golyó- 
pálya, üstökös  csillag  pá- 
lyája. 

Tralation  (tréle'sán),  s.  át- 
máslat,  átkéjntés,  szóvirág. 

Tralati'tious  ( trélétis'ász  ) , 
adj.  képmáslatos,  átvitt 
értelmi. 

Tralin'eate  (trélin'iet),  ».  n. 
eltérni. 

Tralucent,  v.  Translucent. 

Trammel  (trém'mel),  s.  bé- 
ka; húzóháló;  kazá> ho- 
rog .   i7.  a.  fogni,  megfogni. 

Tramp  (trémp),  v.  n.  tapog- 


Tramp 

ni :  gyalogolni ;  v.  a.  to  — 
down,  letapodni. 

Tramp,  —  er,  s.  országfutó, 
kóborló. 

Trample  (trém'pl),  v.  n.  to- 
pogta, toppanni ;  to  —  on, 
upon,  lábbal  tapodni  unit: 
— ,  V.  a.  taposni,  tapadni. 

Tramway  (trénrNve),  s.  ge- 
rendapálya, ló  vasút. 

Trance  (transz),  s.  elragad- 
tatás, magán  kivűl  lét :  to 
be  in  a  — ,  magán  kivűl 
lenni. 

Tranc'ed,  adj.  elragadt,  esz- 
méletlen. 

Tranquil  (tréngTiwil),  adj. 
nyugodt;  — ly,  adv.  nyu- 
godtan. 

Tranquillity  (tréngkwil'iti) , 
s.  nyugalom,  csend. 

Tran'quillize(tréug'kvrileiz), 
r.  a.  megnyugtatni,  lecsen- 
desítni. 

Transact  (trénszékf),  v.  a. 
tárgyalni,  értekezni;  elin- 
tézni, végezni;  v.n.  egyez- 
kedni; egyességre  lépni. 

Transaction  (trénszék'sán), 
s.  tárgyalás,  értekezés  :  al- 
kudozás; egyezkedés;  meg- 
egyezés ;  adás-vevés;  alku, 
alkukötés. 

Transalpine  ( tr  énszél'pin ) , 
adj.  havasontúli. 

Transatlantic  (trénsz  Itién'- 
tik),  adj.  tengerentúli, 
amerikai. 

Transcend  (trénszemV),  v.  a. 
túlhaladni ;  v.  n.  túllenni 
-on,  -en. 

Transcend'ent,  adj.  jeles,  ki- 
tűnő; (bölcs.)  tapasztalha- 
tőságón  túli. 

seendent'ál,  adj.  érzék- 
Vb  tt;  ■  '  bt  les.)  tatas  Sa- 
lát előtti,  a  tapasztalást 
megelőző,  a  tapasztalást 
lehetségessé  terű. 

Transcolate  i  trénsz'kolet ) , 
r.  a.  átszűrni. 

Transcola'tion,  s.  átszűrés. 
Műibe  (trénszkreil/),  v. 
a.  átírni :  leírni :  beirni. 

Transcript  (trén'szkript),  s. 
átirat ;  másolat. 

icription  i  trenszkrip'- 
bbh),  t.  átírás,  leírás;  üttet. 


Transcriptively 

Transcrip'tively,  adv.  leírva, 
másolatban. 

Transcur  (trénszkár'),  ti.  n. 
ide  8  tova  futkosni ;  csa- 
pongani,  eltérni;  átfutni 
(n.'h.). 

Transeur'sion, s.  eltérés,  csa- 
pongás,  ide  S  tova  szalad- 
gálás. 

Transept  (trén'szept),  s.  ke- 
resztfolyosó',  oldalszárny ak . 

Transfer'  (trénszfer'),  v.  a. 
átruházni,  átengedni ;  (ke- 
fesk.)  átírni ;  átadni. 

Trans'fer,  s.  átruházás,  át- 
engedés :  átírás  •  átadás. 

Transfer'able,  adj.  átruház- 
ható. 

Transfiguration  (— figjure'- 
san),  s.  átváltoztatás,  át- 
alakítás;  urunk  színválto- 
zása. 

Transfigure  (— fig'jur),  v.  a. 
átváltoztatni,  átalakít  ni ; 
megdicsőítni. 

Transfix  (— fiksz'),  v.  a.  át* 
döfni,  keresztülszúrni. 

Transform  (— faami'),  v.  a. 
átváltoztatni,  átalakítni ; 
v.  n.  átalakulni. 

Transformation,  s.  átváltoz- 
tatás, átalakítás;  megtérí- 
tés, megtérés ;  úrtestté  vál- 
tozás. 

Transfund,  v.  Transfuse. 

Transfuse  (— fjúz'),  v.  a.  át- 
önteni. 

Transfusion  ( — fjú'zsan),  .*. 
átöntés. 

Transgress  (— gresz') ,  v.  a. 
áthágni,  átlépni;  megszeg- 
ni, megsérteni  (törvényt); 
v.  n.  véteni. 

Transgres'sion  (— gres'án),  s. 
áthágás;  megszegés;  vé- 
tek. 

Transgres'síve  ( — gresz'iv), 
adj.    áthágó;     bűnt 
méltó. 

Transgres'sor,  s.  áthágó,  bű- 
nös, vétkes. 

Transient  (trén'sent,  trén'- 
sienti,  adj.  múlékony,  mu- 
landó; a  —  view,  futóla- 
gos tekintet:  -  -ly,  atlr.  mú- 
lékonyon ;  futtában,  futó- 
lag ;      ness,  8.  múlékony- 


Transmutability 

Trans'it  (trén'szit),  s.  átvi- 
tel; (csillag.)  átvonulás; 
—duty,  s.  átvitelvám. 

Transition  (trénszis'án),  s. 
ót mmet ;  —rocks,  s.  pl.  át- 
meneti sziklafaj. 

Transitional  (trénszis'ánél), 
adj.  átmeneti. 

Trans'itive  (trén'szitiv),  adj. 
átható ;  —  verb,  s.  átható 
ige. 

Trans'itoriness,  s.  múlékony  - 
ság. 

Trans'itory  ( trén'szitari) , 
adj.  múlékony ;  ideigvaló, 
ideiglenes. 

Transla'table  (tréuszlé'tébl), 
adj.  fordítható  -,  elhelyez- 
hető. 

Translate  (—lét),  v.  a.  át- 
tenni; elhelyezni;  to  — 
from...  into,  fordítani 
-bc>l,  -böl  .  .  .  -ra,  -re. 

Translation,  s.  áttétel ;  el- 
helyezés ;  fordítás. 

Transla'tor,  s.  fordító. 

Translocation  (  — loké'sán) , 
s.  áthelyezés. 

Translu'cency  (— lju'szenszi) 
S.  átlátszóság ;  áttetszőség. 

Translu'cent,  adj.  átlát 
áttetsző. 

Transmarine  (— mérín'),  adj. 
tengerentúli. 

Transmigrate  ( trénsz'mi  - 
grét),  v.  n.  átköltözni,  át- 
vándorolni. 

Transmigration,  s.  átköltö- 
zés :  lélekköltözés. 

Transmis'síble  (— misz'ibl), 
adj.  átküldhető ;  átenged- 
hető. 

Transmission  (— mis'án),  s. 
átküldés  ;  átengedés  ;  szó- 
hagyomány ;  —  of  goods, 
áruküldemény zés  :  —  of 
In  at,  hévvezetés  :  charges 
of  — ,  szállítási  d>j. 

Transmit  (  —  mit'),  v.  ".  át- 
küldeni ;  átengedni  ;  ha- 
gyományképen  átadni. 

Transmogrification  |  — mag- 
ririké'sún),   8.   átváltozás; 

átalakítás. 

Transmogrify    i    mag'rifei), 

v.  a.  átalakítni,  átváltoz- 
tatni. 

Transmutabil'ity,    g,    i 


Bxzoxn  :  Anflol-maRyar  - 


H7 


Transmntable 


Transudation 


Treason 


tozhatóság,   átváltoztatna- 
tás. 

Transmntable  (— ínju'tebl), 
adj.  átváltoztatható,  át- 
változható. 

Transmuta'tion,  8.  átváltoz- 
tatás ;  elváltozás. 

Transmute  (— mjut'),  v.  a. 
átváltoztatni. 

Transnavigation  (— névigé'- 
sán),  s.  áthajózás. 

Transom  (tren'szám),  s.  ke- 
resztfa, átfa. 

Transparency  i  trénszpe'  - 
renszi),  s.  átlátszóság ;  át- 
látszókép. 

Transparent,  adj.  átlátszó, 
átlátszatos. 

Transpass  (  -pász'),  v.  a.  túl- 
haladni, túllépni,  átkelni. 

Transpiration  ( trénszpiré"'- 
sán).  s.  kigőzölgés. 

Trans]-iire  (trénszpeir'),  r.  n. 
higözölgeni;  kitudódni,  vi- 
lágos* ■ant  )  inni  nothing 
has  — d  as  yet,  mindeddig 
misem  tudódott  ki ;  — ,  r.  a. 
kigőzöltetni. 

Transplace  (— plesz'),  v.  a. 
áthelyezni,  áttenni. 

Transplant  (— pléntf, — plánt') 
v.  a.  átültetni. 

Transplanta'tion,  s.  átülte- 
tés, gó. 

Transplen'dent,  adj.  ragyo- 

Transport  (— poort'),  v.a.  el- 
vinni, elszállítni;  fegyte- 
lepre  szállítni  (bűnöst);  to 
he  —ed  with  joy,  elragad- 
tatni őrömtől;  — ,  -í.  elvi- 
tel, elszállító.-: :  átszállítás, 
átvitel :  áttét :  elragadta- 
tás; átengedés. 

Transport  able,  adj.  elvihető, 
szállítható. 

Transportation ,  s.  elvitel, 
elszállítás;  hon-üzés,  szám- 
kivettetés.  tás. 

Transporfment,   ■-.   elszállí- 

Transpose  (  — pooz'),  v.  a. 
áttenni;  más  hangnemre 
tenni . 

Transposition,  s.  áttétel. 

Transubstantiate  (  — száb- 
sztén'siet),  v.  a.  átlénye- 
gítni. 

Transubstantia'tion  ,  .--.  ót- 
lényegülés,   úrtestvált-ozás. 


Transudation( — szjudé'sáu), 
s,  átizzadás. 

Transude  (trénszjud'),  v.  n. 
átizzadni. 

Transumpt  (— számt'),  g.  át- 
irat, hitéles  másolat. 

Transvasation  ( — vészé'sán) , 
g.  átöntés. 

Transvection  (— vek'sán),  g. 
átkelés,  átvitel. 

Transversal  (— ver'szél),  adj. 
harántos ;  — ly,  adv.  harán- 
tosan,  keresztbe,  kereszt- 
ben. 

Transverse  (—versz'),  v.  a. 
megfordítani ;  felfordítani ; 
felforgatni. 

Transverse',   v.  Transversal. 

Trant  (trént) ,  v.  n.  halan- 
ként árulni. 

Tran'ters,  s.  j)l-  házalók. 

Trap  (tiép),  .s.  csapda,  kelep- 
cze ;  to  set  a  — ,  kelepczét 
vetni; — ,  v.a.  megcsípni, 
mi  iu  ■in;    sKesiüm 

Trapdoor  (trépdoar'),  s.  csa- 
póajtó. 

Trapan  (trépén'),  v.  a.  meg- 

CSZpKÍ  /' /•;•'/;.'.'!':  ;;;.  tőrbe 
ejteni ;  s.  tőr,  kelepcze. 

Trape  (trép),  v.  n.  ácsorogni. 

Trapes  (trépsz),  g.  czafra. 

Trapeze  (trepíz'),  g.  párköz, 
kétkeszeg. 

Trapezoid  (trépí'zaid),  s.  dü- 
lényded,  négy  keszeg. 

Trash  (trés),  s.  hitványság, 
söpredék;  v.  a.  megnyesni, 
megnyesdeln  i ;  letapad  u  i ; 
visszatartani  :  v.  n.  to- 
pogni. 

Trash'y,  adj.  hitvány ,  ha- 
szontalan. 

Travail  (tréVil),  s.  munka, 
dolog ;  vajúdás,  vajudozás; 
v.  n.  dolgozni :  vajúdni. 

Travel  (trév'el),  v.  n.  utazni; 
to  —  all  over  France,  az 
egész  Francziaországot  be- 
utazni;  to  —  on  business, 
üzleti  ügyben  utazni :  to- 
on, tovább  utazni;  — ,  s. 
út,  utazás. 

Tiav'eler,  s.  utazó. 

Trav'eling,  g.  utazás;  —bag, 
s.  utazó  táska; — expenses, 
s.  pl.  uti  költség. 

Traveller,  v.  Traveler. 

418 


Travelling,  v.  Traveling. 

Traverse  (tréversz'),  adj.  ha- 
rántos :  adv.  haránt,  ke- 
resztbe, keresztben;  s.  ha- 
rántfal; keresztfa,  kereszt- 
gerenda, kereszikötés ;  ha- 
ránté!; :  keresztben  fekvés  - 
színfal  ;  viszontagság  ,  vi- 
szály, akadály ;  v.  a.  ke- 
resztbe tenni,  keresztbe  vet- 
ni;  to  —  a  country,  vmely 
ágon  keresztülutaz  ni ; 
to  —  one's  designs,  meg- 
hiúsítani vki  terveit,  kiját- 
szani vki  szándékát;  — ,  v. 
n.  oldalogni.  lat. 

Traversing,   s.  oldalmozdu- 

Trav'esty  (tréveszti),  s.  át- 
öltöztetés,  átöltöztetett  mű; 
adj.  átöltöztetett ;  v.  a.  át- 
öltöztetni,   guta/majmolni. 

Tray  (tre),  s.  étdeszka,  kávé- 
deszka, theadeszka,  pohár- 
tálcza  :  háromszem  (kocz- 
kán)  ;  a  mason's  — ,  vako- 
lat hordó. 

Treach'er,  s.  áruló,  eláruló. 

Treach'erous  ( trets'erász ) , 
adj.  árulatos,  hiteszegett, 
hitetlen  ;  — ly,  adv.  hitetle- 
nül ;  — ness,  g,  árulás,  él- 
árulás,  hitetlen 

Treach'ery,  s.  árulás,  eláru- 
lás,  hitetlenség. 

Treacle  (trí'kl),  -.  gzörp. 

Tread  (tredl,  v.  n.  irr.  (trod, 
trodden),  lépni,  hágni  :  to 

—  upon,  rátapodni ;  —  ou 
a  -worm  and  it  will  turn,  a 
féreg  is  meggyűri  magát, 
ha  reá  hágsz;  to  —  in  the 
footsteps  of  .  . ,  -nak,  -nek 
nyomdokait  követni :  — ,  v. 
a.  taposni:  tiporni;  gó- 
zolni  ;  petézni,  tojó _ ni :  to 

—  grapes,  szőlőt  kitapod- 
ni ;  to  —  down  the  grass, 
összetaposni  a  füvet ;  to  — 
a  thing  under  one's  feet, 
lábbal  tapodni  vmit;  —.  s. 
lépés;  kakastej j  —mill,  g; 
tapinalom. 

Treadle  (tred'dl),  g.  lóhitó. 
Treadles  (tred'dlz),  s.  pl.  juh- 

mogyoró. 
Trea'son  (trí'zn),  g.   árulás, 

elárulás;  high  — ,    rölség- 

árulás. 


Treasonable 


Trefoil 


Tribune 


Treasonable,  adj.  árulatos. 

Treasonous,  v.  Treasonable. 
Trea'sure  (trezs'ár),  s.  kino; 

—  house,  s.  kincsház  ;  — 
trove,  s.  kincslelés,  talált 
kincs;  — ,  v.  a.  kincselni, 
kincsezni  ;  to  —  a  thing 
up  in  one's  heart,  szívében 
megőrizni  emit. 

Teasurer(trezs'árer),  g.  kincs- 
tárnok ;  pénztárnok. 

Treasury  (trezs'ári),  s.  kincs- 
tár ;  —  note,  s.   kincstári 

jegy- 

Treat  (trit),  v.  a.  bánni 
(-val ,  -vel ) ;  gyógykezel- 
ni ;  megvendégelni  ;  to  — 
one  shamefully,  rútul  bán- 
ni vkivel;  to  —  one  with 
coolness,  hidegséggel  vi- 
seltetni  vki  iránt ;  to  — 
some  matter  with  indiffer- 
ence, közönyösnek  lenni 
mii  iránt ;  to  —  a  patient, 
beteget  gyógykezelés  alá 
venni ;  to  —  one  with 
some  beef,  megvendégelni 
vkit  marhasiilttel ;  — ,  v.n. 
iilkudi). ni  :  to  —  of,  érte- 
kezni -ról,  -rül ;  tárgyalni 
omit :  —,  g.  megvendégeMs, 
lakmiiii  :  élvezet  ;  it  was  a 

—  to  see  that,  gyönyörü- 
.-■('■  volt  azt  látni. 

Ti  e  I  'able,  adj.  h  zelliető ; 
bánliatós. 

Treat'ise  (trí'tiz),  g.  értekez- 
let, tárgyalás. 

Treafment ,  g.  velébánás  ; 
megvendégelés  ;  gyógyke- 
zelés. 

Treat'y,  s.  alkuvás,  alkudo- 
zás, egyezkedés;  alku, egye- 
zés; to  i  Qt<  r  into  —  with 
.  . ,  alkuba  állani  -vol, 
-vei ;  —  of  peace,  béke- 
alku. 

Treble  (treybl),  adj.  három- 
i.  háromszorozni. 

Treble,  s.  felhang. 

Trel/ly  (treb'bli),  adv.  há- 
romt  torosán. 

Tredli  -.  v.  Tread 

fa;   fruit  -, 
gyümölcsfa;       beetle,    s. 
1 1  bogai  :      creeper  ,   g. 
fahágó  kurukuru,  faki 
frog,  g.  levélbe fo 


s.  örvös  lúd ;  —  trefoil,  s. 
fai  zanót. 

Trefoil  (trií'ail),  s.  lóherlevél, 
lóher;  bird's-foot  — ,  kék 
biliére  :  winged  bird's-foot 
— ,  bársonykerep ;  hare's- 
foot  — ,  herehura. 

Treillage  (tril'ledzs),  s.  rá- 
csozat. 

Trellis  (trel'lisz),  s.  rács,ros- 
tély. 

Trel'iised,  adj.  —window,  s. 
rostélyos  ablak. 

Tremble  (trem'bl),  V.  n.  resz- 
ketni ;  to  —  with  fear,  re- 
megni;  to  —  with  cold, 
dideregni;  trembling  pop- 
lar, s.  rezgő  nyárfa. 

Trem'bling,  s.  reszketés;  adj. 
reszketeg;  — ly,  adv.  resz- 
ketve, remegve. 

Tremendous  (trimen'dasz), 
adj.  iszonyú;  —  ly,  adv. 
iszonyúlag,  iszonyúan ;  — 
ness,  s.  iszonyúság. 

Tremor  (tri'már),  s.  reszke- 
tegség ;  rezgés;  rezgő  hung 
(orgonában). 

Tremulation  (tremjulé'sá  in, 

g.  rezgés. 

Tremulous  (trem'julászj.aíí;. 

reszketeg  ;   rezgő,  rezgeteg. 
Tren  (tren),  s.  szigony. 

Trench  (trens),  v.  a.  metsze- 
ni, vágni;  forgatni,  iné- 
Igen      szántani;      árkolni, 

kiTiilári  aim  hcrzilsána   l- 
ni  ;   v.  n.  to  —  on,  upon, 
belei  -",'/".■    till   jagaiba  } 
csorbítni,  megrövidítni,  ká- 

rosítni  :  megilletni.  . 
Trench ,   g.   ostromárok,    ví- 

árok;    bevágás,   bemets.és; 

sebhely,  heg. 
Trench'er,  s.  felvágó  deszka, 
talál ;    -cap,  s.  négyszög- 
letű sipka,  papsipka,  col- 

légiátussipka  ;      —fly,     — 

mate,  squire,  s.  élősdi ; 
—plough,  8.  forgató  eke. 

Trench'ing-plough,  v.Tteach- 
i  r-plough. 

Trend  (trend),  v.  re.  irányoz- 
va lenni  Vinciig  filé  ;  to  — 
to  the  N.  W.,  éjszak-nyu- 
gat i  irányban  hajózni. 

Trendle  (tren'dl),  s.  görfa. 

Trepan,  i .  Trapan. 
419 


Trepan  (tripén'),  g.  agy  fúró, 
lékesz  ;  foldfuró;  v.  a.  lé- 
kezűi,  lékelni  (koponyát). 

Trepid  (trep'id),  adj.  reszke- 
tő, remegő.  . 

Trepida'tion,  g.  reszketés,  re- 
megés. 

Trepid'ity,  g.  fél,  Imesség. 

Trespass  (tresz'pász),  v.  v. 
to  —  against,  véteni  vki  v. 
vmi  ellen;  to  —  on  an- 
other's ground,  a  tulajdo- 
nos engedelme  nélkül  föld- 
jén keresztülmenni;  más- 
nak jogait  sérteni;  to  — 
on  one's  patience,  vki  tü- 
relmével visszaélni;  — ,  g. 
áthágás,  vétek;  forgive  us 
our  —  es,  bocsásd  meg  a 
mi  vétkeinket. 

Tres'passer,  g.  áthágó,  vét- 
kező. 

Tress  (tresz) ,  s.  hajfonat, 
hajfürt. 

Tres'tle  (tresz'l),  g.  állás,  ál- 
lásbak, kecskeláb;-  bridge, 
s.  kccskeláb-hld. 

Trevet  (trev'et),s.  háromláb; 
háromlábú  szék  ;  —table,  g, 
háromlábú  asztal. 

Trey(tre),g.  háromszem  <  kár- 
tyában i. 

Triad  (trei'éd),  s.  háromság. 

Trial  (trei'él),  s.  próba,  kí- 
sérlet; vizsgálat:  birói 
vizsgálat ;  bűnügyi  tárgya- 
lás •  megpróbáltatás ;  to 
make  a  —  of  .  . ,  kísérletet 
tenni  -val,  -vei ;  when  is 
this  case  coming  on  for 
—  ?  mikor  fog  ezen  (  bű/n- 1 
Ügy  tárgyaltatni ;  on  — , 
próbára. 

Triangle  (trei'engl),  g.  há- 
romszög. 

Triangular  (trei-éng'julér), 
adj.  háromszögű  ;  ly,  adv. 
háromszögűleg. 

Trib  (trili),  g.  börtön. 

Tribe  (treib),  g.  törzs,  nép- 
törzs ;  osztály ;  czéh. 

Tribometer  (tribam'iter),  g, 
dörzsmérő. 

Tribulation  (tribjulé'san),  g. 
viszontagság,  szenvedés, hí. 

Tribunal  (tribju'nél),  g.  tör 
vény  szék. 

Tribune  (trib'jun) ,  g.   nép 


Tributary 

képviselő,    népügy   erdője, 
tribunus :  szónokszék. 
Tributary  (trib'j  uteri),  adj. 
adóköteles  :  alattvaló. 

Tribute  (trib'jut),  .■■'.  adó. 

Trice  (treisz),  s.  iu  a  — ,  egy 
pillanatban. 

Trichomanes  (trik'omeniz), 
s.  kőtör. 

Trichotomy  (trikafomi),  s. 
háromraosztás. 

Trick  (trik) ,  s.  fogás,  fur- 
fang, esel:  csíny;  trik 
(csittjátékban);  — s  witb 
cards,  kártyamesterség;  — 
of  law,  jogcsel,  Ügyvédi  fo- 
gás ;  to  play  one  a  — , 
csínyt  ejteni  vkin  ;  to  put 
a  —  upon  one, csínyt  tenni 
vkivel;  — ,  v.  a.  elámít- 
ni,  rászedni,  csínyt  ejteni 
(vkin):  kicsinosítni ;  — , 
V.  n.  csalárdkodni. 

Trick'ery,  s".  ámítgatás,  fur- 
fang,  fogás,  csíny;  pi- 
pere. 

Trick'isb,  adj.  cselfes. 

Trickle  (trik'kl),  v.  n.  cse- 
pegni, lecsepegni,  leperegni 
(p.  köny). 

Trick'ster,  s.  csalafinta,  fur- 
fangoskodó. 

Tricoíoured(trei'kalárd), <«/;'. 
háromszínű. 

Tricle  (treid),  adj.  fürge,  se- 
bes, gyors. 

Trident  (trei'dent),  adj.  há- 
romágú ;  s.  szigony. 

Triennial  (treien'niél),  adj. 
háromévi. 

Triennium  (treien'niám),  s. 
háromévi  tartam. 

Trier  (trei'er),  s.  kisérlö,  kí- 
sérletet teve;  vizsgáló; 
vaUatóbiró ;  esküdt. 

Tri'f allow  (trei'féllo),  v.  a. 
harmadolni ,  harmadszor 
megszántani. 

Trifid  (trifid),  adj.  három- 
oszlásu. 

Tri'fle  (trei'fl),  s.  csekélység: 
to  be  put  out  at  — s,  min- 
den csekélységen  felakadni 
v.  megbotránkozni;  —,  v.  n. 
bíbelődni :  enyelegni,  gyer- 
mekeskedni,  tréfálni ;  be 
is  not  to  be  — d  witb, 
vele  nem  lehet  tréfát  űzni; 


Trifler 

— ,  v.  a.  to  —  away,  elfe- 
csérelni :  elenyelegni. 

Tri'fler,  g.  gyermekeskedő  ; 
bíbelődő. 

Tri'fiing,  adj.  csekély,  jelen- 
téktelen ;  s.  gyermekeske- 
dés :  bíbelődés. 

Trifoliate  (treifoliet),  adj. 
háromlevelű. 

Triform  (trei'faarm),  adj. 
húromalakú. 

Trig  (trig),  v.  a.  kereket  köt- 
ni :  megtömni ;  to  —  it.  is- 
kola mögé  járni,  iskolát  ke- 
rülni, el  mulasztani. 

Trigeminous  (tridzsem'- 
inász),  adj.  háromrétű. 

Trigger  (trig'ger),  s.  kerék- 
kötő, láncz ;  alábor ;  bez- 
zentö. 

Triglypli  (trei'glif),  s.  (épít.) 
háromvölgy ,  háromvölgyü 
tag. 

Trigonometrical  ( trigono  - 
met'rikél),  adj.  háromszög- 
mérési. 

Trigonometry  (trigonam '  - 
etri) ,  s.  háromszögmérés, 
háromszögtan. 

Trilateral  (trei'léterél),  adj. 
háromoldalú. 

Trill  (trill),  V.  n.  trillázni; 
csepegni;   s._  trilla. 

Trillion  (tril'ján),  s.  trillió. 

Trim  (trim),  v.  a.  felpaszo- 
mány ózni  (ruhát);  felczif- 
rázni ;  to  —  witb  tassels, 
felrojtozni ;  to  —  tbe  fire, 
a  tüzet  szítni ;  to  —  a 
piece,  gerendát  megbárdol- 
ni ;  to  —  one,  vkit  lehor- 
dani;  to  —  one's  jacket, 
vkit  megpáholni;  to  —  tbe 
sails,  szélnek  fordítani  a 
vitorlákat;  — ,  v.  n.  ha- 
bozni, tétovázni,  ei  köpe- 
nyeget szél  után  fordítani: 
— ,  s.  paszomány  ozás,  czif- 
rázat ;  felkészítés,  felszere- 
lés ;  egyensúly  (hajáé). 

Trim,  adj.  csinos,  helyes ; 
— ly,  adiK  csinosan,  helye- 
sen;  — ness,  s.  csinosság, 
helyesség. 

Trim'mer,  s.  piperész,  pipe- 
résznő;  köpeny  forgató,  áll- 
hatatlan ember;  váltóge- 
renda. 

420 


Tripping 

Trim'mings ,  s.  pl.  borítás, 
paszományozás,   czifrázat. 

Trinal  (trei'nél),  adj.  Mrom- 
szoros. 

Tringle  (tring'gl) ,  s.  (ép.) 
párta,  korona. 

Trinity  (trin'iti),  s.  három- 
ság, egyháromság;  —grass, 
s.  nyííllábfű ,  sóskahere- 
hura. 

Trinket  (trink'et),  s.  apróság, 
él  szer,  órajityelék. 

Trio  (trei'o),  s.  (zene),  trio, 
hármazat. 

Trip  (trip),  s.  én,  utazás,  rán- 
duló;  to  take  a  —  into  tbe 
country,  falura  kirándul- 
ni; to  take  a  — to  tbe  con- 
tinent, szárazföldre  utaz- 
ni; a  —  by  land,  száraz- 
földi utazás. 

Trip  (trip),  v.n.  tipegni;  bot- 
lani, megbotlani ;  hibázni; 
v.a.  le-,  elejteni  (lábáról); 
to  —  up  one's  beels,  lábat 
v.  gáncsot  vetni ;  to  —  the 
anchor,  horgonyt  szedni  ; 
— ,  s.  tipegés ;  botlás  ;  hi- 
ba, tévedés,  botlás ;    nyáj. 

Tripartite  (trip'érteit),  adj. 
hármas,  három  részből  állá. 

Tripe  (treip),  s.  paczal;  — 
market,  s.  paczalvásár. 

Tripery  (trei'pery),  s.  paczal- 
vásár. 

Tripetalous  ( treipet'élász ) , 
adj.  háromlevelű. 

Triphthong  (trip'thang) ,  s. 
hármas  hangzó. 

Triple  (trip'pí),  adj.  hármas; 
— salt,  s.  hármas  só;  — ,  v. 
a.  hármazni. 

Triplet  (trip'plet),  s.  három- 
soros versszak. 

Triplicate  (t:ip'p  likét),  adj. 
háromszoros. 

Triplicity  (triplisz'iti) ,  5.  hár- 
masság. 

Tripod  (trei'pad),  s.  három- 
láb, háromlábú  szék. 

Trip'oli  (trip'poh;,  g.  pallér- 
föld. 

Tripper  (trip'per),  s.  tipegő; 
botló;  tévedő ,  hebegő. 

Trip'ping,  s.  tipegés  ;  botlás; 
tévedés  ;  hebegés  ;  adj.  für- 
ge, gyors;  — ly,  adv.  für- 
gén ;  tipegve. 


Tripudiate 

Tripudiate  (tripju'diet),  v.  n. 

tánczolni. 
Trismus  (trisz'mász),s.  szaj- 

csukulás. 
Trist  (triszt),  adj.  komor,  szo- 
morú. 
Xrisyllabical  (triszilléb'ikél) , 

adj.  háromszótagú. 
Trisyllable  (trisz'szill(''l>l),  s. 

háromtagú  szó. 
Trite  (treit),  adj.  elcsépelt : 

— ness,  8.  elcsépeltté <j. 
Tritlieism    (treithi'izm) ,    s. 

háromistenhivés. 
Triton  (trei'tan),s.  kürtcsiga; 

tengeri  alisten,  Triton. 
Triturable  (tnt'sjoxébl),  adj. 

dörzsolékeny. 
Triturate  (trit'sjuret).    v.   a. 

szétdörzsölni,    törni    (mo- 

zsárban ). 
Trituration,  8.  szétdörzsölés. 
Triumph   (trei'ámf),  s.  din- 
dal,  diadalom,  győzelem; 

v.  n.  diadalmaskodni ;  to 

—  over,  győzedelmeskedni 
-on,  -en. 

Triumpli'al  (treiám'fél),  adj. 
diadalmi:  —arch,  s.  dia- 
dal-ív ;  —  car,  .<.  diadal- 
kocsi. 

Triumph'ant  (treiám'fént), 
adj.  diadalmaskodó,  dia- 
dahnas,  győzedelmes. 

Triumph'er.a.  győzd,  diadal- 
maskodó. 

Triuuity  (treiju'niti),  g.  egy- 
háromság. 

Trivial  (triv'iél),  adj.  alja*; 
közszerü  ;  -ly,  adv.  alja- 
sán ;  közszerűen ;  —ness, 
s.  aljasság  ;  kSzszerüsi  i. 

Trocar  (tro'kér),  g.  fúr  csap, 
hároméin  ■  sa  ■'tii. 

Trochiak  (tro'kiszk), s.  orvos- 
golyócska. 

Troglodyte  (trag'lodeit) ,  e. 
barlanglakot , 

Troli  (trol),  v.  a.  görgetni  : 
forgatni;   kerengtetni ;  to 

—  about,  körűijártatni; 
— ,  v.  n.  tekeregni ;  forogni; 
to  —  about,  barangolni, 

Trollop   (tral'láp),  s.   ronda 

nőszem  ily. 
Troop  (trúp),  8.  csapat,  cso- 

port :  v.  n.  ossz!    oportoz- 


Trooper 

n  i ;  to  —  away,  to  —  off, 
elsietni. 
Troop'er,  g.  lovas  katona. 
Trophy  (tro'fi),  s.  diadalmi 
jel.  {naptérítő. 

Trojuc  (trap'ik),  s.  térítőkör, 
Tropical  (trap'ikél),  adj.  for- 
dulati, meleg  övű ;  képle- 
ges,   máslatos;    —  ly,    adv. 
képleg,  máslatosan. 
Trossers,  v.  Trousers. 
Trot  (trat),   v.  n.   ügetni;  s. 

ügetés;  vén  szatyor. 
Troth  (trath),  .s.  hűség;  igaz, 
igazság  ;  in  — ,  igazán,  va- 
lóban ;  by  my  — ,  hitemre 
mondom. 
Troth'less,  adj.  hotelen. 
Troth'plight  (— pleit),  8.  jegy- 
váltás,  mátkaság;   hűség- 
igéret ;  v.  n.  jegyet  váltani, 
hűséget  ígérni. 
Trotter   (trat'ter),   s.  ügető; 
borjúláb,   disznóláb,   juh- 
láb. 
Troub'le  (tráb'l),  ■•-■.  aggály, 
bá,  gond;    baj,  viszontag- 
ság,   viszály ;  fáradalom  ; 
(tolvajnyelvben )  elfogatás, 
bebörtönöztetés  ;     I    have 
gone   through   many  — s, 
sok  viszontagságon,  sok  ba- 
jon  átmentem  ;   to  get  into 
— ,    bajba   esni;   to   bring 
— s  upon  one's  self,  bajba 
keveredni ;  to  be  in  a  peck 
of  — s,  tenger  bajának  len- 
ni-,   nagy    aggodalomban 
lenni  ■  to  be  a  —  to  one, 
terhére  lenni   vkinek  ;   to 
put  one  to  the  —  of  .  .  , 
fárasztani     rkit      vmirrt  : 
don't  take  the  —  !  sohase 
fáradjon  !  it  is  not  worth 
the  — ,  nem  érdemli   meg 
a  fáradságot :    —  ,    v.   n. 
zavar osítni,  zavarni,  meg- 
zavarni ;  háborgatni ;  fa- 
in ni :    busítni  ;   aggsá- 
got okozni  akinek  ;  to  fish 
in — d  water,  a  zavarosban 
halászni;   may  I   —  you 
(to  .  .)  ?  szabad  önt  kérnem 
(fárasztanom  )?he    -a  him- 
self very   little  about   it, 
nem  sokat  törődik  avval ; 
to  \ic    -d  with  the  gout, 
köszvényben  szenvedni;  to 
121 


Truckle 

—  one's    head   about  .  . , 
töprenkedni  vmin. 

Troublesome ,  adj.  bajos, 
terhes,  alkalmatlan,  kellet- 
len; —ness,  s.  alkalmat- 
la  nság,  kelletlenség. 

Troub'lous  (tráb'lász),  adj. 
zavaros;  nyugtalan  ;  ter- 
hes, bajos. 

Trough  (traf),  s.  teknő. 

Troul,  v.  Troli. 

Trounse  (tráunsz),  v.  a.  meg- 
fenyítni. 

Trousers  (tráu'zerz),  s.  pl. 
nadrág. 

Trout  (tráut),  s.  pisztráng. 

Trove  (troov),  g.  teles,  lelt  r. 
talált  dolog. 

Trow  (trao),  v.  n.  vélekedni . 
hinni. 

Trowel  (tráu'el),  8.  téliéig, 
mészkanál ,  vakolókanál, 
vakolatcsapó. 

Trowsers,  v.  Trousers. 

Troy-pound  (trai'páund),  s. 
ötvösifont  (=3731í*  gram- 
ma ). 

Truant  (tru'ént),  v.  re.  iskola 
mögé  járni,  korhelykedni ; 
s.  and  adj.  korhely;  he- 
nyélő ;  to  play  the  — ,  az 
iskolát  elmulasztani. 

Tru'antship,  s.  korhelykedés, 
henyeség. 

Trub  (trab),  s,  renkesz  nő. 

Trubtail,  v.  Trub. 
Truce  (trúsz),  s.  fegyverszü- 
net ;  a  —  to  smiles  now ! 
hagyjuk  most  a  nevetést ! 
to  keep  — ,  veszteg  ma- 
radni. 
Truchman  (trats'mén),*.  tol- 

mars. 

Trucidation     (trus/.idé'sán), 

x.  öldöklés. 

Truck  (trák),  S.  cserebere  ; 
taliga,  rámaszszekér,  gör- 
szekér ;  lövegtalp  kereke  ; 
v.  n.  csereherélni  ;  v.  u.  hr- 
cserélni. 

Truck'age,  s.  cserebere,  csere- 
kereskedés. 

TruckVr,  g.  cseréskalmár. 

Truck'lr  (trákT),  V.  n.  magát 
aláirtai  :  8.  görkarika,  kr- 
rekecske ;  —bed,  .-■.  gör- 
ágy. 


Trncnlence 

Truculence  (tnVkjulensz),  *•. 
marczonaság,  embertelen- 
tea  ■  iszonyúság. 

Tru'culont,  adj.  marczona, 
vad,  kegyetlen :  iszonyú. 

Trudge,  v.  to  Drudge. 

Trudge  (trádzs),  v.  n.  ván- 
igni,  •://»  lődni. 

Trudgeman,  v.  Trachman. 

True  (trú),  adj.  igaz  •  hív, 
In'i,  hűséges;  igazlelkS,; 
valódi,  igazi;  that  is  riot 
— ,  az  nem  igaz ;  the  girl 
it  not  —  to  me,  a  leány 
hűtelen  hozzám;  a  — friend, 
iiiaz  barát ;  —  friendship, 
igaz  barátság ;  a  —  man, 
igazlelkű  ember;  a —  born 
Englishman,  valódi  angol- 
ember  ;  a  —  hearted  man, 
igázszívű  ember;  — ness,  s. 
hűség. 

Truffle  (tráf'fl),  .5.  szarvas- 
gomba ;  —dog,  s.  gombász- 
eb ;  —  hunter,  s.  gombászó. 

Trug  (trág),  s.  vakolathordó. 

Truism  (trú'izm),  g.  tagad- 
hatlan  igazság. 

Trull  (trail),  s.  leányzó; 
szajha. 

Truly  (trú'li),  adv.  igazán, 
valóban. 

Trump  (tramp),  g.  tromf-; 
ormáni/  (definite);  trom- 
bita, harsona  ;  he  is  a  — , 
ő  csakugyan  jeles  ember 
(nem  szokta  eperben  hagyni 
barátját);  — ,  v.  a.  meg- 
tromfolni, tromfol  ütni; 
rászedni;  to  —  up,  kohol- 
ni ;  — ,  i\  n.  tromfot  ját- 
szani. 

Trum'pery,  g.  koholmány ; 
haszontalanság  ;  mende- 
monda :  altatás,  szemfény- 
vesztés; álfény. 

Trump'et,  s.  trombita,  har- 
sona ;  to  sound  the  — , 
trombitát  fújni ;  —  flower, 
s.  bigébeczö ;  —stop.  g. 
trombita  in  ií  ( orgonába  n  1 ; 
— tree,  s.  fügefa  neme;  — , 
v.  n.  trombitálni,  hárso- 
názni :  -,  v.  a.  kitrombi- 
tálni, kikürtölni;  MMresz- 
telni. 

Trump'eter,  s.  trombitás. 


Truncate 

Trunc'ate  (trán'két) ,  v.  a. 
csojikítni,  megcsonkítni. 

Truncation,  s.  megcsonkítás. 

Truncheon  (trán'sán),  s.  bun- 
ki'sbot ;  v.  a.  bunkóval 
verni. 

Trundle  (trán'dl),  v.  a.  hen- 
geritni,  hempelygetni ;  to 
—  one  out  of  the  room,  a 
szobából  kitolni  rkit ;  — , 
v.  n.  hempelyegni,  hempe- 
regni; — ,  s.  henger,  g'órfa. 

Trunk  (tránk),  s.  törzs,  tör- 
zsök, tő,  tőke;  derék  ;or- 
mány  (elefánté );  láda,  bőr- 
láda ,  bőrönd;  —  of  a 
column,  oszlopderék ;  — 
breeches,  g.  pl.  bugyogó ; 
— fish,  s.  háromlapú  csont- 
pikkelyű;  —maker,  s.  láda- 
csináló, bőröndös ;  — ,  r.  a. 
csonkttni. 

Trunk'ed,  adj.  csonka  (n.  h.); 
töves. 

Trunnion  (trán'ján),.s.  ágyu- 
csap. 

Truss  (trász) ,  s.  kötelei;  ,• 
sérvszorító;  kötés,  kötet, 
csomó;  —  of  straw,  szalma- 
csomó  ;  —  of  flowers,  bok- 
réta; —  frame,  s.  függő- 
mű;  — ,  v.  a.  to  —  up,/i?Z- 
kötni,  feltűzni;  félákasz- 
tani ;  összepakolni;  to  — 
into  a  bundle,  csomóba 
kötni. 

Trust  (trászt),  s.  bizodalom  ; 
bizakodás  ;  hiedelem  :  őri- 
zetre bízott  jószág,  örze- 
mény,  letét:  hitel;  there 
is  no  —  to  be  put  in  him, 
benne  nem  lehet  bízni;  to 
jílace  firm  — in  providence, 
bizodalmát  az  isteni  gond- 
viselésbe helyezni ;  to  give 
upon  — ,  hitelezni  (  emit  i: 
breach  of  — ,  hitszegés ; 
elsikkasztás ;  — ,  v.  a.  bíz- 
ni:  rábízni;  bizodalmát 
helyezni  vkibe ;  —  me  !  le- 
gyen bizodalommal  irán- 
tam !  to  —  one's  self,  bízni 
magához;  to  —  one's  self 
to  .  .  ,  hízni  magát  -ret,-re; 
to  —  one  with  a  secret, 
titkot  bízni  vkire ;  —  no 
secret  to  your  wife,  félesé- 
gedre titkot  ne  bizz;  bízni; 
422 


Trying 

hinni,  reményleni ;  —,  r.  n. 
—  to  me !  legyen  bizoda- 
lommal irántam!  to  —  to 
one's  honour,  vki  becsüle- 
tébe bízni ;  I  —  ed  in  him, 
bíztam  benne. 
Trustee  (trásztí'),  s.  megbí- 
zott ;  gondnok  :  árvagond- 
nok :  tömeggondnok  ;  letett 
jószág  gondviselője  ;  liitbi- 
zomány  birtokosa ;  —ship, 
g.  megbízott ság ;  gondnok- 

ga9- 

Trustiness  (trászt'inesz),  s. 
biztosság,  megbízhatóság ; 
becsületesség. 

Trustless,  adj.  nem  biztos. 

Trusty  (trászt'i),  adj.  biztos, 
megbízható;  becsületes,  h.ü- 
séges. 

Truth  (truth),  s.  igaz,  igaz- 
ság; igazlelkiíség,  igazság- 
szeretés ;  hűség ;  to  speak 
the  — ,  igazat  mondani; 
to  find  out  the  — ,  az  igaz- 
nak végére  járni;  in  — , 
valóban  ;  there  is  no  —  in 
man ,    emberbe   nem    lehet 

hízili. 

adj.    igazmondó, 


adj.    igaztalan, 


Truth'ful, 
őszinte. 

Truth'less 
hamis. 

Truttaceous(trátté'sász),«íZ/'. 
vörös  pettyes  (mint  a  pisz- 
tráng). 

Try  (trei),  v.  a.  and  n.  pró- 
bálni, megpróbálni;  fel- 
próbálni (p.  ruhát);  kisér- 
teni, megkísérteni ;  kisér- 
leui ;  megvizsgálni;  bvrói- 
lo fi  megvizsgálni,  tárgyalni 
(peres  ügyet  1;  I  tried  that 
too,  már  azt  is  megpróbál- 
tam; to  —  exjjerirnents, 
kísérleteket  tenni,  kísérle- 
tezni;  to  —  a  friend,  bará- 
tot megkísérteni,  próbára 
tenni;  to  —  a  cause,  pe 
r;s  ügyet  tárgya  ..■.:  (bzr:  ;■ 
lay  vizsgálni);  lor—  one's 
best,  mindent  megpróbál- 
ni, mindent  elkövetni;  min- 
den erejét  megvetni ;  the;\ 
tried  to  persuade  him.  fcí- 
sérletet  tettek  őt  rábeszélni. 

Tryal,  v.  Trial. 

Try'ing,  adj.  it  is  very  — ,  az 


Tub 


Tug 


Turbulence 


csákugyan  megpróbálja  az 
embert. 

Tub  (tab),  s.  dézsa;  kád; 
bathing  — ,  fürdőkád. 

Tube  (tjub),  s.  cső ;  vitreous 
— ,  villámcső  ;  optic  — , 
látcső. 

Tubercle  (tju'berkl),  s.  gihno, 
gümőcs. 

Tubercular  ( t j  uberTq  ulér ) , 
adj.  gümőcsös;  to  die  of  — 
consumption ,  tüdőgümő- 
ben  meghálni. 

Tuber'eulous ,  v.  Tubercu- 
lar. 

Tuberose  (tjub'rooz),  s.  tuba- 
rózsa. 

Tuberous  (tju'berász),  adj. 
gumós. 

Tubular,  v.  Tubulated. 

Tubulated  (tj  uljj  uléted)  ,adj . 
csöves,  csőded. 

Tubule  (tju'bjul),  s.  csö- 
vecske. 

Tuck  (tát)",  s.  koszperd;  haj- 
recze ;  rántás. 

Tuck,  v.  a.  to  —  up,  fölvenni, 
fölkötni,  fóltűrni;  össze- 
tenni; összehajtani:  to  — 
a  thing  under  one's  arm, 
hóna  alá  venni  vmit ;  to  — 
on,  rátukmálni;  to  —in, 
betakargatni;  bevonni;  ma- 
gához vonni;  to  —  back, 
hát  ni  hid  ni;  — ,  v.  n.  to  — 
in,  összehúzódni. 

Tuck'er,  s.  nyakfodor;  kal- 
lós :  czompő ;  fülbogár,  fül- 
bemászó, 

Tucksels  (ták'szelz),  s.  pl. 
zápfogak. 

Tues'dav  (tjúz'de) ,  s.  kedd. 

Tuffet,  v.  Tuft. 

Tuffoon  (táffún'),  s.  forgó- 
szél, vihar. 

Tuft  (taft),  s.  tincs,  bojt;  cso- 
mó, nijaláb  ;    búb  :   üstök  : 

—  of  feathers,  tollbokréta; 

—  of  hair,  hajfürt ;  —  of 
rushes,  szittyónyaláb  ;  - 
riband ,  s.  bársonypánt- 
lika :  ,  v.  <i.  tincsélni  ; 
fürtömi. 

Tnft'ed,  adj.  tincses;  bokros, 
siirii ;  -  lark,  s,  búbos  pa- 
esirta. 

Tuft'v,  adj.  tincse*;  bokros; 


bojtos;     bársonyos;     bár- 
sonynemü. 

Tug  (tág),  8.  boncsok;  húzás, 
húzgálás,  vongálás  ;  eről- 
ködés;  to  give  a  — ,  erősen 
meghúzni ;  — ,  v.  a.  húzni, 
vonni;  húzgálni;  vongálni; 
— ,  v.  n.  erőlködni;  to  — 
at,  meghúzni. 

Tuition  (tjui'sán),  s.  ru 
gyámság ;  fölügyélés. 

Tulip  (tju'lip),  8.  tulipán;  — 
flower,  8.  bigebecző;  — tree, 
x.  tulipános  pompafa. 

Tumble  (tám'bl),  v.  u.  esni, 
elesni;  bukni;  eldőlni; 
szökdelni  ;  bukfenczelni  ; 
hengeregni;  to  —  down, 
leesni,  lepottyanni;  to  — 
upon,  ráesni;  rábukkanni; 
— ,  v.  a.  le-,  elejteni ;  buk- 
tatni:  pottyantam;  ledön- 
teni; összegyűrni;  henger- 
getni, görgetni :  —,  s.  esés, 
elesés,  bukás,  bukfencz. 

Tumbler  (tamTjler),  s.  lég- 
szökő, kötéltánczos ;  pohár, 
ivópohár.  . 

Tumbrel  (tám'bril),  s.  buk- 
taliga,  felborítható  talián. 

Tumefaction  (tjumifék'sán), 
8.  darumat,  frldagadás,fel- 

dagasztás. 

Tumefy  (tju'mifei),  v.  a.  da- 
ganatot okozni. 

Tumid  (tju'mid) ,  adj.  da- 
gadt ;  (átv.  ért.)  dagá- 
lyos. 

Tumorous,  v.  Tumid. 

Tumour  (tju'már),  s.  daga- 
nat ;  ( átv.  ért.  i  dagály  ; 
—  in  the  groin  ,  lágyék- 
dob. 

Tump(tamp),  s.  dumb;  domb- 
ormó,  hegyorom  :  v.  a.  föl- 
det felhányni  i  élőin  kö- 
rül >■ 

Tumulate  (tju'mjulét),  v.  n. 
domborodni :  v.  a.  sírolni. 

Tumnluusitju'mjulás/),  adj. 
dombos. 

Tu'mulus   (tju'mjulasz  ) ,  8. 

''•nib. 

Tumult  (tju'malt),  s.  lárma, 
zsibaj,  zenebona,  zendülés. 
Tu'multer,  8.  zsibajgó, 

dűlő. 

123 


Tumult'uarily,  adv.  zsibaj- 
kodva,  zeneboná.skodva. 

Tumult'uary  (tj  uniált's  j  uéri) 
adj.  zsibajgó,  zenebonás. 

Tumultuate  (tjumalt'sjuet), 
v.  n.  zsibajkodni,  zenebo- 
náskodni. 

Tumultua'tion,  *•.  zsibajgás, 
zenebonáskodás. 

Tumultuous  (tj  umalt'sj  nász) 
adj.  lármás,  :<ijos,  zenebo- 
nás  ;  —  Ív,  adv.  lármásan, 
zsivajogva. 

Tun  (tán),  8.  tonna;  hász 
mázsányi  súly;  a  —  of 
coals,  20  mázsa  kőszén ; 
a  —  of  timber,  3á  koczka- 
láb  fa  ;  —  bellied,  adj.  pot- 
rohos ;  —  hoof,  s.  kétiksz 
lepkéiig  :  — ,  v.  a.  tonnába 
tenni. 

Tunable  (tju'nébl),  adj.  han- 
golható; szépen  1ian<i:ó  ; 
— ness,  s.jóhangzás,  hang- 
egyezés, hangkellem. 

Tune  (tjun),  s.  nóta,  dallam; 
hang  :  hangolás;  out  of  — , 
elhangolt;  kedvetlen;  to 
put  in  — ,  hangolni;  to 
play  a  merry  — ,  vig  nótát 
játszani;—,  v.  a.  hantné- 
ni ;  hangot  adni. 

Tune'ful,  adj.  dallamos,  zeng- 
zetes,  bájhangú. 

Tune'less,  adj.  dallamszerűt- 
len, roszúl  hangzó. 

Tn'ner  (tju'ner),  s.  hangoló. 

Tu'ning,  >'.  hangolás;  —fork, 
s.  hangvilla  ;  —  hammer, 
—key,  x.  hangoló  kalapács. 

Timnage  (tán'nedzs),  8.  tmi- 
naszám  -.  tonnapénz. 

Tunnel  (tán'nel),  ■--.  alagút; 
kandattócső. 

Tunny  (tán'ni),  s.  tiiinhal. 

Tup  (táp),  8.  kos ;  v.  a.  meg- 
hágni ;  öklelni. 
Turlian    (táVban,    törbán), 

— d,  s.  turbán,  csalnia. 
Turbid  (tőreid,  táVbid),  adj. 
zavaros,  siirii  .■      ui 
zavarosság. 
Turbine    (tár'bin),    8.    pör- 

getyü,  pörgetyükerék. 
Turbót  (tarTjat),  b.  kövi  fel- 
kúszó. 
'I'ip  bulence  (tar'bjuleu 


Turbulent 

zavargás,  zsibongás,  zaj; 
háborgás,  forrongás. 

TurToulent ,  adj.  zavargás, 
háborgó,  forrongó,    heve*. 

Turbut "  c.  Turbót. 

Túrd  (törd),  s.  szar,  ganaj. 

Turd'y,  adj.  szaros,  ganajos. 

Turf  (töri ,  terf) ,  s.  gyep  ; 
gyeptözeg ;  (átv.  ért.)  ver- 
senytér, versenypálya,  fu- 
tópálya :  v.a.begyepesítni, 
gyeppel  kirakni. 

Turi'y,  adj.  gyepe*;  tözeg- 
nemií.  duzzadt. 

Turgent    (tör'dzsent) ,    adj. 

Turges'cence  (tördzsesz '  - 
ensz),  s.  duzzam  ;  feldaga- 
dás  :  dagály. 

Turgid  (tör'dzsid),  adj.  duz- 
zadt, dagadt. 

Turgid'ity,  s.  daganat;  (átv. 
ért.)  dagályosság. 

Turk  (tórk),  s.  török. 

Turkey  [töi'te),  s.póka, puly- 
ka; —cock,  s.  kanpulyka; 
— hen,  s.  nőstény  pulyka. 

Turkey  (tör'ki),  s.  Törökor- 
szág; — corn,  s.  törökbuza; 
—  millet .  s.  harmatkása, 
boszorkánykása. 

Turkish  (tih'kis),  adj.  török. 

Turkois  (türkiz'),  s.  törökkő. 

Turmeric  (tür'merik),  s.  sár- 
ga kémgyökér. 

Turmoil  (tör'rnail),  s.  izga- 
lom, mozgalom,  hábor ;  v. 
a.  háborít  ni ;  v.  n.  hábo- 
rodni. 

TuTÁ(tá,TD.,t<5in),v.a.fordüa- 
ui,  megfordítani;  forgatni, 
hajtogatni:  irányozni;  esz- 
tergázn i ,  esztergál  yozn i  ; 
alakítni ;  alkalmazni,  for- 
dítni (vmire);  meghajtani, 
megfordít  ni :  (into)  változ- 
tatni, átváltoztatni  (-vá, 
.-vé) ;  (from)  elfordítni; 
(átv.  ért.)  eltérítni  ( -ról, 
•ről)  ;  to  —  a  wheel,  kere- 
ket hajtani ;  to  —  one's 
Lack  to  one,  hátat  fordí- 
tani vkinek;  to  —  one's 
back  on  one,  to  —  tail  on 
one,  hátat  fordítani  vki- 
nek, figyelmére  nem  mél- 
tatni vkit,  semmi  tudomást 
nem  venni  róla;  táladni 
vkin;  cserben  hagyni  vkit; 


Turn 

to  —  backs,  to  —tail,  meg- 
futamodni; to  —  head  to 
the  enemy,  szembeszdllani 
a :  ellenséggel;  to  —  a  thing 
to  one's  advantage,  hasz- 
nára fordítani  vmit;  to  — 
one's  attention  to  .  . ,  fi- 
gyelmétfordítani -ra,  -re  ; 
to  —  one  from  his  pur- 
pose, szándékáról  leverni 
vkit ;  to  —  a  deaf  ear  to .., 
süketségre  venni;  to  — one 
home,  haza  kergetni  vkit; 
to  —  a  dress,  ruhát  meg- 
fordítani ;  to  —  one's  eyes 
on  some  one,  szemeit  for- 
dítani vkire ;  to  —  a  thing 
into  ridicule,  nevetségessé 
tenni  vmit ;  to  —  a  horse 
to  grass,  lovat  legeltetni ; 
to  be  — ed  for  .  . ,  alkal- 
masnak lenni  -ra,  -re ;  his 
person  is  finely  — ed  ,  ő 
igen  széptermetű  ember ; 
to  —  upside  down,  min- 
dent felforgatni :  it  turns 
my  stomach ,  az  nekem 
émelygést  okoz ;  fölkeveri 
a  gyomromat  ;  her  brain 
is  — ed,  megbolondult;  this 
will  —  the  scale,  ez  majd 
fordít ,  a  dolgon  ;  to  — 
the  penny,  sikerrel  nye- 
részkedni; to  —  the  wrong 
side  out,  vminek  belsejét 
ki  felé  fordítani ' ;  he  could 
—  his  hand  to  any  thing, 
mindenre  alkalmas,  min- 
denben ügyes  volt:  to  — 
one's  head  aside,  fejét  el- 
fordítani; to  —  away  a 
servant,  cselédet  elcsapni : 
to  —  down  a  leaf,  könyv 
lapját  behajtani ;  to  —  in, 
befordítani,  behajtani,  be- 
szegni :  to  —  a  thing  into 
money,  pénzzé  tenni  vmit; 
to  —  off,  elzárni  (p.  vizet): 
eltéríteni;  elkergetni,  el- 
csapni ;  to  —  out,  kifordí- 
tani;  kikergetni ;  to  —  one 
out  of  doors,  to  —  one  out 
of  the  house,  kiadni  vki- 
nek fir  útját;  to  —  over, 
megfordítani ;  to  —  over 
the  leaves  of  a  book, köny- 
vet átlajyozni ;  to  —  over  a 
new  leaf,  jóra  térni ;  más 

421 


Tnrn 

'  8 : /,<'; zökhöz  nyúlni ,  más 
intézkedéseket  tenni;  to  — 
some  matter  over  for  a 
long  time,  sokáig  fontol- 
gatni,jól  meghányni  -vetni 
vmely  dolgot ;  to  —  up. 
fel  ordít  ni:  felhajtani;  fel- 
vetni ;  feltűrni ;  to  —  up  a 
card,  kártyát  felfordít  an  i ; 
to  —  up  one's  nose  (at), 
orrát  fintorgatni;  a  —ed 
up  nose,  fitos  orr ;  —,  v.  n. 
fordulni,  megfordulni ;  át- 
változni, válni  ( -vá,  -vé); 
megsavanyodni;  összefut  ni, 
megaludni ;  lenni  (-vá,-vé ); 
forogni,  kerengeni;  the 
earth  —  3  round  the  sun, 
a  föld  kereng  a  nap  körül ; 
tlie  question  — s  upon  this 
point,  ezen  pont  körül  fo- 
rog a  kérdés ;  the  needle 
— s  to  the  pole,  a  delejtii 
az  éjszaki  sark  felé  liajlik; 
to  —  about,  to  —  round, 
megfordulni ;  my  head  — s 
round,  szédül  a  fejem  :  to 

—  lawyer,  ügyészszé  lenni: 
to  —  papist,  pápistává  len- 
ni;  to  —  sour,  megsava- 
nyodni ;  to  —  deadly  pale, 
halálsápadttá     lenni;     to 

—  aside,  félrefordulni ;  to 

—  away,  elfordulni ;  to  — 
back,  visszafordulni;  I — ed 
into  a  shop,  befordultam 
egy  boltba;  to  —  into  stone, 
kővé  válni  :  to  —  off,  más 
irányt  venni ,  más  útra 
térni;  to  —  out  well,  jól 
ütni  ki ;  hasznot  hajtani  ; 
to  —  to,  fordulni  -hoz, 
-hez ;  to  —up,  előtűnni; 
adódni,  akadni ;  their  con- 
versation — ed  mainly  on 
(upon)  politics,  főképen  a 
politika  képezte  beszélge- 
tésük tárgyát ;  — ,  s.  fordu- 
lat :  irány,  út,  fordulj- 
alak, alkat,  term-t;  válto- 
zat ;  váltogatás,  felváltás ; 
sor;  tekervény ;  tehetek, 
rávalóság ,  alkalmasság  ; 
alkalom ;  a  good  — ,  játét, 
segélynyújtás  ,  szívessé-/ , 
baráti  szolgálat ;  tó  do 
one  a  good  — ,  barátságot 
tenni  vkinek ;  one  good  — 


Tnrnament 

deserves  another,  kéz  ke- 
zet mos  :  an  ill  — ,  gazcsin, 
megkárosítás ;  to  take  a  — , 
fordulót  tentii :  -will  you 
take  a-—  with  me  thither? 
akar  ön  velem  oda  menni  ! 
the  affair  took  a  happy  — , 
jóra  fordult  a  dolog :  to 
take  — s,  egymást  felvál- 
tani :  by  — s,  váltakozva, 
egymást  felváltra  ;  when 
my  —  comes,  majd  ha 
rám  kerül  a  sor;  now  is 
my  — ,  most  rajtam  a  sor; 
it  does  not  fit  his  — ,  it 
does  not  serve  his  — ,  nines 
ínyére,  nem  esze  szerint 
történik:  what  is  my  — 
to-day,  may  he  thine  to- 
morrow, a  csapás,  mely 
enyémért  ma,  téged  érhet 
holnap  (ma  nekem,  holnap 
neked ) ;  to  have  a  —  for 
.  .  ,  alkalmadnak  lenni  -ra, 
-re:  hivatásának  lenni  -hoz, 
-h<  :  ;  he  ÍS  OÍ  a  serious  — 
of  mind ,  ö  igen  komoly 
jellemű  ember:  at  every— , 
minden  fordulatnál,  min- 
den   alkalommal  :    in   the 

—  of  a  hand,  egy  szempil- 
lanatban :  —  bench,  s.  esz- 
terga ;  —coat,  s.  s.  köpeny' 
forgató;  —cock, 8  vízügye- 
id; —key,  .-•.  tömlöcztartó; 
—pike,  s.  sorompó;  —  spit, 
s.  nyárs,  pecsenyeforgató ; 
— stüe,  g.  keresztsorompó, 
forgattyú. 

Tnrnament,  v.  Tournament. 
Torn'er   (tör'ner),   s.  eszter- 
gályos. 

Turn'ery,  g.  esztergályosság; 
rgályoí  nunka. 

Turn'ing,  s.  esztergályozás ; 
ford%llat;  kanyarulat,  te- 
kervény ;  in  the  —  of  a 
die,  egy  izempillanatban; 

—  lathi  .   s.   -    .'<  rga ; 
point,  s.  fordulópont,  for- 

dulali  font. 

Turnip   (toYnip,  taVnip),  s. 

répa.  fehér  répa. 
Tnrniquet,  v.  Tourniquet. 
Torpentine  (tjur'pentein),  s. 

U  '  /■•  ."•'"<  :   >   -  -lire  of  —,s. 

terpetituzesz ;  oil  of  — ,  s. 


Turpitude 

terpetinolaj ;  —tree,  s.  ter- 
petinfa. 

Turpitude  (tár'pitjud),  s.  csú- 
nyaság ;  yy alázatosság. 

Turquoise,  v.  Turkois. 

Turr  (tár),  v.  n.  nyögdécselni, 
turbékolni. 

Turret  (tár'ret),  s.  tornyocska. 

Turtle  (taVtl),  s.  teknősbéka; 
— ,  —  dove,  8.  yerlicze ;  — 
soup,,  s.    teknöshéka-leves. 

Tush  (tás),  int.  csitt. 

Tusk  (taszk),  s.  agyar;  kap- 
fog ;  rovaték. 

Tűssel  (tász'szl),  v.  a.  ran- 
ezosítni,  ránezba  szedni. 

Tussle  (tász'szl),  g.  czivako- 
dás,  verekedés  :  to  have  a 
—  with   /.'/./    J;:i  -ral     vel. 

Tut  (tát),  8.  országezímer  nl- 
mója;  int. csitt!  félre  vele! 
el  vele  ! 

Tutelage  ( tju'teledzs ) ,  s, 
gyámság,  gyám  nókság. 

Tutelar  (tju'telér),  — y,  adj. 
gyámsági ;  védő ;  —  angel, 
8.  őrangyal,  védangyal; 
— y  saint,  s.  védszent. 

Tutor  (tju'ter),  g.  nevelő,  ta- 
nító;  private  — ,  házita- 
nító :  — ,  v.  a.  oktatni,  ne- 
velni; leczkézni. 

Tutoress  (tju'táresz),  8.  ne- 
velőnő. 

Tuz  (táz),  s.  hajfürt. 

Twaddle  (twad'dl),  8.  csacso- 
gás;  r.a.  and  n.  csacsogni. 

Twad'dler,  s.  csacsogó. 

Twain  (twén),  adj.  két,  ket- 
tő ;  adr.  ketté,  kétfelé ;  to 
rend  ni  —,  kettészakítani; 
to  split  in  — ,  kettéhasí- 
tani, [föld. 

Twait   (twet),   s.   irtovány- 

Twang  (twang),  v.  n.  megzú- 
dúlni,  megzördülni,  meg- 
CSÖrdŰlni,  mer/csörrenni:  8. 
csörrenés  ,     megcsörrenés , 

mryzördiilés ;  éles  hány: 
dnnnyoyás ;  to  speak  with 
a  — ,  dünnyögni. 

Twangle  (twdn'gl),  v.  n.  csö- 
rágm    i    ",    •••■  .-y- tnx 

Twank  (twénk),  v.  a.  csör- 
getni, giliszta. 

Twatchel   (twat'sl),  s.  földi 

Twattle  (twaftl),  v.  a.  cziró- 

(25 


Twirl 

gatni;  v.  n.  csacsogni;  — 
basket,  s.  csacsogó. 
Tway  (twe),  adj.  két.  kettő; 

—  blade,  s.  banya. 
Tweag,  v.  Tweak. 
Tweague   (twíg) ,   s.   szarait 

állapot. 

Tweak  (twík),  v.  a.  csípni: 
s.  szorultság. 

Tweedle  (twíMli,  r.  a.  ügye- 
sen kezelni  :  legyinteni, 
dővölni  (a  hegedűt). 

Tweel  (twíl) ,  g.  csinvatvá- 
szon. 

Tweezers  (twí'zerz) ,  s,  pl. 
csipesz,  hajtépő. 

Twelfth  (twelfth),  adj.  tizen- 
kettedik :  s.  tizenketted- 
rész  ;  —'lay,  —tide,  s.  víz- 
kereszt napja. 

Twelfth'ly,  adv.  tizenketted- 
szer. 

Twelve  (twelv),  adj.  tizen- 
két, tizenkettő;  —men,  g. 
esküdtszék  ;  by  this  time 

—  month,  mához  eszten- 
dőre. 

Twentieth  (twen'tieth),  adj. 
huszadik. 

Twenty  (twen'ti),  adj.  húsz  ; 
one  and  — ,  huszonegy. 

Twice  (tweisz),  adv.  kétszer. 

Twig  (twig),  s.  suháng,  vesz- 
SZÖ  :  willow  — ,  fíízsuhány: 
lime  — ,  lépvessző. 

Twilight  (tweileit),  8.  szür- 
kület. 

Twin  (twin),  8.  iker;  they 
are  — s,  ök  ikertestvérek  : 

—  brother,  •-■.  ikerfivér;  — 
sister, s.  ikernővér;  — ,  v.n. 
ikret  szülni  ;  párosulni. 

Twine  (twein),  8.  sodrat,  sod- 
rott fonal :  madzag  :  v.  a. 
sodra  ni  :    kapcsolni  ;    v.  n. 

Us8zekac8olódni,ös8zeteker- 

:;■  :ti'  ■  I  WC80l  Ini  to  — 
round,  körülkacsolódni. 

Twinge   (twiiidzs),  .»■.  csípés  : 

v.  a.  csípni,  megcsípni. 

Twin'kle  (twing'kl),  v.  n.pis- 
loyni  ;  húnyoyni  :  8.  szem- 
pillanat. 

Twink'ling,  8.  pislogat;  ■ 

pillánál  :  in  a       .  in  the  - 

of  an  eye,  egy  szempilla- 
natban. 

Twirl  (tweil) ,  8.  forgat . 


Twist 

gatag;  habaró;  v.  a.  for- 
gatni, tekerni,  facsarni, 
habarni;  to  —  one's  mous- 
tache, bajszát  pödörgetni  : 

—ing  stick,  8.  habaróvesz- 
szö. 

Twist  (twiszt),  v.  a.  facsarni, 
tekerni :  sodrani,  pödörni; 
fonni,  egymásba  fonni;  be- 
szőni: összetekerni :  össze- 
sodorni ;  to  —  thread,  czér- 
nát  sodorni ;  — ed  tobacco, 
tekercs  dohány ;  to  —  with 
gold  and  silver,  arany  és 
ezüstfonalat  beszőni ;  —, 
v.  ».  összetekerödzeni; egy- 
másba szövődni,  egymásba 
fonódni ;  — ,  s.  fonat,  fona- 
dék; a  rope  with  three 
— s,  három  sodratu  kötél ; 
a  silk,  — ,  selyemzsineg. 

Twist'er,  .?.  sodró:  fonógép. 

Twit  (twit),  v.  a.  to  —  one 
with,  szemére  hányni  vki- 
nek  i mit ;  — ter,  s.  gán- 
csoló. 

Twitch  (twits) ,  s.  rántás, 
rángatas  ;  csípés ;  convul- 
sive — es,  rángatódzás; 
— ,  v.  a.  rántani, rángatni; 
csíjmi. 

Twitter  (twit'ter),  s.  csiripe- 
lés ;  czinczogás,  nevetgé- 
lés ;  roham  (nyavalyáé); 
sóvárgás;  agy ódás;  r.  n. 
csiripelni;  czinczggni,  ne- 
vetgélni. 

Twittle-twattle ,  s.  lics-locs 
beszéd ;  c.  n.  csacsogni. 

1Twixt.  v  Betwixt. 

Two  (tú),  adj.  két,  kettő;  — 
horses,  s.  pl.  két  ló;  I'll 
give  you  these  — ,  oda 
adom  önnek  ezt  a  kettőt ; 
there  are  —  of  thern,  ket- 
ten vannak;  by  —  and  — , 
kettenként;  —  Sir  Positives 
can  scarce  meet  with- 
out a  skirmish,  két  éles 
tőr  nem  fér  egy  hüvelybe; 
in  a  day  or  — ,  egykét  nap 
alatt;  —edged,  adj.  két- 
élű, —fold,  adj.  kétszeres; 
adv.  kétszeresen;  — handed, 
adj.  kétkezü  :  -—  horned, 
adj.  kétszarvú  :  —  inched, 
adj.  kéthüvelyknyi  ;  — 
leaved,  adj.  kétlevelü  :  — 


Tyburn 

legged,  adj.  kétlábú  ,•  — 
prong,  adj.  kétágú,  két- 
fogú  |  rilla  stb. );  —rowed, 
adj.  kétsoros  :  —  tongued, 
adj.  két  nyelvű  ;  —winged, 
adj.  kétszárnyú. 

Tyburn  (tci'börn),  s.  egy  lon- 
doni vesztőhelynek  neve; 
—  blossom,  s.  akasztófa 
virága. 

Tye,  t>.  Tie. 

Tyger,  v.  Tiger. 

Tyrubal  (tim'bél),  s.  üstdob. 

Tvme,  v.  Thyme. 

Tympan  (tim'pén),  8.  táblá- 
zat;  homlokfaltere;  dob; 
—sheet,  s.  t  nyomd.)  ve- 
zér-ív. 

Tympanitis  (timpéni'tis),  s. 
hasvízkórság. 

Tympanum  (tim'pénám),  8. 
földob. 

Tympany  (tim'2)éni),  s.  szél- 
vízkórság. 

Tyny,  v.  Tiny. 

Type  (teip),  s.  jelkép;  elő- 
kép, minta;  nyomtató  be- 
tű ;  —metal,  s.  betüfém. 

Typhoid  (tei'taid),  adj.  hagy- 
mázféle. 

Typhon  (tei'fán),  s.  vízforga- 
tó g.  vízzsák. 

Typhoon  (teifún'),  s.  forgó- 
szél, vihar.  , 

Typhus  (tei'fász),  s.  hagy- 
ma z. 

Typic  (tip'ik),  — al,  adj.  jel- 
képes ;   képleges;   eWképi. 

Typographer  (teipag'réfer) , 
.-•.  nyomdász,  könyvnyom- 
tató. 

Typographic,  — al,  adj.  jel- 
képes:  nyomtatási :  nyom- 
dászat i ;  — ally, adv.  nyom- 
dászatilag. 

Typography  (tehpag'réfi),  s. 
jelképzés;  előképzés;  nyom- 
dászat ;  nyomda. 

Tyran,  v.  Tyrant. 

Tyrannic  (teirén'ik) ,  — al, 
adj.  zsarnoki;  —ally,  adv. 
zsarnokilag. 

Tyrannicide  (teirén'iszeid), 
s.  zsamokölés;  zsarnokölő. 

Tyrannize  (tir'éneiz),  r.  a. 
zsarnokozni;  i\n.  zsarno- 
koskodni. 

Tyrannous,  v.  Tyrannical. 
í-26 


Ultramontane 

Tyranny  (tir'éni) ,  s.  zsar- 
nokság. 

Tyrant  (tei'rent),  s.  zsarnok. 

Tyro  (tei'ro),  s.  ujoncz,  ta- 
noncz. 

Tyrol  (tir'ol),  s.  Tirol. 

Tvrolese  (tirolíz'),   8.  tiroli. 

Tythe,  v.  Tithe. 


U 

U  (ju),  s.  az  U  betű  neve. 

Uber  (ju'ber),  s.  tögij. 

Uberous  (ju'berász),  adj.  tö- 
a>/es;  duzzadt,  teliden  teli; 
bő. 

liberty  (ju'berti),  s.  bőség. 

Ubiquitariness,  v.  Ubiquity. 

Ubiquitary  ( j  ubik'witéri ) , 
adj.  mindenütt  levő. 

Ubiquity  (jubifwiti), s.  min- 
denüttlét,  mindeniittjelen- 
valóság. 

Udder  (ád'der),  s.  tögy. 

Uddered  (ád'derd),  adj.  tö- 
gyes. 

Udsbud  (ádzTiád) ,  int .  ej- 
nye. 

Udsbud'dikins,  v.  Udsbud. 

Uglily  (áglüi),  adv.  csúnyául. 

Ugliness  (ág'linesz),  s.  csú- 
nyaság. 

Ugly  (ágii),  adj.  csúnya,  rút. 

Ulcer  (ál'szer),  s.  fekély. 

Ulcerate  (ál'szeret),  v.  n.  ge- 
nyedni,  megevesedni ;  v.  a. 
genyeszteni. 

Ulceration,  s.  fekélyzés,  ge- 
nyedés.  „ 

Ulcerous  (ál'szerász),  adj.  fe- 
kélyes. 

Ulig'inous  ( juhd'zsinász  ) , 
adj.  posványos,  enyekes. 

Ulna  (ál'né),  s.  könyökkoncz. 

Ulterior  (álti'riár),  adj.  túl- 
só ;  további. 

Ultimate  (ál'timet\  s.  vég- 
nyilatkozat  :  A'-';  utolsó, 
végső ;  — ly,  adv.  utoljára. 

Ultra  (ál'tré),  adj.  túlzó;  adv. 
túl. 

Ultramarine  (áltrémérin')  .. 
tengertúli  kék. 

Ultramontane  ( altréman '  - 
ten),  adj.  havasontúli. 


Ultramundane 

Ultramundane  ( áltrémán'- 
den),  adj.  világontúli. 

Ultroneous  (áltro'uiász)  adj. 
önkénytes. 

Ululatiou  (juljulé'sán),s.  bö- 
gés,  üvöltés. 

Umbel  (ára 'bel),  s.  ernyő, 
bog-ernyő. 

Umbelliferous  (  ámbelif '  - 
érász) ,  adj.  ernyős  ;  — 
plant,  s,  ernyős  növény. 

Umber  (ám'bíír),  s.  barna- 
föld  neme:  tomolykó  (fo- 
lyóvízi hal). 

Umbilic  (ámbü'ik),.?.  köldiík. 

Umbil'ical,  adj.  Köldök  .  . ; 
—  region  ,  köldöktáj  ;  — 
scissors,  s.  pl.  köldökollő. 

Umbil'icated,  adj.  köldökös. 

Umbrage  (ám'bredzs),  s.  ár- 
nyék :  gyanú  ;  neheztelés  : 
to  take  —  at  .  . ,  zokon 
venni  vnűt,  neheztelni  rmi- 
ért. 

Umbrageous  (ámbre'dsiász), 
adj.  árnyékos  :  homályos  ; 
— ness,  s.  árnyasság. 

Umbra'na,  v.  Umber. 

Umbratic  (ámbrét'ik),  — al, 
adj.  árnyas;  —  doctors,  s. 
pl.  szobatudósok. 

Umbrel,  v.  Umbrella. 

Umbrella  (ambrellá),  s.  eser- 
nyő. 

Umbros'ity.  s.  árnyasság. 

Umbrous  (ám'brúsz),  adj. 
árnya*. 

Umpire  (ám'peir),  s.  válasz- 
tnit  bíró  :  r.  a.  kénybirói- 
lag  elintézni. 

Unábash'ed  (anébésd'),  adj. 
meg  nem  szégyenített; szem- 
telen. 

Unabated  (ánébe'ted) ,  adj. 
meg  nem  csökkent. 

Unabil'ity,  t.  képtelenség,  te- 
hetetlenség. 

Unable  (ané'bl),  adj.  képte- 
len, tehetetlen. 

Unabolisnable(anébal'isébl), 
adj.  eltörölhetlen  (v.  tör- 
vény), meg  nem  szüntet- 
hető. 

Unabridged  í  anébridzs'd  ) , 
adj.  nem  rövidített. 

Unaccented  (anékezen'ted), 


Unacceptable 

adj.  éketlen;  hangsúlyta- 
lan. 

Unacceptable  (— ékszep'tébl) 
adj.  el  nem  fogadható. 

Unaccepted  ( — ékszep'ted ) , 
adj.  el  nem  fogadott. 

Uuaccessible  (  —  ékszesz  '  - 
szibl),  adj.  férkezhetlen, 
megközelíthetlen  ;  — ness, 
s.  hozzámehetlenség. 

Unaccompanied  (— ékkam'- 
pénid),  adj.  kiséretlen,  ki- 
séret nélküli. 

Unaccomplished  (— ékkam'- 
plisd),  adj.  végezetlen,  be- 
fejezetlen ;  kiképezetlen. 

Unaccountable  (— ékkáunt'- 
ébl),  adj.  nem  felelős  :  ki- 
tanulhatatlan,  megfogha- 
tatlan;—ness,  s.  nem  fele- 
lősség. 

Uuaccuracy,   v.  Inaccuracy. 

Unaccurate  ( —  ekTtjuret ) , 
adj.  pontatlan,  nem  szaba- 
tos. 

Unaccusable  (— ékkju'zébl), 
adj.  nem  vádolható ;  fedd- 
hetetlen. 

Unaccustomed  ( —  ékkász'- 
támd),  adj.  nem  szokott , 
szokatlan. 

Unachievable  ( —  étsív'ébl ), 
adj.  cl  nem  érhető  :  kivihe- 
tetlen. 

Unacknowledged  ( -eknal'- 
edzs'd),  adj.  el  nem  is- 
mert. 

Unacquaintance  (— ékkwént'- 
énsz),  s.  (with),  ismeret- 
lenség, nem  ismerés. 

Uancquaint'ed,  '/'(/'.  ismeret- 
len, nem  ismerő. 

ünaequirable(— ékkwei'rébl) 
adj.  meg  nem  szerezhető, 
meg  nem  nyerhető. 

Unactive  (— ék'tiv),  adj.  tét- 
len ;  hatástalan. 

Unadínif  table  (— édmit'tébl) 

adj.  meg  nem  engedhető . 

Unadmitted,  adj.  meg  nem 

engedett. 
Unadorn'ed(— édaarnd'),adj. 

nem  ékesíti  tt :  mesterkélet- 
len. 
Unadnlterate   (    edal'tSrét), 
— d,  adj.   nem  hamisított, 

tiszta. 

Unadvertent,  v.  Inadvertent. 

Í27 


Unannounced 

Unadvisable  (— édvei'zébl), 
adj.  nem  tanácsos. 

Unadvised  (— édveizd'),  adj. 
tanácstalan,  gondolatlan ; 
— ly,  adv.  gondolatiamul ; 
—ness,  s.   gondolatlanság. 

Unaffected  (— éffek'ted),  adj. 
meg  nem  Itatott  ;  nem  szín- 
lett ,  nem  tettetett ;  —  ly, 
adv.  őszintén,  tettetés  nél- 
kül ;  —ness,  s.  őszinteség, 
természetesség,  mesterkélet- 
lenség, [ható. 

Unaflectfing,    adj.   meq    nem, 

Unaffiicted  (-éfflict'ed),  adj. 
aygódiitJan,  bútalan. 

Unagree'able( — égrí'ébl),ad;. 
illetlen;  (to,  with)  össze 
nem  egyező;  (to)  hozzá  nem 
illő. 

Unaid'ed  (áne'ded),  adj.  se- 
gélytélen. 

Unaired  (— erd'),  adj.  nem 
szellőztetett. 

Unalienable  (— el'ienébl)  ,adj. 
elidegen'ithetlen. 

Unalienated  ( —  é.l'ieueted ) , 
adj.  el  nem  idegeníteti. 

Unallayed  ( — éllécl'),  adj.  ve- 
gyítetlen  :  meg  nem  csilla- 
podott. 

Unallowable  (  —  élláu'ébl ), 
adj.  meg  nem  engedhető. 

Unallow'ed  (— élláud'),  adj. 
meg  nem  engedett. 

Unalterable  ( —  aal'terébl ) , 
adj.  változhatatlan; — ness, 
x.  változhatatlanság. 

Unalterably,  adv.  változha- 
tatlanúl. 

Unal'tered  ( — aal'terd) ,  adj. 
változatlan. 

Unamaz'ed  (  -émézd'),  adj. 
meg  nem  döbbent. 

Unamen'dable ,  adj.  javít- 
hatlan. 

Unamiable  (— e'miebl),  adj. 
nem  szerelmetes. 

Unamissible,  v.  Inamissible. 

Unanimated    (  -én'iméted), 

adj.  lelketlen,  élettelen. 
Unanim'ity ,    •-•.    egyakarat, 

i  .■;;/■  i  lelmn  j;  /     :  gyeti  rt  ■■ 
Unan'imous,  adj.  egyakara- 

tá,  egyértelmű  ;      ly,  adr. 

egyakarattal. 
Unannounced!    énnaunezt') 

adj.  be  nem  jelentett. 


Unanswerable 


Unattempted 


Unblushing 


Unanswerable  ( — án'szerébl), 
adj.  this  question  is  — ,  e 
kérdésre  a  felelet  lehetet- 
len ;  —  for  .  . ,  nem  felelős 
-ért. 

Unanswered  ( —  an'szerd ) , 
adj.  felelet  nélküli. 

Unappaled  (— éppaald'),  adj. 
rettenetlen. 

Unapeasable  ( —  éppíz'ebl ) , 
adj.  hngesztelhetlen. 

Unappeas'ed(— éppízd'),a<Í7'. 
meg  nem  engesztelt. 

Unapplicable  (— ép'plikébl), 
adj.  alkaltnazhatlan. 

Unapprehensive  (  —  éppre  - 
hen'sziv),  adj.  aggódatlan, 
nyugodt  ;  nem  fogékony, 
érzéketlen. 

Unapprized  ( —  éppreizd'), 
adj.  nem  értesített. 

Unapproachable  (— éppraots' 
ébl) ,  adj.  megközelíthet- 
len. 

Unapt  (— épt'),  adj.  képtelen, 
ügyetlen,  alkalmazhatlan  ; 
— ness,  g.  alkalmazhatlan- 
ság,  képtelenség,  ügyetlen- 
ség. 

Unargued  (— árgjud'),  adj. 
vitatlan. 

Unarm  (— árm'),  v.a.  lefegy- 
verezni, lefegyverkeztetni. 

Unarmed  ( —  armd' ) ,  adj. 
fegyvertelen. 

Unarranged  (— érréndzs'd) , 
adj.  rendezetlen  ;  elinté- 
zetlen. 

Unarrayed  (  —  érred').  adj. 
rendezetlen;  fel  nem  öltö- 
zött, öltözetlen. 

Unarticulate ,  v.  Inarticu- 
late, [rétien. 

Unask'ed  (— ászked),  adj.  ké- 

Unassail'able  (— észszél'ébl), 
adj.  meg  nem  támadható, 
megtámadhatatlmi. 

Unassisted  (— észszisz'ted), 
adj.  segédetlen. 

Unassuming  ( —  észszju '  - 
ming),  adj.  szerény. 

Unatonable  (— éto'nébl),  adj. 
leróhatatlan  (bűn). 

Unattainable  (— étti'nébl), 
adj.  elérhetetlen;  —ness, 
s.  elérhetetlenség. 

Unattainted  ( —  éttént'ed ) , 
adj.  szeplőtlen. 


Unattemp'ted  (— étteni'ted), 

adj.  nem  kisértett. 
Unattended    ( —  gtten'ded  )  , 

adj.   kisér étlen;   elhanya- 
golt. 
Unatteutive     ( —  etten'tiv  ) , 

adj.  figyelmetlen. 
Unauthorized( — aa'thoreizd) 

adj.  felhatalmazás  nélküli, 

jogosítlan. 
Unavailable  (— ével'ébl),  adj. 

hiábavaló,  sikeretlen. 
Unaveng'ed    (  —  évendzs'd), 

adj.  boszúlatlan,  büntetlen. 
Unavoidable  ( —  évaid'ébl ) , 

adj.  elkerítlhetlen,  múlhat- 

lan  ;  —ness,  s.  elkerülhet- 

lenség,  mülhatlanság. 
Unavoidably,  adv.  elkerül- 

hellénül,  múlhatatlanul. 
Unaware  (— éwer'),  adj.  (of) 

figyelmetlen. 
Unaware',  — s,  adv.  hirtelen, 

váratlanéi. 
Unbaptis'ed    (  —  bépteizd'), 

adj.  keresztéletlen. 
Unbar  (—bár'),    v.  <i.  felzá- 
rolni, reteszt  hátrahúzni. 
Unbashful   (— bés'ful),    adj. 

szemtelen. 
Unbearable  ( — bér'ébl),  adj. 

eVvisélhetlen,  türhetlen  :  — 

ness,    s.    elviselhetlenség, 

türhetlenség. 
Unbeard'ed  (— bír'ded),  adj. 

szakállatlan. 
Unbear'ing  (— beYing),  adj. 

terméketlen. 
Unbecoming    (— bikám'ing), 

adj.  illetlen;  nem  jól  álló. 
Unbefitting  (— bifit'ting)  ,adj. 

illemtélen. 
Unbef riended  (— bifrend'ed) , 

adj.  barátian. 
Unbegot ,    —ten  ,    (—  bigat', 

— bigat'tn),  adj.  nemzetlen. 
Unbeguüe    (— bigeil'),    v.    a. 

kiábrándítni. 
Unbeheld    (— biheld') ,    adj. 

nem  látott. 
Unbelief  (— bilíf),   s.    hitet- 
lenség. 
Unbelieve(— bilív'),r.  a.  nem 
hinni,  hitelt  nem  adni.  nem 
bízni  (-ban,  -ben ). 
Unbeliev'er,  s.  hitetlen. 
Unbelov'ed   (— bilávd'),  adj. 
nem  szeretett,  szeretetlen. 

428 


Unbend  (—bend'),  v.  a.  meg- 
ereszteni;  leoldani  ( vitor- 
lat  >:  to  —  one's  mind,  ki- 
nyugodni  fáradalmait,  el- 
mebeli munka  után  kipi- 
henni magát:  to  —  one's 
cares,  gondjain  túladni : 
an  —  ing  hour ,  pihenő- 
ára, [makacs. 

Un'bending,  adj.  hajthattam; 

Unbenev'olent.  adj.  nemjó- 
akará,  nem  szíves. 

Unbenign  (— binein'),  adj. 
nem  kegyes,  nem  szíves. 

Unbeseeming  (— biszím'ing), 
adj.  illetlen ;  —ness ,  s. 
illetlenség. 

Unbesought  (— biszaot'),  adj. 
kéretlen,  hívatlan. 

Unbespoken  ( —  biszpo'kn ) , 
adj.  nem  rendelt  (p.  por- 
téka). 

Unbewail'ed  (— biweld'),  adj. 
megsír  atátlan. 

Unbewitch  (— biwits'),  v.  a. 
büvöléstöl  megszabadítni. 

Unbiassed  (— bei'észt),  adj, 
el  nem  fogúit,  részrehajlat- 
lan. 

Unhid,—  den  (— bid,— bid'dn) 
adj.  kéretlen,  önkény tes ; 
adv.  önszántából. 

Unbind  (— beind'),  v.  a.  irr. 
feloldozni,  megoldani. 

Unbitted  (— bit'ted),  adj.  za- 
bolátlan. 

Unblamable  ( —  blé'mébl )  , 
adj.  feddhetlen;  — ness,  s. 
feddhetlenség. 

Unbla'mably,  adv.  feddhet- 
lenül. 

Unblasted  (— blász'ted),  adj. 
hervadatlan. 

Unbleach'ed  (— blíta'd),  adj. 
fehérítetlen,  kullatlan. 

Unblemishable  ( —  blem '  - 
isébl),  adj.  feddhetetlen. 

Unblemished  ( —  blem'ist ) , 
adj.   szeplőtlen,  feddtelen 

Unblended  (— blen'ded),  adj. 
vegyít  étlen,  tiszta. 

Unblest  (— bleszt'J,  adj.  bol- 
dogtalan ;  elvetemedett. 

Unbloody  (— blád'y),  adj.  nem 
véres. 

Unblushing  (— blás'ing) .  adj. 
szemtelen,  pirulatlan;  — ly, 
adv.  szemtelenül. 


Unboiled 

Unboiled  (— bailcl'),  adj.  f öt- 
len,  nyers. 

Unbolt  (— boolt'),  v.  a.  fölre- 
teszelni. 

Unbolt'ed,  adj.  nem  szitált, 
darabos ;  felreteszelt. 

Unbookish  (— búk'is),  adj. 
tanulatlan,  nem  könyves. 

Unborn  ( — baarn'),  adj.  szü- 
letlen. 

Unbosom  (— bú'záni),  v.  a. 
to  —  one's  self  to  .  .  ,  szí- 
vét kitárni  vki  előtt ;  to  — 
one's  secrets  to.  .  ,  titkait 
közölni  -val,  -vei. 

Unbottomed  (—  bat'támd) , 
adj.  feneketlen. 

Unbound  (— báund')  ,  adj. 
kötetlen. 

Unbounded  (  —  báund'ed ) , 
adj.  határtalan ;  —ly,adv. 
határtalanul;  — ness,  s.  ha- 
tártalanság. 

Unbow  (— bao'),  v.  a.  meg- 
ereszteni; to  —  one's  re- 
solution, szándékóról  le- 
mondani. 

Unbowel  (— báu'el),  v.  a.  ki- 
zsigerelni, beleket  kivenni. 

Unbrace  (— brész'),  v.  a.  le- 
csatolni, kicsatolni,  kifűz- 
ni, kioldani, feloldani,  ki- 
gombolni. 

Unbreathed  (— bríthd'),  adj. 
non  idomított ;  gyakorlat- 
lan. 

Unbred  (—bred'),  adj.  neve- 
letlen; —  to,  tudatlan,  -ban, 
-ben. 

Unbreeohed  (— brits'd),  adj. 
nadrágtalan, 

Unbribable  (  brei'béBl),ad;. 
megvesztegethetlen. 

Unbribed  (-  breibd') ,  adj. 
meg  nem  vesztegetett. 

Unbridle  (— brei'dl),  v.  a.  le- 
zablázni. 

Unbri'dled,  adj.  féketlen. 

Unbuckle  ( — bák'kl) ,  v.  a. 
lecsatolni,  kicsal  nini. 

Unbnng  i—  bang'),  v.  a.  id-, 
kiszádolni. 

Unburden  (— bóVdn),  v. 
a.  tehertől  megszabadítni ; 
(átv.  ért.)  nyilatkozni. 

Unburíed  (— beYid),  adj.  te- 
metetlen. 

Unburthen,  v.  Unburden. 


Unbutton 

Unbutton  (— bát'tán),  v.  a. 
kigombolni,  felgombolni. 

Uncall'ed  (— kaaíd'),  adj.  hí- 
vatlan ;  —for,  kivánatlan. 

Uncancelled  ( —  káu'szeld ) , 
adj.  cl  nem  törölt,  men  >u'm 
szüntetett. 

Uncanopied  (  — kén'opeid ) , 
adj.  mennyezet  nélküli. 

Uncapable,  v.  Incapable. 

Uncared  (—kérd'),  adj.  — 
for,  elhanyagolt. 

Uncarpeted  ( —  kár'peted ) , 
adj.  szőnyegetlen,  lábsző- 
nyeg nélküli. 

Uncase  (—kész'),  v.a.  tokjá- 
ból kivenni;  to  —  a  lever- 
et, nyúl  bőrét  lehúzni. 

Uncaught  (— kaat'),  adj.  el 
nem  fogott. 

Uncautious  (— kaa'sász),  adj. 
nem  óvatos,  vigyázatlan. 

Unceas'ing  (— szí'szing),  adj. 
szüntelen;  —  Ív,  :idv.  szün- 
telenül. 

Uncensured  ( —  szen'sárd ) , 
adj.  birálatlan. 

Unceremonious  (— szerimo'- 
niász),  adj.  teketória  nél- 
küli :  — ly,  adv.  teketória 
nélkül. 

Uncertain  (— szerteu),  adj. 
bizonytalan :    nem   biztos. 

Uncertainty  (— szer'tenti),  s. 
bizonytalanság. 

Uncessant,  v.  Incessant. 

Unchain  (— tsen'),  v.  a.  ki- 
csatolni ;  felszábadítni. 

Unchangeable  ( — tsendzs'- 
ébl),  adj.  nem  változékony, 
változhatlan ;  —ness,  s. 
változhatlanság. 

Unchange'ably,  adv.  változ- 
hiitlanül. 

Unchanged  ( —  tsendzs'd ) , 
adj.  változatlan. 

Uncharitable  (—  tsér'itéb] ), 
adj.  szeretetlen,  könyörület- 
len;  nem  adakozó  ;  ness, 
8.  szeretetlenség ,  könyőrü- 
letlenség,  szivteh  még. 

Uncharitably,  aár.  szeretet- 
ik h::!    I    )!.■/  i  ■■/,•/'.  ?/■'/. 

Uncharm   |    tsánnQ,   v.  a. 

bájolástól  megszabadítani. 
(Jncriarm'irig ,    adj.  el   nem 

bájoló,,  kecstelen. 
Unchary  |    teé'ri),  adj.  to  be 
429 


Uncloud 

—  of .  . ,  nem  vigyázni  -ra, 
-re,  nem  fukarkodni  -val, 
■vei. 

Unchaste  (  — tseszt'),  adj. 
buja;  — ly,  adv.  buján; 
— ness,  .s.  bujaság. 

Uncheek'ed  (—  tsekt'),  adj. 
akadálytalan,  féketlen. 

Uncheerful  (— tsír'íul),  adj. 
vigatlan,  levert ;  — ness,  s. 
levertség. 

Uncheer'y  (— tsír'i),  adj.  szo- 
morű,  komor. 

Unchristened  (— ki'isz'tend), 
adj.  keresztéletlen. 

Unchristian  (— krisz'tsán), 
adj.  kereszténytélen;  po- 
gány. 

Unchurch',  v.  a.  kitiltani  az 
egyházból. 

Un'cial  (— sél),  s.  —  letter,  s. 
hüvelykes  betű,  nagy  betű. 

Uncircumcised  (— szer'kám- 
szeizd) ,  adj.  körül  nem 
metélt. 

Uncircumspect  (— szer'kám- 
szpekt),   adj.  nem  óvatos. 

Uncivil  (— sziv'il),  adj.  ud- 
variatlan :  — ly,  adv.  ud- 
variatlanul. 

Uncivilized  ( —  sziv'ileizd  ) , 
adj.  műveletlen,  nem  pól- 
gárisult. 

Unclad  (—kled'),  adj.  8Ztö- 
letlen. 

Unclaim'ed  ( — klemd'),  adj. 
nem  követelt,  vissza  nem 
köretelt. 

Unclasp  (— klászp').  v.  a.  ki- 
kapcsolni. 

Uncle  (áng'kl),*.  nagybátya. 

Unclean  (ánklín'),  adj.  tisz- 
tátalan; — ly,  adv.  tisztá- 
talanul. 

Uncleanliness  (— klin'linesz) 

s.  tisztátalanság. 

Unclean'nesB,  s.  tisztátalan- 
ság :  bujálkodás. 

Uncleansed  (— -klenzd),  adj. 
meg  nem  tisztított. 

Unclew  (— kin'),  V.  a.  kibon- 
tani ;  tönkre  tenni. 

Unclog  (— klagl,  v.  a.  teher- 
ről megszabadítni. 

Unclothe  (  klodh'),  ».  a.  le- 
vetkőztetni. 

Uncloud  (  -klúud'),  r.  a.fól- 
derítni. 


Unclouded 


Unconditional 


Undauntable 


Uncloud'ed,  adj.  derült :  — 
nesB,  s.  derültség;  derű. 

Undue,  ».  Unclew. 

Uncoil  (—kail'),  v.  a.  leteker- 
ni, hitekergetni. 

Uncoin'ecl  (— kaind),  adj.  ve- 
retlen (pénzzé). 

Unconib'ed  (— koind) ,  adj. 
fésületlen. 

Uncorneliness  (-kám'linesz) 
s.  kellemtelenség,  becste- 
lenség, szépség  hiánya. 

Uncomly  (— kámli),  adj.  Jel- 
lemtelen, nem  szép. . 

Uncomfortable  (— kám'fár- 
tébl),  adj.  nem  kényelmes, 
kényelmetlen :  —  ness,  s. 
kényelmetlenség. 

Uiicom'fortably,  adv.  kényel- 
metlenül. 

Uncornmend'able ,  adj.  nem 
dicséretes. 

Uncommon  ( —  kám'mán  )  , 
adj.  rendkívüli,  ritka,  szo- 
katlan ;  —  ly,  </</<-.  szokat- 
lanul :  —ness,  s.  szokatlan- 
ság, ritkaság. 

Uncommtmicable  (— kámm- 
ju'nikébl),  adj.  közölhe- 
tetlen. 

Uncommn'nicative,  adj.  nem 
közlékeny. 

Uncompelled  (— kámpeld'), 
adj.  nem  kényszeritett. 

Uncomplaining  (— kárnple'- 
ning) ,  adj.  nem  panasz- 
kodó. 

Uncomplaisant  ( —  kárn'pli- 
zént),  adj. szolgálatra  nem 
kész.  barátságtalan,  nem 
módos. 

Uncomplete,  v.  Incomplete. 

Uncomplying  ( —  kámplei'  - 
ing),  adj.  nem  engedékeny, 
nem  készséges. 

Unconceivable  (—  kansziv'- 
ébl) ,  adj.  megfoghatlan, 
képzelhetetlen  ;  — ness,  s. 
megfoghatlanság ,  képzel- 
hetetlenséy. 

Unconcern  (— kanszern'),  s. 
közöny  őssé y,  részvétlenség; 
gondatlanság. 

Unconcern'ed  (— kanszernd') 
adj     Ír.  cnycs    réetvétlí  i 
gondatlan  ;  to  be  —  about 
.  .  ,  nem  gondolni  -val,-vel; 


—ness,  s.  közönyösség, gon- 
datlanság. 

Unconditional  ( —  kandis'- 
ánél),  adj.  feltétlen:  kor- 
látlan; — ly,  adv.  feltétle- 
nül. 

Unconíinable  ( — kanfei'nébl) 
adj.  határolhatlan. 

.Unconfined  ( —  kanfeind' ) , 
adj.  határtalan. 

Unconfirm'ed  ( — kanf  örmd') , 
adj.  meg  nem  erősített. 

Unconfutable  (—kanf ju't('bl) 
adj.  czáfolhatlan. 

Unconnected  (— kannek'ted) 
adj.  összeföggetlen ;  egy- 
mássalösszeköttetésben nem 
álló. 

Uncon'querable  (— kang'ké- 
rébl) ,  adj.  meg  győzhetet- 
len. 

Unconscionable  ( — kan'sán- 
ébl),  adj.  lelkiismeretlen ; 
méltalmatlan. 

Uncon'scious  ( — kan'sász  ), 
adj.  eszméletlen :  tudtom, 
tudtad,  tudta  nélküli;  — ly, 
adv.  eszméletlenül;  tud- 
tom, tudtod,  tudta   nélkül. 

Unconsolable,  v.  Inconso- 
lable. 

Unconstant,   r.    Inconstant. 

Unconstitutional  (— kanszti- 
tju'sánél).  adj.  alkotmány- 
ellenes. 

Unconstrainable  (  —  kan  - 
sztrén'ébl),  adj.  visszatar- 
tóztathatlan,    fékezhetlen. 

Unconstraint  (— kansztrent') 
s.  kény  szernélküliség,  sza- 
badság. 

Unconsumed  (— kanszjumd') 
adj.  el  nem  fogyasztott ;  el 
nem  emésztett. 

Uucontended(— kanten'cled) , 
adj.  vitatlan. 

Uncontented  (— kanten'ted), 
adj.  elégületlen. 

Uncontestable,  v.  Incontest- 
able. 

Uncontrollable  (—  kantrol'- 
lébl) ,  adj.  ellenörizhetlen; 
ellenáll] látatlan  :  fékezhet- 
len. 

Unconverted  (— kanver'ted), 
adj.  meg  nem  tért. 

Uncorrupt  (— karrápt'),  — ed, 
adj.   romlatlan,    nem   rom- 

430 


lőtt ;  —  ness,  .5.  romlatlan- 
ság. 

Uncountable  ( —  káunt'ébl ), 
adj.  számlálhatlan,  olvas- 
hatatlan, [lati. 

Uucount'ed,  adj.  számlálat- 

Uncounterfeit  (— káim'ternt) 
adj.  nem  iitánzott,  valódi; 
nem  tettetett. 

Uncourteous  ( —  kaVtsász  ), 
adj.  nem  udvarias,  nem 
nyájas;  — ly,  adv.  udva- 
riatlanul :  —ness,  s.  udva- 
riatlanság. 

Uncourtly  (— kárt'li),  adj. 
nem  udvari. 

Uncouth  ( — kúth'),  adj.  fa- 
ragatlan, durva  :  különös, 
sajátságos.  . 

Uncover  (— káv'tr),  ;.'.  a.fel- 
iilarni  lefcdels/ni,  fede- 
lét levenni;  levetkőztetni ; 
föveget  leemelni ;  to  stand 
—ed,  hajadonfővel  ott  ál- 
lani. 

Uncreate  (— kri-et'),  — d,  adj. 
teremtetlen. 

Uncredible,  v.  Incredible. 

Unction  (ánk'sán),  s.  megke- 
nés  ;  fölkenés ;  extreme—, 
utolsó  kenet. 

Unctuous  (ánk'tsjuász),  adj. 
olajos,  zsíros;  kenetes. 

Uncultiváble  ( —  kál'tivébl), 
adj.  mivelhetlen. 

Uncultivated,  adj.  művelet- 
len. 

Uncurb  (— kárb'),  v.  a.  leál- 
lazni;  szabadon  bocsátani. 

Uncured  ( — kjurd'), adj.  gyó- 
gytdutlau  ;  nem  füstölt. 

Uncurrent  (— kár'rent),  adj. 
nem  folyó ,  nem  forgói  pi 

Uncustomary  (-kász'táméri) 
adj.  szokatlan,  divatlan, 
használatlan. 

Uncut  (—kát'),  adj.  metszet- 
len ;  faragatlan  ;  egész  (p. 
kenyér). 

Undamped  (— démpd'),  adj. 
csüggedetlen. 

Undated  (— de'ted),  adj.  ha- 
bos: hullámdad. 

Undated  (án'deted),  adj  kel- 
tezetlen. 

Undauntable  (— daon'tébl) , 
adj.  rettenthetlen. 


Undaunted 

Undaun'ted,  adj.  rettenet- 
len; — ness,  s.  rettenetlen- 
ség. 

Undaz'zled  ( — dézld) ,  adj. 
meg  nem  vakított,  el  nem 
ámított. 

Undebauch'ed  ( — dibaots'd) , 
adj.  romlatlan. 

Undeceivable  ( — diszí'vébl), 
adj.  csalhatatlan. 

Undeceive  ( — diszív') ,  v.  a. 
kiábrándítni ,  tévedéséből 
kivenni. 

Undeceiv'ed  (—diszívd'),  adj. 
meg  nem  csalt;  kiábrándí- 
tott, kiábrándult. 

Undecided  ( —  diszei'ded ) , 
adj.  eldöntetlen,  elhatáro- 
zatlan. 

Undecipherable  ( —  díszei'  - 
ferébl),  adj.  meg  nem  fejt- 
hető, megfejthetlen. 

Undecisive  (  —  diszei'szív ), 
adj.  el  nem  döntő. 

Undeck  (— dekk'),  v.  a.  el- 
dísztelenítni. 

Undeclinable  ,  v.  Indeclin- 
able. 

Undee  (ándí'),  adj.  habos. 

Undefaced  ( — difészd'),  adj. 
el  nem  rutítqtt. 

Undefeas'ible  (  — difísz'ibl ), 
adj.  eltörölhetlen. 

Eatigable  (— dii  t'igébl), 
adj.  fáradhatlan. 

Undefined  (— difeild'),  adj. 
szennytélen,    mocsoktalan. 

UndefLnable  ( —  difei'nébl), 
adj.  meghatározhattam. 

Undefin'ed  ( — difeind'),  adj. 
meg  nem  határozott. 

Undefray'ed  i  -ilifréd'),  adj. 
in <(i  in  in  űzetett;  ki  min 
tartott. 

Undelicate,  v.  Indelicate. 

Undeliven  d  (  -  düiVerd  )  , 
adj.  át  ni  in  adult,  ki  nem 
szolgáltatott. 

Undemonstrable  ( — diman'- 
■ztrébl),  nit.  h,  ,,,  in  bizo- 
nyítható,,bebizonyíthatlan. 

Unden  abli  |  dinei'ébl), adj. 
tagadhatlan. 

plored    (  — diploord') , 

'/'//'.  m-g  írntntluii. 

Undepraved  (  diprév'd  i , 
adj.    romlatlan ,    jóerköl- 


Under 

Under  (áu'der),  prp.  alatt  ; 
alá ;  it  lies  —  the  table,  u: 
asztal  alatt  fekszik  ;  put  it 

—  the  table,  tegye  a:  asz- 
tál alá;  to  tread  a  thing 

—  one's  feet,  lábbal  tapos- 
ni emit  :  under  the  reign 
of  George  the  Third,  har- 
madik György  alatt;  — 
the  colour  of  friendship, 
a  barátság  színe  alatt;  to 
be  —  an  obligation,  köte- 
lezettnek lenni  <-ra,  -re); 
—any  circumstances,  min- 
den esetre  >  hií rminemű  kö- 
rülmények között  is)  ;  — 
pain  of  death,  fejvesztés 
alatt :  to  speak  —  one's 
breath,   halkkal  beszélni; 

—  the  pretence  of . . ,  azon 
úriigy  alatt,  hegy  stb. 
—lock  and  key,  zár  alatt ; 
to  keep  —  lock  and  key, 
elcsukva  tartani,  .ár  alatt 
tartani;—  favour,  engede- 
lemmel; —  the  rose,  titok- 
ban. 

Underaction  (  — ék'sán),  s. 
mellékcselekvény. 

Un'derage  (— édzs),«.  kiskor^ 
kiskorúság. 

Undera'gent,  r.  alügynök. 

Uuderbear  (—bér'),  r.  u.  irr. 
elriselni ,  kiállani:  bél- 
lelni. 

Underbear'er,  t.   halottvwo. 

Underbid  (—bid'),  v.  a.  irr. 
az  árt  leverni  (árlejtésen  I. 

Underbind  (  -beind'),  /■.  a. 
irr.  lekötni. 

Undercraft  (  kráff),  s.  tem- 
plomkar alatti  bolt. 

Undercurrent  (-  -kaVrent),  g. 

ahir. 
Underdo   ( — du'),   v.  a.   irr. 
'a  ni  tökéletesen  tenni :  fé- 
lig fél  ni    !:  Ug  SÜstltl    ül:  it 

underdone,  félfőti  hús;  fé- 
lig sült  hús. 
Underfeel  ^    iíV),  v.  a.jlrton- 

gatiii . 

Underfilling  (  —  filling ) ,  8. 
alaprakás,  alapépíti 
néképűlet. 

Underfoot  i  fút'),  adj.  hit- 
vány,  söpredék :    adv.    a 

hajó  alatt. 

Dndi  ;  .   v.  '/.  irr. 

i::i 


Underrate 

elriselni,  eltűrni,  kiállani; 
felvállalni;  to  —  an  exa- 
mination ,  vizsgálat  alá 
vetni  magát;to  —  íich&nge, 
változáson  átmenni:  to  — 
a  punishment  ,  büntetést 
elszenvedni. 

Undergraduate  (— grédjuet) , 
s.  egyetemi  tanuló,  ki  még 
nem  nyert  akadémiai  ran- 
got. 

Underground  (  —  gráund  )  , 
adj.  földalatti  ;  —railway, 
s.  földalatti  vasát  ;  — ,  s. 
pincze  ;  barlang. 

Un'dergrowth  (— graoth'),  s. 
cserje,  bokorfa. 

Un'derhand  (— hénd),  adj. 
alattomos,  titkos  ;  —  deal- 
ing, s,  titkos  közlekedés; 
— ,  adv.  alattomban. 

Underlay  (—lé') ,  v.  a.  irr. 
alátenni. 

Underla/er,  s.  alj,  aljzat. 

Underlet  (—let'),  v.  a.  irr.  al- 
bérletbe adni. 

Underlieutenant  (— lev'ten- 
ént),  s.  alhadnagy. 

Underline  (—lein'),  v.a.  ala- 
lia: ni.  nlá  vonni. 

Un'derKng,  .-.-.  alattvaló, 
alantas. 

Undermaster  ( — má'szter), 
s.  altanító, 

Under-mill'stone ,  s.  alkő, 
ahá  malomkő. 

Undermine  (— mein'),  r.  </. 
aláásni,  aláaknázni. 

Un'dermost,  adj.  legalsó. 

Underneath   (  -nídh'),  prp. 

alatt  :  ulá  :    adv.  alatta. 

Underofficer  |  afiszer),  s. 
alhivatalnok. 

Un'derpart  (  -párt)  ,  •-•.  al- 
rész,  alsó  rés:  ,•  melléksze- 
rep. 

Underpin  (—pin'),  v.  a.  meg- 
támasztani '  épületet  I. 

Un'derplot  (—plot),  ».  mel- 
lékcselekvény. 

Underprize  (— preiz'),  v.  ». 
lebecsülni. 

Underprop    (  -prapO,   v.  "• 
megtámasztani   jói.  I 
stb. 

r  adei  rate  (    ri  f),  v.  a.  kt  - 

vésre  tenni  árát  :  lebecsül- 
ni, csekélybe  venni. 


Undersell 

Undersoil  (—szeli'),  v.  a.  irr. 
árán  alul  eladni,  elveszte- 
getni (árut ). 

Underset  (—szef),  v.  a.  irr. 
megtámasztani. 

Un'derset,  s.  alár. 

Undersefter,  8.  támasz,  dúcz. 

Undershot  (— sat'),  adj.  alul- 
csapó. 

Undershrnl)  (— srab'),s.  eser- 
jefa. 

Understand  (— sztend')  v.  a. 
irr.  [v.  to  Stand),  érteni, 
megérteni,  átlátni,  megfog- 
ni ;  I  don't  —  you,  én  ont 
nem  értem ;  to  —  the 
world,  a  világot  ismerni; 
to  give  one  to  — ,  értésére 
adni. 

Understanding,  s.  értelem, 
megkülönböztető  tehetség ; 
egyetértés. 

Undertake  (— ték'),  v.  a.  irr. 
(v.  to  Take),  vállalni,  el- 
vállalni, felvállalni ;  vál- 
lalkozni (-ra,  -re) ;  bele- 
fogni ;  to  —  a  voyage,  utat 
tenni,  útnál;  indulni;  to  — 
a  difficult  task,  nehéz  fel- 
adatra vállalkozni. 

Undertaker  (— teTíer),  s.  vál- 
lalkozó, vállaló;  temetés- 
vállaló. 

Undertaking  (— te'king),  s. 
vállalat. 

Undertenant  (—ten' ént),  s. 
albérlő. 

Undervalue  (— vél'ju),  v.  a. 
lebecsülni,  kevesebbre  be- 
csülni, mint  a  mennyit  ér. 

Un'derwood  (— wúd),  s.  eser- 
jefa. 

Underwrite  (— reit'),  v.a.  irr. 
aláírni;  biztosít  ni,  mente- 
síteni (hajót  stb.) 

Underwriter  (— rei'ter),  s. 
biztosító. 

UndeserVed  (— dizervd'), ac//'. 
nem  érdemlett,  érdemletlen; 
ártatlan;  —  ly,  adv.  érdem- 
letlenül ;  ártatlanul. 

Undeserving  (— dizerv'ing) , 
adj.  érdemetlen  ;  méltat- 
lan. 

Undesign'ed  ( —  diszeind') , 
adj.  nem  szándékos ;  — ly, 
adv.  szándéktalanul,  aka- 
ratlanul. 


Undesigning 

Undesign'ing ,   adj.    ezél   v. 

szándék   nélküli;  őszinte, 

jámbor. 
Undesired  (— dizeird'),   adj. 

kiváuntlan,  kelletlen. 

Undestroyable  (— disztrai'- 
ébl),  adj.  rombolhatatlan. 

Undestroyed,  adj.  romb ál- 
lati an. 

Undetected  (— ditek'ted),  adj. 
föl  nem  fedezett,  ki  nem 
talált,  észrevétlen,  ki  nem 
puhatolt. 

Undeterminable  (— diterm'- 
inébl),  adj.  meghatározhat- 
lan. 

Undeterminate  (—  diterm'- 
inet),  adj.  határozatlan; 
eltökéletlen. 

Undevout  (— diváut'),  adj. 
ajtatlan. 

Undexterous(— deksz'terász) 
adj.  ügyetlen. 

Undigested  (— didzseszt'ed), 
adj.  emésztetlen,  meg  nem 
emésztett ;  rendezetlen. 

Undigestible  (— didzseszt'- 
ibl),  adj.  emészthetetlen. 

Undight  (— deit'),  v.  a.  elvá- 
lasztani;  lefejteni. 

Undiminished  (— dimin'isd), 
adj.  nem  kevesbiilt,  nem  ke- 
vesbített. 

Undinted  (— dint'ed),  adj. 
sértetlen. 

Undiscernible(— diszern'ibl), 
adj.  meg  nem.  különböztet- 
hető. 

Undiscern'ing,  adj.  megkü- 
lönböztetni nemtudó,  elmét- 
len. 

Undischarg'ed( — disztsárdzs'd) 
adj.  el  nem  bocsátott;  ki 
nem  fizetett ;  el  nem  sütött. 

Undisciplined  ( —  disz'szi- 
pleind),  adj.  f egy  étlen. 

Undiscoverable  (— diszkaV- 
erébl),  adj.  föl  nem  talál- 
ható, föl  nem  fedezhető. 

Undiscreet  (— diszkrít')  ,adj. 
meggondolatlan ;  szerény- 
telen, kérdezősködő ;  hall- 
gatni nem  tudó. 

Undismay'ed  ( — diszraéd'), 
adj.  csüggedetlen. 

Undisprove'able(— diszprúv- 
ébl),  adj.  czáfolhatlan,  ta- 
gadhatlan. 

432 


Undulate 

Undisputable,  v.  Indisput- 
able. 

Undissembled  (— diszszem'- 
bl'd),  adj.  nem  színlett, 
nem  tettetett. 

Undissem'bling,  adj.  őszinte, 
mjilt. 

Undissolvable  (  — diszszal' 
vébl),  adj.  olvaszthattam, 
olvadhatlan ;  feloldhatlan. 

Undistinguishable  (  — disz- 
ting'gwisébl),  adj.  megkü- 
lönböztetheti en. 

Undistinguished  (— disztrng7- 
gwisd),  adj.  meg  nem  kü- 
lönböztetett;  meg  nem  kil- 
lönözött. 

Undistracted  ( —  disztrék'- 
ted),  adj.  nem  szórakozott, 
háborítatlan. 

Undisturbed  (— disztárbd'), 
adj.  háborítatlan. 

Undividable  ( — divei'débl), 
adj.  oszthatlan. 

Undivulged  (— diváldzs'd'), 
adj.  nem  nyilatkoztatott, 
titkos. 

Undo  (ándú'),  v.a.  irr.  (v. to 
Do),  nem  letté  tenni ;  tönk- 
re tenni ;  eloldani,  megol- 
dani; felbontani ;  helyre- 
hozni ;  what  is  done  can- 
not be  undone,  történt 
dolgokat  nem  lehet  megvál- 
toztatnunk;  I  am  undone, 
oda  vagyok ;  to  —  a  par- 
cel, csomagot  felbontani. 

Undoubted  (— dáut'ed),  adj. 
kéttelen,  nem  kétlett,  két- 
ségtelen ;  — ly,  adv.  kétség- 
kívül, kétségtelenül. 

Undrainable  (— dren'ébl) ,  a  áj . 
kimeríthette n,  apadhatlan; 
kiszáraszthatlan. 

Undress  (án'dresz),  s.  pon- 
gyola, [tetni. 

Undress',  v.  a.  ki-,  levetköz- 

Undress'ed  (— dr  'szd'),  adi 
készítetlen ;  öltő   ilen. 

Undubitable,  v.  Indubitable. 

Undue  (— dju'), adj.  jogosulat- 
lan, helytelen  ;  még  le  nem 
járt  (váltó)  ;  — ly,  adv.  j<  - 
gosulatlanul,     helytelen  til. 

Undulary,  v.  Undulati  ^ry. 

Undulate  (án'djulef),  v.  n. 
hidlámzani. 


Undulation 

Undula'tion,  s.  hullámzás. 

Undulatory  (an'djulétarj ) , 
adj.  hullámos,  hulldmdad; 
—  theory,  s.  hullámzási  el- 
mélet. 

Uuduteous  (— dju'tiász),  adj. 
kötelességmulasztó ,  enge- 
detlen, tiszteletlen. 

Undutiful,  v.  Uuduteous. 

Undying  (—dei'ing),  adj.  hal- 
nation;  nem  múlékony, 
maradandó. 

Unearthly  (— erthli) ,  adj. 
nem  földi,  nem  világi;föld- 
feletti ;  átszellemült ;  bor- 
zasztó, iszonyatos. 

Uneasily  (— í'zili),  adv.  ne- 
hezen, kéjelmetlenül:  nyug- 
talanul, aggodalmasan. 

Uneasiuess  (  —  í'zinesz  ) ,  s. 
kéjelmetlenség,  ny  ugtala  n- 
ság,  aggodalom. 

Uneasy  (  —  í'zi),  adj.  hé  jel- 
mellen, nyugtalan,  aggo- 
dalmas. 

Unedifying  ( —  ed'ifei-ing ) , 
adj.  nem  épületes. 

Uneducated  ( — ed'j  ukéted) , 
adj.  neveletlen. 

Uneffahle,  v.  Ineffable. 

Uneffectual,   v.  Ineffectual. 

Unelegible  ( — el'idzsibl),  adj. 
váloszthatlaii ;  nem  kívá- 
natos. 

Unemploy'ed  ( —  emplaid'  \ , 
adj.  foglalatosság  nélküli : 
nem  alkalmaztatott. 

Unengag'ed  ( —  engedzs'd  ), 
adj.  le  nem  kötött,  el  nem 
zálogosított  :  hivataltalan, 
szolgálattalanftl  nem  ji  vy- 
zett. 

Unenlightened  (— enlei'tend) 
adj.  föl  niin  világosodott. 

Unenslav'ed  ( —  enezlevd') , 
adj.  meg  nem  igázott. 

Unentangle,  p.  Disentangle. 

Unentertain'ing  (— euterté'- 
niutí),  adj.  nem  mulattató, 
in  ni  mulatságos. 

Unenthralled,  v.  Unenslav- 
ed. 

Unentomb'ed  (  — entúmd'), 
adj.  temetetlen. 

Unenvjcd   (  —  en'vid ) ,  adj. 

m  m    írig  grit  ,    irigyhth  n. 

Ti,,  n\  ions  (    en'viáez),  adj. 

in  in  kaján,  win  irigyli). 
Bizonfv  :  Asgol-magyai 


Unequable 

Unequable  (— í'kwébl),  adj. 
egyenlőtlen,  különböző. 

Unequal  (— í'kwél),  adj. 
egyenletlen  ;  egyenlőtlen ; 
hasonlatlati ;  aránytalan  ; 
feletlen  (-hoz,  -liez  ) ;  mél- 
tánytalan ;  változékony. 

Unequal'ity,  s.  egyenlőtlen- 
ség. 

Unequaled  (— í'kweld),  adj. 
hozzafoghatutlan ,  hason- 
Uthatlan. 

Unequitable  (— ek'kwitébl) , 
adj.  méltánytalan,  részre- 
hajló. 

Unerrable  (— er'réhl),  adj. 
térmentes  :  —ness,  .-■•.  tér- 
mentesség. 

Unerring  (  —  er'ring  ) ,  adj. 
nem  tévedő  ;  csalatkozat- 
lan ;  biztos. 

Uneschewable  (— eztsju'ébl), 
adj.  elkerülhetlen. 

Unessay'ed  (— eszszéd'),  adj. 
nem  kisértett,  próbálatlan. 

Unessential  (— eszszen'sél), 
adj.  lényegtelen. 

Uneven  (áni'vu),  adj.  egye- 
netlen :  változékony  ;  — 
ness,  s.  egyenetlenség  ;  vál- 
tozékonyság. 

Unevitabíe,  v.  Inevitable. 

Unexact,  v.  Inexact. 

Unexamined  (— egzém'ind), 
adj.  vizsgálation. 

Unexampled  (— egzám'pl'd), 
adj.  példátlan. 

Unexceptionable  (— ekszep'- 
sáuébl),  adj.  kifogástalan; 
—ness,   g.  kifogástalansáii. 

Unexcep'tionably,  adv.  kifo- 
gástalanul. 

Unexcusable  ( —  ekszkju '  - 
zébl),    adj.    menthetetlen, 

nem  mentlutő. 

Unexecuted  (—ek'szikjuted), 
adj.  véghezvitlen. 

Unexempled,  v.  Unexam- 
pled. 

Unexhausted  ( — ekszhaosz'- 
ted),  adj.  ki  nem  merített. 

Unexistent,  v.  Inexistent. 

Unexpected  (  ■ekszpek'ted), 

adj.   váratlan;   — -ly,    adv. 

váratlanul;    -ness,  8.  vá- 

i  atlamág. 
Unexpedient.v.  Inexpedient. 
Unexperienced    (— ekszpí'  - 
433 


Unfeigned 

rienszd),  adj.  tapasztalat- 
lan. 

Unexpert,  v.  Inexpert. 

Unexplicable ,  v.  Inexpli- 
cable. 

Unexplored  (— ekszploord'), 
adj.  ki  nem  kémlelt,  meg 
nem  vizsgált. 

Unexpres'sible,  v.  Inexpres- 
sible. 

Unextinguished  (  —  eksz  - 
ting'wisd),  adj.  kioltatlan. 

Unfaded  (— fé'ded),  adj.  her- 
vadatlan. 

Unfading  (— fé'ding),  adj. 
hervadhatlan. 

Unfail'able  (-fé'lébl) ,  adj. 
csalhatatlan,  bizonyos. 

Unfail'ing,  v.  Unfailable. 

Unfair  (—  fér'),  adj.  nem 
széj)  ;  méltánytalan,  mél- 
t álmatlan  ;  — ly,  adv.  mél- 
tánytalanul ,  méltalmut- 
lanúl;  —ness,  s.  méltány- 
talanság, méltalmatlanság. 

Unfaithful  (— féth'ful),  adj. 
hütelen  ;  —ness,  s.  hüte- 
lenséy,  Mvtelenség. 

T'nfalsiried  ( — íaal'szifeid ), 
adj.  nem  hamisított. 

Unfashionable  ( — fés'anébl), 
adj.  divatlan,  divatszerüt- 
len. 

Unfashioned  (— fés'ánd), adj. 
alakítlan  :  idomtulan. 

Unfast'en  (— fász'n),  v.  a.  el- 
oldani :  feloldozni  ;  ki-, 
megnyitni :  felbontani. 

Unfathomable  ( — fédh'am- 
éhl),  adj.  kitnuulhatathin, 
végére  járhatlan. 

Unfavourable  (  — fé'várébl ), 
adj.  kedvezőtlen. 

Unfavourably,  adv.  kedve- 
zőtlenül. 

Unfeathered  (  —  fedh'erd ) , 
adj.  tollatlan. 

Unfeed   (—fid'),   adj.  díjat- 

lan. 
Unfeel'ing  (  — fí'ling),  adj. 
érzéketlen  ,    keményszívű, 
szívtelen;  —  ly,  adv. 

lenül  :    — ness,   g.   érzéket- 

lenség,  ezívtelenség. 
Unfeign'ed  ( —  fend' ) ,  adj. 
nem  színlett,  őszinte  ;  —  ly, 
adr.   őszintén  ; 
őszinteség. 


Unfermented 


Unfulfilled 


Unhealthy 


Unfermented  ( — ferment'ed) 
adj.  erjesztetlen  ;  kovász- 
talan. 

Unfetter  (— fet'ter),  v.  a.  ki- 
bilincselni ,   felszdbaditni. 

Unfettered,  adj.  bilincste- 
len,  szabad. 

Unfilled  (— rilcV),  adj.  töltet- 
len ;  üres. 

Unfinished  (— fin'isd),  adj. 
befejezetlen. 

Un'fit  (—fit),  adj.  illetlen; 
—  for  .  . ,  nem  alkalmas 
-ra,  -re. 

Unfit',  17.  a.  alkalmatlanná 
tenni,  képtelenné  tenni. 

Uníit'ting,  adj.  illetlen. 

Unflattering  (— fléftering), 
adj.  nem  hízelgő. 

Unfold  ( — foold'),  v.  a.  kifej- 
teni, kiterítni,  szétterítni ; 
(átv.  ért.)  kifejtegetni; 
kitárni. 

Unforbidden  (  — farbid'dn), 
adj.  nem  tiltott. 

Unforc'ed  (— foorszd'),  adj. 
kényszeritlen  ;  nem  erőlte- 
tett. 

Unforseen  (—far szín'),  adj. 
előre  nem  látott. 

Unforgiving  ( —  f argiv'ing ) , 
adj.  meg  nem  bocsátó,  en- 
gesztelhetlen. 

Unforgotten  ( —  f  argat'tn ) , 
adj.  felejtetten. 

Unfoi'tified  (— far'tifeid)  ,adj. 
nem  erősített. 

Unfortunate  (— far'tsj  unet) , 
adj.  szerencsétlen  :  — Ív, 
adv.  szerencsétlenül,  sze- 
rencsétlenségre. 

Unfounded  (— fáiuid'ed),  adj. 
alaptalan. 

Unfree  (— frí'),  adj.  nem  sza- 
bad. 

Unfrequent  ( —  friTtwent ) , 
adj.  nem  gyakori,  ritka; 
— ly,  adv.  ritkán. 

Unfrequented  (— fri'kwent- 
ed),  adj.  látogatatlan. 

Unfriendly  (— írend'li),  adj. 
(towards)  barátságtalan, 
nem  nyájas,  nem  szíves. 

Unfrock  (—frakk'),  v.  a.  ki- 
vetkőztetni. 

Unfrozen  (— froo'zn),  adj. 
/agyatlan. 

Unfruitful  (—  frut'ful),  adj. 


terméketh  n  .     gyümölcste- 

U  n  ;foganatlan  ;  —  ly,  adv. 
terméketlenül  ;  —  ness,  s. 
terméketlenség. 

Unfulfilled  (-fulfild'),  adj. 
nem  teljesedett. 

Unfund'ed  ( — fánd'ed),  adj. 
nem  állásított. 

Unfurl  (—fori,  —  fari),  v.  a. 
kifejteni,  kiterítni,  szétte- 
rítni; to  —  a  fan,  legyezőt 
kiterjeszteni. 

Unfurnished(— fár'nisd),atfj. 
nem  bútorozott  ;  föl  nem 
szerelt ;  —  with,  el  nem  lá- 
tott -val,  -vei. 

Ungainly  (  —  gen'li ) ,  adj. 
meg  nem  nyerő,  kelletlen, 
ellenes ;  gyámoltalan,  eset- 
len. 

Ungalled  (— gaald'),  adj.  sér- 
tetlen, ép. 

Ungeld  (án'geld),  s.  földön- 
futó. 

Ungenerous  (— dzsen'erász), 
adj.  szűkkezü  ;  szűkkeblű, 
alacsony  gondolkozású. 

Ungenial  (— dzsí'niél),  adj. 
kedvetlen  (p.  idő);  kedve- 
zőtlen ;  vonzátlan. 

Ungenteel  (—dzsentíl'),  adj. 
nem  módos,  nem  deli. 

Ungentle  (— dzsen'tl),  adj. 
nem  szende,  nem  szelíd; 
durcás ;  — ness,  s.  durva- 
ság. 

Ungird  ( — g'rd',  — görd'), 
v.  a.  leövezni. 

Ungirt  (—  górt'),  adj.  övet- 
len. 

Unglove  (— gláv'),  v.  a.  kez- 
tyüt  leluízni. 

Ungodliness  (— gadlinesz), 
s.  istentelenség. 

Ungodly  (— gad'li),  adj.  is- 
tentelen. 

Ungovernable  (— gáv'ernébl) , 
adj.  kormány ozhatlan ,  za- 
bolázhatlan ,  fékezhetetlen; 
— ness,  -s.  kormányozhat- 
lanság ;  zaboló,  zhatlanság. 

Ungov'emably,  adv.  zaboláz- 
hatlanúl. 

Ungrace'ful  ( —  gresz'ful ) , 
adj.  kellemtelen. 

Ungracious  (— gre'sász),flí7/. 
nem  kegyes;  kellemetlen; 
istentelen;  — ly,  adv.  nem 

434' 


kegyesen  ;  kellemetlenül  : 
istentelenül;  —  ness,  .*.-. 
kegyhiány  ;  kellemetlen- 
ség ;  istentelenség. 

Ungrammatical(— grémmét- 
Lkél),  adj.  nyelvszabályta- 
lan. 

Ungrate'fal  (— gret'íul),  adj. 
Jiálátlan,  háládatlan;  — ly, 
adv.  hálátlanul ;  — ness,  s. 
lidtátlanság. 

Unground'ed  (— gráund'ed),. 
iidj.  alaptalan. 

Unguarded  (— g^r'ded),  adj. 
őrizetlen  ;  vigyázatlan. 

Un'guent  (— gwent) ,  s.  irr 
kenőcs. 

Unguided  (— gáj'ded) ,  adj. 
nem  vezetett.  fátlan. 

Unguilty  (— gil'ti),   adj.  ár- 

Unhabitable  ( —  heb'itébl ) , 
adj.  lakhatatlan  ;  — ness, 
s.  lakhatatlanság. 

Unbandiness  (— liénd'inesz) 
s.  esetlenség. 

Uubandled  (— hén'd'ld),  adj. 
érintetlen. 

Unhandsome(— hénd'sz  ám) , 
adj.  nem  szép. 

Unhand'y,  adj.  esetlen. 

Unbanged  (— béngd') ,  adj. 
akasztatlan. 

Unhap  (— liép'),  s.  balság. 

Unhap'piness,  s.  boldogta- 
lanság, szerencsétlenség. 

Unliap'py,  adj.  boldogtalan, 
szerencsétlen. 

Unhardy  (  — bár'di),  adj 
csüggeteg. 

Unharmed  (— bármd'),  adj. 
bántatlan,  sértetlen. 

Unharmful  (— bárm'ful),flí/j. 
ártatlan,  ártalinatlac. 

Unharmonio  ;is  ( —  hárnio'- 
niász ) ,  adj.  egybe  nem 
hangzó;  —ness,  s.  egybe 
nem   hangzás,    hangzavar. 

Unharness  (— hár'nesz),  v.  a. 
leszerszámozni. 

Unhasp  (— hészp'),  c.  a.  ki- 
kapcsolni. 

Unhealable  (— híl'ébl) ,  adj. 
gyógyíthatlan. 

Unheaith'ful,  v.  Unhealthy. 

Unhealthihess  (  —  heichi '  - 
nesz),  s.   egészségtelenség. 

Unhealthy  (— helth'y),  adj. 
egészségtelen. 


Unheard 

Unheard  (—herd'),  adj.  (of) 
hallatlan. 

Unheart    (—hart'),   v.  a.  el- 

CsiiyyeSZteni. 

Unheeded  (— hid'ed),  adj. 
figyelemre    nem   méltatott. 

Unheedful  (— híd'fiü),  adj. 
vigyázatlan. 

Unheeding,  v.  Unheedful. 

Unhesitatingly  (  —  hezité'  - 
tingli),  adv.  haladék  nél- 
kül, egyszeribe. 

Unhid  (— hidO,  Unhidden 
(— hid'dn),    adj.    rejtetlen. 

Unhindered  (  —  hinderd  ) , 
adj.  akadálytalan. 

Unhinge  (— hindzs') .  v.  a . 
sarkából  kiemelni  (ajtót). 

Unholiness  ( — holinesz),  8. 
szentet  lenség;  >  W.  ■"•/<•,. 
lottság. 

Unholy,  adj.  szentetlen;  rósz 
i  rkölcsű. 

Unhonoured  ( —  an'nard ) , 
adj.  nem  tisztelt. 

Unhoped  (— hooptf),  adj. 
nem  remélt;  —  for,  várat- 
lan, reményletlen. 

Unhorned  (— hoarn'd),  adj. 
szarvatlan. 

Unhospitable ,  v.  Inhospi- 
table. 

Unhouse  (  —  háuz'),  v.  a.  <t 
Házból  kiűzni. 

Unhuman,  v.  Inhnman. 

Unhürt  (— hárt'),  adj. sértet- 
len. ~lan. 

Unhnrffnl,    adj.    ártalmat- 

Unhushanded     i  —  hazhén- 
ded),  adj.  vetetlen,  műve- 
letlen, paring  ;  nem  kiméit 
tb.  I. 

Unicorta  (ju'nikaarn),  s.  egy- 
szai  vú  :  non  11    lúd). 

Uniform     ( ju'nifaarm  ) ,    s. 
■  nruha  ;    adj.   t 
egyforma  ;   -   ly,  adv.  egy- 
formán. 

Uniformity,  s.  egyformaság, 

egy! 'élest 

Unimaginable  (animi  d'zsin- 

Sbl),  adj.  képzelht  t,  ti,  n. 

Unimitable  í  -imltébl),  adj. 

utánoxhatlan. 
Unimpair'able  (-  imp 
adj.  tértin  U  tlen. 

pair'edl  -impérd'J.ad,;'. 
tlen. 


Unimpassioned 

Unimpas'sioned   ( —  impés' 

and)  ,    adj.    szenvedélyte 

len. 
Unimpeachable    ( — impíts' 

ébli,  adj.  vádolhatlan. 
Unimplored   ( —  imploord' ), 

adj.  kéretlen. 
Unimpi  irtant  (— impor'tént), 

adj.   nem  fontos,  jelenték- 
telen. 
Unimprovable   ( —  imprúv'  - 

ebi),  adj.  meyjo'hithatlan  ; 

javíthatlan. 
Unimprov'ed  |  — impruvM  )  , 

adj.  javitatlan. 
Unindebted    i  —  indett'ed), 

adj.  1 1  ii'  in  adósod  »ít. 
Unindulged    i  — indáldzs'd), 

adj.  el  nem  kényeztetett. 
Urhndustrions     (  —  indász'- 

tríasz),  adj.  nem  iparkodó, 

szorgalmatlan. 
Uninfected( — infek'ted),  adj, 

ragály osítatlan. 
Uninflammable    ( — inflém'- 

mébl),  adj.  nem   gyuládé- 
kor/ y. 
Uninfluenced    ( — inflju 

adj.  b(  1:1  in  :<  lyásolt. 
Uningeniousz    i  —  indzsin'- 

juász),    adj.   nem    őszinte, 

nem  nyiUszivü. 
Uninhabitable     í  —  inhéb'- 

itébli.  adj.  lakhatatlan. 
Uninhabited    (—  inliéb'ited). 

adj.  lakatlan. 
Uninitiated    (  —  inisleted ) , 

adj.  avatatlan. 
Uninjured  (— in'dzsárd),  adj. 

sérti  tlen  ;    meg   nem    ron- 
gált. 
Uninstructed    { —  insztrak'- 

ted),  adj.  tanulatlan  :  utn- 

sítatlan. 
Uninsti  acti  e    |  — insztrak'- 

tiv),  adj.  nem  tanulságos. 
Uninsured  ( — insjnrd'),  adj. 

biztosítatlan,  biztosítlan. 
Unintelligent    (— intellidzs- 

ent),   adj.   betör,    értetlen 

i  embi  r  . 
Unintelligible  (— intellidzs- 

ibli ,    adj.   érthetetU  n . 

Unintelligibly,    adv.   érthe- 
tetlenül. 
Utáni  inten'sanél) 

adj.     n<ji 

435 


Unjoint 

szándéktalan;    — ly,    adv 
nem  szántszándékkal. 

Uninterested  i  — intéresz'ted) 
adj.  önzetlen ;  nem  érde- 
kelt :  részrehajlatlan. 

Uninteres'ting,  adj.  érdekte- 
len. 

Uninterrupted  (— interrap'- 
ted) ,  adj.  szakadatlan, 
szüntelen;  —  ly,  adv.  sza- 
kadatlanul. 

Unintrmidated  \  — timldé- 
ted),  adj.  meg  nem  félemlí- 
tett. 

Uninvestigable  (  —  vesz'ti- 
gébl),  adj.  vizsgálhatatlan. 

Uninvited  (— vei'ted),  adj. 
hívatlan  ( p.  vendég  I. 

Union  (ju'nián),  ••<.  egyesedet, 
egylet,  szövt  tség  ;  <  gyesség, 
egyetértés  ,  összhangzás  : 
—  flat:,  s,  angol  lobogó; 
they  live  in  perfect  — ,  a 
legjobb  egyességben  élnek. 

Unique  (junik'),  adj.  egyet- 
len. 

Unison  (ju'niszan),  s.  'össz- 
hang, összhangzás ;  egy- 
hangúság; to  sing  in  — , 
összhangidag  énekelni;  — . 
a  íj  .-  jyhangú    oe  eh 

Unisoiiant.  v.  bnisonous. 

Unisonous  (  junisz'anász  ) , 
adj.egyhangú;összehangzó. 

Unit  (ju'nit),  s.  egy**;  egy- 
ség. 

Unitarian  ( junité'rién) ,  •>. 
egység  hívő,  unit  a  rí  U8. 

Unité  (juheit'),  v.  a.  egye- 
.-itni :  v.  n.  egyesülni. 

United  (junei't  d),  adj.  egye- 
sült :  — ly.  adr.  egyesülve. 

Unity  (ju'niti).  8.  egyesség ; 
egyetértés ;  egység. 

Universal  (junivi  r'szél),  adj. 
ki'r.,  közönséges,  általános; 
— ly,  adr.  általánosan. 

rsal'ity,  8.  általános- 
ság ;  egyetemesség. 

Univers(  jju'nivérsz),  ■-■.  min- 
denség, világegyetem. 

Univi  '  "" t-  »'.  fő- 

iskola :  világ, -gy,  tem. 

>cal   (juniv'okél) ,  adj. 

egyévt, 'Imit.    rgyjeli  nté>ii  ; 

egyenletes. 

■t  (andzsainf),  v.  a. 
széttagolni. 

bb* 


Unjoiuted 


Unlikeliness 


Unjoint'ed ,  adj.  össze  nem 
kapcsait;  esuklódalan;  cso- 
mőtalan. 

Unjndged  (— dzsádzs'd),  adj. 
eldöntetlen.. 

Unjust  (— Azshszt'),adj.  igaz- 
ságtalan ;  — Ív,  adv.  igaz- 
ságtalanul ;  —  ness,  8.  igaz- 
ságtalanság. 

Unjustifiable  (— dzsászt'ifei- 
ébl) ,  adj.  igazolhatlan; 
— ness,  s.  igazolhatlanság. 

Unkennel  f— ken'iiel),  v.  a. 
/elkergetni  (  raczkóből  )  ; 
kibocsátani  ( kutyaólból). 

Unkept  (—kept'),  adj.  meg 
nem  tartott. 

Unkind  (— keind'),  adj.  nem 
szíves,  nem  kegyes,  nem  jó- 
ságos ;  — ly,  adv.  nem  szí- 
vesen ,  nem  kegyesen ;  — 
ness,  s.  szívesség  hiánya, 
kegytelenség. 

Unknit  (— nit'),  v.  a.  fölol- 
dani, fel  fejteni ;  adj.  kötö- 
zetlen,  nem  kötött. 

Unknot  (— nat'),  v.  a.  csomót 
föloldani. 

Unknowable  (— nao'ébl),  adj. 
tudhatatlan ;    ismerhetlen. 

Unknow'ing,  adj.  tudatlan; 
—  of  deceit,  csalfaságot 
nem  ismerő. 

Unknown  (— naon'),  adj.  is- 
meretlen;  —  to  me,  isme- 
retlen előttem. 

Unlace  (  —  lesz'),  v.  a.  kiol- 
dani, kifűzni. 

Unlade  (— led'),  v.  a.  kirakni. 

Unlatch  (—lets'),  v.  a.  fel- 
kilincselni. 

Unlawful  (— laa'ful),  adj.  tör- 
vénytelen; tilos;  — ly,  adv. 
törvénytelenül ;  — ness,  s. 
törvénytelenség. 

Unlearn  (— lern'),  v.  a.  kita- 
nulni f-ból,  -bői). 

Unleavened  (— lev'end),  adj. 
kovásztalan. 

Unless  (án'lesz) ,  conj.  ha- 
csak nem. 

Unlettered  (— let'terd),  adj. 
tanulatlan. 

Unlike  (—leik'),  adj.  hason- 
latlan  ;  valószínűtlen ;  — 
ness,  s.  hasonlatlu nsá g . 

Unlikelihood  (— leik'lihúd), 
.v.  valószínűtlenség. 


Unlikeliness,  s.  v.  Unlikeli- 
hood. 

Unlikely  ( — leikli), «((/.  való- 
színűtlen, nem  valószínű; 
adv.  valószínűtlenül. 

Unlimitable(— lim'itébl)  ,ar/y. 
határolhatatlan. 

Unlimited  (— lim'ited),  adj. 
határtalan  ;  —ness,  8.  ha- 
tártalanság. 

Unlined  (— leind'),  adj.  bél- 
ieden. 

Unlivery  (—leix'li), adj.  élénk- 
telen. 

Unload  (— laod'),  v.  a.  lerak- 
ni, kirakni. 

Unlock  (—lak'),  v.  a.  felnyit- 
ni (lakatot);  to  —  one's 
heart,  szívét  kitárni. 

Unlock'ed  (-lakd'),  adj.  zá- 
rattam. 

Unlook'ed  (— lukd'),  adj.  — 
for,  váratlan. 

Unlovely  (— láv'li) ,  adj.  nem 
szerelmetes,  kecstelen,  kel- 
lemtelen. 

Unluck'ily  (— lakTsili),  adv. 
szerencsétlenül. 

Unluck'y  (— lákTn),  adj.  sze- 
rencsétlen ;  balságos. 

Unmade  (— méd'),  adj.  csiná- 
latlan  ;  szétrombolt ;  meg- 
buktatott. 

Unmake  (— mek'),  v.  a.  irr. 
szétrombolni  ,  megsemmi- 
sítni,  semmivé  tenni ;  meg- 
buktatni. 

UnniaUeable  (  — mél'liébl), 
adj.  nem  kovácsolható. 

Unman  (—mén'),  v.  a.  fér- 
fiatlanítni;  elpuhítni,  gyá- 
vítni ;  elesiiggeszteni. 

Unmanageable  (— mén'édzs- 
ébl),  adj.  kormányozhat- 
lan  ;  kezelhetetlen  ;  zabo- 
lózhatlan,  hajthatlan,  ma- 
kacs, csökönős. 

Unmanly  (— ínénli),  adj.  fér- 
jiatlan,   asszonyos,  gyáva. 

Unmannered,  v.  Unman- 
nerly. 

Unmannerhness(— mén'ner- 
linesz),  s.  neveletlenség,  fa- 
ragatlansóig. 

Unmannerly  (^mén'nerli) , 
adj.  neveletlen,  faragatlan. 

Unmarried  (— mér'rid),  adj. 
nőtelen ;  férjtelen. 

'  436 


Unmixed 

Unmarry  (— mér'ri),  v.  a.  el- 
választani (házas  feleket ). 

Unmask  (— maszk),  v.  a.  le- 
álarczozni. 

Unmast  (— mászt'),  v.  a.  ár- 
boczaitól  megfosztani,  le- 
árboezozni. 

Unmatchable  ( —  méts'ébl ) , 
adj.  hozzáfoghatlan ;  he  is 
— ,  nincs  mása. 

Unmeaning  (— mín'ing),  adj. 
értelmetlen,  botor. 

Unmeas'urable  (— mezs'ár- 
ébl),  adj.  megmérhetetlen; 
—ness,  s.  megmérlietetlen- 
ség. 

Unmeet  (— mit'),  adj.  illet- 
len, helyenkivüli. 

Unmelodious  (— milo'diász), 
adj.  dallamszerűtlen,  rosz- 
hangzatú. 

Unmelt'ed  ( — mel'ted),  adj. 
olvadailan. 

Unmentioned  (— men'sánd), 
adj.  nem  említett. 

Unmerciful  ( —  mer'szif ul ) , 
adj. irgalmatlan, kegyetlen; 
— ly,  adv.  irgalmatlanul, 
kegyetlenül ;  —ness,  s.  ir- 
galmatlanság, kegyetlen- 
ség. 

Unmerited  (— mer'ited),  adj. 
nem  érdemlett,  érdemieden. 

Unmind'ed  (— mein'ded), «<?;'. 
vigyázat  cdatt  nem  tartott; 
elhanyagolt. 

Unmind'ful,  adj.  gondolat- 
lan, gondatlan  ;  to  be  — 
of  .  .  ,  nem  gondolni  -vol, 
-vei,  feledkezni  v.  meg  nem 
emlékezni  -ról,  -ről ;  — ly, 
adv.  gondolatlanúl ,  gon- 
datlanul ;  —ness,  s.  gon- 
dolatlanság .  gondatlanság, 
feledkezés. 

Unmistakable  ( —  misztek'- 
ébl),  adj.  félre érthetlen. 

Unmistakably  ( — misztek'- 
ébli),  adv '.  félrel  rthetlemd. 

Unmitigable  (-  mit'igébl), 
adj.  enyhíthet  étlen;  szeli- 
díthetetlen ;  engesztelhet- 
len. 

Unmit'igated,  adj.  enylótet- 
len ;  szelídítetten ;  »ngesz- 
teletlen. 

Unmis'ed  (— mikszd'),  adj. 
vegyítetlen. 


Unmolested 


Unobtainable 


Unpolite 


Unraolested  (— rnolesz'ted), 
adj.  terheletlen,  háborítat- 
lan. 

Unmoor  (—  múr'),  v.  a.  hor- 
gonyt szedni. 

Unmotherly  (—  madh'erli) , 
adj.  nem  anyai. 

Unrnould  (— rnaold'),  v.  a. 
újra  ''■nteni,  átformálni. 

Unmounted  (  —  máun'ted ) , 
adj.  lovatlan,  gyalog. 

Unmourned( — moornd') /id/. 
gyászolatlan ,  megsíraiat- 
lau. 

Unmovable,  v.  Immovable. 

Unmovably,  v.  Immovably. 

Unmov'ed  (— múvd') ,  adj. 
mozditlan;  (by)  meg  nem 
indult,  meg  nem  hatott. 

Unmuffle  (— máf'fl),  r.a.  li- 
burkolni ;  v.  n.  kibwrkoz- 
n i :  láthatára  lenni. 

Unmusical( — mju'zikél)/«/y. 
zenéhez  nem  értő;  roszúl 
hang 

Unmutilated  (— mju'tiléted), 
adj.  csonkitatlan. 

Unnamed  (—  némd'),  adj.  ne- 
vezetlen, nem  nevezett ;  nem 
említett. 

Unnatural  (— néfsjurél),űdj. 
természetien,  szívtelen;  ter- 
mészetlen, erőltetett. 

Unnavigable  (  —  n  Vigébl), 
adj.  hajózhatlan. 

[Jnnec'essarily,  adv.  szük- 
ségtelenül. 

Unnecessary  (— nesz'eszéri), 
adj.  szükségtelen. 

Unneighbourly  ( — né'bárli) , 
adj.  szomszédhoz  illetlen, 
in  a,  szomszédi  ;  adv.  ■  zom- 
szédhoz  illetlenül. 

Unnervate  (-  ■nerv'ét),  adj. 
elgyengült,    elerőtlenedett. 

Unnerve  (— nerv*),  u.  a.  él- 
gyengítni,  elerőtlenítni. 

Unnoble  i  no'bl),  adj.  nem- 
telen, aljas. 

Unnoticed  (— nű'tifizd),  adj. 
észrevétlen; figyelemre  nem 
utáltatott. 

Unobjectionable(— abdzsek'- 

lil i.  adj.  kifogástalan. 

Unobservable    (    -abszerv'- 

ébl),  '"//'.  észrevehetlen. 
Unobserved  (  -—  abszervd'), 

adj.  észn  vétU  n. 


Unobtainable  (— abten'ébl), 
adj.megszerezhetetlen,elér- 
hetlen. 

Unobtrusive  ( —  abtru'ziv ) , 
adj.  nem  tolakodó,  nem 
alkalmatlankodó. 

Unoccupied  ( —  ak'j  upeid ) , 
adj.  el  nem  foglalt. 

Unoffending  (— affeud'ing), 
adj.  senkit  nem  bántó,  ár- 
tatlan; nem  botránkoztató. 

Unofficial  (— affis'él) ,  adj. 
nem  hivatalos. 

Unopportune  ( — appartj  un') , 
adj.  alkalomszerütlen; — ly, 

aár.   r08skor,   alkalmatlan 

időben. 
Unorderly   (— ar'derli),   adj. 

rendetlen. 
Unorganic  (— argén'ik),  — al, 

adj.  szervetlen. 
Unorganized  (— ar'géueizd), 

adj.  szervezetlen. 
Unornamented  (— ar'nemen- 

tedl,  adj.  nem  ékesített*. 
Unown'ed    (  — aon'd),   adj. 

gazdátlan;  el  nem  ismert. 
Unpacifiedl    pész'ifeid),oűy. 

le  nem  csendesített. 
Unpack  (— pekk')  ,  r.  a.  ki- 
pakolni, kirakni. 
Unpaid  (—  péd'),  adj.  fizetet- 
ten. 
Unpain'ed  (— pend'),  adj.  fó- 

jítatlan. 
Unpalatable    ( —  pél'étébl), 

adj.  ízetlen,  csömörletes. 
Unparalleled    (—  péYélleld), 

adj.  páratlan,  példátlan  ; 

an   -  -  temerity,  páratlan 

vakmerőség. 
Unpardonable(— pár'dánébl) 

adj.  megbocsáthatatlan. 
Unpared  (   -pérd'),  adj.  há- 

mozatlan,  hántatlan. 
Unpartialj  ■  -.  Impartial. 
Unpassable  (  —  pász'szebl ) , 

adj.  járhatlan. 
Unpaa'sionate  (     pés'anet ), 

adj.  szenvedélytelen,  indú- 

latlan  ;      ly,  adv.  indulat- 

lanúl. 

ed  í    pévd'),  adj.  kö- 

velkirakatian. 
Unpavmed   (    paond'),  adj. 

,l  in  in  tálogosított. 

loe'able    i     písz'ébl }, 

adj.  békétlen,  isémbes. 

137 


Unpenetrable ,  v.  Impene- 
trable. 

Unpenitent,  v.  Impenitent. 

Unpeople  (— pí'pl).  v.  a.  nép- 
telenítni. 

Unperceiv'able  ( — perszív'- 
ébl),  adj.  észrevehetlen. 

Unperct'iv'alilv,  adv.  észre- 
vehetlenül. 

Unperceiv'ed  (— persz  ív'd) , 
adj.  észrevétlen. 

Unperfect,  v.  Imperfect. 

Unperform'ed,  adj.  véghez 
nem  vitt. 

Unperishahle  ( —  per'isrbl ) . 

adj.  nem  mulandó,  nem 
múlékony,  maradandó. 

Unpierce'able  (— pírsz'ébl), 
adj.  átszúrhatlan. 

Unpin  (—pin'),  v.  a.  fel-,  el- 
oldani  (a  gombostűt  ki- 
húzva i:  a  cz'óv ekeket  ki- 
húzni ;  megszabaá\tani. 

Unpin'ioned  (  — pin'jand  ). 
adj.  feloldozott,  felszabadí- 
tott. 

Unpitied  (— pit'id),  adj.  he 
is  —,  senkisem  szánakozik 

l-lji   [    Sent  '::■  VI   x:l>  /."f.'/.'l 

ünpitiful  (— pififul),  adj.  kö- 
nyörülétlen. 

Unpleasant(  plez'ént),  adj. 
kellemetlen,  kelletlen;  —  ly, 
adv.  kellemetlenül;  uf±<. 
a.  kellemetlenség,  kellet- 
lenség. 

Unpleas'ed  (— plíz'd),  adj. 
elégületlen. 

Unpleasing  (— plí'zing),  adj. 
nem  tetsző,  tetszetten. 

Unpliant  i  -plei'ént) .  adj. 
nem  hajlékony,  nem  enge- 
dékeny. 

Unplough'ed  (— pláud'},  adj. 
szántatlan. 

Unplume  i  prjunV) .  v.  a. 
tollait  kiszedni. 

Unpoetic  (  poet'ik) ,  al, 
adj.  nem  költői;  -ally, 
adv.  nem  költőileg. 

Unpoint'ed  i  painted),  adj. 
hegyetlen,  tompa  ;  életlen  • 
pontozol  nélküli. 

Unpolished  i  pal'isd),  adj. 
simítatlan  ;  műveletlen. 

Unpolite  (  poleitf),  adj.  ud- 
variatlan :  QeSB,  8.  ud- 
variatlanság. 


Unpolluted 

Vii  polluted  (— paljn'ted), */<//. 

fertőzetlen. 
Unpopular  (— pap'julér),  adj. 

népszerüllen. 
Unpopularity,  s.  népszerűt- 
lenség. 
Unportioned   (  —  por'sand  ), 

adj.  móringolatlan. 
Unpossessed  (— paszszeszt'), 
adj.  el  nem  foglalt,  birto- 
kolatlan. 
Unpossible,  v.  Impossible. 
Unpracticable,  v.  Impracti- 
cable. 
Unpractised  (— prék'tiszt)  , 
adj.   tapasztalatlan,    gya- 
korlatlan. 
Unprecedented     (  —  presz  '  - 
edented),   adj.  példátlan, 
hallatlan. 
Unprecise  ( — priszeisz'),  adj. 

szabatlan,  nan  szabatos. 
Unprejudiced     (— predzs'ju- 
diszt) ,  adj.    elfogulatlan, 
elöitélet  v.  elövélemény  nél- 
küli. 
Unpremeditated  (— primed'- 
itéted),  adj.  szándéktalan, 
meggondolás  nélküli;  — ly, 
adv.    meggondolás   nélkül. 
Unprepared     (  —  pripéVd ) , 
adj.   készületlen  ;  he  is  — 
for  .  .  ,  nincsen  elkészülve 
-ra,  -re. 
Unpreposst  ss'ed    í—  pre]  h  iz- 
zesz'd),  adj.  elfogulatlan, 
elövélemény  nélküli. 
Unpretending    (  —  pritend'- 
ing),  adj.  igénytelen,  sze- 
rény,  mérsékes   ( kívánsá- 
gaiban . 
Unprevented  (— privent'ed) . 
adj.   megelőzetlen,   cl  nem 
hántott. 
Unprincipled      (  —  prin'szi  - 
peld).  adj.  elvtelen,   rosz- 
lelkű. 
Unprinted  (— prinfed),  adj. 

nyonitatatlan. 
Unpriz'able     (  — preiz'ébl  ) , 
adj.  megbecsülhetetlen  ;  ér- 
téktelen. 
Unprofaned  (— profe'nd),<7<7;'. 

nem  szentségtélemtett. 
Unprofitable    (—  praf'itébl ), 

adj.  nem  nyereséges. 
Unprofitable",  ádv.  nem  nye- 
reségesen. 


Unprohibited 

Unprohibited  (— prohibited) 
adj.  tiltatlan,  szabad. 

Unprolific  ( — prolifik),  adj. 
gyermektelen ,  magtalan , 
meddő. 

Unpromising(— pram'iszing) 
adj.  kevés  remén/jt  nyújtó. 

Unpronounceable  (  —  pro  - 
náunsz'ébli,  adj.  kimond- 
hatlan,  kiejthetlen. 

Unproper,  p.  Improper. 

Unpropi'tious  (— propis'asz), 
adj.  kedvezőtlen,  nem  ke- 
gyes. 

UnpiTipoi  tinned  (— propor'- 
sánd),  adj.  aránytalan. 

Unprosperous ,  v.  Impros- 
perous. 

Unprotected  f— protek'ted ) , 
adj.  oltalmatlan. 

Unproved  f— prúv'd)  ,  adj. 
he  nem  bizonyított,  b'izo- 
nyítatlan. 

Unprovided  (  —  provei'ded ), 
adj.  készületlen :  el  nem 
látott  (-vol,  -vei  I;  véletlen. 

Unprovoked  (  —  prov<  >'kd  i  , 
iidj.  kihivatlan ;  ingerlet- 
len. 

Unpuncttial  (— pank'tsjuél), 
adj.  pontatlan. ,. 

Unpunished  (— pan'isd),ad;\ 
büntetlen. 

Unprrre  (— pjur'l,  adj.  tisz- 
tátlan. 

Unqualified  ( —  kwal'ifeid ) , 
adj.  (for)  nem  képes,  nem 
ügyes  ;  nem  mérsékelt. 

Unqualify  ( — kwal'ifei),  v.  a. 
képtelenné  tenni. 

Unquencbable  (— kwens'éW  I 
adj.  eloltliatlan,  csiUapít- 
hatlan. 

Unquestionable  ( —  kwesz'- 
tsánebl),  adj.  kétségtelen, 
kétségkívüli,  bizonyos. 

Unquestionably,  adv.  két- 
ségtelenül, kétség  kiéül. 

Unquestioned,  adj.  kérdet- 
len  :  kétségbe  nem  ront. 

Unquiet  (  — kwei'et),  adj. 
nyugtalan;  —nesz,  s.  nyug- 
talanság. 

Unrav'el  (—  rév'vl),  v.  i.  ki- 
hon  yolítni ;  megoldani ,  meg- 
fejteni. 

Unreaek'ed  (— ríts'd),  adj.  el 
nem  ért. 

438 


Unreliable 

Unread  (—redd'),  adj.  olva- 
satlan,  el  nem  olvasott; 
tanulatlan. 

Unreadable  I—  rí'débl),  adj. 
olvashatlan. 

Unready  (— red'i),  adj.  ké- 
szítetten, nem  kész. 

Unreal  (— ri'él),  adj.  eolat- 
ion, lényteleit. 

Unreaped  ( — ríjDt') ,  adj.  ava- 
tatlan. 

Unreasonable  (— rí'zánébl), 
adj.  méltánytalan  :  okta- 
lan ;  —  ness,  8  méltányta- 
lanság ;  oktalanság. 

Unrecailable  (— rikaal'ébl), 
adj.  risszavonhatlan.  meg- 
másolhatlan. 

Unreclaim'ed  ( — riklérnd' ) , 
adj.  jobMtatlan,  jobb  ni  at- 
lan. 

Unrecompensed  (— rek'am- 
penszd),  adj.  jutálmazat- 
lan. 

Unreconcilable,  v.  Irrecon- 
cilable. 

Unrecord'ed,  adj.  nem  emlí- 
teti :  följegyezetlen. 

Unrecoverable,  v.  Irrecover- 
able. 

Unredeemable  (— ridím'ébl), 
adj.  kiválthatlan. 

Unredressed  (  — ridreszf  ), 
adj.  orvosolatlan. 

Unreduced  (— ridju'szd),  adj. 
min  kevesbített ;  le  nem 
győzött :  el  nem  szegényűlt. 

Unrefined  (— rifein'd),  adj. 
nem  finomított. 

Unregarded  ( —  rigárd'ed ) , 
adj.  figyelemre  nem  mélta- 
tott, elhanyagolt. 

Unregard'ful,  adj.  (of)  figyel- 
metlen. 

Unregistered  ( —  red'zsisz  - 
tért),  adj.  nem  lajstromo- 
zott. 

Unregulated  (— reg'jnléted), 
adj.  nem  szabályozott. 

Unrein'ed  (— rén'u.,  adj.  fé- 
ketlen. 

Unrelated  (— rilé'ted),  adj. 
nem  rokon  ;  el  rem  beszélt. 

Unrelative,  v.  Irrelative. 

Unrelenting  ( —  rilent'ing ), 
adj.  kérlelhetlen,  irgalmat- 
lan. 

Unreliable  (— rilei'ébl),  adj. 


Unrelievable 


Unresolvable 


Unselfish 


meg  nem  bízható ;  nem  biz- 
tos. 

íJnrelieváble(— rüíVébl),  adj. 
gyámolíthatlan. 

Unrelieved  (— rihVd ) ,  adj. 
gyámolatlan. 

Unremediable,  v.  Irremedi- 
able. 

Unremernbered  (—  riuiern'- 
berd),  adj.  nem  említeti  ; 
elfelejtett. 

"Unremitting  (— rimiftíng), 
adj.  nem  esőkként,  /"hí- 
vást tartó;  szakadatlan, 
szünetlen. 

Unremovable  (— rimúvVl ■]  I , 
adj.  elmozdíthatlan. 

Unremov'ed ,  adj.  el  nem 
mozdított. 

Unrenew'ed  (— rhiju'dl.  adj. 
meg  nem  újított. 

Unrepaid  (— riped'),  adj. 
vissza  nem  fizetett. 

Unrepairable  ( —  riper'él  >1 ) , 
adj.  jsmthatlan;  megté- 
rfthetetlen. 

Unrepeal'able  (  — ripíl'ébl ), 
adj.  eltörülhetetlen,  vissza- 
vonhatlan,  megszüntethet- 
len. 

Unrepentance(-ripen'ténsz) 
.v.  töredelmetlenség. 

Unrepen'tant,  adj.  tóredel- 
tlen. 

Unreplenished(— i  plen'isd), 
adj.  töltetlen. 

UnreproVed     (  —  riprúv'd  i, 

adj.  feddetlen. 

Unrepntable ,  v.  Disrepu- 
table. 

Unrequestcd(-  nkvresz'ted), 

adj.  kéretlen. 
Unrequitable  ( — rikwei'tébl), 

adj.  vú    mozfiatlan,   meg- 

hálálhatlan. 
Unrequited  (   -rikwri'ted) , 

adj.    míg    m-m    hálált,  In  lit 

viszonoztatott. 

Unresembling  (  — riszem'- 
bling),  adj.  /(■'  •  nlatlan. 

I  Hi"  Berved  (  rizervd'),  adj. 
ki  min  hátát t ;  tartózko- 
dás nélküli,  nyílt :  -ly, 
adv.  tartózkodót  nélkül, 
nyíltan  ;  ness,  -.  foltét- 
lenség :  nyíltság. 

Unresistible,  v.  irresistible. 

Unresisting  (    ■rizisz'ting), 


adj.  ellen  nem  álló,  enge- 
dékeny. 

Unresolvable  (— rizab/ébl), 
adj.  megoldhatlan. 

Unresolved,  adj.  megoldat- 
lan :  elXokéletlen. 

Unrespectful,  v.  Disrespect- 
ful, [sible. 

Unresponsible,  v.  Irrespon- 

Unrestrainable  (— risztren'- 
ilili,  adj.  visszatartőztat- 
hatlan,  zabolázhattam. 

Unrestrain'ed,  adj.  korlát- 
lan, zabolátlan. 

Unretrievable  (— ritrívVl  il), 
adj.  megtéríthetetten. 

Unreturnable  (— ritaVnél  il  | . 
adj.  megválaszthatlan. 

Unreveng'ed  (— rivendzs'd), 
adj.  boszúlatlan,  büntetlen. 

Unreverend,  v.  Irreverent. 

Unrevocable  (  —  rev'okébl ), 
adj.  vísszavonhatlan,  meg- 
másíthatlan. 

Unreward'ed  (— riwnard'ed), 
adj.jutalmazatlan. 

Unriddle  (— rid'dl),  v.  a.  meg- 
fejteni, megoldani . 

Unriglitmis  (— rei'tsaszj.a  Ij. 
igazságtalan  :     —  lv,     adv. 
igazságtalanul  ;   —ni 
igazságtalanság. 

Unrightful  (— reit'ful),  adj. 
jogtalan,  törvényteh  n. 

Unripe  (— reip*),  adj.  éret- 
len :     ness,  s.  érettenség. 

Unrivalled  (— rei'véld),  adj. 

i:  ;.\'ii:;t:irs  in  ll  ill     hí      S 
foghatatlan. 
Unroll  (— rol'),   0.  a.  kihaj- 
tani    tekercset  ,  kigörget- 
ni     I '  iti'-.tn:      i  ifi  ;ien: , 

Unromantic  i  — romén'tik  i, 
adj.  min  regényes.        {ni. 

Unroof (— ráf), v.  a.lefödt  U  z- 

Unroot  (  rnt'i,  /•.  a.  kiirta- 
ni, gyökerestül  kiszaggatni. 

Unruffled  (  —  rafTld) .   adj. 

Ük,  Csendes  ;   háborítatlan, 

nyugodt. 
Unruly  (    rn'lii,   adj.    idbo- 
lázhatlan,  féktelen,  szilaj ; 
fogadatlan,  csintalan. 
Unsaddle  i    Bzéd'dl),  v.  a. 
lenyergelni. 

fi  i  Bzéf),  adj.  bátor- 
ságtalan,  veszélyes  ;  — ly, 
adv.  veszedelfn* 


Unsafe'ty  (— szef'ti),*.  < 
del  messe  g,  bátortalanság. 

Unsaid  (— szed'),  adj.  mon- 
dattan, ki  nem  mondott; 
visszahúzott,   megmásított. 

Unsale'able  ( — BzéTébl),  adj. 

keh  ti 'en  '  ám  ). 
Unsatisfactory  (— szétiszfek- 

tári),   adj.    ki   nem  ib' gito, 

nem  elégséges. 
Unsatisfiable    |  —  szétfiszfei- 

ébl),  adj.  elégedetlen,  tel- 

hetlen. 
Unsatisfying    ( — szét'iszfei- 

ing;,  adj.  ki  nem  elégítő. 
UnsavourinesB    ( —  sze'vári- 

nesz).  8.  ízetlenség. 
Unsa'voury,    adj.    ízetlen; 

csömörletes. 
Unsay   (  — szé'),    v.   a.    irr. 

risszahér.ni ,      visszavenni, 

megmásíbni. 
Unscared  (~ szkerd'),  adj.  el 

nem  ijesztett. 
Unschool'ed  (— szkúld'l,  adj. 

nem  iskolázott,  tanulatlan. 
Uscientific    (— szei-entif'ik), 

adj.  tudományszerütlen. 
Unscrew  (— szkrú'l,   v.  a.  le- 
srófol n  i ,  l; icsa  ea  roln i. 
Unscriptural   (— szkrip'tsju- 

rél),  adj.   a  szent    Írással 

nem  egyező. 
Unseál  (— szil'),  v.  a. fölbon- 
tani, felnyitni   (levelet); 
átv.  ért.  •  fölfi  dezni. 
Unsearchable  (— szerts'ébl), 

adj.  kitanulhatatlan,  meg- 

fejthetleii  :  — ness,  S.  kita- 

nulhatatlanság. 
Unseasonable  ( —  szí'zánébl), 

adj.  idényszerűtlen  ; 

kori :  helyenkivüli. 
Unsea'sonably,  adv.  roszkor. 
Unseasoned(— szí'zand),ad£. 

fűszerezetten,  sőzatlan. 
ire    (    Bzikjur'),   adj. 

bátorságtalan. 
Unseemliness(-8zím1  i  i 

s.  illedelnii  tlenség. 

:i'ly,   adj.   iüedelmet- 

len. 

(—SZÍn')  ,    adj.   lá- 
tatlan. 

Unselfisb    (    Bzel'fis)  ,    adj. 
■  ;len  ;     ly.  '/<//-.  Unset- 
lenül :     ness,  s.  önzetlen- 
ség. 


Unsensible 

Unsensible,  v.  Insensible. 

Unsent  (— szenf),  adj.  kiil- 
detten  ;  —  for,  hívatlan. 

Unseparable,  v.  Inseparable. 

Unserviceable  ( —  szer'visz- 
ébl),  adj.  hasznavehetetlen; 
— ness  ,  g.  hasznavehetlen- 
ség. 

Unsettle  (— szet'tl),  v.  a.  fel- 
forgatni, feldönteni;  ha- 
boztatni,  ><orából  kivenni; 
megzavarni  (föltételében  v. 
ügy  ékezetében  vkit)  ;  to  be 
— il  in  mind,  habozni,  té- 
továzni;  —,  v.  n.  inogni ; 
in  riadozni. 

Unsettled  ( — szet't'ld),  adj. 
elintézetlen  ;  határozatlan; 
meg  nem  telepedett;  tisz- 
tálatlan,  iilepítetlen ;  ha- 
bozó, tétovázó,  ingadozó; 
an  —  account,  számla, 
mely  még  nincs  leróva; 
an  —  mind,  ingatagság, 
habozás. 

Unsevered  (— szev'erd),  adj. 
elválasztatlan. 

Unshaken  (— se'kn ) ,  adj. 
rendületlen. 

Unsbapen  (— se'pn),  adj. 
i ndomtalan,  alaktalan. 

Unshared  (— se'rd),  adj.  osz- 
tozatlan. 

Unsheathe  (— sidh'),  v.  a.  ki- 
hüvelyezni ;  to  —  the 
sword,  kardot  rántani. 

Unsheltered  (— sel'terd),  adj. 
hajléktalan,     oüalmatlan. 

Unshield'ed  (— sild'ded),  adj. 
oltalmatlan. 

Unship  (—  sip'),  p.  a.  ki- 
rakni (a  hajóból),  kiürit- 
ni  (hajót). 

Unshod  (—sad'),  adj.  patkó- 
lattan  (ló)  :  mezitlábu. 

Unshrinking  (— sringk'ing) , 
adj.  csüggedetlen. 

Unsifted  (— szif'ted),  adj. 
szitáttan  .-  vizsgálation  , 
nyomozatlan. 

Unsighthness(— szeit'linesz) 
s.  tetszettemig. 

UnsighWy,   adj.     tetszetlen. 

Unsincere,  u.  Insincere. 

Unskilful  (— szkil'fiü),  adj. 
ügyetlen;  —  ly,  adv.  ügyet- 
lenül :  —ness,  s.  ügyetlen- 
séa. 


Unskilled 

Unskilled  (— szkü'd),  adj. 
gyakorlatlan  ,  járatlan , 
ügyetlen. 

Unslaked  (— szlékt'),  adj.  ol- 
tatlan. 

Unsleeping  (— szlíp'ing),adj. 
álmatlan. 

Unslough  (— szlao'),  v.  a. 
felhajtani,  fölverni. 

Unsmirch'ed  (— szmerts'd), 
adj.  szennytélen,  mocsok- 
talan. 

Unsmooth  (— szmúdh'),  adj. 
simátlan. 

Unsociable  (— szo'siébl),  adj. 
társaságtalan,  rideg;  — 
ness,  s.  társaságkerülés, 
ridegség. 

Unsocial,  v.  Unsociable. 

Unsoil'ed  (— szaild'),  adj. 
szennytelen. 

Unsold  (—szóld'),  adj.  el 
nem  adott. 

Unsoldierly  (— szol'dzsárli), 
adj.  nem  katonás. 

Unsolicited  ( — szalisz'ited), 
adj.  kéretlen. 

Unsolicitous  (— szalisz'itász) 
adj.  gondtalan,  agyatlan. 

Unsolid  (— szal'id),  adj.  nem 
szilárd;  nem  tömött  (p. 
érez  I ;  nem  tiszta  ( p. 
arany  i  :  tartatlan  ;  — 
hopes ,  s.  pl.  hiú  remé- 
nyek. 

Unsophisticated  (— szofisz'- 
tiketed),  adj.  nem  hamisí- 
tott ;  mesterkéletlen. 

Unsort'ed  (— szaart'ed),  adj. 
rendezetlen;  össze  nem  illő. 

Unsound  (— száund') ,  adj. 
egészségtelen ;  redves ;  rot- 
hadt; téves;  — wood,  s.  red- 
ves v.  szúette  fa;  — doc- 
trine, s.  tévtan;  —  sleep,  s. 
nyugtalan  álom;  — ness, 
s.  egészségtelenség ;  rot- 
hadt sóig;  reávesse g ;  alap- 
talanság, tévesség. 

Unsparing  (— szpe'ring),  adj. 
kíméletlen  ;  szigorú,  irgal- 
matlan: bőkezű;  —ness, 
s.  kíméletlenség;  bőkezű- 
ség. 

Unspeakable  (  — szpík'ébl ), 
adj.  kimondhatlan. 

Unspeak'ably,  adv.  kimond- 
Jiatlanúl. 

440 


Unsngared 

Unspent  (— szpent'),  adj.  ki 
nem  adott  (pénz);  el  nem 
használt;  ki  nem  merített  ; 
ki  nem  merült. 

Unspied  (— szpeid'),  adj.  ki 
nem    kémlelt,    észrevétlen. 

Unspilled  (— szpilt'),  adj.  el 
nem  csorgatott. 

Unspirit  (— szpir'it),  v.  a.  el- 
csüggeszteni. 

Unspoil'ed  (— szpaüd'),  adj. 
ron  itlan. 

Unspotted  (— szpat'ted),  adj. 
nem  pettyes ;  mocsoktalan, 
tiszta. 

Unstable  (— szte'bl),  adj.  áll- 
hatatlan ;  ingatag. 

Unstaid  (— sztéd'),  adj.  meg 
nem  állított;  állhatatlan, 
változékony  ;  —ness ,  s. 
állhatatlanság. 

Unstained  (— szten'd),  adj. 
mocsoktalan  ;  nem  tarká- 
zott. 

Unstamped  ( —  sztémpt' ) , 
adj.  nem  bélyegzett. 

Unstayed,  v.  Únstaid. 

Unsteadiness(— szted'inesz) , 
s.  állhatatlanság ,  lenge- 
tegség,  változékonyság. 

Unstead'y,  adj.  állhatatlan, 
lenget  eg,  változékony. 

Unstrain'ed  (— sztrend'), adj. 
fesztelen. 

Unstrength'ened  ( — sztrength- 
en<l) ,  adj.  meg  nem  erősí- 
tett. 

Unsubdu'ed  ( —  szábdj  u'd  ) , 
adj.  le  nem  igázott,  alá 
nem  vetett. 

Unsubmissive  (— szábmisz'- 
sziv),  adj.  magát  alá  nem 
vető. 

Unsubmitting ,  v.  Unsub- 
missive. 

Unsubstan'tiah— szábsztén'- 
sél),  adj.  lényegtelen. 

Unsuccessful  (— szákszesz'- 
fiü),  adj.  sikertelen:  — ly, 
adv.  sikertelenül .  — ness, 
.?.  balsiker,  fölsülés. 

Unsuf'ferable  (— száff'erébl), 
adj.  szenvedheteLlen,  tűr- 
hetetlen, kiállhatatlan. 

Unsuffi'cient  (— száffis'^iu), 
adj.  nem  elégséges. 

Unsug'arcd  (— sug'gárd),  adj. 


Unsuitable 


Untasted 


Untutored 


czukrosítatlan,    nem  czuk- 
rozott. 
Unsuitable  (—szju'tébl)//í7/. 
oda     nem     illa ,    oda    non 
való;   helytelen;    illetlen; 
— ness ,    s.     helytelenség  , 
illetlenség. 
Unsuit'ed   (— szju'ted),   adj. 
(for)    nem    alkalma*,    nem 
való  (-ra,  -re). 
Unsullied    (— szallid) ,   adj. 
szennytelenfiepiszkolatlan. 
Unsummoned     (  —  szám '  - 
maiid),  adj.  idézetlen.  tör- 
vényszék  elé  nem  idézett. 
Unsupplied   ( —  szápplei'd ) , 
adj.    (with)    el    nem  látott 
í  -val,  -vei). 
Unsupportable  (— szapport'- 
ébl),  adj. elviselhetlek,  tar- 
hetetlen. 
Unsure  (— súr'),  adj.  bizony- 
talan :  nem  biztos. 
Unsurmonntable     ( —  szár  - 
máunfébl),  adj.  áthághat- 
lan. 
Unsuseeptible(— szászszept- 

ibl),  adj.  nem  fogékony . 
Unsuspected    (— szászpakt'- 
ed),  adj.  nem  gyanús, gya- 
núban nem  tartott. 
Unsuspeet'ing,  adj.  nem  gya- 

n&skodó. 
Unsweetened  (— szwít'end), 

adj.  nem  édesített. 
Unsymmetrical  (— szimet'- 
rikél),    adj.    mérarányta- 
lan  ;  — ly,  adv.  mérarány- 
talanúl. 
Unsystematic  (—  izisztimét'- 
ikl,  — al,  adj.  nem  re% 
res:  —ally,  adv.  nem  rend- 
szeresen. 
Untainted   (— tént'ed) ,    adj. 
mocsoktalan  :    szeplőtlen, 
!■/ :  -  ly,  a,lr.  szeplőte- 
lenül;  —ness,   s.  szeplőt- 
lenség. 

mable  i    tem'ébl),  "'//'. 
azelidíthetlen. 
Untam'ed  |    tömd'),  adj.  see- 

lidítetlen,  szilaj,  vad. 
Untan'gle   i    téng'gl),   v.  a. 

kibonyolítni,  kibontani. 
Untarnished     ( — tár'nisd  ) , 

adj.      el      nem    fé  in/le/eiti- 
l.it. 


Untasted  (— tészt'ed),  adj. 
mey  nem  ízlelt. 

Untaste'ful  (— tészt'ful),  adj. 
ízetlen. 

Untaught  (— taot'),  adj.  nem 
oktatott. 

Unteach'able  ( — títs'ébl),  adj. 
nem  tanulékony  :  —ness, 
s.  tanulékony  só  íj  hiánya. 

Unteam  (— tíin'),  v.  a.  ki- 
fogni. 

Unternperate  (— tem'peret) , 
adj.  mérsékletien. 

Unteinpered  (  —  tem'perd  ), 
adj.  nem  mérsékelt :  készí- 
tetten ;  oltatlan. 

Untempting(— temfing),ad/. 
nem  csábos ,  nem  kecseg- 
tető. 

Untenable  (— ten'ébl)  ,  adj. 
tarthatlan. 

Unthankful  (  — théngk'ful ), 
adj.  hálátlan,  háládatlan; 
— ly,  adv.  hálátlanul ;  — 
ness,  s.  hálátlanság,  hála- 
datlanság. 

Unthinking  ( —  think'ing ) , 
adj.  gondolatlan;  —ness, 
g.  gondolatlanság. 

Un'thrift  (-thrift),  s.  and 
adj.  pazar. 

Unthrift'iness,  8.  pazarlás, 
tékozlás. 

Unthrift'y,  adj.  nem  gazdál- 
kodó, nem  takarékos,  té- 
kozló. 

Unthrone  (— throon') ,  v.  a. 
tróntól  megfosztani,  trón- 
ból letenni. 

Untidiness  (— tei'dinesz  ),  s. 
taka  rékosság  h  lánya . 

Untidy  (— tei'di),  adj.  mm 
takaros ;  készületlen. 

Untie  (— tei'i,  v.  a.  feloldoz- 
ni, fel-,  megoldani,  fölbon- 
tani. 
Until  (—til'),  prp.  anil  adv. 

-iy  ;  mii/,  niiy  nem:  —  they 

arrive,  míg  mey  nem  érkez- 
nek. 
Untimeliness(— teimTinesz), 

8.  alkalmatlan  idő. 

Untimely    ( — teim'li ),    adj. 

roszkori ;  adv.  roszkor. 
Untirable  (— tei'rébl),  adj. 

fáradhattam. 

Uiitired  (—  tei'rd)  ,  adj.  <•'<- 
tudatlan. 

441 


Untitled  (— tei'tld),adj.  czím- 
telen. 

Unto,  prp.  —  v.  To. 

Untold  (— taold'),  adj.  mon- 
datlan  :  számlálatlan. 

Untolerable,  v.  Intolerable. 

Untombed  (— tumd'),  adj. 
temetetlen. 

Untouchable  (—  tkts'ébl), adj. 
érinthettem. 

Untouch'ed  (— táts'd) ,  adj, 
érintetlen. 

Untoward  (— to'wárd),  adj. 
esetlen:  ügyetlen,  sete; 
agyafúrt,  akaruto*  :  kelle- 
metlen, kelletlen;  -ly,  "ár. 
esetlenül,  ügyetlenül;  aka- 
ratoson, makacsul :  —ness, 
s,  esetlenség,  ügyetlenség  ; 
akaratossáy  ,  makacsság  : 
kelletlen**' y. 

Untraceable  (  —  tresz'ehl ) , 
adj.  kinyomozliatlun. 

Untransferable  (— trensztVr'- 
(■1)1),   adj.    átruházhattam. 

Untranslatable  (— trénszlef- 
ébl),  adj.  lefordíthattam. 

Untreataíile  (— trít'ébl),  adj. 
nem  bánhatós,  önfejű. 

Untri'ed  (— treid'),  adj.  nem 
kisértett :  próbálatlan;  ta- 
pasztalatlan :  rallntatlan  ; 
to  leave  no  way—,  minden 
máilot  elkövetni. 

Untroubled  (— trábld),  adj. 
nem  zavarosítoti ;  háborí- 
tatlan :  aggatlan,  bútalan. 

Untrue  |  -tin'),  adj.  nem 
ina:,  valótlan  :     -ly,  adv. 

igaztalanul,  hamisan. 

Un'trustiness  (  traszfinesz) 
x.  megbizhatlanság ;  hűte- 
lenség. 

Untrusty  (  — trászt'i )  ,  adj. 
megbizhatlan  ;  hűtelen. 

Untruth  (  truth'),  s.  igaz- 
talanság, valótlanság. 

Untune  (-- tjun'),  r.  a.  ellian- 
yulni. 

Unturn'ed  (  —tömd') ,  adj. 
meg  nem  fordított, fordítat- 
lau  :  t<>  Leave  ao  -tone  — , 
mimlen  követ  megmozgatni, 
minden  lelietö  esi  közi  fel- 
használni, minden  módot 
elkövetni. 

Untutored  (  tju'tard),  adj. 
m  ni  oktatott  :  műveletlen. 


Untwist 

Untwist  (— twiszt'l,  c.  a.  ki- 
forrni, kihántani. 

Untye,  v.  Untie. 

Unused  (— juzd'),  adj.  I  am 
—  to. . ,  nem  vagyok  szokva 
-hoz,  -hez. 

Unusual  (— ju'zsuél),  adj. 
szokatlan  :  — ness,  s.  szo- 
katlanság. 

Unutterable  (— át'teivbl), adj. 
ki  mondhat!  an  ;  — ness,  s. 
kimondhatlanság. 

Unut'terably,  adv.  kimond- 
hatlanúl. 

Unvail,  v.  to  Unveil. 

Unvaluable,    v.    Invaluable. 

Unvan'quisnable  (  — véng'- 
kwiseul),  adj.  legyőzhetet- 
len. 

Unvan'quished,  adj.  legyő- 
zetlen. 

Un  variable,  v.  Invariable. 

Unvaried  (— ve'rid),  adj.  vál- 
tozatlan. 

Unva'rying,  adj.  nem  válto- 
zékony. 

Ünveil  (—vei'),  v.  a.  lefátyo- 
lozni :  fölfedezni. 

Unveil'ed  (—veld') ,  adj.  le- 
fátyolozott; nem  titkolt; 
— ly,  adv.  nem  titkolva, 
nyíltan. 

Unvers'ed  (— verszd),  adj.— 
in,  járatlan  -ban,  -ben. 

Unvex'ed  (  — vekszt'),  adj. 
boszantatlan,  bántatlan. 

Unvirtuous  (  — ver'tsjuász  ), 
adj.  erkölcstelen. 

Unvitiated  (— vis'iéted),  adj. 
romlatlan. 

Unvo welled  ( — váu'eld),  adj. 
nem  hángzósított. 

Unvulnerable,  r.  Invulner- 
able. 

Unwakened,  v.  Unawakened. 

Unwares,  v.  Unawares. 

Unwarily  (— we'rili),  adv.  vi- 
gyázatlartúl ;  hirtelen. 

Unwa'riness,  g.  vigyázatlan- 
ság, gondolatlanság  ;  köny- 
nyelmüség. 

Unwarrantable  (— war'rént- 
ébl) ,  adj.  igazólhatlan  ; 
—ness,  s.  igazólhatlan- 
tág. 

Unwarrantably,  adv.  igazol- 
hatlanál. 

Unwarranted,  adj.  nem  biz- 


Unwary 

tositott,  nem  kezesitett: 
igazolatlan. 

Unwary  (— wé'ri),  adj.  gon- 
dolatlan, vigyázatlan;  hir- 
telen. 

Unwasb'ed  ( —  wast' ) ,  adj. 
mosatlan. 

Unwatcb'ed  ( — watst) ,  adj. 
őrizetlen. 

Unwatered  (— waa'terd),  adj. 
meg  nem  öntözött. 

Unweakened  ( —  wík'end ) , 
adj.  nem  gyöngített. 

Unwearied  (  —  wí'rid  ) ,  adj. 
fáradatlan;  —  ly,  adv. fá- 
radatlanul; —ness,  s.  fá- 
radatlanság. 

Unweary  (— wí'ri),  adj.  fára- 
datlan;  (of)  bele  nem  unt; 
— ,  v.  a.  fölüdítni. 

Unwed  (—wed'),  — ded,  adj. 
nőtelen,  fér jtelen. 

Unweigh'ed  (  —  wed'),  adj. 
méretlen ;  fontolatlan. 

Unwelcome(— welTiám),  adj. 
nem  kedves. 

Unwell  ( — well'),  adj.  magát 
roszúlérző;  —ness,  s.  ro- 
szúllét  |  n.  h.). 

Unwhole'some  (—  bool'szám) 
adj.  egészségtelen,  ártal- 
mas; —ness,  s.  egészségte- 
lenség,  ártalmasság. 

Unwield'iness,  s.  esetlenség, 
otrombaság  ,  hajthatlan- 
ság. 

Unwieldy  ( —  wíld'i ) ,  adj. 
esetlen,  otromba,  hajthat- 
lan;  alkalmatlan. 

Unwilling  (— will'ing) ,  adj. 
nem  akaró ;  tőbe—,  nem 
akarni ;  — ly,  adv.  nem  örö- 
mest; — ness,  8.  nem  aka- 
rás. 

Unwind  (— weind'),  v.  a.  irr. 
letekerni,  legombolyítni. 

Unwing'ed  (— wingd'),  adj. 
szárnyatlan. 

Unwise  (— weiz'),  adj.  nem 
h'álcs,  nem  okos ;  —  ly,  adv. 
nem  bölcsen ,  nem  oko- 
san. 

Unwitberable  (— widb'erébl) , 
adj.  hervadatlan. 

Unwithered(— wi(lh'erd),a<7/. 
hervadatlan. 

Unwittily  (— wit'tüi) ,  adv. 
nem  eszélyesen,  bolondul. 

442 


_,gP_ 

Unwit'ty,  adj.  nem  eszélyes, 

nem  okos. 

Unwomanly  ( —  wum'énli ) , 
adj.  nem  asszonyi,  asszony- 
hoz nem  illő. 

Unwont  (—want'),  —ed,  adj. 
szokatlan  ;  —ed  to  .  .  ,  nem 
szokott  -hoz,  -hez; — edness, 
s.  szokatlanság. 

Unwortbily  ( —  wár'dbili ) , 
adv.  méltatlanul. 

Unwor'thiness,  s.  méltatlan- 
ság. 

Unwortby  (— wör'dbi),  adj. 
méltatlan. 

Unwounded( — wmxd'ed), adj. 
sebzetten,  sértetlen. 

Unwrap  (— rép'),  v.  a.  kibon- 
tani, kitekergetni,  kigön- 
gyölgetni. 

Un  wrinkle  ( — ringTíl),  v.  a. 
kiredőzni,  kiránezolni. 

Unwrinkled( — rm^kY  A), adj. 
nem  ránczolt. 

Unwritten  ( —  rit'tn ) ,  adj. 
nem  irott. 

Unwrougbt  (  —  raat' ) ,  adj. 
készítetten,  nyers  ;  —  iron, 
s.  bágyik,  nyers  vas; —wax, 
8.  rajviasz. 

Unyielding  (— jíld'ing),  adj. 
nem  engedékeny ,  ellent- 
álló, makacs;  nem  jövedel- 
mes. 

Unyoke  (— jook'),  v.  a.  járom- 
ból kifogni,  járomtól  meg- 
szdbadítni. 

Up  (kp),prp.  and  adv.'föl, 
fel ;  fölfelé :  fenn;  to  go  — 
the  hill,  a  hegyre  fölmenni; 

—  hill,  liegynek,  fölfélé; 
to  go  —  stairs,  a  lépcsőn 
fölmenni;  be  is  —  stairs, 
ő  fent  van   '  az  emeleten); 

—  the  river,  —the  stream, 
víz  ellenébe;  furtber  — the 
river  there  is  a  bridge,  to- 
vább fent  a  folyón  van  egy 
híd  ;  to  take  a  thing 
from  the  ground,  a  földről 
fölvenni  vmit ;  to  take  — 
one's  case,  vki  ügyét  fel- 
fogni ;  they  are  already—, 
már  fent  vannak;  he  is 
not  yet  up,  ö  még  nem  7  elt 
föl ;  get  —  !  keljen  fel ! 
to  be  -to  a  tbing,  vmit 
érteni ,    vmire    elkészülve 


Upbear 

lenni,  vminek  megfelelhet- 
ni ;  to  be  —  to  snuff,  eszé- 
lyesnek,  ravasznak  lenni; 

to  keep  one's  heart  — ,  el 
nem  csüggedni;  coffee  is 
sure  to  go  — ,  a  kávé  bi- 
zonyosan drágább  lesz,  a 
kávé  ára  bizonyosan  fel 
fog  menni:  what  is  —now  ? 
mi  történt  l  mi  az  újság  ? 
to  stand  — ,  felállani;  to 
stand  —  for  one,  pártjára 
kelni  vkinek;  to  come  — 
with  one,  utolérni  vkit ; 
felérni  vkivel;  his  blood 
is  — ,  forr  a  vér  ereiben ; 
it  is  all  —  with  him,  oda 
ran,  cége  ran;  —  to  the 
knees,  térdig ;  —  to  the 
present,  mostanáig ;  —  and 
down,  föl  s  alá. 

Upbear  ( — bér'},  v.  a.  irr. 
fenntartani,  támogatni. 

Upbraid  (—bred'),  v.  a.  to  — 
one  with  . . ,  szemére  hány- 
ni, szemére  vetni  vkinek 
rmit ;  to  —  one  for  .  ., 
m:  :]]>'r::t(iutnt  i  !.:■  ruir  rí. 

Upbring  (—bring'),  v.  a.  irr. 
fölnevelni. 

Upcast  (—kaszt'),  s.  hajítás 
(kúpjátékban);  adj.  fel- 
ütött. 

Updraw  ( — drao'),  v.  a.  irr. 
felhúzni,  felvonni. 

Upgrów  (— grao'),  v.  n.  irr. 

felnőni. 

Upheave  (—hív'),  v.  a.  föl- 
emelni. 

Uphoard  (  —  hoord' ) ,  v.  a. 
felrákásólni,   felhalmozni. 

Uphold  (— haold'),  v.  a.  irr. 
(».  to  Hold)  fenntartani  : 
feltártain . 

Upholsterer  (-  -hol'szterer), 
8.  felpárnázó,  matrácz-csi- 
náló,  pamlag-csináló,  bú- 
toros. 

upland  (-len.il,  8.  felvidék, 
felföld 

Uplay,  v.  to  Uphoard. 

Uplift  (—lift'),  v.a.  fölemelni. 

Upmost  (  — maoszt'),  adj. 
legfelső. 

Upon  (áp-án'i,  prp.  -on,  -en, 

a  :  -ro ,  -re  •  -i  öl,  -vei  :  to 
sit  thorns,  tiiskén  ülni  : 
put  it      the  table,  tegye 


Upper 

az  asztalra  ;  to  steal  — 
one,  vkit  meglepni ;  to  live 

—  potatoes,  burgonyával 
táplálkozni;  I  take  it  — 
myself,  magamra  vállalom; 
to  take  pity  —  one,  könyö- 
rülni vkin;  to  be  hard  — 
one,  szorongatni  vkit;  — 
my  word,  becsületszavam- 
ra; —  my  arrival,  midőn 
megérkeztem ;  once  —  a 
time  there  was  a  king, 
volt  egyszer  egg  király  :  — 
the  whole,  egészben  véve  : 

—  pain  of  death,  halálos 
büntetés  alatt ;  —my  prin- 
ciples, élveim  szerint. 

Upper  (áp'per),  adj.  felső  ; 
főbb  ;  the  —  ten  thousand, 
a  gazdag  földes-urak ,  a 
főnemesség  ;  the  —classes, 
a  főbb  osztályok;  —  lip,  S. 
felső  ajak ;  —  story,  s, 
felső  emelet;  iátr.  ért.) 
fej. 

Up'perhand  (  —  hénd),  s. 
előu  y,  el  őség  ;   to  get  the 

—  of  .  . ,  erőt  venni,  felül- 
kerülni vkin  v.  rniiu. 

Up'permost,  adj.  legfelső; 
to  be  — ,  felülkerekedni  ; 
túlnyomónak  lenni ;  that 
is  always  —  in  his  mind, 
m  i  ndig  ez  forog  fejében. 

Uppish  (ap'pis),  adj.  fenn- 
héjázó; — ness,  s.  fennhé- 
jázás. 

Upraise  (—réz'),  v.  a.  föl- 
emelni; magasztalni,  di- 
csér ni. 

Uprear  (— rír'),  v.  a.  felállí- 
tani :  fölnevelni. 

Up'right  (— n.'it),  adj.  egye- 
nes, égyenest-áUó,  fölegye- 
nesedett ;  igazlelkű,  becsü- 
letes, őszinte  :  an  —  man, 

egyenes  ember:  an  —mind, 

egyenes  gondolkodás;  — ly, 

aác.  egyenesen,  becsülete- 
sen,  őszintén  ;   —ness,    s. 

egyenesség  ,       iga  Jelkiíség, 

őszinteség. 
Upi  i-e    (    reiz')  ,    r.    n.    irr. 
kelni,  fölkelni ;  emelkedni. 
Uproar    (    roar'),    8.    lárma, 

in,  bona. 
Uproarious(    roartasz),  adj. 
lármás,  .1  nebonát. 
143 


Urge 

Uprouse  (— ráuz'),  v.  a.  föl- 
ébreszteni. 

Upset  (—széf),  v.  a.  irr.  fel- 
dönteni. 

Upshot  (— sat'),  8.  kimenetel, 
cége,  eredmény. 

Up'side  (  — szeid),  s.  felső 
n's::  to  turn  —  down,  min- 
dent félforgatni,  össze-visz- 
szálni,   zűrzavarba  hozni. 

Upsoar  (— szoar'),  v.  n.  föl- 
lengeni. 

Up'start  (—sztárt),  s.  érdem- 
telen szerencsefi;  v.  n.  fel- 
ugrani, Jélszökélni,  fellö- 
vélni  :  hirtelen  felnőni. 

Up' ward  (—ward),  8.  tető, 
csúcs,  csáp  ;  hegye  vminek; 
adj.  felső. 

Up'wards,  adv.  fölfelé- ;  —  of 
;i  year,  egy  évnél  több. 

Upwind  (— weind'),  v.a.  irr. 
főiteké  rget  n  i ;  fölgombolyit- 
ni. 

U'ran,  v.  Uranium. 

Uranium  (juré'niám),  s.  sár- 
gany  ;  protoxide  of  — ,  sár- 
ganyélecs. 

Uranography  (j  urénag'réfi) , 
s.  égrajz. 

Uranology  (jurénal'odzsi),  s. 
égtan. 

Uranometry  (j urenam'itri) , 
8.  égmérés. 

Uranus  (ju'rénász),  s.  Ura- 
nus, végőr  (bolygócsillag). 

Urban  ( jur'bén  j  ,  adj.  vá- 
rosi. 

Urbane  (jurbéh'),  adj.  udva- 
rias. 

Urbanity  (jurben'iti),  s.  ud- 
variasság. 

Urchin  (ár'tsin),  s.  sün,  sül; 

csintalan  gyermek. 

Tie  (jur),  8.  gyakorlat,  SZO- 
kás,  járás,  járat ;  to  put 
one's  self  in  - ,  nekitö- 
rődni; — ,  —ox,  s.  jáhor, 
bölény. 

Urea  (ju'rié),  s.  húgyany. 

i  rí  t lira  (juri'thré),  t.  húgy- 
cső. 

Urethrotomy(jurithrat'omi), 

8.  Iiiiyycsömctszés. 

Urge  (arts),  v.  a.  sürgetni, 
sürgelni ;  siettetni;  unszol- 
ni :  ércesitni,  érrényesítni 
akarni  :     to      -    on     the 


Urgency 

workmen,   a  munkásokat 

sürgetni ;  to  —  one's  pre- 
tensions, igényeivel  elő- 
állani  ;  it  was  —  cl  that 
etc.,     arra    hivatkoztak, 

hogy  stb. 
Urgency  (árts'enszi),  s.  .-•»/•- 

:ietV£?:l,  QU/rgíté  SMfi&Sí    I. 

Urg'ent ,  adj.  sürgős,  sürge- 
tős. 

Urg'ing,  s.  sürgetés;  siette- 
tés. 

Uric  (ju'rik),  adj.  —  acid,  s. 
hűgysam. 

Urinary  (ju'rinéri) ,  adj.  — 
bladder,  s.  húgyhólyag. 

Urine  (ju'rin),  s.  húgy ;  v.  n. 
hugyozni. 

Urn  (ám),  s.  veder,  hamv- 
edény ;  vizes  korsó. 

Ursa  (arszé),  s.  gönczöl;  — 
minor,  kis  medve;  —major, 
s   gam     I,  genu  sl  s  ílere. 

Us  (az),  pron.  minket,  ben- 
nünket,   nekünk  ;    he  told 

—  of  it,  ő  mondta  meg  ne- 
künk; he  does  not  under- 
stand — ,  nem  ért  bennün- 
ket ;  to  — ,  nekünk ;  hoz- 
zánk ;  with  — ,  velünk: 
from  — ,  tőlünk  ;  of  — ,  ró- 
lunk :  tőlünk;  one  of—, 
egyikünk;  amongst  — ,  kö- 
zöttünk ;  from  amongst  — , 
közülünk;  after  — ,  utá- 
nunk. 

U.  S.  =  United  States,  egye- 
sült államok. 

Usage  (jn'zedzs),  s.  szokás  ; 
velebánás;  ill  — ,  méltat- 
lankodás. 

Usance  (ju'zénsz),  s.  szokás, 
Üzleti  szokás;  kamatláb; 
szokásos   váltófizetési   idő. 

Use  (júz),  s.  használat ;  ha- 
szonvétel ;  haszon ;  kamat: 
szokás;  to  make  —  of  a 
thing,  vmit  használni,  vmi- 
vel  élni ;  to  he  in  — ,  szo- 
kásban lenni ;  it  is  out  of 
— ,  nincs  használatban  ;  — 
makes  perfectness,  gya- 
korlás mesterré  teszen  :  I 
cannot  make  any  —  of  it, 
it  is  of  no  —  to  me,  nem 
vehetem  hasznát ;  it  is  no 

—  talking  to  him,    hiába 


Use 

beszél  az  ember  neki;  all 
my  endeavours  were  of  no 
— ,  hiába  fáradoztam;  to 
put  to  — ,  kamatra  kiadni; 
to  pay  — ,  kamatot  fizetni. 

Use,  v.  a.  használni  (vmit), 
élni  (vmivel);  bánni  (vili- 
vel); to  —  severity,  szigort 
használni ;  to  —  violence, 
erőszakoskodni;  to  —  in- 
sulting expressions  to- 
wardsone,  sértő  szavakkal 
illetni  okit;  to  —  one  ill, 
roszúl  bánni  vkivel,  mél- 
tatlankodni rkin;  to  —  one 
well,  jól  bánni  vkivel;  to 
—  up,  elhasználni ,  fogy  osz- 
tani;  to  —  one's  self  to . ., 
megszokni  ;  nékitörődni  ; 
— ,  v.  n.  szokni ;  he  — d  to 
say,  azt  szokta  mondani; 
I  —  cl  to  go  to  church,  a 
templomba  szoktam  menni: 
to  grow  — d  to  it,  hozzá- 
szokni. 

Use'ful,  adj.  hasznos,  haszna- 
vehető ;  — ly,  adv.  haszno- 
san; — ness,  s.  hasznosság, 
haszna rehetöség,  hasznául- 


Use'less  ,  adj.  haszontalan, 
hasznavehetetlen,  használ- 
hatlan  ;  — ly,  adv.  haszon- 
talanul ;  —ness,*.  haszna- 
vehetlenség ,  haszontalan- 
ság, használhatlanság. 

Usher  (ás'er),  s.  ajtónálló, 
bejelentő,  bevezető:  szer- 
tartó mester;  ».  a.  to  — 
one  in,  vkit  bevezetni,  be- 
jelenteni. 

Uso,  v.  Usance. 

Usquebaugh  ( ászkibá' ) ,  s. 
rozspálinka. 

Ustiou  (ász'tsán),  s.  égetés; 
égés,  elégés. 

Usual  (ju'zsuéll,  adj.  szoká- 
sos; szokott,  közönséges, 
rendszerinti  :  — ly  ,  adv. 
közönségesen,  rendesen, szo- 
kás szerint. 

Usufruct  (ju'zufrákt),  s.  ha- 
szonéive  lés. 

Usure  (ju'zsjur),  v.  n.  uzso- 
ráskodni. 

Usurer  (ju'zsjurer),  s.  uzso- 
rás, uzsoráskodó. 

444 


Utter 

Usurious  (ju'zsuriász),  adj. 
uzsorás;  — ly,  adv.  uzso- 
ráskodva, uzsorával. 

Usurp  (juzárp',  juzörp'),  v.a. 
bitorolni. 

Usurpation,  s.  bitorlás. 

Usuip'er,  s.  bitorló,  bitor. 

Usurp'ingly,  adv.  bitorolva. 

Usury  (ju'zsjuri),  s.  uzsora, 
uzsoráskodás. 

Utensil  (ju'tenszil,  juten'- 
szil),  s.  eszköz,  műszer : 
edény,  konyhaedény ;  föld- 
művelési eszköz  :  — s  of 
war,  hadiszer. 

Uterine  (ju'terin),  adj.  méh 
.  .  . ,  —  fury,  s.  méhdüh  ; 
—  sister,  s.  félnővér,  nővér 
(anyai  részről >. 

Uterus  (ju'terász),  s.  méh, 
anyaméh. 

Utile  (ju'til),  adj.  hasznos 
(n.  h.). 

Utilitarian (jutüite'rién)  ,adj. 
haszonelvű. 

Utilita'rianism ,  s.  haszon- 
elvűség. 

Utilisation  (jutüizé'sán),  s. 
hasznosítás. 

Utility  (jutil'ity),  s.  hasznos- 
ság. 

Utüize  (ju'tileiz),  v.  a.  hasz- 
nosítni. 

Utmost  (át'maoszt),  adj. 
végső,  legnagyobb,  legfőbb; 
the  —  limits,  végső  v.  vég- 
határok :  to  listen  with 
the  —  attention,  a  legna- 
gyobb figyelemmel  hall- 
gatni (vkit);  with  the  — 
despatch ,  a  legnagyobb 
sietséggel;  — ,  s.  to  the  — 
of  my  power,  tőlem  kistpl- 
hetoleg  :  I'll  &H  my—,  meg- 
teszem a  mi  tőlem  telik. 

Utopia  (juto'pié),  s.  János 
pap  országa,  Utopia. 

Utopian  (juto'pién),  adj.  utó- 
piái. 

Utter  ( after  ) ,  adj.  teljes, 
egész,  végső;  an— stranger, 
egészen  idegen ;  in  —  dark- 
ness, teljes  sötétségben  :  — 
ruin,  végromlás ;  — \j,adv. 
teljesen,  egészen. 

Utter  (after),  v.  a.  ejteni, 
kimondani,   szólni;    kiad- 


Utterable 

ni,  forgalomba  hozni;  he 
could  not  —  a  word,  szót 
sem  tudott  szólni;  to  — 
one's  mind,  véleményét 
kimondani;  to  — forgeries, 
hamisítványokat  forgalom- 
ba hozni. 

Ut'terable,  adj.  kimondható; 
not  — ,  kimondhatlan ;  — 
ness,  s.  kimondhatóság. 

Utterance  (át'tertnsz),  s,  ki- 
mondás, kiejtés;  kifejezés; 
to  give  —  to  .  . ,  kifejezést 
adni  -nak,  -nek. 

Uttermost  (át'termaoszt), 
adj.  végső ,  legnagyobb, 
legutolsó ;  to  pay  to  the  — 
farthing,  mind  egy  fillérig 
megfizetni. 

Uvula  (juvjule),*.  nyelvcsap. 

Usurious  (ágzo'riász),  adj. 
feleségébe  szerelmes,  féle- 
ségét imádó. 


V  (ví),  s.  a  V  betű  neve. 

Vacancy  (véTiénszi),  s.  üres- 
ség ;  ür ;  üresség  (hivatal- 
ban) :  szünidő:  gondolat- 
üresség. 

Va'eant,  adj.  üres;  megürült; 
— ly,  adv.  to  .-tare  — ly 
at  .  .  ,  gondolat  nélkül  sze- 
mét mereszteni  -ra,  -re. 

Vacate  (véltet),  v.  a.  meg- 
iirítni ;  eienyésztetni,  el- 
törülni; to  —  a  place,  hi- 
vatalról lemondani. 

Vaca'tion,  s,  megűre  dés; 
üres  idő;  —time,  8,  szün- 
idő :  —s  s.  /'/.  törvény- 
szünet, iskolaszünet. 

Vaccinae  (vék'szini),  >.  ;//. 
tehi  nhimlő,  védhimlő. 

Vaccinate  (vék'szinét),  v.  a. 
tehénhimlőt  oltani. 

Vaccina'tion,  s.  tehénhimlő- 
oltás. 

Vaccine  (vék'szein),  adj.  te- 
hén . .  :  —lymph,  —matter, 
s.  tehénhimlőanyag. 

Vacülant  (vész'illént),  adj. 
ingadozó ;  elhatározatlan. 

Vacüla'tion  (vészülé'san),  s. 
ingás,  ingadozás;  elhatá- 
fozatlanság. 


Vacuate 

Vacuate  (vék'juét),  v.  a.  üre- 
sítni,  ki  ürít  ni ;  hiústtni. 

Vacuation  ( vékjué'sán),  s. 
üresítéi;. 

Vacuity  (vékju'iti),  s.  üres- 
ség. 

Vacuous  (  vék'juász  )  ,  adj. 
üres. 

Vacuum  (vék'juám),  s.  ür- 
hely.  _ 

Vadé  (ved),  v.  n.  eltűnni. 

Vagabond  ( vég'éhand) ,  s. 
csavargó,  kóborló. 

Vagary  (végé'ri),  s.  ötlet, 
ábránd :  csíny. 

Vagina  (  végi'né  ) ,  s.  méh- 
hüvely. 

Vagrancy  (vé'grénszi),  s.  or- 
szágfutás, kóborság,  csa- 
vargó*. 

Vá'grant,  S.  and  adj.  ország- 
futó, országos  kóbor,  csa- 
vargó. 

Vague  (veg),  adj.  tévedező, 
határozatlan,  bizonytalan. 

Vail,  v.  Veil. 

Vail  (veí),v.n.  engedni;  v.a. 
lebocsátani,  leejteni,  leven- 
ni; s.  the  —  of  the  sun, 
napnyugat. 

Vail'ful,  adj.  előnyös. 

Vain  (ven),  adj.  hiú  ;  hiába- 
való, haszontalan;  to  be 
—  of  .  . ,  hiúnak  lenni  -ra, 
-re;  in  —  ,  hiába:  —  ly, 
adv.  hiún;  haszontalanul; 
— ness,  g,  hiúság ;  haszon- 
talanság, hiábavalóság. 

Vainglorious  (vénglo'riasz), 
adj.  dicsekedő. 

Vainglo'ry,  s.  dicsekedés. 

Vale  (vél),  S.  völgy;  ajándék; 
borravaló. 

Valediction  (vélidik'sáii) ,  8. 
búcsúvét  l. 

Valedictory,  adj.  búcsú  .  . . 
búcsúzást. 

Valentine  (vél'entein),*.  Bá- 
lint (finév  I  :  szerető  ;febr. 
l  i-én  írott  szerelmes  levél. 

\  all  11  Ul    (v:  li'li:  u),    8.     t-i 

kőnké. 
Valel  (vél'et),  s.  inas,  szolga. 
\  ali  tudinanan  (vélit]udiné'- 

ric'iil,    8.   and   adj.   göt  hős- 
ködő. 
Valianl  (vél'j( nti,  adj 
bátor,  derék  ;     ly,  adv.  vi- 


Vane 

tézül,  derekasan ;  —ness, 
s.  vitézség. 

Valid  (vél'iil),  adj.  erős;  ér- 
vényes ;  to  be  — ,  érvény  es- 
tiek lenni ;  to  make  — ,  ér- 
vényesít ni  ,  megerősít  ni ; 
— ly,  adv.  érvényesen  ;  — 
ness,  s.  érvényesség. 

Validate  (vél'idét),  v.  a.  ér- 
vényesíti! i. 

Validation,   s.   érvényesítés. 

Valid'ity,  v.  Validness. 

Valise  (vélíz'),  S.  batu. 

Vallation  (véllé'sán),  s.  el- 
sánczolás. 

Valley  (vélü),  s.  völgy;  —of 
tears,  siralomvölgy. 

Vallise,  v.  Valise. 

Valorous  ( vél'árász  ) ,  adj. 
bátorszívii,  vitéz:  —  ly,  adv. 
vitézül,  derekasan. 

Valour  (vél'ár),  s.  vitézség, 
bátor s.ívüség. 

Valuable  (vél'juébl),  adj.  be- 
cses, értékes  ;  — s,  s.  pl.  ér- 
tékszer ;  drágaságok. 

Valuation  ( véljué'sán) ,  S. 
becslés. 

Valua'tor,  s,  becslő. 

Value  (vél'jn),  8.  érték,  becs  ; 
of  no  — ,  értéktelen ;  to 
attach  much  —  to  .  . , 
nagyra  becsülni  vmit ;  to 
set  no  —  upon,  kevésre  be- 
csülni, értéktelennek  tar- 
tani vmit  ;  — ,  v.  a.  becs- 
leni :  becsülni  ;  -—,  v.  n.  to 
—  on,  upon,  váltót  intéz- 
vényezni  v.  tukványozni 
-ra,  -re. 

Val'ueless,  adj.  értéktelen. 

Valuer,  s.  becslő. 

Val'uing,  8.  becslés. 

Valve  (vélv).  8.  szelep,  szelr 
lentyü  ;  billentyű  :  ajtó- 
szárny ;  -  -s  of  the  heart, 
szívbillentyűk. 

Vampire,  Vampyre  (vém'- 
peir) ,  8.  vampir ,  lidércz- 
hártyorr:  vérszopó. 

Van  (vén),  s.  szekér,  oldatos- 
,  ■  ;• ;   elődandár,    előse- 

reg,  elővéd  :  s:ó  róla/iiit . 

Vandal   (vftn'dél),  8.    vend; 

dúló,  pusztító. 
Vane  (ven),  8.  >< U 

i  itorla,  házvitorla. 


Vanguard 

Vanguard  (vén'gárd),  8.  elő- 
véd, elöhad. 

Vanilla  (venule),  s.  vanília. 

Vanish  (vén'is),  v.  n.  el- 
tihuii. 

Vanity  (vén'iti),  8.  hiúság  ; 
semmiség,  mulandóság  ;  di- 
csekedés. 

Yan'quish  (véngTcwis),  v.  a. 
legyőz n i,  meggyő z n  i. 

Van'qaishex,  s.  győző,  győ- 
zelmes. 

Vantage  (vánt'edzs),  s.  előny; 
felülmúld*,  túlerő;  v.  a. 
kedvezni  ( vkinék ). 

Vapid  (vép'id),  adj.  ízetlen, 
i -eresztett  ;  — ness,  s.  ízet- 
lenség. 

Vapor,  v.  Vapour. 

Vaporate  (vép'orét  ),  17.  a. 
kigőzölgeni,  kipárolgani. 

Vapora'tion,  s.  kigözolgés, 
kipárolgás. 

Vaporer  (vé'párer),  s.  nyegle. 

Vaporish  (vé'páris),  adj.  gő- 
zös, párás  :  szeszélyes. 

Vaporous  (vé'párász),  adj. 
gőzös,  ■párás;  szélokozó, 
puffasztó. 

Vapory,  v.  Vaporish. 

Vapour  (vé'pár),  s.  gőz.  pá- 
ra ;  szeszéhj  ;  szélszorulás  ; 
to  he  in  — s,  szeszélyesked- 
ni;  — hath,  s.  gőzfürdő; 
— ,  v.  n.  ki-,  elgázolni. 

Yardingal,  v.  Farthingale. 

Variable  (ve'riébl),  adj.  vál- 
tozékony, ráltozatüs :  áll- 
hatatlan ;  —ness,  s,  válto- 
zékonyság. 

Va'riably ,  adv.  változéko- 
nyan. 

Variance  (vé'riénsz),  s.  egye- 
netlenség, viszály,  viszály- 
kodás ;  to  he  at  —  with  . ., 
ellenkezni  -vol,  -vei ;  vi- 
szálykodni, egyenetlen  ked- 
ni ;  egyenetlenségben  lenni 
-val,  -vei :  he  is  at  —  with 
fortune,  nem  kedvez  neki  a 
szerencse;  this  theory  is 
at  —  with  fact,  ezen  elmé- 
let nem  egyezik  a  valóság- 
gal;  to  set  one  at  —  with  . ., 
összeveszitni  vkit  -val,  -vel. 

Variate  (vé'riét),  v.  a.  változ- 
tatni. 

Varia'tion ,    s.     változtatás , 


Varied 

változat;  eltérés;  — s  of 
the  compass,  a  delejtű  el- 
hajlása. 

Varied  (vé'ridj,  adj.  változ- 
tatott ;  különféle. 

Variegate  (vé'riegét),  v.  a. 
tar  kit  ni. 

Va'riegated,  adj.  tarka,  sok- 
színű. 

Variega'tion,  s.  tarkítás ;  tar- 
kaság, sokszínűség. 

Variety  (vérei'iti),  s.  külön- 
féleség :  változékosság  vál- 
tozat. 

Various  (vé'riász),  adj.  kü- 
lönféle, többféle:  változa- 
tos; — ly,  adv.  különféle- 
képen;  — ness,  s.  küV'in- 
féleség. 

Varix  (vé'riksz),  s.  vérérdag, 
ércsomó. 

Varlet  (vártét),  s.  szolga, 
inas  :  ezudar. 

Varletry  (vártetri),  s.  gaz- 
nép;  csürhe  nép,  csőcselék. 

Varnish  (vár'nis) ,  s.  máz, 
kencze,  firnósz  ;  r.  a.  ken- 
ézé :ni,  benrnászolni. 

Var'nisher,  s.  kenczézö. 

Vary  (vé'ri),  r.  a.  változtatni: 
i    n.  i-dtc,  ni .  I  'Z  iihi.ni 
s.  változás. 

Va'rying,  s.  változás,  változ- 
tatás ;  adj.  változatos. 

Vascular  (Yész'kjulér),  adj. 
edény es ,  edény  dús  (test- 
rész ) . 

Yasculous,  v.  Vascular. 

Vase  (véz),  s.  díszedény. 

Vas'sal  (vész'él),  s.  jobbágy, 
hübémök,  alattvaló,  va- 
zall. 

Vas'salage,  s.  vazallság. 

Vast  (vészt),  adj.  nagy,  rop- 
pant :  nagy  terjedelmű ; 
— ly,  adv.  roppantál;  — 
ness,  s.  roppantság. 

Vastation  ( vészté'sán )  ,  s. 
pusztítás,  pusztulás. 

Vasty  (vészt'i),  adj.  rop- 
pant. 

Vat  (vét),  ;?.  kád:  ferment- 
ing, — ,  erj -edény. 

Vatican  (vét'ikén),  s.  Kati- 
kán 'domb  neve);  Vatiká- 
non állá  pápai  palota. 

Vaticinate  (vétisz'inet),  v.  a. 
jósolni. 

446 


Vein 

Vaticination,  s.  jóslás. 

Vaudevil  (vaod'vil),  s.  nép- 
dal. 

Vaudeville,  v.  Vaudevil. 

Vauit  (vaolt),  s.  bolt,  bolto- 
zat;  boltív;  pinczebolto- 
zat,  pincze  ;  holt-alag,  sír- 
bolt;  v.  a.  boltozni;  v.n. 
ugrani  :  to  —  on  one's 
steed,  felvetni  magát  a 
lóra . 

Vaunt  (vaaut),  s.  dicsekedés, 
kérkedés  :  to  make  —  of  a 
thing,  to  make  it  one's  — , 
dicsekedni  vmivel  .•— ,  v. a, 
magasztalni,  dicsérni :  — , 
v.  n.  dicsekedni. 

Vaunt'er,  s.  dicsekedő,  kér- 
kedi. 

Vaunt 'ful,  adj.  kérkedékeny. 

Vaunt'ingly,  adr.  dicsekedve. 

Veal  (víl),  s.  borjúhús ;  roast 
— ,  borjúsült. 

Vector  (vek'tár),  s.  vonsugár, 
vezérsugár. 

Vedette  ( vedet' ) ,  s.  tábor- 
szem, lovagör. 

Veer  (vír),  v.  n.  fordulni; 
the  wind  —ed  about ,  a 
szél  megfordult ;  — ,  v.  a. 
megfordítni :  nekiereszteni 
(kötelet  i. 

Vegetable  (vedzs'itébl),  adj. 
növényi ;  —  kingdom,  s. 
növényország  ;  —  acids,  s. 
pl.  növénysavak:  —phy- 
siology, s.  növény  élettan  ; 
— s,  s.  pl.  növények  ;  főze- 
lék. 

Vegetate  (vedzs'itet),  v.  n. 
tenyészni  ;  növényéletet 
élni. 

Vegeta'tion,  í.  növényzet; 
növényeiét.     . 

Veg'etative,  adj.  tenyészett; 
—ness,  s.  tenyészés. 

Vegetive  ( vedzs'itiv ) ,  adj. 
növénynemű,  növényi;  — 
life,  s.  növényélet. 

Vehemence  (vi'himensz),  s. 
hevesség ;  nagyság. 

Ve'hement,  adj.  heves:  nagy, 
erős;  — ly,  adv.  hevesen. 

Vehicle  (viíiikl) ,  s.  kocsi ; 
segédszer. 

Veil  (vél),  s.  fátyol;  v.  a.  be- 
fátyolozni, beíeplezni. 

Vein  (ven),  s.  vér-ér,  visz -ér; 


Velleity 

ér  (fában);  kedv,  hangu- 
lat :  to  open  a  — ,  eret 
vágni. 

Velleity  (velli-iti),  .s.  puszta 
akarat  :  an  imperfect  — , 
gyö  rtge  a  ka  rád:  <  is . 

Velíicate  ( vel'likét ) ,  v.  a. 
esipni,  tépni;  ingerelni; 
rángatni. 

Vellica'tion,  s.  csipkedés,  té- 
pegetés ;  rángás. 

Vellum  (vel'lám),  s.  iróhár- 
tya  :  ^-paper,  s.  velinpapi- 
ros. 

Velocity  (velasz'iti),  s.  sebes- 
ség, gyorsaság. 

Velours  (velúrz'),  s.  bársony- 
kefe. 

Velvet  (vel'vit),  s.  bársony  : 
—  black,  .s'.  elejántcsi  nt- 
korom ;  —  flower,  g.  bár- 
sonyvirág :  —  rose,  s.  se- 
lyemrózsa ;  —  runner,  g. 
vizi  gurut :  — ,  v.  a.  bár- 
sonyt szőni. 

Velveteen  (velvetíti'),  g.  fél- 
bársony. 

Venal  (vrnél),  adj.  vér-ér. .: 
megvásárolható ;  megvesz- 
tegethető. 

Venal'ity,  s.  megvesztegethe- 
tőség ;  megvásárolhatóság. 

Venatic  (venét'ik),  adj.  va- 
dászati. 

Venation  (vene'san),  8.  va- 
dászás,  vadászat. 

Vend  (verni),  V.  a.  riadni. 

Vendee  (vendí'),  s.  vevő. 

Vendible  (vend'ibl),  adj.  ke- 
lendő, könnyen  eladható; 
—íiess,  g,  kelendőség. 

Vendor,  Vender  (venérer),  s, 
eladó. 

Vendue  |  íréi  lju'),  g.  kótya- 
vetye. 

Veneer  (vinír'),  v.  a.  szelvé- 
ny ezni,  f alapozni;  — in^r, 
s.  szelvényezett  munka; 
— s,  s.  pl.  boritásfa. 

Venefici    (vei  g;    mé- 

regh 

Venenate  i  ren'inel  ),  r.  a. 
megmérgt 

Venena'tion,    s.    megmérgt 

Venenose   i  veninoz'  i ,    adj. 

Vl-'i 

Venerabil'ity,    », 


Venerable 


Verbal 


Venerable  (ven'erébl) ,  adj. 
tiszteletes,  tiszteletre  méltó. 

Venerate  (ven'eret),  v.  a.  tisz- 
telni. 

Venera'tiou,  g.  tisztelés,  tisz- 
telet. 

Ven'erator,  .?.  tisztelő. 

Venereal  (vini'riél),  adj.  sze- 
relmi ;  lmja;  —distemper, 
g.  bujasenv. 

Vene'rean,  adj.  szerelmi. 

Venery  (veu'eri),  g.  vadász- 
ság ,  vadászat ;  bujaság, 
bujálkodás. 

Venesection  (viniszek'san), 
S.  érvágás. 

Venetia  (veni'sé),  g.  Vélen- 
rze. 

Venetian  (venis'an),  adj.  ve- 
lenczei,  —blind,  s.  redőny. 

Venew  (venju'),  g.  döfés,  tá- 
madás. 

Venge'ance  (vendzs'eusz),  .<. 
boszú,  boszúlás  :  with  a  — , 
nagyon  :  keményen,  heve- 
sen ;  when  a  wise  man 
errs,  he  errs  with  a  — , 
okos,  ha  botlik,  nagyot 
botlik ;  to  take  —  of  .  .  , 
boszút  állani  vkin. 

Venge'ful,  adj.  boszúvágyas. 

Venge'ment,     g.    megboszú- 

lás. 

Veniable,  v.  Venial. 

Venial  (vi'niél),  adj.  megbo- 
csátható, harsanandó .  — 
ness,  g.  megbocsát  hat  óság. 

Venice  (ven'isz),g.  Velencze. 

\  enison  (ven'izn)  ,  g.  vad; 
vadhús. 

Venitian,  v.  Venetian. 

Vem  un  (Aen'ám),  g.  méreg  ; 
v.  a.  megmérgezni. 

Venomous  (ven'amasz),  adj. 
mérges  :  megmérgezi  u  : 
vészhozó;  —ness,  g.  mér- 
gesség. 

Vent  (vent),  g«  lég ;  szellőző 
rés,  szt  lelőlyuk  ;  gyújtó - 
lyuk  :  nyilas  :  eladás,  vá- 
sár :     t"     give      —    tel    ('lie's 

angi  r,  haragját  kiönteni . 
to  give    -  to  one's  feelings, 

imeinek   kifejezést   ad- 
ni   3   ■; .  S  k:   nu-n:    1 
— :  fííetií  veti:: ,  /  ;t a  i   dm 

elhiresedni ;     ,  v.  a.  utat 
nyitni,    nyilast    csinálni; 

Ml 


to  —  one's  2>assion,  mérgét 
kifnni;  -,  v.n.  szaglálódni. 

Vent'age,  g,  szellőző  rés,  sze- 
lelölyuk. 

Ventaű  (vent'él),  g.  sisakros- 
tély. 

Venter  (ven'ter),  s.  has;  méh, 
anyáméit. 

Ventiduct  (  ven'tidákt )  ,  .<. 
szélcső. 

Ventilate  (ven'tilet),  v.  a. 
szellőztt  iui ;  szelelni ;  szél- 
fogóval  ellátni;  nyomoz- 
gatni, vizsgálgatni. 

Ventila'tion,  g.  szellőztetés; 
szelelés. 

Ventilator  (ven'tiléter) ,  g. 
szellemtő. 

Ventose  (ventooz'),  adj.  sze- 
les :  kérkedékeny. 

Ventricle  ( ven'trikl),  .-■.  gyo- 
mor :     üreg  :     —a     of     the 

heart,  szíviiregek'. 

Ventriloquist  (  ventril '  lo  - 
kwiszt),  g.  hasbeszélő. 

Ventriloquy  (ventrillokwi), 
.•-•.  hasbeszéd. 

Venture  (ven'tsár),  s.  me- 
rénylet :  t<'  run  the  —,me- 
rényelni ;  to  put  a  thing 
to  the  — ,  szerencsére  vetni 
vmit :  at  a  — ,  találomra; 
— ,  v.  h.  bátorkodni,  meré- 
szelni, merni  ;  to  —  out, 
merni  kimenni  ,  kimeré- 
szelni; tu  —  on,  upon,  me- 
rényiem :  — ,  v.  a.  koczkáz- 
tatui,  szerencsére  vetni. 

Venturesome,  v.  Venturous. 

Venturous  (ven'tsárász), adj. 
merész,  meréugki  dő  :  Ív. 
adv.  merészen,  merényked- 
e<  ;        uess,    g.    merényke- 

dé,. 

Venue  (ven'ju),  s.  szomszéd- 
ság; szomszédváros,  szom- 
szédfalu. 

Venus  (ví'nász),  .-■.  Venus; 
estcsillag,  hajnalcsillag. 

Veracious    (viré'sasz) ,    adj. 

iga  :  imiiidó. 

Verái  it\  (■* irész'iti),  ».  igaz- 
mondóság. 
Veranda   (virén'dé),     -h,  ■»■. 

fedeti     erkély,    fd.lt     fa- 

lyosó. 
Verb  [verb),  t.  ige. 
\  i  rbal  ím  rb'él),  adj.  szóbeli; 


Verbality 

szószerinti ;  —  process,  s. 
jegyzőkönyvi  kihallgatás ; 
—  translation,  s.  szósze- 
rinti fordítós:  — ly,  adv. 
élő  szóval ;  szőszerint,  szó- 
rói szóra. 

Verbal'ity,  s.  széértelem,  be- 
tűszerinti értelem. 

Verbatim  (verbé'tiin),  adv. 
szóról  szóra. 

Verberate  (ver'berét),  v.  a. 
verni.  [gés. 

Vtibera'tion,  g.   verés;    rez- 

Verbose  (verboosz'),  adj.  bő- 
beszédű, szós. 

Verbosity  (verbasz'iti) ,  s. 
szóár ;  bőbeszédűség. 

Verdancy  (vei^dénszi),  8.  vi- 
ntlat,  zöldelés. 

Ver'dant,  adj.  viruló,  zöld, 

Verderer  (ver'deier),  8.  vad- 
mester, erdész. 

Verdict  (ver'dikt)  ,  s.  ítélet, 
határozat. 

Verdigrise  ( ver'digrísz  ) ,  s. 
rézzöld. 

Verdure  (ver'djur),  g.  zöld, 
zöldelés. 

Verecund  (ver'ekánd),  s.  sze- 
mérmes, szerény. 

Vercund'ity,  g.  szemérmes- 
ség,  szerénység. 

Verge  (verdzs),  g.  szél,  vég ; 
vessző;  v.  n.  (to)  hajlani 
( -ra,  -re). 

Veridical  ( virid'ikél ) ,  adj. 
igazmondó. 

Veriest  (ver'i-eszt),  adj.  nyil- 
vánvaló, valódi;  tbe  — 
rogue,   kitanult  gazember. 

Verifiable  (ver'ifei-ébl),  adj. 
igazolható, bebizonyít  ható, 
hitelesíthető. 

Verification  (verifike'sán),  s. 
igazolás,  bebizonyítás,  hi- 
telesítés. 

Verify  (vermiéi),  v.  a.  iga- 
zolni, bebizonyítni,  hitele- 
sítni. 

Verily  (verkli),  ad  i*.  valóban, 
igazán  ;  — ,  — ,  bizony,  bi- 

_  zony. 

"\  erisimüar  (veriszim'ilér), 
adj.  valószínű. 

Verisimility  (veriszirnil'iti), 
s.  valószínűsé y. 

Veritable  (verttébl),  adj. 
igazi,  valódi,  valóságos. 


Veritably 

Ver'itably,    adv.    valódilag : 

igazán. 
Verity  (vereti) ,   g.    valóság, 

igazság. 

Vermicelli  (  vermitsel'i ) ,  s. 
pl.  vékony  metélt. 

Vermicular  |  vermik'julér ) , 
adj .  féregképű. 

Vermiform,  v.  Vermicular. 

Vermifuge  (ver'mifjudzs),  s. 
féregszer,  gilisztaszer. 

Vermilion  (vermü'ján ) ,  g. 
biborbogár  ;  ezinóber;  vö- 
rös festék;  vörös  ténta. 

Vermily,  v.  Vermilion. 

Vermin  (verm'in),  g.  kárté- 
kony kisebb  állatok  (büdös 
férgek ,  bogarak ,  tetvek, 
egerek,  patkányok);  ringy- 
rongy  nép  ;  —  trap,  g.  egér- 
fogó ,  patkányfogó,  pat- 
kdnykelepcze. 

Vermine,  v.  Vermin. 

Vernacular  (  vernék'j  ulér ) , 
adj.  honi,  honos. 

Vernal  (vern'él),  adj.  ta- 
vaszi, [mérő. 

Vernier  (vernír'),  s.  parány - 

Vemüity  (vernil'iti),  s.  rab- 
elmüséy. 

Versability  (verszébil'iti),  s. 
alkalmazékonysáy ,  hajlé- 
konyság. 

VersaWe  ( ver'szébl ) ,  adj. 
hajlékony,  alkalmazékony. 

Versatile  ( ver'szétü  ) ,  adj. 
alkalmazékony ;  változé- 
kony ;  állhatatlan  ;  forgat- 
ható. 

Versatility ,  g,  alkalmazé- 
kony ság  ;  változékonyság ; 
forgathatóság. 

Verse  (versz),  g.  vers ;  költe- 
mény ;  to  make  — s,  verset 
csinálni ;  to  recite  — s,  ver- 
set szavalni ; — ,  v.  a.  ver- 
selni. 

Vers'ed   (versz'd),    adj.    for- 
gott, gyakorlott;  to  be  well 
—  in  .  .  ,  jártasnak   lenni 
-ban.  -ben. 
Versicolour    ( ver'szikalár ) , 

—ed,  adj.  sokszínű. 
Versification  (verszifiké'sán) 

.?.  verselés. 
Versifica'tor,  s.  vetselö. 
Versify  (ver'szifei),  v.  n.  ver- 
selni ;  v.a.    versbe  szedni. 

448 


Vessel 

Version  (ver'san),  g.  fordítós; 

változtatás . 
Vert  (vert),   g.  zöld  ;  rsadaj, 
erdőség;    over    — ,    szálas 
erdő ;  nether  — ,   cserjefa. 
Vertebral    ( vert'ibrél),    adj. 
gerinezcsonthoz  tartozó ;  — 
animals,   s.  pl.    yerinczes 
állatok. 
Vertebre   ( vertebr ) ,   g.  ge- 
rinc-csont,  csigolya. 
Vertex    (ver'teksz)  ,   g.  tető, 
fejtető ;  tetőpont :  the  —of 
a   glass,    a    homorú  lencse 
legvékonyabb  s   a  dombor 
lencsének  legvastagabb  ré- 
sze. 
Verticai  (ver'tikél),  adj.  tető- 
irányos  ;  —  ly,  adv.  tetőirá- 
ny osan. 
Vertical'ity ,   g.    tetöirányos- 

ság. 
Verticity  (vertisz'iti),  g.  for- 
gás ;   körzés;  fordulhatás. 
Vertige,  v.  Vertigo. 
Vertiginous  (vertidzs'inász), 
adj.  szédelgő,  szédelgös  :  - 
motion,  s.  körzés. 
Vertigo  (verti'go),  s.  szédel- 
gés. 
Vervain  (ver'vin),  s.  galam- 

bóezí 
Veiy  (ver'i),  adv.  igen,  na- 
gyon ;  —  bad,    adj.   igen 
rósz;    — ,    adj.   igazi,  va- 
lódi,   valóságos;     ugyan- 
azon ;  he  is  the  —  picirire 
of  his  father,  egészen  apja 
mása ,    szakasztott    apja ; 
the  — '  devil,   testesült  ör- 
dög;  the  —  man,  ugyan- 
azon ember. 
Vesicate,  v.  to  Blister. 
Vesicatory  (ves^'iketári),   s. 

hólyaytapasz. 
Vesicle  (vesz'ikl),  s.  hólyag- 
osa. 
Vesicular  (veszik'julér),  adj. 

hólyag  forma. 
Vesper  (vesz'per), g.  est;  est- 
csillag ;  — s,  s.  pl.  vecser- 
nye. 
Vespertine     ( vesz'pertein ) , 

adj.  esti. 
Ves'sel   (vesz'el),   s.   ed 
hajó ;  empty  — s  give  the 
greatest    sound,    az   üres 
hordó  legjobban  kong. 


Vest 

Test  (veszt),  s.  ruha  :  v.  a. 
felöltöztetni ;  (•with)  felru- 
házni i  -vol,  -vel  . 

Vestige  (vesz'tidzs),  a.  nyom, 
lábnyom. 

Vest'ment,  s.  öltözet;  mise- 
mondó ruha. 

Vestry  (vesz'tri),  s.  sekres- 
tye; község-gyűlés;  clerk, 
8.  közséf/i  jt'fii/iö. 

Vesture  (vesz'tsjnr),  s.  ruhá- 
zat :  boríték  :  elruházás  ; 
beiktatás. 

Vetch  (vets),  s.  abrakborsó. 

V<  teran  ivet'erén),  g.  hadas- 
tyán. 

Veterinary  (vet'erinéri),  adj. 
—school,  s.  bar omgyógy ta- 
noda; —  surgeon,  s.  ba- 
romorvos, állatorvos. 

V,  ti,  (ví'to),  s.  tiltakozás. 

Vex  (veksz),  p.  a.  zaklatni. 
zantani  tn  be  — ed 
about,  to  be  —ed  at,  bo- 
szankodni  vmin  ;  it  — es 
him,  az  öt  boszantja  ;  that 
is  very  —  ini_r,  ":  igen  bo- 
ezantó  ilalog ;  — glasses,  s. 
pl.  üvegkönyek. 

Vexation  (veksze'sán),8.  zak- 
latás, boszantás ;  boszanko- 

dás. 

■  ious  (vekszé'sá  íz),  adj. 
zaklató,  boszantó,  terhes, 
kelletlen  ;  — ly,  adv.  zak- 
latva, boszantva. 

i ,  g.   zaklató,  boszantó. 

Via  (vei'é),  mir.  vmely  meg- 
nevezett  helyen   keresztül. 

Vial  (vei  el),  s,  palicjika, 
üvegcse.  hús-*  lek. 

Viand  (vei'énd),  s.  étek,  étel; 

Viaticum  (  rei-ét'ikám  ) ,  8. 
útravaló,  útpénz;  szent  va- 
csora. 

Vibrate  (veiTwit),  v.  n.  rez- 
gehi ;  r.  a.  rezgetni. 

Vibra'tion,  s.  rezgés. 

Vibrative  (vei'brétiv) ,  adj. 
iiií. 

Vicar  (vik'i'i'i,  s.  falusi  plé- 
bámot ."  helyettes. 

Vicarage  (vilréredzs),  .--.  ph:- 
ii'ínin  •  papház. 

Vicariate  (viké'riét) ,  s.  he- 
lyetti 

0Q8  (vikc'riász) ,  adj. 
helyettest. 

BBOirf!  Aliu'nl-iini'jyiii  tzbtit, 


Vice 

Vice   (veisz),   s.  vétek,  bűn, 

hun     :  !::!/laili      esil  eu  it:;:/- 

bohócz. 

Vice-admiral(veisz-éd'mirél) 
s.  altengernagy. 

Vice-chan'cellor  i  — tsánsz'- 
ier),  8.  alkanczellár. 

Vic'ed  (veisz'd),  adj,  bűnös, 
gonosz,  romlott. 

Vicegerent  i  —  dsí'rent ) ,  .--. 
helytartó. 

Vicenary  (vei'szinéri) ,  adj. 
húszszori,  húszszoros;  húsz- 
évű,  húszéves. 

Viceroy  (veisz'rai),  s.  alki- 
rály. 

\  icinage     i  visz'inedzs 
szomszédság. 

Vicinal  (visz'inél),  adj. szom- 
szédos. 

Vicin'ity  (viszin'iti),g.  közel- 
ség, szomszédság. 

Vicious,  v.  Vitious. 

\  ítis'situde  \\  '.sz  -'/  innli  s. 
változás,  megváltozás :  áll- 
hatlanság  ;  viszontagság. 

Victim  \\  ik'tinii.  s.  véres  ál- 
dozat :  ■  átv.  ért.  i  áldozat. 

Victimate  (vik'timet),  v.  a. 
feláldozni. 

Victi  >r  í\  ik'tár),  8.  győző,  győ- 
zedelmes. 

Vic'tor<  SS,  s.  győzedelmes  nő. 

Victorious  (vikto'riász),  adj. 

d::l;t:ll::<as         :i:;:     :   i   hites. 

— ly,  mlr.  diadalmasan, 
győzedelmesen  :  — ness,  s. 
győzedelmesség. 

Victory  (vik'tári),  8.  győze- 
delem. 

Vic'tress,  '•.  Victoi 

Victual  (vit'tl),  v.  a.  élelmez- 
ni.  élelemmel  ellátni;  —  ler, 
8.  eleségárűs. 

Victuals  (vitftlz),  s.pl.  élelmi 
szerek. 

Vidual  (  rid'juél ) ,  adj.  öz- 
vegyi. 

Viduity  (vidju'iti),  8.  özvegy- 
ség. 

Vie  (vei),  v.  n.  to  —  with, 
versenyezni -val,-vel;  t.>  !>■' 
able  to  —  with,  versenyez- 
hetni -rnl,  -r,  I  :  ,  r.  a. 
felülmúlni  ( rl.it  |,  túltenni 
•  okin  );  -,  s.  túligéret,  na- 
gyobb ígéret. 

Vienna  (vien'né),  .-■.  Bécs. 

L49 


Vilify 

Viennese  (vieníz'),  s.  bécsi. 

View  (vju),  v.  n.  megnézni, 
megnézegetni,  megszemlél- 
ni :  s.  megnézés ,  meg- 
-.i  ihU  lés,  ízemrévétel ;  te- 
kintet ;  kilátás:  látkép; 
szándék,  czél,  tekintet;  to 
take  a  —  of  .  .  ,  megnézni, 
szemrevenni;  with  a  —  to 
.  . ,  -mik,  -nek  czéljából  ; 
with  that  — ,  azon  tekin- 
tetből, azon  szándékkal; 
;i  splendid  — ,  gyönyörű 
kilátás  :  point  of  -.  s:e>n- 
pont,  nézpont  ,•  full  in  my 
.  szemem  élőt  ;  tn  keep 
in  ,  tekint^  ni  miit ),  te- 
kintettel lenni  |  vmire)  ;  at 
first  — ,  első  tekintetre;  to 
he  in  — ,  láthatónak  leinti: 
tn  have  in  ,  szándékkal 
lenni  rmi  iránt. 

View'less,  adj.  látatlan,  lát- 
liatlnii. 

Vigesimal  i  vidzsesz'imél) , 
adj.  huszadik . 

Vigil  (vidzs'il), 8.  virrasztás; 
• ,  s.pl.  halott-virra 

;:;  :.•  /;;.•::.      ;;/n;: ;;  .-  ':::  Stéji 

Vigilance  i  \  idzs'Üénsz  ) ,  s. 
éberség,  szemesség. 

Vigilant  (vidzs'ilént),  adj. 
éber  ;  figyelmetes  ;  —  ly, 
ailr.  ébren,  szemesen,  vi- 
gyázva. 

Vignette  [\  in'jet),  8.  czímkép. 

Vigone  (vigaon) ,  s.  láma- 
teve. 

Vigor,  v.  Vigour. 

Vigorosity,  v.  Vigorous] 

Vigoroso  (vigoro'szo),  adv. 
nében    erősen,  vigan. 

Vigorous  i  vig'árasz  ),  adj. 
virgoncz,  eleven,  erős;     ly, 

adr.     erőteljesen  ,     i  i 

ness,  8.  virgonc zság 
vénség,  erősség. 

VigOUr     (Vig'ál  I.     8.    erí'i,    el,  - 

vénség,  vtrgonczság. 
Vile  (veil),   adj.  rósz,  aljas, 

hit rámi  :  :<         uivtrh,    hit- 

vány  ember;  —lj,adv.  hit- 
ványul :      U68S,  8.  /"'' 

sál/. 

Vilification   (vilifikéTsan),  t. 

díjasítás ,    lealacsonyítás , 

ócsárlás. 
Vilify  (vil'ifeii,  v.  a.  alfasít  ni, 


Vilipend         

lealac8onyítni,  hit  rá  nyit  ni, 
ócsárolni. 

Vilipend  (vü'ipend),  v.a,  ke- 
vésre becsülni,  fitymálni. 

Vilipend'ency,  8.  fitymálás. 

Vility  (vil'iti),  g.  aljasság, hit- 
ványság. 

Villa  (vilíé),  s.  mezőlak. 

Village  (vil'ledzs),  s.falu. 

Villager,  s.  falusi  ember. 

Villain  (vil'lcn),  s.  robotos 
paraszt  ;  hitvány  ember, 
gazember. 

Villainage  (vü'lenedzs) ,  s. 
jobbágyság,  rabszolgaság  : 
hitványság. 

Villanize  (villéneiz),  v.  a. 
aljasítni,  m/alázni. 

Villanous  (viliénász) ,  adj. 
aljas,  hitvány,  czudar , 
gyalázatos;  —  ness,  s.  hit- 
ványság, ez  udarság. 

Villany  (vü'léni),  .?.  uazesiti ; 
a  láva  lóság,  q  i/a  láza  tosság. 

Vilii  (viliéi),  s.  pl.  szálak; 
szösz,  szőr  (növényeken). 

Villous  (vil'lász) ,  adj.  szö- 
seös  :  szalagos,  rostos. 

Vincible  (vin'szíbl),  adj.  le- 
győzhető; — ness,s.  legyőz- 
het őség. 

Vinetnre  (vink'tsjur),  s.  kö- 
telék. 

Vindemial  (vindi'miél),  adj. 
szüreti. 

Vindemiate  (vindi'miét),i?.7i. 
szüretelni. 

Vindemia'tion,  s.  szüretelés, 
szüret. 

Vindicate  (vin'dikét),  v.  a. 
bőszülni,  torolni ;  óvni,  vé- 
delmezni, oltalmazni ;  igé- 
nyelni, joggal  követelni; 
(to)  igazolni. 

Vindication,  s.  védehnezés, 
oltalmazás;  igazolás,  be- 
csületmentés. 

Vin'dieative,  v.  Vindictive. 

Vin'dicator,  s.  bőszülő ;  oltal- 
mazó. 

Vin'dioatory,  adj.  boszúálló ; 
igazoló,  védelmező. 

Vindictive  (vindik'tiv) ,  adj. 
boszúvágyas,  boszúkivánó; 
—ness,  s.  boszüvágy,  boszü- 
kivánat. 

Vine  (vein),  s.  szőlőtő ;  szőlő- 
vessző, venyige ;  —  branch, 


Vinegar 

••*.  szőlővessző ,  szőlőhajt- 
vány  ;  —  dresser,  s.  vin- 
c zeller  :  —  flower,  g.  szőlő- 
virág;  —knife,  s.  kaczor, 
szőlőmetsző  kés;  —  leaf, 
g.  szőlőlevél ;  —  leaves,  s. 
2)1.  szőlő  lomb  :  —  palm,  s. 
borpálma  ;  —  prop,  s.  szőlő- 
karó; —  reaper,  s.  szüre- 
telő. 

Vinegar  (vin'igér),  .-•.  bor- 
eczet,  eczet ;  beer  — ,  sör- 
eczet :  a  —  aspect,  fanyar 
pofa. 

Vineyard  (vin'jerd),  s.  szőlő- 
kert, szőlő. 

Vinnew  (vin'nju),  g,  penész, 
borvirág  ;  v.  n.  penészedni, 
virágosodul. 

Vin'newed,  adj.  penészes,  vi- 
rágos, borvirágos ;  —ness, 
s.  2)e»észesség,  virágosság. 

Vinolency  ( vinal'enszi ) ,  $. 
ittasság. 

Vinolent  (vei'nolent) ,  adj. 
boros,  ittas ;  to  be  — ,  bele- 
ándorodni. 

Vinous  (vei'nász),  adj.  bor- 
ízű, boros. 

Vintage  (vint'edzs), s.  szüret. 

Vin'tager,  g.  szüretelő. 

Vintner  (vint'ner),  s.  szőlős 
gazda,  bortermesztő;  csap- 
lár. 

Vintry  (vint'ri),  g.   csapszék. 

Viny  (vei'ni),  adj.  boros. 

Viol  (vei'ál),  s.  mélyhegedű ; 

—  de  gambo,  gordonka. 
Violable  (vei'olébl),  adj.  sért- 
hető, megsérthető. 

Violaceous  (veiolé'sász),  adj. 
violaszínű. 

Violate  (vei'olét),  v.  a.  sér- 
teni, megsérteni ;  megszeg- 
ni ;  megszeplősítni.^ 

Violation  (  vei-olé'sán ) ,  s. 
megsértés;  megszegés;  meg- 
sze2)lösítés ,     erőszaktétel  ; 

—  of  an  oath,  esküszegéjs, 
hit  szeges. 

Viola'tor,  s.  sértő;  szüzsze2)- 
lő&ítő. 

Violence  (vei'olensz),  s.  he- 
vesség ;  erőszak;  erősza- 
koskodás: to  offer  —  to 
some  one,  erőszakot  kö- 
vetni el  vkin. 

Vi'olent,  adj.  heves,  erősza- 

450 


Virtnons 

kos;  a  —  pain,  kegyetlen 
fájdalom;  — ly,  adv.  heve- 
sen ;  erőszakosan. 

Violet  (vei'olét),  g.  tavaszi 
v.  kék  viola  ;  —  blue,  adj. 
violakék ;  —  colour ,  g. 
violaszín. 

Violin  (veiolin'),  í.  hegedű. 

Violinist  (vei'oíiniszt),  g.  he- 
gedűs. 

Violist  (vei'oliszt).s.  gordon- 
hegedűs. 

Violoncello  (violantsel'lo),  s. 
gordonhegedű. 

Violone  (vei-olon'),  s.  bőgő, 
bögőliegedü. 

Viper  (vei'per),  s.  vipera. 

Virago  (viré'go),  g,  férfias, 
katonás  asszony. 

Virgin  (ver'dzsin) ,  s.  sz  űz- 
leány ;  —  gold,  g.  szín- 
arany, tiszta  arany;  — 
lead,  g.  tiszta  ólom,  láng- 
ólom;  —  oil,  s.  szín-olaj ; 

—  wax,  s.  rajviasz ;  — ,  v.  n. 
begyeskedni. 

Virginal  (ver'dzsin él),  adj. 
szűzi :  szüzleányos ;  s.  tövi- 
ses zongora. 

\  irginia  ( verdzsin'ié  )  ,  g. 
Virginia  ;  virginiai  do- 
hány. 

Virginian  (verdzsin'ién),  adj. 
virginiai:  —  climber,  .-■. 
golgota  ;  —  cowslip,  s.  hal- 
láng. 

Virgin'ity,  s.  szüzesség ;  t  isi  - 
taság  ;  szej>lötlenség. 

Virgulai ver'gjulé)  s.(  nyelvt. ) 
vessző;  — divina,  varázs- 
vessző, t  ü  ndér  vessző. 

Virile  (vei'ril),  adj.  férfi,  fér- 
fias. 

Vii'ilit'j  (v£inliti),s.  íeinc:^': 
férfiasság;  férfikor;  nem- 
zőtehetség. 

Viripotency  (veiripo'tenszi), 
s.  nemzőtehetség. 

Virtual  (ver'tsjuél),  adj.  te- 
hetségképeni ;  — ly,  adv. 
tehetségképen. 

Virtue  (vtr'tsjiú,  s.  erény  ; 
tehetség,  erő ;  j élesség ;  by 

—  of  my  office,  hivatalom- 
nálfogva. 

Virtue'less,  adj.  erénytélen  ; 

hatástalan. 
Virtuous  (ver'tsjuász),   adj. 


Virulence 

erényes :  gyógy-erővel  bí- 
ró ;  — ly,  adv.  erényesen  : 
— ness,  s.  erény esség. 

Virulence  (vir'juíeijsz),  s.  ra- 
gályosság ;  mérgesség ;  bo- 
szúság. 

Vir'ulent,  adj.  ragályos;  mér- 
ges. 

Vírus  (vei'rász),  s.  ragályos 
anyag  ;  méreg. 

■   (viz'edzs),  s.  ábrázat, 
arczvlat,  arcz. 

Visceral  (visz'szerél),  adj. 
bél  .  .,  belekhez  tartóin. 

Viscerate  (visz'szerét),  v.  a. 
beleket  kivenni. 

Viscid,  v.  Viscous. 

Viscid'ity,  v,  Viscousness. 

Vis'count  (vefkáunt),  s.  al- 
tiról. 

Vis'count*  ss,  •-.  álgrófnö. 

Vis'countship,   s.  algráfság. 

Viscous  |  visz'kász  í  ,  adj. 
enyekéí,  ragadós,  tapadás; 
—ness,  8.  ragadásság. 

Vise,  v.  Vice. 

Visibility,  s.  láthatóság. 

Visible  (viz'ibl),  adj.  látható. 

Visibly,  adv.  láthatólag. 

Vis'ion  (vizs'án) ,  s.  látás; 
látvány,  ábrándkép. 

Visionary  (  vizs'ánéri  ) .  s. 
and  adj.  ábránd  >zó,  lélek- 
látó. 

Visit  iviz'iti,  v.  ".  látogatni, 
meglátogatni  :  büntetni  : 
mrevenni  •  u.  h.  • ;  v.  n. 
látogatóba  menni,  láto- 
gatni :  8.  látogatás,  meglá- 
togatás ;  to  pay  one  a  — , 
ilátogatni  vkit,  látoga- 
tására menni  vkinek. 

Visitant,  '■.  \  isitor. 

Visitatú  n  !  vizité'sán  i ,  s. 
meglátogatás  ;  büntetés  , 
csapás  .  megpróbáltatás  ; 
megvizsgálás,  m<  to  zás. 

Visit  •    r. 

Visitor  (^  !.'',-.  látogató, 
vendég. 

Vis'iting,  t.  látogatás. 

Vismuth,  v.  BiBmnth. 

risakt  u  ni, 
ért,  álarc z. 

.  kilátás. 
J    (\  izs'jnél ) ,   adj. 
uerve,  «.  lát-ideg  .- 


Vitas 

s.  látszög;  —  ray,  s.  látsu- 
gár. 

Vitai  (vei'tél,  vei'tl),  adj. 
élt  t  .  .,  életi ;  air,  s.  él- 
tető levegő;  —  thread,  8. 
élet  fonala. 

Vital'ity,  s.  i'U  térő. 

Vitals  (vei'telz),  s.  pl.  élet- 
szervek. 

Vitiate  (vis'iet),  r.  a.  meg- 
r ontani, rnegveszt égetni,  ha- 
misítni ;   szentségtélenítni. 

Vitilitigation  (veitilitigé'sán) 
s.  perélés,  jogcsavarás. 

Vi'tious  ( — vis'ász),  adj. rom- 
lott, vétkes,  gonosz  ;  a  — 
borsé,  csckcncs  i  rúgás 
ló;  a  —  man,  gonosz  em- 
ber; — ness,  8.  romlottság, 
gonoszság. 

Vitreal,  >:.  Vitreoi 

Vitreous     (vit'riász),     adj. 

:i:  :  ■!.     .'.'<  :  ■)>'■-■  :       ií'í  !  .7'"'"'" 

üvegféle. 
Vitiification    (vitrifiké'sán), 

g       ///,    '/..  í  ;    l:t:  .■:.      Ill     '/..'(  .    /.." 

lés. 

Vitrify  (vit'ritVi),  v.  a.  meg- 
iivegítni ;  r.  n.  megüve- 
g  ü  l  ni. 

Vitriol  (vitfriál),  8.  gálicz  : 
blue  — .  rézgálicz,  kékgá- 
lia  :  white  -ffeMrgáticz; 
red  — ,  kobaltgálicz  ;  oil 
of  — ,  gálicz-olaj. 

Vituperate  (veitju'perét),  v. 
a.  megfeddeni. 

Vitupera'tion,  s.  megfeddés. 

Vivacious  (veivé'sasz),  '"//'. 
sokáig  élő  >  n.  h. ,  ;  élénk, 
vidor  :  ness,  s.  élénkség, 
vidorság. 

Vivacity,    v.    Vivaciousness. 

Vivary  (vei'véri),  s.  vadas- 
kert, boákért ;  viczek,  ha- 
last,;. 

Vivei  (vei'ver),  8.  sárkány- 
ripacshal. 

Vivea  (veivz),  s.  pl.  nyálmi- 
rigykár •  lovaknál  . 

Viv'id   (viv'id),  adj.  eleven, 

élénk  ;  a       colour,  kiáltó 

ly,  adv.  <  levt  if", 

i  lénken  ;     ness,  ».  <  U  vt  n- 

.■<<!,  élénkség. 

\  [vine  (veivil'ik),      al,  adj. 
•  h  rí  nítő,  '  U 
t:,l 


Void 

Vivificate  (veivifiket),  v.  a. 

elevenítni,  éleszteni. 
Vivifica'tion,    8.    elevenítés, 

élesítés. 
Viviticative  v.  Vivific. 
Vivify,  v.  Vivificate. 
Viviparous  (vivip'érasz),  adj. 

eleventszülő. 
^'ix'ell  (vik'szn),  s.   rókafi; 

hare:    l    g  033    sriy 

Vix'enly ,  adj.  hörcsökSs  , 
zsémbés. 

Viz  (viz)  videlicet,  adv. 
tudniillik,  úgymint. 

Vizard  (viz'érd),  8.  álarcz ; 
17.  '< .  álarczázni. 

Viz'ier  (viz'jir,  vizs'ir), .?.  ve- 
zir  (tarok  miniszter). 

Vocabulary  (vokél/juléri),  s. 
•/    ;/■;:     ::<  /-  gy;    1;. 

Vocal  (vakéi),  adj,  szóbeli  : 
szóló;    —  music,   8. 
zene. 

Vocation  (voke'san),  8.  hiva- 
tás. 

Vocative  (vak'étiv),  s.  szó- 
lító. 

Vociferate  (voszif'eret),  c.  n. 
kiabálni,  kiáltozni. 

Vocifera'tion ,  .--.  kiabálás, 
abajgás. 

Vociferous(vo6zif'erasz),(uf7. 
kiabáló,  lármás. 

Vogue  (voog),  s,  hír,  hírnév; 
divat :  to  be  in  — ,  divat- 
ban lenni ;  to  go  out  of  — , 
divatból  kiesni. 

Voice  (va'sz),  s.  szó,  hang  : 
he  is  not  in  —  to-day,  ma 
nincs  teljes  hangjánál  [t.i. 
a:  énekes  );  fruity  — ,  hang- 
zatos százat :  part,  8.  ze- 
nemű énekrésze  :  — ,  «••.  a. 
híresztelni  ;  szavazással 
megválasztani;  hangoztat- 
ni ;  V.  n.  kiáltani. 

Voiceless,  '"//'.  szótlan  :  m'- 
ma  :  szavazatra  nem  jogo- 
sított. 

Void  (vaid),  adj.  üres;  meg- 
ürült :  semmis,  érvényU  - 
len  :  of  sense,  érti  U  m 
nélküli,  értelmetlen  .       i  t 

Bír,     ilallamtalan  : 

honour,    becstelen,   becsit- 

letérzéi  nélküli ;  to  make 

I  1 1  i'ugh  hii'itni  .      to 

leave       ,  be   nem   tölteni 


Voidance 

(  hivatalt)  :  — ,  8.  ür,  üres- 
ség'; —,  v.  a.  kiüritni : 
megüritni ;    érvénytelenít- 

ni;  — ,  v.  >i.  kiüresedni  ; 
megüresedni. 

Voidance  (vaid'énsz),  s.  ki- 
ürítés :  megürülés. 

Void'ness,  s.  üresség:  ér- 
vénytelenség, semmiség. 

Yoiture  (vait'sjur),  s.  kocsi, 
szekér ;  fuvar. 

Volacious  (volé'sász),  adj. 
repülő. 

Yolage  (voledzs),  adj.  lenge, 
könnyelmű  ;  állhatatlan  , 
változékony. 

Volant  (vo'lént),  adj.  repülő; 
futos,  gi/ors. 

A'olatile  (valét'il),  adj.  re- 
pülő;  illó,  illékony ;  lenge, 
ingatag,  változékony  ;  — 
ness,  s.  illáság,  szállékony- 
ság;  változékonyság,  áll- 
hatatlanság,  lengésén. 

Volatilisation  ( valétilize'  - 
sán),  s.  illósitás,  elgőzöUe- 
tés. 

Volatility,    v.   Volatileness. 

Volatilize  (val'étüeiz),  v.  a. 
illósüni,  elgőzöltetni. 

Volcanic  (valkén'ik),  adj. 
vulkáni. 

Volcano  (valke'na),  s.  vulkán, 
tűzhányó  hegy. 

Vole  (vool),  s.  teljes  tenk 
(kártyajátékban );  v.  a.  to 
be  — d,  egyet  sem  ütni. 

Volee  (volf),  s.  futam  (zené- 
ben ) . 

Volitate  (val'itet),  v.  n.  rep- 
kedni, szállong  ani. 

Yi  >lita'tion,  s.  repkedés,  szdl- 
longás. 

Voli'tion  (volis'án),  s.  aka- 
rás. 

Yollange  (valléndzs'),  s.  hő- 
omlatag,  hógörgeteg,  hó- 
szakadék. 

Yol'ley  (val'li),s.  a  — of  mus- 
ket shot,  golyózápor ;  a  — 
of  words, szóár ;  at—,  röp- 
tében, szálltában,  esetleg; 
—,  v.  a.  and  n.  lövelni,  ki- 
lövelni. 

Volubility  ( valjubil'iti) ,  s. 
gördülékenység  ;  gyors- 
nyelvűség  ;  változandóság. 

Voluble  (Yal'juul),  adj.  gör- 


Volume 

dülékeny  ;  sebes  ,  pergő  ; 
kö n n y íí ,  folyékony. 

Volume  (val'jum),  s.  térimé ; 
terjelem,  terjedek;  tekercs; 
kötet. 

Voluminous  (válj u'minász) , 
adj.  térimés,  nagy,  vastag; 
sokkötetü  ;  —  ly,  adv.  téri- 
mésen,  vastagon;  —ness, 
S.  térimésség,  vastagság  ; 
terjedelniesség. 

Voluntarily  ( val'juntérili ) , 
adv.  önkényt,  önszántából. 

Voluntariness,  s.  önkényti- 
ség. 

Vol'untary,  adj.  önkényti  ; 
szántszándékos ,  készaka- 
ratos ;  s.  önkénytes;  andal- 
gás  (  hangszeren). 

Volunteer  (valjuntiV),  s.  ön- 
kénytes; v.  n.  önkényt  ka- 
tonáskodni ;  önként  fel- 
ajánlani (vmit). 

Voluptuary  (voláp'tsj  uéri) ,  s. 
kéjencz. 

Voluptuous  (voláp'tsj  uász) , 
adj.  kéjes,  kéjdús ;  —  ly, 
adv.  kéjdüsan,  kéjtelve; 
— ness  ,  s.  kéjelem  ,  gyö- 
nyör. 

Volutation  (valjuté'sán) ,  s. 
henger getés ,  hempergetés, 
henger gés,  tekerés,  teker- 
gés. 

Volute  (voljutf),  s.  (ép.)  csi- 
ga, csigaczifrázat. 

Voly,  v.  Volley. 

Vomer  (vo'mer),  s.  ekevas; 
ekecsont. 

Vomica  (vam'iké),  s.  tüdő- 
fekély. 

Vomic-nut  (vam'ik-nát) ,  s. 
ebvész. 

Vomit  (vam'it).  v.  a.  and  n. 
hányni,  okádni ;  to  —  up, 
to  —  out,  kihányni,  ki- 
okádni;  — ,  s.  okádék. 

Vomi'tion  (vomis'án),  s.  há- 
nyás, okádás. 

Vomitive  (  vam'itiv ) ,  adj. 
hánytató ;  s.  hánytatószer. 

Voi-acious  (vore'sász),  adj. 
falánk  ,  torkos  ,  kajtár  ; 
— ly,  adv.  falánkul;  —ness, 
s.  falánkság. 

Vortex  (vaar'teksz),  s.  forga- 
tag. 

452 


Vnlgarize 

Vort'ical,  adj.  forgatag ;  for- 
gási. 
Votary  (vo'téri),  adj.  fogad- 

máiiyos  ;  s.  viliinek  v.  r ki- 
nek híve;  barát,  szerzetes, 
apácza. 

Vote  (voot),  s.  szavazat:  fco 
put  to  the  — ,  szavazás  alá 
bocsátani,  szavazással  el- 
dönteni: — ,  v.  n.  szavazni: 
to  —  for,  szavazni  -ra,  -re. 

Vo'ter,  s.  szavazató*,  szava- 
zattal biró  ;  választó. 

Votive  (vo'tiv),  adj.  fogadal- 
mi, fogadmányi ;  —tablet, 
.v.  fogadmányi  tábla. 

Vouch  (váuts),  v.  a.  and  n. 
jót  állani,  kezeskedni,  fe- 
lelni i  vmiért  v.  vkicrt,: 
tanúsítni;  bizonyságul  hív- 
ni :  I'll  —  for  him,  jót  ál- 
lok érte  :  — ,  s.  bizonyság- 
tétel, bizonyság. 

Vouch'er,  s.  kezes,  szavatos; 
bizony  ságtt  vő. 

Vouchsafe  (váuts-szef),  v.  a. 
helybenhagyni,  megenged- 
ni ;  v.  n.  méltóztatni,  ke- 
gyeskedni. 

Vouchsafe'ment,  s.  helyben  - 
hagyás ;  leereszkedés. 

Vow  (vau),  p.  a.  and  n.  fo- 
gadni,fogadást  tenni;  szen- 
tül ígérni;  szentelni  ;s.  fo- 
gadalom■. ,  fogadós;  foga- 
dástétel, megigérés  :  t>> 
make  a  — ,  fogadást  tenni ; 
to  receive  the  — ,  fátyolt 
ölteni. 

Vowel  (váu'el),  s.  önhang zó. 

Voyage  (vai'edzs),  s.  tengeri 
utazás;  utazás,  át;  0.  n. 
utazni ;  v.  a.  beutazni. 

Voyager  (\SLÍ'edzser),s.uta:ó. 

Vulcanic,  v.  Volcanic. 

Vulcano,  v.  Volcano. 

Vulgar  (vál'gér),  adj.  pária*, 
aljas,  alávaló,  nemtele>\ 
hitvány  ;  köztudomású  , 
nyilvánvaló ;  s.  a'.nép. 

Yulgar'ity,  s.jjóríasság. 

Vulgarize  (vál'géreiz),  v.  a. 
nemtelenítni,  aljasítni,  hit 
vá nyitni ;  this  paper  '.as 
a  vulgarizing  influence 
upon  its  readers,  e  hirlap 
hitványító  befolyást  gya- 
korol olvasóira. 


Wabble 


W 

W  (double  u  dáb'bljú"),  8. 
a  W  beta  neve. 

Wabble  (waVbl),  v.  n.  hie  wa- 
nt', döczögni,  ődöngeni. 

WaVblers  ,  a-,  pl.  pocsolyake- 
rülők, gyalogkatonaság. 

Waeke  (wék),  8;  varjukö. 

Wad  (wad),  s.  tsúpszalma ; 
gyap;  dugasz;  v.  a.  gya- 
pozni  :  kitömni. 

Wadding  (wad'ding),  s.  gya- 
pozut. 

Waddle  (wad'dl),  v.  n.  ődön- 
geni, döczögni. 

Waddles  (wad'dl'z),  s.  pl.  al- 
taraj  (a  kakasnál ). 

Wade  (wed),  v.  n.  gázolni ; 
to  —  through,  átgázolni. 

"Waders  (wé'derz),  s.  pl.  gázló 
madarak. 

Wafer  (wé'fer) ,  s.  ostya ; 
ostyalepény. 

Waft  (wéft,waft),  s.  úszótest, 
tiszafa  ;  uszalék ;  lobogás, 
lobogtató x,  jeladás  (lobo- 
góval); v.  n.  úszni,  len- 
geni; v.  a.  úsztatni,  rep- 
pentem, lengetni:  lobog- 
tatni (zászlót),  jelt  adni 
lobogóval ). 

Waft'age,  s.  átkelet,  átmenet . 

Waít'er,  s.  révész  :  komp,  hi- 
das. 

Wag  (wég),  s.  kópé;  — , 
r.  a.  billegt  i ni  ■  it  — s  the 
tail,  farkat  billegeti  :  — , 
V.  n.  billegni  :  inogni;  so 
the  world  — s,  így  forog  a 
világ. 

Wage  (wédzs),  v.  a.  bérelni, 
fogadni .  /  Ibérélni :  me- 
rényélni  ;  to  —  war,  hadat 
viselni,  hadakozni;  the 
'•ontest  was  — d  with  de- 
speration on  the  part  of 
the  Turks,  a  törökök  két- 
<bi  i    tten  i>",     oltak. 

Wager  (wé'dzser),  s.  fogadás, 
fogadási  tétel :  name  your 
— ,  mibe  fogadunkt — ,  v. 
a.  and  n.  I'll  -  ten  to  one, 
ti.rt  teszek  egyre. 

Wages  (wéMzsez),  t.pl.  bér, 
díj,  -.sold,  fizetés  :  weekly 
— ,  heti  bér. 


"Waggery 

Waggery  (wég'geri),  s.  kópé- 
ság. 

Wagging  (wég'ging),  s.  ingó*, 
billegés. 

Waggish  (weg'gis),  adj.  kó- 
pés; — ness,  x.  kópéság. 

Waggle  (wég'gl),  r.  n.  billeg- 
ni, ingadozni. 

Waggon  (wég'gán),  s.  szekér, 
teherhordó  szekér,  fuvar- 
szekér. 

Waggonage  (wég'gánedzs), 
s.  szekérbér. 

Wag'goner,  s.  szekeres,  fuva- 
ros ;  szekeres:. 

Waghalter  (wég'haalter),  s. 
akasztófa  virága. 

Wag'tail,  s.  billegtető,  bille- 
gény. 

Waü  (wel),  s.  jajpanasz,   ke- 
serv    v  v.    kessregm    ja) 
veszékelni;  v.  a.  siratni. 

Wail'ful,  adj.  kesergő,  szó- 
im a- ó. 

Wail'ing,  s.  kesergés. 

Wail-ment,  v.  Wailing. 

Wain  (wén),  s.  szekér ;  — 
driver,  s.  szekeres. 

Wainscot  (wén'szkát),  s.  fal- 
béllés,  pallózat  ;  v.  a.  [tal- 
lózni. 

Waist  (wészt),  8.  derék,  tör- 
zsök;  —band,  s.  öv,  öved- 
ző ;  nadrágszíj,  nadrág- 
öoedző ;  —  beit,  s.  öv,  kard- 
szíj; —  coat,  s.  mellétig. 

Wait  (wét),  v.  n.  várni,  vá- 
rakozni: szolgálni,  szolga- 
latjára lenni  vkinek  ;  to — 
for,  várni,  várakozni  -va, 
-re;  to  —  at  table,  asztal 
körül  •szolgálni ;  to  —  on 
(upon)  one,  szolgálatjóra 
lenni  vkinek;  tisztelkedni 
vinnél:  —  a  bit,  várjon 
egykissé;  — ,  V.  a.  megvár- 
ni ;  kísérni  ;  to  —  a  fune- 
ral, halottat  kísérni ;  — ,  s. 
les  :  tű  lie  in  ,  lesben  ál- 
lani;  to  lay  —  for  .  .  ,  lest 
vetni. 

Wait'er  (we'ter),  s.  pinczér, 

inas  i  udvarló  ,  ;  várakozó. 

Waites,  Waits  (witz),  b.  pi. 
zenészek,  kik  karácsonkor 
az  utczákonjátszanak ;  ka- 
rácsonéji zene. 

Wait'ing,  8.  várakozás;  ud- 


Wall 

varlás;  —  gentleman,  s. 
komornak  ;  —  maid,  s.pin- 
czérnö  ;  szolgáló  ,■  —  room, 
s.  váróterem. 

Waive,  v.  Wave. 

Wake  (wek),  v.  n.  irr.  (woke, 
waked),  ébren  lenni:  föl- 
ébredni; v.  a.  fölébreszte- 
ni ; fölkelteni  ;  s.  ébrenlét, 
virrasztás  :  halott  virrasz- 
tás; nyom,  hajónyom; — s, 
s.  /'/.  búcsú,  egyháznap. 

Wake'ful,  adj.  éber,  ébre- 
kéiig, szemes;  — ly,  adv. 
ébren,  éhrékengiil ,  vigyáz- 
va :  —ness ,  8.  éberség , 
ébrékenység,  szemesség. 

Waken,  v.  to  wake. 

Walk  (waak),  v.  n.  gyalo- 
golni, járni, menni,  sétálni; 
to —  about,  járkálni :   t<> 

—  by,  mellette  elmenni ;  to 

—  back,  gyalog  visszamen- 
ni; to  —  on,  útját  foly- 
tatni ;  to  —  up,  fölmenni ; 
to  —  in,  bemenni,  besétál- 
ni :  to  —  out,  kisétálni; 
— ,  V.  a.  bejárni,  meg-,  Ö8Z- 
szejárni ;  jártatni;  to  — 
the  room  up  and  down,  a 
szobában  fel  és  alá  menni  ; 
to  —  the  earth,  a  földet 
taposni,  élni:  to  —  the 
chalk,  orra  után  men  ni  ; 
to— one's  chalks,  elillanni. 
Odább  állani ;  — ,  s.  járás, 
sétálás,  séta;  séta-sor;  át, 
pálya;  to  take  a  — ,  to 
fetch  a  — ,  sétát  tenni :  a 
shady  — ,  árnyas  tit  ;  a  — 
of  snipes,  szalonkák  já- 
rása. 

Walk'er,  s.  gyalogló  :  erdő- 
kerülő, erd&csősz :  kallós ; 
street  — ,  utcza-kurva,  rin- 
gyó :  a  stout  - ,  jó  gya- 
log. 

Walk'ing,   s.  járás,  sétálás  ; 
adj.    járó,     gyalogló ; 
stick,  8.  sétabot,  sétapál 
cza  ;   —  fire ,    s.    Iioli/'v 
tűz. 

Walk'mill,  8.  kallómalom. 

Wall    (waal)    8.    fal ; 
fala  :        creeper,  s.  fal- 
mászó fakns:  :        pepper, 
8.     szakafii:         flower,      . 
sárga     ibolya  :       tre<  . 


Wallet 

redélyfa;  — ,  v.  a.  kőfallal 
bekerítni,  körülfalazni. 

Wallet  (waíTet),  s.  táska, 
bőrtáska,  általvető. 

Walloon  (wallún'),  s.  gall, 
vallón. 

Wallop  (wall'ap),  v.  n. forrni, 
buborékot  }t<1  m/ni. 

Wallow  (wall'o) .  v.  n.  fet- 
rengeni; to  —in  the  mire, 
a  sárban  fetrengeni ;  to  — 
in  pleasures,  kéjelegni. 

Wal'lowish  (wáll'o-is),  adj. 
ízetlen,  csömörletes. 

Walm  (waam),  s.  felforra- 
lás :  to  give  it  a  — ,  felfor- 
ralni. 

Walnut  (waal'nát),  s.  dió  : 
—tree,  s.  diófa  :  —  shell, 
s.  dióhéj. 

Walrus,  v.  Waltron. 

Waltron  (waal'trán),  s.  roz- 
már. 

Waltz  (walz),  .-■.  keringő. 

Waly  (we'li),  int.  jaj!  oh  is- 
tenem ! 

Wamble  (wamTu),  v.n.  éme- 
lyegni; my  stomach  — s, 
émelyeg  a  gyomrom. 

Wan  (wan),  ad?,  sápadt ; 
— ness,  s%  sápadtság. 

Wand  (wand),  s.  vessző, pál- 
cza  ;  a  divining  — ,  varázs- 
bot :  Mercury's  — ,  kiaya- 
bot. 

Wand'ed,  adj.  vesszőből  fo- 
nott. 

Wander  (wan'dt-r),  v.  n.  ván- 
dorolni ;  to  —  about,  jár- 
ui-kélni;  a  —  ing  mind, 
szórakozottság ;  eszéUősség, 
eszelősködés. 

Wan'derer,  s.  vándor,  ván- 
dorló. 

Wan'dering,  s.  vándorlás ; 
tévelygés. 

Wane  (wén),  s.  holdfogyta  ; 
lw,nyatlás,fogyatkozás;the 
moon  is  in  the  — ,  fogy- 
tában van  a  liold :  the 
church  is  in  its  — ,  ha- 
nyatlásban  van  az  egyház; 
her  beauty  is  on  the  — , 
s -.épsége  hervadásnak  in- 
dult; —  ,  v.  n.  fogyni 
( hold)  ;  hanyatlani. 

Wan'ned  (wand),  adj.  sá- 
padt. 


Wannish 

Wan'nieh,  v.  Wan. 

Want  (waant,  want),  v.  a. 
szükségeim  (vmit),  szük- 
ségének   lenni    í  vmire  ) , 

8   -ll  ;ll  ::li:i  '  i  mibsn  )    h::: 

injával  lenni;  követelni,  kí- 
vánni;!— some  money, 
nekem  pénz  kell  :  I  —  you, 
szükségem  van  önre;  you 
are  —ed,  kérdezősködnek 
ön  után  ;  he  — s  her  for  a 
wife,  nőül  akarja  venni  : 
nőül  kéri ;  I  —  to  be  off, 
szeretnék  elmenni,  el  aka- 
rok menni;  he  — s  me  to 
stay  here,  azt  akarja,  hogy 
itt  maradjak ; it  — s  repair- 
ing, ki  kellene  javítani : 
I  —  you  to  do  it,  akarom, 
hogy  ön  tegye  ;  he  did  not 

—  to  do  it,  ö  nem  akarta 
megtenni;    what    do   yon 

—  ?  mi  kell  önnek  ?  do  yon 

—  this  knife?  kell  önnek 
ez  a  kés  ?  I  —  nothing,  ne- 
kem nem  kell  semmi;  he 
that  — s  health  — s  every- 
thing, semmije  sincs,  a  ki- 
nek egészsége  nincs  :  — ,  v. 
n.  hiányozni :  hiányt  szen- 
vedni vmiben;  there  is 
nothing  —  ing,  nem  hibá- 
zik semmi ;  ten  —ing  one, 
egy  híján  tíz ;  I  shall  not 
he  —ing  on  my  part,  raj- 
tam ne  múljék;  she  shall 

—  for  nothing,  semmiben 
sem  fog  szűkölködni  ;  he  is 
—ing  in  diligence,  ő  nem 
eléggé  szorgalmas  ;  — ,  s. 
szükség;  szűkölködés;  hi- 
ány ;  to  be  in  —  of  .  ., 
szükségének  lenni  -ra,  -re; 

—  of  faith,  hitetlenség  ;  — 
of  knowledge, tudatla nság; 

—  of  money,  pénzszükség, 
pénz  szűke;  for  —  of  .  ., 
-nak,  nek  hiánya  miatt; 
for  —  of  money,  pénz  szűke 
miatt;  to  have  — oi,  szű- 
kölködni vmi  nélkül,  szű- 
két látni  vminek  :  szüksé- 
gének lenni  vmire;  to  be 
in  great  — ,  Ínségben  lenni, 
Ínséget  szenvedni. 

Wanton  (wan'tán),  adj.  fes- 
lett,   feslett    életű  ;    buja  ; 
pajkos  :  s.  kéjencz ;  — ,  v. 
454 


"Warden 

n.  hanezozni,  bogározni'; 
pajkoskodni ;  — ,  v.  a.  bu- 
jává tenni. 

Wan'tonly,  adv.  pajkosan  ; 
lmján. 

Wan'tonness,  s.  pajkosság  ; 
bujaság. 

Wanty  (wan'ti),  s.  málha- 
szíj. 

War  (waar),  s.  had,  háború  : 
to  make  —  upon,  hadat 
ind, tani  vki  ellen;  to  be 
at  —  (with),  hadakozni, 
hadat  viselni;  —  axe,  s. 
harezbárd ;  —  oifice,  s.  liad- 
ügyministerium,  hadi  ta- 
nács ;  — ,  v.  n.  to  —  on, 
upon,  hadat  viselni  vki  el- 
len ;  to  —  with,  perelni 
-val,  -vei ;  to  —  for,  küz- 
deni vmi  ért ;  — ,  v.  a.  had- 
dal megtámadni  vkit. 

Warble  (waar'bl),  v.  n.  pe- 
regni :  csatinázni,  csattog- 
ni; énekelni  (  madár  i  ;  s. 
csatinázás,  éneklés. 

Warliler,  s.  éneklő  madár  ; 
papfülemile ;  blue  throat- 
ed — ,  kékhegyű  dalár. 

Ward  (waard),  s.  őrizet ; 
gyámság  ;  gyámgyermek  . 
gyámfiú,  gyámleány  :  fog- 
ság, őrizet ;  erőd,  sánezo- 
lat ;  kerület,  városnegyed  : 
kulcstaraj ;  court  of  — s, 
gyámbiráság  ;  watch  and 
— ,  örcsapat ;  to  put  in  — , 
bebörtönözni ;  to  bein — , 
gyámság  alatt  lenni ;  —, 
v.  a.  óvni,  megóvni,  meg- 
őrizni;  to  —  from,  megóv- 
ni, megőrizni  -tói,  -tői ;  to 

—  off,  elhárítni  :  to  —  off 
a  blow,   ütést  elcsapni ;  to 

—  off  a  misfortune,  sze- 
rencsétlenséget elhárítani : 
— ,  v.  n.  őrködni. 

Ward'en,  s.  gyámnok;  elől- 
járó,  ügyelő,  felvigyázó  ■ 
igazgató  ; fontos  körte ;  — 
of  the  mint,  pénzverés- 
igazgatója;  —  of  a  port, 
révmester,  révügyelő;  (sza- 
bad kőműv.)  junior  — , 
felvigyázó,  ügyelő;  senior 
— .  főügyelö;  —  of  íi  reli- 
gious house,  gvárdián,  zár- 
dafő  ,  felvigyázó ;  church 


Warder 

— ,  egyházgazda,  templom- 
át 1 1 a. 

Ward'er,  s.  őrző. 

Ward'robe  (  waard'rob ) ,  s. 
ruhaszekrény  ,  ruhatár  ; 
összes  ruházat,  ruhakész- 
let, korúság. 

Ward'ship,  s.  gyámság ;  kis- 

Ware  (wér),  s.  árú  ;  portéka; 
Chiua  — ,  porczellán-eáé- 
ngek :  earthen  — ,  cserép- 
edények ;  —  bouse,  s.  árú- 
raktár, árútár ;  —  house, 
r.  a.  raktárölni. 

Ware,  v.  Aware. 

Ware'ful,  adj.  vigyázatos ; 
— ness,  s.  vigyázatosság. 

Ware'less,  adj.  vigyázatlan. 

Ware'ly,  v.  Wareful. 

Warfare  (waar'fér), s.  hadjá- 
rat, hadakozás,  had;  had- 
szolgálat,  hadi  szolgálat, 
katonáskodás  ;  v.  n.  hada- 
kozni. 

Wariness  (we'rinesz),  $.  vi- 
gyázat, óvatosság. 

Warlike  (waarleik),  adj.  har- 
czias. 

Warlock,  Warlock  (waar'- 
lák),  8.  bűvész. 

Warm  (waarm),  adj.  meleg  ; 
(átv.  ért.)  buzgó,  forró, 
heves :  I  am  — ,  melegem 
van  :  to  grow  — ,  melegül- 
ni :  (ótv.  ért.  I  felhevülni, 
fid  gerjedni ;  it  ia  very  - 
to-day ,  ma  nagy  meleg 
ran  :  t<>  meet  with  a  —  re- 
ception, wives  fogadtatás- 
ra találni ;  —  hearted,  adj. 
melegszívű  ;  — ,  v.  a.  mele- 
gitni;  to  —  one's  fi  U.  me- 
legedni, melegszeni ;  v. 
ii.  melegülni;  melegedni; 
(with)  felht  viilni. 

Warm'ing,  s.  melegítés  ;  me- 
legiilés  :  to  give  one  a  — , 
befűteni  vkinek  ,  jól  meg- 
verni vkit :  --  pan,  8.  ágy- 
melegítő  :  a  -  otch  pan, 
ágyas. 

Warmly,  adv.  melegen  ;  buz- 
gón, hévvel. 

Warm'ness,  v.  Warmth. 

Warmth  (waarmth),  s.  nu  - 
/<</-■. ./,  meleg  ;  hév. 

Warn  (waarn),  v.  a.  megin- 
teni :  (of)  el*  <■'  értesíteni ; 


Warning 

to  —  one  of  his  duty,  köte- 
lességére emlékeztetni  vkit; 
to  —  one  into  a  court  of 
justice,  törvénybe  idézni 
vkit. 

Warn'ing,  s.  megintés  ;  fel- 
mondás;  to  give  — ,  meg- 
inteni ;  felmondani  (p.  szol- 
gálatot). 

Warp  (waarp) ,  s.  bélfonal, 
ontok  i  takácsoknál)  ;  v.  n. 
vetemedni  (far,  tétovázni; 
v.  a.  felhúzni  (a  fonalat); 
eltérít  ni,  elferdítni;  vete- 
mítni;  to  —  mischief,  go- 
noszságot forralni  :  —ed 
by  passion,  a  szenvedélytől 
elragadtatva  ;  —  loom,  s. 
zúgolyfa. 

Warrant  (war'rént),  g.  fel- 
hatalmazás, meghatalmazó 
levél ;  elfogatási  parancs ; 
jogosultság  ,  jogosítván;/ ; 
v.  a.  ját  állani  (vmiért) ; 
biztosítni  (  vmit );  I  you, 
biztos  lehet  ön  benne  :  I  — 
it  good,  jót  állok  jóságá- 
ért. 

Warrantable  (war'rcnté!  1), 
adj.  igazolható;  —ness,*. 
igazolhatóság. 

War'rantably,  adv.  igazólha- 
tólag. 

Wai-'rantise,  v.  Warranty. 

War'ranty,  g.  jótállás  :  biz- 
tosító* :   felhatalmaz vány. 

Warren  (war'rin).  8.  kerített 
hely,  nyúltenyésztés,  fá- 
czántenyésztés,  fáczánkert. 

Warrionr  (war'riár),  s.  liar- 
czo8,  harezfi,. 

Wait  (waart),  s.  szömölcs, 
bab  a  i  bútysh  g  /*  ■■ ,  cso- 
mó; gumó  (állati  testen  i. 

\\  art  '••     adj.  8.  r;>r  '■  ■  .-:   > . 

Wary  (wé"n),  adj.  óvatos. 

Was,  v.  to  Be. 

Wash  (was),  v.  a.  mosni,  meg- 
mosni; to—  a  blackmoor 
white,  szerecsent  mosni  v. 
szappanozni;  to  —  away, 
elmosni ;  it  has  been  — ed 

away  hy  the  Hood,  elmosta 
a.  árvíz;  to  —out,  kimosni; 
t<<  n)i,  megmosogatni  |  a: 
éU  Itől  mocskos  edényeket); 
in  witli  eggs,  talajozni 
(aranyozásnál);     -,  s.  nm- 

156 


"Watch 

sás ;  —  basin,  s.  mosdó - 
medeneze  ;  —  house ,  .-•. 
mosda,  mosóház;  —  leather, 
•s.  mosható  bőr,  irha ;  — 
tub,  8.  mosóteknő. 

Wash'er,  s.  mosó ;  —woman, 
8.  mosónő. 

Wash'ing,  g.  mosás  ;  moslék. 

Wash'y,  adj.  vize*,  locsos. 

Wasp  (waszp),  g.  darázs. 

Waspish  (waszp'is),  adj. 
zsémbes,  hörcsökös;  —ness, 
s.  liörcsökösség. 

Wassail,  Wassel  (wasz'szii), 
•s.  ital  neme;  dáridó;  — 
bowl,  s.  kancsó,  kupa  ;  — , 
v.  n.  dáridó zni. 

Waste  (weszt),  v,  a.pusztít- 
ni ;  elvesztegetni,  elfecsé- 
relni :  elrontani  :  the  pa- 
tient is  much  — d,  a  beteg 
nagyon  fogyatkozik ;  to  — 
one's  time  in  .  .,  idejét  el- 
fecsérelni -Jinn,  -ben  ;  to  — 
one's  sympathy  upon  .  ., 
rokonszenvét  vesztegetni 
-ra,  -re  :  — ,  ;-.  n.  fogyat- 
kozni; to  —  away,  el- 
enyészni. 

Waste  (wészt),  adj.  puszta, 
parlag ;  to  lay  — ,  elpusz- 
tít ni :  —paper,  g.  elhányt, 
hasztalan  iróniáiig,  takaró 
papiros  ;  — .  s.  pusztítás  ; 
puszta,  pusztaság  :  fecsér- 
148,  tékozlás,  vesztegetés  ; 
to  make  a  —  of  .  .,  elvesz- 
tegetni vmit  ;  —  hook,  S. 
i:  I  íh-in/i  —  thrift,  g. 
kazla,  pazarló. 

Waste'ful,  adj.  pusztító ;  pa- 
zar, pazarló:  — ly,  adv. 
pazarul, pazarolva;  -ness, 
s.fecsérlés,  tékozlás. 

Waste'ness,  g,  puszta,  jhis:- 
tasóg. 

Wast'er,  s.  pazarló,  tékozló. 
Wastrel  (wasz'tril),  g.  tanár. 

kerített  rét. 
Watch    (wats),    g.    zsebóra  ; 

—case,  g.  óratok;      chain. 

8.   óralánc:  ;      -    baud,    8. 

óramutató;  —  maker,  .-•. 

lírás;  —spring,  ^.  líraru- 
gony ;   —  trinkets,   .-•.  pi, 

(í ni  fit g elek. 

Wateb  (wats),  n.  ör,  őrálló ; 
őrség  ;  őrizet ;  é.i-i"',  rik- 


Watchful 

kancs ;  őrködés,  szemmel- 
tartás; leses,  lesekedés; 
to  relieve  the  — ,  az  Brt 
felváltani;  to  keep  close 

—  on  some  one,  szemmel 
tartani  vkit ;  —  dog,  •-'.  őr- 
,  b,  udvari  eb  :  —man.  s. 
éj-őr ;  —  tower,  s.  őrto- 
rony, les  torony  :  —  word, 
.-■•.  örszó,  jelszó;  — ,  v.  n. 
ébren  lenni,  virrasztani ; 
(over)  ügyelni  f-ra,  -re), 
szemmel  tartani,  őrizni 
|  emit  i :  (for)  elvárni,  lesni 

emit I  :  — ,  v.  a.  őrizni : 
lesni;  to  —  a  sick  body, 
heten  mellett  virrasztani. 

Watch'ful,    adj.   szemes,    vi- 
gyázó; — ly,  adv.  szemesen, 
vigyázva;   — ness,   s. 
messég,  vigyázatosság. 

Water  (woa'ter),  ■-•.  víz;  fény 
gyémánton  )  :  I  úgy  ;  to 
convey  Ly  — ,  hajún  v.  ti- 
zen szálUtni :  to  make  — , 
hugyozni :  megnyiladozni 
hajó) ;  to  travel  by  — , 
rízen  e.  tengeren  utazni: 
foul  —  will  quench  fire, 
zavaros  víz  is  oltja  a  tü- 
zet ;  —  bird,  í.  vízimadár; 

—  earner,    s.    vízhordó; 

—  clock,  s.  vízóra  ;  —  clo- 
set, s.  angol  árnyékszék  ; 

—  cresses,  s.  pl.  vízi  tor- 
ma  ;  —  drinker,  s,  víz-ivó ; 
—drop,  .-•.  vizesei)]):  —  gate, 
s.  zsiliprekesz,  zsilipkapu  : 

—  gruel,  8.  zabkása;  — 
hemlock,   s.  méregbürök ; 

—  house,  s.  víztartó;  — 
level,  s.  víz  színe  :  vízmér- 
leg; —line,  s.  vízvonal; 
— man.  s.  révész  :  esajkász; 

—  mark,  s.  vízmagasság , 
vízvonal ;  —  me* on,  s.  gö- 
rögdinnye :  —  mill,  s.  vizi 
malom  ;  —  mint,  s.  vizi 
menta  :  —  newt,  s.  vizi 
gyík  :  —nut,  s.  súlyom  :  — 
pail,  s.  vízveder  ;  —  pipe, 
s.  vízcső;  —  plantain,  s. 
vízi  hídör;  —  proof,  adj. 
vízhatlan,  vízálló,  vízmen- 
tes; —rat,  s.  poczegér ; 
—rate,  s.  vízadó  ;  — shrew, 
s.  vízi  cziczkány;  —  spider, 
g.    vízi  pók ;   —spring,   s. 


Water 

vízforrás ;  —  thrash,  g. 
// :  t  rigó  :  —  tight,  adj.  víz- 
ment, vízmentes  :  — wheel, 
8.  vízi  kerék  :  —  willow,  s. 
kötőfűz  :  -  work,  s.  vízmű, 
ugornya  :  víz festmény ;  — 
\  irrtw  s.  ' . ■  ■ '  /■-■■■(  sny  _ 
the  — s,  (pl. )  ásványvíz. 
Water,  v.  a.  megvizezni  ;  meg- 
öntözni; vízzel  ellátni  ;  ha- 
bosra szőni  :  V.  n.  vizesed- 
ni ,  1  >■/;:  ni  ;  that  makes 
his  mouth  — ,  fáj  a  foga 
reá. 
Wa'tei'iness,  s.  vizessé,/. 
Wa'tering,  s.  öntözés,  meg- 
öntözés  :  —  place,  8.  gyógy- 
kút,  gyógyforrás,  fürdő- 
hely —pot,  .s.  öntöző,  ön- 
tözőkanna :  —  trough,  .*. 
itató  válu. 
Wa'terish.  adj.  viznemü;  ned- 

ees,  posványos. 
Wa'tery,  adj.  vizes,  nedves. 
Wattle   (wat'tl),   s.   cserény, 
cserényakol ;    v.  a.    körül- 
fonni :     besövényezni  ;    a 
— d   cote,    cserényakol  ;    a 
— d    hedge,    sövénykerítés. 
Wave  (wév),  8.  hah.  hullám; 
a  —  of  the  hand,  kézzel- 
intés;   — .    v,   n.    habzani, 
hullamzani:  ingadozni;  lo- 
bogni, lengeni;  inteni;  —, 
e.  a.  liaboztatni  ;   habozni, 
habosra  szőni :  lobogtatni; 
(off)  elinteni ;  forgatni  <  p. 
kardot);  kikerülni:  lemon- 
dani (-ról,  -ről),  to  —  one's 
privilege,    jogáréi    lemon- 
dani. 
Waver  (wé'ver),  v.  n.   inga- 
dozni :   hah, mii,  tétovázni. 
Wa'verer,  s.  ingatag,  liabozó 

ember. 
Wavering,  s.  ingatagság,  ha- 
bozás :  adj.  Ingatag,  habo- 
zó ;  —  ly,  adv.  ingatagúi, 
habozva:  — nes<  ,  g.  ha- 
tározati ansá  y,  liabozás,  in- 
gatagság. 
Wa'ving,  s.   habzás,  hullám- 

: ,  is . 
Wa'vy,  adj.  habos  ;  hulláin:,',. 
Wawl  (waul),  v.  n.  üvölteni; 

nyávogni,  miákolni. 
Wax  (wéksz),  8.  viasz;  seal- 
ing   — ,     pecsétviasz ;    — 

456 


Way 

candle,  s.  viaszgyertya  ;  — 
works,  8.  })1.  viaszképek; 

— ,  v.  a.  viaszozni. 

Wax  (wéksz),  v.  n.  rey.  and 
irr.  (wox,  waxen),  nőni; 
nevekedni ,  sza por  odni, gya- 
rapodni:  to  — wroth,  meg- 
haragudni; megboszankod- 
ni,  fölbőzülni :  to  —  in 
years  ,  korosodni  ;  to  — 
fat,  meghízni. 

Wax'en  jwék'szu),  adj.  viasz 
.  .  .  viaszból  való. 

Way  (we),  S.  út,  pálya;  ha- 
ladás; útmód;  szokás,  mód, 
bánásmód,  kezelés  módja ; 
akarat,  szándék  ;  cross  — , 
kereszt-út,  válót ;  horse  — , 
szekér-út  ,  kocsi-út  ;  the 
boat  makes  no  — ,  a  hajó 
nem  halad  ;  which  — '? mer- 
re Imiképen  !  which  —shall 
I  turn?  merre  forduljak' 
this  —  ,  erre  ;  ekképen  ; 
that  — ,  arra;  akképen ; 
any  — ,  valahogyan,  akár- 
hogyan ;  every  — ,  minden- 
képen ;  minden  tekintet- 
ben; no  — ,  semmiképen, 
semmi  módon ;  in  some — 
or  other,  valamiképen,  va- 
lamiként;  she  is  in  the 
family  —  ,  teherben  jár  : 
comittee  of  ways  and 
means, pénzügyi  bizottság, 
budgetbizottsáy ;  by  the—, 
mellesleg,  mellesleg  említ- 
ve.; by  —  of  payment,  fize- 
tésül ;  by  —  of  jest,  tréfá- 
ból :  on  the  — ,  útközben  ; 
to  get  out  of  the  — ,  to 
stand  out  of  the  — ,  az  út- 
ból kitérni;  to  put  things 
out  of  the  — ,  láb  alól  el- 
tenni :  out  of  the  —  ,távol- 
eső,  félre-eső ;  különös,  szo- 
katlan,   furcsa;    he   lives 

in  an  out-of-the nook, 

isten  háta  mögöti  lakik ; 
this  is  something  quite 
out  of  the  — ,  ez  csabftgyan 
különös  :  to  give  — ■  to  .  .  , 
engedni  -nak ,  -nek;  to 
work  one's  — ,  to  make 
one's  —  in  the  world,  fel- 
vergődni;  to  have  ont's 
own  — ,  to  have  it  all  one's 
own  —  véleményét  kensz- 


"Wayfarer 

tülvinni,  kénye  szerint  in- 
tézkedhetni ;  to  put  ob- 
stacles in  one's  — ,  akadá- 
lyokat gördítni  vki  elébe; 
to  go  the  wrong  —  to  work, 
fonákul  fogni  vmihez;  to 
keep  out  of  the  — ,  rejte- 
k<  zni ;  to  keep  one  out  of 
tlit-  — ,  elrejteni  okit ;  to 
dispatch  one  out  of  the  — , 
másvilágra  küldeni  chit; 
to  make  the  best  of  one's 

—  home,  haza  sietni  :  that 
is  a  thing  out  of  my  — ,  az 
new.  vág  szakomba;  ahhoz 
nem  értei; ;  he  is  very  sin- 
gular in  his  ways,  különös 
szokásai  vannak  ;  that  is 
the  —  with  them  all,  így 
cselekszenek  mindnyájan ; 
we  are  a  great  —  off,  igen 
tárol  vagyunk  ( -tói,  -tűi , ; 
he  is  of  my—  of  thinking, 
egy  véleményen  ran  relém: 

—  maker,  s.  áttörő:  — 
thorn,  Sí  varjútövis ;  — 
warden,  s.  útügyelő. 

"Wayfarer  (we'férer),  s.  utas. 

Wayfaring,  adj.  utazó. 

Waylay  (wélé'),  v.  a.  megles- 
ni <  vkit),  leskelődni  (  viri- 
re). 

WayTayer,  8.  lesdeklő,  lesel- 
h<  dö :  útonálló. 

Wayward     (wé'werd) ,     adj. 
dér -dúr,  agyafúrt,  akara- 
ta* :  — ly,  adv.  akaratoson; 
%karatosság,fúrt- 
agyúság. 

We  fwi),  iinai.  mi.  mink. 

Weak  (wík)',  adj.  gyenge; 
— ly,  adr.  gyengt  n;  ness, 
s.  qyengt 

Weakling ,  i  gyönge  em- 
ber. 

Weal  (wíl),  s. jólét;  köztár- 
saság :  g<  neral       ,  pablic 
■  közjó. 

Wealth  (welth),  s.  gazdag- 
ság, vagyon. 

Wealth'iness,  s.  vagyonosság, 
ga  idagság. 

Wealth'y,  adj.  gazdag,  va- 
gyonos, nagy  módú. 

Wean   (win),   v.  a.  ■ 
elválasztani;  i"        one's 
I  from  .  .  ,  elszokni  -tói, 

■m. 


"Weapon 

Weap'on  (wep'pn),  s.  leyy- 
oer. 

Wear  (wer),  v.  a.  irr.  (wore, 
worn),  hordani,  viselni  (p. 
ruhát);  elviselni,  elnyűni, 
elhasználni ,  elkoptatni  : 
vájni,  elmosni,  alámosni  • 
elcsigázni;  kimeríteni  i  vki 
erejét/:  elsanyargatni;  I 
don't  —  that  coat  any 
more.  a:t  a  kabátot  többé 
nem  viselem;  to  —  a  sour 
aspect,  fanyar  pofát  vág- 
ni; time  wears  out  all 
things,  a  vas  is  megvásik 
idővel  (tempus  edax  re- 
rum )  ;  the  water  wore 
away  the  bank,  a  víz  las- 
sanként elmosta  a  gátol  : 
this  dress  is  quite  worn 
out,  ez  a  ruha  már  egészen 
elkopott ;  he  is  quite  worn 
out  with  hunger,  egészen 
megtörte  «  koplalás  :  to  — 
out  one's  patience,  kime- 
ríteni vki  türelmét ;  — ,  v. 
n.  to  —  well ,  tartósnak 
lenni,  nem  kopni,  színét 
nem  hagyni;  time  wears 
on,  múlik  a:  idő;  to  — off, 
to  —  away,  elenyészni, 
megszűnni  :  to  —  out,  meg- 
kopni :  elmúlni :  — ,  .v.  vi- 
selés,  viselet;  ellopás,  eh 
használás;    vízgát,    vízre- 

les :  . 

Wear'able,  adj.  viselhető. 

Wearily  (wí'rüi),  adv.  fárad- 
tan. 

Weariness  (wí'rinesz),  s.  fá- 
radtság :  unalom. 

Wearing (wér'ing),  s.  viselés, 

viselet  :  adj.  riselö  ;  —  ap- 
parel, .v.  öltőruha. 

Wearish,  v.  Weerish. 
Wearisome  (wí'riszam),  adj. 
fárasztó;  untató;  unalmas: 

— ly,    adv.    unalmasan ;   — 

in  as,  .-.  unalmasság. 
Weary   (wí'ri),   adj.   fáradt  : 
unt, beleunt  :  to  be  —  of . .  , 
beleunni :     ,  r.  a.  farost 

tani;  untatni;  to  lie  weari- 
ed mit  oi  patience ,  ki- 
fogyni a  türelemből;  to  — 

one  with  .  .  ,    untatni  rl.it 
■nil,  -/•«/. 
\\  i  aflel  (wi'zl),  ■-'.  menyét. 

157 


Weeder 

Weather  (wedh'er) ,  s.  idő, 
időjárás •  fine  — ,  szép  idő; 
fair  — ,  clear  — ,  derült, 
tiszta  idő:  foggy  — ,  kö- 
dös idő :  rainy  — ,  esős  idő; 
stormy  —  ,  viharos  idő  ; 
foul  — ,  csúnya  idő;  a  — 
beaten  tar,  a  —  beaten 
sailor,  tapasztalt  matróz  ; 

—  cock,  s.  szélkakas  ;  kö- 
penyforgató ;  —  K'la>s,  >-. 
légmérő ;  —  headed,  adj. 
Szeles,  szeleburdi,  állhatat- 
lan :  —,  v.  a.  kitenni  (  a 
levegőre  ,  kiszárasztani ; 
to  —  out,  kiállani,  kitar- 
tani. 

Weave  (wív),  v.  a.  ven.  and 
irr.  (wove,  woven),  szőni  ; 
to  —  all  pieces  on  the 
same  loom,  egy  kaptára 
ütni  mindent. 

Weav'er,  8.  takács,  szövő. 

Wearing,  s.  szövés;  —loom, 
s.  szőr  őszek. 

Weh  (web),  s.  szövet :  penge; 

—  footed,  adj.  úszálábá. 
Web'bed,  adj.  —  foot,  8.  úszó- 
láb. 

Wed  (wed),  .-••.  zálog;  v.  a. 
and  n.' férjhez  menni,  nőül 
venni  :  házasodni  ;  she 
wedded  him,  férjhez  ment 
hozzá;  to  —  one's  cause, 
vki  ügyét  pártfogolni. 

Wedding  (wed'ding),  s.  me- 
nyekzö,  lakodalom  :  -day, 
s.  menyekzői  nap  ;  -  din- 
ner, •«.  nászlakoma;  rin<.r, 
x.  jegygyűrű. 

Wedge  (wedzs),  *.  ék;  darab, 
gomoly  ;  V.  a.  ékelni,  mell- 
ékelni. 

Wedgewood  (wedzs'wúd),  s. 
kőedény ,  félporczeUán. 

Wedlock  (wedlak),  s.  házas- 
ság :  to  ciitcr  apón  -,  hó- 
ira lépni . 

Wednesday    i  wenz'dé)  ,    s. 

rlil. 

Wee  iwíi,  adj.  picziny. 
Weed   (wíd),  s.  gyom,  ga   ; 

dohaim;       ruha,      köntös; 

widow's  weeds  .  özvegy- 
ruha  ;  ill  a  grow  apa&  , 
mindenütt  terem  a  gas  :  , 
v.  a.  gyomlálni;  kiirtani. 
\\ '.  ed'er,  *.  gyomláló;  irtó. 


Weedy 

Weed'y,  adj.  gyomos. 

Week  (wík),  s,  hét ;  this  — , 
e  héten  ;  next  — ,  jövő  hé- 
ten ;  last  — ,  múlt  héten  : 
—  day,  g.  hétköznap,  köz- 
nap. 

Weekly,  adj.  hetenkénti; 
adv.  hetenként. 

Wee!  (wű),  g.  varsa,  borító- 
ka*  :  örvt  ni/. 

Ween  (win),  v.  n.  vetekedni, 
képzelni. 

Weep  (wíp),  v.  a.  irr.  (wept 
[wept]  ,  wept),  siratni:  v. 
n.  sírni  ;  to  —  for  joy, 
öröm  miatt  v.  örömében 
sirni;  to  —  over,  siratni. 

Weep'er,  s.  siránkozó. 

Weep'ing,  s.  sírós ;  adj.  si- 
ránkozó; —  birch,  g.  bos 
nyírfa;  —willow,  g.  szomor- 
fuz,  árvafűz. 

Weep'ingly,  adv.  sírva. 

Weerish  (wír'is),  adj.  mocsá- 
ros; ízetlen  :  mogorva. 

Weesel,  v.  Weasel. 

Weet  (wit),  v.  n.  irr.  (pret. 
wot),  tudni:  to  — of,  tudni 
-ró/,  -röl ;  he  wot  of  no 
better  fruit,  jobb  gyümöl- 
csöt nem  is  ismert. 

Weevil  (wí'vil),  g.  zsuzsok. 

Weft  (weft),  s.  szövet ;  ontok 
(takácsoknál )  ;  gazdátlan 
jószág ;  a  —  of  hair,  haj- 
fonat. 

Weft'age,  s.  szövet. 

Weigh  (we),  v.  a.  súlyt  mér- 
ni, megmérlegelni ;  gondo- 
lára venni :  számba  venni : 
to  —  every  word,  minden 
szavát  latra  vetni ;  he  — s 
rue  not,  engem  tekintetbe 
sem  vesz  :  to  —  anchor, 
horgonyt  szedni:  that  is 
the  thing  which  — s  lis 
down,  az  sújt  le  bennün- 
ket; — ,  v.  n.  nyomni ;  it 
— S  four  pounds,  négy  fon- 
tot nyom  ;  that  —  s  very 
much  with  me,  az  igen 
sokat  nyom  nálam;  azt  én 
fontos  dolognak  tekintem; 
that  — s  upon  my  heart, 
az  nyomja  szívemet ;  — , 
s.  256  fontnyi  teher, 

Weigh'ed,  adj.  —  in,  tapasz- 
talt, jártas  -ban,  -ben. 


Weigher 

Weigh'er,  s.  mérő,  mázsáló, 
mérlegmester. 

Weight  (wet),  •-■.  súly,  neliéz- 
ség  :  süly  mérték,  nehezék  ; 
to  buy  by  the  — ,  mázsa- 
számra stb. fontszámra,  ka- 
ratszámra  venni:  of  full— , 
teljessál y  u  :  a  matter  of 
— ,  fontos  dolog :  to  give  — 
to  every  idle  tale,  minden 
jiletykának  nagy  fontossá- 
got tulaj donítni ;  that  has 
no  —  on  him,  az  keveset 
nyom  nála  ;  a  hundred  — , 
a  hundred  pound  — ,  egy 
mázsa  ;  a  pair  of  — S,  ]>l. 
mérleg. 

Weight'iness,    g.    nehézség; 

fontosság. 

Weight'less,   adj.   súlytalan. 
Weighty,  adj.  súlyos,  nehéz; 

fontos ;  a  —  reason,  fontos 

'ok. 
Weird  (wírd),  adj.   bűbájos; 

—  sisters,  •■;.  ja.  párkák. 
Welaway  (wel'éwé),   int.  jaj 

istenem  ! 

Welcome  (weTkám),  adj.  szí- 
vesen látott  v.  vett ;  adv. 
szívesen  látva  v.  véve  :  int. 
isten  hozta  !  you  are  —  to 
it,  szolgalatjára  áll,  tes- 
sék ;  — ,  v.  a.  szívesen  lát- 
ni, szívesen  fogadni. 

Weld  (weld),  v.  a.  forraszta- 
ni, összeforrasztani. 

Weld'mg,  s.  forrasztás. 

Welfare  (wel'íer),  s.  jólét. 

Welk  (welk),  v.  a.  befellwzni; 
v.  n.  hervadni. 

Welk'in,  g.  ég;  — eye,  s.  kék- 
szem. 

Weik'iug,  adj.  borúit. 

Well  (well)  ,  x.  forrás ;  — 
head,  s.  kútfő  :  —  hole,  s. 
lépcsőtér ;  —  water,  s.  for- 
rásvíz; — ,  v.  n.  eredni,  ki- 
buzogni. 

Well  (well),  adj.  jó :  egészsé- 
ges; szerencsés;  adv.  jól; 
egészségesen  ;  szerencsésen: 
helyesen  ;  int.  nos,  nohát ; 
I  am  not—,  roszúl  vagyok; 
—done!  jól  van!  úgy  leli! 
helyesen  cselekedtél  !  he  is 

—  off,  he  is  —  todo  in  the 
world,  jó  dolga  van  :  his 
brother  as  —  as  he,  nem- 

458 


West 

csak  ö,  hanem  a  bátyja  is ; 
as  —  as  possible,  kitelhetó- 
képen  ;  to  speak  —  of  one, 
jót  beszélni  vki  felöl ;  do 
— ,  and  have  — ,  hajói  ve- 
ted ágy  adat,  jól  alszol  ben- 
ne ;  —  then !  noliát ;  —  af- 
fected, adj.  jóindulatú,  jó- 
érzelmű;  —  being,  s.  jó- 
lét; —  beseeming,  adj. 
illedelmes ;  —  bred,  adj. 
jó  nevelésű,  jól  nevelt :  — 
deserving,  adj.  érdemtel- 
jes ;  —  favoured .  —  featur- 
ed, adj.  kellemes  külsejű, 
széparczú;  —  intentioned, 
adj.  jószándékú ;  —known, 
adj.  jól  ismert,  ismeretes;— 
looking,  adj.  szép,  csínos  • 

—  made,  adj.  jótermetű  : 

—  meaning,  adj.  jóindu- 
latú; —  meant,  adj.  jó- 
szándékú  :  —  natured,  adj. 
jótermészetü,  jószívű  ;  — 
ordered,  adj.  jól  rendelt : 

—  seasoned,  adj.  eléggé 
fűszerezett;  —  shaped,  adj. 
szépalakú ;  —  timed,  adj. 
jókori :  —  wisher,  g.  jó- 
akaró. 

Welsh  (wels),  adj.  valesi: 
the—,  (r=Kymri).  s.pl.a 
valesi  nép :  —ware,  s  kő- 
edények. 

Welt  (welt),  g.  szegély ;  v.  a. 
szegélyezni. 

Welt'er,  v.n.  fetrengeni. 

Wen  (wen),  g.  gumó,  húski- 
növés, hú<daganat. 

Wench  (wens),  s.  fiatal  nő- 
személy, leány ;  ringyó  .■ 
17.   n.  leányok  után  járni. 

Wench  er,  g.  leányok  itt  \n 
járó. 

Wench'ing,  g.  léányozás ;  to 
go  a  — ,  leányokat  haj- 
hászni. 

Wend  (wend),  v.  n.  fordul- 
ni, térni :  v.  a.  to  —  one's 
way  towards  .  .  ,  -nak, 
-nek  menni ;  — ,  s.  telek. 

Went,  s.  út,  nyom. 

Were,  v.  Wear. 

West  (weszt)  ,  g.  nyuga  , 
napnyugat ;  adj.  nyug  <>  i . 
—wind,    g.    nyugati    szél  ; 

—  India,  s.  nyugati  India  ; 


Westering 

—  India-man,  s.  nyugati 
Indiába  menő  hajó. 

West'ering,  adj.  nyugat  felé 
menő. 

West'erly,  adj.  nyugati. 

Wesfern,  adj.  nyugati. 

Westphalia  (wesztfé'lié) ,  s. 
Yesztfália. 

Westward  (weszt'werd),  adv. 
nyugatfelé;  nyugatra,  nyu- 
gatilag  :  — ly,  adv.  nyugat- 
felé, nyugatnak. 

Wet  (wet),  adj.  nedves,  ázott; 

—  nurse,  s.  szoptató  dajka; 
— ,  v.  <i.  nedvesítni,  megáz- 
tatni. 

Wether  (wedh'er),  8.  ürü. 

Wet'ness,  s.  nedvesség. 

Wet'tish  (wet'tis),  adj.  ned- 
veses. 

Whale  (hwel),  s.  czetlwl;  — 
bont',  s.  halhéj,  halcsont; 
—oil,  8.  czetsúr. 

Whaler  (hwe'lér),  s.  czet- 
liajó. 

Whalery,  s.  czethalászat. 

Whame  (hwém),  s.  bögöly, 
lólégy. 

Whap  (hwap),  s.  ütés,  csapás, 
vágás. 

Wharf  (hwarf),  s.  rakpart : 
v.  a.  partra  szállítni. 

Wharfage,  s.  partpénz. 

Wharfinger,  s.  partőrmes- 
ter. 

What  (liwat),  pron.  mi,  mi- 
Ctoda  :  <i  mi,  a  mit  :  mill/, 
milyen,  miféU  :  am  I  to 
do  now?  mi  tevő  legyek 
must  már  !  — do  you  want '.' 
mit  akar  'ön  .  cannot  be 
cured  must  be  endured, 
</  min  változtatni  nem  le- 
int, azt  hékével  kell  tűr- 
nünk :  —  I  keep  a  dog,  and 
l)arl  myself? micsoda  .'  ku- 
tyát tartsak  és  magam 
ugassák  '  —  wind  blew  you 
hither'.'  hát  önt  mi  hozta 
ide  '  matti  rs  it  to  a 
Mind  man  that  his  father 
could  r-i'r:'  mit  használ  a 
vaknak,  liogy  az  apja  lá- 
tott '  I  am  at  a  Loss  —  to 

say     soha   sem    tudom,    mit 

mondjak  ;  man  is  this  ? 
miféle  embi  r  ez  ?  kind 
of  goods  do  you  want .'  mi- 


"Whatever 

féle  portékát  kíván  ön  !  — 
of  that  ?  mit  bánom  én  ?  — 
though,  habár;  —  for,  mi- 
nek, mi  ff  :  miért  ;  — ,  adv. 
—  with  this,  —  with  that, 
részint  evvel,  részint  ár- 
ral. 

WhateVer,  pron.  akármi, 
akármit,  bármi,  bármit: 
bármiféle  ;  I  heard  no 
noise  — ,  nem  hallottam 
semmiféle  zajt;  —  his 
former  conduct  may  have 
been,  akármilyen  is  volt 
magaviselete  ennek  előtte. 

What'not,  s.  asztalka,  szek- 
rényke, csipcsupholmi-tar- 
tá.  ' 

Whatsoever,  v.  Whatever. 

Wheal  (hwíl),  s.  pörs,pörse- 
dék. 

Wheat  (hwít),  s.  búza ;  — 
flour,  s.  búzaliszt. 

Wheat'en,  adj.  búza  .  .,  — 
bread,  s.  búzakenyér;  — 
straw,  s.  búzaszalma. 

Wheedle  (hwí'dl),  s.  hízel- 
gés: r.  a.  hízelgéssel  rá- 
bírni :  v.  n.  hízelkedni. 

Whee'dler,  s.  hízelkedő. 

Wheel  (hwíl),  s.  kerék  ;  rok- 
ka; forgás;  —  of  a  coach, 
kocsikerék  :  great  — .  csiga- 
kerék :  centre  — ,  álkerék; 
dented  — ,  fogas  kerék  ; 
barrow,  s.  taliga  ;  -horse, 
s.  rudasló ;  -  Bhaped,  adj. 
kerékalakú;  work,   s. 

kerékmü,  óramű;  wright, 
8.  kerékgyártó;  —,  v.  n. 
forogni  (mint  a  kerék): 
fordulni,  megfordulni;  ka- 
nyarodni :  right  -  !  jobbra 
kanyarodj .'  left  !  balra 
kanyarodj .'  to  about, 
kerülőt  tenni;  megfordul- 
ni; kanyarodni;  suddenly 
he  ed  about,  egyszerre 
megfordult ;  — ,  v.  a.  ko- 

i  BVK  s     :!l:ini.  i  ::esi  n  I  mill 

görgetni. 
Wheel'er,  s.  kerékgyártó. 
Whcel'v,  adj.  kerékalaktí. 
Wheeze  (hwíz),  v.  n.  lihegni, 

:i  Ini  lui. 

Win  Ik  (hwelk),  .-■.  kürtcsiga. 

Whelm  (hwelm),  v.  a.  bebo- 
rítani, betakarni. 

Í59 


Whet 

Whelp  (hwelp),  s.  kölyök : 
r.  n.  kölykezni. 

When  (hwen),  udr.  mikor: 
conj.  midőn.  4 

Whence  (hwensz),  adv.  ho>i- 
nan,  honnét :  miből :  from 
— ,  honnan,  honnét. 

Whencesoev'er,  adv.  akár- 
honnan, akárhonnét. 

Whenev'er,  adv.  akármikor : 
valahányszor. 

Where  (hwér),  adv.  hol  :  ho- 
ni :  —  nothing  is,  nothing 
can  he  had,  a  hol  nines, 
ott  ne  keres*  :  —  shall  a 
man  have  a  worse  friend 
than  he  brings  from  home? 
legnagyobb  ellenséged  sa- 
ját kebeledben  lakik  :  — 
shall  the  ox  go,  but  he 
must  labour?  hova  ménjei, 
a:  ökör,  hogy  n<  kelljen 
dolgoznia  ! 

Whereabout  (hwér'ébáut)  , 
s,  adv.  hol :  min. 

Where'as,    conj.    minthogy, 

miután. 

Where'at  ,  aár.  a  min ,  a 
mire. 

Whereby  (hwerTuei),  adv.  mi 
által,  mely  által. 

Wheicev'er,  aár.  akárhol  : 
akárhova. 

Where'fore,  adv.  miért,  mi- 
ért is,  mi  miatt :  minél- 
okáért. 

Where'in,  adv.  miben,  a  mi- 
ben. 

Where'of,  ado.  miről,  a  mi- 
ről :  miből. 

Where'on,  aár.  min,  a  min: 
mire,  11  mire. 

Wheresoever,  v.  Whereever. 

Where'upon,  adv.  mire,  a 
mire :  min,  a  min  :  a  mi 
után. 

Wherever,  r.  Whereever. 

Wliei e'witli,  adv.  a  mivel,  ■< 
mely  ly  el,  a  mi  által. 

Wherewithal,  v.  Wherewith. 

Wherret  (hwer'ret),  v.  a.  zak- 
latni :  kötekedni  :  pofon 
csapni :  s.  pofoncsapás. 

Wherry  (hwer'ri),  e.  komp  ; 

ladik  :       man,    8.  ladikot 
tévést  .      •'  ''•  "•  átszállítni 
(p.  folyón  l. 
Whet    (hwett),    r.   ".    fenni, 


Whether 

élesUni;  ösztönözni,  ger- 
jeszteni :  s.fenés,  élesítés  : 
—stone,  s.  fenkő. 

Whether  (hwedh'er) ,  pron. 
melyik  ii  kettő  közül;  conj. 
raljon. 

Whet'ter,  s,fenő,  élesítő. 

Whey  (hwe),  s.  savó. 

Wheyish,  adj.  savós. 

Which  (hwits),  pron.  mely, 
a  mely,  a  melyik :  in  — 
room  does  he  sleep?  mely 
szobában  hál  '  that  —  is 
evil  is  sot  m  learnt,  roszra 
nem  kell  mester;  —  of  these 
books  is  yours? ezen  köny- 
vek közül  melyik  az  öné  ' 
the  hook  —  I  lent  him,  a 
tenyt  .  melyet  neki  kilesi  ■ 
nöztem  ;  —  way?  merre  .' 

Whichever,  pron.  akárme- 
lyik, bármelyik. 

Whichsoev'er,  v.  Whichever. 

Whiff  (hwiff),  r.  a.  and  n. 
dohányfüstöt  eregetni  szá- 
jaitól (pipázni,  szivarozni; 
eldohányozni);  s.  fuvalom, 
fuvolát ;  fütty,  füttyentés ; 
tövises  félszegúszó ;  to  take 
a  few  — s,  egg  keveset  pi- 
pázni v.  szivarozni. 

Whiffle  (hwif'fl),  v.  n.  libeg- 
ni, lobogni,  lengeni  ;  a 
whiffling  tóim  of  mind, 
lengeség ;  — ,  v.  a.  fújni; 
to  —  one  ont  of  a  thing, 
kicsalni  vkitől  vmit. 

Whig  (hwig),  g,   szabadelvű  ; 

gyapjuzsáki  politikus,  ön- 
haszonleső  politikus. 

Whig'gish  (hwig'gis),  adj. 
whigpárti. 

Whig'gism  (whig'gizm),  s.  a 
whigpárt  elvei. 

While  (hweil),  s.  darab  idő, 
idő  ;  for  a  — ,  egg  darabig; 
for  a  little  — ,  egy  kis  da- 
rabig :  for  a  good  — ,  jó 
darab  ideig  :  after  a  little 
— ,  rövid  idő  múlva  ;  a 
great  — ,  a  long  — ,  sokáig; 
a  little  —  ago,  kevéssel 
ezelőtt ;  since  a  good  — ,  jó 
darab  idő  Óta  ;  it  is  not 
worth  — ,  nem  érdemli  a 
fáradságot,  kár  rá  veszte- 
getni a:  időt;  -,  V.  n.  időz- 
ni, késni;  — ,  v.  a.  halo- 


While 

gatni,  elhalasztani ;  to  — 
away  one's  time,  idejét  et- 
fecsérelni. 

While,  adv.  míg.  azonközben, 
azalatt ;  —  there  is  life, 
there  is  hope,  addig  re- 
ményl  a:  ember,  nag  benne 
a  lélek  ;  strike  —  the  iron 
is  hot,  addig  üsd  a  vasat. 
míg  tüzes. 

Whiles,  Whilst,  v.  While, 
adv. 

Whim  (hwim),  s.  bogár,  sze- 
szenet.  szeszéig. 

Whimper  (hwim'per) ,  v.  n. 
nyöszörögni. 

Whimsey,  p.  Whim. 

Whimsical  (hwim'zikel), adj. 
szeszélyes  ;  különös,  fur- 
csa ;  — ly,  adv.  szeszélye- 
sen ;  különösen  ,  furcsán  ; 
— ness.s.  szeszélyesséti:  kü- 
lönösség. 

Whin  (hwin),  s.  villongó  sül- 
bige. 

Whine  (hwein),  v.  n.  szűköl- 
ni  (l.  útijai      n:/.-     rrnni 
s.  szűkölés  :  nyöszörgés. 

Whinny,  v.  to  Neigh. 

Whip  (hwip),  s.  ostor,  kor- 
bács ;  postakocsis ;  —  lash, 
S.  suhogó  fostoron);  — ,  v. 
a.  ostorozni,  korbácsolni, 
vesszőzni  ;  beborít  ni  ;  fér- 
czelni,  szegélyezni ;  elkap 
ni ;  to  —  out,  kikapni ;  to 

—  on,  hamarjában  rávetni ; 
to  —  the  cream,  tejfelt  ha- 
barni ;  to  —  a  child,  gyer- 
meket megvesszőzni  :  — ,  v. 
n.  suhanni,  elsuhanni;  to 

—  away,  elsudamlani. 
Whip'per,  s.  ostorozó;  —  in, 

S.  ebész. 

Wliip'ping,  s.  suprálás,  vesz- 
szőzés ;  to  give  one  a  — , 
megsuprázni  vkit. 

Whir  (hwir),  V.  n.  suhogni, 
surranni ;  to  —  away,  el- 
surranni. 

Whirl  (hwerl,  hwörl),  s.  for- 
gás, keringés:  örvény zés  ; 
pereszlen,  pergetyü  ;  csiga, 
bajtárs  iga  ;  forgony  :  — 
hlast,  —  wind,  s.  forgószél ; 

—  pool,  s.  örvény  •—,  v.  n. 
forogni,  keringeni,  pereg- 
ni ;  — ,  v.  a.  forgatni. 

460 


Whitelead 

Whirle.  v.  Whirl. 

Whirligig,  s.  hajtócsiga. 

Wliisk  (hwiszk),  v.u.  suhan- 
ni ;  to  —  about,  ide  s  tova 
röpködni ;  to  —  away,  el- 
suhanni :  —.  v.  a.  leporoz- 
ni:  megseperni;  habarni: 
megkefélni:  — ,  .--•.  tollseprő, 
kézi  seprő  :  rnhaseprö ;  ru- 
hakefe :  ostorcsapó. 

Whis'k  r,  s.  kézi  seprő,  por- 
seprő. 

Whis'kers,  s.  pl.  a  pair  of—, 
barkó. 

Whis'kered,  adj.  barkós. 

Whisky   (hwiszlri),   s. 
pálinka. 

Whisper  (hwisz'per),  s.  su- 
sogás, suttogás;  in  a  — , 
suttogva  ;  — ,  v.  a.  and  n. 
suttogni ;  it  is  —ed  about 
that  etc. ,  azt  suttogják, 
hogy  stb. 

Wiiis'perer,  .y.  hírsugá. 

Whist  (hwiszt)  ,  s.  csitxjá- 
ték ;  to  play  at  — ,  csit- 
tezni;  — ,  int, csitt! — ,  r.  n. 
hallgatni. 

Whistle  (hwisz'szl),  v.  a.  and 
n.  fütyölni ;  to  —  an  air, 
nótát  fütyölni;  to  —  off, 
elfütyölni :  — ,  s.  sípocska  : 
fütty,  füttyentés. 

Whit  (hwít),  *.  csekélység  • 
pont ;  not  a  — ,  legkeveseb- 
bet sem,  egy  csépét  sem; 
she  is  every  —  as  bad  as 
her  husband,  egy  hajszál- 
lal sem  jobb  mint  férje. 

White  (hweit) ,  adj.  fejér ; 
as  —  as  snow,  fejér  mint  a 
hó :  —  fib,  —  he,  s.  kény- 
telen hazugság  ;  —  heat,  s. 
fehérizzás;  — iron,  s,  bá- 
dog ;  —  headed,  adj.  ősz- 
hajú  :  — ,  s.  fejére  vminek; 
fehérség ;  the  —  of  an  egg, 
tojás  fehére,  the  —  of  the 
eye,  a  szem  fehére ;  she 
was  clad  in  — ,  feliéi  be  volt 
öltözve;  the  — s,  s.  pl.  fe- 
lié r  folyás. 

Whité'bait,  s.  küsz  <hal). 

White'friar ,  s.  karmelita 
■  szerzetes). 

White'gold,  s.  fejér  arany, 
éreny. 

Whitelead,  s.  álomfehér. 


Whiten 


Wholesome 


Wild 


Whiten  (hwei'tu),  V.  a.fejé- 
rítni ;  v.  n.  fejéredni. 

Whiteness  (hweit'nesz),  8. 
fejemé g. 

Whitetape  (hweit'tép),  8.  bo- 
rókapálinka. 

Whitewash  (hweitfwas),i>.  a. 
meszelni,  fehérre  meszelni ; 

8.  Oltott  mész. 

Whitewood  (hweit'wúd) ,  s. 

fenyőfa. 
Whither  (hwidh'er),    adv. 

hova;  some  — ,  valahova  ; 
uo  — ,  sehova;  —  soever, 
akárltova. 

Whiting  (hwei'ting),  s.  fehér- 
keszeg;  megtisztált  kréta. 

Whitish  (hwei'tis),  adj.  fe- 
héres. 

Whitlow  (hwitlao),  8.  köröm- 
méreg ;  —  grass,  8.  dara- 
virág ;  —wort,  s.  körömfü. 

Whitsun(vhit'sán).  adj.  pün- 

l,-.:::li  .       -  da\  ,    í    pwikűsd- 

vagárnap;  —  tide,  s.  pün- 
kösd. 

Whittle  (hwit'tl),  8.  zsebkés  ; 
fehér  vállruha,  vállravaló; 
v.  a.  metszeni,  faragcsálni; 
fenni. 

Whiz  (hwiz),  v.  n.  suhanni  ; 
8.  suhanás;  sziszszenés. 

Whizzle,  v.  to  Whiz. 

Who  (hú),  pron.  ki,  a  ki ; 
kicsoda  :  melyik,  a  melyik; 
kik,  a  kik:  —  is  this?  ki 
i  .  .'  the  man  etc.  azon 
ember,  a  ki  stb. ;  all  those 
—  etc.,  mind  azok,  a  kik 
stb. :  he  -  -  commences 
many  things,  finishes  but 
few,  ki  sokba  fog,  keveset 
végez  .  bo  hold  as  blind 
Bayard?  bátor  a  rah,  mert 
nem  hit  ja  a  veszedelmet. 

Whoev'er, pron.  akárki;  az, 
a  ki. 

Whole  (hwool),  adj.  egész, 
teljéi  ;  ép  ;  the  world, 
az  egész  világ :  to  come 
off  with  a  —  skin,  baj  iif'l- 
hal  menekedni ; 
egész  ;  upon  the  ,  on  the 
.  egét  !"  " 

Wholesale  (hwool'szel),  «. 
nagykeresh  dés;  adj.  nagy- 
kereskedési :  nagybani 
dealer ,         merchant     ». 


nagykereskedő  :    —   busi- 
ness,   8.   nagykereskedés  ; 
,  by     ,  nagyban. 

Wholesome   (  hwool'szam), 
a/I/    <  :/■  ezsi  yes  i  a  z  >  7  f 
xripiek  nem  ártó);  üdvös. 

Who'll       who  will. 

Wholly,  adv.  egészen,  telje- 
sen :  épen. 

Whom  (húm),  pron.  kit,  a 
kit  ;  hihet  ;  to  ,  kinek,  a 
kinek :  kihez  ,  a  kihez 
melyiknek,  melyikhez;  kik- 
nek ,  kikhez  :  of  — ,  kié, 
kiké  :  kiről :  kitől ;  kiktől; 
ki  által :  kik  i'dtid  ;  —  are 
you  talking  of  ?  kiről  be- 
széltek '  v.  kiről  beszél  ön  ' 

Whomsoev'er,  pron.  akár- 
kit ;  akármelyiket. 

W'lioo  (húú),  int.  jaj. 

Whoobub (hú'báb),  8.  lárma. 

Whoop  (hup),  v.  n.  kiabálni; 
8,  kiabálás. 

Whoop,  v.  Hoop. 

Whole  (húr),  8.  (  vulg.  1  kur- 
va ;  v.  n.  1  vulg.  1  kurvál- 
kodni. 

Whore'dom,  s.  hurráit. oda  . 

Whore'son,  8.  fattyú. 

Whorish  (hú'ris),  adj.  hur- 
rán. 

Whortleberry  (hwaVtl-berri) 
8.  áfonya  ;  red  ,  vörös 
áfonya. 

Whose  (húz),  pron.  hi<:,  a 
kié,  melyiké ;  kiké ;  by 
command,  kinek  paran- 
csára ;  is  this  hook  t 
kié  •■■'.  a  könyv  '  hook  is 
this?  kinek  a  könyve  ezt 

Whur  (hwár),  v.  n.  kurrogni. 

Whuit,  v.  Whortleberry. 

Why  (hwei),  adr.  miért,  mi- 
nch,  miokból :  int.  de, 

\\  li\ ,  t   lie  calf.  3.  :'■■■  i 

borjú. 

Wick  (wik),  8.  '";/,  gyertya- 
bél, mécsbél. 

Wick'ed,  adj.  gonot . .  elvete 
medeti  ;     ly, adv,  gönc 
ness,  .-,'.  gonoszság. 

Wick*!  tö  ;    -bas- 

k'  t,  s.  fűzkosár  ;    -  work, 

/  fanolt  mű. 

Wick'it,  s.  ajtócska. 

Wide  (weid),  adj.  izélés;  bő, 
tá<i :  tins  material  > 

tol 


— ,  e  kelme  igen  széles ;  th< 
sleeves  of  this  coat  are 
too  ,  e  kabát  ujjai  szé- 
lesek :  in  the  -  world,  szé- 
les -  világon  :  three  inches 
— ,  három  hüvelyknyi  szé- 
les :       ,  adv.  messze,    tárol, 

messzin- :  nagyon  is  ;  tá- 
gan :  -  awake,  adj.  telje- 
sen éber ;  szemes,  szemfií 
les:  -  awake,  8.  széles  ka- 
rimájú kalap;  to  shoot  — 
from  the  mark,  nagyon  h 
félre  lőni. 

Widely,  adv.  szélesen  ;  mesz- 
sze,  távol,  messzire. 

Widen  (wei'dn),  r.a.  tágítni. 
szélesítni  ;    r.   n.    tanulni 
szélesedni. 

Wide'ness,  s.  Width. 

Widgeon  (wid'dzsún),  e.  rőt- 
nyakú libucz. 

Wid'ow  (wid'do),  s.  özvegy- 
asszony; e.  a.  özvegy itni. 

Wid'i  >\\  ed,< idj.  megözvegyült. 

Wid'ower,  8.  özvegyember. 

Wid'owhood,  8.  özvegység. 

Width  (width),  s.  szélesség  . 
tágasság. 

Wield  (wild),  v.  a.  kezelni, 
forgatni ;  kormányozni. 

Wield'y,  adj.  könnyen  1 

lata. 

Wiery,  v.  Wiry. 

Wiery   (wei'eri),  adj.   vizes, 

nedves. 
Wife  (weif),  •--.  (pi.  wives), 

feleség  ;     a     good  and 

health    are    a    man's    best 

wealth ,  nincs  nagyobb 
kincs  a.  egészségnél  és  a 
jámbor  feleségnél. 

Wifeless,  adj.  nőtelen. 

Wie;  (wigg),  8.  paróka. 

Wigeon,  v.  Widgeon. 

Wight  (weit) ,  8.  ficzkó,  te- 
remtmény -.  adj.  fürge. 

Wigwam  (wig'wam),  s.  -/"'"/ 
hó. 

\\  Lid  (weild),  adj.  vad ;  szi 
laj  :   haragos ;      beast,  ». 
(•(/(/  állat  :      tree,  s.  vad 
gyítmei.  e/a     he  is  \ ;  1  ■ 
about  it,   nagyon  boszan 

hud  1 1.  ,1  i'rt  :  a  youth. 
izilaj   Ifjonc  hoar,  8. 

vadkan :  cucumber,  *. 
ugorkás  magrugó ;       Wil- 


Wilder 

liams,  s.  szurkos  mécsvi- 
rág :  — ,  S.  radon,  vadon- 
ság. 

Wil'der,  v.  to  Bewilder. 

Wil'derness,  s.  vadon,  vadon- 
ság. 

Wildfire  (weüd'feir),  s.  futó- 
tűz; orbáncz,  vad  tűz; 
this  news  spread  like 
thxongh  the  city,  e  hir 
villámsebesen  elterjedt  a 
városban. 

Wildgoose  (weüd'gúz),  s.  vad 
híd ;  to  run  a  —  chase, 
áprilist  járni,  légvárakat 
építeni. 

Wüd'ing,  s.  vadalma;  —tree, 
S.  vadalmafa. 

Wildlv,  adv.  vadán,  vadul; 
szilajál :  boszúsan. 

Wild'ness,  s.  vadság  :  szilaj- 
ság  ;  kicsapongás  ;  boszan- 
kodás  :  radon,  vadonság. 

"Wile  (weil),  v.  a.  ámítgatni; 
elámít  ni ;  s.  ámítás,  csalás ; 
furfang. 

Wilful,  17.  Willful. 

Will  (will),  s.  akarat ;  —  is 
the  cause  of  woe,  minden 
hajnak  kútfeje  az  akarat ; 
let  him  have  Ids  — ,  hadd 
cselekedjék  akarata  v.  ked- 
ve szerint ;  of  his  own 
free  — ,  önszántából :  with 
right  good  — ,  örömest : 
last  — ,  végakarat,  végren- 
delkezés;  to  make  a  — , 
végrendelkezni  :  — parole, 
8.  szóbeli  végrendelet. 

Will,  V.  a.  anil  n.  irr.  (pret. 
would  [wudd]),  akarni: 
végrendelkezni ;  hagyomá- 
nyozni; (segédige)  fogni; 

—  he  nill  he,  akarja,  nem 
akarja  ;  he  that  —  conquer 
must  tight,  kigyőzni  akar, 
annak     küzdeni    kell:    he 

—  come,  el  fog  jönni;  I 
would  not  do  it  for  all 
the  world ,  világért  sem 
tenném  meg  :  he  that  would 
hang  his  dog,  gives  out 
first  that  he  is  mad,  a 
melg  kutyát  meg  akarnak 
ölni,  veszett  nevét  köl- 
tik. 

Will'ed,  adj.  szándékú;  in- 
dulata; self  — ,  adj.  aka- 


Willful 

ratos;  ill  — ,  adj.  rósz  in- 
dulata. 
Will'ful,    adj.  akaratos,    fe- 
jes :  szándékos  ;  — ly,  adv. 

akaratoson  :  szándékosan, 
szántszándékkal :  — ness, 
s.  akaratosság  ;  szándé- 
kosság. 

William  (wil'liém),  s.  (finév) 
Vilmos. 

Will'ing,  adj.  akaró,  kész  : 
to  he  — ,  akarni ;  — ly,  adv. 
készséggel ;  most  —  ly,  örö- 
mest. 

Willow  (wil'lo),  s.  fűz ;  weep- 
ing—,  hós  fűz;  she  must 
wear  the  — ,  elhagyta  a 
szeretője. 

Willy,  v.  William. 

Wily  (wei'li),  adj.  furfangos. 

Wimble,  v.  Nimble. 

Wimble  (wim'bl),  s.  pergő- 
ié rá  :  v.  a.  fúrni. 

Wimple  (wim'pl),  s.  fátyol  ; 
lobogó. 

Win  (winn),  17.  a.  irr.  (won 
"wán  ,  won),  nyerni,  meg- 
nyerni; to  —  one  over, 
vkit  a  maga  részére  meg- 
nyerni; she  won  the  wager, 
megnyerte  a  fogadást  ;  I 
have  won  his  money,  el- 
nyertem pénzét  ;  —,  v.  n. 
to  —  on,  upon,  meghődít- 
ni,  győzedelmeskedni  -on, 
-en. 

Wince  (winsz),  v.  n. görnyed- 
ni, görnyedezni,  meggyűrni 
magát  < mint  a  féreg,  ha 
reá  hágnak);  kaparni  a 
főidet  lábaival,  rugdosni. 

Winch,  v.  Wince. 

Winch  (wins),  s.  gömbölyítő, 
mot  óla  :   17.  «.  gombolyítni. 

Wind  (wind),  s.  szél ;  the  — 
is  very  high,  nagy  szél  fú; 
to  have  the  —  in  one's 
teeth,  to  go  against  thí — , 
szél  ellen  menni;  it  is  an 
ill  —  that  blows  nobody 
good,  nincs  oly  szerencsét- 
lenség, melyben  egy  szikira 
jó  szerencse  nem  volna  :  to 
be  in  good  — ,  könnyen  lé- 
lekzeni ,  erősmellűnek  len- 
ni; to  raise  the  — ,  pénzre 
szert  tenni ;  to  take  —.füs- 
töt   vetni,    kitudódni  :  to 

462 


Winded 

take  the  —  of  one,  felül- 
kerekedni vkin  :   to  break 

—  upwards,  felböfögni)  to 
break   —  backwards,  fin- 

gani ;  —  arm,  s,  szélszárny: 

—  beam,  s.  torokgerenda  ; 

—  chest,    s.    szélszekrény ; 

—  dropsy,   g.   szélvízkór; 

—  egg,  8.  szüztojás  :  — fall, 
s.  szé  hulladék  ;  í  átv.  ért.  i 
váratlan  szerencse;  —  flow- 
er, s.  kökörcsin ;  —  gage, 
s.  szélmérő ;  —  gall ,  s. 
csúzhólyag ,  csiízpók  (ló- 
nyavalya);  —  gun,  s.  szél- 
puska ;  —  god,  s.  szélisten; 

—  harp,  s.  szélhárfa  ;  — 
mill,  s.  szélmalom  ;  —pipe, 
s.  gége,  lélekző  gége;  — 
pump,  s.  légszivattyú .  — 
seed,  s  medvefül ;  —  tight, 
adj.  szélmentes  ;  —  wheel, 
8.  szélkerék  ;  — ,  v.  n.  fáj- 
ni;  —,  v.  a.  szellőztetni. 

Wind  (weind),  v.  a.  irr. 
(wound  [wáund] ,  wound), 
tekerni,  föltekerni ;  fölte- 
kergetni fölgombolyítni  ; 
fölcsévézni;  felhúzni;  fel- 
csigázni: megfordítani  ( ha- 
jót); to  —  up  thread,  fo- 
nalat fölgombolyítni  ;  to  — 
up  a  watch,  zsebórát  fel- 
húzni ;  to  —  up  an  account, 
szómadást  bezárni  v.  befe- 
jezni ;  to  —  up  some  affair, 
vmély  dolgot  bevégezni  v. 
elintézni;  to  —  one  up, 
vkit  felbőszítni  ;  to  —  up 
with ,  berekeszteni  -val, 
vel ;  to  —  one's  voice,  el- 
változtatni hangját  ;  to  — 
one's  self  into  one's  good 
graces,  behízelegni  magát 
vki  kegyébe;  to  —  one  in 
by  craft,  csellel  körüllió- 
lózni  vkit ;  to  -  -  about, 
körültekerni :  to  —  ■  off,  le- 
tekerni,  le gombol cítni ;  to 

—  on  a  spool,  fölcsévéz- 
ui :  to  —  out,  kitekerni; 
kibontani  ;  —  ,  s.  teker- 
ve ny. 

Windbeam    (weind'biml 
járgángfa. 

Winded  (win'ded),  adj.  short 
szüklélekzetű ,  szak- 
in ell ü. 


Windiness 

Win'diness,  s.  szélesség;  szél- 
szorulás ;  felpuff  adds. 

Wind'ing'{wein'ding),  s.  tc- 
kervény,  kanyarodás;  gom- 
bolyítás;  csigázás;  —curve, 
8.  hullámvonal;  —  engine, 
8.  tekerd  csiga,  felhúzó  gép, 
emelőcsiga  ,  járgány  ;  — 
machine  ,  •í.  orsógép  ;  — 
horn,  x.  trombitakürt;  — 
sheet,  8.  halottlepel,  halott- 
ing; —BtaiiB,s.pl.  kerengős 
lépésű,  kerenglépcsö :  -  up, 
8.  felhúzás :  félgombólyí- 
tás  :  befejezés  ;  berekesztés. 

Windlace,  Windlass  (weind'- 
lész) ,  s.  motóla  ,  gömbö- 
lyítő. 

Windlay  (weindlé"),  s.  teke- 
rület,  tekervény. 

Windle  (wein'dl),  s.  orsó; 
motóla. 

Windless  (windlesz),  adj. 
szélcsendes ;  lélekzete  fo- 
gyott. 

Window  (win'do),  s.  ablak; 

—  blind,  8.  ablakernyő; 
redőny  ;  —  curtain,  s.  ab- 
lakfüggöny;  —  frame,  s. 
ablakráma  ;  —  glass,  s.  ab- 
laküveg; —  shutter,  s.  ab- 
laktábla   i  desz  kákészlet) ; 

—  sill,  s.  ablakkönyöklő; 
— ,  v.  a.  ablako  ni. 

Wind'ward ,  adv.  szélnek, 
szélfélé,  szélfélt. 

Windy  (win'di),  adj. 

Wine  (wein),  8.  bor :  —  has 
drowned  more  tlian  the 
sea,  többen  halnál  n  bor- 
ban, hogy  '"■in  n  tengerben; 

—  w<  ;tvs  no  breeches,  >mr 
mellett  hamar  kiugrik  a: 

iiih::  n    linr   mutatja    Imii, 

kiben  m  i  lakik  ;  good 
net  ils  ím  bush,  czégér  nél- 
kül it  elkel  a  jó  linr  :  when 
tin-      i-  ii    the  wit  is  i. lit, 
bor-bé,   ész-ki :   nines   oly 
bölcs  ,  kit  a  bor  meg  nem 
bolondít :      bibber,  s.  bor- 
ivó :      bottle,  s.  boros  pa- 
laczk;      cooler,  s.  borhutő; 
glass,  ».   borpohár;  — 
.  s.   1 1.    borseprű  ; 
merchant,     borkereskedő; 
pr<  --,  .-.  Imi  ajtó. 
Wing  árny,  ma 


Winged 

dárszárny;Jiadszárny;  |  átv. 

ért.)  oltalmit;  to  bé  mi  tin1 
-.  sürgelődni  ;  —s,  s.  pi. 
válíbojtok; — ,  r.  a.  relszár- 
nyazni ;  --,  v.  n.  repülni. 
Wing'ed,  adj.  szárnyas. 
Wingless,  adj.  szárnyatlan. 
Wing'y,   adj.  szárnyas;   se- 
bes. 
Wink  (wingk),  v.  n.  to  —  at 
one,  inteni  vkinek  ;  to  —  at 
one's  faults,   vki   hibáira 
szemet  hunyni,  vki  hibáit 
átnézni;     ,  s.  intés,  pillan- 
tás :  i  átv.  ért. )  pillanat. 
Wink'ers,  s.  pl.  szemellenző 

'  lőkanláron  >. 
Winlace,  v.  Windlass. 
Winner  (win'ner),  s.  nyertes, 

nyerő. 
Win'ning,  s.  nyereség,   nye- 
remény. 
Winnow  (win'no),  v.  a.  ször- 
iii.   megszórni   (gabonát); 
rostálni  (átv.  ért.  is);meg- 
fontolni. 
Winsome    (win'szám)  ,    adj. 

víg,  vidám. 
Winter   (win'ter),   s.    tél 
night,  s.  téli  éj ;  —  solstice, 
x.  téli  napfordulat  ;  — ,  v. 
a.    teleltetni ;    istállózni  ; 
,  V.  n.  tel  ríni. 
Win'tering,  s.  telelés  ;   istál- 
ló zás.  télies. 

Winterish    (win'te'rís),    adj. 
Win'terly,  adj.  téli :  télies. 
Win'tery,  v.  Winterly. 
Winy  (wei'ni),  adj.  boros. 

Wipe   (weip),    ''.   fi.   tén-ölni: 
to  —  off,  to  —  away,  eltö- 

r  !ni     to  —  out,  kit  ■■mini 
to    —  off   the  ilnst,    '/  port 

letörölni;  to  —  one's  hands, 

/,  it  i:  /.';/.•  to  one  of 
his  money,  r kinek  pénzét 
eles'itnl,  8.  t-  rli  9     i'.rV- 

Wiper  (wei'per),  e.  törlő. 
Wiping  (wei'ping),  •••'.  törlés  ; 
törülközés  ;  elönt  .    s. 

törlőrongy. 
Wire  (weir),  s.  sodrony;  gold 
,  aranysodrony  ;  copper 
odrony ;        pliers, 
s.    pl.    sodrony csipő  ;   — 
string,  s.  sodronyhúr. 
raw  (weir'draa),  '•.  a. 
\r,:>, 


Wit 

sodronyt  készíteni ;  to  — 
one,  húzni,  -.sorolni  rkit ; 
— ing,  s.  sodronyhúzás; 
—ing  machine,  s.  sodrony- 
pad ;  —ing  mill ,  s.  sod- 
rony  malom. 

Wire'drawer,  s.  sodronyhúzó. 

W  ív  (wei'ri),  adj.  sodrony..; 
sodronyból  való. 

Wisard,  v.  Wizard. 

Wisdom  (wiz'dám),  s.  böl- 
cseség  :  okosság. 

Wise  (weiz),  mij.  holes;  okos; 
when  a  —  man  errs,  he 
errs  with  a  vengeance, 
okos,  ha  botlik,  nagyot  bot- 
lik ;  a  —  man  is  a  great 
wonder,  ritka  madár  holes 
ember  ;      ly,  adv.  bölcsen, 

okosan. 

Wise  (weiz),  8.  mód ;  in  no 
— ,  semmi  ménlon. 

Wiseacre  (weiz'éker),  s.  okos- 
ai. 

Wish  (wis),  r.  a.  and  n.  kí- 
vánni; to  —  one  success, 
sikert  kívánni  vkinek  ;  to 
—  one  joy  of  .  . ,  szerencsét 
kívánni  vkinek  -ho:,  -lie;  .• 
to  —   for,    elhajtani    emit, 

esengeni  vmi  után  .•  I  —  I 
could  go  home,  bárcsak 
haza  mehetnék;  — ,  s.  kí- 
vánat, kívánság ;  she  has 
her  -,  elérte  azt,  a  mit  ki- 
ránt. 

Wish'er,  *.  kívánó;  well  — , 
jóakaró. 

Wish'ful,  adj.  sóvár,  vágya- 
kodó. 

WiskVt  (wisz'ket).  x.  kosár. 

W  3p  (wÍ8Zp),  .--.  esntak,  siir- 
lóesiitak  :  a  -  of  straw, 
szalmacsutak. 

Wistful  |wiszt'fnin.</í//. '/<"'- 
dólkodó,  gondolatokba  me- 
rült. 

Wistly  (wiszfli),  adv.  sóvár 
nil :  figyelmetesen. 

Wit  (wit),  8.  elméssel/  ;  • 
séf/  ;    és:  ;    all    olinee    of 

is  wortb  a  t int  of  clergy, 
jobb  egy  marok  és:,  mint 
egy  köböl  tudomány  ;  to 
learn  ,  okulni;  to  Lose 
i ím'-       -  .  ■    ét  veszteni : 

to    In-    ollt    of   oil' 

■  ttm  k  lenni  :    to  come 


Witch 

to  one's  — s  again,  eszére 
térni;  one  of  the  first  rate 
— s  ,  igen  élezés  ember  : 
common  — ,  józan  ész  ;  - 
cracker,  8.  élczelő,  tréfás 
ember. 

Witch  (wits),  s.  boszor- 
kány; v.  a.  megboszorká- 
nyozni. 

Witchcraft  (wits'kráft) ,  g. 
varázserő :  boszorkányság. 

Witchery ,  g.  boszorkány- 
ság.' 

With  (with),  prp.  -vol,  vel : 
-mil,  -nél ;  -ra,  -re;  -tói, 
-tői ;  -bál :  -böl ;  által ;  to 
write  —  a  pencil,  czeruzá- 
val  írni  ;  to  cut  —  a  knife, 
késsel  metszeni  ;  come 
along  —  me,  jöjjön  el  ve- 
lem ;  she  is  now  staying 
—ns,  most  nálunk  tartóz- 
kodik ;  to  be  angry  —  one, 
haragudni  vkire;  benum- 
bed —  cold,  megmerevedett 
a  hidegtől :  —  all  my  heart, 
teljes  szívemből;  there  is 
no  living  —  her,  nines 
mód  vele  megférni ;  to  cry 

—  delight  sramzibesi  sirni; 
fatigued  — ,  fáradt  -tál, 
-tői :  to  be  disgusted  — , 
undorodni  -tói,  -tői :  to  be 
satisfied  — ,  megelégedni 
-val,  -vel ;  to  be  struck  — 
terror,  elrémülni,  elréműlt- 
nek    lenni  ;     it    is    usual 

—  him,  úgy  szokott,  az  a 
szokása;  to  be  big  —  child, 
teherben  járni ;  he  parted 

—  all  he  had,  mindenét 
oda  adta  ;  he  parted  —  his 
wife,  elvált  nejétől;  he 
parted  —  his  horses,  ki- 
adott lovain. 

Withall  (withaal'h  adv.  egy- 
szersmind; prp.  r.  With. 

Withdraw  (— drao'l,  v. a.  irr. 
elvonni :  (from)  el  idege  nit - 
ni ;  v.  n.  visszavonulni,  el- 
vonulni ;  eltávozni. 

Withdraw'ing-room,  s.  tár- 
salgó terem. 

Wither  (widh'tr),  v.  n.  her- 
vadni :  v.  a.  hervasztani. 

Withhold',  v.  a.  irr.  meg- 
vonni, visszatartani;  visz- 
szatartóztatni ;  to  —  one's 


^Within 

hand  from  some  one,  se- 
gedelmét megvonni  vki- 
töl. 

Within  (with-in'),  prp.  belől, 
belül :  -ban  ,  -ben  :  adv. 
bent;—  doors,  a  házban, 
a  szobában ;  —  a  few  days, 
néhány  nap  alatt;  —  the 
space  of  a  year,  egy  év 
alatt :  —  the  city,  '/  váro- 
son belől ;  —  the  walls,  a 
falakan  belől ;  to  keep  — 
bounds,  önhatárában  ma- 
radni :  to  confine  one's 
expenditure  —  one's  in- 
come, to  live  —  one's  in- 
come, jövedelméhez  mérve 
költeni  v.élni;  addig  nyúj- 
tózni, a  meddig  a  takaró 
ér :  to  live  far  —  one's 
income,  jövedelmének  csak 
részét  költeni  el;  —  the 
last  fortnight,  a  múlt  ti- 
zennégy nap  alatt;  —  the 
last  six  hours,  az  utolsó 
hat  ára  alatt  :  —  the  next 
six  days,  a  jövő  hat  nap- 
ban  ;  he  is  not  —  hear- 
ing, nincs  hallközelben ;  I 
thought  —  myself,  gon- 
doltam maromban  :  my 
spirits  sank  —  me,  when 
etc. ,  csüggedni  kezdtem, 
midőn  ;  he  is  not  — ,  nines 
bent ;  from  — ,  belölröl. 

Without  (with-áuf) ,  prp. 
nélkül:  a  nélkül,  hogy; 
kirül  ;  adv.  kint :  conj.  ha- 
csak nem  :  —intermission, 
szakadatlanul ;  —  success, 
siker  nélkül ;  —  effect,  fo- 
ganat nélkül;  hatástala- 
nul ;  —  doubt,  kétség  nél- 
kül, kétségen  kivül  ;  — 
means,  (eszközök  nélküli 
pénz,  vagyon  nélkül ;  —  a 
single  farthing,  egy  fillér 
nélkül :  —  delay,  haladék 
nélkül,  haladéktalanul  ;  — 
regret  .  sajnálat  nélkül, 
meg  nem  bánva  ;  —  speak- 
ing a  word,  szót  sem  szól- 
va ;  she  went  away  — 
reading  my  letter,  elment 
a  nélkül,  hogy  levelemet 
elolvasta  volna  :  —  the 
walls,  a  falakon  kivül ;  — 
doors,  kint ;  from  — ,   ki- 

464 


Wolf 

viilrol ;  it  is  a  fine  house 
— ,  szép  ház  kívülről. 

Withsay  (— szé'),  v.  a.  irr. 
ellenmondani. 

Withstand  (— sztend').  v.  a. 
irr.  ellentállani ;  he  could 
not  —the  temptation,  nem 
tudott  ellentállani  a  kísér- 
tésnek 'a  csáboknakj. 

Wit]  ss  (witiesz),  adj.  elmét- 
len. 

Witness  (wit'nesz),  .<.  tanú- 
ság;  tanú  :  t<  bear  — ,  ta- 
núságot tenni;  to  call  to 
— ,  bizonyságul  hívni  :  to 
hear  the  — es,  a  tanúkat 
kihallgatni :  to  examine 
the  — es,  a  tanúkat  vallat- 
ni ;  —  ,  v.  a.  tanúságot  v. 
bizonyságot  tenni  ;  jelen 
lenni  mint  tanú,  látni, 
hallani;  I  never —ed  such 
an  awful  scene,  ily  rette- 
netes jelenetet  soha  sem 
láttam. 

Witted  (wit'ted),  adj.  quick 
— ,  sebeselméjű  ;  half  — , 
féleszű,  bárgyú. 

Witticism  |  wit'tiszizm  ),  s. 
élez  :  elménezség  :  élméncz- 
kedés. 

Wit'tily,  adv.  elmésen,  élezé- 
sen. 

Wit'tiness,  g.  elmésség. 

Witty    (wit'ti),    adj.    t 

élezés. 

Wive  (weiv),  v.  n.  nősülni. 

Wiyer  (weiver),  — n,  s.  mó- 
kus, repülő  mókus. 

Wizard  fwiz'érd),  g.  bihnes- 
ter,  varázsnok, 

Woad    (waod),   s.  festőéiül 
leng  :   — cakt ,   s.  csülleng- 
gomőly. 

Woe  (woo),  int.  jaj  :  —  is 
me  !  jaj  nekem  .'  —  to  you 
jaj  nektek  .'  —.  s.jaj,  bú, 
búbánat,  keserv,  szerencsét- 
lenség, szenvedé/f,  fájda- 
lom. 

Woebegone  (— bigan),  adj. 
bús,  búnyomott. 

Wo'ful,  adj.  bús,  bánatos , 
fájdalmas ;  szerencsétlen, 
nyomorú;  — ly,  adv.  bú- 
san ;  fájdalmasan  ;  — ness. 
v.  búbánat,  nyomor. 

Wolf  (wulf),  g.  (pl.  wolves) , 


i 


Wolfish 


farkas  ;  farkas  fene  :  (  átv. 
ért.)  éh,  éhség;  she  — , 
nőstény  farkas ;  he  has 
not  enough  to  keep  the  — 
from  the  door,  koplalnia 
kell ;  to  have  a  —  by  the 
ears,  két  tiiz  közé  szorulni  : 
wolves  may  lose  their 
teeth,  but  not  their  na- 
ture, farkas  ssőrét,  nem 
akaratját  változtatja  :  — 
fish,  8.  farkashal;  —hunt- 
ing ,  s.  farkasvadászat ; 
— 'a  bane,  -s.  farkasölő  si- 
sakvirág :  —8  fart,  s.  posz- 
gomba,  pöfeteg. 

Wolfish,  adj.  farkas  .  .  .- 
nagy  éhes  ;  nagyeliető,  fa- 
lánk. 

Wo'rnan  (wum'mén).  s.  ['pl. 
women  [wim'men]),  asz- 
szony,  nő,  némber;  an  old 
— ,  vén  asszony :  — ,  v.  a. 
•  la  fszonyosítni ,  elgyávítni. 

Wo'manhood,  s.  asszonyi- 
ság. 

Wo'manish,  adj;  asszonyias. 

Wo'mankind,  .>■.  asszonynem, 
asszonyi  nem. 

Wo'manliness,  s.  asszonyi- 
ság. 

Wo'manly  ,  adj.  asszonyi ; 
asszonyias ;    férjhez     m  ■ 

hetö. 
Womb  (wumb),  s.  anyaméh. 
Won  (wan),  8.  laka.*  |  //.  h.  ); 
v.  n,  lakni,  szokni  <  ».  //.  ... 
Wonder  (w&n'der),  «.  csuda  ■. 
tn  look  all  — ,  bámulni ;  to 
do  — s,  to  perforin  — s, 
csudát  művelni;  to  promise 
— s,  arany  hegyeket  ígér- 
ni :  he  was  struck,  elbá- 
mult;—, V.n.  csudálkoz- 
ni;  to  —  at,  csudálkozni 
rutin;  I  —  whether  she 
will  come,  szeretném  tud- 
ni, váljon  eljön-e. 

derful,  adj.  csudálatos : 
— ly,    adr.    csudálatosan  ; 
— ness,  *.  csudálatosság. 
Won'derment,  •-.    csudálko- 

(ás,  bámulás,  bámulat. 
Wondrous  (wan'drász),  adj. 
csudálatra  méltó,  csudála- 
tos :  —  Ív,  adv.    csudálatra 
méltélag,  csudálatosan. 
Won't  (woont)       will  not. 
Bizoan  i  Angol  ;»!  tsótá 


"Wont 

Wont  (want),  s.  szokás;  it 
is  his  — ,  a:  a  szokása;  — , 
adj.  szokott;  to  be— ,  szok- 
ni: he  was  —  to  say.  a  J 
szokta  mondani. 

Wonted  (wánt'ed),  adj.  szo- 
kott, szokásos. 

Wóo  (wú),  V.  a.  and  n.  nőül 
kérni,  ni'iiii  megnyerni  igye- 
kezni ;  to  —  a  wiilow  , 
özvegy  asszonyt  nőül  kér- 


Wood  (wúd),  s.  fa:  erdő; 
fathom  — ,  ölfa,  tii.i  fa  ; 
you  cannot  see  —  for 
trees,  sok-fától  nem  látja  az 
erdőt ;  to  be  in  a—,  zavar- 
ban lenni:  —  ashes,  8. pl. 
fainimu  :  —blade,  8.  fark- 
kóró;—  carving,  s.  kép- 
faragóság ;  fafaragmány  : 
fafaragás:  —cleaver,  s.fa- 
hasogató,  favágó ;  —  cul- 
ver, s.  erdei  galamb: — cut, 
—engraving,  ••-.  fametszet, 
fametszvény  :  —  engraver, 

s.  fametsző  ;  —  fali,  8.  SZél- 

törte  fa;  —  fretttr,  s.fa- 
moly ;  —house,  s.  faszín, 
fafészer;  -jack,  —elmek, 
— knife,  s.  handzsár,  va- 
dászkés;  land,  ■--.  erdős 
táj,  erdő;  —lark,  s.  er- 
dőké: — 's-man,  8.  erdő-::  ; 
erdőlakos ;  —monger,  s. 
fakereskedő  :  —mote,  s. er- 
dőszék :  —  night-shade,  ■-•. 
maszlagos  nadragulya;  — 
pecker,  s.fakusz,  fahágó; 

—  pile,  s.  fa  rakás  ;  —  rasp, 
>-.  faráspoly  ;  -  reve,  g, 
erdész,  erdőmester :  —roof, 

—  ruff,  g.  tej-oltó  galaj ;  — 
vinegar,  8.  fasezet;  — 
wall,  —  spite,  .->•.  erdőcsősz; 

—  yard,  8.  főudvar,  fa- 
piac-.. 

Wood'ed.  adj.  erdős. 

Wooden,  adj.  fái, ál  való; 
—leg,  I.  faláb  ;  —  shoes,  *. 
pl.  fasarii. 

Wood'like,  adj.  fa  féle,  fa- 
nemii. 

Wood'y,  adj.  erdős;  fás. 

Woo'er  (wú'cr),  .-■.  kérő,  le- 
ánykérő. 

Woof  (wúf),  .v.  bélfonal,  <nt 
tok. 


"Work 

Wool  (wúl),  •-••  ggapjá  ;  to  be 

—  gathering,  gondolatokba 
merülni  ,  szórakozottnak 
lenni :  many  go  out  for  — 
ami  come  home  shorn,  80- 
kau  mennek  gyapjúértés 
nyírva  jönnek  haza  :  — 
blade,  s.  gyopár;  -comb,  8. 
gyapjufésű  :  —  comber,  s. 
gyapjufésülö ;  -  dresser, 
s.  gyapjú- elkészítő;  —dyer, 
s.  gyapjúfestő :  —  mer- 
chant, s.  gyapjukereskedő; 

—  market,  s.  gyapjuvásár; 

—  picker,  x.  gyapjuszínlö, 

g  g  a  p jiilépii;  sack,  s.g  y  aji- 
fázsák  ;  —  trade,  s.  gyap- 
jukereskedés :  -  washing, 
s.  gyapjumosás. 

Wool'en.Wool'len,  adj.  gyap- 
jú ■  .  ,  gyapjúból  való;  — 
cloth,  8.  gyapjúszövet ;  — 
yarn,  s.  gyapjú  fonal. 

Wool'y,  Wool'ív,  adj.  ggap- 
já s  :  gyapjunemü. 

Woop  (wúp),  8.  vörösbegy. 

Wbotz  (wutz),   8.  kelet  indiai 

Woi  (wörd  wSrd),  •-■.  szó; 
izenet :  to  send  one  — , 
megizenni  vkinek  emit  ; 
by  —  of  mouth,  élő  szó- 
val :  to  pass  one's  -,  sza- 
vát adni ;  I  left  —  with  . ., 
meghagytam  -nak,  -nek  .- 
to  fail  in  one's  — ,  szavá- 
nak nem  állani  :  in  a  — , 
egy  szóval ;  from  —  to  — , 
szórói-szóra  :  fair  — s  fill 
not  the  billy,  s:ép  szó  nem 
elég  a  hasnak  :  they  had 
some  — s,  some     s  passed 

between     them,     pereltek. 

czivakodtak;  good    -8  cosl 
nought,    s.ép    8zó  pénzbe 

nem    kerül  :    soft        ~    ami 

bard  arguments,  nyája- 
san kell  beszélni,  • 
hattanul  érvelni  (suai  itei 
modo,  fortiter  re) ;  ten 
.v.  szóvita  :  ,  '■.  a. 
.  .</  ki  ejezni,  fogalmai 
ni  :     his    letter   was    very 

cautiously     ed,  /<■' 

igen    óvatosan  feje. te    ki 

magát. 

WoróVless,  adj.  szótlan. 
Work   (work,  werkl,   s.    mii. 


"Work 

munka;  tett,  cselekedet: 
tőbe  at  — ,  dolgozni;  to 

set  to  — ,  to  set  on  — ,  fog- 
lalatosságot adni  t  vkinek ); 
to  Bet  one's  self  to — ,  mun- 
kához fogni ;  lie  has  no  — 
to  do,  nincs  munkája  ;  a 
id  aster-piece  of  — ,  remek- 
mű, remekmunka;  a  —  of 
the  brain,  szellemi  mű; 
good  — s,  jóságos  cselekede- 
tek; —  bag,  •>•.  műerszény;— 
basket,  s.  mühosár ;  —  fel- 
low, g.  munkatárs ;  —man, 
g.  munkás,  kézi  munkás; 
—master,  g.  művezető,  mű- 
mester  ;  —  shop,  S.  mű- 
hely ;  —  table,  s.  mi'iasz- 
tal. 
Work,  v.  n.  reg.  and  irr. 
(wrought  [raat] ,  wrought), 
dolgozni;  munkálni ;  buk- 
dálni,  csettegni  ( hajó)  ;  er- 
jedni, forrni,  buzogni;  to 

—  against,  ellene  működ- 
ni ;  to  —  on,  upon,  hatni 
-ra,  -re  ;  to  —  upon  one's 
feelings,  lelkére  hatni;  to 

—  at  something,  vmin  dol- 
gozni; to  —  with  a  will, 
liozzá  látni ;  the  physic 
— S,  munkál  benne  az  or- 
vosság ;  to  —  for  a  dead 
horse,  adósság  fejében  dol- 
gozni ;  he  who  —  s  in  the 
market  place  has  many 
teachers,  ki  az  utczán  dol- 
gozik, sok  mestere  van  an- 
nak ;  — ,  v.  a.  dolgozni, 
munkálni ;  kidolgozni ;  fel- 
dolgozni; megmunkálni;  ki- 
eszközölni ,  véghezvinni  ; 
hímezni,  hímet  varrni ;  to 

—  a  mine,  bán  gát  mivel  ni; 
to  —  a  hat,  kalapot  vá- 
nyolni;  to  —  one's  way, 
utat  nyitni  magának,  f el- 
vergődni; she  has  wrought 
a  good  work  upon  me,  ő 
jót  tett  velem  ;  to  —  wick- 
edness by  some  one,  elve- 
temitni  vkit ;  to  —  a  mi- 
racle, csudát   mívelni;   to 

—  off, feldolgozni  ;  lenyom- 
tatni ( ívet)  ;  to  —  out,  ki- 
dolgozni;  kieszközölni,  vég- 
hez vinni  ;  kiszorítani ;  to 

—  one  out  of  an  error,  té- 


Worker 

védéséből  kivenni  vkit ;  to 

—  up,  feldolgozni,  felmun- 
kálni, Jelhasználni  :  felka- 
varni ;  felizgatni,  felhábo- 
rítni. 

Work'er,  *.  munkás  (n.h.); 

megkezdő,  szerző. 
Work'house,  g.  dologház,  sze- 

gényápolda. 
Work'ing,  s.  dolgozás;   adj. 

dolgozó ;  —  day,  s.  dolgozó 

nap,   köznap,    liétköznap ; 

—  man,  8.  munkás;  — 
people,  s.  munkások. 

Work'manly,  adj.  müszabá- 
lyos  ,  mesterséges ;  adv. 
mesterségesen. 

Work'rnanship ,  s.  munka, 
mű. 

World  (world,  werld),  s.  vi- 
lág ;  világegyetem ;  föld; 
the  old  — ,  ó  világ  (Ázsia, 
Afrika  és  Európa) ;  the 
new  — ,  uj  világ  (Ame- 
rika és  Ausztrália) ;  to 
love  the  — ,  a  világi  dolgo- 
kat szeretni  ;  so  goes  the 
— ,  így  jár  a  világ ;  he  is 
beforehand  in  the  — ,  jó 
dolga  van ;  he  is  behind- 
hand in  the  — ,  rósz  dolga 
van ;  the  next  — ,  más  vi- 
lág, túlvilág ;  acquaint- 
ance with  the  — ,  világis- 
meret_;  the  learned  — ,  a 
tudósok  ;  the  great  — ,  az 
előkelőség  :  man  of  the  — , 
világ  fia ;  not  for  all  the 
— ,  a  világért  sem  ;  a  —  of 
people,  tömérdek  sokaság ; 
for  — s,  örökre  ;  — s  with- 
out end,  mindörökón-örök- 
ké ;  I  wot  well  how  the  — 
wags ;  he  is  most  loved 
that  has  most  bags,  e  vi- 
lágban csak  a  pénzes  em- 
bert  szívesei;    látják ;  the 

—  is  so  much  knave  that 
it  holds  honesty  to  be  a 
folly ,  annyira  elveteme- 
dett a  világ,  hogy  az  igaz- 
lelküséget  ostobaságnak  te- 
kinti. 

World'liness,  s.  világhoz  ra- 
gaszkodás. 

World'ling,  g.  világ  fia. 

Worldly,  adj.  világi,  idei, 
mulandó;    —  wisdom,  s. 

466 


Worth 

világi  okosság;  —minded, 
adj.  világhoz  ragaszkodó. 

Worm  (wörm,  werm),  g.  fé- 
reg, giliszta  ;  nyű,  kukac:, 
pondró;  selyembogár ;  go- 
lyőhuzóvas,  körömvas;  csa- 
varjárat ;  csavartekercs ; 
—  of  conscience,  lélekmar- 
dosás ;  — ,  v.  a.  and  re.  mar- 
dosni, nyugtalamtni ;  ki- 
húzni a  fojtást  a  lőfegyver- 
ből ;  kihajtani  a  gilisz- 
tát. 

Worrn'eaten  ,  adj.  férges  ; 
szúette. 

Worm'seed,  s.  czitvormag. 

Worm'wood,  s.  üröm. 

Worm'y,  adj.  férges. 

Worn,  part.  —  v.  to  Wear. 

Worry  (wár'ry),  v.  a.  nyug- 
talanít ni,  háborít  rá,  zak- 
latni, gyötörni;  szétszag- 
gatni, összetépni  (n.  h.);  to 
be  worried  at  .  .,  boszan- 
kodni  vmin;  to  —  oue's 
self  about  .  . ,  évelődni, 
gyötrődni  vmin ;  —  ,  g. 
gyötrődés,  aggódás,  gond  ; 
nyugtalanság. 

Worse  (wörsz,  wersz),  adj. 
rosszabb ;  he  was  the  — 
for  drink,  gaggos  volt  ; 
adj.  roszabbul,  roszabban. 

Worship  (wör'sip,  wer'sip),  s. 
imádat ;  isteni  tisztelet ; 
fire  — ,  tüzimádás;  (cum) 
tiszt eletességed  ;  méltósá- 
god;  — ,  v.  a.  imádni;  tisz- 
telni. 

Wor'shipful ,  adj.  tisztele- 
tes ;  méltóságos. 

Wor'shipper,  s.  imádó:  tisz- 
telő. 

Worst  (wörszt,  wersz t),  adj. 
and.  s.  legroszabb ;  to  get 
the  —  of  it,  rövidebbet 
húzni ,  pórul  járni ;  — , 
adv.  legrosz  ibban,  leg  p- 
szabbúl;  — ,  v.  n.  legyőzni, 
megjáratni,  pirál  járatni. 

Worst'ed,  s.  gyapjufonal  ; 
adj.  gyapjúból  való;  — 
goods,  s.  pl.  gyapjuárú. 

Wort  (wört,  wtírt),s,  gyökér: 
fii,  fűnemü  növény 

Worth  (worth,  werth),  s.  év- 
ték  ;  érdem  ;  adj.  értékes, 
érő ;  it  is  —  nothing,  nem 


Worthiness 

ér  semmit;  it  is  —a  bund- 
red  florins,  megér  száz  fo- 
rintot ;  he  is  —  a  thousand 
pounds,  ezer  font  sterling 
vagyona  van. 

Worthiness,  s.  érdemesség  ; 
méltóság. 

Worthless,  adj.  értéktelen  : 
érdemtelen  ;  méltatlan. 

Worthy,  adj.  érdemes  ;  mél- 
tó ;  my  —  friend,  érdemes 
barátom ;  to  be  —  of  re- 
ward, jutalomra  érdemes- 
nek lenni.  ~(n.  h.  ). 

Wot  (wat),   v.   n.  def.  tudni 

Would  (wudd),  jtret.  —  v.  to 
Will. 

Wound  (wund),  s.  seb  :  v.  a. 
sebesítni :  megsérteni. 

Wound'less,    adj.   sebzetten. 

Woundy  (wáund'i),  adj.  rop- 
pant. 

Wove,  pret.  —  v.  to  Weave. 

Wow  (wáu),  v.  n.  ugatni. 

Wrack,  v.  Uivc!;. 

Wran'gle    i  réng'gl)  ,    v.    n. 

y.SQlt.:k:;i\lU      s.    ,  ::    I  i    .7  .-.:  . 

d£s. 

Y\  rang  Lei     8.     zsQrtssksdc 
zsőrti'is. 

Wrang'lesome,  adj.  zsörtös. 

Wrap  (rép),  v.  a.  reg.  und 
irr.  (wrapt  répt  ,  wrapt), 
takarni  '  -ba,  -be ),  bebur- 
kolni ;  to  —  in  paper,  pa- 
pirosba takarni  ;  he  wrap- 
ped himself  up  in  bis 
cloak,  köpönyegébe  burko- 
zott ;  to  be  wrapt  up  in 
Bom  one  belebolondult- 
nah  lenni  vkibe. 

Wrap'per  s.  boríték,  taka- 
rék :  iiar/ii  kendő. 

Wrath  (rath),  s.  fiarag. 

W rat ii  fnl,  adj.  liaragos  ; 
— ness,  g.  haragosság. 

W  ';ik  (íík),  v.  a.  reg.  and 
irr.  (wroke,  wroken),  ki- 
önteni (haragját  I,  tölteni; 
to  one's     ven 

upon  one,  boszuját  tölteni 
vkin ;  to  —  one's  anger 
upon  one,  haragját  ki- 
ereszteni vkin  :  — ,  «.  bo- 
SZÚ,  '//'/'//. 

Wnak'ful,  adj.  boszuvágyas, 
un  i  v   . 

Wreath    (rith),    s.  virdgko- 


Wreathe 

Wreathe  (rídli),  v.  a.  megko- 
szorúzni ;  kötni,  fonni  (ko- 
szorút stb. ). 

Wreathing  (ridh'ing),  s.  föl- 
koszorúzás  ;  koszorú. 

Wreek(rek),s,  hajórom,  hajó, 
töredék;  rom,  töredék: 
hajótörés ;  to  suffer  — , 
hajótörést  szenvedni  :  to 
go  to  — .  romba  dőlni : 
tönkre  jutni;  — ,  v.n.  hajó- 
törést szenvedni  ;  — ,  v.  a. 
romba  dönteni ;  tönkre  ver- 
ni, semmivé  tenni. 

Wren  (ren),  s, ökörszem  (ma- 
dár). 

Wrench  (reus),  v.  a.  ránta- 
ni; facsarni,  csavarni; 
mer/rántani,  kificzamítni ; 
(from  one),  kicsavarni,  ki- 
rántani, kiragadni,  kikap- 
ni ;  to  —  out,  kitépni,  ki- 
húzni, kiszagga'ni;  to  — 
open,  feltörni :  — ,  S.  fi- 
czam  :  rántás. 

Wrest  (reszt),  v.  a.  rángat- 
ni; elcsavarni,  (átv.  ért.) 
elferdítni  :  (from  one)  ki- 
csavarni, kiragadni,  ki- 
kapni; — .  s.  rángatás;  el- 
csavarás  ;  erőszak. 

Wrestle  (resz'szl),  v.  n.  bir- 
ka in  I  ;■  hcdni,  tusa]  ti- 
ni. 

Wrestler  (resz'ler),  •-•.  birkó- 
zó, eriili.  hajlító; . 

Wretch  (rets),  .v.  nyomorú 
ember  :  hitvány  ember  ; 
poor  — ,  szegény  ördög. 

Wretch'ed  .  adj.  nyomorú, 
boldogtalan;  hitvány;  ly, 
atlr.  nyomorúan ;  hitvá- 
nyul ;  uess,  9.  nyomorú- 
ság, boldogtalanság;  hit- 
ványság. 

Wriggle  (rig'gl),  adj.  mozgo- 
ttul, mozgékony  ;  v.  n.  izeg- 
ni,  ide-oda  mozogni;  — , 
v.  a.  mozgatni ;  csóválni 
farkát  I ;  (out)   mozgatva 

kirontani. 

\\  i  imple  (rim*pl),  v.  a.  gyá- 
rat/ni (gyapjúi  i. 

Wring     (ring),      V.     ti.     irr. 

(wrung     rang  ,    wrung), 
ami,    kifacsarni,    ki- 
csavarni :     to       -     one's 
hands,  kezeit  tömi  v.  kui- 

167 


Wrong 

csolni :  to  —  the  linen,  fa- 
csarni a  fehér  ruhát  ;  t>> 
—  out  the  juice  of  an 
orange,  a  narancslevet  ki- 
facsarni;  to  —  a  secret 
out  of  one,  titkot  ki  ren  ni 
(  kifacsarni  i  vkiből  :  to  — 
one's  heart,  rki  szívét  Vé- 
rezni; — ,  v.  n.  f/örni/ctlc. 
ni :  —,  s.  szívbeli  fájdalom; 
facsaró*. 

Wrinkle  (rin'kl) ,  s.  redő, 
ránc:  ;  v.  a.  redözni , 
ránezba  szedni:  to  —up 
the  nose,  orrát  fintorgat- 
ni :  — ,  v.  n.  ráiiezosodrii, 
redősödni. 

Wrist  (riszt),  s.  kézcsuklő, 
kéz'oglalvány. 

Writ  (ritt),  s.  irat,  irás ;  el- 
fogatási parancs;  vádlevél; 
holy  -,  szentírás;  —  of 
capias,  elfogatási  parancs. 

Write  (reit),  v.  a.  ami  n.  irr. 
(wrote,  written)  írni,  meg- 
írni, felírni ,  leírni  :  to  — 
a  letter,  levelet  írni  :  to  — 
one  word,  megírni,  tudtul 
adui  vkiuel;  vuiit  :  to —  on 
e  subject,  viniröl  irni ; 
t.i  out,  kiírni  ;to—  over 
again,  újra  megírni;  to  — 
under  one's  dictation,  toll- 
ba mondás  utón  irni. 

Writer  (reifer),8.  iró,  t 

Writhe  (reidhj,  v.  n.  görnye- 
dezni :  izogni  :  — .  v.  a.  fa- 
csarni,  rántani ;  (out  of) 
kicsavarni,  kirántani. 

\\  nt  mg.  ••    iPáe     mu   l.;:u,s! 

Written  (rit'tii),  part.  v.  to 
Write. 

Wrong  (rang).  8.  igazságta- 
lanság, igaztalanság,  mél- 
tatlanság :  sérelem,  bánta 
lom  :  he  is  in  the  -,  neki 
nincs  igaza  :  6  tévedésben 
ran  :  I  received  a  at  his 
bands,  ő  igazságtalanul 
bánt    relém,   ö  nekem  kárt 

okozott ;  ö  t  ntiem  megbán- 
tott :  ,  adj.  igazságtalan, 
talán  ;  téves,  liihós  .• 
fonák  :  the  side  of  the 
cloth,  a  kelme  fonákja  ;  to 

gO  to  the        place,  elvéteni 

a  házat,  a  helyei  :  to  be  on 
the      road,  tévúton  lenni, 


Wrongdoer 

elhibázni  a:  utat :  yon  are 

— ,  önnek  nine.':  igaza  ;  — . 
v.  a.  károsítni  rl.it,  meg- 
bántani vkit :  méltatlanul 
v.  igazságtalanul  bánni 
vJcivel. 

Wrong'doer,  s.  megbántó, 
sértő,  károsító,  méltatlan- 
kodó. 

Wrong'er,  v.  Wrongdoer. 

Wrong'ful,  adj.  igazságta- 
lan, méltatlan  ;  — Ív,  title. 
igazságtalanul ,  méltatla- 
nul. 

Wrong'ness,  s.  fonákság. 

Wrote  (root),  pret.  r.  to 
Write.' 

Wroth  (rath),  mlj.  haragos; 
s.  haragosság. 

Wroth'ful,  adj.  haragos,  mér- 
ges. 

Wrought  ( raat ) ,  pret.  and 
part.  v.  to  Work. 

Wrung,  pret.  and  part.  v.  to 
Wring. 

Wry  (rei).  adj.  görbe ;  ferde ; 

—  legged,  adj.  görbelábú  ; 

—  mouthed,  adj.  görbe 
szájú ;  to  make  —  faces, 
arezot  fintorgatni  ;  — ,  v. 
a.  görbít  ni ;  elferdítni,  el- 
csavarni ;  — ,  v.  n.  görbül- 
ni, ferdülni. 

Wry'ly,  adv.  görbén ;  fer- 
dén. 

Wrynek  (rei'nek),  ••?.  teker  ics 
'  madár). 

Wry'ness,  s.  görbeség,  ferde- 
ség). 

Wyvern,  v.  Wivern. 


X. 

X  (eksz),  s.  az  A"  betű  neve. 
Xanthippe    (zén'thipjri),     s. 

Sokrates     nejének     neve; 

zsémbes ,     hörcsökös     asz- 

szony. 
Xanthium    (zén'thiám)  ,    s. 

csimpaj. 
Xylinon  (zil'mán),  8.  gyapot. 
Xyloglyph  (zei'loglif),  s.  fá- 
ból faragó. 
Xylographic    (zeüogréf'ik ) , 

adj.fametszési. 
Xylography   (zeilag'réfi),    s. 

fametszet. 


Xylon 

Xylon    (zil'an),     8.    gyapot- 
cserje. 


Y  (wei),  s.  az  Y  betű  neve. 

Yacht  (jat),  s.  hajkora. 

Yam  (jeni),  s.  kenyérgyökér, 
lisztgyökér  {  Dioscorea  su- 
tira ). 

Yan'kee  (jéng'ki),  s.  egyesűit 
államok  angolajkú  lakója. 

Yap  (jéb),  r.  n.  tátongani ; 
s.  csaholó. 

Yard  ( j  árd ) ,  s.  udvar  ;  a  ngol 
rőf;  vitorlája. 

Yare  (jer),  adj.  fürge;  — ly, 
adv.  fürgén. 

Yarn  (jam),  s.  fonal :  gyapjú- 
fonal ;  —  windlass,  s.  fo- 
nalgombolyító. 

Yar'rish  (jér/ris),  adj.  fa- 
nyar. 

Yarrow  (jér'ro),  g.  eziezfark. 

Yaspin  (jész'pin),  s.  marok, 
maroknyi. 

Yaw  (jaa),  v.  n.  csettegni, 
szaladozni. 

Yawl  (jaal),  s.  ladik  ;  v.  n. 
kiabálni. 

Yawn  (jaau),  v.  n.  ásít  ni ; 
tátongni ;  s.  ásítás  ;  táton- 
gó. ;  torok. 

Yawn'er,  s.  ásító. 

Yawn'ing,  s.  ásítás,  ásítozás. 

Ye,  v.  You. 

Yea  (jí,  jé),  adv.  igen,  igenis. 

Yean  (jín),  v.  n.  bárányozni. 

Yean'ling,  t.  bárány. 

Year  (jír),  s.  év,  esztendő. 

Yearly,  adj.  évenkénti ;  adv. 
évenként. 

Yearn  (jern),  v.  n.  to  —  for, 
after,  esengeni  vini  utón  : 
— ,  17.  a.  búAtni. 

Yearn'ful,  adj.  bús  ,•  szána- 
kozó. 

Yeast  (jíszt),  s.  élesztő. 

Yelk,  v.  Yolk. 

Yell  (jell),  s.  síkoltás;  v.  n. 
sivítni,  síkoltani. 

Yellow  (jel'lo).  adj.  sárga;  s. 
sárga  szín. 

Yellowish,  adj.  sárgás. 

Yelp  (jelp),  v.  n.  csaholni, 
ugatni. 

Yeoman  (jo'mén),  .■,-.  szaba- 

468 


dos ,     szabadföldbirti 

udvari  cseléd ;  test-őr. 

Yerk  (jerk),  s.  lökés  :  zökke- 
nés :  r.  a.  and  n.  rúgni, 
rugdo.<ui. 

Yes  ijezh  adv.  igen.  igenis. 

Yest,  v.  Yeast. 

Yester  (jesz'ter),  adj.  teg- 
napi :  —day,  tegnap. 

Yet  (int),  adv.  még;  there  is 
time  enough  — ,  van  még 
i  lég  idő ;  he  has  not  re- 
turned — ,  még  nem  jött 
vissza;  as  —.mindeddig  : 
— ,  conj.  mégis;  (tagadó 
mondatban  <  mégsem. 

Yew  (jú),  .s.  anyajuh;  ter- 
nyő,  tiszafa. 

Ygo,  v.  Ago. 

Yield  (jíidl,  v.  a.  oda  enged- 
ni,  átengedni  ;  feladni: 
megengedni,  elismerni ;  to 

—  a  revenue,  jövedelmet 
liajtan:     i ■;  sdslmt  y.m  ,    to 

—  a  profit ,  has: not  haj- 
tani:  to  —  fruits,  gyümöl- 
csözni: to  —  up  a  city,  vá- 
rost feladni;  to  —  up  the 
ghost,  lelkét  kiadni;  to  — 
over,  átengedni :  —,  v.  u. 
magát  megadni  ;  to  —  to, 
engedni  -nak,-nek  ;  to  — to 
the  times,  az  időhez  alkal- 
mazni magát. 

Yielding,  adj.  jövedelme*, 
haszonhajtó ,  nyeresége* : 
bőtermö :  engedékeny  ,-too 
— ,  igen  könnyen  engedő. 

Yoke  (jook),  s.  iga,  járom  : 
rab-iga  ;  a  —  of  oxen,  egy 
iga  ökör,  egy  pár  jármű- 
iéii  ökör ;  —mate,  —fel- 
low, s.  házastárs;  bajtárs; 
to  bring  under  the  — ,  le- 
igázni;  — ,  v.  a.  járomba 
fogni,  feligózni  ;  iga  aló 
vetni,  leigázni  :  to  —  to- 
gether, összefog:''. 

Yolk  (jolk,  jok),  s.  tojás  sár- 
gája. 

Yon  (jau),  "iond,  Yonder, 
adj.  azon ,  amaz  ;  adv. 
amott. 

Yore  (joor),  adv.  of  — ,  )•  ij- 
dan. 

You  (ju),  pron.  ti.  tik;  ön, 
kegyed ;  to  — ,  nektek  ;  of 
— ,  from  — ,  tőletek,  róla- 


Young 

tok  ;  with  — .  veletek  ;  to- 
wards  — .  irántatok;  with- 
out — .  nélkületek. 

Young  ( jáng  ),  adj.  fiatul, 
ifjú. 

Youngster  ( jang'ster ),  s. 
gyerköcz. 

Your  (jiVr),  pron.  a  ti  -tok, 
-tek  ; — tree,  fátok;  az  ön 
fája  ;  — trees,  fáitok  ;  a: 
ön  fái. 

Yours    (júrz),    pron.   tietek; 

;  'in     i      i  !t   I:       >.'■  .;    /■      Otltl 

Yourself  (júrszelf),  pnm.  ti 
marjatok  :  ön  maga. 

Youth  (júth),  s.  ifjoncz ;  if- 
júság. 

Youth'ful,  adj.  ifjú,  ifjas ; 
— ly,  adr.  irjasan ,  ifjú- 
don. 


Youthliood 

Yonth'hood    (  júth'húd  ),   s. 

lT/:i::;lc/     ifjúkor 

Yale  (júl),  8.  karácson. 


Z  (zed),  s.  a  Z  betű  neve. 

Zany  (zé'ni),  s.  bohócz; 

Zea  (zí),  8.  ten  peri,  kukori- 
cza. 

Zeal  (zíl),  s.  buzgalom,  buz- 
góság ;  igyekezet. 

Zeal'löss,  adj.  hanyag. 

Zealot  (zel'at),   s.    vakbuzgó. 

Zeal'otry,  s.  vakbuzgóság. 

Zeal'ous  (zíl'ász),  adj.  buz- 
gó ;  — ly,  adv.  buzgón; 
— ness,  s.  buzgóság. 

Zebra  (zi'bré),  s.  zebraló. 


Zounds 

Zenith  (zi'nith),  8.   tetőpont. 
Zeph'yr  (zef'fér),    s.    szellő, 

nyugati  szél ;  zephyr. 
Zero  (zí'ro),  s.  zérus,  semmi 

jegy. 
Zest  (zeszt),  s.  ízesség, 

ség  ;   választék,   válaszfal; 

csekélység  ;   hiábavalóság ; 

czitromhéjszeletke. 
Zigzag  (zig'zég),  8.  szigszeg; 

adj.  szigszeges. 
Zone    (zoon),    s.    öv,    égöv, 

földöv. 
Zoological     (zo-oladzs'ikél), 

adj.  állattani  ;   —  garden, 

s.  állatkert. 
Zoology (zo-al'odzsi ),  .s.  állat- 
tan. 
Zounds  (záunds),  int.  ejnye! 


SCOTT  WALTER.  BURNS  ROBERT 

és  más 

SKÓT  ÍRÓK    MŰVEIBEN   ELŐFORDULÓ 
TÁJSZÓK  MAGYARÁZÓJA. 


A'  (=  all),  adj.  minden, 
mind,  valamennyi  ;  egész  ; 
ado.  egészen. 

Aa,  aw  (=  awe),  *.  rettegés, 
mély  tisztelet. 

Aback,  adv.  távol,  el. 

Ableeze  (=  ablaze),  adv.  lo- 
bogva,  lánggal  égce. 

Aboon,  abune  (=  above), 
arte,  fenn,  fel. 

Abreed  (=  in  breadth),  adv. 
széltében. 

Abulyiements,  s.  pl.  öltözet, 
ruhásat  ;  fi  la  ;< relés. 

Ae  (=  one),  adj.  egy,   egyik. 

Aefauld,  adj.  egyszerű,  egy- 
rétü. 

Aff  (=  o'T)  adv.  el ;  he  set 
aff,  o  elindult. 

Aff-loof,   adj.     lándéktalan. 

Afore,  prp.  előtt,  előbb. 

Aft,  adv.  fore  and  aft,  elől- 
hátul. 

Aft  (=  oft)        I  ado.  gyak- 

Aften  (=often)  (ran,  sokszor. 

Afterhend ,  adv.  azután, 
utóbb. 

Agley,  Agee,  ajee,  adv.  fer- 
dén; to  gang  agley,  eltérni 
a  helves  iránytól. 

Aliint  (='  behind),  adv.  lui- 
tul ;  mögött. 

Aililins,  adv.  talán. 

Ain  (=  own),  adj.  saját. 


Aines,  adv.  egykor,  egyszer. 

Air,  ear,  adv.  korán, jókor. 

Airl-penny,  s.  foglaló ,  elő- 
pénz. 

Aim  (=  iron),  s.  vas. 

Airt,  s.  égtáj. 

Airt,  v.  a.  irányozni. 

Aith  (=  oath1,  8.  eskü. 

Aits  (=  oats),  s.  pl.  zab. 

Aiver,  aver,  s.  igás  ló. 

Aizle,  g,  varázs. 

Alaké,  interj.  jaj !  fájdalom  I 

Alane  (=  alone),  adv.  egye- 
did.  magában. 

A-low.  adv.  lánggal  égve. 

Amaist(==  almost),  adv.  csak- 
nem, kevés  htján. 

Ambry,  auniry,  almery,  s. 
almáriom. 

Au',  conj.  ha  ;  és. 

Ance  (^=  once),  adv.  egyszer, 
egykor. 

Ane  (=  one,  an),  ilk  ane, 
mindenki. 

Anent,  mlv.  átellenben  ;  vo- 
natkozólag, illetőleg. 

Anerly.  a<h  .  egyedül,  magá- 
nyosan. 

Aneuch  (  =  enough),  adv. 
elég;  adj.  el«g,  elegendő. 

Anither  (=  another),  adj. 
másik,  más. 

Archilowe,  s.  engesztelő  ál- 
dozat, vény. 

Ark.  meál-ark,  s.  lisztes  szek- 

Axles,  s,  foglaló,  előpénz. 

Axriage  and  carriage,  .<.  eke- 
robot,    .el. eres  rOOOt. 

471 


Ase,  Ass,  s.  hamu. 

Atweel  (=  I  wot  well),  jól 
tudom. 

Aucht,  anght,  v.  a.  birni . 
whae's  aught  it?  kihez  tar- 
tozik 

Aught,  g.  birtoklás. 

Aumos  dish,  alamizsna  tá- 
nyér. 

Auld  (=  old),  adj.  vén,  régi. 

Auld-farran,    adj.  fúrt-eszii. 

Aver,  8.  igás  /,;. 

Ava,  adv.  worst  ava,  leg- 
rosszabb. 

Awa  (=  away),  adv.  el  ;  I 
held  awa  to  Annie,  Ani 
kához  mentem. 

Aweel  (=  well),    adv.  jól. 

Awfu'  (=  awful),  awsome. 
adj.  rt  tt>  netes. 

Ax  (==  ask),  v.  a.  kérdezni, 
kérni. 

Ayont  (=  beyond),  prp.  túl. 


Ba',   8.  hihihi. 

Bab,  s.  bojt,  rojt,  tines. 

Back,  backet,  s.köszéntartó  . 

ass-back et,  ham itta rtó. 
Backlin-  minin',  visszatéri , 
Baff,  s.  döngés;  csapás;  zu- 

htinás. 
Baggie,  8.  has.  [bók. 

Baik,  8.  meghajlás,  főhajtás, 
Bailie,  x.  viíriishiró,    polgár- 

mesU  r .  kormánymegye. 


Baine 


Belive 


Board 


Baine,  adj.  csontos,  erős  cson- 
tú. 

Bairn,  8.  gyermek. 

Baith  (=  both),  adj.  monnó, 
mind  a  kettő. 

Baittl*\  8.  legeltető  rét. 

Ballaut,  8.  regcdal. 

Baldrick,  8.  öe,  tüsző. 

Bau,  s.  titok,  v.  a.  átkozni. 

Bane,  s.  csont. 

Bang,  v.  a.  verni;  v.  n.  igye- 
kezni :  s.  itgi-ás. 

Bannock,  s.  lapos  kalács. 

Bannock-fluke,  s.  kön  fél- 
szeguszó. 

Barefit,  adj.  mezítláb  járó  ; 
adv.  mezítláb. 

Barken,  v.  a.  kérgesítni  ;  v. 
n.  kérgesedni. 

Bárkit,  adj.  cserzett. 

Barla  fummil !  barley  !  bar- 
ly '  (==  parley  !),  szünőt 
kérő  felkiáltás  (p.  birkó- 
zásban). 

Barm,  s.  élesztő. 

Barmié,  adj.  élesztős. 

Barns-breaking ,  s.  pajkos 
tett,  pajzánkodás ,  garáz- 
dálkodás. 

Barrace,  s.  korlát. 

Barrow-tram ,   s.   taligarúd. 

Bartizan,  s.  lőpárta. 

Baudrons,  s.  macska,  czicza. 

Bauckie  bird,  s.  denevér. 

Bauld,  adj.  kopasz ;  merész, 
bátor. 

Bawbee,  s.  mintegy  harmad- 
fél krajczár  értékű  réz- 
pénz. 

Baws'nt,  bawson-faced,  adj. 
hóha. 

Baxter,  s.  sütő,  pék. 

Beal,  biel,  s.  nyilas,  száj  ; 
v  n.  genyedni. 

Bean  ,  bien ,  bein,  adj.  jó 
módban  élő. 

Bear,  s.  árpa. 

Bedesman  (=  beadsman),  s. 
irgalomház  lakója. 

Bedral,  s.  poroszló  ;  adj.  fek- 
vő beteg. 

Beet,  v.  a.  éleszteni  (a  tü- 
zet). 

Begunk,  begoke,  s.  csiny. 

Beild,  bield,  s.  hajlék,  olta- 
lom. 

Bein,  adj.  vagyonos. 

Belike,  adv.  talán. 


Belive,  belyve,  adv.  nem  so- 
kára. 

Ben,  adv,  benn  ;  a  szobában; 
s.  szoba ;  to  bring  far  ben, 
helyét  nem  találni  valaki- 
nek, [talpbőr. 

Bend-leather,  s.  igen  vastag 

Benmost,  adj.  legbelsőbb. 

Benuison,  benison,  s.  áldás. 

Bent,  s.  fűfaj ;  domb ;  to 
take  the  bent,  táborba  szál- 
lani;  elosonni,  kereket  ol- 
dani. 

Bethankit,  s.  ebédutáni  ima. 

Beuk  (=  book),  s.  könyv. 

Bicker,  s.  faedény,  fapohár ; 
fatál;  to  take  a  bicker, 
egy  kissé  szaladni. 

Bien,  v.  Bein. 

Big,  v.  a.  építeni ;  to  big  a 
dyke,  gátot  felvetni. 

Bigging,  biggin,  adj.  építő;  s. 
épület. 

Biggit,  adj.  épített. 

Biggonet,  s.  vászon  fejkötő. 

Bike,  byke,  bink,  s.  erdei 
méhek  fészke. 

Bill  (=  buli),  s.  bika. 

Bing,  binn,  s.  halmaz ;  egy 
rakás  csépeletlen  gabona. 

Bink,  s.  meredély. 

Binna  (==  be  not !),  ne  légy  ! 
ne  legyetek ! 

Birk  (=  birch),  s.  nyírfa. 

Birkie,.  s.  okos  legény. 

Birling,  s.'ivás. 

Birn ,  s.  teher  ;  skin  and 
birn,  mindenestül. 

Birr,  Birring,  8.  zaj,  zúgás. 

Birse,  s.  serte ;  to  set  up 
one's  birse,  felböszítni  va- 
lakit. 

Bit,  s.  helyecske ;  időpont  ; 
at  the  bit,  rosszkor,  jókor ; 
adj.  piczi,  kis ;  bit  lassock, 
kis  leány. 

Bittle,  beetle,  s.  sulyok. 

Bittock,  8.  darabocska ;  egy 
kevés. 

Bizz,  v.  n.  dongani;  sü?-ögni- 
forogni ;    s.   sürgés-forgás. 

Blackaviced,  adj.  barna  (em- 
ber). 

Blaekit,  adj.  meg  feketített, 
megfeketült. 

Blastie,  s.  törpe,  satnya. 

Blastit,  adj.  elsatnyult ;  ra- 
gyavert ;  átkos. 

472 


Biate,  adj.  szégyenlős,  bátor- 
talan (a  társaságban ) . 

Blather,  blether  (=  blad- 
der), s.  hólyag,  húgyhó- 
lyag. 

Blaud,  s.  lap,  lemez;  v.  a. 
csapintani,  megcsapni. 

Blaw,  v.  a.  suttogni;  v.  n. 
kérkedni,  dicsekedni. 

Blaw-in-my-lug ,  s.  hízelgő, 
élösd' . 

Blearit  (=  bleared),  adj.  csi- 
pás. 

Blellum,  s.  szócsaplár. 

Blether ,  v.  n.  tereferélni, 
csacsogni ;  s.  húgyhólyag. 

Blethers,  s.  pl.  terefere. 

Blink,  s.  pillantás  ;  pillanat: 
bide  a  blink,  várakozzál 
egy  kissé. 

Blink,  v.  n.  villogni. 

Blithe,  adj.  örömteli ;  kelle- 
mes,  kedves  ;  blithe  wad  I 
be  ,  if ... ,  nagyon  örül- 
nék, ha . . . 

Blood-wite,  s.  vérbirság. 

Bluid  (=  blood),  s.  vér. 

Blunker,  s.  kontár. 

Blype,    s.   darab,  foszladék. 

Bob,  adv.  fel  és  alá. 

Bock,  v.  a.  hányni. 

Bodach,  s.  aggastyán,  mu- 
mus. 

Bode,  s.  ajánlat. 

Boddle,  bodle,  s.  fillér. 

Bogles,  s.  pl.  ijesztő  szelle- 
mek. rLke. 

Boai,  bole,  s.  vakablak  ;  rül- 

Bonnally,  bonnaile,  s.  búcsu- 
pohár. 

Bonnie ,  bonny,  adj.  szép, 
csínos,  kedves. 

Bonnock,  s.  pogácsa. 

Boortree,  s.  bodzifa. 

Boost,  kell,  kell  hogy  . .  . 

Boot,  búit,  s.  ráadás,  ráfize- 
tés. 

Bore,  v.  Bole. 

Boss,  adj.  odvas,  üreges. 

Botch,  s.  daganat,  csomó, 
gümő. 

Bothy,  s.  guttyhó,  viskó,  fa- 
sátor. 

Boul,  s.  fogantyú. 

Bountith ,  s.  kegyadomán,,, 
fel  ül  fizetés. 

Bourd,  s.  gúny,  gúnyolódás ; 
tréfa. 


Bourochs 


Broo 


Candron 


Bourochs,  bourachs,  s.  pi. 
fatátrak ;  halmazok. 

Bowies,  s.  pl.  kddicskdk. 

Bow-kail,  s.  káposzta. 

Bowk,  s.  zöm,  tömeg.  test. 

Bowt,  adj.  görbedt,    hajlott. 

Braclien ,  bracken,  s.  pdp- 
rágy,  páfrán. 

Brae,  <.  meredély. 

Braid  (==  broad),  adj.  széles. 

Braik,  s.   taliga. 

Braindge,  v.  n.  rohanni. 

Brake,  broke,  adj.  bukott. 

Brander,  s.  rostéig. 

Brandered  ,  adj.  rostélyon 
suit  v.  porzsolt.  [let. 

Brash,   s.    változás ,    rosszul- 

Brattach,  s.  zászló. 

Brats,  s.  pl.  rongyok ;  gyer- 
mekek. 

Brattle,  s.  sietség ;  felgerje- 
dés,  dühöngés. 

Braw,  adj.  derék,  jó,  szép. 

Brawly,  adv.  derekasan,  szé- 
pen. 

Braxie,  s.  kerge  juh. 

Breaskit,  briskit,  s.  mell. 

Brecham,  s.  lejárom. 

Brecban,  breckan ,  s.  páf- 
rány. 

Bree,  v.  Brie. 

Breef,  s.  ellenállhatatlan  va- 
rázsige. 

Bi  aeks*  (=  breeches),  8.  pi. 
vad  rág. 

Brent,  adj.  sima. 

Brewin    (=    brewing),  adj. 

$eif,        :    6    Sir, 

Brickie,  adj.  tőrös  ;  csiklan- 
dós,  kényes. 

Brie,  8.  le;  folyadék;  bar- 
ley bree,  sor. 

Brig,  s.  hid. 

Brisket,  t.  in  II. 

Brither,  s.  fitestvér. 

Broach,  broche,  s.  nyárs. 

Brochan,  s.  zabnyák. 

Brock,  s.  bnrz. 

Brockit-cow,  8.  hókás  tehén. 

Brog,  «.  ár  ;  v.  a.  szúrni. 

Brogging,  adj.  szúró  ;  s.  szú- 
rás. 

Brogue,  s.  csíny,  [pö. 

Brogues,  s.  pl.  bocskor,  <•;/- 

Broken  adj.  bukott,  tönkre- 
jutott; a  broken  man  (= 
an  outlaw)  a  tőrvény  oltal- 
mától megfosztott  ember. 


Broo  (=  broth),  s.  lé. 

Brose,  s.  liszt  kása,  rántott 
leves. 

Brownies,  s.  pl.  házi  szelle- 
mek. 

Brackle,  adj.  tőrös ;   kényes. 

Brugh  (=  burgh),  s.  mező- 
város, város. 

Bruick,  v.  a.   élni   (vmivel). 

Bruilzie,  s.  dulakodás,  vesze- 
kedés. 

Brunstane,  s.  kénkő. 

Brust,  v.  a.  &  n.  repedni,  re- 
keszteni. 

Brusten,  adj.  repedt. 

Buckie,  í*.  csigateknő;  dee- 
vil's  buckie,  pajzán  fkzkó. 

Búik,  buke  (=  book),  s. 
könyv. 

Buirdly,  adj.  vaskos,  erős. 

Buist,  boost,  s.  bélyeg,  jegy. 

Bum,  s.  segg,  alfél. 

Bumbazed,  adj.  elámított,  el- 
káb  tott. 

Bum-clock,  s.  dongóbogár. 
dongólégy. 

Bummin  (=»  humming),  adj. 
dongó ;  s.  dongáé. 

Bummle,  v.  n.  kontárkodni, 
tévelyegni. 

Bummler,  s.  kontár,  tévely- 
gő. 

Bunker,  s.  pad-láda. 

BurnewiD,  8.  kovács. 

Busk,  v.  a.  ölteni,  öltöztetni. 

But,  prp.  nélkül. 

But  an"  ben  (be-out  and  be- 
in),  kinn  és  benn. 

By,  adv.  azonkívül,  azon- 
felül. 

Byganes  (=  bygones),  s.  pl. 
elmúlt  dolgok. 

By  himself,  eszén  kívül  levő, 
megtébolyodom. 

Byke,  s.  koptár  ;  átv.  ért.  raj, 
sokaséig. 

Byre,  8.  tehénistálló. 


Cft'  r.  a.   hívni  ;    vetni,    ülni 

Ca'  s.hivás;  hivatás;   láto- 

gatás, 
Ca'throw,  s.  háborgatás. 

Cadger,  •-■.  vivő,  hordó,  teher- 
hordó :  kufár, 
Cadgy,  adj.  élénk,  fürge. 

473 


Cafí  (=  chaff),  8.  polyva. 

Caickling  (=  cackling),  ko- 
dácsolás. 

Cailliachs  (Gael.),  s.  pl.  vén 
banyák,  vén  asszonyok. 

Caimed,  adj.  fésült. 

Caird,  s.  drótos,  üstfoltozó. 

Cairn,  s.  kőhalom. 

Calf-ward  v.  Cauf-ward. 

Callan,  s.  suhancz;  csapo- 
dár;   herd-callan,    bojtár. 

Callant  v.  Callan. 

Callat,  callet ,  s.  czondra, 
rima. 

Caller,  adj.  üde,  ép  ;  fris  ; 
caller  oysters,  fris  osztri- 
gák  ;  caller  air,  tiszta   léi!. 

Camstery,  adj.  csökönyös. 

Canna  (=  cannot),  I  canna 
teli,  nem  mondhatom   meg. 

Canie,  cannie,  adj.  szende, 
szelid  ;  ügyes,  fortélyos. 

Cannily,  adv.  ügyesen,  óvc- 
tosan. 

Canny,  adj.  ügyes,  okos ; 
megbízható. 

Cantie,  adj.  víg,  vidám. 

Cantle,  s.  nyakszirt ;  kopo- 
nya ;  töredéke   valaminek. 

Cantrip,  s.  varázslat,  varázs- 
ige. 

Canty,  adj.  vidor,  fürge. 

Cap.  v.  Caup. 

Capercailzie,  .«.  siketfajd. 

Cappernoity,  adj.  mogorva , 
zehernye. 

Cap-stane  (=  key-stone),  s, 
bolt-ék,  zárkö. 

Capul,  8.  ló  ;  igás  ló. 

Careerin,  adv.  jókedvüleg. 

Carfuffled,  curfuffled,  adj. 
összegyűrődött. 

Carle,  s.  mogorva  vén  ember. 

Carline,  8.  mogorva  vén  asz- 
szony. 

Carriage,  ••>".  sz<keres  robot. 

Carried,  a<lj.  szórakozott. 

Carritch,  8.  káté. 

Carvy,  8.  kömény. 

Cast,  adj.  felüdült. 

Cast,  .•••.  tors. 

Cast-up,  v.  u-  megjelenni; 
v.  u.  s^i  mié  hányni, 

Cateran ,  8,  martalócz,  sza- 
luul katona. 

Cauf-ward,  ealf-wnrd.  I,  bor- 
ju-állás. 

CaudroB  (     oaldron),  s,  nst. 


Cauld 


Claver 


Creel 


Cauld  (=  cold),  adj.   hideg. 

Cauldrife,  adj.  érzékeny  a 
hideg  iránt,  fázékony. 

Caulk  and  keel,  kréta  és  vö- 
rös agyag. 

Caup,  cap  (=  cup),  s.  find- 
zsa ;  fapohár. 

Causey,  calsay  (causeway), 
s.  töltevény. 

Cavey,  s.  tyúk-ól. 

Certie,  my  certie,  biz  isten, 
biz  igaz,  valóban. 

Chack ,  s.  osztályrész ;  ebéd 
fia. 

Chafts,  s.  pl.  állkapcsok. 

Chancy,  adj,  szerencsés. 

Chap,  s.  suhancz ;  ütés,  vá- 
gás. 

Chappit,  adj.  vágott;  tort,  át- 
tört. 

Chaup,  s.  ütés,  csapás. 

Chaw,  v.  a.  rágni. 

Cheep,  v.  n.  csiripelni. 

Cheese-fat,  s.  sajtkáva. 

Chenzy,  s.  láncz. 

Chiel,  s.  gyerkőcz,  suhancz. 

Chimla,  chimlie,  s.  tűzhely, 
kandalló,  kemencze. 

Chittering,  adj.  didergő;  s. 
didergés. 

Choast,  s.  hurut. 

Chow  (=  chew),  v.  a.  rágni. 

Chuckie,  s.  tyúk. 

Chuchie-stane,  s.  apró  hemp- 
kö. 

Chuffie,  adj.  pofok. 

Clachan,  s.  falucska. 

Claise,  claes,  clase,  claiths, 
s.  pl.  ruházat,  ruha. 

Claith,  s.  ruha. 

Claithing,  s.  ruházat. 

Claivers ,  s.  pl.  badarság, 
esztelenség. 

Clamyhewit ,  s.  ütés,  vágás. 

Clanjamfrie  ,  s.  nép  söpre- 
déke. 

Clap,  s.  csapás,  ütés;  pilla- 
nat. 

Clapper,  s.  nyelv;  harang- 
ütő ;  he  rings  his  — ,  jár 
a  szája. 

Clarkit,  adj.  írott. 

Clarty,  adj.  piszkos. 

Clash,  s.  pletyka. 

Clat,  clout,  v.  a.    kaparítni. 

Clatter,  s.  terefere. 

Claught,  adj.  elkapott,  meg- 
markolt. 


Claver,  v.  n.  tereferélni;  s. 
terefere. 

Claw,  v.  a.  vakarni ;  kapar- 
ni ;  to  claw  favour,  valaki 
kegyébe  behízelegni  ma- 
gát. 

Cleck,  v.  a.  gyűjteni,  költeni. 

Cleed,  v.  a.  ruházni. 

Cleek,  eleiek,  v.  a.  horoggal 
fogni ,  horogra  keríteni ; 
megfogni,  megcsípni;  s. 
horog. 

Cleugh,  s.  gugyor,  hegyzúg ; 
köszirt. 

Clink,  s.  ütés;  pénz,  v.  ?i. 
csengeni. 

Clinkumbell ,   s.  harangozó. 

Clipping  time  ;  to  come  in 
clipping  time,  épen  jókor 
jönni. 

Clips,  s.  pl.  olló  ;  juholló. 

Clishmaclaver,  s  terefere. 

Clock,  s.  bogár;  v.  n.  kotla- 
ni. 

Clocking  hen,  kotlós  tyúk. 

Cloot,  s.  hasított  köröm. 

Clootie,  s.  ördög. 

Clour.  s.  kelevény,  dudor ; 
daganat,  kék  folt. 

Clute,  v.  Cloot. 

Coble ,  s.  halász-sajka,  ha- 
lász-csónak. 

Cock-bree,  cock-broo,  s.  ka- 
kasleves. 

Cocky-leeky ,  cock-a-leekie, 
s.  hagymás  kakasleves. 

Cockernonie,  s.  konty. 

Cocklaird,  s.  szabad  paraszt. 

Cockle-brained,  adj.  eszelős, 
bolondos. 

Cod,  s.  vánkos. 

Coft,  adj.  vásárolt. 

Cog,  Cogue,  cogie,  s.  faedény. 

Collie,  s.  komondor. 

Collie-shangy ,  s.  kutyálko- 
dás,  veszekedés. 

Commaun  (=  command),  s. 
parancs. 

Coney  (=  cony),  s.  tengeri 
nyúl. 

Good  (=  cud),  s.  kérő. 

Coof,  s.  gohjhó,  kamasz. 

Cookie,  s.  bodak. 

Cooser,  s.  csődör,  ménló. 

Coost,  történeti  múlt  cast 
igéből. 

Coot,  s.  boka  ;  láb. 

Cootie,  s.  fatál. 

474 


Corbie,  s.  holló. 

Core  ,  s.  hadtest ;  törzsök, 
nemzetség,  verség;  csapat, 
csoport. 

Corn't,  adj.  zabolt. 

Coronach,  s.  gyászének. 

Corri,  s.  hegiizug,  gugyor. 

Cosy,  v.  Cozie. 

Cottar  (=  cottager),  s.  zsel- 
lér. 

Cotter,  v.  Cottar. 

Couldna'  (=  could  not),  I 
couldna'  tell,  nem  mond- 
hatnám meg. 

Coup,  v.  n.  felbillenni,  fel- 
fordulni. 

Coup,  s.  vevés,  vásárb  s,  cse- 
rebere. 

Couthie,  adj.  kegyes,  szíves 

Cove  (=  cave),  s.  üreg,  bar- 
lang. 

Cowe,  v.  a.  elrémitni,  elcsüg- 
geszteni. 

Cowp,  v.  Coup. 

Cowt,  Cowte,  s.  mén  csikó. 

Cozie,  adj.  kényelmes. 

Cozily ,  adv.  kényelmesen, 
melegen. 

Crabbit,  adj.  zehernye,  mo- 
gorva. 

Crack,  v.  n.  társalgani;  het- 
venkedni, kérkedni. 

Crack,  cracking ,  8.  társal- 
gás, beszélgetés ;  kérkedés. 

Crack,  adj.  uj ;  szemszuró, 
kirívó. 

Crack-hemp,  crack- rope,  s. 
a  kasztófa  virág . 

Cracks,  s.  pl.  csevegés,  tár- 
salgás. 

Craft ,  croft,  s.  szántóföld ; 
mező. 

Craig,  crag,  s.  szikla;  nyak. 

Craigsman,  s.  sziklamászó. 

Craik,  v.  n.  minduntalan  si- 
koltozni. 

Crambo-clink,  crambo-jin- 
gle, s.  fiizfaversek. 

Crank,  s.  kenetlen  kerekek 
nyikorgása. 

Crankous,  adj.  morgó ;  fur- 
fangos. 

Cranreuch  ,  cranreugh  ,  s. 
dér. 

Crap,  s.  aratás;  tető. 

Craw  (=  crow),  s.  varju. 

Creach,  s.  prédálás. 

Creel ,    s.    kosár ;    to    have 


Creesh 


Daddie 


Dorlach 


one's  wits  in  a  creel,  za- 
varban lenni. 

Creesh,  creish ,  s.  zsir ;  v. 
a.  zsírozni. 

Creesby,  adj.  zsiros. 

Crewels,  s-pl.  görvély. 

Crombie,  crummy,  s.  kajla 
(tehén). 

Crood,  croud,  r.  n.  bugni, 
turbékolni. 

Crook  ,    s.    kanyar,  hajtalék. 

Croon,  s.  folytonos  nyögés  ; 
v.  n.  nyögni ;  hangicsálni. 

Crooning,  s.  bongás  ;  hangi- 
csálás. 

Crouchie,  adj.  görbe-hátu. 

Cronse,  adj.  vidor,  bátor. 

Crowdie,  s.  zabliszt  -leves  ; 
crowdie  -  time  ,  fölöstök 
ideje. 

Crummock,  s.  kajla  (tehén). 

Cud  (=  cudgel),  s.  fütykös. 

Cuddie,  s.  csacsi. 

Cuif,  s.  pimasz. 

Cuitikins,  cutikings,  s.  pi. 
gomboló  harisnya. 

Cullion  ,  (gael).  8.  kölyök ; 
átv.  ért.  czudar.  gyáva. 

Cummer,  s.  bába  ;  koma-asz- 
szony. 

Curch,  8.  kendő,  fejkendő. 

Curchie,  s.  főhajtás. 

Curfuffle,  v.   a.   összegyűrni. 

Curler,  s.  a  jégen  játszó. 

Curinurring,  8.  morgás  :  ko- 
rogás. 

Curney,«(/j.  gömbölyű;  szem- 
csés. 

Curple,  cur  pin  (=  crup- 
per), s.  farmatring. 

Currach,  s,  füzfaváuzőbdl 
fonott  és  bőrrel  borított 
csónak. 

Cushat,  8.  vadgalamb. 

Cusser,  cuisser,  s.  ménló, 
csödíir. 

Cat-lugged,  adj.  lefülezett. 

Cutty,  8.  czundra.  szajha. 

Cutty,  adj.  kurta,  rövid ;  s. 
röoidnyelii  hálán  ;  rövid- 
szárú pipa. 


Dab,  v.  n.   vagdalni    /mini   a 

madár).  tatni. 

Dacker,  v,  a.  nyomozni 


Daddie,  s.  atyus. 

Daffin ,  s.  vígság ;  tréfa  ; 
eszelösködés ;  pajkosság. 

Daft,  adj,  eszelős  ;  tréfás. 

Daidling  (=  dawdling),  s. 
piszmálkodéis,    darvadozás. 

Daiker,  v.  n.  magát  törni 
(munkában). 

Daimen,  adj.  gyér  ;  ritka. 

Dainty,  adj.  kedves,  kellemes, 
tetszetős. 

Dais,  v.  Deas. 

Dalt,  s.  tápgyermek, 

Dammer,  s.  bcinyász,  bánya- 
munkás. 

Dammer,  v.  a.  elkábít  i,  el- 
szédítni. 

Dander,  v.  n.  barangolni. 

Danders,  s.  pl.  holtszén,  ha- 
mu. 

Dang,  történeti  mólt  ding 
igéből. 

Darg,  dargue,  daurg,  s.  napi 
munka. 

Darn,  dern,  v.  a.  eltitkolni, 
elrejteni. 

Daur  (=  dare),  v,  n.  merni, 
merészelni. 

Davoc,  s.  Bar iil. 

Dawd,  s.  jókora  darab. 

Dawt,  v.  a.  czirógatni. 

Dead-thraw  (=  death- 
throes),  s.  halálküzdelem. 

Dearie,  s.  szivem,  kedvesem, 
kedvese. 

Dearthfu',  adj.  drága. 

Deas,  dais,  dees,  s.  asztal; 
pad.  templomi  pad. 

Death-ruckle ,  s.  halálhör- 
gés. 

Deave  (=  deafen),  v.  a.  si- 
ketítni. 

Dee  (=  to  die),  v.  n.  meg- 
halni. 

Deeing  (=  =  dying),  adj.  hair 
dokU. 

Deid,  s.  tett. 

Deil  (=  devil),  8,  ördög. 

Deil's  dozen,  tizenhárom. 

Deil-ma-care,  bánja  az  őr- 
dőg,  bánja  a  kutya. 

Delia  snuff-box,  s.  pófeteg, 
méhszéditő  pófeteg. 

Deleerit,  delierit,  adj.  félre- 
beszélő. 

Deliver,  adj.  mozgalma*,  te- 
vékeny. 

Delve,  v.  Devel. 


Demented  ,  adj.  esztelen, 
eszeveszett. 

Denty  (=  dainty),  adj.  kel- 
lemes;  válogató,   finnyás. 

Dern,  adj.  titkos,  rejtett. 

Denied,  adj.  rejtett. 

Descrive  (=  describe),  v.  a. 
leírni,  ecsetelni. 

Devel,  s.  csapás. 

Didna,  he  didna  teli,  nem 
mondta  meg;  she  didna 
ken,  nem  tudta. 

Dight,  v.  a  törülni ;  szórni 
i  gabonát). 

Dike,  dyke,  s.  kerítő  fal. 

Ding,  r.  a.  elverni,  leverni, 
legyőzni;  it  wad  ding  you, 
azt  ön  sem  bírhatja  meg  ; 
theg  dang  on  hardily,  vi- 
tézül támadtak. 

Dink,  adj.  csinos,  takaros. 

Dinmont,  s.  ürübáráng. 

Dinna  (=  do  not)  I  dinna 
ken,  nem  tudóin. 

Dinnle,  s.  csengés. 

Diri,  s.  verintés. 

Dirdum ,  s.  zenebona ;  baj ; 
bűnhődés. 

Discreet,  adj.  udvarias. 

Disjasked,  adj.  elcsigázott. 

Disjune,  dejune,  s.  fölöstök, 
reggeli. 

Divot,  s.  hant. 

Dizzen,  diz'n,  s.  tuczat. 

Dock-an-dorrach,  s,  bucsu- 
pohár. 

Doited,  adj.  elbutult. 

Dole,  8.  gyász,  btí. 

Dolefu,  adj,  gyászos,  bús. 

Dőlt,  8.  bamba;  adj.  elbu- 
tult. 

Donna  (==  do  not),  donna 
tell  me  of  it,  ne  beszéljen 
nekem  arról. 

Donnert ,  donnard ,  s.  vén 
bolond. 

Donsie,  adj.  szerencsétlen . 

Doo  (=  dove),  s.  galamb. 

Dook,  v.  n.  alámerülni;  s. 
kacsa. 

Dooket,  doucat,  8.  galamb- 
bá:. 

Dool,  8.  gyász. 

Dooms,  adv.  dooms  bad,  na- 
gyon rossz. 

Doon  (■=-  down),  ado.  le. 

Door-stane,  8,  küszöb, 

Dorlach,  v.  Dourlach. 


Douce 


Dinnt 


Fash 


Douce,  adj.  szende,  szelíd, 
csendes,  okos. 

Dought (=  dowed),  történeti 
mult  Dow  igéből, 

Doup,  b.  fenék;  valaminek 
liátsó  része;  bunkó,  puska- 
tus. 

Dour,  adj.  kemény  ;  áthatat- 
lan  ;  makacs. 

Dourlach  (gael.),  s.  tegez, 
nyílta  rtó ;  köteg,  csomó, 
bengyele. 

Doiise,  v.  Douee. 

Dovering,  adj.  fétig-alvó. 

Dow,  p.  a.  tehetni  ;  the  best 
they  dow,  tőlök  kitelhető- 
leg. 

Dowed,  v.  Dought. 

Dowed,  adj.  hervadt,  rom- 
lott, elhanyatlott. 

Dowf,  dowff,  adj.  erőtlen ; 
odvas. 

Dowie,  dolly,  adj.  rossz-ked- 
vü,  unatkozott;  elcsigázott, 
megtört ;  betegeskedő  ;  bá- 
natos, búnyomott. 

Doxy,  s.  czondra,  rima. 

Doylt,  adj.  buta. 

Drammock,  s.  pép. 

Drap  (=  drop),  g.  csepp ;  v. 
n.  csepegni. 

Drappie,  s.  cseppecske. 

Drappied  egg,  sült  tojás, 
olasz  rántotta. 

Dree.  v.  a.  elszenvedni,  el- 
tűrni ;  rettegni. 

Dreep,  v.  n.  csepegni. 

Dreigh  ,  adj.  lassú  ,  henye', 
unalmas. 

Dribble,  v.  n.  nyáladzani. 

Dridder,  dreadour,  s,  rette- 
gés. 

Drift,  s.  falka. 

Drigie,  dredgie,  dirgie,  s. 
tor. 

Droghling,  coghling,  s.  szu- 
szogás, lihegés ;  adj.  lihe- 
gő. 

Droukit,  adj.  átázott. 

Drounting,  s.  vontatás. 

Drouth,  s.  szomj. 

Drouthy,  adj.  szomjas. 

Drudging-box ,  s.  lisztsze- 
lencze. 

Dragster ,  s.  gyógyszerárus, 
füszerárus. 

Drumly,  adj.  sáros. 

Drummock,  v.  Drammock. 


Drunt,  8.  kedvetlenség. 
Dub,  s.  tó,  tavacska. 
Duddie,  v.  Duddy. 
Duddy,  adj.  rongyos. 
Duds,  s.  pl.  rongyos  ruha. 
Dule,  dole,  s.  gyász. 
Dung,  adj.   elvert,  legyőzött. 
Dunniewassal  (gael.),  *.   uri 

ember,  szabad  birtokos. 
Dunsh,  v.  a.  oldalba   bökni 

(valakit). 
Dunt ,    v.   a.    megcsapni ;    s. 

csapás. 
Dwam,  dwaim,   dwaum,  s. 

ájulás;  émelygés. 
Dwine,  v.  n.  fogyatkozni. 
Dyester  (=  dyer),  s.  festő. 
Dyke,  v.  Dike. 
Dyvour,  g,  fizetni  nem  képes 

adós. 


Eannaruich  (gael.),  g.  tápla- 
leves. 

Ear,  adv.  korán. 

Eard  (earth),  s.  föld. 

Earded,  adj.  földbe  ásott,  el- 
ásott ;  eltemetett. 

Earn,  s.  sas. 

Easel,  adv.  keletfelé. 

Ee  (=  eye),  s.  szem ;  t.  sz. 
een. 

E'en  (=  even),  adv.  épen ; 
e'en  sae,  ugy  van  ám. 

E'en,  s.  este. 

Eerie,  adj.  rémlátó-;  rémült, 
ijedékeny. 

Effeir  of  war,  s.  fegyverzet. 

Effraytly,  adv.  ijedten. 

Eident,  adj.  serény,  szorgal- 
mas. 

Eik,  eke,  s.  hozzáadás. 

Eilcí,  s.  vénség. 

Eilding,  s.fütelék. 

Eithly,  adv.  könnyen. 

Elbuck,  s.  könyök. 

Eldritch,  adj.  rémséges,  kí- 
sérteties. 

Elshin,  s.  ár  (szúró  szerszám ) . 

Eme,  s.  nagybátya. 

En'  (=  end),  s.  vég. 

Endlong ,  adv.  szakadatla- 
nul ;  hosszában. 

Eneugh  (=  enough),  adj. 
elég. 

Enow,  adv.  épen  most. 

476 


Estreen,  v.  Yestreen. 

Ettercap,  addercap,  atter- 
cope,  g.  pók ;  mérges  em- 
ber. 

Ettle,  v.  a.  megpróbálni,  meg- 
kísérlem; czélba  venni, 
szándékozni. 

Ewest,  adj.  Icgki'zelebbi. 

Ewking,  adj.  viszkető;  s.. 
viszketés. 

Exies,  s.  pl.  elragadtatás 
szertelenkedés. 

Eydent,  v.  Eident. 


Fa',  faw  (=  fali),  v.  n.  esnir 
megesni  ;  s.  esés  ;  sors. 

Fa,  v.  a.  megkapni,  elérni; 
we  maunna  fa  that,  azt  mi 
bizony  el  nem  érjük. 

Fa'ard,  adj.  ill-fa'ard,  rút, 
csúnya ,  kellemetlen  kül- 
sejű. 

Faddom  (=  fathom),  v.   a, 
valamely     üreg    mélységét 
megmérni;   átv.  ért.  kita- 
nulni  valamit,  végére  jár 
ni  valaminek. 

Fae  (=  foe),  s.  ellenség. 

Faem  (=  foam),  s.  tajték. 

Fa'en,  fa'  igének  múlt  idejű 
részesülője. 

Faié,  fae,  pron.  A-?V;  ki. 

Faiket,  adj.  ismeretlen. 

Fairin,  s.  vásárfia  :  ajándék., 

Faither  (=  father),  s.  atya. 

Faitour ,  g.  gazember  ,  czu- 
dar. 

Fal-lalls,  g.  pl.  czifraság  i  ru- 
hán ) . 

Fallow  (=  fellow),  g.  társ ; 
ficzkó. 

Falsét  (=  falsehood),  s.  ha- 
misság, álnokság. 

Fan,  whan  (=  when)  adv. 
mikor.  [tam. 

Fand,  I   fand  it,   megtalál- 

Fard,  g.  szín  ;  festék. 

Fard,  faurd,  v.  Fa'ard. 

Fari,  farle,  g.  egy  kenyér 
vagy  pogácsa  negyede. 

Fash.  fasherie,  s.  gond,  bú, 
aggály. 

Fash,  v.  a.  busítni ;  n«ver 
fash  your  head  about  it,. 
sohase  törődjék  avval. 


Fastern's 

-  astern's  even,  fastern  even, 
g.  húshagyó  kedd,  farsang 
utolsó  i' apja. 

Fat  (what),  pron.  mi,  mit. 

Faulcl,  v.  a.  ránczba  szedni ; 
összehajtani . 

Fauld,  s.  ráncz,  redő. 

Faund  (=  found),  adj.  ta- 
lált. 

Faiml.  v.  fa'ard. 

Fause  (=  false),  adj.  hamis: 
thou  fause  loon,   te  álnok. 

Faut  (=  fault),  s.  hiba, 
hiány. 

Fawsont,  adj.  tisztességes,  il- 
ledelmes. 

Feal,  s.  mező;  gyep;  hant. 

Feal,  adj.  sima  ;  hív,  hűsé- 
ges. 

Fear,  feer,  adj.  egész. 

Feared,  fear't,  adj.  félő;  ré- 
mült. 

Feat,  adj.  csinos. 

Fecht,  c.  a.  vívni. 

Fechtin,  g.  vívás  :  adj.  vivo. 

Feck,  adj.  sok ;  s,  része  vala- 
minek, nagyobb  v.  lénye- 
ges része  valaminek. 

Fecket,  s.  mellény. 

Feckfu',  adj.  erős,  vaskos. 

Feckless,  adj.  erőt  en,  véz- 
na ;  piezi. 

Eeg  (=  tit;)-  "-/line. 

Feid  (=  feud),  s.  ellenséges- 
kedés. 

Fell,  s.bör ;  sziklabércz ;  sik 
told. 

Fell,  adj.  heves,  zord,  ször- 
nyű. 

Fen.  s.  sikeres  küzdelem. 

Fend,  v.  a.  megvédni,  oltal- 
mazni ;  kényéri1  élni  ;  előre 
gondoskodni  valamiről,  el- 
készülni valamire. 

Pending,  s.  előregondosko- 
lias,  előkészület. 

Fendy,  adj.  előregondoskodó, 
előkészülő. 

Feriié,  v.  Ferlv. 

Ferlv,  g.  csuda;  r.  n.  csu- 
dál kőzni. 

Fetch,  v.  a.  hébe-hóba  meg- 
húzni. 

Fidge  (=  fidget),  r.   n. 
kelődni. 

Fiel,  adj.  sima. 

Ím  lit  (««=  fiend),    g.  Ördög. 

Fier,  adj. '  i'.  <  •:■    iége$. 


Fier 

Fier,  g.  banít ;  testvér. 

Fiking,  fyking,  s.  fészkelő- 
dés ;  Iocs-fees. 

Finner,  s.  kisczethal. 

Fireflaught ,  ,<.  villámsugár. 

Fisle,  fissel,  s.  sürgés-forgás, 
fészkelődés ;  v.  n.  sürögni- 
forogni,  fészkelődni ;  sus- 
torogni. 

Fissenless ,  fizzenless,  fu- 
sionless,a(/j.  velőtlen,  erőt- 
len, vézna. 

Fit,  8.  láb  ;  lépés. 

Fite  (=  white),  adj.  fehér. 

Fizz,  /■.  n.  sziszi  regni. 

Flainen  (=  flannel),  &,  fla- 
nel. 

Flash,  v.  n.  kirohanni. 

Flaughter,  v.  n.  libegni-lo- 
bogni. 

Flaw,  g,  szélroham. 

Fleech.  v.  a.  könyörögni,  hí- 
zelkedve kérni. 

Fleesh  (=  fleece),  s.  gyapjas 
bőr. 

Fleg,  g.  csapás,  ütés. 

Fleniit,  adj.  ijedt ;  elűzött. 

Flether  (=  flatter),  v.  n.  hí- 
zelegni ;  v.  a.  hizelgésst  ' 
rábírni,  hízelgéssel  elcsá- 
bítni. 

Fley.  c.  a.  ijeszteni. 

Fleyit,  adj.  megfélem itett ; 
félénk,  gyáva. 

Flichter,  v.  n.  repkedni. 

Flichtering,  adj.  repkedő ;  s. 
rrpkedés. 

Flicker  ,  i».  n.  tahílkozni 
(-val.-vi !  i. 

Flight,  g.  nyil. 

Flinders,  s.  pl.  foszladékok, 
töredék*  k. 

Flinj.',  v.  n.  rúgni. 

Flinging- tree ,  s.  válaszrúd 
istállóban  > :  csép. 

Flisk,  v.  n.  ieegni-mozogni  ; 
rugdalod zni .  rugdal  kőzni. 

Flisk-ma-hoys ,  g.  pl.  köny- 
nyelmű  kaczer  leányok. 

Fiit.  v.  n.  i  Itávozni  ;  v.  a.  elr 
távulitni. 

Flitter,  v.  n.  rezgeni,  rep- 
kedni. 

Florv,  adj.  hiú. 

Flow-moBS,  g,  mocsármoh. 

l'iutt,  g,  villanat ;  v.  n.  fel- 
villanni ;  ellobbanni. 

Flufl-gibs,  g.  pl.  rajkák. 

177 


Fyke 

Flunkie,  s.  libériás  inas. 

Flyte,  flite,  v.  a.  pirongatni 

Foord  (==  ford),  s.  gázló. 

Forbears,  g.  pl.  ősek. 

Forbye,  adv.  azonfelül,  azon- 
kívül. 

Forfairn,  adj.  elcsigázott. 

Forfaulted,  adj.  eljátszott, 
elvesztett. 

Forfoughten,  adj.  elfáradt, 
lelke-szakadt. 

Forgather,  v.  n.  találkozni ; 
összejönni. 

Forgie  (=  forgive),  v.  a.  meg- 
bocsátani. 

Forjasked,  adj.  fáradt. 

Forpet  (fourth  part  of  a 
peck),  s.  harmadfél  liter. 

Fortalice,  .s.  vár,  erőd. 

Fou,  adj.  teli  ;  jóllakott ;  ré- 
szeg. 

Fouat,  s.  szaka  lni>vénij). 

Foughten,  adj.  zaklatott. 

Foumart,  foulmart,  g.  gö- 
rény. 

Four-uooktd.  adj.  négyszög- 
letes. 

Fouth,  adv.  untig  elég. 

Fow,  s.  vasvilla  :  m 

Foy,  s.  bucsulakoma,  tor. 

Fozy,  adj.  puha,  szivacsos. 

Frack,  adj.  buzgó.  mohó. 

Fractious,  adj.  ingerlékeny, 
morfondi. 

Frae,  prep.  tál,  tol, 

Fraeth,  g.  tajték. 

Frampul,  adj.  féktelen,  csin- 
talan. 

Freits,  treats,  g.  pl.  babonás 
szokásuk. 

Frern,  fraim,  frem'd,  frem- 
ínit,  adj.  idegen. 

Frien  (=  friend),   g.   lm  rótt. 

Fristüd,  adj.  elhalasztott, 

Fu'  (=  full),  adj.  t  //. 

Fud,  g.  nyulfark  ;  segg. 

Fuff,  v.  n.  szuszogni,  hor- 
kanni. 

Füle  (=  fool),  s.  bolond. 

Funk,  g.  to  be  in  a  funk, 
hüledezni. 

Fannie  (fanny)  adj.  furcsa. 
tréfás. 

Fur,  g,  barázda. 

Farm  (=~  form),  g,  padszék. 

Fusionless,  v.  t  issenli 

Fyke,  v.  n.  bíbelődni ;  nyug- 
talankodni; s.  tóprenkedés. 


Fyle 

Fyle,  v.  a.  bemocskolni,  be- 
piszkolni. 
Fyl't,  adj.  bepiszkolt. 


Gab,  g.  száj:  v.  n.  felszólalni; 
csacsogni  ;  g.  száj  ;  csacska. 

Gaberlaunzie,  gaberlunzie, 
s.  aggastyán ;   ven   koldus. 

Gad  (=■  goad),  s.  ösztön. 

Gadsmau,  g.  ökörhajtó. 

Gae,  v.  n.  menni. 

Gae  down,  g.  tivornya. 

Gaed,  történeti  7iiult  gae  igé- 
ből. 

Gaen,  gané,  gae  igének  mult 
idejű  részes  it  l  öje . 

Gaet,  gate,  s.  út,  mód,  mo- 
dor. 

Gaisling,  s.  liba. 

Gait,  s.  kecske. 

Gaitt,  gaitb,  get,  g.  kölyök, 
fi,  gyermek. 

Gang,  v.  n.  menni,  gyalogol- 
ni. 

Ganging,  adj.  menő. 

Gangrel,  í.  &  adj.  otromba. 

Gar,  garr,  v.  a.  csinálni,  ten- 
ni, mi  vélni ;  késztetni. 

Garten  (=  garter),  g.  haris- 
nyakötő,  harisnyaszalag. 

Gascromb ,  s.  ásó,  ásólapát, 
csákánykapa. 

Gash,  adj.  eszes,  okos ;  beszé- 
des, [getni. 

Gash,  v.  n.  társalogni,  beszél- 

Gashin  ,  s.  társalgás;  adj. 
társalgó. 

Gate,  v.  Gaet. 

Gaucy,  adj.  nagy ;  víg,  vi- 
dám. 

Gauger,  g.  eleségvámos,  sör- 
vámos, pálinkavámos. 

(iaixn,  (—  going),  adj.  menő. 

Gaunt,  v.  n.  ásitni. 

Gaun-tree ,  goan-tree  ,  s. 
alapfa,  aszok. 

Gawky  ,  ndj.  félkegyelmű; 
szilaj,  dévaj. 

Gawsie,  v.  Gaucy. 

Gay,  ado.  gay  well,  meglehe- 
tősen. 

Gear.  g.  vagyon;  ruházat; 
szerszám. 

Geek,  v.  n.  megoetőleg  fejét 
rázni. 


Geoking 

Gecking,  s.  fejvetés;  löket. 

Gélt,  g.  fattyú. 

Gentles,  s.  pl.  nemes  embe- 
rek. 

Gentrice,  g.  nemesség. 

Genty,  adj.  csinos,  szép, 
úrias. 

Geordy,  s.  huszonegy  shil- 
ling értékű  aranypénz. 

Get,  s.  gyermek  ;  Ji  (állaté)  ; 
olló  tjuhé,  kecskéé,  stb.) 

Gey,  v.  Gay. 

Ghaist  (=  ghost),  s.  kisér- 
tet, lélek. 

Gie  (=  give),  r.  a.  adni. 

Gied,  történeti  múlt  gie  igé- 
ből. 

Gien,  gie  igének  múlt  idejű 
részesülője. 

Giff  gaff,  s.  kö'csönös  leköte- 
lezés,  kölcsönös  szolgálat. 

Giftie,  s.  ajándék. 

Giglets,  s.  pl.  pajkos  leányok. 

Gillie,  s.  szolga,  inas. 

Gills,  s.  pl.  viz-árkok. 

Gilpy,  s.  pajkos  leány  vagy 
fú. 

Gimmer,  s.  kétéves  juh. 

Gin,  gifan,  gif,  conj.  ha. 

Gingle,  v.  a.  and  n.  csengeni, 
csengetni,  csörgetni. 

Gipsy,  s.  leányzó. 

Gird,  s.  al. roncs. 

Girn  (=  grin),  v.  n.  vigyo- 
rogni. 

Girning  (grinning),  s.  vi- 
gyorgás, adj.  vigyorgó. 

Girnel,  s.  lisztes  szekrény. 

Girth,  v.  Gird. 

Gizz,  g.  paróka. 

Glaikit,  glaik,  adj.  könnyel- 
mű, eszelős. 

Glaiks,  g.  pl.  ámítás;  to 
fling  the  glaiks  in  folk's 
een,  az  embereket  elvakítni 
vagy  elámítni. 

Glaive,  s.  kard. 

Glamour,  s.  szemcsalódás:. 

Gled,  s.  csirkészö  kánya. 

Gleed,  s.  láng. 

Gleed,  adj.  félszemű ;  kan- 
csalszemü ;  ferde. 

Gleg,  adj.  éleselméjü ,  sze- 
mes. 

Glen,  s.  völgy. 

Gley,  a-gley,  ado.  kancsalog- 
va. 

Glib-gabbet,  s.  pergő  nyelv. 

478 


Grousonie 

Gliff,  «.  pillantás ;  pillanat. 

Glint,  v.  n.  kukucsálni. 

Glisk,  s.  pillantás. 

Gloaming,  s.  szürkület. 

Glowr,  v.  n.  szemet  meresz- 
teni ;  bámészkodni ;  szét- 
nézni. 

Glowran,  adj.  bámész. 

Glunch,  s.  mogorva  tekintet; 
komorság. 

Gomeril,  s.  mulya. 

Gossipred,  gossipry,  s.  ko- 
maság ;  meghittség. 

Gousty,  adj.  puszta,  elpusz- 
tult ;  kísérteties. 

Gouth,  s.  csepp. 

Gowan,  s.  rükercz. 

Gowd  (=  gold),  g.  arany. 

Gowff  (=  golf),  s.  labdaverö 
bot;  v.  a.  bottal  elütni  (a 
(labdát). 

Gowk,  s.  kakuk ;  bamba; 
hitvány  ember ;  balgócz. 

Gowl,  v.  n.  orditni,  kiabálni, 
zsémbelni. 

Graddan,  s.  kézi  malmon  őr- 
lött  liszt. 

Graft,  greaf,  s.  sír. 

Grain,  grane,  s.  nyögés;  v. 
n.  nyögni. 

Graip,    s.  ganajhányó  villa. 

Graith,  s.  készület;  szerszám; 
lószerszám  ;  ruházat. 

Gramashes,  s.  pl.  szárharis- 
nya. 

Gran,  adj.  nagyszerű. 

Grane,  v.  Grain. 

Graning ,  g.  nyögés ;  adj. 
nyögő. 

Grannie,  s.  nagyanya,  öreg- 
anya. 

Grape  (=  grope),  v.  a.  tapo- 
gatni. 

Grat,  történeti  miiyt  greet 
igéből. 

Great,  adj.  meghitt,  bizal- 
mas, 

Gree  (=  agree),  v.  r.  bele- 
egyezni, ráállani. 

Gree,  s.  hír,  hírnév ;  tc.  bear 
the  gree,  győzedelmeskedni. 

Greed  (=  Greediness),  s. 
kapzsiság. 

Greet,  v.  n.  ríni,  könyeket 
hullatni. 

Grossart,  grosert,  s.  egres. 

Grousome,  adj.  marczona ; 
undok. 


Grozet 


Haet 


Horsel 


Grozet,  s,  egn  s. 

Grue,  s.  borza  (bis. 

Gruruaeh,  adj.   rút,  csúnya. 

Gruruph,  .-;.  röffenés. 

Gruinpbie,  s.  disznó. 

Gran,  grund  (=  ground),  s. 
alap,  talaj,  föld  ;  fenék. 

Grunstane.  s.  fenkő. 

Gruntle,  s.  arcz  ;  arczulat ; 
röfögés. 

Grunzie,  s.  száj. 

Grushie,  adj.  testes,  izmos; 
sűrű,  buja  növésű. 

Gade,  guide  (=  good),  adj. 
jó  ;  guid  morning,  jó  reg- 
gelt ;  guid  e'en,jó  estéti 

Gude-dame,  s.  nagyanya, 
öreg  anya. 

Gude-man,  guid-man,  s. 
gazda.  [atya. 

Gude-sire,  guid-sire.  s.  öreg 

Gude-sister,  guid-sister,  g. 
sógornő. 

Gude-wife,  guid-wife,  s.  gaz- 
da-aesnony. 

Guid-father,  g.  ipa,  após. 

Guid-mother,  s.  napa.  anyós, 

Gully,  gullie.  8.  nagy  kés ; 
nagy  bicsak. 

Gurnlie,  adj.  sáros. 

Guse  (=  goose),  g.  Ind. 

Gusing-iron,  s.  vasaló. 

Gusty,  adj.  ízletes. 

Gutter-bloods,  s  pl.  csőcse- 
lék. 

Gy,  s.  kötél. 

Gyre-carling  g.  boszorkány, 
satrafa. 

Gyte,  adj.  őrült,  félrebeszélő, 
mattan  kívül  levő. 


H 

Ha' (=  uall).  s.  csarnok. 

Haaf,  g.  tenger ;  hab. 

Hack,  heck,  s.  jászolra 

Hacket,  v.  H<  wkit 

Had,  v.  a.  tartani. 

Hadden    (=»  bőiden),    had 
igének  múlt  idejű   r< 
lője. 

Haddow  ,    haddie    (=  had- 
dock!, t.  gadóa  neme. 

Ili'    i     --  Iliivel  i  .  a.  Ji  nui  ra- 

lamijének  ;    I  has,   nekt  m 

ran  ;   wh  it  will    yc   hae? 

íii it  alar  ön  ' 


Haet ,  valami ;  bent  baet, 
darnn'd  baet ,  dehogy  '. 
épen  nem  !  épen  semmi. 

Haffet,  haftit .  g.  halánték; 
fejoldal. 

Hatrlins,  adv.  félig  ;  részint; 
csaknem. 

Halft,  8.  lakás ;  fogság. 

Halfted,  adj.  letelepedett. 

Hag,  s.  vigaly  ;  pocséta. 

Hagg,  s.  rözse. 

;ies ,  baggis,  g.  tüdős 
hurka,  apróra  vagdalt  és 
megfűszerezett  tüdővel  és 
hti  íjai  megtöltött  juhbendő. 

Haill  (=  bale),  adj.  ép ; 
egész ; 

Hain,  v.  a.  megtartani,  el- 
tenni. 

Hairst,  g.  aratás. 

Hallan.  g.  rá  asztal. 

Hallanshaker  ,  g.  hívatlan 
vendég,  munkabíró  koldus. 

Haliion.  g.  hitvány  ember. 

Halse,  bause,  g.  nyak. 

Haly  (=  holy),  adj.  szent; 
szerenesés,  boldog. 

Hame  (=  home),  s.  hon, 
(itthon. 

Hamely.  adj.  nyájas. 

Hameward,  adv.  hazafelé. 

Hamshackle,  v  a.  nyűgözni. 

Han,  haun  (==  band),  s.  k<:z. 

Hand-waled,  adj.  válogatott. 

Hane,  r.  Hain. 

Hantié,  sokan  :  igen  sok. 

Hank,  g.  kötél, 

Hap,  g.  felöltő,  felső  rulia, 
köpeny  :  vállöUő. 

Hap,  v.  a.  betakarni,  bebur- 
kolni. 

Hap  l=  hop),  v.  n.  ugrálni. 

Mapper  (=  hopper),  s.  ga- 
rat. 

Hapshaokle.  v.  Hamshackle. 

Harle,  v.  a.  hurczolni  (a  föl- 
dön   ;  vakarni. 

Ham,  8.  durva  vászon. 

Haras,  g.  pl.  agyvi  lő. 

Harry,  v.  a.  zsákmányolni. 
m  harvest),  g.  aratás. 

Ha8h,  ■-'.  eseth  71  ember. 

i  .  >■.  bozont. 
Hasna  =  has  not;  he  liasna 
t,  itta. 

Hat,  i.  k'ibiji :  to  give  one 
ti t<-  hat,  süvegelni  vala- 
kinek. 

t79 


Hatted,  Hattit-kit,  s.  édes 
tejjel  vegyit*  tt  iró. 

Hand  (=  hold),  v.  a.  tarta- 
ni ;  baud  your  tongue, 
fogja  be  a  száját ;  s.  men- 
hely, erőd ;  to  take  baud 
of.  megfogni. 

Hauf  (='half  ).//</,  fele  >  va- 
laminek i ;  félig. 

Haugbs,  s.  pl.  termék, mi  völ- 
gyek. 

Haurl,  v.  a.  vonni,  hurczol- 
ni ;  meghámozni. 

Hause,  v.  Halse. 

Haver,  v.  n.  zöldeket  beszél- 
ni. 

Haverei,  bavrel,   g.  féleszű. 

Havers,  baivers,  g.  pi.  locs- 
fecs,  üres  trécselés. 

Havings,  Havins,  s.  pl.  ma- 
gaviselet ,  módosság  ,  em- 
berség, tisztesség. 

Hawkie,  s.  fejér  homlokú  te- 
hén. 

Healsome,  adj.  egészséges. 

Heapit  (=  heaped),  adj.  hal- 
mozott, felhalmozott. 

Heart-scald,  heart-scaud,  8. 

zaha  ;  léleh-mardosás,  bú- 
bánat. 

Heartsome  ,  adj.  jókedvű. 
víg,  vidor. 

Heather,  g.  avarfű. 

Heather-cow,  g,  avarfűszár. 

Heatber-blutter,  g.  pl.  hím- 
szalonka. 

Hecb,  interj.  ejnye  ! 

Hecht,  adj.  megígért,  aján- 
lott. 

Heok,  v.  Hack ;  he  lives  at 
heck  and  manger,  jó  hely- 
re her  alt,  ii  ri  dalija    nin. 

Heckle,  g.  gen  l"  n. 

Heezi-.  r.  a.  emelni ;  fel- 
húzni. 

Hellicat,  adj.  félkegyelmű. 

Hempie,  g.    akasztófavirág. 

Herd,  i>.  a.  csordára  v.  nyáj- 
ra felügyelni,  leg*  Itetni. 

Herd,  t.  pásztor. 

Herry,  '■.  «.  dúlni,  zsákmá- 
nyolni ;  madárfiakat  el- 
dni. 

Herryruent,  her  ship,  í.  dúl- 

stni,  J  i  rét  la. 

Herse,  hearse,  adj.   rekedt. 
Hersel  |       herself),  ; 

III  uja 


Hersel 


Honp 


Kail 


Hersfl.  S.  esorda,  nyáj. 

Hesp,  8.  gömbölyíti. 

Het  (=  hot),  adj.  meleg,  for- 
ró. 

Heugh,  s.  akna  ;  szirt ;  me- 
redély. 

Hilch,  s.  biczege's ;  v.  n.  bi- 
czegni. 

Hiltie-skiltie  ,  aclr.  gyorsan 
egymásután. 

Himsel  (=  himself),  pron. 
maga. 

Hing  (=  hang),  v.  a.  and  n. 
akasztani,  függni. 

Hinney,  hiuny,  s.  me'z,  my 
hinney,  kedvesem,  édesem. 

Hirdie-girdie,  adv.  összevisz- 
sza,  fonákul. 

Hirple,  v.  n.  biczegni,  csúsz- 
ni ;  szökdécselni. 

Hirsel,  v.  n.  hason  csúszni; 
sisert  gee  haladni. 

Hirsel,  8.  csorda. 

Histie,  adj.  száraz,  terméket- 
len. 

Hitcht.  s.  hurok,  csomó. 

Hizzie  (=  hussy),  s.  kis  lo- 
tyó ;  lányka. 

Hoast,  v.  n.  köhögni ;  s.  kö- 
högés. 

Hobbilshow,  s.  zenebona. 

Hoddle,  v.  n.  döczögni,  ődön- 
geni. 

Holm,  s.  síkság  ;  sziget. 

Hoodie  -  craws  (=  hooded 
crows),  s.  pl.  csuklyás  var- 
júk. 

Hool,  s.  héj,  hüvely,  burko- 
lat. 

Hoolie,  adv.  lassan. 

Hoord  (=  hoard),  s.  hal- 
maz ,  gyülemény :  gyűj- 
telek, kinci ;  v.  a.  össze- 
gyűjteni. 

Hopper,  s.  garat. 

Hornié,  s.  ördög. 

Horse-cowper ,    s.   lócsiszár. 

Host,  hoast,  v.  n.  köhögni. 

Hotch'd,  adj.  felfordult,  fo- 
nák. 

Houdie,  v.  Howdie. 

Houff,  s.  gyülhely. 

Houghmagandie ,  s.  paráz- 
nalkodás. 

Houk,  howk,  v.  a.  ásni,  ki- 
(isni ;  kapálni;  temetni. 

Houkit,  adj.  kiásott. 

Houlet,  s.  bagoly. 


Houp  (=  hope),   S.   remény. 

Housie,  s.  hiizacskit. 

Housewife'skep,  r.  Hussies- 
kep. 

Hautfie,  haut-away!  interj. 
dehogy  ! 

Hove,  v.  n.  emelkedni,  da- 
gadni, áradni. 

Howdie,  s.  bába. 

Howe  ,  s.  mélyedés  ,  völgy  : 
üreg  ;  adj.  odvas,  horpadt. 

Howff,  v.  Houff. 

Howk,  r.  a.  ásni,  temetni. 

Howm,  v.  Holm. 

Hoy,  v.  a.  hvszitni. 

Hoyse,  s.  felrántás. 

Hoy  te,  v.  n.  döczögni. 

Humdudgeon,  s.  nagy  lár- 
ma semmiért. 

Humle,  humble,  adj.  szar- 
vat! an. 

Hiimlock  (hemlock),  s.  bü- 
rök. 

Hunker,  s.  czomb,  czupak. 

Hurcheon,  s.  sün.  sül ;  csin- 
talan gyermek. 

Hurdies,  s.  pl.  segpecsenye, 
segpofa . 

Huriey-hacket,  s.  szánka. 

Hushion,  s.  vánkos. 

Hussieskep,  8.  gazda-asszony 
teendője. 

Huz  (=  us),  pron.  minket. 


T,  prep,  ban,  ben. 

Icker,  s.  kalász. 

Ier-oe,  s.  unoka. 

Ilk,  ilka,  adj.  kiki,  minden- 
ki ;  mindenik,  mindegyik ; 
ilk  ane  ,  mindenki ;  ilka 
day,  minden  nap. 

Ili,  adj.  rossz  ;  nehéz. 

111-faard,  adj.  rút. 

Ill-set,  adj.  gonosz  lelkű. 

Ingán,  s.  vöröshagyma. 

Ingeer,  v.  a.  böngészni. 

Ingine;  s.  teremtő  szellem, 
éleselmüség. 

Ingle,  s.tűz;  tűzhely;  kan 
dalló. 

I'se  (=  I  shall,  I  will),  fo- 
gok. 

Ither  (=  other),  adj.  más. 


Jackman,  g.  vt  rtes. 
Jad,  v.  Jaud. 

,  v.  a.  szúrni. 


Jagger,  .«.  házaló. 

Jaud,  jadd,  s.  gebe ;  lotyó. 

Jaug,  s.  batu. 

Jauk,  v.  b  enyelegni,  dévaj- 
kodni. 

Jaw,  v.  11.  habzani,  ömleni, 
fecsegni. 

Jaw,  s.  hab;  locs-fecs;  trá- 
gárkodás. 

Jaw-hole,  s.  mosléknyelő. 

Jeedge  (=  judge),  v.a.  ítélni. 

Jeisticor,  justicoat  (juste  au 
corps),  s.  utjas  mellény. 

Jerkit,  történeti  múlt  jerk 
igéből. 

Jillet  (=  jilt),  s.  szívtelen  ka- 
czér  no. 

Jimp  (=  jump),  v.  n.  ugrani. 

Jimp,  adj.  karcsú,  szép;  rö- 
vid. | 'csupán. 

Jimply,    adv.   alig,    aligha  ; 

Jink,  v.  a.  and  n.  lúddá  ten- 
ni ;  hirtelen  befordulni  va- 
lahová. 

Jinker,  *.  kópé :  élénk  leány. 

Jinket,  v.  n.  to  be  jinketing 
about,  kóborolni,  lődörög- 
ni. 

Jirble,  v.  a.  kiönteni. 

Jirk  (=  jerkl,  s.  löket,  lökés. 

Jocteleg,  s.  bicska. 

Joe,  jo,  s.  my  joe,  szerelmem, 
szivem,  kedvesem. 

Jougs,  s.  pelengér. 

Jouk,  v.  Jowk. 

Jowing,  s.  harangzúgás. 

Jowk,  jouk,  v.  n.  meghajolni, 
meggörnyedni. 

Jowkery-packery ,  s.  szem- 
fényvesztés. 

Jundle,  v.  n.  dulakodni. 

Justify,  v.  a.  kivégezni,  el- 
veszteni. 


K 

Kae,  s.  csóka. 

Kail,  colewort ;  s.  kelkáposz- 
ta-leves ;  kail  through  the 
reck,  pirongatás. 


480 


Kail-blade 


Kippage 


Leesome 


Kail-blade ,  s.  kelkáposzta- 
levél. 

Kail-runt,  s.  kelkáposzta-tor- 
zsa. 

Kail-worm ,  s.  káposzta-her- 
nyó. 

Kail-yard,  s.   káposztás  kert. 

Kaim.  s.  erőd. 

Ka  rue,  8.  fésű. 

Kane,  kaiu,  cane,  s.  baromfi- 
dézsma. 

Keb,  v.  n.  borjúzni. 

Kebback,  kebbock,  kebbuck, 
s.  sajt. 

Kebbie,  g.  bunkó,  dorong. 

Keek,  v.  n.  kandikálni. 

Keek,  s.  pillantás. 

Keel .  8.  vörös  agyag,  vas- 
agyag. 

Keelyvine  ,  s.  irótqll,  i  őrös 
czeruza. 

Kelpies,  s.  pl.  révekben  tar- 
tózkinló  bajszerző szellemek. 

Keinp  ,  v.  n.  versenyezni 
(aratásban). 

Ken,  r.  a.  tudni,  ismerni;! 
kend,  tudtam  ;  I  wad  like 
to  ken  that,  azt  szeretném 
tudni ;  I  ain  weel  kend 
there,  jól  ismernek  engem 
ott ;  every  body  kend  that 
he...,  mindenki  tudta, 
hogy  ö...;  he  kent  fu' 
weel  to  ...  ,  j  '<!  tudta,  ho- 
niján  kell  .  .  . 

Kenning,  kenuin  ,  s.  tudás, 
tudat :  láíkör;  csekélység  ; 
to  go  a  kenuing  wrong, 
egy  kissé  letérni  az  igaz 
útról :  adj.  tudó. 

Kenspeckle ,      s.      ismertető 
Jegy  ;  jól  ismert  BZ  mély. 

Kent.  g.  fütykös,  bunkó,  do- 
rong. 

Kein,  8. szabad  katona.  -:</- 
bad  martalócz. 

Eet,  adj.  b< 

tCJMigh,  t.  aggodalom. 

Kilbagie,  -.  rqzspálinka. 

Kilt.       Phil 

kilt,  r.  a. felgyűrni. 

ív  1 1 1 1  j  •  '•  i  leány. 

Kin.  s.  rokonsáy  ;  rokon. 

Kin'  i=  kind),   adj. 
ívű. 

Kinríck,  g.  királyság. 

Eintra,  kintruy,  g,  vidék;  or 
tartomány. 

I'.i/'imv:  Angol-m&gya.  • 


Kippage,  s.  indulatoskodás ; 

zűrzavar. 

Kipper,  s.  füstölt  lazacz. 

Kirk,  g.  templom. 

Kirn,  s.  köpü  ;  aratási  ünne- 
pély,  aratási   lakmározás. 

Kirsteu,  kirsen,  v.  a.  keresz- 
telni. 

Kirstening,  y.  keresztelés. 

Kirtle,  s.  köntös;  szoknya, 
alsó  szoknya. 

Kist,  s.  láda. 

Kitchen,  s.  kenyérhez  való. 

Kitchen-fee,  g.  kisült  zsír. 

Kith,  8.  ismeretség;  rokonság. 

Kittle,  v.  a.  csiklandó  ni  . 
adj.  csiklandós ;  fürge. 

Kittlin,   g.   czicza ;  macska- 
kölyök. 

Kiver,  .s.  takaró,  boríték. 

Knack-;,  s.  pl.  csecsebecse. 

Knap,  he  is  Knapping  Eng- 
lish, írói  nyelven  akar  be- 
szélni és  nem  tud. 

Knappin-hammer ,  g.  vas- 
kalapács. 

Knave,  8.  szolga;  molnár- 
inas. 

Knave-bairn,  s.  figyérmek. 

Knaveship,   s.    múlná- 
nak adott  borravaló. 

Kuevel,  nevel ,  v.  a.  meg- 
öklözni. 

Knowe,  Knoll,  s.  domb. 

Knurl,  s.  törpe. 

Krames,  s.  tárház. 

Kutchie  (=  curtsy),  8.  feg- 
hajtás. 

Kye,  s.  pl.  tehenek. 

Kyloes,s.  pl.  felvidéki  marha. 

Kyte,  8.  has. 

Kythe,  v.  a.  <&  n.  megjelenni; 
látszani;  előtűnni:  elő- 
idézni. 


Laddie,  s.  legényke,  legény. 
Laid,   g.  teher. 

Laid  till  her,  avval  vádolják; 
Úgu  rendelte  neki  a  80Tt. 

Laigh,  adj.  alacsony. 

Lair,  v.  n.  shlyedni. 

Lair,  lear,  s.tanítmány,  r.  a. 

tanítani. 

Laisd,  .•»•.  földbirtokos,  föld- 
bértulajdonos, 

481 


Laith  (=  loath  I,  adj.  nem 
akaró,  nem  hajiandi'}  (va- 
laminek teljesítésére   . 

Laithfu',  adj.  félénk,  bátor- 
talan, szégyenlős. 

Laive,  lave,  g.  maradék,  ma- 
radvány. 

Lallaud  (low-land),  s.  alföld; 
adj.  alföldi. 

Lallans,    s.  skót  nyelvjárás. 

Lambie,  g,  bárányka. 

Larniter,  g.  nyomorék,  béna, 

Lamrner,  lamer,  Laumer,  s. 
borostyánkő. 

Lamp,  v.  n.  nagyokat  lépni. 

Lamp,  v.  a.  verni,  ütni. 

Lan,  s.  földbirtok,  juszaa. 

Lane  (=  alone),  adv.  maijá- 
ban ;  laneby ,  adv.  magá- 
nyosan. 

Landlouper,  s.  országos  kó- 
bor. 

Lang  =  long),  adj.  hosszú. 

Langsyne  ,  adv.  régen ,  ré- 
gente. 

Lap  (=  leaped),  ugrott. 

Lapper,  v.  n.  összefutni,  meg- 
aludni. 

Lassie,   lassock,  s.  leányzó. 

Lat  (=  let),  v.  a.  hagyni, 
engedni,  bocsátani. 

Latch,  8.  sár  ;  ütés. 

Lauch,  s.  szokás,  szokásbeli 
jog,  közjog. 

Lave,  8.  maradvány,  mara- 
dék ;  afí  for  the  lave  of  it, 
a  mi  a  többit  illeti 

Laverock,  8.  pacsirta. 

Lawíng,  lawiu,  g.  számla. 

Lawlan  (lowland),  g.  alföld. 

Lea,  s.  legelő,  pázsit,  gyep. 

Lea'e ,  v.  a.  hagyni  ;  el- 
hagyni. 

Leaguer  lady,  g,  katonane. 

Leal,  «(//'.  hűséges,  igaz  lelkű. 

Lear,  r.  Lair. 

Lea-rig ,  s.  keskeny  darab 
gyepföld. 

Leddy  (=  lady),  8.  úrnő. 

Led-farm,  *.  közös  haszon- 
bérlet. 

Leech,  s.  on  • 

Leelane,  leefu'laue,  adv.  ma- 
ijiíban  ;  egyedül. 

Lee-lang  (live-long),  adj.  lee- 
lang  day,  egész  áldott  nap. 

Leesoine,  adj.  kellemes,  ked- 
ves. 


Leeve 


Looten 


Menseless 


Leeve,  v.  n.  Üni. 

Leeze-me,  benned  gyönyör- 
ködöm ;  leeze-me  on  .  .  ., 
előbbvalónak  tartom. 

Légiin ,  s.  csobány ,  tejes 
kanna. 

Leister,  s.  (háromágú)  szi- 
gony, 

Let-a-be.  hagyjuk  azt!  azt 
nem  is  említve. 

Let  that  tíee  stick  to  the 
wa'  !  hagyjuk  azt  abba. 

Lether,  <•.  a.  cserezni;  meg- 
verni, 

Leugh.  I  leugh,  nevettem. 

Leuk,  v.  n.  nézni,  ránézni. 

Leven,  s.  villám. 

Libbet,  adj.  herélt. 

Lick-penny,  .«.  zsugort. 

Lift,  8.  égbolt,  ég. 

Lift,  v.  a.  to  lift  cattle,  mar- 
hát zsákmányohii ;  to  lift 
rents,  beszedni  a  házbért. 

Lightly,  adv.  fitymálva  ;  ki- 
csinylőleg, 

Like-wake  ,  lyke-wake ,  s. 
halottvirrasztás. 

Lilt,  s.  víg  nóta. 

Limmer,  s.  lotyó. 

Link,  c.  n.  igen  apró,  gyors 
léptekkel  haladni. 

Links,  s.  tengerfövény. 

Linn,  s.  zuhatag  ;   meredély. 

Lint,  s.len;  linti'the  beíl, 
virágzó  len. 

Lippen.  v.  n.  bizni ,  -ban, 
-ben. 

Lipping,  s.  csorbítás,  csor- 
bulás. 

Lippit,  adj.  csorbás. 

Lith,  í.  csukló. 

Lithe,  adj.  hajlékony,  enge- 
dékeny. 

Loan  (=  lane),  s.  kerített  át. 

Loanin,  loaning,  s.  fejöte, 

Loch,  s.  tó. 

Lock,  s.  maroknyi. 

Lo'e,  8.  szeretet ;  szerelem. 

Loof,  luif,  s.  tenyér  ;  outside 
of  the  loof,  kézhát. 

Loom,  s.  szerszám. 

Loon,  lonn,  s.  gazji ;  letyár; 
ezondra,  lotyó. 

Loop  (gael.),  g.  folyam  ka- 
nyarulata. 

Loopy,  adj.  csalárd. 

Loosome  ,  adj.  szeretetre 
méltó. 


Looten,  adj.  megengedett. 

Lough,  v.  Loch. 

Lound,  adj,  csendes. 

Lounder,  s.  kábító  csapás. 

Loup,  B.  n.  ((■  a.  ugrani. 

Louping-ill,  louping-evil,  s. 
kergetegség. 

Loup  the  dyke,  a  kerítésen 
átugrani. 

Low,  lowe,  s.  láng,  lob. 

Lowin,  lowan,  adj.  égő. 

Lowse  ,  c.(?.  eloldani,  szaba- 
don bocsátani. 

Luckie,  komaasszony :  nagy- 
anya ;  luckie-dad,  luckie- 
daddie,  s.  nagyatya. 

Lug,  s.fül ;  korsó  füle. 

Lngget,  adj.  füles. 

Lum,  s.  kémény. 

Lunch,  s.  nagy  darab. 

Lunt,  s.  füstoszlop. 

Luve  (=  love),  s.  szerelem ; 
my  luve,  kedvesem. 

Lyart,  adj.  sárga ;  hervadt. 


M 


Ma,  >'.  mama. 

Mae,  ma,  moe ,  adj.  több, 
többet. 

Magg,  v.  a.  lopni. 

Magg,  maggs,  s.  harmadfél- 
krajezár  értékű  rézpénz  ;  a 
szolgéilók  mellékjövedelme. 

Magnum,  magnum  bonum, 
s.  kétliteres  palaczk. 

Mail,  s.  bér,  díj. 

Mail-payer,  s.  bérfizető. 

Mailed,  adj,  vegyült. 

Mailen,  s.  paraszt  major. 

Main.  v.  a.  siratni. 

Alains,  s.  örökbirtok. 

Mair.  v.  Mae. 

Maist,  adj.  legtöbb ;  adv.  na- 
gyobbrészt, igen.  nagyon; 
majdnem.  [rancsoló. 

Maisterfal,  adj.   heves ;  pa- 

Maistly,  adv.  többnyire. 

Majoring,  s.  kérkedés. 

Mak  (=  make),  v.  a.  tenni, 
csinéüni. 

Malison,  s.  átok. 

Maltalent,  s.  gonosz  szándék; 
rosszlelkiiség. 

Mammie,  v.  Ma. 

Mammock,  s.  falat, 

48S 


Mane  (=  moan),  v.  n.  nyögni. 

Marig  (—  among),  prp.  ho- 
zóit, közé. 

Manna  (=  must  not),  I  man- 
na do  it,  azt  nem  szabad 
tennem. 

Manse,  s.  papkik. 

Mansworn,  adj.  hamisan  es- 
küvő. 

Manteele,  í.  köpenyke. 

Manty,  s.  olasz  selyem  ;  kö- 
pönyeg. 

Marches,  s.  pl.  határok. 

Marrow,  s.  mása  valaminek 
vagy  valakinek. 

Mashlum,  meslin,  s.  abaj- 
dócz. 

Mask,  p.  a.  zúzni,  áttörni 
(p.   burgonyát) ;  forrázni. 

Maukin,  s.  nyúl. 

Maun,  v.  n.  def.  I  maun  go, 
mennem  kell. 

Maunder,  v.  a.  papolni,  tré- 
cselni, [refere. 

Maundering,  s.  locsogás,  ta- 

Maunna,  v.  u.  I  maunna  do 
it,  azt  nem  szabad  tennem. 

Mavis,  s.  rigó. 

Maw  (=  mow),  v.  a.  kaszálni. 

Mawkin,  v.  Maukin. 

Mawn,  adj.  kaszált. 

Maybie  (=  may  be),  megle- 
lni, talán. 

Mayhap  (=  may  happen), 
megeshetik,  meglehet ,  ta- 
lán. 

Mazed  (=  amazed),  adj.  el- 
bámitott, 

Mear,  s.  kancza. 

Meer,  v.  Mear. 

Meg  dorts,  feleselő  leány. 

Meickle,  meikle,  adj.  sok . 
nagy 

Meiths ,  maeths ,  s.  pl.  a 
dongó  légy  pondrói  húson. 

Meiths,  s.  pl.  az  ország  ha- 
tárai. 

Melder,  s.  egy  őrlet   gabona. 

Mell,  s.  közepe  valaminek; 
sulyok.  [járni. 

Mell,  v.  a.  elegyítsd  ;  közben- 

Melvie,  v.  a.  belisztezni. 

Mends  (=  amends),  s.  pl. 
kárpótlás. 

Mense,  s.  emberség,  ill  hí- 
mes magaviselet. 

Menseless,  adj.  emberségte- 
len,  durva,  faragatlan. 


Mess 


Moii 


Ordinar 


Mess  (=  mass),  s.  mise. 

Messan,  s.  ebecske,  czenk. 

Mickle,  v.  Meickle. 

Midden,  s.  yanajdomb,  sze- 
métdomb. 

Midden-hole,  »•.  ganajverem, 
szemétgödör. 

Midge,  s.  szúnyog. 

Mightna  (=  might  not),  he 
mightDa  know  it,  ta'án 
nem  tudja. 

Mim,  adj.  pontú*,  szabatos. 

Min'  (=  mind),  8.  emlékezet, 
ész,  kedv. 

Minced  collops,  s.  pl.  apróra 
ragdalt  marhahús. 

Mimiit,  adj.  szándékú,  érzel- 
mű, indulatú;  well  rnindit, 
jó  indulatú. 

Minnie,  v.  Mammie. 

Mirk,  adj.  sötét. 

Misca',  v.  a.  csúfnevekkel 
illetni. 

Mischieve,  r.  a.  bajt  okozni 
valakinek. 

Misguggled,  adj.  elcstifitott, 
elcsonkitott  ;  összegyűrt. 

Mislear'd,  adj.  emberségtelen, 
neveletlen,  faragatlan, 

Mislippen  ,  r.  íj.  elhanya- 
golni;  gyanúba  venni; 
lúddá  tenni. 

Misset,  v.  a.  szertelenítni  : 
összezavarni ;  elkedvetle- 
nítni. 

Mistenk  (=  mistook),  törté- 
neti mult  mistake  igéből. 

Miatryst,  v.  ".  lúddá  tenni, 
szavát  megszegni ,  meg- 
csalni. 

Mither,  s.  anya. 

Mittan  (=  mitten),  s.  fejes 
keztyű  :  kötött  keztyü. 

Mixtic-iua  tie,  adj.  kotyvalt. 

Mizzles  (=  measles),  s.  pl. 
kanyaró. 

Moil  (=  toil),  S.  munka. 

Moist  if  y,  v.  a.  nedvesitni. 
Monie,  mony  /=  many),  adj. 

sok,  sokan,  nénu  ly,   i 

lyik, 
Moop,  '•.  a.  majszolni,  rági- 

i  i  a  i . 
Ifoor-ill,  •-'.  marhadög. 
Moorlnn  .  .-•.  lápfőid. 
Mom,  adv.  holnap. 
Morts,  s.  pl.  dögbőr. 
Morrow,  s.  reg,  reggel. 


Mou  (=  mouth),  s,  száj. 
Moiuliwarp  ,        moudiwart, 

mouldwarp,    s.  vakandok. 
Motüe,  mools,   s.  föld;  sir. 
Monsie,  8.  egerese. 
Moueted  head,  rövidre  nyírt 

haj. 
Mnckle,  Mickle,  v.  Meickle. 
Miif,',  x.  teeswaterijuh. 
Muhme  (gaél.),  8,  dajka. 
Muils ,     s.    pl.   posztó   vagy 

everlastingból         készített 

czipö 
Muir,    s.   ingovány,    láp/old. 
Munt  (=  mount),  s.  hegy. 
Murgeons,    s.   pl.   arezfinto- 

rítás. 
Muslin-kail,  s.  füleves  ;  zöld 

leves,  melybe  árpakása  ran 

befőzve. 
Mutch,  s.  vászonfejkötő. 
Mutchkin,  s.másfel  messzely. 
Mysel  (=  myself),  pron.  ma- 
yám. 


N 

Na,  nae ,  adv.  min  ;  pron. 
senki,  semmi ;  nincsen,  nin- 
csenek. 

Naig  (=  nag),  s.  poroszka. 

Nain,  adj.  saját. 

Nane,  pron.  senki,  semmi. 

Napery,  s.  asztalnemű. 

Nappy,  s. fehér  sör. 

Nar  (=  near),  adj.  <(■  adr. 
közel. 

Nashgab,  s.  szemtelen  csa- 
csogás. 

Natheless  (=  nevertheless, 
adv.  mindamellett,  mind- 
azáltal. 

Near,  adj.  közel ;  fösvény ; 
keskeny. 

Near-hand ,  adv.  kéznél ; 
majdnem,  csaknem. 

Neb-bill,  s.  orr ;  hegye  vala- 
minek. 

Neebor  (=  neighbour),  .<. 
szomszéd. 

tfeedna  (=  need  not),  yon 
need  na  be  angry  for 
that,  azért  még  mm  kell 
haragudnia. 

■be-lickít,  épen  semmi. 

Ke'eT-do-yree&B, semmirekellő. 

Neeve,  S.  marok. 

183 


Neiffer,  v.  Nifíer. 

Negleckit  (= neglected),  adj. 
elhanyagolt. 

Neist,  adj.  legközelebb,  leg- 
közelebbi.   '  [lét. 

Xeuk  (=nook),  s.  zug,  szög- 

Nevel,  v.  Knevel. 

Nevoy,  >•.  unokaöcs. 

Nicher,  nicker,  r.  ».  nye- 
ri tni. 

Niek-nackets ,  Nick-nacks, 
8.  pl.  csecsebecse. 

Nick-stiek.  x.  rovásfa,  rovás. 

Niest,  adj.  legközelebbi;  adr. 
legközelebb ;  nyomon,  men- 
ten. 

Nieve,  v.  Neeve. 

Nievefu'.  adj.  maroknyi. 

Niő'er,  s.  csere 

Nifry-nafry,  adj.  nyaffadt. 

Nigger   \=  negro),  s.  szert 
csen. 

Night-cowl,  >•.  hálósipka. 

Nit  (=  nut),  s.  dió. 

Nőit,  kunit,  v.  a.  ütni. 

Nor,  conj.  better  nor...,  jobb 
-mil.  -nil. 

Norland  (=  northland),  s. 
éjszakföld. 

Xourice,  8.  dajka. 

Nowt,  nout,  nolt,  8.  szarvas- 
marha. 

Nudge,  v.  a.  (figyelmezteté- 
sül I   meglökni  könyökével. 


0'  (=  of),  prep,   -tó: ,   -tói ; 

-ról.  -riil. 
Oe,  oy,  oye,  s.  unoka. 
Off-come,   8.  megmenekedés. 
Ohon  !  ohonari !  ejnye  '.  jaj 

nekem  .' 

Onding,  .-■.  havazás,  esőzés. 

Onfall,   S.   támadás. 

Onslaught,    s.   támadás,   be- 
csapás, rajtaütés. 

Onstead,    s.   gazdasági   épü- 
letek. 

Ony,  onie  (=  any),  adj.  va- 
lamely, akármely. 

Or  (=  ere),  adr.  mielőtt. 

Ora,    orra .    adj.  felesleges, 
szükségtelen  ;      páratlan  ; 
nálatlan. 

Ordinar,  adj,  közönség< 
kásos. 


Oughtlins 


Pech 


Prief 


Oughtlins,  adv.  legkevésbé. 

'..  ouxsels,  pron.  ma- 
gunk. 

Outehot,  s.  nyuladéi;,  ki- 
ugrás. 

Ower  (=  over),  prep,  át,  ke- 
resztül: fölött,  felül,  felibe: 
ado.  túlságosan,  szerfelett; 
ower  late,    nagyon    későn. 

Owei  bye,  ado.  átellenben. 

Owerlay,  o'erlay,  overlay,  s. 
ta  >aró  ;  nyakravaló. 

Owerloup.  v.  n.  a  kerítésen 
átmászni. 

Owerta'en,  adj,  utolért. 

Owre,  v.  Ower. 

Owsen  (=  oxen),  s.  pl.  ökrök. 


Pa.  s.  papa. 
Pace,  Pascb,  s.  húsvét. 
Pack,  adj.  meghitt,  bizalmas. 
Paidle,  s.  ekeszarv. 

Paidle,  v.  a.  tapodni. 

Paik,  c.  a.  ütni,  verni. 

Paiks,  g.  pl.  ütlegelt,  verés. 

Paincb  (=  paunch),  s.  poh, 
potroh. 

Paitrick.  g.  fogolymadár. 

Palmer,  v.  n.  czipelödni. 

Pang.  v.  a.  tömni. 

Paraffle.  s.fitogatás. 

Parle,  s.  beszéd. 

Parochine,  s.  plébánia. 

Parritcli .  g.  zablisztkása  ; 
zabliszt-lepény. 

Partau.  s.  rák. 

Partriek,  v.  Paitrick. 

]  as9ement.  v.  a.  paszomány- 
nyal boritni. 

Pat,  s.  fazék. 

Pat,  történeti  múlt  pit  (put) 
igéből. 

Patrick,  v.  Paitrick. 

Pattié,  s.  ekeszar o. 

Paughty,  pauchty,  adj.  ke- 
vély, gőgös. 

Pauk,  pawk,  s.  ámitás,  fur- 
fang, esel. 

Pauky,  pawkie,  adj.  furfan- 
gos, ravasz. 

Pearlins,  s.  pl.  üveggyöngy. 

Pea^e-bogle,  ••>.  madárijesztő. 

Peaseweep.  peeseweep,  pee- 
weet,  8.  libuez,  bíbicz. 

Peat.  v.  Pet. 


Pech.    /•.    n.   lihegni,   levegő 

Után  kapkodni. 
Pechau,  g.  gyomor. 
Pedder,  g.  házaló. 

Peeble  (=  pebble),  s.  fco- 
vecske,  hömpkö 

Peel,  s.  erődé  ,■  tinny  ézst. 
Peer,  adj.  szegény. 

Peer,  s.  körte. 

Pegh,  v.  Pecb. 

Pellack,  pellock,  g.  disznó- 
im! :  gulya. 

Peltrie,  g.  szőrme. 

Peu-gun,  s.  puffanó. 

Pensy,  adj.  kevély,  önhitt. 

Pet,  s.  kedoencz  állat. 

Pettle,  v.  a.  gedélni. 

Philibeg  (gael.),  s.  igen  rö- 
vid, térdin  sem  érő  szok- 
nya, minőt  a  felvidéki  skót 
férfiak  viselnek. 

Pbraise,  v.  n.  hízelkedni. 

Phraisiug.  s.  hizelkedés. 

Pibroch,  g.  skót  csatadal. 

Pick  (=  pick-axe),  s.  csá- 
kánykapa. 

Pick,  g.  szurok. 

Pick-mirk,  adj.   koromsötét. 

Pickle,  S.  kevés,  egy  szikra, 
egy  csepp. 

Pick-maw,  g.  kis  csüllő. 

Piptarnie,  g.  fecskecsüllö. 

Pig,  g.  cserépedény. 

Pigs,  piggs,  s.  pl.  cserép- 
edényei:. 

Pike,  g.  csákánykapa. 

Pilnewiuks,  v.  Pynnywink- 
les. 

Pine  ,  fájdalom  ,  töpren- 
kedés. 

Pinging,  adj.  nyafogó. 

Pinnywiukles,  s.  pl.  ujjszo- 
ritú  deszka  <  kíneszköz). 

Pioted,  adj.  t  irka. 

Pipestaple,  g.  dohánynyomó. 

Pirn,  g.  cséve. 

Pit  (put),  v.  a.  tenni,  helyez- 
ni, állítni. 

Pith,  s.  erő. 

Pithless,  adj.  erőtlen. 

Placad,  g.  hirdetmény,  ren- 
delet. 

Plack,  g.  fillér  :  pénz. 

Piackiess,  adj.  fillér  nélkül 
való,  pénztelen.    > 

Plainstanes,  s.  pl.  gyalog- 
.  et,  járda. 

Platie,  g.  lemezke,  táblácska. 

484 


Plenisbing,  g.  butorozat. 

Pleugb,  plew,  s.  eke. 
í  Pleugh-pettle,  s.  ekeszarv. 

Plies,  g.  pl.  ránczok. 

Pliskie,  g.  csíny. 

Plot,  v.  a.  megforrázni. 
i  Plottie,    s.    meleg   bor,   bor- 
leves. 
1  Ploy,  s.  foglalkozás  ;   vigadó. 
;  Pock,  g.  táska  ;  zseb. 

Pockmauty,  g.  utazó    táska. 

Poind,  c.  </.  lefoglalni,  zár 
alá  venni. 

Poor  man  of  mutton,  s.  hi- 
deg ürüsült. 

Poorfu',  adj.  hatalmas. 

Poortith,  s.  szegénység. 

Pootry,  poutry.  s.  baromfi. 

Popple ,  v.  n.  buborékot 
hányni,  csörgedezni. 

Porteous  Eoll,  s.  bűnügyei, 
lajstroma. 

Pose,  g.  kincstár,  letéteményi 
hivatal. 

Potatoe-bogle ,  a.  madár- 
ijesztő. 

Pottercarrier,   v.  Pottinger. 

Pottinger.  s.  gyógyszerész. 

Pouch,  s.  zseb;  táska. 

Pou  (=  pull),  v.  a.  rántani, 
húzni  ;  lerontani. 

Pouk  (=  pluck),  v.  a.  tépni, 
kopasztani,  szakasztani. 

Pouss,  pouse  (=  push),  v.  a. 
tolni,  taszítani,  lökdösni  : 
szorgolni. 

Pout,  s.  madárfi,  csirke. 

Pouther,  s.  por. 

Poutbery,  adj.  pornemű. 

Pow,  s.  fej,  koponya. 

Pow,  s.  nocsolya. 

Powsowdie,  s.  zagyvalék. 

Powter,  pocker,  polter,  v.  -i. 
piszkálni ;    tapttgatódzani. 

Powther,  v.  Pouther. 

Pratty  (=  pretty),  adj.  csinos. 

Preceesely  (precisely),  adv. 
pontosan. 

Preen,  s.  gombostű. 

Prent  (=  print),  s.  nyom- 
tatvány. 

Prick,  v.  a.  ösztönözni. 

Prick-my-dainty ,  finnyás, 
nyaffadt.  [izlelni. 

Prie  ,   v.    a.    kóstolni , 

Prief  (=  proof),  s.  próba, 
kísérlet;  tobe  prief  against, 
mentnek  lenni  -tói,  -tői. 


Prig 

Prig,  v.  a.  rimánkodni,  czi- 
gánykodni,  alkudozni  ra- 
id mi  re. 

Prirusie,  adj.  komoly,  pontos. 

Propale  ,  v.  a.  felfedezni, 
közzétenni. 

Propine,  s.  ajándék. 

Propone,  v.  a.  javasolni ;  ái- 
litani  (szabályul ). 

Provoses,  s.  pl.  főnökök. 

Public  (==  public  house),  s. 
korcsma. 

Pudding,  s.  bél ;  kolbász. 

Pair  (=  poor),  adj.  szegény. 

Pupit  (=  pulpit),  s.  szószék. 

Pun ,  puncl  (=  pound),  s. 
font. 

Pyat,  s.  szarka. 


Q 

Quak  (=  quake),  v.  n.  resz- 
ketni. 

Quaich,  s.  csésze. 

Quaick  ,  s.  kurutty  ;  r.  n. 
kuruttyolni. 

Quat  (=  quit),  v.  a.  elhagy- 
ni, felmenteni. 

Quaters,  s.  pl.  laka*. 

Quean,  s.  nőszemély. 

Queery-madam,  s.    körtefaj. 

Queish,  quegh,  v.  Quaich. 

Quey.  s.  üsző. 

Quhen  (=  when),  adv.  mi- 
kor. 

Quorum,  Squire  of  the  quo- 
rum, békebiró. 


R 

Bade,    s.    keresztfa;    hossz- 

mérték  v<  me. 
H:it"f ,  s.  hitvány  ember. 
Etagwi  •  'I '      i.i    ■'  rti,  s.  ber- 
,  öt  a  ■  '.ögSr,  aggó  "    ögőr. 
Baible,  v.  n.     acskálkodni. 
Rair  i=  roar),  r.  n.   ordttni. 
Elaip,   »,    kötél  ;  erőszaktétt  I. 
.  i .  a.  feldühitni,  fel- 

tub  antani. 
Bain-fi '  /I    .  adj.   kimerült, 

elcsigázott. 
Rampallion,  g.  szüaj  leány. 
Rampaug.  ,  v.  n. dühösködni. 


Ram-stam 

Kam-stam,  adj.  hirtelenkedő, 
yondatl  in. 

Bandy,  adj.  zavargó,  csa- 
pongó. 

Kape  (=  rope),  s.  kötél ; 
thack  and  rape,  ruházat. 

Raploch,  s.  a~baposztó  ;  adj. 
durva. 

Rapparee,  g.  szökevény,  pár- 
toskodó ;  lármázó,  garáz- 
dálkodó. 

Rapscallion,  .%•.  gazember. 

Rare,  adj.  ritka,  kitűnő. 

Rarely,  adr.  kitűnőié g,  jele- 
sen. 

Rash  (=  rush),  s.  káka ; 
rash-buss,    s.  kákanyaláb. 

Rath,  adj.  kész;  fürge;  korai. 

Ratten,  rattou  (=  rat),  s. 
patkány. 

Raucle,  adj.  rettenetlen. 

Raught,  adj.  elért. 

Raunletrce,  randletree,  ran- 
tletree,  s.  Y  betű  alakú  tá- 
masztékfa. 

Rave  ,  történeti  múlt  rive 
igéből.  [lított. 

Ravelled ,    adj.    összebonyo- 

Bax,  v.  a.  kinyújtani. 

Reaving,  s.  rablás. 

Ream,  s.  tejföl. 

Reaming,  adj.  telided  teli : 
habzó. 

Reck,  v.  a.  törődni  -nil,  -vei, 
gondolni  -val,  -vei. 

Red,  v.  a.  szétválasztani  (pl. 
verekedőket);  rendbe  hozni. 

Rede,  redd,  red,  s.  tanács; 
v.  n.  tanácskozni. 

líi'dding-came,  s.  ritka  fésű, 
bontó  fésű. 

Redd  up,  rendbe  hozott. 

Redshank,  s.  felföldi  skót. 

Red-wud,  adj.  örült,  esze- 
veszett. 

Ree,  adj.  pityókos. 

Reek,  s.füst. 

Reekie,  adj.  füstös. 

Reeving,  reaving,  reiving,  g. 
rablás. 

Reik,  reek,  rink,  .v.  kaland, 
ti,  in,  csíny. 

Rí     e,  s.  rőzse. 

Reiet,  v.  n.  megakadni  :  csö- 
könösnek  huni. 

Reisted,  adj.  megakadt  ;  füs- 
tölt. 

Relating,  adj.  csökönyös. 
185 


Ryke 

Bemead  (=  remedy)  g.  or- 
voslat. 

Rest,  v.  n.  csökönösnek  lenni. 

Rew  (=  rue),  v.  a.  megbánni. 

Rief  ,  .s.  szikla  hát ;  bőség; 
rablás. 

Bief-randie,  s.  munkaképes 
koldus. 

Rievers,  s.  pl.  rablók. 

Rieving,  v.  Reeving. 

Riff-raff,  g.  csőcselék. 

Rig,  g.    h  ■gíjgerincz  ;   pálya. 

Rigg ,  s.  kaland;  kedvcsa- 
povgás. 

Rigging,  s.  yerincz  ;  födél. 

Bin  (=  run),  r.  n.  folyni, 
csorogni,  olvadni,  futni. 

Rintherout,  s.  korhely,  kó- 
száló. 

Risk,  r.  n.  lármát  csapni. 

Rizzer'd,  s.  sólében  áztatott, 
füstölt   hal. 

Rock,  s,  rokka. 

Rock,  v.  n.  rokkán  fonni. 

Rocking,  s.  fonás. 

Boon,  x.  foszladék. 

Roopet,  roopit,  adj.   rekedt. 

Roose,  ruse,  v.  a.  dicsérni, 
magasztalni. 

Rovin,  round,  v.  a.  súgni. 

Boup,  s.  árverés. 

Rouped,  roupit,  adj.  elárve- 
rezett. 

Rousted,  adj.  rozsdás. 

Ro   th,  s.  bőség. 

Routine,  adj.  bőséges. 

Routing,  x.  ordítás  ;  kiabá- 
lás ;  hortyogás. 

Rove  (=  rave),  v.  n.  félre- 
beszélni. 

Row,  rowe  (=  roll),  v.  a. 
föltekerni,  összegöngyölni, 
belakarni ;  peregni. 

Rowan-tree  ,  s.  hegyi  kőris. 

Rowt,  rowte,  v.  n.  bőgni. 

Rowth,  v.  Routh. 

Rozet,  s.  terpetin. 

Ruda  3,  rowds,  g.  kiás  ott  vén 
banga. 

Rug,  ''.  a.  rántani,  meg- 
lm    ni. 

Bullions,  g.  ;>/.  nyers  bőrből 
ített  czipő. 

fütykös,  dorong. 
Rankled  (-  ■  wrinkled  ,  adj. 

vane. os,  redős. 

Kunt,  g.  káposztatorzsa. 

Rj  ke,  V.  a.  it-  n.  érni,  nyúlni. 

304 


Sa 


Scotch 


Skaith 


Sa.  sae  (  bo),  adv.  igy,  úgy, 
ekként,  akként ;  sae  gude, 
olyan  jó. 

Sack  and  fork,  akasztás  és 
vizbefojtás. 

Sack-doudling,  s.  dudálás. 

Sackless,  saikless,  sakcless, 
adj.  ártatlan. 

Saft  (=  soft),  adj.  lágy, 
puha,  szende. 

Sain,  o.  a.  áldását  adni  va- 
lakire. 

Sair,  adv.  nagyon,  igen;  adj. 
fájós,  sebes. 

Sair,  v.  a.  szolgálni. 

Sairly  (=  sorely),  adv.  fáj- 
dalmasan, keservesen. 

Salvage,  adj.  vad,  durva. 

Sap  (=  sop),  v.  a.  mártani. 

Sapeless,  v.  Sackless. 

Sark,  s.  ing. 

Sangh,  s.  keeskefüz. 

Saul  (==  soul),  s.  lélek. 

Saulies,  s.  pl.  bérgyászolók. 

Saultfat,  s.  sózúkád. 

Saumont,  s.  lazacz. 

Saunt,  s.  szent. 

Saut,  s.  só  ;  "(íj.  sós. 

Saw  (=  sow),  v.  a.  ( magot) 
vetni. 

Sax  (=  six),  adj.  hat. 

Scafí-raő',  s.  csőcselék. 

Scaitli,  v.  a.  sérteni,  kdrosii- 
ni :  megrongálni. 

Scar,  v.  a.  i  észten i  ;  s.  8€0- 
fcefy. 

Scnrt ,  s.  kormorán;  kar- 
czolás. 

Scat,  s.  adó. 

Scaud  (==  scald),  v.  a.  meg- 
perzselni, leforrázni. 

Scauld  ,     17.    a.  megdorgálni  ; 

v.  n.  zsémbelődni. 

Si   nil'        ;/://.     (/•  .7-  /  .  ill/        s. 

meredek  folyópart. 
Scaur,  p.  a.  ijeszteni. 
Scawl,  s.  zsémbök,  zsémbes  nő. 
Schelm,  s.  lurkó,  gazfi, 
Sclated  (=  slated),  adj.  pa- 

lával  födött. 
Sconé,  s.  pogácsa. 
Sconner ,   g,   utalás ;     v.    a. 

utálni. 


Scutch  collops,  8,  pl.  serpe- 
nyőben sült  felsárszelet. 

Seoup,  i7.  n.  futni ;  megug- 
rani. 

ScOTlther,  V.  a.  megperzselni. 

Scraich,  Soraigh,  v.  n.  riká- 
csolni ;  kui  ikolni. 
Screed,  v.a.  elszakítani. 

Screed,  s.  szakadék  ;  to  give 

the  screed  to  , . .,  csorbát 

ejt.ni  -on,  -en. 
Screigh  of  morning,  8. pity- 

mall'it. 
Sorieve,  v.  n.  c&uszamni. 
Scrimp,  v.  a.  szükítni,  keves- 

bitni  ;  elsatnyitni. 
Scud,  8.  zápor,  esőomlás. 
Scudlar,  8.  konyhapeszér, 
Scull,  a.  halkosár. 
Sculduddery,  s.  paráználko- 

déis,  fajtalanság. 
Scunner,  S.  undor,  utálat. 
Sealgh ,     selch ,     s.    tengeri 

borjú. 
Sea-maw,  s.  csullo. 
Seannachie,  s.  régiségbuvár. 
Seer,  adj.  biztos,  bizonyos. 
Seihlet,  seilct,  adj.  átszűrt. 
Seip,   i?.   n.  szivárogni ,  ki- 
folydogálni. 
Seiping,    adj.    szivárgó;     s. 

szivárgás. 
Sel  (=  self),  pnm.  maga. 
Sell't  (=  sold) ;   I   sell't   it, 

azt  eladtam. 
Semple,  adj.  nem  nemes. 
Set,  v.  n.  illeni. 
Settlin,  s.  he  got  a   settlin, 

bedugtál;  a  száját. 
Sey,   back-sey,    s.   bogddny- 

pecsenye.  [zsár. 

Shabble,  s.  vadászkés,  hand- 
Shaird,  s.  foszladék. 
Shand,  s.  rossz  pénz. 
Shank,  v.  n.  menni;    shank 

yoursel    awa,    takarodjék 

innen  ! 
Shank,  s.  lábszár. 
Sham,  s.  tehénganaj. 
Shanchling,  shaughling,  adj. 

I<:le;li  :    /;/;':         8.    bill    /  Í 

iczegés-biezegés. 

Shave,  sheeve,  s.  szelet. 

Shaver,  s.  lurkó,  kópé  ;  bor- 
béig. 

Shavie,  s.  csiny. 

Shaw  (==  show),  v.  a.  mu- 
tatni. 

686 


Shaws,  g.  pi.  káposztalevelek. 

Shear,  v.  a.  rágni,  metszeni, 
sarlózni  ;  kigúnyolni. 

Shearing,  sheering,  s.  aratás. 

Sheen  ,  u  íj.  szép  ,  fényes, 
tiszta,  derült. 

Sheep-shank,  s.  to  think 
one's  self  nae  sheep-shank, 
sokai  tartani  maga  felől. 

Shellum,skellum,  v.  Schelm. 

Sheltie,  .<.  kis  ló. 

Sheugh,  g.  árok. 

Shiel,  s.  félszer,  szín ;  íiü- 
vely,  Iiej. 

Shiel,  17.  a.  hüvelyezni,  hé- 
jazni. 

Shül,  adj.  éles  (hang). 

Shilpet,  adj.  gyönge,  ízetlen. 

Shog,  v.  a.  eltolni,  ellökni, 
lódítni  ,  megrázni  ;  v.  n. 
rázkódni,  lóid  ülni. 

Shog,  s.  rázkódás. 

Sliúol  (=  shovel),    s.  lapát. 

Shoon  (=  shoes),  •;  pl.czipő. 

Shore,  v.  a.  fenyegetni. 

Shouldna,  sudna  (=  should 
not),  I  sudna  say  so,  azt 
nem  kellene  mondanom. 

ShoutherJ  s.  váll;  lapiczka  : 
to  show  the  cauld  shou- 
ther,  hidegséggel  fogadni 
valakit. 

Shriegh  (=  shriek),  s.  rikol- 
tás; v.  n.  sikoltani. 

Shule,  17,  Shool. 

Shute.  17.  a.  lökni,  lódítni. 

Sibb,  s.  vérrokon. 

Sic,  tiiecan,  pron.  and  adj. 
ily  ,  ilyen  ,  oly  ,  olyan, 
olyas. 

Siccar,  sicker,  adj.  bátorsá- 
gos, biztos. 

Side,  adj.  hosszú  (rului). 

Sidelins.  adv.  oldalfélt,  Ita- 
ránt. 

Siller,  s.  pénz,  ezüst. 

Silly,  adj.  gyönge-eszü,  gyön- 
:iel:eá::,    t-lonn    <r;i;:iaju. 

Simmer  (=  summer),  s. 
nyár. 

Sin  (=  sou),  s.  fiu. 

Sin (=  since),  pr<p.  and  adv. 
óta,  -tói,  -tői  fogva. 

Sindry  (=  sundry),  adj. 
többfelé,  különféle. 

Sith ,  prep,  and  adv.  ita, 
-tói,  -tol  fogra. 

Skaith,  17.  Scaith. 


Skart 

Skart,  g.  karczolás,  karmo  ás. 
Skeely;  skeily.  skeelfa',  adj. 

ügyes,  ravasz. 
Skeen,  s.  kás,  bicska. 
Skellies,  he  skellies,   ő  ban- 

dzsalit. 
Skelloch,  s   rikoltás. 
Skelhim,   s.  hitvány  ember, 

Skelp,  v.  a.  gyorsan  menni; 
r.  a.  megcsapni. 

Skelp,  s.  csapás. 

Skep,  s.  méhkas,  kaptár. 

Skiegfa,  skeigh,  adj.  büszke, 
finnyás. 

Skink,  i .  a.  önteni,  kiönteni, 
tölteni, 

Skinker,  g.  pohárnok. 

Skinkliii ,    g.   egyke vés ,  egy 
szikra,  egy  csepp. 

Skirl,  /•.   n.   rikoltani ;  s.  ri- 
koltás. 

Skitt.  .-•.  gúny. 

Skivie.  adj.  zavart;  téves. 

Sklent,  adj.  ferde;  r.  n.  fer- 
dülni :  s.  eltérés. 

Skreigh,  v.  scraigli. 

Sbrimp ,   v.  a.   megsz  ritni, 
:ni.  kevesbitni. 

Skulduddery,    /■.    Sculdud- 
dery. 

Skytc ,    s.    hitvány    ember; 
gúny. 

Slack,  s.  szoros. 

Slade  (=slid),  történeti  múlt 
slide  igéből. 

Slae  (=  jloe),  s.  kákán/. 

Slaister  ,  ».  já.  silány  ital, 
moslék,  zagyvalék. 

Slake,  v.  a.  bekenni,  bemocs- 
kolni ;  9.  jn'1.  mocsok. 

Slap,  •-.  rés  i  kei  íté 

Slaw  (=      1  >\\  I.  adj.  lassú. 

Sleavi  I  •  ■'  i  ».  ujj  i  ra- 

li'i,   . 

Blee  i    -  -1;  I,  adj.  r>r. 

Slei  sí   adj.  legravaszabb. 
;.  adj.  sima  ;  rn 

Sliddery,  ad},  sikamlós 

Blight  mtott,  szét- 

bontott. 

Slink,  adj.  '  ■  vés  éi  iá  íí,  meg 
inni  bizható. 

Sloan  (==  sloven),  g.   ronda 
ember. 

Slockened,  adj.  oltott    ■ 

Blogan,  ••  hadszó,  gyü 

tli'niii,!     i,, 


Slot-hound 

Slot-hound,  g.  vér-eb. 

Slue,  v.  n.  elcsuszszanni. 

Slype,   v.   n.  elbukni,  elesni. 

Sma',  adj.  piczi. 

Smnik  ,  s.  bangó;  inczen- 
pincz  legény. 

Smeddum,  g.  por  ;  bátorság  ; 
és 

SniiiMv.  ■••■.  kovácsműhely. 

Smoor  (=  Bmother),  v.  a. 
megfulasztdni. 

Smoutie  (=  smuty),  aáj. 
piszkos  :  trágár. 

Srnytrie,  g,  csapat. 

Snag ,  snaggy  ,  g.  fatörzsök. 

Snaps,  s.  pl.  gyömbérlepény- 
kék. 

Snash,  g,  káromkodás,  dur- 
i  álkodás. 

Suav  (=  snow),  g.  hó  ;  v.  /;. 
havazni. 

Sneck,  g.  ajtókilincs. 

Sneckit,  adj.  rocatékolt. 

Sned,  v.  a.  megnyesni. 

Sneeshing,  g,  burnót. 

Sneeshing  -  mill ,  g.  tobák- 
millye.  'keserű. 

Snell  ,     adj.    csipás  ,■    zord  ; 

Snick,  g.  csíny  ;  kilincs. 

Snick-drawmg,  g.  csíie 
furfangoskodás. 

Snrrtle,  v.  n.  nevetgélni. 

Snocl.  adj.  csinos,  takaros. 

Snood,  •-.  párta. 

Snool,  g.  elcsüggesztett,  meg- 
igázott  ember  :  v  .  <•■ .  kur- 
tán fogni  valakit;  v.  n. 
magát  alávetni. 

Snoove,  v.n.  lassan  halad- 
ni :  csúszni-mászni. 

Snowk.  v.  n.  szaglálódni. 

Somegate,  ado.  valahogyan  ; 
valahol. 

Sonsie,  adj,   kedves,   szelíd, 

bájos  arc:u. 

Soom,  r.  n.  úszni. 

Sorner,  g.  hívatlan  remin. 
■  ntt  len  koldus. 

Sough,  BUgh,  g.  zuga*  :  lassan 
elenyésző  hang,  sóhaj,  hal- 
kan elén.  kelt  jíreers. 

Simple  (=  supple),  adj.  haj- 
lékony, engedékeny  :  tevé- 
keny. 

Sonple,   .v.   hadará. 

Souther,  .-■'.  katona. 
Southron .    s.     angol  ,•    dél- 
földi. 

1*7 


Spnnkie 

Soutor,  souter,  g.  varga. 

Sowens,  --.  savanyított  zab- 
lisztkása. 

Siiwp,  soup,  s.  kanálm/i. 

Sówther,  r.  Souther. 

Spae,  v.  a.  jósolni. 

Spae-wife,  s.  jósnő. 

Spak,  tort  n> ti  mii'!  peak 
;  éből. 

Span;,',  v.n.  ugrani, fakadni. 

Spairge  ,      V.     a.     elrontani  ; 

szórni,  hányni. 

Sparry-grass  .  sparra-grass, 
sparrow-grass  (=  aspara- 
gus), s.  spárga. 

Spat  (=  sp  t)'  g.  helyecske  ; 
hely  színe. 

Spaul,  --.  ágyékgi  rincz. 

Spauld,  x.  váll. 

Spaviet,  adj.  csontpókban 
szenvedő  (ló). 

Speat,  spate,  s.  záporpatak. 

Speck  and  span  new,  aáj. 
ujdon-uj. 

Speel,  '■.  n.  mászni. 

Speer,  r.  a.  megkérdezni,  tu- 
dakolni. 

Speerings,  g.  pl.  kérdések  es 

felei,  teh. 

Spence,  s.  földszinti  szoba. 
Spick   and   span,   anyag   és 

alak. 
Spier,  r.  Sp  er. 
Spleughan  ,    spleuchan,    8. 

dohány  zac<kó. 
Splore,    g,   mulatság .   tréfa, 

zajongás,  zsivajgás. 
Sporran  (gael.),  g.  erszény. 
Sprachle,  -.  Spraickle. 
Spraek,  adj.  élénk,  virgoncz, 

vidor,  csinos. 
Spraickle ,    v.    n.    felkapasz- 
kodni, mászni  ;  totyogni. 
Spreagh,  ••>■.  pr.  da,  zsákmány, 

marha. 

herie,  g.   marhalopás. 
Spreokled,  adj.  p<  ttyes. 
Spree,  spray,  ».  csapongón, 

dőzsi 
Spring,  g.  vig  nóta. 
Sprit,  g.  szittyó, 
Sprug,  ■-■.  veréb. 

ű  |,    ■'.    lóinál. 

Spunk  ,  g.  szikra  ;  gyufa  ; 
viaszgyertyácska  :  vir 
gonezság,  élénkség  ; 

elme. 

Spunkie,    i,  tü  ember,  boly- 
306* 


Spnnkie 

Spuiikie ,  adj.  élénk  ,  oir- 
goncz,  elmés. 

Spur-whang,  s.  sarkantyútok. 

Spurtle,  g.  Iiabsodrófa. 

Squad  .   s.  társaság,   csapót. 

Squatter,  v.  n.  reppenni;  to 
squatter  away,  súgva  el- 
reppenni. 

Squattle,  p.  n.  eviczkélni. 

Squeel ,  /•.  n.  nyivácsolni  ; 
sikongani. 

Stacher,  v.  n  tántorogni. 

Stack,  s.  boglya. 

Staig  ,  s.  ujonczló  ,  ujoncz- 
esikó ;  idomítatlan  c<ikó. 

Staik  (=  steak),  s.  süZl  r. 
sütni  r  aló    marhahusszelet. 

Stalwart ,  stalwarth ,  adj. 
erős,  állhatatos,  bátor,  soha 
nem  engedő. 

Stamach  (=  stomach),  s. 
gyomor. 

Stan  (=  stand),  v.  n.  állani; 
ü.  a.  kiállani. 

Stance,  s.  állóhely. 

Stane  (=  stone),;  s.  kő. 

Stang,  s.  rúd,  pózna. 

Stank,  történeti  múlt  stink 
igéből. 

Stark,  adj.  erős  :  merer:  adv. 
egészen,  teljesen. 

Startle,  v.  n.  elirantani. 

Staumrel,  s.  pimasz. 

Staw,  v.  a.  megállitni,  túl- 
terhelni ;  v.  n.  gyomrút 
étellel  megterhelni. 

Stech,  v.  n.  mértékletlenked- 
ni   (eresben). 

Steek,  s.  öltés  (tűvel). 

Steek,  r.  a.  betenni,  bezárni. 

Steer  (=  stir),  o.  a.  habarni, 
háboritni. 

Steery,  s.  mozgalom;  baj; 
szorult  állapot. 

Steeve,  adj.  erős,  tartós,  aja, 
tömör. 

Stell,  8.  menhely,  hajlék, 
búvá  hely. 

Sten,  v.  n.  ágaskodni. 

Stencl,  v.  n.  nagyokat  lépni. 

Stents  ,  8.  pl.  adó  ,  illeték, 
vámiUeték. 

Stern,  s.  csillan. 

Stibbler ,  8,  a  leggyorsabb 
arató  ;  helyetteskedő  pap- 
jelölt. 

Stick  an"stow,  egészen,  tel- 
jesen. 


Stiokit 

Stiokit  minister,  s.  kicsapott 
kispap.  [erősen. 

Stievely  ,    adr.    mere  vénen  ; 

Sting  and  ling,   vi  et  armis. 

Stirk,  s,  másodfü  borjú. 

Stock,  8.  káposzta  rásza. 

Stoit,  r.  n.  támolyogni,  tán- 
torogni. 

Stooked,  adj.  kalangyáit. 

Stoop  and  roup,  tövestül, 
teljesen. 

Stoor  ,  adj.  rekedt  hangú  ; 
tompa  hangú  ;  s.  tompa 
hang. 

Stot,  s.  tulok ;  ökör. 

Stoup,  stowp,  g.  füles  korsó. 

Stour,  stoor,  adj.  izmos,  erős, 
szigorú.  [rozás. 

Stour,  s.  por;  csata,  csatá- 

Stouth  and  routh ,  bőség, 
bőrén. 

Stoutbrief,  s.  rablás. 

Stow,  v.  a.  megnyesni. 

Stowen,  adj.  lopott. 

Stowings,  s.  pl.  káposzta  haj- 
tása. 

Stowlin?,  adr.  loppal,  lopva, 
suttomban. 

Stoyte,  v.  re.  botlani. 

Strack  (=  struck),  it  strack 
ten,  tizet  ütött. 

Strae,  s.  szalma. 

Strae-death,  s.  to  die  a  fair 
strae  -  death  ,  az  ágyban 
meghalni. 

Strait  (=  struck),  v.  Strack. 

Straik,  8.  ütés,  rágás,  csapás. 

Straike,  s.  mérő. 

Straikit,   adj.  csíkolt,  csíkos. 

Strappan,  adj.  nagy  és  szép. 

Strath,  s.  folyamos  völgy. 

Straught,  adj.  egyenes,  ki- 
egyenesített. 

Streak,  streek,  strieck,  v.a. 
kiteríteni  (pl.  halottat). 

Streek,  adj.  kiegyenesített. 

Stress,  s.  nyomás. 

Stroan,  v.  n.  kilövelni,  pi- 
sálni. 

Strunt,  s.  szeszes  ital. 

Strunt,  v.  n.  büszkén  járni- 
kelni. 

Studdie,  s.  ülővas. 

Stunipie,  s.  csonk. 

Sucker,  s.  czukor. 

Suckin,  s.  malompénz. 

Sud  (=  should),  he  sud,  neki 
kellene. 

488 


Tae 

Sugh,  v.  Sough. 

Snnrph,  s.  zavart  fejű  ember 

mulya. 
Snne  (=  soon),   ad  ■.   korán. 
Sune  or  syne,  előbb-utóbb. 

Sunkets,   S.  eleség. 

Sunkie,  s.  alacsony  szék. 

Sarquedy ,  s.  vakmerőség 
szemtelenség. 

Suté  (=  soot),  •-■.  korom. 

Suthron,  r.  Sontbron. 

Swaird  (--=  sward),  s.  hant 
bőr. 

Swalled  (=  swelled),  törté- 
neti múlt  swell  igéből. 

Swank,  swanking,  adj. nyal- 
ka, élénk. 

Swanker,  v.  Swankie. 

Swankie,  s.  nyalka  legény. 

Swap,  s.  csere. 

Swap,  v.  a.  cserélni ;  csere- 
berélni. 

Swarf,  s.  éijulás,  cijultság. 

Swarfit,  elájult. 

Swat  (=  swet,  sweated),  tör- 
téneti múlt  sweat  igéből. 

Swatch,  s.   mustra,  mutaték. 

Swats,  s.  jó  sör. 

Swatter,  squatter,  v.  n.  lo- 
csosko  ni. 

Sweal ,  r.  n.  folyni ;  the 
candle  sweals ,  foly  a 
gyertya. 

Swear .  sweer  ,  adj.  lusta  ; 
vonakodó, 

Sweepit  (swept),  adj.  söpört. 

Swinge,  17.  a.  ütni,  nini,  os- 
torOZIli. 

Swire,  s.  nyák  ;   h°gy hajlat. 

Swii-le,  s.  örvényzés. 

Swith,  adv.  gyorsan,  sebesen; 
v.  n.  elsietni. 

Swither,  s.  tétovázás,  kétsé- 
geskedés. 

Swoor,  swuir  (==  swore),  tör- 
téneti múlt  swear  igéből. 

Syke,  sike,  s.  patakocska. 

Syn,  syne,  sin,  prep,  and 
adv.  óta,  -tói,  -tói  fogva; 
conj.  minthogy,  miimin. 

Synd,  v.  a.  öblítni. 

Syver,  s.  út-árok. 


Taeket,  s.  sarkszeg. 
Tae  (=  toe),  s.  lábujj. 


Taed 


Tentless 


Town 


Taed,  taid,  s.  béka. 

Taed,  adj.  three-taed,  há- 
rom ágú. 

Taen  (=  taken),  tak  J== 
take)  igének  múlt  idejű  ré- 
szesülője. 

Taillie,  s.  hitbizomány. 

Tairge  (==  target),  s.  lőc  él. 

Tait,  s.  gyapjufürt. 

Tak  (=  take),  v.  a.  venni, 
!-:  :r .  uh  •//.■/■;;,  elfogadni. 

Tale,  wi'  their  tale,  előadd 
suk  szerint ;  a  mint  ők 
mondják. 

Talent.  8.  hajlam,  szándék. 

Tammie-norie,  g;  bukrucza, 
éjszaki  iilka. 

Tangle,  s.  hinár,  omboly. 

Tanga  (=  tongs),  g.  pl.  fogó. 

Tap  (=  top),  g.  tető. 

Tape,  v.  a.  takarékosan  bánni 
valamivel. 

Tapetless,  adj.  gondatlan. 

Tarred,  tarr'd  adj.  kátrány- 
nyal megjegyzett. 

Tarrow,  v.  n.  zúgolódni. 

Tarry-breeks,  s.  matróz. 

Tartan  plaid,  g,  csikóit  váll- 
ruha. 

Tasker,  g.  darabszámra  dol- 
gozó, alkudt  munkát  vé- 
gező. 

Tassé,  s.  csésze,  findzsa. 

Tatty,  v.  Tautie." 

Tauld  (=  told),  1  tauld  him, 
megmondtam      neki  ;      we 
were  tauld   that   you 
to  künk  azt  mondták,   liogy 
ön  . . . 

Taupie,  g.  ronda  ember. 

Tauted,  adj,  összecsomósodott 
(haj). 

Tautie,  v.  Tauted. 

Tawie,  lid  tehén,  sze- 

líd ló. 

s.  korbács. 

Teat,  s.  egy  kevés,  egg  szikra, 
egy  csepp. 

Ted,  u.  a.   kiteríteni,  szetter- 

l  einds,  v.  Tiends. 

T(  Q-houra-bite,  vékony  uh- 
ui ólán. 

Tent,  g.  ügyelem,  óvatosság. 
t.  kintetbe  vétel. 

Tent  (—  tend),  v.  a.  gondot 
i  i  elni  -ru,  -re. 

Tentie,  adj.  figyelmes,  óvatos. 


Tentless,  adj.  gondatlan  ;  te- 
kintet neh,  üli. 

Teugh,  teuch  (=  tough), 
adj.  SZÍVÓS,  nyúlós. 

Thaek,  g.  zsup ;  thick  and 
rape,  ruházat. 

Thae  (=  these),   pron.   ezek. 

Thairm,   g.   vékonybél ;  húr. 

Thankit,  the  Lord  be  thank- 
it,  hála  legyen  az  istennek. 

That,  not  that  far  off,  nem 
igen  messze. 

Theek,  v.  a.  zsupolni. 

Theeking,  g.  zsvpolds. 

Theekit,  adj.  zsupolt. 

ThegLther,  mlr.  együtt   össze. 

Themsels  (=  themselves), 
pron.  maguk,  magukat. 

Theow  and  Esne  (=  thrall 
and  bondsman),  rabszolga. 

Thick,  adj.  baráti  /iszony- 
ban élő,  bizalmas. 

Thieveless,  adj.  rideg,  ba- 
rátságtalan. 

Thigging,  g.  koledálás. 

Thir  (=  these),  pron.   ezek. 

Thirl,  v.  n.  rezgeni. 

Thírlage  ,  g.  rabság  ,  rab- 
szolgaság. 

Thole,  v.  a.  eltűrni. 

Thoom,  »•.  hüvelyk. 

Thought,  g.  egy  kevés,  egy 
csepp. 

Thowe,  g.  fii/engedés,  olva- 
dás, r.  n.  olvadni,  fölen- 
gedni. 

Thowless,  adj.    ronda,   lusta. 

Thrang,  g.  tömeg  ;  tolongás  ; 
adj.  elfoglalt,   elhalmozott 

i  -vol,  -vei  )  ;  foglalatos. 

Thrapple,  g.  lélekző  gége. 

Thraw,  v.  a.  facsarni,  csa- 
varni •  ellenmondani  ,  el- 
lenszegülni. 

Thrawart,  adj.  mogorva. 

Thrawin,  g.  faesarás,  csava- 
rás ;  csűrés-csavarás. 

Thrawn,  adj.  elcsavart. 

Threap,  i?.  a.  el  nem  állani 
-tói,  -tői,  állítása  mellett 
megmaradni. 

Threave,  t.  huszonn  gg  ké- 
véből "Hó  kalangya. 

Threep,  /•.  Threap. 

Ilii  -Ii  (  thrash),  V.  a.  csé- 
pelni ;  jól  elverni. 

Threteeo  (      thirteen),  adj. 

ti     •  három. 

169 


Thristie  (=  thistle),  g.  bo- 
gács. 

Through,  v.  a.  véghez  vinni. 

Through-stane,  s.  sírkő. 

Throuther,  adv.  összevissza. 

Thrum  o'er,  v.  a.  eldarálni, 
elhadarni. 

Thud,  g.  robogó  hamv 

Thumbiekin  ,  g.  hüvelyk- 
csavar. 

Thysel'   (=  thyself),    pron. 

magad,  magadat. 

Tiends,  s.  pl.  párbér. 

Till  (=  to),  prep,  -hoz,   -liez. 

Tillie-wa'lie,  g.  liaszontalan- 
ság,  díbdábság. 

Timmer  (=  timber),  g.  épü- 
letfa. 

Time  about,  egymást  fel- 
váltva. 

Tine,  v.  a.  elveszteni,  elvesz- 
tegetni, [tozó. 

Tinkler  (=  tinker),  g.  üstfol- 

Tint,  adj  elvesztett. 

Tip,  v.  Toop. 

Tippenoe,  g.  két  pensz. 

Tirl,  v.  a.  feltakarni  ;  leföd  - 
lezui,  leleplezni  ;  neszelni  ; 
kiásni . 

Tirrievies,  g.  pl.  szeszélyes- 
kedés. 

Tither,  adj.  a  másik. 

Tittle,   r.  n.  susogni. 

Tittlin,  g.  susogói s. 

Tocher,  g.  hozomány,  ke- 
lengye. 

Tocherless,  adj.  hozomány- 
nyál  a  in  biró,  szegény. 

T«d,  g.  róka. 

Toddle,  v.  u-  czibekelni,  in- 
íj  idozua  járni. 

Toom,  adj.  üres;  v.  a.  ürítni. 

Toon  ,  g.  tanga,  magányos 
ház. 

Toop,  g.  kos. 

Toop-lamb,  g.  kosbárány. 

Toot,   tout,    s.  trombitahars. 

Torsk,  g.  tökegadócz. 

Tou  (=  thou),  pmn.  tt  . 
. .  adj.  durczás. 

Tout,  g.  duzzogás,  durczás- 
kodiis. 

Toutie,  adj.  gőgös. 

Touzie,  v.  Towsáe. 

Tow,  g.  alattság  ;  kőtél. 

Towmond     (=    a    twelve- 

month),  g.  egy  esztendő. 
Town,  ' .  Toon. 


Towzie 

Towzie,  adj.  borzas,  kuszált. 

Towzie,  towse  (      fcouse),   v. 

a.  czibakolni,  ránczigálni. 

Toy.  g.  ódivatú fejdísz. 

Toy  mutch,  s.  ódivatú  fej- 
kötő. 

Traiking,  s.  helébelés. 

Trashtrie,  s.  ttaszontalanság, 
hitványság,  söpredék. 

Trews,  s.  )il.  nadrág. 

Trickie,  adj.  cselfes. 

Trig,  adj.  csinos. 

Trimly,  adv.  felségesen, 

Tracking,  s.  cserebere. 

Trot1  osie.  .v.  csuklya. 

Trow,  trew,  v.  n.  vélekedni, 
hinni. 

Trowth(=  truth),  s.  igazság. 

Tramp,  8;  doromb. 

Tryacle  =  treacle),  s.  szörp. 

Tryst,  s.  lég,  ott,  gyülekezet; 
bizomány,  hivatal. 

Tryste ,  v.  n.  összegyűlni, 
nni. 

Tog,  s.  nyers  bőr. 

Tuilzie,  tusyle  (=  tussle),  s. 
tusa,  verekedi  s. 

Turbinacious,   adj.    tőzeges. 

Turnpike-stair,  .•>•.  csigalép- 
csőzet. 

Twa,  twae,  adj.  két,  /.  ttő. 

Twa-three,  adj.  néhány,  egy- 
két. 

'Twad  (=  it  would),  'twad 
be  better  etc.,  jobb  volna 
sí/-. 

Twall,  adj.  tízenkét,  tizen- 
kettő. 

Tweedle-dee, .«.  dővölő,  czin- 
czogó. 

Twin ,  v.  n.  elválni ;  v.  a. 
elválasztani  ,  szétválasz- 
tani. 

Tyke,  s.  eb  ,  komondor. 

Tyne,  v.  Tine, 

Tynt,  v.  Tint. 

Tynes,  s.  pl.  szem-  és  ven- 
dégszemágak. 


u 

Udal,  adj.  hűbér  adómentes. 
Udaler,  s.  szabad  birtokos. 
Ugsome,  adj.  nndorif,; 
tlzii',  8.  olaj. 

rjmquhile  ,  adj.   v0u     egiJ. 
kori.  hajdani. 


Uncanny 


Wauff 


Uncanny,  adj.  veszedelmes, 
bűbájos. 

I  nee,  s.  obon. 

Unchancy,  adj.xzi  rencsétlen. 

Unc  '.  adj.  különös  ^faragat- 
lan :  <idr.  igen .  nagyon, 
szerfölött,  túlságosan. 

I    ne.  'H.  x.  )i! .  n  j  :'iii. 

Unfanld,  v.  o.  kifejteni,  ki- 
triitni. 

Unfreens,  s.  pl.  nem  bará- 
tok, ellenségek. 

Unkonn'd,  adj.  ismeretlen. 

T'nsicker,  adj.  nem  biztos. 

Unskaith'd,  adj.  nem  károsí- 
tott ;  nem  rongált ;  ép,  sér- 
tetlen. 

Up-hye  (=  further  on),  adv. 
továbbacska  ,  nem  messze 
innen. 

Upcast,   v.  a.  szemrehányni. 

Upgomt,'.  s.  fel  járat. 

Upbauden,  adj.  fentartott ; 
lekötelezett. 

Upo'  (=  upon),  prep,  -ra, 
-re,  -on,  -ön,  -en. 

Upsetting  ,  adj.  önhitt ,  el- 
bízott. 

Up-tak,  s.  felfogás ;  jogalom. 

Urchin,  s.  sül. 

Usquebae  (=  usquebaugh), 
8.  fűszerezett  pálinka. 


Vaes,  s.  pl.  tengernyelvek. 

Vaik,  adj.  megürült. 

Vap'ring,  s.  kérkedés,  há- 
nyavetiség. 

Yasail-huird,    s.  edénytartó. 

Vauntie ,  adj.  hiú,  kevély, 
büszke. 

Vera  (=  very),  adv.  nagyon, 
igen. 

Visnomy,  s.  arczulat. 

Vivers,  s.pl.  élelmi  szerek. 

w 

Wa',  8. fal. 

Waal,  adv.  jól. 

Wabster,  s.  takács. 

Wad,  s.  fogadás  ;  túsz  ;  zá- 
log ;  v.  a.  fogadni  -ba,  -be. 

Wad  (=  would),  I  wadna  do 
it,  nem  tenném  meg. 

490 


Wadset,  s.  hitelzálog. 

Wae  (=  woe),  waes  me !  jaj 
nekem  ! 

Waesome,  adj.  bánatos,  fáj- 
dalmas. 

Waff,  •:.  szélroham. 

Wa't  (=  woof),   s.  bélfonal. 

Waif,  mlj.  bitang. 

Waifd',  adj.  kesergő,  szo- 
morú. 

Wair,   r.  a.  költeni  (pénzt). 

Waising,  adj.  utaló,  utasító. 

Wakcrif.  adj.  éber. 

Wale,  v.  a.  választónk 

Wal'd,  adj.  választott,  kivá- 
lasztott. 

Walk',  adj.  tág,  bő. 

Walie,  interj.jdj  ! 

Waine,  s.  has. 

Wampish,  v.  n.  hánykolódni, 
hánykódni. 

Wanchansie ,  wanchancy, 
adj.  szerencsétlen. 

Wanrestfu',  adj.  nyugha- 
tatlan. 

Wanthriven,  adj.  elszegénye- 
dett ;  elsatnyult. 

Ware,  v.  Wair. 

Wark  (=  work),  s.  munka. 

Wark-lurne,  wark-loom,  s. 
szerszám. 

Warlock,  s.  bűvész. 

Warle,  Warld  (=  world),  s. 
világ. 

Warly,  adj.  kincsvágyó. 

Warse  (=  worse),  adj.  rosz- 
szabb. 

Warst  (=  worst),  adj.  leg- 
rosszabb. 

Warstle,  wrastle(=  wrestle), 
v.  n.  birkózni. 

Wasna  (=  was  not),  he 
wasna  there,  ö  nem  volt  ott 

Wastrie.  s.'  pazart  is. 

Wat,  adj.  nedves. 

Wat,  I  wat,  I  wot,  tudom. 

Water-broo,  water-brose,  s. 
vízleves,  zablisztlev  !S. 

Water-purpie ,  s.  derécze- 
szigoráll. 

Wattle,  s.  vessző. 

Wather  (=  weather),  s.  idö- 
j'írtí*. 

Wauble ,  v.  n.  timtorogni, 
billegni,  himbálódzni. 

Wauch,  waff,  wauff,  adj.  un- 
dorító ;  hitvány. 

Wauff,  s.  hab,  hullám. 


Waught 


Wheen 


WuU-cat 


Waught,  8.  Iiajtá*,  liuzom. 

Wauken,  r.  u .  felébredni. 

Waukit,  adj.  avatott  (pc 

Waukrife,  adj.  álmatlan. 

'Wain-.  <tdj.  rosszabb. 

Waured,  Waur't,  adj.  le- 
győz 

Wawl,  r.  n.  dühösen  nézni. 

Waws,  wells  and  swelchies, 
hullámok ,  örvények  és 
ségek. 

Wean,   weanie,   s.  gyermek. 

Wear,  v.  n.  tartani;  kitár- 
ta ni. 

Wea  .  weir,  í.  háború. 

Wearie,  adj.  különb. 

Wearifu',  adj.  fájdalmas, 
búsító. 

We  tsand,  s.  léh  kzőgége. 

Weason,  v.  Weasand. 

Wei-,  adj.  piczi. 

Weel,  8.  jólét. 

Weel,  adv.  jól  ;  weel  a  wi.el. 

jól   van  ,  jól ;   I   mind    it 

ui  el ,  jól  emlékezem   még 

arra. 
Weelfare,  s.  j  >lét. 
W'eet,  j,  eső,  nedvesség. 
Weft.  v.  Waft. 
We  gh-haw,  .•>-.  mérlegszúr. 
Weight.  s.  rosta. 
Weil,  wiel,  s.  örvény. 
Weird,  s.  végzt '. 
W<  ise,    weize,   r  </.   utalni, 

utasitni. 
Weising,  v.  Waifling. 

Welket,  waillkit,  adj.  hallott. 

Well-hi  ad,  s.  kútfő. 
Wern,  s.  sí  bhely. 
We'  se  (=  we  shall),  fogunk. 
Wlia    (=    who),     pron.    ki. 

I.  icsoda. 
Whaizle,  v.  n.  zihálni. 
Whall  allop),  8.  to 

gic  a  whallop,  felforrni. 
Whalp  i=  whelp),  v.  a.  ét  n. 

kőlyki   ni. 
Whample    s.  ütés,  •  sapás. 
Whang,  ...  i .// ;  egy   darab 

w//  kényéi  ti.. 
Whap,  v.  Whaup 
Whar,  w  haur,  »dv.  hol. 

WhaSI       i  v.  In.   .  i,      ///■..;/, 

inek. 
What  [or  do  '.'  miért  m  m  ' 
Wh&treck,  adv.  mindami  llett. 
Whaup,  ...  póling. 

Wliaiir.  v.  Whar. 


Wheen,    whin,    s.    részleg; 

CSapat. 

Whid,  s.  hazugság. 

Whig.  v.  n.  czavai  ogni;  előre 
sietni. 

Whigamore,  •-.-.  nagy  paróka. 

Whigging  ,  g.  czammogás  ; 
sürgelődés. 

Whigmaleeries,  whic  melee- 
ries ,     x.    pl.    csecs  ! 
apró  ékszerei;  ;   szeszélyes- 
kedés,  merengés,   ábránd- 
képek,  [kor. 

Whiles,  adv.  olykor,  n  mely- 

Whilly  (=  wheedle),  v.  a. 
and  n.  hízelkedni ,  hízel- 
kedve rászedni. 

Whilly-whas,  s.  üres  besz  d. 
cziri  gatás. 

Whilk  (=^  which),  pron.  me- 
lyik, mely  ;  a  mi. 

Whin.  17.  Wheen. 

Whinging,  s.  szűkölés,  nyö- 
szörgés, sir  ás. 

Whinnying,  s.  nyihogás. 

Whins,  v.  villongó  sülbige. 

WhirUgigums,  s.  pl. 
becse. 

Whirring,  whirrying,  s.  su- 
Imaá*. 

Whisht!  csitt  1 

Whisk,  v.  a.  söpörni,  osto- 
rozni. 

Whissle,     v.    n.    fütyölni; 

8.    Síp. 

White  hass,  8.  zabliszttel  és 
apróra  vagdalt  hájjal  tál- 
tött  hurka. 

Whitter,  s.  hajtás,  huzam. 

Whittie-whattieing,   ■-•.   »/■  - 

h  s.éil,  téres  okoskodás. 
Whittle,   s    kés. 

Whittret,  s.  mi  nyét. 
Whom,  .•■•.  szarv. 
Whnlly-whaing  s.  ezirógatás. 
Whummle,  '■.  '/.  betakar'  i ; 

fordítani. 
Whnnstane  (-    whinstone), 

8    cserkő. 
Whylee,  -    Whiles. 
Wi'   (—   with),    prep,    -val, 

Wicker,  ■■.  fü  fa. 
\\  iddlefu',  adj. 

dühös  .  ./■  i 
Wiel,  ».  forgatag,  örvény. 
Wií(  carle,  s.  "  gazdasszony 

teendőit  i  égi  fi  'érti. 


Wifie,  •  A-  . 

Will-a-wa!    weal-away!  jaj 

nekem  '. 
Wtllyard     willyart,  adj.  fé- 

iös,  furcsa. 
Wimple,    s.  kanyarulat;   v. 

n.  kigyódzani. 
Win,    v.   ".   nyerni,   kapni; 

én  i  ;  wirj  " 
Win',     r.    a.     gombolyítni ; 

megszórni  >  gabonát). 
Windles,    :.  matola. 
Winna,  wnnna  (=  will  not), 

nem  ónt,  nem  akar. 
Winnock,  s.  ablak. 
Winsome,  adj.  megnyerő  mo- 
dorú,   megnyerő    I  ülsejü  ; 

kcdt  es  ;  vigelmü. 
Wintle  .    s.    tantor;    v.    n. 

tántorogni. 
Wiss,    v.   a.  and   n.   vágyni, 

vágyakodni. 
Withy,  x.  kötél;  núzs.  vesszők- 
ből sodort  kötelék. 
Withouten     (==     without), 

prep,  ne! I,  ui  ;  adv.  kint. 
Witless,  adj.  együgyű,  köny- 

hijeu  rászi  alii  téi. 
Witting,  weeting,  adj.  okos, 

ravas't . 
Wizen'd  .    adj.    zsugorodott, 

elfonny  at. 
Won,  '.  u.  lakni. 
Wiiimer  (  =wonder),s.  csuda. 
Woo'  (   -  wi    1 1.  s,  gyapjú. 

W lii  ,  v.  Withy.'  ' 

\\  oodie    8.  akasztófa. 

Wooer-hah,  s.  bokros  haris- 
nyaszalag. 

Wordy  (=  worthy),  adj.  ér- 
dem, s. 

Worriee.. w.  wirriecow  ,  8. 
manó. 

Wrack,  .  ".  ingerkedni  (va- 
lakin I  >  :  boszantani  |  va- 
lakit . 

Wraith.   8.  kisértet. 

\\  rang  |  w  rong),  adj.  igaz- 
ságtalan, tée<  t,  hibás  ;  v. 
a.  megbántani  vagy  káró- 

■  mii   ralal.it. 

th,   s.  hófuvatag. 
Writer,      joi  ász,  ügyvéd. 
Wild,  wood,  adj.  árult,  meg- 

háborodott. 
Wuddy,  i .  Woodie. 
Willi  a  wins,  jaj  nekem  ' 
Wull-cat,  s.  vad  macska. 


Wall 


Yald 


Yowking 


Wall,  s.  akarat ;  what's  yer 
wall?  mi  tetszik  Í 

Wumble  (==  wimble),  s.  per- 

göfuró. 
Wun,  v.  Win. 
Wnnna,  ».  Winna. 
Wyle,   v.  a.  ehímitni ,    rá- 

siedni. 
Wylieooat,   s.  flanelmellény. 
Wyta,  s.  gáncs. 
Wyted,  adj.  gáncsolt. 


Yaffing,     s.    csaholás,    adj. 

csahos. 
Yaggei  ,    s.   vadász  ;     hátas 

kalmár,  házaló. 


Yald,  adj.  erős,  fürge. 

Yainnier,  o.  n.  veszékettd, 

Yaud  (==  jade),  s.  gebe. 

Yauld,  í-.'Yald. 

Yearlings ,  they  are  year- 
lings, egyidősek,  ugyan- 
azon évben  születtek. 

Yearn,  v.  n.  esengeni  valami 
Után ;  összefutni  (mint  a 
tej ). 

Y'earning,  s.  borjugyomor, 
tejoltó. 

Yell,  s.  meddő  tel  uhu 

Yelloch ,  s.  si;  itás  ;  v.  n. 
siritni. 

Yellow  yeld-ing,  yellow 
yorling,  s.  czitromos  sár- 
mány, [öné. 

Yer  (=  your),  pron.  tietek, 


Y'irk .     v.    a.    lökni ;    osto- 
rozni. 
Yerl  (=  earl),  s.  gróf. 

\  Yestreen,   yesternight,  adv. 
múlt  éjjel;  tegnap  este. 

Yett,  s.  rácskapu. 

Yill,  s.  fehér  sör  ;   yill-caup, 
seres  pohár. 

Yin,  adj.  egy. 
i  Yinee,  adv.  egysztr. 

Yirtb,  s.  föld. 

Yoking,  s.  hold. 

Yon,  adv.  amott;  adj.  amaz. 

YTont,    von,   prep.     túl;     fe- 
lett. " 

Y^ook,  yeuk,  yowk,  v.  n.  visz- 
ketni. 

Yowe,  s.juh. 

Yowking,  s.  viszketés. 


i>y  VNt  5*4*-"  Vv 


S>*    "5 


**  r* 


>>*£** 


Sx 


vm  <Y^i' 


**r> 


•    ■       "  "  -; 


>*     *4       "      *' 


KftJ 

^m^H 

7Í  K? '  . ' 

ÖB  j 

.5  & 

o    © 


H 


University  of  Toronto 
Library 


DO  NOT 
REMOVE 
THE 

CARD 

FROM 

THIS 

POCKET 


Acme  Library  Card  Pocket 

Under  Pat.  "Ref.  Index  File" 
Made  by  LIBRARY  BUREAU